Szabolcs-Szatmári GAZDASÁGI.TÁRSADALM I ÉS KULTURÁLIS FOLYÓIRAT

Átírás

1 Szabolcs-Szatmári GAZDASÁGI.TÁRSADALM I ÉS KULTURÁLIS FOLYÓIRAT

2 T

3 Szabolcs-Szatmári Szemle

4 SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: dr. Cserm ely Tibor. Csernusi Endre, dr. Cservenyák László, dr. Fazekas Árpád. Gyúró Im re (a szerkesztő bizottság elnöke), dr. K lenczner Imre. K opka János, dr. Körössy Kálmán, dr. Kuknyó János. dr. M argócsy József, M erkovszky Pál, Nagy László. Ratkó Józstf. Scholtz Béla. Simkovics Gyula, Szilágyi Im re, dr. Takács Péter (olvasószerkesztő), Tóth Sándor, dr. Varga Lajos Felelős szerkesztő: DR. MEZŐ ANDRÁS s z a b o l c s -s z a t m Ar i s z e m l e Gazdasági, társadalm i és kulturális folyóirat. A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Lapja. Megjelenik negyedévenként. K ia d ja a S z a b o lc s m e g y e i L a p k ia d ó V á lla la t. F e le lő s k ia d ó : M ád i L a jo s Ig a z g ató. S z e r k e s z tő s ig : N y íre g y h á z a. S ó s tó i ú t 31/b. T e le fo n : K ia d ó h iv a ta l: S z a b o lc s m e g y e i T.a p k lad u v a ila ia t. N y íre g y h á z a. Z r ín y i Ilo n a u T e le f o n : 1IM50 K é z ir a to t n e m ő r z ü n k m e g é s n e m a d u n k v is sz a. T e rje s z ti: a M a g y a r P o s ta. E lő fiz e th e tő a P o s tu K ö z p o n ti H ír la p I r o d á n á l (U p. V., J ó z s e f n á d o r t é r l., te l e f o n : , po-st.acím : 1900 B u d a p e s t) é s b á rm e ly k é z b e s ítő p o s ta h iv a ta ln á l. É vi e lő fiz e té s i d íj: 88, F t. C s e k k s z á m la s z á m : G2. B e f iz e té s k o r m in d e n e s e tb e n k é r jü k f e ltü n te tn i a fo ly ó ira t n e v é t: S Z A B Ó I.C S -S Z A T M AKI s z e m l e K é s z ü lt a N y írs é g i N y o m d á b a n. F e le lő s v e z e tő : J a g e r Z o ltá n II. Index: ISSN

5 SZABOLCS-SZATM ÁR1 T á rta lo m : Gazdasági, társadalm i és kulturális folyóirat A U G U S Z T U S XX. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM NÉPRAJZ ERDÉSZ SÁNDOR: O rtutay G yula nyírségi folklórkutatásai PÁLL ISTVÁN: U radalm i építkezés a nyírbaktai Dégenfeld-birtokon az 1840-es években FARKAS JÓZSEF: Adatok az újabb építésű csűrökhöz Szatm árban CSISZÁR ÁRPÁD: A hagyományos parasztlakás b e rendezésének rendje Szatm árban és Beregben 17 BODNÁR ZSUZSA: Lakásbelsők a Sóstói M úzeum faluban ' 22 KISS LAJOS: Lakásbelsők a régi Rétközben HAGYOMÁNY PALOTAI ERZSI: Vácira emlékezve MARSSÓ JÓZSEF: A nyíregyházi ta lig a D1ENES ö. ISTVÁN: A nyíregyházi városi múzeum alakulásáról FORRÁS TAKÁCS PÉTER: P olitikai hangulat Szatm ár m egyében ban K Ö Z M Ű V E L Ő D É S CSERMELY TIBOR: 10 éves a Pedagógiai M űhely 61 MANKÓ MÁRTA: Tények a szórakozókról, gondolatok a szórakoztatásról HAMVAS LÁSZLÓ: G ondolatok a film forgalm azásról 72 IRODALOM MADÁR JÁNOS: M egm ásíthatatlanul ( v e r s ) ANTAL ATTILA két v e r s e SZAKÁL SÁNDOR: Arcod betűi (v e rs ) PAULINA ÉVA ö r e g e k IH.

6 MAGYAR JÓZSEF három v e r s e BODNÁR ISTVÁN két v e r s e DÚSA LAJOS: L e b e g ü n k BUDAHAZI ISTVÁN két v e rs e KULCSÁR ATTILA: Kísérleti színház ( v e r s ) SZÍNHÁZ Ü dítő lim onádé, avagy a D oktor Ű r N yíregyházán (Margócsy Klára) A homok vándorai (Jeney István) KÖNYVEKRŐL MARGÓCSY JÓZSEF: U tó k, terek, em léktáblák (Szabó G é z a ) ERDSSZ SÁNDOR: K ígyókultusz a m agyar néphagynm ányban (Farkas J ó z s e f) KRUPA ANDRÁS: Zsofka néni meséi (Németh Zoltán) 88 FÜZES ENDRE: A gabona tárolása a m agyar p arasztgazdaságokban (Páll I s tv á n ) SZALONTAI BARNABÁS: N yírbátori népi építészet (Páll G éza) A Csallóköz (Sziklay László) M agyar népm esék Jugoszláviából (Erdész Sándor) 97 A megbékélés politikusa (Barabás László) A színes címlapon: A szamoskéri templom. (Zsák Zoltán felvétele) E SZAMUNK SZERZŐI: r~ Antal Attila tanár, Nyíregyháza; Barabás László főiskolai adjunktus. Nyíregyháza; Bodnár István, Nyíregyháza; Bodnár Zsuzsa etnográfus, N yíregyháza; Budaházi István, M érk-v állaj; Csermely Tibor a HNF megyei titkárhelyettese, Nyíregyháza; Csiszár Árpád ny. múzeumigazgató, V ásárosnam ény; Dienes ö. István nyugdíjas, N yíregyháza; Dúsa Lajos, Erdész Sándor kandidátus, múzeumigazgató, Nyíregyháza; Farkas József múzeum igazgató, M átészalka; Hamvas László a Moziiizemi V állalat igazgatója, N yíregyháza; Jeney István főiskolai adjunktus, Nyíregyháza; Kiss Lajos (néhai), Kulcsár Attila építész, N yíregyháza; Madár János, Nyíregyháza; Magyar József, N yírbátor, Mankó Mária tanszékvezető, főiskolai adjunktus, N yíregyháza; Margócsy Klára főiskolai adjunktus, N yíregyháza; Marssó József, legidősebb, Oros; Németh Zoltán lektorátusvezető, Nyíregyháza; Palotai Erzsi érdem es művész, B udapest; Páll Géza újságíró, Nyíregyháza; Páll István etnográfus, N yíregyháza; Paulina Éva újságíró, Szolnok, Szabó Géza főigazgatói hivatalvezető, Nyíregyháza; Szakái Sándor; Sziklay László Budapest; Takács Péter kandidátus, főiskolai tanár, Nyíregyháza. Az illusztrációk fényképeit Zsák Zoltán készítette, IV,

7 Néprajz ERDÉSZ SÁNDOR: O rtutay G yula nyírségi folklórkutatásai* A zt hiszem ím indannyiónk előtt ism eretes, hogy Ortutay Gyula m indenkor szívesen és szeretettel beszélt a Nyírségről, erről a csodálatos hagyom ányőrző vidékről, a m ese- és balladagyűjtéseinek színteréről. O rtu tay G yulának a N yírség irán ti vonzódása, lelkesedése 1931-ben kezdődött, s m ondhatjuk, nem szűnt m eg haláláig. Az írásaiban, előadásaiban több ízben is m egem lékezett az első néprajzi gyűjtőútjáról nyár elején Móra Ferenc és Solymossy Sándor ajánlóleveleivel in d u lt el Szegedről és m ásfél napos szem élyvonatos zötyögés u tá n érk ezett meg N yíregyházára. Solymossy Sándor, a szegedi egyetem professzora azért aján lo tta a N yírséget, m e rt itt k o ráb b an kom olyabb folklórgyűjtés nem volt, ugy an ak k o r azt is tu d ta, hogy ezen a távoli tájon gazdag anyagra, népköltészeti kincsekre lehet szám ítani. Ezt a feladatot, a Nyírség népköltészeti 'k u tatását nem v életlenül b ízta O rtutay G yulára, az egyik leglelkesebb, legtehetségesebb tan ítv án y ára. O rtutay G yula m ár az első napon otthonra ta lált a Jósa A ndrás M úzeumban, Kiss Lajos m úzeum igazgató b a rá ti és családi körében egyaránt. N yíregyháza ak k o riban, tehát a 30-as évek elején még igazi vidéki kisváros volt. A kkoriban még éltek a K rúdy G yula által m eg rajzo lt regényhősök, vagyis az elszegényedett, de u gyanakkor a végtelenségig gőgös dzsentrik, akiknek szem lélete, gondolkodásm ódja az előző évszázadokból m aradt vissza, m inden változás nélkül. A várm egye és a város vezetői még m indig ezeknek a nyíri arisztokratáknak soraiból kerültek ki. H át ők hogyan is állta k volna szóba afféle kutató k k al, m úzeum igazgatókkal, m űvészekkel és h a sonlókkal? A századforduló tá já n Jósa András, aki szárm azását tekintve még m egtehette, ső t meg ás tette, hogy a N yírvidék hasábjain hétről h étre ostorozza a várm egye és a város begyepesedett fejű honatyáit, hogy beléjük m arjo n; addig utódjának, Kiss Lajosnak, a lentről és idegenből érkezett néprajztudósnak hallgatnia kellett! Nem tudjuk, hogy a nyíri arisztokratáknak Kiss Lajos ittlétéről, elism ert tudom ányos m unkásságáról egyáltalán tudom ásuk volt-e vagy sem, de egy biztos, hogy nem vették m aguk közé, egyszerűen nem vettek róla tudom ást. Hogy m ást ne m ondjunk, K iss Lajos 1912-től 1945-ig a h iv atali ran g létrán egyetlen fokot sem em elkedett! Ezek előrebocsátása után talán jobban m egértjük és érték elh etjü k Kiss Lajos em beri nagyságát, azt, hogy a teljes h ivatali mellőzés ellenére a várm egye szellemi és m űvészi élete Kiss Lajos körül töm örült. Ehhez a szellemi körhöz tartoztak a sóstói Rudnay iskola művészei, Boross Géza éppúgy, m int Kojfán Károly és Berki Nándor, továbbá a m űgyűjtő orvos, dr. Vigvári László; aztán Túri Sándor, a paszabi polihisztor tanító,1 vagy ak ár Makay László paptanár, aki később a kisvárdai várm úzeum ot hozta létre; de em lítsük meg közöttük Nyárády Mihályt is, * Elhangzott m áju s 28-án N yíregyházán, az O rtutay Gyula születésének 75. évfordulója em lékére rendezett országos folklorisztikai konferencián. í

8 a nyíri arisztokráciával szakító kóki földbirtokost, aki m ajd m ind a Nyírség és R étköz néprajzi kutatásában, m ind a m úzeum vezetői székiben K iss Lajos utódja volt. V isszatérve az előbbiekhez, azt kell m ondanunk, hogy O rtutay G yulai, a 21 óve» folkloristát nem csak az atya". Kis* Lajos fogadta, hanem a köré sereglett nyíri é r telmiségi arisztokrácia" is. Ortutay Gyula e b aráti körben otthon érezte m agát, am elyb n ö is részt v eh etett az éjfélekig tarló vitákban, ak á r készülő könyvekről, ta n u l m ányokról, köztük a szegény em berek életéről, akár társadalmi-politikai kérdésekről esett szó. Ez a b a rá ti kor is hozzájárult ahhoz, hogy Ortutay Gyula a későbbiek során mindig egy kicsit hazajött, hazaérkezett, midőn a vonatból kiszállva Nyíregyháza földjére lépett. E baráti körbe nem volt nehéz beilleszkedni? annak, aki Szegedről jött és a szegedi fiatalokhoz tartozott nyarán O rtutay G yula körülbelül három hetet töltött a Nyírségben. Járt Paszabon, N yírbátorban, B aktalórántházán, K isvárdán és e községek környékén. Már ekker, tehát a kezdet kezdetén összeütközésbe került a hivatali renddel. Az történt ugyanis, hogy Balsán a gávai csendőr járőr Ortutay Gyulát letartóztatta és szuronyok között az iskolába kísérte, hogy a tanító, m in t írásszakértő segítségével m eggyőződjenek O rtutay Gyula egyetem i igazolványának és Móra F erenc ajánló sorainak hitelességéről. Szerencsére a tan ító úr ehhez Is értett, az ajánlólevelet hitelesnek m i nősítette, s a néprajzi gyűjtést fontosnak tartotta. így O rtutay Gyula szabadlábra került. (Sajnos, a pedagógus kolléga nevét ináig sem tudjuk.) Erről az esetről jó m agam 1958-ban azt hallottam, hogy Ortutay Gyula egv könnyű fehér fianellnadrágban járk ált, am it pizsam anadrágnak nézték, es ez tette ót gyanússá. Valószínű, hogy nem annyira a szokatlan városi viselet telte ót gyanússá, m int inkább az, hogy a pásztorokat és a cselédházak lakóit látogatta, azokat, akiktől az ú ri rend m indig ta r tott. H.szen az agrárszocial.sta mozgalmak esem ényeire akkor még Jól emlékeztek Szabolcsban,2 s ezek az emlékek akkoriban, a mezőgazdasági válság idején még veszélyesnek látszottak Erre utal Ortutay Gyula, midőn keserűen megjegyzi, hogy:..ebben a nyár, forróságban is, a legnagyobb m unkaidőben an ácsorogtak N yírm adán, B átorban és egyebütt a köpködőn m unka nélkül. O rtutay Gyula ezen az első gyűjtőút ián Ismerkedett meg Tanicsiir Mihállyal, u nyírbátori m inorita rendház s2olgajegenyével, akitől és társaitól igen sok népballadát és m ondát jegyzett le. Ezek a,g o n d o lt a.. " című kis könyvben jelentek meg, ban. A Jósa A ndrás M úzeum 1968 őszen ünnepelte alapításának 100 évfordulóját. O rtutay G yula ékkor, az ünnepi előadásában szólt a nyírségi gyújtőűtjalról. további Kiss Lajosról, Túri Sándorról. Erre az ünnepségre meghívtuk Tank-sár Mihályt is. hz egykori szolgaleg-jny adatközlőt, aki akkoriban u bátorligeti botanikus kert gondnoki tisztségét töltötte be. Tank-sár Mihály a plenum előtt, izcs nyíri tájszólásban elm e sélte Ortutay Gyulával való első találkozásának történetet H idd hivatkozzam erre! M int mondotta, az udvart rendezgette, amikor odaállított egy sovány, cingár fiatalember. m ondván, hogy ő egyetemi hallgató, népköltészetet gyűjt; de pénze az nincs és szállást akar kérni a szerzetesektől. Azt is elm ondta, hogy m i a népköltészet és m iért van a rra szükség. Tanicsár félretéve a gereblyét m in d já rt elénekelt n é hány balladát, elsorjázott néhány vőfélyrigm ust. Term észetesen m inden jegyzetfüzet- be került. A barátság m áris kialakult a két fiatalem ber köznlt. T anicsár Mihály aztán a m aga m ódján beajánlotta O rtutay Gyulát: Páter ur! Van itt egy jóravaió, vallásos, katolikus diákem ber, akinek szállás kellene!' Jól van. M ihály, rendezze el! T an i csár aztán nemcsak szállást, hanem kosztot és jó adatközlőket is rendezett. M ajd néhány évvel később Tanicsár M ihály volt az, aki O rtutay G yulát Fedics M ihályhoz kalauzolta. M ár em lítettem Túri Sándor paszabi tanító nevét. Legendás híre volt! Igazgató- J 2

9 tanítói m unkája m ellett helytörténeti, néprajzi kutatásokat végzett, tém agyűjtései rendre a sárospataki faluszem inárium ad attáráb a kerültek. Foglalkozott régészeti ásatásokkal, néprajzi tárgygyűjtésse], évről évre gazdagította a Jósa A ndrás Múzeum gyűjtem ényét. De saját ügyének érezte a közm űvelődést is. O dahaza és a népfőiskolákon előadásokat tartott, megszervezte a paszabi szövőházat, leánya, T úri M argit bevonásával. Ez a szövőház n ap jain k ra nagyra nőtt, a paszabi szőttes m a m ár világhírű. Nehéz volna szerbe-szám ba venni, hogy T úri S ándor mi m inden volt még: te r mészettudós, a falu jogtanácsosa, patikátiusa, sőt, ha sürgős volt, szülész orvosa is! M indezekhez járult még Túri S ándor nyitott ajtaja, vendégszeretete. O rtutay Gyula és Túri Sándor között 1931-ben jött létre az a barátság, am elyik nem szűnt meg ig, T úri S ándor haláláig. Nos, Paszabon, Túrj S ándor közrem űködésével sikerült h á rom jó m esem ondót is találnia: az egyik volt Korpás László, a m ásik Szendrei István, a harm adik Berták Jánosné. O rtutay Gyula a következő évben, tehát 1932-ben visszatért N yírbátorba, ahol mesék, népballadák m ellett betlehem es játékokat is gyűjtött. Elm ent A jakra is, ahol a társadalom néprajz kérdései foglalkoztatták, az ifjúság életét és a lakodalm i szokásokat vizsgálta ban és 1934-ben főleg T úri Sándornál vendégeskedett, hogy egy kötetre való népm esét összegyűjtsön. Szorgalm asan jegyezgette a meséiket, s am ire nem volt ideje, azt Túri S ándor irta le szám ára. O rtutay G yula népm esegyűjtésének első eredménye, a Nyíri és rétközi parasztm esék című könyv 1935-ben jelent meg. Különös, hogy ez ideig sem Fedics M ihályról, sem Lacza M ihályról nem szerzett tu domást. O rtutay G yula 1936 szeptem berében, m int írja, zuhogó esőben érkezett meg B átorligetre. T anicsár M ihályt, a régi ism erősét kereste, aki m ár hazakerült és m egnősült. Tanicsáx öröm m el fogadta őt és elkalauzolta Fed'ics Mihályhoz. Fedics ekkoriban m ár m agába roskadt, zárkózott em ber volt. Nem volt könnyű kibontakoztatni belőle azt a kincset, am it ez az öreg m esem ondó őrzött. Fedics M ihály lassan, de napról napra belelendült a meséléstoe és m egterem tette a kis szobájában azt az ősi, de valóságnak képzelt világot, am elyben nagy erejű, ugyanakkor tiszta szívű hősök viaskodnak a sárkányokkal, am elyben term észetfeletti lények, garabonciások, táltosok járnak-kelnek, tudós pásztorok élnek, s am elyben fűnek-fánák, vasnak-kőnek m á gikus ereje van. M int Fedics m ondotta: A m ess m ind igaz vót az azelőtti néppel! Fedics M ihály O rtutay Gyula gyűjtöszenvedélyének, szuggesztív erejének hatására visszatért ehhez a paraszti hitvilághoz, s ebben élt a három évvel később bekövetkezett haláláig. Szegényen, de boldogan és megelégedetten halt meg, hiszen úgy érezte, hogy híres em ber lett, Rinaldival és Rózsa Sándorral egy sorban. A Fedics M ihály m esél (Bp. 1940) c. kötet nem csak az Üj M agyar Népköltési G yűjtem ényt indította el, hanem ezzel egy új kutatási m ódszert is terem tett, m elynek alap ja az egyéniségkutatás, a mesem ondó és a m esehallgató közösség kölcsönhatásának vizsgálata. Fedics M ihály személyisége, paraszti öntudata O rtutay Gyula további tudományos m unkájához m eghatározó indítékot, élm ényt és folklóranyagot nyújtott. Fedics M ihály m eséinek gyűjtése folyt a következő években is, főleg 1937 m á ju sában. M ajd 1938 tavaszán Fedics M ihály O rtu tay Gyula m eghívására B udapestre utazott, ahol több népm esét hanglem ezre m ondott szeptem berében Dési Huber István is elkísérte O rtutay Gyulát. Ezáltal Fedics Mihály, valam int a bátorligeti táj a képzőművészet tolm ácsolásában is ism ertté vált. Fedics M ihály em lékét őrzi a szülőfaluja, róla nevezték el a helyi művelődési házat is. Most ism erkedjünk meg egy rétközi mesem ondóval! Lacza Mihály egy Bujhoz tartozó tanyán született, 1870-ben. A pja szőlőpésztor volt. M int O rtutay Gyula írja: Lacza M ihály szabolcsi szegényparaszt, egész életében, hétéves korától kezdve m un- 3

10 kában, a magyar szegényparasztság nehéz életét élte késő öregségéig. Kisbérességtől kezdve a földtelen parasztság nehéz állomásain keresztül jutott el a kietlen, keserű öregségig.'4 Valóban, Lacza M ihály volt kisbojtár, nadszámos, huszár, lókupec, de az igazi mestersége mégis a dohánymunka volt. Tanyáról tanyára költözködött, végül is Tiszabercelen kötött ki. Im i-olvasni nem tanult meg. de mindent, amit hallott, a fejébe vett. O rtuíay Gyula Lacza M ihállyal 1938 őszén ism erkedett meg. E kkorra m ár ez a mesem ondó eléggé elesett, a falu p erifériájára szorult em ber volt. Különös, hogy ekkor O rtutay G yula egyetlen L acza-m esét sem jegyzett le, csupán nehányat m eghallgatott. De jól tudta, hogy nagy m esem ondót fedezett fel! Ortutay Gyula ez idő tá jt a Magyar Rádió néprajzi osztályának vezetője volt, ahol már rendelkeztek diktafonnal február végén Lacza Mihályt Budapesten találjuk, ahol 26 mesét mondott diktafon Hengerekre Sajnos, e hengerek sorsáról semm it sem tudunk! Ennek a m esegyűjtésnek hosszú ideig nem volt folytatása. De nem is leh etett! Gyászos idők következtek- a ném et m egszállás és a m ásodik világháború. A felszabadulás utáni országépitő munkában Ortutay Gyulának ezernyi tennivalója akadt: a rádió újjászervezése, a kozoktatasügy irányítása, s köztudomású, hogy a Folklóré Tanszék vezetése m ellett m indig magas állami és közéleti tisztségeket töltött be. A felszabadulás utáni években többször m egfordult a N yírségben, több ízben is ta rto tt előadást, de népm esegyűjtést, legalábbis ig nem végzett. O rtutay Gyula 1953 nyarán ism ét Paszabra látogatott, hogy Lacza Mihály meséit összegyűjtse. C sak néhány napot toltott Paszabon, illetve a nyíregyházi K orona szállóban. Az utóbbi helyre, m indössze 30 km -rol volt szó, m indennap kocsi hozta-vitte az öreg m esem ondót. Ekkor O rtutay 17 népm esét jegyzett le kézírással és ezt most nem volt könnyű elolvasni.5 N éhány nappal később a m esegyűjtés B udapesten folytatódott. A lejegyzés itt m ár írógéppel történt, diktálás után. Ezzel Lacza M ihály m eséinek szám a 89-re em elkedett.' Lacza M ihály életének alkonya hasonló volt Fedics Mihályiéhoz: nehez m unkás év tizedek u tán jö tt a nélkülözés, a társadalm i kivetettség, am it m ég szem ének m egrom lása csak súlyosbított. Azt, hogy Fedicshez hasonlóan boldogan, m egelégedetten halt meg- O rtutay G yulának köszönhette! Messzi környéken nagy híre volt annak, hogy a falu szélén tengődő Lacza M ihályt, a v ak koldust tax in (azaz szem élygépkocsin) B udapestre vitték. Több hónapig ott volt, ahol nemcsak m eselt, hanem az I. sz. klinika lakójaként a szem e v ilág át is úgy-ahogy visszaadták. H at, am ikor előjö tt borotváltan, új ruhában, a falu népének m ár nem csak Bolondos Jankóról, L eonarkáról, Palkó királyfiról, az ördöngös O ndero Józsiról m esélhetett, hanem a fővárosban látottakról is, no m eg a sa já t nagyságáról is. Lacza M ihálynak m inden tetszet*, a fogadtatás, a kvártély, az őt övező tisztelet; csak egy dolog nem, nevezetesen az. hogy a klinikán v ért vettek tőle. M ondanunk sem kell, hogy ez, ha igaz volt, a gyógykezelésével állt összefüggésben. De aztán ezzel a vérvétellel is megbékélt, m ondván, hogy ezt azért csinálták vele, hogy a véréből m ásoknak is adjanak, hogy m ások is jó m esem ondókká váljanak. A budapesti út u tán Lacza M ihály rangja, m egbecsülése Tiszabercelen nagyra nőtt. legalábbis annyira, m in t volt élete delén. A dicsőséghez hozzájárult az is, h gy még abban az évben, augusztus 20-án, m int m esem ondó elsőkent kapía meg hazánkban A népm űvészet m estere kitüntető cím et Lacza M iha y 1958-ban, 88 éves korában h alt meg, s tegyük hozzá: boldog em berkent! A Lacza M ihály m esél c. kötetet O rtutay Gyula szerette volna összeállítani, sokszor beszélt is erről, azonban elfoglaltsága, betegsége, m ajd halain miatt ez nem tö rtén h etett meg. M ivel is a k a rt foglalkozni ebben a kötetben? Azt hiszem, hogy 4

11 a szóbeli közlései, publikációi és levelei alapján ezt körvonalazni tudjuk! O rtutay Gyula érdeklődését legalábbis e tervezett kötet kapcsán továbbra is a folklorizáció törvényszerűségeinek vizsgálata kötötte le. L áthatóan folytatni akarta a variálódás, az affin itá s kérdéseinek tisztázását;7 lényegében a hagyom ányozódás törvényszerűségeit k ív ánta Lacza M ihály m eséinek és Lacza m esehallgató /köre m eséinek egybevetésével tanulm ányozni. T ehát itt nem csak a m esem ondó egyénisége, a m e setanulás, a tiszaberceli m esehallgaló közösség foglalkoztatta, hanem az is, hogy a Lacza-m esék hogyan élnek tovább a mesemondó tanítványok ajkán, nemkülönben n család és szükebb rokonság körében. Ezért ebben a kötetben a Lacza M ihály által mondott m eséken kívül közölni akarta azokat a Lacza-mesék"-et is, am elyeket a mesem ondó tanítványok és a leszárm azottak utólag m ondottak. Ez az oka annak, hogy Ortutay Gyula kérésére Nyárády M ihály 1960 novemberében több napot töltött Bujon, Tiszabercelen és Ibrányban, hogy adatokat gyújtson Laczö Mihály (!) életrajzára, családfájára és tanítványaira vonatkozóan" Ezt a felderítő munkát Jómagam folytattam 1961-ben hangszalagra vettem Paszabon Horváth Jenő kondás Arizon és a Világ U ra c. meséjét, amelyet, közlése szerint, Lacza Mihálytól tanult ban Tiszabercelen Vas Jánostól két Lacza-mes-H. majd 1968-ban ugyancsak Tiszabercelen Ribár Jánostól és H ullár A ntalnétól Lacza Mihálytól örökölt néhány népmesét gvüjtöltem fel. M indannyian néhány epizódot is felelevenítettek Lacza Mihály életéből. Ebben a felderítő munkában részt vett Krizámé Nagy Ilona is, aki 1966 novem berében Érden Lacza Mihály unokájától és dédunokájától (Angyal Antalné és Juhász Györgynél gyűjtött két nepm eset és Laczára vonatkozó életrajzi adatokat. T ehát..lacza M ihály m esél' c. kötet anyaga, ha nem is teljességében, de együtt van. A kötet kiadása O rtu tay G yulának szívügye volt. sajnos, a sajtó alá rendezésére nem m a rad t ideje. E nnek a munkának befejezésével, kiadásával úgy érzem adósak vagyunk, ezzel tarto zu n k m ind O rtutay Gyula, m ind Lacza M ihály em lékének, T isztelt konferencia! Nem kívánom szaporítani a szót, részletezni azl, hogy a Nyírség m ilyen sokat jelen tett O rtutay G yula életében, tudom ányos m unkásságában. De talán még ennél is nagyobb dolog az, hogy viszont m it kapott a Nyírség O rtu tay G yulától, attól a k u ta tótól. aki felfedezte ennek a H om okországnak népköltészeti kincseit, azt a kincset, am elyet e sívó föld kérges kezű. de meleg szívű népe őrzött m eg m indannyiónk szám ára. Sajnos. O rtutay G yula 75. születésnapján m ár 8 éves távlatból em lékezni kell őreá. ahelyett, hogy b arátai, tanítványai, tisztelői körében ó em lékezne a m agyar n ép rajz hőskoráról, a tőle m egszokott sziporkázó élcelődéssel, vidám sággal. O rtutay Gyula egyénisége, életm űve m ind an n y iu n k kötelességévé teszi, hogy folklorisztikai k u ta tá sain k at a tőle ta n u lt és tap asztalt lendülettel és következetességgel töretlenül folytassuk. A 75 éves O rtutay G yula em lékét csak így ápolhatjuk, őreá m éltóan csak így em lékezhetünk! JEGYZETEK 1. K a ro la M ih á ly : T ú r i S á n d o r. N y íre g y h á z a, S im o n P é t e r : A s z á z a d f o rd u ló fö ld m u n k á s - és s z e g é n y p a r a s z ti m o z g a lm a i. B p O r tu ta y G y u la : A s x e r e l- m A la k o n a 'á z a s é le tig. N é p ü n k e s N y e lv ü n k , I. O r tu ta y G y u la : M e s e m o n d ó L a c z a M ih á ly. N ő k L a p ia sz. 5. E z e k a m e s é k e s v i952-e<= h a tá r id ő s n a p ló b a n ta lá lh a tó k. I tt k e.i e lm o n d a n u n k, h o g y a z e lső, n y e r s le je g y z é s K ü llő s I m r e n é é rd e m e, a k i az o lv a s h a ta tla n n a k t a r t o t t re s z e k e t k ip o n to z ta. A m c s e s z ö v e g e k e l m á s o d s z o r m á r m a g a m g é p e lte m K e llő g y a k o r la t á r á n s ik e r ü lt a p ro b le m a tik u s s z ö v e g le je g y z é s c k e t m e g f e jte n e m, s e g y e s e lő z ő leg té v e s e n o lv a s o tt s z a v a k a t k o rrig á ln o m. 6. A 89 m e se k ö z ö tt m á s o d s z o ri le je g y z é s k é n t is m é t s z e re p e lt a* a 26 m c se s z ö v e g, a m e ly e t 1939-ben d ik ta f o n h e n g e r e k r e v é te te tt. S a jn o s, a 89 m «s é h ó i 8 te lje s e n, e g y p e d ig fe le ré s z t h iá n y z ik, m iv e l a 120 g é p e lt o ld a lb ó l 22 o ld a l (67-98) ez id e ig m é g n e m k e r ü lt elő. T e h á t ez irictg m in d ö s s z e B0 L a c z a -m e s é t is m e rü n k. 7. O rtu ta y G / u t a : V a ria m, m v n ria is s, a f f in itá s. A s z á jh a g y o m á n y o z ó m ű v e lts é g tö r v é n y s z e r ű ség ei. A z M TA II. O. K özi M e s e m o n d ó n k é s c s a lá d ja az a n y a k o n y v e k b e n L a c z ó n é v e n s z e re p e l, e n n e k e lle n é r e a L a c z a c s a lá d n é v te r je d i el. 5

12 PÁLL ISTVÁN: Uradalmi építkezés a nyírbaktai Dégenfeld-birtokon az 1840-es években A népi építkezés kutatása során legtöbbször csak érintőlegesen em lítik a nagybirtokokon találh ató épületeket, pedig azok a jobbágyi-paraszti építkezés m egértéséhez igen sokszor n y ú jth atn ak kiegészítő adatokat. A történeti anyag vizsgálata tám pontul szolgálhat, m egvilágíthatja egy-egy, a jobbágyi-paraszti epitkezesben később felbukkanó jelenség gyökerét, forrását, A szakirodalom ban főként a jelen dolgozatban tárgyalt időszaknál korábbról, a századból való adatok sorakoznak egymás m ellett, s azokból főként a különböző építőm esterek tevékenységéről, az u rad alm ak ban folyó építkezésekről, azok m egszervezéséről értesülünk. Az u rad alm ak b an ta lá l ható lakóházak, gazdasági épületek, a birtokon dolgozó m esterek épületéi legtöbbször kívül estek a vizsgálatok körén, s inkább csak a k ú riák ra vagy azok közvetlen k ö r nyezetére irán y u lt a figyelem.1 N éhány tanulm ányban (közülük is főként az erdélyi tö rtén eti anyagot közlő, részletes inventárium okat tartalm azó kötetekben) a szerzők érintik az uradalm i és a népi építkezés összefüggését, s rávilágítanak arra, hogy a népi m estereknek még a főúri építkezésben is m ilyen nagy szerepük és jelentősegük volt. A 17 századi erd é lyi (s szerintünk az egész m agyarországi) kisnem esi (es sokszor főúri).kúriák. >- sának, leltárainak közzététele kapcsán B. Nagy M argit arra hívta fel a figyelm et, hogy ezekből m egállapítható: m ilyen m értékben hódított a hagyom ányos faepítészel a nem esi u dvarházak világában, s levonva a gazdasági melléképületeik leírásából adódó tanulságokat is, hiteles képet nyerünk a XVII és XVIII. századi népi építéstudu m ány színvonaláról.1 S hogy mi az, am i alapján összehasonlíthatjuk a főúri, i. kisebb nem esi építkezést a jobbágyi-parasztival, s mi az, am i lehetővé ite^zi a pái huzam ba állítást és az egyikről a m ásikra való következtetési, arra a 19 szazad első felének vonatkozásában Vörös K ároly tanulm ányából kap u n k m agyarázatot. A m a gyarországi klasszicista kastély olcsó építkezés. Nem igényé iarag 'tt követ, nlexó anyagok használhatók fel hozzá: tégla és fa, és a stílusból adódóan euyszerü az ép í tészeti technika is Parasztm esterekkel és pallérokkal is kivitelezhető: a kastély tob nyíre ezek m u n k ája is, a jobbágyi kézi m unka bevonásával. ' (Az utóbbit megyei ad a tokkal is m egerősíthetjük: Eördögh Dániel kopócsapati földbirtokos 1803-ban es ban kelt, a foákai és az ajaki szárazm alm ok építésére vonatkozó szerzodesleveleiben az ácsokkal kötött egyezségben szerepel, hogy a m unka elvegzeséhez a pénzén, eleim en, pálinkán és egyheti vám on 'kívül úrdolgások segítséget is biztosítani fogja.)' A NYÍRBAKTAI DÉGENFELD-URADALOMRÖL Jelen dolgozat több hasonló, gazdag és részletes leírást tartalm azó összeírás közül választva a nyírbaktai Dégenfeld Im re gróf tulajdonában volt épületeket k ív án ja bem utatni. S hogy m ié rt ezt az u rad alm at v álasztottuk ki a többi közül, x G

13 m iért nem a közeli, a gróffal rokonságban is álló téglási B.eck (vagy Bekk) P álnéféle, vagy a szentm ihályi D essew fíy-birtokot, arra talán a szám unkra legfontosabbnak tűnő erveket hadd soroljuk föl: ezen uradalom épületei tűnnek a leginkább h.n. sonlah snak a környező településeken összeírt jobbágyi-paraszti épületekhez, s hogy a gróf tulajdonában álló építm ények a m ezővárosi jogokkal bíró település lakóépületeinek többségét telték ki. Végül nem elhanyagolható szem pont az sem, hogy ilyen nagy szám ú és ilyen részletesen leírt épületekkel az alapul szolgáló összeírás m ás település esetében nem szolgált.'1 Néhány s/ót magáról a mezővárosról, a2 uradalomról és annak tulajdonosáról. Nylrbafcta Fényes Elek 1851-ben m egjelent, teh át nagyjából az összeírás idejét ükrozó m unkája szerint m agyar m(ező)- város Szabolcs v(árm e)gyében, ut(olsó) p(osta) N yir-b átorhoz ejszak"a 1% m érfoldnyire: 354 r(ómai), 248 g(örög) kath(olikus). 68 ref(orm átus) 21 evang(elikus), 30 zsidó lakos, r. és g. kath. anyalem plóm m al, k a s téllyal, patikával.. Határa homokos és fekete; erdeje gyönyörű; dohányt sokat te r meszt. gr. Dogén féld pedig szép nem esített b irk ák a t tenyésztet. F(öldes) u(ra) Bekk Pál k(irályi) tanácsos örökösei. 6 B irtokosai a megyei m onográfiák szerint tö b b ször változtak. C supán a hozzánk közelebb eső időszakra vonatkozó ad a to k a t felso- a tó! H aiier-birtok, am ely 1791-ban Hal'.cr József zálogolásából Bárczay Miklóshoz került." Tőlük házasság útján bokonyi Beck P ál k ap ja, kinek a leánya; Paulina, gróf Dégenfeld Im re neje le tt és ezen a réven került az uradalom a Dégenfeldek kezére. Degenfeld Im re egyik leánya: B erta, jelenleg (értsd: a századfordulón) báró Podm am czky G ézának, az uradalom m ostani tulajdonosának a n e je.8 A birto k nagyságát a századfordulóról ism erjük, de a fenti öröklési so rt tekintve feltételezzük, hogy a tárg y alt időszakban is hasonló nagyságú lehetett. A nyírbaktai Podm aniczky-birtok (kiegészítve a lórántházi, jákói és rohodi birtokrésszel) 5700 m a gyar (azaz 1200 n -ö les) hold területű volt. E nnek több m int 2/s részét (3973 m agyar holdat) szántóként hasznosítottak, míg 70 holdat kaszáló és legelő, 1600 holdat erdő bontott. D ohányt 80 katasztralis holdon, szőlőt 7 m agyar holdon term eltek.9 A birtok 1840-cs évekbeli tulajdonosa, gróf Dégenfeld-Schomburg Imre igen tekintélyes személyiség volt Szabolcs várm egyében. Több társadalm i m egbízatással, váaszlott funkcióval is b írt a m últ század közepe tá ján ( ig a felső-szabolcsi ev reform átus egyházm egye gondnoka; ben Szabolcs m egye főispánja, me y ert 1849-ben h alálra ítélik, de 1850-ben kegyelm et kap; 1860-ban a varm egyei gazdasági egyesület elnöke; 1865-ben m egválasztják az alsó-szabolcsi tiszai árm entesitő társu lat választm ányi elnökévé, m ajd 1873-ban a társu lat elnöki tisztével bízzák m eg; e funkciót 1884-ig töltötte be).10 AZ URADALOM ÉPÜLETEIRŐL A birtok epületei nem egy töm bben, hanem a településen és a n n a k h atáráb an több helyen egyesével vagy toíbbedmagukkal álltak. Az összeírok igen részletesen leírtak az épületek elhelyezkedését (pl.,,a Vajai s Rohodi Közös úton B aktára jövet, a Város szelin jobbról lég elől eső, véggel D élre nyúló lakóház stb.), úgyhogy a v á ros sajnos e korból nem létező térk ép ére m inden nehézség nélkül felrajzo lh a tnak lennének. Legkevesebb a kastélyról derül ki az összeírás alap ján, de ellentétben a fentebb írtak k al ez az épület nem segít b ennünket hozzá a népi építészet m egértéséhez, hiszen nem hordoz olyan jegyeket, am elyek ezt a kapcsolatot föltételeznek. A Borovszky-m onográfia a m a is álló kastély fotóját is közli, s a leírásban olvashatjuk, hogy itt van báró Podm aniczky G ézának egyszerű, de szép, nagyobb szabású kas- 7

14 rélya. m ely egy 40 hold nagyságú rem ek parkban, m agaslaton áll.11 Az összeírásosak a kastély k ertjéb en álló K ertbeli V irágházak zsindelyes fedeléről tesz em lítést. Lakóépületek A birtokhoz tartozó lakóépületeket több csoportba sorolhatjuk. Elsőként az u ra dalom jobbágyaitól szárm azó term észetbeni és pénzjövedelem beszédeséért felelős tiszt házát em lítjük, am ely lakójának fontos pozíciója m iatt nem véletlenül került a belső udvarra. A 14X4 öles alapterületű (1 öl = 1,89 m), fenyődeszka padlással el. látott, téglafalú épületet az eresznél 5 sor zsindellyel szegett, fentebb zsúppal kötött tetőhéjazat borította, s a kastélyhoz közel,,,a belső U dvari K apuval szembe, az O r gonistái (értsd: a kántori) lakhely déli szom szédságába" állott. U gyancsak fontos szerepe volt a hajdúnak, aki a kellő erélyt volt hivatva biztosítani az uradalm i tiszt tevékenységéhez. Háza a B aktárói Jánosiba járó út nyugati részén állt, s 8X3 öles alapterületével, vályog falával, zsúpos fedelével és tölgyfa padlásával s gerendáival a birtokon szolgáló iparosok lakóhelyeivel m u tato tt azonosságot. Egyedi építm énynek szám ított a belső udvarban lévő cselédház, mely 16 öl hoszszú, 5 öl szélességű, 8 szobára, s 2 K onyhára készített fenyő padlásos, 5 sor új fenyő Zsendellyel körül Zsendelyezett, s fellyebb új gyékénnyel kötött fedelű, tégla falú épület volt. A leírás alap ján feltételezzük, hogy az a későbbi évtizedekből ism ert, típustervek szerint készített cselédházakhoz hasonló épületre vonatkozik. A cselédházhoz tartozott, azzal egy tető alá épült a 15 tölgy fa szulápokon álló 7 3' hoszszúságú, 5 öl szélességű szekérszín is. A hagyom ányos földesúri berendezkedés önellátóvá igyekezett tenni a birtokot, s így önerejéből k ív án ta kielégíteni iparosterm ék-szükségletét is, E m iatt aztán a b irtokon élő m esterem ber m ár a hagyom ányos gazdasági rendben is szerepet játszott, sőt az ősi önellátó szerkezetbe beleépülten nem az ip arterjed ésn ek, hanem a v álto zatlanság konzerválásának egyik tényezője volt.12 Az ilyen iparosoknak a nagyobb földesúri udvarokon, allodiális telkek végében vagy közfoldeken robot vagy m ás szolgáltatások fejében házakat adtak lakás céljaira m ai fogalm aink szerint szolgálati la k á s a k é n t.12 A baktai D égenfeld-birtokon az összeírás tanúsága szerint azonos terv alapján készült épületekben laktak az iparosok. A szőlőbe járó ú t m ellett kezdődő sorban, egymás szom szédságában álló 9 lakóház közül nézzük az egyik leírását:..lehóczky György lakatos 8 (öl) Hosszúságú, 4 szélességű, tégla falú lakó helye jó Zsupos fedele 250 Rfrt, ezen Ház fenyő padiássa, folyó gerendái s több éghető részéi 150 R frt" becsértékkel bírtak. U gyanilyen lakóházban élt a kovács, a kerékgyártó, a sadler" (a ném et S attler = szíjgyártó m agyarosan írt változata), a bodnár, két kotélvero, a takács és egy asztalos is.14 Az, hogy nem csak a birtokos, hanem a neki szolgálatot teljesítők lakóházai is a vidék népi építészetétől teljesen idegen anyagból, téglából készültek, nem szokatlan jelenség az uradalm ak építkezésén. Több ad atu n k van arról, hogy nagyobb birtokosok m aguk égettettek téglát sa ját építkezéseikhez (pl ban Keresztuton m a Kótaj Zicherm ann Em ánuel szentm ihályi, Komorón K ováts F erenc dögéi szárm azású m ester irányításával ég ettetett téglát). Eördögh D ániel árendáskönyvébó] az is kiderül, hogy 1812-ben A pátiban m ilyen feltételek m ellett v állaltak téglavetést és -égetést.1' N éhány helyen csupán az uradalom ban összeírt, téglafalú épületek nagy szám a sejteti, hogy ott is készítettek helyben téglát.16 8

15 U gyancsak téglafallal készültek, de kisebb m éretűek voltak a jestő és a szűcs zsidók lakóházai (6 öl 2 ill. 3 sukk X 5 öl 3 sukk alap terü lettel bírtak), s a tetejüket nád borította. Az iparosok m ásik csoportja (2 asztalos, egy takács és egy szabó zsidó) házainak falazata m ar a zsellérházakéhoz hasonlóan, hagyom ányosabb építőanyagból paíicsból készült. A lapterületük 7 öl 3 sukk X 3 öles volt, s a V ajda Dániel asztalos által lakott nádfedelű h ázat kivéve, zsúppal fedték valam ennyiüket. A padlás, a szaru fák és a gerendázat ugyancsak a fentebb tárg y alt iparosok épületeihez hasonló alap anyagból, a csak kereskedelem ú tjá n beszerezhető, s em iatt drágább fenyőből készült. Még k é t iparos lakóépületét kell m egem lítenünk: az egyik az erdő keleti o ld a lánál fekvő vízim alom m ellett épült 7X3 öles, paticsfalú, fenyőpadlásos, nádfedelű molnárhoz, a m ásik a város szélén lévő tímári lakhely, mely szintén paticsfalra, szalm azsüpos fedélre és fenyőfa tetőszerkezettel készült, de bizonyára a vele összeép ü lt m űhely m ia tt jóval nagyobb, 16X3 öles alap terü letű volt, em iatt aztán é r tekét is duplájára, 1000 fo rin tra becsülték. K ülön m űhely állt a kovács és a bodnár rendelkezesere is: míg a 3 öl széles, 5 öl hosszú tégla falú K ováts M űhely új fenyő Zsendelyes fedele, fenyő padiássa s több éghető részei 125 forintot értek, a Leska János bodnár háza déli véginél lévő 3 3 Hosszúságú, 2 3' szélességű paticsos falú. jó Zsúp fedelű padlás nélküli m űhely - t 50 R frt-ra becsülték. Az állatok őrzését és gondozását ellátó, m inden bizonnyal konvencióban (éves bérért) alkalm azott bacsó es a kondás lakóházai az állatok férőhelyei közelében á lltak Az 550 fo rin tra becsült, s a B aktai Erdő K eleti óldala, és ugyan idevaló Vízi M alom s K astély K ert Nyugati része közt eső Ju h tanyába készült 13 hosszúságú 4 szélességű, alól 5 sor fenyő Zsendellyel körül Zsendelyezett, fellyebb Zsúppal kötött fedelű, fenyő padlásos s patitsos falu Bacsó Ház a leírásban jóval módosabb épület benyom ását kelfi, m in t Hegyes János kondásnak a város a la tt lévő Tem etőből jőve. a K ertek a la tt jobbra eső 3 öl hosszú és 2 öl 2 sukk széles, paticsfalú, tölgyfa deszka padlásos rom ladozott lakhelye. A csűrgazda és a kertészlegény lakóépületei inkább a zsellérek házaihoz voltak hasonlóak, m ik ént a bábaasszonyé is, akinek szintén a gróf biztosított lakást. A házatlan zsellérek a birtokostól m unkajáradók fejében kaptak lakóépületeket.17 N yirbaktan a zsellerhazak nagyobbrészt egym ás szom szédságában épültek - egy részük a vásárhelyen lévő cédulaháztól északi irányban húzódott, m ásik részük pedig a m ár em lített kondás lakhelyétől d élre sorakozott egym ás után. A v ásártér m elletti sor épületeinek anyaga, külső m egjelenése nem sokban té rt ei egym ástól, s a 31. sorszám alatt lejegyzett lakóházhoz volt hasonló { Ezen Czédula Házhoz Északra eső 7 Hosszúságú, 2 3 szélességű, paticsfalú, fa Köményes, Kacsori. József lakhelye jó szalm ás fedele 150 Rforint, ezen épület fenyő padiássa folyó gerendái, s több eghetó részéi 100 R forint -ra becsültettek.) A többi zsellérház anyaga m ár nagyobb változatosságot m u ta to tt: falazatu k ugyan egy vályogfalú ház kivételével paticsból készült s m indannyiuk tetejét szalm a fedte, az épületek íaszerkezete ill. padlása különböző anyagokból állt. Volt fenyő- és tölgyfa padlás, de összeírtak nád- és sovénypadlású épületet is. A házak m éreteiben is ak ad tak eltérések: a legkisebb Nagy György A ndrás lakása volt (3 öl 3 sukk X 2 öles), míg a legnagyobb a Danku Györgye (8 ol 3 sukk X 3 öl), s ennek megfelelően alak u lt becsértékük is ( forintig). Még néhány nagyobb lakóházat kell m egem lítenünk, am elyeket Dégenfeld gróf aren d ab a adott ki. Ezek a nagy értékű, komoly m éretű épületek zsidó árendások k e zén voltak. Grosz Áron boltos k ét lakóházat is bérelt: az egyik egy 1000 frt-o t érő egia falu, zsindely tetejű építm ény volt, míg a m ásik egyszerűbb, tölgyfa szerkezetű, 9

