Próbavizsga Átdolgozott kiadás. telc HUNGARY ANGOL. Felkészülés a nyelvvizsgára.

Átírás

1 Próbvizsg 1 telc HUNGARY ANGOL Felkészülés nyelvvizsgár 2020 Átdolgozott kidás C _5148-B _AF.indd :44:44

2 _5148-B _AF.indd :44:44

3 PRÓBAVIZSGA 1 telc HUNGARY ANGOL Felkészülés nyelvvizsgár C _5148-B _AF.indd :44:48

4 Minden jog fenntrtv. Tilos publikáció bármely részletét sokszorosítni, bármilyen visszkereső rendszerben tárolni, vgy bármilyen formábn (elektronikus, mechnikus, fénymásolt, felvétel) továbbdni kidó előzetes irásos engedélye nélkül. Published by telc ggmbh, Frnkfurt m Min, Germny All rights reserved 2020 by telc ggmbh, Frnkfurt m Min Printed in Germny ISBN Booklet: Audio CD: Order Number Booklet: 5148-B Audio CD: 5148-CD _5148-B _AF.indd :44:48

5 3 Kedves Olvsó! A telc nyelvvizsgteszt megfelelő válsztás h szeretne nemzetközleg elismert bizonyítványt kpni nyelvtudásáról, vgy h okttóként sikeres vizsgár szeretné felkészíteni diákjit. Mi z telc? A telc ggmbh Német Felnőttképzési Szövetség (Deutscher Volkshochschul-Verbnd e. V.) nonprofit leányválllt. A telc ggmbh hivtlosn és szervezeti szinten is elkötelezett z európi többnyelvűség iránt. A mi konkrét hozzájárulásunk 1968-bn vette kezdetét VHS ngol nyelvvizsgávl (Volkshochschul-Zertifikt Englisch), Német Szövetségi Köztársság első stndrdizált idegen nyelvi tesztjével. Azót telc ggmbh jelentős htást gykorolt stndrdizált nyelvi tesztek fejlesztésére Európábn. Jelenleg telc ngyjából 50 áltlános és szkmi nyelvvizsgát kínál kilenc nyelven, melyek Közös Európi Referencikeret (KER) nyelvi szintjeihez igzodnk. A telc prtnereinél vizsgát világszerte több mint 20 országbn lehet tenni. Honlpunkon megtlálhtj z Önhöz legközelebb eső vizsgközpontot: Milyen értéket képvisel telc bizonyítvány? A nyelvvizsg-bizonyítvány értékét nyelvvizsgteszt kidolgozás, végrehjtás és értékelése során lklmzott szigorú normák htározzák meg. Minden telc vizsg KER központi elemét képező cselekvésközpontú megközelítési módszeren lpul, méri négy nyelvi készséget, z olvsott szöveg értését, beszédértést, z írás és beszédkészséget. A nyelvvizsgák stndrdizáltk, és tesztfejlesztés szigorú, tudományos módszerek lpján kerülnek kidolgozásr. A telc ggmbh z ALTE (Európi Nyelvvizsgázttók Szövetsége, nemzetközileg elismert nyelvvizsgázttók szervezetének rendes tgj. Németországbn és világszerte számos állmi és mgánokttási intézmény hsználj telc bizonyítványokt minősítésre. Ezenkívül telc bizonyítványt sok munkdó veszi figyelembe munkerő kiválsztáskor. Minden telc bizonyítványhoz trtozik egy részletes és átfogó leírás z elért idegen nyelvi kompetenciákról. Miért vn szükség próbvizsgákr? A stndrdizált nyelvvizsg-feldtsorok egyik lpvető célkitűzése, hogy vizsgázók tudják, mit várnk el tőlük nyelvvizsgán. A próbvizsg tájékozttj vizsgázót feldtsor céljáról, feldtiról és értékelési szempontjiról, vlmint vizsg lebonyolítás során lklmzott eljárásokról. A telc próbvizsgák ingyenesen letölthetők weboldlról, hol további gykorlónygok és egyéb hsznos információk is tlálhtók. Hogyn tudht meg többet? Segítünk megtlálni z igényeinek legmegfelelőbb nyelvvizsgát. Kérjük, h bármilyen kérdése vgy fejlesztésre irányuló jvslt vn, írjon nekünk (info@telc.net). Mindig örömmel hllunk Ön felől, és szívesen segítünk, h további kérdése merül fel. Mnging Director, telc ggmbh _5148-B _AF.indd :44:48

6 4 Trtlom A vizsg A vizsg felépítése 5 Olvsott szöveg értése 6 Nyelvi elemek 14 Hllott szöveg értése 16 Íráskészség 20 Beszédkészség 21 Információk S30-s válszlp Az íráskészség értékelése 38 A beszédkészség értékelése 40 Pontszámok és megfelelési szintek 44 Mi vizsg menete? 46 M10-es értékelőlp Megoldókulcs 51 Hngnygok átirt _5148-B _AF.indd :44:48

7 5 A vizsg felépítése Vizsgrész Cél Teszt típus Elérhető pontszám Idő (perc) Olvsás Szöveg újrrendezése Szelektív szövegértés Részletek értése 1 globális értés 6 elem párosítás 6 elem párosítás 11 elem( helyes / helytelen/ szöveg nem említi) 1 feleletválsztós elem Írásbeli vizsg Nyelvi elemek 1 Nyelvtn és szókincs 22 feleletválsztós elem (4 lehetőségből) Íráskészség 1 Kötelező feldt Válsztott feldt 2 írás feldt (levél, jánlás, jelentés, cikk stb.) Hllott szöveg értése 1 2 Globális értés Részletek értése 8 elem párosítás 22 feleletválsztós elem (3 lehetőségből) 8 20 kb. 40 Szóbeli vizsg 3 Információ átdás Beszédkészség 10 elem jegyzetelés A 1B 2 Prezentáció Összegzés és követő kérdések Beszélgetés A kompetenciávl szerezhető pontok két (vgy három) vizsgázó telc Hungry Angol C1 Mock Exmintion _5148-B _AF.indd :44:49

8 6 90 minutes Reding nd Lnguge Elements Reding Prt 1 Red the following text. Which of the sentences h is missing in ech gp? There is only one correct nswer for ech item. Two sentences do not fit into ny of the gps. 0 is n exmple. Mrk your nswers for items 1 6 on Answer Sheet S30. Reding Exmple: z It tkes just three ingredients to mke blsmic vinegr: Afterwrds, it is plced in the first of series of wooden csks where the long process of geing begins. b But, not surprisingly, modern cuisine fvours the following product. c Nevertheless, this vinegr is so beutifully mde, nd so inextricbly bound up with fmily, history nd trdition, tht it is worth writing bout. d Prior to tht, it ws known only by those who visited Emili-Romgn. e Some of them do not produce enough blsmico to meet mrket demnd. f Strict stndrds lso pply to the pckging, the shpe of the bottles nd even their lbels. g Therefore, you must be very creful when reding the lbel. h This llows them to relese product of excellent stndrds, but t slightly lower price _5148-B _AF.indd :44:49

