A REÁLISKOLA EGYKOR ÉS MOST.

Átírás

1

2

3

4 A REÁLISKOLA EGYKOR ÉS MOST. A LATIN NYELV TANITÁSÁNAK CZÉLJA A REÁLISKOLÁBAN I R T A MAYER JÓZSEF kir. igazgató, föv. biz. tag. K ü l ö n l e n y o m a t a b u d a p e s t i I I. k e r. á l l a m i r e á l i s k o l á n a k / 7 - i k i» É V I J E L E N T É S É «- b ő l. HOLD-UTCZA 7.

5

6 A reáliskola egykor és most; a latin nyelv tanításának czélja a reáliskolában. A reáliskola hazánkban új intézmény; 1848-ig csakis a gymnasium állott egyedül rendelkezésre mindazoknak, kik valamely diplomatikus pályára készültek; azok, a kik technikai pályára léptek, kiképeztetésöket a mérnöki intézetben8 nyerték, mely 1782-től kezdve a budapesti tudomány-egyetemnek volt fiókintézete. Ezen mérnöki intézetből8 lett 1851/2-ben a bécsi műegyetemnek mintájára szervezett kir. József-ipartanoda, utóbb m. kir. Józsefmüegyetem; az akkor Budán elhelyezett kir. József-ipartanodával kapcsolatban volt még három felsőbb reáliskolai osztály is. A reáliskolák minálunk is az 1849-ben kiadott Organisationsentwurf" szerint szerveztettek; előre kitűzött főczéljuk volt az ifjúságot a műegyetemre előkészíteni, de az alreáliskolai osztályok azonkívül azoknak, kik az iskolából közvetlenül a gyakorlati életbe készültek lépni, bizonyos mértékben hasznos szakismereteket is nyújtottak; a teljes reáliskola 6 évi tanfolyamú volt. A reáliskola, miután a gyakorlati élet közvetlen szükségleteire volt kiváló tekintettel, különösen rokonszenvre talált polgári körökben és csakhamar népszerűvé is lett, mi abból tűnik ki leginkább, hogy mindjárt az 50-es évek elején több város tetemes áldozattal saját erejéből reáliskolát állított, u. m. Pozsony (1850), Sopron (1851), Győr (1852), Szeged (1853), Pest (1854), Székesfehérvár (1855), Körmöczbánya (1856), Pécs (1857), Esztergom (1857), Sümeg (1857), Kassa (1858).* Budaváros közönsége már 1854-ben kívánt önálló alreáliskolát felállítani; a megindított tárgyalások alig várt kedvező eredményhez vezettek, a mennyiben 0 Felsége deczember 28-áról kelt legfelsőbb elhatározásával megengedte, hogy a Budán felállítandó három-osztályú Önálló alreáliskolában működő tanárokat a magyar tanulmányi alap fizesse, ha az iskolának többi szükségleteiről Budaváros közönsége kellően gondoskodik. Egyúttal meghagyta 0 Felsége, hogy ezen három-osztályú alreáliskola a kir. József-ipartanoda mellett fennálló három felsőbb osztálylyal mielőbb egyesítve, teljes főreáliskolává alakuljon. * Felsmann Névkönyve8. V. évfolyam. 1*

7 4 És ez igy is történt; a budai főreá'iskola október 29-éu nyílt meg már is négy osztálylyal, még pedig az alsó vizivárosi főutczai fővárosi elemi népiskola által jelenleg elfoglalt helyiségekben; az iskola már az 1857/8-ik tanév elején teljes hat osztályú főreáliskola volt. A reáliskolák igen látogatottak voltak és tanulóiban arányosan volt képviselve minden társadalmi osztály; hogy a hatosztályú reáliskola mint a polytechnikumra előkészítő iskola feladatának miként felelt meg, arról tanúskodnak azon jeles férfiak, kik ezen iskolákból kikerültek és az országban jelenleg a technikai, valamint tanári és más pályán kiváló helyet foglalnak el. Már a hatvanas évek elején az akkor még német nyelvű reáliskolákban a magyar nyelv mint tannyelv mindinkább tért foglalt és az alkotmány visszaállítása után a nagym. Vallás és Közoktatási m. kir. Ministerium évi augusztus 4-ről sz. a. m. intézményével elrendelte, hogy ezen iskolákban is a tantárgyak mind magyar nyelvben adassanak elő és hogy a német nyelv, a mennyiben az egyes tanulóknál a magyar előadás tökéletes megértésére szükséges, csak segédelőadási nyelvként használtassák. Ez által egy régen táplált óhaj teljesült, az ország reáliskolái mind azóta magyar Szellemben vezetett magyar középiskolák. Hogy a közönség ezen intézkedést mily örömmel fogadta, mutatja leginkább a reáliskolai tanulók számának nem várt növekedése. A létező reáliskolák a felvételre jelentkező tanulók befogadására elégtelenek voltak és ezen időbe esik számos új reáliskolának felállítása az ország minden részében; reáliskolát állított föl az állam Lőcsén (1869), Kecskeméten (1869), Temesvárott (1876), Nagy-Kállón (1870), Déván (1871), Székelyudvarhelytt (1871), Budapesten VT. kér. (1872), Nagyváradon (1872) és Aradon (1874), és a városok közül Pest főreáliskolát a Józsefvárosban (1871) és Debreczen alreáliskolát (1873).* Az alkotmány visszaállítása után megindult a reformtörekvés a közélet minden terén és már a 70-es évek elején minden oldalról sürgették a reáliskolának reformját és ez által szinvonalának emelését. A reáliskolák újjászervezése ügyében a nagym. Ministerium egy külön bizottságot küldött ki, a melynek egyik tagja volt ezen reáliskolának igazgatója is, boldogult dr. S ay Móricz; ezen bizottság igen jelentékeny változtatást hozott, javaslatba és a reáliskolát, mely eddig a műegyetemre való előkészítés mellett más alkalmas iskolák híjában még a közélet szükségleteit is szem előtt tartotta, egyedül a műegyetemre előkészítő középiskolának tervezte 8 évi tanfolyammal. A nm. Vallás- és Közoktatási m. kir. Ministerium az julius 9-én sz a. kiadott magas intézményében elrendelte, hogy a reáliskolának első osztálya már az 1873/4-ki tanévben akként rendeztessék be, hogy az az országgyűlés elé terjesztett s a fő- és középiskolákról szóló törvényjavaslatnak megfeleljen; ezen oknál fogva az 1873/4-ki tanévben az 1. osztályban a franczia nyelv először tanittatott mint rendes tantárgy; a reáliskolákban eddig tanított szaktárgyak pedig, u. m. a III. osztályban az épkészet, a váltóisme és a könyvvitel, valamint a VIII. osztályban a géptannak tanítása ugyanezen tanévben beszüntettetett. * Felsjpann, Névkönyve'. V. évfolyam.

