A magyar tudomány helyzete a felsőoktatási intézmények szemszögéből

Átírás

1 A magyar tudomány helyzete a felsőoktatási intézmények szemszögéből Készült a Magyar Tudományos Akadémiának a magyar tudomány általános helyzetéről szóló beszámolójához Az egyetemek által megküldött adatok és nyilvános adatbázisok alapján összeállította: Fortuna Zoltán, Batalka Krisztina és dr. Szabó Tibor (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) szeptember

2 Tartalom Bevezetés, vezetői összefoglaló Tudományos Diákkörök adatai Doktori képzés és fokozatszerzés adatai A felsőoktatási intézmények kutatásfinanszírozása A k+f teljesítmények nem pénzügyi mérőszámai MTA kutatócsoportok száma az egyetemeken Szabadalmak és más oltalmi formák száma Publikációk száma Magyar egyetemek részvétele az EU-s keretprogramokban

3 Bevezetés, vezetői összefoglaló A Magyar Tudományos Akadémia törvényi kötelezettsége, hogy kétévente beszámoljon az Országgyűlésnek munkájáról, valamint a magyar tudomány általános helyzetéről. A Magyar Rektori Konferencia felkérést kapott, hogy helyzetértékelést állítson össze a kutatásnak a felsőoktatásban 2009-ben és 2010-ben elfoglalt helyzetéről. Az elemzés az alábbi feltételek mellett készült: 1) Az elemzésben alapvetően az elérhető pénzügyi adatokra támaszkodtunk, ezeket egészítettük ki a tudományos kutatásra jellemző naturális adatokkal. Ezt annak feltételezésével tettük, hogy a pénzforgalmi adatok ebben az esetben is döntő információ-hordozók, azaz az adott felsőoktatási intézmény k+f+i teljesítménye erősen összefügg kutatási bevételeinek (kiadásainak) volumenével, illetve belső eloszlásával. Figyelemmel a későbbi idősoros összehasonlító elemzésekre, törekedtünk arra, hogy minden esetben fajlagos értékeket is bemutassunk. Másfelől az értékelt időszakban bonyolították le a kutatóegyetemi cím- és támogatási pályázatokat egyaránt, így a részletes, intézményenkénti szakmai értékelés a legtöbb egyetemre megtörtént, ezek eredményei a lebonyolító szervezeteknél elérhetők. A korábbi elemzéssel ellentétben, anyagunkban nem szerepeltettük a KKK-k, és RET-ek tevékenységeit, tekintettel arra, hogy a központilag támogatott időszak véget ért, a tudásközpontok az egyetemek (főiskolák) szervezetébe beépültek. Más megfontolásokkal mellőztük a különböző egyetemi-főiskolai hasznosító vállalkozások bemutatását. Ezekben az esetekben a hasznosításokról nem voltak sem szakmai, sem pénzügyi adataink, így el akartuk kerülni, hogy leíró statisztika nélküli, egyoldalú értékeléseket publikáljunk. 2) Az elemzés kapcsán (is) megállapítható, hogy a kutatás-fejlesztés számbavételének módszertana nem egységes. Az adatokat eltérő technikával és céllal a KSH, a NEFMI, illetve a Nemzeti Kutatásnyilvántartó Rendszer, továbbá a kutatóegyetemre kiírt pályázatok is különbözőképpen gyűjtik, a k+f+i teljesítmény értékelésére ugyanakkor nincs egységes szempontrendszer. Úgy véljük, hogy a legfontosabb teendő ez lenne, mert rangsorokat, idősoros elemzéseket csak egységes, kötelező és általánosan elfogadott, valamint nyilvános adatbázisokban fellelhető adatokból lehet készíteni. Ezzel összefüggésben az is megállapítható, hogy a különböző egyetemek eltérő k+f stratégiát követnek, ami megmutatkozik forrásszerzési és szellemi termékeiket hasznosító tevékenységeikben egyaránt. Végezetül köszönetet mondunk az adatszolgáltató egyetemeknek és más szervezeteknek, az összeállításban közreműködő műegyetemi kollégáknak. Budapest, szeptember 27. Dr. Péceli Gábor rektor 3