9 90 minutes Reding nd Lnguge Elements 7 How to mke rel blsmic vinegr The Itlin word blsmico comes from blm, mening protective, soothing nd clm. 0 cooked grpes, wooden brrels nd, most importnt of ll, time. Unlike wine vinegr, blsmic begins its life not s wine but s cooked grpe must. The grpe most commonly used is clled trebbino, vriety tht grows in Emili- Romgn in Northern Itly. Like ll good things, blsmic follows the sesons. In the utumn the grpes re picked, then crushed (trditionlly stomped upon) nd strined. The cooked grpe must is reduced by hlf, llowing its sugr content to double. 1 Blsmic vinegr ws first introduced to the mss mrket in the lte 1970s. 2 There it ws closely gurded secret, usully mde t home for fmily nd friends. But the populrity of blsmic led to the production of quickly processed vinegrs, tht re little more thn grpe juice, diluted with stronger vinegr, then drkened nd sweetened with crmel colouring. This is often the vinegr we re sold in supermrkets tody. 3 In recent yers, in order to protect the reputtion nd uthenticity of blsmic, councils hve been formed in Moden nd Reggio Emili. They estblish stndrds tht govern ll spects of how the vinegr is mde covering everything from grpe vrieties to fermenttion nd geing. In order to qulify s the stndrd-bering blsmic ceto blsmico trdizionle the vinegr must be ged for minimum of 12 yers nd be pproved by bord of mster tsters. 4 The word trdizionle is the key thing to look for this mens it is in clss by itself. More recently, Itlin producers hve bnded together to crete vinegr clled condimento. This is still mde in ccordnce with trditionl methods, but sold prior to its full 12-yer mturtion. 5 A smll bottle of good condimento costs bout 25. The trdizionle cn cost up to bout 90 bottle, which, for some, is just not finncilly fesible. The condimento is lighter in flvour but still incredibly complex nd beutiful. But if you were to plce the two side by side, the difference in tste is remrkble. Both products re undenibly expensive nd very few people cn fford to use them often. 6 Think of it s wonderful gift to give someone to use thoughtfully nd springly, in n tmosphere of pprecition. Reding _5148-B _AF.indd :44:49

10 8 90 minutes Reding nd Lnguge Elements Reding Prt 2 Red the following text. In which prt of the text e cn you find the informtion 7 12? There is only one correct nswer for ech item. Ech prt of the text my contin more thn one of the pieces of informtion. Mrk your nswers for items 7 12 on Answer Sheet S30. Exmple: Reding Which prt of the text... 0 mentions tht most people hve no system for emils? b c d e Which prt of the text... 7 illustrtes how the timing of n emil cn be used to show off? 8 mentions use of emils s reson for dismissl? 9 points out correltion between emil style nd position in the compny? 10 refers to reserch nlysing the effects of emil on intellectul performnce? 11 sttes tht it is to our dvntge to nswer emils crefully? 12 suggests wy to quickly recognise the sender of incoming mils? Accidentl delivery nd other emil trps Whoops Tht s the very lst thing you wnt to sy fter sending n emil. Like n unfortunte former collegue of mine t The Wll Street Journl, who nervously sked co-worker to delete n emil she mistkenly sent to her (n unlikely request to the journlist, who immeditely opened the note nd lerned tht the sender hd insulted her). Or n outgoing editor who sent reporter note intended for the new editor describing the employee s know-it-ll. Accidentl delivery is only one issue tht bedevils the emil office culture further problems include loss of productivity due to constnt emil interruption nd n increse in ngry emil rguments. More thn one in five compnies reported they hd fired employees due to emil misuse, ccording to recent study of 1,100 compnies. But the problem goes deeper thn just emiling ctions, lnguge cn lso cuse problems. The emotionl tone of emils only stnds chnce of being ccurtely understood by the reder, ccording to joint study t New York University nd the University of Chicgo erly this yer. The problem of emil is bsiclly two things: volume nd interprettion, sid Adrin Furnhm, business psychologist _5148-B _AF.indd :44:49

11 90 minutes Reding nd Lnguge Elements 9 b Even in the supposedly flt orgnistionl structure of mny technology compnies, clss wrfre is being wged vi emils, ccording to Dvid Owens, mngement resercher t Vnderbilt University in Nshville. Owens dissected 30,000 emils of defunct Cliforni high-tech compny four yers go nd found emil style reveled lot of informtion bout where workers rnk in the compny. Top executives tend to send terse emils tht suggest I m too busy, Owens sid. Middle mngers re chronic cc:ers, sending long, verbose emils to mny recipients s n ttempt to build influence in their corporte ldder climb. (They lso re most likely to send emils lte t night s wy of sying, Look how lte I work, he sid). He lso discovered tht lower-level employees re more likely to pss on jokes nd other ttchments unconnected with work s well s lce their notes with emoticons. c No mtter where you sit in the corporte hierrchy, too much emil ppers to be bd for your brin: A study lst yer in Britin found tht use of emil, becuse of its constnt interruptions, decresed IQ nd concentrtion more thn smoking mrijun. The survey of 1,100 people, found tht the IQ scores of volunteers fell by 10 points during the dy s they juggled messges nd work, compred to 4-point drop of those smoking cnnbis. To cler up the hze creted by emil, experts recommend only checking emils few times dy nd not constntly recting to incoming messges. Reding d The scriest thing is just seeing people s in-boxes nd the mount of effort tht goes into deling with messges s they come in or rther filing to del with them, sys Jeremy Wgstff, uthor of Inbox Zero: Optimise your productivity. It is n erroneous ssumption to believe tht the quickest method is to leve your emils in the inbox to be delt with t lter time. Hving n empty inbox gives you gret sense of stisfction! When you do check your emil, Wgstff suggests immeditely nswering nything tht cn be done in two minutes, but nything tking longer thn tht should be put in folder. The objective is to red n emil only once nd then process it ccording to the 4D method: delete, delegte, defer, do. For this you need system of folders ctegorised by project or subject mtter into which you cn move your emils, or you cn ctivte filters tht utomticlly forwrd emils to the pproprite folder. You cn lso set up colour coding. For exmple, when n emil comes from your boss, the subject line in your inbox is utomticlly red. By orgnising our inboxes in this wy, we cn void recting too hstily or thoughtlessly to importnt messges. e Holding fire before replying cn lso void flling into flme-out fight: There hs relly been demise of the considered response, we tend to not reply to emil in wy tht is conducive to business. I void using humour in emils; it doesn t trvel well, especilly British irony, sid Furnhm, the business psychologist. Although he receives on verge 100 emils dy, he hs policy never to emil nyone on his sme floor nd tries to send no more thn 10 emils dy, only one of which cn be cc:ed to multiple recipients. If I hven t responded to n emil in 48 hours, I delete it, he sid nd dded: The benefits of ll this re tht you feel on top of wht you re doing nd mke more of mentl spce to be proctive person thn constntly rective _5148-B _AF.indd :44:49

12 10 90 minutes Reding nd Lnguge Elements Reding Prt 3 Red the following text nd the sttements below. For ech of the sttements mrk the following, if the informtion: (+) corresponds to the content of the text. ( ) does not correspond to the content of the text. (x) is not mentioned in the text. Mrk your nswers for items on Answer Sheet S30. Reding 13 Even tody, mteurs tking prt in sports my not ccept ny pyment. 14 In the pst, religious restrictions prevented fctory workers from regulrly doing sport. 15 Critics sy professionls focus more on erning big money thn on offering top qulity sport. 16 The Olympic vision is to rewrd thletes tht chieve outstnding performnce. 17 Only one sport is left tht still clerly differentites between professionl nd mteur plyers. 18 Amteurs often receive finncil support from compnies hoping to profit from their future success. 19 Most sports professionls in North Americ strted their creer with scholrship s college thlete. 20 Athletes t US universities bring in big money but do not profit from this themselves. 21 It ws possible to lose n Olympic medl if you hd finncil bcking. 22 Generlly, thletes prticipting in gymnstics re sponsored. 23 Regultions did not llow professionls to prticipte in the Olympics until the 21st century. Which title, b or c best mtches the rticle? Mrk your nswer for item 24 on Answer Sheet S Amteur sports b The sports world tody c Why money corrupts sport _5148-B _AF.indd :44:49

