A KÉPI SZINT. (metafora, megszemélyesítés, hasonlat, szinesztézia, szinekdoché, szimbólum)

Átírás

1 A KÉPI SZINT (metafora, megszemélyesítés, hasonlat, szinesztézia, szinekdoché, szimbólum)

2 SZÓKÉPEK (TRÓPUSOK) A trópusoknak a természetes, eredeti és elsődleges jelentésüktől eltérő értelemben használt szavakat nevezzük, ez a stilisztikai hatás forrása. A trópusok a jelentések szintjén jönnek létre és érvényesülnek. Szóképek, trópusok, költői képek a megnevezett dolog önmagán túl valami mást jelent

3 A TRÓPUSOK FAJTÁI: Képszerű beszéd hasonlat Hasonlóságon alapuló szóképek metafora megszemélyesítés allegória szinesztézia szimbólum Érintkezésen alapuló szóképek metonímia szinekdoché

4 A METAFORA (1. hasonlóságon alapuló szókép, (gör. átvitel) ) Arisztotelész Poétikájában a metaforán a trópusok bármely fajtáját érti: számára minden metafora, amikor valamit nem a saját nevével nevezünk meg. A metafora a leggyakrabban előforduló szókép. A metafora a névátvitellel két fogalmat kapcsol össze valamilyen szemléletbeli vagy szerepbeli hasonlóság alapján, de magát a hasonlóságot nem nevezi meg. Annál nagyobb a metafora hangulati ereje, minél eredetibb, minél távolabbi dolgokat kapcsol össze.

5 metafora: két dolgot azonosítunk egymással: az egyik dolog nevét átvisszük a másikra. Típusai: 1. Teljes metafora: képi + fogalmi sík Pl.: A korláttalan természet / Vadvirága vagyok én. (Petőfi: A természet vadvirága) képi sík fogalmi sík szabadság, a kötetlenség

6 A teljes metafora kéttagú: mind az azonosított, mind az azonosító megjelenik a szövegben. Erdő, megfejthetetlen, zöld álom (Csoóri Sándor) szőke édesvizeknek hullámos áradata a hajam (Radnóti Miklós)

7 2. az egyszerű vagy egytagú metaforában csupán a képi sík van jelen, a fogalmi oldalt nekünk kell kitalálnunk. Mit ugattok, mit haraptok / Engemet, hitvány ebek! (Petőfi) a költőt elmarasztaló kritikusok

8 Az egyszerű csonka metafora egytagú, csak az azonosító elemet tartalmazza, hiányzik az azonosított megnevezése. Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom. (Népdal) Hé, fiúk! Amott ül egy túzok magában (Arany János) Menjünk, édes rózsám, az édesatyádhoz (Petőfi)

9 A metafora fajtái: költői metafora: a bánat? nagy óceán... (Petőfi), a lelkem ódon, babonás vár (Ady) kognitív metafora: (benzolgyűrű, atomkar) exmetafora / köznyelvi metafora: (a nyár derekán, szöget üt a fejébe) Emanuele Tesauro írja a 17. században: A metafora [...] gyakorta segítségére jő a nyelv szegényességének, és midőn a megfelelő szó hiányzik, szükségből az átvitt értelemmel segít, mint például, ha ezt akarnád mondani saját szóval: A szőlővesszők gyöngyöznek, vagy A nap fényt áraszt, nem volnál képes.

10 A metaforával rokon megszemélyesítés. A MEGSZEMÉLYESÍTÉS (1. hasonlóságon alapuló szókép) a hasonlóságon alapul a élettelen dolgok élőként történő bemutatása Pl.: a szellőzködő, lágy melegben tapsikoltak a jázminok (József Attila) Bújócskát játszott a halál, Keresett életre-halálra. Erdő, dércsípte lombod ájultan vonaglik. (Kosztolányi) Kinyílik a táj, / lehunyódik a táj. (Weöres)

11 A SZINESZTÉZIA (1. hasonlóságon alapuló szókép) A szinesztézia különféle érzéki benyomásokat kapcsol össze, és ebben a nagyfokú sűrítő erejében rejlik a stílusértéke. lila dalra kelt egy nyakkendő (Tóth Árpád)

12 Éreztem, bársony nesz inog. (József Attila: Hazám) Bár holtra metszé kertész görbe kése, Még édesíti a fanyar szobát (Tóth Árpád: Orgona) úgy remeg tovább illatja, mint halk húrok reszketése (Tóth Árpád) Tűnt évek titka, merengő fény- és illat-zene (Szabó Lőrinc)

13 szinesztézia (gör. együttérzés, összeérzékelés ) olyan benyomásokat kapcsolunk össze, amelyek különböző érzékelési területről származnak. fehér zaj látás- + halláseffektust Sűrű csönd ropog a havas mezőben. (József Attila Holt vidék)

14 A SZIMBÓLUM (1. hasonlóságon alapuló szókép) egymástól távol levő dolgokat kapcsol össze. A szimbólum valamely gondolat, eszme, érzelem jelképe. A köznyelvben is elterjedtek a szimbólumok. A költői szimbólumok építenek az olvasók képzettársításos készségére, sejtéseire, megérzéseire. A szimbólumokban leggazdagabb magyar költő méltán Ady.

