2014-es üzleti évre is alkalmazhatók

Átírás

1 2014-es üzleti évre is alkalmazhatók Eddig: az eszközöket-forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak fogalmat kiegészítik azzal, hogy ilyen hibának és hibahatásnak minősülnek a szerződések, megállapodások, a számviteli bizonylatok utólagos módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet (éveket) érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is 1

2 Használat időtartama eléri vagy meghaladja a lízingtárgy élettartamát, és A lízingbevevő a szerződés megszűnésekor a lízingtárgyat ellenérték nélkül vagy a piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron megszerezheti, vagy A fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbevevő a) viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot, b) a hasznok szedésére jogosulttá válik, c) viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is), d) jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos, valamint kamatrészét és a törlesztésének ütemezését. a számviteli törvény több szabályát is Ftban meghatározott értékhatárokhoz köti devizában beszámolót készítő vállalkozásoknak rögzítik, hogy az értékhatárokat milyen árfolyamon számítsák át MNB által az adott időpontra vonatkozóan közzétett, hivatalos devizaárfolyamon 2

3 Az új Ptk. számos esetben hivatkozik a saját tőke évközi megállapítására,ugyanakkor nem szabályozza, hogy a beszámolót, közbenső mérleget mennyi ideig lehet figyelembe venni. A szabályozás egységességét az új Pkt-ban kellett volna megoldani, ehelyett A számviteli törvényben került szabályozásra, hogy a közbenső mérleget eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a mérlegfordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására. A számviteli törvény előírása szerint, ha egy eszköz használata, rendeltetése a besorolást követően megváltozik, mert a tevékenységet, a működést már tartósan nem szolgálja, vagy fordítva, akkor annak besorolását meg kell változtatni. A törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy az átsorolást a használat, a rendeltetés megváltozásakor kell végrehajtani. A törvénymódosítás egyértelművé teszi, hogy a tulajdonos tőketartalékba csak és kizárólag alapításkor, illetve jegyzett tőke emelésekor, az alapítással, a tőkeemeléssel egyidejűleg annak részeként helyezhet vagyont Megjegyzem ez eddig is így volt Ptk továbbra sem szabályozza az ázsió mértékét Új Ptk szerint nemcsak pénzben teljesíthető Apportképes eszköz átadásával is teljesíthető Számviteli törvény szerint értékesítésként kell elszámolni az átadást Áfa tv. szerint is értékesítés az eszközátadás Eszköz bekerülési értéke a tulajdonosok által elfogadott piaci érték 3

4 Tulajdonosnál az elszámolás: = értékesítés elszámolása T 31- K 91-97, 467 (piaci érték) T81-86 K 1-3 (könyv szerinti érték) = pótbefizetés átadásának elszámolása T K 31 Átvett pótbefizetés elszámolása, átvételkor, az elfogadott értéken T 1-3 K 414 = probléma: vannak nem osztható eszközök Visszaadás elszámolása T 31- K 91-97, 467 (piaci érték) T81-86 K 1-3 (könyv szerinti érték) = pótbefizetés visszaátadásának elszámolása T 414 K 31 Bizalmi vagyonkezelés esetén is a bizalmi vagyon tartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményéből is teljesíthető hozamfizetés. A bizalmi vagyonkezelés során a kezelt vagyonra szóló tartós követelés értékvesztésének, illetve annak visszaírásának elszámolása során a piaci érték meghatározásakor a kezelt vagyon üzleti év mérlegfordulónapjára kimutatott saját tőkéjének összegét kell figyelembe venni (nemcsak az induló vagyont, tartalékot, mérleg szerinti eredményt). A törvénymódosítás pontosítja, hogy a követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokat is, valamint a kötelezettség jellegű passzív időbeli elhatárolásokat is, az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan át kell értékelni (megjegyzem, hogy eddig is át kellett az időbeli elhatárolásokat értékelni). 4