13 90 minutes Reding nd Lnguge Elements 11 TITLE Bsed on etymology, n mteur is someone who engges in n ctivity out of love. As vlue system, mteurism elevtes things done without self-interest bove those done for money (i. e. professionlism). The term hs prticulr currency in its usge with regrd to sports. By definition mteur sports require prticipnts to prticipte without remunertion. Amteurism ws zelously gurded idel in the 19th century, especilly mong the upper clsses, but fced stedy erosion throughout the 20th century, nd is now strictly held s n idel by fewer nd fewer orgniztions governing sports, even though they mintin the word mteur in their titles. In the United Kingdom sport hd lwys been the preserve of the rich who were the only people who hd free time in which to pursue sport. The working clsses worked six dys week nd sport ws forbidden on the Sbbth. The trditionl mss sports tht did exist were mostly plyed on public holidys e. g. Shrove Tuesdy when trditionl mob footbll ws populr. When the Fctories Act gve working men hlf dy off, the opportunity to tke prt in sport ws suddenly vilble. Unlike the rich, where pyment hd never been n issue, working clss sportsmen found it hrd to ply top level sport due to the need to turn up to work. Hence there were competing interests between those who wished sport to be open to ll nd those who fered tht professionlism would destroy the Corinthin spirit. Proponents of the mteur idel deplored the influence of money nd the effect it hs on sports. It ws climed tht it is in the interest of the professionl to receive the highest mount of py possible per unit of performnce, not to perform to the highest stndrd possible where this does not bring dditionl benefit. Strict prohibition of professionls ws held to inhibit the stted gols of celebrting the highest stndrds of performnce, nd this rgument hs generlly defeted mteurism round the world in mny sports. By the erly 21st Century, the Olympic Gmes nd ll the mjor tem sports ccepted professionl competitors. However, there re still some sports which mintin distinction between mteur nd professionl sttus with seprte competitive legues. Most prominent of these is golf. Problems cn rise for mteur sportsmen when sponsors offer to help with n mteur s plying expenses in the hope of striking lucrtive endorsement dels with them in cse they become professionls t lter dte. This my jeoprdise their sttus s mteurs, nd if llowed to let slide, my be seen s corruption or cheting rther thn s true shmteurism. (A shmteur is sportsperson who is officilly n mteur but ccepts pyment.) Where professionls re permitted, it is hrd for mteurs to compete ginst them. Whether this is triumph of the free mrket or n exmple of corruption depends on the viewer s perspective. To some n mteur mens n incompetent or lso-rn, nd to others it mens n idelist. To sy tht the thlete should not be pid cn prevent performnces only possible for n thlete who is free to pursue the sport fulltime without other sources of income; to mke pyment for performnce the driving engine of the sport cn invite cynicism nd inflted wges. A truly idelist mximistion of thletic excellence without mercenry motive seems beyond humn cpcity. Reding _5148-B _AF.indd :44:50

14 12 90 minutes Reding nd Lnguge Elements Reding All North Americn university sports re conducted by mteurs. Even the most commercilised college sports, such s NCAA footbll nd bsketbll, do not finncilly compenste competitors, lthough coches nd triners generlly re pid. Athletic scholrship progrms, unlike cdemic scholrship progrms, cnnot cover more thn the cost of food, housing, tuition, nd other universityrelted expenses. A promising cdemic cn be pid to go to school, but promising thlete cnnot. In order to ensure tht the rules re not circumvented, stringent rules restrict gift-giving during the recruitment process s well s during nd even fter collegite thlete s creer; college thletes lso cnnot endorse products, which some my consider violtion of free speech rights. Some hve criticised this system s exploittive; prominent university thletics progrms re mjor commercil endevors, nd cn esily rke in millions of dollrs in profit during successful seson. College thletes spend gret del of time working for the university, nd ern nothing from it t the time; bsketbll nd footbll coches, menwhile, ern slries tht cn compre with those of professionl tems coches. The most rdent critics of collegite thletics sy one of two things. First, tht young thletes (stereotypiclly young blck men, especilly in footbll nd bsketbll) re being encourged to wste their time chsing fter creer in bsketbll or footbll for four yers rther thn focus on getting n eduction while in college. Second, tht colleges hve no business wsting time nd effort in developing pprently professionl thletic progrms, s they should be concentrting on educting people. Supporters of the system sy tht college thletes cn lwys mke use of the eduction they ern s students if their thletic creer doesn t pn out, nd tht llowing universities to py college thletes would rpidly led to deteriortion of the lredy mrginl cdemic focus of college thletics progrms. They lso point out tht thletic scholrships llow mny young men nd women who would otherwise be unble to fford to go to college, or would not be ccepted, to get qulity eduction. Through most of the 20th century, the Olympics nominlly only llowed mteur thletes to prticipte. The mteur code ws strictly enforced. Jim Thorpe ws stripped of trck nd field medls for hving tken expense money for plying bsebll in Lter on, however, successful Olympins from Western countries often ccepted endorsement contrcts from sponsors. Complex rules involving the pyment of the thlete s ernings into trust funds rther thn directly to the thletes themselves, were developed in n ttempt to work round this issue, but the intellectul evsion involved ws considered embrrssing to the Olympic movement nd the key Olympic sports by some. In the sme er, the ntions of the Communist bloc entered tems of Olympins who were ll nominlly students, soldiers, or working in profession, but mny of whom were in relity pid by the stte to trin on full time bsis. (Cub, North Kore, nd to some extent Chin still do this; lthough Chin llows professionlism in populr tem sports, it cn be ssumed tht thletes in disciplines such s gymnstics from these countries re trined in stte cdemies nd hve stte-given stipends.) After the 1972 retirement of IOC President Avery Brundge, the Olympic mteurism rules were stedily relxed nd in mny res mount to mere techniclities nd lip service. In the United Sttes, the Amteur Sports Act of 1978 prohibits ntionl governing bodies from hving more stringent stndrds of mteur sttus thn required by interntionl governing bodies of respective sports. Olympic mteurism regultions were eventully bndoned in the 1990s _5148-B _AF.indd :44:50

15 90 minutes Reding nd Lnguge Elements 13 Lnguge Elements Lnguge Elements _5148-B _AF.indd :44:50

16 14 90 minutes Reding nd Lnguge Elements Lnguge Elements Red the following text nd decide which word or phrse is missing in items 25 46:, b, c or d? Lnguge Elements Mrk your nswers for items on Answer Sheet S30. 0 is n exmple The Ded Se The Ded Se is the lowest point on Erth in 0 lnd mss (400 m below se level). Entering from the north, the Jordn River is the only river with 25 flow into the se. The Ded Se is completely lndlocked, so ny wter tht flows into it 26 until it evportes. And evportion hppens quickly becuse tht portion of the world is, to 27, extremely hot. Furthermore, the quntity of wter tht evportes from the Ded Se is greter thn the mount tht flows into it, which further 28 the concentrtion of slty minerls tht re left behind. In fct, the sline level of the Ded Se is nd 35 percent. By comprison, in the 30 sltiest ocens, it is only 3 to 6 percent. 31 unbelievbly high minerl content, the Ded Se is incredibly dense which 32 it impossible for swimmer to sink. People cn flot without ny effort 33 However, the slinity of the Ded Se prevents 34 existence of ny life forms in the lke. Any living creture or plnt tht 35 these sline-chrged wters dies 36 much instntly. Don t 37 the vlue of this slt, however, s it provides tremendous relief to the mny iling visitors who come here 38 regulr bsis to benefit from its heling properties. 39, it is not plin old tble slt. Rther, different kinds of minerl slts re present in mssive quntities. They re believed to cure or llevite the symptoms of 41 ilments rnging from skin problems to rheumtic diseses. In fct, these minerls were n importnt 42 trde in ntiquity. Reserchers hve proven tht the Egyptins mummified their phrohs with sphlt 43 imported from the Ded Se. Unfortuntely, the Ded Se my be 44 to dispper 45 the yer 2050 becuse, if people 46 to divert wter to other res, the Jordn River will hve less nd less wter. Experts sy tht the surfce of the Ded Se hs lredy decresed by one third _5148-B _AF.indd :44:50

