történetéből A ferencesek Rácz Piusz OFM töredékek a Mariana Provincia múltjából ' t -» « *» ^ I» t )»'^, * < ', i -! - ^ _ j, yt. j!

Átírás

1 Rácz Piusz OFM t -» «'1 *» ^ I» t )»'^, * < ', i -! - ^ _ j, yt. j!» ' 4 *-í' íj. '. -14 A ferencesek történetéből töredékek a Mariana Provincia múltjából '

2 Magyar Ferences Könyvtár Átmeneti jelzet 0 1 B 8 9 1

3 Rácz Piusz OFM A ferencesek történetéből töredékek a M ariana Provincia m últjából

4 Rácz Piusz O F M A ferencesek történetéből töredékek a M ariana Provincia m últjából F e r e n c e s K ö n y v e k 2009

5 Rácz Piusz O F M A ferencesek történetéből töredékek a Mariana Provincia m últjából F e r e n c e s K ö n y v e k 2009 IS B N Tördelés, tervezés, nyomdai előkészítés Kovács Gergely Nyomda Demax M űvek Kiadja a Magyarok Nagyasszonyáról nevezett Ferences Provincia Engedély szám: 628/2009

6

7 T a r t a l o m A j á n l á s 8 I. Á l t a l á n o s p r o v i n c i a t ö r t é n e t i i Röviden Assisi Szent Ferencről és koráról 11 A betelepülés 12 A tartományok kialakulása hazánkban 15 Az egykori Mariana provincia pecsétje 16 A Szűz M áriáról nevezett provincia virágkora 17 A küzdelem időszaka 17 A megerősödés 20 Kolostori élet a X V II-XX. században 22 A z 1730-as tartományi szabályokból 24 Jozefinizmus kora 28 II. József szerzetesi életre vonatkozó intézkedései 28 Részvétel az egyházmegyei szolgálatban 30 Helyzet a kalapos király halála után 32 A malackai reform 33 A z 1795-ös definitorium i határozatokból 3 4 Feszültség a tartomány életében 34 A tartományi vezetés összetétele 3 6 X III. Leó pápa rrformja 38 Néhány adat, a M ariana rendtartomány összetételére vonatkozólag 38 II. A M a r i a n a p r o v i n c l a t e v é k e n y s é g e a s z á z a d o k f o l y a m á n 4 2 Hazafias és szociális tevékenység 42 Irodalm i és művelődési tevékenység 45 Kódex-irodalom 45 Rendtörténeti-, lelki- és imakönyv irodalom 4 6 A könyvtárak szerepe 4 ^

8 Lelkipásztori és térítő tevékenység 49 K ülföldi missziók 51 Művészeti tevékenység 54 III. F e r e n c e s i s k o l á k 58 Rendi nevelés és oktatás 58 Óvodai és elemi iskolai nevelés 61 G im názium i oktatás 63 IV. A X X. s z á z a d 66 A magyarországi tartományokok új fölosztása 66 A rendek működésének megvonása Fegyelmi élet a X X. század első felében 71 V. É l e t a k o m m u n i z m u s b u k á s á h o z k ö z e l e d v e 73 Az újrakezdés 73 A házak visszaadása 75 V I. E l ö l j á r ó k é s m e g b í z o t t a k a r e n d v e z e t é s é b e n 77 V II. A M a r i a n a P r o v i n c i a s z o k á s a i b ó l 8 0 Liturgikus szokások 80 Néhány érdekesség a tartomány statútumaiból és káptalani jegyzőkönyveiből 84 Je g y z e t e k 9 2 F ü g g e l é k 9 8 Misszióból írt levelek 98 P. Gaudentius Dosztál tartományfőnök levelezése P. Bernardinus A. Portu Romatino miniszter generálissal 106 F e l h a s z n á l t IR O D A L O M 1 2 4

9 A ján lá s A m iko r a hetvenes évek második felében Lékai László, a magyar egyház prímása, esztergomi érsek, bíborosként megkezdte hídverő tevékenységét - vagyis az eladdig elszigetelt magyar egyház és a Szentszék, valamint a nagy nyugati egyházak közötti kapcsolatok kiépítését, egyik első nyugati útján volt germanikus társa arra kérte meg, hogy szerezze meg neki Karácsonyi János két-kötetes, monumentális művét a magyarországi ferencesek történetéről. A kérését előterjesztő történész nem tu dott ugyan magyarul, és ezért Lékai László bíborostól kért mellé egy magyarolasz nagyszótárt is, de olyannyira fontosnak tartotta e m ű ismeretét, hogy inkább vállalkozott a szótárorozással járó bajlódásra, semhogy készülő művében nélkülöznie kelljen a magyar ferences provinciák történeti adatait. Lékai László bíborosi tekintélyét bevetve sem tudott egyházi körökben egy nélkülözhető példányt fölfedezni, és ezért Mezey László professzorhoz fordult, aki a Magyar Tudományos Akadémia keretén belül működő Kódextöredék Kutató csoportot létrehozta és vezette. A nagynevű medjevista végül a saját tulajdonában lévő könyvét fénymásoltatta, és a terjedelmes csomagot eljuttatta a bíboroshoz, aki következő itáliai útján örömmel vitte magával Karácsonyi János monográfiáját, s így barátja kérésének eleget tehetett. Az első magyarok, akik Szent Ferenccel és testvéreivel találkoztak, azok a keresztes vitézek voltak, akik Tamás egri püspök vezetésével kiszakadtak II. András magyar királynak a Szentföldről visszatérő csapatából 1218-ban, és Dam ietta ostromához vonultak. Tamás egri püspök Itálián keresztül, majd az Adria-tengeren áthajózva igyekezett vissza, s ekkor, 1219-ben - a legújabb kutatás fölvetése szerint - fizethette négy kisebb testvér hajóútjának költségét. Ez volt az első megtelepedés! kísérlet, azonban nem járt sikerrel, a horvát vidéken a rablók m iatt nem tudtak átkelni, visszafordultak és hazatértek Itáliába. H a arra gondolunk, hogy Szent Bernát, Szent N orbert és Szent Domonkos testvérei már akkor hazánkba érkeztek, am ikor ők, az alapítók még életben voltak, úgy tűnhet: a kisebb testvérek késve érkeztek. H árom évvel alapítójuk halála után és egy évvel annak szentté avatása után jöttek az első ferencesek német földről hazánkba, és a rendtörténetírás szerint Egerben telepedtek meg. A hagyományos nézet mellett szükséges megemlíteni azt is, hogy újabb feltevés szerint nem Egerben, hanem Esztergomban találtak először otthonra a fratres minores, azaz a ferencesek, és ezért viselte az első őrség Esztergom nevét. A néhány éves kését hamarosan behozták, sőt a későbbiekben a többieket messze túlszárnyalták. A monasztikus szerzetesrendek letelepítéséhez kom oly földadomány volt szükséges, különösen a ciszterciek és a kartauziak mutatkoztak területigényesnek a településektől való elszigetelődésük m iatt, de még az igénytelenebb premontreiek esetében is szükség volt szilárd vagyoni alapra. A kolduló rendek, főként pedig a kisebb testvérek esetében kiindulásnak elég volt egy szerény ház, ahol meghúzhatták magukat, hiszen a Szegénység úrnőt szolgálták Assisi Szent Ferenc kedves kifejezésével. Az első dom onkosok Itáliából érkeztek, az első ferencesek viszont német földről jöttek, s gyors terjedésüknek köszönhetően 1233-ban a német tartomá-nyon belül már külön magyar őrséget alkottak az esztergomi őr (gvardianius) vezetése alatt. Először azokban a városokban találtak otthonra, ahol latin, vagyis vallon telepesek éltek, akiknek nyelvét a nyugati német-francia határ- S A já n lá s

10 területekről jöttek beszélték. Az egyik első, ismert provinciális francia földről származott el hazánkba. Eger m ellett Pozsony, Győr, Esztergom, Székesfehérvár, Óbuda lehettek az első, őket befogadó városok. Az 1230-as évek második felében az ország déli részein (Pécs, Szerémség), valam int az észak-nyugati területeken is otthonra találtak, s ennek logikus következménye volt az, hogy 1238-ban felállították a magyar tartományt, ami a ferences rendben egy évvel később bejegyzett szervezeti válságot-földrengést is túlélte. Ez azt jelentette, hogy a magyar provincia életképes volt, elegendő számú közösséggel rendelkezett az önállóság megőrzéséhez. Visszatérve a huszadik századi rendtörténet-írásra, Karácsonyi János nagyváradi kanonok halála után Balanyi György piarista szerzetes, történész folytatta a kutatásokat, és több fontos tanulmányt közölt Szent Ferenc fiainak egyetemes és hazai történetével kapcsolatban. Takács Ince ferences szerzetes a harmincas évektől kezdve jelentkezett egyre gyakrabban rendtörténeti témájú írásaival, a mostoha történelem azonban megakadályozta élete főművének publikálásában, amelyet nemrég poszthumusz megjelenésben vehetett kézbe a magyar olvasók népes tábora. Nagy öröm, hogy Rácz Piusz ferences szerzetes folytatja a rendtörténet-írás nemes hagyományát és évtizedes kutatásának eredményeit e könyvben közrebocsátja. A szerzőtől merészség, hogy a megszokott mariánus provincia helyett Mariana Provincia elnevezést alkalmaz, de hát a klasszikus filológus megjelölés helyett is a klasszikus filológus a helyes változat, és ennek alapján dicsérendő a helyes kifejezés használata. M inden könyv önmagáért beszél, az előszónak nem feladata röviden elmondani annak tartalmát. E sorok írója arra kéri az olvasót, üsse föl e könyvet, mélyedjen el az olvasásában és kössön jóbarátságot Szent Ferenc fiaival. Dr. Török József

11 I. Á l t a l á n o s p r o v in c l v t ö r t é n e t Röviden Assisi Szent Ferencről és koráról A X III. század az egyház virágzásának fénykora. A pápaság elérte politikai hatalmának csúcspontját. A szerzetesrendek sokasága megjelent. Mindezek ellenére az egyházban jelentkező negatívumokat sem lehetett tovább elrejteni. A pompa és a fény nem volt képes többé palástolni a Vérző sebeket. Az egyház főpapjai és a szerzetesrendek többsége elvilágiasodott, meggazdagodott, eltért a krisztusi úttól. A liturgia', a szentmise méltó megünneplése, a szegények szolgálata háttérbe szorult. Em iatt sokan kiváltak az Egyházból és eretnekekké^ lettek, és azt a nézetet hangoztatták, hogy a földi javaktól meg kell szabadulnia az Egyháznak és az ősegyház gyakorlatához kell visszatérni, amely szegény volt, ahogyan erről az Apostolok Cselekedet tanúskodik. Az eretnek tanok rövid idő alatt sokak tetszését megnyerték. Hazánk területén ebben az időben m inden jelentősebb monasztikus rend (bencés, ciszterci, premontrei) rendelkezett rendházakkal, monostorokkal. A hagyományos rendek elsődleges célja a tagok önmegszentelése volt a rend keretén belül. Az újonnan megjelent kolduló rendek a hármas szerzetesi fogadalom^ közül kiemelten kezelték a szegénységet. M íg a monasztikus rendek közösségileg rendelkezhettek vagyonnal, addig a kolduló rendek közösségileg is lemondtak a birtoklás minden fajtájáról. Életüket a puritánság, a természetes egyszerűség és szegénység jellemezte, melyet igyekeztek a társadalom életébe átvinni, azt az emberekkel megosztani. Feladatuk volt továbbá, hogy a gazdag és a szegény rétegek között békét teremtsenek. Az ellentétek áthidalása nem volt könnyű, mert egész Európát hasonló állapot jellemezte. A kolduló rendeknek a társadalomra gyakorolt hatása felmérhetetlen jelentőségű. Ebben az időben, - X I I I. század eleje - élt Ferenc is, aki a kisebb testvérek rendjét közismertem a ferenceseket megalapította. A z itá lia i Assisiben született 1181/82-ben Bernardone Péter fiaként. A p ja gazdag posztókereskedő volt, üzleti ügyei m ia tt gyakran volt távol családjától. Nagyon tetszett Bernardonénak Franciaország, ahol többször m egfordult, fiát is ezért nevezte el Francesconak, kis Franciának. A n yja ugyanis a János nevet adta gyermekének születésekor. Ferenc vidám gyerm ekkort vauhatott magáénak. Kilenc éves korában a San G io rg io -i plébániai iskola növendéke lett ban beállt a kereskedőcéhbe apja örömére, aki szakmájában utódjául szerette volna fiát. Ferenc nem tudta értékelni a pénzt, könnyelm űen rendelkezett a rábízott anyagiakkal. E rre azonban édesapja büszke volt, m ert így láthatták, hogy m ilyen jóm ódú a Bernardone család. Ferenc részt vett az Assisi és Perugia közti harcban (1202), melyben fogságba esik. Szabadulása után élete megváltozik. M ind ent hiábavalónak vél. Hónapokon át betegeskedik. Ez alatt volt ideje elgondolkozni életéről, jövőjéről. Felgyógyulása után ismét csatába indul, de pár kilométer megtétele után visszafordul, m ert lelke mélyén megszólítja egy Hang, és ettől fogva tudja, hogy neki az Istent, életét átadva kell szolgálnia. Szakít családjával és környezetével. A Poverellot annyira elbűvölte a szegénység, hogy annak szerelmese lett. Lem ondott vagyonáról, s így, teljes szegénységben hirdette Isten Országát. Testvéreket ad mellé az Ur. Ezentúl egyedül Röviden Assisi Szent Ferencről és koráról 11

12 Istennek akar élni tisztaságban, szegénységben és engedelmességben. Ferenc Rómába zarándoko lt társaival, ahol III. Ince pápa ( ) szóbelileg jóváhagyja a közösség szabályzatát, a regulát (1209). Később kibővítették a regulát, amelyet 1223-ban III. H onorius pápa ( ) erősített meg. Ferenc az evangéliumot minden embernek hirdetni akarta. Azt kívánta, hogy ő és követői Isten komédiásai legyenek. Ezt egyszerűséggel, az emberekhez való odafordulással és közvetlen életmóddal tette. Szent Ferenc volt az, aki az ellentétek kiegyenlítését, az emberek békességét szolgálta. Nem erőszakkal, hanem életével adott példát a bűnösöknek. Nem követelte a szentséget mástól. A Szent szeretete a lemondásban, az önmegtagadásban és a kézzelfoghatóságban állt, amelyet tevékenységben és szegénységben élt meg. A Perugiai legenda így ír: B ár attól fogva, hogy testvéreket kezdett maga köré gyűjteni, életének egészfolyamán figyelmes volt testvérei iránt [... ] ő maga azonban már akkor, amikor még nem voltak testvérei, megtérésétől kezdve egész életében szigorú volt teste iránt, pedig ifiúkorától törékeny és gyönge testalkatú volt, s a világban is csak kényeztetetten élhetett volna ben elindult első missziós útjára Szíriába, de hajótörés m iatt nem érkezett célba, vissza kellett térnie szülőföldjére ban a rendalapító La Vernan elnyerte Jézus Krisztus sebhelyeit (stigmáit), amelyet haláláig viselt. A Halál nővér, ahogyan Naphimnuszában a halált nevezte, október 3-án szólította el a világból. Az egyház 1228-ban emelte a szentek sorába a X III. század Egyházát jelentős módon meghatározó Assisi Ferencet, akit ma a természet védőszentjének tekint a latin (nyugati) kereszténység. Assisi Szent Ferenc 800 éves rendalapítására emlékezve, arra készülve a Magyarországon letelepedő ferencesekről, az ő életükből, történetéből szeretnék a X X I. század elején élő olvasók elé tárni olyan ismereteket, amelyeket a történelem vihara megmentett az utókor számára. A betelepülés A magyar nép korán megismerte Assisi Szent Ferenc derűs, vidám szellemét, hiszen halála után hamarosan itt találjuk követőit az országban. Az első magyar ferences neve Ábrahám testvér - aki valószínű, hogy Bolognában tanult és Speieri Cézár szentelte pappá 1222-ben - személyében ismeretes, akit Cortonai Illés testvér Németországba küldött. A rend gyorsan elterjedt az ország területén az alapító halála után, még ha nem is tudni pontosan, hogy az első kísérletek után m ikor történt a betelepedés. Erről megoszlanak a vélemények. Fuxhoffer Damjan szerint már 1212-ben M a gyarországra érkeztek Szent Ferenc fiai.^ Ez azonban téves, m ert 1217-ben határozták el a pünkösdi káptalanon, hogy Itálián kívül is misszonál a rend, addig csak Itáliában működtek. A hagyomány szerint több kísérlet történt. Egyik ilyen, am ikor pásztorok akadályozták meg az országba való bejövetelt, akik a furcsa öltözetű idegenekre ráuszították kutyáikat és nem engedték be őket az ország területére, s a magyar nyelvet sem beszélték, emiatt vissza kellett térniük Itáliába. Mások szerint Szent Ferenc személyesen is já rt Magyarországon keleti útjáról hazatérőben, Zárában vagy Zágrábban, mások szerint Egerben. Kósa Jenő rendtörténetéből tudjuk, hogy a tévedés onnan ered, hogy Zágráb német neve Agram, Egeré pedig latinul Agria, s ezeket tévesztették össze. Ezek a vélemények azonban a X V III. és a X IX. századból valók és nem sok 1-2 I. Á l t a l á n o s P r o v i n c i a t ö r t é n e t

13 alappal bírnak.'" A harm adik elképzelés szerint Pisai A lbert német provinciális idején 1224-ben jöttek Bécsből Magyarországra testvérek, hogy Ferenc lelkiségét terjesszék. A legvalószínűbb, hogy az első ferencesek Németországból között jöttek hazánkba Ausztrián keresztül." Annyit források alapján tudunk, hogy 1228-ban már élnek az ország területén ferencesek, ezt állítja W adding Lukács'^. Karácsonyi János' történész egy évvel későbbre (1229) teszi a letelepedés időpontját. Kezdetben Custodia Strigoniensis, majd 1239-tőI Provincia Hungáriáé néven volt ismert a magyar ferences közösség. Addig, míg önálló tartománnyá nem lett, a német provinciához tartozott. A Strigoniensis (Esztergomi) név érthető, hiszen a provincia központja itt volt. De ez jelenthette azt is, hogy először az esztergomi egyházmegye területén telepedtek le a ferencesek. Ennek logikus magyarázatot ad az a tény is, hogy mivel Esztergom királyi és érseki székhely volt, itt próbálkoztak először letelepedni. Az első kolostorok a Duna mentén álltak: Győr, Esztergom, Pozsony és Óbuda. Ezt követően rohamos ütemben folytatódott a ferences kolostorok alapítása. A magyar provincia első tartományfőnöke a hagyomány szerint János atya, Fülöp francia király ( ) vértestvére, aki Nagyolasziban (Frankavilla) halt meg. Karácsonyi szerint János atya nem lehetett vértestvére a királynak, hanem csak rokona. Ezt azzal magyarázza, hogy Fülöp királynak János nevű testvére nem volt.'** Az első években a ferencesek között alig akadt pap, többségük kézműves, iparos, vagy valamilyen szakmával rendelkező ember volt. Később - m in t azt az események és adatok is igazolják -, m űvelt és nagy tudású emberek is egyre többen léptek be a rendbe. Kedvező körülm ény volt Magyarország területén való meghonosodáshoz, hogy IV. Béla király ( ) támogatta a rendet. Ebben az uralkodót ösztönözte testvérének, Árpádházi (Türingiai) Erzsébetnek a szentté avatása is, akinek tavaly ünnepelte az Egyház jubileumát. Az uralkodó gyóntatóját is Pál nevezetű atya személyében a ferencesek közül választotta, követekül is barátokat alkalmazott és családtagjaival együtt maga is a világi (akkor III. rendi) ferences rend tagja lett. Két leánya. Szent Kinga (férje. Szemérmes Boleszláv, krakkói és szandomiri herceg halála után) és Boldog Jolán a szandeci zárdában éltek, m in t klarissza nővérek. Halála után IV. Bélát, feleségét M áriát és Béla nevű fiát a ferencesek esztergomi kriptájába temették el. Sírfeliratuk: N ézd a szent oltárt, szenteltet a szűzi Anyának, Férj, hitves s herczeg nyugodalmi lakóhelye itten... M íg fejeden ragyogott koronás dísz Béla királyunk. Csel szünetelt s diadalt aratott a béke s igazság. A királyi hamvak elhelyezése kom oly ellentétet okozott az érsek és a ferencesek között. Fülöp érsek a ferencesek elmondása szerint - a főszékesegyházat szerette volna a királyi család temetkezőhelyéül, a kisebb testvérek pedig a tem plom uk kriptáját. Az ügy odáig fajult, hogy a pápának kellett döntenie. Szent Péter utóda a barátoknak ítélte a földi maradványokat, amelyeket 1275-ben helyeztek el a Szűz M ária oltár elé, mivel a király és a felesége Szent Ferenc világi rendjének tagjai voltak. A betelepülés 13

14 A X III. század második felében a magyar tartomány már jelentős helyet foglalt el az itáliai és más nevesebb európai provinciák mellett. Az 1260-as Narbonne-i káptalanon már nyolc őrséget tartottak számon. A rendtartományokat kisebb egységek, ún. custodiákra, őrségekre osztották, melyekbe rendszerint 5-8 kolostor tartozott ban már 32 provinciát tartanak számom, s ezek között a Provincia Regni Hungáriáé a 14. helyen szerepel ben a rendtartomány nem kevesebb, m in t 54 kolostoráról van adat, melyek 8 őrségbe oszlottak el ben már 10 őrségben 50 házzal rendelkezett a Provincia.'*^ A custodiák fölosztása 1379-ben: a bácsihoz: Lippa, Aracsa, Bács és Szeged; az egrihez: Eger, Lőcse, Sárospatak és Szepesigló; az esztergomihoz: Esztergom, Nagyszombat, N yitra, Trencsén, Németlipcse és Szécsény; az erdélyihez: Beszterce, Marosvásárhely, Nagyszeben és Szászváros; a ^óvíhez: Győr, Pozsony, Sopron és Szombathely; a pécsihez: Kapronca, Ludberg, Pécs, Segesd, Szemenye és Várasd; a székesfehérvárihoz: Buda, Keszthely, Óbuda, Pest és Székesfehérvár; 2. szerémihez: Bánmonostor, Eng, Nagyolaszi (Frankavilla), Szentdemeter, Szenternye, Szerémújlak, Tadva és Zim ony; a váradihoz: Beregszász, Debrecen, Szatmár, Telegd és Várad; a zágrábihoz: Gabornak, Nekcse, Verőce és Zágráb tartozott. A X III. század a szerzetesrendek aranykora volt. így Szent Ferenc követői is jelentős szerepet töltöttek be a hazai egyház életében. A fogadtatás azonban nem volt m indenütt szívélyes. Az egyházmegyés papság nem nézte jó szemmel a koldulórendek, így a ferencesek egyre szélesebb körű terjedését sem, ugyanis versenytársakat véltek felfedezni az új rendekben. A plébánosok elsősorban azért szálltak szembe a szerzetesekkel, mert híveik közül többen az ő templomaikba kezdtek járni szentmisére. A hagyományos szerzetesrendekkel szemben előnyben részesültek az egyszerűbb életet élő kolduló szerzetesek. Az igénytelen, alamizsnából élő testvérekre a mostoha viszonyok közt tengődő ember inkább hallgatott, m int a monostorok lakóira. De az sem volt mindegy, hogy a gazdagabb híveik a koldulórendek megjelenése után adományaikat, támogatásaikat nem az egyházmegyés papoknak adták re Magyarországon annyira elmérgesedett a helyzet, hogy a ferencesek a pápához fordultak segítségért. IV. Ince pápa ( ) augusztus 18-án védelmükre rendeletet bocsátott ki. A plébánosok legtöbb településen figyelmen kívül hagyták a kisebb testvérek pápától kapott kiváltságait (m egtiltották a harangozást; a hívek nem gyónhattak náluk; a vasárnapi szentmisét a plébániatemplomban kellett hallgatnia a híveknek). Az egyházmegyés papság teljesen felügyelete alatt akarta tartani az újonnan alakult szerzetesrendeket. Ennek hatására a pápa az esztergomi és a kalocsai érseknek, valam int a zágrábi püspöknek megparancsolta, hogy vegyék védelmük alá a ferenceseket. A régebbi alapítású rendek sem akarták tudomásul venni, hogy az emberek életében új igények jelentkeztek, amelyeknek a koldulórendek jobban eleget tudtak tenni, m in t 14 I. Á l t a l á n o s P r o v i n c i a t ö r t é n e t

15 a monasztikus szerzetesek és az egyházmegyés papság. A monasztikus rendek monostorai ugyanis többnyire a településektől távol voltak (bencések a hegytetőn, ciszterciek a völgyekben) és életüket leginkább a szemlélődés, az elvonultság jellemezte. Ugyanakkor a koldulórendek a városok szélén telepedtek meg'*, s ezáltal az egyszerű néphez közelebb kerültek. A testvérek élete is jobban hasonlított a hívekéhez, m in t az egyházmegyés papságé, akik többnyire jelentős javadalmakkal, birtokokkal rendelkeztek. S az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a papok erkölcsi élete körül is sok probléma adódott. V. Kelemen ( ) a következőképpen rendelkezett: A ferencesek prédikálhatnak, de csak saját egyházaikban és az utczákon, nem azon órában, melyben a plébániai egyházban tart a prédikáczió. A gyóntatást csak püspöki vagy plébániai engedéllyel végezhetik. M indenkit eltemethetnek egyházaikban, a ki oda kívánkozik, de az ebből befolyó jövedelem negyed része a plébánost illeti. A szerzetesek, így a ferencesek is, kitartottak a nehézségek, a csapások idején is a rájuk bízottak m ellett és között. Később, a török időkben emiatt kapták a barát jelzőt. A tartományok kialakulása hazánkban A Provincia első neve, m in t már korábban olvashattuk, Custodia Strigoniensis volt tól már a Provincia Regni Hungáriáé nevet viseli. Az 1523-as spanyolországi burgosi nagykáptalanon két provincia alakult a történelm i Magyarország területén; a Szűz M á riá ró l Nevezett Provincia és az Üdvözítőről Nevezett Rendtartomány. Az eredeti konventuális tartom ány jogutódja a M ariana Tartomány, az obszervánsoké pedig a Szalvatoriánus Provinica lett. Az obszervania V. M iklós pápa jóváhagyásával már 1448-tól jelen vo lt már az országban, m in t vikáriátus ben a Mariana Provinciából kiváltak a Pécs és Zágráb környéki kolostorok^**, és létrejött a többnyire horvát összetételű Szent László Provincia. Az Üdvözítőről nevezett tartományból (Mikháza, Csíksomlyó) 1640-ben alakult meg a független erdélyi ferences őrség. Az erdélyi tartom ány alapítóinak egyike Domokos Kázmér^' ( ). Az 1729-es m ilánói nagykáptalan emelte provinciái rangra az erdélyi őrséget Szent István K irályról Nevezett Rendtartomány néven. Az ötödik magyarországi provincia az június 15-én XIV. Kelemen pápa által megerősített, a bosnyák provinciából kivált Kapisztrán Szent Jánosról Nevezett Provincia. Jelentős változás állt be 1900-ban, am ikor a pápa sürgetésére megreformálták a ferences családot. Ekkor a Szent László és az Üdvözítőről nevezett Provinciák megszűntek, s beolvadtak a Mariana, a Kapisztrán és Szent István tartományokba június 24-én történt a legújabb változás, am ikor a Rend generálisa elrendelte a magyarországi provinciák egyesítését a lelki megújulás elősegítésére, így a Szűz M áriáról és a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Provinciákból megalakult a Magyarok Nagyasszonyáról nevezett Rendtartomány. Az egyesítést maga a főelöljáró, P. Jósé Rogriguez Carballo hirdette ki a Pesti Ferences Kolostorban a rendi testvérek jelenlétében, amelyen a szomszédos országok tartományfőnökei is részt vettek. A tartományok kialakulása hazánkban 15

16 Az egyesítési káptalan résztvevői Esztergomban Az egykori Mariana provincia pecsétje A X III. század végétől tudjuk, hogy a Mariana Provincia pecsétjében Magyarország patrónája, a Boldogságos Szűz M ária volt bevésve. Bár hivatalosan nevében a burgosi káptalanig nem szerepelt, a köznyelv mégis mariánusnak nevezte a tartományt. Az obszerváns vikáriátus 1448-ban, am ikor elnyerte függedenségét, az Üdvözítő (Salvator) képét és a szenvedés eszközeit vésette pecsétjébe. M indkét eset magyar sajátosság, mert a Rendben a X V I. századtól vált szokássá a provinciák szentekről való elnevezése, addig csupán az ország elnevezését használták. 16 I. Á l t a l á n o s P r o v i n c i a t ö r t é n e t

17 A Szűz M áriáról nevezett provincia virágkora A njou királyaink sokat tettek a rendért. A rendtartomány virágzásának csúcspontját Károly Róbert ( ) és Nagy Lajos ( ) uralkodása idején érte el. Ebben az időben a provincia tagjainak sorából kerülnek ki a pápához küld ött követek, a balkáni misszionáriusok és különféle püspökségeket is a tartomány embereivel töltenek be. (Pl. Vasvári V itus 1334-ben nyitrai püspök, A ntal Csanádi püspök, Laczkfíy László kalocsabácsi érsek 1316-ban, Szászországi Fülöp diakovári püspök, Vilm os 1377-ben győri püspök.^^) 1378-ban Rossi Leonárd, a ferences rend legfőbb elöljárója (generális) az ellenpápa oldalára állt, ezért V I. Orbán pápa leváltotta ben az egyetemes rendi káptalant Esztergomban tartották meg, ahol megjelent I. Lajos király is, és a velencei Lajos Donátot választották meg a rend egyetemes elöljárójának, aki később (1381) bíboros lett. A rendi káptalanon a 34 tartományfőnökből csak 12 jelent meg, mivel 10 provinciális várakozó állásponton volt, 12 pedig az ellenpápát támogatta.^ 1320 és 1379 között 17 alkalommal ülésezett tartományi káptalan. Zsigmond király ( ) uralkodása alatt 1398-ban Marczali Dózsa István a pannonhalmi főapátság adminisztrátora, között Csanádi püspök. M in t Zsigm ond király bizalmasa a konstanzi zsinaton^'* ( ) is megjelent, és tanácsaival nem kis része volt a nagy nyugati egyházszakadás megszüntetésében. A küzdelem időszaka Nem tagadható, hogy a X IV -X V. századra a mariánus ferencesek már jó l kiépített és javadalommal rendelkező kolostorokban éltek. Ennek következménye az lett, hogy életük egyre jobban eltávolodott Assisi Szent Ferenc szellemétől. Az emberek sok helyütt csalódtak a testvérekben, ezért több kolostorukat át kellett adniuk a szigorúbb szabályok szerint élő obszervánsoknak, a cseri barátoknak^^ Ilyen házak voltak: Esztergom, Sárospatak, Debrecen, Lippa, Pest, Szatmár, Szeged^. M ajd a Lazari-egyezmény^^ értelmében Esztergomot a kihalás miatt kellett visszaadniuk a mariánusoknak. A XV. században az általános lazaság nemcsak az egyházmegyés papság körében, hanem a tartományban is megmutatkozott. Ezt a korabeli társadalom nagymértékben elősegítette. Hazánkban hiányzott a polgárság, amely Szent Ferenc korában Itália földjén virágzott. A szegénységet másként kellett megélni, m in t a Poverelló hazájában.^ Magyarországot ekkor többnyire a pogányság és a keményszívűség jellemezte. A megélhetést az emberek zárt ajtaja nem m indig és megfelelően biztosította. Ez is indokolttá tette, hogy állandó jellegű megélhetési források után nézzenek a testvérek. P. Igali Fábián provinciális ( ), akit az l452-es rendi gyűlésen választottak meg tartományfőnökké, 1454-ben hirdette k i a reformokat. A statutum 20 fejezetre tagolódott és négy csoportba osztották: 1. a lelkigyakorlatokra, 2. a kolostori életre, 3. a növendékek képzésére, 4. z javak használatára vonatkozóan. A tartományi szabályzat elrendelte a napi háromszori énekes zsolozsmát, vagy ha így nem tudják végezni, akkor recitálva^ ; az étkezés alatti felolvasást a Szentírásból vagy a Regulából. A szerzetesi élet fölvirágoztatása A Szűz Máriáról nevezett provincia virágkora 17

18 érdekében a fegyelmet és a klauzúrát^" is megszigorította. Az esti im ától a reggeli ima végéig silentium ot vezetett be. A növendékek felvételének alsó korhatárát 14 évben határozták meg.^' Börtönbüntetés (karcellba való bezárás) járt azért, ha valaki világiakkal étkezett olyan településen, ahol kolostor is volt. Elrendeli, hogy őrségenként kettő börtönt^^ állítsanak föl, ahol a büntetést letölthetik a testvérek. Előírás volt a heti kétszeri szentgyónás is. Továbbá megkövetelte az írni tudóktól, hogy munkájukat hetente mutassák be elöljáróiknak. Szigorú előírás szabályozta a bö jti étrendet is. Ilyenkor naponta kétszer vehettek magukhoz táplálékot a testvérek, és csak délben ehettek két tál ételt. A zt a testvért, aki szobájába ételt vitt, és észrevették, azt a közösség előtt megszégyenítették, m ert a többiek előtt a földön kellett elfogyasztania az eltulajdonított ennivalót. A ki a nagyböjtöt megszegte, mert evett húst, annak húsvét után is ugyanannyi napot kellett még böjtölni, m in t amennyi a húsevéstől húsvétig volt vissza. Kemény ágyat használjanak, nem to ll vánkosokat! - olvashatjuk a tartományi előírásokban. (Mindezek a ma embere számára furcsák. Azonban nem szabadfigyelmen kívül hagyni, hogy minden kort csak a maga szemével szabad nézni.) A reform életre váltása sok nehézségbe ütközött m ind a testvérek, m ind a kü l ső hatások m iatt szeptember 1-jén III. Kalliszt pápa ( ) védelmébe vette a reformáltakat, s kiközösítés terhe m ellett m egtiltotta az obszervánsoknak, hogy a reformáltak házait és tem plom ait elvegyék. Ez a pápai leirat mégsem jelentett biztosítékot, mert 1460-ban Igali Fábián testvérnek Sopronért közelharcot kellett vívnia, hogy megmaradhasson. Az uralkodóház és a főúri családok (Hunyadiak, Szilágyiak, Ú jla kiak) jelentős része is a Mariana Tartomány ellen volt, mivel nem vettek részt oldalukon a harcokban, míg az obszervánsok a török elleni harcban katonalelkészként jelen voltak. Erre jó példa Mátyás király édesanyja, aki Debrecen városának tulajdonosa volt és az ottani kolostort az obszervánsoknak akarta átadni. Ugyanilyen vita alakult k i Szécsényért is, amely kolostort Ország M ihály nádor próbált elvenni a konventuálisoktól. A tartományfőnök, P. Fábián ben a Velencében ülésező generális káptalanhoz fo rdult az üggyel. Eredmény, hogy a szécsényi házat nem, a debreceni konventet továbbra is megtarthatta. A szécsényi kolotostorért cserébe május 18-án Jászberényt kapták meg. Igali reformtörekvéseit a rend vezetősége elismeréssel vette tudomásul és igyekeztek segítségére lenni. A Tartomány hagyománya joggal nevezte Igali Fábiánt a Provincia megmentőjének és második alapítójának. Igali Fábiánt Esztergomi Benedek követte a tartom ányfőnöki szolgálatban ( ). Benedek atya kivívta IV. Sixtus ( ) támogatását, de az ország uralkodója. Hunyadi Mátyás ( ) mindvégig kiengesztelhetetlennek m utatkozott a tartomány iránt. Ez odáig fajult, hogy 1489-ben, m ikor Angelo Pechinoli, a pápa követe Magyarországon járt, több reformált kolostort följelentettek nála, amelynek célj a az obszervánsoknak való kolostor átadás volt. Időközben meghalt Mátyás, így a tartománnyal szemben tovább nem tudott föllépni ben új tartományfőnöke lett a provinciának Segesdi Lukács személyében ( , ), aki 1508-ban hathatósan megreformálta a tartományt. Részben Igali Fábián reform jait erősítette meg, részben újakat hozott létre. Sokat tett a tartomány és az obszervánsok közötti békesség érdekében ben az országgyűlés előtt öt pontot fogadtak el: 18 I. Á l t a l á n o s P r o v i n c i a t ö r t é n e t

19 1) Egyik tartomány sem alapít új házat, ahol az egyiknek már van egy kolostora; 2) Semmiféle gúnyolódás nem zavarhatja többé az egyetértést; 3) A két család egyesítési törekvését abbahagyják; 4) M indkét tartomány tagjai szabadon koldulhatnak az egész ország területén; 5) A testvérek csak az illetékes elöljáró kifejezett engedélyével léphetnek át a másik családba. ^ A vita 1497 elején újra kiú ju lt, P. Lukács lemondott. U tódjául Szekcsey Györgyöt választotta a tartományi káptalan. Jelentős tette volt, hogy az obszervánsokkal újra tárgyalásokat kezdett és megállapodás született, ha valaki a két ferences ág között megsérti a békét, az országból száműzik. Szekcsey rövid ideig állt a provincia élén, mert kinevezték Győr püspökévé. Ö t P. Bácsai András ( ) váltotta fel a szolgálatban ben X. Leó pápa ( ) a provinciát kérdés elé állította, hogy obszerváns ferences lesz-e, vagy pedig a szegénységet enyhítve konventuálissá válik. P. Segesdi Nagy A nta l tartományfőnök ( ) a római általános káptalanon az obszervánsok közé állt. N eki köszönhető, hogy a Provincia újjászülethetett és megmaradhatott ban 9 őrségben 36 házban dicsőítették az Urat a Mariana tartom ány tagjai a váradi tabuk szerint. A küzdelmekkel teljes X V I. század az egykor hírneves magyar ferences tartományt {Provincia Hungáriáé), amely az egész országot egybefogta, a török hódítás és a protestáns hitújítás terjedése, túlzóinak türelmetlensége, kegyetlen üldözése és erőszakoskodása következtében majdnem teljesen letarolta, és egészen az ország nyugati részére szorította ben a mariana tartomány 43, a szalvatoriánus pedig 73 házzal rendelkezett. A többi, korábban virágzó kolostor m ind áldozatul esett a törökdúlásnak és a protestáns fanatizmusnak as adatok a tartomány összetételére őrségenként: a győrihez: Győr, Pozsony, Szombathely; a nyitraihoz: N yitra és Nagyszombat; a fehérvárihoz: Fehérvár, Keszthely és Falkos; a pécsihez: Pécs, Segesd, Nagykanizsa, Szemenye, Várasd, Ludbrég és Kapronca; a zágrábihoz: Zágráb, Gabornak, Verőce, Nekcse, Szeglak és Pozsegavár; a bácsihoz: Szeged, Aracsa és Lippa; a váradihoz: Várad, Debrecen, Szatmár, Beregszász és Zelegd; az erdélyihez; Szászváros, Nagyszeben és Beszterce; az egrihez: Eger, Kassa, Lőcse és Varanna kolostora tartozott, összesen ban 18, 1529-ben 11, 1552-ben pedig 16 atya halt vértanúhalált. Az 1526-os áldozatokról tudjuk, hogy: Budán 8, Pesten 4, Esztergomban 3, Várpalotán szintén három ferences esett áldozatul. A várpalotai vértanúk között volt Vásárhelyi András, a legrégibb magyar Mária-ének szerzője is. A mohácsi csatában részt vett P. Szegedi Antal, m in t a király szónoka és gyóntatója. Csak lova segítségével tudott a törökök kardja elől elmenekülni ban a toledói rendi nagykáptalan már csak 5 kolostort ismer: Pozsonyt, Sopront, Orm osdot (Friedau), Nagyszombatot és Varasdot. Ebben az öt kolostorban is mindössze 30 ferences élt. A X V I. század elején a burgosi káptalan adataiban a tartomány 10 custodiában 70 kolostoráról és 1172 szerzeteséről van ismerete. A szalvatoriánus tartomány 1602-ben négy rendházban m űködött: A küzdelem időszaka 19

20 Csíksomlyó, Gyöngyös, Szakolca és Szeged, míg 1552-ben 6 őrségben 26 házuk volt. A káptalan (toledói) a két magyarországi provinciát egyesíteni akarta régi, Provincia Hungáriáé nevén. Azonban m ind a két részről heves tiltakozás akadályozta meg az egyesítést a szebb és jobb jövő reményében. Végül elállt a rendi vezetés szándékától. A megerősödés A X V II. században a tartomány újjáéledése a kicsiny kolostoroknak, a Regula megtartásának, az elmélkedésnek, buzgó imádságnak és a szigorú, fegyelmezett, a városoktól távoli életnek volt köszönhető. A Mariana Provincia a X IX. század eleji kolostorainak alapját ebben az időben rakta le. Pozsony, Nagyszombat, N yitra és Szombathely a régi helyükön újra fölvirágoztak. Esztergom, Kismarton, Székesfehérvár, Németújvár, Szentkatalin, Szentantal, Sümeg, Pápa, Veszprém, Bucsuszentlászló, Érsekújvár, Malacka, Boldogasszony, Pest, Andocs, Simontornya, Komárom pedig egymás után keletkeztek. A gyors növekedés az előbbi felsoroltak m ellett a királyi udvarnak és a nemességnek is köszönhető. Föltehető a kérdés, hogy m iért éppen a főurak alapítottak a testvérek számára házakat? Egyrészt, m ert nekik volt elegendő pénzük, másrészt a korábbi h ittagadásokért (X V I. sz.), am ikor áttértek a reformációra, elégtételként. Tudjuk, hogy a Cuius regio, eius religio (Akié a föld, azé a vallás.) elv volt érvényes, annak ellenére, hogy az 1606-os bécsi és az 1621-es nikolsburgi béke után megegyezett a katolikus és a protestáns fél. A tartomány több kisebb birtokkal is rendelkezett. Sopronban például 1665-ben malom m al és szőlővel rendelkeztek a testvérek. Pozsonyban a városban lévő fürdő után kaptak jövedelmet. Bármennyire is akartak a rendtagok az obszerváns szellemhez igazodni, lemondani birtokaikról, jövedelem forrásaikról, ezt a kor bizonytalan gazdasági helyzete nem tette számukra lehetővé. A X V II. század elején a rendi vezetés hatására Magyarországon is megvalósítják a reformot. Több kü lföld i ferences, főleg Itáliából, érkezik az országba, így pl. P. Bonaventura ( ), P. A ntonio Basa ( ; ), akik később a Mariana Tartomány elöljárói is lettek. Az első ház, amelyet megreformáltak, a nagyszombati kolostor volt. Örvendeztető jel a tartomány életében, hogy a fegyelem példa értékű. Az 1659-es tartományi szabályzat előírta, hogy a házfőnök, akit első alkalommal neveztek ki, egy évig lehetett elöljáró. Utána nem választhatták meg sem ugyanabban, sem másik kolostorban. Második alkalommal már 2-3 évre választható volt, de közben egy éves pihenés volt előírva. M ire volt jó mindez? Az alázatosság gyakorlását segítette kibontakozni és érlelődni. Ez a magyarázata annak, hogy a X V II- X V III. században szinte évente más és más állt egy-egy kolostor élén. A lazulás a jozefinizmussal állt be as években ugyanúgy, m in t a X X I. század elején, azért lehetett valaki három évnél hosszabb ideig gvardián, mivel a létszám a korábbi századokhoz viszonyítva korlátozott volt után csak 3, kivételesen 6 évre lehetett egy testvér házfőnök, utána csak másik kolostorban. 20 I. Á l t a l á n o s P r o v i n c i a t ö r t é n e t

21 M U N IC IP A LIA R O-V IN c r ^ ' ^ ' M A R I A N i E ' ANNO R ESTAU R ATA, P 0 S 0 N I I / Typis F r a n c i s c i I o s e p h i P a t z r d. A megerősödés 21