4 1. Tudományos Diákkörök adatai A tudományos utánpótlás szempontjából alapvető (a végzett doktoranduszok több mint 90%-a tudományos diákkörökben kezdte kutatói pályafutását) tudományos diákkörökről megemlíthető, hogy 2011-es országos konferenciájukon bemutatott pályaművek száma1 14 %-kal nőtt a 2009-eshez képest. A tudományos diákkörök intézmények közötti megoszlásáról, számáról és eredményeiről az 1. sz. táblázat és az 1. sz. ábra ad tájékoztatást. Intézmény Intézményi TDKkonferencián bemutatott pályamunkák száma A XXX. Jubileumi OTDKn bemutatott OTDK-ra javasolt pályamunkák száma pályamunkák száma A XXX. Jubileumi OTDK-n elért minősített 1-3. helyezések száma Pro Scientia, Pro Arte és Junior Pro Scientia Aranyérmes hallgatók száma Általános Vállalkozási Főiskola Apor Vilmos Katolikus Főiskola Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Gazdasági Főiskola Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Debreceni Egyetem Dunaújvárosi Főiskola Debreceni Református Hittudományi Egyetem Eötvös József Főiskola Eszterházy Károly Főiskola Eötvös Loránd Tudományegyetem Gábor Dénes Főiskola Harsányi János Főiskola Kaposvári Egyetem Kecskeméti Főiskola Kodolányi János Főiskola Károli Gáspár Református Egyetem Károly Róbert Főiskola Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Miskolci Egyetem Magyar Képzőművészeti Egyetem Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Nemzetközi Üzleti Főiskola (International Business School) Nyíregyházi Főiskola Nyugat-magyarországi Egyetem Óbudai Egyetem Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem Pannon Egyetem Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pécsi Tudományegyetem Rendőrtiszti Főiskola Semmelweis Egyetem Sola Scriptura Teológiai Főiskola Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Széchenyi István Egyetem Szolnoki Főiskola Szent István Egyetem Szent Pál Akadémia Szegedi Tudományegyetem A Tan Kapuja Buddhista Főiskola Tomori Pál Főiskola Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Zsigmond Király Főiskola Határon Túli Intézmények Középiskolás Diákkonferenciák Mindösszesen táblázat: A tudományos diákkörök intézmények közötti megoszlásáról, számáról és eredményei 1 Forrás: Dr. Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnökének e jelentéshez készült kézirata 4

5 1. ábra: A XXX. OTDK eredményei 2 2 A 2011 áprilisában megrendezett XXX. Jubileumi OTDK-n bemutatott pályamunkák számát a doktoranduszokkal csökkentett hallgatói létszámmal osztottuk, így számítva az intézmény egy hallgatójára jutó pályamunkák számát. A hallgatói létszámot a és október 15-ei NEFMI adatok átlagaként vettük figyelembe. Hasonlóan számítottuk az intézmény egy hallgatójára jutó XXX. Jubileumi OTDK-n elért minősített 1-3. helyezések száma. 5

6 2. Doktori képzés és fokozatszerzés adatai Ebben a részben a tudományos utánpótlás szempontjából legfontosabb képzés adatait mutatjuk be: a doktori iskolák számát (2. sz. táblázat) a doktoranduszok létszámát intézményi bontásban, és arányukat az összes hallgatóhoz (2. és 3. sz. ábrák), a doktori fokozatot szerzettek számát az egyes intézményekben (4. sz. ábra), illetve a doktori fokozatot szerzettek számát a doktori iskolák törzstagjai tudományos pontjai függvényében (5. sz. ábra) Intézmény Doktori iskolák száma Az intézmény doktori iskoláinak részaránya az összes doktori iskolából Debreceni Egyetem 25 14,6% Pécsi Tudományegyetem 20 11,7% Szegedi Tudományegyetem 19 11,1% Eötvös Loránd Tudományegyetem 17 9,9% Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 14 8,2% Budapesti Corvinus Egyetem 10 5,8% Pannon Egyetem 8 4,7% Semmelweis Egyetem 8 4,7% Szent István Egyetem 8 4,7% Miskolci Egyetem 7 4,1% Nyugat-magyarországi Egyetem 7 4,1% Pázmány Péter Katolikus Egyetem 6 3,5% Közép-európai Egyetem 3 1,8% Széchenyi István Egyetem 3 1,8% Kaposvári Egyetem 2 1,2% Károli Gáspár Református Egyetem 2 1,2% Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 2 1,2% Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem 1 0,6% Debreceni Református Hittudományi Egyetem 1 0,6% Eszterházy Károly Főiskola 1 0,6% Evangélikus Hittudományi Egyetem 1 0,6% Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 1 0,6% Magyar Képzőművészeti Egyetem 1 0,6% Moholy-Nagy Művészeti Egyetem 1 0,6% Óbudai Egyetem 1 0,6% Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem 1 0,6% Színház- és Filmművészeti Egyetem 1 0,6% Összesen ,0% Forrás: Országos Doktori Tanács 2. táblázat: A doktori iskolák száma, december 31. 6