17 90 minutes Reding nd Lnguge Elements 15 Exmple 0 ll b ny c every d some 25 yer s b yer on c yer-round d yerly 26 cn trp b hs been trpped c is trpped d trps b c d 35 dre to enter b dre entering c dres enter d dres entering 36 lmost b pretty c quite d rther 37 bring up b look into c ply down d put off 38 t b for c on d with Lnguge Elements 27 put it mildly b sy it briefly c stte it clerly d tell it shortly 28 fr increse b frther incresed c further increses d furthest incresing 29 t b between c from d within 30 world b worlds c world s d worlds 31 Depending on the b Due to c In spite of d Thnks to its 32 llows b cuses c lets d mkes 33 whtsoever b whenever c wherever d whichever 34 b ll c n d the 39 Consequently b Furthermore c Of course d Therefore 40 t lst b t lest c t most d t worst 41 ll kinds of b ll type of c every possible d every serious 42 component with b item of c piece from d prt for 43 being b hving been c tht were d which hd been 44 in the process b in the running c on schedule d on trck 45 by b for c in d until 46 re continuing b continue c hve continued d will continue _5148-B _AF.indd :44:51

18 16 40 minutes Listening Listening Prt 1 You will her rdio progrmme with eight people giving their opinions on topic. You will her ech person once. While listening, decide which sttement j best mtches wht the speker sys. You will only need eight of the ten sttements. Mrk your nswers for items on Answer Sheet S30. You will now hve one minute to red the sttements j. Listening Preserving Nture or Recretion? Big ntionl prks re too expensive to mintin. b Insted of respecting nture, mny prk visitors re selfish nd creless. c Nture belongs to everyone nd preservtion should be the government s priority. d Nture should not just be preserved in rt, we need to ct! e Nowdys even nimls should hve to ern their living. f Our government lredy spends sufficient money on the conservtion of prks. g Recretion cn provide the funds to finnce nture preservtion. h Some sports or leisure ctivities should be kept seprte. i j We hve to encourge young people to spend more time in our prks. We will be blmed by our descendnts if we ruin our environment _5148-B _AF.indd :44:51

19 40 minutes Listening 17 Listening Prt 2 You will her rdio progrmme. You will her the progrmme only once. While listening decide which nswer fits best:, b or c. Mrk your nswers for items on Answer Sheet S30. You will now hve three minutes to red items The uthor s book is intended for people who ve been out of work for while. b school grdutes looking for something new. c those who wish to tke some time off work. 56 The book includes dvice on the most populr destintions for gp yer trips. b things to void while on the rod. c wht to orgnise before you go. Listening 57 Sr begn her creer by publishing collection of love letters. b on the editoril tem of publishing house. c working s trinee t Oxford university. 58 Gp yers hve become more populr becuse compnies offer workers lterntive conditions. b governments hve incresed workers holidy entitlement. c more people suffer from work-relted illnesses. 59 The motivtion to try something new often comes from the nxiety some people hve bout their children s lives. b relistion tht there s no time like the present. c regret people feel bout the life choices they mde. 60 Tking time out llows you to consider wht direction you wnt life to go in. b escpe from stress both professionlly nd privtely. c puse nd relive pst memories. 61 Other benefits include the chnce to develop your foreign lnguge skills. b meet people who cn help your future creer. c try out different kind of profession. 62 Orgnising time wy from work cn be difficult nd some people find it so stressful tht they give up. b however, the mjority of people esily return to their jobs. c but there re some helpful guidelines pplicble to ll. 63 The speker sys tht trvellers under the ge of 25 often feel pressured into visiting plces their bckpcker friends choose. b skip the culturl sites tht older trvellers prefer. c wste their money socilising nd drinking. 64 When brod, older trvellers often feel more comfortble when intercting with people. b find wys of contributing to the locl community. c supplement their trvel money with well-pid jobs _5148-B _AF.indd :44:51

20 18 40 minutes Listening Listening Prt 3 You re listening to PowerPoint presenttion. For ech slide there re one or more pieces of informtion you should note down. While listening, mke notes on the right hnd side for items Answer 0 is n exmple. You will her the presenttion only once. After listening to the recording, you will hve five minutes to trnsfer your nswers for items to Answer Sheet S30. You will now hve one minute to red the slides. Listening Presenttion 0 electronic music, Notes Blueshift pure nd simple MALCY SHRIVER Type of music (0) Music 65 The bnd s wish (65) Rection when people don't rect positively (66) 66 Infrequent touring 67 Problems with trnsporttion (67) _5148-B _AF.indd :44:51

21 40 minutes Listening 19 Presenttion Notes Lst gig 68 Mrvellous experience (68) Fvourite spect of music business (69) 69 Listening Creting new songs 70 Unble to meet regulrly (70) Before performnces (71) 71 Studio Album 72 Biggest frustrtion (72) Positive development in sound t ltest live event (73) 73 History 74 Connection between electronic music nd science fiction (74) You now hve five minutes to trnsfer your nswers for items to Answer Sheet S _5148-B _AF.indd :44:51

22 20 60 minutes Writing Writing In this prt of the exmintion you hve to write two texts: the compulsory tsk nd one of the optionl tsks. You hve totl of one hour to complete both tsks. Remember: The texts you write should be well structured nd highlight the points tht you think re most importnt for the reder. The structure of the text should hve n pproprite degree of complexity with reference to the type of text specified nd should lso contin number of complex sentence forms. Writing Write on the Answer Sheet pge 5 (compulsory tsk) nd pge 7 (optionl tsk). Compulsory You hve just returned from wonderful two-week holidy. Write n rticle bout your experience for n online trvel mgzine, including description of the plce you visited nd recommendtions of things to see nd do when there. Write t lest 200 words. Optionl Choose one of the following four tsks: A Your college mgzine is running short essy-writing competition. You decide to tke prt. The title of the essy is How women s lives hve chnged in the lst 100 yers. Write t lest 150 words. B An English friend is thinking of moving to your country for few months to lern the lnguge. He/she hs sked for your dvice on finding somewhere to sty nd you decide to write to him/her with informtion bout some of the different options vilble. Write t lest 150 words. C You red bout four-week volunteer position t sfri prk in South Afric. Applicnts re sked to send letter to introduce themselves, including why they wnt the position nd wht mkes them suitble. Write t lest 150 words. D To celebrte the opening of its 100th store, lrge furniture store is running writing competition sking for rticles on the Home of the Future to be published in its ntionl newsletter. Write short rticle on wht you imgine future homes will be like. Write t lest 150 words _5148-B _AF.indd :44:51

23 16 perc Beszédkészség 21 A beszédkészség Hogyn zjlik beszédkészség vizsgrész? A szóbeli vizsg mindig két telc vizsgázttó jelenlétében zjlik és két vizsgázó esetén körülbelül 16 percig trt. Pártln számú vizsgázó esetén z egyik csoportbn három vizsgázó vizsgázik együtt, ebben z esetben természetesen vizsg rányosn hosszbb ideig trt. Felkészülési idő nincs. Mit várunk el vizsgázóktól? A vizsgázóknk úgy kell beszélgetniük és egymás érvelésére regálniuk, hogy bból életszerű beszélgetés kerekedjen. Az érdeklődés és egymás kisegítése beszélgetésben pozitív benyomást kelt. Mi fő cél vizsg egyes részein? A vizsg elején vizsgázttók röviden bemuttkoznk. A beszédkészség vizsg két részből áll: A szóbeli vizsg 1A rész: Prezentáció (kb. 3 perc / vizsgázó) A vizsgázók különböző feldtlpokt kpnk, melyeken két eltérő tém tlálhtó. A vizsgázónk z egyik válsztott témát kell 3 perc ltt bemuttni. 1B rész: Összegzés és követő kérdések (kb. 2 perc / vizsgázó) "A" vizsgázó prezentációj után "B" vizsgázónk össze kell fogllni prtnere prezentációját, mjd ezután leglább egy témához kpcsolódó kérdést fel kell tennie. H szükséges, vizsgázttók is tehetnek fel kérdést. Ezután "B" vizsgázó prezentálj válsztott témáját, melyet "A" vizsgázó összegzése és kérdése követ. A vizsgázók jegyzetelhetnek prezentáció ltt. 2. rész: Beszélgetés (6 perc) A vizsg második részében vizsgázóknk ellentmondásos témákról kell beszélgetniük, melyeket feldtlpon kpnk meg. Ki kell fejteniük véleményüket és más nézőpontokt kell megbeszélniük. A beszélgetés során érveléssel és példákkl kell látámsztniuk mondnivlójukt. H beszélgetés nem éri el z elvárt szintet, vizsgázttók további kérdéseket tehetnek fel _5148-B _AF.indd :44:51