22 K o lo sto ri élet a X V II-X X. században A X V II- X V III. században virágzott az imaélet a kolostorok többségében. A napi több órás elmélkedés is szerepet játszott az újjászületésben. A tartományi tanácskozások a szerzetesi élet eredetiségéhez való visszatérésében igen sokat segítettek. A szegénység megtartását különösen hangsúlyozták, hisz ez az ő úrnőjük, jegyesük, s ennek szigorú megtartása nemcsak az egyénekre vonatkozik, m in t a monasztikus rendeknél, hanem az egész közösségre. Ezért megtiltották, hogy a templomban perselyt helyezzenek el, pénzt kéregessenek. A pénzügyek, anyagiak kezelését világi munkatársakra (szindikusokra) bízták. A főurak közül is többen szívesen vállalták a fölkérést, amelyet megtiszteltetésként vettek. (1627-ben Sennyei István váci püspök volt a tartomány szindikusa, pénzkezelője.) Ismeretesek az 1659-es rendtartományi szabályból a napirend és az étkezésre vonatkozó előírások. A Nagyszombatban hozott szabályok a böjtre vonatkozóan is hoztak döntéseket. Valószínű, hogy a halfélék fogyasztásának sokasága is a böjtre utalt. A statútum ok szerint a testnek jóakarata Szent Ferenc atyánk iránt mutatkozzék meg, rendtartományunk minden helyén és kolostorában sértetlenül megtartandóan határozzuk el, hogy Vízkereszttől egészen hetvened vasárnapig, vagyis Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepéig minden egészséges tartózkodjék a vacsorától. H a valaki később érkezett az ebédlőbe, az utolsó helyre ültették. H a már leültek, nem lehetett bejönni az ebédlőbe. A k i feladata végzése m iatt késett, az az első olvasmány után ülhetett le a többiek közé. A káptalan előírása szerint a m atutinum ot éjfélkor kellett a testvéri közösségnek elmondani. A prím át és a terciát szeptember és május között 1/2 7-kor, nyáron 6 órakor mondták. A sextát és a nonát egész éven át 1/2 10-kor imádkozták. Ezután az ebédlőbe mentek és elfogyasztották az ebédet. A vecsernyét délután 2-kor csengő jelezte, kivéve nagyböjt idején, m ert akkor ebéd előtt mondták el. A befejező imát, a kom pletórium ot télen 4, nyáron 1/2 5 órakor imádkozták. Ez a napirend azonban a nagyobb rendházak életét jellemezte, így Pozsonyt, Nagyszombatot, Malackát, Győrt, Kism artont, N yitrát, Bucsuszentlászlót és Szentkatalint. Ez a napirend II. József uralkodásáig volt domináns a rendtartományban. Az 1803-as statútum ok szerint az éjszakai fölkelést elhagyták, időpontja délutánra került. Reggel 1/4 6-kor keltek, nyáron egy órával korábban. Az elmélkedés idejét is előírták. Nyáron 5-6 óra között, télen a m atutinum után és a kom pletórium után a vacsoráig, tehát napi másfél óra volt elmélkedésre, ami többnyire közösségi jellegű volt. M in d ig egy-egy népszerű lelki író művét olvasták föl. A tartományi előírás 3/4 6 és 1/4 7 között írta elő az elmélkedést. Legújabban (1953-tól) napi 1/2 óra az előírás, amelynek idejét a házikáptalanok szabják meg^'*. A X X. században szűnt meg az ostorozás^". A flagellatio 1659-ben már előírás volt a Mariana Tartományban, am it hetente háromszor: hétfőn, szerdán és pénteken az éjszakai m atutinum elimádkozását követően kellett végezniük a rendtagoknak az 50. zsoltár (bűnbánati) elmondása közben. Szokás volt a kulpa-mondás^*^ is. Ez is a három em lített napon történt. H a a gvardián valakit külön figyelmeztetett valamilyen bűnére, az földre hajtott fejjel maradt, míg a többiek fölemelhették fejüket. Ez az eljárás igazságtalan volt, m ert nem m indenkit ítéltek meg azonos módon. Az ex-provinciálisokat és definitorokat^^ nem lehetett nyilvánosan megbüntetni. A nyilvános bűnbánattartás az 1950-es években még létezett, de már csak péntekenként kellett végezni, a neve capitulum culparum volt. A nyilvános bűnök bevallása után 22 I. Á l t a l á n o s P r o v i n c i a t ö r t é n e t

23 a házfőnök penitendát^ szabott a testvéreknek, és buzdította őket a regula és a rendi előírások megtartására. Az étkezésről tudjuk, hogy a X V II- X V III. században napjában kétszer étkeztek a rendtagok. Az ebédet 10 órakor, a vacsorát 18 órakor fogyasztották el. Az étkezés a mai fogalmainkhoz mérten bőséges volt. Három-négy fogásos étel m indig került az asztalra borral együtt. Büntetésnek számított, ha valaki nem ihatott bort, és kenyéren és vízen kellett koplalnia es előírás szerint, ha valaki az elöljárónak mer szemrehányást tenni, nemcsak az 50. zsoltár elmondása alatt a közösség előtt megostorozzák, hanem kenyéren és vízen térden állva a földön étkezik és két évre szavazati jogát felfüggesztik. H a valaki részeg volt, három napig bort nem ihatott, de ha az botránnyal volt összekötve, 15 napig kellett tartózkodnia a bor élvezetétől és börtönbe (karcell) került a botrány nagyságától függően. H a pedig valaki visszaeső volt, örökre eltiltották a borivástól. Nagyon sok halat fogyasztottak és viszonylag kevés sertéshúst. P. Takács Ince följegyzéseiből tudjuk, hogy a testvérek bármennyi pénzt hajlandók voltak halvásárlásra áldozni. Ez arra is enged következtetni, hogy a testvérek komolyan vették a rend és az egyház által előírt böjtöket. Az egyház által előírt napokon kívül is böjtöltek a ferencesek. B öjtölni kellett a keresztjárónapok^'^ hétfőjén, áldozócsütörtökön. Szűz M ária és Szent Ferenc ünnepeinek vigíliáján, valam int az év minden szombatján. Ferences böjtvok, am it a mai napig ajánl a rend; Mindenszentektől Karácsonyig, valamint tanácsolt még Vízkereszttől negyven napon át'*'. A sok böjt és a rendszeres, de egyszerű táplálkozás magyarázza, hogy míg a X V -X V III. században az átlagéletkor 50 év volt, addig igen sok szerzetes megérte a 70, sőt a 80 évet is. Kolostori folyosó Kolostori élet a X V II-X X. században 2 3

24 A gyűjtési, koldulás! határok körül is jelentős viták folytak a szalvatoriánus és a marián US provinciák között, melyet 1720-ban Gyöngyön tisztáztak és egyeztettek. Az öltözködésben is az egyszerűségre törekedtek. Nem volt megkülönböztetés a ruházatban testvérek és papok, növendékek és örökfogadalmasok között. M indenki egyforma hamuszürke posztóból készült, láb sarkáig érő, csuklyás ruhába öltözött, melyet derékon durva kötéllel öveztek. Az 1730-as Statuta Provinciae eléggé szigorú határozatokat tartalmazott:,jsx újoncnak nem szabad sem világiakkal, sem rokonokkal, sem szerzetesekkel, és pedig sem a mieinkkel, sem más rendiekkel beszélni, hanem csak szükségből, amelyet mérlegel a gvardián vagy a magiszter, akik közül az egyik m indig o tt legyen a beszélővel. [...] A klerikusok m ellett a fiatal atyák is kötelesek voltak ebéd után egy órán át az egyházi éneket gyakorolni. [...] Az alázatosság gyakorlása végett, az elöljárókat kivéve, fölhívja az atyákat és klerikusokat, hogy edényeket mossanak. Az ebédlőben m ind ebéd, m ind vacsora előtt térden állván kiterjesztett karokkal elmondtak egy M iatyánkot és Üdvözlégyet, aztán fölálltak, elmondták a megholtakért a De profundist - olvashatjuk korabeli följegyzésekből. Evés alatt csak nagyobb ünnepeken oldották föl a silentiumot. A lelkigyakorlatokról is rendelkezett a statutum, hogy advent vagy nagyböjt idején kell 8 napon át tartani. Korabeli forrásokból tudjuk, hogy pontosan milyen volt a lelkigyakorlat. Az elöljáró áldást adott rájuk, fölhúzott kápával ettek, a legteljesebb és szigorú silentium ot tartottak, minden m unkától és közügytől elvonatkoztattak és csak egyedül az imádságnak, elmélkedésnek, szemlélődésnek, önmegtagadási gyakorlatoknak éltek. A házak történetének jegyzését, a H istoria Domus vezetését P. Schneider Dénes ( ) provinciális rendelte el a tartományban. A z érdekesség kedvéért néhány pont az 1730-as provinciái statútum okból: A z 1730-as ta rto m á n y i szabályokból I. fejezet: 2.. A z engedelmességről 6. Senkinek sem szabad elhagynia a rendházat, csak ésszerű okból, kísérővel, és minden esetben az elöljáró engedélyével és áldásával. Az elöljáró határozza meg a távozó visszatérésének időpontját, jelöljön ki kísérő társat, nem aszerint, am int a távozó kéri, hanem saját ítélete és a statútum ok szerint, s ne ugyanazt a kísérőt jelöljék állandóan. Ne adjanak senkinek általános engedélyt. 7. A k i a kolostorba visszatér, újra kérjen áldást az elöljárótól, aki szorgosan kérdezze ki a kísérőt, m i célból, hogy s m in t történt a k in t tartózkodás. II. fejezet; Anoviciusokról 1. Elrendeljük, hogy egy házfőnök se merészeljen senkit se saját tekintélyéve beöltöztetni és a rendbe felvenni; hanem ez a felvétel a tartom ányfőnök atya által történjék, m ert Regulánk előírása szerint ő az illetékes erre. [...] Csak az vehető fel a rendbe, aki bizonyítja jó erkölcsét és értelmességét, és a rendi káptalan valam int a tartom ány atyáinak és definitórium ának az V. Sixtus pápa által előírt feltételekkel: törvényes házasságból származik, nem követett el emberölést, nincs kitiltva sehonnan, nincs terhelve anyagi javait meghaladó adósságokkal, nincs kötelezve számadásra vala 24 I. Á l t a l á n o s P r o v in c l c t ö r t é n e t

25 mely ügyben, négy nemzedékig nincsenek ősei közt zsidók, hitetlenek vagy eretnekek, akiknek holttestét vagy szobrát megégették [...] nem él házassági kötelékben, - testben, elmében egészséges, nincs nyilvános bűn m iatt megbélyegezve, 15. évét betöltötte, - ha klerikus lesz, elegendően iskolázott, a bérmálás szentségében részesült, vagy legalább a noviciátus alatt ezt a szentséget fölveszi. 3. A k it a laikus testvérek közé vesznek fel, ugyanezeknek a feltételeknek feleljen meg, kivéve az iskolázottságot, ehelyett legyen jártas valamilyen mesterségben, amely a szerzet számára hasznos; ne legyen húsz évesnél fiatalabb, se harm inc évnél idősebb [...] A felvétel után terciáriusok legyenek, kapucium ot nem hordhatnak két teljes esztendeig, s ez alól a tartományfőnök atya se merészeljen felmentést adni. 5. [...] A zt a novíciust azonban, akit akár a m i szerzetünkből, akár más szerzetből ki tettek valami súlyos ok m iatt, soha és semmiféle elöljáró nem veheti föl. 6. H ogy a rendet közben-közben ne érje kellemetlenség, a testvérek a noviciátus m inden negyedik havában kapitulum ra gyűljenek össze és szavazzanak egyenként a novíciusokra. Első és második esetben nyíltan m ondják meg, hogy m i a véleményük a novíciusról, alkalmasnak vagy alkalmatlannak tartják-e (és ezeket a szavazatokat az elöljáró jegyezze fel). H a az első esetben a testvérek nagyobb része alkalmatlannak ítéli a novíciust, tegyenek erről jelentést a tartom ányfőnök atyának, aki elrendeli, hogy a novíciust bocsássák el a rendből, hacsak igen nyomós okok mást nem javallnak. H a a novíciust másodszor is alkalmatlannak találja a szavazók nagyobb része, jelentés és késedelem nélkül fosszák meg a szerzetesi ruhától. A harm adik alkalommal titkos legyen a szavazás'*^ H a ekkor a szavazatok harmadrésze a novíciusra kedvezőtlen, ne engedjék fogadalomhoz, befogadását mindaddig halasszák el, amíg a tartom ányfőnök atya nem dönt a teendőkről. H a azonban a szavazatok nagyobb része nem kedvező, magyarázkodás nélkül bocsássák el. Csak az a testvér szavazhat a novíciusról, aki fogadalma után egy évet már letöltött, s legalább két hónapig egy házban élt a novíciussal. 7. A tartományi kapitulum on, vagyis gyűlésen a Provinciális az egész definitórium tanácsára és hozzájárulásával a novíciusok számára jelöljön ki egy magisztert, aki megfelelő korú, megbízható és buzgó legyen. A magiszter nagy gonddal ügyeljen a novíciusokra, minden gyakorlatukon vegyen részt, minden héten hallgassa meg szentgyónásukat. Tanítsa őket, hogyan hordozzák BCrisztus kínszenvedését testükben, hogyan imádkozzanak Istenhez tiszta szívvel és alázattal, hogyan végezzék a rend szertartásait a szeráfi szertartáskönyv szerint, ismertesse meg velük Szent Bonaventura Speculumját. Vezeklő gyakorlatokat, penitenciákat róhat ki rájuk, de nem nyilvánosan, a házfőnök jelenlétében, hacsak az előzőleg, megkérdezve ebbe bele nem egyezik. A novíciusok a próbaév folyamán nem végezhetnek iskolai tanulmányokat, nem vehetnek fel egyházi rendeket, nem gyóntathatnak, még ha a világban gyóntatók is lettek volna. A novíciusmagisztert nem lehet a kapitulum vagy definitórium i ülés határozatán kívül leváltani, hacsak nem sürgős esetben. [...] H a pedig valaki a magiszteri tisztet olyan ok nélkül, melyet a definitórium elfogad, nem vállalja el, fosszák meg hat évre aktív és passzív választó jogától. Föntebb már említés történt arról, hogy a novíciusoknak nem szabadott érintkezni a nevelőn kívül másokkal. H ogy milyen büntetést szabtak ki arra, aki nem tartotta be az előírást: Kolostori élet a X V II-X X. században 25

26 8. A novicius nem léphet be a fogadalmas testvér cellájába, sem pedig a fogadalmas a novíciuséba. H a ez mégis megtörténik - zárt vagy becsukott ajtók mellett - s ha a novicius, akit háromszor figyelmeztettek, mégsem akar megjavulni, a rendből el kell távolítani. A fogadalmast pedig három napra büntető szobába (házba) kell zárni, ahol kenyéren és vízen böjtöljön - ha hasonlóan őt is háromszor intették, de nem javult meg. 9. Az elöljárók óvakodjanak attól, hogy valamelyik novíciust a kolostoron kívülre engedjék, hacsak nem nyilvános ügy m iatt, ti. körmenet alkalmával vagy hasonló esetben, vagy más, sürgős esetben, de a legritkábban, akkor is idősebb és kom oly rendtárs kíséretében. 10. A novíciusok olyan napokon, melyekre nem esik ünnep, nyilvános bűnbevallást tegyenek, háromszor hetente disciplinát (önostorozást) végezzenek [...]. 11. A beöltözés vagy fogadalom alkalmával ne legyen nagy lakoma, a novíciusok szüleiktől, rokonaiktól ne kérjenek semmit, ne járuljanak hozzá, hogy jelentős kiadásokat eszközöljenek. De ha valamit szeretetből és önként felajánlanak, alamizsna gyanánt fogadják el. Ilyen alkalommal a novicius szülei és rokonai az ebédlőbe beengedhetők. 2.. A fiatalabb (junior) fogadalmas testvérekről 1. [...] A klerikus testvérek az időt fordítsák teljesen a világias erkölcsök tökéletes megreformálására, a korális ének tanulására, a Missale és a Breviárium, az egyházi szertartások, szent Regulánk magyarázatainak teljes megismerésére, valam int az erények megszerzésére. Tapasztalju k ugyanis, hogy mindezeket a noviciátus egy éve alatt nem lehet igazán elsajátítani. 2. Továbbá a studens testvérek a klerikátus ideje alatt, valam int a laikusok a szerzetben eltöltött teljes öt évig saját magiszterük keze alatt legyenek, s neki erkölcsi dolgokban engedelmeskedni tartozzanak. [...] A magisztereknek pedig kötelessége: hetente egyszer vagy kétszer meghallgatja szentgyónásukat, lelkiolvasást tart nekik, elsősorban Szent Bonaventura Speculum disciplinae művéből, jó erkölcsökre tanítja, cellájukban gyakran felkeresi őket, s arra törekszik, hogy szavával és példájával Szent Ferenc igazi fiaivá nevelje őket. [...] A laikusok, bármilyen korúak, m inden pénteken az étkezés után keressék fel magiszterüket, s az tartson nekik oktatást a katekizmusról, a Regula parancsairól, a szerzetesi fegyelemről: akik nem engedelmeskednek, azokat büntessék kenyéren és vízen való böjtöléssel. 4. A ju n io r klerikus és laikus testvérek minden nem ünnepnapon (hétköznap) az ebédlőben a helyi elöljáró előtt vallják meg bűneiket, hétfőn, szerdán és pénteken disciplinát végezzenek, és pénteken térden állva étkezzenek. 5. Nem szabad nekik az elöljáró engedélye nélkül a kolostorban bárki világi személlyel beszélni kenyéren és vízen való büntetés terhe mellett. H a elöljárójukkal vagy a tartomány atyáival beszélnek, térdeljenek, amíg a felállásra engedélyt nem kapnak. Csakis kötelesség esetén beszélhetnek papokkal vagy laikus testvérekkel. 6. Nem részesíthetők a papszentelésben, míg teljes öt évig nem éltek a szerzetben, kivéve, ha nyomós ok m iatt ezt nekik megengedik. 26 I. Á l t a l á n o s P r g v i n c l w ö r t é n e t

27 h i J ^ 4 / r f j u M ' ' 4 ' (Sj^w fcs^"í^jí/t' ^ í / ^ o /. / ^ /. /-V '..^ > í. ; - Mehemed basa nyitrai barátokhoz írt levele, amelyben engedélyezi számukra a koldulást Kolostori élet a X V II-X X. században 27

28 Jozefinizmus kora A X V III. században a barokk katolicizmust fölváltotta a fölvilágosodás. Ez magában rejtette azt a törekvést is, hogy az egyház életét is az állam befolyása és irányítása alá vonja. Ennek az irányzatnak jeles képviselői voltak: M ária Terézia és II. József II. József szerzetesi életre vonatkozó intézkedései M íg M ária Terézia ( ) a Mariana Provinciának 1770-ben 28 kolostort engedett fenntartani 953 szerzetes számára, addig ezt fia, II. ( ) az állam és a hasznosság szempontjából felülvizsgálta és feloszlatott 9 házat, (a szentkatalinit, sopronit, győrit, budavárit, keszthelyit, mesztegnyőit, kismarton-kálváriait, a komárom it és az esztergom-vizivárosit) a létszámot pedig 368 főben (326 pap és 42 testvér) állapította meg. A magyarországi és szlavóniai ferencesek összlétszáma ekkor 2389 főt tett ki. Ú joncot csak akkor lehetett fölvenni, ha egy rendtag alkalmadanná vált a lelkipásztori feladatok vagy a házi m unka ellátására. A többi szerzetesrendhez viszonyítva a ferencesekkel szemben kedvezőbben járt el a király. Ugyanis a kisebb testvéreket csak megtizedelte, míg más rendeket egészében feloszlatott - karthauziakat, kamalduliakat, kármelitákat, a remeteségeket, így 134 férfi és 6 női zárdát. így Magyarországon 81 ferences, 25 piarista, 11 m inorita, irgalmas, kapucinus, 3-3 szervita, domonkos, 1 ágostonos, 1 kármelita kolostor maradt meg.' ^ 1484 férfi és 190 nő szerzetes került ki a kolostorok, illetve monostorok falai közül, köztük az összes klarissza is. így 1491 pap, 451 papnövendék és 502 segítő testvér maradhatott meg legálisan hivatásában. A n n yit megengedett a császár, hogy a szobájukban lévő magánhasználati tárgyakat, képeket, könyveket magukkal vihessék a föloszlatott szerzetesek. A tem plom ok és rendházak vagyona részben árverezés során kelt el, részben az országos vallásalapba került. Azokat, akik már fogadalommal elkötelezték magukat, fölajánlotta a lehetőséget, hogy külföldre távozzanak, vagy átlépjenek más, általa engedélyezett rendbe. Ányos Pál pálos szerzetes feldúlt lelkiállapotában a következő verset írta: Szegény remeteség!ájtatos szállások. Értetek reszketek szerzetes-lakások! M á r Zobor tetején s a M a ik i erdőségben A linak a barlangok néma csendességben! Nem hallatszik szózat! Nem szent óhajtások, Nem nyilnak az égre buzgó pillantások! Elm últak lakosi, nincs ember pusztáin. Csak vadak csapásit látni most utcáin I, Á l t a l á n o s P r o v i n c i a t ö r t é n e t

29 E felleg erdőkből cammog városokra, szinte oly ártatlan s szelíd lakásokra. Szüzek, kik városi lármák közepében Elrejtekeztetek szent Klára nevében... A rendtagok száma a korlátozások m ia tt fokozatosan csökkent. M íg 1780-ban 981 áldozópap tevékenykedett, m elyből 714 vo lt magyar, valam int 225 testvér, ebből 55 magyar anyanyelvű és 22 értett magyarul, addig 1828-ban a provinciának már csak 239 papja volt. Az eltartásról nagyobb részben az állam gondoskodott, mivel 11. József m e g tiltotta a koldulást. Részletes kim utatást kellett adni a H elytartó Tanácsnak minden bevételről és kiadásról. A M ariana Provincia részére az állam fo rin to t adott, hogy abból tartsa fönn magát. Ez az összeg nagyon kevés volt, ami m ia tt a többi ferences provinciálissal együtt a M ariana Tartom ány főnöke is a prímás közbenjárását kérte a királynál, kevés sikerrel jártak el. A középkortól szokás v o lt ugyanis az országban a barátok alamizsna gyűjtése, még a tö rö k M ehem et basa is engedélyezte számukra a kéregetést. A basa, látván a 13 n yitra i barát nyomorúságos sorsát, 1663-tól két éven át megengedte számukra a koldulást. Az állam erősen beleavatkozott a rendi élet vezetésébe is. II. József ekképpen vallott egyházpolitikájáról: Szükséges, hogy én a religió köréből némelly dolgokat, mellyek oda soha sem tartoztak, eltávolítsák [...] E tekintetnél fogva a barátokat eltávolitandom, kolostoraikat eltörlendem, s őket az illető püspök joghatósága alá rendelendem. A generálissal csak a helytartótanácson keresztül tarthattak kapcsolatot (levelezés), mivel az uralkodó fontos okból 1781-ben m egtiltotta a külföldi provinciákkal való érintkezést, és hogy rendi ügyekben Rómához forduljanak ban a generális joghatóságát a provinciálisra ruházta át április 2-án elrendelte a király, hogy N e függjenek a rendek a generálistól, ha az nem lakik az örökös tartományokban. Helyette az érsekek, illetve püspökök és a helytartótanács kormányozza őket. Ezért nem a generális, hanem a helytartótanács és annak megbízottja révén választják a provinciálisokat, vizitátorokat és definitorokat. Az ország prímása, Batthyány József {\77G 99) reagált az uralkodó rendeleteire. BCifejezte nemtetszését, hogy m iért szól bele olyan dolgokba, amelyek az egyház vezetésére tartoznak. Kérdőre vonta a királyt, hogy a szerzetesrendeket m iért akarja elszakítani külföldi elöljáróiktól. Az ország főpapja szerint a szerzetesek kapcsolata generálisukkal olyan, m in t fiúnak az apjával. így a rendek megreformálása sem az uralkodó feladata, hanem a rendi káptalanoké. A Monarchia többi püspöke örült, hogy a szerzetesek hatóságuk alá kerültek. A tartományfőnökség idejét öt évről háromra módosították. A gvardiánokat pedig az egyes házak tagjai választották maguk közül. Itt az is nehézség volt, hogy nem volt korlátozva a házfőnökség ideje. A felvilágosodás jegyében azt is hangoztatta a császár, hogy a kolostorokon belül nem illeti meg semmiféle elsőbbség az ex-provinciálisokat és az aktuális elöljárókat, mert ők is ugyanolyan jogokkal bírnak, m in t a többi rendtagok. Velük egy asztalnál kell ü lniük és ugyanazt az ételt fogyasztaniuk. II. József előtt olyan katolicizmus képe lebegett, amely nem ismert közösséget Rómával. Nem engedélyezte, hogy a rend generálisa vizitátort küldjön Magyarországra."* Szerinte az idegen vizitátor ^" csak feszültséget teremt abban a kolostorban. Jozefinizmus kora 29

30 ahol tartózkodik, mivel nem ismeri a helyi rendtagok életét és szokásait május 4-én a breviáriumból töröltette azon részeket, amelyek a pápának a fejedelmek letevését hangoztató hatalmát hirdetik ben a Regulán is módosított a király, ami nem tetszett neki, azt kihagyatta vagy saját maga átfogalmazta. A hazai ferenceseknek a szegénységre hivatkozva megtiltotta, hogy külföldre utazzanak. Az uralkodó a liturgikus életbe is beleavatkozott ban töröltette a direktórium bóp' Szent Ferenc stigmatizációjának ^ ünnepét, m egtiltotta a Balázs-áldás osztását stb. Még a Porciunkula búcsút is töröltette, amely a rend főbúcsúja. Ez utóbbin nagyon fölháborodtak a testvérek és az esztergomi érsek közbenjárását kérték, aki levelet kü ldött II. Józsefnek, hogy hagyja meg a nép által szeretett szokásokat, liturgiákat, köztük a ferencesek Porciunkula búcsúját. Tilos volt a templomban perselyt elhelyezni, tűzveszély m iatt m egtiltotta a tem plom ok kivilágítását, amely abban az időben gyertyával történt. A körmeneteket is korlátozta. így a Pesten szokásos Szent Jobb körmenetet is betiltotta, mondván: Szent István napján lehet ájtatosság, de o tt is csak örök üdvösségben lakozó leikéhez folyamodjanak, nem pedig - tudja Isten - m inő csontokból álló kezéhez. A közös zsolozsmázást is megtiltotta, mondván, hogy zajongásukkal másokat zavarnak és saját hangjukat is elrontják. Sőt odáig elment, hogy megszabta, m ikor szabad áldást adni a Szentséggel. A ferenceseket is kötelezte, hogy a Nagyhét folyamán a római liturgiát végezzék, amelyet a tridenti zsinat ( ) után igyekeztek m indenütt bevezetni. Ne tartsanak körmenetet föltámadáskor, mivel ez magyar szokás. II. Frigyes porosz király joggal nevezte II. Józsefet sekrestyés testvérnek, pontosabban a római birodalom fösekrestyésének. A káptalannak nem állt jogában új statútumokat alkotnia, mindenhez a Helytartó Tanács engedélye kellett az január 10-i rendelet szerint. A királynő, M ária Terézia, majd fia, II. József a fogadalomra bocsátásba is beleavatkoztak. Az 1774-iki rendelet szerint senki, legyen bár papjelölt vagy laikustestvér, zsolozsmázó apáca vagy laika, 24 évének betöltése előtt fogadalmat nem tehetett. ^ H a megszegték az előírást 3000 forint bírságot róttak ki a birtokkal rendelkező rendekre, a koldulórendektől viszont elvették a koldulási jogot. Ezért nagyon óvatosan jártak el a tartományok vezetői tól neofratereketvettek föl. Ö k is habitusban jártak, de nem voltak novíciusok, csak jelöltek. Három év eltelte után lehettek csak novíciusok. Fennmaradt iratokból tudjuk, hogy a XV. századtól milyen szigorúan jártak el a vétkező rendtagokkal szemben. Talán a legszigorúbb büntetésnek számított, am ikor - aki háromszori ugyanazon figyelmeztetés után sem változott meg - elbocsátottak vagy gályarabságra küldtek testvéreket. Az 1712-es év káptalanja szerint 12 napi karcellbe zárás járt azért, ha valamelyik szerzetes világi személyek előtt lejáratja a rendet. Részvétel az egyházmegyei szolgálatban A kalapos király a paphiány enyhítésére szerzetespapokat rendelt ki világi plébániák vezetésére. E döntése ellenkezett édesanyjának, M ária Teréziának politikájával, aki kiszorította a plébániákról a szerzeteseket, m ert tudta, hogy a szerzetesek szabadabbak, közvetlenül nem tartoznak a püspökök alá, akiket ő befolyásolni tud. 30 I. Á l t a l á n o s P r o v i n c i a t ö r t é n e t

31 Hogy hol és milyen plébániákat és lelkészségeket láttak el az atyák, ezt korabeli dokumentumok jó l mutatják. Sok helyen segítettek a beteg és rászoruló egyházmegyés papoknak is. A rend támogatói, pártfogói, a főúri családok is igényt tartottak egy-egy ferences jelenlétére a házuknál, hogy o tt a lelkipásztori teendőket ellássák. Ez a rendelkezés nem volt idegen a tartomány számára, hiszen korábban Szelepcsényi György esztergomi érsek ( ) már kérte Rómát, hogy ferencesek láthassanak el üresen álló plébániákat. Az ország első papja részletes jellemzést kért a tartom ányfőnöktől, hogy a kijelölt pap alkalmas-e a feladatok ellátására vagy sem. A tartomány tagjai nagy számban jelentkeztek is plébániai munkára. Az 1782-es adatok alapján 95 testvér élt kolostoron kívül, közülük három teljesített tábori lelkészi szolgálatot. Néhány példát, hogy hol és mennyien éltek; a nagyszombati háznak 6 kint élő tagja volt: 1 Galántán, az Eszterházy családnál, 5 pedig a környező Módra, Ciffer, Zsigárd, Lótz és H idaskürt papjai. A sümegi kolostorhoz tartozott a gógánfai, az ötvessi és a mihályfai lelkészség. Pesthez Dabas, Hártyán, Gyömrő, valamint Terézváros plébániái. Az andocsi ferencesektől Kőrőshelyen, Adonyban, Csombardon, Adánton, Bogáton, Gesztiben, Szélben és Tabon, illetve Taszáron voltak kihelyezve a papok. Ezen adatok jó l mutatják, hogy a mariánusok szívesen vettek részt kisegítő munkákban. A lelkipásztorkodás mellett a kolostori élet háttérbe szorult és a k in t élő rendtagok élete elvilágiasodott. A k in t lelkészkedőkről egy kimutatás: 1783-ban 102, 1784-ben 107, 1785/86-ban 93, 1787-ben 103, 1788-ban 122, 1789-ben 148, 1790-ben pedig 140, 1797-ben 101, 1799-ben 95, míg 1828-ban már csupán 34 rendtag végzett k in ti lelkipásztori munkát, m in t plébános, udvari lelkész vagy plébániai adminisztrátor. M ik o r már rendelkezett az egyház kellő számú egyházmegyés pappal, akkor szorultak ki a testvérek a plébániákról és csak azon plébániákat tartották meg, amelyek a kolostorhoz tartoztak. Az uralkodó nem becsülte a kolostori életet, ezért is szorgalmazta a rendek aktív bekapcsolódását a lelkipásztorkodásba. így vélekedett a kisebb testvérekről:,a n n y i falu nélkülözi a lelkipásztort, a nép tudatlanságban és nyersességben nevelkedik, míg a klastromokban ép, erős emberek tömegét hizlalják. ^^ A rend felügyelete alatt próbálta tartani a kolostoron kívül élőket is, hiszen könynyen elhajlottak a szerzetesi fegyelemtől. Sokan unalmasnak tartották a kolostori életet, mindig keresték az alkalmat, hogy a világba mehessenek. Ennek következménye lett a zsolozsma, az elmélkedés elhagyása és a klauzúra semmibe vétele. A silentium ismeretlenné lett a rendházak többségében, mert még az éjszaka nagy részét is szerzeteshez nem illő módon, hangos beszélgetések és mulatozások közepette töltötték. A szentmisét is többen elhagyták hétköznapokon. A k in t élő szerzetespapokat kötelezték, hogy fizetésüket szolgáltassák be a kolostornak, továbbá eltiltották őket mindenféle külső szórakozástól, birtokvásárlástól. A szerzetesi ruha viseletét is megkövetelték, mivel sokan a tábori lelkészeket utánozva civilben jártak. Többen a külső élet hatására Rómához fordultak, hogy engedélyezze számukra az egyházmegyébe való átvételt. Jozefinizmus kora 31

32 H elyzet a kalapos k irá ly h a lá la után II. József halála után sem szűnt meg a kemény állami nyomás. M indenről k mutatást kellett küldeni a H elytartó Tanácshoz, pontosan feltüntetve a kiadásokat és a bevételeket, és minden, a provinciát érintő dolgot. Nehézséget jelentett, hogy az állam a támogatások ellenében ingyenes szentmisék mondására kötelezte a szerzeteseket, így a Szűz M áriáról Nevezett Tartományt is. Nagy Béni szerint 1795-ben 3184, 1819-ben 3387 szabad misét kellett elmondaniuk a rendtartomány papjainak. Az 1791-es káptalanon összeállították a napirend főbb pontjait: téli időben 1/2 6 órakor csengő jelezte a zsolozsma és az elmélkedés kezdetét. Először a bűnbánati zsoltárt imádkozták el, majd az elmélkedés következett. N yári időben fél órával előbb keltek. A zsolozsmán m indenkinek részt kellett vennie, kivéve, ha lelkipásztori okból valakit kötelessége el nem szólított. Az öregek sem nyertek felmentést, mert ha az ebédlőbe és egymás szobájába el tudtak menni, akkor az imádságra is oda kellett érniük. Az ebéd ideje Pozsony és Pest kivételével m indenhol 11 órakor, míg a vacsora m indenütt 7, télen 1/2 7 órakor volt. Étkezések előtt és után egy laikus testvér, - esetleg egy fiatal pap im ádkozott elő, majd a halottakért imádkoztak és elmondták a De profundis-i. A rendtartományban P. Paulus de Tauris provinciális ( ) rendelte el az elhunyt rendtagok neveinek följegyzését. Emellett Pál atyának köszönheti a tartomány a definitorium i gyűlések, a beöltözöttek és fogadalmat tettek anyakönyvének bevezetését is.^'^ P. Németh Piusz szerint az összeírás elrendelése óta 1650-ig 242, 1700-ig 450-nel több, azaz 692, 1750-ig pedig további 797 rendtag hunyt el. Ez összesen Persze ez a szám messze nem azonos a tartomány addig elhunyt tagjainak számával, hiszen többen külföldi tartományból jöttek ideiglenesen a tartományba, és sokak neveit föl sem jegyezték. A mai is használatos necrologium ot ^ 1754-ben vezették be. Étkezés alatt asztali olvasmány - ősi szerzetesi hagyomány - hangzott el, meylyet az ebédlő szószékén kellett fölolvasni. Péntekenként a Regulát olvasták a 8. fejezet * kivételével, melyet az uralkodó töröltetett. Az öltözködés körül is sok nehézség adódott. Különösen a tanárok szerettek köpenyben vagy papi civilben járni, kötelezték őket is a habitus viselésére. A szegénységet próbálták Szent Ferenc szellemében megélni, jobban, m int azt addig tették. Ezért például m egtiltották, hogy abrosszal terítsék le az asztalokat. A kolostorba kin trő l nem lehetett ételt behozni. Előírták, hogy étkezés alatt minden testvér asztalkendőt viseljen. Az ételt csak cserép és faedényekből lehetett elfogyasztani. Nagypénteken délben kenyéren és vízen böjtöltek és csak este ehettek mást. A csendet is szigorították. Az esti csendhallgatáson kívül napközben (13-20 óra között) is tiltva volt a hangos beszélgetés a kolostor területén. Ez a szigorúság, ami egy kolostor életében természetes, már P. Igali provinciálissága idején is érvényben volt vacsora végétől a reggeli imádság végéig. A klauzúrába sem léphetett be senki az o tt lakókon és más rendtársakon kívül. Az elmélkedés helye a X V II. században a szerzetesek szobája (cella) volt. Szokás volt a rendben az ebéd utáni m artyrologium, a directorium, valam int vacsora után az elhunyt rendi testvérekért m ondott ima, a necrologium fölolvasása. Igen érdekes, hogy a szobákat télen nem fűtötték. Kivételt képeztek az elöljárók, a tanárok és az idős, beteg testvérek. A lábbeli viselése is meg volt szabva, 1659-től csak faszandálban járhattak a rendtagok. II. József halála után megengedetté vált a bőrsaru és a cipő viselete is. 32 I. Á l t a l á n o s P r o v i n c i a t ö r t é n e t

33 A malackai reform A malackai kolostor A szentkatalini templom romjai A történelem folyamán többször is megújulásra szorult a rend, így a Szűz M áriáról Nevezett Rendtartomány is. A reformot a jozefinizmus és hatásának megszüntetése idézte elő. II. József egyházpolitikájával óriási nehézséget jelentett az egyháznak, ezen belül a rendtartománynak. A szerzetesek élete elvilágiasodott. A fogadalmakat nem tartották be, a pénzt kezdték maguk számára megtartani, a klauzúrát semmibe vették. A kalapos király által létesített állami szemináriumok szelleme, ahol a szerzetesek is nevelődtek, erősen hatott a növendékekre; ugyanis az uralkodó augusztus l4-én föloszlatta a rendi főiskolákat, mondván, hogy gyenge színvonalúak, és fölöslegesen ne kössön le a tanítás embereket. Az uralkodó rendelete értelmében csak azt a növendéket szentelhették pappá, aki legalább hat évet az állami szemináriumban tanult. A tartomány növendékeit Budára küldték tanulmányaik folytatására, így 81 mariánus - 25 filozófus, 46 teológus és 10 nevelő - került át az új tanulmányi házba. A szerzetesnövendékeknek is kék színű ruhát (reverendát) kellett viselniük, m in t az egyházmegyés papnövendékeknek. M ivel a fenntartási költségek igen magasak voltak, ezért a tartomány minden házára kivetett hozzájárulási díjat, költséget. Beszereztek a konventekből a növendékség számára 226 asztalkendőt, 256 alsóruhát, 226 kézikendőt, 223 kést, villát, kanalat, 73 szőtt takarót, 68 szalmazsákot, 68 fejalját. Beszolgáltatnak a konventek Budára 389 font*^' szalonnát, 398 font füstölt húst, a hüvelyes veteményekből pedig 8 1/4 mérő borsót, 10 3/4 mérő lencsét, 3 mérő kölest, 2 mérő hajdinát, 7 1/2 mérő babot, 1/2 mérő vereshagymát. Am ely klastromok a helyi viszonyok következtében terményeket nem tudtak beszolgáltatni, azokra megfelelő pénzadót róttak ki. így az esztergomi vízivárosi gvárdián 20 mérő tiszta búza helyett 30 ft-ot, a többi dolgok helyett pedig 20 ft-o t fizet. A pénzadó összege 108 fo rin t 20 krajcár. II. József uralkodásának harmadik évétől a káptalani évkönyvek a következő adatokat tartalmazzák. 62 teológus és 24 filozófus, 1784-ben 24 filozófus és 43 teológus. Az 1785-ös táblázat már csak 44 teológusról tud ban 38, 1787-ben 21, 1788-ban 4 teológus, a következő évben pedig már egy sincs a király felvételi megszorításai m iatt ban Pozsonyban már csak 2 filozófus, 1797-ben pedig 11 filozófus és 14 teológus növendéke volt a rendtartománynak. A malackai reform 33

34 Az állami szemináriumban nevelkedettek többsége átvette a jozefinista szellemet és a provinciába visszatérve ezen eszmény szerint éltek. Ez is egyik oka, hogy az o tt nevelődött szerzetes kispapok magukkal hozták a világ szellemét. Sajnos, a legtöbb növendék vissza sem tért a provinciába. (1784-ben 67-ből 8-an tértek vissza.) Az 1791-es káptalanon a növendékek fölvételének lehetőségéről tárgyaltak a tartomány elöljárói. A gond az volt, hogy a 326 főben maximált létszámból csak 250 munkaképes pap állt rendelkezésre és a lelkipásztori feladatokat nehezen tudták teljesíteni. Kérelemmel fordultak a nádorhoz 24 növendék fölvétele ügyében, mivel több testvér neveltetését nem tudták vállalni. A laikus testvérek közül a megengedett 105-ből 23 volt munkaképtelen. Az 1800-as évekre már 50 növendéke volt a provinciának. Az eltartásra a provincia, mivel az államtól segélyt nem kapott, minden kolostort kötelezett, hogy 1000 fo rin t jövedelem után 100 Ft-ot fizessen be a tartomány pénztárába. A z 1795-ös d e fin ito riu m i hatá ro zato kb ól 1795-ben 73 pontból álló határozatot hozott a definitórium, amelyből ízeltőt meríthetü nk a X V III. század végi szerzetesi élet szintjéről. 1. pont: H eti három mise mondása helyett csak egy szabad misét kaptak az atyák. 12. pont: A kiket szórakozásra a rend barátai meghívnak, ne menjenek ki egyedül. Az elöljárók a kiengedésben ne legyenek nehézkesek. 23. pont: Pénzben kártyázni, kockával, lottóval szerencsejátékot játszani tilos. 27. pont: Nem rendi ruhát (így inget, nadrágot) szükség és az elöljáró jóváhagyása nélkül nem hordhat senki. 28. pont: Inget, csizmát stb. az elöljáró engedélyével hordjanak. 29. pont: M inden faszandált el kell égetni! 42. pont: Az elöljárók ne adjanak sok bort, mert az ivás a testvéri szeretet rovására megy. 44. pont: A klauzúra megtartását komolyan kell venni. Feszültség a tartom á n y életében A provincián belül is egyre nagyobb lett a feszültség a régi és az új szellemben nevelkedettek között. A nehézségekhez hozzátartozott m in t már írtam, hogy a vezetés nem tarthatott kapcsolatot a generalíciával'*^ II. József 1781-es rendeletéből kifolyólag. Ez a kapcsolat csak 1850 novembere után állt helyre, am ikor IX. Piusz pápa ( ) sürgette a szerzetesrendek megújulását, visszatérését az alapítók szelleméhez. így ez a hatás hazánkat is elérte, s ehhez /. Ferenc ( ) osztrák császár és magyar király is segítséget nyújtott. Az ország első főpásztora, Scitovszky János ( ) 1854-ben végiglátogatta a tartomány házait. Június között Pozsonyban tartózkodott, amelyről a következő feljegyzés maradt fenn: Ezen napokban ugyanis az apostoli visitator, bihornok-érsek öfőmagassága a reformatio szövevényes munkáját végrehajtandó, m int atya fia i közt, mintegy letéve 34 I. Á l t a l á n o s P r o v i n c i a t ö r t é n e t

35 r J T s. R l M l K V A - H u n g a riá i i i D n o ; ij M lm c ^ o r u m * jtó É ; E M ító ^ I t ó X r e s M i í t ó i ' é s f t i b ^ <uw Ű ^a;jn.u^ ^Cun\ciaó% d' ^^íőh awtih^ Ö r d íita M o ^ p r ő c x ^ c m d a s a lu h ri ' / / >» V V > ^ -r^ t A'r *% / ^ # ^4-^^ «t ^ ^ - / T v'v»'» t / v-v^ v / ^ ^ / v > - * r t r^j.,, :; < ^ r tj^ ü u.' of/bcci^ca,tcl Ic ^c n c l^ is ; \ ( 2 ^ C ív? O -Q TVV^xt'iU D d ^ r i h v c i i M j " ' l A N N O M D C Q y L l V. ' V, : ' y ' r ^ C M x d o n V ',,.. ^dw tnicm s a : Lncuivibiis (S lo ^ iis cxplvnd:isi jp ''' ' _ : V'ft (Zté'vncjhLbw (Zmi?a(^rU.ou,o üui-'ilmx coinunicaiü/) ' ' QMj ^ ': M b C G I X n. A malackai reform 35