7 2. ábra: A doktoranduszok létszáma, október ábra: A doktoranduszok összes hallgatón belüli részaránya, október Az ábrán jelölt egyéb intézmények 50 főnél kevesebb doktorandusz hallgatóval rendelkeztek: Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Evangélikus Hittudományi Egyetem, Károli Gáspár Református Egyetem, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Óbudai Egyetem, Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem, Színház- és Filmművészeti Egyetem. 7

8 4. ábra: A doktori fokozatot szerzettek száma az egyes felsőoktatási intézményekben, 2009-ben és 2010-ben összesen 4 5. ábra: A doktori fokozatot szerzettek száma a doktori iskolák törzstagjai tudományos pontjai függvényében, Az ábrán jelölt egyéb intézmények 2%-nál alacsonyabb részesedéssel rendelkeztek: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Kaposvári Egyetem, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Közép-európai Egyetem, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Széchenyi István Egyetem, Színház- és Filmművészeti Egyetem, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Károli Gáspár Református Egyetem, Evangélikus Hittudományi Egyetem. 8

9 3. A felsőoktatási intézmények kutatásfinanszírozása A kutatásfinanszírozás rendszere meglehetősen bonyolult, számbavételére a felsőoktatás irányítása, a KSH, illetve a különböző kutatásmenedzselő állami szervezetek (NIH, OTKA, NKR) eltérő módszereket alkalmaznak. Ebben a részben e szervezetek adatainak felhasználásával a szektor, az egyes intézmények helyzetét igyekeztünk bemutatni. A kutatásfinanszírozást az alábbiak szerint szemléltettük: a KSH adatainak felhasználásával megmutatjuk a k+f források áramlásának forrásait (6. sz. ábra), a felsőoktatási k+f mutatók jellemző megoszlását, összehasonlítva a szektor többi szereplőinek mutatóival (3. sz. táblázat). A felsőoktatási kutatóhelyek k+f ágazati pozíciójának demonstrálására szolgál a kutató-fejlesztő helyek ráfordításainak, költségeinek, létszámának táblázatai szintén (4-7. sz. táblázatok). A következő részben azt mutatjuk meg, hogy a felsőoktatási intézmények hogyan részesednek a Kutatási és Technológiai Alapból (KTA), valamint az OTKA forrásaiból, intézményi és tudományterületi bontásokban. Érdekes adatokat mutat, ha az adatokat az oktatói-kutatói létszámra vetítjük (7-18. sz. ábrák). A következő blokk intézményi adatokra támaszkodik: az állami felsőoktatási intézmények éves beszámolója 7. sz. mellékletét veszi alapul, melyben az intézmények részletesen mutatják be k+f bevételeik és kiadásaik szerkezetét. Az adatokat szolgáltató egyetemek tekintetében megmutatjuk a vizsgált időszak ( ) forrásait és kiadásait (8-11. sz. táblázatok), valamint az egy oktatóra-kutatóra eső fajlagos adatokat (19. sz. ábra). Végezetül ismertetjük, hogy a felsőoktatási intézmények hogyan részesedtek az ÚMFT forrásaiból a GOP, TÁMOP, TIOP programokkal összefüggésben. E programok nem feltétlenül közvetlenül a kutatást, a kutatási infrastruktúrát támogatták (esetenként nem is az intézményt, hanem annak leányvállalatát), nagyságrendjük miatt ugyanakkor feltétlen jelentős tényezők az intézményfinanszírozásban. Különös tekintettel arra, hogy a vizsgált időszakban az (állami) intézmények szabadon csoportosíthattak át előirányzataik között, e források mindenképpen hatást gyakoroltak az intézményen belüli kutatásfinanszírozási rendszerre is (12. sz. táblázat és 20. sz. ábra). 9

