Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA. 10. számú melléklete

Átírás

1 Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 10. számú melléklete AZ EGYETEM TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZATA Gödöllő, 2003.szeptember

2 2 Bevezetés A Szent István Egyetem Tanácsa (a továbbiakban: Egyetemi Tanács) az Egyetem Hallgatói Önkormányzatával egyetértésben (a továbbiakban: EHÖK), a felsőoktatásról szóló évi LXXX. Törvény 88. -ában kapott felhatalmazás alapján a Szent István Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzatát a következőkben határozza meg: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szabályzat hatálya 1. A Szent István Egyetem (a továbbiakban: egyetem) Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának (továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed az egyetemen folyó egyetemi és főiskolai alapképzés, a szakirányú továbbképzés nappali, esti, levelező és távoktatási tagozatain magyar nyelven tanulmányokat folytató magyar állampolgárságú egyetemi és főiskolai hallgatók (a továbbiakban: hallgató) tanulmányi és vizsga ügyeire. A Szabályzat hatálya - ha jogszabály vagy nemzetközi megállapodás eltérően nem rendelkezik - kiterjed az (1) bekezdés szerinti képzési szinteken, illetve formákban résztvevő külföldi állampolgárságú hallgatókra is. A külföldi hallgatókra vonatkozó esetleges sajátságos szabályokat a Kari Tanulmányi és Vizsgaszabályzat mellékleteként kell kiadni. A Szabályzat hatálya nem terjed ki a felsőfokú szakképzésre, az idegen nyelvű képzésre és a doktori képzésre. Az ezekre a képzésekre vonatkozó, a hatályos jogszabályok alapján összeállított tanulmányi és vizsgaszabályzatokat a felsőfokú szakképzés és az idegen nyelvű képzés esetében az illetékes kari tanács, a doktori képzés esetében pedig az Egyetemi Doktori Tanács fogadja el. A karok és ha az illetékes kari tanács úgy döntött- a felsőfokú képzést végző intézetek(a továbbiakban kar, illetve karok) a Szabályzatot képzési sajátosságaik figyelembevételével mind az alapképzés, mind pedig a szakirányú továbbképzés tekintetében a kari szabályzatokra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően kiegészíthetik (a továbbiakban: kari szabályzat) A kari szabályzatok nem lehetnek ellentétesek e Szabályzat rendelkezéseivel. A felsőfokú szakképzésre, az idegen nyelvű képzésre és a doktori képzésre vonatkozó szabályzatokat, valamint a kari tanulmányi és vizsgaszabályzatokat törvényességi felülvizsgálatra meg kell küldeni a rektornak. A felsőfokú képzést végző intézetek szabályzat kiegészítésének törvényességi felülvizsgálatát az illetékes dékán végzi el.

3 3 2. A tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró személyek és testületek A Szabályzat rendelkezései szerint eljáró személyek: a dékán / főigazgató és az illetékes dékán -/ főigazgató-helyettes, a tanulmányi bizottság elnöke, valamint a kreditátviteli bizottság elnöke A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben első fokon az oktatókból és hallgatókból álló kari tanulmányi bizottság (a továbbiakban: tanulmányi bizottság), kreditegyenértékűsítési, kreditátviteli ügyekben a kreditátviteli bizottság jár el. A tanulmányi bizottság elnöke az illetékes dékán -/ főigazgató-helyettes vagy a kari tanács által választott oktató, tagjai fele részben oktatók, fele részben hallgatók, akiket a kari tanács, illetve a kar Hallgatói Önkormányzata választ meg saját belső szabályzata szerint. A tanulmányi bizottság titkára az illetékes kari hivatal vezetője, vagy megbízottja, aki szavazati jog nélkül vesz részt a bizottság ülésén. A kreditátviteli bizottság elnökét és bizottságának összetételét a karok saját szabályzatukban határozzák meg. Karonként legalább egy tanulmányi bizottság és egy kreditátviteli bizottság működik. A bizottságokban biztosítani kell a tanulmányaikat különféle képzési formákban folytató hallgatók képviseletét. A tanulmányi és kreditátviteli bizottságok létszámáról, oktató tagjai megválasztásának módjáról a kari szervezeti és működési szabályzatban, illetve a kari tanulmányi és vizsgaszabályzatban kell rendelkezni. 4. (1) A tanulmányi és kreditátviteli bizottságok maguk határozzák meg ügyrendjüket a kövekezők figyelembevételével: a tanulmányi és kreditátviteli bizottság akkor határozatképes, ha oktató és hallgató tagjainak külön-külön is több, mint a fele jelen van; a tanulmányi és kreditátviteli bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. a tanulmányi és kreditátviteli bizottság döntései előtt szükség szerint kikéri az illetékes tantárgyfelelős/tanszékvezető (szakvezető) véleményét; a tanulmányi és kreditátviteli bizottság egyes jogköreit - minősített többséggel - elnökére átruházhatja,

4 4 az elnök az átruházott hatáskörben történő döntés előtt szükség szerint kikéri a hatáskörileg illetékes tantárgyfelelős / tanszékvezető (szakvezető) véleményét; (2) A tanulmányi és kreditátviteli bizottság elnöke az átruházott hatáskörben hozott döntésekről rendszeresen tájékoztatja a bizottságot. 5. A tanulmányi és kreditátviteli bizottságok, illetőleg a dékán (főigazgató) által hozott elsőfokú döntés ellen a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivételével a hallgató annak kézhezvételétől (tudomására hozásától) számított 15 napon belül, az ESZMSZ 20. -a (4) bekezdése és 35/B.(1) bekezdése alapján valamint a ESZMSZ 131/A..-ban meghatározott eljárás keretében felülbírálati kérelemmel élhet. A felülbírálati kérelmet a tanulmányi, illetve a kreditátviteli bizottság döntése ellen az illetékes kari hallgatói felülbírálati bizottsághoz, a dékán (főigazgató) döntése ellen pedig az Egyetemi Hallgatói Felülbírálati Bizottsághoz kell benyújtani. (2) A hallgató az ESZMSZ 131/A -ának (7) bekezdése szerint az (1) bekezdésben meghatározott felülbírálati bizottságok másodfokú döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétől számított 30 napon belül. A felülvizsgálati kérelemről a keresetlevél egy példányának benyújtásával értesíteni kell az (1) bekezdésben meghatározott illetékes felülbírálati bizottság elnökét. 3. Hallgatói jogviszony 6. A hallgatói jogviszonyra vonatkozó alaprendelkezéseket az ESzMSz 14. -a tartalmazza. Jelen Szabályzat rendelkezik arról, hogy a hallgatói jogviszony évhalasztás, évkihagyás, illetve más tanulmányi okból történő szünetelése vagy megszűnése esetén a hallgatót milyen jogok és kötelezettségek illetik meg. A hallgatói jogviszony folyamatosságáról a tantervek alapján a karok és szakok tanulmányi és vizsgaszabályzata rendelkezik. 4. A tantárgyi struktúra 7. (1) Az egyetemen folyó alapképzésben és szakirányú továbbképzésben a Kormány által kiadott képesítési követelmények tartalmazzák a képzési célt, a képzés időtartamát, szakképesítés megjelölését, azoknak a tantárgycsoportoknak a felsorolását, amelyek oktatása kötelező, a legkisebb össz. óraszámot, az alap- és szakképzés, valamint az elméleti és gyakorlati képzés arányát, a heti legmagasabb óraszámot, az esetleges szigorlati, illetve záróvizsga tárgyakból előírt tanegységek (kreditek) számát, a kötelező vizsgákat, az előírt szigorlatokat az ismeretek ellenőrzési rendszerét, a záróvizsga típusát, tantárgyait, eredményeinek kiszámítási módját és a szakdolgozat (diplomamunka) követelményeit.