24 22 16 minutes Speking Test tker A Prt 1A: Presenttion (3 minutes per test tker) Speking Tsk Choose one of the two topics nd give short presenttion to your prtner(s). Tke few seconds to prepre before you strt speking. Remember to give n introduction (exmple, own experience) nd come to conclusion t the end. You should tlk for bout three minutes. At the end you will be sked follow-up questions. Topics Why re celebrities role models for teengers? Do they hve responsibility? Wht re the dvntges nd disdvntges of globlistion? PART 1B: Summry nd follow-up questions (2 minutes per test tker) Tsk Mke notes while you re listening to your prtner s presenttion. At the end of the presenttion, summrise wht your prtner hs sid. Ask your prtner follow-up questions _5148-B _AF.indd :44:52

25 16 minutes Speking 23 Test tker B Prt 1A: Presenttion (3 minutes per test tker) Tsk Choose one of the two topics nd give short presenttion to your prtner(s). Tke few seconds to prepre before you strt speking. Remember to give n introduction (exmple, own experience) nd come to conclusion t the end. You should tlk for bout three minutes. At the end you will be sked follow-up questions. Topics How useful is the Internet for finding informtion? Wht re the best websites for relible informtion? Speking Wht re the dvntges nd disdvntges of living in city rther thn in the countryside? PART 1B: Summry nd follow-up (2 minutes per test tker) Tsk Mke notes while you re listening to your prtner s presenttion. At the end of the presenttion, summrise wht your prtner hs sid. Ask your prtner follow-up questions _5148-B _AF.indd :44:52

26 24 16 minutes Speking Test tker C Prt 1A: Presenttion (3 minutes per test tker) Speking Tsk Choose one of the two topics nd give short presenttion to your prtner(s). Tke few seconds to prepre before you strt speking. Remember to give n introduction (exmple, own experience) nd come to conclusion t the end. You should tlk for bout three minutes. At the end you will be sked follow-up questions. Topics Wht re the dvntges nd disdvntges of self-driving crs? How populr will they become? Wht role does English ply in business nd entertinment? Could this chnge in the future? PART 1B: Summry nd follow-up questions (2 minutes per test tker) Tsk Mke notes while you re listening to your prtner s presenttion. At the end of the presenttion, summrise wht your prtner hs sid. Ask your prtner follow-up questions _5148-B _AF.indd :44:52

27 16 minutes Speking 25 Test tkers A / B / (C) Prt 2: Discussion (6 minutes) Discuss the following topic with your prtner(s): You don t need to hve job to be successful. Speking Tsk Wht do you understnd by this sttement? In wht wy do you gree or disgree with it? Give resons nd exmples to support your opinion. Rect to your prtner s rguments _5148-B _AF.indd :44:52

28 26 16 minutes Speking Test tkers A / B / (C) Prt 2: Discussion (6 minutes) Discuss the following topic with your prtner(s): Speking The only wy to understnd the world is to trvel. Tsk Wht do you understnd by this sttement? In wht wy do you gree or disgree with it? Give resons nd exmples to support your opinion. Rect to your prtner s rguments _5148-B _AF.indd :44:52

29 16 minutes Speking 27 Test tkers A / B / (C) PART 2: Discussion (6 minutes) Discuss the following topic with your prtner(s): When you re ill, the internet cn help you just s much s doctor. Speking Tsk Wht do you understnd by this sttement? In wht wy do you gree or disgree with it? Give resons nd exmples to support your opinion. Rect to your prtner s rguments _5148-B _AF.indd :44:52

30 _5148-B _AF.indd :44:52

31 -S10- Testversion Test Version Versión del exmen Version d exmen Versione d esme Sınv sürümü Тестовая версия Fmiliennme Surnme Apellido Nom Cognome Soydı Фамилия Vornme First Nme Nombre Prénom Nome Adı Имя.. Beispiel: 23. April 1989 Exmple: 23 April Geburtsdtum Dte of Birth Fech de ncimiento Dte de nissnce Dt di nscit Doğum trihi Дата рождения Geburtsort Plce of Birth Lugr de ncimiento Lieu de nissnce Luogo di nscit Doğum yeri Место рождения Deutsch English Frnçis Espñol Itlino Português Mgyr Polski Muttersprche First Lnguge Lengu mtern Lngue mternelle Mdrelingu Andili Родной язык Русский яеык Ceský jzyk Türkçe Arbisch Chinesisch ndere/other männlich mle msculino msculin mschile erkek мужской weiblich femle femenino féminin femminile kdın женский Geschlecht Sex Sexo Sexe Sesso Cinsiyeti Пол telc ggmbh 9994-S Prüfungszentrum Exmintion Centre Centro exmindor Centre d exmen Centro d esme Sinv merkezi Экзаменационное учреждение.. Beispiel: 17. Juli 2018 Exmple: 17 July Prüfungsdtum Dte of Exmintion Fech del exmen Dte d exmen Dt dell esme Sınv trihi Датаэкзамена Answer Sheet S _5148-B _AF.indd :44:52

32 b b b b c c c c d d d d e e e e b c d e f g h b c d e f g h f f f f g g g g h h h h b c d e 8 b c d e b c d e 10 b c d e 11 b c d e b c d e x x x x x x x x x x x b c d b c d b c d b c d b c d b c d b c d b c d b c d b c d b c d b b b b b b b b b b b c c c c c c c c c c c d d d d d d d d d d d b c _5148-B _AF.indd :44:52

33 Fmiliennme Surnme Apellido Nom Cognome Soydı Фамилия Vornme First Nme Nombre Prénom Nome Adı Имя Testversion Test Version Versión del exmen Version d exmen Versione d esme Sınv sürümü Тестовая версия SNT MNT b c d e f g h i j b c d e f g h i j b b b b b b c c c c c c d d d d d d e e e e e e f f f f f f g g g g g g h h h h h h i i i i i i j j j j j j b c b c b c b c b c b c b c b c b c b c _5148-B _AF.indd :44:52

34 for Rters _5148-B _AF.indd :44:52

35 Fmiliennme Surnme Apellido Nom Cognome Soydı Фамилия Vornme First Nme Nombre Prénom Nome Adı Имя Testversion Test Version Versión del exmen Version d exmen Versione d esme Sınv sürümü Тестовая версия Compulsory Tsk/Pflichtufgbe for Rters _5148-B _AF.indd :44:53

36 Rter 1 Rter 2 telc Rting T Wrong topic? T Wrong topic? T Wrong topic? yes no yes no yes no Code Rter 1 Code Rter 2 Code telc Rter _5148-B _AF.indd :44:53

37 Fmiliennme Surnme Apellido Nom Cognome Soydı Фамилия Vornme First Nme Nombre Prénom Nome Adı Имя Testversion Test Version Versión del exmen Version d exmen Versione d esme Sınv sürümü Тестовая версия Optionl Tsk/Whlufgbe for Rters _5148-B _AF.indd :44:53