16 zsúpfedeles épület csupán 500 f rt becsértékkel bírt. Grósz József haszonbérlő közelben álló épületkom plexum a hatalm as m éreteivel tű n h e te tt ki a m ezőváros szerényebb házai közül: a bérlő 1700 frt-ra becsült 30: 3 Hosszúságú, 4 3 szélességű, tégla falú lakhelye, jó állapotba lévő gyékény fedele, ide értve azon K ert fele ki nyúló, s ugyan ezen épülethez ragasztott 4 3' Hosszúságú, 3 3 szélességű, tégla falu Uikhehie hasonló jó állapotba lévő gyékény fedelét is, s még ezen épületnek fenyő és tölgy fa padiássa, folyó gerendái, s több éghető részéi" is bek erü ltek a lajstro m ba A szintén a gróftól bérelt m elléképületeik egy része foglalkozásuk kiderítéséhez adnak tám pontot: Grósz Á ron nagym éretű (3X4 öles) téglafalú istállója cs egy szintén téglafalú, padlás nélküli dohány magazin (raktár) a bolton kívüli jövedelem forrásra utal, m íg Grósz József 8X3 öles gyékényfedelű, paticsfalas Hizlaló istálló'- ja és egy kisebb paticsfalú, tölgyfa padlásos lóistálló az árendás 'kereskedői tevékenységét feltételezi. Gazdasági épületek A gazdasági épületek sorában első helyen a b irtok jövedelm ezősége szem pontjából igen jelentős állattenyésztés építm ényeit em lítjük. A legfontosabb haszonállat a D égcnféld-birtokon is akárcsak országos szinten a juh volt. A juhtenyesztes előretörése m ár a 19. század első évtizedében m egindult, az 1820-as evek óta pedig állandóan fokozódott. Az uradalm ak többsége az 1820-as évek óta főleg mennyiségi növelésre tö rek ed ett.18 Ez a m ennyiségi növekedés a n em esített fajták tenyésztésével párosult a gróf birtokán m int a rra korábban a Fényes-fele városl-eirásnál m ár rám utattunk. A nyírbaktai határb an a juhaklok három helyen csoportosultak: az egyik a ba.ktai erdő keleti részén lévő ju h tan y a volt, 4 nagym éretű akollal és a m ar bem utatói bacsóházzal, míg két m ásik juhakol az erdő ún. Félegyhazi részén es a L oránlhaz. határon, a régi N yírjes Erdő tá jék á n épült. A juhtanyan lévő akiok hosszú. 4 6 öl széles, frt becsértékkel bíró téglafalú építm ények voltak...a padlást tartó folyó gerendák a la tt vastag tölgy fa m ester gerenda" nuzodott v é gig, m ely több tölgy fa szulápokon fekszik olvashatjuk az összeírásban. Az nkluk tetejét egy nádfedeles épületet kivéve korul 5 sorral Zsendelyezett, fe'..yebb gyékénnyel kötött hibátlan jó fedél borította. A m ásik két em lített helyen álló juhaklot hasonló m éretű, de paticsos tapaszos falú, Zsúp.'eöelu épületként írták össze. A gróf sok sertést is tenyészthetett, hiszen k ét 10X3 öles sertésakol is volt a b irtokában. Az ún. b arom udvaron álló épületek egyike az összeírásban ekként szerepel:,,a Barom udvaron N K eletről N Nyugotra nyúló 10 Hosszúságú 3 szélességű, alól 5 sor új fenyő Zsendellyel körül Zsendelyezett, fellyebb új gyékénnyé! kötött padlás nélküli, 36 fenyő Deszkákból s fűrészelt tölgy fából készült fiadztato kecczes s közepén eggy öl szélességre fűrészelt tölgy fa D eszkákkal ki padim entom ozott tégla falú, s fél ereszű sertés akol éghető része 350 R forint becser.tekü. Ugyanezen udvarban Aliit még k é t nagym éretű marhaistálló is. m elyek közül a nagyobbik (30X4 3 alapterületű, fenyő padlásos, gyékényes tetejű) 2000 forintot é lte s kizárólag a gróf m arh áin ak lakhelyéül szolgált, míg a 14X4 3' alapterületű, hasonló anyagokból készült kisebbik félig Tiszti s félig a Mlgos Urasag m arhainak készített istálló volt. * Több kisebb m éretű istállót birtokolt még a gróf, de azok m ás epületek (pl. a patikás ház ) ú d v arán állv a az o tt lakók állatain ak szolgálták, vagy az ott folyo 10

17 m unka m iatt volt rájuk szükség (pl. a m észárszék m ellett álló paticsos falú, padlás nélküli, szalm ás fedelű kis istálló -ra). A birtok term esztm ényeinek tárolására szolgáló épületek a g át vize m ellett Ke leire esó Csűrös K ertben álltak. Volt itt két csűr (az egyiket 20X4 öles 600 forintot eiő, íenyódeszka oldalú, tölgyfa eulápokon álló, nádfedeles épületként írták ossz? míg a m ásik jóval szerényebb paticsus falú, kicskával kötött 111 fedelű kis csűrt csak 50 frt-ra becsültek). A csűrök m ellett polyvat és töreket tartó színek épültek A csűroskert északi részén k é t magtár szolgált a gabonanem űék tárolására, de ezekről nz összeírásból nem kapunk részletesebb képet. Z árójelben csupán azt jegyezték fel. hogy Tubus" névén is ism ertek, am i alapján bizonyosnak látszik, hngy a még ma is álló tiizudolii vagy m onostorpályi toronyszerű m agtárépületekhez hasonló építm é nyekről van itt is szó A tubustól keletre, a csűröskert északkeleti szögletében három tengerigóré sorakozott egym ás végeben. M indegyikük tölgyfából készült, zsindelyfedeles. fenyőléces oldalú építm ény volt, csak m éretükben különböztek egym ástól: Ifi. 14 és 10 ül hosszú. 1 öl széles épületek voltak, s 2700, 3046 es 630 vékára becsült csöves kukorica volt bennük az összeírás idején. Közösségi épületek Több, közösségi célokat szolgáló épületet is lajstrom ba vettek az összeírok. Ilyen volt a Fenyes által is em lített patikás ház 14X5 öles, téglafalú, zsindelyes. fenyőfa szerkezetű s 1000 frt-ra becsült épülete, a v ásártéren a Vásári pinezéhez Északra csó" kis teglafalu, gyékény fedelű cedulaház, am elyben a vásáron lebonyolított adásvételek lajstrom,izasa. paksus" 'kiállítása történt, vagy a B aktárói L órántházára m enet jobbra a M o.nár M ihály Tak.sás Telike szom szédságába Északra eső 9n Hosszúságú, 3 szélességű Tégla falú Kortsma s Mészár Szék jó nádas fedelével. Egy-egy 1250 ír -ra becsült vendégfogadó és a hozzá tartozó állás egészítette ki a vendéglátást szolgáló épületeik sorát. H árom szárazm alom őrölte a gróf és a lakosság gabonáját; ezek a csűröskert m ellett álló, jó állapotban levő nádfedeles épületek voltak, s egyenként 800 frt-o t értek A Gát vizen álló vízim alm ot sem részletezték túlságosan, csupán a 100 forintos beesettek alapjan sejtjük, hogy nem lehetett igazán jelentős építm ény. Egy 8X3 öles, paticsfalu, zsúpfed eles épület volt a sajtó ház"; ebben kapott helyet egy olajos maguk sajtolásához meg kivántató sajtó egéssz jó készülete, s egy tölgyfa padlásos szobája szolgált K raszics Ján o s kertészlegény lakásául. Nyírbaklán kívüli épületek Fentebb m ár em lítettük, hogy a baktai birtokhoz lórántházi, jákói és rohodi b ir tokrészek is tartózlak. Közülük az összeírásban részletesen csak a lórántházi birtokrész epü'etei szerepelnek. Itt kel kisebb m éretű (4X2, Hl. 4 öl 3 sukk X 2 öles) paticsfalú, sovenypadlasos, szalm afedelű zsellérházat 'becsültek frl-ra a.bodnár kerülő 6 öl 3 sukk X 3 öles, hasonló anyagokból készült házát (a sövénypadlást k i véve, am ely itt nádból volt) 200 frt-ra, s m ég egy lakóépületet, m elynek tulajdonosáról íkocs Péterről) néni derül ki, hogy m ilyen jogállású, csak az, hogy az uraság 6X3 öles. paticsos, tölgy fa Deszka padíásos, szalm afedeles épületében lakott. Az épületek sorát egy 8X3 öles téglafalú kortsma Ház egészítette ki, m elynek tetejét a fentebb már m egism eri módon zsúppal kötötték meg, s alul 4 sor zsindellyel szegték be. A tem ető m ellett k ét nádtetős, alul 5 sor zsindellyel szegett, 1600 fo rin tra becsült szárazmalom es a hozzájuk tartozó malomházak szolgálták a lakosságot és az urasá-

18 got, déli szomszédságukban pedig a m alm ot m űködtető m olnár,,6c Hoss: 2rt 3' széless paticsos, tölgyfa padlásos Szalmás fedelű háza állít. Jákón csupán két épület: egy vályogfalú, szalm ával és alul zsindellyel fedett kocsma, valam int a település közepén álló 8 öl hosszú szamafedeles, paticsos ház került a listára. Még nagymadai Dégenfeld tulajdonú épületekről is tudom ást szerezhettünk az összeírásból: Rosenbaum Dávid jestőmesíet (bizonyára kékfestőről van szó) bérelt a gróftól lakóházat és hozzá tartozó m elléképületeket, de ezek részletes leírását nem ism erjük. A gazdasági m elléképületek, cselédlakások, csűrök, m ajorok, malm ok, kapuk leírásának közzétételével a népm űvészet és népi építészet kutatói értékes adatokhoz juthatnak írta B. Nagy M argit egyik m unkájában.'20 Dolgozatunkkal mi is hasonló célt követve csatlakoztunk a szerzőhöz, s szeretnénk, ha a m agyar nyelvterület k e leti és nyugati részéről közzétett leírásokat az Alföld északkeleti perem ének adataival kiegészíthetnénk. JEGYZETEK 1. C s. D o b ro v lls D o ro tty a : É p ítk e z é s a 18. s z á z a d i M a g y a ro rsz á g o n. (Az u r a d a lm a k é p íté sz e te.) B p c. m u n k á já b a n az E s z te rh á z y a k n y u g a t- d u n á n tú li u r a d a lm a ib a n fo ly t é p ítő te v é k e n y s é g e t tá r g y a lja, P ra z n o v s z k y M ih á ly p ed ig n ó g rá d i n e m e si k ú r iá k k ü lső -b el9 Ő le írá s á t a d ja,.a N ó g rá d m e g y e i n e m e sség la k ó v is z o n y a i a X IX. század e!*ő fe lé b e n " c. ta n u lm á n y á b a n. (A N ó g rá d m e g y e i M ú ze u m o k É v k ö n y v e V II. S a lg ó ta rjá n, 1681, ) 2. B. N a g y M a r g it: V á ra k, k a s té ly o k, u d v a rh á z a k. B u k a r e s t, M a g y a ro rsz á g tö rté n e te 5/1. k ö te t. B p E ö rd ö g h D án iel á re n d á s k ö n y v e a B e re g i M ú zeum D o k u m e n tu m tó rá b a n a T s z á m a la tt ja n. 36-i és lfil3. dec b ejeg y zések. 5. A S z a b o lc s -S z a tm ó r M eg y ei L e v é ltá rb a n IV. A s z á m a la tt ta lá lh a tó Ö sszeírás é s a h o zzá ta rto z ó ir a to k az 1843-ban a la p íto tt S z a b o lc s v á rm e g y e i T ű z k á rm e n te s ítő in té z e t s z á m á ra k é s z ü lte k, ill. a n n a k m ű k ö d é s e s o rá n k e le tk e z te k. A z a la p s z a b á ly s z e r in t ö ssze k e lle tt Írn i m in d e n é g h e tő é p ü le te t, a z é p ü le te k é g h e tő ré s z e it, v a la m in t a z é g h e tő te r m é n y e k e t is. A z ö s sz e írá s a J o b b á g y o k s z á m á ra k ö te le z ő v o lt, a n e m e se k ö n k é n te s a la p o n v e h e tte k r é s i t b e n n e. A z ö s s z e írá s b a n ré s z t v e v ő k az ö s s z e írt J av a k b e c s é rté k e u tá n ta r to z ta k b iz to s ítá s i d íja t fiz e tn i. A d o lg o z a t a la p já u l sz o lg á ló n y ír b a k ta l é p ü le lö s s z e író s az 1. és 5. d o b o z b a n ta lá lh a tó. 6. F é n y e s E le k : M a g y a ro rsz á g g e o g ra p h la i s z ó tá ra. P e s te n JflSI D ie n es Is tv á n s z e r k.: V á rm e g y e i s z o c io g rá fiá k. S z a b o lc s v á rm e g y e. B p B o ro v s z k y S a m u s z e r k. : S zab o lo s v á rm e g y e. B p. é. n B o ro v szk y S. I. m B o ro v s z k y S. 1. m B o ro v s z k y S. 1. m, im r c h I s tv á n : E rd é ly i h é tk ö z n a p o k. B u k a r e s t, 1979, M a g y a ro rsz á g tö r té n e te 5/1. k ö te t. B p M eg k e ll e m líte n ü n k, h o g y a D é g e n fe ld -b Irto k ö s s z e írá s á t k é t k ü lö n b ö z ő v á lto z a tb a n is m e r j ü k ; az e g y ik b e n e z e k e t az é p ü le te k e t v ó ly o g fa lla l je g y e z té k fe l. N em tu d ju k, h o g y m e ly ik v á lto z a t fed i a v a ló s á g o t, m iv e l a b iz to s ítá s i d íj m in d a v á ly o g -, m in d a té g la fa lú é p ü le te k e se té b e n a zo n o s v o lt, n e m le tt v o ln a é rte lm e a v a ló d i a d a to k é lta g a d á s á n a k. 15. E ö rd ö g h D á n iel á re n d ó s k ö n y v é b e n a k ő v e tk e z ő á ll: A o 1815a 7a Á p rilis fo g a d ta m m eg D aróczj G y ö rg y ö t té g la v e té sh e z, fo g v e tn i és v e tte tn i jó l k i d o lg o z o tt s á r b u l a fo rm a s z e ré n t száz e z e r té g lá t, azt k i é g e tn i, jó l ki é g e t é p e g é s z té g lá v a l s z á m o ln i ta r to z ik ; a d o k és fiz e te k m in d e n e z e rtü l k é t f o r in to t, és 30 x r, tíz e z r e k tő l n é g y v é k a lis z te t, n é g y fo n t só t, n é g y fo n t szalo n m át, és eg y icze p ó ly ln k á t, k i, és b e ra k á s h o z s e g íts é g e t; a Jövő h é te n A p á tib a el J ö n n i, é s a m u n k á h o z fo g n i ta rto z ik." 16. P l. T é g lá s o n b ö k ö n y i B eck P ó ln é u ra d a lm a, v a g y a s z e n tm ih á ly l D e sse w ff y - b ir to k é p ü le te i. H a s o n ló le h e te tt a h e ly z e t az Itt tá r g y a lt u ra d a lo m b a n is. 17. A k é t ö s s z e írá s b a n a z s e llé re k n e v e l n e m te lje s e n fe d ik e g y m á s t: b á r m in d k e ttő b e n s e llé r n e v é t je g y e z té k fe l, k ö z ü lü k o sak 12-őt ta lá lu n k m eg m in d k é t lis tá n. J o g á llá s u k (te h á t h o g y,,z s e llé re k " ) c s u p á n a m á s o d ik la js tro m b a n v a n fe ltü n te tv e. 18. M a g y a ro rsz á g tö r té n e te 5/1. k ö te t. B p A k lc s k a k is e b b k é v é k b ő l k ö tö tt z sú p c s o m ó, m e ly e t e g y e n k é n t k ö tö tte k fel a te tő re. E z a fe d é s i m ó d S z a b o lc sb a n n e m v o lt g y a k o ri, b á r az a d a to k s z e rin t G ó v á n is k é s z íte tte k ily e n m ó d o n te tő t, s a n y ír) M ező ség f a lv a ib a n is a lk a lm a z tá k. A tő lü n k é s z a k a b b r a lév ő te r ü le te k n é p i é p íté s z e té b e n e lő s z e re te tte l a lk a lm a z tá k. 20. B. N agy M arg it 1. m. S. 12

19 FARKAS JÓZSEF: Adatok az újabb építésű csűrökhöz Szatmárból A népi építészeti k u tatás kiem elkedő területe a gazdasági épületek s ezen belül a csűrök vizsgálata. H azánkban, a K árpát^m edencében a rendszerezés ú ttö rő m u n k á já t B átky Zsigmond végezte el.1 Több m agyar csűrform át ism ertet, de a mezőségi járm as csűr kivételével elrendezésük vonatkozásában m ajd m indegyik hasonló. Bejá ra tu k az épület hosszfalán van, s ezek a keresztszérűs csűrök k eltették fel a k é sőbbi n ép rajzk u tató k figyelm ét is. Gilyén N ándor kitűnő szatm ári (erdőháti) k u ta tá saiból tudjuk,2 hogy területünkön m ás típusú csűrök is előfordulnak. Gilyén hosszú és széles csűröket talál Szatm árban.2 B arabás Jenő am ikor a m agyar csűrök ren d szerezését az újabb részletkutatások alapján elvégzi/' m egállapítja, hogy a hosszú csűr szerkezeti szem pontból az állványos szerkezetnek felel meg. Szatm árból, Tiszabecsről m in t felső-<tisza-vidóki csűrtípust Z entay Tünde k u ta tásai és B álint Ján o s építész tervei alap ján telep ítették a szentendrei S zabadtéri N éprajzi M úzeum ba. Az E rdőhátról, T ú ristv án d ib ó l pedig N yíregyháza-sóstóra a M úzeum faluba. Ezek alap ján ism erjük a szerkezeti m egoldásokat és sokat tudunk a csűr funkciójáról is. A kutatók egyöntetűen vallják, hogy a csűr eredetileg a b etak aríto tt term és táro lására szolgált, gyakorisága szorosan összefüggött a gabonaterm esztéssel. A cséplőgépek m egjelenésével funkciója csökkent, sőt fél oldalát k i k ellett nyitni, hogy a cséplőgép odaállhasson, m ivel a csűrbe nem m ehetett be. Így terjednek el a ;félereszek. Sokan m egjósolták ezek után a csűrök halálát, de a jószem ű kutatók köztük Gilyén is észreveszik, hogy építik m a is, sőt olyan szatm ári falvakban is megjelenik, ahol azelőtt m ajdhogynem ism eretlen volt. A gazdák a háború után a vállaji sváb csűröket kezdték utánozni, de leginkább deszkából és csak néhol csinálták téglából, m in t a svábok.5 Az alábbiakban a csűrépítés m ai, utáni korszakából kívánunk újabb adatokat közreadni. A szatm ári tehetősebb családoknál még 1945 u tán is elm aradhatatlan volt a csűr. Abba hordták, ott ta rto ttá k a szénát, a pelyvát, a szalm át, a tűzi- és haszonfát, a kem encefűtéshez haszn ált ízékkórót, a tavaszi kerítéshez a rekeszhez a napraforgókéról, a szekeret, a parádés és eplényes szánkát, az ekét, a b eren át stb. Ezeknek á l landó helye ott volt. Építését ácsm esterek végezték a m egrendelő családtagjainak vagy rokonságának a segítségével. R endszerint kalákában, visszaváró segítségben. A csűrhöz a szükséges faanyagot a gazda régebben a sa já t erdejében, később földjei végén nevelte. Ha nem volt elég m agfa a földek végén, a legközelebbi erdőkben szerezte be. A szükséges deszka- és lécanyagot, a cserepet, p alát a farak tárakban vásárolta. A vastag testfák, rönkök, 6 8 m éteres szálfák szállítása négykerekűn történt. Az ilyen szekeret kiengedett szekérnek nevezték. Itt hiányzott a bürfa, a saroglya, a lőcs. A szekér nyúj- 13

20 Oórc cs csűr Kacsordnn (cpiilt 1947-hen) tójához m eghosszabbításként egy csapófát rögzítettek s ennek segítségéve] tartották össze a szekér elejét és hátulját. Ügy kellett a felrakott rönköket hordókötéllel a meghosszabbított nyújtóhoz erősíteni, hogy a négy kerék egy nyomba essen, m ert ha nem nyomait, nehezebb volt a jószágoknak húzni. A sódert, kavicsot a Berekrűl, a Szamos partjáról, vagy a Tiszáról, a palajokról hozták. A jó kavics tengeriszem nagyságú volt. A kavicsnyerő helyekhez rám pákat építettek s ezeken m entek le a palajokra. Ha teljesen m egrakták a lőcsös szekereket, csak négy ló tudta felhúzni a palajról, mivel a kerekek nagyon levágtak. Egy-egy nap 2 3 köbm étert tudtak hazahordani. A csűr építése elölt m ár évekkel előre összekészítettek m indent. Az építését kora tavasszal kezdték. A telek szélességétől függően vagy szembe nézett az udvar végén a bejárattal, vagy ha keskenyebb volt a porta, az istálló ulán nyúlt el, háttal a szomszéd teleknek. (Nagvecsed és a lápvidék.) Az alapáikot 4(1 50 centi mélyre ásták, melyből az alap 25 4(1 cm -re em elkedett ki. Az alapot négy-öt napon á t 3 4 óránként öntözni kellett. A m ikor keverni kezdték 14

21 a betont, ölven lap át kavicshoz 1 zsák cem entet tettek, m ajd szárazon kétszer m egkeverték, átlapátolták, m ajd kétszer vizesen. Ezután dragicsra lapátolták, m ajd két em ber a dragicsot rúdjainál fogva felvette és karo n az alaphoz vitte, ahol belefordítotía. Az alapba fordított betont egy em ber igazgatta, egyengette és állandóan dürückölte. A föld felett zsalut csináltak deszkából, ügyelve arra, hogy a deszkát n e rongálják, m ert később ebből 'készült a csűr oldala. A zsalut kicövekalték, a cövekeket, melyek egym ással szem ben voltak, felül meggúzsolták, m ajd m eghordták betonnal és dürückölővel m egdürückölték. A dürückölő levágott favég volt, m elyhez kát lécet szegeztek nyélnek, m elynek segítségével kézbe lehetett venni és használni. Az a la p pal egyszerre készitelték.a stompokat. A stom p szintén betonból készült, 40X40 cm átm érőben, benne tízcentis lyukak voltak, am ibe a főágasok csapjai kerültek. Míg az alap és a stem pók betonja kötött, szabták az ágasokat és a tetőszerkezetet. A faragás bal'lával és faragóbárddal, szekercével tö rtén t. A vastagabb fák at keresztbe vágó fű résszel vágták el. A tetőszerkezetbe a szarufák, koszorúgerendák, lécek és keresztgerendák tartoztak. A íőágasek m indkét végére csapokat faragtak. A csapkészítés fűrésszel és baltával történt. A kcszorúgerendába annyi lyukai vágtak, ahány ágas volt. A lyukvésés vésővel és fakalapáccsal történt. Vésésüknél a rra kellett vigyázni, hogy az ágasok csapja belepászoljon a lyukakba. A koszorúgerendákat ácskapcsokkal m egingatták. A íőágasek hossza általában cm, a körágasoká cm volt. A szarufát két drugárból szabták össze. Egyik-m ásik dru g ár hossza cm volt. A szarufa kontyától visszafelé szám ítva 1 m éterre szabták ;be a kekasülőt. A főágasokra még akkor ráhelyezték a koszorúgerendát, m ielőtt felállították volna. Hogy a csapok ki ne törjenek, ácskapcsokkal biztosították. A keresztgerendák hossza attól függött, hogy hány m éter széles csűrt ak a rtak építeni. Á tlagosan a csűrök hossza m éter, m agassága 6 8 m éter volt. Mikor az alap és a stom pok m egkötöttek, felállították a csűr alapvázát. Először a főágasoka: a koszorúgerendával állították fal. A felállításhoz több em ber volt szükséges, m ert ezek az ágasok igen nehezek voltak. A felállítás hordókötelek segítségével történt. M inden három m éterre kellett cgy-egy főágas. M ikor a föágasok a koszorúgerendával fenn álltak, akkor a keresztgerendákat rára k tá k a koszorúgerendákra ás ácskapcsokkal összeerősítelték. A keresztgerendákat hordókötelekkel húzták fel. M ikor m inden keresztgerendát felhúztak és a m egfelelő helyre elhelyezték, ak k o r kötelekkel felh ú z ták a szarufákat. A nnyi szarufa volt szükséges, ahány keresztgerenda volt. A szaru fák at 120-as szegekkel odaszegezlék a keresztgerendákhoz, közben egy-egy léccel m egerősítették, hogy el ne dőljön. Annyi keresztgerendára volt szükség, ahány m éter hosszú volt a csűr. A szarufák felállítása után a körágasokat állították fel. M inden két m éterre teltek egy körágast. M ikor a körágasokat felállították, elhelyezték a koszerúgerendákat, és vaskapcsokkal összeerösítették. Ezt követően a rövid szarufákat szegezték fel a két koszorúgerendára. M inden m éterre esett egy rövid szarufa. Ezek elhelyezése u tán lécezlek. Vigyázni kellett, hogy a cserép m éretének m egfelelően tö r ténjen a lécezés. A lécezés után m inden m ásodik főágashoz elhelyeztek egy szálkötőt. A szélkctö m indkét vége ferdére volt vágva, hogy feküdjön az alapon és a főágason. Az alsó vége a körágashoz volt téve, így nem csúszhatott kifelé. Ácskapcsokkal is m egerősítették. A szélfogó rögzítette a csűr vázát. A szélvédő elhelyezése u tán felrakták a szegedeszkákat, a kiálló léceket pedig egyenesbe vágták. Ezt követte a cserepezés, m ajd a két oldal bedeszkázása. E kkcr szabták ki a csűrkaput cs ajtót is. A főágas m ellett volt a kapufélfa és erre szerelték a csűrkaput sarkokkal és hevederekkel. A csűr m indkét végén volt egy-egy csűrkapu, m elyek kifelé nyíltak. A két k ijá ratra azért volt szükség, hogy a csűrben a szekereknek ne kelljen forgolódni. A kisajtót a nagykapu m ellett helyez- 15

22 ték el. Egy-egy nagykapun 3 3 heveder volt. egy-egy ajtón kettő-kettő. A kisajtó is kifelé nyílt. Mikor így elkészült, a csűr fődjét az alapból kijött földdel feltöltötték és ledürückölték. Még a szakem ber is azt gondolná, hogy a csűrkészítés Szatm árban is a múlté, hisz eredeti funkciója a m agángazdálkodás világába vezet. A szatm ári falvakat járva viszont azt tapasztaljuk, hogy m egváltozott m ai világunkban is kedvelik, építik ha nem is gabonanem űek tárolására, de széna, préselt kom bájnszalm a, a várva várt gépkocsi, kerti traktor, R;jpitox-permetezők, cefrés kádak, beton cefrés medencék, villanyerőre berendezett házi m űhelyek, alm ásládák stb is itt kapnak helyet. Sok helyüli növendékbikókat vagy sertéseket, újabban barom fit, kisállatokat, nyulat, nutriát slb. tartanak benne. Ha ma m ár nem is mindig a legnagyobb építm ény a portán, de szeretik, mivel m inden egy fedél alatt van ahogy hasznát em legetik. IRODALOM 1. M a g y a rs á g N é p ra jz a I. k B p G lly é n N á n d o r: C s ű rö k a s z a tm á ri E r d ő h á to n. N é p ra jz i K ö z le m é n y e k V. é v i lap. 1 sz G lly é n N á n d o r M an d e la F e re n c T ó th J á n o s : A F e ls ő -T is z a -v id é k n é p i é p íté s z e te B p., lap. 2 k ia d á s 4. B a r a b á s J e n é : S e b e im e n a u í u n g a rlisc h en S p r a c h g e b ie t. (D e u ts c h e s J a h r b u c h f ü r V o lk s k u n d e B erlin, old.) 5. F a rk a s J ó z s e l: F e je z e te k az E c s e d i-lá p g a z d á lk o d á s á h o z. D e b re c e n, 1982, 116. la p. S tu d ia ío lk lo r is tlc a et e th n o g ra p h lc a 8. Paszah Kandalló a sütőkemence mellett Kiss Lajos fotója. Reprodukció: Zsák Zoltán 16

23 CSISZÁR ÁRPÁD: A hagyományos parasztlakás berendezésének rendje Szatm árban és Beregben A ha<ryomcnyos nem változatlan, folyam atosan m egm aradó rend, hanem ugyanazt a célt szolgálva a korszakok változásával alakul, fejlődik. A ház berendezésének ism ertetésénél m egragadhatnánk olyan régebbi történelm i szakaszt, am ikor a paraszti lakóhelyiség berendezése szinte csak ládákból, fekvőhelyekből, asztalból és fűtőberendezésből állt. A főzés nem m agában a házban (szobában), hanem a szabad kém enyes pitvarban, m ás szóval konyhában, szabad tűzön tö r tént A sütéshez-főzéshcz ki kellett menni a lakóhelyiségből. Ilyenkor az asszony konyhára állott". A későbbi házberendezésben m ár utt van a karosláda, a komót vagy etuzséros kredenc, sőt a ru h ás szekrény, a slfon is. U gyanakkor a változó technikai körülm ények következtében ide kerül be a fűtést és főzést egyaránt szolgáló zárt tűzhely, de m ellette egy darabig m ég fejlődik és m egm arad a p itv a rn ak a sütésre és főzésre szolgáló berendezése is. Jelen dolgozatunkban azt a p arasztház-berendezést próbáljuk bem utatni, am e lyik a m ú lt hagyom ányait hordozva az 1930-as évek tá jára alakult ki D l- nem csak időben kell közelebbről m egjelölni ezt a hagyom ányos berendezést. Annak alakulásánál nagy szerepe volt a falusi lakosság rétegződésének, a különböző anyagi helyzetnek. B ár m agiban a lakóhelyiségben a tárgyak elhelyezésében azonos elgondolás és azonos rend van, a szegények berendezése term észetszerűen egyszerűbb, zsúfoltabb. Figyelem be kell még venni azt is, hogy a falusi házakban rendszeresen több nem zedék élt együtt, sőt egyetlen lakóhelyiségben is nagyon sokszor két vagy három nem zedék élt. Nem ritk án előfordult, hogy a szülők állal is lakott helyiségben egyszerre két m eny bölcsője rengett. Itt, az 1930-as éveket figyelem be véve, olyan házberendezést szeretnénk b em u tatni. ahni egyetlen gazda csaladja használt egy egész három osztatű tornácos p arasztházat Ennek közit pen van a pitvar, m ellette az utca felöl egy szoba (a neve elsőha2 vagy felsőház), a m ásik vegén a hátulsóház vagy alsóház. Az ilyen épületet az életm ódnak megfelelően évszázadok alakították ki, éppen ezért a tornáctól a padlásig m inden résznek fontos es m eghatározott funkciója és berendezése van. A berendezés szem pontjából figyelem be vesszük teh át m indazt, am i a tető alatt van, A TORNÁC Nem csupán különböző term ények alkalm as szárítója és helye (itt történik a napraforgócséplés. paszuiszáritás, diószárttá:; stb ), hanem sok esetben itt helyezték el az ácsolt g abonatartó ho m b árt (szuszekot) is. Helye van itt a lócának, gyalogszéknek, s hozzá tartozik nyáron a kiságy (a dikó vagy deszka heverőpad), am elyik a 17

24 gazda nyári hálóhelye. A tornác m ennyezetére a gerendákhoz és gerendavégekhez rúdtartókat erősítettek: ezekbe a kötözött tengerit tartó rudak kerültek. Az újabb, rangosabb oszlopos tornácokhoz sokszor hozzátartozott a padlásfeljáró lépcső is. Más esetekben ezt a hátsó orom falnál helyezték el, a legrégibb paticsházakná! pedig a padlásfeljáró és a létra a pitvarban volt. A PITVAR A tornác közepe táján van a bejárati ajtó, am ely a pitvarba vezet. A régebbi házaknál a p itv art a m estergerenda osztotta két részre. Hótulsó részét a szabadkémény alatt lapos tetejű sütőkem ence töltötte be, úgy, hogy előtte és m ellette arasznyi magas padka állt. A padkán a kemence egyik oldalán szélesebb szabad hely volt, s ezen végig lehetett járni. A kem encében történt a kenyérsütés. A kemence tetején, azon az oldalon, ahol a bejárás volt, vaslappal fedett, zárt tűzhelyet építettek. Ez elsősorban a nyári főzések helye volt. A kemence előtt, ahhoz hozzáépítve kisebb katlan állott, benne vas üsttel. A kemence tetején tárolták a szénvonót, kenyérsütő lapátot és piszkaiét. A tűzhely közelében voltak a főzőedények, de volt itt vasaló, szalonnasütő vasnyárs vagy villa is. Az oldalfalra akasztották a különböző tepsiket, palacsinta- és tarkediisütöket, itt helyezték el a kenyérszakító fatálakat, kovászfát is. és ha elég tágas volt a hely stelázsit is állítottak ide, vagy tékát akasztottak a falra Nyáron itt volt a helye a gyúrótáblának és a gyúróteknőnek is. K orszakunkban a kem encék fokozatosan kikerültek a pitvarból, de a falon egyelőre még ott m aradtak az azelőtt ott táro lt tárgyak. A kemence helyére átm enetileg lom társzerűen különböző eszközök kerültek, valam int betakarítás után term énnyel tele zsákok. A pitvarnak az ajtó m ellett két oldalt e.gy-egy keskeny ablaka is volt. Ennek párkányán tejescsuprokat helyeztek el, s ezekben tejet altattak. Az ajtó háta megetti sarokban volt a moslékosdézsa, míg a m ásikban a gyaiogszéken vizes vödör vagy vizes dézsa állott. A HÁTULSÓHAZ Az állandó lakásul szolgáló helyiség az esetek nagyobbik részében az udvar felé eső hátulsóház, vagy alsóvég. Ez a választás tudatos volt. Ennek ablakain keresztül lehetett szemmel tartani az egész udvart, az ólakat, és az udvaron történő mozgásokat. Időszakunkban ebben a helyiségben volt a m elegítésre és főzésre egyaránt szolgáló zárt tűzhely, ami lehetett vályogból vagy téglából épített, öntöttvas lappal fedett tüzelő alkalm atosság, de korszakunk végére m ár általánosabb lett a vas lábakon álló, bádogból készített úgynevezett csikóspór, szintén karikákkal ellátott öntöttvas tetővel. A tűzhelyet csak a nagyon tágas épületekben állíto tták a pitvar felőli falra m e rőlegesen. Á ltalában a pitvar felőli fal m ellett hosszában ajtajával a bejárati ajtó felé volt elhelyezve. A latta m indig volt hely a fáskosárnak. A tűzhely előtt a falra akasztva tartották a görbevas tűzpiszkálót és azt a szalonnasütő nyársat, am elynek m ásik vége kanál alakúvá kiképezve a parázs kivevésére szolgált. A tűzhely közelében a falon volt a kanálos, a sótartó és az egyéb fűszerek ta rtá sára szolgáló fiókos füszertartók. A tűzhely előtti falrészen, a pitivarajtó nyílása felé a falon vállm agasságban helyezték el a kivarrott fésű- és kejetartót a fésűvel és a ruhakefével. A tűzhely közelében mindig állt egy-két gyalogszék is. A tűzhely mögött, a hátsó falná] állott a stelázsi vagy a mosogatóasztal (esetleg m ind a kettő). Ez az asztal egyszerű kecskelábú volt. R ajtuk voltak a főzéshez, sütéshez szükséges edények és az étkezéshez használt tányérok, valam int a gyékényből font kanáitai'10 ko- 18

25 sár. A moxogatóasztal vagy a stelázsi fölött a falon állatáb an v ásári előnyom ott, v á szonra siálöltéssel hím zett falvédő függött. Ebben a sarokban a falon felakasztható petróleum lám pa lógott. A stelázsit sokszor a faliték a helyettesítette. A hátulsó fa l nál e rész után következett, 'illetve véggel ide é rt a kiságy. Az ágy m ellé a falra csepü- vagy rongypokrócból készített falvédőt szegeztek, de gyakori volt a vasgáliccal sárg ára festett vászon 1*, am elyre szálölléssel szarvast és virágokat v arrtak. Ezeknek általában feliratuk is volt (pl. Ki korán kel, ara n y at lel vagy ehhez hasonló). A kiságynak alacsony deszka oldala volt, m elyet szalm ával béleltek ki és pokróccal takartak le. A felső végen a nagy ágy felől volt az ágyfű, ahová ócska kabátot, gubariaiabot terítettek. Ezeket is pokróc fedte. A kiságy alatt volt a csizmahúzó. a fcrumplfhátnt 2 ő kosár, egy ládában meg a csizmapucoló szerszámok. A kiságy fölött, a padlásgerendahoz erősítve rú d tartó k lógtak, bennük a kiságy hosszában elhelyezett rúddal. E rre egyaránt akasztottak ünneplő csizm át és dobtak fel száradni egyes ru h ad arabokat. Ezen a részén akasztották fel a m ennyezetre a komlóskorpa-szárító kast is. Néhány helyen két padlásgerendát k ét léccel összekötöttek, s ezen tarto tták a lapos komlúskorpa-szári tót. A mestertíerendára vagy m ás gerendára a középső asztal és a tűzhely kozott lyukas fadarabot szereltek; ebbe k erü lt a gyermekkeringö rú d ján ak agy. szövéskor a fonalvető tengelyének a felső vége. Ezeknek a forgó eszközöknek az időszakos felállítására a lakásban egyedül itt volt hely. A b ejárati ajtó nyílása, a tűzhely, a kiságy es a középen levő asztal közötti hely a ház piaca Itt folytak le a házban végzett m unkák. Az ajtó belső oldalára felül fogasként szolgálj akasztót erősítették. E rre akasztották a használó törülközőt, Ha nem a pitv arb an volt a helye, ak k o r az ajtó h áta m ögötti falra akasztották a gyúrótáblát. a gyúróiéknőt, erre a gyúrókötőt cs m ellé hím zett nyújtótartóban a laskanyújtót Az oldalfalon m aradt hely a négy-öt fogú fogas és a felkapó ruhák felakasz- "ására is. Itt volt a vizes szék vagy vizes pad vödörrel és a m ellette levő bádog meröcsuporral. Végeben á llt a kenyerespad a kenyereskosárral, benne a megszelt kenyérrel Ezek voltak a lakószobának azok a részei, am elyeket általában m inden lakásban m eetalálhaftunk, azokban Is. ahol az egesz házat egy család lakta, vagy csak egyetlen házvégük volt Mivel ez a helyiség volt a társad alm i élet, a látogatók fogadásának helye is, a helyiség többi részé inkább reprezentációs szerepet tö ltö tt be. A ház közepén veggel az ajtó felé volt az asztal, am i hétköznapokon nem volt ieterítve. A latta a földön deszkára vizeskorsót vagy bádogkannát állítottak. Az asztal közepén lapos tányéron vagy anélkül nagyfüles vizespohár állt. Ü nnepeken az asztalt abrosszal ta k a rtá k le. Az asztal fölött volt az egyszerű bádogernyős petróleum os függőlám pa, m elynek d ró tját sokszor színes p ap írral díszítették. Ezeket később egyszerűbb öntöttvas fuggölám pák v álto tták fel. A főhely az ajtóval szemben levő falnál a k ét ablak közti karosláda volt a felette lévő tükörrel. A Indában vászon ruhanem űket, a ládafiában a család pénzét és é rté keit ta rto tták A pokróccal le tak a rt lád a volt a tekintélyesebb látogatók ülőhelye. A tü k rö t k issé előre buktatva szerelték a falra. Felső tornyos sark ára akasztották a gazda ünneplő kalapját, sarkaiba kisebb fényképet, vagy üdvözlőlapot tűztek. H áta m egett a kalendárium ot és néhány aktuálisabb irato t tároltak. Az udvar felőli ab lak m ellett állt a komát vagy az etuzséros kredenc, m ely szintén a textilfélék tárolóhelye volt. T etejét m indig letakarták házivászonból készült és három old alán hím zett kredenctakaroval. R ajta díszként vásárolt csak különleges alkalom m al használt tárgyakat tarto ttak : elől egy sor csésze volt elhelyezve, de sohasem készlet, hanem párban. Itt volt a kakasos vagy huszáros sótartó, a vásári cseréppei sely, hatul porcelán vagy kem enycserép tálak, tányérok, néh án y pohár, 19

26 kancsó, pálinkás és boros üveg. Az itt le-vő csészék egyikében vagy m ás edényben volt a háziasszony filléres 'költségre való pénze. Ezen a falrészen függött az egyszerűbb vagy díszesebb H áziáldás. Ide akasztották jól m egközelíthető helyre az ingaórát. Másik oldalon a ház hátsó falához fejével az ablakos fal felé állíto ttak az ágya1. Másik végénél állt a m unkarészben m ár leírt kiságy. Az ágy m agas lábon állott, s lehetett egyszerűbb vagy díszesebb. Ekkor m ár nem volt hím zett végű párnákkal m egrakott ágy. Az ágyban alul pokróccal letak art szalm a volt, erre kerültek a dunnák és p árn ák az ágyvég m agasságáig. Nappal a bevetett ágy m inden esetben be volt takarva. Á ltalános volt a kékfestő m unkával díszített, piros színű vagy sárga m intás ágytakaró. A gyerm ekek szám ára készült az úgynevezett kerekes, alacsony kisagy, am elyet nappal az ágy alá to ltak be. Ha kerekes nem volt, kora tavasszal a tyűkütteto kosarat. a kotlót is betolták az ágy alá. Az ágy m ellett állott a két faragott hátú p a ra s z - szék vagy bolti tám lásszék. Az ágy m ellett a kiságy felőli végnél volt a bölcsó. Az ágy m elletti falon kép lógott. Itt volt a helye a bekeretezett díszes obsitlevélnek vagy a..szolgálati időm em lékére című színes katonai em léklapnak. Ezek ala gyakran került fekete üvegre szerelt virágm intás kép Is. K atolikus családoknál m ind a krodenc, m ind az ágy fölött általános volt néhány szentkáp. Az ablakokat rendszerint tulipános végű íúggönypálcára húzott, bolti kartonból készített, kétfelé nyitható szárnyas függöny takarta, felül kis drapériával Hossza nem ért tovább az ablak párkányánál. N appalra kétfelé kötötték. Az ablak tocén cserépben vagy használt edényben virágok álltak, többnyire rozm aring es m ályva, m ásuit kis hónapos rózsa. Sok helyen volt gyógyításra és fereg irtasra használt tengerihag>ma. U gyanitt ta rto tták üvegben a gyógyításra ta rto tt nadályokat is. Az egyik ablak előtt teleltették az oleánderf. A m ennyiben m estergerenda votl a házban, erre rakva száradtak a fozott nagy darab szappanok: itt volt a citera, a dohányvágó készség és dobozban a bőrőlválkozo felszerelés is. Ha m estergerenda nem volt, a szappan a padlásra, a citera a logasra került. A századunk elején a parasztlákásokba is bevonult a szekrény vagy stfon Ahol egy család csak egy házvégben lakott, a sil'on elhelyezése nehézséget okozott. Ilyenkor a komót felőli falhoz szorították be. Ahol az egész hazat egy csalad lakta, a szekrény nem k erü lt ebbe a lakószobába. TISZTASZOBA A ház utcai szobája volt a tisztaszoba. A bútorok elhelyezése nagyjából itt is a m ásik helyiségét követte, de itt általában hiányoztak azok a dolgok, am elyeket a hátulscház m unkahelyi részénél m ár leírtunk. H iányzott a kisagy, így a hátsó fal m ellett ogyvéglében m egfért a két ágy. A tornác felőli oldalon is elfért az etuzséros kredenc és a pad helyébe állított szekrény vagy sifon. Az ajtóval szem ben ott volt a karosláda és felette a tükör, de m ódosabb helyen a lád át m agas h átú dívány v álto tta fel. Itt is középen volt az asztal, de alatta nem volt vizssikorsó; az asztalt m in dig leterített'ák az ágytakarókkal egy garnitúrához tartozó asztalterítővel. E rre az asztalra házi szőttes abrosz csak igen ritkán került. T etejére esetleg asztalfutót te rítettek, rá virágvázát, h am u tartó t, tálcát helyeztek poharakkal. A tisztaszobaban m in dig négy szák volt, s ezeket az asztal m ellé állították. Az ágyakat itt is az ágyv_g m agasságáig rak ták rneg ágynem űvel és a szövet garnitúrához tartozó agyteritóvel ta k arták le. 20

27 Ezeket az ágyakat csak nagyon ritk á n bontották meg. Az 1930-as években a betak art tornyos ágy fejrészére m ár hím zett díszpárnát is tettek. A falon itt gyakran előfordult a tizenhárom aradi vértanú, az első felelős m inisztérium képe, a gazda és gazdaasszony kinagyított fényképé. N éha e helyiség falán függött a m eghalt hozzátartozó em lakeit tartalm azó üvegezett elejű em léktartó. K atolikus házaknál nem hiányoztak a falról a feszület és a szentképek sem. A kredenc tárgyai közt is o tt voltak a búcsúkban vásárolt szobrocskák, em léktárgyak. Ilyen helyeken a b ejárati nyílásnál szenteltvíztartót is elhelyeztek. A két ágy végénél a falon volt a dísztörül,közőtartó, ra jta a hím zett, feliratos dísztörülközővel. Itt m ár a fuggönypalcák is díszesebbek. A függöny m aga hosszabb, csaknem földig érő és sokszor csipkeszövésű házi vászonból készült. Az asztal fölött rendszerint m ár díszes ernyővel elláto tt függőlám pa lógott. A tisztaszoba gyakorlatilag használaton kívüli lakószoba, reprezentációt szolgáló ra k tá r volt. Á llandó fűtését csak ritka esetben biztosították. Ha volt fűtőberendezése az szinten csikotüzhely, ritkán zománcos kredencspór volt. Előfordult, hogy öntöttvas kály h át tettek a helyiségbe, de ez bizonyos urizálást jelentett. Ezekben a helyiségekben v álto tta aztán fel a karosládát a magas hátú dívány, főként olyan módosabb családoknál, ahol nagylányok voltak. Ilyen helyeken vendégek fogadására be is fű tőitek a helyiséget. Á ltalában azonban ebbe a helyiségbe tették be télen a sózótsknőt, zsírosbódönöket. lisztesputinákat, tojásos kosarat, befőtteket, a k isü tö tt kenyeret, gyümölcsöt stb A szoba bútorzata a m enyasszony szám ára hagyom ányosan vásárolt, rangot is kifejező szobabútor volt PADLÁS A háznak, illelrleg a lakásnak nélkülözhetetlen helye a padlás. Ide akasztották fel a füstölt hús és szalonna felakasztásához szükséges fa horgokat, kákákat. Volt itt szalonnás lád a vagy szalonnás kosár is. K özvetlenül a fe ljá ra t k örül olyan szerszámok es használati eszközök hevertek, am ikért csak fel kellett nyúlni A padláson deszkára állítv a Lisztes zsákok, különböző tároló kosarakban aszalványok. dió. cserépszilkckben szilvalekvar, kilyukadt, nagym éretű tálakban, sonkolyos fazekakban száraz paszuly és más m agvak voltak, de üres olajos- és elhasznált vizeskorsókat is ta rto ttak itt. R udakra vagy lécekre zacskókban vagy csak összekötve gyógyfüveket és állat gyógyításához való anyagokat akasztottak. A padlás távolabbi részében a szövéshez való kisebb eszközöket rakták, itt volt helye a gerebennek, a fonás befejezése után ide kerültek fel a rokkák, guzsalyok A m egm aradt fonalgom bolyagokat is itt tárolták a szarufákra akasztott zsákban, hogy az egér meg ne rágja. Itt voltak a íonalgom bolyító levélkék bakjai. S általáb an sok olyan, csak időszakosan haszn ált tárgy, am i nek nem volt helye a lakószobában. így ide k e rü lt a használaton kívüli bölcső, de Itt táro lták a száraz termény egy részét is. A padláson táro lt dolgoknak éppen úgy m egvolt a helyük, m in t a lakásban levőknek. AZ ERESZALJA Meg kell meg em lítenünk a ház hátsó falát, m elynek szintén volt állandó felszerelése. Nagy faszegekre ak asztv a itt ta rto tták a szövőszék, az esztováta nagy fa részeit, a fonalvetót, és ide ak aszto tták a legnagyobb fagereblyéket. Az itt tárgyalt házberendezés a jelzett korszakban alap jáb an nem változott. F ontos jellem zője, hogy az életm ódnak megfelelően a ház fedele alatt vagy csak egyetlen e8y házvegben is alkalm as az élet kereteinek biztosítására. 21

28 BODNÁR ZSUZSA: Lakásbelsők a Sóstói M úzeumfaluban A hagyom ányos m agyar parasztszoba berendezése ún. diagonális vagy sarkos elrendezésű. E lakásrend következtében a szoba k ét egym ástól eltérő jellegű és fu n k ciójú részből áll: a m unkatérből és a kultikus térből. A k ét egység h atárvonalát a b ejárat m ögötti sarokból a szoba belső sark áb a húzott képzeletbeli átló jelenti. A m u n k ateret a b ejárat, a m ellette elhelyezkedő tűzhely és annak kornyéké a l kotja. Itt helyezik el a dikót, a használati eszközöket, és ez a színtere a m indennapi házim unkáknak is. Az öregeknek, a nőknek és a gyerm ekeknek ez a tartózkodási helyük. A kultikus té r a kem encével vagy más tüzelőberendezéssel rézsútos szemközti sarok, vagyis az ott álló asztal, a sarkosan elhelyezett sarokpad, s e bútordarabok környéke. Ez a lakásrész volt a szentsarok, az ünnepi, szertartásos cselekménye*? helye. Á ltalában ide töm örítettek a lakásdíszítő elem eket is. A m estergerenda mögött, a belső fal m entén helyezkedett el a nők alvótere. A fenti lakásrend nem csak a m a gyaroknál volt érvényben, hanem Közép-, K elet- és É szak-európában is. M unkatér a kisházban (M úzeumfalu) 22

29 A szoba kultikus tere A Nyírségben viszont az ún. párhuzamos elrendezés v ált általánossá. Ennél a ma meg kideríthetetlen m últú lakásrendncl az utcai főfalhoz, a két ablak közé egy karospad, vagy egy komód kerül, ez elé pedig egy asztal. Jobbról és balról, az otdalso falak m-ellett ágyakat helyeznek el. Az ágyak elé székeket raknak. Általános tendencia, hogy századunkban a hagyom ányos berendezés felbom lásával, á ta la k u lá sával a párhuzam os elrendezés gyakorivá vált olyan területeken is, ahol korábban évszázadokon keresztül sarkos elrendezés uralkodott. Ha az alaprajzi tagolódást nézzük, a házaknak nem csak egy, hanem két szobája is van, Ilyenkor az utca felöli a tisztaszoba, am elyet csak ünnepélyes alkalm akkor használnak. K ialakulásában nem a célszerűség, hanem inkább a jómód fejeződik ki. A M n srg ir n kialakult ugyan a tisztaszoba, de ez nem volt általános. Szatm árban egyáltalán nincs tisztaszoba, m indkét szobát egyaránt használták. A különböző paraszti rétegeknél a lakásberendezési elv azonos. A különbség a ház lakóterének nagysága, a bútorok szám a és m inősége között m utatkozott meg. 23

