PÉNZÜGYI PIACOK /tananyagvázlat/

Átírás

1 PÉNZÜGYI PIACOK /tananyagvázlat/ SZAKÜGYINTÉZŐKNEK Készítette: Pintér Zoltán

2 Pénzügyi piacok funkciói, fajtái Árutermelés Pénz megjelenése Pénz önálló piacának kialakulása, speciális intézetek Pénzügyi rendszer: Piacok, egyének, intézmények, törvények, szabályok és mechanizmusok összessége, amely lehetővé teszi a pénz- és tőkekapcsolatokat a gazdaságban elsődleges feladata: megtakarítók és felhasználók közötti kapcsolatteremtés. Pénzügyi piac: Pénz cseréjének helyszíne, a cserében szerepet játszó szereplők (egyének, intézmények), pénzügyi eszközök, mechanizmusok és törvények (szabályozók, szokásjogok) összessége. Fő vizsgálati szempontok: 1. feladat (pénzeszközök, tőke közvetítése ) 2. szereplők: megtakarítók (három jövedelemtulajdonostól DE a nettó megtakarító a háztartás), felhasználók (pénzeszközök kibocsátói) 3. tárgya: jelenbeli és jövőbeli pénz 4. motiváció = többletjövedelem (profitból kamat) hozam és kockázat (egyenes arányosság), i pénz használati díja Általános jellemzők: koncentráltság (nagy volumen, kis árfolyamnyereségen is lehet nagy nyereség), strukturális szerepek (vevő, eladó) DE ezek gyorsan változnak, szintetikusan is elő lehet állítani pozíciókat (opciók). Közvetítőrendszer A pénzügyi igények összetalálkozását több tényező nehezíti: tőke kereslete és kínálata mennyiségileg eltér tőke kereslete és kínálata időben eltér kockázatvállalási hajlandóság likviditás (gyorsaság, egyszerűség) Segítség : megtakarítási és befektetési formák szabványosítása, általános szabályok (jogi háttér az adásvételre), információáramlás elősegítése közvetítő intézmények létjogosultsága Közvetítők szerepe alapján a tőkeáramlás két formája: 1. közvetlen (pl.: értékpapír) 2. közvetett közbenső intézmények (összegyűjtés, továbbítás) A pénzügyi közvetítõ intézmények a következõ szolgáltatásokat nyújtják: a kölcsön nagyságának, lejáratának, kockázatának, likviditásának transzformációja, a tranzakciós költségek csökkentése, információszolgáltatás, kockázatáthárítás és -átvállalás. 2

3 Pénzügyi közvetítő intézmények: 1. bankok (S gyűjtése, elosztása, pénzforgalom) 2. betéti intézetek (pl.: takarékpénztárak, hitelszövetkezetek) 3. biztosítók és nyugdíjalapok biztonság, nyugdíj, kártérítés + kombinációi (befektetés és biztosítás) 4. befektetési társaságok és alapok (szakértelem, információ, kis tranzakciós költség) 5. egyéb közvetítő pénzintézetek (pl.: brókercégek, lízingtársaságok, jelzálogbankok) Pénzügyi eszközök (különleges árucikk): későbbi időpontra szóló követelés = jövőbeni pénz: nem közvetlen szükséglet-kielégítés, nincs használati értéke NEM AMORTIZÁLÓDIK, piaci értékére nincs hatással fizikai valója, speciális jogszabályok vonatkoznak rá. Pénzügyi piacok csoportosítása: I. Pénzpiac és tőkepiac Attól függően, hogy 1 évnél rövidebb, vagy hosszabb időre történik a pénzek cseréje (a hitelnyújtás, vagy az értékpapír-kibocsátás). II. Elsődleges- és másodlagos piac Az értékpapírok kibocsátása, illetve a hitelek nyújtása az elsődleges piacon történik, a korábban kibocsátott értékpapírok adás-vétele, illetve a követelések továbbadása a másodlagos piacon történik. III. Nyílt és zárt /korlátozott/ pénzügyi piac Nyílt piacon bárki szereplője lehet a pénzügyi piacnak, korlátozott piacon a szereplők köre zárt, előre meghatározott, hogy ki végezhet ügyletet a piacon. IV. Azonnali /prompt/ és határidős /termin/ piac Azonnali piac esetén a szerződéskötés és teljesítés egyidőben történik. Határidős piac esetén a szerződéskötés és a teljesítés időben elválik egymástól. Értékpapírpiac: A megtakarítások újraelosztásának egyik színtere, a megtakarítások cseréje értékpapírok segítségével valósul meg. A pénzpiac, tőkepiac és az értékpapírpiac összefüggése, a piacok kapcsolata: Pénzpiac Éven belüli hitelek Pld. váltó Tőkepiac Éven túli hitelek Pld. részvény Pld. hajóraklevél Értékpapírpiac 3

4 A befektetők A befektető az a személy, aki a befektetési szolgáltatóval, befektetési alapkezelővel, árutőzsdei szolgáltatóval, vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a tőzsde hatásaitól teszi függővé. Tehát nem csak az számít befektetőnek, aki saját pénzét fekteti be, hanem az is, aki másét teszi kockára a nagyobb hozam érdekében. Magánbefektető az, aki közvetlenül fekteti be saját tőkéjét. Magánbefektető lehet alapítvány, egy vállalat, önkormányzat vagy akár magánszemély is, akinél megfelelő mennyiségű megtakarítás áll rendelkezésre. A befektetők többsége kisebb összegű megtakarítással rendelkezik, ezért érdemes valamilyen intézményi befektetővel végeztetni a befektetést. Az intézményi befektetők magán és kollektív portfoliókat is kezelnek. Egyedi szerződések megkötésével kezelik a magánportfoliókat. Egy adott kollektív portfolió mindenki számára azonos feltételeket jelent. Az értékpapírpiac résztvevői - A kibocsátó az a jogi személy, ill. jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az értékpapírban megtestesített kötelezettség teljesítését a maga nevében vállalja. Az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalára vonatkozó döntést alapesetben a kibocsátó hozza meg. - A befektető az a személy, aki a befektetési szolgáltatóval, befektetési alapkezelővel, árutőzsdei szolgáltatóval, vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőzsde hatásaitól teszi függővé. - A befektetési szolgáltatók olyan vállalkozások, melyek meghatározott tevékenységet folytatva segítik elő a befektetési eszközök adásvételét. - A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete biztosítja az értékpapírpiac jogszerű és prudens működését. Értékpapírok Az értékpapír fogalma alatt valamilyen vagyoni értékre vonatkozó követelést megtestesítő forgalomképes okiratot értünk. Az értékpapír ezért közgazdasági lényegét tekintve a különböző időpontbeli pénzek cseréjének eszköze. A dematerializált értékpapír, elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapírszámlán nyilvántartott, az értékpapír valamennyi tartalmi kellékét azonosítható módon tartalmazó adat. Az értékpapírok közös sajátosságaik: Mindaddig, amíg az értékpapír létezik, fennáll a benne megtestesülő követelés is, az adós tehát csak a papír ellenében köteles, ill. jogosult teljesíteni. A papírban foglalt jogok élvezője nem lehet más, mint a papír tulajdonosa, ill. az általa megjelölt személy. Az értékpapírban megtestesült követelés átruházása csak a papír átruházásával lehetséges, az értékpapír átruházása azonban egyben a követelés átruházását is jelenti. Csoportosítása: Értékpapírba foglalt jog szerint: Követelést megtestesítő /váltó, kötvény/ Részesedést megtestesítő /részvény/ Áruval kapcsolatos jogot megtestesítő értékpapírok /közraktárjegy, hajóraklevél, jelzáloglevél./ Lejárat szerint: Rövid /1 évnél rövidebb futamidő, váltó/ Közép /3-5 évig, kötvény/ Hosszú /3-5 év fölött/ 4