38 Rter 1 Rter 2 telc Rting Tsk No. T Wrong topic? T Wrong topic? T Wrong topic? yes no yes no yes no A B C D Code Rter 1 Code Rter 2 Code telc Rter _5148-B _AF.indd :44:53

39 Fmiliennme Surnme Apellido Nom Cognome Soydi Фамилия Vornme First Nme Nombre Prénom Nome Adi Имя Testversion Test Version Versión del exmen Version d'exmen Versione d'esme Sinv sürümü Тестовая версия Exminer 1 I Content II Lnguge (1 2) A B C D A B C D 1A 1B Code Exminer 1 Exminer 2 I Content II Lnguge (1 2) A B C D A B C D 1A 1B Code Exminer 2 Agreed Mrks I Content II Lnguge (1 2) A B C D A B C D 1A 1B _5148-B _AF.indd :44:53

40 38 Információk Az íráskészség vizsgrész értékelési kritériumi A vizsgázók teljesítményét Közös Európi Referencikeret C1 szintjére vontkozó definícióink megfelelően z lábbi kritériumok szerint értékeljük: 1. A feldt megvlósítás A feldt teljes mértékben megvlósul. A szöveg jól struktúrált. A feldt megoldás tisztán érthető és precíz. A szöveg z olvsó számár tisztán érthető. 2. Nyelvtni pontosság A vizsgázó nem, vgy ngyon kevés lktni, lexiki vgy mondttni hibát vét, eltekintve ritk hibáktól, melyeket z összetett mondtok esetén vét. A helyesírás egy-két pró hibától eltekintve pontos. 3. Válsztékosság A vizsgázó gzdg szókinccsel rendelkezik. hsznál összetett mondtokt. mondnivlóját nem kell korlátozni. ötleteit különböző módon meg tudj foglmzni. nyelvhsznált feldtnk megfelelő. 4. Megfelelőség A szöveg feldtnk megfelelő stílusbn strukturált és rendezett. A stílus megfelelő szituációnk és z olvsó számár is. A kritériumok lpján trtlom lehet A: teljesen megfelelő. B: többnyire megfelelő. C: nem teljesen megfelelő, de z érthetőség nem sérül. D: nem megfelelő _5148-B _AF.indd :44:53

41 Információk 39 A pontszámok A-D-ig következőképpen dhtók: 1. feldt: Kötelező írás feldt Feldtmegoldás Pontosság Válsztékosság Megfelelőség Összpontszám: feldt: Válsztott írás feldt Feldtmegoldás Pontosság Válsztékosság Megfelelőség Összpontszám: _5148-B _AF.indd :44:53

42 40 Információk A beszédkészség értékelési szempontji A vizsgázók teljesítményét következő öt kritérium szerint értékelik: 1. A feldt megvlósítás 2. Folymtosság 3. Válsztékosság 4. Nyelvtni pontosság 5. Kiejtés és hngsúly A vizsgázók teljesítménye KER C1 szint deskriptorok áltl leírt elvárásoknk megfelelően kerül értékelésre. A következő részben tlálhtó KER "Képes vgyok..." részben módosított meghtározásin lpuló értékelési útmuttó, melynek végén egy táblázt nyújt prktikus áttekintést. Az 1. kritérium minden egyes részben értékelésre kerül. A többi kritérium (2-5), vizsgán nyújtott teljesítmény egészére vontkozik. 1. A feldt megvlósítás Ez kritérium vizsg minden részében (1A, 1B és 2.) értékelésre kerül. A feldt teljes mértékben megvlósul. A vizsgázó ktívn vesz részt z interkcióbn. A vizsgázó mondnivlój jól strukturált. A kommunikáció megfelelő. A következő vontkozásokbn feldtnk megfelelően: ( kulcsszvk vstgon szedve) Prezentáció Összegzés és követő kérdések Beszélgetés KER: Áltlános beszédprodukció Világos, részletes leírást és bemuttást tud dni összetett témákkl kpcsoltbn; összekpcsolj z egyes ltémákt, kifejti z egyes pontokt, és megfelelõ befejezéssel zár. KER: Hllgtóság előtti beszéd Világos, jól szerkesztett elõdást tud trtni összetett témábn, nézeteit kiegészítõ dtokkl, érvekkel és megfelelõ példákkl fejti ki és támsztj lá. KER: Mgyráztkérés Rá tud kérdezni z elhngzottkr, hogy ellenõrizze, megértette-e zt, mit beszélõ mondni krt, és tisztázz homályos pontokt. KER: Formális eszmecsere és értekezlet Elvont, összetett, ismeretlen témákbn is könnyen követni tudj vitát. Meggyõzõen tudj elõdni hivtlos álláspontot, meg tudj válszolni kérdéseket és megjegyzéseket, és összetett ellenérvelésekre folyékonyn, természetes módon és megfelelõen regál. Értékelés A vizsgázó teljesítménye mjdnem mindig megfelelő z dott feldtbn z elvárt kompetenci szintjén. A vizsgázó teljesítménye z dott feldtbn többnyire megfelelő. A vizsgázó teljesítménye z dott feldtbn számos szempontból nem megfelelő. A vizsgázó teljesítménye z dott feldtbn (szinte) egyáltlán nem megfelelő vgy nem vesz részt ktívn feldtbn _5148-B _AF.indd :44:53

43 Információk Folymtosság A vizsgázó folyékonyn és természetesen beszél, elvétve keresgél csk szvkt. Függetlenül vizsgázó természetes beszédtempójától, beszéd egyenletesen folymtos. A vizsgázó hsznál nyelvi összekötő elemeket, hogy mondnivlój összefüggő legyen. A kommunikáció természetesnek tűnik, szünetek nem kdályozzák kommunikációt. KER (Szóbeli folyékonyság): Folyékonyn és természetes módon, szinte erõfeszítés nélkül tudj kifejezni mgát. A természetes, gördülékeny beszédben csupán egy foglmi szempontból nehéz tém kdályozhtj. Értékelés A kommunikáció (mjdnem) mindig természetes. A vizsgázó következetesen folyékonyn és összefüggően beszél. A kommunikáció döntő többségben folymtos. A vizsgázó áltlánosságbn folyékonyn beszél, lklmnként hezitál. A kommunikáció részben kdályozott. A vizsgázó gykrn hezitál, mert nem tudj mgát kifejezni. Olyn szünetek vnnk beszédben, melyek kdályozzák kommunikációt. A vizsgázó csk egyszerű gondoltokt tud megfoglmzni és egyszerű kérdésekre tud folyékonyn válszolni. 3. Válsztékosság A vizsgázó gzdg szókinccsel rendelkezik, válsztékosn és megfelelően tudj mgát kifejezni. A vizsgázónk nem kell korlátozni mondnivlóját. A vizsgázó komplex mondtokt hsznál. KER (Szókincs terjedelme): Jól hsználj széles körű szókincsét, z esetleges hiányokt körülírásokkl könnyedén áthidlj; ritkán kell keresgélnie kifejezéseket vgy elkerülési strtégiát lklmzni. Jól tudj hsználni z idiomtikus kifejezéseket és kollokvilizmusokt. Értékelés A vizsgázó teljesítménye mjdnem mindig megfelelő z dott feldtbn z elvárt kompetenci szintjén. A vizsgázó nyelvi készségei lklmnként kdályozzák, hogy kifejezze mgát. Néh körülírást vgy egyszerűsítést hsznál. A vizsgázó nyelvi készségei gykrn kdályozzák, hogy kifejezze mgát. Többször körülírást vgy egyszerűsítést hsznál. A vizsgázó teljesítményét nem jellemzi széles körű nyelvi készségek. Jellemzően egyszerű struktúrákt hsznál _5148-B _AF.indd :44:53