5 5 (2) A tantervek a képesítési követelmények tartalmi előírásaihoz, az alkalmazott teljesítmény elismerési rendszerhez igazodva határozzák meg oktatási időszakonkénti bontásban a különböző típusú tantárgyakat, ezek össz. óraszámát (elméleti és gyakorlati órák szerinti bontásban), valamint a hozzájuk rendelt számonkérést és kreditpontokat. A tantervben meg kell határozni a szakmai gyakorlatok időtartamát, beosztását, az ismeretek ellenőrzésének formáit és időpontját, valamint a záróvizsgára bocsátás részletes feltételeit és a diplomamunkára, szakdolgozatra vonatkozó előírásokat. (3) A tantárgy programja meghatározza a tantárgy feladatát a szakképzés céljának megvalósításában, tananyagának rövid leírását - megjelölve az írott tananyagot és formáját, a képzési idő alatti óraszámát, leírja a tananyag feldolgozási formáinak (előadás, szeminárium, gyakorlat stb.) arányait, a felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközöket, a hallgató egyéni munkával megoldható feladatainak típusait, és tematikus felsorolásban tartalmazza a vizsgakövetelményeket. II. A TANULMÁNYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 1. A tanév időbeosztása 8. Az egyetemen az oktatás általában tanéves, ezen belül féléves rendszerben folyik. Az őszi félév általában szeptembertől a következő év január végéig, a tavaszi félév pedig februártól július végéig tart. Az alapképzés távoktatási és levelező tagozatain, valamint a szakirányú továbbképzésben a tanév a naptári évet is követheti. A teljes képzési időn belül az oktatási időszakot - beleértve a szorgalmi időszakot, vizsgaidőszakot, a szakmai gyakorlati időt, valamint a téli, és nyári szünetet - a tantervek és a kari tanévi időbeosztások határozzák meg. A félévek időbeosztását a karok vezetői határozzák meg a kari hallgatói önkormányzat véleményének figyelembevételével. A kreditrendszer elveire tekintettel az egy kampuszon működő karokon - a tantervi sajátosságok figyelembevételével lehetőleg azonos időbeosztás szerint kell oktatni. A tanévi időbeosztást úgy kell meghatározni, hogy abban a szorgalmi időszak félévenként hét legyen. A vizsgaidőszakról, illetve az esetleges utóvizsga időszakról, illetőleg a félévközi beszámolási időszakról a kari szabályzatban kell rendelkezni. A szünetek együttes hossza legalább 6 hét. A téli és nyári szünetet a tanterv időbeosztásában kell beütemezni. A tavaszi (húsvéti) szünet időpontját a közoktatás tanévi időbeosztását is figyelembe véve kell meghatározni. A felsoroltakhoz a szorgalmi időszakban a dékán/főigazgató a kari hallgatói önkormányzat véleményének meghallgatásával további 6 nap tanítási szünetet engedélyezhet.

6 6 A tantermi órák időtartama nappali képzés esetén legalább 45 perc, ettől indokolt esetben a kampusz eltérhet az Egyetemi Tanács egyetértésével. Egyéb oktatási formák esetében a tantermi órák időtartama a kari szabályzat rendelkezése szerint. Minden tanóra után szünetet kell tartani, illetve lehetővé kell tenni, hogy a hallgatók a délelőtti és délutáni órák között ebédidőt kapjanak. Amennyiben az oktatás folyamatossága szükségessé teszi az érintett hallgatói közösséggel egyetértésben ez alól kivétel tehető. 2. A hallgató beiratkozási kötelezettsége 9. A hallgató köteles a kar vezetője által meghatározott időszakban beiratkozási kötelezettségének eleget tenni. Valamennyi hallgatói jogra kiterjedő jogviszony a beiratkozással jön létre, illetve újul meg. A felvett hallgató bármely képzési szinten és tagozaton csak személyesen iratkozhat be. A beiratkozáskor kell az első évesek részére kiállítani, a felsőbb éves hallgatók esetében érvényesíteni a hallgatói jogviszony fennállását tanúsító közokiratot, a diákigazolványt. A diákigazolványra vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet alapján rektori utasítás tartalmazza. A beiratkozást a hallgató előzetesen indokolt kérelmére a dékánhelyettes/főigazgató-helyettes későbbi időpontra engedélyezheti. A kérelemhez csatolni kell annak indokát tanúsító igazolásokat, illetve a nyilatkozatot. A kérelem teljesítése feltételekhez (pl. különeljárási díj fizetéséhez) köthető. (5) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgató a beiratkozást saját hibájából vagy a hallgatói jogviszonyára vonatkozó tanulmányi, illetve fegyelmi döntés miatt nem teljesíti. Négy félév szünetelés után a hallgatót törölni kell a névsorból, hacsak a hallgató kérelmére a dékán (kari főigazgató), a 16. (2) bekezdése alapján, nem engedélyezte a törlés mellőzését. Az első félévre be nem iratkozott hallgató számára a hallgatói jogviszonyról igazolás nem adható ki. 10. A hallgató - egyéb adminisztrációs és nyilvántartási feladatok teljesítése mellett hallgatói jogviszonyának minden félévét leckekönyv megnyitással kezdi. Ennek keretében leckekönyvébe felveszi a minatanterv által felkínált kötelező, és választható tantárgyakat. A hallgatók a tantárgyakat az előtanulmányi rendszernek megfelelően vehetik fel. A hallgató a beiratkozáskor leckekönyvébe felveszi a tantárgyak nevét, a tárgyfelelős nevét, a tantárgy óraszámát és a kredit értékét A vizsgaidőszak lezárása után az illetékes kari hivatal tanulmányi részlege (tanulmányi osztály-, csoport-, titkárság stb.) kiszámítja a hallgató félévi tanulmányainak minősítéséül használt kreitindexet, majd bevezeti a leckekönyvbe és a leckekönyv tárgyfélévi követelmények teljesítésére vonatkozó oldalát/oldalait lezárja.