5 Lejárat nélküli /részvény/ Az értékpapír hozama szerint: Formailag nem kamatozó értékpapír /váltó, diszkontkötvény/ Fix hozamú értékpapírok /kötvények/ Változó hozamú értékpapírok /részvény/ Átmeneti formák /átváltható kötvény/ Átruházási lehetőség szerint.: Bemutatóra szóló értékpapírok Névre szóló értékpapírok /egy adott tulajdonos nevére szól, átruházási nyilatkozattal adható át cedálás / Rendeletre szóló értékpapír /váltó/ Forgatás: Az értékpapírban foglalt jog egy hátirat utján adható át. A Váltó hátlapjára kell felírni, innét az elnevezés. Kibocsátó személye szerint Kibocsátás iránya szerint: Belföld Külföld Kibocsátás módja szerint: Zártkörű /Csak a meghívottak vásárolhatnak./ Nyilvános /Bárki vásárolhat az adott értékpapírból./ Forgalom helye szerint: Tőzsdén forgó értékpapírok Pulton keresztüli /OTC/ piacon forgó értékpapírok /tőzsdén kívüli piac/ Fizikai megjelenése szerint: Kinyomtatott Ki nem nyomtatott /dematerializált értékpapír/ Váltó fogalma: Olyan rövidlejáratú, fizetési ígéretet megtestesítő értékpapír, amely általában adásvételi ügylet eredményeként születik. (Fináncváltó: Nem adásvételhez, árumozgáshoz kapcsolódó váltó.) Fajtái: Saját váltó: A váltó kibocsátója ígér fizetést. /Kellékei: a 7 aláhúzott tényező./ Ezen váltó alapján fizetek X nek Y összeget Z helyen T időben. Kibocsátó Kibocsátás helye, ideje. Idegen váltó: Nem a váltó kibocsátója lesz a kötelezett, hanem egy harmadik szereplő ( címzett ). /Kellékei: a 8 aláhúzott tényező./ Címzett lehet: kibocsátó adósa. kibocsátó bankja. Ezen váltó alapján Kibocsátáshelye, ideje. 5

6 fizessen X - nek Y összeget Z helyen T időben Címzett Kibocsátó. Váltó továbbadása forgatással történik. A forgatás fajtái: - Üres forgatás: A hátiraton nem nevezik meg az új tulajdonost. (lejáratkor a birtokos kitölti a kipontozott részt) - Teljes forgatás: A hátiraton konkrétan megnevezik az új tulajdonost. (követhető a birtokosok/tulajdonosok sorozata) Váltó leszámítolása (diszkontálása): Egy váltót lejárat előtt eladnak egy banknak. A bank által fizetett összeget diszkontálással határozzák meg. Váltó viszontleszámítolása (rediszkontálása): Egy leszámítolt váltót lejárat előtt egy üzleti bank továbbad a jegybanknak. A jegybank által fizetett összeget szintén diszkontálással határozzák meg. Részvény fogalma: Alapításkor vagy alaptőke emeléskor kibocsátott értékpapír, amely a részvénytársaság alaptőkéjének bizonyos hányadát testesíti meg. A részvényes a vállalat tulajdonosává válik. Részvényhez kapcsolódó jogok: 1) Vagyoni jogok: Osztalékhoz való jog. (Az adózott nyereségből felosztott, tulajdonosoknak kifizetett rész, a névérték bizonyos %-ában határozzák meg.) Az igazgatótanács a közgyűlés elé terjeszti javaslatot, és a közgyűlés dönt az osztalékról. Elővételi jog: Alaptőke-emeléskor a részvényes addigi részesedése arányában jogosult újabb részvények vásárlására. Likvidációs hányadhoz való jog: A részvénytársaság megszűnésekor a tulajdon arányában úgynevezett likvidációs hányad (a megmaradt vagyon arányos része) illeti meg a részvényest. 2) Tagsági jogok: A részvénytársaság ügyeiben való részvétel joga. Szavazati jog illeti meg a részvény tulajdonosát, ott lehet a közgyűlésen és szavazhat. 3) Kisebbségi jogok: A kistulajdonosok érdekeit védi. Pld. közgyűlés összehívására vonatkozó jog. Részvények speciális típusai: 1) Elsőbbségi részvény: Szavazati jogról való lemondás ellenében elsőbbséget élvez osztalékfizetéskor, illetve a vagyon felszámolásakor. /Az adott részvény tulajdonosa fix osztalékot kap, de általában nem szavazhat./ 2) Átváltható elsőbbségi részvény: A részvényes egy meghatározott arányban átválthatja papírjait közönséges részvényekre. 3) Részvényutalvány: Részvényvásárlási jogot testesít meg, előre meghatározott feltételek mellett. 4) Amortizálódó részvény (elhasználódó részvény): Olyan névre szóló részvény, amely meghatározott idő eltelte után valamilyen közcélú alapítvány vagy egyesület tulajdonába megy át. 5) Dolgozói részvény: Csak alaptőkén felüli vagyonból bocsátható ki maximálisan az alaptőke 10 % -áig. Névre szóló, korlátozottan forgalomképes. 6) Saját részvény: 6