8 Az országház elé terjesztett törvényjavaslat, habár azt annak közoktatási szakbizottsága alaposan tárgyalta, ezen ülésszakban érdemleges elintézést még sem nyert. Ö Felsége, legkegyelmesebb Urunk és Királyunk a nagyméltóságú Vallásés Közoktatási m. kir. Minister úr indokolt felterjesztésére évi május 24-én kelt legfelsőbb elhatározásával kegyesen megengedte, hogy a reáliskolák újjá szerveztessenek. A nagyméltóságú Ministerium ennek alapján az évi junius hó 8-án sz. a. kelt magas rendeletével kibocsátotta az új reáliskolai tantervet és a szabályzatot a reáliskolákban tartandó érettségi vizsgálatokról; érettségi vizsgálatot az 1875/6-ki tanév végén tartottunk először. Ezen ministeri intézkedések által nagy küzdelem után valahára eldőlt a reáliskolák sorsa; a reáliskola csakis mint a műegyetemre előkészítő középiskola szerveztetett és az osztályok száma nyolczra emeltetett (a reáliskolai tanférfiak egy tekintélyes száma a hét évi tanfolyam mellett volt). Tagadhatatlan, hogy ezen intézkedések által a reáliskolák szellemi niveauja tetemesen emelkedett és hogy a reáliskola csakis azóta igazi középiskola a szó szoros értelmében. A reáliskolák újjá szervezése különösen az értelmes és jómódú szülők nagy része által nem fogadtatott kedvezően, nem pedig azért, mert az új reáliskolai tanterv a reáliskolai tanulóra ugyanazon terheket rótta ugyan, mint a gymnasiumi tanulóra, de inig a gymnasiumi tanuló előtt minden életpálya nyitva állott, addig a reáliskolai tanuló tanulmányait csakis a polytechnikumon, vagy erdészeti, bányászati és gazdasági akadémiákon folytathatta, a tudomány-egyetem kapuja pedig csakis akkor nyilott meg előtte, ha még külön gymnasiumi érettségi vizsgálatot is tett. Ennek hatása feltűnően mutatkozott mindjárt az 1875/6-ki tanév elején, a midőn ezen reáliskolánál az I. osztályba felvételre jelentkezett tanulók száma 1.40-ről 87-re csökkent, a tanév végén 131-ről 76-ra! A tanulók száma az ország minden reáliskolájában évről-évre apadt, egyes vidéki városokban olyannyira, hogy a tanári testületek ezen bajon csakis az által segíthettek részben, hogy a szegény reáliskolai tanulók segélyezésére külön tápintézeteket állitottak, u. m. Lőcsén, Déván, Körmöczbányán, Székely- Udvarhelyen; az illető tanári testületeknek fáradozása ezen téren teljes elismerést érdemel. Időközben megint megindult a harcz a reáliskolák ellen, a reáliskolai tanulók számának feltűnő csökkenéséből uton-utfélen, szóban és hírlapi czikkekben bizonyítgatták a reáliskolák fölösleges voltát és ezen iskoláknak életrevalóságát is megtagadták és a reáliskolák igazi hívei már is kezdtek aggódni ezen intézménynek komolyan veszélyeztetett jövője fölött; ezen folytonos támadások a közönségnek bizalmát a reáliskolák iránt olyannyira megrendítették, hogy a nagym. Vallás- és Közoktatási magyar kir. Ministerium szükségesnek tartotta a kedélyek megnyugtatására évi junius 18-án sz. a. külön rendeletet kibocsátani, a melynek alapján azután a tankerületi főigazgatók felhívták az igazgatóságokat annak haladéktalanul való