7 7 Az egyes képzési szintek és tagozatok (szakok, szakirányok) szervezéséért felelős karok a tantervi programokat és ajánlásokat valamennyi első éves hallgató számára megadják. A tantervi programok és ajánlások minden esetben tartalmazzák a tantárgyak sikeres lezárása esetén megszerezhető mennyiségi kredit pontszámok értékét. A kari szabályzat az (1) - (4) bekezdésben foglaltakat a kari követelményrendszerben foglaltak alapján kiegészítheti. A leckekönyv felvételének, illetve leadásának szabályairól a kari szabályzat rendelkezik. 11. Lehetővé kell tenni, hogy a tantárgyak kiválasztásához a hallgatóknak kellő idő álljon rendelkezésükre. Ennek érdekében a felvehető tantárgyakat a vizsgaidőszak megkezdése előtt legalább két héttel meg kell hirdetni és a szorgalmi időszak második hetének utolsó napjáig a tárgyfelvételt le kell zárni. Ezután a hallgatók a kari szabályozástól függően módosíthatják választásukat. Ezt követően az illetékes kari hivatal lezárja a tantárgy felvételt a leckekönyvben. A lezárt indexbe további tárgyfelvételre nincs lehetőség, kivéve, ha a dékán/főigazgató kivételesen engedélyezi félév közben tantárgy meghirdetését. A hallgató a következő tanulmányi időszakra akkor is beiratkozhat ha az előző tanulmányi időszak tantervi követelményeit nem teljesítette. Az illetékes kari hivatal köteles tájékoztatást adni: a kellő számú jelentkező hiányában nem induló tantárgyakról, azokról a tantárgyakról, amelyekre túljelentkezés miatt nem volt elfogadható valamenynyi hallgató jelentkezése, ebben az esetben a tárgyat meghirdető tanszék (intézet) köteles a jelentkezettek rangsorolt listáját és várakozó listáját is közzétenni. Tantárgy indításhoz szükséges létszámot a kari szabályzat határozza meg. 3. Tájékoztatás a követelményekről 12. A dékánnak/főigazgatónak a kari szabályzat előírásai szerint gondoskodnia kell arról, hogy a hallgatók a beiratkozáskor tájékoztatást kapjanak kötelezettségeikről és jogaikról, az órarendről, a félévi tanulmányi követelményekről, a tananyagról, a kötelező és ajánlott irodalomról, az üzemi (termelési) gyakorlatokról és a TDK munkáról. A SZIE és karai hallgatói információs rendszerben biztosítja, hogy minden hallgatója megfelelő információt kapjon az egyetemi kreditrendszerről és annak szabályairól. Az információs anyagot az ECTS (European Credit Transfer System) elveinek megfelelően kell elkészíteni magyar és angol nyelven, segítve vele külfödi hallgatók magyarországi tanulmányait, és magyar hallgatóink külföldi tanulmányainak hazai elismerését. A tájékoztatás érdekében a hallgató részére az egyetem- és a kar szervezeti és működési sza

8 8 bályzatait, a kreditszabályzatot és más, a hallgatókat is érintő fontosabb szabályzatait, a karok, szakok képzési célját, a követelményeket, a tantervi előírásokat és a kar által meghirdetett tantárgyak programját tartalmazó kivonatokat (összefoglalókat), a dékáni (kari) hivatalokban, a hallgatói önkormányzatoknál, és lehetőség szerint a kari internetes honlapokon, valamint a kampusz, illetve a kar könyvtárában hozzáférhetővé kell tenni. Az egyes tantárgyak, illetve gyakorlatok vagy egyéb oktatási formák tartalmára, a tanulmányi és vizsgakövetelményeire, stb. vonatkozó ismereteket a felelős tanszéknek a félév első foglalkozásán a kari információs anyagok adta tájékoztatáson túlmenően szóban ismertetnie kell és azt egyidejűleg írásban ki kell függeszteni a tanszéki hirdetőtáblán. Amenynyiben a kifüggesztett követelményrendszer eltér az egyetemi, illetve kari tanulmányi és vizsgaszabályzattól - a kifüggesztést követő két héten belül beérkezett - hallgatói észrevételt a felelős tanszéknek 8 napon belül orvosolnia kell. A tantárgyi követelményeket meg kell küldeni a dékáni, főigazgatói hivataloknak is. 4. Részvétel a foglalkozásokon 13. Az előadások a képzési folyamat szerves részét képezik, így az egyetem a hallgatóktól elvárja az azokon való részvételt, erre azonban adminisztratív eszközökkel nem lehet kötelezni. A számonkérések az előadásokon elhangzott ismeretanyagra is kiterjednek. A gyakorlati foglalkozásokon való részvétel - a tantárgyi követelményrendszer előírásaitól függően - általában kötelező. Az ezekről való hiányzás megengedhető mértékéről, a mulasztások következményeiről, illetve pótlásának módjáról a kari szabályzatban kell rendelkezni. 14. A hallgatók a tantárgyfelelős engedélye alapján az egyes tantárgyak foglalkozásait a szorgalmi időszak elején meghatározott tanulmányi csoportbeosztástól eltérően is látogathatják, ha ezt a feltételek (pl. férőhely) lehetővé teszik, illetve, ha ez nem akadályozza egyéb tanulmányaik teljesítését. A tanulmányi munka feltételeit, követelményeit és a felkészülés ellenőrzésének módját az egyes tantárgyak felelős előadói (oktatói) határozzák meg a tanterv alapján. Az ellenőrzésre és a feladatok pótlására vonatkozó szabályokat a tantárgy követelményrendszerében kell meghatározni. A tantárgy félévi követelményeit úgy kell összeállítani, hogy a hallgató elegendő lehetőséget kapjon a vizsgára bocsátás feltételeinek megszerzéséhez. A tantárgyfelelős előadó köteles a zárthelyi dolgozatok pótlására legalább egy időpontot biztosítani. A szorgalmi időszak során a tantárgyi követelményrendszerben a felkészülés ellenőrzése az illető évfolyam / szak / szakirány esetében napi maximum két, heti maximum 6 alkalommal lehetséges, melynek egyeztetése a kari hallgatói önkormányzat feladata.