10 6. ábra: A K+F ráfordítások forrásainak és felhasználásának áramlása szektorok szerint, 2009 Szektor Kutatóhelyek száma K+F tényleges létszám K+F számított létszám Ebből kutató K+F ráfordítás Vállalkozási 45,1 31,4 44,3 44,7 58,3 Felsőoktatási 48,1 49,4 28,1 30,7 21,3 Államháztartási 6,8 19,2 27,6 24,6 20,4 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH, Kutatás és fejlesztés, p táblázat: A kutatás-fejlesztési tevékenység jellemző mutatóinak szektoronkénti megoszlása, 2009 (%) 10

11 Foglalkozás Kutatófejlesztő intézet és egyéb kutatóhely Felsőoktatási kutatóhely Számított létszám, fő Vállalkozási kutatófejlesztő hely fő Összesen a évi %-ában Tudományos kutató, fejlesztő ,4 Kutatás-fejlesztési segédszemélyzet ,5 Egyéb fizikai és nem fizikai foglalkozású ,8 Összesen ,7 Egy kutató-fejlesztő helyre jutó átlagos számított létszám, fő Tudományos kutató, fejlesztő 25,0 4,2 6,9 6,9 105,5 Kutatás-fejlesztési segédszemélyzet 8,7 0,8 2,0 1,9 102,7 Egyéb fizikai és nem fizikai foglalkozású 8,1 0,7 1,2 1,5 111,8 Összesen 41,8 6,0 10,1 10,3 105,8 Számított létszám az összes létszám százalékában Tudományos kutató, fejlesztő 82,5 33,5 82,3 56,9 x Kutatás-fejlesztési segédszemélyzet 79,5 37,4 76,5 63,2 x Egyéb fizikai és nem fizikai foglalkozású 80,7 23,5 73,8 49,4 x Összesen 81,5 32,3 80,0 56,7 x Forrás: KSH, Kutatás és fejlesztés, melléklet 12. számú táblázat 4. táblázat: A teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszám szektorok és foglalkozástípusok szerint, 2009 Pénzügyi forrás Kutató-fejlesztő intézet és egyéb kutatóhely értéke megoszlása (millió Ft) (%) Felsőoktatási kutatóhely értéke (millió Ft) megoszlása (%) Vállalkozási kutatófejlesztő hely értéke megoszlása (millió Ft) (%) értéke (millió Ft) Összesen megoszlása (%) Vállalkozások 7575,8 12,6 9720,3 15, ,3 71, ,4 46,4 Állami költségvetés 47625,7 79, ,9 73, ,1 15, ,6 a) 42,0 Nonprofit 327,7 0,5 1492,8 2,4 231,5 0,1 2052,0 0,7 Külföldi forrás 4473,8 7,5 5244,3 8, ,6 13, ,7 10,9 Összesen 60003,0 100, ,3 100, ,5 100, ,7 100,0 a) Tartalmazza a tudományos fokozattal rendelkezők tiszteletdíjára, illetménykiegészítésére, valamint az ösztöndíjasok illetményére költségvetési forrásból kifizetett összegeket. Forrás: KSH, Kutatás és fejlesztés, melléklet 17. számú táblázat 5. táblázat: A kutatás-fejlesztés ráfordításai szektorok és pénzügyi források szerint,