36 magas méltósága díszeit, bizalmas hangon társalgott, közönséges egyszerű asztallal megelégedett, a közimádságban is részt vett. A kezdeményezés május 10-én tartományi szinten is m egindult, hiszen a római nagykáptalanon P. Koppány Jenő és P. Golessényi Pantaleo is részt vettek, m int a Mariana Tartomány képviselői. A X IX. század elején a rend tagjainak száma jelentősen megcsappant. A század végén, 1884-ben P. Guggenbichler Gaudentius általános rendi kormánytanácsos sürgetésére m egindult a jozefinizmus szellemének kiküszöbölésére az annyira kívánatos szerzetesi fegyelem megújítása. A kezdő lépéseket megerősítette a rend generálisa is, Portu Romatuio Bernardin, aki így nyilatkozott: Erős meggyőződésem, hogy a provinciák inkább vesszenek el, m int olyan életre szülessenek újra, amely nem igazi élet. h rendtartomány elöljáróját felszólította, hogy hirdesse ki, hogy akik a megújulást lehetségesnek tartják, jelentkezzenek. A tartományfőnök, Dosztál Gaudenc ( ) kedvezőtlenül reagált a kérésre, mondván, hogy későbbre kellene halasztani az ügyet, m ert a rendtársak nagyon le vannak kötve más munkával (19 kolostor 230 testvérrel). H ivatkozott különféle okokra, többek között az egyik nyomós oknak a nemzetiségi összetételt hozva fel, ugyanis a Mariana Rendtartomány magyar, német és szlovák anyanyelvű testvérekből állt. A tartom ányfőnökök ebből kifolyólag öt, m ajd három évenként is ez alapján változtak.) X III. Benedek pápa ( ) rendelete szerint 1727-től, - m ikor P. Sebach Kapisztrán állt a tartomány élén - a provinciálist német, magyar és szlovák-horvát nemzetiségűek közül kellett választani. A ta rto m á n y i vezetés összetétele PROVINCIÁLIS HELYETTESE II D E FIN ITO R O K TITK Á R 1 JEGYZŐ n é m et j m agyar j. 2 szlovák, 1-1 n é m et és m agyar i szlovák 1 m agyar i m agyar s z lo v á k, : 2 n é m e t, 1-1 m agyar és szlovák n e m e t szlovák szlovák í német 2 magyar, 1-1 n é m e t és szlovák m agyar, n e m e t Fölvetődött a probléma, hogy m i történne akkor, ha egy német területen fekvő kolostorba olyan testvért helyeznének, aki nem tud németül csak magyarul vagy szlovákul? De legjobban az utánpótlás elapadásától félt, hivatkozva a korábban lezajlott erdélyi reformra. Hamarosan mindezek ellenére (1888) hét testvér jelentkezett, hogy vállalkoznak Szent Ferenc szellemét magyarázat nélkül {sine glossa) megélni. Név szerint P. Jusztin, P. Teodorik, P. Pius, P. Cirjék, P. Hermenegild, P. Izidor és egy egyszerű fogadalmas testvér kérték, hogy a recesszusházba kerüljenek. A generális atya az alábbi szöveget küldte: Jelen irat erejével és a rendelkezésünkre álló rendes és rendkívüli hatalmunknál fogva megparancsoljuk a nagyon tisztelendő atyáknak, a magyarországi Szűz M áriáról nevezett reformata tartomány miniszter provinciálisának, kusztosának és definitorainak, hogy a küszöbönálló tartományi gyűlésen ugyanaz a káptalan a malackai konventet jelölje a tökéletes közös élet konventjévé és 1., hogy ugyanabba a konventbe helyezze Elek Teodorik, Ozorai Izidor, H orváth Jusztin, Tokay Pius, Horácsek Hermenegild, Schmidt Félix és Hegedűs C irjék atyákat, valamint M iley Vendel és Horváth 36 I. Á l t a l á n o s P r o v i n c i a t ö r t é n e t

37 Peregrin laikus testvéreket, egyet sem véve ki ebből a kilencből. 2., H ogy ugyanannak a konventnek gvardiánjául válassza meg Ozorai Izidor vagy Elek Teodorik definitor atyát. Azonfelül megparancsoljuk, hogy ne csak a tartomány újoncháza le-gyen Malackán, hanem a fiatalok az újoncév letelte után is ugyanabban a konventben maradjanak legalább két éven át, és ugyanott folytassák rendes filozófiai és teológiai tanulmányaikat. ^^ Az első ház, amely reformált lett, a malackai volt (1888). A kolostor napirendje: 0.00 ébresztés 0.15 m atutinum, laudes 5.00 ébresztés 5.22 reggeli ima, elmélkedés 6.00 príma 6.30 konventmise misék 8.30 munka elmélkedés, szentségimádás ebéd, adoráció, rekreáció vesperás siesta (pihenés), munka elmélkedés, pénteken keresztút vacsora, adoráció, beszélgetés kom pletórium lefekvés. A ház összetétele a reform első évében: 32 fő, ebből 13 novicius testvér. A reformált ferencesek első novíciusait 1888-ban már az új, barna színű habitusba öltöztették be. Karácsonyra pedig m inden testvér, aki átvette a reformot, lecserélte a fekete ruhát, am it II. József uralkodása idején öltöttek magukra. Ez a Malackán megindult új lelki áramlat k itö rt zártságából, és július l4-én az új generális, Lauer Alajos fölállította a Nagyszombati Kommisszáriátust, melynek élén P. Ozorai Izidor állt és kormányzata alá tartozott Nagyszombat, Malacka, Szombathely, Székesfehérvár és Szakolca (szalvatoriánus ház). A Kommisszáriátus fölállítása m iatt a tartományfőnök, P. Skrohanek Florid ( ) lem ondott. A Kommisszáriátushoz kezdetben 42 rendtag és 13 növendék tartozott. Időközben sokan kiléptek a rendből és egyházmegyei szolgálatba álltak. A Nagyszombati Kommisszáriátus alig két évig állt fönn, mivel az 1900-as magyarországi ferences rendtartományok határrendezése m iatt megszűnt. A malackai reform 37

38 H P! # ' Skrobanek Antal P. Florid O FM provinciális X III. Leó p áp a re form ja A ferences család életében jelentős volt 1897, m tn X lii. Z w ( ), aki nagy tisztelője volt Szent Ferencnek, maga is tagja volt a világi rendnek, a Felicitate quadam kezdetű enciklikájával október 4-én a rend négy ágát (reformált, sarutlan, rekollektus és obszerváns) egyesítette O rdo Fratrum M in o ru m néven. Valamennyien egy generálisfőhatósága alatt álltak, de csak elvben, mert gyakorlatban valamennyit a generális mellé megválasztott saját «procurátor» igazgatta. Csak egyben értettek egyet: sajátosságaikat megőrizni ruházatban, nevekben, napirendben, sőt imagyakorlatokban is! [... ] M in d a négy ágazattól kért hivatalos jelentést a rend állásáról m ajd minden rendtartomány szemináriuma, hittudományi főiskolája vezető-tanárától kért «indokolt véleményt» a rendtartomány állásáról és egy esetleges uniós mozgalom lehetőségéről Az egyesítést 101 igen és 8 nem ellenében a Nagykáptalan megszavazta. A különbség leginkább formális volt, elsősorban az öltözködésben jelentkezett. A nagykáptalanon különösen eltértek a többiektől a magyar rendtagok, akik a II. József által bevezetett fekete habitust viselték. A rend életében viszonylag könnyen ment az egyesülés. Hazánkban kétkedve és ellenszenvesen fogadták a pápa szándékát. A generális, Lauer Alajos 1898-ban Budára összehívta a magyarországi tartományfőnököket, akik a tárgyalás során is egyöntetűen kifejezték ellenállásukat. Később az angol Dávid Fleming definitor generalis látogatott Magyarországra, de ő is kevés sikerrel járt. A szalvatoriánus P. Árva Ferenc, szécsényi házfőnök így írt:,a magyar ferences fá n gyógyíthatatlan sebet ejtett; a fia ta l páterek és klerikusok elhagyják a rendet; a fegyelem felborult; a tartomány kettészakadt. A legjelentősebb ellenállást a szalvatoriánusok tanúsították, akik a múltban az obszervancia harcosai voltak.^' Néhány adat, a M a ria n a rendtartom ány összetételére vonatkozólag 1889-ben 44 rendtag, ebből 19 újonc, 1890-ben 29 fő, ebből 10 novicius. 15 testvér hiányzik. Ő k hova lettek? M inden valószínűség szerint ők is elhagyták a tartományt ben a nem reformáltak 94-én voltak, 56 pap és 38 segítőtestvér. 38 I. Á l t a l á n o s P r o v i n c i a t ö r t é n e t

39 ÖSSZESEN /7 72/4 4 1 /S 22/ /6 71/4 3 9 / /ií> / / / / i O 291/ /6 ' 7 2 /6 17/14 V / /6 21/21 1 \I4 238/ / 7 n B ik ;; / í í 2 1 /2 7 18/ / 3 Í Í ^ 124/i2 ^ M i ' ' /Í / /Í5 12/77 224/ (Az első szám a rendtartomány tényleges létszámát, a másodi/^, dőlten szedett a reformot átvettek számát tartalmazza.) 1899-ben nem vették be a sematizmusba a reformált házakat. 20 házból 15-ről tettek említést BAN PAP 1 TESTVÉR 1 T ^ rni ^ -T yv"-" REFORMÁLT N EM REFORMÁLT ÖSSZESEN MARIÁNWS i la D ISZLAITA J L SZALVATORIÁNUS ^ I f 5 H É ' " ' ÖSSZESEN (A dőlt számol! a reformált testvére/cet jelölik, Id. a korabeli sematizmusokat!) ban 73 fekete és 43 barna ferences élt a tartományban. Az 1901-es sematizmus adatai szerint a rendtartománynak 243 tagja volt, ebből reformált 63 fő 8 kolostorban ig 79-en hagyták el a tartományt, ebből 57 pap és 22 segítőtestvér ben már 79 a reformáltak száma 18 házban. A három tartományból létrehozott új Mariana Provinciában a feszültségek nem a nemzetiségek között, hanem a reform szellemét követők és elvetők között voltak. Az I. világháború ( ) jelentős károkat okozott a provinciában, melyben sokan részt vettek: 1915-ben 63 testvér, 1917-ben a 267 rendtag közül 73. Többen életüket vesztették a harcmezőn, név szerint: Gablicska G ilbert Soós G utbert Ányos Elek Gregus Celsus Babin Lázár A malackai reform 39

40 Gerendás Edgárd Kleinmayer A n ta l Báli Flávián között 13 pap hagyta el a rendtartományt ben a provincia 29 házából 19 a reformáltak kezében volt. A rendházak időrendben a következők szerint lettek reformáltak; 1900-ban Pest, Pozsony, Boldogasszony, 1903-ban Segesd és Nagy-atád, 1905-ben Sümeg, 1907-ben Esztergom, 1910-ben Zsolna, 1911-ben Andocs és Galgóc, 1912-ben Nagykanizsa, 1913-ban Németújvár, 1914-ben Pápa, 1915-ben Érsekújvár és 1917-ben Veszprém. A malackai reform, akárcsak az 1517-es provinciái megújulás, mentette meg a tartom ányt a végveszélytől. Igaz, a reformszellem csak lassan, m inden évben egy-egy kolostort h ó d íto tt meg, így közel 40 év kellett ahhoz, hogy teljesen diadalmaskodjék a tartományban. A reform az 1920-as években zárult le ban már csak 4 fekete barát élt a tartományban. A provincia székhelye a trianoni szerződést követően Pozsonyból Budapestre, a Ferenciek terére helyeződött át. Sok támadás érte a reform képviselőit. Érdekesség kedvéért egy X IX. századvégi verset olvashatunk, amelyben gúnyolják a reform szellemét követő testvéreket. Ism eretlen m ariánus testvér gúny verse a re fo rm ró l I t t a Reform ismét, hát szentehb lesz-e világunk? Nem biz az, Ö ugyan az, m indig előbbi marad. M in d ig előbbi?nem az, gonoszabb még m in tá z előbbi. Rák lábon halad O, nem megy előre soha. M in t a Református, mindig bűnhődve reformál. Szüntelen újítgat, míg hite tönkre nem ül. Fusd el a századokat, mindig gonoszabb az utolsó. Ám bár szebb az alak, rejlik alatta manó. Hány a reformátor minden században? az erkölcs Még sem ü d ü l Van bár új színe, régi maga. M it használ a reform, ha nem ott kezdődik, ahol kell száz legyen is vagy ezer, m ind a barátot üti. Lám a magyar zsinat is csak az árva barátokat ette. Többit a bünfészken, kottlani hagyta tovább. Vétkezik a selyem és bíbor, de k i szenved? apakrócz, Ezsau szőre ha nagy, Jákobon ég el az is. M in d ig Utolsó volt a barát, maradand is utolsó; M é rt kezdődik ezen m indig a drága reform. A z melleszti szegényt, akinek sem tolla, sem érve, Minden m it csak bír, gerlicze fészek úgy is. Sem tojik ő, sem költ, hát m it kotonoznak alatta. Meztelen ő, m ita ka r tőle ragadni reform. I. Á l t a l á n o s P r o v i n c i a t ö r t é n e t

41 Kergeti lelkünket, koldus fa la tin ka t irigyli, Kis tolvajt felakaszt, hdgy lopogatni nagyot. Hemzseg ezernyi bűnös, papi szintúgy m in ta világi. Semmi bajok, mégis m indig a zarda bűnös. Zárda bak a bűnökért, más vétkét is ez viszi sírva. Most is a más bűnéért jö tt ez a drága reform. Róma reformot küld; de szegény nem tudja, hová kell Oh! ha besúghatnám, sírva fakadna talán. Jól tudom én, de hagyom, mert kapnék újra reformot, Bár k i bűnét kezdjük festeni, m ind a mienk. Drága reform! Jobbítsd magadat, fordítsd meg a rendet. Vissza, zsidó módon, nem szabad írn i neked. Kezd elfent, nem alant, csak utolján jö jj a baráthoz, Nem minden járdán kisdedek állnak elöl Kezdfejeden, hasadon folytasd, végezd el a lábadon; M ert fő s has nélkül, nem megy a láb is odébb. M íg szédelg a fejed, biz a láb is tántorog, addig. Részeg a korsmárol k it fog idézni haza. Nem szellem, csak szél a reform, ha nem érleled otthon. H ozd eleven betűben, m it nekem adni kívánsz. Tiszta legyen házad, ne sepregess addig enyimben. M e rt a hegyek szemetét szél a lapályra viszi. Nem tisztul meg a lap, míg a hegyről gazt hoz a zápor. Nem zöldellik a völgy, melyet elönt az iszap. Óh hegyek, óh dombok, közelebb vagytok az éghez. Mossa le szennyetek, hogy iszaptok völgyre ne folyjon. Húzzatok illattal, m ajd ez utánna ragad. A malackai reform 41

42 I I. A M a r ia n a p r o v in c ia t e v é k e n y s é g e a s z á z a d o k f o l y a m á n Hazafias és szociális tevékenység A hazának tett szolgálatok között kell elkönyvelnünk, hogy már II. András ( ) uralkodása idején, 1233-ban a beregi egyezményt^^ a ferencesek tartományfőnöke is aláírta. Ez arról tanúskodik, hogy igen népszerű és nagy tekintélynek örvendhetett a kisebb testvérek rendje magyar földön már abban az időben. Őseink a tatároktól szörnyűségesen elpusztított haza felépítésében hathatósan segédkeztek IV. Béla ( ) királynak, az ország második honalapítójának. A testvérek közül néhányan szolgálatot is teljesítettek a tatár uralkodónál. Név szerint tudjuk, hogy Magyar Illés testvér Üz- bég kánnál, fr. Gergely pedig Csini bégnél szolgált. M ik o r a király felesége, Mária a dalmáciai Kiissza várában éktelen haragra gyulladt a spalatóiak ellen, mivel kíséretéből egy csetepaté alkalmával néhányat meggyilkoltak, haragját csak a királytól küldött két barát tudta némiképp lecsillapítani. IV. (Kun) László betegségében a négy orvos között o tt volt egy fr. Teodorik nevű ferences is. Nagy Lajos királyunknak nemcsak nevelője - fr. Laczkfi Dénes hanem bizalmasa is egy ferences, Kétyi János atya volt, aki elkísérte nápolyi hadjáratába és m időn a király megsebesült, o tt állt mellette és vigasztalta. Az 1526-os mohácsi csatában a fővezéren. Tömöri P i/atyán kívül még a király, II. Lajos gyóntatója, P. Szegedi A ntal is o tt volt az ütközet alatt uralkodója környezetében. Az as években a rend fő tevékenysége hazánkban a számban megfogyatkozott népesség katolikus hitben való megtartása és a protestáns h itrő l való visszatérítése volt. A testvérek szinte az egész ország területét bejárva hirdették Krisztus evangéliumát ben Fejér megye területén három helyen m űködtek katolikus papok: Érden és Ercsiben ferencesek. M óron kapucinusok.^"* G róf Batthyány Lajos sírköve a pesti ferences templom kriptájában, ahol 1870-ig őrizték a vértanú földi maradványait 42 II. A M a r i a n a p r o v i n c i a t e v é k e n y s é g e a s z á z a d o k f o l y a m á n

43 1541 gyászos év volt az ország életében. A török csellel elfoglalta Buda várát, ezzel M a gyarország három részre szakadt. Vallásilag is megosztottá vált az ország. Erdély, az A lfö ld és Eszak-Magyarország a protestantizmus termőföldjévé lett. Az új h it követőinek sorába számos ferences szerzetes is beállt, akik közül többen híres prédikátorokká lettek (Sztárai M ihály). A magyar tartományok fö lö tt emberi számítás szerint meg lehetett volna kondítani a lélekharangot. A Gondviselés azonban másként akarta. A Provincia a X IX. század elejéig gyógyszertárakat tartott üzemben az esztergomi, a szentantali, az andocsi, a bucsuszentlászlói és a keszthelyi kolostorokban. Neves patikus és egyúttal sebész volt a X IX. században fr. Tietl Lukács, aki az orvos szerepét töltötte be Söjtörön a haza bölcsé -nek. Deák Ferencnek születésénél.^^ Az 1780 és 1784-es tartományi anyakönyvek feljegyzései szerint 12 sebész, illetve gyógyszerész élt a közösségben. A betegek ápolására Szent Ferenc szellemében nagy gondot fordítottak, amit az 1730-as statútum okból már ismerünk: A z egyes kolostorokba biztos és egészséges helyen betegszobát rendeszenek be, ahol a beteg testvéreket nagy gonddal és szeretettel ápolják, s onnét ne menjenek el, amíg egészségüket vissza nem nyerték." Említésre méltó, hogy Esztergomban és Pápán posztószövő-műhelyt rendezett be a tartomány a X V III. században azért, hogy önellátással biztosítsa a rendtagok ruhaszükségletét. Pápán végezték a finomítást, Esztergomban pedig a szövést. Készítményükből kívülállóknak is adtak el. A posztókészítésben elsősorban a szláv nyelvű testvérek jeleskedtek, ők értették a mesterségét áprilisában szűnt meg a posztógyár Esztergomban, am ikor a kormány lefoglalta.^ Az épület a szomszédos területen, a mai szakközépiskola helyén állt. P. Horváth Atanáz tábori lelkész Hazafias és szociális tevékenység 43

44 A kolostorok járvány és vész idején menedékhelyül is szolgáltak. A testvérek - életüket sem kímélve - siettek a betegek megsegítésére. P. Cziráky A n ta l provinciális ( és ), részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben (1667), mely az ország szabadságának visszaszerzését tűzte ki célul. Ö a főurak között összekötő szerepet játszott. Elfogták, és csak Szelepcsényi György prímásnak ( ) köszönhetően menekült meg a császár bosszújától. Ismeretes a horvát származású Gasparich K ilit lángolása ben a magyar szabadságért. Hősi elhatározással kész volt 1853-ban föláldozni életét is a haza oltárán. Az 1848/49-es szabadságharcból kivették részüket a pozsonyi ferencesek is. Részt vettek a védősánc kialakításában, s naponta katonát kellett ellátniuk élelemmel és szállással. M a már igen kevesen tudják, hogy P. D ank Agáp ( ) pesti házfőnök m i lyen hazafias érzületről tett tanúságot, am ikor az első felelős magyar korm ány elnökének, a vértanú g ró f Batthyány Lajosnak kivégzése után holttestét éjnek idején elrejtette a pesti kolostor kriptájában, ahol m indaddig őrizték (1870), - erről a Batthyány családon és két baráton kívül más nem tudott^^ - amíg mauzóleuma a Fiumei úton el nem készült. De már korábban, a X V II. század háborúiban is részt vettek a testvérek, m in t tábori lelkészek, hogy a harctéren buzdítsák a katonákat. I. Ferdinánd ( ) kötelezte is a rendet, hogy minden kolostor adjon két papot, akik a táborokba mennek, hogy hirdessék az evangélium ot és meghallgassák a katonák panaszait és gyónásait. A testvérek szombathelyi történetéből ismerjük, hogy zsidókkal is tartottak fenn kapcsolatot szeptember 9-én P. Horváth Romuáld házfőnök és Stádler Ignác orthodox izraelita hitközségi elnök 20 évre szóló szerződést kötött, hogy a kolostor területéből 18 négyszög ölnyit bérbe adnak október 24-ig évi 1,50 fo rintért rituális fürdőház létesítése céljából. Ez a szerződés 1905-ben járt le, am ikor a fürdőházat mosóházzá alakították át. A II. világháború idején ( ) a tartomány minden kolostora önfeláldozóan teljesítette hazafias kötelességét, am ikor a bombázások idején több száz főnyi m indkét nembeli menekültnek adott oltalomhelyet pincéiben, óvóhelyein vagy a kolostorban és heteken, sőt szegénységük ellenére hónapokon keresztül még élelemmel is ellátta őket. Egy mély tartalmú levél maradt fönn P. Weiss M ihály ( ) hagyatékában, amelyet egy Segesden bújtatott zsidó férfi írt családjának. Drága Katikám és Julikám! Remélem, hogy a jó Isten kegyelméből ezen soraim elérnek Hozzátok és a szörnyű vérzivatar után egészségben találnak. Azért írok, mert kevés reményem van arra, hogy Benneteket viszontláthatlak i l l hogy az utat, melyre most indulok, életben be is fejeztem. A legutolsó idők eseményeit leírni feleslegesnek tartom. Szörnyen, kimondhatatlanul, vágyódtam utánatok. Legalabb csak még egyszer láthatnálak Benneteket! Itt, Felsösegesden a Szent ferencrendiek kolostorában töltöttem az utolsó heteket. Végeztem minden házi munkát. E mellett együtt étkeztem a Barátokkal Volt tegnapelöttig nagyon rendes, szép szobám. Ezt egy alezredesnek kellett átadni. A barátok és személyzet részéről a bánásmód nagyon kedves. Igen nagy hálára köteleztek le engem. Megfogadtam, ha életben megúszom ezen borzalmas időket, akkor az Apponyi utcai ingatlant a Rendnek adományozom. 4 II. A M a r i a n a p r o v i n c i a t e v é k e n y s é g e a s z á z a d o k f o ly a m á n

45 Eddig füzettem 300 p -t ellátásomért mert a házi munkát nem értékelem semmibe és já r még a mai pénzértékben további pengő. Akkor napi 20,- p ellátási d íj jö n ki. Ezenfelül kérlek, hogy adakozzál a Rendnek nagyobb összeget, irántam tanúsított végtelen jóságuk miatt. Szerettem volna még élni, veletek lenni és Julikát felnevelni. Neki külön üzenem, hogy legyen szerény és szófogadó és tartsa meg eddigi szép erényét a jótékonyságot. Neked, Drágám, a sok megpróbáltatás után sokat kell pihenni. Azután pedig ne maradj egyedül, fia ta l vagy még, és támaszra is szükséged van. De szüksége van ]u lik á - nak is erős, nevelő kézre a mai erkölcstelen világban. Ezért különösen fontos, hogy szeresse a kislányt. Édes Anyám nem tudom, miként vészeli át ezt az időt Ne feledkezz meg Róla. Legyél a gyermeke az ő egyetlen fia helyett. Sajnálom, nagyon sajnálom, hogy ilyen korán itta vég. De nyugodjunk meg Isten akaratában. Mindkettőtöket sokszor ölel, csókol igaz szeretettel: N ándi R Bozsóky Gerő személyesen ismerte a zsidó származású mérnököt. így emlékezik vissza: Sajnálatos, hogy egy magyar százados, tartalékos tiszt, hajdan néptanító az Alfóldön, kutatta ki zsidó voltát, a németek nem bántották soha egy szóval se (...J A magyar spicli m iatt kellett sürgősen menekülnie. Sajnos Bogát-pusztán, a fro n t közelében egy cseléd elfogta és átadta a németeknek, húskonzervet kapott hazafias tettéért (...) Én még beszéltem vele röviden, amikor már német őrizet alatt volt. A németek átadták a ( nagy)kanizsai magyar csendőröknek, s azóta veszett nyoma. Irodalm i és művelődési tevékenység K ódex-irodalom A művelődés területén is kivették részüket a rendtársak. Hozzáértők véleménye szerint a D ubniczi-krónika ama részének, mely Nagy Lajos ( ) korának éveiben játszódik, a már em lített Kétyi János a szerzője. A Jókai-kódex (kb. 1430) szintén magyar ferences keze írása. A Virgina-kódex klarisszák használatára íródott 1450 körül. A Nádor-kódex 1508-ban, valamint a Nagyszombati-kódex, amely tartalmazza a ferences rózsafüzért. Kevés magyar nyelvű kódexünkből at vélnek ferences eredetűnek tudósaink. A Guary-kódex szerzőjét Döbrentey Gábor P. Segesdi Lukácsban látja. A kódexek főműhelyei provinciánkban az óbudai és budai kolostorok voltak. Kódexeink keletkezésében fontos szerepe volt P. Igali Fábián tartományfőnöknek, aki 1454-ben az egri szabványokban előírta, hogy a tartomány tagjai hetenként mutassák föl elöljáróiknak írásbeli munkáikat. Irodalmi és művelődési tevékenység 45

46 R endtörténeti-, le lk i- és im akönyv irodalom A X V I X V II. század vallásos irodalmát a főúri nők igénye elősegítette. Az első magyar nyelvű imakönyvet Pázmány Péter is egy nő, pontosabban Eszterházy Pál felesége kérésére írta. A ferencesek által írt műveket többnyire az érzelmi telítettség jellemezte. Az imakönyvek próbáltak segítséget nyújtani a lelkiélethez. Jézus, M ária és a szentek tisztelete által akarták az embereket m inél közelebb vezetni Istenhez. Kopcsányi M árton atya könyvéről tudjuk, hogy teológialag jó l megszerkesztett és fölépített volt, amely A keresztényi tökéletességre intő elmélkedések címet viselte. A középkor szellemét, hangulatát a legendák adják vissza a leghűebben. Az emberek világát túlvilági képek tö ltik be. Az írók azonban nemcsak egyházi, hanem világi műveket, például meséket, történeteket is írtak. A fordítások alapirodalma, ame-lyekre építettek, a Legenda Aurea (legendák), Temesvári Pelbárt művei (prédikációk) és a breviáriumok (himnuszok). P. Michael B ihl (Quaracchi) szerint a Speculum Vitae B. Francisci et sociorum eius cím ű világhírű ferences kiadványnak, amely 1504-ben Velencében látott napvilágot és a Fiorettinek egyik forrása, szerzője valószínűleg Igali Fábián, akinek ezt a művét a rendtagok folyton kiegészítették P. Bácsi András provinciális ( ) idejéig. A Luther-féle hitújítás beszüremkedése idején hatásos írásmű Szegedi Gergely 1535-ben Bécsben megjelent műve: Censura fr. GregoriiZegedi, ex ordine d ivi Francisci in Propositiones erroneas M atthiae Dévay Rudimenta salutis. A rendtartom ány termékeny írója a X V II. század első felében a már említett P. Kopcsányi M árton és P. Malomfalvay Gergely. Az elsőnek egy versét olvashatjuk: Nagybódogasszony napjára M in d a fájdalm aiban születéstől Es méhében sokszor foganástól Kivétetik a Szűz M ária M e rt ezt akarta az ö fia l Úgy testének rothadásától Megszabadult a gyalázattól. Porba nem tért meg nem rothadott K i a Krisztusnak testet adott! Krisztus teste M á ria teste Tehát nem lett férgek edénye, felkelt Krisztus nyugodalmára ezt hirdette Dávidzsoltára.'^^ P. Kopcsányi egymás után írta lelki és gyakorlati irányú könyveit, az evangéliumi szakaszokat, M áriáról szóló beszédeit, Szűz M ária életét, 80 elmélkedést és imakönyvet is. Malomfalvaynak a Belső képen indító tudomány a bűnösök megtérésére címmel íródott műve maradt fönn 1653-ból. A tollforgató atyák a világirodalomban megjelent kiválóbb lelki könyveket igyekeztek lefordítani, hogy azokat a magyar lélek közkincsévé tegyék. így például Telekessy Adorján 1720-ban lefordította Scupoli Lőrinc Certamen 46 I I. A M a r i a n a p r o v i n c i a t e v é k e n y s é g e a s z á z a d o k f o ly a m á n

47 spirituale (Lelki viadal) című világhírű művét. P. Csicsmann Paulin 1743-ban és 1753-ban a rendtartomány processionáléját hangjegyekkel együtt bocsátotta közre és a gregorián ének elsajátítására szintén hangjegyes kézikönyvet adott ki. Gazaffy Anaklét liturgikus értekezéseit jelentette meg 1783-ban. P. Sztankovátsi Lipót, P. Gegő Nicefor - a Magyar Tudományos Akadémia tagja, P. Gasparich K ilit - akit horvát létére magyar Albachnak hívtak - és még más jeles szónokaink is sorra kiadták szentbeszédeiket. P. Klenák Nárcisz ezredlelkész 1800-ban hitvédelm i művet bocsátott közre. P. Áts Benjámin, R Tóth Károly, P. Pelczmann Gergely imakönyvekkel és aszketikus kiadványokkal ajándékozták meg a hazai vallásos irodalmat. A X IX. századvégi statisztika szerint 25 ferences testvér foglalkozott irodalm i tevékenységgel. Néhány jelentősebb: Böhm H onor pozsonyi hitszónok, Farkas Seraphin teológiai lektor Pozsonyban, Farmady M artinián, aki verseket írt, Hajóssy Krizosztom simontornyai szónok. Juhász Gyula andocsi kiérdemesült szónok. Kőrész Kelemen könyvtáros. ^ A jozefinizmussal véget ért egy korszak. A virágzó ferences irodalom helyett a prédikációk gyűjteményei jöttek. Egykor a püspöki katedrálisok szónokai Győrben, Veszprémben és Székesfehérváron, főképp a X V III-X IX. században, ferencesek voltak. A szónokok között rendtartom ányunk tagjai közül is országos hírnévre tettek szert: Cziráky Antal, Bárdy Bonaventura, Kováts Ágoston, Albach Szaniszló, Gegő Nicefor, Gasparich K ilit, D ank Agdp, Piry Cirjék, Kiss Arisztid, valam int a X X. században Buttykay Antal és Barsi Balázs. Külön ki kell emelni P. Albach Szaniszló tevékenységét, aki a legnagyobb magyarnak, gróf Széchenyi Istvánnak volt a lelkiatyja. Szentbeszédeit Pesten, a Ferenciek terén ezrek hallgatták. Nemcsak katolikusok, hanem protestánsok, sőt a zsidó főrabbi is többször elment meghallgatni beszédjeit. Sajnos Pestet el kellett hagynia, mert az osztrák rendszert nyíltan bírálta és Kismartonba helyezték, ahol botanikával és zenével foglalkozott. A Magyar Nemzeti Múzeum őrzi növénygyűjteményét. P. Gegő Elek Nicefor a moldvai magyarság első nagy kutatója volt. Utazásáról és munkájáról könyvet is ín A moldvai magyar telepekről 1838-ba címmel. Pelikán Krizsó atya négy újság elindításában, így a Jó Pásztor, Oktató Népkönyvtár, Oktató Néplap és a Katolikus Hitvédelem vett részt. A ferencesek voltak azok, akik a keresztúri és rózsafüzér áj tatosságokat terjesztették. A XX. század elején élt P. Tóth Ede költő, aki fiatalon (25 évesen), tüdőbajban hunyt el. Költeményeit a Zászlónk, a Ferences Nemzedék, a Szent Antal, a Katolikus Szemle és az Élet közölték. Verseit egykori növendéktársai, a szombathelyi klerikusok Eltörött hárfa című kötetben adták ki. Á lljon itt emlékére egy gyermekkori verse; Tóth Ede: Fohász (1932) Uram! Nem kérek rangot, kincset (Arról lemondok ép Teérted:) Jézus nevében szólok Hozzád, Ügy meghallgatsz, hiszen ígérted. Gyógyítsd meg, kérlek, jó anyámat H add legyen egyszer ő is boldog. Irodalmi és művelődési tevékenység 47

48 Tejól tudod, hogy élte útján Mennyi súlyos keresztet hordott. Nem is kérek számára hosszú, Boldogsággal teljes sok évet. Csak arra kérlek, engedd neki Megérni még az újmisémet. A XX. század elején M olnár Arkangyal Ferences szellem című könyvével alkotott kiválót, Vargha Teodorik biblikus témában a vasárnapi szentleckéket és evangéliumokat magyarázta két kötetben, Burka Kelemen P. Buttykay A ntal életét, beszédeit és írásait tette maradandóvá hat kötetben, Takács Ince rendtörténeti műveket írt, Szabó Elek a középkori skolasztikus ferences iskola módszeréről készített monográfiát, Szalóczi Pelbárt egy kötetre való elmélkedési anyagot. Szikra Jusztin aszketikát tett közzé, Czirfusz Viktorin, Vados Pál, Horváth Domonkos és Labancz Medárd az im akönyv-irodalm at gazdagította. Kocsis Ödön könyvet írt a sümegi kegyhelyről. Huszár Jeromos több történelm i témájú írásával ajándékozta meg az olvasóközönséget. A Quaracchii Szent Bonaventura Kollégium nevelőjének hívták meg október 30-án Szabó Tituszx, aki haláláig Olaszországban élt. A népre nagy hatást gyakoroltak a ferences iratokkal, m in t a Ferences Közlöny, Szent Antal, Isten Dalosai, Szent A n ta l Ijjúsága, Szenifóld ben jelent meg Kovács Kalliszt könyve Páduai Szent A n ta l címmel, valamint a Ferences Naptár (1992) és 1995-ben a Sümegi kegyhely és kolostor ismertetője ban Ferences szentek és boldogok az év minden napjára. Bozsóky Gerö, Párizsban élt történész testvér több írásával gazdagította a hazai egyház- és rendtörténet irodalmát, m int. A z Egyház helyzete Franciaországban, a Segesdi krónika, a Keresztes hadjáratok, a Segesd, a királynék városa, valamint a Magyarok útja ben a sümegi testvérek újraindították a Sümegi Szűz M á ria Ferences N aptárit Vitéz Baán szerkesztésében. Kovács Bánk is két írással {Szeret engem az Atya, Magyarok Nagyasszonya) gazdagította az irodalmat. A Mariana Tartomány neves történetírói Kósa Jenő, Nyürő Zsigmond, Farkas Seraphin, Takács Ince, akit 1940 márciusában a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta, valam int Weiss M ihály ( ). Kósa Jenő 1714-ben született Győrben. Malackán töltötte a noviciátus évét, 1730-ban szentelték pappá. Később a teológia lektora és igazgatója lett ben az osztrák provincia, 1764-ben pedig a salvatoriánus tartomány vizitátora és között vezette a mariana provinciát. M ik o r lejárt provinciálisságának ideje (1780), már idős, 66 éves volt. Ekkor önként vállalta a tartományi levéltárosságot. Munkája során sok kézirat és okmány került a kezébe, ami arra ösztönözte, hogy foglalkozzon a történelemmel, s végül a kezdetektől 1774-ig megírta a provincia históriáját. Sajnos, kiadására nem kerülhetett sor, mert nem volt támogató, akinek a segítségével kiadhatták volna, így csak kéziratban maradt fenn. A nagy és értékes mű címe: Fratris,Eugenii Kósa A n tiq u a rii Provinciae S. Mariae in Hungaria Ordinis minorum S.P.N. Francisci Strictioris Observantiae Collectana. Quorum partes: prim a: Provinciam ipsam, altera: modernos Conventus, tertia: a balienatos et desolatos exhibent ab anno Aerae Christianae ad annum usque 1774.^ P. Kósa április 25-én hunyt el. S I I. A M a r ia n a p r o v in c ia t e v é k e n y s é g e a s z á z a d o k e o l y a m á n

49 P. N yiirö Zsigmond 1804-ben született Nagyfödémesen (Pozsony megye) ben részesült a papság szentségében. A filozófia lektora és az érsekújvári gimnázium tanára volt től a tartom ány titkára, s ekkor került kapcsolatba a levéltárral. A rendtartomány történetét átfogóan akarta megírni. Ezt Historiae címmel meg is írta, de sajnos elveszett. Az 1850-es években a Religio című folyóirat a kolostorokról szóló leírását leközölte. P. Takács Ince 1894-ben született Zalatárnokon ben lépett a rendbe. Tanulmányait a római Szent A ntal Egyetemen végezte. Később a Pázmány Péter H ittudom ányi Egyetem díszdoktorává avatták. Szombathely város is díszpolgárává nevezte ki. A szombathelyi ferences hittudományi főiskolán is tanított a föloszlatásig. Értékes írások maradtak fenn kézirat formájában, amelyek a föloszlatás m iatt elpusztultak vagy elkallódtak A kö nyvtárak szerepe M inden kolostor rendelkezett saját könyvtárral, ahol a legfontosabb könyvek megtalálhatók voltak. A magánkönyvtárakat ellenezték, a testvérek saját könyvállománnyal nem rendelkezhettek. Büntetés já rt azért is, ha valaki engedély nélkül v itt el könyvet a helyéről. Az 1730-as statútum ok V. fejezete ekképpen szólt: A gvardián atyák erőikhez képest hassanak oda, hogy szabályszerű könyvtárat rendezzenek be a pozsonyi mintájára, mert semmi sincs, ami annyira szükséges és hasznos lenne. Azok növelésére minden házfőnök évenként a személyek hasznosabb és szükségesebb igényeihez mértek 1-2 könyvről köteles gondoskodni és azokat írásban, részletezve, a házitanács aláírásával megerősíteni a káptalanhoz fölküldeni. A tartománynak jelesebb könyvtára volt Trianonig Pozsonyban, Nagyszombatban és Budapesten. De neves volt a sümegi, pápai és az andocsi könyvtár is. Andocson följegyzések tanúsága szerint 1753-ban 700 kötetből álló könyvtár volt, 1884-ben 1381 könyv és 168 egyéb kiadvány ban 3000 kötet állt a ház bibliotékájában. Lelkipásztori és térítő tevékenység Ezt a feladatkört m indig hivatásszerűen gyakorolták a ferencesek, így a provincia tagjai is. M ár a kezdet kezdetén látju k ilyen irányú működésüket az ország területén a pogány kunok között, akiket a tatárjárás után ők térítettek meg. Előtte a dom onkosok próbálkoztak vele, de kevés sikert értek el. A tatárjárás ( ) után vették át a munkát, bár számukra is sok nehézséget jelentett a kunok megtérítése. Később, a XIV. században más pogányok közt is apostolkodnak: a Krím-félszigeten, a Balkánon, M o ld vában és Kipcsakban*'^. A protestáns hitújítást követő időkben folytatott térítő m unkájukról adatokat tartalmaz az az 1647-ből származó 1/135. jelzésű kódex, melyet a római Szent Izidor Kollégiumban fedeztek föl 1943-ban. Ezt a kéziratot Babcsánszky D idák ( ), a rendtartomány titkára készítette, kitű nő tájékoztatást nyú jt a korabeli viszonyokról. Az irat szerint 1646-ban Kismarton, Érsekújvár, Sopron, továbbá Pruszka, Szentkatalin, Szombathely, Németújvár és ezek környéke jobbára lutheránus volt. Sopronban például katolikus ember még Lelkipásztori és térítő tevékenység 49

50 házat sem vehetett, azonban a ferencesek m indig o tt maradhattak és Luther követői is tisztelték őket. Ellátták őket liszttel, fával, borral a város lakói, sőt még a kolostor fenntartásához is hozzájárultak. Ennek az lehetett az oka, hogy a ferencesek nem foglalkoztak politikával és egyszerű életet éltek. A rendtartomány tagjai az Egyháztól elszakadtak megtérítését tűzték ki célul és olyan sikerrel fáradoztak, hogy az említett helységek környékét visszatérítették a katolikus hitre. A pápai, veszprémi, székesfehérvári, andocsi, sümegi és szombathelyi kolostorok hatósugara a lelkek gondozását illetőleg a szó szoros értelmében több vármegyére is kiterjedt. Buzgóságukra jellemző, hogy pl. P. Farkas Benignus (1749) több m in t kétezer lelket nyert meg a katolikus egyháznak Vas, Zala, Veszprém és Sümeg (Somogy) vármegyékben. Ezen megyék katolikus restaurációja elsősorban a kisebb testvéreknek köszönhető. Nyűrő Zsigmond tartományi titkár (1849-től) nem egy atyát említ a provincia történetében, aki egész falvakat és községeket térített meg. így E Mányay Domonkos, aki l ig tartományfőnök is volt, öt falu kétezret meghaladó számú lakóját vezette vissza a katolikus egyházba. P. Cziráky Ambrus (+1678) ugyanabban a században Loós, Érsekújvár, Léva, Verebély lakosait és Sopron környékét, E Cziráky Antal (+1695) Nagyszombat, Spácza, Csejte- és Lévavár lakóit nyerte meg a katolikus hitnek. Szalancz Gábor ezeket jegyezte le:,a X V II. század második felében a lelkipásztorkodás munkáját legtöbb helyen nem is világi papok, hanem ferencrendi szerzetesek végezték, akik legtöbbnyire faluról falura járva látták el a népet a h it vigaszával. *^ A térítő munkára néhány példa: A pápai ferencesek 1666-ban 26, 1667-ben 18, 1676-ban 20, 1675-ben 18, 1716-ban 43 lelket nyertek meg a katolikus egyháznak. A krónika között 493 személy megtéréséről tud. Az andocsi barátok március l4 -ig 332 embert térítettek meg. Utána 1723-ban 45, 1724-ben 21, 1725-ben 30, 1726-ban 70, majd 1725-től 1742-ig 678 lelket. A térítés és apostolkodás azonban kemény helytállást követelt a testvérektől. Kósa Jenőtől tudjuk, egyeseket az atyák közül kővel és sárral dobálták meg. Másokat mélységes szakadékba dobtak, hogy ott éhen vesszenek. Kemény karókkal, megtüzesített póznákkal hajtották őket barbár rabszolgaságba. Ismét másokat üszkös szikrákkal égetve vetettek börtönbe. Némelyek fején dohánylevelet aprítottak. Ismét másokat elevenen megnyúztak. Egy ukki fiú katolikussá térése is igen érdekes és tanulságos. A 15 éves vasmegyei származású Magyar Istvánnak az esete. Ö sem törődött szülei fenyegetésével, elfeledte tőlük kapott szörnyű veréseket és Sümegre jö tt, kérvén az atyákat, hogy oktassák őt a katolikus hitre. Ennek végeztével á t is tért a katolikus hitre. Hazatérvén ezt be is vallotta szüleinek. Erre atyja úgy megverte, hogy még egyik keze is eltörött. Közben szekercét is ragadott a dühöngő apa, és kijelentette fiának, hogy levágja a fejét is, ha meg nem tagadja a katolikus hitet és nem lesz újra luteránussá. A fiú inkább a nyakát nyújtotta atyjának, hogy vágja le a fejét, de az igaznak megismert katolikus hitet nem tagadja meg, s nem lesz luteránussá. A z apát megrendítette ez a haláltmegvetö bátorság s nem ölte meg fiá t, csupán kitagadta a családból A z esetet följegyzőferences atya így fejezte be Írását: eltörött kezét saját szememmel láttam én, aki mindezeket irom, P. Boronkay Richárd h itszónok ben rendelték el a megtérítettek neveinek összeírását. Följegyzésekből tudjuk, hogy között a rendtartomány tagjai 5360 eretneket térítettek meg ig főt vezettek vissza az egyházba. Kósa hozzá teszi, utána még en tértek meg. Kiváló hittérítők voltak Cservenka Benignus, Pallosay A n ta l Domaniczky Krizsó, Kinjés Keresztély, Kiss Ambrus, Boboczky Simon, Szombathelyi Benedek, Directo Dániel, 50 I I. A M a r i a n a p r o v i n c i a t e v é k e n y s é g e a s z á z a d o k f o ly a m á n