9 9 5. A tanulmányok kérelemre történő halasztása, illetve megszakítása 15. A felvett hallgató személyi, illetve családi körülményeire tekintettel az alapképzésben legfeljebb négy félévre, a szakirányú továbbképzésben pedig két félévre elhalaszthatja tanulmányainak megkezdésé(évhalasztás). Félévkihagyásnak számít, ha a hallgató a már megkezdett tanulmányait egy félévre megszakítja. Évkihagyásnak számít, ha a hallgató már megkezdett tanulmányait folyamatosan több, de legalább két félévre megszakítja. (Fél)évkihagyás tanulmányai során a hallgatónak - a 16. (1) bekezdésében foglalt eset kivételével - az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben, -figyelembe véve a 16. (3) bekezdésében foglaltakat- a kari szabályzatban előírt alkalommal adható. Az engedélyezett külföldi részképzésben való részvétel nem számít (fél) évkihagyásnak, hacsak ezt a hallgató külön nem kéri. Az évhalasztást a tanévkezdés előtt legalább két héttel, a félévkihagyás engedélyezését az érintett félév előtti szorgalmi időszak vége előtt legalább két héttel, az évkihagyást pedig a szorgalmi időszak megkezdése után is lehet kérni. A kérelmet írásban, az indokok részletes kifejtésével a tanulmányi bizottság titkárához kell benyújtani. (Fél)évkihagyás csak abban az esetben kérhető, ha a hallgatót tanulmányi vagy vizsgamulasztás nem terheli. A kérelem ügyében a tanulmányi bizottság dönt. 16. A hallgató bejelentésére a gyermekgondozási díj, illetőleg segély folyósításának idejére, de legfeljebb a képzési idő tartamára, évhalasztást, illetve (fél)évkihagyást kell engedélyezni. (2) Az évhalasztás alatt a hallgató nem áll az egyetemmel jogviszonyban. A (fél)évkihagyás alatt a hallgatói jogviszony szünetel, megilleti viszont a hallgatót ez idő alatt is a tanulmányi katonai szolgálathalasztás, az egyetemi(kari) könyvtárhasználat joga, s amennyiben tanulmányi munkát is végezhet, az ezzel kapcsolatos szolgáltatásokat és kedvezményeket hallgatói jogon veheti igénybe. (3) A hallgatói jogviszony összesen négy félévig szüneteltethető, amelyet a tanulmányi bizottság további két félévvel, különleges méltányosságot indokoló okból legfeljebb a képzés időtartamának megfelelő ideig meghosszabbíthat.

10 10 Az egyetem karaira az a hallgató vehető át: 6. Átvétel 17. (a) (b) aki egyetemi szakra való átvételi szándék esetén egyetemi karon legalább egy lezárt, érvényes tanévvel (vagy annak megfelelő oktatási időszakokkal), főiskolai szakra való átvételi szándék esetén egyetemi vagy főiskolai karon legalább egy lezárt érvényes félévvel rendelkezik és akinek hallgatói jogviszonya nem elbocsátás vagy fegyelmi úton való kizárás miatt szűnt meg, illetőleg a kötelező elbocsátás vagy kizárás feltételei sem állnak fenn. Az (a) pontban foglalt feltételektől különös méltánylást érdemlő esetben el lehet térni. Az átvételről a tanulmányi bizottság, az átjelentkező hallgató előző tanulmányainak elismeréséről az érintett tantárgyfelelősök javaslatát figyelembe véve a a kreditátvételi bizottság dönt. Egyetemen belüli karok közötti átvétel esetén az elbocsátó kar dékánjának/főigazgatójának véleményét is ki kell kérni. Az átvétel feltételeit, az eljárás rendjét a kari szabályzat tartalmazza. A (3) bekezdésben meghatározott eljárás alapján kell elkészíteni az átvételi határozatot, és azt meg kell küldeni a kérelmezőnek. Ebben tájékoztatni kell a kérelmezőt az átvétel feltételeiről és a határozattal kapcsolatos jogorvoslat lehetőségéről. Az 5. -ban foglalt rendelkezéseket a hallgatók szak, illetve intézményválasztásának eseteiben is alkalmazni kell. 7. Egyéni tanulmányi időbeosztás 18. Egyéni tanulmányi időbeosztást meghatározott időre, alkalmanként legfeljebb 2 félév időtartamra kérhet a hallgató az indok megjelölésével. Egyéni tanulmányi időbeosztás engedélyezésének feltételeiről a kari szabályzat rendelkezik. Az egyéni tanulmányi időbeosztásszerinti tanulás iránti kérelmet a tanulmányi bizottság titkárához kell benyújtani, megjelölve a kérelem indokát és az igényelt kedvezményeket. Az egyéni tanulmányi időbeosztás engedélyezéséről és feltételeiről - a tárgyfelelősök és az érintett tanszékek véleményének kikérése után - a tanulmányi bizottság dönt.

11 11 Az egyéni tanulmányi időbeosztásalapján tanulmányokat folytató hallgatónak is teljesítenie kell valamennyi tantárgyból a tantervben előírt tartalmi (elméleti és gyakorlati) követelményeket. Indokolt esetben az egyéni tanulmányi időbeosztás vonatkozó engedély visszavonható. 8. Párhuzamos képzés 19. (1) A párhuzamos képzésben résztvevő hallgató egy időben két felsőoktatási intézményben, karon/szakon folytathat tanulmányokat, és sikeres elvégzésük esetén külön-külön oklevelet kaphat. A párhuzamos képzésben való részvétel azonban, az Ftv. értelmében, második, illetve további, és ennek megfelelően költségtérítéses alapképzést jelent. (2) Párhuzamos képzésben vehetnek részt: a) az egyetem hallgatói az egyetem másik egyetemi, vagy főiskolai karán; b) az egyetem hallgatói saját karukon másik szakon; c) másik egyetem vagy főiskola hallgatói az egyetem valamelyik karán; d) az egyetem hallgatói másik egyetem, főiskola valamelyik karán. (3) A párhuzamos képzésre a felsőoktatási felvételi eljárás keretében az Oktatási Minisztérium által meghatározott határidőre, és módon, az OM által kiadott jelentkezési lapok felhasználásával kell jelentkezni az illetékes karon, illetve más egyetem vagy főiskola esetén az érintett intézmény által meghatározott helyen.. A felvételi eljárást, a rangsorolás elveit és módját, vonatkozó jogszabály alapján, az egyetemen a karok felvételi szabályzatukban állapítják meg. Ezt a Felvételi Tájékoztatóban közzé kell tenni. Nem vehető fel a párhuzamos képzésre az a hallgató aki a (3) bekezdésben meghatározott jelentkezési lapját az adott határidőig nem adja be. (4) A hallgatónak a jelentkezési laphoz az egyéb, a jogszabályban, illetve a kari felvételi szabályzatban előírt okmányokon és igazolványokon kívül csatolni kell karának (anyaintézményének) a párhuzamos képzésben való részvételhez a hozzájárulását is. Ezt az egyetem hallgatói számára a (2) bekezdés a), b) és d), pontjában foglaltak esetében a kari tanulmányi bizottság véleményét meghallgatva a dékán ( kari főigazgató), a (2) bekezdés c) pont szerinti esetben pedig az érintett intézmény szabályzata szerint illetékes vezető ad meg. Ugyancsak mellékelni kell a jelentkezési laphoz az egyéni tanulmányi rend engedélyezésére vonatkozó kérelmet is. Erről az egyetemen a felvételi döntés után, az illetékes kari tanulmányi bizottság dönt (1) A párhuzamos képzésre felvett hallgató anyaintézményének azt kell tekinteni, ahol jogosult a hallgatói juttatásokra.