7 A részvénytársaság saját részvényét vásárolja meg. A saját részvények névértékének összege nem haladhatja meg az alaptőke 1/3-át. Részvényesi jogok nem tartoznak hozzá. Csak alaptőkén felüli vagyonból vásárolható. Maximum 3 évig lehet a részvénytársaság birtokában, ezt követően vagy bevonja a vállalkozás (azaz alaptőkét csökkent), vagy eladja. Kötvény fogalma: Hitelviszonyt bizonyító okirat. Kibocsátója arra kötelezi magát, hogy előre meghatározott időpont/ok/ban visszafizeti a kötvény névértékét és az esedékes kamatokat. A kötvény birtokosa nem válik tulajdonossá. Az egyes kötvénykonstrukciók a visszafizetés módjában, és ütemezésében, valamint a kamatfizetés gyakoriságában különböznek. A kötvényre jutó kamat kétféleképpen osztható fel. 1) Minden kötvény birtokos megkapja a kötvény névértékének kamatát. 2) Nyeremény kötvény esetén a kamatnak megfelelő összeget kisorsolják a kötvény tulajdonosok között. Az értékpapírok fejlődésének tendenciája: A hagyományos értékpapírok közelednek egymáshoz. Ez legjellemzőbben a kötvényeknél figyelhetők meg. Pld. átváltható kötvény. A hagyományos kötvény általában fix kamatot fizet meghatározott időszakonként. és a futamidő végén egyösszegben törleszt. Kötvény ////// ////// ////// ///// ////// ///// kamatszelvények Speciális kötvények: 1) Átváltható kötvény: A kötvény birtokosa meghatározott időszakon belül /csereidőszak/ dönthet, hogy a kötvényét névértéken átváltja-e részvényre. 2) Nyitott kötvény: Futamidőn belül meghatározott időpontokban mindkét fél felmondhatja a jogviszonyt. 3) Kamatszelvény nélküli kötvény: Csak a lejárat végén fizeti ki a kötvény a felhalmozódott kamatos kamatot és a törlesztést. 4) Diszkontkötvény Csak a lejárat végén fizet a kötvény, a kibocsátási árfolyamot diszkontálással állapítják meg. 5) Opciós kötvény: Hasonló az átváltható kötvényhez. Meghatározott időn belül, előre meghatározott értéken megvásárolhatja a társaság részvényeinek egy részét. 6) Változó kamatozású kötvény: A futamidő során a kibocsátó valamilyen egyéb kamathoz kapcsolódóan változtathatja meg a kamatot. /referenciakamat/ Piaci kamatláb változásának hatása a fix kamatozású kötvények árfolyamára: - Ha a banki kamat /irányadó piaci kamat/ a kötvény más befektetésekhez képest jobb választás lesz, ezért ezt a kötvényt szívesen megvásárolnák más befektetők is a kötvény árfolyama - Ha a banki kamat /irányadó piaci kamat/ a kötvény a más befektetésekhez képest rosszabb választás lesz, a kötvénytulajdonosok másra cserélik el befektetésüket, másba fektetik pénzüket a kötvény árfolyama 7

8 A kötvény és részvény összehasonlítása: Hasonlóság: Mindkettő értékpapír. A kibocsátó cégek részéről finanszírozási lehetőség. A vevő részéről befektetés. Mindkét értékpapírhoz kapcsolódóan elérhető árfolyamnyereség. Különbség: Kötvény: Részvény: Birtokosa Hitelező Tulajdonos Lejárat Van Nincs Hozama Kamat (+ árfolyamnyereség) Osztalék (+ árfolyam nyereség) A cash flow-ja Tervezhető /általában/ Nem tervezhető Állampapírok Állampapírnak nevezzük az állam által kibocsátott, az állam adósságát megtestesítő értékpapírt, amelyben az állam adósságtörlesztésre és kamatfizetésre, esetleg járadék fizetésére vállal kötelezettséget. Az államkötvények az állam hosszú lejáratú adósságát testesítik meg. A kamatfizetések gyakorisága államkötvények esetében általában fél év, de vannak éves gyakorisággal kamatot fizető papírok is. Az államkötvények 1996 óta aukció és jegyzés útján kerülnek értékesítésre. A jegyzési időszak minden hónapban egy hétig tart. Az államkötvények bevezetésre kerülnek a Budapesti Értéktőzsdére. A kincstárjegyek egy éves, vagy annál rövidebb futamidejűek, az állam rövid lejáratú adósságállományát testesítik meg. A kincstárjegyek típusai: Kamatozó kincstárjegy bemutatóra szóló, fix kamatozású, átruházható értékpapír. Futamideje egy év. A jegyzési időszak elején a névértéknél alacsonyabb árfolyamértéken, a jegyzés végén pedig névértéken lehet megvásárolni. Diszkont kincstárjegy egy évnél nem hosszabb futamidejű állampapírok, amelyek kamatot nem fizetnek, hanem a névértéknél alacsonyabb, diszkont áron kerülnek forgalomba, lejáratkor pedig a névértéket fizetik vissza. Bemutatóra szóló, átruházható értékpapír. A diszkont összege a névérték és a vételár közötti különbség, amely kamatnak minősül. Kincstári takarékjegy az állampapírok speciális típusa. Az állampapírok tőzsdei kereskedése 1991 óta folyik a BÉT-en. Az állampapírok kibocsátásuk kezdetétől a legkedveltebb befektetési formák közé tartoznak, magas kamatuk és alacsony kockázatuk miatt. A BÉT 1992 óta rendszeresen közöl állampapírra vonatkozó indexet, amit DWIX index-ként emlegetnek. Az állampapírok piacának másik fontos indexe az ún. MAX index, vagyis a Magyar Államkötvény index. Az index a magyar állampapírok egy előre meghatározott reprezentatív csoportjának napi értékét tükrözi. A kosárban az egy év feletti hátralévő futamidejű, fix kamatozású államkötvényeket találjuk. Befektetési jegyek Egy ún. befektetési alap vagyonából való részesedést testesítenek meg. A befektetési alapot létrehozó alapkezelő társaságok a magánszemélyektől és a vállalkozásoktól összegyűjtött forrásokat saját szakmai hozzáértésük segítségével minél nagyobb hozammal kecsegtető, ugyanakkor biztonságos befektetésekbe helyezik ki, s a megtermelt hozamot a befektetési jegyek tulajdonosai között szétosztják. A zárt végű befektetési alapok meghatározott időtartamra (hazánkban ált. 3, vagy annál több évre) jönnek létre, s az alapok induló tőkéje az élettartam alatt nem csökkenhet. A zárt végű befektetési jegyeket a tőzsdére be kell vezetni. A nyílt végű befektetési alapok határozatlan időtartamra jönnek létre, s tőkéjük is az élettartam alatt folyamatosan változik. 8