51 Bemer Vazul, M olnár Ignác és még számosán. A népmissziókat D ank Agáp ( ) és társai kezdték 1853-ban közvetlenül Scitovszky János hercegprímás ( ) felszólítására (1850), aki P. Agápot társával Linzbe is elküldte a népmissziós kurzusra. A tartomány atyái a leggyümölcsözőbb eredményeket a népmissziók területén m utatták fel, s alig tudtak a meghívásoknak eleget tenni, annyi a felkérés, főként az adventi és nagyböjti időben. Az első magyar népmissziót augusztus között a Nógrád megyei Vadkerten tartották. Ezt és az első missziókat P. Agáp vezette. A szlovák nyelvű missziókat P. Bezrovics Eduard (+1856) malackai gvardián tartotta. Takács Ince kutatásaiból ismerjük, hogy a testvérek többfelé végeztek lelkipásztori k i segítő munkát üresen álló plébániákon. így az andocsi ferencesek a közeli Katádra jártak át 1742-től 1934-ig, összesen 98-an. Attalába 1722-től, Igalba , , , , sőt még Somogy megye székhelyén, Kaposváron is jelen voltak és között ban Horváth Kájusz atya Fülén, Plachota V id atya Sasváron volt kisegítő. De különböző nagybirtokosok rezidenciáján is dolgoztak, pl. Lovasberényben a Cziráki családnál, Apádban Szécsény Pálnál. Az andocsi búcsújáróhely m in t lelki központ m űködött 1716-tól ben Volkra Ottó veszprémi püspök Dominkovits Adalbertot Veszprém megyei misszionáriusnak nevezte ki. Működési területe nem korlátozódott csupán Veszprém megyére, hanem kiterjedt Tolna és Somogy megyékre is. Az andocsi barátok 24 településen teljesítettek valamiféle szolgálatot. Ez a példa is azt mutatja, hogy a barátok missziós tevékenysége nagy jelentőségű volt. Külföldi missziók Az alapító. Assisi Szent Ferenc a világtörténelemben az első, aki már a rend alapításakor bevette regulájába a missziós tevékenységet. A k i a testvérek közül isteni sugallatra a szaracénok vagy más hitetlenek közé akarna menni, kérjen erre engedélyt miniszter provincidlisdtól - írja Ferenc. Arra is figyelmezteti testvéreit, hogy,a z induló testvérek kérféle lelki magatartást tanúsíthatnak a hitetlenek között. A z egyik magatartás abban dll, hogy ne pereskedjenek és ne versengjenek, hanem Istenért legyenek alárendeltjei minden emberi teremtménynek, és vallják meg, így a tartomány tagjai az elm últ századokban Észak-Amerikában, Kanadában és másutt is teljesítettek missziós tevékenységet a Poverelló szellemében. A szentföldi kusztódiában - amelyet Assisi Ferenc alapított -, többször élt a Mariana Tartományból egy-két testvér. Az első névleg ismert P. Remethey Nárcisz, aki 1692-től élt ott. P. Sebach Kapisztrán (kétszeres provinciális) 1726-ban a Kusztódia elöljárója. Ugyancsak a X V III. században, között élt Jeruzsálemben P. Saárváry István és P. Imre Berárd között P. Vászolits Izidor. P. Ferenczy Kerubin (+1891) 1889-től szolgálta a szentföldi kusztódiát. P. Miczlényi Valér ( ) Kairóban élt között, aki kiválóan beszélt német, magyar, szlovák, olasz, spanyol, latin és arab nyelven. Ozdgyik Metód (+1872) Konstantinápolyban hirdette Isten dicsőségét között. A XX. században is akadt több testvér, így P Csaba Szilván, aki az Egyesült Á l lamokban, Líbiában, a Szentföldön, m in t az emmauszi kolostor elöljárója, majd élete Külföldi missziók 51

52 Fr. Maráczi Urbán kínai misszionárius végén az erdélyi kusztódiában m űködött. Fr. Dollencz Alfréd ( ) 1888-tól élt misszióban. A mohamedánok ölték meg január 23-án. A m artyrologium így emlékezett meg róla: Ezen időben Dollencz Alfréd testvér hazánkfia Mugiukderesi kis ciliciai faluban volt alkalmazva, m in t a szentföldi Custodiának tagja, aki két társával a kereszténység atyjai, orvosai, tanítói, papjai voltak. P. Emmanuele Garda Pardoa ezt vallotta róla vértanúsága előtt; Szerencsés vagyok, hogy együtt lehetek Alfréd testvérrel, mert azonfelül, hogy vigyáz a templomra, a hospiciumra, segítségemre van még m int gyógyszerész, m int orvos és gondozza mindazokat, akik csak a misszióból, m in t betegek jelentkeznek. A lfréd testvérrel együtt m űködött Blazsicsek Jakab testvér 1901-től. P. Kuncze Zakariás ( ), P. Kuntz Jeromos (1864), P. Poszpisilik Teofil ( ) a new-yorki és buífalói egyházmegyékben. P Hédly Jeromos ( ), P. Burka Kelemen P. HabetlerIpoly ( ), P. BakossÁgoston ( ) és P. H ajnal Zénó ( ) az Egyesült Államokban és Kanadában hirdették Isten igéjét. ^ P. Hajnal Zénót 1945-ben hívei közül emelte k i egy bolgár katonatiszt és lőtte le a zákányi plébánossal együtt Zákány és Góla között tól provinciabeli misszionárius található Bolíviában P Magyar Arnold személyében, Argentínában fr. Szunyogh K ristóf (1934-től); Kínában (1933-tól) 52 II. A M a r i a n a p r o v i n c i a t e v é k e n y s é g e a s z á z a d o k f o ly a m á n

53 Honvágy a karácsonyfa mellett, Tarija, Bolívia, 1940 fr. Maráczy Urbdn, aki később Rómában tevékenykedett; a Szentföldön fr. Juhász Vince (1935- től); valamint Egyiptomban fr. Gelle Tádé 91-ig) és fr. Végh Kandid ( között). P. Szólás Ambrus 73) Chilében, majd 1964-től Ausztriában. A viharokkal teli X X. században többen kényszerültek a határokon kívülre távozni a kom m unista rendszer elnyomása m iatt. Amerikában élt P. Lenner Arkangyal (+1990), P. Csaba Szilván (1987), P Kertész Tamás (+1991), P. Vitéz Baán, (az utóbbi hárman az erdélyi ferences kusztódiában dolgoztak, P. Tamás és P. Baán hazatértek). Németországban (aki jelenleg Kárpátalján él), és többen maradtak Ausztriában, az egykori kolostorainkban, illetve mentek k i oda, m in t Pfléger Farkas (+1984), P. Józsa Fr. Fekete Valentin Külföldi missziók 53

54 Rémig (1956-ban disszidált), fr. Fekete Valentin (1964-ben hagyta el Magyarországot), fr. Karlovits Ottó, később disszidált P. Szabó Cirjék (+1989), P. Weiss M ihály (+1994). Kismartonban él P. Mórocz István, Grazban élt P. Magyar A rnold (+1999), Rómában P. Szabó Titusz (+2000), Párizsban P. Bozsóky Gerő (+2004). Művészeti tevékenység Voltak a provinciának kiváló zenei tehetségű tagjai is, így például Roskovszky Pantaleó ( ), akinek számos egyházi darabja maradt fönn, am it a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának zenei osztálya őríz - továbbá Rakoványi Teodóz és a már em lített Csicsmann Paulin (+1753). Keresett orgonaépítő volt a m ú lt században Pethő Lénárd (+1971). Szép jövő várt Szak Ányos egyházkarnagyra. A rendben m indig központi helyet foglalt el a liturgia, melynek szerves része a zene. Az igényes egyházi ének és zene művelése a noviciátustól kezdődően fontos szerepet kapott a nevelésben. A rendi tem plom ok többségében a kántorok, akik régebben értettek az orgona javításához is, rendtagok voltak. P. Kósa följegyzése szerint 1780-ban 33 orgonista (25 pap, 8 testvér) élt a provinciában. A középkorból ismert első magyarul verselő költő Vásárhelyi András testvérünk volt, aki az Angyaloknak nagyságos asszonya kezdetű éneket a pesti kolostorban írta. P. Vásárhelyi András O F M (1508) 1. Angyaloknak nagyságos aszonya. Ű r Jézusnak boldogságos Anyja: mennyországnak szépséges ajtaja paradicsomnak vagy széles kapuja. 2. Neked szólunk szüzeknek virága: m ind szenteknek oly nagy vigaszsága angyaloknak o, nagy tisztasága (paradicsomnak) pátriárkáknak ó, nagy dicsősége. 3. Szerafinnak szent szeretetében. kerubnak nagy bölcsességében: zekeseknek bölcs ítéletében. 54 II. A M a r ia n a p r o v in c ia t e v é k e n y s é g e a s z á z a d o k f o l y a m á n

55 4. Redd néznek szenteknek szemei: és véneknek keserves szivei: és árváknak nyomorult igái: bűnösöknek óhajtó lelkei. 5. Esedezzél m i nagy igazságunk: hogy m i igazunkért m i nagy bátorságunk: szent fiadnak m i nagy tisztességünk: halálunkról(nak) m i nagy reménységünk. 6. Á ldott te Jézusnak dajkája: szent atyának drága kincstartója: Szentléleknek ó, megnyugtatója igazságnak megvilágosítója. 7. Segítsd meg (te) a benned bízókat: engeszteld meg az apostolokat fijrdítsd hozzánk a mártírokat: térítsd hozzánk a hitvallókat. 8. Dicsőséges szenteknek mondása Szentháromságnak nagy, titkos tanácsa: apostoloknak szentprédikálása: mártíroknak nagy kínvallása. 9. Emlékezzél angyal ezekről: emlékezzél Évának vétkéről: emlékezzél az nagy vízözönröl nyerj (irgalmat) kegyelmet az nagy Úristentől 10. Siralmas nekünk m i életünk: és minekünk m i sok vétkünk rettenetes nekünk vétkünk ha te nem leszel nekünk m i nagy segedelmünk 11. Árvaságnak kegyes táplálója: özvegyeknek megoltalmazója: szegényeknek meggazdagító ja : számkivetettek megboldogítója Művészeti tevékenység 55

56 12. Siralmas nekünk életünk figyelmes sok hivalkodásunk: rettenes nekünk bajvívásunk: ha te nem leszel nekünk kegyes táplálónk: 13. Asszonyoknak szépséges tükre: férfiaknak tisztes gyözedelme: halottaknak nagy hiedelme: ördögöknek ó, nagy töredelme 14. Rólad szólnak szenteknek mondás(a)i: Szentháromságnak nagy titkos tanácsa: apostoloknak szentprédikálás(a)i: mártíroknak diadalmasság(a)i 15. Halottaknak megszabadítója: királyoknak jó tanácsadója magyaroknak megoltalmazója: 16. Ezt szerzették Pestnek városában: ugyanottan Szent Péter utcában: született után m últ időben: ezerötszáz és nyolc esztendőben 17. Legyen hála az Szentháromságnak: azonképpen az áldott Jézusnak legyen hála (az) Szűz M áriának: velem mond az boldogoknak. Ámen. A szerzőt Várpalotán a törökök 1533-ban megölték. Jeles festő hírében állott Schmalzl Theotimus, aki több kolostorban készített festményeket, utoljára Bucsuszentlászlón 1742-ben 16 képen festette meg Szent László király életét. Valószínű, hogy a főoltár képe is tőle származik. Szinte minden kolostorban éltek testvérek, akik a munka művészei voltak. Ilyen testvérek éltek Pápán, Bucsuszentlászlón, de másutt is. Az ő kezük munkáját hirdetik a tem plom ok oltárai, szobrai. Jellemző építészeti stílussal rendelkeztek a ferencesek. A tem plom tornyát ősi szokás szerint nem a bejárat fölé (nyugatra), hanem a szentély mellé, annak északi oldalára emelték. Ennek magyarázata igen egyszerű, ugyanis a zsolozsmára menő testvérek így a harangozást útközben megtehették, hiszen naponta többször gyűltek össze imádságra. A középkori ferences tem plom ok többnyire egy toronnyal épültek (Szombathely, Pest, Pozsony, Nagyszombat, Bucsuszentlászló, Segesd, Szeged, Szécsény, Gyöngyös, Jászberény). A pozsonyi és a pesti ferences tem plom ok tornyai építészetileg igen értékesek. A pozsonyit 56 I I. A M a r ia n a p r o v in c ia t e v é k e n y s é g e a s z á z a d o k f o l y a m á n

57 a XIV. századból valónak vélik sokan, am it a X IX. század végén átépítettek rossz állapota miatt. A pesti ferences tem plom tornya 1738-ban épült, amely között kapta mai formáját, páradan szépségű, amely a romantikus stílus szép példánya. A pozsonyi ferencesek és klarisszák templomának tornya ugyanazon művé-szek munkáját dicséri, ugyanígy Nagyszombatban is. Nem hagyható figyelmen kívül Liszt Ferenc, a nagy zeneszerző, akit P. Golessényi Pantaleó provinciális a rendtartomány confraterévé nevezett ki. Jó barátság fűzte a művészt P.Albachhoz is, akihez a következő levelet írta: Nagyon tisztelt Barátom! ágot vettem magamnak fogadja oly szivély (sic!) és szeretettel, a mii US Krisztusban hűn tisztelője misémet fölajánlani. Ezen csekély adományomat én azt kegyednek fölajánlom a m i urunk és Liszt Ferenc ^'' A m ú lt században Forró K am ill elöljárói kérésére a budapesti Festőművészeti Akadémiát végezte el. Zenei irányban is képezte magát, és csellóművész lett - kiváló egyéniség volt a művészet terén. Az esztergomi gimnáziumban tanított között, m in t rajz- és ének-zenetanár. A nyári szünidőben sem unatkozott, m ert járta az országot és különböző helyeken (Pestlőrinc, Háncs, Pilisszentlélek, Kötse, ^ Szalapa, Szenterzsébethegy *) festett templomokban. Egyik alkotása az esztergomi gimnázium lépcsőházának falán látható nándorfehérvári csatajelenet. Művészeti tevékenység 57

58 I I I. F e r e n c e s is k o l á k Rendi nevelés és oktatás Kezdetektől, m in t minden provinciában, nevelték az utánpótlást. Erre vonatkozó adat, hogy 1303-ban említés történik arról, hogy András atya lektor az egyik kolostorban, a lektor feladata pedig a tanítás volt. Óbudán már 1454-ben m űködött rendi studium. Igali Fábián rendelkezései között is szerepelt, hogy m inden gvardián vegyen föl évenként egy noviciust a jelentkezők közül, azokat külön magiszter tanítsa, s mivel egyetem itth on nincs, legalább négy nagyobb kolostor rendezzen be megfelelő iskolát. ^ Forrásokból tudjuk, hogy már az 1260-as narbonni káptalan elrendelte, hogy minden tartomány két növendéket küldhetett a francia főváros iskolájába. így két magyar testvér, Nicolaus de Hungaria és Matthias de Hungaria is o tt tanulhattak. Tudjuk róluk, hogy 1304-ben Duns Scotus tanítványai voltak. * A növendékek más tartományban való képzésének lehetősége a kezdetektől adott volt a kisebb testvérek családjában. Egy másik utalás, mely a strasbourgi tartomány I4 ll-e s határozatát tartalmazza, arról értesít, hogy a növendékeik többek között O xford, Pisa, Bécs, K öln és Prága m ellett Esztergomba is kerülhettek tanulmányaik végzésére október 20-án keltezett levelében P. Gyulay M áron ( ) tartom ányfőnök kérte V III. Kelemen pápát ( ), hogy növendékeit Bécs, Graz, Prága és O lm ütz egyetemeire küldhesse, mivel Magyarországon nincs meg a képzés lehetősége ben a római Székesfehérvári ferences növendékek ban 55 III. F e r e n c e s is k o l á k

59 káptalanon előírták, hogy minden provinciának fel kell állítania a Studium Generale"^-t H a zánkban a már említett nagyszombati rendi főiskolát 1639-ben alapították, amely P. Paulus de Taurisinek köszönhetően 1642 után, amikoris definitor generalis lett. Studium Generale lett.' P. Kosa Jenő szerint 1750-től Nagyszombat Studium Generale Primae, Pozsony és Győr Secundae ckssis. Igen híres volt az esztergomi ferences hittudom ányi főiskola, a Studium Generale a X V I. században, melynek tanárai között találjuk Temesvári Pelbártot és Laskai Osvátot. Lelki, szellemi és kulturális tevékenységükhöz tartozik az is, hogy a rendtartomány tagjai a X V II-X IX. században filozófiai és teológiai főiskolákat tartottak fönn az említetteken kívül Boldogasszonyban, Budán és Sopronban. A bölcseleti és a teológiai főiskolákon elsősorban Szent Bonaventurát és Duns Scotust tanították. M ár az I621-es barcelonai generalis káptalanon elhatározták: ha valamely provincia nem tart fenn gimnáziumot, bölcseleti és teológiai iskolát, megfosztandó tartományi címétől és hozzá kell csatolni más provinciához, ahol működnek ezek az iskolák. A tartom á-nyi előírások értelmében a papnövendékeknek az utolsó, ún. morális és pasztorális évet kisebb kolostorokban kellett elvégezniük. STEPHANUS UZDÖCZY ZADRAVECZ DEl ET APOSTOLICAE SEOÍS GRATIA EPISCOPUS DOMITIANOPOLITANUS / U n i v e r s i s e t s i n g u l i s a d q u o s p r a e s e n te s l i t t e r a e p e r v e n e r i n t t e s ta m u r. Noe d i e 2 0 -a j w i i l a B u d a p e e tlm i, I n E o o le a i*? r. M la o ru m, S.P e tro de A lo a n ta r a p io a t a, - P B 8 I D S S 1 U M f H A Y Alum num FííATRüH HIHOHUIJ, - P r o T lo o la e E -U a ria e iii; m g. ja ib D ia c o n u m, s e r v a t i s o m n ib u s de j u r e s e r v a n d la, s o l e m n i t a t ib u s n e o e s s a r iib e t o p p o r t u n i s. J u x t a S. R. K. r it u m ad S. O R D IN E M PRESBYTERATUS i n D om ino p ro m o v is s e. I n q u o ru m fid e m h a s l i t t e r a s lo q u e N o s tr o m u n it a s e x t r a d a a u s. B a d A p e a tin i....d ie 2 I - b j u n l i. a Episcopus 7 q u i s u p r a. / Fray Dezső pappá szentelését igazoló irat Rendi nevelés és oktatás 59

60 Az 1779-es tantervet ismerjük, amely öt évre osztotta be az elsajátítandó anyagot. Az I. évben egy hónap hittan, egyháztörténelem, három hónap héber nyelv és ószövetségi exegézis. A l i. évben 3 hónap görög nyelv, újszövetségi szentírás-magyarázattal, teológiai irodalom története, alapvető hittan (fundamentális) és patrológia. A III. évben ágazatos hittan és erkölcstan. A IV. év során az előző évi hittan befejezése és egyházjog elsajátítása volt a tananyag. S az utolsó, V. évfolyamon lelkipásztorkodástant és liturgikát tanultak a növendékek l4-es tanévben a növendékeket a következő elosztásban képezték különböző tantárgyakból: N yitrán oktatták a logikusokat, akik logikát, bölcselettörténetet, pragmatikus magyar történelmet, algebrát és geometriát tanultak. Esztergomban nevelődtek a fizikusok, akik a metafizika, a morális, az egyetemes történelem, a mechanika, a gazdaságtan, a természetrajz és az architectura tudományába nyertek bevezetést. A teológiai kurzus négy évre oszlott fel. Pozsonyban dogmatikát, polemikát, egyházjogot és lelkipásztorkodást, Boldogasszonyban és Nagyszombatban pedig egyháztörténetet, hébert, ó- és újszövetségi szentírás-magyarázatot, teológiai irodalomtörténetet és fundamentálist tanultak. A XX. században Székesfehérváron és Szombathelyen volt néhány évig a rendtartomány teológiája, majd Pozsonyban és részlegesen Galgócon, a filozófiai iskola pedig Nagyszombatban, később Malackán, 1919 után pedig Pápán, Veszprémben, Budapesten és Nagykanizsán tól a föloszlatásig (1950) a szombathelyi teológiai főiskolán tanultak a tartomány jövendő papjai, az egyetemi tanulmányokat végzőkön kívül, akik a pesti házban laktak és a Pázmány Péter Tudomány Egyetem H ittudom ányi Karára jártak. A század elejétől 1922-ig a Mariana Tartományban a noviciátus elvégzése után következett a filozófiai kurzus, ami négy év helyett csak három éves volt. A tanárok sem voltak szakképzettek a főiskolán ban kis javulás állt be, ugyanis a teológiai tanár-jelölteket a noviciátust követően a budapesti Pázmány Péter Tudomány Egyetemre küldték. E tehetségesebb fiatalokat előbb azonban Szakolcára helyezték a királyi katolikus gimnáziumba. Az elm últ századokban több helyütt is töltötték a novíciusok próbaévüket, a szerzetesi élet első évét, am ikor az új szerzetes bevezetést nyer a rendi életbe, a rend történetébe, megismeri az alapító lelkiségét, újoncévnek, noviciátusnak nevezik. Ilyen házak voltak Pozsonyban, Andocson, Bucsuszentlászlón, Nagyszombatban, Szombathelyen, Sümegen, Nyitrán, Pesten, Veszprémben, Esztergomban, Székesfehérváron, Boldogasszonyban és Németújváron. Elsősorban a nem papságra készülő testvérek noviciátusa volt különböző kolostorokban tól a föloszlatásig Andocs a laikus újoncok háza. Kezdetben többnyire a német nyelvű testvérek nevelődtek az andocsi kolostor falai között, pl ban hat testvér. Budán m űködött noviciátus június 25-től október 23-ig, am ikor Boldogasszonyba helyezték át, innét pedig 1795-ben Bucsuszentlászlóra. Bucsuszentlászló a klerikus noviciátusnak adott helyet között laikusok ig május 19-én állították föl Keszthelyen az újoncházat 12 fő részére, akik magyar anyanyelvűek voltak. Itt 1788-ig m űködött a noviciátus. Érdemes megjegyezni, hogy az november 13-án Pozsonyban ülésező definitórium elrendelte, hogy Keszthelyen Pázmány műveiből olvassanak föl a novíciusok ben szétválasztották 60 II I. Ferences is k o lá k

61 Klerikusok és nevelőik a szombathelyi kolostorban az 1940-es években a különböző nemzetiségű növendékeket és más-más házakba helyezték őket a tanulmányi, illetve növendékévek alatt, ez 1878-ig volt gyakorlat. Szentkatalinban a szlovák, Szentantalon magyar és Kismartonban a német újonc testvérek kaptak elhelyezést. Pápán november 26-án nyitották meg a noviciátus kapuit a laikus novíciusok számára, ahol elsősorban könyvkötészettel és ványolással, posztószövéssel foglalkoztak a testvérek. Óvodai és elemi iskolai nevelés Említésre méltó, hogy a rendtartomány 1840-ben P. Csepy Dömötör vezetésével óvodát nyitott Szombathelyen. D öm ötör atya korán felfigyelt arra, hogy a társadalom életében a legnagyobb jelentőséggel a család bír. Azonban a családi nevelés nem mindegy, hogy hogyan történik. M ivel P. Csepy falusi származású volt, ugyanakkor rendbelépése óta többnyire városban élt, ezért egyaránt ismerte m indkét fajta életet. Ismerte, hogy m ilyen körülmények között töltik napjaikat a kisgyermekek. Ezen szavakkal indokolta az óvoda alapítását: a falvakba, míg a szülők k in t dolgoznak, ezer testi veszély fenyegeti a kisgyermeket. Mászás, házi állatok, egymás közti civakodások, éles eszközök, s több effélék által sok ép, egészséges gyermek lett nyomorékká, sőt nem kevés példát találunk arra is, hogy egyik gyermek a másik életét el is oltotta. Városokban rész szerint rekedt, tisztátalan szobákban záratnak a gyermekek, rész szerint az utzákon csavarognak és hogy m ind két esetben testi épségök legalább nem kisebb veszélyben forog, m in t falukon. [...] Nem jobb a gazdag szülék gyermekeinek sorsa, m ert azok dajkák, és béres tselédek, kikre gondviselések az első években bizatik, azon szegény sorsú szülőknél, kik gyermekeikre maguk viselnek gondot nem értelmesebbek. Itt azonban ellenkező a hiba, mert amazok szomorúsággal (t.i. a szegények), ezek (a gazdagok) kényeztetéssel rontanak testi erőt, épséget, egészséget és szívet. A korabeli gondok, amelyek a fiatalokat jellemezték, (éjjel Óvodai és elemi iskolai nevelés 61

62 P. Kollányi Fülöp zalaegerszegi gyerekekkel az 1940-es években kocsmáznak, zajonganak az utcákon, kapukat zörgetnek, ablakokon bekiabálnak, zavarják a város nyugalmát) azt a gondolatot sugallták Csepynek, hogy nem lehet elég korán elkezdeni a nevelést. Az én jelen való könyörgésem az emberiséget tárgyozza. Nemes Város! Érdemes Tanács! az emberiség esdeklik előtte, vegye szívére ezt s a szent ügyet közakarattal pártolni ke- gyeskedjék. ' Nagyon furcsa volt a városi vezetés számára P. Csepy javaslata. (Az országban az első óvodát Brunswick Teréz alapította Budán 1828-ban.) Végül március 16-án megnyílt az óvoda kapuja, melynek neve: Szombathelyi Kisdedóvó Intézet lett. Magyarországon a X V II- X V III. században egyedül a piarista rend volt tanító rend, az iskolák nagyobb része azonban mégis a Jézus Társasága (jezsuiták) vezetése alatt állt. A X V II. században többnyire 1-2 osztályos iskolák, a X V III. század második felétől már több, a X IX. század elejétől pedig már 6 osztályos iskolákkal találkozunk. A 8 osztályos iskola- rendszer csupán 1883-tól létezik. A ferencesek által vezetett iskolák általában három osztályosak voltak (Id. szombathelyi iskola). Ugyan a rend sohasem volt tanító rend, de ha szükség volt rá, szívesen vett részt az oktatásban. A legrégebbi adat Pozsonyból származik, amely arról tesz említést, hogy 1590-ben a ferencesek oktató-nevelő m unkát végeztek.a keszthelyi iskolát gró f Festetics Pál ben alapította. A tanításra a tartományt kérte fel. Az iskola kezdetben három osztályos, ún. scolae inferiores volt. A tanítás arányosan megoszlott a nap folyamán: délelőtt és délután 2,5 óra tanulás, reggel szentmise, délután pedig hittan. Vasárnap a szentmise előtt közösen imádkozták a rózsafűzért. Szentgyónásukat havonta végezték a növendékek. A hosszabb szünet szeptembertől októberig tartott. A diákoktól kezdetben tandíjat nem szedtek. Az oktatás költségeit a gróf vállalta magára, később azonban évi 12,- Ft-ot kellett hozzájárulásként fizetniük. Az intézmény április 16-án emelkedett gim názium i rangra. Bár a keszthelyi kolostort április 18-án az uralkodó feloszlatta, 1796-ig tanítottak az intézményben. Ezt követően egy ferences maradt hittanárnak. A heti óraszám huszonöt volt, ebből 10 a latin nyelv elsajátítását szolgálta. A gimnázium vezetését 1808-ban a premontrei szerzetesekre bízták, akik 1950-ig működtették. <52 III. Ferences is k o lá k

63 Szomorú, de valóság volt, hogy Székesfehérváron 1854-ben a hitoktatást elvették a ferencesektől, és egyházmegyés papokra bízta a kanonoki rangot viselő tanfelügyelő. Az elvétel oka egyszerű, de nem érthető: a hitoktatás díjá t 100 fo rin tró l 500 ft-ra emelték. Takács Ince szavaival: Éhbérért jó volt a ferences is, a tisztességes fizetést már elvették tőle. Szombathelyen elem i iskolai ta n ító i m u n kát is végeztek a testvérek. A z első tanító 1780-ban kezdett o k ta tn i a városi iskolában. A püspök két osztály tanítójának fizetését vállalta. A z egyik P. Végh Bernát, a m ásik egy világi volt től kezdve m ár az elem i 2. és 3. osztályát is ferencesek tanították. Fizetésük 60 fo rin t v o lt havonta. A ta n ító k névsora: P. B író Szaléz, P. H olczer Balázs, P. Ratkovits Bertalan, P. H o lto n e r O ttó, P. Perlaky Leó, P. Koksa K anut, P. Z sálik M áté, P. Lukonits Linusz, P. Tamaskó A n ta l, P. Paulovits D ö m jé n, P. G ö ltn e r C irin és az u to ló tanító, aki az 1852-es új tanügyi rendeletig ta n íto tt, P. Schindler Nárcisz volt. Érthető, hogy a városok m ié rt fogadták szívesen a kisebb testvéreket, m in t tanítókat. Ugyanis tudva, hogy ő k szegénységet fogadtak, kevesebb pénzt adtak ne kik fizetségül, gondolván, hogy kihasználhatják őket. A zonban a ferences, de más szerzetes sem a pénzért vállalta a tanítást, hanem azért, hogy átadhassák tudásukat az ifjúság számára. G im názium i oktatás A X V I II - X I X. században gim názium okban is ta n íto tt a rendtartom ány, így Keszthelyen ( ), Szombathelyen ( ), Esztergomh&n ( tó l 1791-ig) és Érsekújváron ( és ). Érsekújváron szeptember 16-án született a megállapodás a város vezetése és a rendtartom ány között, m elynek értelmében két osztály in d u lt. A város adta a helyiséget, a berendezést és a fizetést (évi 400 F t-o t fejenként), míg a provincia gondoskodott megfelelő képzettségű tanerőről. O kolicsnón is vezettek iskolát a szalvatoriánus ferencesek tő l a teológiai főisko lá juk is it t m ű kö d ö tt, amely hat növendékkel in d u lt be. A liptósze ntm ikló si nép M á ria Teréziához fo rd u lt, kérvén, hogy adjon számukra tanárokat a ferencesek személyében, m ivel csupán zabot termel ezen vid ék és ha nem lenne Lengyelország a szomszédságban, éhen halnának és épp ezen szegénységük m ia tt nagy a műveletlenség a megyében, m ert gyerm ekeiket más megyében (sic!) iskoláztatni nem képesek. K é rik a k irá lynőt, hogy adjon ne kik O kolicsnóról ferenceseket, a kik legalább tanítsák a fiatalságot, hogy legalább írn i és olvasni tud ó falusi b irá ik lehessenek. '"^ Ezek a gim názium ok időközben vagy megszűntek, vagy mások kezére kerültek. M ivel a ferences rend ko ld u ló rend, az iskolák fenntartása pedig jelentős beruházásokkal, költségekkel jár, b irto k hiányában le kellett m ondani az iskolák fenntartásáról. N ém eth Piusz így emlékezett vissza: Még annak is fiilta n ú ja voltam, hogy ha egyszer érettségiznek a ferencesek, fele esetleg it t hagyja a rendet. De azt is t. i., hogy más szerzetek sem érettségiztették növendékeiket a tanító rendeket kivéve. Meglepő, hogy az es definitóriumban nincs érettségizett ember. A z akkori provinciális közel 30 évvel előbb már gimnáziumi tanár volt, de tanári oklevél nélkül. G im n á z iu m i oktatás 63

64 A tria n o n i békeszerződést követően 1923-ra három középiskolai tanárral rendelkezett a provincia, P. Habetler Ipoly, P. Burka Kelemen és P. Eszterle Péter. P. Nagy A risztid P. Pétertől kapta az ih lete t az esztergomi gim názium alapításához. M iv e l P. Péter felvidéki származású v o lt, 1924-ben hazatért Csehszlovákiába, és o tt alap ított gim názium o t M alackán (1927). A gim názium alapításáról azonban nem m on d ta k le a hazai testvérek. A z alapítás légfőképp P. Vinkovits Viktorrvs^ és P. Nagy Arisztidnak köszönhető. T öbb ötle t is fö lm e rü lt, hogy hol állítsák fö l a rendi gim názium ot. íg y szóba jö tt Zalaegerszeg, M ohács, Kaposvár, Szentendre, Sárbogárd, U jdom b óvá r és Salgótarján. P. A ris z tid végül is kiharcolta, hogy Esztergomban legyen a gim názium, hivatkozva a helyi adottságokra, a főváros közelségére és a történelm i m últra. A z iskola fölállítása nagy feszültségeket v á lto tt k i provincia szerte. Sokan ellenezték, hivatkozva a létszám- és a birto khiányra, am ely szükséges az intézm ény fenntartásához. Végül is Esztergomban n y ito tta meg ka p u it a gim názium 1931-ben, a Szent A n ta l Kollégium m ellett, am ely m ár 1928 óta m ű k ö d ö tt és fogadta a diákokat ben ugyanis M olnár Illés testvér vezetésével Veszprémből Esztergomba helyezték át a Szeráfi Kollégiumot. A gim názium és kollégiu m fokozatosan nyilvános jo g ú intézetté vált. Sok gondot okozott a képesített tanárok biztosítása, ugyanis az évi tanügyi törvény előírta, hogy csak oklevéllel rendelkező taníthat gim názium ban októberében levélben fo rd u lt P. Weiss Rickárd a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. A z iskola neve 1948-ig Páduai Szent A n ta l Gimnázium, ekkor azonban egy k o r m ányrendelet m ia tt, m ely szerint csak magyar személy nevét viselheti egy iskola, nevet kellett változtatni. H á ro m nevet ke lle tt fölterjeszteni, ezek Laskai Osvát, Tömöri Pál és Temesvári Pelbárt voltak. A z állam az utolsó nevet választotta k i, m ely nevet pár hónapig viselt a gim názium, akkor Esztergomi Ferences Katolikus Gimnáziumnak nevezték 64 I I I. F e r e n c e s i s k o l á k

65 el, amely nevet 1959-ig viselte, m ajd újra visszakapta m ai nevét tól 1948-ig a gimnáziumi oktatás m ellett általános iskolával és fe ln ő tt dolgozók iskolájával karöltve m ű k ö dött az intézmény. A z általános iskola igazgatója P. Pócza Szalvátorvolt. Az iskola és a kollégium keretében 15 ferences tanár és 7 prefektus végezte rendalapító atyánk szellemében a nevelés és tanítás apostoli m unkáját. A z intézm ényhez tartozo tt a Prímás-sziget jelentős része is, ahol élénk sportélet folyt. A városi uszodát is rendszeresen látogatták az intézm ény növendékei augusztus 2-án /? Fodor Pelbárt stefanita visita to r generalis a következő megjegyzést fűzte az esztergomi konventben zajló élethez: 1. Reggel köteles m inden testvér fö lke ln i és az elmélkedésen részt venni. N a p i egy órát elm élkedni a prefektusok is kötelesek. A diákság miséje naponta nem kötelező, le lk i igény szerint vegyenek részt a növendékek. A z esztergomi iskola sem kerülte el 1948-ban az államosítást. Az 1950-es egyház és állam k ö z ö tti megegyezés értelm ében a rendtartom ány feladta a tanítást, m elyet a Kapisztrán Szent Jánosról Nevezett Provincia vett át. A provinciális, P. B urka Kelem en ( ) megengedte a mariánus tanároknak, hogy m a radhatnak és segíthetnek a tanításban. O maga azonban, vállalva a sorsközösséget a feloszlatott testvérekkel, beállt az útépítőkhöz fizika i m unkásnak, m ajd később fűtőnek. Sokan vállalták a tanítást, élve a lehetőséggel: P. Deák F lo rid, P. Gerencsér Sándor, P. Huszár Jeromos, P. Kerlezsa Lő rin c, P. N agy A risztid, P. N é m eth Pius, P. Szalay Kázmér, P. Tornyos K álm án (gondnok), rö vid ideig P. Takács Ince ben P. Takács Gergely, P. H a jd ú A n ta l, P. Fodróczy Béda, 1956-ban P. Forró K a m ill és P. M átét e odóz. Gimnáziumi oktatás 65

66 IV. A XX. SZÁZAD A magyarországi tartom ányokok új fölosztása M iv e l a Legszentebb Ü d vözítőről Nevezett T artom ány - kivéve a 264 rendtagból négy örökfogadalm ast és két kle rikust - nem fogadta el a reform ot, a Szent Lászlóról nevezettben pedig viszálykodások d últak, ezért e két tartom á nyt m egszüntették, s jú n iu s 3-án kia d o tt decretum értelm ében a magyar p ro vin ciák új beosztást nyertek. E kkor k e rü lt a M ariana Rendtartom ányhoz a Legszentebb Ü d vözítőről Nevezett T artom ányból Szakolca, Galgóc, Pruszka, Körm öcbánya, Beckó, O kolicsnó, Zsolna és Trsztena, továbbá a Szent Lászlóról Nevezett T artom ány kolostorai közül Nagykanizsa, Felsősegesd (Segesd) és Nagyatád. Ugyanakkor a sim ontornyai zárdát az új beosztású Kapisztán Szent Jánosról Nevezett Rendtartom ányhoz sorolták, így a M ariana P rovinciának 29 kolostora lett. Ebben az évben m unkaerő hiányában fel kellett adnia a tartom ánynak a Budapest-Ferencvárosi (Bakáts tér) plébánia vezetését is. Délen a ladiszlaita és kapisztránus tartom á nyok házaiból létrehozta a horvát Szent C ir ill és M e tó d provinciát. A z első világháborút követően, 1924 februárjában a rendtartom ány északi kolostorait az ism ét fe lá llított, m ost m ár szlovák Legszentebb Ü dvözítőről Nevezett Provinciához csatolták. A m egcsonkított országban így 15 ház m aradt ban új alapítás, illetve letelepedés tö rté n t Zalaegerszegen, 1940-ben Kapuváron, Kiskanizsán, 1946-ban Pestszentlőrincen, m ajd 1947-ben Káptalanfüreden. A z utóbbival kapcsolatban nagy tervei vo lta k a rendtartom ánynak, remeteséget szerettek volna létesíteni a visszavonulásra vágyódó testvérek számára ban Csehszlovákiából egy rész az L bécsi döntés következtében visszakerült M a gyarországhoz, vele együtt Érsekújvárt és Szentantalt is a régi anyaprovinciához csatolta Bello M. Lénárd generális atya február 6-án k e lt levelével. A rendtartom ány értesítője m árciusi számában a következőket közölte a visszavétellel kapcsolatban: Ösztönös magyar ferences óhajainkat a népek történetének kerekeit forgató isteni Gondviselés ha nem is egészen, de részben teljesülni rendelte. A m it önhibánkon kívül elvesztettünk, nem a magunk erejéből ugyan, ezt elismerni becsületbeli kötelességünk - de a jog és igazság érvényesülésének utján mégis visszanyertük. Nem ment simán és zökkenők nélkül a Provincia ősi birotokállományához tartozó érsekújvári és szentantalkolostori házaink visszaszerzése. [... ] Isten után Bíboros-Hercegprímás Urunkat és Generális K úriánk ma-gyar képviselőjét ille ti a köszönet, hogy az ellenünk áskálódó alkalm i prókátorok erőlködése csütörtököt kellett mondjon. A döntőbíróság november 2-án hozta meg a végső ítéletet a Felvidéket illetőleg. M indenki izgatottan várta a szerda esti (nov. 2.) 9 -ik órát, mikor vitéz Imrédy Béla m i niszterelnök a Rádió útján jelezte a Csonka-Magyarországnak, hogy az években elcsatolt (Csehszlovákiához tartozott) Felvidéktől visszakaptunk négyszögöl területet lakossal; ezekből 92% magyar, a többi szlovák, rutén, német. Budapest székesfőváros örömmámorban ünnepelte ezen első órákat (...) Nagyobb városok, illetve megyeszékhelyek megint magyar uralom alá kerültek. így: Kassa, Munkács, Ungvár, Rozsnyó, Rimaszombat, Feketearló, Ilosva, Jászó, Losonc, Fülek, Komárom, Érsekújvár, Léva. A mariánus provincia is visszakapja 66 IV. A XX. SZÁZAD

67 Énekújvdr-i és Kisszentantalt (Csallóköz) m árcius 27-én Érsekújvár és Szentantal visszakerült a szlovák rendtartom ányhoz. Az ausztriai Szent Bernardin Provinciához március 20-án csatolták el K ism artont, N ém etújvárt és Boldogasszonyt. A római kongregáció döntése folytán 3 zárdánk a régi Burgenlandban már 1938 március 12 óta Deutsch.ostmark-han, m int Güssing (Németújvár), Frauenkirchen (Boldogasszony), Kismarton (Eisenstadt) a bécsi Szent Bernardin tartományba lettek bekebelezve. Á prilis 23-án veszi át e zárdákat jogilag a wieni tartományfőnök atya. A m i atyáink optálni fognak a régi mariána provinciába. Jelenleg még nem tudjuk pontosan, kik jönnek vissza. (...) P. Bajor Asztrik, a burgenlandi 3 zárda comisszáriusa, már április 2-án Budapestre érkezett ben ö tlö tt fel P. Weiss M ih ályb an, hogy szívesen elmenne k ü lfö ld i remeteségbe, mivel Magyarországon nincs ilyen. P. Jagicza Juvenál kapisztránus v izitá to r 1948 májusában támogatta P. M ih á ly ötletét, ugyanis tartom ányában ő is szeretett volna egy rendházat, ahol a ferences lelkiséget eredetiségében é lik meg. Sokáig ta rto tt, m íg jú liu s 8-án a Káptalan megszavazta - egy ellenszavazattal, két tartózkodással és 18 p o zitív szavazattal - a veszprémi recesszus zárda fölállítását addig, amíg a káptalanfüredi ház fö l nem épül. A táviratot Veszprémbe P. G ellért küld te Pestről a következő szöveggel: K elem en, M arcell, Theodorik, Pelbárt, Gábor, Elek recesszus Veszprém - G ellért. "^ P. H o rv á th D om okos, aki kezdettől a recesszuskolostor fölállítása m ellett volt, július 13-án a következő levelet küldte P. M ihálynak: Kedves M ihály atya! Köszönöm kedves levelét. Jusztin atya most mondotta be személyi változásokat A recesszusban gvárdián P. Viktor Azonnal megírtam a P. Provinciálisnak P. Viktor vezetése alatt a recesszusba nem lépek. Elhatározásomat nem változtatom meg. Kérem rendelkezzék felettem. A m it írtam állom! Viktor még a nem recesszusi életet se bírta! Oda menne Gyárfás is. Beteg, tüsbajos. Vele? Nem, nem! Nagyon kérem levelemről hallgasson. Bárhová elmegyek, ahová disponálnak, Viktorral nem, szóval így nem megyek. Bonaventurával szívesen. H a mégis Veszprémbe kell mennem, megyek, engedelmeskednem kell, de nem a recesz-szusba. Im á it nagyon kérem: P. Domonkos s.k. A recesszusház lakói P. H á rslig e ti-v in kovits V ik to r, P. Scheirich Bonaventura, P. H o rv á th Dom onkos, P. Weiss M ih ály, P. Gyárfás, P. Labancz M edárd, P. Z o lo tn o k i O ktáv, fr. M o ln á r Illés, fr. M ich lberger Leopold, fr. K arlovits O ttó, fr. Borbács Angelus és fr. Benno lettek. A zonban rövid ideig élhettek e kolostorban. Sajnos az 1950-es államosítás a káptalanfüredi terv megvalósulását is megakadályozta. A magyarországi tartom á nyoko k új fölosztása 67