30 ..... Párhuzam os elrendezésű szobabelső (nagyház) M úzeum falu Abban az esetben, ha k ét szoba volt, a két szoba bútorzata kozott generációs fáziseltolódás alak u lt ki. Az első szoba bútorzata idűvc] a hátsó szobába került. Sót a rra Ls van példa, hogy ez a bútorzat a kam rából kialakított lakókonyhába, vagy a nyárikonyhába került. A szegények bútorai egyszínűtek, b arn ára festettek, s többnyire puhafából készültek. A házilag készüli, elenyésző szám ú bútordarab általában fejletlen. A m ódosabbak valam ennyi bútora asztalosm unka, m indössze néhány darab készült csak házilag. Ilyen például a stelázsi, a kisszék. A bútorok három forrásból szárm aznak: 1. Szülőktől, nagyszülőktől öröklött darabok. Egy-két b arn ára festett ágy, asztal, karoslóca, tálas stb. 2. A házhoz kerülő asszony hozom ánya: tulipántos láda. szekrény, garnitúra (Megjegyezzük, hogy ebben a tekintetben az egyes társadalm i rétegek között jelentős eltérések voltak.) 3. Közös szerzem ény: két-thárom barn a ágy, szekrények, bölcső, esetleg szobag arnitúra Szólnunk kell a szabadkém ényes konyháról is. Ez két részre tagolódik: a pitvarra., am ely a b ejárat és a szabadkém ény közötti reszt jelöli, s a tulajdonképpeni konyhára, a kém ény alatti nyílt tűzhelyekkel ellátott területre. A konyha eredetileg csak a tűzhelyeket és a kém ény alatti részt jelölte, s csak ú jab b an jelöli az egész konyhát. Korábban a kem ence nyílása előtti nyílt tűzhelyen, vashárom lábakon főztek, később pedig a kem ence m ellé épített spórokon. S zatm áriján ism eretes volt az erdélyi Háztípus is, ahol a boglyakem ence a szabadkem eny alatt volt. 24

31 Mivel a szabadkém ényes konyha télen hideg és huzatos volt, így ezt csak nyári időszakban használhatták. E m iatt a berendezése is állandóan változott. A népi lakásberendezés problémái a Sóstói Múzeumfaluban A népi m űveltség feltárásáv al és bem ulatásával foglalkozik a Sóstói M úzeum falu, am ely 1979 szeptem bere óta v á rja a látogatókat. Az itt látható épületegyüttesek kom plexen m u ta tjá k h e Szabolcs-Szatm ár megye néprajzi tájegységeinek lak ásk u l tú ráját. A régi paraszti épületek berendezésénél alapvető kérdés az, hogy a benne élt nem zedékek életének m ely időszakát k íséreljü k meg bem utatni az épületek b ú to rzatával, belső felszereltségével. A lakóház m úzeum i berendezésekor term észetesen a házépítés évét vesszük figyelembe. Ez azt jelenti, hogy a néprajzi gyűjtem ényünkből csak olyan bútorokat, tárg y ak at választunk ki, am elyek a ház építési évében, illetve az azt követő évtizedben készültek. A m ennyiben az ad o tt időszakból m egfelelő anyag nem áll ren d elk e zésünkre, néhány évtizeddel későbbi időszak b em u tatását kíséreljük meg. A célunk az, hogy egy-egy néprajzi tájegységről két-h áro m p o rtá t is á ttelep ítsünk, hogy lehetőségünk legyen a paraszti élet különböző korszakait és a különböző paraszti rétegek ház- és lakásk u ltú ráját bem ulatni. Egy-egy lakóház berendezésénél fontos szem pont az, hogy nyári, vagy téli évszakot ak arunk-e illusztrálni. Lényeges kérdés az is, hogy a házakban m ilyen vallású em berek éltek. Míg egy refo rm átu s lakóházban a lakásdíszítő elem eket a tü k ö r, a színes olaj nyom atok (Rákóczi, Bercsényi, az es forradalom stb.), családi fényképek képezik, addig a katolikus házakban a szentek szobrai, a szentképek töltik be ezt a szerepet. A századfordulón túl korábbi időszakra vonatkozóan rendelkezésünkre állnak a néprajzosok korábbi gyűjtései, régi fotók, lev éltári adatok, inventárium ok. Az évszám m al és m onogram m al ellátott darab nagyon kevés. Ez főleg abroszon, széken, m ángorlón, fazekasm unkán fordul elő. A berendezési tárgyak egyidejűsége nem a készítésük azonos időpontját jelenti, hanem azt, hogy egy bizonyos időszakban együttesen használták őket. Például egy lakóháziban négy nem zedék asszonyának hozom ánya is előfordulhatott. A berendezési tárgyak elhelyezése, szerepe az egyes helyiségekben, azok elren d e zési elve is jellem ez egy-egy időszakot. A kállósemjéni középparaszti lakóház a Sóstói Múzeumfaluban A XXI. országos m úzeum i és m űem léki hónap alkalm ából n y ílt m eg október 10-én a K állósem jénből áttelep ített lakóház. A N yírség népi építészetének m in den jellegzetességét m agán viseli. Ez a ház tágabb értelem ben az ún. alföldi háztípushoz tartozik. Ez a lakóház v ert falú, oldaltornácos, nádfedeles, nyeregtetejű épület, hátul vályogból rak o tt tűzfallal, elől deszka orom fallal, vízvezető deszkával. K orábban m indkét házban egy-egy búboskem ence volt, am elyeket a füstházból fűtöttek. A boltíves szabadkém ényt belül vályogból rakták. A helyiségek földpadozatosak, bontáso s deszkam ennyezetűek, m estergerendásak, A ház bontásakor a tüzelőberendezések (kemence) m ár nem voltak meg, mivel a 30-as évek végén lebontották. Á ttelepítésekor először mi is csak az egyik kem encét építettük vissza, a m ásik házba csikóspór került. 25

32 A lakóházat Fodor János helybéli gazdálkodó építette 1885 körül. Fia, Fodor M ihály 1928-ban eladta P app János gazdálkodónak, aki itt élt 1977-ig, haláláig. A lakóház berendezési tervénél figyelem be vettük, hogy nem ezt a lakásbelsőt kell rekonstruálnunk, hanem egy olyat (term észetesen az alapelvet ez adta), am ely a Nyírség középparaszti lakásberendezésére jellem ző volt. M unkánkat nagyban elősegítette, hogy a berendezésre kerülő lakóház dolgozónk, P app János szülőháza volt. így sok értékes adatot tu d tu n k meg tőle, es idős kállósem jéni em berektől. Sajnos a bontáskor a bútorzat nagy részé m ár hiányzott, de meg így is sik erü lt a rokonoktól összeszedni a fontosabb tárgyakat. Nézzük meg részletesen a berendezést! A lakóházat az 1930-as évek elejének, nyári évszaknak megfelelően rendeztük be. A ház gazdája 15 hold földdel rendelkezett, s így m ár középparasztnak szám ított. Ez a középparaszti jelleg a házon ab b an m utatkozik meg, hogy a szobák az átlagosnál tágasabbak, az ablakok vasrácsosak, a berendezési tárgyak városi h atást m u tatnak. A lakóház soros elrendezésű, szoba+ konyha-fszoba tagolódású. A Nyírségben a szoba szót b ár ism erik, de csak ritk á n használják, s így háznak h ív ják a lakóhelyiséget is. Az utca felé nézőt hivják nagyháznak vagy első háznak, a hátsó helyiséget kisháznak vagy hátsó háznak. A szabadkém ény által két részre tagolt konyha első része a pitvar, hátsó része a konyha vagy kéményalja. A nagyház berendezésénél a N yírségre jellem ző párhuzam os elrendezés elve é r vényesül, am i azt jelenti, hogy az ágyak a falak m entén párhuzam osan helyezkednek el. K ét funkcionálisan elkülönülő részre oszlik a szoba. A b ejárattal szem ben találjuk a k u ltik u s teret, a kom ódot, rajta m egbecsült tárgyak: butella, pálinkásbutykos, cu kortartó, csészék, szentek szobrai. K örülötte a falon szentképek, feszület. Ezeket a tárgyakat, képeket szintén K állósem jénben gyűjtöttük, a szentelm ényeket ajándékba adták a M úzeum falunak. Az ún. topolyás g a rn itú rá t asztalosm ester készítette az 1930-as években. M a gyar A ndrás volt kállósem jéni lakostól vásároltuk meg. A nagyházban levő három thonet szék és egy szekrény a ház regi gazdájáé volt. A textíliáb an a háziipar és a városi hatás keveredése figyelhető meg. A komódon és az asztalon piros m intával díszített házi szőttes, a földön és a padkan szinten házi szövésű rongyszőnyeg van. Az ablakokon szintén rekonstruált cérnafüggony, az ágyakon szövet ágyterítő. M int látju k, a berendezési tárgyak is mód-osabb helyzetle utalnak. Az első szobát is m indennap használták, így tisztaszoba kialakulásáról nem beszélhetünk. Belépve a pitvarba, bal oldalon van a vizeslóca, ra jta kanna, vödör. A k o n y h á ban csak p ár darab használati tárgy van: tepsik, nokedliszűrő, palacsintasütő stb. Ezenkívül itt a kenyérsütés eszközeit m u ta tju k be. L átható a sütőlapát, szenvonu, dagasztóteknő, szakajtók és a kenyérsütéshez szükséges rőzseköteg. A kisház szintén párhuzam os elrendezésű, különbséget csak a bútorok m inősége között láthatunk. A hátsó fal m ellett két egyszerű, sötétbarnára festett ágy áll, a korábbi berendezéshez hasonlóan. Ezekben szalm azsák, dunna, vánkos van, felül p i ros-fekete m intás ágyterítővei, A karoslóca, az asztal, a székek és a dikó a ház gazdájáé volt. A sarokban levő sötét festett lá d át élelm iszer tá ro lásá ra h asználták. Szintén rek o n stru ált a kecskelábú asztal. Ezen tarto tták a háztartásban használatos csuprokat, szilkéket, krajszonyokat. A falvédő haszn álata jellem ző a nyírségi lakásberendezésre. A csikóspór és környéke volt a m u n k atér, Itt végezték (sokszor a földön) a házi 26

33 m unkát. Fölötte van a tálas, ra jta díszes cserép tányérok, szilkék, m ozsár, fakanalak A világítóeszköz a fa lra akasztható petróleum lám pa. A kisház volt tulajdonképpen a lakószoba, ezt bizonyítják a berendezési tárgyak is. Itt zajlott le az elet m inden fontos m ozzanata: a gyerm eknevelés, étkezés, szövésfonás, disznótor és m ég sorolhatnánk tovább. A házba belépő szám ára szem betűnő a kegytárgyak sokasága. A szentek szobrai m ellett kedveltebbek és gyakoribbak a szentképek. Ezeket m ind a k é t házban m egtalálju k, a k é t ab lak közt, az ágyak felett. A M úzeum faluban ez az egyetlen görög katolikus lakóház, am ely jellegében te l jesen eltér az eddigiektől. A népi lakásberendezés kutatásának feladatai A parasztházak berendezése szem pontjából igen fontos, hogy odaillő bútorokat gyújtsunk össze. Sajnos, ez m a m ár nagyon nehéz faladat, m ivel nincs megfelelő választék. M ásrészt pedig, a hagyom ányos bútorok irán t egyre nagyobb érdeklődés m utatkozik, s ebből adódóan a falusiak is jobban értékelik és nehezen v álnak meg tőlük. Teljes b ú to rg arn itú rát ritk án tu d u n k venni, többnyire csak akkor, ha a teljes hagyatékot m egvásároljuk. B úlorgarnitúrát inkább darabokban adnak el, főleg a középkorú házaspárok, akik szabadulni ak a rn ak a régiségekétől. A bútorok gyűjtését akadályozza az is, hogy nincs megfelelő raktárunk. Jelenleg két istállót használunk bú to rrak tárnak, de ezek erre a célra nőm alkalm asak. Rem éljük, hogy az épülőfélben lévő rak tá ré p ü le t sok gondot, p roblém át m egold m ajd. A jövőbeni k u tatási felad atain k közé tartozik a bútorküzpontok és azok h atásainak feldolgozása. L evéltári adatok szerint a X IX. század elején so rra alak u ltak az asztaloscéhek: N yíregyháza 1818 N agykálló 1821 Tiszadob 1821 N yírbátor 1824 F ehérgyarm at 1833 Csenger 1837 Szentm ihály 1839 M egyénkben a m últ században jelentős bútorgyár nem m űködött hiszen komoly igény nem m utatkozott a szép bútorok iránit. Viszont a debreceni, sátoraljaújhelyi és a nagyká-rolyi b ú torgyárak jelentős h atást gyakoroltak Szabolcs várm egye asztalo s céheinek term ékeire. A bútorgyárak hiánya nem jelentette azt, hogy itt nem voltak ügyes, tehetséges m esterek. A bútorkeszités, h a kisipari szinten is, területünkön m agas színvonalon folyt. Kzt bizonyltja az is, hogy az évi, B udapesten rendezett m illennium i kiállíiáson Epbinder Károly és Moravski Pál nyíregyházi asztalosm esterek term ékeit K iállítási É rem m el, illetve Elism erő O k le v é lle l díjazták. A bútorgyártás további fejlődését a városiasodás, a jobb anyagi viszonyok segítették elő, m elyből adódóan egyre nagyobb igény tá m ad t a b ú to rip a rral szem ben. Ez a tém a külön dolgozatot igényel! 27

34 A népi lakásberendezés kutatása m egyénkben szinkronban van a Sóstói M úzeum falu építési tervével. Egy-egy ház felépítésével, berendezésével, tárgyi anyagának feltárásáv al nem csak a paraszti világot a k a rju k bem utatni, hanem a kutatási eredm é nyeket közzé k ívánjuk tenni; gyakorlati m u n k án k at elm életileg is m egpróbáljuk a lá tám asztani Mind a M úzeum falu építésével és berendezésével, m ind a feldolgozó m u n kával az a célunk, hogy m inél hitelesebben m utassuk be Szabolcs-Szatm ar megye ház- és lak ásk u ltú ráját, mégpedig úgy, hogy a házat sohasem szak ítju k el az em bertől! Hosszabb ku tatási feladatot jelen t még annak m egállapítása, hogy a nyírségi la kásokban m iért, m ilyen tényezők hatására alakult ki a párhuzam os elrendezési elv. Bízunk abban, hogy néhány éven belül m ár erre is választ tu dunk adni. Besztcrec Tüzelöpadkára állított takaréktűzhely Kiss Lajos fotója. Reprodukció: Zsák Zoltán 28

35 KISS LAJOS: Lakásbelsők a régi Rétközben* Regen nem v o lt a h azaknak tornácuk, és a tornác jóm ódot jelentett. M ikor általánosabb lett, a rra használták, hogy csépléskor, ha jö tt az eső, a to rn ácra vitték a kevck=i. Itt m ent végbe a napraíorgó-bugázás, a paszulycséplés, sokszor a ten g erihántás. Itt állott a szuszék. Innen já rtá k a padra, nyáron itt hűsöltek, szék helyett zsombekon ültek vagy sárp ad k ára. A tornácról a pitvarba a verécén lépünk be, mely azért van, hogy a k u ty a be ne menjen. A pitvar ajtaja legtöbbször nyibva áll, rossz időben teszik be. amiko-r az ajtó fölötti világító lyuikon k a p ja a világosságot. Sötét pitvarban kis ablakot szoktak vágni az ajtó maile. Míg az Alfoldon a pitvar a konyha első része, itt az egész konyhát értik alatta. Az igaz, hogy hív ják nyári konyhának is a p itv art, m ivel csak nyáron főznek itt, mégis in kább kéményaljának m ondják a p itv a r hátulsó részét. A Rétközben konyhának a pendelykám ény alatti szabadtűzhelyet nevezik, m ely a p itv a r h á tuljában 1 m széles, iy«m hosszú, 80 cm magas, vályogból ra k o tt asztalszerű a l kotmány. A pitvar falán tányér, tál, főzőfazekak vannak felakasztva. A nagy főzőfazekak, melyekben em bernek főztek, a padláson állottak. A szoba felőli szegletben kis párpadkám állott az ivóvíz rostélyos korsóban. A lja néha üres volt, a csirke odahuzodott éjszakára. Az ajtó h áta m ögött já rta k a padra lábtón. A láb tó a la tt a m os-.eitosdezsa, a falon nagy talak. O ldalt a szekrény, benne tej, szalonna, bors, paprika Az ivóvíz is itt állott, mégpedig ha m essziről hozták, hordóban; ha közelről, dézsában. Paszabon Bíró G erzsonná m a is Tisza-vizet iszik a régi szokáshoz híven, pedig hatóságilag tiltv a van. A pitvar hátulsó fala teleaggatva pataki tányérokkal, rim aszom bati fazekakkal, ungvári edényekkel, több sorjával. Radon az Osgyánról szállított fazekak, L itksn a barakszói (Bereg m.) díszes edények, Bérén csen a beregszászi, ungvári, gejöci tálak, tányérok voltak a kedveltek. Itt áll továbbá a gyékényből fo n t kanalas, füleiben a fakanalakkal, m elyeket legtöbbször m aguk készítettek, azért m o n d ták P átro h án : fakanál, ha eltörik, úgyse kár! Az a'.só szobában sőtartó, káposztareszelő, vasm ozsár, vasaió. H etenként egyszer vagy kétszer mázolófölddel felcsutakolják a pitv art. M int em lítettem, a szabadkém ény alatt, a hátulsó faln ál középen v o lt a szabadtűzhely, a m it a Rétközben konyhának hívnak. G azdag helyen ez a konyha előbb volt, egészen a kém ény alatt, úgy, hogy körül lehetett járni. Összejövetelkor, lakodalom, temetés, disznótor alkalm ava! használták. H a keskeny volt, kipótolták szélesebbre. A konyhán nem alátüzeltek az edénynek, hanem a közepén égett a tűz, am it köriiiraktak cserepíazekakkal, tehát az oldalát já rta a láng. Ha esett áz eső, teknőt tettek a konyhára, hogy fel ne ázzon. A konyha alja üres, a tűzifa helyéül szolgál, de az jrlon dolgozat A R étköz n ép i ép ítk ezése c. ta n u lm á n y része, m e ly e t a szerző a M a g y a r Néprajzi T á rsasá é b a n nov. 23-án o lv aso tt fel «eddig m ég n y o m ta tá sb a n m eg nem Jeter.t kézirat a H ódm ezővásárhelyi Leveleirtzan a XIV sz. a ^ t t találh ató. 29

36 egy-két hetes csirke is ott hál. Volt 'még a hátulsó faib an vakablak is, m ozsár, csiholó acél, kova, tapló és a főzéshez való apróbb eszközök. A konyha fölötti szabadkém ányt, vagy ahogy kiszélesedő aljáról nevezik, a pendelykéményt 4 árbac, vagy sátorfa tarto tta azonkívül, hogy a ház hátulsó falán, a p itv art elválasztó közfalakon és a füstgerendán :is nyugodott. A sáto rfára gúla alakban vastagabb k aró k a t helyeztek, vesszővel befonták, betapasztották. Ebből folytatódott az egyenes kéménysíp nádból, deszkából, mely a füstöt (kivezette és am elyet belől ki-tapasztottak. A 70-es években kezdődött a vályogból vagy téglából rakott bolthajtásos kém ény, am elynél a sáto rfákat a félm éteres oldalon kéménylábak helyettesítették. A kém ény síp já t azonban m indig téglából kell készíteni. A kem ence szája előtt, ren d esen a kém énylábak szélességéiben húzódik a tüzelőpadka, vas három lábon főznek rajta. Erről fű tik a kem encét.is. a szájon lévő elö'tő venyigéből, ficfavesszőből fonott, am it sá rral betapasztanak. E padka h átu lján, a kém ényláb előtt olyan tűzhely van, m elynek két oldala m intha 'két élére állított tégla, vagy vályog volna egym áshoz közel téve, de am i sárból van. H arm adik oldalai a kém ény lába képezi. E rre a k é t sároldalra teszik a főzőedényt és tüzelnek alá. Kis katlannak m ondják, valószínűleg azért, m ivel ennek a cm m agasságú oldalnak növekedéséből áll elő a k atlan, am ely m á r zártabb tűzhely. Ú jabban v a sár osb oltókban vásárolt öntött vas főzőlapot tesznek a kis katlan alacsony falá ra és azon főznek. Nagyobb huzat eszközlése céljából kályhacsődarabot alkalm aznak a kis k atlan h á tu l jába, a kém ényláb m ellé. Ez a kezdetleges tüzelőhely m a m ar nem sok háznál van meg, a kifejlődött k atlan v álto tta fel, m elyen bográcsban főznek ételt, vagy a jószágnak krum plit. A nagyobb katlanon rézüstben főztek szappant, krum plit, lekvárt, és zsírt sütöttek; szapulásboz fo rralták a vizet és a lúgot, A k atlan alá szokták húzni a kem encéből a pernyét. Ma m á r a k atlan t is 'átalakították takarektuz-hellyé, vas főzőlapot te tte k rá. A m ai öregek még em lékeznek arra, hogy gyerm ekkorúkban sok háznál volt Géresröl (Zemplén m.) hozott laposkő, am it rátettek a kis katlanra, felraelegitették és h ájjal, zsírral m egkenve palacsintát, lepcsánkát, krum pliiángost és h alat sütöttek rajta. A szabadkém énybe közfát, ru d a t helyezték el, m elyre felrakták a disznóhúst füstolödni. A szabadkém ányt legtöbb helyen átalak íto tták sípkéménnyé, vagyis a p itv art lepadlásolták. a tüzelőpadkát b ekerítették fallal, annyi nyílást hagytak rajta, ahonnan a kem encét tudják fűteni és m ost egyenesen száll fel a fü st a kem ence szája előtt a keskeny sípkém énybe. A kem ence szája előtt m ost is szoktak főzni, k é t élére állított téglára lapos v asru d et, legtöbbször k erék ráfd arab o t téve, ráhelyezvén a főzőedényt tüzelnek alá, vagy pedig vashárom lábon. Ahol a szabadkém ény m egvan, legtöbb háznál takax'éktűzhelyet állíto ttak be. A pitvarban csak nyáron ebédeltek ezelőtt, a vacsorát m ár az udvaron költötték el a földre lett tálból, 7 8 em ber körülülte a földön. Ha a p itv a rt az átellenes kérnénylábafcnál keresztül elrekesztették fallal, úgy, hogy a kém ény alá csak a falban kihagyott ajtó n lehetett m enni, akkor a pitvar háitulsó részét füstháznak nevezték. A k am ra m indig kisebb, m int a szoba. Itt á llt szuszekban vagy zsákban a rozs, búza. árpa, köles, liszt, szalonna, zsír, sódat. P.aszabon füstölés u tán hordóba tették a szalonnát, fából való tetejét lelakatolták. Első k ap álásk o r (jün.) pondrós volt. A kamráiban találju k m eg a kenyeret gúzzsal felkötött rácson, a.sütőlapátot, teknöt, szitát, szakai tokosára t. Ú jabban, m ióta gyékény nem terem, fatálb a iszakajtjáik a k e nyeret, Sorba v an n ak felaggatva a nyárfából készült fatálak. Itt van a rosta, balta, 30

37 kapa ásó. lánc. Meg a tojásos Kupülyka is, am it hidegben bevisznek a szobába. LU latjuk a szennyes ru h á t is rú d ra falhányva. A pitvarból egyik felé a kam rába, m ásik felé a szobába m ehetünk A szobába lépve az ajtó m ellett ta lálju k a boglyakemencét. Csonkakúp alakú. Más form ájút a m últban sem ism ertek. A lap ját úgy készítetitek, hogy csak a kem encét körülvevő p ad k át rak tá k vályogból, a közepét földdel hordták m eg é.s búnk ózták le. Radon nyert értesülés szerint a padka sokszor nem vályogból rakott, hanem rövid oszlopok van n ak leütve a földbe és befonva vesszőivel, am it az tá n betapasatottak. Ezután h o rd ták bele a földet, am it de.b uralj óztak a tetejére h o rdott torockával együtt A toroekia fáié pelyvás sárt tapasztottak, ruhaverő sulyokkal lepüfölték, szinte fényes volt. Olyan sim ára kiégett, m in t a vastégla. A m eleget a torocka ta rto tta. A vízi m é r téket tányérban víz helyettesítette. A kem ence fenekét négyszögletes cserépből (32 db kell hozzá) 1885-től rakják. A boglyakem ancének nádlészáfoól volt a váza, m elyben 'három erős fűzifa abroncs volt. A vázat a p ad k ára ráállították, a tövénél kis cövekek ta rtjá k az abroncsot; a torok irányában volt a m ásodik, am it a suttorokfához kötnek; a h arm a d ik fönt a te tején rajta fadarabok. A legtöbb sá r a suttorkon, meg a kem ence tetején van, cm vasrag. Pelyvás, agyagos sim ább sárral kívül 3 ujjnyi vastagon, belül törékes sárral vékonyan bekenik, am rt pálcával k é t nap m úlva körülvettek, ho-gy a sá r megálljon ra jta. Jó tenyérnyi vastagnak kell lenni a kem ence falának. Cigány vagy cigányasszony készíti. A jó készítésű kem ence 10 évig eltart, a rossz m ih am arab b m egrepedezik. A 60-as évek után napraforgógóréból csinálták a kem ence vázát. 3 k év e kellett hozzá. Ha kész volt és m egszikkadt, tüzelték bele és bem ázolták. A tüzelés m indig a pitvarból történik. A siket kemencét, m ely nem melegít, m ivel n-em jó földből való, elbontják. A kem encébe először k ru m p lit sütnek, m eg lepcsánkáé. A kem ence száját kellő m agasra kell hagyni, szebb k en y ér sül benne, az alacsony felhúzza a h aját. A kem encét télen m elegítésre, azonkívül egész évben, kenyérsütésre használják. Melegítés céljából kétszer fű tö tték be a kem encét napjában, n ád d al: jókor reggel és délután. K enyérsütéskor tudni kell, hány dugat (egy d-ugat = fél ölecske) égjen el benne váltogatva hol egyik, hol m ásik oldalában, am ikor jó tüzes. H a a pem etvízből kivett szivaréval a kem ence fenekét végiighúzogatják és szikrázik, ak k o r m ár lehet vetni a kenyeret. Kalácssiütésko.r pedig fél m arék búzakorpát vetnek be. mely ha lángra lobban, tovább nem fűtik, A kem encék nagysága a család és cselédség szám a szerint változik, s ahhoz képest sütnek benne 4 6, 9, 11, 13 kenyeret. Sütnek még benne láncost, lepényt (== kis kenyér), vakarót, pogácsát, kalácsot, 'kásásbélest, bobájkát, görhem álét káposztalevélen, tököt, h u rk át, kolbászt, pecsenyét és h alat tep siben, h asurára téve. És am it először kellett volna em lítenem : krum plit. Főznek a k e mencében töltött káposztát, paszulyt. Ezelőtt a 'lovakat sült krum plival hizlalták ki eladásra ab ra k nélkül, tavaszi szántásra. K ét ló egy vékáit evett m eg és gabonaszalmát. De adták az t sertésnek is, sőt az em ber is jóízűen fogyasztotta. A ztán p e r geltek a kem enceben toroskáposztát. Szárítanak benrae vizes tűzrevalót és őrölni való tengerit. A kem ence tetején szárad a gerjesztő, a vizes ruha, ide teszik fel a sü lt tököt, meg a m áiét éjszakára. A kem ence torkán van a m acska pihenőhelye, itt szárad a lábbeli, a kapca és régen itt állóét kis faskatulyában a kénes gyufa. M ondják, hogy vott olyan széles torok is, ahol a gyerm ek m eghált. Az ajtónál a p ad k a végén két vályog magas kis padka a tóc, töcike, hol a ikűsó állott, meg a m orzsolkás '(liszttel éldörzsölt kovászdanab, m it a korpa élesztő helyett használnak) kosár. H ív ják duzzadt

38 gonak vagy dobogónak is, m art az öregek ülőhelye ez itt hatul. És m ondják viszegonek is, m ert a rossz gyerekeket büntetésből ide állítják. A rétközi háznak nevezetes és kiem elésre m éltó tartozéka a kandalló, mely az alföldi szobákból hiányzik. A kem ence m ellett v o lt a helye, a sarokban leggyakrabban. Ma m ér nincs m eg a Rétközön, de helye könnyen felism erhető,.ahol a kem ence és a ház fala között nagyobb helyet találunk. Nagy szobában.nagy kandalló, kis szobában kisebbszerű volt. Tüzelő helye, m ely n éh a a kem ence padkájával egyezett, néha m agasabb volt, IVa 2, sőt 3 m éterre is kinyúlt a pitvar falától. A kavácsm űhelyekéhez hasonló füstfogó sátorát, m ely a padlásig ért, két erős karó tartotta, n a gyobb kandallónál vályog, kő, vagy vasoszlop. A sátor sövénnyel befonott k é t rúd volt, am it betapasztottalc iszapos sárral.alól-tfölül. Ha az egyik ru d at a ház falába bem élyítették, úgy csak egy tartóoszlopra v o lt szükség. K em ence felöli oldalát b e rak tá k úgy, hogy csak elöl volt nyitott a tüzelőpadkától a sátorig. Sokszor azonban a kem ence felől is nyitott volt, csupán alól raktak, jó tenyérnyi m agas falat. A sátor alatt (a padlástól 50 cm -re lefelé) kürtőlyuk szívta ki a füstöt a p itv arb a és a pendelykém ényen m en t k i a szabadba. H a nem jó h u zatja volt a kandallónak, füstfellegben áldott a szoba, úgy, hogy szellőztetni kellett. É jszakára bedugták a kürtődyukat szakajtókosárral vagy szalm ával, m it rongyba, zsákdarabba tettek. Sárdugo is volt erre a célra. M inden.héten kiseperbók a kürtőt. Nagy szobában.néha k é t kandalló is volt, egyik a kem ence mögött, m ásik a szoba elején. Ez utóbbinak a fü stje a szabadba m ent k i az utcára, vagy.az udvarra. Egyszerre tüzeltek m in d a kettőben, m e rt,az egyszárnyú egyes ab lak o n jö tt a hideg b e felé. A kandallóban dücskő ( = fatő) égett, néha egész éjjel pislákolt, de tüzeltek zsombékkail, dápi tőzeggel ( = pozsonyik, zsidóbőr), kukoricacsutkával, góróval, gallyal, sőt volt olyan, aki náddal, szalm ával is főzött. A tűz köré rakták a lapos fenekű cserépfazekakat m elyeket új korában előre m egdrótoztak, hogy le ne váljon a feneke. A 'kandallóban főztek a nyár kivételével egész évben. A kandallóban való sütés-főzésnél használták a Gömör megyei (Gice, Rim aszom bat) cseréplábast, azt ta rto tták, hogy jobb ízű benne a sü lt hús, m int am it a vasvagy bádogedényben sütnek; a három lábú cserépserpenyőben rántás, m elegítés tö r té n t; cser ép fazekakban a leves fő tt; öntött vasfazékban a tészta-, galuskafélék főttek; roston a borjúhús és a bal sült; nyárson halat, szalonnát, sódarhúst, újévi koppaszto ít m alacot sütöttek. Jobb m ódú helyen vasmacska volt, ágain forgatták a nyarsat, meg a fá t tették rá, hogy jobban s könnyebben égjen. Tepsiben sütöttek halat, p e csenyét, vas 'háromlá'bra tették, úgy tüzeltek alá. Badogvüla, fakanal egészíti k i az ide tarto zó eszközöket. A m indennapi ételek ezek voltak: leves, köleskása, puliszka, tengerikása, törtpaszuly, aprókáposzta, galuska, lencse, krum pli, gulyáshús,.túrós, diós laska. H.a megfőztek, dücsikőt tettek alá, m eleget is adott, világosságot is. A kand.alló szája előtt ülve, tüze világánál fontak, v arrtak az asszonyok, olvastak, pipázták, koma ztak a férfiak lócán ülve éjfélig is. 'A kandalló sátorának.prémjen ugyan mecses pislogott, de an n ak csak olyan fénye volt, m in t a szentjánosbogárnak. Szűcs A ntalné házában M egyeren m in t m ondja szegletes teteje volt a kandalló sátorának, m elyen panyéron száradt a komlós pár. A 70-es évek elején kezdett kim úlni a kandalló, kiszorította a spór vagy sparhert, m ely 1804-ben még csak jő g azdáknak volt. M egyeren 1898-ban, Radon 1900-ban bonto tták el az utolsó kandallót,

39 A szoba berendezése a lehető legegyszerűbb volt: a -ház h átu ljáb an, közel a k e mencéhez, vagy éppen a padka m ellett a szalm ával beíonott, vagy csak csolnakbó! alakított diko, m ellette tehetősebb háznál láda ruhanem űvel, szegényebbnél m aga csinálta nyoszolya. A szoba elején, teh át a m ásik oldalban nyoszolya és v etett ágyak. Az ágy legtöbbször elnyűtt, kopott csolnakból telt ki, négy cöveken állott. Fent, a szoba végén komát, alsó fiókjában ta rto ttá k a ruhát. K ét ablak közt a szegletben az asztal, körül lócával, vagy sarokpaddal. Az asztal k eresztfáján a vizeskorsó, az asztal tetejen a kenyér, le tak a rv a abrosszal. Berencsen alacsony házakban gerendában állott a kenyér a féreg m iatt. Sok helyen a ház közepén v eit az asztal helye (Demecser). Az asztal m ellett mosószéken ültek, m e rt rendes ülőszék n em volt. Csolnakból a la kították azt is. Zsám olyszék jobban volt. Nem is ültek le, állva ettek az asztal körül. Az ablak m ellett a kis tükör, a la tta a tükörtartó szegre akasztva a kalendárium és a gatyamadzaghuzo, a tükör h áta m egett hivatalos írások, régi papírosok. T ükör nem volt m inden háznál Aki meg ak arta nézni m agát, a vízbe nézett (Dombrád). Az ágyak előtt székek hiányában nyár és fűzfa lóca. Az ágy a la tt toló nyoszolya és a csizma vető fakutya. Ágy előtt, vagy végénél m aga csinálta bölcső. Az asztal fölött, a tükörrel átellenben téka. hátul is volt az ajtó megett. A tékában: gyöngyvirágecet. borecet, savóecet. K önyvek: Biblia, Zsoltár, V ilégtükör, H übner János M indenttudó könyve és K alendárium, Csokonai versei. A té k a tetején mécses. A jtó m ögött tányéros togas. A vakablakban fésű, borotválkozó tükör, bajuszkenő, pálinkásüveg. mécses, lapótökponór és sótartó, a 40-es években még nyakastökből való p oharat és sótartót használtak, m ely a vizet frissen, a sót szárazon tarto tta. A gerenda közeiben b irsalma. körte, szappan, borotva. Ahol deszkám érm yezet van, m inden h ú sv étra m egm ossák zabszalm a fő tt levéve!. F alióra a 70-es évek végén kezdődött. M egyerre 30 d arabot hozattak Pestről. Akik tehették és bútorokat vásároltak, N yíregyházán, K áliéban, K isvárdán vették hetipiacon és országos vásáron. D ívány, sifon 1900 óta van. Zeneszerszám a tam b u ra volt, m ulatozás alkalm ával a zenét a szájra te tt nyírfahéj és falevél szolgáltatta. A szoba végén és oldalán alig 50 cm nagyságú ablak, m elyre télen a hideg ellen szalma, gyékény vagy nádból készült hasurát tettek. Egyes ablak lévén, szöszt vagy csepüt rak tak az ablakhoz, a rra hom okot, mégis k ih ű lt a ház reggelre, am ikor felgöngyölték a gyékényhasurát. N yáron besötétítik leveles faágakkal, meg p á rn á t tesznek az ablakba, a fö ld jét fellocsolják, hogy hűvös legyen. Z salukáter csak a nem esi házon, ott is ritkán, inkább a földesúrén volt. A szobát ősszel, tavasszal meszelik, hetenként a földjét m ázolják. A házban csak télen háltak, m áskor az an y a és a kisgyerekek. Régen a szalm a rakodóban alu d tak az ég alatt egész n y áro n félig, m ert ott volt a m u n k a m eg a jó szág is. A ratás, cseplés, tengeritörés kölcsönös munka lévén közösen végezték az u d varon, s ahol dolgoztak, o tt vacsoráltak, ott is alu d tak el. A lányok a suskón, asszonyok a kenderpozdorján. Télen aztán a házba szorult m indenki, b á r Litlcén, Bercelen a férfiak az istállóban alu d tak a jószággal. Más falvakban is legalább egy em ber az istállóban hált a dikán. Bent a szobában, m ivel egy ágy volt rendesen, a kem ence széles padkáján is aludtak. A (gyerekek a sutban hengergőztek, vagy a kerekes nyoszolyán. A szobában végzik télen a fonást, februárban kezdik szőni a fonalat, főzni a szappant, m ely asszonyi m unka; ők csinálják a csigát, fosztják a tollat, fejtik a paszulyt, dörzsölik a saláta- m eg a káposztam agot. A férfiak végzik a tengeriimorzsolást, disznóölést, m eg szom szédolnak. Régen azonban egész télen csépeltek a csű r ben a cselédei: a föidesurnál. A törekvő gazdák még a 70-es években is kézzel válogatták a búzából a konkolyt esténként. 33

40 A férfiak téli m u n k ája ezelőtt jobbadán kint vr>]t nem a szobában. Először behord iák a szénát, aztán n ád at vágták, m ajd az erdőre já rta k fá é rt; m indezek végzésében úgy elfáradtak, hogy este 7 órakor m ar lefeküdtek De éjféli 2 órakor felkeltek a jószághoz. Az egyes m unkák végzése is más időre esett. Novem ber 1-én kezdtek a tengerid törni, kint a helyszínen hantottak meg. El kellett végezni, ha a hó leesett is. Nem is jöttek haza. hanem k in t háltak a gubában, ahol a farkasok körülordítobták őket. Sokszor az ósz» szántás elhúzódott karácsonyig. Emlékeznek, hogy karácsony v illájára káutáltaik, m ikor jöttek haza a szántás-vetésből. Kemecse Tüzelőpadka a pitvarban Kiss Lajos fotója. Reprodukció: Zsák Zoltán 34

41 Hagyomány PALOTAI ERZSI: Vácira emlékezve... A m ikor valam elyik folyóiratunkban m egjelent Nénike a tenyeremenjél elolvastam, úgy fellelkesültem, hogy azonnyom ban írtam neki, ujjongva szinte, hogy szeretném, nagyon szeretném elm ondani ezt a Nénikét, m inél előbb és m inél többször! A ztán találkoztunk, kicsit félve m ondtam el neki, hogy összevonnám az írá sát, a dialógusokat monológgá alakítanám, így pódium szerűbb, világosabb és vallomásosabb. Váci helyeselte és helyben hagyta elgondolásom at. H am arost aztán N agykanizsán egy napon két előadáson is elm ondhattam a Nénikét, méghozzá áhitatos, nagyszívű hallgatóknak. De h á t nekem könnyű dolgom volt Bodor T i bor és Jan csó A drienné, a N énike színrelépése előtt, V áci-versek kiváló tolm ácsolásával m ár úgy bem elegítette a nézőteret, de m ég a színpad pádim entum át is úgy felforrósította, hogy m indenünnen sugárzott, öm lött, sü tö tt a sz e re te t... És m it szólt m indehhez a költő? A Zsezse-madár kötetébe írt ajánlása vall erről: Palotai Erzsinek meghatott köszönettel a Nénike tenyérre emeléséért. Szeretettel Váci Mihály. Bp Az itt közölt két levele későbbi keletű. Tegyünk értü k v alam it c. cikke után ú jra írtam neki. E rre hivatkozik m ásodik levelében. Oj írása egy öreg paraszt m a gánbeszéde Hiszen, ha lenne ú t cím m el jelent meg. Az utóiratban m egem lített következm ényeknek örültem, de azt m ár nem tudom, hogy m egvalósultak-e a szép tervek, jó rem énységek. Az első levél: Drága Erzsi! Maga egészen megrészegített! Azzal, hogy ennyire érti-érzi azt a világot, amit szerettem volna megszólaltatni. S hogy így megszerette azokat az embereket, akiknek arca olyan kevés fényt kapott s akiket olyan kevesen ismernek és szeretnek és akik emlékeimben és otthoni rokonságomban még annyian vannak, hogy remélem, holtom napjáig nem hagynak elnémulni a róluk való szerelmes szólásban. Nagyon-nagyon boldog vagyok köszönöm ezt a biztatást. Ha megengedik egyszer, tavasszal, ha majd felhozom Pestre hozzánk ezt a nagynénémet, a Zsuzsi nénit, elhívom magukat, hogy megismerkedjen vele. Csodálatos nénike. Nagyon nagy szeretettel, igaz barátsággal köszöntjük mindkettőjüket. Váci Mihály A m ásik levél: Drága Erzsi! A Maga levelei mindig felgyújtó lírai alkotások s méghozzá olyanok, amelyek az én prózámról szólnak. Hogyne örülnék hát azoknak? De azontúl, hogy tetszenek Magának az a nagyszerű, hogy ezeknek az egyszerű és sok- 3 5

42 szot még csak a háttérben élő embereknek a világát olyan elragadó szerelemmel mutatja be itt másoknak. Újra és újra kedvet csinál nekem a prózához. írom szinte a maga szájára a biblikus áhitatú emberek vallomásait tovább. A Népszabadságnál van egy újabb prózám egy parasztbácsi monológja. Kiváncsi leszek, hogy fogadja majd Maga. Drága Erzsi! Olyan áradó, nyílt vagyok én is a szeretetben, mint Maga igy köszönöm hat és köszönöm meg a levelét még egyszer. Aladárt is üdvözlöm. Szeretettel Váci Mihály. A Tegyünk értük valamit-ot szeretné filmesiteni a Filmgyár. Majd meglátjuk. Jancsó A. meg úgy fellelkesült, hogy előadóestet akar rendezni ezeknek az ujfehértói gyerekeknek. Szóval m i is teszünk értük valamit, igaz? V. M. 36

43 MARSSÓ JÓZSEF: A nyíregyházi taliga K étkerekes, egylovas, könnyű kucsi volt a kispolgárság kedvelt járm üve N yíregyházán századunk első évtizedeiben. A nyíregyházi tirpákok talyigának m ondtak, m agyarosan meg taligának nevezték. Leginkább vsak Nyíregyházán meg Szabolcsban használták. A kocsiszínben ott m agányosodó taliga kissé ferdén áll, két kerekére meg két. m ereven rögzített rúdjanak a végére tám aszkodik. A gazdája könnyen kihúzza a kocsiszínből az udvarra. A földre fektetett rúdvégekhez széles, puhára bélelt, erős szíjat, a haslnt rögzíti hozza, majd azt sim án szétteríti a földön, cs m ár hozza is az istállóból a kis term etű, sarga vagy deres lovat. B ehátráltatja a lovat a taliga kél rúdja köze. aztán felem eli a rudakat úgy. hogy a hasjólsztj a két első láb mögött feküdjön fel a ló törzsének aljára. Gondosan, erősen összeszíjazza a gazda a haslószij két végét az állat hátán. Ezzel a taliga két rú d ja is, kétszem élyes ülése is vízszintes helyzetbe kerül, a ló meg a kocsi m ost m ár egym ást tartja, az egyensúlyt helyzet létrejött. A befogás többi m űvelete ugyanaz, m in t a négykerekű kocsiknál a ló szügyere kerül a hámszíj, ez folytatódik a hámkötelekben, a hám kötclek h u rk át meg raakasztja a gazda a taliga hámfájának két végére: ez viszi ál a ló húzóerejét a kocsira. A ztán a zablavasat teszi be a gazda a ló szájába, a zablavas két karikájához csatlakozik a hosszú gyeplűszár, ez lesz m ajd m enet közben a gazda kezében a korm ány. M ost meg a ló fejére, kidugott fülei közé tesz a gaz-.1 v< itony szíjakat, ezek ta rtjá k a ló.szemellenzőjét, hogy a ló ne riadozzék az u t cai forgalom ban. Ezzel a befogás készen is van. Most m ár üljünk fel a taligára. Ehhez egy kis ügyesség, meg egy kis erő kell. Az egyik lábunk fejét bedugjuk a felhágóvasba jó m agasan van, a kezünkkel egyensúlyozás céljára elk ap ju k az ülés kartám aszát, a m ásik láb u n k k al h irtelen nagyot lökünk a testünkön felfelé, ts ha jól csináltuk, belépünk a taliga kocsiszekrényébe, a labtartóba. Egy kis oldalfordulattal m ár le is ülhetünk az ülésie. a gazda melle. Az egesz felülés egy kicsit hasonlít a lóra szálláshoz, csak itt a kengyelt felhágóvasnak, a nyerget meg egyszerűen ülésnek hívják. Ha felültünk, jó m agasan vagyunk. A taligának nagy a kereke, a kerekek tengelyén nyugvó sinrugózat is erősen felfele dom borul, m agasra emeli a kocsiszekrényt. Ezt a sínrugózatol a nem et elnevezéseket kedvelő kovácsok fédernek hívtak, a mi szem élyszállító Uii gánkat ezert federes taligának, is m ondták. Ülök a hintón, ülök a hintóbán, mind a két raggal használtuk hintó szavunkat. A taliga szót m indig csak így: ülök a t.-ligán, de azt sohasem m ondtuk: ülök a taligába?!. N yelvünk ezzel a finom k ü lönbségtétellel jelezte, hogy aki a taligán ül, az m agasan van, szinte a taliga fölött helyezkedik el. Ha m ár felültünk, indulhatunk. A gazda enyhe ostoriegyintcssel, vagy gyengt gytplúránlással. okos lovat meg csak egy halk gyí szóval indít. Ahogy haladunk, er>--zeire m egerezzük, hogy ez a mozgás nem az egyenletes, sim a továbbhaladás, 37

44 am it a négy keréken gördülő kocsi n y ú jt a benne ülőnek. Nem, ez egészen más term észetű kocsikázás. A hasloszij hozzárögzíti a rudakat a lo törzséhez. Ahogy a ió mozog, a rudak is mozognak, kicsit fel-le, kicsit jobbra-balra. A taliga ezért egy kicsit rin g atja-d ajk álja is a ra jta ülőt. M inél gyorsabban szalad a ló, annál n a gyobb m értékben és annál gyorsabb ütem ben ringatja-hintázza a taliga az utasát. Az utas így állandóan érzi a ló testének járás közbeni, ritm ik u s m ozgását és ugyanakkor érzi az előtte szaladó ló testéből feléje áram ló, m eleg p árá t is, ezért az a benyom ása tám ad, hogy ő most nem csak kocsikazik, hanem egy kicsit lovagol is. G yanakszom, hogy a taligazás közben így k ialak u lt em ber ló kapcsolat is hozzájá ru lt ahhoz, hogy a talig a népszerű já rm ű le tt a lókedvelö gazdák körében. Persze, voltak a taligának más, gazdasági előnyei is. F élannyiba sem került, m in t a négvkerekes hintó. A N yíregyháza környéki, nyáron süppedékes, futóhom o kos utakon pedig sokkal könnyebben haladt a taliga két kereke, m int a hintó négy kereke. Az őszi, tavaszi nagy sarak b a meg a nehéz hintó könnyen besüllyedt te n gelyig m egfeneklett, csak ökrökkel lehetett kivontatni; ugyanott a jóval könnyebb taliga csak épphogy m ély kerékvágást hagyott m aga után. A taliga ülését kétszem élyesre szabták ugyan, de szükségből hárm an is összepréselődhettek az ülésen, sőt negyedik utasként, leginkább m aga s taliga kocsisa, az ülésen összepréselődő három em ber lábához ü lt le, ő m aga m indkét lábát kilógatva a kocsiszekrényből. Ha meg csak kelten ültek a taligán, a lábakhoz, a kocsiszekrény aljára kosarakban akár nyolcvan-száz kiló zöldséget, gyüm ölcsöt vagy ket-három term énnyel töm ött zsákot is fel lehetett rakni. Voltak persze hátrányai is a taligának. Mai nyelven szólva sokkal balesetveszélyesebb volt, m int a negykerekes kocsik. Ha a ió futás közben m egijedt, és h ir telen irányt változtatott, vagy ha a ló m egbotlott, elesett, akkor bizony a taliga könnyen oldalra dőlt, kiborítva a ra jta ülőket benne lévőket. Ha pedig a haslószíj m enet közben kibom lott, vagy ne a d j Isten elszakadt, a taliga a m egterheléstől függően vagy előre bukott, és akkor m indkét rú d ja eltört, a ra jta ülök meg előre zuhantak, vagy pedig a talig a h á tra dőlt, két rúd.ja az égnek állt, a r a j ta ülők meg hátrazuhanva akár a nyakukat is törhették. A nagyobb balcsetveszeiy m ia tt kisgyerekeket különösen m agukban nem is engedtek talig ára ülni. H átrán y n ak szám ított az is, hogy a taliga sokkal nagyobb m egterhelést je len tett a lónak. m int a hintó. A hintóba fogott ló csak húzza a kocsit, a taligába fogott lónak azonban húznia is kell a taligát, meg egyensúlyban is kell tartania. Ha a talrga elöl van m egterhelve, a túlsúly a ló h á tá t terheli, ha pedig a taliga h átu l van m egterhelve, akkor a túlsúly a ló h asát nyom ja felfelé. E zért a taliga utasai nem ü l hetnek tetszésük szerinti kényelem ben, hanem előrehúzódással vagy hátratolódással úgy kell elhelyezkedniük, hogy a kocsiszekrény súlypontja lehetőleg a kerekek te n gelye fölé kerüljön, hogy ezzel a lovat lehetőleg teherm entesítsék. H átrán y n ak szám íto tt az is, hogy a hasloszij m iatt többe került a taligás lószerszám, m int az egylovas, négykerekű kocsihoz való. H átránynak szám ított végül az is, hogy különösen a gyakorlatlan idegen bizony csak nehezen tu d o tt felkapaszkodni a taligára. De ha m ár felkapaszkodtunk és haladunk is, nézzünk m ár a szem ébe annak, aki m ellettünk ül és h a jtja a lovat. K i is a taliga gazdája? Á ltalában a jobb m ódú kispolgárok használták a taligát rövidebb távú jövesre-m enésre. A N yíregyháza környéki tanyákról, bokrokból talig án já rta k be a v á rosba a földbirtokos kisgazdák piacra, b evásárlásra, ügyeik intézésére. Sok tirpák asszony egyedül is, biztos kézzel h ajto tt taligát. A városban lakó, vagyonosabb kereskedők, iparosok szívesen v ásáro lták a varos h atáráb a n szőlőt, kertet, gyüm ölcsöst, földet; városi házukban ta rto tt taligával, lóval já rk á lta k ki b irto k u k ra. 38