9 6 közhirré tételéré, hogy a reáliskolák megszüntetése, de sőt egyelőre jelenlegi szervezetük megváltoztatása sem terveztetik; hogy tehát a reáliskolák jelenlegi tanulói tanulmányaikat a jövő tanévben is akadálytalanul folytathatják és a megkezdett irányban mindenesetre be is fogják végezhetni. Az érdekelt szülők ugyan megnyugodtak, de hogy ezen folytonos küzdelem maga az iskolára milyen káros befolyással volt, hogy mennyi fáradságba és keserves munkába került nekünk ilyen kedvezőtlen körülmények közt az iskolában a rendet f'entartani, a tanuló ifjúságot fegyelmezni és a mellett a tanításban még kielégitő eredményt is elérni, azt mindenki elképzelheti. A magas tanügyi kormány mindinkább meggyőződött arról, hogy a középiskolai oktatásnak külön törvény által való rendezése már elodázhatlan és ezen törvény létrehozásához megtette a kellő lépéseket. Trefort Ágost Minister úr 0 Excellentiájának, közoktatásunk bölcs vezetőjének köszönjük, hogy az országgyűlés hosszú tárgyalás után megalkotta az 1883: XXX. törvényczikket a középiskolákról és azok tanárainak képesitéséről. Ezen törvény hivatva van hazánkban a középiskolai oktatást oly színvonalra emelni, hogy idővel Európa nyugoti kulturnépeivel ezen téren is sikeresen versenyezhessünk. Ezen törvénynek üdvös hatása évről évre mindinkább tapasztalható; ezen törvény a reáliskolára nézve annyi küzdelem után valódi jótétemény, a mennyiben ezen középiskolának jövőjét biztosítja. Azóta elhallgattak a folytonos támadások, a melyeknek a reáliskolai intézmény a hetvenes évek elejétől kezdve mindig ki volt téve, most már menten minden aggodalomtól, teljes erővel élhetünk magasztos hivatásunknak és fáradozásunknak majd sikerülni fog bebizonyitani, hogy a reáliskola is alaposan- előkészítheti a tanuló ifjúságot bármily tudományos pályára. Miután az 1875-ben kiadott reáliskolai tanterv egynéhány részletében nem felelt meg a középiskolai törvény intézkedéseinek, annak némi módosítása vált szükségessé; ezen módosított új reáliskolai tantervet a nm. Ministerium a 15446/1884. sz. m. rendeletével bocsátotta ki, a 11891/1886. sz. ministeri rendelettel megjelentek a reáliskolai tanításra vonatkozó utasítások és a 10288/1884. sz. ministeri intézménynyel kiadatott az 1883: XXX. törv.-czikk 22. -a alapján átdolgozott érettségi vizsgálati szabályzat; ezen intézkedések által a reáliskolák ügye most már véglegesen van szabályozva. Hogy milyen befolyással voltak az előbbiekben előadottak ezen reáliskolára, az világosan kitűnik a következő táblázatból, mely a tanulók számát mutatja az iskolának keletkezésétől kezdve egészen a jelen tanév végéig; különösen tanulságos az I. osztályt végzett tanulók számának megfigyelése, mert ebben leginkább visszatükröződik ezen reáliskola látogatottságának hullámzatos változása.

10 7 M elyik tanév végén Hány tanuló volt az 1. II. III. IV V. VI. VII. VIII. Ö s s z e s e n A párhuzamos osztályok száma D S Z t á i y > a n 1855/ / / i 1' I 1858/ / !> 1860/ / /3 112* /4 99* /5 102* / / /8 112* /9 114* 93* 47 93* /70 148* 113* 90* 87* /1 155*'* 139* 105* 92* /2 155** 135* 111* 109* /3 122* 124* o 00* 101* 77* /4 127* 100* 98* 102* 74* /5 131* 99* 99* 79* /6 76* 87* 71* * * O / * /8 71* t /9 71* 68* /80 101* 68* yj 1880/ * í 1881/2 74* í 1882/3 63* 57* /4 70* 60* /5 78* 57* /6 96* 70* /7 83* 90* A csillagok a párhussamos osztályok számát jelölik.

11 8 Ezen táblázatból kitűnik, hogy az 1883/4-ki tanévtől kezdve, tehát mióta a reáliskolák jövője a törvény által biztosítva van, a tanulók száma lassan ugyan, de mégis folytonosan növekedik, mely körülmény arra enged következtetni, hogy a közönségnek rokonszenve a reáliskola iránt ismét növekszik; ebben azonban alig van része azon társadalmi osztályoknak, melyek könnyebben részesíthetik és sokkal nagyobb számban részesítik is tényleg gyermekeiket gondos, jó házi nevelésben. A reáliskolai tanulók nagy többsége jelenleg oly szülők gyermekei, kik az élet nehéz gondjaival küzdve, egész nap kenyérkeresettel vannak elfoglalva és már ezen oknál fogva sem gondoskodhatnak elegendően gyermekeik házineveléséről, sőt azokra még kellő házi felügyeletet sem gyakorolhatnak. Ezen körülményt külön kiemeli a XV. ministeri jelentés a közoktatás állapotáról 1885/6-ban, a mely jelentésnek 132. lapján olvasható: Még mindig nem constatálható azon tény, hogy a reáliskolát a magasabb társadalmi osztályok jobban vennék igénybe, mint eddig, sőt ellenkezőleg, az alacsonyabb osztályok nagyobb mértékben özönlenek oda. Ezen tünemény azonban mégis üdvösnek mondható, a menynyiben, ha a szegény ember egyáltalán középiskolában taníttatja gyermekét, ránézve sokkal czélszerübb, ha ezen irányú intézetet választja." Hogy idővel mennyire elidegenittettek a reáliskolától a magasabb társadalmi állásban levő szülők, azt illustrálja a következő kimutatás, a mely ezen reáliskolára vonatkozik: Melyik tanév végén? nulók száma önálló őstermelők értelmiség A szülők polgári állása ö n á lló kereskedők és iparosok magántisztviselők személyes szolgálatot tevők és m unkások 1876/ % 42% 3 4 % 8% 6 % 1885/ % 26% 3 8 % 21% 11% 1885/6* 470 7% 6 3 % H % 1 2 % 4% A középiskolai törvény 1 -a szerint középiskolák alatt gymnasiumok és reáliskolák értendők és mind a kettőnek közös feladata, hogy az ifjúságot magasabb általános műveltséghez juttassa és a felsőbb tudományos képzésre előkészítse. A gymnasium e feladatot a minden irányú humanistikus, főleg az ó-classikai tanulmányok segélyével, a reáliskola pedig a modern nyelvek, a mennyiségtan és természettudományok tanítása által oldja meg. Mind a gymnasium, mind a reáliskola nyolcz osztályú, ugyanannyi évfolyammal (1883 :XXX. t.-cz. 2..). Hogy a két középiskola kitűzött feladatát miként iparkodik elérni, megítélhető ezen két iskolának tantervéből, illetőleg mindegyiknek tantárgy-felosztásából. * Az utolsó soi'ban közöltek a budapesti II. kér. kath. gymnasiumra vonatkoznak és világosan mutatják, hogy ezen középiskolának helyzete e tekintetben milyen kedvező az ugyanazon városrészben levő reáliskolával szemben.