44 42 Információk 4. Nyelvhelyesség A vizsgázó következetesen helyesen lklmzz z lktn és mondttn szbályit, hibákt csk összetett nyelvi struktúrákbn vét. KER (Grmmtiki helyesség): A grmmtiki helyesség mgs szintjét következesen fenn tudj trtni; hibák ritkán fordulnk elõ, és nehezen észrevehetőek. Értékelés A vizsgázó (mjdnem) mindig helyesen lklmzz nyelvtnt. A vizsgázó áltlábn helyesen lklmzz nyelvtnt. Hibákt (szinte) csk komplex struktúrákbn vét. A vizsgázó számos nyelvtni hibát vét, és nem csk komplex struktúrák hsználtkor. A vizsgázó gykrn vét olyn nyelvtni hibákt, melyek megnehezítik megértést. 5. Kiejtés és hngsúly A kiejtés és hngsúly tiszt és természetes. A szvk és mondtok hngsúlyozás helyes. A vizsgázó képes hngsúly segítségével jelentést kifejezni. KER (Fonológii tudás): Vriálni tudj hnglejtést, és helyesen lklmzz mondthngsúlyt jelentés finombb árnyltink kifejezése érdekében. Elsjátított tiszt és természetes kiejtést. Mrking A vizsgázó kiejtése és hngsúlyozás következetesen tiszt és természetes (z enyhe kcentus ellenére). A vizsgázó kiejtése és hngsúlyozás áltlábn tiszt és természetes. Esetenként hllgtó részéről erősebb koncentrációr vn szükség megértéshez. A vizsgázó kiejtésben és hngsúlyozásbn olyn hibákt vét, hogy hllgtó részéről legtöbb esetben erősebb koncentrációr vn szükség megértéshez. A vizsgázó gykrn olyn hibákt vét kiejtésben és hngsúlyozásbn, melyek mitt mondnivlóját nehéz követni. Pontszámok 1 Feldt megvlósítás 1/A rész: Prezentáció /B rész: Összegzés és követő kérdések rész: Beszélgetés Mx. pontszám: 16 pont Nyelvhelyesség (összes feldt) 2 Folymtosság Válsztékosság Nyelvhelyesség Kiejtés és intonáció Mx. pontszám 32 pont _5148-B _AF.indd :44:53

45 Információk 43 Szóbeli vizsg értékelési kritériumi - Áttekintés 1. A feldt megvlósítás feldt teljes mértékben megvlósul. vizsgázó ktívn vesz részt z interkcióbn vizsgázó mondnivlój jól strultúrált. kommunikáció megfelelő 2. Folymtosság A vizsgázó folyékonyn és természetesen beszél, elvétve keresgél csk szvkt Függetlenül vizsgázó természetes beszédtempójától, beszéd egyenletesen folymtos. A vizsgázó hsznál nyelvi összekötő elemeket, hogy mondnivlój összefüggő legyen. A kommunikáció természetesnek tűnik, szünetek nem kdályozzák kommunikációt. 3. Válsztékosság A vizsgázó gzdg szókinccsel rendelkezik, és válsztékosn és megfelelően tudj mgát kifejezni. A vizsgázónk nem kell korlátozi mondnivlóját. A vizsgázó komplex mondtokt hsznál. 4. Nyelvhelyesség A vizsgázó következetesen helyesen lklmzz z lktn és mondttn szbályit, hibákt csk összetett nyelvi struktúrákbn vét. 5. Kiejtés és intonáció A kiejtés és hngsúly tiszt és természetes. A szvk és mondtok hngsúlyozás helyes. A vizsgázó képes hngsúly segítségével jelentést kifejezni. A vizsgázó teljesítménye mjdnem mindig megfelelő z dott feldtbn z elvárt kompetenci szintjén. A kommunikáció (mjdnem) mindig természetes. A vizsgázó következetesen folyékonyn és összefüggően beszél. A vizsgázó teljesítménye mjdnem mindig megfelelő z dott feldtbn z elvárt kompetenci szintjén. A vizsgázó (mjdnem) mindig helyesen lklmzz nyelvtnt A vizsgázó teljesítménye z dott feldtbn többnyire megfelelő. A kommunikáció döntő többségben folymtos. A vizsgázó áltlánosságbn folyékonyn beszél, lklmnként hezitál. A vizsgázó nyelvi készségei lklmnként kdályozzák, hogy kifejezze mgát. Néh körülírást vgy egyszerűsítést hsznál. A vizsgázó áltlábn helyesen lklmzz nyelvtnt. Hibákt (szinte) csk komplex struktúrákbn vét. A vizsgázó teljesítménye z dott feldtbn számos szempontból nem megfelelő. A kommunikáció részben kdályozott. A vizsgázó gykrn hezitál mert nem tudj mgát kifejezni. A vizsgázó nyelvi készségei gykrn kdályozzák, hogy kifejezze mgát. Többször körülírást vgy egyszerűsítést hsznál. A vizsgázó számos nyelvtni hibát vét, és nem csk komplex struktúrák hsználtkor. A vizsgázó teljesítménye z dott feldtbn (szinte) egyáltlán nem megfelelő vgy nem vesz részt ktívn feldtbn. Olyn szünetek vnnk beszédben, melyek kdályozzák kommunikációt. A vizsgázó csk egyszerű gondoltokt tud megfoglmzni és egyszerű kérdésekre tud folyékonyn válszolni. A vizsgázó teljesítményét nem jellemzik széles körű nyelvi készségek. Jellemzően egyszerű struktúrákt hsznál. A vizsgázó gykrn vét olyn nyelvtni hibákt, melyek megnehezítik megértést. A vizsgázó kiejtése és hngsúlyozás következetesen tiszt és természetes (z enyhe kcentus ellenére). A vizsgázó kiejtése és hngsúlyozás áltlábn tiszt és természetes. Esetenként hllgtó részéről erősebb koncentrációr vn szükség megértéshez. A vizsgázó kiejtésben és hngsúlyozásbn olyn hibákt vét, hogy hllgtó részéről legtöbb esetben erősebb koncentrációr vn szükség megértéshez. A vizsgázó gykrn olyn hibákt vét kiejtésben és hngsúlyozásbn, melyek mitt mondnivlóját nehéz követni _5148-B _AF.indd :44:53

46 44 Információk Pontszámok és megfelelési szintek Vizsgrész Pontszám Mx. pontszám Súlyozás Olvsás 1. rész 6 elem, 2 pont/elem rész 6 elem, 2 pont/elem rész 11 elem, 2 pont/elem 22 1 elem, 2 pont % Írásbeli vizsg Nyelvi elemek 22 elem, 2 pont/elem Írás % Kötelező feldt Válsztott feldt % Az írásbeli vizsg összpontszám % Hllott szöveg értése 1. rész 8 elem 1 pont/elem 2. rész 10 elem 2 pont/elem 3. rész 10 elem 2 pont/elem % Szóbeli vizsg Szóbeli 1/A rész: Prezentáció 1/B rész: Összegzés és követő kérdések 6 4 P2. rész Beszélgetés % A szóbeli vizsg összpontszám % Az írásbeli vizsg részeredménye A szóbeli vizsg részeredménye % 45 % Összpontszám % _5148-B _AF.indd :44:53