9 A nyílt végű befektetési alapok előnyei: Könnyű a pénzt bennük elhelyezni, majd ismét kivenni. Folyamatosan szakemberek figyelik a befektetést. Kedvező hozam lehetősége. Egyszerű a használatuk. Biztonságosak. Nettó eszközérték alatt a befektetési alap vagyonának az alapot terhelő kötelezettségekkel csökkentett részét értjük. A nettó eszközértéket nem az alapkezelő állapítja meg, hanem minden befektetési alapnak rendelkeznie kell egy ún. letétkezelővel, amely valamely hitelintézet lehet. Az eladáskori és a vételkor árfolyam különbözete jelenti a befektető hasznát. Befektetési alapok típusai: Értékpapíralapok, hazánkban egyelőre ezek dominálnak. Befektetések rövidtávra: A folyószámla és a bankkártya mellett olyan gyorsan hozzáférhető tartalék, amely likviditása ellenére az értékét az inflációval szemben megőrzi. (pénzpiaci, állampapír alapok) Befektetések középtávra: Amennyiben megtakarításunkat legalább hat hónapot meghaladó időszakra tervezzük, megfelelő lehet a kötvény és a vegyes alapok. A vegyes alapok kötvények mellett már kisebb-nagyobb részvénybefektetéssel is rendelkeznek, amelyek árfolyama erősen ingadozhat. Befektetések hosszabb távra: Hosszabb távú befektetések céljára szolgálnak a részvény alapok. Kárpótlási jegy Sajátos értékpapír, amelyet az államosítás során elszenvedett károk részleges kompenzálására bocsátottak ki. A kárpótlási jegy nem klasszikus értelemben vett értékpapír. Felhasználási lehetőségei a következő területekre terjedtek ki: állami tulajdonban lévő részvények és üzletrészek megvásárlása a privatizáció keretében, az eredeti jogon kárpótoltak számára életjáradékot biztosíthat, önkormányzati lakás megvásárlása, a hitelintézetek elfogadhatják E-hitelek folyósítása esetén a saját erő részeként, bizonyos kiskereskedelmi boltokban napi árfolyamon fizetési eszköz. Közraktárjegy A közraktárak forgalmas kereskedelmi központokban jönnek létre, s nagy mennyiségű, nem romlandó, általában homogén termékek tárolására alkalmasak. A közraktárban elhelyezett áruk ellenében ugyanis a közraktár ún. közraktárjegyet (warrans) állít ki. Az egyik része az árujegy, amely az áru feletti tulajdonjogot bizonyítja, a másik része a zálogjegy, amely a közraktárban elhelyezett áru ellenében felvett kölcsön és járulékai mértékéig zálogjogot biztosít. Az árujegy birtokosa érdekelt az áru kiváltásában, mert a közraktári jegy ellenében kapott kölcsön kisebb összegű, mint az áru. Záloglevél (jelzáloglevél) A jelzáloglevél olyan változó, vagy állandó kamatozású értékpapír, amelynek értékesítéséből befolyt pénzekből kihelyezett kölcsönök fedezetét ingatlanok jelzálogjogi lekötése alkotja. Zálogleveleket csak az arra feljogosított szakosított hitelintézet bocsáthat ki. A jelzáloglevél bemutatóra, vagy névre szólhat és átruházható. A kibocsátás során szigorú fedezeti szabályokat kell betartani. Az értékpapírok piacra kerülése: 9

10 A nyilvános ajánlattétel hirdetményben hozza nyilvánosságra a kibocsátó és a forgalmazó. A hirdetményt minimum hét nappal a forgalomba hozatali eljárás kezdete előtt kell közzé tenni. Az allokáció túljegyzés, ill. az aukció lezárását követő eljárás, mely során a kibocsátó, a forgalmazó az előre meghirdetett elvek alapján dönt az egyes jegyzések, ill. aukciós ajánlatok elfogadásának mértékéről. A tájékoztatóban közölni kell az allokáció befejezésének időpontját, valamint az eredményről való tájékoztatás módját. A forgalomba hozatalnak több módja lehetséges: Jegyzés Aukció Folyamatos kibocsátás Adagolt kibocsátás A jegyzés az értékpapírt a forgalomba hozatal során megvásárolni szándékozó befektetőnek, az értékpapír megvásárlására irányuló, feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozata. A jegyzésre nyitva álló időtartam nem lehet rövidebb 3 munkanapnál, és nem haladhatja meg a 60 munkanapot. Ezen belül az időtartamot a kibocsátó határozza meg Az aukció keretén belül a kibocsátó, az általa meghatározott feltételek szerint, lehetőséget biztosít a potenciális vásárlók ajánlattételére. A beérkezett vételi ajánlatok mindig előre meghatározott szempont alapján versenyeznek. Az aukció pontos feltételeit a tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni. Az aukciós ajánlat feltétlen és az ajánlattételi határidő lejártát követően visszavonhatatlan. Elfogadása írásban vagy minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában, ill. a Felügyelet által jóváhagyott kereskedési rendszeren keresztül érvényes. Az aukció eredményét az ajánlattételi határidő lejáratát követő két munkanapon belül a kibocsátó, a forgalmazó határozza meg. A folyamatos kibocsátással a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, a nyílt végű befektetési alap befektetési jegyének olyan forgalomba hozatala, amikor az értékesítés hatvan napot meghaladó időszak alatt történik. Az adagolt kibocsátás hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nyilvános forgalomba hozatalának egy sajátos módja. Ennek keretén belül az értékesítés a kibocsátó által meghatározott időszak alatt történik úgy, hogy az értékpapírok lejárati időpontja azonos. A kibocsátónak a kibocsátási időszak alatt, módja van az értékpapír kibocsátási árának megváltoztatására. Az értékpapírok zártkörűen is forgalomba hozhatók. Ilyenkor az értékpapírt egyedileg előre meghatározott befektető részére bocsátják kis és a befektetőnek az értékpapír átvételére vonatkozóan előzetes szándéknyilatkozatot kell tennie. Az értékpapírok zártkörű forgalomba hozatalának speciális szabályai vannak. Zártkörűnek minősül a forgalomba hozatal, ha: az értékpapírt kizárólag minősített befektetők részére ajánlják fel az értékpapírt minősített befektetőnek nem minősülő, tagállamonként száznál kevesebb személy részére ajánlják fel az értékpapírt kizárólag olyan befektetők részére ajánlják fel, akik egyenként legalább 50 ezer euró vagy annak megfelelő értékben vásárolnak a felajánlott értékpapírokból az értékpapír névértéke legalább 50 ezer euró vagy annak megfelelő összeg az összes forgalomba hozott értékpapír kibocsátási értéke az ajánlattételtől számított 12 hónapon belül nem haladja meg a 100 ezer eurót a részvénytársaság szövetkezet átalakulásával jön létre és a részvényeket kizárólag az átalakuló szövetkezet tagjainak, üzletrész-tulajdonosainak ajánlja fel Zártkörű forgalomba hozatallal kapcsolatban készített bármely írásos dokumentumban feltűnő módon fel kell tüntetni a forgalomba hozatal zártkörű voltát. 10