12 í r j 9 X H Hl i f i Öl öl l'* öl öl öl öl 1 Öl öl T ' «r- öl T- 0 1 öl co 1 1 öl te co 1 «co 1 lo 1 Öl Öl 1 öl 0 8 öl co öl co 1 1 co H CO 1 Cl öl 1 öl öl co 1 1 öl 1 1 co co 1 co öl Öl 1 öl o Öl co 1 1 co H 1 1 co _ Öl 1 öl öl öl 1 öl o, ö i co 1 1 «lo 1 co öl öl Öl 1 Öl X Öl Öl co 1 co iö 1 1 co 1 co 1 öl Öl 1 öl X Öl Öl l O co 1 öl 1 1 i O 1 y * Öl X Öl ö i iíí 1 1»o 1 1 co 1 CO öl 1 1 i O 1 T 1 Öl X Öl X 1 30 X»í X X 1 1 öl Öl i Hl r-t 1 öl 1 ' T > s Öl co io Öl 1 co 1 co öl 1 H öl co öl co ío IC co 1 1! Öl co 1 H Öl 3 0 Öl co CO *o co co co co 1. 1 I 1 öl i I co t> öl co CO»o co 1 1 co Öl Öl l 1 1 I 1 1 co Öl co 1 co co co co 1 Öl 1 1 öl X Öl öl co CO 1 H 1 1 öl H co s 1 Öl 1 1 öl X öl öl i O c H 1 1 co 1 r-h Öl X X öl öl te t> 1 1! 1 1 co 1 r 1 co 1 öl X X I öl

13 lü Már ezen tantervekből, de még inkább az évi sz. és az évi sz. magas ministeri rendeletekkel kiadott gymnasiumi és reáliskolai utasításokból világosan kitűnik, hogy mind a két középiskola tanulóira egyenlő terheket ró; mind a gymnasiumi, mind a reáliskolai tanuló a VIII. osztálynak sikeres befejezése után érettségi vizsgálatot tesz, azonban mig a gymnasiumi érettségi vizsgálat általában a főiskolákba való fölvételre jogosít, addig a reáliskolai érettségi vizsgálatot sikeresen kiállott tanuló tanulmányait csakis a műegyetemen és a tudomány-egyetemnek mathematikatermészettudományi karán (illetőleg bölcsészeti karának ezen szakosztályán) s a tanárképző-intézet ugyanezen szakosztályán, nemkülönben a bányászati, erdészeti és gazdasági akadémiákon folytathatja. (1883: XXX. t.-cz. 26..) A törvénynek ezen a múlthoz képest, bármennyire is kedvezőnek látszó intézkedése még mindig sok szülőt visszatart attól, hogy hát reáliskolába küldje és habár a törvénynek életbelépése óta a reáliskolai tanulók száma növekszik, mégis a felsőbb osztályok néptelenek maradnak mindaddig, mig nem sikerül módot találni, hogy a tudományos pályára hivatást érző jó reáliskolai tanuló is, úgy mint a gymnasiumot végzett tanuló, jövő életpályáját egészen hajlama szerint szabadon nem választhatja. Ausztriában a reáliskola igen prosperál; igaz, ezen iskola ott hét osztályú és már ezen oknál fogva is azoknak, kik kezdettől technikai pályára készülnek, nagy előnyt nyújt, azonkívül pedig Lajtántul az ipar és kereskedelem kifejlettebb mint minálunk. Ausztriának 258 középiskolája közül van 85 reáliskola (42'9'/,), minálunk 178 középiskolára esik 28 reáliskola * (15 7J/,); Ausztriában a gymnasiumi tanulók száma a reáliskolaiakhoz úgy viszonylik mint 3:1, mi nálunk majdnem mint 6:1, azaz nálunk 6-szor annyi gymnasiumi tanuló van mint reáliskolai, Ausztriában csak 3-szor annyi. Bécsben van 15 gvmnasium és 13 reáliskola, Budapesten 8 gymnasium mellett csak 4 reáliskola.** Feltűnő azon változás, mely a reáliskolának újjászervezése óta a budapesti kir. József-müegyetemen a belépő reáliskolai és gymnasiumi tanulók számában mutatkozik; mig például 1875/6-ban a reáliskolai tanulók még túlnyomó többségben voltak, azok azóta lassan-lassan annyira kiszorultak, hogy most már kisebbségben vannak és igy a műegyetem jelenleg hallgatóinak többségét azon középiskolából kapja, melynek nem is feladata a polytechnikumra előkészíteni. Megmagyarázható ezen jelenség főleg abból, hogy a reáliskolákban már évek óta a felsőbb osztályok igen néptelenek és hogy sok reáliskolai tanuló az érettségi vizsgálat után hivatalnoki vagy más pályára lép csakis azért, mert szegény szülei már nem bírják viselni a továbbtaníttatás tetemes költségeit és igy az kénytelen saját fentartásáról maga gondoskodni, történik ez pedig akárhányszor még a legjobb reáliskolai tanulókkal is, kik ez által eltereltetnek azon pályától, a. melyhez leginkább hivatásuk lett volna. * 19 állami, 6 községi, 3 felekezeti. ** Országos középiskolai tanár-egy. közlöny XX. évf