5 A törvénymódosítás új előírása szerint az áfa törvény szerinti üzletág átruházásakor az üzletág átruházásáért kapott, az átadott eszközök átadott kötelezettségek értékével csökkentett piaci értékét meghaladó ellenértékét nettó árbevételként kell elszámolni (a vevő pedig ezt a többletértéket mutatja ki üzleti vagy cégértékként). A törvénymódosítás új előírása szerint egyéb bevételként/egyéb ráfordításként kell kimutatni az áfa törvény szerinti közvetett pénzvisszatérítési akció keretében kapott (járó), adott (fizetendő) engedmény összegét (eddig az ilyen jogcímen adott-kapott engedményeket, mint pénzeszköz végleges átadás/átvételt a rendkívüli bevételek, rendkívüli ráfordítások között kellett elszámolni). Az új Ptk. az átalakulás fogalmába nem érti bele az egyesülést, szétválást, így ezt a számviteli törvényen keresztül kellett vezetni (tartalmi változást az eddigi gyakorlathoz viszonyítva azonban nem jelent). A betéti társaság, közkereseti társaság vagyoni betéteire utaló elnevezéseket az új Ptk. miatt meg kellett változtatni egyéb társasági részesedére (tartalmi változást az eddigi gyakorlathoz viszonyítva azonban ez sem jelent). a közfelügyeleti hatóság kötelezheti a könyvvizsgálót a könyvvizsgálói jelentése visszavonására, illetve új könyvvizsgálói jelentés kibocsátására a vállalkozás a visszavonást követő 90 napon belül köteles az ismételt könyvvizsgálat elvégzéséről gondoskodni 5

6 Hatályon kívül helyezve az, hogy az exportértékesítés nettó árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodásiraktározási költség. Fuvarszámlát igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni (a fuvarszámlát nem kell megbontani). Hatása, hogy több iparűzési adót kell fizetni. Az új Ptk. szabálya alapján a késedelmi kamat fizetési kötelezettség a késedelembe esés napján beáll, így azt kötelezettségként kell kimutatni, ezért a passzív időbeli elhatárolások közül a fizetendő késedelmi kamat hatályon kívül helyezésre került. Az új Ptk. előírása alapján a törvénymódosítás szabályozza, hogy a fizetendő/kapott sérelmi díjat is a kártérítésekhez hasonlóan kell elszámolni (egyéb bevétel, egyéb ráfordítás) Mérlegkészítés időpontjáig befolyt összeg egyéb bevétel Mérlegkészítés időpontjáig fizetendő sérelmi díj egyéb ráfordítás 6

7 Mire vonatkozik: Részesedés, értékpapír, követelések és ezek értékvesztései Pénzeszközök Időbeli elhatárolások Kötelezettségek Nem vonatkozik: saját tőke, immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek (ezek mindig a beszámoló pénznemében meghatározottak) Átértékelés módszere Egyedi értékelés vevő-szállítói számlákat is egyedileg kell értékelni, összevont értékelés nem alkalmazható Értékvesztést is át kell értékelni Ha az összevont átértékelési egyenleg veszteség, akkor Forgóeszközhitel és beruházási hitel árfolyamvesztesége saját döntés alapján elhatárolható: - ha devizakészlettel nem fedezett - árfolyamnyereséggel nem ellentételezett Ha elhatárolásra kerül az árfolyamveszteség Kötelező céltartalékot képezni (arányszám hitelfelvételtől eltelt időtartam vagy beruházás aktiválástól eltelt időtartam/hitel teljes futamidő) Kötelező eredménytartalékból lekötött tartalék képzése (elhatárolt árfolyamveszteség és a céltartalék különbözetében) 27 Behajthatatlan követelés (bizonylatoknak mérlegkészítés időpontjáig kell rendelkezésre állni) végrehajtás során nincs fedezet (végrehajtó nemleges jegyzőkönyve) a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett (aláírt megállapodás) a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, 28 7