11 Tőzsde A tőzsde helyettesíthető tömegáruk koncentrált piaca, ahol a kereskedelem szervezett keretek között, meghatározott szokványok szerint történik. A tőzsde nem profitorientált, de önfenntartó intézmény. Jogállásuk szerint a tőzsdéket két csoportra lehet osztani: Az európai-kontinentális tőzsde közjogi jellegű, felügyeletet az állam gyakorol felette. Az angol-amerikai típusú tőzsdék magánjogi alapon működő intézmények, amelyek általában részvénytársasági formában működnek március 1-jén lépett hatályba az értékpapírpiacokról és a tőzsdéről szóló törvény, s június 21-én nyitották meg újra hivatalosan a Budapest Értéktőzsdét (BÉT). A tőzsdei ügyletkötéseket a tőzsdeügynökök hajtják végre. A tőzsdeügynök lehet hivatalos ügynök (bróker), aki csak ügyfelei megbízása alapján köthet ügyleteket, s lehet szabad ügynök (dealer), aki saját számlájára is köthet ügyletet. A tőzsdei megbízás szólhat: Időszakra, amely vagy egy adott időpontig terjedő időszakot jelent, vagy visszavonásig. Időpontra. Kialakulásának oka: A kereskedelem bővülése szükségessé tette a kereslet és a kínálatot koncentráló központosított /koncentrált/ piac létrejöttét. Fogalma: Helyettesíthető tömegáruk, értékpapírok, devizák piaca, ahol a kereskedelem szervezett keretek között meghatározott szabványok szerint történik. Tőzsdék fajtái: 1) Árutőzsde: Mezőgazdasági és ipari nyersanyagok kereskedelme zajlik itt. a) Speciális árutőzsde: Csak egy adott árutípussal kereskednek, pl.: Londoni Színesfémtőzsde. b) Általános árutőzsde: Többféle árucsoport van jelen, pl.: Budapesti Árutőzsde. 2) Értéktőzsde: Értékpapírok, valuta, deviza adás-vétele zajlik ezen a tőzsdén. /Magyarországon a deviza az árutőzsde egyik árucikke./ Tőzsde jelentősége: 1) Minden megtakarítónak lehetőséget nyújt a befektetésre. /Nem közvetlenül, csak közvetítőn, ún. brókercégeken keresztül./ 2) Információt nyújt egy adott vállalkozás helyzetéről. Az adott cég értékpapírjának árfolyamváltozásán keresztül. (A politikai, gazdasági környezet befolyásolhatja az árfolyamokat, ezzel torzíthatja ezt a hatást!) 3) A tőzsde működéséből következtetni lehet a gazdaság állapotára. A tőzsde a gazdaság lázmérője. BUX-index: A Budapesti értéktőzsde indexe. A tőzsdén forgalmazott értékpapírok átlagos árváltozását mutatja. Ha emelkedik a tőzsdeindex, akkor növekszenek a beruházások a gazdaságban, a megtakarítók bíznak a vállalatokban. (A politikai, gazdasági környezet befolyásolhatja az árfolyamokat, ezzel torzíthatja ezt a hatást!) 4) A tőzsdén kialakuló árak egyrésze általában alapjául szolgál a tőzsdén kívüli üzletkötéseknek. BUX-index 11

12 A tőzsde áralakulást jellemzi. A kereskedés során valós időben, 5 másodpercenként kerül kiszámításra az aktuális piaci árak alapján. A Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe, amelyben a tőzsdei részvénypiac legnagyobb forgalmú részvényei találhatóak meg óta számítják ki, egy bázishoz viszonyítva teszik közzé a piac egészét jellemző teljesítménymutató alakulását. A BUX-index bázisául az január 2-án érvényes árfolyamok szolgálnak. Akkori értékét 1000 pontban szabták meg. Ma a napi záróárfolyamokat használják a BUX kiszámításához. A BUX kosara nem állandó, minimum 11, maximum 25 részvény szerepelhet benne. Ezek kiválasztására, a kosár felülvizsgálatára évente kétszer kerül sor (március, szeptember). A bekerülés feltétele, hogy a részvény a felülvizsgálatot megelőzően már legalább 3 hete forogjon a tőzsdei kereskedésben. Egy kibocsátónak egyszerre csak egy részvénysorozata szerepelhet az indexben. A kosárba kerülésnek 7 feltétele van: utolsó nyilvánosságra hozott saját vagyona a részvénysorozat piaci értéke a forgalom üzletszámban a forgalom árfolyamértéken a forgási sebesség önkötések száma kereskedett napok száma Ebből legalább ötnek meg kell felelni a bekerüléshez. Tőzsdei ügyletek Az ügylet célja szerinti csoportosítás: 1) Tényleges ügyletek /Effektív ügyletek/ Az adásvételi szerződést kötőknek ténylegesen szüksége van a szerződésben szereplő árura. Fizikailag is meg akarják szerezni, vagy el akarják adni a szerződésben szereplő árumennyiséget. 2) Spekulatív ügyletek Az ügyletkötő /spekuláns/ az árváltozást akarja kihasználni. Ténylegesen az árura nincs szüksége a spekulánsnak. Csak határidős ügylet lehet. 3) Fedezeti ügylet /hedge-ügylet/ Az ügyletkötő ténylegesen meg akarja szerezni, vagy el akarja adni az adott árut, de ki akarja védeni az árváltozás kedvezőtlen hatását. Általában több határidős ügylet kombinációja. Teljesítés ideje szerinti csoportosítás: 1) Azonnali ügylet /prompt/ 2) Határidős ügylet /termin/ A határidős piac kialakulásával az árfolyamváltozásból adódó kockázatokat át lehet hárítani az azt vállaló spekulánsokra. Nyitott pozíció: Az a helyzet, amikor valakinek árfolyam-, illetve kamatláb-változásnak /kockázatnak/ kitett eszköze, vagy forrása van. Nyitott pozíciója lehet valakinek a gazdálkodásából fakadóan (például külkereskedelmi vállalatok árfolyamkockázata), illetve határidős piacon kötött ügylet eredményeképpen. Határidős ügyletek sajátossága: Olyan árut is el lehet adni, amely ténylegesen nincs az ügyletkötő birtokában, illetve olyan árura is kötnek vételi szerződést, amit ténylegesen nem akar megszerezni a szerződő fél. Határidős ügyletek résztvevői: 1) Fedezeti ügyletet kötők: Gazdálkodásukból fakadóan van nyitott pozíciójuk, és ennek mérséklésére kötnek határidős ügyletet. 2) Arbitrazsőrök: 12