12 12 (2) Párhuzamos képzés esetén a hallgatónak mindkét felsőoktatási intézményben/szakon külön leckekönyve van. (3) A párhuzamos képzésben résztvevő hallgatónak - az egyéni tanulmányi időbeosztás engedélyezett keretei között - teljesítenie kell minden követelményt, továbbá vonatkoznak rá a tanulmányi és vizsgaszabályzat és más, a hallgatókra vonatkozó, egyetemi és kari szabályzatok rendelkezései is. 9. Áthallgatás 21. Az egyetem hallgatója külön engedély nélkül részt vehet másik felsőoktatási intézmény, kar (szak) előadásain és foglalkozásain, ha azt a fogadó intézmény szabályzata nem korlátozza, vagy nem zárja ki, és tanulmányi kötelezettségeinek ezzel egyidejűleg eleget tud tenni. Az egyetem hallgatója a más intézményben hallgatott tantárgyat leckekönyvébe fel is veheti, és vizsgát tehet, ha ezt a fogadó intézmény (kar, szak) előzetesen engedélyezi. Ha az egyetem hallgatója a tantervben a kötelezően előírt tantárgyat kívánja felvenni egy másik felsőoktatási intézményben, és abból vizsgát is kíván tenni, ahhoz mindkét érintett intézmény illetékes tanulmányi bizottságának engedélye szükséges. Az ilyen vizsgát úgy kell tekinteni, mintha azt a hallgató a saját intézményében tette volna le, ha a tantárgy megfelel a kreditszabályzatban megfogalmazott egyenértékű tantárgyakra vonatkozó feltételeknek.. Ha a tantárgy e feltételeknek nem felel meg, a kar különbözeti vizsga letételét is előírhatja Más egyetemek (főiskolák) hallgatói az egyetemen megtartott bármely tanrendi elfoglaltságon - a tárgy felelős oktatójának történő bejelentés mellett - külön engedély nélkül is részt vehetnek, feltéve, hogy a részvételt objektív körülmények (pl. laboratóriumi férőhely hiánya) nem akadályozzák. 22. A külföldi részképzés az áthallgatás különleges esete. Ennek keretében az egyetem hallgatója legalább három hónapig külföldi felsőoktatási intézményben folytat tanulmányokat és ott vizsgát tesz. A külföldi részképzés megvalósulása esetén a tantárgyfelelős (szakvezető) javaslatára a kreditátviteli bizottságtételesen rendelkezik a beszámítható tantárgyakról. A külföldi részképzés keretében vagy más magyar egyetemen, főiskolán a 21. (3) bekezdése szerint sikeresen teljesített tantárgyak a leckekönyvbe bevezetésre kerülnek. A kredit értéket - egyéb rendelkezés hiányában - az illetékes tantárgyfelelős oktató véleményének figyelembevételével a kreditátviteli bizottság állapítja meg a Kreditszabályzat 6.. A helyettesítő tantárgyak elfogadása fejezet szerint..

13 13 A tantervben előírt gyakorlatok külföldi teljesítéséhez a gyakorlat szervezéséért felelős vezető előzetes engedélye szükséges. 10. Felmentés a tanulmányi és vizsgakötelezettség alól 23 Az egyetem másik karáról (szakáról), vagy más felsőoktatási intézményből átvett, a párhuzamos - illetve második alapképzésben résztvevő, továbbá a tanulmányait bármely okból megszakító hallgató a más intézményben szerzett kreditek beszámítását a Kreditszabályzat 5. szerint kérheti. A kérelemről és az így beszámítható kredit értékről, az illetékes tantárgyfelelős (szakvezető) véleményét meghallgatva, a kreditátviteli bizottság dönt. III. AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK ÉS A LECKEKÖNYV ALÁÍRÁSA A leckekönyv aláírása 24. A leckekönyv aláírása az adott tantárgy szorgalmi időszakra előírt követelményeinek teljesítését igazolja. Az aláírás megszerzésének feltételeiről a tantárgyi követelményrendszer, az aláírás megtagadásának következményeiről a kari szabályzat rendelkezik. 2. A vizsgaidőszak 25. Vizsga a szorgalmi időszakra előírt tantárgyi követelmények teljesítése esetén a szorgalmi időszakban is engedélyezhető. A félév kezdetén közölni kell azt is, hogy melyek azok a tantárgyak, amelyekből a hallgató a követelmények teljesítése után a szorgalmi időszak folyamán vizsgázhat. Ennek feltételeit, időpontját az évfolyamfelelőssel vagy a kari hallgatói önkormányzattal egyeztetve a tantárgyfelelős a követelményrendszerben határozza meg. Ha a tárgyfelelős által megadott és a hallgatók által igényelt időpont között lényeges eltérés van a hallgatók jogorvoslattal az 5. -ban foglaltak szerint élhetnek.

14 14 A vizsgaidőszakra a vizsgaidőpontokat a tantárgy előadója (tárgyfelelős) a tantárgyat felvett hallgatói csoport képviselőjével, vagy az érintett évfolyam felelősével, vagy a kari hallgatói önkormányzattal egyeztetve határozza meg. Alapelvnek kell tekinteni, hogy az írásbeli vizsgánál a vizsgaidőszakban egyenletesen elosztva, tantárgyanként legalább 3 vizsganapot kell megadni, a szóbeli vizsgánál pedig hetente tantárgyanként legalább 1 vizsganapot kell kiírni. Ettől a vizsgáztató a hallgatókkal való megegyezés alapján eltérhet. A vizsgaidőszak vizsgaidőpontjait a szorgalmi időszak befejezése előtt legalább két héttel nyilvánosságra kell hozni. A hallgató joga a megadott vizsganapok közötti választás. Az egy napon vizsgázók számát a vizsgázató minimalizálhatja és maximalizálhatja. 3. A vizsgáztatás rendje 26. A hallgató egyéni vagy csoportos vizsgaterv alapján vizsgázhat. A szóbeli vizsgák - ideértve a záróvizsgát és a szakdolgozat (diplomadolgozat, diplomaterv) védését is a hallgatók és egyetemi alkalmazottak számára nyilvánosak. A vizsgázó számára lehetővé kell tenni a felelete előtti rövid felkészülést. A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légköréért a vizsgáztató, illetőleg a vizsgabizottság elnöke felelős. Amennyiben a tanterv szigorlatot ír elő, azt legalább kéttagú bizottság előtt kell tenni és arról jegyzőkönyvet kell vezetni. Ha a vizsgáztatást egy oktató végezte, akkor a hallgató írásbeli kérésére az első megismételt vizsgát más oktató vagy bizottság előtt, a második megismételt vizsgát bizottság előtt kell letenni. A szigorlati és a megismételt vizsgát lebonyolító bizottságok összetételéről a kari szabályzatban kell rendelkezni. Vizsgáztatni általában a tantárgyfelelős, vagy az általa megbízott oktató, kutató jogosult. Gyakorlati vizsgáztatást a doktorandusz hallgató is végezhet. 27. A hallgató a tanszék vagy a kar által meghatározott formában köteles vizsgára jelentkezni, a jelentkezés szerinti időpontban a vizsgán megjelenni és vizsgát tenni. A vizsgáról való igazolatlan távolmaradás esetén a leckekönyvbe elégtelen (1) osztályzatot (nem felelt meg minősítést) kell beírni.