68 A recesszíisház napirendje 0.00 ébresztés 0.15 m a tu tin u m, laudes 5.00 reggeli ébresztés 5.22 reggeli im a, elmélkedés 6.00 prím a és a tö b b i kis im aóra 6.30 konventm ise 7, 7.30, 8 szentmisék 8.30 m unka elmélkedés. Ú jabb közös megállapodás né lkü l 3 /4 12-kor szentségimádás, lelkiism eretvizsgálat ebéd, adoráció, rekresádó 1.45 vesperás 2.00 m unkaidő (és pihenő) 6.00 elmélkedés, pénteken keresztút 6.30 vacsora, adoráció és rekreáció 7.30 k o m p le tó riu m 8.00 lefekvés'" 68 IV. A XX. SZÁZAD

69 A rendek működésének megvonása ben a rendtartom ányt, m in t sok más szerzetesrendet az 1950/34. E T számú állam i intézkedéssel feloszlatták és nem m űködhetett tovább, m ivel a kom m unista korm ány nem tartott igényt a szerzetesrendekre, azok m unkájára, am it évszázadokon át a nép érdekében tettek. T e k in te tte l arra, hogy a M agyar Népköztársaság törvényei és alkotm ánya értelm ében a férfi és n ő i szerzetesrendek legfontosabb feladatait (tanítás, betegápolás, szegénygondozás, jótékonyság gyakorlása stb.) a nép állam a lá tja el, és így a szerzetesrendek feleslegessé váltak, a M agyar Népköztársaság K orm ánya m egvonja m űködési engedélyüket, kivéve azokét a szerzetesrendekét, am elyeknek tagjai az állam által engedélyezett kato liku s egyházi iskolákban tanítani fognak. " A z állam és a szerzetesrendek k ö z ö tti m egállapodást egyházi részről Sík Sándor piarista ta rto m á n y fő n ö k rögzítette aláírásával. Több, m in t n ő i (kb. 450 ház) és férfi szerzetes (182 rendház) k e rü lt az utcára egyik napról a másikra. A z eredeti terv szerint a bencés, a ciszterci, a piarista, az angolkisasszonyok és a szegedi iskolanővérek meghagyása v o lt, később javasolták a ferences rendet a ciszterciek helyett.'"^ Weisz M ih á ly atya kéziratából néhány, a veszprémi kolostor átvételéről szóló följegyzés szeptember 11-én jelent meg a rendházban úgy 10 óra táján a leltározó bizottság: D ániel János, T óth Róza, K irá ly László, a városi tanács részéről M óro cz G yörgy elnök és Köpeczi Lajos. A rendházat hivatalosan H ársligethy V in k o v its V ik to r házfőnök, és Weisz M ih á ly atya, m in t gazdasági felelős képviselte. A bizottság vezetője ism ertette az állam és az egyház közö tt lé tre jö tt megegyezést. Elhelyezésükkel kapcsolatosan ism erteti a Belügym iniszter rendeletét, m ely szerint m inden munkaképes rendtagot képessége szerint elhelyez az állam, a m unkaképteleneknek, valam int a betegeknek megélhetést biztosít. K ét példányú névjegyzéket kell készíteni a rendtagokról. Ism erteti továbbá, hogy m ilyen tárgyak kerülnek leltározás alá és m ilyen nem. A leltárba vett ingóságokról a rendfőnök és a gazdasági felelős felel. Elhelyezésekről szóló kérdőíveket kiosztja. R endőri k i- és bejelentés m ellett a rendtagok a rendházat elhagyhatják. 21-e után csak polgári ruhában hagyhatják el a rendházat. A déli és a nyugati határsávba nem m ehetnek. A följegyzések szerint a kolostor lakói közül csak Borbács József fr. A ngyal jelentkezett, hogy szívesen do lg ozik továbbra is, m in t szabó. A városi tanács szeptember 25-én a következő határozatot kü ld te a kolostor lakóinak: É rtesítem a veszprémi Szent Ferencrend házfőnökét, hogy a belügym iniszter rendelete értelm ében a v o lt egyházi épületekből belügym iniszteri engedély nélkül további intézkedésig - sem m ilyen tárgyat k iv in n i nem szabad. Bodó V ilm o s vb ritkát. ' " A szerzeteseknek novem ber 30-ig k e lle tt elhagyniuk a kolostort. P. M ih á ly följegyzéseiből tudható, hogyan is za jlo tt le az utolsó nap a rendházban. Délelőtt 10 óm táján megelenta rendházban a rendőrség részéről Neruzsil István rendőrszázados, a városi tanács részéről Mórocz György elnök, DánielJános főelőadó és Fabb Ilona jegyzőkönyvvezető. A rendház részéről, illetve a Szent István Lelkészség részéről Weisz M ihály János templomigazgató, és a lelépő Hársligethy Viktor házfőnök atya. Viktor atya barátruhában, a templomigazgató fekete reverendában. A volt házfőnöki szobában, a 23-as szobában, fo ly t a tárgyalás. A tanácselnök, hivatkozva az országos rendelkezésre, kijelentette, hogy átveszi a rendházat és 2 4 órán belül mindenkinek el kell hagynia az épületet, mert erre sürgősen szükségükvan.atemplomigazgatóezzelszembenaztvitatta, elismeri, hogyátveszikarendházat, denem A rendek működésének megvonása

70 a Szent István lelkészség helységeit. Ezt nem akarták elismerni. Végül azt mondta a rendőr százados, hogyfölhívja m ajd Budapestet telefonon ebben az ügyben. Ezzela tárgyalást délutánra halasztották. A püspökség nem tudott segítséget nyújtani. [... ] A templomigazgató ebéd után elsietett Bocsihoz, a szerzetesügyek megyei intézőjéhez. Pont hivatalában találta. A zzal jö tt el tőle, hogy kilakoltatásról nem lesz szó, m ajd ő átszól a rendőrségnek. Még sikerült a volt társalgószobdt irodahelység címén tőle megkapnia. Közben a bizottság már várta a templomigazgatót. D ániel azzal fogadta, hogy Budapest mindent elutasított, tehát a rendházat teljesen k i kell üríteni. A m ikor aztán a templomigazgató elmondta, hol volt és m it tárgyalt Bocsi úrral, rövidesen, úgy 5 óra táján engedett a bizottság és az előzetes terv szerint jóváhagyta a Szent István lelkészséget. A templomigazgató azt kérte még, hogy a lelkészségnek szüksége volna a kertre. M ire a tanácselnök azt válaszolta, hogy terjessze be kérelmét írásban a városi tanács végrehajtó-bizottságához. M iv e l már későre já r t az idő, másnapra halasztották a felleltározott dolgok elszállítását. Másnap korábban jöttek és barátságosabbak voltak m ind a rendőrök, m ind a tanácselnök és több mindent visszahagytak a lelkészségnek. Többi között a konyha teljes fölszerelését egy asztal kivételével A bútorok jórészét a legalsó folyosó, a Szent István lelkészség részével határos utolsó S2Mbdjában halmozták össze. Aztán ja n u á r végéig üresen állott az egész államosított épületrész. Csupán azok m űködhettek szerzetesként, a kik vállakák a tanítást. Magyarországon m in d össze 8 gim názium m aradhatott a rendek irányítása alatt. Esztergom és Szentendre a ferencesek (kapisztránus), Pannonhalm a és G yőr a bencések, Budapest és Kecskemét a piaristák, valam int Budapest és Debrecen a M iasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek kezén. A z üldöztetés éveiben sokan fizika i m unkásként, mások egyházmegyei szolgálatban éltek. A lehetősége is m egszűnt annak, hogy akár csak tito k b a n is növendékeket vegyenek fö l és neveljenek, hiszen állandó zaklatásoknak v o lta k kitéve a m enesztett testvérek és atyák. A m i 1950-ben tö rté n t a tartom á nnya l, az 720 év alatt még nem tö rté n t meg. A rendtagok egymással való találkozása is állam elleni szervezkedésnek tű n t az A V H szemében. R endszerint a szabadban, tereken és presszókban találkoztak a testvérek egymással. Bár az ausztriai K is m a rto n b a n szerettek vo ln a a ta rto m á n y n a k u tá n p ó tlá s t nevelni a k im e n e k ü lt rendtársak, de nem érkezett fia ta l, aki b e á llt volna közéjük. (P. M agyar A rn o ld és fr. Fekete V a le n tin segítségével ju to tta m az erre von atkozó ism erethez.) P. A rn o ld, m iu tá n 1960-ban visszatért B olíviáb ól, Róm ában P. Szabó Titusszal beszélgetett a magyar ház terveiről szeptem ber 15-én N é m etújvárra uta zott A rn o ld atya, ahol P. Józsa Rem iggel beszélt tervéről, m ajd októberben a bécsi ta rto m á n yfő n ö k nek is em lítést te tt elképzeléseiről. A pro vin ciális ígéretet te tt, hogy szívesen átengedi a kis m a rto n i zárdát erre a célra. Ezért o k tó b e r 20-án K ülföldi M ariánus Élet cím en egy rö v id írást je le n te tte k meg 5 oldal terjedelem ben, am elyet e lk ü ld te k a világban szétszóródott m agyar rendtársaknak. M a jd P. T itu s z R óm ából jelentette, hogy a generális az am erikai kusztódia tapasztalatai m ia tt nem igazán örvend az ötle tnek. M agyar A rn o ld közben visszatért D é l-a m erikáb a. Később, 1964-ben, m iu tá n végleg visszatért E urópába (A usztria), ism ét fo g la lkozott a m agyar ház létrehozásával. P. H a b e tle r Ip o ly - a kis m a rto n i k o lo sto r házfőnöke - nem örve ndett a hírnek, de ez nem tö rte le azokat, akik k ü z d ö tte k az alapításért. Ú jra k ia d tá k a 2. M ariánus Életei, m elyben kérték, hogy a rendtár 70 IV. A XX. SZÁZAD

71 sak küldjék el könyveiket K ism artonba a magyar ház számára. Kevesen vála-szoltak, s egyedül Bozsóky Gerő, Párizsban élő rendtárs k ü ld ö tt könyveket a létesítendő magyar könyvtár javára. A kolo s to ro k feloszlatása: Nagykanizsa, Kiskanizsa, Nagyatád és Segesd: jú niu s 9-én Jászberénybe Szombathely: jú n iu s 17-én Gyöngyösre Esztergom: jú niu s 17-én Békéscsabára Sümegről 1950 októberéig kelle tt k ik ö ltö z n iü k a testvéreknek. Zalaegerszeg: jú niu s 9-én Szolnokra Budapest-Ferenciek tere: elkerülte az elhurcolást. Kapuvár: elkerülte az elhurcolást Veszprém: elkerülte az elhurcolást Székesfehérvár: elkerülte az elhurcolást A rendtartom ány központjának elhagyása szeptember 1-jén k e rü lt sor. Ugyanis ekkor jelentette be P. K irá ly Pacifik, hogy az esztergomi főegyházmegye így rendelkezett. P. K irá ly Pacifik, m in t új tem plom igazgató vacsora után m in denkin ek kiosztotta a borítékokat ezzel a rendelkezéssel. Hozzátette: A k i viszont belép a békepapok közé, az m aradhat. Példának em lítette F ülöpöt, aki Zalaegerszegről ló g o tt meg az elhurcolás elől, it t Bp.-en portás volt, belépett a kívánság szerint a m ozgalomba, s m aradhatott im m á r m in t káplán. A tö b b i egy sem á llt kötélnek, apránként kik ö ltö z te k a városba, ahogyan lakást kaptak M ég m ost is érzem azoknak az éveknek (1950 jú niu s elejéig) a hangulatát, am i megülte az egész k o lo sto rt és m in d a n n y iu n k le lk é t... Fokozatosan ro m lo tt a helyzet. K önyveket vittek el a zúzdába. Föloszlatták a katolikus egyesületeket. A z egyházi iskolákat állam osították. A gazdász testvért a beszolgáltatással gyötörték. A gázt tél közepén kikapcsolták, hogy a fűtést nehezítsék... Éreztük m agunkon a rendőrség figyelő tekintetét. '^' Fegyelmi élet a X X, század első felében A X X. század fegyelme sem v o lt m in d ig az alapító szándékának megfelelő. Tapasztalat, hogy ném ely helyen egyes atyák privát házakba járnak, sőt vacsorára is o tt maradnak. Továbbá a visitator helyteleníti, hogy egyes kolostorok a g y ű jtö tt alamizsna fölösleget eladják.(1918. jú liu s 3.) '^^ A negyvenes években általános gond v o lt a v iz itá to ri jelentésekből következtetve, hogy a testvérek elha jlo ttak a rendi előírásoktól ban S chrotty Pál, a kapisztránus provincia visitator generálisa a következőkre hívta fel a rendtartom ány figyelm ét: 2. H a tá rozo ttan nem egészséges praxis, s e tekintetben panasz is m e rü lt fel a v iz ita tio alatt, hogy a magiszter és le kto r atyák napokon, esetleg egész héten át is távol vo lta k gondozottjaik, illetőleg növendékeiktől, m ert külső m unkát, népm issiót, lelkig yako rlatok vezetését vállalták, sőt havonta visszatérőleg is el-eltávoznak övéiktől 2-3 napra. A rendi iíjúság nevelése az első szolgálat, a híveket lássák el a tö b b i rendtársak! 6. A folyosókon szájukban füstölgő cigarettával, szivarral, pipával jö vő Fegyelm i élet a X X. század első felében 71

72 menő szerzetesek nem szolgálnak épülésére akár a kolostorban m egforduló világiaknak, akár jelö ltje in kn e k, ifjú rendtársainknak, még kevésbé öröm ére Istennek, aki elvárna részünkről annyi önuralm at és önmegtagadást, hogy a dohány k ö rü l kiü tkö ző szenvedélyünket zárt helyiségre vagy a kertre korlátozzuk. Visszatetsző látvány a folyosókon eldobált, a köpőládákban látható szivarvégek, cigarettacsutkák, m elyek ahol eldobattak, o tt várják meg a hétvégi söprés, takarítás elkövetkezését.(...) 8. Fel kell emelnem szavamat ama széltében-hosszában elterjedt szokás ellen is, hogy a rendtársak legnagyobb része a konyhában reggelizik. A konyha sem m i esetre sem az a hely, ahol (...) a testvérek akár rendi, akár személyes vonatkozású dolgokat, esetleg a külvilágban adódott tém ákat megtárgyalják. '^^ A z 1945-ös rendelkezésekből idézve: A zsolozsma m ellett m inden házban szigorúan tartsák meg n a p o n kin t az egy órai elmélkedést. Ezen a téren nagyok a mulasztások. Á llíts á k be úgy az elmélkedési id őt, hogy reggelenkint percig, a délutáni vagy esti zsolozsma után pedig 20 percig tartson az elmélkedés. M in t annyiszor a történelem folyam án, a szegénység ellen ebben az időben is sokszor vétettek. A z elsekélyesedésnek bizonyos tünetei nem egy zárdában m utatkoznak. N e m egy elöljáró és alattvaló lelkében le tt úrrá a proprietarizm us. O lyan elöljáró és alattvaló is akad, aki fölösen dúskálkodik m indenben (ruhanem űkben, szórakozási és élvezeti lehetőségekben: dohányzás, fényképezés stb.) m íg mások nem rendelkeznek a legszükségesebb ruhanem űvel és szobafelszereléssel sem. A laikus testvérekkel nem bánhatunk úgy, m in t cselédekkel. A d ju k m eg n e k ik a szükséges nevelést, ferences szellemet, példát és szeretetet, akkor szerzetesi életünk és értékeink legjobb őrei és m unkásai lesznek - hangozott a visitator körlevelében.'" 72 IV. A X X. sti tj-s)

73 V. É l e t a k o m m u n iz m u s b u k á s á h o z k ö z e l e d v e A z újrakezdés A Szűz M á riá ró l Nevezett Ferences R endtartom ány 1989-ben újra megkezdhette működését a 40 éves pusztai vándorlás után, folytatva az elődök m unkáját. A z első lépéseket P. Kovács Bánk ( ) provinciális tette meg ban jelezte Rómában, miután k itu d ó d o tt az újrakezdés lehetősége, hogy szeretne a rendtartom ány újjáéledni novem ber első pénteke utá ni h é tfő tő l ta rto tta k összejöveteleket Budapesten a Ferenciek terén, ahol Bucsi László tem plom igazgató biztosította a helyet februárjától egyre erősebben érezhető v o lt a változás. Különösen m árciusban fo rd u lt nagyot a magyar társadalom p o litik a i élete, ugyanis a kom m u nista korm á ny m egbukott. A Magyar Népköztársaság E T 1989/17. sz. rendelete visszavonta az 1950/34. sz. törvén yt és engedélyezte a szerzetesrendek újjászerveződését. A püspöki kar Takács Nándor székesfehérvári megyéspüspök urat, aki kárm elita szerzetes, bízta meg a szerzetesügyek intézésével. A z első szerzeteselöljárói konferenciát Budapesten április 12-én Takákács N á nd or Jusztin karm e lita és Várszegi A s z trik bencés püspökök vezetésével ta rto ttá k meg őszén Róm a vizitá ciót rendelt el a Szűz M á ria Provinciában. A viz itá to ri tisztségre P. Ulrich Zankanellat, az osztrák Szent B ernardin P rovincia tagját kérte meg a generális atya, tolmácsának P. H a rm ath K áro lyt választotta. Felm erült a két magyarországi rendtartom ány egyesítésének gondolata. A testvérek megkérdezése után a különmaradás m ellett d ö n tö tt. A provincia tagjai öröm m el fogadták a h írt, hogy ism ét ferencesként m űködhetnek. Többen, a lehetőségek szerint rövid id ő n belül beköltöztek valam elyik kolostorba. A kadtak olyanok is, a kik talán oku lva a 40 évből - nem adták fö l házukat, lakásukat, és o tth o n maradtak. Többen m aradtak az egyházmegyék szolgálatában, hivatkozván arra, hogy nem akarnak a rend terhére lenni, m ivel m ár betegeskednek, magatehetedenek. A rendtartom ány átlagéletkora 1995-ben 62 év v o lt. Ez azzal magyarázandó, hogy a Szűz M á riáról Nevezett Provincia nem létezhetett között. A z első fiatalok, a kik kopogtattak, Kercza Csaba, Kiss István, Bezzegh Gábor, Varga György, A n d o r Z oltá n, Sovák Bonaventura, G árdonyi Zéta, Bézsenyi József, Bognár István voltak. Többségük rövid id ő után el is hagyta a provinciái közösséget április 28-án John Vaughn, a rend főelöljárója P. H a rm a th K áro lyt, a Szent C ir ill és M etód Provincia tagját bízta meg a magyar nyelvű tartom ányok vizitálásávál jú liu s 15-én az 1991-ben megválasztott H erm ann Schalück generalis levelet k ü l dö tt P. H a rm a th Károlynak: A z újrakezdés 73

74 Róma, jú liu s 15- Kedves Károly Testvér, A z Ú r adjon Önnek Békét. A Kapisztrán Szent János és a Szűz M ária provinciák Magyarországon, és a Szent István provincia Erdélyben (Románia) azon, m in t delegátus generális buzgó és hozzáértő segítségével (megbízását kapta a miniszter generálistól április 28-án prot. N ), elértek egy jó szintet az élet és az intézmények normalizálásában. Ön, a vizitátor generálisi hivatallal és az önök provinciáinak káptalani elnökével engedélyezte, hogy a tartományfónökök az ő definitoraikkal felvállalják a felelősség és a megadott megbízás teljességét az Általános Konstitúció, az Általános Rendi Statútumok és a Különleges Szervezeti Szabályzati iratok szerint a káptalanoktól M iu tá n figyelmesen megvizsgálta a teljesített pályát, az Általános Definitórium az jú liu s 13-i ülésszakon úgy döntött, hogy fölm enti a megbízott vizitátori megbízatásból, így megkönnyítve önt egy kötelezettségtől a Rend javára. Ezért ezen írásommal megállapítom, hogy az ön megbízott generálisi feladata a Magyarországon lévő Kapisztrán Szent János és Szűz M ária, és az erdélyi Szent István Király Provinciák számára befejeződött az elkövetkező augusztus 2 -i határidővel, Porcinkula ünnepén. Kedves Károly testvér, kevés a szó ahhoz, hogy kifejezzem önnek az én és az Általános Definitórium háláját a végzett munkáért. Tudatom önnel, hogy nagyon és kellőképpen értékeltük a munkát szebb gyümölcsében: a provinciák maguktól és rendezett módon haladhatnak előre. vigasztalást. Áldja meg Ö nt Szent Ferenc atyánk, m int szeretett fiá t, és az Ú r ajándékozzon önnek bőséges Testvéri üdvözlettel: Fr. Hermann Schalück O F M miniszter generális F r Pierantonio Norcini Ö F M általános titk á r '"^^ A rendi vezetés úgy engedte meg a provincia újraéledését, ha a nevelést a K apisztrán Szent János és az erdélyi Szent István Provinciával közösen oldja meg, m ert a rendtartom ányban nem á llt rendelkezésre megfelelő nevelőközösség és növendékház. A provincia jelöltházi- Zalaegerszeg lett. A neveléssel P. Kovács B ánkot bízták meg, aki 1999-ig gyakorolta ezt a megbízatást. A noviciátus 1993 jú niu sáig Esztergom ban v o lt, s ezt követően á tk e rü lt Szécsénybe, ahol napjainkban is élnek a szerzetességre készülő testvérek. I t t a három magyar nyelvű p ro v in c ia '^ növendékei együtt nevelődnek. A II. va tiká n i zsinat nyom án szüle te tt rendelkezés szerint nincs k ü lö n laikus és kle rikus noviciátus, m in d e n növendék együtt készül a szerzetesi, kisebb testvéri életre.' A n o viciá tust követően Szegeden, a junio rátusb an nevelődtek a fiatalok. I tt választaniuk kellett, hogy vagy teológiai tanulm á nyo kat fo lyta tn a k, vagy valam ilyen szakmát sajátítanak el. A teológiai képzés ( ) az I III. évfolyam on a szegedi h ittu d o m á n yi főiskolán, a IV - V. évfolyam ok pedig részben 74 V. E l e t a k o m m u n iz m u s b u k á s á h o z k ö z e l e d v e

75 Esztergomban az érseki h ittu d o m á n y i főiskolán, részben Budapest-Pasaréten folyt őszétől Szeged és Pasarét v o lt a provincia képzési helye tő l Budapest-Pasarét a tanulm ányi ház. A magyar ferencesek történelm ében új v o lt, hogy a növendékek egyházmegyés kispapokkal és c iv il teológusokkal együtt ta n u lta k egyházmegyeközi szem inárium ban. A nevelési statútum ok kidolgozása folyam atban van január 1-jével megalapították a Saphientia Szerzetesi H ittu d o m á n y i Főiskolát Budapesten, ahol napjainkban tanulmányaikat végzik a növendékek. A házak visszaadása A z első kolostor és tem plom, am it visszakapott a provincia, a sümegi volt. Az ünnepségen részt vett ren dünk főelöljárója, John V oughn is. Ebben az épületben től családok laktak. A tem plom az államosítást követően is búcsújáróhely m aradt egyházmegyés papok vezetésével. Itt szolgált fr. Szakály Szabin, m in t sekrestyés ( ) - kivéve három év hadifogságot - haláláig. A szom bathelyi te m p lo m o t és plébániát szeptember 1-je óta újra a rendtartom ány vezeti K o n k o ly István megyés püspök megbízásából, a kolostori élet csak 1991-ben kezdődhetett meg helyhiány m ia tt. Ezt hamarosan követte szeptember 15-én a zalaegerszegi kolostortem plom visszaadása. A föloszlatást követően a Zala megyei Hadkiegészítő Parancsnokság k ö ltö zött a kolostor épületébe. Nagyon jó állapotban adták vissza. A z ünnepélyes bevonulás június 22-én, Jézus Szíve ünnepén tö rté n t, amelyen a ferences közösséget és a plébánia híveit m egtisztelte látogatásával Dr. Habsburg Ottó - IV. K áro ly és Z ita királyné fia -, akinek az édesanyja ajándékozta a szószéket férje, az utolsó apostoli magyar k irá ly tiszteletére. Jelen v o lt továbbá a horvát tarto m á n yfő n ö k is két definitorával és többen a magyarországi testvérprovinciából. Szendi József veszprémi püspök 1989-ben adta vissza a provinciának a segesdi te m p lo m o t és kolostort. A kolostor szociális o tth o n k é n t m űkö dött az e lm ú lt időszakban, s részében m a is az. A budapesti Ferenciek terén álló tem plom ot és házat, illetve annak egy részét 1990 őszén kapta vissza az esztergomi főegyházmegyétől. A II. emelet P. Tornyos Kálmán közrem űködésének köszönhetően került vissza a rend tulajdonába. A pestlőrinci lelkészséget P. Kovács Kalliszí látta el 1994 nyaráig, am ikor a rendtartom ány átadta az esztergom-budapesti főegyházmegyének. Szombathelyen V akok Intézete v o lt a kolostorban. A bucsuszentlászlói kolostorból az emeleten és a földszinten egy-egy folyosónyi rész á llt a rendtartom ány rendelkezésére. Em lítésre m éltó az jú liu s 3-án feljegyzett d e fin itó riu m i írás: P. P rovinciális felveti a kérdést, h o g y a ta rto m á n y jelenlegi s a közel jövőben előreláthatólag ép o ly kedvezőtlenül alakuló személyzeti viszonyai k ö z ö tt nem lenne-e kívánatos m egbarátkozni azzal a g o ndola tta l, h o g y k o lo s to ra in k száma kisebbíttessék. Meggyőződésszerűen hangoztatja, h o g y a belső megerősödés feltétele, ho gy összébb szoruljunk. A házak visszaadása 75

76 A boldogasszony! kolostor oratóriuma A boldogasszonyi kolostor ebédlője 76 V. É l e t a k o m m u n iz m u s b u k á s á h o z k ö z e l e d v e

77 V I. E l ö l j á r ó k és m e g b íz o t t a k a r e n d v e z e t é s é b e n V izitátorok a provinciából M alom falvay G ergely (+1669) Csehország és Lengyelország (1667) M ányai D o m in ik Ausztriában Bárdy Bonaventura Csehországban Lukásics Jeromos Ausztriában Sebach Kapisztrán szalvatoriánusoknál, Ausztriában és a Szentföldön custos T hum M áté szalvatoriánusoknál D o m in k o v its M odeszt kapisztránusoknál Steinsiess A n ta l stefanitáknál H ruskovich Kajetán szalvatoriánusoknál Kosa Jenő Ausztriában (1762) és a szalvatoriánusoknál (1764) D a n k Agáp d e fin ito r generális (1867) és az erdélyieknél (1768) P iry C irjé k m ariana és a szalvatoriánus tartom ányokban G örög Kázm ér m ariana tartom ányban Farm ady M a rtin iá n mariana tartom ányban Elek T heodorik szalvatoriánusoknál és Erdélyben B uttykay A n ta l kapisztránusoknál és a Szent Jeromos tartom ányban Bendes Valérián kapisztránusoknál, stefanitáknál és a trid e n ti tartom ányban Tomsa A m bru s az U S A -ban Scheirich Bonaventura kapisztránusoknál M a rkó M arcell kapisztránusoknál H o rvá th Regalát Péter kapisztránusoknál H ársligethy-v inkovits V ik to r stefanitáknál és a kapisztránusoknál Takács Ince stefanitáknál'^ P iry C irjé k, G örög Kázm ér és Farm ady M a rtin iá n azért lehetett saját provinciájának vizitátora, m ert ebben az időben a k irá ly i rendelet értelm ében idegen, más tartom ánybeli nem lehetett vizitátor. D efin ito r generálisok a tartományból Pordányi András 1723 (+1730) Golessényi Pantaleó (+1863) D a n k Agáp (+1870) Bendes Valérián (+1940) B uttykay A n ta l (+1940) K irá ly Pacifik V iz itá to ro k a p ro v in c iá b ó l 7 7

78 V izitáto ro k a provinciában Ziveczky János szalvatoriánus Plochner Ferenc ausztriai Eichperger János tiro li P fendtner Im re osztrák Babler H u gó osztrák Pataky G ellért szalvatoriánus Pueprecht H u m ilis osztrák ÖefFelbauer Partemius osztrák Saudny Vencel cseh Ziegler R u d o lf osztrák G audentius G uggenbichler Ferm endzin Özséb kapisztránus László P olikárp stefanita H e n ric K alliszt tiro li 1898-ban az 5 magyar tartom ánynak comissarius delegátusa D á vid Flem ig angol Rom ualdus Jereb k a rin tia i Tamás Alajos kapisztránus a nem reform áltaknak D vo rak Pradó János kapisztránus László Polikárp stefanita R odic Rafael horvát Tamás Alajos kapisztránus Tréfán Leonárd stefanita Kochán Bertalan kapisztránus U ngváry A n ta l kapisztránus Julius Smrecsek osztrák Sándor V itá i stefanita Julius Smrecsek osztrák S chrotti Pál kapisztránus Fodor Pelbárt stefanita Boros F ortunát stefanita K ö n ig Kelem en kapisztránus Jagicza Juvenál kapisztránus U lric h Zancanella osztrák H a rm a th K áro ly horvát Reisz Pál kapisztránus A n to n B ru ck az osztrák Szent B ernardin provinciából 2005 Böjté M ih á ly stefanita. 78 V I. E l ö l j á r ó k és m e g b í z o t t a k a r e n d v e z e t é s é b e n

79 A föloszlatás utáni tartom ányfőnökök: P. B urka Kelem en, P. Pusztay Gábor, P. H a lm ay Semjén, P. Kovács Bánk, R S ill Aba R Tornyos K álm án P. Kovács Bánk P. Barsi Balázs A boldogasszonyi kolostor qvardiánjainak jegyzéke A föloszrás u tá n i ta rto m á n y fő n ö k ö k 79

80 V I I. A M a r ia n a P r o v in c ia s z o k á s a ib ó l Liturgikus szokások M in t m ár említés tö rté n t arról, a litu rg ia, az istentisztelet megünneplése az egyház, a rend, így a provincia életében is közp onti helyen szerepelt, m in t a kereszténység forrása és a szerzetesség lényeges része. A z ünnepélyes és szabályszerűen előírt litu rg iá t elsősorban a növendékházakban lehetett végezni, például tömjénes-asszisztenciás nagymise, énekes zsolozsma, gregorián ének, ünnepélyes litánia. Ez nem v o lt azonban kizárólagos, m ert más rendi tem plom okban is igyekeztek m inél ünnepélyesebben m egtartani a szertartásokat. A X V I I I. században elképzelhetetlen volt, hogy egy fiatal pap m inden vasárnap prédikáljo n. E nnek oka, hogy m in den rendházban élt elegendő számú pap. A II. V atiká ni Z sinat előtt koncelebrálciós szentmise nem vo lt, m in d e n k i k ü lö n misézett. E nnek magyarázata a szerzetes tem plom okban a m ellékoltárok nagy száma. A z 1730-as tartom ányi szabályzat előírta, hogy a fiatal atyák a klerikusokkal együtt naponta egy órát fordítsanak az egyházi ének jo b b elsajátítására. A s ta tú tu m o k előírták: A szent zsolozsmáról. 4. A konventm isét m in d ig a tertia után végezzék, amelyen a klerikus testvérek m ind a laikus testvérek közül pedig azok legyenek jelen, a kik nincsenek hivatalosan elfoglalva; a páter vikárius ügyeljen arra, hogy ez kifogástalanul történjék. 6. A kóruson ne legyen sem m i különcködés, akár a hang milyenségében, akár a testtartásban; m in dn yája n egy irányba nézzenek, egyszerre álljanak fel, üljenek le, hajtsanak térdet vagy fejet; senkinek sincs megengedve privát kö n yv használata, ne tám aszkodjanak az ülőkéhez, a Benedictus és M agnificat k a n tik u m o k alatt, a Te Deum laudamus és a Laudate Dominum de coelis alatt az ülőhelyen kívül álljanak egyenesen, födetlen fejjel. 7. Hajtsanak térdet m indnyájan, am ikor felhangzik a Verbum caro factus est, Homo factus est. Te ergo quaesumus, O salutaris Hostia: 0 Crux ave spes unica: Tantum ergo Sacramentum, et Coclites et inferi tremente curavantur genu: Cuius vel quorum festum colimus: Veni Creator Spiritus: Ave maris Stella. Valahányszor Jézus szent nevét hallják, m in dnyája n m eghajolnak a tisztelendő Szentség vagy a fő o ltá r felé; a m ik o r a Boldogságos Szűz M á ria vagy Szent Ferenc atyánk neve hangzik fel, a kóruson m in dn yája n egymás felé fordulva hajtsanak fejet, a kóruson k ív ü l is hajtsanak fejet, nem a tisztelendő Szentség vagy a fő o ltá r felé kifejezetten. A z o ffic iu m könyörgésére egymás felé hajoljanak meg, a záradékra és egyéb könyörgésekre - akárcsak a k a p itu lu m ra - az oltá r felé forduljanak. 8. A z o ffic iu m éneklése, az ún. C antus fractus sive figuratus tilos m in d e n ü tt a testvérek számára, olyannyira, hogy tem plom ainkban (ahogyan tilos más hangszer az orgonán, a hangszerek királyán kívül.) tilos ez az éneklés is az elöljáró tetszése szerinti büntetés terhe m ellett. Csak a fejedelm ek és fő egyházi elöljárók jelenlétében van megengedve. Szent Ferenc atyánk ünnepein, Porciunkulakor, Páduai Szent A n ta l ünnepén és hasonló ünnepeken, am ikor 80 V I I. A M a r i a n a P r o v i n c i a SZOKÁSAIBÓL

81 az atyák száma nem elegendő részben a gyóntatáshoz, részben ahhoz, hogy a kóruson a szentmise alatt énekeljenek, s ha világi zenészek buzgóságból jelentkeznek, alkalm azhatnak zenét. A konventm isék nem énekesek, kivéve a nyilvános ünnepeket és ren dünk ünnepeit (a botrány azonban kerülendő), a k ije lö lt miséző (officiális), akinek egy karinges klerikus segédkezik, a szentmise szövegét kissé em elkedettebb hangon olvassa. 9. E ddigi szokás szerint hétfőn, szerdán és pénteken a k o m p le tó riu m közbenjáró könyörgése után az élő és m egholt jó te v ő in k é rt m on d já k a zsoltárokat: Deus misereatur nostri és a De profundis zsoltárt. M in d e n pénteken pedig a N o na után m on d já k a zsoltárt: In te Domine speravi (Benned rem éltem U ram ) a Christus factus est antifonával, verzikulussai és a Respice (Tekints) könyörgéssel, utána k itá rt karral m o n d já k el ötször a M ia ty á n k o t és az Üdvözlégyet. 10. Régi és kegyes szokás a szerzetekben, am it jó m egtartani rendtartom ányunkban is, hogy évente ötször végezzenek a testvérek a halottakért zsolozsmát. A z elsőt a hervenedvasárnap ^ u tá n i napon, e lh u n yt testvéreinkért és jótevőkért a Deus veniae largitor (Isten, bocsánat adója) könyörgéssel. A m ásodikat Szent M ária M a g d o l na ünnepe e lő tti napon, a harm adikat Szent M ih á ly főangyal ünnepe e lő tti napon. A negyediket Szent Ferenc atyánk ünnepe nyolcadában azokért, a kik befogadták vendégül testvéreinket. A z ö tö d ike t ádvent első vasárnapja e lő tt testvéreink szüleiért ezzel a könyörgéssel: Deus, qui nos Patrem et M a tre m (Isten, aki apát és anyát). M in d e n egyes felsorolt h a lo tti zsolozsma helyett a felszentelt atyák m ondjanak egy szentmisét, a kle rikuso k m on d já k el a h a lo tti zsolozsmát, a laikus testvérek pedig m ondjanak száz M ia ty á n k o t és Üdvözlégyet. Kolostori cella Litu rg iku s szokások 81

82 12. Szentatyánk, V I II. Kelem en pápa dekrétum ai szerint senki sincs fölm entve a kórus végzésének kötelessége alól, sem m iféle p rivilé g iu m, elöljáróság vagy más jogcím m ia tt, kivéve, ha abban az időben saját hivatali elfoglaltsága akadályozza. Ezért V III. O rbán pápa kon stitúció ja alapján m in den nem akadályozott pap köteles rendszeresen ellátni a hebdomadárius (officiáns) tisztségét. 13. H a valaki a zsolozsma egy részét (hóra) közben-közben elmulasztaná, az ebédlőben az elöljárónak vallja be vétkét. A k i a m a tu tin u m ró l hiányzott, első esetben m ondjo n el k itá rt karokkal ö t M ia tyá n ko t, Üdvözlégyet. H a nyolc napon belül másodszor is hiányzott, a fö ld ö n (padlón) étkezzék, megelégedve a rendes étellel és vízzel. H a nyolc napon belül harmadszor is hiányozna a m a tu tin u m ró l, térden állva kenyéren és vízen b ö jtö ljö n. Ugyanezzel a büntetéssel kell sújtani azt, aki egy-egy héten át rossz szokásból hiányzott. A z idősek és betegeskedők esetében nem kell ezt a szigort alkalm azni, az eljárást az elöljáró bölcs belátására bízzuk. 16. Egész év folyam án éjfélkor keltés van a m atutin um ra, kivéve Ű rn ap nyolcadát, nagyhét utolsó három napját, a Boldogságos Szűz Szeplőtelen Fogantatása ünnepét. Jézus Legszentebb Neve, az Ú r Színeváltozása ünnepét. Prím ára és terciára szeptember 1-től május 1-ig (reggel) fél hétkor, május 1-től szeptember 1-ig hat órakor van kezdés. A szextára és nonára egész évben 10 órakor csengetnek, úgy, hogy közvetlenül a horások (im aórák, szerk.) befejezése után ebédezni mehessenek. A vecsernyére egész évben két órakor csengetnek, (kivéve a nagyb öjti id ő t, am ikor a ru b rik á k előírása szerint ebéd előtt csengetnek). A k o m p le to riu m ra té li időben négy órakor, nyári időben fél ötkor csengetnek. 21. A szentmise bemutatásában m in d e n pap tartsa be a róm ai szent Egyház által elő írt egy és ugyanazon rítust. M in d e n házfőnöknek gondja legyen arra, hogy m inden rendházban legyen egy egyházmegyei R ituale is. A szentmise bemutatására in d u ló k a róm ai szokás szerint fedett fejjel, komolysággal, szerzeteshez illő m ódon m enjenek az oltárhoz, a szentmise szövegét áhítattal olvassák, a studens atyák ne siessenek annyira, hogy erre a félelmetes áldozatra, ahol az angyalok serege asszisztál, még fél órát se fordítsanak. A teljesség igénye n é lkü l néhány k olostortem p lom litu rg ik u s életéből rö vid ízelítő, hogy a m ú lt századok ferencesei m ilyen szokás szerint végezték a szertartásokat. Kedvező körü lm ényként szolgált, hogy a pap- és segítőtestvérek száma nagy v o lt, s így m in d e n ü tt éltek annyian, hogy a különböző feladatokra ju to tt idő. A lelkipásztorkodásban sem volta k a papok annyira leterhelve, m in t napjainkban. A sümegi tem p lo m életéből tu d ju k, hogy közö tt hogyan zajlottak le a te m p lo m i litu rg iá k. N aponta kétszer énekelték el a lo re tto i litá n iá t a Szűzanya tiszteletére, reggel a prím a és a tercia után, este a com p le to rium után. Ily e n k o r a M ária oltáron hat gyertyát gyújtottak. Vízkeresztkor az első szónok feladata v o lt a házszentelés végzése és a questálás (kéregetés) Sümegen. Virágvasárnap előestéjén tartották a körm enetet, am elynek útja a város utcáin a plébániatem plom ot megkerülve volt. Egy érdekes följegyzésből tu d ju k, hogy az a pap, aki a kegyoltárnál m u ta to tt be szent 82 V II. A M a r i a n a P r o v i n c i a s z o k á s a ib ó l

83 misét, annak szentmise előtt térdenállva el kellett im ádkoznia az Ú r angyala kezdetű im át. A harangozást is pontosan előírta a tartom á nyi szabályzat. P rím a előtt a Szűzanya kis zsolozsmájához nem harangoznak, hanem a m artyrologium hoz a középső harangot húzzák meg. A Stella caeli ének végeztével azután beharangoznak a litániához. Hasonlóképpen a com pletorium után is.' Bucsuszentlászlón a vasár- és ünnepnapi szertartások rendje: 9 órakor ta rto tta k nagym i sét, utána tö rté n t a prédikáció. Keresztjáró napokon; hé tfő n Hetés határáig m entek körm enetileg és o tt a keresztnél szentmisét m ondtak, kedden a Sándorháza határánál lévő 3 kereszthez vonultak és o tt hallgattak szentmisét, szerdán pedig a Kálváriánál ta rto ttá k meg az ünnepet. ' ^ A veszprémi ferencesek litu rg iku s életéből a X V III- X IX. századi állapotot ismerjük, am elynek kidolgozásába a megyéspüspök is beleszólt ben bevezették a német nagyböjti beszédeket októberében Koller Ignác püspök elrendelte, hogy m in den ünnepen és első vasárnapon, valam int nagyböjt péntekein német nyelven is kell prédikálni május 18-án hozták az istentiszteleti rendet; 2. A vasár- és ünnepnapi miserend a következő volt: 3 /4 7 -k o r nagy haranggal je lt adtak és 7 -k o r elkezdték a kóruson énekelni orgonakísérettel a Jöjj Lélek Ú r Isten kezdetű éneket. Ezt magyar szentbeszéd követte, m ely 8 óráig ta rto tt. A k k o r beharangozás v o lt és kezdődött az énekes mise. Elsővasárnapon és nagyobb ünnepen k ite tt Oltáriszentséggel. 3 /4 10 k ö rü l, akkor fejeződött be a katedrálisban az énekes mise, harangszó és a kóruson orgonakísérettel megkezdték a Komm Heiliger Geist éneket, m elyet ném et szentbeszéd követett és közvetlenül utána orgonás mise, m ely alatt o r gonakísérettel ném etül énekeltek és mise végén c ib ó riu m m a l áldást adtak. A ztán utoljára 1/4 12-kor harangoztak szentmisére és 1/2 12-kor, nem előbb, m ent a pap az oltárhoz. Szentséges mise esetén ebéd után a litá niá n is kite tté k az Oltáriszentséget. H étköznap és vasárnap, valam in t ünnepnapon egész éven át a tartom ány szabályai szerint nyáron (május 1 - aug. 30) 1/2 6-kor, té li időben pedig 6 -k o r v o lt az első mise, m ely alatt ném etül im ádkoztak és énekeltek. A végén c ib ó riu m m a l áldást adtak. H étköznapon az utolsó mise a Sexta és N o na éneklése alatt 10 órakor szokott lenni. M e g e m lítjü k karácsony éjjelét. 3 /4 11-kor egy laikus testvér m in d e n k it felébresztett és 1/4 12-kor harangjelt adtak. A k k o r elim ádkozták a M a tu tin u m o t. A 9. leckét ünnepélyesen énekelték és a Te D e u m o t is orgonakísérettel. E nnek végén a zsolozsmavezető (officiáns) m ondotta: D o m inus vobiscum és elim ádkozta az ünnep könyörgését. A zután az antifonáriusok elénekelték a karácsonyi Benedicamust. 12-kor beharangoztak. Következett az ünnepélyes énekes mise (szentségkitétel nélkü l). A la tta a nép ném etül énekelt. M ise után a kóruson elvégezték a Laudest és elénekelték orgonakísérettel a G aude-t. A szerzetesközösség nagyhéti szertartásainak rendjéből m eg em lítjü k a nagypénteki gyakorlatot. Ebédkor, 12-kor valam ennyi atya és testvér egybegyűlt az ebédlőben és o tt a tartom ány régi üdvös szokás szerint a ház vikáriusa térdenállva felolvasta az Ú r Jézus kínszenvedését, m elyet valam ennyien ugyanscsak térdenállva hallgattak végig. '^^ Pozsonyban a testvérek látták el az orsolyiták, a N o tre Dam e nővérek, a jezsuiták tem plomát, valam in t a kórházat, a b ö rtö n t és a Pálfy család kápolnáját. A n yitra i testvérek életéből is ism ert, hogy vasár- és ünnepnapokon más rendi tem plom okhoz hasonlóan kora reggeltől délig miséztek. 7 órakor korális énekes mise k ite tt O ltá riszentséggel. 10 órakor orgonás nagymise. D é lu tá n 2 órakor vesperás, m elyet a com p le to rium követett. 3 órakor az időszaknak megfelelő litá n iá t im ádkozták a rendtagok. 4, illetve nyáron L itu rgikus szokások 83