8 a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (végrehajtás illetéke, fizetéses meghagyás illetéke, bírósági eljárás illetéke ügyvédi díj, közjegyzői díj, végrehajtói díj) 29 az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel (cégkivonat, visszajött levélküldemény) bíróság előtt érvényesíteni nem lehet (felszámolásnál, kényszertörlésnél be nem jelentett követelés) a hatályos jogszabályok alapján elévült (5 év). Társasági adóalap: utolsó két jogcím társasági adóalap növelőt tétel 30 Behajthatatlanság megállapítása, a korábban elszámolt értékvesztés kivezetése (könyv szerinti értéken) T 318. Vevők értékvesztése K 311. Vevők ezt követően a hitelezési veszteség könyvelése: T 86. Egyéb ráfordítások K 311. Vevők Értékvesztést nem lehet visszaírni 31 Egyedi minősítés (adóst kell minősíteni és nem a számlákat): mérlegkészítéskori adatok alapján fordulónapon fennálló, mérlegkészítésig be nem folyt követeléseknél Korosítási listák problémája T 86. Egyéb ráfordítások K 318. Vevők értékvesztése T 318. Vevők értékvesztése K 96. Egyéb bevételek Csak mérlegfordulónapon lehet elszámolni, évközi gazdasági esemény nem lehet 32 8

9 Megállapodás kell róla Jogi személlyel szemben elengedett: - rendkívüli ráfordítás - csak a kapcsolt vállalkozásnak elengedett követelés társasági adóalapot növel Magánszeméllyel szemben elengedett: - személyi jellegű egyéb kifizetés - társasági adóalap része - de a magánszemélynél általában jövedelem A Ptk. új előírása behajtási költségre vonatkozó fizetési kötelezettséget ír elő a kötelezett késedelme esetére. E szerint a késedelembe esett kötelezett - a késedelme kimentésétől és a behajtási költség tényleges felmerülésétől függetlenül - köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére 40 eurónak a Magyar Nemzeti Bank - késedelmi kamatfizetés kezdőnapján érvényes - hivatalos deviza-középárfolyama szerint megfelelő forintösszeget megfizetni E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei - például a késedelmi kamat, a kártérítés - teljesítése alól. A 40 eurónyi minimális átalányösszeg megfizetésétől eltérő, azt kizáró szerződési kikötés semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles. A jogosult a 40 eurót meghaladó behajtási költségét már csak annak tényleges bekövetkeztének és mértékének bizonyítása esetén érvényesítheti. 35 Késedelmi kamathoz hasonlóan Járó összegnél: befolyt, egyéb bevétel 0. számlaosztályban kell nyilvántartani Fizetendő összegnél: felmerüléskor egyéb ráfordításként kell elszámolni Nem kell terhelni, jog erejénél fogva beáll a követelés-tartozás! 36 9

10 Járó behajtási költségátalány számviteli elszámolása: a felmerüléskor (azaz a késedelembe esés időpontjával) T 036. Egyéb követelések K 096. Egyéb bevételek az elengedett behajtási költségátalány elszámolása T 088. Rendkívüli ráfordítások K 036. Egyéb követelések az elévült behajtási költségátalány kivezetése T 086. Egyéb ráfordítások K 036. Egyéb követelések a befolyáskor (vagy egyéb más módon történő rendezéskor) T 38. Pénzeszközök K 96. Egyéb bevételek [Kapcsolódó tétel a 0. számlaosztályból a követelés kivezetése: T 096. Egyéb bevételek K 036. Egyéb követelések] Fizetendő behajtási költségátalány számviteli elszámolása: a felmerüléskor T 86. Egyéb ráfordítások K 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek az elengedett behajtási költségátalány elszámolása T 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K 98. Rendkívüli bevételek 39 az elévült behajtási költségátalány kivezetése T 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K 98. Rendkívüli bevételek a behajtási költségátalány megfizetésének elszámolása T 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K 38. Pénzeszközök