45 A városon belüli szem élyközlekedés nagy részét pedig taligás bérkocsisok bonyolították le Nyíregyházán. Ezek a taligás bérkocsisok leginkább a városon kívül, de annak közelében, k é th á ro m holdnyi íöldecskéjükön laktak, ott m egterm elték a lotartáshoz szükséges árp át, kukoricát, zabot, répát, bükkönyt is. A szántást re n desen úgy végezték, hogy két szomszédos kocsis összeállt, lovukat felváltva egym ásnak kölcsönadták, előbb az egyik, m ajd a m ásik szántott két lóval. B arom fit tartottak, disznót is hizlaltak, élelm ezésükben önellátásra törekedtek. M ivel kevés földjük volt, és azon szándékosan sohasem folytattak m unkaigényes gazdálkodást, sok idejü k m aradt. B efogták h á t lovukat a taligába, és bem entek valam elyik v á rosi stan d ra": ott sorba állottak, és v árták a fuvaroztatókat: a kórház előtt a h a za kívánkozó beteget, a vasulallom ás előtt a haza igyekvő utasem bert, a Sas kocsma táján a hazaszállítandó reszeget, a m egyeháza előtti téren, a piacon a nagyobb csom agokat hazaszallitiató vásárlót. Csak ilyen hétköznapi célokra szolgált a ta liga. ünnepélyesebb alkalom ra nem használtak: kisbabát tem plom i keresztelőre vivő csalad, tem plom i esküvőre felvonuló és anyakönyvvezető elé m enő násznép, vagy a koporsót a halottas háztól a tem etőbe kísérő gyászolók csak négykerckes kocsiba ültek be, az egylovas konfliba" vagy a kétlovas fiákerba, de a kétkerekes. köznapi taligára nem ültek fel. Ezen a bajon a jobb m ódú taligás bérkocsisok úgy segítettek, hogy a taliga m elle v ettek m aguknak konflit is, leginkább m ár hasznaitat, aztán nem csak taligára, hanem konflira is kiváltották az ip art, vagyis az iparhatóság engedelyet a beríuvarozásra, és keresztelőre, esküvőre, tem etésre az em beri elet három nagy sorsfordulójának ünneplésekor konflival vonultak fel egy kis kereset meg egy kis áldom ás rem ényében. Szívesen vállalkoztak a taligás b érkocsisok rendszeresen ism étlődő fuvarra" is: volt taligás, aki egyik-m ásik doktor u ta t vitte végig nap o n ta beteglátogató k ő rú tján, vagy v asárnaponként papot k án tort v itt ki falusi, tanyai (tanyasinak is m ondták) istentiszteletre, vagy hétköznaponként tan u ló i szállítottak be a messze fekvő, városi középiskolába, vagy h e tipiaci napokon, szerda-szom batonként kisterm előt v itt be a piacra portékástul. Az egyszeri fu v arért bizony sokat kértek, az akkori villam osjegynek, vagy m ondjuk a mai autóbuszjegy áranak harm inc-negyvenszeresét is; a bérletet aránylag sokkal olcsóbban szám ították. A legtöbb taligás bérkocsis tirp á k szárm azású, tirp á k nevű, csak egy-két iskolát végzett parasztem ber volt. A vállalt fu v arra m indig pontosan m egjelenő, m egbízható, gondosan, vigyázva hajtó kocsisok voltak. Lovukat jól tartották, de ha a fu v ar úgy k iv anta kegyetlenül m eghajtották. U tasukat jóízű beszédükkel, vidám történetekkel szívesen szórakoztatták. Ügy érezték, hogy a taligássággal egy kissé Kiem elkedtek a szegényparaszti sorból, félig parasztnak, de félig m ár ip aro s nak éreztek m agukat, így osztályhelyzetükkel elégedettek voltak. Fiaikból is szívesen csináltak taligást, lányaikat is szívesen adták férjhez taligáshoz, igv aztán nehány valóságos taligasdinasztia alak u lt ki N yíregyházán. De az egykori közvélemény nem sokra becsülte a taligás bérkocsisokat. Nem csak azért, m ert az akkori világban a kis vagyonú em bernek csakugyan nem volt valam i sok a becsülete h a nem azért is, m ert lusta, m unkakerülő em bereknek ta rto tták őket, s ebben volt is valam i igazság. M ásik, nagyon általános nagy h ib áju k meg a részegesség volt, k e resetüket gyakran elitták ( betették a gégényi tak aró k b a ). Volt olyan taligás, aki szinte naponta annyira leitta m agát, hogy öntudatlanul feküdt taligája ülésén, okos lova meg az utcákon, utakon m indig az akkori forgalm i szabályoknak megfelelő oldalon haladva baj nélkül hazavitte esténként. A rendőrség a részegen h ajtást szóban-papiron tilto tta ugyan, de a gyakorlatban elnézte. Ha valaki a taligásoknak nyíltan szem ükre hányta részegességüket, ren d szerin t azzal védekeztek, hogy nekik 39

46 nagy télben is k in t kell lenniük a szabadban egész nap, m ikor az éjszakai szolgálatb an rá ju k k erü l a sor, akkor egesz éjjel is; ilyenkor nem elég a du p la szárú, szőrös, botos ' csizma, a posztónadrág, a bőrzeke, a prém kucsm a szesz is kell belső m elegítőnek. De az igazság az, hogy bizony ittak ők nagy nyárban is, am ikor csak papucs, cájgnadrág, vászoning, meg szalm akalap volt rajtu k. A városi em ber szem é vel nézve még egy h ib áju k volt, m érgükben, például ha a lo nem lépett kedvükre, nagyon csúnyákat tu d tak m ondani. A károm kodás szokása azonban akkoriban nem csak náluk volt meg, hanem a paraszti világban m indenütt. Ha a húszas-harm incas években azt kérdeztük a taliga gazdájától, hogy m ióta van taliga N yíregyházán, a gazda egy kis bizonytalankodó szem m erengetés' után rendszerint ezt m ondta: Nem tudom, de nagyon régóta. M erthogy nagyon idevaló szerszám ez, a nyíri hom okra. Tán a nyíri hom okból nőtt ki valam ikor nagyon légen. Népi eredetű, régi, közkedvelt járm ű n ek m ondták a talig át az akkori v áro stö r téneti írások, könyvek, újságcikkek is. E gyik-m ásik ilyen írás állításán ak bizonyítására a következő, valóban m egtörtént esetet m ondta el: A m ú lt század nyolcvanas éveinek tá ján N yíregyházára, a Sóstóra jö tt n y aralni B laha Lujza, az akkor országos h írű enekes színésznő, a nem zet csalogánya'1. A nyíregyházi vasúti állom áson a városi tanács u rai ünnepélyesen fogadták Blaha Lujzát, és az üdvözlő szónoklatok elhangzása után tessékelték be a varos négylovas díszhintajába. A m űvésznő be is ü lt a hintóba, de m ikor körülnézett, felállt, és az állom ás előtt álló taligára m utatott: M ilyen érdekes, szép kis kocsi az! Én inkább azzal megyek. K iszökkent a diszhintoból, faképnél hagyta a városi uiakat, felült a taligára, az v itte ki a Sóstóra. A taliga tehát ism ert, elterjedt, kedvelt járm ű volt m ár akkor is vonták le a következtetést a történetből a néprajz tudósai, és m egállapodtak abban, hogy a taliga régi, népi eredetű járm ű. Taligás gazdánk szívesen bőszéi arró l is, hogyan készül a taliga. V an N yíregyházán néhány olyan kovácsm ester, aki v állalja a taliga elkészítését A m egrendelő ilyen kovácsm esterhez megy, megbeszéli vele a részleteket, m ajd m egállapodnak a m eretekben, az anyagban, a színben, az árban. A kovácsm esternek állandó m unkatársa van, valam elyik kerékgyártóm ester, az szabja ki, készíti el a fa alkatrészeket. Gyengébb, olcsóbb taliga esetében puhafából, erősebb, tartósabb, drágább taligához kcm ényfából. A fa alkatrészeket aztán a fővállalkozó kovácsm ester m egvasalja, vagyis vasvázba fogja és összeszereli. N yíregyházán a legjobb, legszebb talig ák at 1930 tá já n A n tal L ajos kovácsm ester készítette, ak i o tt lakott a K ótaji utca legelején, a bal oldalon, ott volt a m űhelye is. M együnk a m egadott helyre. O tt m egállunk és leszállunk. A gazda arccal k i felé fordulva, két könnyed lábm ozdulattal egy pillanat a latt lenn terem a földön. U tasa azonban arccal a taliga felé fordulva, m indkét kezével a taligába fogódzkodva m elyen lelógatja lábát, lábafejével keresi a felhágóvasat, és ha nagy nehezen megtalálja, csak lassan, nagy szusszanással ereszkedik le a földre. De végre baj nélkül lent vagyunk, körülnézhetünk. A K ótaji utca szám ú, három egyform a hom lokzatú, négy-négy ablakos, k ék re m eszelt háznak óriási nagykapuja fölött védőrács, a védőrácson vasbetűk: A ntal Lajos kocsigyára. A nyitott vaskapuban olt áll a h etven-hetvenöt eves, alacsony, szikkadt, kissé h ajlo tt hátú, de még jó mozgású. m indenre odafigyelő, m u n k ásait h atáro zo tt parancsokkal irányító A ntal L a jos. Ö m aga testi m unkát m ár nem végez, de azért csak egyszerű, sötétszürke m unk ásru h a t hord, m in t ahogy egyébként is m egm aradt egyszerű, igénytelen em ber- 40

47 nek. Szívesen hozzájárul, hogy megnézzük birodalm át. A három egyform a utcai ház közül a 4. szám ú a fia lakása, a 6-os szám ú hagyom ányos kovácsm űhely, a 8-as számú az ö lakása. A három ház egybeveti, tágas udvarán lópatkoló hely, aztán külön épületekben a íam egm unkáló gépekkel felszerelt kerékgyártóm űhely, a párnázom úhely, a festőm űhely, az új kocsikat, taligákat bem utató, hosszú kocsiszín meg a jav ításra váró vagy m ár k ijavított kocsikat befogadó hodály. Összesen m unkás dolgozik az üzem ben, a vezető m unkás a fiú, ifjabb A ntal Lajos, negyven év körüli, tanult, intelligens, erős, izmos férfi, a kovácsm unkától m indig kormos a keze, gyakran az arca is. Az üzem m egtekintése u tán a nagykapuban beszélgetek az öreg A ntal L ajossal. Beszélgetés közben elm ondom neki B laha L ujza esetét a nyíregyházi taligával. Az öreg A ntal Lajos mosolyogva végighallgat, aztán ezt m ondja: B laha L ujza a város díszh in taja helyett csakugyan egy talig ára ü lt fel a k kor. De nem a taliga tetszett neki olyan nagyon, hanem inkább a taliga kocsisa. Az pedig nem volt m ás, m int gróf Hoyos M iksa, az akkori idők híres gavallérja, Blaha Lujza nagy rajongója. A taliga meg az ügetővei senyeken ma is használt, kétkerekű kiskocsi volt, azzal a változtatással, hogy annak eredetileg keskeny zsokéülését Hoyos M iksa kétszem élyes szélességűre nagyittatta, hogy B laha L ujzával kettesben kocsikázhassék rajta. K ocsikáztak is. Sokat. Amíg B laha L ujza a Sóstón nyaralt, hajnalban naponként felültek a taligára, és órákig repítette őket a jó versenypan p a a sóstói erdő kanyargós, homokos útjain, a hűvös reggeli órákban, hol a nagy falc árnyékában, hol a fák közé beszűrődő napsugárban F iatal kovacsm estcr voltam akkor. Egy napon jön hozzám egy fiákeres M ondja, hogy B laha L ujza meg a gróf m ilyen furcsa, kis kocsin futkározik A r ról beszel az egész város. H át csináljak én neki ugyanolyan, kétkerekű, kétrudas, ketszem élyes, egylovas kiskocsit. M ert azzal ő m ost rengeteg fu v art csinálhatna, sok at kereshetne. G ondolkoztam a dolgon és m egcsináltam az első taligát. T etszett a népeknek. Jö ttek a m egrendelések egym ás után szaporán. Más kovácsok is rákaptak a taliga gyártására. E lterjed t a taliga N yíregyházán is, Szabolcs m egyében is. Ahogy teltek az évek, jav íto ttu n k is a taligán. Felhúzható, leereszthető e r nyőt szereltünk rá, hogy az eső ne áztassa agyon az utasát. A m ikor meg kikövezték N yíregyháza utcáit, a d urva felületű kőkockákon nagyon rázott a taliga, fü lsik etítőén csattogtak a vasabroncsos kerekek. Tömör, vastag gum iborítást tettü n k rájuk, olyanform án, m in t a bicikli kerekeire. így lett meg a gum irádlis taliga. Nagy d i vat lett, jó üzlet volt. A világháború végén meg m in d járt utána, 1913-ban, 19-ben, 20-ban sokszor m egakadt a vonatközlekedés. Egyszerűen nem volt vonat. Ez volt a taligások fénykora. R engeteget kerestek. D ebrecent vagy K isvárdát vagy M átészalkát já rták meg egy nap a la tt taligával. A legutolsó találm ány a csapágyas kerekű taliga volt. Azt is az A ntal-cég csinálta ben, az örökváltság századik évfordulóján nagy k iállítás volt N yíregyházán. A k iállítás szervezői olyan jelképes ábrázolást kerestek, am elyik kifejezné a k iállításnak kettős, paraszti meg ipari jellegét, és végül is a lóvontatta taliga lett a k iállítás jelképe. A k iállítás főépületében, az evangélikus iskolában, az ev an gélikus tem plom m al szemben, az előcsarnok közepén ott pom pázott az A ntal-cég tem ekbe faragott, m odernizált taligája. E lőtte egy állványon egy m agános talig a kerék forgott szünetlenül, szép egyenletesen; felira t m agyarázta el a nézőknek, 41

48 hogy a csapágyas taligakcrék, íme, annyira súrlódásm entesen forog a tengelyen, hogy egy zseblám paelem is ilyen szépen tu d ja forgatni. De ez a találm ány m ár nem hoz sikert. A húszas-harm incas években m ár egyre jobban terjed a taliga két vetélytársa, az egyszerű, lábhajtásos kerékpár, meg a m otorkerékpár, és lassan, fokozatosan visszaszorítják a taligát tanyai, paraszti járm üve. A taligás, fiákeres bérkocsisok szám a is egyre csökken, helyüket a m o torizált világot jelentő taxisofőrök foglalják el. Ez a változás persze súlyosan érin t bennünket, a kocsigyártó A ntal-céget is. Egyre kisebb a kereslet, ma m ár csak nagy uradalm aknak adunk el néha egy-egy hintót, meg gazdag p arasztn ak olykor egy taligát. Üj taligára, kocsira városi vevőnk, sem úr, sem kocsis, nincsen m ár egy sem, legfeljebb ja v ítta tn a k még néha. Ma m ár csak harm adrész annyi m unkással dolgozunk, m in t dolgoztunk valaha. így m ondta el nekem idős A ntal Lajos a taliga történetét, szerényen, m ások szerepét kiem elve, a m agáét csak érintve, s talán éppen ezért nagyon hihetően. B laha L ujza szerepével egy kis p ik antéria jelenik meg a taliga eredetében. A történetében is van ilyen vonás: ha fiatal, szép asszonyok érkeztek meg a piacra taligával, és leszállás közben térdig vagy még azon felül is ki kellett nyújtaniuk a lábukat a szoknya alól, akkor bizony a kandi szemű férfiak nem m indig fordultak el e-ttől a látványtól. Idősebb A ntal Lajos közlése szerint a taliga úri eredetű; az ügetőversenyeken használt kiskocsinak a leszárm azottja volt. Ezt a kiskocsit szinte az egész világon, angol eredetű szóval, sulkynak nevezik m a is a lóversenypályákon. A sulky meg a m i taligánk között az a lényeges különbség, hogy a sulkynak nincsen kocsiszekrénye, zsokéja te h át csak egy vassínre helyezheti a láb át; a taligának viszont lá b tartó u l szolgáló kocsiszekrénye is van. A taligával a nyugat-európai állam ok gazdag, felsőbb köreinek egyik sporteszköze ju to tt el N yíregyházára, itt gyakorlatiassá alakult, népszerűvé vált, elterjedt, gyártása a kovácsipar új ágát fejlesztette ki, használata a taligás bérkocsisokban új foglalkozási csoportot terem tett meg. De m ialatt nálunk így és ennyire elterjed t, azalatt a nyugati, gazdagabb, felsőbb tá r sadalm i osztályokban m ár új közlekedési eszköz fejlődött ki és vált divatossá: a m otorizált járm ű. Ekkor aztán mi is ezt vettük át, és a taligát lassan elfelejtettük. A zt a tan ítást, hogy a k u ltú rh istó ria valójában a civilizációs eszközöknek és a m ű velődési form áknak szakadatlan kergelösdije, a nyíregyházi taliga története tehát szépen illusztrálja. Érdekes es talán nem is véletlen, hogy a taliga kialakításában, gyártásában és fejlesztésében legjelentősebb kovácscsaládnak, az A ntal családnak a sorsa m ennyire párhuzam osan fu t a taliga történetevei, végig a születés, a fejlődés, a virágzás, a hanyatlás és a pusztulás állom ásain. Az első nem zedék képviselője, idősebb A ntal Lajosnak az apja, tirp ák szárm azék, m aga is kovács volt. O tt volt a m űhelye a 19. század m ásodik felének N yíregyházájában, ahol a tokaji útból kiágazott északra a K ótajba m enő szekérút, te h át a m ai (1984-i) Rákóczi utca és V asvári P ál u t ca sarkán. Ez a kovácsm úhely volt az akkori m ezővároskának a Tokaji úton a legutolsó háza. Ebben a kovácsm űhelyben nőtt fel, tanulta meg a m esterséget a m ásodik nem zedéket képviselő idősebb A ntal Lajos, aki a családban a virágzást jelenti. Szorgalm ával, m esterségbeli tudásával, üzleti érzékével jórészt a taliga révén komoly üzem et terem t, vagyont szerez. Fia, ifjabb A ntal Lajos m ár jel látja, hogy taligának, kocsinak, ló v o n tatta járm ű n ek lejár az ideje. A rra tö rek szik, hogy a kocsigyár bővüljön gépjárm űjavító m űhellyel, am elyet ő vezetne. De az ap ja kem ény, m akacs, öregségében m ár m aradi em ber, hetven-hetvenöt évesen sem a d ja ki a vezetést a kezéből. Nem enged a fiának, csak m unkásának tek in ti és alig- 42

49 alig fizeti. A csapágya* kerekű taliga bizonnyal a fiú m űve volt, az Öreg ebbe még beleegyezik, de a taligát cs az A ntal-cegeí persze ez sem állíth a tja meg a hanyatlás utján. Az öreg érdekházasságot köttet a fiával, am ely balul sikerül. Anyagi nehézségek még inkább szem beállítják az apát es fiút. Végül a fiú otthagyja apját, D ebrecenben vállal m unkát. Az üzemek állam osítása során A ntal Lajos kocsigyárát, is állam osítják, idősebb A ntal Lajos meghal, pár év m úlva család nélkül m aradt fia is meghal, körülbelül akkor, am ikor u to ljára gördül végig taliga N yíregyháza utcáin Nagyhódosi ház Múzeumfalu

50 DIENES ö. ISTVÁN: A nyíregyházi városi múzeum alakulásáról N ém eth Péter, a Szabolcs-Szatm ári Szem le 1961). évi 3. szám ában Dr. Saáry S ándor és a Nyíregyházi Városi M úzeum cím m el írott dolgozatában a városi múzeum itteni m egvalósulásának tényét a nyíregyháza születésű S aáry S ándor orvosnak am a nem es elhatározásához kötötte, am ellyel ő az egész életén át nagy szeretettel összegyűjtött értékes m uzeális tárgyait 1926-ban kelt végrendeletével szülő városának hagyom ányozta. Jól m u tato tt rá a cikkíró, hogy m iként sikkadt el a hagyom ányozó szándéka A város nem teljesítette a végrendelet kikötéseit, nem helyezte el a gyűjtem ényt m úzeum szerűen, nem őriztette m egfelelően. N ém eth P éter m egfelelő képet n y ú jto tt cikkében a S aáry-gyűjtem ény állom á nyáról, értékéről, m ajd anyagának a Jó sa M úzeum állom ányába való bekebelezéséről, am ikor azonban azt a végkövetkeztetést rögzíti dolgozatában, hogy,,a Saárygyűjtem eny önállóságának m egszűnésével a városi m úzeum (amúgy is kesve született) gondolata végleg lekerült a n a p ire n d rő l.. egynek veszi a kettőt, holott a Saáry gyűjtemény nem egyenlő a városi múzeummal, az csak egy része volt a városi m úzeum nak. Sorsszerű dolog ugyanis, hogy S aáry S ándor m uzeális gyűjtem ényének a Jósa M úzeum ba való beolvadása előtt egyszer m ág m egszűnt az önállósága, egyszer m ar beolvadt, mégpedig 1927-ben, m in d járt átvételekor, az ak k o r m ár szervezetlen létező Várostörténelmi Gyűjtemény-be, am ely néven N yíregyházán a Városi Múzeum m egalakulásától szerepelt. N em eth P étern ek az elsikkadt városi m úzeum -ot m egidéző dolgozata és az, hogy ez ideig erre vonatkozó nyom tatott adat nem jelent meg, ad ja az időszerűséget: végre tá rjam fel én a m úzeum keletkezesének mozzanatait, m int egyedül élő tanúja és cselekvő részese a m egalakításnak. A városi m úzeum m egalapításának gondolata nem S aáry Sándor dédelgetett eszm éje, és nem az ő hagyatékával kezdődik a m úzeum léte sem. Előzményei és a gondolat felvetése sokkal messzebbi m integy szaz-százharm inc évvel korábbi időre tehetők. T örvényszerű, hogy sem m i dolog sincs előzm ények nélkül, a mi m úzeum unknak is voltak előzm ényei Ü tikönyvem ben m egírtam, hogy m ár 1832-ben volt muzeális gyűjtemény varosunkban.1 Benkő főbíró-' házánál régészeti leletek, ritk a könyvek, értékes kézirato k voltak. E rről a H onderű I. 15. szám a ( o.) így em lékezik meg: W ittem bergán kívül alig m u ta th a t a föld kereksége a m aga nem ében oily é r dekes em léket a reform atióból, m int N yíregyháza. Tek. Benkő Istvánne szül. Draskóczy Zsuzsánna asszony birtokában van Luther Mártonnak, M elanchton Fülop- 44

51 nek, Bugenhagen Jánosnak, K reutziger G áspárnak, Justus Jónásnak a reform átio nagy hőseinek, valam int M ajor Györgynek, M agyarhonban a reform atió hatalm as előm ozdítójának tulajdon keze terjedelm es írása és aláírása, pergam en bőrön, ném et nyelven szerkesztve, évről.... Valami nyolcz évvel ezelőtt egy paraszt em ber h atáru n k b an egy réz b álványt ásott ki, melly a földtől m egtisztittatván, róm ai Vénus pudicanak ism ertetett e l... Most Draskóczy János ú r birtokában van a helybeli elbíró úr egy ezüst madarat ta lált egy halom tétjén, valam int régi ezüst pénzdarabokat is... Draskóczy János ú r birtokában van egy kem ény nagy fog... Tudunk arról, hogy az evangélikus gimnáziumnak az 1370-es években múzeuma volt.3 Lukács Ödön erről így em lékezik meg:. N yíregyházához közel a F ejértó felé vezető vasút vonal m ásodik ő rh á zánál pogánykorszakbeli tem etőre akadtak véletlenül a földm ívelők 1875-ben. hol aztán a helybeli gymnásium egyik tanára Martinyi József a Cymnásiumi tanulókkal könnyű ásatás után több egym ás m elle helyezett u rn á t talált, m elyeknek fenekén a ham vak a latt bronz eszközök ta láltattak (gyűrű, karperecz stb.), melyek ilib ján föld tulajdonos által a nem zeti m úzeum nak küldettek fel, egy p ár hijján, mely utóbbiak a helybeli gymnásium múzeumában őriztetnek. E m úzeum nak ez időben M artinyi József, 1896-ban Szlaboczky Im re tan ár az őre.4 Ezeken kívül a városi hatóságnak es intézm ényeinek hivatali helyiségeiben is felgyűlt az idők folyam án rendkívül sok olyan tárgy, am elyeket nem szervezett múzeumként, de híven őriztek. Ezek egyrészt ereklye szám ba m entek (m int zászlók. festett vagy köbe faragott cím erek, pecsétnyom ók, nagynevű bírák, főjegyzők irotollai, kalam árisai, porzoi, arcképek, térképek, látképek), m ásrészt a letűnőben levő közösségi élet használaton kívüli eszközeiként váltak m uzeálissá, em léktárgygyá. (Dobok, kürtők, bútorok stb.) Ezeket a változó tisztviselők kegyelettel, gonddai kezelték és ad ták á t utódaiknak. N yíregyháza 1876-tol kezdve, am ikor m egyeszékhely lett, m úzeum vonatkozásában szinte sa játján a k tek in tette az akkor még N agykállóban levő régészeti g y ű j tem ényt.5 A K álidból átköltözött megyei tisztviselők, a törvényszék áthelyezésével á tk e rült bírák, ügyészek és ügyvédek, a beköltözött falusi birtokosok m egszaporították a város értelm iségi hangadóinak szám át, és nem látták szükségesnek a megyei melletc meg egy varost múzeum szervezéséi.5 Inkább a megfelelő elhelyezést szorgalm azlak. A századvég felé szinte állandó közkövetelés volt egy kultúrpalota építem. T alán nevetségesnek tűnik első hallásra, de ez a gondolat később oda fejlődött a szorgalm azó polgárok elképzeléseiben, hogy az épületben a m úzeum on, könyvtáron, képtáron, előadóterm eken kívül kapjon helyet egy gőzfürdő, valam int a tarsas összejöveteleket lehetővé tevő kaszinó, kávéház és étterem is pedig e gondolat alapja a klasszikus időkben gyökerezik. Nem inás ez, m int a róm aiak kedvelt fürdője, ahol a polgár egész n ap ját változatos szórakozás, m űvelődés, politizálás. sőt m unka (üzletkötés, közügyek intézése, tanácskozás) közben töltheti. Jósa A ndrás m aga is többször cikkezik a század elején a k u ltú rp alo ta érd e kében7, buzgalm a visszhangra talál és a helyét is m eghatározzák a leendő m ű velődési haznak.8 A világháború előtt m ár olyan kom oly form át ö lt a m egvalósulás, hogy ingyen telket és 50 ezer koronát szavaz meg e célra a város.0 Közben országosan alábbhagy a m űvelődési házak építésének m ozgalm a, más 45

52 jelszók és tényleges szükségletek h atározzák meg azoknak az éveknek b eru h ázásait.10 Az álm okat és terveket elfű jja a világháború szélvihara. A háború utáni idők szegénységét, kifosztottságát, a városnak pénzrom lással, hadiözvegyekkel, hadiárvákkal, hadirokkantakkal, leszerelt katonákkal, állástalan m enekültekkel, lakásínséggel bajlódó gondterheltségét m égis ham arosan felv áltja egy jeles évforduló cselekvésre biztató alkalm a. A háború utáni területrendezés következtében határszéli várossá lett és em iatt fejlődésében m egtorpant Nyíregyháza fellendülési lehetőséget lá to tt abban, ha az évi örökvállság századik évforduló ját m egünnepli. A városvezetők szám ítása bevált, m ert az 1924-bcn nagy fénynyel m egrendezett ünnepségsorozat (kiállítások, kongresszusok, versenyek stb.) ráirán y íto tta a korm ánykörök figyelm ét az elm arad t városra, és annak kezdem ényező kedvét, erőfeszítését egy sereg kedvezm énnyel, előnnyel, intézm énnyel ju ta l m azta." A mi ügyünk szem pontjából itt a kiállítások kérdése, s köztük a város testületének tö rtén eti k iállítása a lényeges. E rre az alk alo m ra a város fejlődését bem u ta tó ad ato k at tartalm azó táblázatok, grafikonok, térképek, képek, m odellek készültek, am elyeket látványos elrendezésben a városnak m eglévő egyéb tárgyai, v alam int m agánosok által felaján lo tt tárgyak egészítettek ki. Sorsszerűén, éppen c k iállítás nagy előkészületei idején 1923 ószén kerültem a város m érnöki hivatalába, ahol a tisztelt em lékezetű városi főm érnök, Nagy Elek m űszaki tanácsos közvetlen m u n k atársa voltam a kiállítás anyagának összegyűjtése, feldolgozása és rendezése során. A városi levéltár eredeti okm ányait (összeírások, lajstrom ok, jegyzőkönyvek) kelten böngésztük á t és válogattuk ki belőlük a kiállításhoz szükséges sokezernyi adatot. Nagy Elek szervezőkészsége, célratörő egyénisége, ráterm ettsége által an n ak ellenére, hogy a rendelkezésre álló rövid idő m iatt alaposan m egdolgoztatott m inden tiszteletem et kiérdem elte. Ha m a valaki átnézi a térképek, gralikonok es táblázatok több tucatot kitevő halm azát, meg kell, hogy lássa azt a tem érdek aprólékos m unkát, sok küszködést és álm atlanságot, a tárgy és a város irán ti mély vonzalm at, am ely a kész m unka m ögött lappangott, és nem vonhatja meg az elism erést Nagy Elek derék m unkájától. A m unka jellem zésére feljegyzem, hogy legelőbb is kelten átrak tu k a városháza északi szárnyának földszintjén levő régi ira ttá r ócska köteghalm azait, dohos, penészes könyveit, hogy az előkerült okm ányokból m inél korábbi adatok adjanak nszszehasonlítási lehetőséget a cen ten áriu m ünnepi idejének állapotával. A tót nyelvű feljegyzéseket m egfejteni, a m agyar nyelvüeket silabizálni, a zavaros, több értelm ű, sőt ellentm ondó ad ato k at helyükre lenni fárasztó és időrabló m unka volt. Az ü jjátelep ü lés idejéből, az előtte és u tá n a következő összeírások éveiből nem voltak térképek, az akkori állapotot h atárjárá si jegyzőkönyveknek és az összeírásoknak gyér adataiból kellett rekonstruálni. T erm észetes segítséget adtak az összehasonlításhoz a későbbi, változékony pontosságú térképek is. A feldolgozás, letisztázás nagy m unkájához a B udapesti M űegyetem en tanuló nyíregyházi ifjak at v ette igénybe a város, akik szerény díjazás ellenében a tan u l m ányi szünidőkben szorgalm asan dolgoztak. A feldolgozás irányát és a kiállítás szem léletének korszerűségét m ulatja, hogy külön lapon a bokortanyók eltérő településform áit is bem utattuk. M ajdnem egy évet tö ltö ttü n k el a k iállítás anyagának előterem tésével,^ megrendezésével, és m ikor 1924 szeptem berének végén fárad tan lebontottuk az anyagot, úgy találtuk, a város történelm e olyan m értékben van benne képviselve, hogy ouiiieményszerűen együtt kellene maradnia. 46

53 Egy darabig a m érnöki h ivatalban volt az egész anyag, a papírosíélét szekrényekben tároltuk, a nyíregyházi taliga m odellje Nagy Elek főnöki szobáját d íszítette. Nagy Elek m egpendítette K ardos István k u ltú rtan ácsn o k n ak és a polgárm esternek tervét egy..v árostörlénelm i G yűjtem ény szervezésére. Igen nagy tetszéssel fogadlak az ötletet és k ertek részletes elgondolást tartalm azó javaslatot. Nagy Elek terv ét őrzi a városi lev éltár12, am elyet korszerűsége és szakszerűsége m ialt érdem es szó szerint közölni: Polgármester Ü t! Megbizatván a várostörlénelmi gyűjtemény berendezésével, jelentem, hogy a munkát megkezdtem. Méltóztassék megengedni, hogy programomat előterjesszem: A gyűjteményben gondolom elhelyezni mindazokat a városi okmányokat, térképeket, terveket, grafikonokat, kimutatásokat és képeket, melyek vagy eredetileg is a város tulajdonát képezték, és a centenáriumi kiállításon ki voltak állítva, vagy a kiállítás után ajándékozás útján kerültek a város tulajdonába. Ilyen tárgyakat egyébként a gyűjtemény felállítása után is gyűjteni fogok. Azonkívül az irattárból átveszem a polgármesteri évi jelentéseket, s azoknak a határozatoknak egy-egy példányát, melyeket a képviselőtestület városfejlesztési szempontokból hozott, továbbá a középületek terveit, s általában mindazokat az iratokat, melyek vagy a város fejlődésével vannak kapcsolatban, vagy valamely intézménynek, vagy egyesülésnek a múltjára vetnek világosságot. Bekapcsolni kívánom ebbe a gyűjteménybe a hivatalos városon khml a városban fennállott és ma is fennálló egyházak, társadalmi, politikai, ipari kereskedelmi és sportegyesüléseknek, továbbá a katonaságnak és katonai intézményeknek a történetét is, mert ezeknek a fejlődése és törekvései a város fejlődésével szoros kap csolatban vannak. A gyűjtemény elhelyezését a következőképpen gondolom: A legféltettebb okmányokat mutatózva üvegajtóval ellátott irattári szekrényben, a képeket és terveket a falak mentén felállítandó állványokon, a térképeket, grafikonokat és kimutatásokat forgatható, alul 8 szögletü asztallal ellátott, állványon helyezem el. Az üvegszekrénynek, a fal melletti állványoknak és a nyolc szögletü asztalnak alsó része szintén polcokkal és üvegajtókkal lenne ellátva, hogy ezekbe is elhelyezhetők legyenek egyes tárgyak. Az okmányok tárgyaik szerint fasciculusokba köttetnek, míg az egyházak és különféle egyesületek részére egy-egy könyvet szándékozom nyitni, melyben az eddigi történet s az ezután következő személyi, szervezeti és helyi változások s az illető egyesületnek minden fontosabb ügye bevezettetik. Gyűjteni szándékozom a Nyíregyházán kiadott nyomdai termékeket (újságokat és Könyveket), az egyesületek által rendezett és rendezendő hangversenyeknek, tudományos es művészt előadásoknak műsorait, a színigazgatók által kiadott színtanokat stb. Ezek a tárgyak szintén külön-külön fasciculusokba köttetnek. Célom az, hogy a gyűjteményben a város életének minden fázisáról legyen valami emlékünk.'3 Az egyházak és egyesületek vezetőit történeti adataik kiadása s a jövőbeni mozgalmaikról való értesítésre felkérés céljából személyesen felkeresem. Tisztelettel kérem, méltóztassék nekem felhatalmazást adni, hogy a feltalálható polgármesteri évi jelentéseket s a kepviselőtestület által hozott fontosabb határozatodat ismásolhassam. Méltóztassék a leíró irodát utasítani, hogy a közgyűlési határozatoknak egy-egy példányát erős fehér esetleg diósgyőri papírra, pontosan és tisztán gépelve a történelmi gyűjtemény részére szolgáltassa be utasítani o számvevőséget, hogy a feltalálható és ezután készítendő költségelőirányzatoknak és zárószámadasoknak egy példányát a történelmi gyűjteménybe adja be, u ta sítani az eloado urakat, hogy mindennemű összeírásnak, statisztikai kimutatásokul

54 nak egy példányát szolgáltassák be, utasítani a jövedékkezelési hivatalt, hogy a fogyasztási adótárgyakról évenként kimutatást adjon; utasítani a járlatlevél kezclőséget, hogy a heti és országos állatvásárokra felhajtott és eladott állatok számát fajok szerint elkülönítve hetenként jelentse be, az anyakönyvi hivatalt a szülelesek és elhalálozásoknak nem szerint való évenkénti számszerű kimutatására, az orvosi hivatalt a gyógykezelt betegek kimutatására, az árvaszéket a gondnokolt- árvák számának és vagyonának kimutatására, a gazdasági intézői a saját kezelésben és bérlét útján értékesített földek természetbeni és bérhozamának, az erdőben kitermelt fa mennyiségének évenkénti kimutatására, az üzemi hivatalt a fürdők vendégeinek, a gyártott különféle anyagok számának kimutatására, a szegényházat az eltartottak számának kimutatására. Méltóztassék felkérni az államvasutak főnökségét, hogy a Nyíregyházán és a vásártéri állomáson a fel- és leszállóit utasok számát s a fel- és leadott áruk menynyiségét minden év végén közölje, ugyanerre az adatszolgáltatásra méltóztassék felkérni a NyKV üzletvezetőségét is. Méltóztassék felkérni a posta és távírda hivatalt a forgalom évenkénti kimutatására, az államrendőrséget a közigazgatási bizottsághoz beadni szokott jelentéseknek a gyűjtemény részére való elküldésre, a Villamossági RT ot az elfogyasztott áram mennyiség kimutatására, a színigazgatót a színlapok beadására. Azok a berendezések, melyek a gyűjtemény elhelyezésére szükségesek, és pedig: egy iratszekrény, egy üvegszekrény, egy forgó felsőrésszel ellátott asztal, a falak mellett felállítandó állványok, fenyőfából (!), teljesen készen, háromszor festve, hozzávetőlegesen 35 millió koronába, tölgyfalemezzel fournierozva és fényezve pedig hozzávetőlegesen 80 millió koronába kerülnek. Tisztelettel kérem, vr.éltóztassék felhatalmazást adni, hogy a berendezéseket megrendelhessem. Mig ezek elkészülnek kb. 6 8 hétig, a gyűjtemény anyagát részben az irattárban, részben hivatali helyiségemben helyezem el. Nyíregyháza, október 14. NAGY ELEK m űszaki tanácsos. Ebből az iratból látjuk, m ilyen körültekintően cs szakszerűen képzelte Nagy Elek a varostörtenelm i gyűjtem ény m egalakítását és m űködését. A városi tanács az előkészítésben foglaltakat teljes m értékben helyeselte és elfogadta. En közben végigjártam a városháza m inden zugát, és m indenféle ódon holm it hordtam össze. Olyan porcelán tinta tartókat, am elyekbe egykor még Inczédy György és H atzcl M árton m ártogattak tollaikat: a hajdúszobákból; porzókat, am elyekkel Reguly, M iskolczy nagynevű főjegyzők porozták teleirt árkusaikat, a kézbesítők szobájából kotortam elő. T aláltam én pincében, padláson, fészerben, nyom da- és b ö r tönhelyiségben is kacatnak ta rto tt holm ikat, am elyeknek Nagy Elek lelkesen örült és am elyek lassan m ár nem is fértek el a hivatalszobában. A kadtak, akik lem osolyogták lelkesedésünket, Nagy Elek buzgalm át gyerekesnek ta rto tták és néha kötckedésből, csúfságból hoztak be hozzánk egyes tárgyakat, de szándékuk ellenére legtöbbször igen hasznos, értékes holm it. G yűjtöttünk a határból is. B ehozattam a m egszűnt tehéncsorda havasi k ü rtjé t a M intakertből, leírattam utoljára dívó és egy ősibb összehívó dallam át is.1/1 A K irálytelki-szőlőkből m agam hoztam be a város talyigáján az 1920-as években használt pellengért.1- K ijártam a város bontásra kerülő 48

55 régi házaihoz, és bélyeges téglákat, rozm aringdíszes m ázas cserepeket, fali tékát, faragott gerendavégeket vittem be a m i m úzeum unkba.16 Ide került az evangélikus tem plom tornyából leszerelt kiöregedett toronyóra és az eltelt közel fél évszázad távolából m ár fel nem sorolható rengeteg apróság, m ind olyan, am ely a v áro sn ak és népének történelm ére vonatkozó jellem ző tárgy és adat volt. Nagy Elek m egszervezte, hogy a nyíregyházi nyom dák nyom tatványaikból a d ja nak be egy-egy példányt, igy kerültek be a,,falragasz -oknak m ondott különböző hirdetm ények, szinlapok, m oziplakátok, továbbá röplapok, nyíregyházi írók m űvei, vándorköltők versei, névjegyek, egyházi körlevelek.17 Az em lékm űvek m egkoszorúzásakor elhelyezett koszorúk szalagjait m inden esetben, külön utasítás nélkül leszedte és behozta derék hivatalsegédünk, Dobránszky bácsi (később pedig P risty ák István), de volt, hogy azokat m aga Nagy Elek bogozta szét a városháza előtt álldogáló K ossuth-szobor alapzatáról. A kkor m u latságosnak találtuk, hogy a tekintélyes és szép szál em ber (igazi zsom békugró-langaléta-földkóstoló-indzsellér alak ja volt), a város főm érnöke, m aga m ászik be a k erítésen, m a úgy találom : igazi m úzeum i lelkületű em ber volt. Nagy Elek kom oly és szerény, am ellett pontos em ber volt, nem a k a rt nagyzolni, az összekerült anyagot nem ak a rta múzeum -n ak nevezni, úgy ta rto tta, hogy a h hoz muzeológus szakem ber rendszerező szakértelm e szükséges. M egm aradt annak, ami az valóban volt, és találó pontossággal Várostörténeimí Gyűjtemény- nek nevezte el. E m inőségében igyekezett an n ak szélesebb körben, szóban és írásb a n 18 p ro p a gandát csinálni. Törekvéseit eléggé m egértőén fogadták a városvezetők és az egyszerű polgárok is. Bár a nagy álom : a k ultúrpalota sem m iképp sem ak a rt m egvalósulni13, Nagy Elek úgy tarto tta, a változó világ fogyó, pusztuló em lékeit egyelőre be kell ta k arítani a gyűjtem énybe. Ügyszólván naponta akadt látogató a városi m érnöki hivatalban, aki a régi eletnek valam ilyen em lékét a m úzeum okban jól ism ert szöveggel m egtoldva félénken behozta: Nem tudom, tetszenek-e tudni használni? Nem tetszenek-e ezzel kinevetni, vagy kidobni? Jót teszek-e azzal, hogy behoztam... R endszerint egy-egy ritk a szép dolog lapult a félénk szavak mögött. T rattn er Jánosnál 1770-ben nyom ott, rézzel kivert, kapcsos, bőrkötésű: Tranoscius, vagy egy táncrend a m agyar biederm aycr m odorában, a szabadságharc valam ilyen emléke, háziszöltesek, cserépedények, fényképek, levelek, térképek20, céhládák, céhiratok, egyéb ipari em lékek stb. M indent elfogadtunk71 és em lékezetem szerint a tárgyakért pénzt nem adtunk, az ajándékozók önzetlenek voltak. L eltárkönyvünk volt.22 A szerzett tárg y ak at m egfelelő jellem zéssel, k ö rü lírással és ábrázolással, de értékelés nélkül, leltárb a vettük. A városi ügyrend szerint m inden osztály évente jelen tést tarto zo tt adni. A m ű szaki ügyosztály jelentésében, am elyet 20 éven át főnököm m el kelten szerkesztettünk, a Várostörténelmi Gyűjtemény m indig szerepelt, és ezt a polgárm ester a képviselőtestület elé tá rt jelentésében általáb an szó szerint átvette. A gyűjtem ény sorsa, szaporodása így teljesen nyomon követhető. Bizony nagy kár, hogy az értékes gyűjtem ény egy bortönhelyiségben23 hiába várt egy jobb jövőt, am ely végül sem érkezett el szám ára. 49

56 Egymás u tán jelentkeztek később is különböző évfordulók, am elyek alkotásokra ösztönözhették volna a várost, de az idők nem voltak víg ünnepekre alk alm a sak.24 Egyrészt ezekhez túl közeli volt az 1924-es nagy erőfeszítések időszaka, m ásrészt ezekre az evekre esett a gazdasági világválság, am elyet súlyosbított a város egyéni eladósodottsága. Talán a háború u tán ra eső évfordulók ad h attak volna új fényt és lehetőséget, de akkor a városi m úzeum nál sürgetőbb szükségleteket kellett kielégíteni, és egyébként is anyaga ahogy azt N ém eth P éter m egírta beolvadt a Jósa M úzeumba, létezése m egszűnt. Élt 26 é v e t... Á ltalános töm egében a városháza északnyugati részének földszintjén, a volt börtön- és nyom dahelyiségben, két helyiségben volt elhelyezve. A legérdekesebb, m utatós tárgyak kiállílásszcrü elrendezettségben, felirato k k al ellátva, a polgárm ester fogadó- és dolgozószobáját díszítették, ezenkívül számos tárgy m aradt továbbra is egyes hivatali helyisegekben,25 am elyeket azonban a gyűjtem ény részeiként ta r tottunk nyilván. A gyűjtem ény nagyságára szám szerűen nem em lékezhetem, de sokkal több volt benne a nem S aáry eredetű tárgy. JEGYZETEK 1. S zab o lcs-szatm ári Ú tik ö n y v. D ienes Istv á n : S éta N y íreg y h ázán és S óstón. N y íreg y h áza, 1ÍI old. 2. Boriké István ibso 1P?4 között ült n főbírói székben. 3. L u k ács Ö d ö n : N y íreg y h áza szab ad k iv á ltsá g o lt v áro s tö rté n e te. N y íreg y h áza, I o. (Ez az iskolai m úzeum nyilván a d eb recen i ref. főiskola h íres m ú zeu m án ak példájá ra keletkezett.) 4. G eduly H en rik : N yíregyháza az ezred ik évben. N yíregyháza, o. (Nem tév eszten dő össze a term észettan! sz ertárral, am ely n ek külön ő re volt.) 5. L u k ács ö. i. m. és h e ly : A m á r te lje ssé leendő k ö zép isk o lán k m ú zeu m a fejleszten d ő, aztán átszállítan d ó K allóból a m egyei régészeit m úzeum. H D eb recen n ek 1906-ban k e le tk e z e tt u g y an egy v á ro si m ú z e u m a, viszont nem v o lt m egyei m úzeum. A te rü le ti m ú zeu m sz e re p é t b etö ltő D éri M úzeum 1928-ban n y ílt m eg, s a k k o r m in d já rt b eo lv ad t az 1906-ban a la p íto tt v áro si m úzeum, s csak 1941-ben szerv eztek újból v áro si m ú zeu m o t D é rv G y ö rg y V árosi N ép rajzi M úzeum elnevezéssel. F ontos te rü le ti m úzeum i szerepet tö ltö tt be viszont a debreceni ref. kollégium m úzeum a, ahová úgyszólv án az egész T iszán tú lró l, sőt táv o lab b i h e ly e k rő l is szívesen a d tá k be leleteik et, n é p ra jz i tá rg y a ik a t fő k é n t az A lm a M aterh ez rag asz k o d ó egykori ta n ítv á n y o k, lelk észek, ta n ító k, ip aro so k, g azdálk o d ó k, sőt p á szto ro k is. A Jó sa M úzeum nem all a la p ítá s á t te k in tv e h á trá n y o s h ely zetb en. 7. A közm űvelődési h áz k é rd é sé h e z : N y írv id ék jú liu s 7., 14., 21., 28.; S zabolcsv árm cg y ei K u ltú rép ü lct: N yírvidék, nov. 4., ill. decem ber A S zéchenyi té r (m a L enin tér) észak i o ld alán az un. V ad ász-h áz és a K aszinó h ely iségeit m agában foglaló ép ü le te k telk e. Szóba jö lt to v áb b á az a telek is, am ely a S zéchenyi ul és K árolyi (m a B enczúr) té r k eleti szögletén állo tt, és k éső b b a p én zu g y ig azg a tó ság epu- 12te k erü lt rá. (Dr. Jó sa A n d rás: A N y íregyházán létesítendő közm űvelődési ház k érd éséhez IV. rész. N yírvidék sz. 2. lap.) ben. 10. K o ssut.h-szobrokat á llíta n a k o rszág szerte. N y íre g y h á z a is ez időben em eli B eth len G yula k iv itelezéséb en a fő té rre állíto tt, k ev ésb é sik e rü lt K o ssu th -sz o b ro t 50 ezer k o ro n a kquságvel. E hhez az egész te re t ren d ezn i k e lle tt, p a rk és k e ríté s építésév el, ú lk o v ezesscl. M aja vízvezetéki k u ta k a t fú rn a k, k özépületeket, em eln ek, és ez idő tá jt fejleszti a v á ro s Soslu fü rd ő ié t is. É rd ek es, hogy e k k o r a v aro s fo n to sa b b n a k ta r tja a m űvelődési p a lo tá n á l egy új színház felép ítését, noha Dessevvffy téri színháza m indössze 18 éves! T ervet, költségvetést k észíten ek 409 ezer forint összeggel! 11. Ez alkalom ból k a p ta a v á ro s a p én zü g y i k o rm á n y z a ttó l a p én zü g y -ig ái gató ság és a pén z ügyőrség S zéch en y i úti ép ü leteit, a B elúgytől a je g y z ő ta n fo ly a m és az allam ren d ó rseg ezét-názát. a K özoktatásügytől a k ir. k át. főgim názium ép ü letet, a F öldm üvelesügytól a im m érn ö k i H ivatal ind ruer és épületeit.. Az Ig azsá g ü g y a lö rv é n y b á z a t ép ttej a H onvédelm i M in isztériu m a re p ü lő te re t és a D am jan ich la k ta n y á i A n é p jó lé ti m in iszter vízvezetéki p ró b a fú rá so k k ö ltség eih ez já ru lt hozza. A c e n te n á riu m i n ag y léleg zetv étel ere-l ü b ő l m iű útim k ö v etk ező tö b b év b e ru h á z á saira fu to tta. Je le n tő s é p ü le te k e t em eltete tt az O rszágos T ársad alo m b izto sító In tézet, a K álvineum, a V árm egye (szék h a zán ak Egyház utcai része a Jó sa M úzeum helyiségeivel és az E rzséb et-k ó rh áz 175 ágyas sebészeti pavi- 50