14 Az 1885/6-ki tanév végén 197 reáliskolai tanuló állotta ki sikerrel az érettségi vizsgálatot* és ezek közül csak 96 lett műegyetemi hallgató. Mindezeknek igazolására szolgáljon a következő kimutatás, a melynek adatait a műegyetemnek t. rektori hivatalától szereztem. A magyar kir. J ó z s e f-m ű egy etembe belépett M elyik tanév elején? összesen reáliskolai tanuló hány 0/ o /o * gymnasiumi tanuló hány 0/ 9 /o 1875/ / / / / / ^ e* 1881/ / ' / * / / '6 1886/ '3 A reáliskolák nagy többsége jelenleg állami iskolák, az állam ezen iskolákra sokat költ és már azért is kívánatos, hogy prosperáljanak; annak pedig egyik főfeltétele, hogy a jómódú intelligens szülőknek legalább egy részét ezen iskoláknak ismét visszanyerjük; történhetik pedig az szerény véleményem szerint csakis az által, ha legalább a j ó reáliskolai tanulónak is biztositjuk a szabad életpályaválasztást. Erre pedig a középiskolai törvény maga nyújt alkalmas módot, a mennyiben 26. -ában következőképen intézkedik: Azon tanulók, kik a reáliskolát elvégezték és az érettségi vizsgálatot jó sikerrel letették, valamely nyilvános főgymnasiumbatj a latin nyelőből, illetőleg a latin és görög nyelvből vizsgálatra bocsáthatók; a kik ekkor a latin nyelvből a vizsgálatot sikerrel kiállják, az egyetemnek oruosi és jogi karába, azok pedig, kik a vizsgálatot a latin és görög nyelvből sikerrel kiállják, az egyetemnek bármely karába fölvehetők Tehát egyedül a latin nyelvnek kellő ismerete biztosítja a jó reáliskolai tanulónak a fölvételt a tudomány-egyetemnek orvosi és jogi karába és azt, hogy a középiskolai tanárságra képesitést nyerhet. (1883: XXX. t.-cz. 61..) A latin nyelvnek sikeres megtanulása magán utón azonban alig lehetséges és itt már maga a reáliskolának erkölcsi kötelessége arról gondoskodni, XV. ministeri jelentés

15 Iá hogy a komoly törekvésű jó tanuló a rendes tanfolyam alatt már az iskolában a latin nyelvből annyit tanulhasson, hogy azután ezen nyelvből a törvényben előirt vizsgálatot sikerrel kiállhassa. Ezen reáliskolánál már évek óta tanittatik a latin nyelv mint rendkívüli tantárgy, részint mert az intézetnek előbbi érdemes igazgatója, dr. Say Móricz maga is latinos ember lévén, e nyelv ismeretének hasznos voltáról meg volt győződve, részint pedig, mert a tanítványok között mindig voltak olyanok, kik a tanári pályára készülvén, a szükséges ismereteket e nyelvből megszerezni óhajtották vagy olyanok, kik esetleg gymnasiumból átlépve, eddig szerzett ismereteiket tovább is bővíteni akarták. Csakhogy e nyelvnek rendszeres és folytatólagos tanítása szervezve nem volt: igy 1872/3-tól 1879/80-ig megszakítással egy vagy két cursusban taníttatott a szerint, a mint azt a jelentkezett tanulók szüksége vagy előhaladottsága megkívánta, 1881 /2-től az 1885/6-ki tanévig azonban már szakadatlanul két cursusban taníttatott. Külön figyelemmel kisértem a latin nyelvi tanítást és tapasztalván, hogy már több tanuló csakis az iskolában szerzett ismeretek alapján állotta ki sikeresen a törvényben előirt vizsgálatot a latin nyelvből és folytatja jelenleg a tudományegyetemen tanulmányait szép ei'edménynyel: az 1885/6-ki tanév elején a latin nyelvnek mint rendkívüli tantárgynak tanítását egy kissé szélesebb alapon és rendszeres módon óhajtottam szervezni, azért három cursust heti 2 2 órával állítottam fel és ezen intézkedésemet a nagymélt. Vallás- és Közoktatási m. kir. Minister ur elé terjesztettem, ki is az évi sz. a. kelt magas rendeletével azt jóváhagyta, a kért anyagi támogatást biztosította és egyidejűleg utasított, hogy a latin nyelvnek tanitását szorgos gondoskodással karoljam fel, mert ezen tárgynak rendkívüli tanitását ezen intézetnél a nagymélt. Ministerium ezentúl is fentartani szándékozik. Miután ily módon a latin nyelvnek, mint rendkívüli tantárgynak tanitását a budai reáliskolában biztosítottam, legfőbb óhajom volt annak utat nyitni a többi reáliskolákba is. Mint fővárosi törvényhatósági bizottsági tag és mint a fővárosi közoktatási bizottságnak tagja, ezen bizottság elé terjesztettem abbeli indokolt javaslatomat, hogy az gondoskodjék arról, miszerint ezen intézkedés a két fővárosi községi reáliskolában is hasonló módon szervezve keresztül vitessék. A közoktatási bizottság ö indít- ványomat elfogadta és azt a tek. Fővárosi Tanácsnak ajánlotta. A Tanács maga részéről is hozzájárult és az ügyet a fővárosi törvényhatósági közgyűlés elé vitte; a közgyűlés évi szeptember 14-én indítványomat magáévá tette és ezen alkalommal megszavazta a szükséges költségeket is. * A t. Főv. Tanács a közgyűlésnek ezen határozatát a nagym. Vallás- és Közoktatási m. kir. Ministeriumnak felterjesztette és ez az ügyet vélemény- * Közgyűlési jegyzőkönyvi kivonat. 1886/829. p ont:...a közoktatási bizottmány, valamint a tanács előterjesztéséhez képest elfogadja a közgyűlés Mayer József bizottsági tag ur azon indítványát, hogy a IV. és V ili. kerületi községi fővárosi reáliskolákban a latin nyelv három csoportban heti 2 2 órában facultativ, óradíjas tanárok utján taníttassák és egyúttal megszavazza az erre szükséges költséget is. Jelen határozat tudomás végett a nagym. vallás- és közoktatási m. kir. Minister úrhoz felterjesztendő.