11 a devizahitel kivezetendő könyv szerinti árfolyamon a Ft hitel állományba veendő devizahitel elhatárolt árfolyamveszteségét nem kötelező a visszafizetéshez kapcsolódóan feloldani - három üzleti évben egyenlő részletben feloldható (visszafizetés éve és azt követő két évben oldható fel) Következmény: céltartalék feloldódik december 31-ig él a szabály december 31-én Eur hitele volt a vállalkozásnak. Könyv szerinti Ft értéke eFt. Elhatárolt veszteség 2.100eFt, erre képzett céltartalék 900eFt. Lekötött tartalék 1.200eFt szeptemberben eFt forint hitelt vett fel, melyből a devizahitelt visszafizette. 42 A devizahitel kivezetése T 45. Rövid lejáratú hitelek K 479. Elszámolástechnikai számla Ft hitel állományba vétele eFt eFt T 479. Elszámolástechnikai számla eFt K 45. Rövid lejáratú hitelek eFt Árfolyamkülönbözet elszámolása T 87. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása 900eFt K 479. Elszámolástechnikai számla 900eFt 43 Az elhatárolt árfolyamveszteség 1/3-ának feloldása (2.100eFt:3=700eFt) T 87. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása 700eFt K 39. Halasztott ráfordítások 700eFt A kapcsolódó céltartalék teljes összegének feloldása (hitel futamideje a visszafizetés miatt nulla, ezért az arányszám is nulla) T 42. Céltartalék K 96. Egyéb bevételek 900eFt 900eFt 44 11

12 Lekötött tartalék számítása (elhatárolt veszteség és a céltartalék különbözetében): 1.400eFt-0=1.400eFt. Nyitó lekötött tartalék 1.200eFt, ezért zárlat keretében 200eFt lekötött tartalékot kell képezni. T 413. Eredménytartalék K 414. Lekötött tartalék 200eFt Társasági adóalap része minden ráfordítás és bevétel is (céltartalék feloldása is) 200eFt 45 Nem használt tárgyi eszközök (1 évig): használati körülményváltozást jelent, terv szerinti écs módosítható Éven túl nem használt tárgyi eszközöket kötelező átsorolni Forgóeszközbe (készletbe) kerülnek (anyag vagy áru) Piaci értéken kell átsorolni (piaci érték a kinyerhető anyag értéke, vagy a várható eladási ár) Ha a nettó érték magasabb, mint a készlet piaci értéke, akkor átsorolás előtt terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni 46 Továbbhasznált tárgyi eszközök használati körülmény változást jelent megváltozik a használati idő megváltozik a maradványérték tovább elszámolásra kerül a terv szerinti értékcsökkenés de: mindig a maradványértékig lehet a terv szerinti értékcsökkenést elszámolni 47 Forgalomhoz kapcsolódóan: Helyesbítő számlával (eredeti teljesítési időpontra) - Nettó árbevétel korrigál - Eszköz bekerülési értéket korrigál (beszerzőnél) Helyesbítő számla nélkül Mérlegkészítés időpontjáig kiszámolandó szerződés alapján - Egyéb ráfordítás - Egyéb bevétel (beszerzőnél) Társasági adóalap része mind 48 12

13 Fizetési határidőhöz kapcsolódóan: Helyesbítő számlával (eredeti teljesítési időpontra) - Nettó árbevétel korrigál - Eszköz bekerülési értéket korrigál (beszerzőnél) Helyesbítő számla nélkül - Fizetendő ellenérték (bruttó ár) 3%-áig - pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása - pénzügyi műveletek egyéb bevétel (beszerzőnél) Társasági adóalap része mind 3% feletti rész Elengedett követelés/elengedett kötelezettség - rendkívüli ráfordítás (kapcsoltnak elengedett társasági adóalap növelő tétel) - rendkívüli bevétel (beszerzőnél) társasági adóalap része Lehetnek: pénzben folyósított támogatások eszközben kapott támogatás elengedett kötelezettség átvállalt tartozás Pénzben kapott támogatások: befolyhatnak egy összegben vagy részletekben aktiválás előtt, vagy után Jogszabályi rendelkezés alapján lehet a szakképzési alapból kapott fejlesztési (beruházási) támogatások [2011. évi CLV. törvény 22. -ának (1) bekezdése], az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program keretében kapott fejlesztési támogatások [172/2004. (XII. 23.) FVM rendelet 5/A. -a], az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló beruházásokhoz kapott fejlesztési támogatások [23/2007. (IV.17.) FVM rendelet 20. -ának (1) bekezdése Mérlegfordulónapig befolyt támogatást lehet elszámolni 52 13