12 Társadalmi, gazdasági célok Kutató-fejlesztő intézet és egyéb kutatóhely Felsőoktatási kutatóhely Vállalkozási kutatófejlesztő hely Összesen Mezőgazdaság 15,7 12,1 3,1 7,6 Az ipari termelés és technológia 13,0 12,7 62,4 41,8 Energia 1,1 3,3 2,1 2,2 Környezet 4,4 4,4 2,7 3,4 Egészség 10,5 17,3 14,8 14,5 A Föld kutatása és hasznosítása 8,1 0,0 0,2 1,7 Általános tudásszint fejlesztése 20,9 21,6 1,8 9,9 Védelem 0,4 0,8 0,6 0,6 A világűr kutatása és hasznosítása 0,8 0,2 0,1 0,2 Közlekedés, telekommunikáció és egyéb infrastruktúra 6,6 5,0 11,0 8,8 Oktatás 1,2 16,7 0,2 3,9 Kultúra, rekreáció (szabadidő), vallás és tömegkommunikáció 6,1 1,7 0,1 1,7 Politikai és társadalmi rendszerek, struktúrák és folyamatok 11,2 4,2 0,9 3,7 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: KSH, Kutatás és fejlesztés, melléklet 21. számú táblázat 6. táblázat: A kutatás-fejlesztés ráfordításainak megoszlása társadalmi, gazdasági célok szerint, 2009 (%) 12

13 Tudományág Kutató-fejlesztő intézet és egyéb kutatóhely Felsőoktatási kutatóhely Egy foglalkoztatottra (teljes munkaidejű egyenértékben) jutó K+F költség (E Ft) Vállalkozási kutatófejlesztő hely Természettudomány Műszaki tudomány Orvostudomány Agrártudomány Társadalomtudomány Bölcsészettudományok Összesen Egy kutatóra, fejlesztőre (teljes munkaidejű egyenértékben) jutó K+F költség (E Ft) Természettudomány Műszaki tudomány Orvostudomány Agrártudomány Társadalomtudomány Bölcsészettudományok Összesen K+F költségek megoszlása (%) a) Bérek és jövedelmek 57,6 69,1 49,3 Egyéb költség 42,4 30,9 50,7 Összesen 100,0 100,0 100,0 a) A K+F költségek tartalmáról lásd a "Fogalmak és módszertani megjegyzések" c. fejezetben. Forrás: KSH, Kutatás és fejlesztés, melléklet 23. számú táblázat 7. táblázat: A kutatás-fejlesztés költségeinek fajlagos mutatói,

14 7. ábra: Az egyes intézmények részesedése a KTA által 2009-ben felsőoktatási intézmények részére megítélt, min. 5 M Ft értékű támogatásból (E Ft) 14

15 8. ábra: Az egyes intézmények részesedése a KTA által 2010-ben felsőoktatási intézmények részére megítélt, min. 5 M Ft értékű támogatásból (E Ft) 9. ábra: Az egyes tudományterületek 5 részesedése a KTA forrásból, 2009-ben felsőoktatási intézmények részére megítélt, min. 5 M Ft értékű támogatásból 5 Az egyes tudományterületekhez tartozó tudományágak, valamint a művészeti ágak besorolása a 169/2000. (IX. 29.) Korm. rendelethez tartozó melléklet szerint, a projektvezetők által történt.) 15

16 10. ábra: Az egyes tudományterületek részesedése a KTA forrásból, 2010-ben felsőoktatási intézmények részére megítélt, min. 5 M Ft értékű támogatásból 11. ábra: 1 oktatóra és kutatóra 6 eső KTA-ból 2009-ben elnyert támogatás, a min. 5 M Ft támogatású projektekből (E Ft-ban) 6 Az 1 oktató és kutatóra eső fajlagos adatokhoz a létszámok kalkulációja a NEFMI által rendelkezésre bocsájtott adatok alapján az alábbiak szerint történt: teljes állású oktatók + teljes állású kutatók + teljes állásúra átszámított oktatók + teljes állásúra átszámított kutatók. Miután a NEFMI felsőoktatási statisztikájában az oktatókba beszámításra kerülnek a tanárok és az egyéb oktatók is, akik a k+f jellegű források bevonásában nem, vagy elhanyagolható mértékben aktívak, ezért az előzőekben definiált összegből a teljes állású nyelvtanárok, a teljes állású kollégiumi tanárok, a teljes állású testnevelő tanárok és a teljes állású egyéb oktatók levonásra kerültek. Azokban a későbbi grafikonokon személtetett esetben, amikor kettő év átlagos teljesítménye kerül megjelenítésre, a létszámok a és évi létszámok átlagai. A évi teljes állásúra átszámított kutatók létszáma 16

17 12. ábra: 1 oktatóra és kutatóra eső KTA-ból 2010-ben elnyert támogatás, a min. 5 M Ft támogatású projektekből (E Ft-ban) adathiány miatt a évi létszámból került becslésre, olyan módon, hogy a évi teljes állásúra átszámított létszám került megszorzásra a és a évi részmunkaidős kutatók arányával. 17