84 5 órakor a m a tu tin u m o t és a laudest végezték. H étköznapokon a 7 órakor kezdődő mise volt énekes, am elyet 1787 jú niu sától, am ikor plébániai rangra em elték a lelkészséget, szlovák nyelven m ondtak. Ez ún. szentséges mise v o lt. ^^ 1/2 10-kor ném et szentbeszéd, 10-kor énekes német mise. A nagymise alatt a m ellékoltároknál is fo ly t a misézés. A z ebédet követően 3 -k o r vesperást énekeltek, amelyet ünnepélyes alkalm akkor orgonával kísértek. 4 -k o r szlovák és ném et nyelven litá n iá t végeztek.' ^ A század elejéről ism ert hagyom ányokból és szokásokból; M ily e n is v o lt a napirend? 4.30 ébresztő 4.53 reggeli im a 5.00 elmélkedés 5.35 Prim a, Tertia, konventm ise, Sexta, N ona 7.30 reggeli ebéd, m ajd óráig szabadidő Vecsernye, C o m p le to riu m, M a tu tin u m, Laudes elmélkedés, esti im a vacsora, rekreáció lefekvés Néhány érdekesség a tartom ány statútum aiból és káptalani jegyzőkönyveiből*'" novem ber 18., Sebach K apisztrán körlevele: Vásárra ne m enjenek a testvérek, ha ke ll beszerezni valam it, úgy helyben szerezzék be vagy világi jóte vők által. A rendtartom ány statútum a it hétfőn, szerdán, pénteken olvassák az asztalnál, akkor az elöljárók ne fogadjanak, ne hívjanak vendégeket C a p itu lu m 10 p o n tjá b ó l: 2. T iltja a részegeskedést, főleg elöljáróknak, örökre alkalm atlan az ilyen elöljáróságra. 5. A helyi elöljáróknak ism erni kell azt a büntetést, amely azért jár, ha valaki olyat k i n y ilv á n ít világiaknak, am i rossz hírét k e lti a rendnek, rendtartom ánynak vagy kolostornak. A rendtartom ány határozata szerint 12 napi b ö rtö n, aktív és passzív szavazattól való megfosztás 3 évre, és kiközösítés já r é rte.[...] sok újonnan választott elöljáró elm ondja a világiaknak elődje h ibá it, am it elöljáróságába elkövetett. 7. A generális határozatok a kártyázást b ö rtö n és három évi szavazati megvonás büntetése alatt tiltjá k. Csak farsangkor engedhető meg, de m aguk között, világiak ne lássák és ne hívják be őket. 10. A z ebédlőben lelkiolvasm ányt olvassanak. R itkán oldjá k fel a silentiu m ot. Főképp nagy jótevő és nagy ünnepek nyújtanak erre alkalm at m ájus 20. Á ltalános figyelmeztetést közöl a d e fin itó riu m a sok rendelkezés megtartására, 84 V II. A M a r i a n a P r o v i n c i a s z o k á s a ib ó l

85 főleg hangoztatja, a sok kirándulás megszűntetése végett, senki ne merészeljen még a szomszédos helységekbe sem elm enni a Főtisztelendő Provinciális atya előzetes engedélye nélkül m ájus 29., káptala ni rendelkezés p o n tja ib ó l; 3. M iv e l a szegénység ellen többen m in d e n évben fö l akarnak ruházkodni, az elöljárók és az alattvalók ezután m inden három évben kaphatnak új ruhát. A z elöljárók vigyázzanak, m ely szerint a visszaélések m utatják, hogy az új ruh ák hosszúak legyenek. 5. M iv e l a laikus testvérek nem olvassák a szent regula kifejtését, a helyi elöljárók idősebb példás életű atyát bízzanak meg azzal: hetenként egyszer beszédet intézzenek hozzájuk. 12. N éhány kolostor bővelkedik alamizsnában, m ásik szűkölködik, azért a fölösleget adják át. Ezért ne zúgolódjanak a provinciális ellen jú n iu s 22., káptala ni határozat: Sokan az elöljárók és vikáriusok közül elm aradoznak a kórusról (zsolozsma) megfelelő o k nélkül. M eghagyjuk: látogassák a kórust, m ert különben megfosztják hivataluktól M egtu dta a rendi korm ánytanács, hogy ném ely helyi elöljáró olyan jo gtalanul já rt el alattvalóival szemben, főleg a fehérnem ű ruházkodást illetőleg, hogy a m it egyszer fölvettek, nem válthatták, am íg csak ra jtu k tönkre nem m ent. (így szerepel az eredeti szövegben, szerk.) Megparancsolja a d e fin itó riu m az összes helyi elöljáróknak, hogy úgy gondoskodjanak a közösségnek fehérnem ű ellátásáról, hogy az atyáknak és testvéreknek kiosztogathassák. 4. Társ né lkü l nem szabad kijá rn i. 6. Szigorúan tartsák az éjjeli és nappali silentium ot jú n iu s 22., pozsonyi káptalan rendelkezése: 5. Egyedül ne engedjenek k i senkit, más kolostorb elit sem. A z elöljárók a visszajövetel idejét határozzák meg H ideg időben a zsoltározás alatt a kap ucium ot fölhúzhatják a testvérek ben a nagyböjti beszédeket délelőtt 9 órakor m on d tá k Sümegen. A keresztutat pedig vasárnap 14 órakor végezték jú liu s O lvastatott K irá ly Elek, tb. kanonok, hahóti esperes-plébános kérete, m elynek értelmében nyugdíjba lépése után a nagykanizsai rendházban kér elhelyezést és életfogytiglani eltartást megfelelő ellenszolgáltatás fejében. A korm ánytanács kérelmező személye irá n ti tiszteletből és rokonszenvből kifo lyóla g - sajnálattal állapítja meg, hogy az óhajnak azért nem tehet eleget, m ert az így nyújtandó kedvezmény a rendi szabályokba, tehát törvénybe ütköző lenne áp rilis 20. A korm ánytanács egyben kérelm et terjeszt a Generális atya elé, m elyben kéri, hogy a cseh megszállás területén lévő 14 konventü n k ne szakíttassék el definitive a rendtartom ánytól. Legfeljebb com m issariatus állíttassék fel e területen meg nem határozott időre, m ely közvetlenül a generálisnak legyen alárendelve, m ert a rendtartom ány határozottan fenntartja jogát a jövőben is em lített kolostoraira. N éhány érdekesség a tartom á ny statútum aiból és káptalani jegyzőkönyveiből 85

86 A kolostort csak elöljárói engedéllyel és sodus (társ) kíséretében lehetett elhagyni. A rendbe való feltételek eltérőek volta k a laikus és a klerikus testvérek esetében. La ikusoknál legalább 4 év elem i iskolai végzettség, m íg a papságra készülőknél 4 gim názium i osztály vagy érettségi v o lt az alapfeltétel. A jelöltség ideje fél év v o lt a provincia valam elyik k ije lö lt házában. A klerikus noviciusoknak a noviciátus alatt el ke lle tt sajátítaniuk beszélgetési szinten a la tin nyelvet. A noviciusok szobájába tilos v o lt belépnie más fogadalmas testvérnek (a magiszteren kívül) és fordítva. A z újo n cok naponta közösen elim ádkozták a ferences rózsafüzért a tartom ány jótevőiért és az elhunytakért. A testvérek egységes ruhája a habitus (népiesen csuha), m elyet legalább két évig kellett viselni. M in d ig rendi ruhában já rta k elődeink, k ü lö n engedély ke lle tt a pro vin ciálistól ahhoz, hogy valaki c iv il ruhát hordhasson. A z ebédet rövid adoráció (szentségimádás) követte, ez a szokás ma is él tartom á nyunkban. K am órát (kis sapka) csak ünnepélyes fogadalmas viselhetett, kivéve, ha valaki erre engedélyt kap ott a tartom ányfőnöktől. Érdekes dolog, hogy a dohányzás megengedett volt: A naponkénti adag a kolostor részéről 3 szivar vagy 8 db cigaretta vagy 4 pipadohány.(..) A nem dohányzóknak egyenértékű cukorka mennyiséget ad a házfőnök R ádiót csak közösségi helyen vo lt szabad hallgatni. A z esti hálaadáson m inden testvérnek meg kellett jelenni, senki sem hiányozhatott bejelentés és engedély nélkül. '^^ A ta rto m á n y kolostora ira vonatkozó adat I I. József uralkodása alatta: K o l o s t o r n b v e PAP TESTVÉR ÖSSZESEN M e g e r ő s ít é s id e j e Pest május 13. Érsekújvár 16 i július 22. Malacka július 22. Komárom július 22. Esztergom július 22. Boldogasszony december 9. N yitra január 20. Kismarton 13 3 ^ február 20. Székesfehérvár január 5. Veszprém március 12. Pápa március 12. Andocs március 12. Sümeg március 12. Bucsuszentlászló március V II. A M a r ia n a P r o v in c ia s z o k á s a ib ó l

87 Szombathely április 23. Nétnetújvár április 23. Simontornya szeptember 24. Pozsony szeptember 10. Nagyszombat szeptember 10 Én, Nagyságos Mehemet Basa az Hatalmas Tündöklő és Győzhetetlen uralkodó Török Császárnak egyik H adi Tanácsa, a Dunán innént lévő Hadainak Fő Parancsolója és Érsek Ú jvári bég hazának mostani H el Tartó Gondviselője. Isten EngedelmébüL Adgyuk Tuttára mindeneknek, hogy az N ittra i Tizenhárom Barátok könyörgének azon, hogy h it Levelünket adnánk nékik, hogy az mi Török Pártunkon békével koldulhatnának. M in k is mai naptul fogva két egész Esztendeig meg engedtük nékik, és fogadom is az én igaz Ú ri Török hitemre, és az hatalmas Tündöklő Török Császárom áldott Fejére, hogy ezen N ittra i Tizenhárom Barátnak két egész Esztendeig az m i Török Kendőnkről semminémű hántások és rongálások nem lészen, az m i Török Pártunkon, ott járhatnak, a hol akarják, melynek nagyoh bizonyságainak okáért adtam ezen Magyar és Török írásommal való Czimeres, és Ú ri Pecsétemmel meg erősséttetett h it Levelemet nékik. Ú jvár 23. Deczember A fennm aradt schem atizm usokból összeállított noviciusm agiszterek névsora: ÉV KLERIKUS 1I LAIKUS MAGISZTER Vasnerus Bartholomeus Domamczky K ristóf Hueber Benedek Struch H ilár M iártán Balázs Hansgoss Nicefor Vidlicskai Elek I Zeitler Tamás Haffiier Ferdinánd Quarics Elek Balás Bernardin Stroh Gyula Kovács Rupert Vida Péter Jamrich Elzeár Zanelli M ihály N éhány érdekesség a tartom á ny statútum aiból és káptalani jegyzőkönyveiből 87

88 1830/31. H o lli H ippolit, Jovrnek Kxeszcensz H o lli H ippolit, Varga E m il G utzky Marcell, Meszes Benedek Meszes Benedek, Piszecsny Titusz Meszes Benedek, Ölveczky Ildefonz Meszes Benedek, Tóth Károly Gutzky Marcell, Meszes Benedek Tóth Rafael, Gutzky Marcell Gutzky Marcell, Szmatlik Kerubin Szmatlik Kerubin, Orgony Kalliszt Szmatlik Kerubin Komnánszky Kilián Horváth Jusztin 1888/89. Guczky Marcell, Horváth Jusztin 1889/90. Guczky Marcell, Horváth Jusztin Herczeg Krizosztom Herczeg Krizosztom 1890/91. Horváth Jusztin Gácsinger Flórián Horváth Jusztin Börzsey Teodor 1904/05. Vinkovits V ikto r 1906/07. Ozorai Izidor Olsovszky Mansvét 1907/08. Vinkovits V ikto r Horváth Jusztin 1908/09. Vinkovits V ikto r Mahácsek Adalbert Vinkovits V ikto r Horváth József Vinkovits V ikto r M olnár Arkangyal Vinkovits V ikto r Király Lőrinc Horváth József V I I. A M a r ia n a P r o v in c ia s z o k á s a ib ó l

89 Í2. 5 ^ Süly Szaléz Pethő Lénárd ' Süly Szaléz Horváth Regalát Péter Süly Szaléz Pusztay Gábor Süly Szaléz Markó Dénes SülySzaléz Kelemen Alán Szikra Jusztin Kelemen Alán Szikra Jusztin Süly Szaléz : Szikra Jusztin Várhelyi V id Barsi Balázs Magyar Gergely Varga Kapisztrán 1990-től a képzés a Kapisztrán Szent János R endtartom ányban fo ly t a három magyar nyelvű tartom ány növendékei számára. A z évi X I. t. c. 2. $. 12. bekezdésében foglaltaknak a ta n á ri létszámra vonatkozóan: részben az oki. Rendi tanárok hiánya m iatt, részben a jelenleg fennálló általános tanár-hiány m ia tt nem tudunk eleget tenni. A rendi tanárok helyét világi tanárok alkalmazásával ipakodtunk pótolni, azonban m ivel csak ideiglenesen tudtuk volna ezeket alkalmazni, a nyár folyamán valamennyien az államnál nyertek végleges alkalmazást s azért intézetünktől távoztak. Helyüket a legszorgosabb utánjárással sem voltam képes másokkal betölteni. Ennek következtében előállott az a helyzet, hogy majdnem mindezideig kb. heti órát kellett helyettesítenünk, am i tekintve az egyes tanárok amúgyis nagy heti óraszámát, igen nagy nehézséget idézett elő. A z iskolafenntartó Rend szándéka természetszerűen az, hogy a törvényes előírásoknak minél előbb eleget tegyen. Ezért képeztet a budapesti egyetemen hat rendi tanárt közülük kettő gyakorló tanár, kettő decemberben tesz szakvizsgát, kettő pedig alapvizsgás, a szegedi egyetemen három, a kolozsvárin pedig egy rendtárs készül tanári pályára. így tehát a Rend két-három éven belül a szükséges számú tanárokról gondoskodik. M iután a szeptemberben vizsgázók közül sem sikerült természetrajz-földrajz, latin-német szakos tanárt ideiglenes alkalmazásra kapnunk, azért mély tisztelettel arra kérem Nagyméltóságú Miniszter urat, kegyeskedjék megengedni, hogy mindaddig amíg nevezett szakú tanárt ideiglenes alkalmazásra nem kapunk: Fr. M olnár Illés, ny. százados, volt soproni katonai reáliskolai természetrajz-vegytan szakos tanár, aki nevezett iskolában 16 évig, intézetünknél pedig hét évig tanított, utóbbihoz a nm. V.K.M. annak idején engedélyt adott és csak a budapestvidéki tanker. Kir. Főigazgatóság sürgetésére am it szociális szempont indokolt helyette világi tanárt alkalmaztunk ideiglenesen, de mivel nem véglegesítettük, állam i intézethez távozott Székelyudvarhelyre, továbbá kegyeskedjék megengedni, hogy a tényleges katonai szolgálatra bevonult Sziva József dr. latin-német szakos tanár helyett pedig P. Deák Florid latin német szakos alapvizsgás tanárjelölt, taníthasson. [ ] N éhány érdekesség a tartom á ny statútum aiból és káptalani jegyzőkönyveiből 89

90 Esztergom, október hó l4-én Weiss Rickdrd Tanítás lehetősége az államosítás után. Fötisztelendö Atya! A z Egyház és állam közti tárgyalások során a ferenceseknek ju tta to tt két gimnáziumot (Esztergomot és Szentendrét) a M ariana Provincia nem tudta vallani, a Kapisztrán Provincia ellenben vállalta azt, persze a M ariana Provincia segítségére és támogatására számítva. Ez alakalomból most arra kérjük Fötisztelendőségedet, hogy a legsürgősebben nyilatkozzék, hogy a tanításban óhajt-e a fe n ti intézeteknél önként résztvenni és szakszerűen közreműködni. Talán nem is kell mondanunk, hogy ezzel önmagát és közösségét is bizonyos előnyökhöz segíti, am i jelen körülmények között érdemes a figyelemre [...]. Testvéri köszöntéssel: Fr. Luptovics Kolos O F M Fr. Dr. Burka Kelemen tartományfönök s. k. tartományfönök s. k. 90 V I I. A M a r i a n a P r o v i n c i a SZOKÁSAIBÓL

91 Az asszisztencia bevonulása Zalaegerszegen Fogadalomtétel a Budapest-belvárosi templom ban N éhány érdekesség a tartom ány statútum aiból és káptalani jegyzőkönyveiből 91

92 Je g y z e t e k 1. A szó le ito n ergon görög kifejezésből származik; népszolgálat, a nép javára te tt szolgálat. A liturg ia az egyház hivatalos nyilvános istentisztelete. (Várnagy A ntal: Liturgika, Abaliget, p.) 2. Tág értelem ben egy tanítás egészéből kiszakított és abszolutizált állítás minősége; szoros értelem ben katolikus ember, aki az Egyház által elíté lt tévtanokat h ird e t vagy azok szerint él. (M agyar K a to liku s Lexiko n III., Bp., 1997.) 3. A tisztaság, az engedelmesség és a szegénység. 4. A ferences család ágai: 1 rend: Kisebb Testvérek Rendje (O F M ), Kisebb Testvérek Konventuális Rendje (O F M C o n v ), Kjsebb Testvérek K apucinus Rendje (O F M C a p ), 2. rend: Klarissza Rend, 3. rend: Ferences V ilá g i Rend (FVR ) és más. Szent Ferenc reguláját követő szerzetesközösségek (TO R G ). 5. Assisi Szent Ferenc Perugiai legendája (ford. Varga Im re Kapisztrán), Békéscsaba, H e likon (34.p.) 6. Balanyi György dr.: A magyar ferences rend rövid története, (kézirat) 7. Eszterle József Péter: M ik o r jöttek a ferencesek hazánkba és hol létesült első házuk, Esztergom, É.n. (8.p.) 8. Balanyi György: Assziszi Szent Ferenc élete, Budapest, (1 IS.p.); Szent Bonaventura m isztikus művei, Bp., ( ll. p. ) 9. A provincia történetének megírója 1776-ig. Kézirata több példányban megmaradt (Szombathely, Budapest). 10. Eszterle: i.m. (10-11.pp.) 11. Eszterle: i.m. (21.p.) 12. W adding Lukács ír származású ferences. Rómában a Szent Izidor Ferences Kollégium ot vezette től foglalkozott a rend történetének kutatásával. Hivatásának érezte, h ogy kutatásával megmutassa a világnak, m ennyire m egsértik vak bírálatukkal és igazságtalan rágalm aikkal a ferencesek rendjét, ha befeketítik annak alapítóját és követő it tudatlansággal, butasággal és durvasággal vádolják. G em elli (202. p.) A Rend ig terjedő történetét 1625 és 1654 kö zött nyolc kötetben dolgozta fel A N N A L E S M IN O R U M cím en. 13. Karácsonyi János december 15-én született G yulán és novem ber 1-jén h u n y t el Nagyváradon. A ferences rend hazai nagy kutatója. Nagyváradi egyházmegyés pap volt. 14. Karácsonyi János dr.: Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig L, Budapest, (16. p.) 15- N agy Béni dr.: A ferences szellem és hatása hazánkban, Eger, (67.p.) 16. Karácsonyi: i.m. (33.p.) 17. M ályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon, Bp., 1971., (275.p.) 18. D om onkosok és ferencesek. 19. Nagy Béni: A ferences szellem és hatása hazánkban, Eger, (4 l.p.) 20. pécsi őrségbe tartozott: Pécs, Segesd, Kanizsa, Zemenye, Varasd, Lédbergh, Kaproncza. Zágrábhoz Gabornak, Verőce, Pozsegavár, Nasicza, Szeglak, Katolikus Szemle, (377. p.) 21. A M ariana ta rto m á n y tagja v o lt és tö b b évig Nagyszom batban élt ben szom bathelyi följegyzésekben szerepelt a neve, ahol addig élt, m íg szülőföldjére, Erdélybe 1639-ben vissza nem té rt, hogy édesanyját és rokonait katolikus h itre térítse. Ugyanebben az évben Róm ában pappá szentelték. Ö le tt az erdélyi őrség első elöljárója. Később (1668. június 10.) a püspöki méltóságot is elnyerte. 22. Szent Ferenc nyom dokain (szerk. P. Takács Ince), Budapest, ( pp.) 23. Karácsonyi: i.m. (45. p.) 24. A zsinat célja: a szakadás megszüntetése, az Egyház reform ja és a h ittel kapcsolatos viták tisztázása. 92 J e g y z e te k

93 25. Ax obszerváns ferenceseket nevezték cseri barátoknak, m ivel a Csanádi egyházmegyei Cser községben létesült első házuk. A magyarázat mégsem teljesen helytálló, m e rt Cser község nem régi település. Inkább a ferencesek cserni (fekete, feketésszürke) színű ruhájából eredhet. M agyar A rnold : i.m. 26. Karácsony; i.m. (58.p.); Szabó Piusz: Ferencrendiek a magyar történelemben, Budapest, 1921., (59.p.) 27. Lázári A n ta lt 1688 júniusában nevezte ki a generális káptalan, hogy Magyarországra jö jjö n és rendezze a provinciák határait. Későn, jú liu s 20-án érkezett meg, m ivel addigra tu d ta a hivatalos iratoka t beszerezni. A mariana, a ladiszlaita és a szalvatoriánus ta rto m á n y képviselői felhívására össze is g yűlte k júüus 24-én Galgócon. A bosnyák ta rto m á n yfő n ö k nem jele n t meg, m ivel éppen Rómában ta rtó zko d ott. A ladiszlaiták kérésének teljesítése könnyen m ent. A z ő te rü le tü k a D ráva és környéke lett. Nehezebb v o lt a m ariánus és szalvatoriánus provin ciá k te rü le ti szétválasztása, m ivel kolo sto ra ik belenyúltak egymás területébe. Lázári döntése; Szakolca, N y itra és Vác lesz a határ, e ttő l délre a Szűz M á ria Provincia, északra és keletre pedig a Szalvatoriánus Tartom ány területe. E kko r cserélt gazdát Sümeg, Veszprém, Pest, Pruszka és Beckó. A szalvatoriánus Kecskeméti G ellért ta rto m á n yfő nök nem é rte tt egyet a döntéssel, ezért R óm ához fo rd u lt felülvizsgálatra. E rrő l értesülve a prímás, Széchényi György, neheztelt rá és sürgette a generálist a dekrétum m ie lő b b i érvényre hozására. Eszterházy Pál nádor is a mariánus tartom ány m e lle tt á llt ki. 28. Például télen nem lehetett mezídáb járni. 29. Egy hangon való beszéd. 30. A kolostornak a k ü lvilá g tó l elzárt része. A klauzúra célja a szerzetesi szellem, le lki nyugalom és az erkölcsi tisztaság óvása. Ünnepélyes fogadalmas szerzetesrendek házaiban pápai (szigorú), a szerzetestársulatok házaiban pedig enyhébb püspöki klauzúra van. Katolikus Lexikon III. 80.p. 31. Nagy Béni dr.; A mariánus ferencesek a X V I. század első felében, Katolikus Szemle, ( l.p p.) 32. Karcellnek nevezték azt a helyiséget, amelybe az olyan testvéreket zárták, a kik valam ilyen o kból kihágást követtek el a rendi szabályok ellen. A karcelleknek nem v o lt ablaka, csupán az ajtaján v o lt egy kis ablak vágva, ahol az ételt tö b b nyire kenyeret és vizet beadták a bezárt szerzetesnek. Ilyen jellegű házi b ö rtö n ö k tö l II. József uralkodásának harm adik évéig (1783) léteztek. 33. M agyar A rn o ld ; D ie Ungarischen R eform statuten des Fábián Ig a li aus dem Jahre 1454 Vorgeschihte u nd Auswirkungen dér Statuten, (ford. Schröter Tamás) 34. S S G G Latin szóval disciplina, flagellatio, amelyet a Jézushoz való hasonulás céljából végeztek. 36. N yilvános bűn ö k bevallása a házfőnök és a rendi közösség előtt. 37. A tartom ány vezetőségi tagja, akit a testvéri közösség választ 3 évre. Régiesen kormánytanácsos. 38. Elégtétel a b űn ö k jóvátételére. 39. Keresztjáró napok: áldozócsütörtököt megelőző h árom nap, amely napokon az egyház ősi szokás szerint más-más tem plom okhoz, útszéli keresztekhez körm enetekben vo n u lt. Ezen utaknak a célja az elem i csapások elhárítása és a fold termésének biztosítása volt. 40. Előestéjén. 41. Regula 3, Takács Ince O F M ; M agyar ferences aszketikus élet és aszketikus kiadványok különös te kinte tte l a X V II. és X V III. századra, Budapest, (2 L p.) 43. Takács Ince O F M ; M agyar ferences aszketikus élet és aszketikus kiadványok különös te kinte tte l a X V II. és X V III. századra, Budapest, (22.p.) 44. Votizáció, amelyet babozásnak is neveznek, m ert fehér és fekete babbal végzik. 93

94 45. P. Kovács Kalliszt O F M fordítása. 46. Szántó Konrád: A Katolikus egyház története I., Bp., (282.p.); H erm ann Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig, (371.p.); Ijjas A n ta l: A z egyház és az uralkodói abszolutizm us, Budapest, (102.p.) 47. Nagy Béni dr:,a mariánus ferencesek II. József korában. Kát. Szemle, (577.p.) 48. Kovách Antal: Jozefinizmus, Religio, ( pp.) 49. Nagy Béni dr.: A mariánus ferencesek II. József korában, Katolikus Szemle, (459.p.) 50. A Rend főelöljárója által kinevezett személy, aki őt személyesen képviseli. 51. A liturgikus előírásokat tartalmazó gyűjtemény az egyházi év m inden napjára vonatkozóan. 52. A stigmatizáció Jézus Krisztus sebhelyeinek elnyerése. 53. Nagy Béni dr.:,a mariánus ferencesek II. József korában. Katolikus Szemle, (472.p.) 54. Nagy Béni dr.: A mariánus ferencesek 1790-től az 1822-iki nemzeti zsinatig, Budapest, (38.p.) 55. Nagy Béni dr.: A mariánus ferencesek II. József korában, Katolikus Szemle, (566.p.) 56. Weiss M ihály : Rendtartom ányunk nagyjaink fényében. Várgesztes, (kézirat) 57. H alottak jegyzéke. 58. A testvéri közösség m iniszter generálisának megválasztásáról és a pünkösdi káptalanról. 59. A rendi szentek életéről szóló olvasmány az adott napra. 60. A zsolozsma és a szentmisék rendjének a napi és másnapi ismertetése. 61. A budai 0,49 kg, a pozsonyi 1854-ig 0,55, azután 0,56 kg. (M agyar K atolikus Lexikon III. 741.p.) 62. Nagy Béni dr.: A mariánus ferencesek II. József korában. Katolikus Szemle (570.p.) 63. Nagy Béni dr.: A mariánus ferencesek 1790-tol az 1822-iki nemzeti zsinatig, Budapest, (35.p.) 64. Reflexiones Capitulares et Constitoriales, Rendi főelöljáróság Rómában. 66. Religio, 1854 augusztusi számából 67. Weiss M ihály : A ferencesek malackai reform ja 1888., Várgesztes, (11. p.) kézirat 68. A fekete habitust selyem kordával k ö tö tté k át és kicsi csuklyát viseltek, in n é t v o lt az elnevezésük fekete barátok. 69. Bozsóky Pál Gerő O F M : O któberi levé l, H.n., É.n. (28.p.) 70. K önig Kelemen: Hatszáz éves ferences élet Szécsényben , Vác, (292.p.) 71. A 264 rendtag közül négyen vállalták a reform ot. 72. A beregi egyezmény II, András és a m agyar kato liku s egyház között jö tt létre. A z uralkodó, II. Endre veszélyes ú tra tévedt, am i az ország rom lását idézte elő. A fő u ra k elhatalm askodtak az ország területén. A jobbágyokat és a nemeseket keményen szorongatták különböző adókkal. A pápa, IX. Gergely ezen ügy rendezésére kérte fö l a dom onkosok ta rtom ányfőnökét, a boszniai püspököt és a ferences provinciálist, aki Esztergomban élt. 73. Takács Ince: M artyrologium Hungaricum, Ferences Közlöny, (14-17.pp.) 74. Weiss M ihály : A veszprémi ferences tem plom és kolostor története (kézirat) 75. Zalai Közlöny, augusztus Virágh Raym und O F M : Szent Ferenc fiai Esztergomban, Esztergom Évlapjai Szöllössy K ároly: A z O sztrák M agyar M onarchia összes szerzetes rendelnek tö rté n e ti és statisztikai rajza I., Arad, (165. p.) fr. Rácz Pius ofm : Emlékezés g ró f Batthyány Lajosra, az ország első független kormányának elnökére, Szeged, P. Bozsóky Gerő O F M Párizsban június 12-én kelt leveléből. 94 J e g y z e te k

95 79. Kastner Jenő: A Jókai-kódex és az obszerváns kódexirodalom, Budapest, 1933.; H o rvá th János: A magyar irodalom kezdetei, Bp., Böröcz M arcell: Ferencesek a középkori magyar irodalom ban, Pécs, (60-61.pp.) 81. Kopcsányi Jánosné: Kopcsányi M árton ferencrendi szerzetes életrajza és irodalm i munkássága, Bp., (84.p.) 82. Szőllősy Károly: i.m. ( pp.) 83. Takács Incének 1940 márciusáig 8 könyve, 150 cikke és tanulm ánya jelent meg különböző helyeken. 84. Ez az ira t az esztergomi és a szom bathelyi kolostorokban megtalálható. 83. Takács Ince: Assisi küldöttei, Gyöngyös, ( pp.) 86. Takács Ince O F M : K rím félszigetének és vidékének középkori kereszténysége, Budapest, Kipcsaknak hívták a tatárok a m ai Kelet- és Dél-Oroszország nagy részét, amely á tn yú lt Szibériába is. 87. Szekfű Gyula: Magyar történet III. Bp., (465.p.) 88. Weiss M ihály : A veszprémi ferences tem plom és kolostor története, (46-47.pp., kézirat) 89. Hegedűs Tibor: A sümegi ferencesek restaurációs tevékenysége a X V II.- X V III. században. Bp.-Veszprém, (H ittudom ányi Akadém ia diplom a dolgozata) 90. Regula 12,1 91. Szent Ferenc írásaiból 92. Ferences Közlöny: M artyrologium H ungaricum É,.n. (14.p.) 93. Schematizmus (55-56.pp.) 94. Kurtz V ilm os O F M :.Albach József Szaniszló, Képes Újság évi június 1-én 95. Huszár Jeromos dr. O F M : Forró K am ill O F M ( ), Esztergomi Évkönyv, Kovács Bánk dr.o F M közlése alapján. 97. H orváth János: A magyar irodalom műveltségének kezdetei. Budapest, ( pp.) 98. Gábriel A sztrik: Les H ongrois et La Sorrbonne médievale, Bp., Szabó Elek: D iákélet a X IV. századi ferences törvényhozásban, Theologia V lii. (1941.) 2. sz A stu d iu m generale fogalm a az 1691-es Aracoeli nagykáptalan szerint: a, a ko lo sto r gazdaságilag legyen olyan helyzetben, hogy a ház atyáit és testvéreit, va la m in t 10 studenset el tu d jo n tartani; b, olyan helyen legyen, ahol más rendeknek is vannak iskolái, esedeg valamilyen egyetem a városban Weiss M ihály : R endtartom ányunk nagyjaink fényében. Várgesztes, (kézirat) 102. Takács Ince dr.: Szent Ferenc fiai Veszprém egyházmegye területén, különös tekintettel a X V II. és X V III. századra. Veszprém, (kézirat) 103. Takács Ince: Savaria Franciscana, ( pp., kézirat) 104. Takács Ince: Savaria Franciscana, (580.p., kézirat) 105. N ém et Plusz atya fóljegyzéseiből (kézirat) 106. Takács Ince: Sabaria Franciscana, (574.p., kézirat) 107. Teschler Béla: Az okolicsnói Szent-Ferencrendi tem plom és kolostor története, Liptószentm iklós, (23.p.) 108. Huszár Im re Jeromos dr. O F M : A z Esztergom i Ferences G im n áziu m története 1950-ig, Esztergom i Évkönyv, Mariánus Élet 1939 márciusi száma (l.p.) 110. Pesti H istoria Dom us IV. ( pp.) 111. Pesti H isto ria D om u s IV. (190. p.) 112. Weisz M ihály: A veszprémi recesszuskolostor története (kézirat) 113. Weisz M ihály : A veszprémi recesszuskolostor története (kézirat) 95

96 114. Weisz M ihály : A veszprémi recesszuskoiostor története (kézirat) 115. Gergely Jenő: A katolikus egyház Magyarországon, , H.n., ( llő.p.) 116. Gergely Jenő: A katolikus egyház Magyarországon, , H.n., (116.p.) 117. Weisz János M ih á ly O F M : A veszprémi Szent István templomlelkészség (ferences tem p lo m ) kró nikája szept. 7 -tol május 19-ig, H.n., (kézirat) 118. Weisz János M ih á ly O F M : A veszprémi Szent István templomlelkészség (ferences tem p lo m ) kró niká ja szeptember 7 -től május 19-ig. H.n., (kézirat) 119. Magyar A rn old O F M február 25-én kelt levele alapján P, D r. Kovács Bánk O F M közlése alapján P. Bischof A rtú r O F M levele a nagykanizsai feloszlatásról 122. A Szűz M á riá ró l nevezett Ferences R endtartom ány K áptalanjainak jegyzőkönyve aug február 16. (Pesti K özponti Ferences Levéltár) 123. M ariánus Élet évi 1. számából (4.p.) 124. M ariánus Élet novemberi számából (3.p.) 125. Acta O rdinis Fratrum M ino ru m, Roma, ( pp., fordította Keszeli Sándor) 126. A három magyar nyelvű provincia: A Szűz M á riá ró l nevezett, az erdélyi Szent István kirá ly ró l nevezett és a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett N em is volt igazán gyümölcsöző az elkülönítés, sok feszültség forrása v o lt a későbbi életre nézve. (szerző megjegyzése) 128. P N ém e th Piusz O F M kéziratából 129. Septuagesima, a böjtelő első vasárnapja. Magyar K atolikus Lexikon IV. (805.p.) 130. A tartom ány 1730-as statútum aiból, (ford. Kovács Kalliszt) 131. Takács Ince: i.m. (236.p.) 132. Takács Ince: i.m. (241.p.) 133. Weisz János M ihály : Ferencesek Veszprémben, , Várgesztes, (8.p., kézirat) 134. A szentmise alatt a szentségmutatóba ki volt helyezve az Jézus Krisztus. Ez a II. Vatikáni zsinat után megszűnt Czeizel Gábor: A Szent-Ferenc-rendiek N yitrán, N yitra, O L T kézirattárából A Szűz Máriáról nevezett magyarországi ferences rendtartomány szokásainak és rendelkezéseinek foglalata. Pápa, É.n N ag y Béni dr.: A m ariánus ferencesek II. József korában. K a to liku s Szemle, (466.p.); Czeizel Gábor: A Szent-Ferecrendiek N yitrán, N yitra, J e g y z e t e k

97 F ü g g e l é k Misszióból írt levelek P. M a g ya r A rn o ld B o lív iá b ó l í r t levele: Kedves M ih á ly atya! Közel két hónapja, hogy kedves levelét m egkaptam, de a folytonos utazások és egyéb elfoglaltságok m ia tt nem m aradt id ő m a válaszra. M in d e n e ke lő tt köszönöm a halottakra vonatkozó értesítést, m ert sajnos eddig (a háború kitörése óta) sem m iféle hivatalos értesítést nem kaptam. Pedig Szokoly Endre útján, aki másfél éve utazott haza innét, küldtem levelet a Provinciális A tyának is (akinek nevét sem tu d o m ), de választ nem kaptam rá. M ost ezzel a levéllel együtt íro k neki is, nehogy azt higgyék, hogy hűtlen lettem a Provinciához. Távo lró l sem, sőt Szokoly unszolására haza is készültem, de az u tó b b i hazai p o litik u s események egyáltalán nem lelkesítenek rá... Leveledben írod, hogy te is errefelé kívánkozol. H o g y őszintén beszéljek, szerintem sokkal több jó t tehetsz az o tta n i lelkek érdekében. A z itte n i lakosság o ly gyér (Argentínában is), hogy össze se lehet hasonlítani az o tth o n i viszonyokkal. H o g y csak egy példát hozzak fel, az itteni tem plom ban a m in dennapi misén néha csak a m inistráns gyerek és egy öregasszony van jelen, a vasárnapi misén személyen alig van több. Természetesen a jó Isten bizonyosan kétszeresen számítja be itte n i munkásságunkat, de a lelkek mégis csak nagyobb számban szomjazzák a pap m űködését o tth o n, m in t itt. Kívánságodra íme közlöm eddigi bo lívia i m űködésemet: /dió héjban/. Előzször / 1936-ban/ Tarijaban dolgoztam, m in t tanító az o tta n i ferences iskolában. M ajd egy közeli plébániát láttam el San Lorenzoban egy évig, de egyik köru ta m /lóháton/ alkalmával súlyos m alária lázba estem, s vissza kellett v o n u ln o m a tarijai zárdába. M a jd nem két évig betegeskedtem, s még m a sem vagyok teljesen egészséges, m ert a malária az egész testi szervezetet támadja. Közben 1938-ban az o tta n i nyom da és könyvesbolt igazgatóságát bízták rám. Ebben a m unkakörben teljes évig dolgoztam /1943-ig/. A nyom dát és a b o lto t teljesen átszerveztük, [...]. E l A n to n ia n o cím en létezett m ár egy katolikus jellegű, de néha túlságosan p o litik a i célzatú heti újság, de az én célom az volt, hogy kizárólag vallási és k u ltu rá lis propagandát folytassunk, m ert csak erre van jogcélja a nyomdának. [...] Sajnos [...] júniusában, m ert a nyom da az angol és a m e rik a i,fekete listára került, s így m egvonták tő lü n k az újságpapírt. A z egésznek az oka egy o tta n i olasz pap volt, aki fasiszta propagandát csinált az E l A n to n io hasábjain ban Potosiban kerültem az o ttan i elem i és középiskola igazgatójaként. O tt is alapíto ttu n k egy iskolai fo ly ó ira to t Am enecer (hajnalhasadás) címen ben a C uevoi püspök szekretáriusa és az o tta n i helység plébánosa, PJuan Niccolai, tarijai püspökké le tt kinevezve és felszentelve, s az o ttan i apostoli helynök engem hívo tt hiva 98 F ü g g e lé k

98 talának betöltésére. Cuevoi m űködésem egyik legfontosabb eseménye v o lt a harm adik rend kanonikus megalapítása, magyarországi Szent Erzsébet pártfogása alatt, kin e k művészi szobrát Buenos A iresből hozattuk. Ugyancsak o tt állíto tta m össze a tavalyi 25 ju b ile u m emlékére egy emlékfüzetet az apostoli helynök megbízásából. Fides tudósítója is lettem itt. Végül a m ú lt decemberben ide G utierrezbe költöztem, m ert az előző páter Potosiba le tt áthelyezve és nem v o lt más jelentkező, m e rt ez talán a legszegényebb és legnagyobb missziós plébániája a V ikáriátusnak. Én magam ajánlkoztam ide, m ert rem éltem, talán tehetek valam it ezen a környéken élő vad Yanaigua in d iá n o k letelepítése érdekében. K b. 15 helységet kell id ő n ként m eglátogatnom, m o to rb ic ik lin kezdtem bejárni a területet, de úgy látom, nem használható, m ert igen rossz utak vannak. [...] Im ádkozzunk és dolgozzunk, hogy valam i jó t tehessünk az itte n i szegény in d iá n o k érdekében. A Gondviselés kezét látom abban a körülm ényben, hogy majdnem egyidőben érkezett leveled Gézáéval, m elyben az itte n i m isszióról érdeklődtök. N incs kizárva, hogy a Jóisten alkalm at akar n y ú jta n i számunkra, hogy együtt valósíthassuk meg régi missziós terveinket. Ebben a rem ényben fejezem be e rosszul írt sorokat, de megbocsátasz, m ert bizony jó ideje, hogy nem íro k magyarul. Im áidba ajánlottan paxol hű barátod és testvéred: P. A rn o ld Fr. Szunyogh K ris tó f levele B ra z íliá b ó l: Corrientes, l. X I I [...] Engedje meg Főtisztelendő T artom ányfőnök atyám, hogy néhány sorral beszámoljak az itte n i m unkakö röm ről. Buenos Airesben egy évben kétszer vagyok. M égpedig júniusban átutazóban és karácsonykor a szent ünnepekre m in d össze jö v ü n k - értem a kolector társaimat. És ilyenko r megbeszéljük a jövő évi program ot egymás között. E ddig nekem van a legnagyobb beutazni való területem : a C h ile határon van három Provincia: M endosa, San Juan és San Luis, a keleti részen az U ruguay határon E ntre Rios és abraziliai határon Corrientes, ahol a jelenlegi állomáshelyem is van. M isiones ez be van ékelve Brazil és Paraguay közé. Utána még az én területem hez ta rto z ik Formosa, B olíviától 50 k m és Chaco, ahol még nagyon sok őserdőt lehet találni. Veszedelmes in d iá n o k m ár ezeken a helyeken nincsenek, hanem am i annál is rosszabb, van nagyon sok rablóbanda. A m ik e t itt leírtam, annak a területe km^ és ezt egy év alatt be kell utazni. H ála Isten, ebben az évben m ár szerencsésen befejeztem és karácsonyra m ár Buenosban leszek és csak január m ásodik felébe megyek Mendosába. [... ] M isszióból írt levelek 99

99 Fr. M a rá c z i O rbán levelei K ín á b ó l: [... ] M egbocsásson a Főatya, h o g y ily soká nem írta m, de az itte n i missziós életben sem m i változás nem v o lt eddig. M o s t nagy várakozásban vagyunk. Ugyanis a k o m m u n is ta eszmék egyre nagyobb té rt fog lalnak. A m ú lt évben, X I I. 17-én elfo gták a b iro d a lm i E ln ö k ö t a szabadon bocsátás utá n pedig e lfo g la ltá k a v e lü n k határos ta rto m án yt, Sansit. Ebben a tartom ányban négy ferences v ik á riá t van, egyet a kínai ferencesek gondoznak, ezzel együtt öt. M o s t ezeknek m in d fu tn i kellett. Azaz alig tudta k, m ert sokáig haboztak és a kom m u nistá k nem akarták engedni, de m ivel a n a n k in i korm ánnyal tár-gyalásban vannak a vörösök a követségek nyomására engedtek a félhivatalos vörösök. A sok szép te m p lo m, missziós épület pedig kaszárnya lesz, vagy k i tudja? Szegény ferencesek sok évi fáradtsága látszatra tán m egsem m isült, de m i hisszük, hogy a tú lv ilá g o n m e g lá tju k a ro m o k o n k in ő tt Isten-országot, m it az Isten éppúgy a sem m iből terem tett, m in t az anyagot. [... ] Félő, hogy az egész b iro d a lo m vörös lesz. A m i ta rto m á n y u n k még já rja a tojástáncot, sem a vörösökhöz, sem a m ásikakhoz nem húz. Tegnapelőtt v o lta k három napos nagy hadgyakorlatok, légi és gáz. A z apácák is be le tte k s vöröskereszthez osztva. Szóval nagy a hadi mozgás, de ahol kellene, nem tesznek sem m it. [... ] M o s t tehát v á ru n k im ádkozva és dolgozva. K érném azért az A tyáka t és a Testvéreket, hogy szent M is é ik, illetve áldozásaikban ne feledkezzenek m eg ezen szegény és félrevezetett töm egről és kérjék a jó Istent, irgalm azzon n e k ik és nyissa k i szemeik, hogy lássák meg m ár végre, m i az igazság. [...] M o s t té rt meg az itte n i kín a i nyelv tanára, ki Pekingben d o k to rá lt. A z ő falujában még nincs keresztény, talán ez lesz az apostol. Szülei, felesége, gyerm ekei még nem tu d já k. K érdem, m i lesz, ha haza megy? (M o s t 28 éves.) M egta n íto m őket és azok is keresztények lesznek, v o lt a válasz. Pedig m ég ez sincs megkeresztelve, csak m a jd egy hét m úlva. Lám, ha a Szentlélek Isten m egm ozdítja a szíveket, m ily erő van egy katekum enban is! Ism ételten köszönöm jóságát. M in d e n k it üdvözölve fiú i hódolattal, kézcsókkal: M aráczi O rbán laikus testvér Nagyontisztelendő T artom ányfőnök Atya! H é t-n y o lc hónapi várakozás után m e g in d u lt a pósta; ezek után én is m egpróbálkozom az írással. Talán hazaér, csak talán, m ert még igen rendetlenül jár. A cenzúra pecsét rajta van a k ü l deményeken, de nem hiszem, hogy felb on tják őket. Szent Paskál napján kaptam az első póstát [...]. E lőbb nem írhattam, négy lyukas fogam nem ha-gyott nyugton, meg aztán még m in d ig elég zavaros a világ. M iu tá n m ár e háborúról an nyit és o ly sok helyről írta k és írnak, én is megpróbálo k le írn i valam icskét abból, am i it t és a közelben lefolyt. M in t m ár írtam a m ú lt év szeptember 15-én jelentek meg az első repülők, k ik kisebb-nagyobb időközben vissza-visszatértek bom bázni a várost. M i az ebédlőablakból néztük az eseményeket. O któ b e r 27 - novem ber 3-ig o ly erős volt a bombázás, hogy a városból és környékéről aki csak tehette, fu to tt. Szívszaggató lát 100 F ü g g e l é k