14 Amennyiben a támogatást feltételekhez kötötten folyósították, akkor ezzel egyidejűleg a támogatás összegét lekötött tartalékba kell helyezni (pl. 5 éves üzemeltetési feltételnél 5 évig van lekötés) Lekötött tartalék a visszafizetendő összeg erejéig és a feltétek teljesítéséig van A vállalkozás amennyiben a támogatási feltételeket nem teljesíti, akkor a támogatás egy részét, vagy egészét vissza kell fizetnie. Ezen támogatások visszafizetése tőketartalék terhére történik, pénzügyi rendezéskor 53 Minden fejlesztési támogatást, annak pénzügyi rendezésekor ha az előbb leírtak figyelembevételével tőketartalékba jogszabályi rendelkezés alapján nem kerülhetnek a számviteli törvény 86. -a (4) bekezdésének b) pontja alapján rendkívüli bevételként kell elszámolni. 54 ha a támogatás a következő üzleti évben, de a mérlegkészítés időpontja előtt folyik be, de a fejlesztésből megvalósuló eszközt előző év(ek)ben használatba vették (aktiválták) és így értékcsökkenési leírást számoltak már el, akkor sem lehet a támogatást megelőző üzleti évre elszámolni (a költségek, ráfordítások ellentételezése csak a befolyás üzleti évétől kezdődik, nincs önellenőrzés) 55 A rendkívüli bevételként elszámolt támogatást időbelileg el kell határolni. A támogatásonként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni. Meg kell szüntetni a fejlesztési támogatás miatt kimutatott halasztott bevételt a támogatás visszafizetésekor is

15 Visszafizetés elszámolása pénzügyi rendezéskor rendkívüli ráfordítás kapcsolódó tétel: - az elhatárolt támogatás összegének feloldása rendkívüli bevételbe (legfeljebb a visszafizetett összegig vagy legfeljebb az elhatárolt összeg erejéig) nincs önrevízió lezárt üzleti évek tekintetében 2013-tól hatályos előírás - bruttó érték növekedést figyelmen kívül kell hagyni - használati idő hosszabbítást is figyelmen kívül kell hagyni január 1-jén üzembe helyeztek egy gyártósort, bruttó értéke 120 millió Ft, használati idő 10 év, maradványérték 20 millió Ft. A fejlesztési támogatás első részlete - 55 millió Ft március 5-én folyik be, a második részlet január 3-án folyik be, ami 20 millió Ft. A használati idő alatt a fejlesztési támogatás elszámolása a következőképpen alakul: 100mFt écs-t kell 10 év alatt elszámolni, így: év A tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenési leírásának elszámolása T 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás 10 millió Ft K 139. Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenése 10 millió Ft

16 2014. év A befolyt fejlesztési támogatás elszámolása befolyáskor T 384. Elszámolási betétszámla 55 millió Ft K 989. Véglegesen fejlesztésre kapott támogatás 55 millió Ft A befolyt fejlesztési támogatás időbeli elhatárolása T 989. Véglegesen fejlesztésre kapott támogatás 55 millió Ft K 483. Halasztott bevételek 55 millió Ft 61 A tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenési leírásának elszámolása T 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás 10 millió Ft K 139. Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenése 10 millió Ft A fejlesztési támogatás feloldása zárlat keretében Az eszköz január 1-jei nettó értéke 110 millió Ft, így a támogatási arány 55 millió Ft: 110 millió Ft= 50%. Tárgyévben feloldandó támogatás összege: 10 millió Ft x 50% = 5 millió Ft. 62 T 483. Halasztott bevételek 5 millió Ft K 989. Véglegesen fejlesztésre kapott támogatás, vagy 5 millió Ft K 967. Költségek, ráfordítások ellenételezésére kapott támogatás 5 millió Ft év A befolyt fejlesztési támogatás elszámolása befolyáskor T 384. Elszámolási betétszámla 20 millió Ft K 989. Véglegesen fejlesztésre kapott támogatás 20 millió Ft 63 A befolyt fejlesztési támogatás időbeli elhatárolása T 989. Véglegesen fejlesztésre kapott támogatás 20 millió Ft K 483. Halasztott bevételek 20 millió Ft A tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenési leírásának elszámolása T 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás 10 millió Ft K 139. Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenése 10 millió Ft 64 16