57 Ionja ak k o r ép ü lt), de m aga a v áro s azonkívül, hogy a felso ro lt építkezésekhez in g y en te lek k el és egyeb jelentős szolgáltalásokkal h o zzájáru lt, egyéni b eru h ázásaiv al is nagy erőfeszítések et teit. Ú tkovezések, k ö zk ertép ítések, u tcai öntözőberendezés, a M orgó-tem ető re n dezése, u z ie th á z a k, h id a k építésé, a k ö zv ilág ítás fe jle sz té se so k m illió s k ö ltsé g e t je le n te tt. A váro siaso d ás lend ü letéh ez különböző testü letek új in tézm én y ek letelepítésével is hozzájáru lta k. E k k o r k e rü lt út K isv á rd á ró l a F elsőszabolcsi T iszai A rm e n te sítő T á rsu la t, T okajb ó l a K ir. F o ly am m érn ö k i H ivatal, ek k o r é p ü lt az Ip a rte s tü le t V ay Á dúm u tc a i sz ék h áza, az orth. izr. tem plom, a Z sidókórház, az ev angélikus egyház,,l ulher-ház -a és leán y g im n á zium i ép ü lete, a rom. k át. eg yház b é rp a lo tá ja, a F e re n c -re n d z á rd á ja és k á p o ln á ja, az A ngol K isasszo n y o k re n d jé n e k isk o lái és in te rn á tu sa, v a la m in t a S zen t Im re -in te rn á tu s. Meg m ag án o so k is n a g y e rő fe sz íté sek e t te tte k. (A M A V -állom ás elő tt é p ü lt S zab o lcs - szálio, am ely ek et 1944-ben szétbom báztak, több szép b érh áz stb.) 12. F ellelh ető III. 1924/268. sp t. ira tc so m ó b a n /1924. okt. 16 sz, a la tt, író g é p h iá n y á b a n N agy E lek m u n k atársán ak, D ienes Istv án n ak ered eti k ézírásáv al, okt. 14. keltezéssel. 13 M inden m úzeum és m inden idők szám ára péld am u tató célkitűzés! 11. A tá rg y a t ism e rte tte, a k é t d a lla m o t k ö zö lté K iss L ajo s az á lta la m sz o lg á lta to tt ad ato k és fé n y k é p a la p já n. (N ép rajzi tá rg y a k a Jó sa M úzeum ban. N é p ra jz i É rtesítő X X IX G O.) Iá. P ellen g ér-o szlo p k em én y fáb ó l, láncos, la k a to s n y a k v a ssa l. S ző lő to lv ajo k at p ellen g éreztek vele. K özölve: A b itó ié v a l b ü n te té s N y íreg y h ázán. N ép rajzi K ö zlem én y ek IV, o. A tá rg y a Jó sa A ndrás M úzeum ban : N épr. gyű jt. ltsz B élyeges tég la k e rü lt elő a m ai Á llam i (C entrum ) Á ru h áz h ely én e g y k o r á llo tt ú n. H irsch - le r-saro k (k o ia b b a n T ö rö k P é te r boltja) em eletes ép ü letéb ő l. Z öld m ázas te tö c seré p és fali ték a a Meslcó P ál volt városi főorvos Vay Á dám u tca 26. sz. h ázából, geren d av ég évszám m al az E r utcai m alom házból stb. 17. N y íre g y h á z á n k é t p ü sp ö k ség volt, ezek id ő sz a k o n k é n t lelk észeik h ez n y o m ta to tt k ö rlev e le k e t k ü ld te k szét. 18. N ém eth P é te r á lta l id é z e tt ú jsá g c ik k a N y írv id ék b en. 19. A cen ten áriu m i ün n ep ség ek költségei, a fokozott ütem ű beruházások- an n y ira Igénybe v etté k a v áro s an y ag i e re jé t, h o g y a n e m so k á ra b ek ö v etk eze tt gazd aság i világ v álsá ; id eién a h a rm in c a s év ek elején m á r a k a m a to k a t sem v o lt k ép es fizetn i a fe lv e tt k ö lcsö n ö k u tá n és a h ite ltö rle szté ses b e ru h á z á so k é rt. 29. íg y h o zta b e B u k o v in szk y Jó z sef sim a p u szta i g azd álk o d ó S im a k ö z sé g régi té rk é p é t E té r k é p a la p já n á s a lta m e g N agy E lek Sim a eg y k o ri te m p lo m á n a k a la p ja it, uz é n "buzdítá s o m r a, c s c rk é s 7 fiú k k a l. -1. K iv é v e a ré g é s z e ti tá r g y a k a t, a m e ly e k e t á lta lá b a n a m e g y e i m ú z e u m b a I r á n y íto ttu n k. A kad* u g y a n a k ü lö n b ö z ő é p ítk e z é s e k n é l (v íz v e z e té k - és c s a to m a á r k o k á s á s á n á l, a m e g y e háza E gyház u tc a i részének ép ítésén él, a B eth len utcai k isla k á so k építésén él, a vat'osi kertészetb en faü ltetésn él stb.), am ely ek re Kiss L ajos nem ta rto tt igényt. 22. E zt 1943-ig, am íg a v áro sn ál voltam, én Vezettem. 23. N őm én est óm en. 24. M in d já rt 1926-ban 600 éves ju b ile u m a v o lt a v á ro s első oklev eles e m lítésén e k. ins3-b3n.szinten 600 éve, h o g y a jiáp ai tised jeg y z ék a k ö rn y é k b e li k özségek k ö zö tt N y íreg y h ázát em lítette. liios-ban 150-dik é v fo rd u ló já t ü n n e p e lh e tte voln a a v áro s a n n a k, hogy II. Jó z sef v isszaad ta..régi v áro si lá n g já t ben ú jab b 100. évforduló érk ezett el. (1837-ben ad ta V. F e id in án d a szabad k iv áltsá g o lt tá r o s i jogot.) 1953-ban leh etett volna m eg ünnepelni az O jjátclcpülés 200. évfordulóját ben v o lt 151). é v fo rd u ló ja a n n a k, hogy B ocsk ay Istv á n h a jd ú k a t te le p íte tt N y íre g y h á zára ben 750 éve, hogy a V áradi R egestrum em lítette ben ü n n e p e ltü k a m eg y eszék h ely i ra n g ra em elés c e n te n á riu m á t. c5. A p o lg á rm e ste r h iv a ta lá b a n v o lta k a B e n c rú r-re lik v iá k (festű állv án y, szék, festm én y ek, vázlato k, a d o lan y i sir m a k e ttje, B e n czú r d ísz p o lg á ri oklevele, m a jd k é t n a g y v itrin b e n a fcaáry -g y u jtem én y es s a já t tö rté n e lm i g y ű jte m é n y ü n k legszebb d a ra b ja i), p atik aed én y ek, regeszetl leletek, a K o ssu th és H ősök sz o b ra p á ly á z a tá n a k n é h á n y m odellje, a S zen t Istvan -gobelin. (Ferenczy Noém i alk o tása, 1938.) A titk á ri és fő jeg y ző i szobában festm én y ek és v á ro stö rté n e ti é rd ek esség ű fé n y k é p e k. A u iltu rta n á c sn o k i h iv a ta lb a n N y íre g y h á z a látk ép e, O csvár R ezső sz a tm á ri ra jz ta n á r viz- c stm enye. A k ista n á c ste re m b e n fe stm é n y e k, fén y k ép ek, té rk é p e k, a k ö zg y ű lésterem b en festm én y ek (K o ssu th -arck ép B o ru th K áro ly tó l, fő b írá k és b o lg á rm e ste re k arc k é p e i, a v a ros díszzászlói, K árolyi F eren c m ellszobra stb.). 51

58 Forrás Politikai hangulat Szatmár m egyében 1847/48-ban H at levelet kínálok olvasásra. M ind a hato t K ende Zsigm ondhoz1, S zatm ár m e gye országgyűlési követéhez cím ezték N agykárolyból. Az elsőt decem ber 4-én, az utolsót m árcius 29-én. ö tn e k az író ja G abányi S ándor2, egynek pedig Szerdahelyi Pál*. A leveleket nem csak az fűzi csokorba, hogy K ende Zsigm ondnak, K ölcsey hajdani b a rá tján a k cs küzdőtársának cím ezték, hanem rokonítja őket az is, hogy m ind G abányi Sándor, m ind Szerdahelyi P ál a konzervatívok politikai eszm ényeiről, forradalom tól való félelm ükről írnak, az 1840-es évektől ugyancsak konzervatív szem léletű Kende Zsigm ondnak. Ezek m ellett külön értéke a leveleknek, hogy ritk a őszinteséggel tá rják fel egy konzervatív vezetésű várm egye politikai arcu latát, és azt a döbbenetét, am i h atalm u k b a keríti őket am ikor h írét veszik a fo r radalom kitörésének. K ülönösen felhívnám a figyelm et G abányi S ándor utolsó levelére. N em csak tartalm ilag érdekes. írásm ó d ja, nyelve, el-clm aradozó szóvegi h an g zói, m egrom lott helyesírása is tükrözik azt a zaklatottságot, ideges kapkodást, ami hatalm ába kerítette ezt a nagyravágyó alispánt, aki m árcius elején még csak az első alispánságot lenne hajlan d ó elfogadni.'* Utolsó levelében m ár szó sincs e r ről. Nem arról van szó, hogy beletörődött volna a változásokba, hanem arról, hogy feltö rt lelkében a rettegés. Nem fásult, nem is közönyös lett, hanem egyszerűen tél. F ényt vetnek ezek a levelek íróik lelkiállapotára, politikai nézeteikre, de félelm et tükröző őszinteségük ak a ratla n u l is fe ltá rja S zatm ár megye népének h an gulatát, forradalom várását, fel azt a bizonytalanságot, am i m egfészkclte m agát e konzervatív várm egyében, ahol 1841-ben olyan csúfosan m egbuktatták Uray B álint és társai a szatm ári 3.2 pontot,5 ahol W esselényit vádolták meg felségárulással, ugyancsak U ray B álint es társai.5 O tt lappang azonban kim ondatlanul is a levelek leírta, bem utatta állapot sűrűjében Kölcsey szelleme is. A szabad em ber és szabad tulajdon, a haza és haladás eszméje, am it lan k ad atlan u l izzítanak a szatm ári ellenzékiek: D om ahidy7, K ováts8, B otka9 cs társaik. M agunk helyett azonban beszéljen ek a levelek a forradalom előestéjéről S zatm ár m egyében.11' 1. ÉDES BÁTYÁM! Amint a hírlapokból olvashatni, az ország gyűlési tanátskozások meglehetős tüzesek,11 s tsudálom hogy annyira keserűek. Nem barátkozhatom meg a válasz fclírain iránti azon logicával, melly sérelmeket akar elsorolni, mellyek még ország gyülésileg sérelmeknek nem álapít.atlak meg. Megyénk is, melly az administratorl örömmel fogadd,13 s annak működéseiben megnyugvást nyert, s e részben Szabolesot nem pártold,* az annyira meg nagyított félelmet soha el nem fogadd. Taropolyl pártoltuk a mull ország gyűlésen,n 52

59 de legközelebb a' Horváth országi ügyet adatok hiányába mi sérelemnek élném elmertük, s így addig is meg utasítást küldenénk e tárgyakba, ez utasításul szolgálhat. Én hiszem, hogy a válasz felírat olly értelemben fog szerkezteim, hony abban a nemzet öröme lesz kifejezve, s a' sérelmek iránt legfelyebb kérelem keserűség nélkül vegyül az öröm szavakhoz. Nem jól állana az alig távozott legjobb fejedelmet' kinek szavait tegnap arany betűkkel nyomattuk ma keserűen szólítani. Követ választáskor a' többi között egy kis esmereiség is szövetkezet nallunk. Becsky Josiné Darvayval mulatozván, kelemesnek találta vélle többször is találkozni, s így midőn, nro 2, Károlyba öszve jöttek, a férj által meglepetve zavartattak meg. Becsky egy S czövd pisztolyai tette a jelenést érdekessé, s ennek a lön következése, hogy másnap Darvay s Becsky Seriinéi jővén öszve, abba állapodtak meg, hogy a házas pár Kel. lesz, el vál egymástól, s Becskyné Darvayné lesz, addig a Napkorra ment Becskynémk Darvay évenkint ezer pftkat fog fizetni.17 Iilyenek történnek a' világon. Most nállunk szél csend. Az országgyűlési utasításokat készítő választmány18 nem ült öszve, mert szükségét nem látta az utasításnak. Annya utasításaink19 s megyei határozataink a' napi renden lévő tárgyakra elegendő irányt adhatván, ide zárom az adminisztrátorok iránti határozatunkat is, ha szükség lesz reá. Lehet hogy a gyűlésből valamely utasítást küldünk, ha tudni illik jót küldhetünk. A minapi postával a sok baj miatt, bár szándékomban volt, nem írhattam, most is alig találok a nagyvilágba való tárgyat. Közölye édes Bátyám e levelemet az Alispányal is,2 kit igen tisztelek Somsits21, Balog*2, Diener1' barátimmal együtt. Az adminisztrátor-'* is ben van szerda óta, és ő is írand. Gyűlés után talán több tárgy aáandja elő magát. A Bátyám zsidói, a volt árendások25 a pert felkéretik a Cancelláriára. Most jött iránta parancsolat. Atyafiságos indulatiba zárt tisztelettel maradtam Kelt Nkárolyban20 Dec Édes bátyámnak 2. tisztelő Eötse G abányi Sándor ÉDES BÁTYÁM! A mai gyűlésből a válasz feliratra nézve küldünk egy kis utasítást, mi annyiból all, hogy őrülünk,s köszönünk, és ezzel vége, tárgyaltassanak a Királyi előadások.27 Guszti, Kanutti23 készülnek a szabolcsi tisztujjításra* mellyre még e' tájon nem hallott corteskedések tétetnek. Péchyeknek most száztól ötvenre:<0 vittek G000 fkát Károlybol. Azt mondják a vesztegetések nagyok. Isten tudja hogy üt ki. Bizony bele unhatnának már annyi keserű példák után.31 Mi egeszen a régiek vagyunk, és kiványuk, hogy Bátyám is régi jó barátunk maradjék, s tartsák emlékezetébe minden jó barátját. Újhelyi Károly32 beteg, a 53

60 gyűlések alatt még nem volt itt. Mándy Péter1)3 is igen beteg, mondjak mar jobban van. Többnyire kedvezéseibe zárt atyafi tisztelettel vagyok NKároly, Dec. S-d., Édes Bátyámnak 3. ÉDES BÁTYÁM! tisztelő Eötse G abányi Sándor Mi még mindég Törvényszékezünk, s censuralis széket tartunk,31' László számvevő -' betegsége miatt elég bajjal küszködvén A Nemesi és Hadi pénztárakat"' tisztába tettük, s a nemesit Péchynekv már át is adtuk. A visgálat foly a rablás iránti de még mindég homály borítja a tényt. Holnap választmányi üléseink kezdődnek, tsütörtökön gyűlésünk. A kedélyek higgadtak. Az administrator Vetésbe3'1 van, meg halt Szerdahelyi György'10 ügyeit rendezendő. A Szamos aligha ki önt, bár Csengetnél a jég még torlódva van, de a Szamos csak félig lévén, reményiem lehet békés elmenetelét. Most semmi újság. Gyűlés után, ha mi elő adja magát, értesítem bátyámat. Vályi Lajos'11 is küld fiának 200 pfkat,/ 2 és pedig hogy veszélybe ne forogjék. Az elébbi levelembe Jékey Menyhért által Ignátz fiának'3 kifizetetni kért 30 ftkat. Együtt e pénzt a Szatmári Soháznál' bátyám nevére letétén, a 230, kétszázharminc pftrol szóló nyugtatványt ide zárván, azon kéréssel küldöm, hogy e' sum m át a Posonyi Soháznál felvévén, abból a 30 ftkat a már előbbi levelet kézhez kapván, s Jékeynek kifizetvén, bátyám tartsa meg mint magáét. A 200 fkát pedig Vályi Janinak által adni szíveskedjék. Ezek után kívánván, hogy Isten Bátyámnak jó egészséget, ifiuí erőt s kedvet, 's mindazt mit kívánhat, bö mértékbe adjék. Atyafiságúba s barátságába zárt megkülönböztetett tisztelettel maradtam. Kelt NKárolyban, 27. febr Édes Bátyámnak 4. KEDVES URAM BÁTYÁM! alázatos szolgája G abányi Sándor NKároly 4-e, Martius, 848. Sajnálom, ha Kedves Bátyám azon meggyőződéssel van, hogy Levelei nékem alkalmatlanok lennének, midőn én világosan megírtam, miképpen mindég kedvesek azok előttem, sött meg is kértem, hogy lehető tájékozásunk végett is a Pozsonyi körülményeket, eseményeket tudatni méltóztassék. Igaz több leveleket irt Kedves Uram Bátyám, mint en választ, de hiszen mennyivel több körülmények is vannak ottan, mellyek tudósítás anyagául szolgálhatnak, s én úgy intéztem válaszaim at is, hogy felváltva az Első Alispánnak14 is többszőr írtam. Azért légyen meggyőződve, miszerint nem hogy alkalmatlanok, sött ezentúl is mindég kedvesek len nenek előttem Levelei. 54

61 Ha Korda Alispán Ur csakugyan vágyik haza, magam is azt tartom reája nézve, ha csakugyan nem egásségesedhetik meg Fosonban, legjobb a hazajövetel, s itt Testvérei, Rokonai, s régi Barátjai közóit talán legkönnyebben Iciépiilend. Véghetetlen sajnálom, hogy azon felette becsülletes ember annyit szenved, holott ö nem csak legkisebbé sem vágyót oda, de egyedül egy néhány jó Barátjai kérelme miatt áldozd fel magát, s éngemet annál inkább nyugtalanít állapotja, minthogy lég több részt vettem abban, hogy magát resolvalta. Engedje az Isten minél elébbi feliidülhetését, s Barátjai által ölelhetését. Azomban az ó le jövetelével, és más követ választással a követtségi állásnak is fordulását mindenki biztosan előre láthatja, mert hogy hellyében conservativ elvű követ választassák, gondolni sem lehet A mull uital is egyedül az Ö személlyé, és. a követtségnek elfogadása vitte azt ki, hogy Bátyámék ketten együtt felmehettek, és most ha ö le mond, nem is lesz többé azon béfolyasa, hogy a választásnak irányt adhasson, s kécséget nem szenved, hogy valamellyik ellenzéki tag fog elválasztani, de hogy az ki léend, most még csak gyanítani, annál kevésbé pedig kiszámítani lehetetlen. Az ellenzék itt magát újra öszve szedte, s mint 1840-ik esztendő végin, s 1841-ik esztendő elein, újfent erős testületet képezel. A conscrvalivek ellenben mind inkább gyérülnek, gyengülnek, s a tisztviselői karban sints többé semmi támaszom, kivévén egy-ket áíhalatos szilárd keblű Individuumot. Maga Gusztáv fö Bíró1' is inkább az ellenzékhez szit. Rókán közönyösök, mert iehangoltatnak az országgyűlési eseményei: által. Midőn ellenben az ellenzék onnét veszi eltelő erejét, mert látván-halván, s olvasván az ellenzéki legtulsobb kifakadásokat és személlyeskedhetéseket ottan, nagyon természetes, hogy itt mindazokat utánozza, és a conservativ különben is mindég csendesebb, higgadtabb, és valjuk meg capacitás tekintetében is sokkal hátrább álló felekezet tétlenebb m inden tekintetben, s az ügyel kevesebbel gondoló. Csak akkor kész mindenre, m i dőn a' resta u rá tio á ll küszöbön! Így történi ez most is, s az oppositio az ujabbi utasításban tellyesen diadalmaskodót az ismeretes adminisztrátori rendszer tárgyában keletkezett szerentsétlen eszméjü Kir. Leirat, s reája határozott alsó táblai válasz felirat eránti végzésében. A választmánynak javallata jó volt, de azt az ellenzék a' gyűlésben megdöntötte. Délelőtti 10 óráiul kezdve délutáni három fertály negyi folyt ezen egyetlen kérdés felett a' vita, és én temérdek piszkolodást vaiék kéntelen ki állani. Az ellenzék, mellynek aprója-nagya jelen volt, betanult mindent, mit az országgyűlésen t részben az ellenzék elmonda, és azt még kíméletlenebb szavakban adá elő, még pedig természetesen felette sok személlyeskedésekkel vegyítve. És két-három szelíd emberen kívül a többi magát különben restauratio eseteire a conservativ párthoz számíttatni kívánó egyén vagy halgatott, vagy alattomosan az ellenzéket éljenezte. Hlyen emberekkel tehát itt boldogulni nem lehet, s azért az új követválasztás esetére gondolni sem kell azt, hogy ne az ellenzék részére ütne ki. Egyábbaránt bár ki adta is tanátsul ö Felségének azon kegy: Kir: Leiratot, szerencsétlen eszme vala, és a magyar ellenzéket voltaképpen nem ismérte. Az most több megyében nagy krízist szülend, mert a conservativ felekezet se tudja mayát voltaképpen tájékozni. Az ellenzék pedig felhasználja, s belőlle azt is magyarázza, mit a legtisztább szavakkal ellenkezőleg állít elő. A vári csendesség és csillapulás hellyet tehát n<.ég inkább felizgatja az embereket. Utolsó farsangunk van, s a Bálokra gyűl a publicum mind a mellett, hogy felette rósz ut van. Tegnap ide jött hozzám Jármy Imre Kir: Tanátsos U r, S is a derék Beáta kísaszonyával. Mi tehát már csak vígan leszünk a farsangon, habár naponként a gyűlésekben piszkolódásoknál egyébb nem igen foly is. Hlyen 55

62 Polt a tegnapi nap is. Gr Károlyi György Ur Ö nságának50 egy tisztjével sok és nagy méltatlanságok történtek Rozsy csendbiztos51 pandvrjai által, és az ellenzék mindent elkövetet a' bűnös pandúrok védelmére, s a tisztnek elnyomására. Mindezért igen szerettem volna ha a Gróf maga, amúgy incognito láthatta 's halhatta volna, hogy egy újabb ismereti adatja lehetne a Szathmári Ellenzék felöl. A' vita ismét egy napi ülésben került, és az ellenzék, álorczás liberalizmusáért, hatalmas csapásokat kapót Rábátólr 2, Marinkástól-3, s most az egyszer Riskotól5'"; ki azomban kormány párti kérdésben még gonoszabb mint a' többi, mert több esze van. Tegnap előtt Rába nen; volt a gyűlésben, s az is nagy h ijjá n t okozot. Ki is egyébbaránt szíves hajlandóságiban zárt tisztelője vagyok Kedves Bátyámnak tisztelő b arátja, szolgája: Szerdahelyi Pál U. i: Az új írn o k o kh o ln a p már indulnak felfele, s általok újfent Írok, mert ezen levelemet igen scéna irám. 5. ÉDES BÁTYÁM! A Pozsonyból lejött ifjak már megérkeztek NKárolyba. Az innen felmentek mindenik kikapta egy hónapi napi dijjait s 25 ft úti pénzét a pénztárnál, és igy azoknak áprilisig pénz nem kell. Akkor pedig a dij naponként 30 xra szál a' megyei határozat szerint. Simába50 a kisasszonyok a szomorú hir hallására.5'1 félhóltakká lellek, s eszméletlenül vitettek Szatmárra,r,s hol jelenleg kínlódnak. Simát alig látandók többé, mint Fogarassy69 írja Csengerböl, ki a szolgabírói gyakorlatot megtartva, a többekkel most négy hetek után haza ment, a gyűlés végét be nem várva. Én meg itt vagyok, s holnap még folytatom a. gyűlést. Az adminisztátor itt van ugyan, de ez ulolso napokba gyűlésbe nem jár illy kis publicumnak. Nem lévén különben is már nevezetes tárgyai. A folyamdodásokkal bajlódunk. A franczia dolgok nagy megindulást okoztak, a hírlapok ragadtatnak, s tsak francia országi hírek olvastatnak. A Bátyám levele első értesíte bennünket. A csütörtöki magyar hírlapok elmaradtak, de a Pester Zeitung nem tudom honnan, s az Algemaine? ' rémiiletes híreket közöl. Mindenki hírlapot szomjuhoz. Hová fejlik ki már a zavar? Hát az ország gyűlés hogy áll? S ezen dolgok mi befolyással vágynak reá? Hosszabbra nyúlását avagy eloszlását idézendik elő? Gyűlésünk vég napjai semmi érdekest nem nyújtanak. Időjárásunk rut, havazó, éjjelenkint fagy, ismét ki enged. Sáros utaink szinte járhatatlanok. Az elet ára lefele szál. A marha ára ellenben emelkedik. A' Bátyám fiai nejekkel együtt a farsangi napokat megtoldva, pénteken távozónak haza, mind egészségben. A 600 forint iránti utalványt már átadtam Péchynek. Jékey Ignátz Kordától az apja áltál küldött 30fkat megkapván, a Valyi 200 forintjával felküldött 30 ft a Korda pénzéhez csaitolando. Hallottam, hogy Bátyám egészséges, ifiodik, s vig, s ennek örvendettem. Adja Isten, hogy folyvást egészségbe ifiodjék, s győzedelmeskedjék. Tisztelem minden esmerősseimet. Szegény eözvegy Sőtérnéről63 nem értesített Bátyám, Krone>r',í elmondhatná állapotját. Érdekel jó barátom emléke, annak gyermekei sorsa, ha tudomásomhoz juthat Bátyám, mi nem nehéz, értesítsék. Ki lesz követ társa, még 56

63 nem tudom. Májusig legalább senki. In petto& vannak többen. Vályi, Péchy,x nem megy. Noch07 elmenne, ha kivihető volna, Ujfalusi, Domahidy s Nagy Ignácztii közzül választ az ellenzék, mert Botkam nem látszik vágyni. Alipányt ha az ellenzék választ, Domahidy lesz, mert ezt az ő epochájának tartja. Azt nem bánván, ha a másik részünkről is leszen. Azon közöttünk a baj nagyobb, ki légyen első, mert helyemen én nem fogok maradni. Mást magam elibe nem ereszthetek. Azonban Vályi bar azt mondd nekem, hogy nem akar alispán lenni, s engem óhajt elsőnek. mind amellett én a szitán állal látva, úgy látom, hogy ő első alispány óhajt lenni, 's ekkor lehet egyikünk se lesz. Hanem lesz Domahidy s Kováts.7I) Azonban majd meglássuk, m i lesz belölle. Szeretném, ha Bátyám közlené vélem nézeteit. Utasítást májusig alig küldünk, ha tsak valami elő nem adja magát, a mi azt szükségessé teszi. A megyeház építéséhez is lassanként hozzá fogunk. Tartson meg Bátyám jó napjaiba, betses emlékezetébe, $ mikor üres órái lesznek, ne sajnálja betses sorait e politicai dolgokkal terhes időszakban. Ne nézze azt Bátyám, hogy én azokat hasonló fontosságú hírekkel lenern-rovhatom. Egyébb iránt tapasztalt kedvezéseibe s barátságába s atyafiságába zárt telyes tisztelettel vagyok. Kelt, NKárolyban, Mártzius Í2~én, Édes Bátyámnak alázatos szolgája G abányi S ándor 6. ÉDES BÁTYÁM! A rendkívüli események tekintetéből általam a mai napra rendelt köz gyűlés elnökletem alatt a' legnagyobb Hiedelemmel tartatott meg, ámbár az olly népes volt, hogy kintelenek valánk a tanátskozást az udvaron folytatni. Eredméwi az, hogy Nagy Ignácot71 köveinek választónk A tanácskozások röviden mentek, mert gyűlés előtti dél után nállam mind a két párt, melly a jelen körülmények között már egygyé olvadt, öszve jővén, előre a gyűlés menetelét elhatározónk. Ügy hogy a köz gyűlés két óráig alig tartott, a midőn a sok nép ismét eloszlott. Egy estve Károlyba''1 öszve gyűjtötte volt a lakosokat Bencze, s magyarázgatolt nekiek, s akkor történt muzsikával való járkálás az utzákon, de akkor zavar nélkül. Azonban a mindenütt oknélkül elterjedt hirek benünket is aggodtattak, mert a' nemesek meg nem foghatják privilégiumaik elvesztését, s nem hiányzik a két castának egymás irányába ingerkedése. Végre azok, kik itt Hintsenek, nem tudom mit gondolván róttunk, már előre ur dolgaikat elengedték, s ennek hire a távolabbra is elhat. Az emberekben hasonló vágyakat gerjeszt. Istennek hála, mi nem láttuk azon forradalmat. Úrbéri embereink nem tudom örülnek-é vagy csudálkoznak inkább a történteken, s' még félnek is. Némelyek csalogatásnak hívén a dolgot, katonáskodást gyanítván, érette telyesítendőnek. M ost lít semmi baj nem mutatkozik. Mi lesz későbben, nem tudom. Annyit látok, hogy a törvény executíiója, a pótló szerződések magyarázata ezer bajokat fog előidézni. Adja Isten találjanak Bátyámék, a ministerium modot a' törvény végrehajtására. Itt a' közép rend nagyobb része gazdálkodásában iszonyú hátra marad, 57

64 's mi addig meg helyre jöhetünk, bizony megleszünk akadva, meri a' marha árasa s pénzünk,7'1 tehát szerezzenek bankot75 s olcsó pénzt eszközölni a uukottak felsegéllésekre. A városon itt is alakult örsereg,76 de a helységekbe alig lehet tudni. melyik nemestől vagy nem-nemestől kell-é tartani. AJ fegxjverl kezekbe adni tanátsosnak nem tartánlc. S ha a féketlenség kiütt annak rneggátlásara alig jogunk sikeres eszközt találni, azonban ettől Isten mentsen. A pénz küldését, mint iram, regen megrendeltem, azonban Pechy tsak e' pilanat.ba hozván hozzám a" nyugtatványt, azt postán azért küldöm, mert egvpár nappal hamarább fel jutt mint a követ, ki jövő szombaton indul. Pali a' gyűlésen nem volt, nem is szándékozik menni, még tisztába nem jön magaval, mikép al az uj rendszerben hivatala. Nagy Náczi7ft elbeszel mindent, nem. járasztom Bátyámat most, midőn olly temérdek teendőjök van. Hát az ősiség még fen marad? Többnyire kedvezéseibe zárt megkülömböztetett tisztelettel maradiam Kelt NKárolyban, márc. 29., Édes Bátyámnak alázatos szolgája G abányi Sándor U. i.: A soházi nyugtatványt ide zárva küldöm Nagy Ignácz személyére kiadtam a pénzt, é: 600 ft. Az Írnok számára kivántatván Bátyám által, használya maga a körülmények szerint. Ezutánra naponkint 30 xr lévén egy napi dij. JEGYZ ETEK 1. K e n d e Z s ig m o n d i a lig á p r. 1. S / a t m á r m e g y e i k ü /é p n e m e s, a m e g y e k ö z é le té b e fia ta lo n b e k a p c s o ló d ik tól v ic c n ó tn riu s tól tö b b m e g y e lá b la b lr á ja, tü l a n y ír i já r á s fő s z o lg a b író ja, 1832-töl e ls ő á llm á n, ben S z u tm á r m e g y e o rs z á g g y ű lé s i k ö v e te, m a jd ban is m é t e lv á lla lja a k ö v e ts é g e i ig a lib e r á lis tá b o rh o z ta r to z o tt, m a jd e g y re in k á b b a k o n z e r v a tív e s z m é k s z ó s z ó ló ja u tá n e s á s z á i i b iz to s. É le té rő l b ő v e b b e n : T a k á c s P é te r : K e n d e Z s lg m o i d, In.: K ö lc se y F e re n c le v e le z é s e K e r o e Z s ig m o n d d a l. P e tő fi Ir o d a lm i M ú ze u m C a liá n y i S á n d o r ; S z a im á r m e g y e i n e m e s k ö z ö tt fő s z o lg a b író, 1848-tól m á s o d - alisp a n ban &. h ír h e d t" s z a tm á r i k ó v e iv á la s z tá s k o r K u v á ts Á g o st és U J fa lu ss y M ik ló s lib erális k iv e te k h e ly e tt U ray B á lin tta l öt k ü ld ik P o zso n y b a k ö v etn ek A pozsonyi o r s z á g g y ű lé s i If jú s á g n a g y fe lh á b o ro d á s s a l fo g a d ta őket. A m in t U rav B á lin t ir ta..c sa k k o c s is u k ü g y e s s é g é n e k k ö s z ö n h e tte é le té t. U ra y le is m o n d o tt a k ö v etség rő l, és Becsbe fu to ti panaszra 3. S zerd ah ely i P á l: K ölcsey h a lá la utó n S /.a tm á r m e g y e fő je g y z ő je. S o k at te lt K ö lc se y. r- d e m e in e k e lis m e r ie té s e e i i. d e p o litik a ila g n a g y o n e ltá v o lo d o tt a költő lib e ra liz m u s á tó l. T e lje s m e g g y ő z ő d é s se l k o n z c iv a tiv le n tól S z a tm á r m egye a d m in isz trá to ra. M int ily en nek, sok szidalm át k ellett elszenvednie. L ásd a 4 sz. levelet. 4. L ásd az 3. sz. lét eiét. 5. M inderről b ő v e b b e n : Kácz Istv á n : Az évi sz a tm á ri 12 p o n t, D eb recen A W esselén y i-p errő l b ő v e b b e n : T r ó c s á n y i Z s o lt: W esselényi M iklós Bp i. h. 7. D o m a h id y M enyhért, lib e rá lis szatrn ai i n em es iuib-o..ri Eötvös M ihály m elleit m ásodaiisp á n ja le tt a m eg y én ek. E gyetlen fia t e lk ü ld i" h o n v é d n e k. 8. K ovát! L ajos, K ölcsey p a tv a iistá ja m ajd S zéchenyi b ű v ö letéb en élő ellenzéki politikus, aki egyik sz erv e ző je le tt D eb recen b en a b é k e p á rtn a k. i84i-uen részt v ett a sz a tm á ri 12 p o n t m eg fo g alm azásában. 9. Ilo tk a L ajos és Im re u g y a n c sak lib e rá lis nem esek, részü k volt n e k ik is a sz a tm á ri 12 pont fogalm azásában és m egyéi elic ead'.ai.isáuari. 10. A le v e le k e t b e tü h ü m á so la tb a n k ö zö ljü k, csak a k ö zp o n to zásn ál té rtü n k el az ered etitő l, am e n n y ib e n a m o n d a to k v égére vessző h e ly e tt p o n to t te ttü n k, p ó to ltu k a h ián y zó k é r d ő je le k.rt rtb. 11. A«1847 n o v em b eréb en m eg n y íló o rsz á g g y ű lé sre sz erv e zetten és p ro g ra m m a l é rk e z te k a k o n z e rv á lu n k és a lib e rá liso k eg y arán t. S z á m a rá n y u k k ö z ö tt sem volt je le n tő s az eltérés, és az u iasításcs ren d szer eleve heves v itá k ra ösztönözte a tö rv én y h o zó k at. E zekről a vitákról 1647-öen ban m ár a n ap ilap o k is beszám oltak. 12 Az ellenzékiek tö rek ed tek a rra, nogy az ország sérelm ei, kö zö ltü k az ad m in isztráto ri ren d szer alk o tm án y ellen es bevezetése is, szerep eljen ek a k irály i elő terjesztésre adandó v á laszb an. «,.vál u iz fe lira lb a n '. 13. A m int m á r e m lítettem a 3. jeg y zetb en, I8i6-ban az u ra lk o d ó S z a tm á r m egyéb en a n ag y o n becsületes, politikai m eggyőződésében azonban k o n zerv atív S zerdahelyi P ált, a m egye korá b b i fő jeg y ző iét n ev ezte ki S z a tm á r m egye a d m in isz trá to rá n a k, fö isp án i h e ly ta rtó já n a k. S zem ély ét a sz a tm á ri n em esek tisztelték, s ö rü lte k, hogy k ö z ü lü k v a ló ra b ízta a m egye s o r s á t V. l'e r tíir.u n d, Ille tv e a n n a k k a n é M iárja, A p p o n y i G y ö rg y. 14, S z a b o lc s m e g y e h e v e s e n tilta k o z o tt a z a d m ln ls z tr á tu r i re n d s v e i bevezetése ellen, és tilta k o z á s á n a k p á r to lá s á r a k i r t e S z a tm á r m e g y é t, d e az n e m á llt ki Szabóiét, m ellett. 5 8

65 15. Az 1842-us Z ág ráb m egyei.lsz iü jiiá sró l van s / >, ah o l az illír p á rt e rő sza k k al sz é tv e rte a m a g y a rb a rá t n em esek gyűlését. B ő vebben: A rató E n d re : A nem zetiség i k érd és tö rté n e te M agyarországon, , I 11. Bp., 1961). II V. F crd m án d B á r az o rszág g y ű lést n e n!5, honén', a k éső b b n á d o rrá v á la szto tt Istv á n fő h erc eg n y ito tta m eg. 17. A p le ty k á ró l nem tu d u n k tö b b el. A h á z a sp á rn a k a z é rt k e lle tt re fo rm á tu s h itre té rn iü k, m e rt a k a to lik u s eg y h áz nem en g ed ély ezte a v á lá st, u re fo rm á tu s v a llá s p a p ja i viszont hűtlen ség esetén elv álaszto ttak a h ázasfelek et ágytól, asztaltól ' íi (1. S zatn iü r m egye nem esi ko. g>. lése, a k ö v etek m eg v álasztásáv a l egy id ő b en b izo ttság o t v álaszto tt, a k ik n e k fe la d a tu l sz ab ta, hogy am íg az o rszág g y ű lés ta rt, m in d en szükséges tém ában k észítsen ek egy k ó v etu tasítás-terv ezctel, am it a nem esi közgyűléssel k ellett m egsz av aztatn i. E rről a b izo ttság ró l v an itt szó. H ogy ííilí-b e n k ik v o ltak a tag jai, azt m a m ég n em tu d ju k. A n y a u la s itá s: a k ö v etek m e g v á la sztá sa k o r az o rszág g y ű lésen e lő fo rd u lh a tó m in d en fo n to sa b b k é rd é sk ö rt felö '^ lő a la p u ta sitá ssu l lá ttá k el a re n d e k v á la szto tta lk a t, am i egyben a követek igazoló levele is volt P ozsonyban, az országgyűlésen. K orda L órinoccl, S z a tm á r m eg y e első alisp á n já v a l, a k i K en d e Z sigm ond k ö v e ttá rsa volt az as o rszág g y ű lésen.,. S oii'ssich P o n g rá c ( ) k irá ly i sz em ély n ö k rő l, az alsó tá b la eln ö k érő l le h e t szó. Balog-, Balogh K o rn él G yőr m egyei alisp án ró l és országgyűlési k ö v etrő l leh et szó a lev élben. D iener nem tu d n i, k irí' gondot a levélíró. M árm in t S zerd ah ely i P ál, sz a lm á i' m egye a d m in isz trá to ra, lásd a.1. ez. jeg y zetet. V alószínűleg olyan zsidó áren d áso k ró l van *xó ak ik a reg álék m ellé m ajo iság l haszonv é te le k e t is b érellek, s a k ik n e k K en d e felm o n d ta n b érletet ezéri p e re lh e tté k K endét, s fellebbeztek a m egyei d ö n tés ellen. Íg y es ezért k é rh e tte fel a K a n c e llá ria a p e rt S zatin ár m egyétől. N K áro ly : m in d en esetb en N a g y k á ro ly ró l v an szó, S z a tm á r m egye sz ékhelyéről. Az 1847-es országgyűlésen a k irály i elő terjesztés azt k érte az országgyűléstől, hogy a n á d o rv álasztásró l a k a to n a i é'c lm ez és m e g v á ltá s á n '1. a v áro so k re n d e z é sérő l", a n n e l, k e resk ed e le m és k ö zlek ed és ille s z té s é r ő l, az ö rö k v á ltsá g o t szab ály o zó törvény m ó d o sítá sáról, a b ü n te tő tö rv é n y k ö n y v k id o lg o zásáró l é? a R észek v isszacsato lá sá ró l tá rg y a lja n a k. O u 'z ti. K anulh = K ende Z.sigmr.nd két fia : K ende G usztáv és K ende K anul. S zabolcs m egye tisz tu jltá sa i h írh e d te k v o lta k v éren g zéseik rő l. Az 1847-es tisz tú jítá s t fe l is k ellett függeszteni a visszaélések és kortesk o d ést k m iatt. P é e h y L ászló alisp á n s z e re 'p 't v o ln a len n i S zabolcsban, e z é rt k ö lcsö n zö tt N ag y k áro ly b ó l 6009 fo rin to t. 50 sz ázalék o s k a m a tra. Az 1836-os tisz tu jftá s vérengzései nyom án S zabolcs m eg y e tisz tik a ra ellen v izsg álat in d u lt, s m ég 1848-ban is ta rto tt a per. B ővebben e rró l: Bene Já n o s : l'isziú jllás Szabolcs v árm e g y éb en ib3s-ban, A cia A eaóem íae P aed ag o g ieae N y ireg y h ázien sis T óm 8 A M a rx izm u s Len ln izm u s T ö rté n e ttu d o m á n y, N y íreg y h áza, tljh e ly i K áro ly az eg y ik legősibb S z a tm á r m egyei n em es család ta g ja. P illa n a tn y ila g nem tu d u n k tö b b e t róla. M ándy P é te r lib e rá lis S z a tm á r m egyei nem es. T a g ja v o lt a sz a tm á ri 12 p o n to t sz erk e sztő b izottságnak A várm egyei nem esség peres ügyeit intézik. László szám v ev ő : Az a lta rja i L ászló család eg y ik S z a tm á r m egyébe sz á rm a z o tt ta g ja. K o n k ré ta n nem tu d ju k, k ire u ta l a levélíró. N em esi és H adi p én ztár: 1818 eló tt a várm egye külön kezelte a bevél eleit és p én zfo rrásait. A n em esi p é n z tá rb a a különböző nem esi h o z z á já ru lá so k a t fiz e tté k be, s ezt k ü lö n k ezelték m ind a házi. m ind a hadi pén ztártó l. A h adi p én ztár az állam i szü k ség letek fed ezésére D eíizetett. jo b b á g y o k tó l b e h a jto tt a d ó k a t k ezelte csak. P éeh y c salád eg y ik ta g já ró l v an szó, név sz e rin t n em tu d ju k leiről. A P é e h y fam ília az egyik leg k ite rje d te b b nem esi család. R észleteseb b en N ag y Iv á n : M agyaro rszág család ai cím erekkel és n em zed ék ren d i táb lák k al, Pest, 18C2. 9. k., old. \ S z a tm á r m egyei irén ztárb a n 1847-ben je le n tő s h iá n y t fed eztek fel,_ s a p é n z tá r kezelői ra b lá ssal m a g y a rá z tá k a h iá n y t. E rre v o n a tk o z o tt a vizsg álat, k id e ríte n d ő : v aló b an ra b lásró l v ag y sik k a sz tá sró l v a r -e szó?! Vetés, S zatm ár m egyei község. M a: V etis R om ánia. S zaim d r m eg y éb en 1895 ó ta b irto k o so k a S zerd ah ely iek. S zerd ah ely i G y ö rg y nem já tsz o tt jelen tő seb b szerepet n m egye köz.éleléoen. V ályi L ajo s = V állyl L ajos, a 12 p o n to t sz erk e sztő b izottság egyik jeg y ző je ^ ^ a ^ Ő r S á g g W r e " " 08 0rszág í!y ű l'-s;1 if3ük,-n t k ü id i P á l m á i m egye P o zso n y b a, az Jé k e y M e n y h ért fia Jé k e y Ignác. A Jé k e y család S zabolcs m egyéből ered, III. E n d rétő l n y e rte k ősei a d o m á n y t J e k e ltozsegre. In n e n sz á rm a z ta k S z a tm á r m eg y éb e J é k e v M enyh é rtrő l és Ig n ác n ev ű fiáró l p illa n a tn y ila g n em tu d u n k tö b b et, m in t a m it a levél e m lít' sz a tm á ri Sóház, só le ra k a t, a h o n n a n e lju tta tla k a sót a fogyasztó k h o z. Á llam i m onopóliu m elfo g a d tá k egyes so h d zak k a p c so la to t ta rto tta k eg y m ással így u ta lv á n y o z o tt csek k je ik e t P ozso n y i S ó h áz-n ak K m inősen az orszá... k p e rió d u sá b a n e m e lk e d e tt je le n tő ssé a p r. T ávoli m egyék elk e rü le n d ő a pén zízú li tás veszélyeit -- ide u ta ltá k a k ö v etek es ifjak n cp id ijail. réseire L ö rin cn ek al{ az elsö a lispánságot cserélte fel a követséggel, a konzervatívok k é r liszt áv főbíró: N a g y k áro ly m ezőváros fú b ira já ró i van szó, a n n y it tu d u n k ró la h o g y K ölcsey életében még h írh ed t k o n zerv atív volt. R estauráció = tisztú jltás. J a r m y Im re k irá ly i ta n á c so s: S z a 'm á r m egyei e reo elü, de S zabolcsban is b irto k o s család, ^zo ln o k i Já rm i Im re ben S zabolcs m egye a lisp á n ja volt, és k irá ly i tan ácso s. G róf K áro ly G y ö rg y ő n a g y sáea ( ), S zéchenyi e z re d tá rsa, b a rá tja, B a tth y á n y L a jo s gr. só g o ra, az 1830-as é v ek b en a S z a tm á r m egyei ellen zék vezető je, 1839-től a fő ren d i ellenzék tag ja. 59

66 3i. R ozsy csen d b izto s: p illa n a tn y ila g nem tu d u n k ró la tö b b et, m in t a m e n n y it a levél em lít. 52. Kába István, tag ja volt a szatm ári 12 p ontot szerkesztő bizottságnak. 03..viai inlcas. ism eretlen szatm ári m -nes. 04. itiskó Ignác, t sz a tm á ri 12 p o n to t ö sszeállító b izottság jegyző je, 1848-ban főjegyző, k ia d ta?,.h azafiul F elszó lítás! cím ű k iáltv án y t a nem zetőrség szervezése céljából, 55. Az ói írn o k o k : 1847 fe b ru á rjá b a n S z a tm á r m egye a P o zso n y b a n levő ifja k h e ly e tt ú ja k a t k ü ld ö tt írn o k o k n a k, h o g y m inél tö b b en is m e rk e d je n e k m eg az o rszág g y ű lés m en etév el es a törvény no? ás rendszerével. 5G. CseiiKcrsim a, a XVIII. századtól b itto k o s Hl a K orda család. _ 57. A szom o rú h ír, h o g y J"48 fe b ru á rjá b a n m eg h alt P o zso n y b a n K o rd a L őrinc. Öt s ira tjá k 1á n y a i. 53. s* ni m ar ném eti mosni<a., 59. F ogarassy, ism eretlen szem ély, sejth ető en a n y íri já rá s als /o lg ab írája. 60. Az fe b ru á r 24-én k itö rt ír, n< a rorm dalom rn utal a h véliro. 61. P e stc r Z eitu n g : P esten m egjelenő n em et n y elvű újság. B ővebben : Szem ző P iro s k a : A Pcsler Z eitung tö rté n ete. M agyar K önyvszem le, 1941., 50 P8. p. 62. A lg em ain c: A llgem em e Z eitung, 1798-ban S tu ttg a rtb a n m egjelen ő lib e rá lis n ap ilap, 1803-ban b etiltják, 1817-ben A ugsburgban indul ism ét, nagyon n ép szerű lelt a refo rm k o ri M agyarországon is ig szerk esztik A ugsburgban. 63. özvegy S< térné, ism eretlen szem ély. J4. K ro n er L ajos, M cson m egye alisp án ja. S zéchenyi István k ö v ettársa az as o rszág gyűlésen. 85 In petto ntrr.nl ekni-ék. tág y ak o zó k. ÍU). V ályi, P crhy V állyi hajó* lásd a 41. sz. jegyzetet. P échy, lásd a 37. sz. jegyzetet. 87. Nocb, ism eretlen szem ély. 63. U jfalusi. D om ahidy s Nagy Tgnácz: U jfalussy M iklós a szatm ári 12 pontot szerkesztő bizottság tag ja ban k ö v e tté v á la sz tjá k K ováts Á gosttal, de U ray és G ab án y i S án d o r elütik a köv etség tő l; D om ahidy, lásd a 7-es jeg y zetet; N agy Ignác, lásd a 71. jegyzetet. 69 B o tk a L ajos k ö zö tt fő szolgabíró, 1832-ben K ende Z sigm ond..ü tö tte el" az alispánságtól. Része volt B otka Im rév el eg y ü tt a szatm ári 12 p o n t m egszcrkeszteséöen. 70. D om ahidy «K o v áts: D om ahidy M enyhért és K ováts L ajos. L ásd a 7. és 8. jegyzetet. 71. N aav Ig n á c : K ö lesey n ck v o lt p a tv a ristá ja, 1848 fe b ru á rjá b a n, K o rd a L ő rin c h a lá la u tán őt v álasztják követté S zatm ár m egyében. A fo rrad alo m szele K ende Z sigm ondot is h a z a so d o rja C égcnybe, és a m egyei n em esség 1848, m árciu s 29-én K ováts L ajo st k ü ld i K ende h ely ett köretnek. 72. N agykárolyban. 73. Benyz*.; iigocsat ered etű nem esi család. N em tu d n i, k ire gondolt p ontosan a levélíró. 14.,, s p é n z ü n k nin cs, fo ly ta tó d o tt v o ln a b iz o n y á ra a gondolat, ha n y u g o d t G ab án y i gondolni menete. 73, Olcsó pénzre, b a n k ra, ala c so n y k a m a tra felv eh ető p én zre le tt v o ln a sz ü k ség e a sz atm ári középbit tokos nem ességnek. 7<í. N em zetőrség. 77. Szerdahelyi P álról, az ad m in isztráto rró l van szó. 7fl. N agy Ignác, lásd a 71. jegyzetet. # _ A forrásokat k ö zli: T akács Péter 60,