13 A kamatlábak és az árfolyamok eltéréseit kihasználva kockázatmentes profitot szereznek. Tevékenységük összehangolja az egyes piacok korábban eltérő árfolyamait, kamatait. 3) Spekulánsok: Az árfolyam- és kamatlábváltozásokkal kapcsolatos várakozások alapján kockázat átvállalással magasabb profit megszerzésére törekednek. A spekulánsok tevékenysége biztosítja a pénzügyi piac likviditását. Az arbitrazsőrök és a spekulánsok egy részének nyeresége abból származik, hogy: - más spekulánsok vesztenek. - fedezeti ügyletet kötőktől /kockázati prémiumként/ tőke áramlik a spekulánsokhoz. Határidős ügyletek típusai Egyszerű spekulációs ügyletek: a, Ha a spekuláns áremelkedésre számít hausse /hossz/ ügylet. A spekuláns áremelkedésre számítva határidős vételi szerződést köt, abban bízik, hogy a szerződés lejártakori piaci ár /prompt ár/ magasabb lesz, mint a szerződésben szereplő ár /termin ár/. b, Ha a spekuláns árcsökkenésre számít baisse /bessz/ ügylet. A spekuláns határidős eladási szerződést köt, arra számítva, hogy a teljesítéskori prompt ár alacsonyabb lesz, mint a termin ár. Opciós ügyletek: Az opció kiírója az opciós díj ellenében valamilyen jogot ad el az opció elfogadójának. a, Eladási opció Az opció kiírója az opciós díj ellenében vállalja, hogy a szerződés lejártakor megvásárol egy bizonyos mennyiségű terméket, termin áron. Az opció elfogadója, az opciós díj megfizetésével eladási jogot szerez, lejáratkor dönthet, hogy el akarja-e adni a szerződésben szereplő árut. Eladási opció szereplőinek helyzete: eladási jog /elfogadó/ vételi kötelezettség /kiíró/ b, Vételi opció Az opció kiírója az opciós díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződés lejártakor elad bizonyos mennyiségű terméket termináron. Az opció elfogadója, az opciós díj megfizetésével vételi jogot szerez, a szerződés lejártakor dönthet, hogy megvásárolja-e az adott terméket. Vételi opció szereplőinek helyzete: vételi jog /elfogadó/ eladási kötelezettség /kiíró/ A befektetési szolgáltatások Bizományosi tevékenység: megbízás alapján a befektetési szolgáltató saját nevében más személy javára folytatott adásvételi tevékenység. Kereskedelmi tevékenység: befektetési eszköz saját számlára történő adásvétele, cseréje. Portfoliókezelés: az ügyféllel kötött egyedi szerződésben adott általános megbízás alapján értékpapírból, illetőleg más befektetési eszközből befektetés-állomány megvétele vagy átvétele a portfolió egyes elemeinek eladása, vásárlása, az azokhoz kapcsolódó jövedelmek beszedése, újrabefektetése, az átvett eszköz értékének megőrzése és növelése, az ügyfél javára optimálisan biztosítható hozam elérése érdekében. Jegyzési garanciavállalás: az értékpapír saját számlára történő lejegyzésére, illetve megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás, vagy a jegyzés vagy eladás meghiúsulásának elkerülése érdekében szerződésben vállalt mennyiségű értékpapír lejegyzésére, megvásárlására vonatkozó kötelezettségvállalás. 13

14 Ügynöki tevékenység: befektetési eszközre vonatkozó adásvételi és bizományosi szerződések közvetítése a befektetési szolgáltató és az ügyfél között. Az értékpapír forgalomba hozatalának szervezése. Kiegészítő befektetési szolgáltatások Értékpapír-letétkezelés: az a tevékenység, amely során a letéteményes a letevővel történt megállapodás alapján a nyomdai úton előállított értékpapírt a megbízás időtartama alatt megőrzi, nyilvántartja, vállalja a kamat, az osztalék, a hozam, a törlesztés beszedését. Értékpapírletét őrzése: nyomdai úton előállított értékpapír megőrzésre való átvétele, a tulajdonos megbízásából történő nyilvántartása és kiadása. Befektetési hitelezés: olyan értékpapír vásárlásához nyújtott hitel, melynél a hitelt nyújtó részt vesz az ügylet lebonyolításában. Tanácsadás társaságoknak: a tőkeszerkezettel kapcsolatban, a vállalkozások egyesülésével, szétválasztásával és a tulajdonosi szerkezet átalakításával kapcsolatban. Befektetési tanácsadás: befektetési eszközre, a tőkepiacra vonatkozó olyan. Értékelést is tartalmazó elemzés, javaslat ellenszolgáltatás fejében történő átadása, melynek célja, hogy ezek ismeretében az ügyfél olyan döntést hozzon, amely alapján a saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát a tőkepiac hatásaitól teszi függővé. Ügyfélszámla-vezetés: az ügyfél részére olyan pénzforgalmi számla vezetése, amely kizárólag befektetési szolgáltatással, árutőzsdei szolgáltatással és az értékpapírban foglalt kötelezettségen alapuló fizetéssel kapcsolatos elszámolás lebonyolítására szolgál. Értékpapírszámla-vezetés: a dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó jogokról az értékpapír-tulajdonos javára történő nyilvántartás vezetése. Értékpapír-kölcsönzés: értékpapír tulajdonjogának olyan átruházása, amelynek keretében a kölcsönbe adó a kölcsönbe vevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át értékpapírt, hogy a kölcsönbe vevő köteles azonos darabszámú, azonos névértékű, azonos fajtájú és sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben meghatározott időpontban visszaadni a kölcsönbe adó vagy az általa megnevezett harmadik személy részére. Befektetési eszközök: A befektetési szolgáltatások tárgya befektetési eszköz lehet. Átruházható értékpapírok, Pénzpiaci eszközök, melyek sorozatban kibocsátott, pénzkövetelésre szóló okiratok, Értékpapírra, devizára, indexre vonatkozó határidős ügyletek, Határidős kamatlábügyletek, Kamat-, deviza- és tőkecsereügyletek, Vételi és eladási opciók értékpapírra, devizára, indexre és kamatlábra. Gyakorló feladatok I. Tesztkérdések 1. Mi az előnye értékpapír zártkörű kibocsátásnak? a) Olcsóbb és gyorsabb. b) Nagyobb tőke vonható be a befektetőktől. c) Zártkörű papír esetén a kibocsátó alacsonyabb kamatot (hozamot) ígérhet, mint nyilvános papírnál. d) Zártkörű papír kibocsátója jobban ismert a nagyközönség számára, mint nyilvánosé. 2. Fejezze be helyesen a mondatot! A dematerializáció a) a fizikailag kibocsátott értékpapírok letétben tartása. b) az értékpapír elektronikus adat formájában történő megjelenítése. c) jóvoltából egyszerűsödött az értékpapírok fizikai megsemmisítésének folyamata. d) az immobilizáció egy fejlettebb formája. 14