17 A fejlesztési támogatás feloldása zárlat keretében T 483. Halasztott bevételek 7 millió Ft K 989. Véglegesen fejlesztésre kapott támogatás, vagy 7 millió Ft A támogatási arányt újra kell számolni. Az eszköz január 1-jei nettó értéke 100 millió Ft, az előző évi támogatás nyitó értéke 50 millió Ft, így a támogatási arány: 70 millió Ft (50+20 millió Ft): 100 millió Ft = 70%. Tárgyévben feloldandó támogatás összege: 10 millió Ft x 70% = 7 millió Ft. K 967. Költségek, ráfordítások ellenételezésére kapott támogatás 7 millió Ft években A tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenési leírásának elszámolása T 571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás 10 millió Ft K 139. Műszaki berendezések, gépek, járművek terv szerinti értékcsökkenése 10 millió Ft T 483. Halasztott bevételek 7 millió Ft K 989. Véglegesen fejlesztésre kapott támogatás, vagy 7 millió Ft K 967. Költségek, ráfordítások ellenételezésére kapott támogatás 7 millió Ft Így év végén a 483. Halasztott bevételek számlán záró állományában megmarad a 20 millió Ft-os maradványértékre jutó 70%-os arányú támogatás, azaz 14 millió Ft. Ez akkor kerül kivezetésre, hogyha a maradványérték megjelenik költségként ráfordításként (pl. tovább használják az eszközt és folytatódik az értékcsökkenési leírása, vagy az eszközt értékesítik, stb.)

18 Példa: A pénztárgép támogatással nem csökkentett számlázott eladási ára Ft+27% áfa, támogatás összege Ft. (Az üzembehelyezési díj is a bruttó érték része.) Az üzembehelyezéskor a pénztárgép várható használati idejét 4 évben határozták meg, maradványérték nulla. a pénztárgép beszerzőjénél (üzemeltetőnél) A beszerzett pénztárgép elszámolása számla alapján T 16. Beruházások Ft T 466. Előzetesen felszámított áfa Ft K 45.Szállítók Ft A rendelet alapján igényelhető támogatás elszámolása a beszerzéskor T 36. Egyéb követelések (NAV-val szembeni követelés) Ft K 98. Rendkívüli bevételek Ft A támogatás időbeli elhatárolása T 98. Rendkívüli bevételek Ft K 48. Passzív időbeli elhatárolások Ft [Plusz támogatás igénylésénél a követelés (adott előleg) térítés nélküli engedményezése az államra:t88- K35] A támogatás eladóra történő engedményezésének az elszámolása T 36. Egyéb követelések (pénztárgép eladóval szembeni követelés) Ft K 96. Egyéb bevételek Ft T 86. Egyéb ráfordítások Ft K 36. Egyéb követelések (NAV- val szembeni követelés) Ft

19 A támogatás összegének beszámítása T 45. Szállítók Ft K 36. Egyéb követelések (pénztárgép eladóval szembeni követelés) Ft A beszámítás után fennmaradó tartozás kifizetése, pénzügyi rendezéskor T 45. Szállítók Ft K 38. Pénzeszközök Ft 73 Az üzembehelyezés (aktiválás) elszámolása T 141. Műszaki gépek, berendezések, járművek Ft K 16. Beruházások Ft Az értékcsökkenési leírás elszámolása egy üzleti évre [ x25%= Ft] T 57. Terv szerinti értékcsökkenési leírás Ft K 149. Műszaki gépek, berendezések, járművek terv szerinti értékcsökkenése Ft 74 Az értékcsökkenési leírással arányos támogatás feloldása [támogatási arány: Ft/ Ft= 41,66%, terv szerinti értékcsökkenéssel arányosan feloldandó támogatás összege: Ftx41,66%= Ft] T 48. Passzív időbeli elhatárolások Ft K 98. Rendkívüli bevételek Ft vagy [a számviteli törvény 86. -a (5) bekezdésének az előírása alapján] K 96. Egyéb bevételek Ft 75 Jogszabály alapján járó támogatások Egyéb bevételként kell elszámolni Megkapott (befolyt), illetve Az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig - a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően - igényelt (járó) támogatás, juttatás összege (normatív támogatásoknál) Költség még nem merült fel, akkor az egyéb bevételt el kell határolni Visszafizetés egyéb bevételt csökkentő (önrevízió) 76 19