15 15 A vizsga más időpontra történő áthelyezését, a vizsga megkezdése előtt, a tanszék/kar által meghatározott határidőig, szóban vagy írásban - tantárgyanként - egy alkalommal lehet kérni. A vizsga lehet szóbeli vagy írásbeli, gyakorlati esetleg egyéb pl. számítógépes, vagy két részben lebonyolított szóbeli és írásbeli. A vizsgáztatás módját a tanszék, illetve a tárgy felelőse (előadója) határozza meg. A leckekönyvbe bevezetett érdemjegy az előre meghirdetett értékelési rend szerint, az évközi munka és az év végi vizsga eredménye alapján alakul ki. A vizsgáztató a (3) szerinti értékelés után köteles a leckekönyvbe a megfelelő érdemjegyet bevezetni. 4. Az ismeretek ellenőrzésének és értékelésének főbb formái 28. A képzési célhoz igazodó egymásra épülő ellenőrzési formákat a minta-tanterv, ezek tartalmi követelményeit a tantárgyi program határozza meg. Az értékelésnek a félévközi munkát, a foglalkozásokon való aktivitást (félévközi előmenetel, feladatok teljesítése, zárthelyi eredmények stb.) és a félévvégi vizsgán nyújtott teljesítményt kell tükröznie. A tanulmányi előmenetel értékelése leckekönyvbe bevezetett öt fokozatú osztályozással történik az alábbiak szerint: jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) A tanterv rendelkezhet úgy is, hogy egyes tantárgyaknál a követelményrendszerükben meghatározott feltételek teljesítésére háromfokozatú értékelést ír elő. Ezeknél a tantárgyaknál: - kiválóan megfelelt, - megfelelt és - nem felelt meg minősítés alkalmazandó. A Kreditindex számításánál e minősítés a jeles, közepes és elégtelen minősítésnek felel meg. A tantárgyak főbb számonkérési formái a következők: a) Gyakorlati jegyet (gyakorlatértékelést) írhat elő a tanterv, ha a tantárgy gyakorlati alkalmazása, az alkalmazási készség értékelése a képzési cél szempontjából lehetséges és szükséges. A gyakorlati jeggyel értékelendő tantárgy követelményeit a hallgatónak elsősorban a szorgalmi időszakban kell teljesítenie. A gyakorlatértékelés öt vagy háromfokozatú minősítéssel történik.

16 16 b) A beszámoló a tantárgyi programban meghatározott ismeretanyag számonkérése. Értékelése a tanulmányi átlagba nem számítható, háromfokozatú minősítéssel történik. c) A kollokvium valamely tantárgy - általában egy félévet átfogó - anyagának számonkérése. A kollokvium értékelése ötfokozatú minősítéssel történik. d) A szigorlat a képzési cél szempontjából alapvető tantárgy/ak több félévi anyagát lezáró számonkérése. A szigorlat értékelése ötfokozatú minősítéssel történik. (6) A kötelező szakmai gyakorlat tartalmi követelményeiről, számonkérésének és értékelésének módjáról a tanterv rendelkezik. 5. Jegymegajánlás 29. Az olyan beszámolóval, vagy kollokviummal ellenőrzendő tantárgyakból, amelynek előadásaihoz szeminárium/gyakorlat is csatlakozik, továbbá az olyan tantárgyakból, amelyeknek a foglalkozásai csak szemináriumból/gyakorlatból állnak az oktató a hallgatónak az oktatási időszakban nyújtott teljesítménye, tudományos diákköri munkája alapján jegyet ajánlhat meg. A jegymegajánlás lehetőségét a tantárgyi követelményekben a félév elején előre közölni kell a hallgatókkal. A megajánlott értékelést (osztályzatot) a hallgató nem köteles elfogadni, kérheti a vizsgára bocsátását. 6. A sikertelen vizsgák javítása 30. A számonkérés sikertelensége esetén a vizsgáztató köteles az elégtelen osztályzatot, illetőleg a "nem felelt meg" értékelést a hallgató leckekönyvébe bejegyezni. Az elégtelen gyakorlati jegy a tantárgyi követelményekben meghatározott módon javítható. A hallgató a sikertelen vizsga kijavítását a vizsgaidőszak végéig tantárgyanként - két alkalommal kísérelheti meg. (4) Ha a hallgató az üzemi (termelési), tanítási, stb. gyakorlatát nem teljesítette, vagy az ott végzett munkája alapján az nem ismerhető el, a pótlás feltételeit a kari szabályzat előírásainak figyelembevételével a gyakorlat szervezéséért felelős vezető határozza meg.

17 17 7. A sikeres vizsga javítása 31. Ha a hallgató az érdemjegyet, értékelést javítani akarja, félévenként kettő tantárgyból, tantárgyanként egy alkalommal újabb vizsgát tehet. A javítóvizsga értékelése végleges, kivéve, ha az eredmény "elégtelen", amely a sikertelen vizsgára vonatkozó szabályok szerint javítható. A sikeres vizsga javítása a vizsgaidőszak végéig történhet. A sikeresen ismételt vizsga érdemjegyét javítani nem lehet. 8. A tanulmányi átlageredmény, kreditindex kiszámítása 32. A hallgató elfogadott összes tanulmányi munkájának mennyiségét a kummulált kredit, munkájának minőségét a kreditekkel súlyozott tanulmányi átlag (STA) mutatja. A hallgató félévi tanulmányainak minőségét (mennyiségi és minőségi értékét) a kreditindex (KI) fejezi ki. STA = ( kredit érdemjegy) kredit ( kredit érdemjegy) KI = 30 A vizsgaidőszak végén a félévi tanulmányi követelmények teljesítésétől függetlenül a leckekönyvet le kell zárni. A félévi tanulmányi átlageredményt a vizsgaidőszak lezárását követően, haladéktalanul meg kell állapítani. A kijavított elégtelen osztályzatot az átlageredmény kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben a hallgató az ötéves egyetemi képzésben (270-D), hároméves főiskolai képzésben (150-SZ), négyéves főiskolai képzésben (210-SZ) kreditnél több kreditet akkumulált (D = diplomadolgozat, SZ = szakdolgozat kredit értéke), félévi tanulmányának minőségét a félév alatt teljesített tantárgyak súlyozott tanulmányi átlagával (STA) kell kiszámítani. A külföldi részképzésben, illetve a hazai felsőoktatási intézményekben áthallgatás során teljesített tantárgyaknak a 22. szerint megállapított eredményei az átlageredménybe beszámítanak.