18 13. ábra: Az egyes intézmények részesedése az OTKA által 2009-ben felsőoktatási intézmények részére megítélt, min. 5 M Ft értékű támogatásból (E Ft) 18

19 14. ábra: Az egyes intézmények részesedése az OTKA által 2010-ben felsőoktatási intézmények részére megítélt, min. 5 M Ft értékű támogatásból (E Ft) 15. ábra: Az egyes tudományterületek részesedése az OTKA forrásból, 2009-ben felsőoktatási intézmények részére megítélt, min. 5 M Ft értékű támogatásból 19

20 16. ábra: Az egyes tudományterületek részesedése az OTKA forrásból, 2010-ben felsőoktatási intézmények részére megítélt, min. 5 M Ft értékű támogatásból 17. ábra: 1 oktatóra és kutatóra eső OTKA-ból 2009-ben elnyert támogatás, a min. 5 M Ft támogatású projektekből (E Ft-ban) 20

21 18. ábra: 1 oktatóra és kutatóra eső OTKA-ból 2010-ben elnyert támogatás, a min. 5 M Ft támogatású projektekből (E Ft-ban) 21

22 Felsőoktatási intézmény Költségvetési támogatás K+F feladatra átvett pénzeszközök Külső megrendelésre végzett K+F feladatra biztosított forrásból (vállalkozás is) 7 Összesen Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Debreceni Egyetem Szegedi Tudományegyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Semmelweis Egyetem Pannon Egyetem Pécsi Tudományegyetem Miskolci Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Kaposvári Egyetem Színház-és Filmművészeti Egyetem Forrás: intézmények adatszolgáltatása, az éves költségvetési beszámoló 7. számú melléklete alapján. 8. táblázat: A k+f tevékenység évi forrásai (E Ft-ban) Felsőoktatási intézmény Költségvetési támogatás K+F feladatra átvett pénzeszközök Külső megrendelésre végzett K+F feladatra biztosított forrásból (vállalkozás is) Összesen Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Debreceni Egyetem Semmelweis Egyetem Szegedi Tudományegyetem Pannon Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Miskolci Egyetem Kaposvári Egyetem Színház-és Filmművészeti Egyetem Forrás: intézmények adatszolgáltatása, az éves költségvetési beszámoló 7. számú melléklete alapján. 9. táblázat: A k+f tevékenység évi forrásai (E Ft-ban) 7 Az, hogy a külső megrendelésre végzett munka több intézmény esetén 0, azért is lehet, mert a tevékenység jellegéből fakadóan vállalkozási jellegűnek tekinthető feladatokat az adott intézmény nem vállalkozási tevékenységként tartja nyilván és számolja el. 22

23 Felsőoktatási intézmény Költségvetési támogatás K+F feladatra átvett pénzeszközök Külső megrendelésre végzett K+F feladatra biztosított forrásból (vállalkozás is) Összesen Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Debreceni Egyetem Szegedi Tudományegyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Semmelweis Egyetem Pannon Egyetem Miskolci Egyetem Pécsi Tudományegyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Kaposvári Egyetem Színház-és Filmművészeti Egyetem Forrás: intézmények adatszolgáltatása, az éves költségvetési beszámoló 7. számú melléklete alapján. 10. táblázat: A k+f tevékenység évi kiadásai (E Ft-ban) Felsőoktatási intézmény Költségvetési támogatás K+F feladatra átvett pénzeszközök Külső megrendelésre végzett K+F feladatra biztosított forrásból (vállalkozás is) Összesen Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Debreceni Egyetem Semmelweis Egyetem Szegedi Tudományegyetem Pannon Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem Miskolci Egyetem Kaposvári Egyetem Színház-és Filmművészeti Egyetem Forrás: intézmények adatszolgáltatása, az éves költségvetési beszámoló 7. számú melléklete alapján. 11. táblázat: A k+f tevékenység évi kiadásai (E Ft-ban) 23

24 19. ábra: A k+f tevékenység 1 oktatóra és kutatóra jutó és évi átlagos forrása és kiadása (E Ft-ban) 24