15 3. Mi jelent az, hogy egy alap nyíltvégű? a) Az alap fennállásának időtartama előre rögzített. b) Az alap nyilvános kibocsátással jön létre. c) Az alap saját tőkéje folyamatosan változik. d) Az alap jegyeit bármikor meg lehet venni a tőzsdén. 4. A részvény olyan értékpapír, amely (1) megvásárlása esetén hitelt nyújtunk a kibocsátónak. (2) a tőkebevonás révén tulajdonjogot eredményez. a) Csak az első állítás igaz. b) Csak a második állítás igaz. c) Mindkét állítás igaz. d) Egyik állítás sem igaz. 5. Mit takar az OTC piac elnevezés? a) A tőzsdén kívüli értékpapír-piacot. b) Az OTP lakossági bankpiacát. c) A kis forgalmú részvények előtőzsdéjét. d) A bankok és az intézményi befektetők napi likviditását biztosító piacot. 6. Mi a szerepe az elsődleges értékpapírpiacnak? a) Az értékpapírok likviditásának biztosítása. b) A privatizáció elősegítése. c) A tőke eljuttatása a megtakarítótól a végső felhasználóhoz. d) A külföldi tőke bevonása magyar befektetésekbe (részvény, állampapír). 7. Mi a letéti jegy? a) Hitelintézetek által kibocsátható tagsági jogot megtestesítő értékpapír. b) Vállalatok által kibocsátható hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. c) Hitelintézetek által kibocsátható hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. d) Bankok által kibocsátható kamatozó értékpapír. 8. Melyik definíció fejezi ki leginkább a saját váltó lényegét? a) Fizetési ígéret, amelyben a kiállító egy meghatározatlan időpontban történő fizetést ígér meg. b) Fizetési felszólítás, amelyben a kiállító egy későbbi időpontban történő fizetésre szólít fel. c) Fizetési felszólítás, amelyben a kiállító azonnali fizetésre szólít fel. d) Fizetési ígéret, amelyben a kiállító egy későbbi meghatározott időpontban történő fizetést ígér meg. 9. Az alábbiak közül melyik állítás IGAZ? a) Az arbitrázslehetőséget csak jelentős tőkével lehet kihasználni. b) Az arbitrázs gyakran hónapokig fennáll a devizapiacon. c) Az arbitrazsőr a várható hozamhoz képest nagy kockázatot vállal fel. d) Az arbitrazsőr kockázata kisebb, mint a spekulánsé. 10. Az alábbiak közül melyik állítás jellemző a spekulánsra? a) Kockázatkedvelő. b) Kockázatos ügyleteket végez a vonzó kockázati prémium elérése céljából. c) A magas hozam vonzza, a kockázattal nem törődik. d) Piaci jelenlétének lényege az árfolyamkockázat csökkentése. II. Döntse el az egyes állításokról, hogy igazak-e vagy hamisak! 1. A részvény követelést megtestesítő értékpapír. 15

16 2. Az eladási opció vevőjének eladási kötelezettsége van. 3. Egy részvénytársaság részvényt nem bocsáthat ki névérték alatt. 4. Az értékpapírpiacnak és a tőkepiacnak nincsen közös eleme. 5. Egy kötvény elméleti árfolyama növekszik, ha a piaci kamatláb emelkedik. 6. A zárt kibocsátás költségmegtakarítást jelent a nyilvános kibocsátáshoz képest. 7. A piacvezetőn alapuló kereskedési rendszerben nincs biztosítva a piac megfelelő likviditása. 8. A vételi opció elfogadója (vevője) az opciós díj ellenében jogot szerez, hogy megadott áron eladhassa az adott árucikket. 9. A tőkepiacnak és az értékpapírpiacnak nincsen közös része. 10. Egy kötvény elméleti árfolyama csökken, ha a piaci kamatláb csökken. 11. A váltó üres forgatása a későbbi tulajdonosok számára kockázatosabbá teszi a váltót. 12. A piacvezetőn alapuló kereskedési rendszerben biztosítva van a piac megfelelő likviditása. 13. Az eladási opció elfogadója (vevője) az opciós díj ellenében jogot szerez, hogy megadott áron vásárolhassa meg az adott árucikket. 14. A kötvényt névérték alatt nem lehet kibocsátani. 15. Az értékpapírok kibocsátása az elsődleges pénzügyi piacon történik. 16. A hausse -ügyleteknél a spekuláns az árfolyamok csökkenésére számít. 17. A tőzsdei kereskedelem során a spekulánsok ténylegesen nem akarják megszerezni a szerződésben szereplő termékeket, árukat. 18. A tőzsdei kereskedésben bármelyik megtakarító közvetlenül megjelenhet. 19. A részvény tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír. 20. A kibocsátott kötvényekre az állam garanciát vállal. 21. Az eladási opció vevőjének eladási joga van. 22. A dematerializáció napjainkban háttérbe szoruló fogalom. 23. Az arbitrázs hatására a különböző piacok közti áreltérések csökkennek. 24. Egy kötvény elméleti árfolyama növekszik, ha a piaci kamatláb csökken. 25. A baisse -ügyleteknél a spekuláns az árfolyamok csökkenésére számít. 26. A vételi opció vevőjének eladási joga van. 16

17 27. A nyilvános kibocsátás költségmegtakarítást jelent a zárt kibocsátáshoz képest. 28. Letéti jegyet csak hitelintézetek bocsátanak ki. 29. Az értékpapírpiacnak és a pénzpiacnak nincsen közös eleme. 30. A tőkepiacnak és a pénzpiacnak nincsen közös része. 31. A váltó teljes forgatása a későbbi tulajdonosok számára kockázatosabbá teszi a váltót. 32. A piacvezetőn alapuló kereskedési rendszerben biztosítva van a piac megfelelő likviditása. 33. A vételi opció elfogadója (vevője) az opciós díj ellenében jogot szerez, hogy megadott áron vásárolhassa meg az adott árucikket. 34. A tőzsdei kereskedelem során az arbitrázs ügyletet kötők a különböző piacok közti áreltéréseket használják ki. 35. A vételi opció vevőjének eladási joga van. III. Döntse el az egyes állításokról, hogy igazak-e vagy hamisak! Indoklással! 1. A pénzügyi piacokon a rövid távú megtakarítások cserélnek gazdát. 2. Az immobilizáció esetén az értékpapírokat ki sem nyomtatják, hanem elektronikus jel formájában léteznek. 3. A rendeletre szóló értékpapírok átadása forgatással történik. 4. A váltó formailag nem kamatozó, névre szóló értékpapír. 5. A részvénytársaság saját tulajdonában lévő részvényeinek szavazati jogával a közgyűlés él. 6. Ha egy kötvény elméleti árfolyama magasabb, mint a névérték, akkor érdemes megvásárolni. 7. Egy kötvény nettó árfolyama magasabb is lehet, mint a bruttó árfolyam. 8. A részvénytársaság saját tulajdonában lévő részvényeinek szavazati jogával az igazgatótanács él. 9. Egy kötvény nettó árfolyama nem lehet magasabb, mint a bruttó árfolyam. 10. A tőkepiacnak és az értékpapírpiacnak nincsen közös része. 17