18 18 A 31. alapján szerzett jegyek közül a végleges jegyet kell az átlageredménybe beszámítani. Az átlageredményt két tizedes jegy pontossággal kell kiszámítani, és az eredményt be kell vezetni a hallgató leckekönyvébe és a törzskönyvébe. 9. A tantárgyfelvétel megismétlése 33. Meg kell ismételni a /tantárgyfelvételt a hallgatónak, ha nem tette le eredményesen vizsgáját, vagy nem teljesítette a tantervben, illetve a félévi követelményrendszerben előírt a tantárgyhoz rendelt egyéb kötelezettségeit. A dékán/főigazgató elbocsátja a hallgatót, ha: 10. Elbocsátás az intézményből 34. a Kreditszbályzat 12.. (6) bekezdésében megfogalmazott követelményeket nem teljesítette. ha a kredit rendszerű képzés szerinti előírásoknak a kari szabályzatban foglaltak szerint nem felelt meg, beiratkozási kötelezettségének két évig nem tett eleget, fegyelmi eljárással tanulmányai folytatásától eltiltották, kéri hallgatói jogviszonyának megszüntetését. Az elbocsátott hallgató a határozat jogerőssé válásától számított két év- méltánylást érdemlő esetben egy év- elteltével - kérelmére - visszavehető. Az a hallgató, akit fegyelmi vétség miatt zártak ki, akár az egyetemről, akár más felsőoktatási intézményből, tanulmányainak folytatását csak abban az esetben kérheti, ha mentesült a fegyelmi büntetés hátrányos jogkövetkezményei alól. 35. A tanulmányoknak a 34. (2) - (3) bekezdése alapján történő folytatását az érintett hallgató kérelmére a tanulmányi bizottság engedélyezi. A tanulmányok (1) bekezdés szerinti engedélyezésénél a tanulmányi bizottság az illetékes tanszékek vezetőinek, illetve az egyes tantárgyak előadóinak (tantárgyfelelősök) véleményét figyelembe véve dönt a tanulmányi és vizsgakötelezettségekről, valamint az esetleges felmentésekről.

19 19 IV. A VÉGBIZONYÍTVÁNYRA (ABSZOLUTÓRIUMRA), A SZAKDOLGOZATRA (DIPLOMADOLGOZATRA), A ZÁRÓVIZSGÁRA ÉS AZ OKLEVÉLRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Az egyetemi és főiskolai képzés lezárása 36. Az egyetemi alapképzés, a főiskolai alapképzés, a szakirányú továbbképzés lezárásaként a hallgató részére végbizonyítványt (abszolutóriumot) kell kiállítani. A végbizonyítvány (abszolutórium) azt tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakötelezettségének - a záróvizsga kivételével - mindenben eleget tett és teljesítette a tantervben, illetve a kari szabályzatban előírt tanulmányi követelményeket. A végbizonyítványt a hallgató leckekönyvében a dékán/főigazgató írja alá. A végbizonyítványt szerzett hallgató az oklevél megszerzésére záróvizsgát tehet. 2. A záróvizsga 37. A hallgató a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése után a tanulmányait az egyetemi és főiskolai alapképzésben, továbbá a szakirányú továbbképzésben záróvizsgával fejezi be. A záróvizsga az egyetemi és főiskolai alapképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben a végzettség megszerzéséhez szükséges tudás ellenőrzése és értékelése, amelynek során a jelöltnek arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A SZIE egyes szakjain a záróvizsgára bocsátás feltétele: a) a tantervben előírt vizsgál eredményes letétele és más tanulmányi követelmények teljesítése, az előírt kredit6pontok megszerzése és ezek alapján a végbizonyítvány megléte. b) a szakdolgozat (diplomadolgozat, diplomaterv) benyújtása és annak a kari szabályzat szerinti bírálata és elfogadása. (A záróvizsga: (a) (b) (c) a szakdolgozat (diplomamunka, diplomaterv) megvédéséből; szak képesítési követelményeiben előírt szóbeli vizsgából; egyes szakokon meghatározott gyakorlat(ok) elvégzéséből áll. Záróvizsga a kari tanács által meghatározott záróvizsga időszakban tehető. A záróvizsgát bizottság előtt kell tenni.

20 20 (6) A záróvizsgára bocsátás és a záróvizsga részletes követelményeit - jelen Szabályzattal összhangban a kari tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve az annak mellékletét képező záróvizsga szabályzatban kell meghatározni. A záróvizsga bizottság 38. A záróvizsga bizottság elnökét a szakterület elismert külső szakemberei vagy az egyetem tanárai, illetve docensei közül - a kari tanács egyetértésével - egy naptári évre a dékán/főigazgató bízza meg. A záróvizsga bizottságnak az elnökön kívül legalább két tagja van. A bizottság létszámát a kari szabályzat állapítja meg. A bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja külső szakember legyen. A záróvizsga bizottság tagjait a kari tanács egyetértésével egy naptári évre a dékán/főigazgató bízza meg (kéri fel). A bizottság az egyetem/főiskola vezető oktatóiból (kivételesen adjunktusaiból) és külső szakemberekből áll. b) A szakdolgozat (diplomadolgozat, diplomaterv) 39. Az egyetemi és főiskolai alapképzésben és szakirányú továbbképzésben résztvevő hallgatónak a záróvizsga részeként szakdolgozatot (diplomadolgozatot, diplomatervet a továbbiakban: diplomadolgozat) kell készítenie. Diplomadolgozati témát a kari szabályzatok által meghatározott szervezeti egységek írhatnak ki. A diplomadolgozatok témáit a tanterv által előírtak szerint kell meghirdetni. A diplomadolgozat meghirdetésének feltételeit és szabályait, a dolgozat tartalmi követelményeit és az értékelés általános szempontjait a kar (szak) képesítési követelményei és tanterve alapján kell a kari szabályzatban meghatározni. A diplomadolgozat készítését a tanszék által jóváhagyott kari belső konzulens irányítja, igény esetén a tanszék által kijelölt külső konzulens is segítheti. A hallgató is javasolhat diplomadolgozat témát, amelynek elfogadásáról az illetékes tanszékvezető (szakvezető) dönt. c) A záróvizsga általános szabályai