20 Egyéb támogatások Azon támogatások, amelyek nem tartoznak az előbbi bekezdésbe, és amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti évhez kapcsolódik, a támogatásnak ténylegesen legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig be kell folynia, hogy bevételként elszámolható legyen. (Ezen támogatásoknál a leggyakoribb a pályázat keretében elnyert támogatások.) részben felmerült költségekre a támogatási szerződés arányában kell a bevételt elszámolni 77 A pályázat útján elnyert támogatásokra az utólagos finanszírozás a jellemző, azaz a költségek, ráfordítások előbb felmerülnek és a hozzá kapcsolódó támogatás későbbi év(ek)ben folyik be. a felmerült költséget nem lehet időbelileg elhatárolni, ha a támogatás nem folyik be visszafizetés egyéb ráfordítás, pénzügyi rendezéskor Támogatási előleg kötelezettség, annak elszámolásáig 78 Célja szerint: költség-ráfordításra adott (egyéb ráfordítás) fejlesztésre adott (rendkívüli ráfordítás) egyéb célból (rendkívüli ráfordítás) kiegészítő sporttámogatás is ide tartozik Támogatott szerint más vállalkozásnak adott (egyéb vagy rendkívüli ráfordítás egyéb szervezetnek pl. alapítványnak (rendkívüli ráf.) magánszemélynek adott pl. hiteltörlesztésre (személyi jellegű egyéb kifizetés) Kft-nél célszerű figyelembe venni, hogy a jegyzett tőke követelmény 3 millió Ft lesz Ezért célszerű legalább annyi adózott eredményt meghagyni (összegyűjteni), hogy később az eredménytartalékból a tőkeemelést meg lehessen tenni (jelenlegi adózási szempontokból is ez a jó, mert a magánszemély tulajdonost ehhez kapcsolódóan nem terheli adófizetési kötelezettség) 80 20

21 Adózott eredmény: 100 eft -100 eft 600 eft 100 eft Eredménytartalék: 100eFt 400 eft -400 eft -300 eft Jóváhagyható max. osztalék: 200 eft 300 eft 200 eft 0 eft Mérleg szerint eredmény max. osztalék esetén: 0Ft -100eFt 400eFt 100eFt Ha a jóváhagyott osztalék kötelezettségként kimutatott összegének teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a juttatás teljesítéseként átadott eszközt az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni. Feltétele: Gt. szerint társasági szerződésben kell rendelkezni róla (új Ptk. csak rt-nél) Megjegyzés:nettó árbevétel szabályaiból egyébként következne Elengedés mérlegelése: 2014-től nem kell ajándékozási illetéket fizetni 82 ha az osztalék nem pénzben kerül kifizetésre, akkor = az egyéb eszközt az értékesítés szabályai szerint a könyvekből ki kell vezetni T K 91-97, 467 és T K 1,2,3 (az eszközök értékesítése piaci értéken) = majd be kell számítani a követelést: T 4792 K = az eszközökben történő kifizetés csak az szja-val, eho-val csökkentett összegig terjedhet, ha a magánszemély az szja-t, az eho-t külön nem fizeti be Lassú, folyamatos tőkevesztés Ha a társaság az egymást követő két üzleti évben nem rendelkezik a társasági formához tartozó előírt jegyzett tőke összegének megfelelő saját tőkével, akkor a társaság tulajdonosai kötelesek a 2. év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a saját tőke pótlásáról gondoskodni. Ha ezt elmulasztják, akkor 60 napon belül megszűnik a társaság, vagy át kell alakulnia olyan társasággá, amely követelménynek eleget tesz