16 adás végett' előbb az Országos Közoktatási Tanácsnak kiadta azon utasítással, hogy az már ezen alkalommal készítsen oly tantervet, mely szerint szervezhető legyen a latin nyelvnek, mint rendkívüli tantárgynak tanitása valamennyi reáliskolában. Az Országos Közoktatási Tanács a nyert megbízásnak megfelelve, előzetes javaslattételre saját kebeléből külön albizottságot küldött ki, a melynek tagjai voltak: dr. Hómann Ottó, budapest-vidéki tankerületi kir. főigazgató, dr. Heinrich Gusztáv és dr. Kármán Mór egyetemi tanárok, dr. Bartal Antal, tanárképző gyakorló gymnasiumi igazgató és dr. Ferenczy József tanácsjegyző. Dr. Trefort Ágost, vallás- és közoktatási m. kir. Minister ur Ö Excellentiája, ki a reáliskoláknak mindenkor igazi barátja, jóakarója és hatalmas pártfogója volt, ezen Ügyben is javunkra emelte szavát és ezen reánk nézve igen fontos kérdésnek méltányos megoldására az utat egyengette a Budapesti Szemle évi július havában közzétett: Néhány szó a középiskolákról" czímü czikkében,* a melyben mondja: Nem új dolog, ha ismét állítom, mit már számtalanszor mondottam, hogy nálunk legalább egy kérdés el van döntve, mely másutt még függőben van, tudniillik hogy a reáliskolát végzett s ott érettségi vizsgálatot tett ifjak az egyetemnek minden facultására átmehetnek, ha utólagosan a latin nyelvből a vizsgálatot leteszik. A kiknek tehát a klassikus tanulmányokhoz nincs hajlamuk, azok menjenek a reáliskolákba; de hogy módjok legyen más pályára átmenni, abban is könnyiteni óhajtok rajtok, mert a reáliskolákban rendes tanszéket fogok állítani a latin nyelvre, természetesen nem mint köteles tantárgyra. Az Országos Közoktatási Tanács által kiküldött albizottságnak elaboratumát a kis Tanács f. é. január 27-én tartott ülésén egyes pontokban módosította és az Országos Közoktatási Tanács f. é. febr. 17-én tartott teljes ülésén a körülmények kellő méltánylásával s nagy körültekintéssel előkészített javaslatot a maga részéről is elfogadta. A nm. Vallás- és Közoktatási m, kir. Ministerium ezen országos közoktatási tanácsi javaslat alapján kiadta az április 3-ról sz. a. kelt magas rendeletével a szabályzatot a latin nyelvnek a reáliskolákban való rendkiviili tanitása tárgyában. Ezen a tankerületi kir. főigazgatókhoz intézett magas ministeri rendeletnek szövege a következő: A vallás- és közoktatási m. kir. Ministertől sz. Hogy a jobb reáliskolai tanulóknak is módot nyújtsak a latin nyelv és irodalmi ismeretek megszerzésére, s ez által a tudományegyetem jogi és orvosi karaiba való beléphetésre, a rendelkezésem és vezetésem alatt álló nyolez osztályú reáliskolákon a latin nyelv rendkívüli tanitását ezennel elrendelem. E tanítás azonban a jövő iskolai évvel egyelőre a következő reáliskolákon fog berendeztetni: a budapesti * Orsz. küzépisk. tanáregyesület! közlöny XX. évfolyam 104, 1.