25 Felsőoktatási intézmény Elnyert támogatás 2009-ben és 2010-ben GOP TÁMOP TIOP Összesen Támogatott projektek száma Átlagos projektméret Szegedi Tudományegyetem Debreceni Egyetem Pécsi Tudományegyetem Széchenyi István Egyetem Miskolci Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Eszterházy Károly Főiskola Pannon Egyetem Kecskeméti Főiskola Dunaújvárosi Főiskola Semmelweis Egyetem Kaposvári Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyíregyházi Főiskola Budapesti Gazdasági Főiskola Szent István Egyetem Károly Róbert Főiskola Szolnoki Főiskola Pázmány Péter Katolikus Egyetem Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Kodolányi János Főiskola Eötvös József Főiskola Óbudai Egyetem Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Magyar Képzőművészeti Egyetem Zsigmond Király Főiskola Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Gábor Dénes Főiskola Tomori Pál Főiskola Színház-és Filmművészeti Egyetem Összesen Támogatott projektek száma Átlagos projektméret Forrás: A honlapról egyéni szűrés a főiskola, az egyetem, valamint az egyes intézmények rövidítéseire, mint kulcsszavakra. 12. táblázat: Az egyes intézmények által 2009-ben és 2010-ben elnyert GOP, TÁMOP és TIOP forrás (E Ft-ban) 25

26 20. ábra: 1 oktatóra és kutatóra jutó GOP, TÁMOP és TIOP forrás 2009-ben és 2010-ben átlagosan (E Ft-ban) 26

27 4. A k+f teljesítmények nem pénzügyi mérőszámai 4.1. MTA kutatócsoportok száma az egyetemeken Az egyetemek tudományos teljesítményének egyik lakmuszpapírja az MTA-val kialakított közvetlen együttműködés, az MTA kutatócsoportok száma. A év végi állapotot jellemző táblázatban (13. sz. táblázat) a kutatócsoportok létszámát is feltüntettük. Felsőoktatási intézmény Kutatócsoportok száma Foglalkoztatottak száma (FTE) Kutatócsoport átlaglétszáma Eötvös Loránd Tudományegyetem ,6 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ,6 Szegedi Tudományegyetem ,4 Debreceni Egyetem ,3 Semmelweis Egyetem ,8 Budapesti Corvinus Egyetem ,0 Miskolci Egyetem ,5 Pannon Egyetem 2 8 4,0 Pázmány Péter Katolikus Egyetem ,0 Pécsi Tudományegyetem ,0 Szent István Egyetem 2 8 4,0 Kaposvári Egyetem 1 5 5,0 Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem 1 2 2,0 Összesen ,2 Forrás: MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája 13. táblázat: MTA kutatócsoportok az egyes felsőoktatási intézményekben,

28 4.2. Szabadalmak és más oltalmi formák száma A kutatási eredmények hasznosításának egyik módja a szabadalmak és egyéb oltalmi formák bejelentése. A sz. táblázatokon tanulmányozhatjuk a szabadalmak és más oltalmi formák helyzetét intézményi bontásban. Felsőoktatási intézmény Eötvös Loránd Tudományegyetem 7 1 Pécsi Tudományegyetem 6 2 Szegedi Tudományegyetem 5 2 Debreceni Egyetem 4 Semmelweis Egyetem 3 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 3 1 Pannon Egyetem 1 1 Nyugat-magyarországi Egyetem 1 1 Budapesti Corvinus Egyetem 1 Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1 Kecskeméti Főiskola 1 Összesen Forrás: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala táblázat: A felsőoktatási intézmények által bejelentett szabadalmak száma Felsőoktatási intézmény Kodolányi János Főiskola 1 Közép-európai Egyetem 1 Debreceni Egyetem 1 1 Semmelweis Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem 7 Gál Ferenc Hittudományi Főiskola 1 Károly Róbert Főiskola 3 1 Összesen 7 9 Forrás: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 15. táblázat: A felsőoktatási intézmények által bejelentett egyéb oltalmi formák 8 A hivatal honlapjának elektronikus keresőrendszerében egyéni szűrés a főiskola, az egyetem, valamint az egyes intézményekre, mint kulcsszavakra az összes oltalmi formában a bejelentés napjára. 28