67 Közművelődés CSERMELY TIBOR: 10 éves a Pedagógiai Műhely A raikor 1974-ben a Pedagógus Továbbképző K abinetben felm erült az a gondolái, hogy az 1966-tól folyam atosan m egjelenő Évkönyvek m ellett szükség lenne egy évente gyakrabban nyom tatott, az oktatási és nevelési nóvum okra gyorsabban reagáló, róvjdebb írásokat tartalm azó nevelésügyi folyóiratra, akkor a kezdem ényezők m inden bizonnyal nem gondoltak arra, hogy m egvetik az alap ja it egy olyan p e dagógiai periodikának, am elyre e megyében még nem volt példa. V alójában azonban nem előzmény nélküli akkor ez a törekvés, hiszen m ár a felszabadulás előtt is voltak pedagógiai periodikái m egyénknek, és a felszab ad u lást követő m ásodik évtizedben ism ét jelentkezik a pedagógus társadalom ilyen iiányü igénye. Ezt először a kérész életű Szabolcs-Szatmár megyei Nevelő, m ajd a Megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztályának Évkönyve igyekezett kielégíteni. A Pedagógiai Műhely első szám a 1975 áprilisában jelent meg. K iadóként a Szabolcs-Szatm ár megyei T anács V. B. m űvelődési osztálya, a Pedagógusok Szakszervezete Megyei Bizottsága és a Pedagógus Továbbképző K abinet szerepel. A szerkesztő, dr. T óth László az első szám előszavában arró l ír, hogy a Pedagógiai M ű hely a Továbbképzési K abinet, ahol Szabolcs-Szatm ár megye nevelőinek és o k tatásügyi dolgozóinak ideológiai, pedagógiai és szak m ai-m ódszer tani továbbképzését szervezzük. Tágabb értelem ben e m űhelyhez tartozónak te k in tjü k m egyénk v alamennyi p ed ag ó g u sát... Célunk, hogy lehetőséget adjunk, fórum ot biztosítsunk azoknak, akik gondolata;kai, tap asztalataik at mások szám ara is hozzáférhetővé a k a r ják tenni." Egyértelm űen kirajzolódik tehát e program ot adó bevezetöbői, hogy a lap keltős célt tűz m aga elé: egyrészt a továbbképzés érdekében tágítani a m ű helyt, s potenciálisan bekapcsolni a m unkába a megye valam ennyi pedagógusát, másrészt fórumot, tapasztalatcsere-lehetőséget biztosítani azoknak, akik m unkájuk, gyakorlatuk elem zesere, tap asztalataik és elképzeléseik közreadására vállalkoznak E gondolat kapcsán jegyezzük meg, hogy a Pedagógiai M űhely, követve a 60- as, 70-es evek megjmi pedagógiai kiadványainak szándékát, önm agában azzal is mi-sziót teljesít, hogy publikálási lehetőséghez ju tta tja azokat az am biciózus kollégákat, akik hajlandóak pedagógiai tapasztalataik elem zésére, m unkájuk eredm é- njeirői. n etán k u darcairól általán o síth ató következtetések levonására. E záltal a m e gye nevelótársadalm a szám ara hozzáférhetővé teszik m indazt, am i m ások pedagógiai gyakorlatát term ékenyítheti, újabb ötletet adhat, s a nevelői tevékenységet gazdagíillatja. De a közösségi érdekeken túl a megyei pedagógiai folyóirat m indig jelenti a kezdő írogatok bátorítását, segítését is, am ely sohasem elvtelen engedm ényeket jelentett, hanem a szárnybontogatók felelősségteljes tám ogatását. Már a 60-as, 70-es évek pedagógiai kiadványainak tapasztalatai is igazolták, a műhely esetében pedig teljesen egyértelm űvé vált, hogy a kiadványozásban egyfajta megyei koordinállságnak és koncepciónak kell érvényesülni. E folyóirat m ellett S meg k ellett szervezni a fellelhető oktatáspolitikai, pedagógiai, szakm ai-m ódszer- 61

68 lani erők koncentrációját. Azt hiszem, ma m ár joggal m ondhatjuk, hogy a lap példaszerűen terem tette meg a szerzői, szerkesztői, kiadói erők egyesítését a fenti célok érdekében a művelődési szakigazgatás, a főiskola, a kabinet, a pedagógiai társaság megyei tagozata kapcsolatával. Ma m ór pontosan m érhető, hogy ezt a pedagógiai publikációt többnyire szigorú m ércéjű felelősségérzet kísérte, a tapintatnak és a bátorságnak a szintézise. Sokszor gondolok arra, hogy az a több tucat kolléga, aki a M űhelyben vagy más megyei pedagógiai kiadványban m egjelent írásával élte át először saját m unkájának nyom tatásban látott büszke érzését, s az a több száz, vagy ezer, aki legalább egy-egy ötlet nasznosításáig eljutott az Írások kapcsán, m inden bizonnyal m egérezték valam it az alkotó értelm iségi m unka izéből. Ha m egkísérelnénk felvázolni a lap történetét, m indenképpen az első két, ún. kísérleti", vagy m inta" szám hívja fel a figyelm et m agára (1975. április és szeptem ber). A M iniszlertanács T ájékoztatási H ivatalához beterjesztett engedélykérésre pozitív válasz érkezett. A kezdeti nehézségekkel azonban így is meg kell küzdenie a lapnak. Az évente 4 alkalom ra, esetenként 3 ív terjedelem re m éretezett jóváhagyás ellenere 1976-ban mindössze egy, 1977-ben két szám jelenik meg. Ezek a számok meg jócskán magukon viselik az esetlegességet, az éppen készen lévő írá sok közleséi. Viszont kialakul az azóta is szilárd rovatrend: Pedagógia, Közművelődcs, Bemutatjuk, Szemle, Hírek címmel. K étségtelenül a leggazdagabb anyag a Pedagógia címszó alatt tárul az olvasó elé. Á ltalában az időszerű elvi és gyakorlati kérdések kapnak publicitást, és szerzői között egyaránt m egtaláljuk a gyakorló pedagógusokat, az oktatásügy irányítóit és a tudom ány képviselőit. Nem könnyű tem atikai rendbe szedni a 10 ev term ését, de az alábbi tém akörök jól kirajzolódnak a pedagógiai rovatban: közoktatás-politika, tanügyigazgatás; neveléselm életi kérdések; tantervi problém ák; metodikai, szakm ódszertani, tantárgypedagógiai írások; neveléstörténeti publikációk; az iskola és közm űvelődés kapcsolatának kérdései; az iskolavezetés g ondjai; példának szánt műelemzések. A Közművelődés rovatban m egjelent írások többsége valam ilyen módon kötődik az iskolához, az ifjúsághoz, nem csak úgy, hogy témái kapcsolatba hozhatók a szervezett iskolai oktatással, hanem úgy is, m int annak kiegészítői és a szem élyiségform álás fontos, nélkülözhetetlen eszközei. Így van ez akkor is, am ikor az iro dalmi es diakszinjátszasrol, a dolgozók iskolája oktatásáról, a szabolcsi néptánc helyzetéről, a megyei írócsoportról, az ifjúsági klubokról, egy-egy község közm űvelődéséről, a szabolcsi kiadványokról, a megye zenei életéről, a képzőművészetről, a színházról, vagy népfrontm ozgalm i feladatokról olvasunk. Ő szintén hisszük, hogy jó úgy szolgálatát vállalja a Pedagógiai M űhely a Bemutatjuk rovattal. Konzekvens a szerkesztés abban, hogy szám onként egy intézmény és egy jelentős személyiség b em utatását vállalja. A legjobban sikerült írásoknak van erejük ahhoz, hogy egyik-m ásik pedagógus, vagy népm űvelő személyes em beri vonását és lelkesítő példáját is felm utassa. M indannyian érezzük és tudjuk, hogy napjainkban nagy szükség van erre. ö rü lü n k a Szemle rovatnak, hiszen az itt m egjelent könyvism ertetések, recenziók, bírálatok nem csak az általános tájékoztatást szolgálják, hanem kiem elten k e zelik az e tájból sarjadó írások és a pedagógiai gondolatok közzétételét. 62

69 Csak dicsérő szóval lehet illetni a M űhely szépirodalmi és képzőművészeti anyagát. írok, költők bem utatásakor több alkotásuk is helyet kap az adott lapszám ban. A 10 ev alatt több m ini 20C vers rajzo lta plasztikusabbá azt a képet, am it a szövegszerű bem utatás biztosított. K épzőm űvészeti alkotásokról, képekről, szobrokról, grafikákról, színházi előadások jeleneteiről készült gazdag képanyag, a 10 esztendő folyam án ezernel is több illusztráció, esztétikai igényességgel, jó képsokszorosító technikával em eli a kiadvány színvonalát. A megye pedagógiai periodikáiról szóló dolgozatom ban m ár leírtam, de úgy é r zem, hogy most a köszöntő szavakhoz is hozzátartozik: a Pedagógiai M űhely jól él talentum aival, szerkesztője, szerzőgárdája felelősséggel, igényesen dolgozik. Mi. ak ik nek m ódunk volt nyomon követni fejlődését, és szerzőként m indm áig kapcsolatban m aradni a lappal, jól látju k, hogy nem volt könnyű az idáig vezető út. G yakran é r te kritika, hogy a profiltisztítás jegyében ne vállaljon fel bizonyos tém ákat, m a ra d jon meg a szűk körű, praktikus szakm ai tem atikánál, de s hiszem, hogy ez az egyik legnagyobb érdem e a szakm ai lap jellegéi megőrizve, a M űhely nyitott tudott m aradni az általános em beri, művelődési, m űvészeti tém ák szám ára is. A m i kor születésnapi jó kívánságainkat megfogalmazzuk, bizakodva gondolunk arra hogy a Pedagógiai M űhelyről m a is úgy írhatunk és beszélhetünk, m int 10 éve töretlenül elő és haló szakm ai periodikáról. A közelm últban lezajlott tudom ányos ülés, am ely a Miihely m egjelenescnek 10 eves évfordulóján több időszerű tém át exponált, szám ba vette az elm últ időszak tap asztalatait, s m egfogalm azta a jogos elvárásokat is. Ószinten kívánjuk a szerkesztő bizottságnak: kapjanak jó írásokat, hogy keveset töprengjenek, meg kevesebb cikket tegyenek félre, vagy utasítsanak vissza. A szerzőknek azt kívánjuk, hogy a szó erejével és igazságával tudjanak hatni megyénk pedagógiájára és kozm uvelödesóre, s öregbítsék a megye h atárain túl is a szabolcsi szellemi alkotások hírnevei. Az olvasóic pedig találjanak m indig olyan gondolatokat a M űhely lapjain, am elyek eligazítanak, felm u tatn ak, elgondolkoztatnak és lelkesítenek.

70 MANKÓ MÁRIA: Tények a szórakozókról, gondolatok a szórakoztatásról A szórakozás jelensége-jelentősége régóta foglalkoztatja a gondolkodókat. V a lahogy m egtanultunk úgy együtt élni vele, m intha teljesen tisztázott, s m indannyiunk szám ára világos lenne term észete és tartalm a. V alójában csak a jelenségoldal m egragadására fu tja, s h a m élyebben a dolgok mögé ak aru n k nézni, azt tap asztaljuk, hogy a sokat és sokak által haszn ált azonos szóalak rendkívül változatos, sokszínű ta rtalm a t fed. A szórakozást nem értelm ezzük egyform án, hanem m indenki elsősorban m agára vonatkoztatva, a m aga elképzelése szerint közelít hozzá. Így azu tán k ialak u l egy olyan helyzetkép, hogy e területen nem nagyon találu n k olyasféle kapaszkodókat a közm űvelődés szám ára, am elyek segitsegevel egy tudatos szórakoztatáspolitika alak íth ató ki. A jelenlegi elm életi m egközelítések egyikéről sem m o n dhatjuk el, hogy a szó rakozás gyakorlati tap asztalatain ak általán o sítása lenne. A szabadidő-szociológia kutatási eredm ényei egyértelm űen bizonyítják, hogy szabadídőtoh ésünk túlnyom óreszt szórakozó jellegű. Befogadásvizsgálatoknál is nem egyszer bukkanunk a rra az inform ációra, hogy ak ár pl. olvasásunkban, ak ár film - nézésünkoen a szórakozási vágy ü ltet bennünket a moziba, a tv elé, véteti kezünkbe a Könyvet. Mégis: a szórakozás terü letét nem jellem zi az egységes szem lélet eive. A lapvető oka: a szórakozó nem-ismerete. Pedig a szórakozásnak a hétköznapi életben sajátos társad alm i státu sa van, am elynek lényegét a m indennapi elégedettség egyik összetevőjeként kezelt kellem es irán ti kereslet adja. Ez a kategória az egyén oldaláról nézve olyan értékkategóriává lép elő, am ely egyfajta harm óm aterem tesre képes a szórakozó sa ját belső világában, illetve környezettel való kapcsolatában. A kellem est a szórakozás szubjektív feltételeként szoktuk kezelni. A szórakozás érvényességi körének m egfogalm azásához azonban szükség van még egy feltételre: ez egy objektív feltétel, akár nevezhetnénk negatív feltételnek is. Ez a kényszertevékenységtöi m entes szabad idő, am ely önm agában (a kellem es n élkül) nem elég ahhoz, hogy szórakozásról beszélhessünk, de nélküle se beszélhetünk róla. F, feltételekkel ha általános érvényű fogalom értelm ezésre nem is vállalkozunk leírható az a jelenség, am ely m eglehetősen sok gondot okoz a szem élynek is, aki szórakozni akar, s a szórakoztatónak is, aki e term észetes em beri szükséglet kiszolgálására, kielégítésére törekedne. A szórakozóval ism erkedés első lépéseként a szórakozás köznapi értelm ezésének nyom on követésére vállalkozunk. E hhez véletlen m in tav étel alap ján 228 m élyin terjú állt rendelkezésünkre. A kérdezőbiztosok felad atát népm űvelés szakos h allgatók lá ttá k el. Ezek a vélem ények a m egkérdezettek viszonyát tükrözik a szói akozáshoz, s 64

71 valójában arra adhatnak választ, m ennyire van értelm e szinte p a rttalan n á tá g ítani a m indenki m aga dönti el elvre hivatkozva a szórakozás kom petenciáját. A 228 lő elképzelése, szórakozásértelm ezése 4 csoportot képvisel: 1. Egy kis h ányaduk k o nkrét m indennapi tapasztalatából in d u lt ki, s n arra a kérdésünkre adott választ, hogy m it jelen t szám ára a szórakozás, m ilyen é r zések, vágyak jelentkeznek e.folyamatban, hanem pusztán tevékenységm egnevezésre vállalkozott. Iskolai végzettségüket tekintve 8 általános alatti osztályokkal, illetve 8 általánossal rendelkeznek. A 8 általánossal nem rendelkezők 58%-a (n 12), a 8 általánossal rendelkezők 44% -a (n = 50) sorolható ebbe a típusba. Nemek szerinti m egoszlásnak a tevékenység' jellegében van csupán jelentősége, a nők szórakozása ínkábo a p riv át szférában zajlik, míg a férfiak elsősorban a közösségi jellegűeket részesítik előnyben A válaszoknak érdekessége, hogy a szórakozási tevékenységlista az egyes szem élyek vonatkozásában nem íelsorolásjellegű, azaz: egyetlen, jó esetben két te vékenység m egnevezésében m erül ki. M agyarázatot k ereshetünk a tényekre pl. a kifejezőkészség hiányában (ami ta gadh atatlan u l függ az iskolázottság szintjétől), de a szórakozások alaposabb vizsgálata m ást is m utat. É letükben nagyobb szerepet játszik a szórakozás m int szolgáltatás, m in t a m a gasabb iskolai végzettségűek esetében. E nnek oka pedig egyértelm űen kereshető a n nak hiányában, hogy ők kepesek legkevésbé megkeresni önállóan a kikapcsolódás, felüdülés alkalm ait. Elfogadják, am it kapnak, ami éppen kezük ügyébe kerül, s ez gyakran jár együtt azzal is, hogy knlikatlanul veszik tudom ásul a m inőséget is. A többi típushoz viszonyítva általános m eg állapításként kezelhető, hogy az iskolai végzettség csökkenésével egyenes arányban nő a tv szórakozásban betöltött szerepe, s arányosan csökken a szellem i ta rtalm a t hordozó szórakozások m egnevezése. U gyanakkor első p illan tásra figyelem re m éltó a k o nkrét szórakozások közösségi jellege ( = kocsma, b aráti társaság, szórakozóhelyek látogatása, tánc, koncert). Még alaposabb szemlélés után azonban kiderül, hogy a közösségi érzés csak form át takar, valójában csak az együttlét öröm e jelen ti a szórakozást, s ennek ko n k rét ta r talm a alig van. 2. A m ásodik típusú értelm ezésben a szórakozás m int ünnepi tevékenysé szerepel. Itt m inden iskolai végzettségű képviselteti m agát. Az ünnepi kategória ez esetben nem a szórakozási tartalom jelzője, hanem a szórakozás időkeretének a minősítője. Ez az elnevezés azt jelzi, hogy e csoportba tartozók időháztartásában norm álistól eltérő zavarok álltak be a kényszertevékenységek és öntevékenységek között. A középfokú végzettségűek 31% -a (n - 64), az alapfokú végzettséggel nem rendelkezők 25%-a (n -- 12), a 8 általánost végzettek 120/0-a (n 50), s a felsőfokú végzettségűek 8,o'V0-a (n - 102) sorolható ebbe a táborba. Az ünnepi je l leg hangsúlyozása főleg a férfiak ra jellemző. E csoporton belül lényegében három irányultságot figyelhettünk meg az elemzés során: Az ünnepi szórakozások sorában vezetnek a közösségi jellegűek ( = vendégeskedés, családi, b aráti összejövetelek, k irándulás, közös játék). M ásodik helyen jegyezhettük azokat a m ódozatokat, ahol a tevékenység pénzigényét hangsúlyozza a szórakozó (az időigény m ellett). Szám ukra a szórakozás, a jó közérzet árucikk, am ely megfelelő anyagiak birtokában m egvásárolható I-- szóiakozóhelyek látogatása, vendéglátás, m űvelődési otthonok zenés rendezvényei, táncm ulatságai, kocsma). A rohanó élet gondjainak, az idegfeszültség feloldásának eszközét, önm a guk kiteljesítésének lehetőségét lá tjá k a szórakozásban azok az elsősorban felső 65

72 fokú végzettséggel rendelkező nők, akik sa ját bevallásuk szerin t időhiány m iatt r itkán tu d n ak elm erülni ( = olvasás, színház, hangverseny) szem élyiségüket is gazdagító szórakozásba. É rdekes a vallom ásaikból kicsendülő erős értéktételezés ü n nepi időnek, illetve az e keretb en m egvalósuló szórakozásnak. A szórakozás m in t ünnepi tevékenység első k ét m ódozata lényegében a szétszórjuk m agunkat koncepciót tak arja, s a közöttiek válaszára jellemző. A középfokú végzettségűek nagy része azt is m egfogalm azza, hogy szám ára a szórakozásban az a legjobb, hogy igénytelenül, felelőtlenül lehet e ritk a alk alm ak kor az időt tölteni. A kényszerm entesség a szabadság teljes átélését-álérzését té telezik e szórakozási m ódban. 3. A h arm ad ik csoport szerin t a szórakozás lényege a kikapcsolódás, a p i hentetés. A felsőfokú végzettségűek 56% -a (n 102), a középfokú végzettségűek 34% -a (n 64), s az alapfokú végzettseggel rendelkezők 30% -a (n 50) fogalm a zott így, s a szórakozási tevékenységek példajelleggel szerepeltek vallom ásaikban. Iskolai végzettségre tek in tet nélkül a m unka ellentétét keresik a szórakozási folyam atban. A felsőfokú végzettségűek (nem ek szerint) azonos arányban, a év közöttiek 9,8%-a m unkájával rokon tartalm akban keresi a szórakozást (= sakk, olvasás, kirándulás). A m unka ellentéteként szereplő szórakozási tartalom nak a vallom ások szerint lényeges vonása, hogy szem élyiségük kiteljesedését vélik általa m egvalósulónak, s vágyaik kiélésére is lehetőséget kínál. Figyelem re m éltó a felsőfokú végzettségűek esetében az is, hogy a pihenés, k i kapcsolódás hangsúlyozása elsősorban p riv á t szférához kötődő szórakozásokat je lent, s túlsúlyban találhatók szellem i elfoglaltságok (tipikusak: olvasás, zene, színház). Ez feltehetően kapcsolatban van azzal is, hogy különbség fedezhető fel a m u n kával ellentétes m otívum nál: a többség a m unka tartalmának ellentétét hangsúlyozza ( = term észettudom ányos végzettségűek hum án jellegű tartalm akat keresnek szellem i elfoglaltságként), s olyanok is vannak, akiknél a munkakörülményekhez (-» könyvtáros, pedagógus, agrárszakem ber, tsz-elnök) kapcsolódik az ellen téttev é kenység keresése. Igen előkelő helyen szerepel a sp o rt szinte m inden v álfa ja e csoportban szórakozási tartalom ként, alapvető különbség az, hogy a középfokú végzettségűek esetében inkább jelent tömegsportot, m int a felsőfokú végzettségűeknél. A középfokú vegzcltsegűeknél lényeges eltérés m utatható ki életkor és nem szerint is: a éves férfiak napi 3 4 óra teljes szabadidőről szám olnak be, am it bevallásuk szerint pihenésre, kikapcsolódásra fordítanak. Ök egyedülállók. Hasonló életkorú családosok szám ára inkább ünnepi jellegű a szórakozás, a fenti időm enynyiséget többletm unka végzése em észti fel. 4. A köznapi szórakozásm eghatározások negyedik típusa első pillantásra túl általánosnak tűnik, hiszen nem ko n k rét tevékenységre vonatkozik, nem is egy fu n k ció betöltésében m erül ki, hanem a válaszolók szám ára az a lényeg, hogy jól érzik a folyam at közben m agukat, szívesen csinálják, kellem esen érin ti őket a tevékenység végzése. Itt ism ét m egjelenik az elfoglaltságokban a közösségi jelleg. V alójában azonban az előző csoportok szinte teljes tevékenységlistáját tartalm azza. Ami m iatt külön csoportot alkotnak: igaz, hogy a felsorolt szórakozások minőségileg nem különböznek az előző csoportokéitól, mégis: többrétűtb, sokoldalúbb a szórakozáslista. A felsőfokú végzettségűek 35,2%-a (n = 102), a középfokú végzettségűek 35%-a (n 64), s 8 általánossal rendelkezők 14%-a (n = 50) sorolható e csoportba. N éhány következtetés a m in tára vonatkozóan a hétköznapi értelm ezésről: 66

73 A szórakozásokban felfedezhető egyfajta ism étlődő jelleg, az iskolai végzettség növekedésével a tartalm i rendszeresség, csökkenésével pedig a szórakozás formájának rendszerességét figyelhetjük meg. A szórakozás sznobisztikus m egítélésével felsőfokú végzettségűek között ta lálkoztunk. É rtelm etlen időtöltésként értékelték a szórakozást, s elh atáro lták tőle m agukat. V allom ásaikból kiderült, hogy a kocsm ázást, szórakozóhelyek látogatását s a könnyű m űfa]" term ék eit sorolják e terü letre. Az alacsonyabb iskolai végzettségűeknél is fellelhető ez a besorolási mód, de ők éppen érték et tételeznek ezek nek a szórakozásoknak. M inél kisebb településre valók a m egkérdezettek, an n ál h atáro zo ttab b an k i rajzolódik a tv szórakozást hom ogenizáló ereje. Ugyanígy az iskolai végzettség csökkenése is ez irányba m utat. Felsőfokú végzettségűeknél érdekes m ódon alig szerepel a tv, m int szórakozás. A nyugdíjas k o rh atá r is ilyen egységesítő tényező. Iskolai végzettségre tekintet nélkül elkezdenek hasonliiani egym ásra a szórakozások formájukban és tartalmukban is. A m egfogalm azásokban egyértelm űen előtérben állnak: az önm egvalósítás, a célszerű, az értelm es, a hasznos m in t szórakozásban érvényesülő k ategóriák. Ezeket a m értékeket" az aktívan dolgozók korosztályánál csak a felsőfokú végzettségűeknél (és elsősorban pedagógusoknál), elvétve a középfokú végzettséggel rendelkezőknél fedezhettük még fel. Figyelem re m éltó a zene szerepe a szórakozásban iskolai végzettségre, k o r ra, nem re tek in tet nélkül. A m egfogalm azások a szokásos könnyű kom oly kategorizálástól eltérően jó zenére, rossz zenére változtak, s e két alapcsoportba könnyűzenei és kom olyzenei ta rtalm a k at legtöbb esetben egym ás m ellett h e lyeztek el k edvelt szórakozásként. A véletlen folytán összm intánkba 55 pedagógus válasza k erü lt ( 15 tanító, 35 tan ár, 5 óvónő). V élem ényük azért érdekes, m ert a szórakozás pedagógiai dimenziójának sajátosságai, a befolyásolhatóság, alakíthatóság eredm ényei nagyrészt az ő viszonyuktól, m unkájuktól is függ. V álaszaikra általában jellemző, hogy meglehetősen iskolás. Szinte valam enynyien kifejtik, hogy a m űvelődés es szórakozás elv álaszth atatlan egym ástól, a szórakozás közösségi jellegét és kellerresközpontúságát fogalm azzák meg. Szórakozási tevékenységlistájuk annyiban tér el a többi felsőfokú végzettségűétől, hogy v alamivel több benne a fizikai aktivitást kívánó tartalom. Szórakozásértelm czésükben ritk án jelenik meg a m unka ellentéte jellegű felfogás, a tevékenységlista azonban egyértelm űen ennek jelenlétét bizonyítja. A közösségi jelleg erős hangsúlyozásával szem ben sa ját szórakozásuk inkább a p riv át szférában zajlik. A szellem i tartalm ú szórakozások között nem sik erü lt éles különbséget k i m utatni a felsőfokú és középfokú végzettségűek között. Az olvasm ány, film, színházélm ények, hobbi tevékenységek között ugyanúgy m egtaláljuk a könnyű m űfajt, m int a kom olyat. Vagyis a m űveltségi szintnek van elhatároló szerepe a komoly m űfaj m int szórakozás gyakoriságát illetően, de végletekben való elkülönítésre (alacsonyabb iskolai végzettség: csak könnyű szórakozás, m agasabb: csak komoly, m a gas érték) nincs alap u n k a m egkérdezettek válaszait vizsgálva. A fenti elem zésnek m indenképpen eredm énye: bebizonyosodott, hogy a szórakozásnak nincs m ás tárgya, m in t bárm ely egyéb szabad időben lezajló folyam atnak. F orm ailag ugyanaz a szabadidős tevékenység azonban csak akkor válik szórakozássá, ha kényszerm entes tevékenységről van szó, s a kellem es érzése kíséri. A gyakorlati problém ák nagy részét az is okozza, hogy közm űvelődési alap in tézm ényeink szűkén értelm ezik a szórakozás területét. Ezt világosan jelzi egy k í 67

74 sérletünk, am ely abból állt, hogy m ár gyakorló és leendő népm űvelőket kértünk meg olyan m űvelődési otthoni kiscsoportról inform ációgyűjtésre, am ely vélem é nyük szerint a csoporttag életében a szórakozás fu n k ció ját tölti be. In terjú k a t k é szítettek a csoport vezetőjével, a csoport tagjaival, s az intézm ényi dokum entum okban azt is m egnézték, hogy a m űködtető m ilyen céllal szervezte, illetve ta rtja fent a kiscsoportot. A m egfigyelők nem kaptak pontos utasítást arra vonatkozóan, hogy m ilyen csoportokat látogassanak. így kerültek birtokunkba olyan adatok, am elyek arról tájékoztattak bennünket, hogy a szakm abeliek mely típusú foglalkozásokban lá tn ak lehetőséget a szórakozás pedagógiai aspektusának érvényesülésére. Az e re d m ények részletezésétől rtt m ost tekintsünk el, az általános tendenciák érdekeseik szam unkra. Összesen 200 csoportos foglalkozásról készültek jegyzőkönyvek, a legtöbb szakem ber szórakozási célt am atő r m űvészeti csoportokban tevékenykedőknél (20 n ép művelő, n = 40 fő), ezután a kluboknál (17 fő, n = 40 fő), s végül 3 fő (n = 40) szakköröknél tételezett fel. Az in terjú k b ó l pedig világosan kiderül, hogy a csoportvezető, illetve az in tézm ényi dokum entum ok kisebb százalékban fogalm aznak meg a csoport m unkáját, m űködtetését illetően szórakozási célt, m int a kiscsoportok tagjai. Egyfajta ariszto k ratik u s m ag atartás érhető itt tetten, s az, hogy a közm űvelődési irán y ítás szórakoztatással kapcsolatos m integy 10 éve bekövetkezett szem léletváltása ellenére az intézm ényi gyakorlatban meg m indig rossz ak usztikájú szókent hangzik a szórakozás-szórakoztatás. Ezek után érdem es azt is m egnézni, hogy mi jellem zi azokat a rendezvényeket, am elyeket kifejezetten szórakoztató p ro g ram k én t szerveztek az intézm ények a m ű velődési o tthont nem rendszeresen látogatók szám ára. A szórakoztató rendezvények megfigyelése 1983 m ásodik félévében történt, az anyaggyűjtést itt is népm űvelés szakos hallgatók segítettek. A gyermek- és ifjúsági műsorok néhány tapasztalata Az utóbbi időben rendkívüli módon m egnőtt a rétegszórakoztatás irán ti igény. Különösen a gyermekprogramok iránti kereslet h alad ja meg nagym értékben a k í nálatot. E m űsorok m indegyike ráfizetéses volt az intézm ényekben, an nak ellenére, hogy valam ennyi m egfigyelt m űsor teltház előtt m ent. Könnyű ezt m egértenünk, hiszen a belépők ára it m egvizsgálva azonnal szem betűnik, hogy m űvelődési o tth o n ain k igyekeznek a gyerm ekszórakoztatást erejükhöz m érten a lehető legnagyobb m értékben tám ogatni. A jegyárak F t fő voltak, míg az előadás 7 9 ezer F t-ba került a fogadónak. S ez bizony nem sokkal kevesebb, m int egy felnőttek szám ára szervezett szórakoztatóm űsor-ár, am i m a 8 11 ezer F t körül mozog. Az ifjúság körében legnépszerűbbek a könnyűzenei koncertek, a diszkók, a b á lok voltak. Itt a belépők átlag ára. 45 Ft,fő volt. Ezt az á ra t a szórakozók többsége elfogadhatónak tarto tta. Itt azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy ifjúsági korosztályról van szó, am ely legritkábban keresi meg saját m aga szórakozására a rávalót. Így talán könnyebben kim ondják egyrészt azt, hogy m egérte, m ásrészt azt, hogy nem volt drága a rendezvényen a részvétel. Hogy a m űsorok tartalma, színvonala m ennyire felelt meg a közönség elvárásainak, azt a jegyzőkönyvekben rögzített viselkedésreagálásokból viszonylag nagy pontossággal m egtudhatjuk. B árm ennyire hálás is a gyerm ekközönség, nekik is igényük egy-egy p ro d u k cióval kapcsolatban a ráismerés öröme, ugyanúgy, m int a felnőtt korosztálynál. 68

75 Em ellett a m űsor vagy az adott előadás,.gyengeségét* m egérzik, ilyenkor unják á m űsort. S ez persze a m inőségről is árulkodik. A gyerek őszinte, nem üli végig fegyelm ezetten és udvariasan a produkciót. S azt is jó lenne tudom ásul venni, hogy bizonyos m űsorokat gyerekek körében is csak biztos alapokra lehet építeni. Pl. a Tolcsvay együttes m űsora L eveleken: az egyébként színvonalas zenei ism eretterjesztés zenei alapok nélkül gyerekek körében is hatástalan. A nnak a m űvelődési ház vezetőnek sincs igaza, aki óvodás korúaktól nyolcadikosokig m integy félezer gyereket beterelt nagyterm ébe. A pedagógia eleg régóta tan ítja az életkori sajátosságok figyelem bevételének elvét. H alász Jutka, s a Spóra együttes m űsorai bizonyítják, hogy szerencsésebb dolog ügyelni rá (Nyíregyháza, N yírábrány). A szórakoztatás nagyon alkalm as arra, hogy tartalm áv al együtt éljen a közönség. S a jó m űsorokon együtt is él. Több jegyzőkönyv számol be arról, hogy a szórakozók gyakran vesznek részt egész szem élyiségükkel a folyam atban. Az ifjúság á ltal oly kedvelt könnyűzenei koncerteken az előadott dalok között ha voltak is m űvészileg kevésbé értékesek, a m űvészek viselkedés- és előadásm ódja (Záray Vámosi, Soltész Rezső, Zorán) jó szintű izlcsk u ltú rát közvetített. A fo rd íto ttjá ra is találtu n k példát: a nagy siker, kiváló szórakoztató képesség, pozitív értékű tartalom m ellett észrevétlenül ragadhat az élvezőre az igénytelenség a viselkedés- és k ö rn y ezetk u ltú rát illetően. S akkor még nem is em lítettü k a b e szédkultúrát (100 Főik Celsius koncertje). Ez pedig azért nem m ellékes, m ert sokszor a fiatal éppen külsőségekben (öltözködés, viselkedés, m egjclenésm ód) ak ar h a sonlítani kedvenceire. A diszkó, a bál ugyancsak az ifjúsági korosztály körében kedvelt. A cél és a közönség m indkét form án azonos, az intézm ények m égis jobban kedvelik a diszkót, m ivel gazdaságosabb, naprakészebb, rugalm asabb. A szórakozó fiatalok elv á rása szerint a diszkóesteken uj m űsorra, leenagerhangvételű, stílusú, hum orú öszszekötőszövegekre, de többségében csak rágógum izenére ' v an szükség. Az igényesebb diszkós azonban énnél ren d szerin t többre vállalkozik: valam iféle ism eretterjesztést, m orálbeíolyásolást is m egpróbál m egvalósítani m űsorában. így zenei öszszeállításaiban többoldalúságra törekszik, igyekszik a közönséget a tipikus diszkózenétől távolabb eső, de táncolásra alkalm as igényes szerzem ényekkel is m egism ertetni, próbálja m egtapasztaltatni a fiatalokkal azt, hogy a diszkóm űfaj m úlandó alkotásain túl is létezik olyan zene, am elyre odafigyelni, mozogni érdem es. A ta pasztalat azonban az, hogy a közönség szívesebben h allja vissza a jól ism ert szám okat, slágereket, s nehezen barátkozik az újjal. A bálokon közrem űködő zenekarok még ha gyengén játszan ak is a közvetlen élű zenével jobban m agukkal tu d ják ragadni közönségüket, könnyebben terem tenek hangulatot. L eírásokból ism ert régi bálok h an g u latát idézi néhány jegyzőkönyvünk. Az e típusú szórakozások alkalm ával a kötetlen, közösségi hangulat kialakulása m ór maga érték. A m ellett azonban m ar nem szabad szó nélkül elm ennünk. hogy a koncéi tekhez, a zenes-táncos rendezvényekhez m enetrendszerűen hozzátartozik a rendbontás, a részegség. Szórakozó ifjúságunk nagy része nem csak szélsőséges esetekben, hanem á lta lánosan elfogadott norm ákhoz igazodó szórakozási alkalm ak term észetes v elejáró jának tekinti a szeszt, a balhét. A kellem esre ráfejel a még kellem esebbel, hogy a ehető legkellem esebben érezze m agát. A beszélgetések tanúsága szerint ez nem csak intezm enyesitett szórakozások hovatovább rendszeres velejárójává válik, hanem a szórakozási form ák otthon űzött változatainak is (lem ezhallgatás, baráti összejö- 6 9

76 Vetelek, beszélgetések). F élreértés ne essék: nem ak a rju k azt a látszatot kelteni, hogy ifjúságunkra általánosságban jellem ző ez, hiszen vannak jól m űkoaö ifjúsági klubjaink, hobbiköreink, szakköreink, am elyek jelentős részét szintén az ifjúsági korosztály alkotja. De a spontán látogatók köréről sem lehet tudom ást nem venni, a velük való törődést és foglalkozást sem zárh atju k ki közm űvelődes-pedagógiank köréből. Amit a beszélgetések jeleznek M inden m egfigyelt szórakoztató nagy rendezvény után in te rjú k at készítettünk a résztvevőkkel arról, hogy m ennyire felelt meg elvárásuknak az alkalom, mi jellemzi szórakozási szokásaikat. A éves korosztály szórakozástudatában m eglepően egységben él a m űvelődő és szórakozó funkció. E nnek m agyarázatául szolgálhat többek között az a tény, hogy m űvelődési otthonaink többsége harm onikusan tud együttdolgozni az oktatási intézm ényekkel. Az intézm ényi dokum entum ok tanulm ányozása azt m utatta, hogy a gyerm ekcsoport-vezetők (jobbára pedagógusok és népm űvelők) tudatosan törekszenek aria, hogy m unkájuk kiegészítése legyen az iskolai m unkának. A tanm enethez, a kisdobos-úttörőprogram hoz kapcsolódó kiegészítő jellegű, a tan tervben ugyan nem sz e replő, de az általános m űveltségnek részét képező foglalkozásokat igyekeznek szervezni. Az ism eretközlés és kikapcsolódás e harm onikus együttélése a évesek szórakozástudatában m egszűnik, értelm ezésük, szokásaik kísértetiesen kezdenek hasonlítani a felnőttek szórakozási szokásaihoz. M indezek m ellett e korosztálynál m ár szám olnunk kell szórakozástudatuk k étszintűségével is. T isztában vannak ugyanis a kívánatossal, az elvárttal, de a legtöbb esetben sa ját gyakorlatukban nem követik az elv árt értekeket. A felnőtteknek szánt programokról A 4 5 évvel ezelőtti adatfelvételekhez képest valam elyest nőtt a kínálat m ennyisége. Ez abból adódik, hogy egyre szaporodnak a m agánszervezésű rendezvények a hivatalos áliam i irodák (ŐRI, IRT) által szervezettek m ellett. Ez a m ennyiségi növekedés azonban csak m ódjával értékelhető, hiszen m indkét tipusu szervező ugyanazokkal a m űvészekkel dolgozik. Ennek a logika törvényei szerint a m inőség rovására kellene m enni, de jegyzőkönyvek tanúsága szerint a színvonal nem csökkent, inkább stagnálásáról, vegyes esetekben em elkedéséről van szó. Ez feltétlenül összefüggésben van az eladási árak emelkedésével is. A m űsorban szereplőnek, a m űsorszervezőnek érdeke, hogy a következő alkalom m al is vevőre ta láljon. F elnőttek körében az előadóestek (kabaré, nótaest, szerkesztett műsor) voltak a legnépszerűbbek. Ezek 90 százaléka telt ház elölt m ent, s a szórakozok reagálása alap ján sikeresnek m inősíthetők: a közönségnek tetszett. A kifejezetten kabarészerű produkciók jegyzőkönyveiben azonban sok megjegyzés foglalkozik negatívum ként azzal, hogy ezekben a m űsorokban sok a trágár szöveg. M indennapi beszédkultúránk verszegenvségét ism erve, éppen hivatásos, nagynevű m űvészeinknek nem lenne szabad ízléstelenségek tömegével teletűzdelni m űsoraikat. Nem szerencsés ilyen m ódon..leereszkedni ' a közönséghez, m eggyőződésünk, hogy a hum or trágárságkorités nélkül is élvezhető. A feln ő tt szórakozok szám ára egy-egy nagy név igazán a vonzerő. Ezt a szemfülesebb szervezők ham ar felism erték, s ki is használják. Nem egy rendezvény* nyel találkoztunk, ahol a nagy név a propagandaanyagban igen, a m űsorban azonban nem szerepelt. 70

77 Sokszor kerül intézm énybe úgy szórakoztató program, hogy több m űfaji szerkeszlenek egymás mellé. Az ŐRI illetékese heterogén közönségigényre hivatkozik, s ez a vélem ény a közvetítő intézm ényeknél is m egtalálható. A m űsorokat követő beszélgetésekből azonban kiderül, hogy igazából ez is a valós igények figyelm en kívül h a gyásának a m ódja, hiszen vegyes felvágottat erőltet rá szórakozásként a befogadóra, holott az a felvágott" csak egyik fa jtá já t szereti és élvezi. Néhány tanulság: A szabadidő k u ltu rá lt eltöltésére nevelés, a helyes szórakozási szokások k ia lak í tása kétségkívül nem könnyű feladat. A befolyásolásra törekvésről azonban egyetlen közm űvelődési alapintézm ény sem m o ndhat le. E nnek érdekében azonban tovább és m élyebbre nyúlva kellene az elm életi ku tatásokat szorgalm azni, hiszen a bevezetőben jelzett fogalom használati bizonytalanság következm ényeként intézm ényeink azt tekintik szórakoztatásnak, am it akarnak. A dokurnentum elem zéseket ez rendkívül m egnehezíti, m ert legalább olyan heterogén képpel találkozik a vizsgálódó, m int a szórakozás értelm ezésénél. Ez azt jelzi, hogy a szórakozáskultúra m egítélése valóban ellentm ondásos, s a valódi ta rtalm a és szerkezete a gyakorlat szám ára homályos, A meglévő intézm ényi m inták csak form ális szerepbetöltésre alkalm asak, ta rta l mi töltetük nem m indig ad olyan m ércét, az irányítás által is követésre m inősített m intát, am ely peldajelleggel szerepelhetne a k u ltu rá lt szórakozásra nevelésben. Jelen pillan atb an csak vitatkozunk a szórakoztatásról. Nem árta n a azonban teljes jogú elism erése, annak az elvnek a következetes érvényesítése, am ely úgy tekinti ezt a területet, m in t m ással nem pótolható érték fo rrását m indennapi életünknek. A közm űvelődés g yakorlatának pedig feladata, hogy a helyes m ennyiségi és megfelelő minőségi arányokat biztosítsa: a szórakozás jelen igényei, szükségletei, és az eszményi szórakozás közötti távolságot valahogy átjárh ató v á tegye. 71

78 HAMVAS LÁSZLÓ: Gondolatok a filmforgalmazásról A Szabolcs-Szatrnár megyei M oziüzemi V állalat az ország 19 íilm íorgalm azási vállalatához hasonlóan közvetlen állam igazgatási irán y ítással m űködik. Ez azt je lenti, hogy felügyeletét, irán y ítási és gazdasági szem pontból is a megyei tanács m ű velődési osztálya lá tja el. Ám a létezéséhez szükséges film ek kölcsönzését a MOKÉP biztosítja, aki ennek fejében hatósági, ellenőrzési jogköröket gyakorol. A m űvelődéspolitikai irán y ítást pedig az MM Film főigazgatósága lá tja el m in t főhatóság. A v állalat feladata, hogy a m egyében hazzátartozó 240 mozi zav artalan üzem eltetését, m űsorral való ellátását biztosítsa, hogy a különféle lakossági rétegigényeket kielégítse, hogy a film forgalm azás révén szolgálja az értékek fokozottabb te rje s z té sét. Ennek kapcsán a vállalat évente közel három m illió nézőt lát vendégül ezer előadáson. M ásképpen fogalm azva azt is m ondhatjuk, hogy m ozijainkban evente 9u ezer órát tölt el a lakosság. M indezek azt bizonyítják, hogy Szabolcs-Szatrnár megyében to v áb b ra is a legnagyobb töm egeket érintő, az em berek érték ren d jét, világnézetét, ízlését erősen befolyásoló szórakoztató, közm űvelődési eszköz a film. így m ozijaink jelenlegi állapota és színvonala nem csak szolgáltatási, hanem m űvelődéspolitikai kérdés is. Ügy véljük azonban, hogy ez nem kapja meg a fontosságának megfelelő hangsúlyt. A mozihalózat jelentős részének kényelm i, k u ltu ráltság i színvonala elm arad az egyéb k u l turális vagy vendéglátóipari, kereskedelm i intézm ények színvonalától, a közönség igényeitől. A m űködő mozik nagy többsége nem is film színház, hanem pusztán vetitőhely. gyakran elavult székekkel, fűtéssel és kinotechnikával! A vetilőhelyek többnyire a m űvelődési házak nagyterm ei, de találunk sorukban étkezdét, kórházi társalgót, iskolai term et, tsz-központi irodát is. Lcnyegeben az egy falu. egy mozi elv uralkodik, azaz ta rtja m ag át az ötvenes években k ialak u lt m oziszerkezet. Ez a m ozistruktúra több-kevesebb sikerrel az úgynevezett szórakoztatási igényeket képes csak kielégíteni, ám kevésbé alkalm as a film terjesztés differenciált felad atain ak ellátására. M indebből az következik, hogy a néző m ozijainkban h iab a keresi az otthonosságot, a kényelm et, s így h á ta t fo rd ít a mozizás ügyének. Ilyen k örülm ények között egyre rem énytelenebb felad at az értékorientáció, a rétegigények befogadása. M indez az utóbbi tíz-tizenöt évben oda vezetett, hogy jo b b ára csak a fiatalabb korosztályokhoz tudunk eljutni, s az igénytelenebb közönségreteghez. Az ó érdeklődésük a szórakozási, kikapcsolódási vágyból fakad, s a kom m ersz irányába hal. Ez találkozik a vállalati form ából fakadó bevételoricntállsággal, tudniillik a vállalat nincs abban a helyzetben, hogy ezt ne szolgálná ki. M indezek viszont azt jelentik, hogy a film forgalm azás elüzletiesedett, s hovatovább az értékek közvetítése is csupán az anyagi preferáltság szintjén jelentkezik, nem pedig m in t funkcionális, ku ltú rp o litik ai tevékenység. Az ilyenfajta igény és annak szolgálata viszont tovább növeli azt a távolságit, am ely az értő, a film et m űvészetként is befogadó kisebbség, és a film ek szórakoztató 72

79 lunkcióját igénylő töm egek között van. Ez utóbbi intoleráns az értékkel szemben, ak ár művészi, a k á r eszmei értelem ben találkozik is vele. Szükséges lenne tehát a hagyom ányos m ozistruktúra m egváltoztatása, a hálózat rekonstrukciója, a m inőségi igények klubszerű kielégítése m agas technikai fokon, k é nyelm es berendezésekkel. A legutóbbi évtizedek ugyanis olyan változásokat hozlak a társadalm i stru k tú ráb an, a településszerkezetben, az életm ódban, az érték ek ben, m elyek szükségképpen m egváltoztatták a moziba járás m intáit, m otívum ait is. A társadalom m inden rétegére és korosztályára épülő mozi (az 50-es évek m odellje) m a m ár értelm etlen fikcióvá vált. A hhoz viszont, hogy a hálózat álrétegződése k ö vetkezzen be, igen sok pénz kellene, s ezekre a forgalm azási vállalato k n ak nincs lehetősége. Egy közepes nagyságú m oziüzem i vállalat, m int a Szabolcs megyei is, évente kb. 50 m illió forint árbevételből gazdálkodik. Az árbevétel k ét fő fo rrása a term elői á r kiegészítés és a jegybevétel. Ebből kell a 240 üzem m űködését biztosítani, a vállalat m integy fős dolgozói kollektívája részére a béreket képezni, a film kölcsönzési d íja t fizetni, megoldani a film ek utaztatását, szállítását, biztosítani az energia költségeit stb. így fejlesztésre pár százezer forint m arad. Ebből a fejlesztési alapból a mozik m egfelelő szinten ta rtása sem biztosítható, nem hogy a hálózat to v áb b fejlesztése. A stru k tú ra ezer. zavarai és ellentm ondásai viszont szükségessé teszik a film fo r galm azás egész rendszerének átgondolását és m egreform álását. Ezt a reform ot k í vánja az úgynevezett m űsorpolitika is. A m űsorpolitika lényege, hogy a forgalm azási vállalatok a szolgáltató szférán belül m aradva az alapvető eszm ei-politikai és m űvészi-esztétikai értékek elsődlegességét szolgálják, hogy a film forgalm azás hangsúlyainak és aran y ain ak k ialak ításak o r a film ek nem zetiségi, világnézeti és általános é r téktartalm a legyen a m eghatározó. Ennek érdekében a Film főigazgatóság kidolgozta a film ek értékm inősitési rendszerét, m elynek lényege, hogy a m egjelent film eket k ü lönféle értékkategóriákba sorolja be. Jelenleg kilenc ilyen kategória él: az A k, A 1, A 2, A/3, A/4, B /l, B 2, B 3 és a C. Az A" értékcsoportba tartozó film ek az eszmei és művészi szem pontból jelentős alkotások. A B értekcsoport film jei a tartalm i szem pontból figyelem rem éltó, a m űsorrepertoár m űfaji és tem atikai színesítését szolgáló alkotások, míg a C k ategóriába a szórakoztató töm egfilm ek kerülnek. Az értékorientált forgalm azás az ösztönzési rendszeréi is erre a kategorizálásra építi, az A -s értékeknek hatékonyabb p referáltságot biztosítva. Ez a rendszer egy m eglehetősen bonyolult, szakm ai és minőségi értelem ben is ellentm ondásos helyzetet idézett elő. Az evente m egjelenő film m indegyike be van sorolva a rendszer valam elyik kategóriájába, s meg van hozzá határozva, hogy a lakónépesség hány százalékának kell m egnéznie. E százalék neve lakossági alapszint, m elynek m ennyisége 1,5 százaléktól 3 százalékig terjed. Ez Szabolcsban azt jelenti, hogy a legalacsonyabb alapszintű film et is legalább 7500 főnek kell látnia. Ez azért fontos, m ert m inden kategóriában kiszám ítják a m utatószám ot, am ely öszszege az úgynevezet szintetikus m utató, s ez válik a film forgalm azási vállalat leglontosabb m inősítőjévé. Ezek összevetése ad ja ki az országos rangsort, s határozza meg az adott v állalat szakm ai tekintélyei. Úgy vétjük, hogy e rendszer a nehézkességén túl an n y ira bonyolult, hogy a m oziüzemeknél dolgozó kollektívák egyáltalán nem is értik. A jelenlegi m oziüzem -vezetők es -dolgozók a hagyom ányos m echanizm usoknak megfelelően m űködnek. Ez főleg szakm ai felkészültségükkel m agyarázható. Kevés közöttük az újító, kezdem ényező s iskolai végzettség dolgában is rendkívül ta rk a képet m utatnak, a nagyobb norm ál m oziknál általáb an rendelkeznek a megfelelő állam i iskolai végzettségekkel, a 73

80 keskeny kalegóriában dolgozó üzem vezetők jobbára m ellékállásban azonban m ár nem. K özöttük az általános iskolai végzettség a legáltalánosabb, bár találkozunk főiskolai vagy 8 általánosnál alacsonyabb végzettséggel is. Ebből a szem élyi feltételrendszerből fakad, hogy az értékorientáltnak m inősített forgalm azás végrehajtásához hiányzik a m egfelelő szakm ai háttér. A legnagyobb ellentm ondás pedig az értekrendszer és a közönségigény között van. A h ird etett érték nem esik egybe a közönség értékrendszerével. Ök kikapcsolódni, szórakozni akarnak, a film m el szem ben tám aszto tt igényük nem elsősorban eszmei indíttatású. A forgalm azás problém ája tehát az, hogy m elyik irányba figyeljen, m elyik preferenciát pró b álja m egváltoztatni. Jelenleg m intha m inden igyekezet a rra irányulna, hogy a közönség változzon, és egyre növekvő aranyban és gyakoriságban látogassa az A1 értékkategória-csoport film jeit, és lehetőleg fordítson h átat a C kategória közönségfilm jeinek. Más szóval a jelenlegi irányítás által védett és preferált m űsorpolitika lényege az, hogy küzdeni az ellen, am it a piac igényel, s egyre többet áldozni arra, am i nem v ált szükségletté. Ügy véljük, ez az egész m agyar film forgalm azás nagy kérdése is. Szolgáltatás lesz-e a forgalm azás, s m int ilyen, a m egrendelők legjobb, legtökéletesebb kielégítője, vagy pedig egy túlbonyolított, esetenként m anipulált irányítási elv m egvalósítója ma rád. Ügy érezzük, hogy a szakm a m élyén szerepváltozás érlelődik, m elynek b ek ö v etkeztéig azonban úgy kell jelen lennünk m űködési területünkön, hogy az érdekegyeztetés és az érdekérvényesítés egyaránt hasson. F eladatunk az, hogy a jelenlegi szorító közegben úgy legyünk jelen, hogy tevékenységünkkel bizonyítani tu d ju k a tá rsa d a lom szám ára a használhatóságunkat, s hogy az össztársadalm i mozgásiban a kultúra fölértékelődését szolgáljuk. Ehhez kell igazítani tevékenységünk főbb összetevőit. Forgalm azási stratégiánk a szórakoztató film re épül. Sajátságos belső gondunk, hogy a szocialista film gyártás itt igen alacsony teljesítm ényt produkál. Pedig egy Vu- Lang segít győzni, óriási sik ert arat. A m agyar film terjesztés évente játék film et produkál. El kellene érni, hogy ebből 4 5 fogyasztható legyen, töm egigényt elégítsen ki. Ehhez össz-szakm ai összefogás kellene az irányító, a gyártó és forgalm azó íeszeről egyaránt. Míg ez nem valósul meg, addig m arad a tőkés term ek egyedural ma, a nézőt és bevételt hozó C" kategóriájú film ek m oziforgalm azása. A szórakoztató töm egfilm ek biztosítása után a forgalm azásunk legjelentősebb ügye az oktatási és közm űvelődési funkció érvényre ju ttatása. Itt a tem atik ai egyeztetés, a m agas esztétikai értékkel m egjelenő film és az archívfilm játszhatja a fő szerepet, szám ot tartv a és ú jra meg ú jra bem utatva a következő generációnak m ind azt az értékét, am it a film k u ltú ra valaha létrehozott. Ez egy teljesen új típusú, jo b b ára játék ren d en kívüli m oziforgalm azást jelent, l'ilmi ism eretterjesztéssel párosulva H arm adik tevékenységi kör forgalm azási m unkánkban, hogy az értelm iség szám á ra tu d ju k biztosítani a feltáró, leleplező, önm agunk fejlesztését szolgáló fiim i é r tékeket, azokat az alkotásokat, m elyek kényszerítenek b en n ü n k et önm agunk helyzetének újból való felm érésére, ú tjain k kijelölésére. E nnek forgalm azási színtere egyelőre szintén a hagyom ányos mozi, m elyet az úgynevezett klubm ozinak kell m ajd fe l váltani. E három nagy forgalm azási feladatkörön beiül kiem elten kezeljük a m agyar film ek közönséghez való kiaján lását, v alam in t a szocialista országok értékesebb film jeinek forgalm azását, a szovjet film presztízsének visszaállítását. M indezeken túl p e dig a film tcrjeszlés egészének átgondolása is szükséges, hogy nevezetesen a mozi, a videó, a tévé, a kábeltelevízió m ilyen módon és egym ásra u taltságban legyen jelen v i lágunkban, hogy üsszeáll-e egy egységbe a film terjesztés. Ügy gondoljuk, hogy e k é r désekre a nyolcvanas évek m ásodik fele ad ja m ajd meg a választ. 7 4

81 Irodalom Madár János: MEGMASÍTIIATATLANUL M egm ásithatallanul, aranyat ígérő hajnalokkal jön el ú jra meg ú jra a tavasz, ölébe veszi: a tem etőt, gyönge fűszálakat. Ne feledd soha, hogy a szélben m egrebbenő ágak is hallják a szavak üzenetét. A képzelet napsugara, ha végleg elhagy, ne hidd, hogy nincs tovább. A gödör, az éjszakában sötétlő kereszt nem old meg sem m it. Csak ellenségeidnek szereznél öröm et. N em csak az élet, a halál is a tiéd. Játék aid. A sebek ne fájjanak, ne bánkódj a b án atért. M int a kisgyerm ek ütése anyja arcán, az élet csak úgy sajduljon beléd. Szakái Sándor: ARCOD BETŰI Ha verssé nő a jóság, rú t irgalom, megsebzi bőrünk, felsérti ruhánk is: e versek m egsebeznek. A barázdás fény a bútorok között, m int pókfonál inog. H arangoznak a m ásodpercek. Mégis m aradtál. Arcod betű it olvasom.. Bújok két tenyerem barlangjába, amíg a sebek behegednek. Antal Attila két verse: PATAK ÉS IDŐ Aprily Lajos emlékére M ikor ezer gond rám lobogott, és hasgatták agyam iszonyú perc-dobok, pihenni a patakhoz m entem, s a patak m egnyugtatott. M ély-barna volt, arannyal foltozott. Ö s-korhadás illatot lehellő sodrában: csilló kavicsok. Hűvöse vérem ig áth ato tt. És lettem m agam is: m eder. N yugalm am : ak á r a kő. S nevette a percek hadakozását homlokom m ögött az örök idő. ZSOLTÁROK HÜRJAN őriztessünk, Uram, őriztessünk meg az őszben; nagy, leverő ködeitől, visszhangtalan egeitől ollazm astassunk. Éberség övezzen m inket, napok álm os csápjai ha lengnek; ösztöke-hitünkben m egtartassunk, vérünk széthulló falai árán is. M ert porrá inkább égettesünk, s m ár most, Uram m intsem lerántson m inket az unalom tétovasága, feneketlen renyheségbe.