17 II. és V. kerületi, a pozsonyi, szegedi, kassai, temesvári, aradi, pécsi, soproni és nagyváradi állami reáliskolákon. A reáliskolai latin nyelvtanítás az ide mellékelt szabályzat szerint eszközlendő. A latin nyelvi rendkívüli tanszékek annak idején kihirdetendő pályázat utján fognak betöltetni. Miről Nagyságodat további eljárás végett azon hozzáadással értesítem, hogy a mellékelt szabályzatot a kerületében levő valamennyi reáliskolának 4 4 példányban küldje meg. Budapest, április hó 3-án. Trefort. z ezen magas ministeri rendelettel kiadott szabályzat a következő: Szabályzat a latin nyelvnek a reáliskolákon való rendkívüli tanítása tárgyában. 1.. A reáliskolákon a latin nyelv rendkívüli tanításának czélja az oly reáliskolai tanulókat, kik a középiskolákról szóló évi XXX. t.-cz a alapján a reáliskolai érettségi vizsgálaton felül tudományegyetemre jogosító latin nyelvi vizsgálatot kivannak tenni, ebbeli tanulmányaikban elősegíteni. 2.. E czél tekintetéből megkivántatik, hogy azon reáliskolai tanuló, ki a reáliskolai latinnyelvi tanfolyamot kellő házi szorgalom kifejtése mellett elvégezte, a) alaposan ismerje a nyelvtant, b) értse és szabatosan forditsa a tanfolyamban olvasott klassikus irók műveit, c) képes legyen könnyebb magyar szöveget irásbelileg latinra fordítani, d) ismerje az ókori római régiségeket és irodalmat, a mennyire az az ókori történet s az olvasott klassikus irók művei alapján elvárható. 3.. E tanfolyamban csak a reáliskola V. osztályától kezdve vehetnek részt a tanulók és csakis az olyanok, kik addigi reáliskolai kötelmeiknek jól megfeleltek, s kiknek kiváló szorgalma biztosítékot nyújt a tekintetben, hogy a tanfolyam tanulmányait házi szorgalmukkal kiegészíteni képesek lesznek. Részt vehetnek alsóbb évfolyamban nemcsak a megfelelő, hanem magasabb osztálybeli tanulók is, kik ebbeli tanulmányukat természetesen csakis magánszorgalommal végezhetik be. A latin nyelvi tanfolyamban már' résztvevő oly tanulók, kik reáliskolai tanulmányaikban bármely tekintetben hátramaradást tanúsítanak, a latin nyelvi tanfolyamból tanár-értekezleti határozattal azonnal kitiltandók. Kitiltandók azok is, kik magában a latin nyelvi oktatásban igazolatlanul két héten át a tanórák látogatását elmulasztották. A tanári testület kitiltó határozata ellenében felfolyamodásnak a reáliskolai igazgató s a tankerületi főigazgató utján csak a vallás- és közoktatásügyi ministerhez van helye. 4.. A latin nyelvi tanítás évfolyamai és a teljesítendő feladatok a következők;

18 15 I. évfolyam, hetenkint 4 óra. A teljes alaktan, a mondattanból az egyszerű mondat tárgyalása. Megfelelő szókincs gyűjtése s ennek felhasználása szóbeli fordításoknál. II. évfolyam, hetenkint 3 óra. A mondattan befejezése szemelvényes olvasmányokkal; ilyenek: Cicero válogatott levelei, könnyebb, e czélra szolgáló költői anthologia, mely utóbbival párhuzamosan a prosodia főbb szabályai is ismertetendők. III. évfolyam, hetenkint Bóra. Sallustius, Cicero (beszédek), Vergilius müveiből vett olvasmányok. IV. évfolyam, hetenkint 3 óra. Cicero, Tacitus (Agricola), Horatius (szemelvények, Ars poetica) müveinek olvasása és fejtegetése. A prózairókra nagyobb súly fektetendő, mint a költőkre. Az auctorolc olvasásánál figyelemmel kell lenni a római régiségek s az irodalom-történet ismertetésére. Mindenik évfolyamban megfelelő Írásbeli dolgozatok adandók. A tanulókat folyton kell buzdítani és útba igazítani, hogy az iskolában szerzett ismereteiket házi szorgalom utján bővitsék, különösen pedig, hogy otthon mentői többet olvassanak a latin klassikusokból. A magán olvasmány eredménye számon veendő. 5.. Minden reáliskolai tanári testület a 4. -ban körülirt általános tanterv alapján saját viszonyai szerint helyi tantervet köteles kidolgozni, melyben fordulhatnak elő eltérések az általános tantervtől (még tanóraszám tekintetében is), de csakis a 2. -ban jelzett általános követelmények koczkáztatása nélkül. A helyi tanterv azonban csak a vallásés közoktatásügyi minister jóváhagyásával léphet életbe. E helyi tantervben részletezendő a tananyag, megjelölendők az auctorokból vett szemelvények vázolandó a módszeres eljárás is, melynek, tekintettel a tantárgyra fordított óraszámra, lehetőleg gyakorlatinak kell lennie. 6.. A tanítás csak bejelentett s a vallás- és közoktatásügyi minister által engedélyezett tankönyvek alapján eszközölhető. A tankönyvek bejelentése minden év április havában teendő meg. 7.. Minden évfolyamban a tanév végén az igazgató elnöklete alatt s a reáliskola még egy nyelvész tanárának közbejöttével a latin nyelv tanára vizsgálatot tart. Ugyanők állapítják meg a tanulók érdemjegyeit is, mely érdemjegy a reáliskola törzskönyvébe (főnévkönyv) és a tanuló bizonyítványába mint rendkívüli tantái'gyé bevétetik. Ez érdemjegy irányadó arra nézve, hogy az illető tanuló a latin nyelv magasabb évfolyamába fölléphet-e. (Magától értetődik, hogy a latin nyelvből kapott érdemjegy a reáliskolai tanítás többi eredményére s ennek alapján a reáliskola felsőbb osztályába való fölléphetésre nézve semmi befolyással sincs.) A latin nyelvből kapott elégtelen érdemjegy esetében a következő tanév elején javító vizsgálatnak van helye, de csak akkor, ha a tanuló a reáliskola minden többi tantárgyában, melyek tudniillik az általános