100 vány v o lt a m enekültek serege, novem berben bizony it t m ár elég hideg van és fu tn i a hegyekbe, a bizonytalanságba! A méltóságos püspök ú r ná lu n k szállt meg. A tö b b i missziós meg az apácák a városban m aradtak, jó pincéje van a missziónak. N ovem ber 4-én m ár a visszavonuló katonaság fu t, ezek m in d ig éjjel jönnek, nappal a repülők ü l dözik őket. T u d ju k, hogy a városhoz közel levő falvakat fe lp ö rkö lik, ép azért nem kis rémület fo g o tt el bennünket, m ik o r a szolgák lihegve je le n tik: F ő n ö k atya! A hátsó kaput döng etik! A páterek és a kle rikuso k éppen a m a tu tin u m o t zengik a kóruson, m ik o r a P. G uardiánnal k im e gyü nk megnézni, hogy m i van. M ik o r k ié rü n k a kertbe az ég vörös a város felől, de oly rémesen, hogy a fogaim vacogtak a félelem től. Én persze ráfogtam a hidegre. Semm i, csönd és csönd, de m ár jö n a portás, hogy az első nagykaput verik a katonák. Gyorsan vissza futunk, hát bizony verik a kaput. Szépen m egkérleli őket a P. G uardián, hogy tekintsék a veszedelmet, m i az ő megszállásukkal a zárdára háram lana, ha a repülők jönnek. S csodálatos a szép szó varázsa, a katonák elvonultak, de m in d e n negyedórában új és új csapatok jö tte k, a legtöbbnél a szép szó használt, de m egtörtént sokszor, hogy a kaput k i kellett n y itn i, m ár csak azért is, hogy megmutassák a katonák, m ennyire nem akarnak ártani nekünk. V o lt egy-két vadabb csapat is, k i a kapu nyitáskor ráfogta a Páterra a revolvert, hogy mutassa az utat abba a faluba hová m enni szándékoznak. Szerencsére a Páternak v o lt ideje vissza ugrani és a kaput lezárni, meg a m it m ár írtam, hogy a harangozás ta rto tta vissza őket. N appal pedig a repülők, m in t a fecskék m ik o r a tóra szállnak fürdeni le-le ereszkednek és a gépfegyverrel kattogtatva keresik a m eglapult, fu tó katonaságot. A zárdánkba vagy négyezer lakos m enekült és húzta meg magát. A tem plom tele, m elléképületek, kapualja, fáskamra m in d, m in d tele m enekültekkel és pedig szegényekkel, m ert a gazdagja m ár a háború előszelével m enekült. A tabernákulum ból ő rzö tt bennünket a m i jó Házigazdánk, a szentségi Jézus és őrizte ezt a szegény népet is, k i az Ő oltalm ába m enekedett. Pogány, keresztény egyform a bánásmódban részesült, s ez m eg is hozza a gyüm ölcsét m ost utólagosan, rengeteg a megtérés. A k ik felületesen nézik a háborút, csak a pusztulást látják, de a le lk i életet, újjászületést, le lki feltámadást nem. H ála a jó Istennek, hogy n ekünk osztályrészül adta e meglátásokat. Pl. egyik nap a kapu e lő tt egy ingre vetkőztetve és nyári nadrágban egy katonát találunk, k in e k állkapcsát és to rk á t roncsolta el a golyó. K io k ta ttu k a h itrő l, megkapta a keresztség szentségét és utána m eghalt. Egy szót sem tu d o tt szólni, de m in d e n t értett, fejével vagy kezével in te tt, hogy ért, akar stb. Sem enni, in n i nem tu d o tt, így fájdalmas sebével még éhhalált is szenvedett, de boldogan, az Isten hozta halála e lő tt ezen mezőségi misszió kapujához. M ás ily esetek is vannak, de még egy kissé visszatérnék a háborúhoz. N ovem ber 7-én m egkezdődött a város ostroma. Ostrom? A z északi kapu felől ágyúzzák a várost, a déli kapun fu t a katonaság. D e azért ez a nap erős, fe lü lrő l a repülők, k ív ü lrő l az ágyúk. A misszió igen közel van az északi kapuhoz és így, habár látszik, hogy kím é lik, mégis kap. M i távcsővel szépen lá tju k az egészet, m inden füstfelhő után hálát adunk az Istennek, hogy lá tju k a te m p lo m hom lokzatát kib on ta kozn i. H iába, az erős falak még a m odern időben is érnek valam it, egy álló napig ágyúzzák m íg rést lőnek raj ta. A város négy sarkán 4-5 emeletes régi, fagerendákból álló to rn y o k égnek. P okoli látvány és dübörgés. N égy óra után csend, csak a vacsora alatt v o lt egy o ly dörej, hogy it t 15 k m messze is reszketett ablak és fal. Sőt azt h ittü k, hogy ide lő tte k, m e rt a gyertyafény kivilágít; el is fú jtu k egy szuszra a gyertyákat, és vá rtu k a tö b b i dörejt, de nem jö tt semmi. Másnap reggel azután bevonult a sereg a városba, am ely kih a lt, legfeljebb egy-két házőrző m aradt, meg a missziósok és a hozzájuk fu to tt szegény nép. N á lu n k egy ablak sem repedt meg, m íg a városban m in den ablak M isszióból írt levelek 101

101 a légnyom ástól bezúzódott. A misszióba csak az ablaküveg kár több, m in t kétezer dollár. Ezen kívül a nyom daépület egyik szárnya, h o l a püspök la kik, a tető, az apácák patikája s még sok kisebb rongálás. A z apácák tem plom a oldalba kap ott egy ágyúgolyót, de szerencsésen o ly oszlopszerű oldalon, hogy nem fú ró d o tt át, csak megrázta és szépség hib á t ejtett kívül. A jó Isten a katedrális t is különösképp óvta, ö t lépésre a te m p lo m tó l egy bom ba szétvágta az ebédlő és a ház közti folyosót, a kórusm ennyezet faburka leesett, de más baj nem tö rté n t, sőt a kórus alatti pincébe, m elynek csak padló a teteje, s m ire a kórustető lezuhant; egy asszony félelmében megszülte kisfiát, s így még szaporodás v o lt, nem veszteség. V an hum oros oldala is a félelem nek. A pincékben a főtisztelendő atyák fo ly to n osztották az absolutiot, m ik o r azután o ly erős egymásutánba csapkodtak a lövedékek, hogy m in den pilla nat hosszú volt. K ezdik kérni; Páter! Form a brevior! A z meg annyira megzavarodik, hogy újra és újra kezdi, de csak a hosszabbikat, a form a brevior sehogyse megy; nem szokta. Szerencsére a bevonuló katonaság sem te tt sem m i rosszat a m isszióban, pedig vadak voltak. A z első napokban többször be-berohantak puskával előre, a m in t m ondják, elég hajm eresztő a puskacsővel szembenézni és m ive l senkise tu d o tt ja pá nul, hiába beszéltek, csak ta rto ttá k kezeiket az ég felé, m íg el nem m entek. D e aztán a tisztek igen tapintatosak, udvariasak és előzékenyek. M o st m ár a városban béke van, csak igen sok japán nő jö tt és tele a város CaíFe, R estaurant és m in d e n más névvel je lö lt házzal, ezt eddig a kína iak jo b b a n takarták, m íg az új jövevények túlságos n y ílta n teszik. K i tudja m ire vezet. A városon k ív ü l bizony még m in d ig (habár 8 hónapja) m eg-m egjelennek a felosztott, v o lt katonaságból m indenféle ú j nevekkel titu lá lt vörösök. Ezek m ájus másodikán ag yonlőttek ezen viká riá th o z tartozó P. C iavagliat, m ajd egy hétre ugyanazon az úto n, autóján haladó baptista pásztort, sofőrjét és egy protestáns ta n ító n ő t. N á lu n k most m ár elég csend van, de a télen it t is voltak. H a llo ttu k, hogy a hegyekből lejárnak és élelmet keresnek, ezért a F őnök atya azt m ondta: Jó lesz O rbán, ha a lisztfélét be hordju k a cellákba elosztva, m ert így ha egyrészt visznek is, mégis marad valam i! Ebéd után h a llo m ám, hogy a szomszéd faluban vannak a vörösök, de félrevezetésül fehér karszalagon japán napot hordanak. Nosza rajta, fu tu n k is a szakáccsal a lisztet behordani (a külső m agazinból), még csak annyi id ő m sem vo lt, hogy jelentsem a G várdiánnak. A m in t az utolsó zsákot (30 kilós) v i szem, látom, hogy az udvarra tó d u l egy csomó c iv il ruhás puskás, meg gépfegyveres. Beugrók a m ellékajtón a liszttel és a kis fa rig lit ráhajtom a kilincsre. Ugyanabban a pillanatban bum m, rácsapnak az ajtóra: Khej mén! (Nyiss ajtót!) fu to k a főbejáróhoz, am in meg egy kínai vendégpap u g rik be (R óm ából jö tt és it t rekedt); Testvér, a kom m u nistá k! H a m ar lereteszelem a fő a jtó t és fu to k keresni a gvárdiánt. Közben v e rik az ajtót, hiába kiabálom, hogy várjon, m in d já rt jö n a főnök. A z is kiabál, hogy ne féljetek, nyissatok ajtót! A z ablakon át látom, hogy a gépfegyvert letették, épp ezért az ablaknál le-lebukom. A zok is látnak bukdácsolni s talán féltek, hogy m i is készülődünk a védelemre, nem lőttek. A zután jö tt a főnök atya és Istennek ajánlva m agunkat k ilé p tü n k az udvarra. A szakácsnak meghagytam, hogy reteszelje el az a jtó t m ö g ö ttü n k és figyelmeztesse a tö b b i Pátert is. A nálunk m eghúzódó m enekültek a konyhába (külső szolgáké) fu to tta k. A m in t a fő n ö k kilép, a puskások kitakarodnak az udvarról, a gépfegyveres is felszedi a sátorfáját és k o tró d ik kifelé, csak egy 16 éves k ö rü li gyerkőc hadonász k iv o n t karddal és hetykén, de udvarias stílusban vallatja a főnököt, hogy k ik vagyunk, m ilyen nemzet, hányan, m ió ta Kínában stb. 102 F ü g g e lé k

102 A Főnök atya türelmesen felelget, m ajd tö rü lköző t kérnek, természetesen pénzért, m ert ők nem rablók, rendes katonaság, civilbe csak azért járnak, hogy a nép ne féljen tőlü k. M i csak bólo g a ttu n k a makogásukra, m ert közben a kapun k ív ü l értünk. A Főnök atya visszatért a törülköző kért, am it azért ingyen adtunk. Közben én várakoztam velük a kapun kívül, ekkor újra kezdték a vallatást. A z t hihették, hogy m ajd megzavarnak. M ég kétszer, három szor visszatértek, de m iu tá n látták, hogy a nép ragaszkodik hozzánk, s elmaradtak. N e m is bá n ju k őket. M o st a nagy Sárga-folyam változtat m edret. Egyesek szerint magától, mások szerint készakarva tö rté k át a gátat em ber pusztult el ház és k itu d ja m ekkora terület, m it elön tö tt; vetés, ültetvény, jószág elpusztult. Ezután m ajd jö n az éhhalál. Sanghaiban, H ongkongban m ár a kolera szedi áldozatait. H o gy pedig m eddig tart, k i tudja? M in d a z pedig, m it leírtam igen kevés és szegényesen írt. Egy jó író sok mást is tudna írni, de vannak dolgok, m ike t igen hosszú volna le írn i és helyism eret nélkü l nehéz m egérteni, pl. a missziósok szorult helyzetét. A nép le lk i benyomásait. H álájukat és furcsa gondolatm enetüket. H o g y m in den m egalázodottságuk m ellett is m ennyire nem akarják eltakarni az arcukat, rem ényüket, őszinte és ham is kiszólásaikat, m ike t a háború vetett fel, hogy lássuk a lelkűket. (...) Főtisztelendőséged s a provincia im á ját kérem K ína és Japánért, hogy a külső, civilizáció helyett, m i többet ro n to tt, m in t segített, végre m egtalálják a belső em bert, a lelket és szomjazzák annak m ű v e lő jé t: az igaz egy Istent. Hálás szeretettel üdvözlöm édes P rovinciánk m inden tagját, Főtisztelendőséged kezeit csókolva fiú i hódolattal jú n iu s 24-én Liszt és Szent Ferenc Rendje Liszt, ahogy azt az alább közö lt üdvözlő o kira t is bizonyítja, m ár fiatal kora óta jó viszonyban v o lt a ferencesekkel. A nagy zeneszerző kötődése a rendtartom ányhoz édesapjától ered, aki 1795-ben novíciusként in d u lt a m alackai kolostorban. Bár elhagyta a rendet, mégis ö rö k barátságban m aradt a testvérekkel. Érdemes m egemlékezni arról, hogy Liszt Á dám fiá t Assisi Szent Ferenc irá n ti tiszteletből nevezte el Ferencnek. Pesten IX. 13-án fejezte k i abbéli óhaját, hogy confraterként (a rend pártfogói közé) akar belépni a Ferenciek rendjébe április 1 1-én vették fel ünnepélyesen a rendbe, ekkor adták át a Pozsonyban jú n iu s 23-án ke lt felvételi okm ányt, a pesti Ferencrendiek üdvözlő iratával együtt. A felvételre vonatkozóan a historia dom usban a következőket találjuk: Franciscus Liszt in confratrem Seraphicum in stallatur in praesentia illustrissim i D o m in i Baronis A n to n ii Augusz. Ezután következik la tin nyelven az üdvözlő ira t (...). M isszióból írt levelek 103

103 N agytekintetű és nagytudom ányú férfiú Szász-Weimar-Wisenachi Tanácsos. H o n fitá rs u n k és confi-aterünk, Te legnemesebb, leghíresebb és legszeretőbb szívű ember! Epedve vágyakoztunk ama nap után, am ely azt a boldogságot hozná meg nekünk, hogy elébed vig yük hódoló tiszteletünket és az írást, am ely hivatva van bizonyságot tenni arról, hogy rendfőnökségünk nevedet testvéreink névjegyzékébe felvette, s íme elérkezett az a vágyva-vágyott nap, am ely ö rö m ü n ket teljesnek, elragadtatásunkat m inden képzeletet fö lü lm ú ló n a k találja. M e rt sohasem fogja a Te neved védőpatrónusának szentelt családunk elfelejteni azt az id ő t, am ikor jó atyád téged, a szívben és szellemben egyaránt kiváló ifjú t o ly gyakran elhozott K ism artonban és Frauenkirchen m ellett álló kolostorunkba, s testvéreinket elhalm ozta szeretetének és jó indulatának legválogatottabb bizonyítékaival. N agytudom ányú férfiú, örvendező szívvel emlékeznek vissza részben azok a testvéreink, a kik a kkor kortársaid voltak, részben azok, akik hagyom ányként vették át amaz id ő k em lékeit, a szelíd és tudásra áhítozó ifjú ra, aki oly bensőséges szeretettel vonzódott hozzájuk. És éppoly örvendezve go n d o lu n k vissza arra az elragadó érzésre, amely áthato tt bennünket, am ikor a n e künk o ly drága ifjú férfivá lö n és nevének hatalm a és híre a világ összes m űveltjei által elism ertetett, a m ik o r a művészet és a zene területén elérkeztél a tetőpontra és hazád büszkén nevezett a magáénak, még pedig úgy, hogy az akkori kancellár in d ítta tva érezte magát utazási okm ányaidba e szokásos személyleírás helyett e szavakat bejegyezni: A hírességként jó l ism ert Liszt Ferenc. A n n a k a napnak boldogító emléke sem fog soha elhalványodni lelkűnkben, am ikor viszontlátván Pest városát, megemlékeztél elh u n y t atyád irá n tu n k való szeretetéről s nem tu d tá l lem ondani arról, hogy m in k e t felkeress k o lo sto ru n k falai közt és legmélyebben üdvözöljél; m inekutána - sokaknak nem csekély irigységére - kizárólag a te m p lo m i zenének szenteld magad és Esztergom i misédet, inkább im ádkozva, m in t kom ponálva, a legfényesebb sikerrel m egalkotád, s annak harm óniáival nem kevéssé emeléd fényét az ünnepeknek, amelyen az esztergomi bazilika, anyja és mesternője Magyarország valam ennyi tem plom ának, felszentelteték, jelenlétében I. Ferenc Józsefnek, a leghatalmasabb és legyőzhetetlen császárnak és apostoli kirá lynak és megszámlálhatatlan em bertöm egnek. A z időben tö rté n t, hogy Póthoz, a m agyarok Athenaeanában, g ró f K árolyi Istvánnál, e páratlan hazafinál, oly férfiak jelenlétében, a kik világi és egyházi dolgokban elism ert' tudósokként állanak, Csajághy Sándor az Egyház ügyeiben és a képzőművészetekben egyaránt biztos ítéletű Csanádi püspök, e szavakat mondá: Bár érezné magát a m i Lisztünk v i dám nak, d e rültn ek és boldognak. N e k i m egadatott, hogy visszahódítsa egyházi zenénk számára a szim bolikusát és a m isztérium okat. S van-e, aki fel nem ismerné e szavak nagy jelentőségét? Szent sziklájáról Esztergomnak, am elynek új bazilikáját oly csodálatosan m egtöltéd új ápuszod magasztos hangjaival, dicsőítvén az Ű r szent nevét kórusokkal és dobveréssel, hárfával és citerával, húros hangszerekkel és orgonával, cim balom m al és k ü rtö k ujjongásával, erről a szikláról terjedt el egykor egész Magyarországon, Krisztus szent tanával együtt a művészet és tudom ány szeretete és tisztelete, amelyek új arculatot adtak á ldo tt hazánknak. És te, aki a m i időnkben m ellőzted az egyházi zene szűk fo rm á it és akadálytól meg nem 104 F ü g g e l é k

104 hátrálva széttörted a korlátokat, és bátran m egoldottad a béklyókat, amelyek oly sokáig leláncolva ta rto ttá k a szent zenét. Te e lju to ttá l arra az ösvényre, amelyen hajdan v á n d o ro ln iu k kell m indazoknak, a kik a jövőben szándékoznak a legszentebb katolikus vallás m isztérium ait zenei alkotásokkal dicsőíteni és ily m ó d o n nyomatékosan ha tni az em beri szívekre. Esztergomi ünnepi miséddel elérted ama célt, am elyet egy híres író e szavakkal je lö lt meg: A művészetek legtisztábbika, a zene, égi adom ány; hadd adja meg hát az égben lelhető: békét, öröm et, b o l dogságot. A z t azonban, hogy a te miséd m ennyire alkalmas arra, hogy a hallgatóknak ezeket a m ennyei élvezeteket megszerezze, talán jobban képes lesz felfogni a jövendő, m in t a jelen. N e m k ö n n y ű hallgatni a te hírességedről. Munkásságoddal képes voltá l magadra venni m inden m űvelt nemzetek tekintetét; felkeltetted a művészet és tudom ány m űvelőinek m éltó bám ulatát; elnyertél m in d ig ú jb ó l napfényre kerülő érdem eiddel e társaid szeretetét, azáltal, hogy buzdítva és támogatva, honfitársaid k ö zt igyekeztél a művészi lehetőségeket fejlődésükben és értékesítésökben elősegíteni s így világos bizonyítékát adtak amaz odaadásnak, amellyel a hazáért lángoltál. S ha e k o m o ly törekvéseid közben mégsem feledkeztél meg Szent Ferenc családjáról, m elyet szeretni és m egbecsülni m ár zsenge gyerm ekkorodban m eg ta nított az apák legjobbika; k i csodálkoznék azon, hogy je léül legmélyebb h ó dolatu nknak és ama szeretetnek, m ellyel m in d e n k o r vise ltettünk és fo g u n k viseltetni veled szemben, felveszünk ez okm ány alapján testvéreink sorába, s bizto sítu nk legjobb kívánságainkról és ájtatos im á in k ró l, am eddig csak fenn marad szerzetünk. Fogadd hát híres, tisztelt és m indenekfelett drága szerzetestestvérünk irántad való szeretetünknek és pietásunknak e jelét a lényedben gyökerező jó ind ulatta l. És Te, M in de nha tó és örö k Istenünk, vajha úgy fogadnád óhajainkat és kéréseinket, ahogy belő lü n k áradnak, tiszta szívből és áhítatos ajakról. Vedd oltalm adba új szerzetes testvérünket, akivel m egajándékoztál bennünket; magasztosítsd fel; áldd meg tartós boldogságai; engedd, hogy az ő vezetése m e lle tt felvirágozzék az egyházi zene, a Te neved dicsőségére, a Te szent Egyházad tiszteletére, s engedd, hogy új testvérünk új m in ta képe legyen igaz emberszeretettel párosult házad buzgalmának, m i m agunk is és m indazok, akik u tá n u n k e rendbe belépnek, örvendve fognak ugyanerre törekedni, tekin tette l v iru ló hazánkra és boldog szerzetesrendünkre. Pest, április ll - é n A köze lm ú ltig hagyom ány v o lt, hogy jú liu s 31-én, Liszt Ferenc m ennyei születésnapján szentmisét m on dtak lelkiüdvéért.^ M isszióból írt levelek 105

105 P. Gaudentius Dosztál tartományfőnök levelezése R Bernardinus A. Portu Rom atino m iniszter generálissal (1887. november 2-től augusztus 6-ig) IP. Hegedűs Cirjék hagyatékából. Bucsuszentldszló. Megőrizte: P. Takács Ince Szombathely X II. 19.P 1. levél: november 2. A magyarországi, reform ált Szűz M á ria ta rto m á n yunk m in den tisztelendő páterének és szerzetes tervérének békét és az Ú rban igaz vigasztalást: T udjátok, kedves A ty á k és Testvérek, hogy ren dtartom á nyo to k régtől fogva igen híres v o lt m in d ig. M i is tu d ju k, hogy manapság is k itű n ik tudom ányával és munkásságával, m ié rt is a tartom ány irá n t továbbra is őszinte szeretettel vagyunk. Ezért igazi le lki örvendezéssel értesültünk a legutóbb ta rto tt káptalan aktáiból, hogy b i zonyos előrehaladás tö rté n t a szerzetesi fegyelem terén, és nem kételkedünk abban, hogy napról napra jo b b híreket h a llu n k Rólatok. A kolostori klauzúra bevezetése, az A po stoli Szentszéktől a szükséges felmentések kieszközlése, /a Szentszéktől/ kap ott és a fegyelem erősítésére vonatkozó utalások - m indezek a jövő előrehaladásnak foglalói és zálogai. Vigaszt kapunk tehát tőletek, és ugyanakkor hisszük, eljött az ideje, hogy tudakozódjunk, lehetséges-e, p ro vin ciá to k hírnevének öregbítésére, valam elyik rendházat rekollekciós rendházzá m egtenni, amely, m in t őseitek ta rtottá k, olyan rendház lenne, am ely k ip ró b á lt szerzetesek nevelő szem inárium a lenne, olyan szerzeteseké, a kik az egész rendtartom ány példaképei lennének és alkalom adtán népm issziók tartására is vállalkoznának. A tapasztalat igazolja és rendünk története fényesen bizonyítja, m ennyi és m ilyen le lki javak származnak az ilyen rekollektus rendházakból. H a a vizsgálódás m egtörténtével úgy látjuk, hogy nálatok fennáll ilyen rendházak létesítésének a lehetősége, örvendeni fo g u n k az Úrban, előre látva a hazátok javára ebből eredő le lki gyüm ölcsöket. H ozzátok intézett jelen körlevelünknek ez a rendeltetése és fő célja, és keressük azokat a jó szándékú atyákat, de laikus testvéreket is, a k ik hivatást éreznek a rekollektus rendházban élésre. N e ijesszen meg benneteket a rekollektus rendház elnevezés, ne tám adjon közterek zavarodás, ugyanis egyáltalán nem szándékunk az e lőd ünk által elrendelt szigorú újítást és az ilyen rendházak számára előírt fegyelm et bevezetni, hanem a névvel: rekollektus, csak azt akarjuk jelezni, hogy olyan kolo sto rt szándékozunk létesíteni, amelyben - figyelembe véve ennek a M á ria országának m ostani körü lm ényeit - jobban és könnyebben betartják a testvérek a szent Regulát, a közös életet, a rendi S tatútum okat /különösen amelyek a szilencium ot, az im át, a magányt, vagyis a világiakkal való érintkezés mellőzését ille tik /, és így alkalom és m ód n y ílik azok számára, akiket vonz ez az életform a, hogy egyedül Istennek szolgáljanak. M in d e n evilági dolog gondját letegyék, hogy az ideigvalók terhétől felszabadulva készségesebben és habozás nélkül keressessék Isten ügyét, a m aguk és a hívek üdvösségét. T ehát azok, a k ik szívből kíván kozna k ilyen rendház utá n, bízzanak Istenben, s egyedül Iste nt tartsák szem elő tt; félelem és habozás n é lk ü l jelentkezzenek m in d 106 F ü g g e l é k

106 nálu nk, m in d a nagyon tisztelendő ta rto m á n y fő n ö k atyánál. A ty a ila g k é rjü k őket ne m ulasszák el a jelentkezést, u g yanakko r a ta rto m á n y fő n ö k n e k m eghagyjuk, hogy a jelentkező atyák és testvérek nevét k ö z ö ljé k velü n k, hogy m egállapíthassuk, lehetséges-e a rekollektus k o lo sto r megalapítása, és ha igen, azt m egvalósíthassuk. Krisztusban Kedves A ty á k és Testvérek: Hallgassatok A ty á to k szavára! N e féljetek, hanem nyíltan és őszintén tá rjá to k fel neveteket n e künk és tartom á nyfőnö kötökn ek. N e m szükséges, sőt nem is ajánlatos, hogy a tö b b i testvér előtt nyilatkozzatok arról, hogy rekollektus kolostorba kívánkoztok. Csak n e künk és a nagyon tisztelendő tartom á nyfőnök atyának jelezzétek vágyatokat, és ha elegendő számban akadnak az ilyen rendházba vágyódók - a m in t bízunk ebben, a m i feladatunk, hogy a m in t lehetséges, tartom ánytokban ilyen rekollektus rendházat elrendeljünk. E lő írju k, hogy levelünket a tartom ány m inden rendházában az egész közösség előtt felolvassák, s parancsoljuk, hogy a la tin u l nem tud ókna k anyanyelvükön is megmagyarázzák. Ugyanakkor kérjük, hogy a jóakaratú atyák és testvérek m inél előbb jelentkezzenek - a m in t m ár e m líte ttü k - m in d N á lu n k, m in d a tartom á nyfőnök atyánál, akinek kötelessége a nála jelentkezők neveit hozzánk e lju tta tn i, hogy /a neveket/ összevetve m egtudjuk, hányan jelentkeztek, és a rekollektus rendház felállításáról gondoskodjunk. Végül a kiváló M ariana Provincia m in den páterének és testvérének szívünk m élyéből szeretettel adjuk szeráfi áldásunkat. K e lt Róm ában a San A n to n io K ollégium ban nov. 2-án Krisztusban elkötelezett szolgátok fr. Bernardinus, M in. Glis. /A M in. Generalis atya megbízásából fr. Ireneus a Torcenio generális titk á r/ 2. levél: november 9. Reverendissimus P. M in. Gralis; Legkedvesebb A tyám! A k ü ld ö tt körlevelet, m ely a M ariana P rovinciánkban létesítendő rekollektus kolostorokról szól, megkaptam és nem kis vigasztalásul olvastam, m ert a m agyarországi M ariana P rovinciáról nagy dicséretet és pro vin ciánk irá n t m egkülönböztetett figyelm et és igazi atyai jó szívet árul el a legtisztelendőbb A tya részéről. A körlevelet sokszorozni is szándékozom. M ie lő tt azonban pu blikálnám, hallgasson meg engem a legtisztelendőbb A tya, a k it atyám ismer, m in t alázatos, elkötelezett fiát, aki ismerem a hazai körülm ényeket, a rám bízo tt testvérek szándékait, lassú, ugyanakkor biztató előrehaladásukat a fegyelemben, életm ódjukat, gondolkodásm ódjukat, s /engedje meg, hogy/ merészen elm ondjam gyenge és alázatos tanácsomat. ítéletem szerint idő elő tt és korán lenne ná lu n k a rekollektus kolostor felállításának lehetőségét ku ta tn i. H a ketten-hárm an, jelentkeznének is, kétséges, hogy P. Gaudentius Dosztál tartományfőnök levelezése P. Bernardinus A. Portu Romatino miniszter generálissal 107

107 állhatatosak m aradnak-e. N e künk, m in t az Ű r szőlőjében serénykedő m unkásoknak fáradságos élete állandó misszió. É jjel-nappal azon kell le n n ü n k, hogy ellássuk feladatunkat. Egy-egy testvérünk két-három feladatot is ellát, m in t hitszónok, h ito k ta tó, betegellátó plébániáinkon. /R endtársaink/ gyakran kisegítik a plébánosokat szentmisék mondásával, gyóntatással, stb. Ez a m i aktív életünk - mégpedig három nyelven /végzett szolgálatunk/ em berhiány m ellett is - népszerűvé tesz m in k e t m in d a hívek, m in d a püspökök, sőt még az állam elő tt is. Bocsánatot kérek őszinteségemért, - de kérem a tisztelendő R endfőnök atyát, - n y ílt szívvel, m in t fiú atyjának azt kell m ondanom, a szemlélődő életet nem hagynák jóvá a honatyák a megyegyűlésen. Igaz, Tisztelendő R endfőnök A tya, a régi időkben volta k n á lu n k rekollekciós rendházak, leginkább hegyekben, erdőkben, lakatlan helyeken, m in t pl. a Szent K ata lin kolostor, m elyről az akko ri id ő k káptalani irataiban olvasunk, de am elyet más kilenc rendházzal együtt II. József császár uralkodása alatt m egszűntettek. D e akkor a tartom ánynak 30 kolostora v o lt, m integy 800 taggal. Egy-egy rendházban en, sőt egyesekben páter és testvér la kott. E nnyi sok rendtárs m ellett kö n n yű v o lt felállítani rekollektus kolostort 6 rendtaggal, pappal és testvérrel. M o st csak 19 rendházunk van /vagy rezidencia/, 150 pap, aztán klerikusok és 80 laikus testvér. T öbb kolostorban csak pap van, nagy tehát az emberhiány. Ezek alapján m éltóztassék m egítélni, megvan-e a lehetőség. A lázattal kérem tehát, szíveskedjék ezt az ügyet jo bb időkre elhalasztani. Nagyon félek attól, hogy ennek az iratnak kihirdetése nagy ellenkezést és a rendi közösségek zavargását fogja kiváltani. Kérem tehát szíves döntéséről m in k e t m in é l előbb tájékoztatni. A m ik o r bizalmas merészségemért alázattal bocsánatot kérek, m aradok tiszteletteljes kézcsókkal a Tisztelendő R endfőnök A tyának alázatos híve. Pozsony, nov. 9-én fr. G audentius Dosztál m iniszter provinciális U tó ira t: Sok oldalról h a llo k nagyon heves ellenző véleményeket ebben az ügyben, ez a k ö rü lm é n y a hivatalom ellátását, a korm ányzást ; nagyon m egnehezítik. Ezért alázattal kérem legtisztelendőbb Atyaságodat, /szíveskedjék/ legalább a legközelebbi választó káptalanig elhalasztani ezt az ügyet, am ikor a d e fin ito ro k és a szavazók jelen lesznek. 3. levél: december 26. Legtisztelendőbb és nekem legkedvesebb A tyám : Ism ét bátorkodom kérni legtisztelendőbb A tyát, méltóztassék engem jóságosán felm enten i a rekollektus kolostorokra vonatkozó dekrétum kihirdetése alól. Aggódom ugyanis és őszintén m egvallom, hogyha létesülne ilyen rendház, aligha maradna meg a békesség és egyetértés a rekollektus és nem rekollektus testvérek között, és ez idővel /és talán gyorsan is/ a tartom ányban szakadáshoz vezetne. Kérem tehát, aggodalmamat atyailag /szíveskedjék/ figyelembe venni; ezek 108 F ü g g e lé k

108 /a nehézségek/ léteznek a hazai körülm ények között, ahol nagy j ószándékunk és igyekezetünk m elle tt is azt h a llj u k a világi papság részéről is, a kik közül nem kevesen azon a véleményen vannak, hogy keveset vagy sem m it sem dolgozunk; tehát nem alaptalan az aggodalmam. Kevesebb ugyanis a barátunk, több a körülvevő ellenségünk, stb. N em akarok tovább kellem etlenkedni, de kérem, hogy az egész ügyet szíveskedjék elhalasztani vagy felfüggeszteni. M agam at atyai szeretetébe ajánlva m aradok a Legtisztelendőbb A tyának legodaadóbb híve. Pozsony, dec.26-án fr. G audentius Dosztál m iniszter provinciális 4. levél ja n u á r 4. Róm ából, a.d. S. A n to n iu m. Nagyon Tisztelendő Atya! Kéréseidet és a jókívánságaidat, m elyeket dec i leveled tartalm aznak, szívből viszonzom, és kérem Istent, hogy Téged és T ie id e t ez esztendőben és sok éven át őrizzen meg épségben m inden bajtól és halm ozzon el áldásával. Kérésednek megfelelően k ü ld ö k 200 szentm ise/intenciót/ elvégzésre, ezért köszönetemet fejezem ki. Helyesen tette d, ho gy nov. 9 -i és későbbi, dec i leveledben beszám oltál a nehézségekről, m elyek szerinted ú tjá b a n á lln a k körlevelem kih irdetésének. Ezek a nehézségek rem élem, nem tévedek valójában nem olyan /n a g y o k /, m in t első te k in te tre látszanak, m ive l ezeknek oka a re ko lle ktu s k o lo s to rró l való téves felfogás. N e m pusztán kontem platív életet javasoltunk ugyanis, sőt: meg ke ll tartani az aktív életm ódot: nem kell elhagyni semmiféle feladatot vagy tennivalót, m elyet eddig gyakoroltatok, csak ezeket az ilyen rendházakban m ásként, jobban, buzgóbban, a h it és a jám borság lelkületével kell /azokat, gyakorolni. Tehát a rekollektus rendház igazában egy olyan rendház, amelyben m egtartják a tökéletes közös életet, szigorúbban és pontosabban a szent Regulát /különösen am i a szegénységet ille ti a dolg ok használatában, teljes lem ondást a pénzről m ár am i az egyes személyeket ille ti/, gondosabban m egtartják a szerzetesi fegyelmet, pl. a szilencium ot, a zsolozsma végzését, a klauzúrát; röviden: az ilyen rendház nem más, m in t amelyben m egtartják a rendtartom ány régi S tatútum ait, m elyeket még meg lehet tartani, figyelembe véve a k o r és a vid ék körülm ényeit. Igen oktalan dolog lenne tanácsolni, hogy kényszerítsük a tartom ány összes testvéreit egy olyan életre, melyhez nincsenek hozzászokva, de h ív n i és segíteni a jóakaratú testvéreket, ha ilyenek akadnak, kötelességünk. Egyébként, ha öt-hat páter akad, a kik ön ként jelentkeznek, ez a szám elegendő ahhoz, hogy a maga idejében létrehozzuk azt a szerzetescsaládot, am ely igazán a Regula megtartása szerint él. Magyarország előkelő urai m ár több éve fo rd u lta k hozzám hat P. Gaudentius Dosztál tartományfőnök levelezése P. Bernardinus A. Portu Romatino miniszter generálissal 109

109 hatos kéréssel, hogy létesüljön olyan rendház, amelyben /rendtagok/ a többie k példaképeként éljék az igazi szerzetesi életet, és bevallom, nem gondoltam, hogy ez lehetséges. D e m ost kezdem rem élni, ezért határoztam arról, hogy megvizsgálom az ilyen rendház felállításának lehetőségét. N em értem, hogy keletkezhetne zavargás, am ikor senkit sem kényszerítünk, hanem önkénteseket keresünk, és ezt is óvatosan úgy, hogy ezek az önkéntesek tito k b a n m aradnak m indaddig, amíg a közösség m egalakul, ha ez lehetséges. Kérem tehát, hogy az nov. 2 -i körlevelem et tedd közzé, de ugyanakkor a körlevél kihirdetésénél igazítsd k i a rekollektus rendházzal kapcsolatos téves és ham is felfogást, leszögezve, hogy a körlevélben az ilyen rendház olyan rendházat jelent, amelyben érvényesül a szent Regulának és a szerzetesi fegyelemnek a megtartása. Ezeket ta rto tta m szükségesnek közö ln i, és bárcsak hazátokban m indenekelőtt ebben a /más magyar pro vin ciákn ál/ kiválóbb tartom ányban bekövetkezne az igazi ferences lelkületnek valamelyes feltámadása. De, ha mégis maradna bizonyos nehézség, ezt őszintén tárd fel a körlevél p u blikációja előtt, és ha úgy gondolod, hogy valam i m ódosítást kellene eszközölni, úgy, hogy pl. a rekollektus rendház elnevezés kim aradna, és /íg y / nem lenne szükség magyarázkodásra, a ham is felfogás kijavítására, közöld azt velem, és én új levelet fogok írni. Sőt: /Lásd, m ekkora a bizalm am irá ntad:/ A hhoz is hozzájárulok, hogy saját magad írj egy körlevelet a rendtársakhoz, am elyben írd meg, hogy a m iniszter generális kérésének és tanácsának egész lélekkel eleget kívánsz tenni, ezért elhatároztad, hogy a rendtartom ány egyik házát, nevezetesen a noviciátus házat kiválasztottad arra, hogy o tt élnék a tökéletes szerzetesi fegyelmet, közös életet, hogy ebből a rendházból /k iin d u lv a / lassan az egész tartom ányban helyreálljon a Regula, a T rid e n ti zsinat és a pápák dekrétum ai szerinti szerzetesi fegyelem; ezért azokat, a kik szent hivatásuk le lkületétől in d ítta tva ezt a valóban szentferenci életet akarják vállalni, hívd fel arra, hogy írjanak Neked, és jelentkezzenek az általad kezdeményezett m ű megkezdésére. Remélem, ilyen m ó d o n eloszlanak a nehézségek. Isten Veled: Neked és T ie id n e k szeretettel k ü ld ö m szeráfi áldásomat, és m aradok igen tisztelendő Atyaságodnak az Ú rban szerető testvére: fr. Bernardius, M in iste r Generalis 5. levél: ja n u á r 14. Igen Tisztelendő M in iszte r Generális Atya! Legkedvesebb Atyám! M é ly alázattal és n y ílt szívvel merészkedem legtisztelendőbb A tyám levelére válaszolva újra rám utatni a publikáció néhány nehézségére és akadályára. M é ltó z ta tik tu d n i, hogy tartom ányunkban magyar, német, szláv és horvát nyelvű igehirdető és rendtárs van. így tehát a rendházakhoz tartozó hívek is m agyarok, németek, szlávok. H a tehát a rekollektus kolostor szláv /te rü le te n / lenne és oda egy szláv igehirdető se jelentkezne - am i nagyon valószínű, és fordítva: ha három -négy, szlávul nem tud ó magyar rendtárs jelent IIO F ü g g e lé k

110 kezne, hogyan prédikálnak és gyóntatnak és segítik a plébánosokat, ha nem ism erik a nyelvet? M in d e b b ő l természetszerűen következne, hogy a m agyarok a szláv rendházban, és a szlávok a magyar rendházban sem m it sem dolgoznának; a helyben lakó testvéreket pedig, a kik nem jelentkeztek /a rekollektus házba/, el kellene onnét helyezni, am i ugyancsak feldúlná a kedélyeket. M it tehetünk ilyen esetben? H ogyan teljesíthetők azok az elengedhetetlen kötelességek, ha nincsenek, a kik a nyelvet ismerik? K i fogja gyó ntatni az ezer és ezer szegény gyónót? Különösen a karácsonyi és húsvéti időben? M i lesz ennek a következménye? A hívek meg fognak vetni bennünket, s a csekély alamizsnát is, a m it a súlyos adók ellenére is, m elyek terhelik őket, szoktak adni, nem fogják adni, ha le lk i szolgálatot nem tu d u n k ne kik nyú jtani. Ezekből a dolgokból, am iket röviden előadtam, világosan k itű n ik, m ilyen sok nehézség és kellemetlenség fog származni, a m ik m ia tt leginkább engem fognak o k o ln i. K önnyebb lenne a dolog, ha egynyelvűek, egy nemzetiségűek lennénk, úgy, m in t Itáliában, de ná lu n k am ennyi nemzetiség, annyiféle felfogás. M éltóztassék e lh in n i, Legtisztelendőbb A tyám, az a három vagy négy, akik jelentkeznének, m ost is, kö zö ttü n k is akárm ilyen szigorú fegyelmet és regulát tu d nának tartan i - ebben őket senki nem akadályozná: rendházainkban van klauzúra, /a testvérek/ járnak a közös im ára, ta rtjá k a szilencium ot, stb., van lelkiolvasm ány étkezéskor, közös esti ima. A rekollektus házakban sem tu d n á k ezeket szigorúbban m egtartani, pl. ha valaki h ito k ta tó és naponta négy-öt órát h ito k ta t az iskolában. A közös élet nálu nk a gyakorlatban lehetetlen. A m itő l m ég félek, az, hogy nincs /elegendő/ utánpótlás. A magyar fiata lok más nevelésben részesülnek és természetüknél fogva más a hajlandóságuk. A m ostani szerzetesi fegyelem m ég vonzza őket, a szigorúbb életre m ár nem, vagy csak kevesen jelentkeznének. S m i lenne ennek a következménye? A tö b b i tartom ány, ahol nem vezetnék be ezt a reform ot, előrehaladna és gyarapodna, m i pedig, vagyis a m i M ariana P rovinciánk visszamaradna, számban m egfogyatkozna, a m in t ezt hallom az erdélyi Szent István provinciáról, ahol nemrég vezették be a szigorúbb fegyelmet, m ire m ajdnem m inden klerikus elhagyta a Rendet. N e méltóztassék tehát csodálkozni nyugtalanságom és aggályaim m ia tt! A rekollektus kolostor bevezetése m ia tt nagy válságnak lenne kitéve a m i kedves tartom ányunk. És ha az ember olvassa a m i régi Szent K atalin rem etekolostorunk káptalani aktáit, az o tt lakóknak más dolga nem volt, m in t a szemlélődés, sem m i más m unka vagy feladat. Szükségtelen felem lítenem m ennyien m entek oda, s nem csoda, hogy meg is szűnt /a kolostor/. Végezetül nem szándékozom tovább kellemetlenséget okozni Legtisztelendőbb A tyá m nak, de szabadjon rem élnem, hogy ez után az utolsó, alázatos kérésem után el fogom nyerni a kegyes felm entést /a körlevél/ közzététele alól, vagy legalább /e ln yern i/ annak elhalasztását a legközelebbi választó káptalanig, amelyen ez az újítás újra megbe-szélés tárgya lesz. F elm erült a kérdés a pro vin ciái A lb u m ró l, m elyet a Szentatya ju bileu m a alkalm ából küldenénk 300 frankkal együtt rendfőnök atya kezén keresztül. A szentföldi misszióba fr. Horacsek H erm enegild IV. éves teológust je lö ltü k, akit hamarosan /pappá/ szentelnek és D ollencz A lfré d fogadalmas laikus testvért. Végül felm entést k é rtü n k /a szentségi b ö jt alól/ Supka Dezső pápai házfőnök részére, hogy szentmise végzése előtt kevéske folyadékot magához vehessen. P. Gaudentius Dosztál tartományfőnök levelezése P. Bernardinus A. Portu Romatino miniszter generálissal 111