18 11. Egy kötvény elméleti árfolyama csökken, ha a piaci kamatláb csökken. 12. A váltó üres forgatása a későbbi tulajdonosok számára kockázatosabbá teszi a váltót. 13. A nyilvános kibocsátás költségmegtakarítást jelent a zárt kibocsátáshoz képest. 14. A piacvezetőn alapuló kereskedési rendszerben biztosítva van a piac megfelelő likviditása. 15. Az eladási opció elfogadója (vevője) az opciós díj ellenében jogot szerez, hogy megadott áron vásárolhassa meg az adott árucikket. 16. A dematerializáció esetén az értékpapírokat ki sem nyomtatják, hanem elektronikus jel formájában léteznek. 17. A rendeletre szóló értékpapírok átadása cedálással történik. 18. Ha egy kötvény elméleti árfolyama alacsonyabb, mint a névérték, akkor érdemes megvásárolni. IV. Magyarázza meg az alábbi fogalmakat! 1. Váltó 2. Saját váltó 3. Idegen váltó 4. Diszkontálás 5. Teljes forgatás 6. Üres forgatás 7. Piacvezető 8. Befektetési alap 9. Zárt befektetési alap 10. Nyilvános befektetési alap 18

19 11. Zártvégű befektetési alap 12. Nyíltvégű befektetési alap 13. Nettó eszközérték 14. Befektetési jegy 15. Kincstárjegy 16. Részvény 17. Kötvény 18. Zárt kibocsátás 19. Nyílt kibocsátás 20. Letéti jegy 21. Kárpótlási jegy 22. Spekuláció 23. Arbitrázs 24. Fedezeti ügylet 25. Azonnali ügylet 26. Határidős ügylet 27. Elsődleges piac 28. Másodlagos piac 29. Vételi opció 30. Eladási opció 31. Bruttó árfolyam 19

20 32. Nettó árfolyam 33. Elméleti árfolyam 34. Diszkontkötvény 35. Elsőbbségi részvény 36. Intézményi befektető 37. Dematerializáció 38. Pénzpiac 39. Tőkepiac 40. Értékpapírpiac 41. Alapkezelő 42. Letétkezelő 43. Kereskedelmi tevékenység 44. Bizományosi tevékenység 45. Portfóliókezelés 46. Befektetési tanácsadás 47. Letétkezelés 48. Letéti őrzés 49. Jegyzési garanciavállalás 50. Ügynöki tevékenység IV. Válaszoljon röviden az alábbi kérdésekre! 1. Mutassa be másodlagos pénzügyi piacot! Mi a lényeges szerepe? 2. Hogyan csoportosíthatjuk a pénzügyi piacokat a teljesítés ideje szerint? 20

21 3. Csoportosítsa az értékpapírokat a benne foglalt jog szerint, röviden jellemezze a csoportokat! 4. Mutassa be röviden a tőzsdei ügyleteket céljuk szerint! 5. Csoportosítsa az értékpapírokat a továbbadás módja szerint, röviden jellemezze a csoportokat! 6. Mutassa be röviden a tőzsde jelentőségét, szerepét! 7. Csoportosítsa az értékpapírokat a hozamuk szerint, röviden jellemezze a csoportokat! 8. Mutassa be a részvény általános jellemzőit, legalább kettő speciális változatát! V. Számításos feladatok 1. Vásárolt egy forint névértékű, 18 % névleges kamatozású 4 év futamidejű, fix kamatozású kötvényt. Hogyan néz ki a kötvény teljes cash flow-ja a vevő szempontjából, ha vásárláskor 105 %- os árfolyamon vette meg az értékpapírt? /A kötvény egyösszegben, a futamidő végén törleszt, évente egyszer fizet kamatot./ 2. Vásárolt egy forint névértékű, 18 % névleges kamatozású 4 év futamidejű, fix kamatozású kötvényt. Hogyan néz ki a kötvény teljes cash flow-ja a vevő szempontjából, ha vásárláskor 105 %- os árfolyamon vette meg az értékpapírt? /A kötvény évente egyenlő részletekben törleszt, évente egyszer fizet kamatot./ 3. Két tőzsdei ügyletet kötő spekuláns egyszerű határidős szerződést kötött MOL-részvényekre. A szerződésben meghatározott mennyiség 8250 db, a szerződésben szereplő ár 6010,- Ft/db, a szerződéskötéskori piaci ár 6220,- Ft/db, a szerződés lejártakori piaci ár 6310,- Ft/db. Mekkora eredménnyel zárult az ügylet az eladó, illetve a vevő számára? 4. Két tőzsdei ügyletet kötő spekuláns eladás opciós ügyletet kötött, MOL-részvényekre. A szerződésben meghatározott mennyiség 4500 db, a szerződésben szereplő ár 6100,- Ft/db, a szerződéskötéskori piaci ár 6220,- Ft/db, a szerződés lejártakori piaci ár 6190,- Ft/db, az opciós díj 150,- Ft/db. Mekkora eredménnyel zárult az ügylet az opció kiírója, illetve vevője számára? 5. Két tőzsdei ügyletet kötő spekuláns vételi opciós ügyletet kötött, MOL-részvényekre. A szerződésben meghatározott mennyiség 4500 db, a szerződésben szereplő ár 6100,- Ft/db, a szerződéskötéskori piaci ár 6220,- Ft/db, a szerződés lejártakori piaci ár 6190,- Ft/db, az opciós díj 150,- Ft/db. Mekkora eredménnyel zárult az ügylet az opció kiírója, illetve vevője számára? 6. Egy tőzsdei ügyletet kötő spekuláns eladási opciót fogadott el MOL-részvényekre vonatkozóan. A szerződésben meghatározott mennyiség 4800 db, a szerződésben szereplő ár 6100,- Ft/db, a szerződéskötéskori piaci ár 6220,- Ft/db, a szerződés lejártakori piaci ár 5960,- Ft/db, az opciós díj 180,- Ft/db. Mekkora eredménnyel zárult az ügylet a spekuláns számára? Mekkora lejáratkori árnál van a spekuláns nyereségküszöbe? 7. Egy tőzsdei ügyletet kötő spekuláns vételi opciót vásárolt meg (fogadott el) MOL-részvényekre vonatkozóan. A szerződésben meghatározott mennyiség 2000 db, a szerződésben szereplő ár 5600,- Ft/db, a szerződéskötéskori piaci ár 5220,- Ft/db, a szerződés lejártakori piaci ár 5685,- Ft/db, az opciós díj 160 Ft/db. Mekkora eredménnyel zárult az ügylet a spekuláns számára? Rajzolja fel az ügylet kiírójának nyereségfüggvényét! 8. Egy befektető eladási opciót ad el Matáv részvényre vonatkozóan 1450 forintos kötési árfolyamon, 30 Ft/db opciós díj mellett. Milyen lejárati árfolyam mellett van a pozíció nyereségküszöbe? Ábrázolja grafikonon a lejárati árfolyam függvényében a befektető várható nyereségét! 21