82 Paulina Éva: ÖREGEK R etten ültek a Derby bűié piros m intás, gyűrött teritőjű asztalánál, két öreg. Az egyik nagydarab, ősz h aja egészen rövidre nyírva, pirospozsgás arcából derűsen csilla n t kék szeme. A rcát kereszt.ülszánlották a ráncok, de csak könnyed, felületes nyom ot hagytak bőrén az évek. Ha beszélt, eleven volt, szavait széles kézm ozdulatokkal kísérte. A m ásik töpörödött, vézna kis öreg, arcát ezernyi apró ránc hálózta be, tö m ött, fehér bajusza szom orúan csüngött 1c az ajkáig. Fején ócska kalapot viselt, kezében sétabotot tarto tt, am elyet később egy m ozdulattal odatám asztott a Tál mellé. N egyedórája ültek az asztalnál egy-egy pohár sör m ellett. Néha m ondtak valam it, céltalanul egy-két szót. A büfé vendégeit nézték, arcukat, alak ju k at, m ozdulataikat A kis öreg az ó rájára pillantott. Fél egy szólalt meg. Ebédeljünk. A m ásik intett a pincérnek. A szokásosat m ondta. Igenis, hozom. Ezen a héten székelykáposztát ettek m indennap. H eti étre n d jü k volt, a m últ héten p iríto tt m áj, a jövő héten párizsi. így szokták évek óta, m ióta idejárnak. Te, János hajolt át a nagydarab öreg az asztal fölött. Emlékszel még a T ündérre? A kis öreg elgondolkozott, összevonta szem öldökét, arca meg ráncosabb lett. A T ündérre? kérdezett vissza lassan. Emlékszem, persze. Az a kis fürge, virgonc, fekete. A m ásik erélyesen, egy kis bosszúsággal m egrázta a fejét. Nem a T ündér nem az volt. A T ündér m agas volt, karcsú, légies. Hófehér. Évekig nem volt ilyen pom pás ló a mezőnyben. Sorra nyerte a versenyeket. Tudod, hogy az angol királynő is meg ak a rta venni? A kis öreg közelebb húzta a székét. C sakugyan? A m ásik felbuzdult, hogy valam i szenzációt m ondhat. Persze! Az újságok is írtak! Hogyhogy nem em lékszel? De mi nem adtuk oda! A m ellcre vert: Ez a kis ország nem adta oda a lovát. öregszem. A kis öreg visszahullt fáradtságába. Teher m ár nekem az ciet Felnézett. A nagydarab öregem ber m egderm edi a félm ozdulatban, s értetlen ü l nézett rá. A pincér lerak ta eléjük az ebédet. A kis öreg összehúzta m agát a széken. Nem dolgozik az em ber, nincsenek kollegák, a gyerekek szétszórod lak a v i lágban Igazából elakadt, igazából nem is élet ez már. A m ásikat is elfogta a szomorúság, száját b eharapta, a m intás asztalterítőt nézte. Az a baj. hogy nagyon egyedül vagyunk, M agunkra hagyatva. Legalább tö r ténné valam i. Egyetlenegyszer tö rtén n e valam i, am iről aztán beszélhetnénk. Mondjuk. valaki idejönne m ellénk. Mondd, m iért nem ul ide soha senki? Nézem ezeket a fiatalokat m otyogta a kis öreg. Bejönnek, bekapnak valam it, s m ar rohannak is tovább. Ideülne és jól elbeszélgetnénk vele m ondta a m ásik.. Abból áll az életünk, hogy figyeljük a m ásokét. Ez m aradt nekünk. 76

83 E lhallgattak. A tányérok fölé hajoltak, lassan enni kezdtek, m egrágva m inden falatot. Elnézést, leülhetek? M eglepetten néztek föl és bólintottak. F iatal lány állt m ellettük, ráju k nevetett. Alig van hely az asztaloknál m ondta a lány. G ondoltam, idejövök m a gukhoz. K onyakot? hajolt meg a pincér a lány fele. Nem mosolygott az. Kólát. A m ikor a pincér elm ent, az öregekhez foruuit. Utálom a konyakot. Drága és szerintem pocsék íze van. A pincér hozta a kólát. Valami ennivalót kérek m ondta a lány. M o n d ju k... zöldborsófőzeléket. Az öregek egyre nagyobb érdeklődéssel figyelték Borzalm as, m ekkora tömeg van az utcákon m ondta a lány. Nem szóltak, csak tek in tetü k áru lta el, hogy figyelnek. Az em ber csak rohan, rohan és... legyintett a lány. H át m aguk? Ebédelnek >De jo m aguknak, m indenre ráérnek. A két öreg hallgatott. A pincér hozta az ebedet, a lány fizetett. Villám gyorsan m egebédelt, felhajtotta a kólát, szinte felugrott az asztaltól. Köszönöm, hogy helyet adtak nekem! Rohanok, sajnos, nincs időm. Viszontlátasia, jo egeszseget kívánok! s eliram odott. A kél öreg csak nézett utána. A ztán visszafordultak a tányérjukhoz kényelm e sen befejeztek az ebedet. M egitták a m aradék sört is, de még nem álltak fel A lánv ia gondoltak m indketten, de még nem beszéltek róla A T ündért tényleg meg ak arta venni az angol királynő m ondta a nagyd>» rab öregem ber Csodálatos szólt a kis öreg. Egym ásra néztek és tudták, az volt a csodálatos, hogy ez a lány m a ideült m elléjük. ráju k nevetett. Ma történt valam i. Magyar -József három verse: A SZERELMES VERSEKBŐL Ha te beszélsz kizöldcll a lélek kívül-belül pici füleket növeszt a rügy es fű hallgalózik fejünknél ha fekszünk h an y att Ha téged hallgatlak nem riasztanak hírek se a nagy történelm i szívlökések fogadom a halált Kiért baba-szoknyácskák csilingelnek s nem teper le ocsm ány perverzitás Halba írom azt am i nincs s a holddal nyiló öled m osolyát egyetlen dolgunk van ha lehet még o törvényes m egm aradás SZÍVEM FÖLÖTT Agak idegrem egése bennem. Súlyos rügy a szív, erekkel pántos. Ide m indig korán jön a tavasz, magok szája h asítv a kiáltoz. Télből kibom lik a zöld: készülnek zászlócskák, vérben indulatok. Lobogóm kikelet Ígérete, szívem fölött kokárda sajog. Szivárvány. Csőrében m adár viszi. Egy n ap ra hangom lehalkítom. Bűnöm mel pörölök m agam ban, de holnap vádam at kim ondom. 77

84 A falu szélén, a dombokon, szülők m enetelnek. Túloldalt, haláltól részegen csontvázak fekszenek feszes fehérségben. Itt van a roncstelep is. Lerogyott spór: többé nem lobog benne nyár. Lábasok kékje rikolt bableves íze után. Innen indulok. Ide térek. Ide taszít a bánat. F A L U S Z É L É N Zuhog szomorú eső, veri a kölyök fákat, kik bújnának dom b-édesanyjukhoz. Széttört korsó az ég, de cserepeiből néhány darab kék még m egm aradt, ebből próbálom összerakni a derűt. Mosoly suhan a tájon, a Napból egy sugár csillan az erdő ablakán, ahol a fény nem épített zöld falat. Pókháló-függöny leng, szorgos szövedéke összefogásnak. Csodálkoztam m agam ban, hagy m iért épít az ösztön házat, ha az ész feldúlja azt. Amott egy hangyaboly válaszolt És m egtaláltam a m unkát! Szép volt, fényes-fekete, nyüzsgő, méltó hozzám. B o d n á r I s t v á n k é t v e r s e : szatmar Úgy sorakoznak az elhagyott m edrek helyén az évszázados erdők, ligetek m int hajdan a vadak, itt még háborítatlanul élnek a tölgyek gyertyánok, kőrisek, am it aztán diófa, szilva követ, száz színben, százféleképpen fogad a tiszta levegős h atár, leírhatatlanul szép a táj, tündér bujkál a fává nőtt bokrok sűrűjében. sysmaben, m erre a tavak (Finnország! emlék) Sysmáben, m erre a tavak m int a táj ezüstpénzei fénylenek, ottani barátom m al eveztünk, szembeúsztak a szétszórt szigetek, úsztak lassú méltósággal, ném elyiket egyszerű faház díszítette, úsztak mély hallgatással, hátukon fenyő, nyírfa és páfrányligetek, m egbújva közöttük szám talan ízletes gomba. mocsári szeder, am it itt a rengeteg ad, evezőt váltva többnyire hallgattunk mi is, m int az elszakadt testvérek, ha egym ásra találnak, és hagytuk, hogy elfészkelődjön lassan, szívünkben a csönd. 7 8

85 B u d a h á z i I s t v á n k é t v e r s e : MERT AZ ÖZEKET Mert az őzeket egészen sohasem lehet megszelídíteni... P ilinszky János M ert ők a legszelídebb vadak, s a legvadabb szelídek. Félnek és félni fognak, m ert a nyom ukban kiképzett kutyák libegnek zsákm ányra éhesen, s a nevük sem őz lesz többé, hanem élelem. SENKIHEZ NE TARTOZZÁL Elröppent, felröppent m ár a férfi, kinek asszony növesztett szárnyakat. Asszony, ki tu d ta: a vágy m egláncolt sárkány, barlangba zárt titán-vereség; ki tudta: te m ár kóstoltad a szabadság am bróziás borát, szédült m ám orát, s tudta: a barlang keskeny, szűk a fal; tudta, hogy szétrúgod, m int sziklákat a kentaurok. Tudta: te járn i nem tudsz, csak szárnyalni, hát szárnyakat adott, hogy elröppenhess, felröppenhess, hogy birtokba vedd a levegő-eget, hogy dim enziónyira távolodjál, hogy senkihez ne tartozzál, senkihez ne tartozzál. Dúsa Lajos: LEBEGÜNK Mossa h aját az akác és hólyagosán felhabzik a zápor. H ajszárító berrcn a szél, s boldog bogarak röppennek szét az árté ri fák jó illatából. S zalm ár gidres-gödrös betonján m áris állunkig áll a pára, s lebeg-lebeg a szénásszekér vissza és előre egyszerre m inden m úlandóság nyarába. Lebegünk, s m intha m inden állna. M intha itt m inden így m aradna. Csak lent a Szamos, csak fent a vers iram lik, sodor rendületlen szénaillattal telerakva. Kulcsár Attila: KÍSÉRLETI SZÍNHÁZ A kísérleti színház tágas nézőterén m ind a 14 zártszék unott üresen ásít. a tűzoltói széket term észetesen kivéve am ikor Judeából K risztus-szakállú férfi S biztos szocialista 12 fős brigádja megvesz m inden jegyet a teljes főszezonra, így táblás ház előtt, de üres üléssorokkal zajlik a nagy kísérlet a rendező direktor im ába szőve m ondja: a nagyszakállú férfi bizonnyal Judeából s biztos szocialista 12 fős brigádja m egvett m inden jegyünket s ezzel meg vagyunk váltva. 79

86 Színház Üdítő limonádé, avagy a Doktor úr N yíregyházán Színházunk m inden év végén aftéle könnyű, nyári szórakozásnak szánva bem utat egy-egy zenés vígjátékot. Most sincs m ásként, am ikor M olnár F erenc Zerkovitz Béla K ellér Dezső: Doktor ú r c. zenés-táncos szalonvígjátékát láthattuk. Igaz, ném ileg csodálkoztunk, hogy a v árt Koldusopera helyett ez a m ű kerül színre, de végül is szélhámosok, csalók, tolvajok és kisebb-nagyobb m anipulátorok itt is, ott is szerepelnek, s ha a darabok esztétikai különbségeire nem vagyunk tekintettel, akkoi nagyobb csalódás nem érh et bennünket. M olnár F erenc am ikor l!)02-ben e d ara b ját bem utatták, bizonyára nem gondolta. hogy néhány évtized m úlva zenés-táncos szalonvigjáték lesz e bohózatból. De ta lán nem tagadná meg jóváhagyó beleegyezését, ha m eglátná ezt az előadást Zerkovilz Béla és K ellér Dezső dalait halljuk betétkent az egyes jelenetek között. A dalok am elyek egyszerre idézik a századelő, a harm incas évek es a mai kor hangulatai, jól illeszkednek a nem túl nagy igényű darabhoz. (Zenei vezető Török Géza, zenei m unkatárs Kazár Pál.) A d arab jól illeszkedik az cvad több b em utatójának alapkoncepciójához, csak v a lam ivel könnyebb íajsúlyban valósítja meg m indezt: a szem élyiségcserét, az egyeni és társadalm i szinten uralkodó gazem berséget, a szélhám osságot, m int önm egvalósítási eszközt, a m anipulációi, m in t az em berekkel való egyetlen bánásm ód lehetőségét stb. Hiszen ezekről szólt a Vízkereszt vagy amit akartok, az ördögök, a Kártyások, az Édes otthon előadása is. M indenki egy bizonyos szinten keresi önm agát, k e resi a sikeresnek ítélt szituációk lehetőségeit. F.nnek érdekében csal hazudik, lop, játszik kisebb-nagyobb szerepeket, s hogy végül m ilyen eredm énnyel já r m indez, vígjátékkal van dolgunk, term észetesen m indenki, vagy m ajdnem m indenki sik ereket könyvelhet el m agának. Ilyenek a d arab szereplői is. Sárkány, a híres ügyvéd a legkülönbözőbb fogásokkal m indig eléri védence felm entését, bárm ilyen gazem ber is legyen az. Ö sikerei é r dekében még az alvilág életét is hajlandó közelebbről tanulm ányozni, ez term észetesen újabb és újabb félreértésekre, szerepcserékre ad alkalm at. Sarkanyne, a fiatal feleség még nem döntötte el, hogy m egcsalja-e az urát, de a férfiaknak nagyon szeret tetszeni, s ennek érdekében egészen furcsa viselkedési m ódokat vesz fel. Puzsér, ak it itt. a valaha is látott legszim patikusabb betörőnek m utattak be, m ár 18-szor ült börtönben, de hű segítőtársa S árkánynak, ö az igazság bajnoka, s a végén meg ta lán az is kiderül, hogy ő az egyetlen gavallér és tisztesseges em ber a darabban. Igaz, egy ideig ő is játssza S árkány szerepét. Csapó, a rendőr nagyotm ondasokkal, hazudozásokkal próbálja levenni a iá'oáról S arkánynét. Az idősödő Marosine, a krim iket faló nevelőnö naivságában egy csapásra elhiszi, hogy B ertalan, az ügyvedbojtár belé szerelm es s a vegén a betörök iránti csodálata arra is ráveszi, hogy elm enjen Puzsérhoz házvezetőnőnek. (Igaz, ez nem M olnár Ferenc ötlete.) Bertalan, a szerelm es iiatalcm ber hol ennek, hol an nak hazudik, hogy L enke kisasszony szerelm ét elnyerhes- 80

87 se. Lenke, S árkányné húga még ingadozik, kinek tessék a viselkedése: B ertalannak, M arosinenak vagy S árkanynénak de aztán megis a szerelem m ellett dönt m ond - ván: nem a tudás a fontos. De ilyen saját m agát kereső egyéniség Cseresnyés, S árkány osztálytársa is, aki nem egészen ta lálja a biztos fogódzókat ebben a P uzsér re n dezte kavalkadban, igaz, neki m entsége is van, elég részeg volt azon az estén, am i kor ez a szerepcseres játék vele is m egtörtént. A farsangi han g u lat m indenkire jellemző, valam ilyen szinten m in d en k it becsapnak, de ennek sem m i tétje nincs, m indenki bizonyos,,tisztességes határo k között iép télre, senki nem él á t nagyobb konfliktust, a nézőnek sem kell igazán aggódnia senkiért. Talán csak Csapó, a rendőr az, aki szom orkás, hisz m in t m ár annyiszor, m ost is lem arad t az előléptetésről. M indenki önfeledten énekelhet és tán co lh at a d a rab végén, hiszen a fiatalok egym áséi lehettek, S árkány egy újabb, nagy jövedelm et ígérő per ügyvédje lesz, P uzsér terveket sző a Lenkét m egbuktató történelem tanár k iiab lására, S árkányné bizonyára továbbra is flörtölni fog Csapóval, s m inden fé rfival, aki csak az ú tjá b a kerül, de term észetesen a jó erkölcs h atárain belül. A színrevivők nagyszerűen eltalálták ennek a habkönnyű d arab n ak a h an g u latai. A zene jól illik a darabhoz, de diszkósított stílusával görbe fintorokat is m utat korunknak. A díszlet (Khell Zsolt m unkája) jóm ódú szalont idéz. Az öt ajtó és a nagy ablak, am ely néha szintén ajtóul szolgál, jó teret n yújt az állandó mozgásra, ki-be szaladgálásra épített, gyors játéknak. A m egvilágítások, a legeldugottabb helyekre került lám pák jó atm oszférát terem tenek. Igaz, annyiszor kerül elő ugyanez az efleklus, hogy m á r a végén elveszti érdekességét. A jelm ezek (Zeke Edit tervezése; ügyesen vegyítik a m odernebb és korhű elem eket, különösen S árkányné és M arosiné ruhái sikerültek, igen ötletesek. A rendező Hegyi Árpád Jutncsa a m űben meglévő hangulati elem eket jól h an g súlyozza, néhol idézőjelbe teszi a m ár-m ár idilli képet. (Pl. a Lehoznám néked a csillagokat is az égről c. dal alatt.) De több ilyen helyzetet is idézhetnénk, ahol az iro n i kus szem lelet kerekedik felül a néhol szentim entális jeleneteken. A darab igen ügyesen meg van húzva, kihegyezték az egyes szituációkat, hogy pontosan illeszkedjenek a betétdalok. (D ram aturg: Vend András). Üj poénok kerültek a darabba, néhol m a gatol M olnár Ferenctol is kölcsönözve. Ezt az ironikus, felülről néző m a g ata rtást d i csérhetjük a rendező m unkájában, am ely nagyon összefogott, igen gördülékeny, m o z galm as előadást eredm ényezett. Ennek a rendezői szem léletnek van még egy sajátossága: az erotikus, pikáns légkoi am ely belengi az előadást. Nem csak a világítás, a ruhák sugallnak ilyen érzést, de a szereplők mozgása, gesztusrendszere, kétértelm űen felfogható beszéde. De S árkónyne alakja eieve hordozza ezt a hangulatot, s ráadásul még belépőjében ruhájáról el is énekli, hogy bukj l e ' szoknyának nevezik. Sugárzó szem élyisége körül fo rg o lódnak a férfiak, hiszen nem csak férje s Csapó, de még Puzsér is kicsit szerelm es bele, vagy csak játszanak evvel az őrzéssel, de az itt egyre megy. M indez finom an, nem bántóan van Jelen az egész előadásban. B ertalan és Lenke szerelm eskedése is állandó tém a, sőt meg M arosiné is epedezik egy igazi betörő után. A finálé is ezt a furcsa szerelmi érzést em eli ki eszmei mondanivalóként' a darab végén; ez m inden galiba oka és okozata. Az alakítások közül Schlanger Andrásé em elkedik ki. ö egy igen rokonszenves, a társadalm on kirsii kívül elő betörő ebben az évadban m á r néhányszor volt szerencséje ehhez hasonló szerepekhez. Még győzi újab b és újab b színekkel, gesztusokig'! Az irónia, a dolgoknak bölcs, kicsit felülről való szem lélete jellem zi alakítását. 81

88 Jó ének- és tánctudása, m agas alkatának a szituációkban való igen ügyes beleheiye/.ésc igazi sikert hoz szám ára. Feszültséggel teljes légkörbe érkezik a darab elején, de am ikor a sejtelm esen m egvilágított ablakon m egjelenik előbb a két laba, m ajd ő m aga is, kicsit öregítő m aszkkal, m ár kialakul a néző vélem énye: nem lehet elítélni egy ilyen betörőt, ez csak rendes em ber lehet. N agyszerű kom ikus játék a a környezetében, önm agán találh ató tárgyakkal, ru h ák k al. Varjú Olga játssza S árkányné szerepét, a férjénél jóval fiatalabb, nagyon szép, fifikás. elegánsan kacérkodó fiatalasszonyt. A színésznő igen dekoratív m egjelenésű, kiválóan táncol, énekel, nagyon jól mozog a színpadon. Sokszínűén alak ítja ezt a durcás, de engedékeny, n éh a hisztériás, szeszélyes, de jólelkű asszonykát. E k ét fiatal alak ításáb an van ném i távolságtartás a d arab szituációival kapcsolatban. ö k kicsit kívülről, csöppnyi iróniával játszanak. Ez jellem ző M attié Eta neveiőnőjerc is. A színésznő kitűnően alak ít: ezt az öntelt, korosodó, m űveltnek lá t szani akaró hölgyet m aga sem veszi komolyan. M ulat rajla, hogy ennyire naiv, hogy iiyen buta, ilyen könnyen átejthető. Ezért M átné E ta alakítása rendkívül hatásos, igen komikus. Simor Ottó S árkány ügyvéd szerepében nem igen tu d ta ezt a távolságtartó á b rá zolási m ódot nyú jtan i, ő kom olyra veszi szerepét, ő realistán játszik. Lenke, a szerelm es gim nazista szerepében Hartmann Terézt láthattuk, p artn e re a nem kevésbe szerelm es, de agyafúrtabb B ertalan: Mátrai Tamás. Ügyesen táncolnak, a szerepüket jól kidolgozták, a k ettejü k közötti m agasságbeli különbségeket jó kom ikai lehetőségként ak n ázták ki. Finom h u m o rral játsszák a néha k étértelm ű szituációkat, jelm ezük is segíti hatásos alakításukat. Csató, a csábító rcndőrfogalm azó Sletlner Ottó. Ö az iró n iára hajló színészi stílust követi, mozgása, gesztusai, helyzetei hanghordozása, m agatartása jól illusztrálja ezt az őszintétlen, csakis a m aga sik ereit hajhászó férfiút. A többi szereplő: Réz Judit, Tóth Károly, Balogh Béla, Fritz György, Pankotay István jól illeszkednek a d arab csillogó kavargásába. Sikeres, m inden ízében kidolgozott, pontos előadást láth attu n k, ez az este nem a k a rt sem többet, sem kevesebbet: szórakoztatást, igényes, jó színészi alakításokkal. Ezt az igényt kiválóan szolgálta, igaz, hogy a katarzis, a színház, a m űalkotás nagyszerű hatása régi és m odern értelm ezésben messze elkerülte a színpadot és a nézőt egyarát. Margócsy Klára 82

89 A homok vándorai (Impressziók a darab mellől) Jo évadot zár a színház. Több ősbem utató, stúdió-előadások és kiem elten is R atkó gyönyörű költői játéka fém jelzik az évad sikerét. T alán ez az oka annak, hogy árnyékban hagyotton próbáljuk elfelejteni az évad sikertelen kísérletét, A homok vándorait. K atonás játék ez is, m árcius 23-tól lá th attu k Balázs József m ásodik d ara b jakén t N yíregyházán Jóm agam középiskolásokkal láttam délutáni, bérletes előadásban, fé l-k é th a r m ad nézőtérrel. Az élm énytelenség m érhetetlen unalm at szült, egyben figyelm eztető is. Hogy hány előadást ér meg a d rám a ebben a form ában, nem tudom, de sejteni, rem élni lehet, hogy a következő évadban elfeledkezhetünk róla... Az alapötlet érdekes. A m ásodik világháború végén vagyunk, a Nyírség egy dai abja a senki földje, fro n to n innen és túl. K atonák, parasztok keresik helyüket, a biztos fogódzót, a túlélés lehetőségét, hozzátartozókat, az otthont. H elyüket a rem énytelen m últ világban, a rem élt, de még el nem jö tt újban. (Vajon erről van szó?) A baj az, hogy nem tu d ju k : kik ezek, hogyan ak a rják azt, am it akarnak. Az esem ények történnek velük, kívülről, esetlegesen. A szűk p átria hatalm assá tágul, ahol el lehet tévedni, vándorolni, szentenciákat m ondani, m á r-m á r egy nagy sivatagot sejtető tétben mozogni. Sem m i nem reális, csak a homok, s az a harci zaj, am i k ív ü l ről jón, odavetetlen, érzékeltetve az álcselekm ény helyét, idejét. M ert a drám a játék egyetlen igazi nagy problém ája, hogy nincs m egírva. P anelm ondatok h an g zanak el benne, az arc nélküli szereplők bárm elyike elm o n d h atja ugyanazt tisztségtől, m űveltségtől függetlenül. A lehetséges drám ai helyzetek szétpukkadnak, hiányzik valam iféle egységesítés, valam i tartóoszlop féle, am ire föl lehetne fűzni a cselekm ényt, vagy am ibe kapaszkodva el lehetne m ondani a világ e d arab járó l alkotott vélem ényt. A hatarozatlansag görcsös feloldatlanság elm ossa az arcokat, s azt pusztítja el, m ielőtt m egszülte volna, am i m iatt a mű feltételezhetően elkészült. S ezt sa j nos az eloadas még jobban elm élyíti, nyitva hagyva sok-sok k érd ést bennünk, olyanokat, am elyekre talán szeretnénk, de az előadás nem ösztönöz bennünket arra. hogy igazan akarjunk is választ k a p n i... A színek vallása rutinszerű. Egyszer két, m ásszor három nyírfa jelzi, hogy a szereplők más helyszínen járnak. Ha ezt nem érzékelnénk, egy forgószínpad pontosan meggyőz b ennünket arról, hogy a katonák, a férfi, m ajd később a pap és a p arasztasszonyok vándorolnak. A funkciótlanná váló vándorlás olyan hangulati elem ekkel lultódik. am elyek meg jobban eltolják a nézőt a darab egész világától. K atolikus pap vezeti egyetlen szilárd pontként? a csapattá verődött, kóborló em bereket, s reform átus zsoltárt énekelnek. Ha csak egy pillanatra állt volna össze valam i, m áris szétesett. S hiába a han g u latáb an a szereplők megszólalásáig szépen m egkom ponált színpadképek sorozata, a befejezés film szerű pillanata, a m erevséget nem tudja bennünk fololdani, s nem tud elgondolkoztatni m últról, történelem ről, színházról.. Csöppet sem csodálkozom, hogy a középiskolások egy része m enet közben az alig m ásfel órás, kétrészes előadásról csendesen, a többieket nem zavarva, távozik.. Jeney István 8 3

90 Könyvekről MARGÓCSY JÓZSEF: Utcák, terek, em léktáblák Tamási Áron írja... hogy az ember azért él a világon, hogy valahol otthon legyen benne. Nos, énnekem ez a világom Nyíregyháza, ahol otthon érzem magam. A könyv fedőlapján a főcím és az a l cím éppen fordítva található. A szerző a m unka egyik fejezetcím ét em elte köteteim rangra, a Fejezetek... ' csupán szerény m agyarázatként k erü lt alá. Az olvasó azonban érzi, ez a könyv jóval több annál, m in t am it a szerény cím adás és az állásfoglalással felérő, tü n tető rövidségű Bevezetés ígér. A kötet m agját a rádióban h avonkén ti m űsorban elhangzott U tcák, te rek, em léktáblák" c. nagy sikerű sorozat adja. Nem csupán terjedelm e m iatt, hanem elsősorban azért, m ert ez a blokk határozza meg az egész könyv karakterét, alaphangulatát. M ennyit olvashatunk m ásutt arról, hogy a beszélt nyelv és a leírt szöveg halása m iért k ü lönbözik egymástól. Ez elm életileg és általában igaz is. A szabályt azonban M argócsy ta n ár úr nem csak tanítja, itt bravúrosan h a tástala n ítja is: az élvezetes rádiós beszélgetésekből feszes ta r talm ú olvasm ányt varázsolt m iközben a szöveg szinte változatlan m aradt. A titok ugyan nem új, de kevesen ism erik; a jó m űvet hallgatva is, olvasva is valam iféle sajátos minőség h atáro z za meg. M argócsy József rádiós m ű so raiban a közvetlenség, a szuggesztivitás rag ad ta m agával a hallgatót, aki ilyenkor együtt já rta be vele N yíregyháza ism ert tereit, utcáit, állt meg n é hány percre egy-egy jellegzetesebb épület előtt, s a hallgató, m íg azon m ed i tált, m ilyen felületesen nézte meg (vagy meg sem nézte sohasem...) azok at az épületeket, am elyek m ellett esetleg naponta is eljár, észre sem vette, hogy ezek a terek átalak u ltak, visszaváltották néhány évtizeddel ezelőtti arcukat, m ajd a még korábbit, vagy ép pen a közelm últbelit, am ire m ár ő is em lékszik, ha eszébe ju ttatják. Ism erősökké váltak a régi utcákat újranépesitő trafikosok, kereskedők, m esterem berek, kocsisok, rikkancsok. Akik, m ondjuk meg, m in d en ü tt voltak, sokszor olvastunk róluk. De ebben a m ű sorban éltek, m ert em beri arcuk, nevük van, és egy olyan közegben mozognak, ahol az idegenvezető nem m egtanult szöveget mond, hanem ahol otthon van. De a leírt rádiósbeszélgetés, éppen m e tam orfózisa m iatt, még m indig veszíthetett volna hangzó varázsából. És hogy ez nem tö rtén t meg, a rra a b e szélgetések gondos szerkesztettsége, és a stílus közvetlensége, eleganciája m i a tt alig észrevehető nagy adatgazdagság a m agyarázat. A könyvből így még nyilvánvalóbb, hogy a szerző a családi em lékezeten túl szinte m inden N yíregyházáról m egjelent újsághírt is ism er, és m indezt a m anapság ritka városism eretet alapos levéltári búvárkodásai hitelesítik. Ki érezhelné h á t jogosabban, hogy N yíregyháza várostörténetének m egírása egyre elodázhatatlanabbá váló igéhy. am elyet történésznek, régésznek, n é p ra j zosnak, irodalom történésznek tu d o 84

91 m ányága fejlődése, parancsa, a lokálpatriótának a szive sürget. M argócsy József könyve azon túl, hogy nagy közönségsikere teljesen é r t hető, önm agában h o rd ja azokat a serkentéseket, am elyekre m a még a fen tebb felsorolt szakem berek rászorulnak. R ászorulnak a városm onográfiával szem beni töm egigényre, rászorulnak a hivatalos m egrendelő fó ru mok anyagi áldozatot vállaló elh atáro zására. Ezt az igényt és ezt az e lh a tá rozást pedig az ilyen könyvek sokkalta alkalm asabbak életre csiholni, m int bárm iféle jó regionális tudom ánypolitikai koncepció. Az Utcák, te r e k..." széles horizontú könyv, több tudom ányág m eríthet m ajd belőle egy városm onográfia m egalkotásánál, annak ellenére, hogy a szerző látszólag nem táp lál ilyen rem é nyeket könyvével. Sőt:... ez a kis gyűjtem ény nem pótol sem m ilyen várostörténetet, m ert nem igyekszik kizárólag objektív szemmel nézni azt a helységet, am ely N yíregyháza néven találh ató a térképen. Ez lehetetlen vállalkozásnak tűnik szám unkra, akik ráadásul nem csak történészek nem vagyunk, hanem történelem szakos oklevelünk sincsen" írja a Bevezetőben. R áadásul a kötetet sem a Felhaszn ált irodalom jegyzéke, vagy a Jegyzetek zárja, hanem csak egyszerűen: A legtöbbet em legetett m űvek jegyzéke"... Ennek ellenére a gyűjtem ény első két fejezete történészm unka. Mind a T örténeti áttekintés, m ind az Ip ar kereskedelem cím ű rész több szem pontból is izgalm as, érdekes tan u lm á nyok. A szerző nem köti m agát sem a v árostörténet periodizációjának felvázolásánál, sem a céh szervezeti életének bem utatásánál a történész szakm a, általa term észetesen jól ism ert, talán kissé mcgmosolygott, nehezen átléphető, hagyom ányos d i rektíváihoz. S zám talan esetben lehetne ezzel a m egközelítéssel vitázni, itt azonban en nek az alapállásnak sajátos je lentősége van. V itairattá is teszi a m ű vet: igenis, egy nem tö rtén elm i v á rosnak is leh et és van is érdekes, izgalm as történelm e. Ilyenform án még sa j n álju k is, hogy az 1753 előtti korszakról nem szól a szerző. De v ita ira t jellegű abban is, ahogyan kim ondatlanul is sugallja, a város tö rtén etét a váro sfejlesztés em beri in dítékainak feltérk ép e zése, a város p olgárainak v álto ztatásigénye, an n ak m entalitásbeli mozgatórúgói nélkül nem lehet m egírni. S m indehhez egy sor szem pont, egy sor ötlet, m integy feladatm egjelölésként is a N yíregyháza-kutatóknak. A példák hosszú sora helyet em eljünk ki egyet, am ely a szerző szerint sem csak N yíregyháza m ú ltján ak egyik (sokak szerint rejtélyes) szim bólum a, de talán jövőjének is: Régebbi városi jelentésekben, újságcikkekben, m egem lékezésekben inkább a közeli Debrecenhez való hasonlítgatások kapnak helyet, olykor irigykedéssel, m áskor inkább b íztatásképpen, hogy nekünk is úgy kellene fej=lődnünk, haladnunk. Ezt azért te k in t hetem szerencsésnek, m ert így m indig valam ilyen m agasabb példa, serkentő előkép lebeghetett az újságírók, a ta nácstagok, a város felelős vezetői előtt. A kötetet, annak hangulatát a Szórakozás időtöltés ta n u lás c. fejezet teszi teljessé. N éprajzi, iskolatörténeti, szociografikus, m entalitáslörténeti érdekességeinek leírása szépirodalmi igényű. Az ism ertetés végén is h álátlan felad at a könyv m ű faján ak m eghatározására k ísérletet tenni. V árostörténet, ta nulm ánykötet, esszegyűjtem ény? Igazán egyik sem, de talán egyszerre v alamennyi. A századforduló kapitalizálódó m agyar városai, elsősorban a főváros, sok okos könyvnek válnak főszereplőivé. Ezek többségét vagy egy lo k álp atrióta irta szakértelem nélkül, vagy egy tudós túl hideg fejjel. Kevés köztük az a típus, am ely a két alap m o dell erényeit egyesíti. Ennek a ritk a tí 85

92 pusnak a feltám asztását érzem az U t cák, terek, em léktáblák" la p jait olvasva, egy tudós lokálpatrióta könyvében, am ely könyv egyik legrangosabb d ara b ja a tudom ányos igényű N yíregyházaism e re f -nek, és akinek nyíregyházi kötődését érzékeltesse m ottóként idézett h itv allásán ak folytatása: Elég so k felé jártam, de m ásu tt m indig csak vendég voltam. Itt N yíregyházán azonban itthon vagyok: egyszerre játékos és drukker, építő és haszonélvező, gyerm ek és szülő, kritikus és kritizált, szóval élő és élénk tag ja an n ak a közösségnek, am elyet úgy hívnak: N yíregyháza.- (Nyíregyháza Városi Tanács V. B ) Szabó Gcza ERDÉSZ SÁNDOR: Kígyókultusz 'a m agyar néphagyom ányban N éhány éve feltűnhetett a figyelm es olvasónak, hogy szellem i kisvállalkozásban egyre több néprajzi tanulm ánykötet, kis m onográfia, önálló dolgozat, tem atikus gyűjtés stb. jelenik meg a debreceni egyetem néprajzi tanszéke és a Szabolcs-Szatm ár megyei M úzeumok Igazgatósága együttm űködése révén, m ár-m ár közös tudom ányos m unkaterv keretében. H a nem szám oljuk a nyom dában lévőket, m ajdnem túl vagyunk a tizedik köteten. Ez a m ostani az eddig m egjelentek között igen rangos helyet foglal el. Erdész S ándor lényegében több év tizedes néprajzi k u tatásai közben m ajd hogynem m ellékesen" foglalkozott a kígyókultusszal, sa ját szav ajárása szerin t a kígyótisztelettel, s ím e ez le tt belőle! A bevezetőben kifejti, hogy a m agyar népi hitvilágban a kígyóhoz szokatlanul széles körű hiedelem anyag fűződik. A kígyó totem állat, de m itikus lény is. M egvan benne az a képesség, hogy m i tikus állattá fejlődjön (házikígyók, k í gyókirályok, sárkánykígyók stb.). A m agyar kígyóhiedelm ek rendszerezésének a felad atát m ár a századfordulón m egfogalm azta Jankó János, h an goztatva, hogy több tízezer hiedelem adatból kell kiválogatni m indazt, am i a kígyóra vonatkozik. Azt hisszük, m in d ez sejteti an n ak a felad atn ak a nagyságát, am it Erdész S ándor felvállalt. Igaz, hogy Jan k ó János program adó felism erése óta igen sok tudom ányos dolgozat jelent meg az ad attárak b an elfekvő hiedelem gyűjtések m ellett, ezek azonban elsősorban a kígyókő képzetével álln ak összefüggésben. Ebből a h a ta l m as anyagból, m elyhez hozzájött az á l tala évtizedek a la tt g y ű jtö tt recensanyag, kellett a kutatónak kiválogatnia a kígyóra vonatkozókat. A válogató és rendszerező m unka során kiderült, hogy a m agyar néphagyom ányban a dém onikus, m itikus kígyó és a sárk án y nagyfokú kapcsolatot m utat, Az is kiderült, hogy a kutató nem szorítkozhat csak a babonák és hiedelm ek vizsgálatára, h a nem ki kell terjeszteni vizsgálódásait a népm esékre, ballad ák ra, közm ondásokra is. V álaszt keresett a rra is, hogy az egyes kígyóképzeteknek m ik a történeti előzményei, m ilyen belső és külső tényezők hatására jöttek létre, ötvöződtek egybe. A rra is törekedett, hogy a k ö r nyező nepek kígyóképzeteit is m egism erje, s ennek során elkülönítette egym ástól a m agyar és az idegen etnikai 86

93 specifikum okat. Az anyag feldolgozása és az adatok elem zése közben a rra is gondot fordított, hogy kim utassa: m i lyen társadalm i réteg hiedelem világát tükrözik, m ilyen időszakra vonatkoznak és m ilyen a földrajzi és tá ji m egoszlásuk. Szem betűnő az is hangsúlyozza Erdész, hogy a hegyvidéken szám szerűen több a kígyóképzet, m int a sík vidéken. Ezt követően nyolc, róm ai szám m ai jelzett fejezetben bo n tja ki a bevezetőben felvetett kérdéseket. Az elsőben sorra veszi az ősközösségi em ber p rim itív elképzeléseitől a Dél-Ázsiában, A m erikában, az ősi m ezopotám iai m í toszokban és a m ás népeknél élt kígyóképzeteket, s a trag ik u san korán m eghalt Diószegi Vilmos k u tatásai alapján a sám ánhitű honfoglaló m agyarság h itvilágát. M egállapítja, hogy a m agyar kígyótisztelet kialak u lásáb an is szerepet játszo ttak a honfoglaláskori kígyóképzetek, de nem oly m értékben, m int a továbbélő görög-róm ai m itológia vagy a germ án m itikus kígyóképzetek. U gyanakkor hatással voltak a szomszédos szláv népek kígyóhiedelm ei is. Anélkül, hogy v alam ennyit részleteznénk, csupán a bolgár kígyó- és sá r kányképzetekre utalu n k, ugyanis a bolgár nyelvben a sárk ányt zm ej stb. szóval jelölik. A közönséges kígyó c. részben 14 alfejezetben taglalt problém akört dolgoz ki. Itt m indenütt valódi kígyóról van szó, am ivel erdőn-m ezőn, m ocsár- vagy vízparton találkozhatott az em ber. Ezekben a hagyom ányokban a kígyó leírása reális, de a hozzá kapcsolódó hiedelm ek irreálisak. A részletekbe bocsátkozás helyett csupán a tém akörök cim szerinti felsorolására vállakozha- -unk. A kígyó az em berben és a kebeleben, a hálátlan kígyó, a kígyóvőle- Seny, a kígyó keletkezései, gyógyítás k í gyóval, a kígyóm arás gyógyítása, a kí- Kyofu, a kígyófej levágása pénzzel, a kigyóhiedelmek, a boszorkány kígyó ^ P e b en, a kígyó elűzése, a kígyóvarázslás, a kígyókő c. alfejezetben a m agyar és a nem zetközi hiedelem világ összefüggéséről, eltéréseiről, egym ásra gyakorolt hatásáról szól. A m itikus kígyóállatok sorában a m a gyar anyag szem pontjából igen fontos a házi kígyó. A házi kígyó különféle k é pességekkel, varázserővel rendelkezik. A leggyakrabban fehér kígyónak m ondják a K árpát-m edence m agyar néphagyom ányanyagában, de nevezik em elle tt fali kígyónak, szerencsekígyónak, csörgőkígyónak, tarajo s kígyónak is. (Szatm árban a fehér kígyó, m ely főleg kutakban él, s e k u tak vize ettől gyógyhatású, az általános képzet!) A házi k í gyóról szóló hiedelem anyag áttekintése után Erdész m egállapítja, hogy a m a gyar házikígyókultusz egyrészt a B alkán, m ásrészt a ném et n y elvterület h itvilágához tarto zik. A tém akörben m egoldatlan sajátosság napjainkban is a kígyó kettős (ártó és gyógyító) szerepe, a háztól való elküldésének kérdése, m e lyek további kutató m u n k át igényelnek. A kigyókirály is fehér kígyó, akárcsak a házi kígyó vagy kincsőrző kígyó, ő azonban nem a házaknál él, hanem az erdőkben, és a m esékből tu d ju k E r dész kitűnő m esekutató, s így nagyerejű bizonyító anyagot vonultat fel é r veinek alátám asztására leginkább aranykoronát vagy piros ta ré jt visel. Igen nagy szerepet játszik a m agyar néphagyom ányban, ezen belül is a n ép m esékben. A népm esékben a kígyók gyakorta ó riásira nőnek, föld alatti b arlangokban, m ocsarakban élnek, tizedelik a legelésző állatokat, rettegésben ta rtjá k a pásztorokat stb. K is tájhazánkban, a volt Ecsedi-láp világában leginkább a zömök kígyó volt ism eretes. Ez a kígyótípus rövid, vastag, a közönséges k í gyónál nagyobb, de a sárkánykígyónál kisebb, olyan m itikus lény, am ellyel meg k ellett küzdenie a pásztorem bereknek. A nélkül, hogy szólnánk az Ecsediláp sárkányáról, Erdész idevágó m egál 87

94 lapításaiból csak annyit idézünk, hogy a m agyar hagyom ányban a zömök k í gyó egy jól fejlett közönséges kígyó, m ely egyúttal a legegyszerűbb sárkánytípus... eredetüket, elterjedésüket tekintve erős balkáni, illetve szláv h atásra utaln ak. A sárkánykígyó fejezetben nyom atékosan hangsúlyozza Erdész, hogy közreadja m indazokat a hiedelm eket és m ondákat, am elyek a viharkeltő sá r kánykígyóról s nem utolsósorban annak lovasáról: a garabonciás diákról szóln ak. M egállapítja, hogy a m agyar garabonciásnak alak ra és tevékenységre is k ét típusa van. Az egyik a vándorló fiatalem ber, aki fekete köpenyben, kezében bűvös könyvvel járkál, házaknál tejet, tojást kér, ha elküldik, jeges v ih a rt zúdít a tájra. A m ásik rongyos ruhájú öreg, vagy fiatal parasztem ber, akik a sárkányon való lovaglásukkal, száguldásukkal tám asztanak vihart, zivatart. Erről a fejezetről (VII.) külön ism ertetést kellene írni, itt csupán az éhséget és szom júságérzetet eltüntető kígyókőről, kősóról, gyém ántkőről szólunk, m elynek megnyalása segíti á t a hosszú ideig tartó barlangfogságban élő m esehőst az élelem nélküliségen. A bizonyító m esebetétek elemzése, vizsgálata után a szerző kim ondja: a nép a sárkánykígyót kígyóból kifejlődött szörnynek ta rtja... A sárkánykí gyó-képzetek egy ősi, elem i csapásokat okozó démon alak ját őrzik a m agyar népi m űveltségben. A V III. fejezetben azt vizsgálja E r dész, hogy a kígyóábrázolásnak milyen szerepe van a népm űvészetben. M egállapítja, hogy a népm űvészet valam ennyi ágában kedvelt díszítőm otívum, de fő leg m iskakancsókon, pásztorbotokon és utcai bejárati kiskapukon fordul elő. A kitűnő m unka ezen fejezete érzésünk szerint kim unkáltságban nincs ará n y ban az előző fejezetekkel, b ár a szerző m entségére legyen m ondva, talán itt hiányzik a legtöbb recensanyag. A zt is kétségbe vonjuk, hogy a kígyóábrázolásaink kezdetét m indössze két-három évszázaddal korábbi időszakban kell keresnünk. H a m ost a szatm ári szekerek kígyós vasalásait is bevonnánk ezen ism ertetés tém akörébe, m ár-m ár átcsúsznánk a szakm ai viták területére, m elytől szeretném m egkím élni a nyájas O lvasót. A könyv végén ném et és szlovák nyelvű összefoglalót és tartalom m utatót is találunk, m ellyel az E urópára k i tekintő szerkesztő U jváry Zoltán beem eli a kötetet a nem zetközi néprajzi irodalom ba is. (A lfö ld i Nyom da, D ebrecen, p. A Kossuth Lajos T u dom ányegyetem N éprajzi Tanszékének kiadványa.) Farkas József KRUPA ANDRÁS: Rozprávky nanicki Zofky Zsoíka néni meséi A m agyarországi szlovákok n éphagyom ányainak, szokásvilágának, szellemi kincseinek m egm entésében az egyik legism ertebb és gazdag publikációval rendelkező személyiség: Krupa András. M int a Békés megyei T IT-szervezet titkára, aki jól ism eri és használja a békési szlovákok táj nyelvét, de egyúttal az irodalm i szlovák nyelvet is beszéli, néprajzi szakism eretével, pozíciójában a legalkalm asabb arra, hogy hivatásának érezze a m agyarsággal 88