22 A Gt-ben a közgyűlés, taggyűlés időpontját legfeljebb három hónappal megelőző mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleggel lehetett dokumentálni, hogy a saját tőke helyreállt, ezért nem kell tulajdonosi intézkedést hozni. Ptk nem tartalmaz ilyen szabályt Ptk nem teljes üzleti évre hivatkozik! Hirtelen tőkevesztés kft a saját tőke felét, rt a saját tőke egyharmadát elveszíti 85 Pótbefizetés (társasági szerződésnek lehetőséget kell adni rá) pénzügyi rendezéskor kell elszámolni Ázsiós tőkeemelés: cégbírósági bejegyzéskor jelenik meg (tulajdonos követelése is apportképes) Tőkeleszállítás jegyzett tőkén felüli saját tőke javára (cégbírósági bejegyzéskor jelenik meg) Értékelési tartalék bevezetése Tulajdonosi követelés elengedése - bevétel társasági adóalap része, kivéve az osztalék elengedése - ajándékozási illeték magánszemély tulajdonosnál, kivéve az osztalék elengedését 2014-től 87 Nagyságrendi mentesítéssel nem élhet Tárgyévet követő üzleti évtől az a vállalkozó - Ha a tárgyév mérlegfordulónapján 10 millió Ft-ot meghaladó 60 napon túli lejárt köztartozása van 2013-as üzleti év mérlegfordulónapja mérési pont volt Következmény: mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót sem készíthet 88 22

23 A leltározásnak két típusa van: - egyeztetés - megszámlálással történő mennyiségi felvétel. Az eszközök közül jellemzően egyeztetéses eljárással leltározhatóak az alábbi eszközök: - immateriális javak, beruházások, befektetett pénzügyi eszközök - követelések - bankszámla - kötelezettségek, saját tőke. Mennyiségi felvétellel (megszámlálással) leltározandók az alábbiak (3 év lejárt) : - tárgyi eszközök - készletek - pénztár - értékpapírok, ha azok kinyomtatott (papír) formában vannak - részvények, ha azok kinyomatott (papír) formában vannak a tagi követelésnek a társaság rendelkezésére bocsátása T 36 K tőkeemelés cégjegyzékbe való bejegyzés alapján: = a jegyzett tőke emelése T 332 K 411 = a tőketartalékba-helyezés könyvelése T 332 K 412 Valójában a tulajdonos a társasággal szembeni követelését átengedte a társaságnak - így a társaságnak önmagával szemben lesz követelése (36) - és önmagával szemben van kötelezettsége (45), tehát összevezetendők: T 45 K 36 23

24 a jegyzett tőkén felüli vagyon (eredménytartalék, tőketartalék) terhére feltételei az új Ptk. szerint pl. kft.-nél = háromnegyedes taggyűlési határozat, létesítő okirat módosítása = a felemelt törzstőke nem haladja meg a saját tőkét = van törzstőkén felüli vagyon, amit a beszámoló, a közbenső mérleg igazol (hat hónapos szabály) Feltételei az Szt. szerint a beszámoló, közbenső mérleg szerint a mérleg szerinti eredmény, szabad tőketartalék, eredménytartalék fedezi a tőkeemelést követően a jegyzett tőke összege nem haladja meg = a lekötött tartalékkal, értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összegét könyvelése a jegyzett tőke emelésének a cégjegyzékbe történt bejegyzése napjával: T 412, 413 K 411 Értékelési tartalék, lekötött tartalék terhére nem lehet jegyzett tőkét emelni = értékelési tartalék=értékhelyesbítés = lekötött tartalék a lekötés jogcíme szerint oldható fel Lekötött tartalékból egy esetben: ha megelőző években volt feltételes tőkeleszállítás jövőbeni veszteség fedezetére és azt nem használták fel 24