19 előmenetel megállapításánál irányadók, a tanév végén kielégítő előmenetelt tannsitott. 8. A reáliskolai latin nyelv tanítására az iskolafen tartók csakis latin nyelvből képesített tanárokat alkalmazhatnak, mint rendkivöli tanárokat. Fizetősök állami reáliskolán a fővárosban 900 frt, vidéken 800 frt. Ha czélszerűnek látszik, az illető reáliskolának vagy más tanintézetnek a latin nyelvből képesített tanárai is megbízhatók ily tanítással, de ez esetben sem több, sem kevesebb egyén nem bizható meg, mint kettő. Fizetősök a körülmények szerint állapíttatok meg. 9.. A reáliskolai latin nyelvi tanítást és eredményeit mind az igazgatónak, mind a főigazgatónak különös figyelemmel kell kisérnie. A latin nyelv tanára minden tanév végén a reáliskola külön tanár-értekezletén jelentést tesz a tanításról és eredményéről, mely értekezleten minden reáliskolai tanár megteheti megjegyzéseit nemcsak e tantárgyra nézve, hanem a tekintetben is, mily befolyással volt e tárgy tanítása a reáliskola összes tanítására. A reáliskola igazgatója ez értekezlet jegyzőkönyvének kíséretében teszi meg aztán jelentését a tankerületi főigazgatónak, s ez a fönnebbi jelentések melléklésével a vallás- és közoktatásügyi ministernek A középiskolákról szóló évi XXX. törv.-czikk 26. -ában körülirt s a tudomány - egyetemre jogosító latin nyelvi vizsgálatnál (1, az Érettségi vizsgálati utasítás 32. -át is)*, e szabályzat 2. -ában jelzett követelmények irányadók." A nagym. Ministeriumnak ezen intézkedése nem változtat semmit a reáliskolának jellegén, mert a reáliskolai tantervtől egészen független, ezt teljesen érintetlenül hagyja és egyedüli czélja csakis az, hogy a jó reáliskolai tanulónak módot nyújtson a latin nyelvi és irodalmi ismeretek megszerzésére és ez által a tudomány-egyetem jogi és orvosi karaiba való beléphetésére»' ezen reform semmi egyéb, mint a középiskolai törvény egyik rendelkezésének végrehajtása..... Ez által be lesz tetőzve az, a mit törvényhozásunk és kormányzatunk a reáliskolák versenyképessége s a reál iránynak a humán iránynyal való egyenjogúsítása érdekében eddigelé tett és a mi messze túlhaladja mindazt, a mi e téren Európa többi államaiban történt. Ha tehát valahol, úgy nálunk jogosulatlan a reáliskolák háttérbe szorításáról és a gymnasiumok monopóliumáról felhangzó panasz, ha eddig még a reáliskolák régibb versenytársaikkal szemben alárendelt- * A z érettségi vizsgálati utasítás 32. -ában áll: Azon tanulók, kik a reáliskolai érettségi vizsgálatot sikerrel letették s a törvény 26. -a értelmében valamely nyilvános főgymnasiumnál a latin, illetőleg a latin és görög nyelvből is tesznek pótvizsgálatot, az érettségi vizsgálatot tevő gymnasiumi tanulóktól külön vizsgálandók és ezen vizsgálatról külön bizonyítványt kapnak, melybe rendes érettségi bizonyítványuk érdemsorozata át nem vehető. Az eljárás egyébiránt úgy a szóbeli, mint az Írásbeli vizsgálatra nézve ugyanaz, mint a rendes érettségi vizsgálatnál.

20 ségi helyzetükből felvergődni nem tudtak, ez nem tanrendszerünk hibája, hanem kizárólag a közönség felfogására vezetendő vissza, a mely még mindig idegenkedik az újabb intézményektől s a megszokás és traditiók nyomása alatt arra az útra vezeti a gyermekeket, a melyeken apáik jártak. Reméljük és hisszük, hogy e téves irányzat megtörését a közoktatásügyi minister legújabb intézkedése lényegesen fogja előmozdítani. * Hogy a ministeri intézkedésnek majd mi lesz a következménye a reáliskolákra, ez most már egyedül attól függ, hogy az érdekelt szülők azt miként fogadják; arról meg vagyok győződve, hogy a reáliskolai tanári testületek a maguk részéről mindent meg fognak tenni, hogy jövőben lehetőleg megszűnjék azon akadály, mely eddig még a jó reáliskolai tanulót is életpályájának szabad választásában olyannyira korlátozta. A komoly törekvésű jó reáliskolai tanuló a jogot a szabad életpálya-választásra igaz, csakis fáradságos munka árán szerezheti meg, de a reáliskolában szerzett bővebb ismeretei a modern nyelvekben, a természettudományokban s kivált a vegytanban és ügyessége a rajzolásban kiváló előnyére lesznek neki még akkor is, ha nem is lép technikai pályára és itt különösen az orvosi pálya az, a melyre a jó reáliskolai tanuló kiválóan elő van készítve. Ajánlom az előadottakat különösen a szülők szives figyelmébe; a ministeri intézkedés a szülőkön is segít, azok ezentúl már nem igen jöhetnek nagy zavarba a középiskolának választásában, mert ha akár gymnasiumba, akár reáliskolába adják fiaikat, azok, ha tehetséges komoly törekvésű jó tanulók és tanulmányaikat főiskolán akarják folytatni, életpályájokat egykor egészen hajlamuk szerint fogják szabadon választhatni, ha pedig tauulmányaikat az érettségi vizsgálattal befejezik, akkor mindkét középiskola nekik egészen egyenlő szellemi qualifikatiót ad.** A jövő 1887/8-ki tanévben egyelőre csak 10 állami és a két fővárosi községi reáliskolában lesz szervezve a latin nyelvnek rendkívüli tanítása; mint a reáliskoláknak feltétlen híve, szívből kívánom, hogy ezen a reáliskolai tanuló ifjúság javát czélzó és a jövőre kiható intézkedésnek legyen meg a várt sikere. * Mondja tí. A. a Nemzet" f. é. április 10-íl<i számában. ** L, az 1883:1. t.-cz, a köztisztviselők minősítéséről.

21

22

23

24