95 együtt elő szlovák nem zetiség kulturális értékeinek összegyűjtését, földolgozását. Az eddigi gazdag tevékenységéből elég, ha csak néhány m u nkájára u ta lunk: Hiedelmek, varázslatok, boszorkányok (Békéscsaba, Tótkomlós és Csanád alb erti szlovák lakói körében g y ű j tött babonák, hiedelm ek, szokások, 1974), Jeles napok a Békéscsabán és környékén élő szlovákoknál (1970), Na cabianskej túrni A csabai tornyon (Népdalok, 1979), a Národopis Slovákov v Mad'arsku legutóbbi teljes száma. A felsorolt írásokat (kivéve a Národopis-t) a Békés megyei Tanács V égrehajtó B izottsága m űvelődésügyi osztálya adta ki. Krupa András legutóbbi munkája a Rozprávk.y nanicky Zofky Zsofka n é ni meséi cím ű 344 oldalas könyv (kiadója: Békés megyei T anács V. B. m ű velődésügyi osztálya, Békéscsaba, 1984). Jelen ism ertetésünknek az a célja, hogy fölhívjuk a m űre a figyelm ét azoknak, akik egyrészt a hazai nem zetiségek k é r déseivel foglalkoznak vagy érdeklődnek, irán tu k, m ásrészt azoknak a szakem bereknek a figyelm ébe ajánljuk, akik a néprajznak a népm eséi összefüggéseit közelebbről vizsgálják. Krupa András jelen m űve úgy van m egszerkesztve, hogy m agyarul is, szlovákul is közli az olvasóval a tartalm át. M aguk a m esék is két nyelven íródtak le, de és ez nagyon lényeges egyik sem fordítása a m ásiknak, hanem a tö kéletesen kétnyelvű Farkas Andrásné Drágos Zsófia (Zsofka néni áanicka 2ofka, Nagybánhcgyes) külön-külön közlései, gyakran m ás-m ás időpontban. A kötetben 52 mcseszöveget közöl Krupa András, ebből a kétnyelvűek száma 44, h a t m eséje szlovák, kettő pedig m a gyar nyelvű. M indazt, am it hasznos tudni ezeknek a m eséknek a gyűjtéséről: a m esem ondó felfedezéséről, a Békés megyei népm esegyűjtés helyzetéről, a szlovák nyelvű ponyvairodalom hatásáról, a m esem ondás alakulásáról, Zsofka n én i életéről, mesem ondói sajátosságáról, a mesék forrásairól, kétnyelvűségéről m egtalálhatjuk a m integy 60 oldalas m agyar szlovák Bevezető-ben (szlov.: Üvod, Králi.k Aladár szegedi tanszékvezető fordításával). Ezt követi h a t o ld a lon Zsofka n én i önéletrajza (Zivotopis), de m indkét nyelven az ő eredeti közlésében. Így a szlovák változata m ár nyelvjárási form ájú szövegírás, és nem a szlovák helyesírásnak megfelelő (pl. z oca, són, tag, bou, tá jst, vállalkozó- a z otca, som, tak, bol, tam isi, podnikate l helyett). A m unka zöm ét kitevő 52 m eseszöveg elhelyezése olyan, hogy a kétn y elvű m eséket párhuzam os oldalon nyom ták, ezáltal a szlovákul és m agyarul is értő olvasó közvetlenül tu d ja összehasonlítani a változatokat. A mesék tartalm i értékelésére nem vállakozhatunk. De hogy igazi és értékes m esem ondótól v ette a szerző m agnetofonszalagra a m eséket, azt rögtön érezni az első beleolvasáskor. U tal is rá a Bevezető- ben, hogy bár előzőleg évekig gyűjtött Zsofka néni -nél egyéd szlovák szövegeket, csak 1980 végén áru lta cl, hogy m esélni is tud, m ondván akkor: H át én annyit m esélek m agának, am ennyit akar. Csak győzze h allgatni. így is lett, m ert alig ü lt le nála a szerző, s kapcsolta be a m agnetofont,... egyfolytában, szinte egy ültőhelyben egész napon át m esélte a m eséit. B ár a Bevezető után is van kétoldalas jegyzet- és irodalom -m egjelölés, a m e sék után külön Jegyzetek (Kom entáre) c. fejezet következik, és term észetesen kétnyelvűek. Az elsőt Viera Gaspariková írta (Slovenské kom entáre Szlovák nyelvű jegyzet). Többek között így vélekedik: A népm esem ondó Zsofka néni (...) a mai prózai hagyom ány k étségkívül figyelem re méltó jelensége. M indenekelőtt azáltal, hogy történetei többségét kétnyelvű változatokban (...) tu d ja e lő a d n i... Továbbá azért is, m ert kom oly felad ato t láto tt el a m e séknek az egyik etnikum tól a m ásikhoz 89

96 Való közvetítésében 1. Viera Gasparíková 30 m eséhez fűz külön kétnyelvű észrevételeket és Irodalom, rövidítések c. résszel zárja értékelését. Kovács Ágnes a m ásik jegyzet szerzője (Jegyzetek Drágos Zsófia m eséihez Poznám ky k rozprávkam Zofie D rágosovej). A láhúzza a m esem ondó jelentőségét, főleg a kétnyelvűség szem pontjából, m ert... habozás nélkül m erít innen is, onnan is, s a m aga m ódján ötvözi a ta nultakat, jó alkalm at kínál a kutatónak arra, hogy felfigyeljen m csekincsünk közös v onásaira. Kovács Ágnes is 30 meséről mond külön szakvélem ényt (irodalm i toldalékkal). A m unka befejező részei (a T artalom elő tt): A csak szlovák, ill. magyar nyelvű mesék szinopszisai. A kevésbé ismert kifejezések jegyzéke. Ez utóbbiban a m agyarból eredő szavakat (m ad.) rövidítéssel külön jelzi Viera Gasparíková. Bizonyos esetekben azonban ezt nem telte m eg következetesen, m ert a bevcok (bölcső), híres (béres), cipel a (cipellő), cak (csak), hintov (hintő), hódúi (hodály), párta (párta), sanovat (sajnál), sor (sor) szavak is a m agyarból k erü ltek á t a szlovákba. Krupa András néprajzos érdem eit a belső jegyzetek írói elism erik, jelentősnek tarják. De a laikus olvasó szám ára is érték et rejtő összeállítást kap tu n k tő le a magyarul is elmondott m esék á l tal és a csak szlovákul értő olvasó szem pontjából is. K iem elnénk a szerző gyűjtőm unkájának újabb eredm énye közreadásakor azt is, hogy a hazai szlovák n y elv járások egyikének igen értékes és viszonylag nagy m ennyiségű lexikális anyagát (s benne alak tan i, hangtani, m o n d attani jellegzetességeit) m entette á t a jö vőnek és a nyelvjáráskutatóknak. A szép kivitelezésű m unka m egjelenése újabb példája annak, hogy egy tájegység szellem i értékeit hogyan lehet közkinccsé tenni. N ém eth Zoltán FÜZES ENDRE: A gabona tárolása a m agyar parasztgazdaságokban Az A kadém iai K iadó az utóbbi években m egjelent, egy-egy té m át tü zetesen, m onográfikus igénnyel feldolgozó kötetei sorában egy újabb, több m int 300 oldalas könyvvel jelentkezett 1084 elején. Füzes Endre m unkájában a m a gyar nyelvterület, tágabb értelem ben a K árpát-m edence (és kitekintései révén egész Európa) paraszti használatú g a bonatároló alkalm atosságait vette szám ba, főként néprajzi ad ato k ra tám aszkodva, de ahol a vizsgálat m egkövetelte, a szerző a régészeti, történeti, agrártö rtén eti, nyelvtörténeti és nyelvészeti k u tatáso k eredm ényeit is felhasználta. Feldolgozásában a kicsépelt g a bona tárolásának hagyom ányos form án a logikailag csoportosított típusok szerin ti besorolás sorrendjében elemezte. E nnek során térképeken is bem utatta az egyes típusok elterjedési területeit, fo r m ai és szerkezeti változatait, m ajd tö r téneti adatok segítségével ezek ered etére, alkalm azásba kerülésük ú tjá ra és idejére p ró b ált választ keresni. Vizsgálódását időben a 19. század végével z á r ta le. Ez az az időszak ugyanis, am i kor a m agyar parasztgazdaságokban a l kalm azott tárolóépítm ények és -edények fejlődése lezáru lt írja a szerző. 90

97 Tüzes rendszerezése szerinti so rren d ben vegyük so rra az egyes gabonatárolási típusokat, m elyek nagy része te rü letünkön is m egtalálható, de egyes elemek idegenek szám unkra. A lakóházon belüli gabonatárolás legegyszerűbb form ája a gabonatároló edények ben történő tárolás. A különböző szalma- és gyékényedények igen nagy változatosságot m utatnak, de ezeket az adatok szerint elsősorban kiegészítő gabonatárolóként használták. A prim itív technikával készült, fatörzsbő kivájt tárolóedények elsősorban a D él-d unántúlon, valam int Borsod és Zem plén m egyében terjedtek el. A veszszőből kötött gabonáskas m ár igen széles területen m egtalálható volt (közte a Felső-Tisza-vidéken és a Rétközben is), és igen régi kultúrelem nek tekinthető. Valószínű, hogy m ás tárolóedényekkel együtt a században igen kedvelt volt a használatuk, különösen a nyelvte rü let keleti részén. A gabonásládáknak szerkezetileg két típ u sát különíti el a szerző: az ácsolt (amely a m agyar n y elvterület legnagyobb részén, így terü letü n k ö n is a leginkább elterjedt) és a szegeit ládát. Az ácsolt láda (m elyet szuszék vagy hombár néven ism erünk) legintenzívebb alkalm azási területe a 19. század végén és még később is a Felső-Tisza-vidék (Bodrogköz, Rétköz, Bereg, Erdőhát, Szamoskoz, Szatm ár), a T iszántúl legnagyobb része (Nyírség, H ajdúság, É r mellek, a Körösök vidéke), továbbá a Szilágyság ' állap ítja meg a szerző. A továbbiakban foglalkozik a k ét elnevezés elterjedésével, m ajd a ládakészítő központokat veszi szám ba. E pontnál némi korrekcióra van szükség: Füzes a relső-t isza-vidéken alkalm azott gabonasladák készítőiről feltételezi, hogy azok a szilágysági rom ánok, akik E r délyben és az A lföld m ás részein is v á sároztak az ún. oláh hom bárokkal, de is elju tta ttá k portékájukat. Ezzel szemben Lehoczky Tivadar ben m egjelentetett Bereg várm egye monographiájában azt írja, hogy A Tiszahaton egyes földm űvelők csinos guzsalyokat és rokkákat, a nagy-dobronylak válukat és sertésólakat, a csomonyaiak pedig gabonatartó hombárokat es szuszékokat készítenek. (II k. 483 K iem elés tőlem. P. I.) E szerint ezt a v i dékét nem a szilágysági, hanem egy Bereg megyei központból lá ttá k el a fontos gabonatartó eszközzel. A gabonakonjunktúra, az intenzívebbé vált gabonaterm elés hozta létre a módosabb gazdáknál, a nagyobb parasztuzem ekben a főként a kam rákba épített gabonásrekesztékeket. Füzes szerin t feltűnő a rekcszték hiánya a T i szántúl északi részén, a Felső-T isza-vidéken... B izonyára a hiányos szakirodalm i közlések késztették a szerzőt ennek m egállapítására, hiszen m agam is talaltam rekesztéket (pedig nem is azt kutattam ) Tarpán és Tivadarban is A rekesztek tehát B eregben is megvolt, csak eppen még senki nem írt róla. Az egyeb tárolási módok között a szerző szol a gabonászsákokról és a ház padláson való tárolásról, m elyek közül az első kiegészítő tárolóként, az utóbbi pedig a lakóház szerkezetének m egerősödése után, a 19. század utolsó h arm a d á ban kapott nagyobb szerepet. A kötet m ásodik felét a gabonatartó építményekről írottak töltik meg. F ü zes korábbi tanulm ányaiban ezekkel foglalkozott intenzivebben, am i a könyv ezen részének részletes, az a d a tok töm egét felsorakoztató fejezeteinek kidolgozásán meg is látszik. K ét n a gyobb csoportban tárg y alja ezen ép ítm ényeket: az elsőbe a kizárólag a kiesepeit gabona raktározására szolgáló épületeket (a gabonásverem, a boglyakem ence alakú gabonás, a szántalpas hom bár es a gerendavázas gabonások különféle típusai), a m ásodikba a több célú tárolóépületeket sorolja. A vermekkel a nyelvterületen való régebbi elterjedésük és fontosságuk m i att közel 40 oldalon foglalkozik a szerző. A különböző időszakokból szár- 91

98 mazó források alapján szól h asználatukról, elterjedési területükről, fo rm áju k ról, a településen belüli elhelyezkedésükről, v alam in t azokról a talajviszonyokról, am elyek lehetővé tették v erm ek ásását és a K árpát-m edence középső térségeiben való elterjedését. Füzes feltételezése szerint,,a nyom tatást alkalm azó területek nagyjában fedik a verm et használó területeket, azon a területen alkalm azták a nyom tató technikát, ahol verm eket is haszn álta k. A boglya formájú gabonások a középső T isza-vidéken, v alam in t a V i harsarokban elterjedt, különös alakú, erdekes építm ények. E lterjedésük kizárólag a m agyar nyelvterület középső részére korlátozódik, s a században a gyorsan m egnövekedett gabonaterm elésnek és a talajviszonyoknak köszönhetik létüket. A szántalpas hombár szintén kisebb területre, a Duna és a D ráva környékén m egtelepült délszláv népcsoportok lakóterületére korlátozódik, s elterjedése szintén a gabonakonju n k tú rán ak köszönhető. T erjedési ú t vonala a B alkánon kezdődik, s valószínű, hogy a délszláv, köztük a sokác népcsoportok m ozgatták ezeket az életm ódjukhoz szorosan hozzátartozó ép ü leteket", és a pásztor életm ód révén k e rültek a K árpát-m edence déli részébe. A gerendavázas gabonás a kizárólag a gabona táro lására szolgáló építm é nyek legnagyobb csoportját képviseli, s ennek tájilag négy csoportját különíti el a szerző. Sok fotóval illu sztrált fejezetben veszi sorra a baranyai, a szlavóniai, a felvidéki és a bennünket leginkább érintő Felső-Tisza-vidéki csoportokat. (Az utóbbinak a szatm ári E rdőháton és kornyékén való elterjedéséről és v álto zatairól Erdész Sándor írt kitűnő dolgozatot.) Ide sorolja azokat a m agtárakat és kam rák at is, am elyek a fontosabb gabonaterm ö vidékeken a módosabb parasztgazdaságokban a 19. század utolsó harm adában jelentek meg, de nem v áltak a parasztgazdaságok á lta lá nos jellem zőjévé. A több célú tárolóépületek közül a különálló gabonáskam ra érdem el különösebb figyelm et, m ely épület az élelm iszer-raktározáson kívül a család é r tékesebb ruhanem űinek és iratainak tá rolására is szolgált. Legism ertebbek közülük a nyugat-m agyarországi kástuk, am elyek az Alpok területén k ifejlesztett ácstechnika jegyeit viselik m agukon, s időben a középkor végéig n y ú l n ak vissza. Ezen épületek n y ugat-európai eredetével szem ben az erdélyi, ugyanilyen céllal em elt épületek a k e let-európai hasonló tárolókkal m u ta t nak rokonságot. A kötet végén a szerző szól azokról a gazdasági és társadalm i tényezőkről, am elyek a parasztság m indenkori te r m elési és fogyasztási stru k tú rá já t m egszabták, s k im u tatja azokat az összefüggéseket, melyek a term elés és a tárolás között fen n álltak: az összefoglalás előtti utolsó fejezetben a 19. századi gabonatárolást m eghatározó tényezőkről esik szó, melyek közül a legfontosabbra, a gabonakonjunktúra kétségtelenül je lentős h atására külön felhívja a figyelm et Füzes Endre. A könyv igen jól szolgálja azt a célt, am iért tulajdonképpen m egíródott: az eddigi, különböző, nehezen hozzáférhető folyóiratokban és évkönyvekben m egjelent résztanulm ányok helyett egy m u n kában összefoglalva m u latja be a gabonanem űek táro lásán ak m agyar p a raszti gyakorlatát. K ülön érdem e a m ű nek a nagyszám ú (112 db), gondosan válogatott képanyag. A kötetet bő iro dalom jegyzék, különféle m utatók és ném et nyelvű összefoglaló egészíti ki. (Akadémiai Kiadó, Bp p.) Páll István 92

99 SZALONTAI BARNABÁS: Nyírbátor népi építészete Nem csak a szakem ber, hanem az á t lag érdeklődő is talál számos érdekességet, ism eretbővítő részt Szalontai B arnabás: N yírbátor népi építészete című könyvében, am ely az állam i díjas m ú zeum igazgató elhunyta után jelent meg. M intha N yírbátor szerelm ese még h a lála u tán is tovább ak a rn á építeni je l képes és valóságos m űvét : e gazdag m últú, p atinás város hiteles portréját. A debreceni K ossuth Lajos T udom ányegyetem N éprajzi Tanszékének kiadványaként a nyírbátori Báthori István M úzeum B aráti Köre, a városi tanács és N yírbátor üzem einek anyagi tám ogatásával m egjelent könyvet Űjváry Zoltán szerkesztette és lá tta el előszóval, Dám László lektorálta. T agadh atatlan, hogy elsősorban a szakem bereknek szóló könynek az a része v áltja ki a legnagyobb érdeklődést s itt m ár az átlagérdeklődő figyelm ére is szám íthatunk, am ely N yírbátor népi építészetének egyedi vonásait és azok gazdasági, társadalm i, néprajzi, etnikai tényezőit veszik szem ügyre tudom ányos igényességgel. A könyv csaknem felerészben a település- és építészeti kultúra földrajzi feltételeivel, várostörténeti m últjával, települesrendszerének kialakulásával, általában N yírbátor szélesebb értelem ben vett történetével foglalkozik. Ezek szervesen hozzátartoznak a város népi építészeti m últjának feltárásához, a kom plexitáshoz. Mégis azokat a fejezeteket forgathatja kiem elt figyelemmel az olvasó, am elyek a szerző sa já t k u ta tásai nyom án esetenként új m egvilágításban tá rják elénk a népi építészet sok tekintetben az utolsó percekben megm entelt és feldolgozott értékeit. N yírbátor népi építkezését a föld- és surépítészet jellem zi, am ely n ap jain k ban is sokat m egőrzött jelentőségéből. Részletes leírását kapjuk a kötetben a különböző építési technikáknak a k ü lönböző típusú lakóházaknak, kiegészítő és gazdasági épületeknek. Nagy gondossággal és hangulatterem tő erő vel időzik Szalontai B arnabás a k ülönféle kem encék világában, am elyek között például a cserépkem encét a m ester a sárb a helyezett tö rt tetőcserepekből építette fel, csak úgy, szem m értékre. Ez a technika igazi m esterségbeli tu dást igényelt, ezért drágább is volt, de m in t az adatok, tények m utatják szívesen alkalm azták, m ert a hőtartó képessége nagyobb volt a többieknél. De ettől is jobb, hőtárolóbb volt az úgynevezett hasábkem ence. Mivel az élet egyik legfontosabb színtere a lakás, érthetően ez foglalja el az őt m egillető nagyobb helyet a kö tetben. M egtudhatjuk, hogy a nyírbátori lakóház alaprajzi elrendezését tekintve soros form át m utat. Leginkább három helyiségből áll: szoba (ház), konyha (pitvar), kam ra. A közép- és gazdagparaszti réteg azonban négy vagy ennél több helyiséggel rendelkező házat ép íttetett m agának. Itt m ár az egyes helyiségek funkciója, elnevezése is változott. Az egyik legelterjedtebb form a volt: szoba (nagyház, elsőház), konyha (pitvar), újabb szoba (kisház, hátsóház) és a kam ra. Az alap rajzi változásokat tovább gazdagítják azok a form ák, am e lyek úgy jönnek létre, hogy a szülők és az egyik házas gyerm ek vagy két te stvér egy telken közösen építik fel lakóházukat. Ezek voltak a mai ikerházak elődei. Ez az építkezés és lakáskultúrában bekövetkezett átalakulási folyam at a m últ század m ásodik felében, a k ap italizm us kibontakozásának időszakában 93

100 indult mefi, de ekkor még csak az egyre inkább polgárosodó gazdag és tehetősebb középparasztság rétegére korlátozódott. Ebben az időszakban jelenik meg és válik általánossá a tisztaszoba alkalm azása, am ely egyrészről a la p ra j zi bővülési jelentett, de befolyásolta a tüzelőberendezést is azáltal, hogy az új helyiség is kem encet kapott, még akkor is, ha azt csak igen ritk á n haszn álták.. Érdekes nyomon követni a n y írb áto ri tisztaszoba funkciójának to vábbi alakulását, ugyanis a régi házak átalak ításáv al, m odernizálásával a tisztaszoba nagyon sok esetben m egm arad am olyan reprezentatív helyiségnek, am iben alig vagy egyáltalán nem lakik a család. G azdag fényképanyaggal dokum entálja a szerző a korabeli lakásbelső és lakáskultúra jellem zőit. Itt érzékelhető leginkább az a néprajzi alapállás, szem lélet, am ely Szalontai B arnabás m unkásságát sok tekintetben m eghatározta. Olyan érzékletesen és szeretettel ecseteli az elm arad h atatlan szobaberendezéseket tulipánosláda, karosláda, sublót, sifony, atuzseros kredcnc, fa litéka, dikó, talpas bölcső, stelázsi, gyalogszék, hogy valósággal ott erezzük m agunkat valam elyik régenvolt n y írbátori házban. Vagy éppen a B áthon István M úzeum ban, ahol a tárgyak m egm entett d arab jai láthatók, nem k ism értékben a szerző fárad h atatlan gyűjtő-, kutató- feldolgozó, rendszerező m unkája eredm ényeként. A paraszti kerám iákról is igen sokat m egtudhattu n k a kötetből, m elyről a szerző k ü lön könyvet is írt. Az Élet a házban című fejezetnek alap jáb an nem sok köze van a szorosan vett népi építészethez, am elyről a könyv szól. Mégis, em berközpontú szem lélete cs hangulatterem tő ereje talán a legolvasm ányosabb fejezetté teszi, m ert a családi együlllét m inden fontos és változó m ozzanatát, szokásrendjét, e tik á já t és etik ettjé t az olvasó elé tárja. Az étkezésről m egtudjuk, hogy az étkezés helye a lakószobában volt, de nyáron néha a p itv arb an vagy a szabadba k iv itt asztalnál ettek. A tisztaszobát csak nagyrabecsült vendég érk e zésekor használták erre a célra. A villa használata a század első felében még nem volt általános. Az ételt a háziaszszony egy nagyobb cseréptálba kiszedve tálalta. M indenkinek külön tán y érja volt, a vizet ugyanakkor az egész család közös pohárból itta. K ülön pohár csak bor fogyasztásához járt, de erre szűkebb családi körben ritk án került sor. Szegényebb háznál előfordult, hogy a gyerekek valam ennyien egy nagyobb, közös tálból ettek,.. ' Érdekes az ülésrend is, eredetileg a család m inden dolgozó tagján ak külön helye volt az asztalnál. A családfő az asztal belső oldalán, középen az ajtóval szemben ült, m ellette gyerekei, életkor szerint. A háziasszony, aki az étel feltálalásával foglalatoskodott, rendszerint késve ült asztalhoz. A gyerm ekek a kis széken, hokedlin fogyasztották el az ennivalót. R itkán fo rd u lt elő, hogy a kisgyerm eket az asztalhoz engedték. A szerző figyelm et fordít a rra is, hogy a szobákban látható, kiegészítő kultikus cs dísztárgyak a vallási m egoszlást is kifejezik. A reform átusok kedvelték a házi áldásokat, a bibliai tárgyú képeket, idézeteket, míg a k atolikusoknál gyakori volt a szentkép. A jelenlegi fellelhető legarchaikusabb szobabelsők a görög katolikusok házait jellem zik. A szoba nem vallásos jellegű díszítm ényei közé tartoznak a családi képek, fényképek, m elyeket a vallási tárgyú képektől elkülönítve, újabban azokkal vegyesen helyeznek el.. Hogy sok a hasonlóság a népi ép ítészet elem eiben, a lakások berendezésében, belső életében, szokásrendjében a m ás nem csak megyén belüli hasonló települések lakóival, ezen nincs m it csodálkozni. M aga a szerző is megállap ítja összegzésében: a N yírség n é pi építészetén belül önálló kistáji v áltozatot alkot a tájegység középső terü- 94

101 lete, m elynek központja N yírbátor. De nem törekszik m indenképpen olyan rendkívüli, sajátos jegyek felm u tatására, am elyek lényegében nem léteznek. Azt viszont tényekkel, gazdag anyaggal bizonyítja, hogy a város népi építészete tükrözi a környező falvak népi ép ítészetének m inden jellem vonását, tehát a favázas sárfal alkalm azásának elsődlegességét, a esonkakont.yos tető gyakori alkalm azását és a konyhabeli tüzelőpadkák középen álló változatának h iénát. Viszonylag későn jelenik meg a to rn ác is írja, am elynek form avilága m eglehetősen egyszerű. A fő k ü lönbség N yírbátor és a környező falvak népi építészetében az, hogy az építészeti kép változása az ism ét városi rangra em elkedett nagyobb településen k o ráb ban és nagyobb ütem ben indult meg, és játszódott le, m in t a kisebb falvakban. A ligha lenne azonban teljes az olvasm ányélm ényünk, ha nem találnánk meg a könyvben a város egyik büszkeségét, a nyírbátori zenei napok színhelyétől elválaszthatatlan, az 1640-es években épült fa harangtornyot, am elyről egyik m éltatója Tóth János azt írta:,,a széles, alapcsony ereszű, magas tetejű zömök törzs felett a la csony a díszesen farag o tt árkád, am e lyen karcsú sisak ül. A m onum entális töm egű harangtornyon a sisak irre á lisan karcsú. Ez a ritm ikusan változó m a gasság okozza a feszültséget töm egkompozícióban. A torony még erdélyi gyökerű, de a sisakot m ár a P artium alak íto tta ki. A hatalm as töm egű tem p lom tetőgerince egyenlő m agas a h a rangtoronnyal, a tömegkompozíció uralkodó elem e mégis a m onum entális haranglorony. Mivel is zárh atn án k e futólagos és inkább info rm atív célú könyvism ertetést, m in t az előszó néhány m o n d atán ak idézetével. Szalontai B arnabás áldozatos m u n k ája eredm ényeként N yírbátor híres m űem lékei, történeti értékei országosan ism ertté váltak. A hazai és külföldi tájékoztatást nagym értékben szolgálták azok a tanulm ányok, népszerűsítő cikkek is, am elyeket Szalontai B arnabás írt a város történetéről, n é p rajzáról, m űem lékeiről, részint önálló kiadványokban, részint folyóiratokban, valam int különböző napi- és h etilap o k ban. Páll Géza A Csallóköz R itkán szoktak egy fotóalbum ról is m ertetést írni. Még akkor is igaz ez, ha olyan parádés kiállítású, ha képei olyan hibátlanok, ha úgy ábrázolják a valóságot, ahogy az ebben a könyvben lá t ható. Mi az oka hát mégis, hogy ezúttal éppen a Szabolcs-Szatm ári Szem lében m egem lékezünk erről a k iad ványról? T óthpál G yula csehszlovákiai m a gyar fotóművész. K iváló adottsága van hozzá, hogy fényképezőgépe len cséjével és m indazzal, ami az elkattintós után következik, úgy ábrázolja a valóságot, hogy a kép hú legyen és szép is 1egyen. Neve M agyarországon sem ism eretlen: legutóbb Gödöllőn rendezeti kiállítása a szakem berek körében és a nagyközönségnél is osztatlan sikert aratott. Fotóm űészetének két alapvető vonása: a fő tém ának s m indannak, ami e körül a fő tém a körül csoportosul, az élessége, a kiem elése m indenből, ami m ellékes s ennek az elsőként em lített jellem vonásnak egyenes következm énye: T óthpál G yulának nincs m ellékes m ondanivalója. A m it ő le n csevégre kap, az ilyen vagy olyan szem pontból fontos, valóban m egörökítésre méltó. A Csallóköz, am elyet nem csak n e vezetességeivel, hanem re jte tt szépségeivel is m ost ebben a csodálatos album ban letesz az olvasó asztalára, 95

102 Csehszlovákia legdélibb vidéke. T u lajdonképpen a m agyar Alföld nyúlványa: egésze és részletei mélységesen rokonok azokkal a tájképekkel, am elyek Szeged, Szolnok, Debrecen vagy éppen N yíregyháza környékén tá ru ln ak elénk. Nagyon éles szem kell hozzá, hogy az Alföld egyhangúnak tetsző tájáb an, illetőleg m inden tájegységben m eglássuk azt ami különleges, ami csak annak az egy bizonyos vidéknek a sajátja. így v a gyunk a Csallóközzel is: a pozsonypüspöki h atár, am ely egy egész oldalt foglal el T óthpál album ában olyan, m in t ha P üspökladány vagy éppen Vásárosnam ény h atára volna. Bám ulatos, m i lyen éles, s a kép távlatáról m éltán el lehet m ondani P ető fiv el: Börtönéből szabadult sas lelkem, / H a a rónák végtelen jét látom. De m inél jobban lapozunk bele a könyvbe, an n ál jobban lá t ju k meg azt, am i a Csallóközben különleges, am i csak ennek a tájnak, annak az egy községnek, h a tárn ak a hangulatát tükrözi, am i sehol m ásutt nem ta lálható meg. H ozzájárul ehhez persze a m űvész látásm ódja is, az a képessége. hogy a Csallóköz sajátosságait észrevegye és feltárja: az, ahogy a tavasz, nyár, ősz, tél változásait bem utatja N agypaka határában, vagy K ispakán a táj m etam orfózisaként illusztrálja a négy évszakban ugyanazt, ott érezzük m agunkat a helyszínen. N éha egyenesen m értani alakzatokat m u tat be egyegy képen: az ekecsi naplem ctében, vagy éppen a kürti h a tá r zöld távlat ában, vagy a légi erővonalakban. K ü lön hangsúllyal em eljük ki a vizek felületét! A nagy terek, sőt, térségek k ü lönben is vonzzák T ó th p ált; de nem á l talában, hanem részleteikkel is. A po~ zsonypüspöki h atárra l kapcsolatos képét em lítettük m ár; nos, itt is m inden apró kis fűszálat kidolgoz! De a vizek felülete! Ahogy a szél fú jja s ráncosodik (pl. a R om antikus tájkép. A Kis- D una cím ű képen), vagy ahogy m in den tárgy tükröződik benne ( Tükröződés K ulcsodon vagy a Holl'-Vág G a- dóc a la tt ) ; a fényképezés m űvészetének csúcsát jelen tik ezek a vizet á b rá zoló kepek. A nagy felületek viszont nem üresek: hol kis úszó kacsák, hol pecázó gyerekek, hol meg egy-egy m agányos fa tölti ki azt, am i önm agában véve túlságosan nagy, tú l üres volna. Ebből a szem pontból a Bősi a ra tá s cs a Sárga tenger B alázsfán című képek különösen figyelem rem éltók: itt nem egy-egy figura oldja fel a nagy felület egyhangúságát, hanem a kép belső részében látható három kom bájn által learato tt gabona, iletőleg a fén y képésznek a még lábon álló vetés m in den szálát szinte hihetetlen élességgel hangsúlyozó m űgondja oldja meg. H árom helység, illetőleg város került bele Tóthpál gyűjtem ényébe: Som orja, D unaszcrdahely és persze Komárom. A régi és az új aniitézise, illetőleg: a réginek és az ú jn a k az egymás m ellett élése vonzza fényképezőgépének le n cséjét; gyűjtem énye ebből a szem pontból is él. K om árom ban ott a regi v á rosnegyed, ott a Jókai-szobor, a Duna m enti M úzeum és ott a kikötő, a h a jógyár. A szerb tem plom és nagyon szép ikonosztáza is Jó k ait idézi: úgy gondoljuk, Brazovics A tanáz jogán k e rü lt bele a gyűjtem énybe. Hiszen n em csak a halott, hanem az élő Csallóköz is érdekli Tóthpál Gyulát. Erről olyan kepei tanúskodnak, m int például a..lóverseny S om orján, A gútai p a rasztb aro k k, A csallóközi gyüm ölcsök (közülük is a szétgurult dinnyehalom, s m ellette az egyáltalában nem beállított vásárlók az élők), a m artosi tájház, A népviseleti ru h ák v arrása a szem betűnő. Em ber nem látható A Honi tó című képen: kis darab víz, benne lom bok tükröződése, az elő térben üres csónak. S mégis, ez a csónak m ennyire él! Szinte érezzük: néhány perccel ezelőtt hagyta o tt a tu lajd o n o sa! Tóthpál G yulának külön érz ék e,v an az alkonyatok, a naplem enték, a fagyos téli táj ábrázolására. A Tél a Csalló- 96

103 közben egy kihalt vasúti állom ást és egy üres falusi u tcát ábrázol. De a n a p lem ente, am i az állom ás m ögött van! U gyanolyan hangulatos, m in t a Rom antikus naplem ente, a D unaszerdahelyi állom ás vagy a Folyam i cs v asúti forgalom a C sallóközben. Ügy véljük, T óthpál G yulának folyta tn ia kell, am it ezzel a rem ekbe k é szült album m al elkezdett. K ét országrészre h ív ju k fel a figyelm ét: a Bodrogközre és a K assától délnjm gatra eső tá j ra: a Szepsi, Torna,.Tászó, K rasznahorka, Rozsnyó vidékére, ahol rengeteg a tém a s ahol a csehszlovákiai m agyarok a legelhanyagoltabban élnek. K eskeny íoldsáv ez: délről a m agyar h atár, északról pedig a m ár nagyrészt szlovákok lak ta hegyek h atárolják. M ilán R esutik szép előszót írt a kö tethez a D una szépséges varázsáról, a r ról, hogy az élet m ilyen váltzásokat hoz a környező tá jra. De az em ber túléli e változásokat s a m egváltozott D una is szolgálni fogja lakóit. Koncsol László szépen, értőn fordította m agyarra az előszót, am ely oroszul, ném etül és a n golul is m egjelent. K ár, hogy Vojtech K ondrótnak Moj Z itny ostrov (Az én Csallóközöm) cím ű hangulatos v erse fo rd ítatlan m a radt. Szép és hangulatos könyv a Tóthpál Gyuláé. Nagy k ár, hogy m agyar v álto zatának kiadásáról m agyar vállalat nem gondoskodott. (Július Tóthpál: 'Zitny ostrov. M artin, Osveta.) Sziklay László M agyar népm esék A népköltészet kutatói m ár korábban is felfigyeltek arra, hogy a m agyar n ép m esekincs terü leti elosztása nem egyenletes, m ivel egyes vidékek az átlagosnál jóval több hagyom ányt őriznek. Ennek m agyarázatát történeti, földrajzi okokban kell keresnünk, abban, hogy egy z á rt közösség szívósabban őrzi m e séit, dalait, szokásait. Ebből adódik az is, hogy ez ideig a p u b lik ált m eseanyag túlnyom ó része egyrészt Szabolcs-Szatm árból, m ásrészt B aranya megyéből k erü lt elő. Ö röm m el állap íthatjuk meg, hogy a hagyományőrző vidék jelzőt a Jugoszlávia m agyarok által lakott részeire is ráilleszthetjük. Bánát, V ajdaság, b aran y ai D rávaszög és M u ravidék m agyar lakossága még m indig szívósan őrzi ősei örökségét, köztük olyan ritk a m eséket és m ondákat, ám e n e k e t m ásutt m ár régen elfelejtettek. A Bánság csodálatos népköltészetét elsőként Kálmány Lajos fedezte fel, aki 1913-ban Egyházaskéren (m a: Vrbica.) Rorbély M ihály fiatal gazdálkodótól Jugoszláviából egy kötetre való népm esét gyűjtött öszsze. Ez az anyag a következő évben m ár napvilágot látott (Hagyományok II. Borbély M ihály m ondása után. Szeged, 1914). E nnek m ásodik kiadásaként jelent meg a Pingált szobák. Borbély Mihály meséi cím ű kötet (kiegészítve a nagy m esem ondó leszárm azottainak 11 m eséjével!) a H agyom ányaink sorozat 6. köteteként (FÓRUM K önyvkiadó, Ü jvidék, 1976). Ú jvidéken 1969 óta rendszeresen m egjelenik A H ungarológiai Intézet T udom ányos K özlem ényei cím ű folyóirat; eleinte negyedévenként, m ajd h avonként, egyre vastagodó füzetekben, egyre gazdagabb és m agasabb színvonalú ta nulm ányokkal. Ma m ár a K özlem ényekben m egjelent írások nem csak a félm illiónyi jugoszláviai m agyarság érdeklődésére ta rth atn a k számot, hanem a m a gyar irodalom történet, nyelvtudom ány cs n ép rajz m űvelői szám ára is. A Közlem ények in tern acio n alista szem léletét 97

104 m u la tja az is, hogy Jugoszlávián kívüli szerzők dolgozatait is so rra közli. Szem betűnő, hogy a leggyakoribb szerző: Penavin Olga, az újvidéki egyetem ta nára, aki a bőséges nyelvészeti-néprajzi anyaga m ellett széles körű szakirodalm i ism eretekkel, európai látásm óddal r e n delkezik. Ortuiay Gyula szerkesztésében, az Ü.j M agyar N épköltési G yűjtem ény XVI. szám aként, 1971-ben jelent meg a Jugoszláviai m agyar népm esék első kötete, m elynek anyagát term észetesen Penavin Olga tette közzé. M ost pedig a budapesti A kadém iai K iadó és az újvidéki Fórum K iadó dicséretes együttm űködésének jeleként napvilágot láto tt a II. kötet (az ÜMNGy XIX. szám aként), a m ásodik kiadásra é re tt I. kötettel egyidejűleg. Ez a kétkötetes népm esegyűjtem ény ism ét Penavin Olga áldozatos m unkásságát, tudom ányos felkészültségét dicséri, ő m aga ugyan, aki m indenkor a népnyelvi gyűjtőm unkát helyezi előtérbe, erre a rendkívül értékes nópm eseanyagra is, tú lzo tt szerénységgel azt m ondja: ez csak m ellékte rm ék '. B árcsak további, hasonló m ellékterm ékekkel találkozó a tn á n k! A két m esekötetben összesen 311 elbeszélés jelen t meg, m elynek 39 százaléka (121 db) a tündérm esék, 48 százaléka az egyéb m esék (állatm ese, legenda, novellam ese, trufa), s 15 százaléka a hiedelem m ondák csoportjába ta rto zik. Ezek az elbeszélések a táj arc u latát, etnikai jellegzetességeit őrzik, eh hez hasonló archaikus anyagot m ásutt nehéz lenne összegyűjteni. Meglepő, hogy ezen a tájon az igazságos M átyás királyról szóló m esék m ennyire k ed veltek. U gyanakkor a m agyar an y a nyelvű m esem ondók repertoárjából sem hiányoznak a délszláv hősökről szóló történetek sem : vagyis Kraljevic Marko hőstettei. D ehát Marko a m iénk is, m ivel alapjában, tetteiben felfedezzük H unyadi Jánost, M átyás királyt, Kinizsi P ált, Toldi M iklóst, sőt m eséink F ehérlófiát is. Penavin Olga mivel észrevehetően óriási anyagban dúskál csak a nagy m esem ondók legszebb m eséit válogatta egybe. E nnek köszönhető, hogy meséi gördülékenyek, olvasm ányosak, n é p ra j zi és nyelvtudom ányi szem pontból h i telesek. Sőt (az ÜM NGy-ben kivételesen!), ezt a k ét kötetet a legifjabb generáció is kézbe veheti, mivel Penavin Olga a bőség kosarából az ofoszcén elbeszéléseket kirekeszthette. A bevezető tanulm ány eligazít bennünket a hagyom ányozódás törvényszerűségeiről, a gyűjtés és a m esem ondás m ódjáról. A tud. jegyzetanyag összeállításának m ódja kissé eltér az ÜMNGy korábbi köteteitől. A népm esekutatók szám ára ú j szerű, követendő példa a kötetben található mesék típusjegyzéke, m elyet Dömötör Ákos, illetve Kovács Ágnes állított össze. Sajnos, az egyes mesék jegyzetanyaga, jellem zése az ÜMNGy előző köteteihez képest m ár szegényesebb. P éldául a táblázatok nem adnak választ arra a kérdésre, hogy a gyűjtő mikor (év, hó, nap) és hogyan (m agnetofon, gyorsírás, diktálás) jegyezte le a mesét. P éldául V arga János 64 éves adorjáni földm űvesről most, 1985-ben még megközelítőleg sem tudjuk, hogy hány éves. U talni lehetett volna a rra is, hogy a közölt népm esék legközelebbi publikált v ariánsait hol találjuk meg. M egjegyezzük azonban, hogy ezeknek az adatoknak a hiánya nem ro n tják a k ét kötet tudom ányos értékét. Ö sszefoglalásként el kell m ondanunk, hogy a M átyás király m ondák és a K raljevic M arko-m ondák egy kiadványban (!) a két kiadó közös vállalkozásának dicsérete m ellett m ár valóban hidat, de legalábbis egy erős hídpillérc jelentenek a m agyar és a szerb-horvát nép k u ltu rális és tudom ányos együttm űködése között. (Penavin Olga: Jugoszláviai magyar népmesék I II. Budapest Újvidék, , 470 p. Új M a gyar Népköltési Gyűjtemény ' XVI., XIX.) Erdész Sándor 98

105 A m egbékélés politikusa A közelm últban volt kereken száz esztendeje P etru G roza rom án politikus, korm ány- és állam fő születésének. Az évfordulók körüli hullám verésnek m in dig vonzóan csábítóak a felszínen n y argaló feh ér taréjai. A m ostani h u llámok nem v etettek m agasra csapó h a bokat, annál többet engedtek m eglátni. S ik erü lt elkerülni így az érzelm i tú lfű töttség S zkülláját, am ely pedig vélt vagy valós okok alap ján h am ar k eletkezhet a 20. század első felének m a gyar rom án kapcsolataira gondolva; de az obiigát m egem lékezés száraz tényközléseinek C harübdiszét is, tú l kom penzálva az érzelm i kitörések m i a tti aggályoskodást. N apilapok, politikai és irodalm i folyóiratok ragadták meg az alkalm at, hogy a közelm últ évek néhány felkavaró írá sa után a lehiggadáshoz keressenek és találjan ak kapaszkodót a m últban Groza P éter szem élyében a jelen és a jövő szám ára. Ennek a term éke a K ossuth K önyvkiadó által közreadott válogatás is, am ely a Groza P éter em lékére" cím et viseli. Századunk történései még nem értek igazán klasszikus történelem m é, túl sok még a szem élyes kötődés, különösen vonatkozik ez az 1945 utáni időszakra, ahhoz viszont tú l közel van. hogy kiben-kiben a személyes élm é nyek el ne nyom ják, ezáltal torzítsák a tényleges összképet. Ezért szükség van a puszta tényfeltárásra és közzétételre is, ilyen vállalkozások is születtek. A Sípos A ttila által válogatott és szerkesztett G roza P éter-k ö tet jó részt m a gának a politikusnak a beszédeiből, naplójából, leveleiből v ett részeket, k i sebb részben a vele fo ly tato tt in te rjú kat, visszaem lékezéseket szólaltatja meg. G roza P éte r is elszenvedte a középeurópai lét keserveinek jó részét, az ezt cáfolni látszó m ozzanatok ellenére is. A szászvárosi m agyar reform átus K un K ollégium ban tanuló rom án diák a több nem zetiségű környezet halásai a latt nőtt fel, s kapta azokat egy életre szóló örökségül. S b á r aztán B udapesten, B erlinben és Lipcsében tanul, ez csak tágítja látókörét, de nem szakítja el gyökereitől. O lvasva a kötetben m egnyilatkozásait kisdiák korától egészen állam főségéig, nyomon lehet követni an n a k a vonalnak a kialakulását és következetes m egtartását, am ely egyet je len tett azzal a hittel, hogy az erdélyi, a rom ániai nem zetek, nem zetiségek összebékíthetőek és ki is kell őket békíteni egym ással. Oly korban élt ő is a földön, am ikor ehhez a körülm ények nem voltak k ed vezőek, pedig ugyanezen körülm ények követelőén szükségessé tették volna.,,... senki sem akadályozhatja meg, hogy a székely góbék a mócokkal m e gint egyet ne értsenek! m ondta 1933-ban a feltörekvő fasizm ussal szem beni összefogást sürgetve. Szinte jelképpé em eli azt a pofozkodást, am ely még a K un K ollégium egy m agyar d i ákjával történt, hisz utóbb kiderült, hogy egyikük sem tu d ta igazán okát, v i szont éppen e felfedezés állal egy életre szóló barátságot alapozott meg. Őva int attól, hogy a két nép, a rom án és a m agyar oktalanul összepofozkodjon, s ezt a rövidlátó gyűlölködést a h arm a dik kihasználja. Sajnálkozva látja, hogy 99

106 a ném et fasizm us kegyeiért való v ersenyfutásban ez bekövetkezett, s Erisz alm ájának szerepét éppen a nagy h a gyományú E rdély k ap ta osztályrészül. Groza azonban nem csak a szavak em bere volt. A 30-as évek közepén szak ított addigi politikai elkötelezettségeivel és az antifasiszta, dem okratikus erő ket töm örítő Ekések F ro n tja élére á l lott, és ebben a m inőségében szoros együttm űködésre törekedett a MA- DOSZ-szal. A háború után úgy vélte, hogy egy ezeréves per aktái zárulnak le, és a két nép szomorú, tragikus ta pasztalatainak ham ván a legigazibb testvériség korszaké(nak) kell következnie. Az m árcius 6-án kezdődött m i niszterelnöksége a latt lehetőség szerint m egkísérelte eszm ényeit valóra váltani a bel- és külpolitikában egyaránt: segítette az erdélyi m agyarság politikai, kulturális szerveződését, tám ogatta a kolozsvári M agyar O pera, a Bolyai M a gyar Tannyelvű Á llam i Tudom ányegyetem, és egy sor más intézm ény és szervezet létrejöttét, jelen volt és beszédet m ondott m agyarul a M agyar N é pi Szövetség első kongresszusán. Elképzeléseiben egy, a L ajtától a F ekete-tengerig terjedő egységes töm b jelent meg, ahol a határok spiritualizálódnak: Tegyük szabaddá a forgalm at, tegyük szabaddá a közlekedést, gazdasági szempontból és szellemi tekintetben eg y arán t. H asonló törekvések m u tatkoznak B ulgáriában és M agyarországon is, de m ire a szervezeti feltételek m egérnének, azaz m egköttetnek a kölcsönös barátsági, együttm űködési és kölcsönös segélynyújtási szerződések, így a m agyar rom án is 1948 februárjában, a Tájékoztató Iroda Jugoszláviát elítélő határozata fordulatot jelent: nincsenek meg teljesen a közép- és délkelet-európai integráció politikai előfeltételei. Nem tu d ja ezt áthidalni az a m ár korábban, budapesti látogatásakor m ondott beszéde sem, m elyben úgy vélte: nekünk, rom án politikusoknak vigyáznunk kell arra, hogy az a m agyar, aki odaát m aradt, úgy élhesse le életét, hogy itteni m agyar testvérei m indig nyugodtan gondolhassanak r á. Éppen Groza P éter példája is m utatja, hogy túlzott volt a várakozás, hogy a háború utáni dem okratikus és szocialista átalakulás gyorsan és véglegesen m egoldja a nem zetiségi kérdést; a viszonyok gyors v áltozásával a beidegződések változásai nem ta rtan ak lépést. Nem lehet azonban tam áskodva olvasni interjúit, beszédeit és leveleit, sugározzák a m egvalósítás eltökélt szándékát. A kötet elé az előszót ki más is írhatta volna, m int a jórészt hasonló életutat bejárt, így G rozával hasonló gondolatokat megfogalmazó, és vele ezért az esem ények m enetének fontos m etszésp ontján törvényszerűen találkozó B a logh Edgár. M indenképpen örülnünk kell annak, hogy a D una-m edence kis népeinek k i békülését és összefogását szorgalmazó Groza P éter ilyen m éltatást kapott, az olvasó pedig lehetőséget a m ost m ár pontosabban m egism ert elgondolásokon való, a továbblépéshez m indenképpen szükséges töprengéshez. (Groza Péter em lékére. Kossuth, 1984.) B arabás László 1 0 0