15 Egyik kezében ekeszarva, Másik kezében kard. (Petőfi: A nép) munka harc

16

17 a fogalom-kép kapcsolat inkább asszociatív, mint hasonlóságon alapuló: Bolond hangszer: sír, nyerít és búg. / Fusson, akinek nincs bora, / Ez a fekete zongora. (Ady Endre: A fekete zongora) a hangszer nyugtalanító hangja egy különös felkiáltással kapcsolódik össze, a képözön pedig inkább éreztet, sejtet valamit az ábrázolandó valóságról, mintsem egyértelműen lefordítsa azt képi nyelvre..

18 Szimbólumok, jelképek a hétköznapi életben is előfordulnak: Pl.: bilincs > rabság kenyér -> élet galamb > szabadság Létezik színszimbolika is: piros -> vér,szerelem zöld -> remény sárga -> irigység

19 Fajtái: A SZINEKDOCHÉ (2. érintkezésen alapuló szókép) 1. A rész megnevezésével jelölhetjük az egész fogalmát, 2. A tágabb körű nemfogalom és a szűkebb körű fajfogalom felcserélésével. Pl.: Szárnyakon megyünk legalább Marosvásárhelyig: ez tetszik legjobban nekem. De a szárnyak a havazásban késnek. (Tamási Áron: Téli verőfény) (rész-egész = madár)

20 A szinekdoché (gör. együttértés, veleértés ) olyan metonímia, amelynek lényege a rész és az egész felcserélése. Amikor az iránt érdeklődünk, hogy hány főre számíthatunk a házibuliban, szinekdochét használunk, hiszen fő (fej) alatt embert, ismerőst értünk. Kölcsey Ferenc a Himnuszban így ír egy népcsoportról: Most rabló mongol nyilát / Zúgattad felettünk, noha nyilvánvaló, hogy nem egyetlen mongolról van szó, hanem az összes, a tatárjárásban részt vevő tatárról.

21 A szinekdoché Lélek az ajtón se be, se ki. (ember sem) Az nem lehet, hogy annyi szív Hiába onta vért, S keservben annyi hű kebel Szakadt meg a honért (Vörösmarty Mihály: Szózat) Sok vad s madár gyomra gyakran koporsója vitézül holt testeknek. (a nem és a fajta fölcserélése, a nem áll a faj helyett) (madár=keselyű, vad=farkas) Holott kikeletkor az sok szép madár szól (Balassi Bálint )

22

23 HASONLAT KÖRÜLÍRÁS EUFEMIZMUS A SZÓKÉPEKHEZ CSATLAKOZÓ STILÁRIS ESZKÖZÖK

24 A HASONLAT (3. képszerű beszéd) A hasonlat közös tulajdonságuk alapján kapcsol össze, állít párhuzamba két dolgot. Pl. Ez a kislány olyan, mint a tulipán. (Gárdonyi G.: A tulipán) Mint komor bikáé, olyan a járása, Mint barna éjfél, szeme pillantása, Mint sértett vadkan, fú veszett dühében, (Arany János: Toldi) Szeretlek, mint anyját a gyermek, / mint mélyüket a hallgatag vermek (József A.: Óda) Utaló- és kötőszavai: olyan, mint..., úgy, mint, akár...akár stb.

25 A KÖRÜLÍRÁS A fogalom közvetlen megnevezése helyett valamilyen jellemző jegy kiemelésével idézzük fel az elhangzott fogalmakat. Pl.: bekötik a fejét [=férjhez megy], magyar ezüst [=alumínium) körülírással rokonítható alakzat az antonomázia, azaz tulajdonnév helyett köznév használata többnyire annak érdekében, hogy a név ismétlését elkerüljék. Pl.: A nemzet csalogánya (=Blaha Lujza), a niklai remete (=Berzsenyi Dániel), a haza bölcse (=Deák Ferenc), a legnagyobb magyar (=Széchenyi), a bihari remete (=Bessenyei György), a nagy palóc (=Mikszáth Kálmán), kalapos király (=II. József), a vaskancellár (=Bismarck), a törökverő (=Hunyadi).

26 EUFEMIZMUS Körülírásos kifejezéseket gyakran használunk, hogy valamilyen fogalmat tapintatból, szeméremből, vagy illendőségből ne mondjunk ki, helyette szépítő kifejezést, idegen szóval eufemizmust alkalmazunk. Pl.: ivás: a pohár fenekére néz; szellemi hibák: ostobaság: nehézfejű; erkölcsi vétség (hazugság, lopás): fele sem igaz, amit mond, enyves kezű terhesség, szülés: várandós, áldott állapotban van; betegségek pl.: kiütéses testi tökéletlenség (öregség, kövérség, stb.) pl.: hajlott korú, teltkarcsú.

27 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!