111 Legtisztelendőbb rendfőnök A tya, magas kegyeibe és atyai jóindulatába ajánlva magamat, kezét csókolva m aradok legőszintébb híve: fr. G audentius Dosztál M in is te r Provincialis Pozsony, jan. l4 -é n 6. levél: ja n u á r 20. Igen Tisztelendő Atya! A m i az újabb nehézségeket ille ti, m elyeket szíved dicséretes őszinteségével jan. 14-i leveledben közölsz, kérlek, fo n to ld meg a következőket; a; N e m arról van szó, hogy it t és m ost alapítsunk tökéletes közös életet élő rekollektus házakat, hanem hogy kutassuk a lehetőségét ilyen rendházaknak. Tehát ha nem akad elegendő számú és kvalitású rendtárs/, it t a nyelvek ismerete is értendő/, akkor a dolog függőben marad, de m i m egtettük a kötelességünket, b; Igaz, hogy m in den rendházban k i-k i meg tu d ja tartani a szigorú fegyelm et és a Regulát, de ezt jobban és könnyebben tudja m egtenni, ha rendtársai jó példája tám ogatja. c; A m i az utánpótlást ille ti, alaptalan az aggodalom, m ert az e lm ú lt hét évszázad tapasztalata biztosít bennünket arról, hogy ahol a Regulát szigorúbban és keményebben m egtartják, o tt m egnövekszik a hivatások száma. Erre uta lo k 1881-es körlevelemben, m ely m egtalálható az A cta O rd in is első éve 1-es fasciculusában. d; Van o k a félelemre a pusztán konte m p la tív kolostoro k esetében, - kivéve azt az esetet, am ikor a testvérek az imádság igazi lelkületével rendelkeznek, de egészen mást kell m on d a n u n k a tökéletes közös életet élő rendházakról, ahol vegyes, kontem platív és aktív életet élnek. e; H o g y Magyarországon lehetetlen lenne a közös élet, egyszerűen nem hiszem el. M egvallom, hogy azokat, a kik hosszú id ő n át elszoktak a közös élettől, nem lehet a közös életre rávenni, de ha létesülnek olyan kolostorok, amelyekben /a tagok/ önként vállalkoznak a közös életre, nem hogy lehetséges, sőt nagyon k ö n n yű az ilyen rendházakban közös életet élni. Ezek előre bocsátásával k ita rto k am ellett, hogy tedd meg, am it legutóbbi leveleimben kértem. Supka Dezső páter számára a felmentés /a szentségi b ö jt a ló l/ sem m iképp sem szerezhető meg, m ert a Szent O fr cium Kongregációja a betegek részére évente legfeljebb háromszor, négyszer engedélyezi /a felm entést/, olyanok részére, a kik másképp egyáltalán nem tudnának szentáldozáshoz já ru ln i, de szentmise végzéséhez sem m iképp nem adnak ilyen felmentést. A tartom á nyról szóló A lb u m a felajánlott 300 frankkal kétségtelenül igen kedves, ajándék lesz a Szentatya számára, hasonlóképpen más ajándékokhoz, a m ik o r ti. az összes rendfőnök a Szentatya elé járul. 112 F ü g g e lé k

112 A m i a palesztinai m issziót ille ti, A lfré d testvér részére m egküldöm az obedienciális levelet, de H erm enegild klerikus részére azt ta rto m jobbnak, ha egy vagy két évre elhalasztóm az engedélyt. Ezeket ta rto tta m szükségesnek /m e g írn i Neked és T ieidn ek, szeretettel küldve szeráfi áldásomat, m aradok nagyon Tisztelendő Atyaságodnak: fr. Bernardinus M in is te r Generalis 7. levél: á p rilis 26. K L Egész Tisztelendő D e fin itó riu m a M in. Generális által nov. 2 -i dekrétum p u b likálása m e lle tt d ö n tö tt; ennek következtében azt márc. 26-án kih ird e tte m. Erre kaptam a M in. generálistól a következő D e k ré tu m o t Róma, ad S. A n to n iu m ápr. 26. Igen Tisztelendő Atya! Istennek hála, m ár jelentkeznek az nov. 2 -i körlevelem ez év márc. 6-án tö rté n t közzétételének gyümölcsei. E ddig ö t páter és egy laikus testvér kéri alázattal felvételét az ilyen kolostorba, és ezek a következők: A tyák; E lek Theodorik, O zoray Izidor, H o rv á th Jusztin, Hegedűs C irjé k, Horácsek H em enegild és M ile y Vendel laikus testvér. H a tehát más nem is jelentkezett, elegendően vannak, hogy egy kis szerzetes családot alkossanak, és az én és a te szigorú kötelességed őket m inden erővel segíteni és tám ogatni, valam in t a legközelebbi összejövetel /kongregáció/ alkalm ával m eghatározni m indazt, am i a cél eléréséhez szükséges. E zt kívánja tőled és tőlem Szent Ferenc atyánk, ezután k iá lt a nép buzgósága, ennek megvalósulását sürgeti Jézus Krisztus szentséges vikáriusa; X III. Leó. E gyúttal előírom, hogy rekollektus rendháznak jelöltessék k i a m alackai kolostor, a kiváló fő ú ri családnak, a Pálffy családnak kérésére és akaratából, valam int a legközelebbi összejövetlen /kongregáción/ válasszanak egy házfőnököt az ö t páter közül, akik az em lített rekollektus kolostorba kérték felvételüket. Ebbe a rendházba nyerjenek elhelyezést: az öt, előbb felsorolt páter, M ile y Vendel testvér, és azok, a kik még a kongregáció e lő tt jelentkeznek. M egparancsolom azt is, hogy a tartom ány noviciátusa ugyanabban a kolostorban m aradjon, és P. H o rv á th Jusztin legyen a novíciusmester. Egyebek, a m ik a magyarországi körülm ényeket tekintve szükségesnek és hasznosnak tűnnek, a m aguk idejében rendelkezésre bocsáttassanak. Egyébként, szeretett M in iszte r A tya, remélem, hogy az előbb em lített rendtársak buzgósága és a te irá n tu k tanúsíto tt szereteted által megvalósul, hogy az ősi M ariana Provincia dicsősége újjáéled és a nemes magyar nemzet javára válik. Ezt a levelemet az összejövetel alkalm ával ismertesd a D e fin itó riu m atyáival. Végül Neked P. Gaudentius Doszcál tartományfönök levelezése P. Bernardinus A. Portu Romatino miniszter generálissal 113

113 és összes T ie id n e k szeráfi áldásomat szeretettel adva m aradok Nagyon Tisztelendő Atyaságod- nak az Ű rban testvére: fr. Bernardinus M in is te r Generalis 8. levél: m ájus 1. Legtisztelendőbb M in is te r Generalis atya! Legjóságosabb A tyám! A m ik o r Budapesten látogatást tettem, néhány napot o tt töltve kaptam meg a kegyes D e k ré tu m o t a m alackai rekollektus rendház felállításáról. A zokon kívül, a kik m ár nálam jelentkeztek, egy újabb jelentkező is van: P. Tokay Piusz, filo zófia i le kto r és magiszter Nagyszombatból. Tehát összesen hat pap és egy egyszerű fogadalmas testvér jelentkezett. Szíveskedjék m ár m ost jóakarattal válaszolni a következő kérdésekre: 1. A M alackán lakó atyákat és testvéreket, P. Jusztin magiszteren k ív ü l más rendházba kell-e helyeznem? 2. M alacka és környéke lakossága szláv nyelvű. D e Teodorik, Jusztin, Piusz, C irjé k atyák magyar nyelvűek. N e m tud n a k szlávul. P. H erm enegild, aki a missziókba van kijelölve, és P. Iz id o r beszélik a szláv nyelvet, de ő k kerten nem elegendők. K i fogja gyó ntatni az ezer és ezer gyónót? K i ta rt m indennap több hittanórát? Stb. A szentbeszédet talán kerten elvégzik, de m it csinálnak a többiek, akik a nyelvet nem ismerik? K i m egy questalni (alamizsnát gyűjteni)? Stb. 3. P. Teodorik, Izidor, Piusz m in d a hárm an kiváló le k to ro k és klerikus magiszterek, és C irjé k is le k to r je lö lt. H ogyan tu d o m ennek a négynek hiányát p ó to ln i, am ikor oly nagy a h iány megfelelő lektorokban és magiszterekben? A kegyes parancsra közö ln i fog om a tisztelendő D e fin itó riu m m a l legközelebbi gyűlésükön legtisztelendőbb A tyám D ekrétum át. De, hogy m ik é n t fogják fogadni, azt nem tudom. M e rt it t azt tartják, a m i rendházaink au tonó m iát élveznek. Kérek jóakaró felvilágosítást és rendelkezést a rekollektus kolostor felállítására, fegyelmére vonatkozóan, a közös életre, régi szabályaink, statútum aink megtartására vonatkozóan, valam int más, szükséges tudnivalókról. Magas kegyeibe és atyai jó indulatába ajánlva magamat, kezeit csókolva m aradok Főtisztelendő atyának hűséges híve: fr. G audentius Dosztál m inister provincialis 114 F ü g g e l é k

114 9. levél: május 11. Egy újabb páter, nevezetesen S chm idt Félix is jelentkezett és május 1-jén kelt levelében kéri, hogy a közös életet élő rendházban élhessen. A m i a felte tt kérdéseket ille ti a rekollektus malackai felállítása ügyében, a következőket felelem; 1. H a a jelenleg M alackán levő atyák és testvérek nem hajlandók a közös életben részt venni, m indenképpen más rendházba kell őket helyezni, kivéve P. K iliá n ex-definitort, az ő r részére felm entést lehet adni. 2. P. H erm enegilden és Izido ron k ív ü l Jusztin atya is eléggé beszéli a szláv nyelvet, hogy gyóntathasson, erről tudom ásom van. P. C irjé k és Félix pedig, a kik még fiatalok, könnyen m egtanulhatják ezt a nyelvet. A m i a questálást ille ti, nem kételkedem abban, hogy Isten gondoskodni fog és k ü ld m ajd olyan laikus testvéreket vagy oblátusokat, azonkívül a Pálffy család, ha kérésük meghallgatásra talál, nagyobb készséggel sietnek a testvérek szüksége kielégítésére. 3. Egészen biztos, hogy nagyon nehéz p ó to ln i a kiváló P. T eod orikot, Iz id o rt, Piuszt és C irjéke t, de bízni kell az Istenben. Ö ezeket hívja, hogy a Regulát szorosabban megtartsák, őket ettő l visszatartani nem szabad, sőt segíteni és b izta tn i kell őket. M i lenne például, ha ezek közül valaki meghalna? M in d e n képpen kellene őket p ó to ln i. 4. A kolostoro k autonóm iája rendünkben sohasem létezett, és ha ilyet állítanak a magyarországi kolostorokra vonatkozóan, ennek semmi alapja nincs, legfeljebb egy téves felfogás, m ely a jozefinista elvekből fakad. 5. A m i ennek a rekollektus rendháznak fegyelmét ille ti, be kell tartani a T artom ány régi szabályait, kivéve azokat, amelyeket az id ő k és körülm ények m ia tt nem lehet betartani, vagy pedig a kolostor atyáinak közös döntése alapján változtatnak ezeken. A tapasztalat m ajd m egm utatja, hogy m ilyen különleges statútum okat ke ll a lk o tn i az ilyen rendház számára. Ezeket ke lle tt Neked és T ie id n e k m egírnom, és szeráfi áldásomat adva, m aradok Atyaságodnak az Ú rban testvére fr. Bernardinus m inister generalis E Gaudentius Dosztál tartományfőnök levelezése E Bernardinus A, Fortu Romatino miniszter generálissal 115

115 10. levél: júnitis 24. N agyon tisztelendő P. M in is te r Generalis, Jóságos atyám! Eléggé nehéz helyzetbe kerültem az igazságügy m iniszter és a bíboros-prím ás őem inenciája kérése következtében, m ely szerint a rendtartom ánynak két kip róbált, buzgó és három nyelvet beszélő páterét ajánljam és rendeljem Sopronba a katolikus vallású rabok fegyházába, hogy a rabokat lelkipásztori ellátásban részesítsék, javulásukat szolgálják, és az intézkedést m inél előbb tegyem meg. A z első (nehézség): kellene alkalmas embereket találnom. A m ásik baj: nem találok olyanokat, a kik három nyelvet beszélnek. Ilyen csak egy van: fr. Horacsek H erm enegild, ő a m agyart, szlávot, ném etet beszéli, de ő rekollektus. M ostanában fogják felszentelni. O lenne egyedül alkalmas. O da helyezhetem-e őt? És egyáltalán: a kik a rekollektus kolostorba jelentkeztek, a tarto m á n yfő n ö k helyezheti-e őket máshová? A m ib e n ugyan nem kételkedek, de kérem erre vonatkozóan Főtisztelendő atya kegyes véleményét. És alázattal kérem, hogy a m iniszternek és a bíborosnak kérését teljesíthessem, hogy fr. H erm enegildet oda helyezhessem. N e m tu d o m kérésüket m egtagadni, és ezt nem is szabad tennem. A bíboros-prím ás ezt írja nekem: A z állam érdeke, de a rendtartom ány számára is nagy a lehetőség az érdemszerzésre. Más alkalmas személyt nem találok, csak az em líte tt fr. H erm enegildet. Ilyen kétségek közepette, és hogy ne jussak ellentétbe Fő tisztelendő atyával, kérem válaszát m in é l előbb. A tyai jóságába ajánlva magamat, kézcsókkal m aradok elkötelezett híve fr. G audentius Dosztál, m in. prov. 11. levél: jú n iu s 23. Igen Tisztelendő atya! Levelemhez D e k ré tu m o t csatolok, m ely a tökéletes közös életet vállaló malackai rendházra vonatkozik - részben, hogy a fiatalok m egfelelőbb ferences nevelésben részesülhessenek, - másrészt m egoldódjanak - legalább részben azok a nehézségek, m elyek a lektorokra és a klerikus-magiszterekre vonatkoznak, akik a tökéletes életre m eghívattak, akiket m indenképpen a malackai rendházba kell helyezni. Ugyanabban a D ekrétum ban előírom, hogy a tartom ány fiataljai szerzeteséletük első három évét M alackán töltsék. Ezzel a D ekrétum m al fölvértezve elterelheted m agadról egyesek neheztelését, és ha zúgoló dnak is egyesek, csak zúgolódjanak ellenem, de én ezért hálát adok Istennek, m ert reményen felül meghallgatásra találtak kéréseim és rem ényeim ennek a kiváló rendtartom ánynak javára a Boldogságos Szűz közbenjárása által. Neked és T ie id n e k szeráfi áldásomat adom, s m aradok atyaságodnak elkötelezettje az Ú rban: fr. B ernardin m inister generalis 116 F ü g g e l é k

116 D ekrétum Jelen írás erejével rendes és ren dkívüli felhatalmazásunkkal elrendeljük a magyarországi Szűz M á ria rendtartom ány vezetőinek, a tartandó d e fin itó riu m i gyűlésnek: a malackai rendház jelöltessék k i a tökéletes közös élet rendházául, továbbá; 1. Ebbe a rendházba helyeztessenek P. Elek T eodorik, O zorai Izidor, H o rv á th Jusztin, Tokai Piusz, Horacsek H erm enegild, S chm idt Félix és Hegedűs C irjé k, valam in t M ile y Vendel és H o rvá th Peregrin laikus testvérek. 2. H ázfőnökké vagy P. O zorai Izidor, vagy Elek T eodorik d e fin ito r jelöltessék. Ezenkívül parancsoljuk, necsak a noviciátus legyen M alackán, hanem a noviciátus után a kle rikuso k még legalább két évet töltsenek ebben a kolostorban, s közben filo zófia i vagy teológiai tanulm ányaikat végezzék. Róm a, jú n iu s 21-én fr. B ernardin m inister generalis 12. levél: jú liu s 2. Igen Tisztelendő atya! M in denképpen nagy jelentőségű a M ariana Provinciára nézve az excellentissimus M in is z te r és a bíboros-prím ás kérése, és bizonnyal ilyen feladatra k ip ró b á lt és buzgó atyákat kell kinevezni. M égis úgy látom, - és a tapasztalat is igazolja - hogy a rabok lelkigondozására P. H erm enegild fiatal kora m ia tt még nem alkalmas. H a lehetséges, a jó szándékú atyák közö tt kell keresni olyat, aki ezt a feladatot ellátja a soproni fegyházban, olyanok, a k ik nem jelentkeztek a rekollektus kolostorba, így Sopronban lakásuk hospicium vagy rezidencia jellegű lenne. A z t kívánom, hogy P. H erm enegild még legalább egy évig lakjék M alackán, és o tt a reguláris szerzetesi életben megerősödjön. Egyébként a tökéletes közös életet élő testvérek, s ez a rendház a tartom á ny rendelkezése alá esnek, de úgy, hogy senki se akadályoztassék a tökéletes közös élet élésében, abban, hogy ne használjon pénzt, silányabb habitusban já rjo n, ahogy az egész rendben járnak. - A rekollektus kolostor célja végül is az, hogy lassan a pro vin cia tö b b i rendháza is ilyen életet éljen. S ez be fog következni, ha azok a rendtársak, a k ik Isten sugallatára a tökéletes közös életre vállalkoztak és a provincia régi statútum ait meg akarják tartani, védelemben és segítségben részesülnek. Ezért, a kik M alackán a közös életet vállalják, nem helyezhetők máshova, hacsak nem egy olyan rendházba, ahol ugyanezt a közös életet élhetik. A m i az időhöz k ö tö tt feladatokat ille ti, pl. nagyböjti szentbeszédek, m issziók tartása a kolostoron k ív ü l (erre vállalkozhatnak), de úgy, hogy m in d ig m aradjanak a kolostorban elegendő számban, a k ik a közös életet élik, és ne m in d ig ugyanazokat a személyeket küldjék. P. Gaudentius Dosztál tartományfönök levelezése P. Bernardinus A. Portu Romatino miniszter generálissal 117

117 H a bekövetkezne az, am inek nem szabadna bekövetkeznie, ti., hogy a tartom ány részéről a tökéletes közös élet élését akadályozó törekvés nyilvánulna meg, vagy am i a rekollektus kolosto r megalakulását akadályozná, a rendházat közvetlen joghatóságom alá vonnám, ugyanakkor m egtiltanám, hogy ezen a rendházon kívü l a provincia noviciusokat vehessen fel. Ezért, am ennyire lehetséges, legalább egy évig P. H erm enegild helyett más atyát kell k ije lö ln i, még ha nem is m inden szem pontból m egfelelőt, ha pedig ez nem lehetséges, akkor oda helyezheted P. H erm enegildet, ha az elhelyezés következtében a rekollektus rendház közös élete k á rt nem szenved. És ez c o n d itio sine qua non ; m ert nagyobb jelentőségű a provincia részére a tökéletes közös életet élő kolostor, m in t a soproni rabok le lki gondozása. Ezeket ta rto tta m szükségesnek m egírni N eked és T ieidn ek. Szeráfi áldásomat adva marado k atyaságod elkötelezettje az Úrban; fr. B ernardin m inister generalis 13. levél: jú liu s 23. Igen Tisztelendő atya! A főtisztelendő atya parancsának m egfelelően leveléhez csatolom a Generális atya saját kezűleg írt levelét, am elyet Rómába k ü ld ö tt, hogy továbbítsam főtisztelendő T artom ányfőnök atyához. M agam at im áiba ajánlva m aradok nagy szeretettel, fr. Irenaeus atorcenio secret. glis. A m in iszte r generális jú liu s 21-én P árm ában k e lt levele: Igen Tisztelendő T artom ányfőnök atya! A m íg Róm ában időztem, jelentették a M ariana P rovincia tisztelendő definitoriu m á n a k gyűlése aktáit, különösen azokat a dolgokat, am elyek a malackai rendház alapítására vonatkoznak. I tt elsősorban dicséret ille ti atyaságod és a d e fin ito ro k engedelmességét, am ellyel elfogadták az álta lu nk javasolt rekollektus rendház alapításának tervét. A tartom á ny nagy dicsőségére szolgál, hogy olyan rendtársakat nevelt, akik a rekollektus kolostorba kérték felvételüket és akikre a tartom ány m ár évek óta a fiatalok nevelését bízta. D e szeretett atyám! H ogyan kerülhettek a gyűlés aktáiba ilyen szomorúsággal teljes szavak: E k ip ró b á lt testvéreinknek a távozása aggodalom m al tö lti el a tisztelendő D e fin ito riu m o t, am i 118 F ü g g e lé k

118 k o r lá tju k, hogy azok, akiket a m ie in kn e k neveztünk, elszakadnak tő lü n k és más uta t követnek. Ebben a szakadásban szeretett ta rto m á n yunk romlását, veszélyeztetettségét lá tju k. - H á t m ost m ár nem a tie ite k ők? S nem a tie ite k továbbra is? N e m inkább a M ariana tartom ánynak m éltóbb és tevékenyebb tagjai m aradnak, m ik o r a Regulát megtartják? M ifé le más utat követnek, m in t Szent Ferenc aty^ánk ú tjá t, am elyet kiváló elődeitek követtek? M ifé le szakadásról van szó, am ikor egy rendház rekollektus kolostorrá válik? H o n n é t a provincia romlása, am ikor ezzel ellentétben a Regula megtartásának egy rendházban történ ő megvalósítása előkészíti az útjá t a több i kolostor megújulásának? Ó, szeretett atyám, higgyél nekem, nincs o k aggodalomra és siránkozásra, hanem vigasztalódásra és öröm re, m ert a m alackai rendház az egész tartom ány dicsőségére válik, ha azok az atyák, a kik o tt összegyűltek, szent elhatározásukban kitartanak. N e m tu d o m, m it jelentenek ezek a szavak: M e g ke ll kérdezni a tartom ány összes atyáit és testvéreit, akarják-e a rekollektus k o lostort vagy nem, hogy nyilvánvalóvá legyen, hogy az oda belépés lehetséges vagy nem. Szíveskedjék atyaságod nekem ezt megmagyarázni. Végül atyai szeretetem és megbecsülésem jeléül Neked és egész T artom ányodnak szeráfi áldásomat adva m aradok atyaságodnak alázatos és elkötelezett szolgája az Úrban: fr. B ernardin, m in. glis. 14. levél: augusztus 6. Reverendissimus M in iste r Generalis, Jóakaró atyám! A Párm ából jú liu s 21-én kelt, hozzám k ü ld ö tt levelét megkaptam. Szabadjon nemcsak a feltett kérdésekre felelnem, hanem ugyanakkor gyerm eki őszinteséggel tartom á nyun k szom o rú helyzetét is feltárnom. - Először is bocsánatot kérek, ha az it t közöltek nem nye rik el főtisztelendő atyám tetszését - ez egyáltalán nem szándékom. Isten mentsen attól, hogy főtisztelendő atyám at megbántsam! Tehát nyílta n és őszintén beszámolok arról, a m it a tisztelendő D e fin ito riu m velem együtt érez és am i aggodalom m al tö lt el bennünket. Reverendissimus atya! A m it előre jeleztem, bekövetkezni látom. Szeretett p ro vin ciánk három részre szakadt: a rekollektusok, - azok, a k ik szent engedelmesség alatt tisztességgel m u n kálkodnak, érdemes atyák, a kik a hívek üdvéért fáradoznak - a ha rm ad ik rész az engedetlenek, az ex lex testvérek. A z első és a ha rm ad ik rész kisebbség. A m i az első részt ille ti, a tisztelendő D e fin ito riu m szom orúan m ondja róluk? Ezek azok, akiket fölnevelt, akiket szeretett és becsült. A ha rm ad ik rész olyan, hogy szeretnénk, ha inkább ő k szakadnának el tő lü n k és nem az elsők. - Sok és jó gyüm ölcsöket hoznának a rekollektusok a jövőben, ha nem szakadtak volna el tő lü n k, m ert az iíjúság nevelése szem pontjából szavukkal és példájukkal ezerszer többet használnának szeretett tartom á nyunknak m in d, a m it m ost nyújtanak. Ezt a fegyelemben való lassú előrehaladás is igazolja. Igaz, hogy a közös élet régebben ná lu n k m egvolt, de időközben a szemlélődő életet felváltotta az aktív élet. M egváltoztak az id ők, körü lm ények és az emberek. M i is, m in t a tö b b i P. Gaudentius Dosztál tartományfőnök levelezése P. Bernardinus A. Portu Romatino miniszter generálissal 119

119 rendtárs, id ő k és helyek szerint változtunk. D e az Anyaszentegyház, a hívek javára, a püspökök, állam i vezetők megelégedésére m ű k ö d tü n k, és büszkén m ondhatom, szeretett M ariana P rovinciánk ezekben az időkben is it t Magyarországon virágzik. A tisztelendő D e fin ito riu m velem együtt szomorúsággal és aggodalom m al eltelve látja, hogy azoktól, a kik tisztességgel és lankadatlan m unkában öregedtek meg a tartom ányban, és a jelenlegi élethez szoktak hozzá, tettek fogadalm at, sokkal szigorúbb életet kívánnak, s erre nem kötelezhetők. Ezek azok, a kik m in d ezideig Szent Ferenc kertjében gyüm ölcsterm ő fák voltak, de amelyeket m ost, m in t fiatal csemetéket kezelnek, ezeket ha jlítan i akarni a n n y it jelent, m in t le tö rn i akarni. M it rem élhetnek ők, a kik nem akarnak csatlakozni a rekollektusokhoz? A k ik buzgólkodtak az U r szőlőjében, érdemekben gazdagok, a testvérek és a hívek részéről megbecsülésnek örvendtek. M ily e n sors vár rájuk, ha az egész tartom ánynak át kell vennie a reform ot? Ezért fél a tisztelendő D e fin ito riu m, vajon m ilyen eredménye lesz m indennek? A lanyhák aposztatálni fognak, a jo bbak az egyházmegyékben keresnek menedéket, szekularizálnak. A püspököknek ugyanis szükségük van papokra, és így azok a kolostorok, am elyek századokon keresztül a m ie in k voltak, k iü rü ln e k, ez ta rto m á n yunk rom lását jelenti. Főtisztelendő atya! Szom orúan és bánkódva fogadta a tisztelendő D e fin ito riu m azt az atyai parancsot, m elynek erejével a novíciusm agiszternek m aradnia kell, ezt és ezt kell házfőnöknek megválasztani. Rá még a fenyegetés: H a akadályozzátok a rekollektusokat, azokat saját joghatóságom alá vonom ; m eg tiltom, hogy fiatalokat vegyetek fel. M iért? N e m érezzük m agunkat bűnösnek, m in th a valam iben is akadá-lyoztuk volna őket. Sőt, őket szerettük és becsültük. D e úgy érezzük, m egfosztattunk annak a kolostornak elöljárója szabad választási jogától. Főtisztelendő atya! Jóakaró levelében ezt tetszik írn i: V ajon nem a tietek ő k m ost is? - N em m i szakadtunk el tő lü k, hanem - a fájdalom ők szakadnak el tő lü n k. Közülü k senki sem jö tt a tartom á nyi házba, a m ik o r M alackára m ent, és a m in t ha llo m, más rendházakba se m entek, inkább világiak házában vettek szállást. A z a látszat, m in th a m in ket, m in t leprásokat kerülnének. Egyáltalán nem tu d o k sem m it róluk. Sem m it nem közölnek velem, hanem beszám olóikkal főtisztelendő atyának vannak terhére. H o gyan tu d h a to tt volna a Generalis atya arról, hogy én Pesten tartózkodom, ha ő k nem írta k volna erről? N ekem úgy tű n ik, ő k állam ot form álnak az állam ban. - Ezek után igazán a m ie in k ők? V elünk való kapcsolatuk nagyon platonikus. H ova vezet ez? H ogyan egyeztethető össze Szent Ferenc atyánk szellemével, az alázatosság és engedelmesség szellemével? - Innen a tisztelendő D e fin ito riu m aggodalmának kifejezése: Ezeknek a k ip ró b á lt testvéreknek távozása aggodalom m al tö lt el bennünket stb. A zok a szavak pedig: M e g kell kérdezni a tartom ány atyáit és testvéreit, akarják-e a rekollektus rendházat vagy nem stb. azt je le n tik: a tisztelendő D e fin ito riu m lá tn i akarja, m ennyien kívánják a rekollektus kolostort, hányan vágyódnak oda kerü ln i, hányan hajlandók azt elfogadni vagy nem. Azaz: a D e fin ito riu m tisztán akarja lá tn i, van-e lehetősége a rekollektusok számának növekedésére. M in d e n rendtársnak teljes szabadságában áll dönteni erről. Senkit se kényszerítünk, hogyan nyilatkozzék. Főtisztelendő atya! Előírásunk, hogy nem szabad a rendtársaknak Rómába, a Generális atyához írn i a nagyobb elöljáró, azaz a tarto m á n yfő n ö k tu d ta és beleegyezése ellenére. M e rt m áskülönben nemcsak a rekollektusoknak, hanem más elégedetlenke 120 F ü g g e lé k

120 dőknek vagy büntetetteknek, ex lex testvéreknek alkalom adódna arra, hogy akár boszszúból, akár szenvedélyből, m ásokról vagy az elöljáróról valótlan és igaztalan dolgokat írjanak, zavart keltsenek stb. és ebben az esetben a béke és a szeretet sérelmet szenved, m elyek megőrzésére m inden erőm m el törekszem. Helyes vagy szükséges esetben és ha hasznos, a nagyobb elöljáró sohasem fogja m egtagadni az engedélyt, hogy valaki Rómába, a főtisztelendő atyához írjon. Elég ennyi ezekről a kellem etlen dolg okról, és bárcsak ne kellene ezekről beszámolnom. A lkalm atlankodásom ért és merészségemért bocsánatát kérve és kezét csókolva m aradok a főtisztelendő atya legodaadóbb híve: fr. G audentius Dosztál m in ister provincialis Erre az utolsó levélre R óm ából nem jö tt válasz. D e jö tt a főtisztelendő M in is te r Generalis atyától küldve az a kkor Magyarországon tartózkodó v o lt v isita to r generalis, Eusebius Ferm edzin, az előbbi levéllel, hogy megvigasztalja a tartom ányfőnököt. A n n a k távollétében felkereste Budapesten a tisztelendő custos atyát'* és a Páter Secretariust ^ Pozsonyban, a kik ő t m egfelelően in fo rm áltá k. Azzal távozott, hogy m ajd ír a P. Provinciálisnak, am i azonban m indez ideig nem tö rté n t meg. Pozsony, december 18-án fr. G audentius Dosztál m inister provincialis L a u e r A la jos generalis levele: jú liu s 24. Fr. Aloysius Lauer, az egész Kisebb Testvérek Rendjének M in iszte r generálisa és az Ű rban alázatos szolgája Szűz M á ria magyarországi Tartom ánya m in den Krisztusban kedves atyáinak és testvérének üdvöt, békét és szeráfi áldást! A m ik o r a kedves T artom ány ú j határkijelölése /c irc u m S c rip tio / m egtörtént, s am ikor az új vezetőség megválasztásával szükségszerűvé vált az általános összejövetel /ko n g regáció/, amelyen meg kell választani az egyes rendházak elö ljá ró it és más tisztségviselőket, ugyanakkor gondoskodni kell arról, hogy a Regula megtartása és a szerzetesi fegyelem megszilá rdu ljo n és napról-napra növekedjék. Ezért jelen levelünk hatályával ennek a kongregációnak /gyűlésnek/ idejét és helyét kije lö ljü k : a pozsonyi rendházban legyen f év aug. 2 -án. U gyanakkor levelünk erejével m eg hívju k az e m líte tt gyűlésre a Nagyon Tisztelendő Provinciális atyát, a tisztelendő Cusztos atyát, a tartom á ny d e fin ito ra it, megparan-csolva nekik a szent engedelmesség erejével, hogy aug. 20-án az em lített rendházban jelenjenek meg. A helyi elöljáróknak m eghagyjuk, hogy aug. 20-a e lő tt k ü ld jé k el hozzánk az em lített kolostorba: P. Gaudentius Dosztál tartományfőnök levelezése P. Bernardinus A. Portu Romatino miniszter generálissal 121

121 1. A hivatalukról való lem ondásukat; 2. Rendházuk /állom ányának/ pontos leírását a diskrét tagjainak és a Syndicus Apostolicusnak aláírásával, m egjelölve aktív vagy passzív adósságukat; 3. A discretorium igazolását, hogy abban az évben a rendház m inden tagja lelkigyakorlaton részt vett; 4. A z ille tő rendház papjainak esküvel erősített aláírását arról, hogy elvégezték a szám ukra k ije lö lt szentmiséket, m in d a rendes, m in d az örökös /a la p ítványi/ szentm iséket, - m áskülönben Ince pápa N u p e r kezdetű k o n s titú c ió ja értelm ében sem aktív, sem passzív szavazati joggal nem rendelkeznek a gyűlésen; 5. A h a lo tta k neve felsorolását, a k ik a le g u tó b b i kongregáció óta h u n y ta k el az Ú rb an kolostorukban; 6. A n n a k kinyilvánítását, hogy a rendház m in d e n tagja éli-e a tökéletes közös életet, - feltű ntetve azok nevét, a k ik az Á ltalán os K o n s titú c ió k megtartását m egtagadják. Végül, m ivel a gyűlésen az egész ta rto m á n yt é rin tő nagyjelentőségű ügyekről le szó, m elyektől nagy m értékben függ az egyesek békéje és nyugalm a, nyomatékosan ajánljuk, hogy buzgón im ádkozzanak Istenhez, kérve az ő megvilágosító kegyelm ét és segítségét. E nnek érdekében e lő írju k és m egparancsoljuk, hogy jelen levelünk közzétételének elejétől a gyűlés napjáig m indennap a laudes és a vesperás után m on d já k el a Veni Creator him nuszt a verzikulusokkal és könyörgésekkel a Szentlélekről, Szűz M á ria Szeplőtelen fogantantatásáról és Szent Ferenc atyánkról. A gyűlés napján pedig m inden rendházban végezzenek énekes vagy csendes szentmisét a Szentlélekről, hogy sokak könyörgése révén m inden, a gyűlésen megtár-gyalásra vagy elintézésre kerülő ügy Isten nagyobb dicsőségére, a tartom á ny javára és növekedésére szolgáljon. N e feledkezzetek el arról, hogy é rtü n k is im ádkozzatok. Ezt a levelet m inden kolostorban az összegyűlt közösség e lő tt olvassák fel, és a rendház levéltárában őrizzék meg. K e lt Róm ában a Szent A n ta l rendházban, jú l. 24-én fr. Aloysius Lauer M in is te r Generalis A generális atya megbízásából fr. A lbertus B aruffi helyettes ált. titk á r 122 F ü g g e l é k

122 Jegyzetek 1. Confraterré való kinevezés szövegének másolata a pesti kolostor könyvtárában található. 2. Bucsi László: Liszt és a magyar ferencesek (5 l-5 2.p p.) 3. fordította : P. Kovács Kalliszt O F M 4. tartom ányfőnök-helyettes 5. tartom ányi titkár 123

123 F e l h a s z n á l t ir o d a l o m A bécsi pápai követség levéltárának iratai Magyarországról , (szerk. Vanyó T iham ér Aladár), Budapest, A M ó ra Ferenc M úzeum Évkönyve 1978/79. 2., Szeged, Assisi Szent Ferenc m űvei (O puscula S. Francisd), Ú jvid é k, Szeged, Csíksom lyó, Balanyi G yörgy dr.: A magyar ferences rend rövid története, (kézirat) Balanyi G yörgy; A ferences m ozgalom begyökerezése m agyarföldön, Budapest, Balanyi G yörgy; A n im a franciscana, Budapest, Balanyi G yörgy; Assisi Szent Ferenc élete, Budapest, Balics Lajos dr; A róm ai katholikus egyház története Magyarországban II., Budapest, Bendefy László; Fr. Juliánus utazásainak kéziratos k ú tfő i, (ford. Balanyi G yörgy), Budapest, Boldogaszony, Frauenkirchen (m agyarnyelvű ism ertető), H.n., É.n. Bozsóky Pál Gerő; Segesdi krónika. Szeged, Bölcskey Ö d ö n O C ist.; A ferencrendiek székesfehérvári Szent Im re tem plom a, Székesfehérvár, Bölcskey Ö dö n: A szentantali ferencrendi kolostor és kegyhely története, É.n., H.n. Böröcz M arcell; Ferencesek a középkori magyar irodalom ban, Pécs, Burics László; Nagyatád község, Nagyatád, Czeizel G ábor; A Szent Ferenc-Rendiek N y itrá n, N y itra, Csemegi József ifj; Keszthely egykori ferences tem plom ának építéstörténete, D u n á tú li Szemle, Szombathely, V I II. év Eszterle József Péter; M ik o r jö tte k a ferencesek Magyarországba és hol ép ült első kolostoruk?, Esztergom, É.n. Farkas Seraphinus; Scriptores O rd. M in. S. P. Francisci Provinciae H ungáriáé eformatae nunc S. M ariae, Posonii, G em elli, Á goston O F M ; Franciskanizm us, (ford. P Takács Ince O F M ), Budapest, H alis István; A ferencrend kanizsai zárdája. Nagy-Kanizsa, Hegedűs T ib o r; A sümegi ferencesek restaurációs tevékenysége a X V II.- X V II. században. Budapest-Veszprém, (H ittu d o m á n y i A kadém ia diplom adolgozata) H e rm ann Egyed; A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig, M ünchen, H o rv á th A lice; Mesztegnyő, T T K 454. Budapest, H o rv á th Athanáz O F M ; A boldogasszonyi kegyhely története, H.n., H o rv á th D o m onkos O F M : A sümegi kegyhely rövid története, Pápa, H o rvá th G yörgy: Nagykanizsai alsóvárosi tem plom, Nagykanizsa, H o rvá th János; A magyar irodalom műveltségének kezdetei, Budapest, Huszár Im re Jeromos dr. O F M ; A z Esztergom i Ferences G im ná ziu m története F e l h a s z n á l t i r o d a l o m

124 ig, Esztergom, É.n. Huszár I. Jeromos O F M : P. A lbach J. Szaniszló O F M ( ), Szeged, Ijjas A nta l: A z egyház és az uralkodói abszolutizmus, Budapest, Józsa, Rem igius dr. - P. A n to n B ruck: K irche M a ria heim suchung und franciskanerkloster, Güssing, É.n. Kapossy Lucián dr.: Pápa város egyetemes leírása, Pápa, Karácsonyi János: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban tő l 1900-ig. Bp., Karácsonyi János: Szent Ferenc rendjének történetet Magyarországon I-II., Bp., 1922., Kastner Jenő: A Jókai-kódex és az obszerváns kódexirodalom, Budapest, Képes Újság, jú niu s 1. Kiss István dr.: Sim ontornya krónikája, Sim ontornya, Klem pa K áro ly és a keszthelyi prem ontrei gim názium, Budapest, Knauz N ándor: A m agyar egyház régi szokásai. M agyar Sión, I II. k. V I.f. K o llá n yi Ferenc: M ag yar ferencrendiek a X V I. század első felében, Századok, Bp., Kopcsányi Jánosné: K opcsányi M á rto n ferencrendi szerzetes életrajza és iro d a lm i munkássága, Budapest, Kovács A n ta l K alliszt: A sümegi ferences kegytem plom és kolostor története és leírása, Sümeg, Lángi József: A mesztegnyői ferences tem plom falképei és beredezése. M agyar A rn o ld O F M : 340 Jahre Franciskaner in Güssing, Güssing, M agyar A rn o ld O F M : Egy bolívia i misszionárius em lékiratai, Graz, (kézirat) Magyarország Vármegyéi és Városai: Pozsony, Bars, Esztergom, Somogy M ariánus Elet több száma M aszarik V ik to r: A Szűz M á riá ró l nevezett Szent Ferenczrendű T artom ány pozsonyi zárdájának, tem plom ának, kápolnáinak és góth stylű tem plom tornyának története, Pozsony, M eszlényi A n ta l: A jo zefin izm u s kora ( ), Budapest, N agy B éni dr.: A m ariánus ferencesek a X V I. század első felében. K ato liku s Szemle, N agy Béni dr.: A mariánus ferencesek 1790-től az iki nemzeti zsinatig, Budapest, N agy Béni dr: A m ariánus ferencesek II. József korában. Kát. Szemle, N agy Béni dr: Herczeg Eszterházi Pál nádor, a "ferencesek jótevője, Eger, Pápa, (szerk. Farkas A ranka), Pázmány Péter b ibo rnok, esztergomi érsek, Magyarország prímása össezgyűjtött levelei II., (szerk. H a n u y Ferenc), Budapest, Pethö Lénárd O F M : A z andocsi búcsújáróhely ismertetése, Andocs, Pozsony és környéke, Pozsony, Rácz Pius O F M : Emlékezés g ró f Batthyány Lajosra, az ország első független korm á nyának elnökére, Szeged,

125 Religio, 1850, 18 Schoen A rn o ld : Emlékezés a klarisszák budavári és a ferencesek pesti tem plom ára, Budapest, Statuta C onstutiones et Decreta Provinciae S. M ariae H ungáriáé O rd in is M in o ru m S trictioris Observantiae, Posonii, Statuta M u n ic ip a lia Proae. M arianae, Pozsony, Sümegi Szűz M ária Képes Ferences Naptára évre Szabó Erzsébet: A pesti ferences tem plom, Budapest, Szabó Im re: Andocsi kegyhely története, Andocs, Szántó Konrád: A katolikus egyház története I- IL, Budapest, Szent A n ta l K o llé g iu m - Esztergom, Nagyatád, Szent Ferenc nyom dokain, Budapest, Szöllössy K ároly: A z O sztrák-m agyar M onarch ia összes szerzetes rendelnek történeti és statisztikai rajza I., Arad, Takács Ince O E M : A székesfehérvári egyházmegyét körülvevő más ferences kolostoro k hatása és m unkája az egyházmegye híveire. A z anyakönyvek bizonyságai, (kézirat) Takács Ince O E M : A székesfehérvári ferencesek és m űködésük, (kézirat) Takács Ince O E M : Assisi k ü ld ö tte i, Gyöngyös, Takács Ince O E M : K rím félszigetének és vidékének középkori kereszténysége, Budapest, Takács Ince O E M : M agyar ferences aszketikus élet és aszketikus kiadványok különös tekin tette l a X V II. és X V III. századra, Budapest, Takács Ince O E M : Savaria Eranciscana, (kézirat) Takács Ince O E M : Szent Eerenc fia i Veszprém egyházmegye területén, Veszprém, 1948, (kézirat) Teschler Béla: A z okolicsnói Szent-Ferencrendi tem plom és kolostor története, Liptószentm iklós, Theologia, sz. Weiss M ih á ly O E M : A ferencesek m alackai reform ja Várgesztes, (kézirat) Weiss M ih á ly O E M : A veszprémi ferences tem plom és kolostor, (kézirat) Weisz János M ih á ly O F M : Ferencesek Veszprémben , (kézirat) Zalavármegyei évkönyv a m illeneum ra, (szerk. H a lis István és H o ffm a n n M ó r), N agykanizsa, F e l h a s z n á l t ir o d a l o m

126