21 A záróvizsga a diplomadolgozat megvédéséből és a tantervi követelményekben meghatározott szóbeli vizsgá(k)ból áll. A záróvizsga eredményét a szóbeli vizsgák érdemjegyei és a diplomadolgozat osztályzatának egyszerű számtani átlaga adja. Amennyiben a diplomadolgozat védése vagy a szóbeli vizsgák bármelyikének eredménye elégtelen, a záróvizsga eredménye elégtelen és azt meg kell ismételni. (42. (1) bek.) A diplomadolgozatot a bíráló(k) minősítik, védését és a szóbeli vizsgát a záróvizsga bizottság(ok) tagjai öt fokozatú osztályzattal értékelik, majd zárt tanácskozás keretében szavazással állapítják meg a diplomadolgozat és a záróvizsga végosztályzatát. Szavazat egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A záróvizsga eredményét a bizottság elnöke hirdeti ki. A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A záróvizsga részeredményeit és az oklevél minősítését a leckekönyvbe is be kell írni. d) A sikertelen záróvizsga javítása 41. Ha a hallgató a hallgatói jogviszony megszűnéséig záróvizsgáját nem teljesíti, azt a hallgatói jogviszonya megszűnését követően bármikor leteheti a záróvizsga idején hatályos képesítési követelményeknek a záróvizsgára vonatkozó rendelkezései alapján. Amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a sikertelen záróvizsga ismételhetőségéről a kari tanulmányi és vizsgaszabályzatban kell rendelkezni. 3. Az oklevél 41/A. (1) Ha az Ftv. másként nem rendelkezik az oklevél kiadásának feltétele az alapképzési szakok és szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeiről szóló kormányrendeletben (miniszteri rendeletben) a záró vizsgára bocsátás előfeltételeként előírt államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga (a továbbiakban: nyelvvizsga) követelmény teljesítése. (2) Amennyiben a képesítési követelmények általános nyelvvizsgát írnak elő a követelmény alól mentesülnek azok az egyetemi és főiskolai szintű képzésre felvett hallgatók, akik a beiratkozás évében legalább a 40. életévüket betöltik. (3) Az (2) bekezdésben foglalt rendelkezést az alapképzésben, szakirányú továbbképzésben azokra a hallgatói jogviszonnyal rendelkezőkre is alkalmazni kell, akik megkezdett tanulmányaik során a szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési idő alatt betöltik a 40. életévüket, valamint azokra a jelöltekre is, akik időpont megállapításával a karon engedélyt kaptak a nyelvvizsga követelményeinek a záróvizsga-időszakot követő

22 22 teljesítésre, és eddig az időpontig betöltik a 40. életévüket. 42. (1) Az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben a sikeres záróvizsga és ha a törvény másként nem rendelkezik az előírt nyelvvizsga teljesítésének igazolását követő 30 napon belül a kar kiállítja és kiadja az oklevelet a jogosult részére. Az oklevél formájának és tartalmának kialakításánál az Ftv ban foglaltak szerint kell eljárni. (2) Az oklevelet a bizottság elnöke és a dékán/főigazgató írja alá. Az oklevél minősítésébe beszámító tárgyakról, azok súlyozásáról a tanterv rendelkezik. A kiszámított átlageredmény alapján az oklevelet a következők szerint kell minősíteni: kiváló 4,81-5,00 jeles 4,51-4,80 jó 3,51-4, 50 közepes 2,51-3, 50 megfelelt 2,00-2, 50 A kiszámított átlageredmény alapján az állatorvosok dr.-i címét tanúsító oklevelet a következő szerint kell minősíteni: summa cum laude 4,51-5,00 cum laude 3,51-4, 50 rite 2,00-3,50 (6) A hallgató (jelölt) kérésére a kar magyar nyelvű oklevélmellékletet állít ki az Európai Bizottság és az Európa Tanács által kidolgozott oklevél melléklet szerint. A hallgató (jelölt) kérésére és költségére az oklevél mellékletet angol nyelven is ki kell adni. 4. Kitüntetéses oklevél 43. Kitüntetéses oklevelet kap az a hallgató, aki a záróvizsga minden tárgyából jeles eredményt ér el, diplomadolgozatának és valamennyi szigorlatának osztályzata jeles, az összes többi vizsgájának és gyakorlati jegyének átlaga legalább 4,00, továbbá osztályzatai között közepesnél rosszabb nincs. A szakirányú továbbképzésben kitüntetéses oklevelet, az (1) bekezdés szerinti feltételek teljesítése mellett, csak az a hallgató kaphat, aki a megelőző egyetemi vagy főiskolai tanulmányai során is kitüntetéses oklevelet szerzett. V.

23 23 VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK Méltányosság gyakorlása 44. Amennyiben a hallgató valamely tanulmányi kötelezettségét nem teljesítette, és a Szabályzat által biztosított lehetőségeit kimerítette, a képzési időn belül két alkalommal "méltányosságból" engedélyt kaphat mulasztásának pótlására. A méltányossági engedélyről a dékán/főigazgató dönt. A határozatot a leckekönyvbe be kell jegyezni. A méltányosság nem vehető igénybe: a félévi aláírás megszerzésére, a képzési idő meghosszabbítására a képesítési követelmények alóli felmentésre. 2. A képzés során fizetendő díjak 45. A hallgatók által fizetendő díjakról (tandíj, különeljárási díj stb.)és a költségtérítésről, a vonatkozó Kormányrendelet alapján, a hallgatóknak nyújtható támogatásokról, az általuk fizetendő díjakról és térítésekről szóló kari szabályzatok rendelkeznek. 3. Záró rendelkezések 46. A Szabályzat az Egyetemi Tanács döntésével lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. A Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg a Szent István Egyetem eddigi Tanulmányi és Vizsgaszabályzata és annak módosításai hatályukat vesztik. A Szabályzat mellékletét képezi a Szent István Egyetem Kreditszabályzata A karok 60 napon belül kötelesek a Szabályzat 1. (4) bekezdésében meghatározott kari tanulmányi és vizsgaszabályzatukat felülvizsgálni, azt a jelen Szabályzatnak megfelelően módosítani, a kari tanács elé terjeszteni és annak döntése után törvényességi felülvizsgálatra a rektornak felterjeszteni. (3) A karok vezetői kötelesek biztosítani, hogy a hallgatók az egyetemi és kari tanulmányi és vizsgaszabályzatokat megismerhessék. Az Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzatát, annak módosításaival együtt a Szent István Egyetem Tanácsa szeptember 24-iülésén 9/2003/2004. ET. számú határo

24 24 zatával elfogadta. Gödöllő, szeptember 24. Az Egyetemi Tanács nevében Dr. Szendrő Péter Dr. Guth László egyetemi tanár, mb. rektor egyetemi docens, főtitkár az Egyetemi Tanács elnöke az Egyetemi Tanács titkára