29 4.3. Publikációk száma Ebben a pontban a publikációk számát vizsgáljuk a jelentéssel érintett időszakban: elsőként a Web of Science adatbázisára támaszkodva mutatjuk be az intézményi és összesített adatokat, azok oktatói-kutatói létszámmal súlyozott fajlagosait ( sz. ábrák), A következő táblázat (16. sz. táblázat) a KSH a kutatóhelyek önbevallásán alapuló felmérését közli, melyben a hivatal által a tudományos munka főbb mérőszámainak tartott publikációs helyzetet mutatja be, különböző bontásokban. 21. ábra: Magyar publikációk száma a Web of Science-ben, Egyéni szűrés az egyes intézmények magyar és angol nyelvű elnevezéseire, mint kulcsszavakra. 29

30 22. ábra: A felsőoktatási intézmények publikációinak száma a Web of Science-ben, Forrás: Lásd az előző lábjegyzetet. 30

31 23. ábra: 1 oktatóra és kutatóra jutó publikációk 2009-ben és 2010-ben átlagosan 31

32 Megnevezés Kutató-fejlesztő intézet és egyéb kutatóhely Felsőoktatási kutatóhely Vállalkozási kutatófejlesztő hely Összesen a évi 2009 %-ában Mennyiség (db) Megjelent könyvek és könyvfejezetek ,3 Ebből magyar nyelvű ,5 idegen nyelvű ,1 Megjelent cikkek ,5 Ebből magyar nyelvű ,6 idegen nyelvű ,0 Elektronikus formában megjelent tudományos művek x a) Konferenciakiadványok ,2 Elfogadott értekezések ,0 100 kutatóra, fejlesztőre (teljes munkaidejű egyenértékben) számított mennyiség Megjelent könyvek és könyvfejezetek x Ebből magyar nyelvű x idegen nyelvű x Megjelent cikkek x Ebből magyar nyelvű x idegen nyelvű x Elektronikus formában megjelent tudományos művek x Konferenciakiadványok x Elfogadott értekezések x a) Nem összehasonlítható, mert 2008-ra csak a CD-kre vonatkozó adat áll rendelkezésre. Forrás: KSH, Kutatás és fejlesztés, melléklet 25. számú táblázat 16. táblázat: A tudományos munka főbb mutatószámai,

33 4.4. Magyar egyetemek részvétele az EU-s keretprogramokban Ebben a pontban az FP6 és FP7 projektekben mutatott aktivitásokat (hány nyertes program futott az időszakban) szemléltetjük, intézményi bontásokban ( sz. ábrák, 17. sz. táblázat). A es időszak FP 7-es keretprogramból származó fajlagos (egy oktatóra-kutatóra eső) bevételeit bár ezek pénzügyi mutatók is itt ábrázoljuk. 24. ábra: Magyar felsőoktatási intézmények az EU 6. és EU 7. kutatásfejlesztési programjaiban 2009-ben és 2010-ben Forrás: CORDIS, egyéni szűrés az egyes intézmények magyar és angol nyelvű elnevezéseire, mint kulcsszavakra. 33

34 Intézménynév Támogatott projektek száma Elnyert támogatási összeg Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Debreceni Egyetem Közép-európai Egyetem* Eötvös Loránd Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Semmelweis Egyetem** Szent István Egyetem Pannon Egyetem Budapesti Corvinus Egyetem Nyugat-magyarországi Egyetem Pécsi Tudományegyetem Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Miskolci Egyetem Károly Róbert Főiskola Nyíregyházi Főiskola Pázmány Péter Katolikus Egyetem Eszterházy Károly Főiskola Széchenyi István Egyetem Összesen * CEU Üzleti Kar Közhasznú Nonprofit Kft.-vel együtt ** Semmelweis Pályázati és Innovációsközpont Kft.-vel együtt Forrás: Nemzeti Innovációs Hivatal 17. táblázat: Magyar felsőoktatási intézmények által elnyert támogatás az EU 7. kutatásfejlesztési programjaiban 2009-ben és 2010-ben összesen 34

35 25. ábra: 1 oktatóra és kutatóra jutó, az EU 7. kutatásfejlesztési programjaiban elnyert támogatás 2009-ben és 2010-ben átlagosan (E Ft-ban) 35