47 Információk 45 Ki kpht bizonyítványt? A bizonyítvány megszerzéséhez z lábbi kritériumok mindegyikének teljesülnie kell: 1) A vizsgázónk leglább 60%-os eredményt kell elérnie vizsg egészén. 2) A vizsgázónk leglább 40%-os eredményt kell elérnie z olvsott szöveg értése, z íráskészség, hllott szöveg értése és beszédkészség vizsgrészben egyránt. Amennyiben vizsgázó egy vgy több vizsgrészben kevesebb mint 40%-ot ér el, kivéve nyelvi elemek vizsgrészt, és/vgy z összpontszám kevesebb mint 60%-át teljesíti, vizsg sikertelen. Az írásbeli vizsg sikeres teljesítéséhez z lábbi kritériumok mindegyikének teljesülnie kell: 1) A vizsgázónk leglább 60%-os eredményt kell elérnie z írásbeli vizsgán. 2) A vizsgázónk leglább 40%-os eredményt kell elérnie z olvsott szöveg értése vizsgrészen és z íráskészség vizsgrészen. A szóbeli vizsg sikeres teljesítéséhez z lábbi kritériumok mindegyikének teljesülnie kell: 1) A vizsgázónk leglább 60%-os eredményt kell elérnie szóbeli vizsgán. 2) A vizsgázónk leglább 40%-os eredményt kell elérnie hllott szöveg értése vizsgrészen és beszédkészség vizsgrészen. A megfelelési szintet ezután z lábbi táblázt szerint számítják ki: pont Ngyon jó pont Jó pont Kielégítő pont Megfelelt pont Nem felelt meg _5148-B _AF.indd :44:54

48 46 Információk Mi vizsgázttók szerepe? A vizsgázttók felelnek z időkeretek betrtásáért. Átmenetet biztosítnk vizsgrészek között, és meggyőződnek ról, hogy mindkét vizsgázónk elegendő ideje legyen beszélni.a vizsgázttók lehető legkevesebbet beszélnek. Csk kkor vtkoznk be, h beszélgetés elkd, vgy z egyik vizsgázó nem hgyj szóhoz jutni prtnerét. Az első esetben rövid hozzászólássl vgy kérdéssel lendítik tovább beszélgetést. A második esetben közvetlenül kevésbé ktív résztvevőhöz kell szólniuk, hogy segítsenek neki vissztérni beszélgetésbe. Elméletileg z is lehetséges, hogy mindkét vizsgázttó bevtkozik, hogy felélesszenek egy kdozó beszélgetést. Azonbn leginkább zt jvsoljuk, hogy z egyik vizsgázttó vegye fel beszélő, míg másik z értékelő szerepet. Ezeket szerepeket teljes vizsg során meg kell őrizni. A vizsgázttók z M10-es értékelőlpr vezetik fel z értékelést vizsg során. A vizsgázttók egyénileg értékelik vizsgázók teljesítményét. Minden feldtot beszédkészség vizsgrész négy értékelési szempontj lpján értékelnek, vgyis mindkét vizsgázttónk tizenkét szempontból kell értékelnie minden egyes vizsgázót. Miután vizsgázók elhgyták termet, vizsgázttók összehsonlítják pontozásukt. Ez segít vizsgázttóknk bbn, hogy újrértékeljék megfigyeléseiket és megegyezésre jussnk. Ezután z eredményeket felvezetik z S30-s válszlpr _5148-B _AF.indd :44:59

49 telc English C1 Orl Exmintion Score Sheet M10 Speking Cndidte A Cndidte B Lst Nme Lst Nme First Nme First Nme Content Tsk Mngement Content Tsk Mngement A B C D A B C D Prt 1A Presenttion Prt 1B Summry nd follow-up Prt 1A Presenttion Prt 1B Summry nd follow-up Prt 2 Discussion Prt 2 Discussion Lnguge (Prt 1A 2) Lnguge (Prt 1A 2) # 1148-M telc ggmbh Fluency Repertoire Grmmticl Accurcy Pronuncition nd Intontion Dte Exmintion Centre Exminer Fluency Repertoire Grmmticl Accurcy Pronuncition nd Intontion telc ggmbh, Bleichstrße 1, Frnkfurt m Min _5148-B _AF.indd :45:00

50 Informtion 48 Megoldókulcs Reding Prt d 3 g 4 f 5 h 6 c Reding Prt 2 7 b 8 9 b 10 c 11 e 12 d Reding Prt x x Lnguge Elements 25 c 26 c c 29 b 30 c 31 d 32 d d 35 c 36 b 37 c 38 c 39 c 40 b b 43 d 44 d b Listening Prt 1 47 d 48 g 49 j 50 i 51 c 52 e 53 b 54 h Listening Prt 3 Listening Prt 2 55 c 56 c 57 b b b 63 c 64 b Item No 1 Point 2 Points 65 to crete emotionl music OR to move people 66 ny one of: feel very disppointed / doesn t condemn nyone / feel they hve filed / it s people s free choice / criticism is simpler thn cretion 67 size of instruments OR weight of instruments 68 ny one of: gret venue / superb sound system / wonderful tmosphere / interction with other bnds / everything cme together / fun dy to crete music tht is emotionlly chrged OR to crete emotionl music AND to move people ny two of: feel very disppointed / doesn t condemn nyone / feel they hve filed / it s people s free choice / criticism is simpler thn cretion size nd weight of instruments OR older ger is delicte/older instruments re delicte ny two of: gret venue / superb sound system / wonderful tmosphere / interction with other bnds / everything cme together / fun dy 69 wrmth nd friendliness wrmth nd friendliness (cmrderie) between musicins / mong bnds nd udience 70 ny one: time nd distnce / hving creers / other ctivities / living in different plces 71 meet two weeks beforehnd OR ply until something forms ny two of: time nd distnce / hving creers / other ctivities / living in different plces get together two weeks beforehnd AND ply until something forms 72 not spending time together not being ble to spend s much time together s they wnt 73 not cler who ws plying couldn t work out who ws plying wht OR roles not cst in stone 74 ny one of: strted in mid 1980s / everyone ws recording / lbum covers hd science fiction designs / view of electronic music begn to get negtive ny two of: strted in mid 1980s / everyone ws recording / lbum covers hd science fiction designs / view of electronic music begn to get negtive _5148-B _AF.indd :45:00

51 49 Informtion Audio Script Listening Prt 1 Modertor Welcome to this week s edition of Wht s your opinion? Tody s topic is Preserving Nture or Recretion? Let s her wht some of our listeners hve to sy. Number 47 We hve very serious problem t hnd. There s rise in popultion tht will get out of control if we re not creful, nd we hve limited mount of nturl beuty left for us to respect wht we re prt of. The gret pinters of the West knew this ll too well in the pst nd pinted like mnics to provide us with wht they knew could only be seen on cnvs. Preserving nture, including ourselves, should be the only politicl debte, nd ll else would follow in n order of beuty. I fer, however, tht tht will never become relity s our government s ctions do not set the tone t ll. Number 48 How cn this be question when we her tht nerly 300 million people visit nture prks in just one yer? You cn t possibly hve one thing without the other. When you turn gme reserve or ntionl prk into business it s subject to mrket forces just like ny other moneymking enterprise. If the tourist dollrs dry up for some reson, or there ren t enough of them, then there s nothing for it but to look t other wys of utilising the ssets to keep the enterprise flot. And ctully, tht s not relly enough. A business hs to grow to survive nd s it does so it inevitbly consumes more resources. Number 49 Ntionl prks should remin pristine, unchnged, to provide us with n opportunity to enjoy nture itself. Tht s the whole point of preserving nture. If you wnt recretion, tred softly nd leve no mrks. I don t relly understnd how nyone cn rgue tht short term recretion is more importnt thn long term preservtion: if we destroy our nturl ecosystems, our resources nd hbitts, we certinly won t get them bck to the wy they used to be. We my ctully never get them bck t ll. And future genertions will curse us for being so reckless nd unconscious of the effects of putting plesure nd recretion hed of concern for wht little res of so-clled nture we hve left. Number 50 There is lot of recretion tht is not dmging to nturl resources nd ctully beneficil to the longevity of the prk concept of preservtion. If you keep people out of prks for yer, you re shutting precisely those out who rise their voices in support of prks. How likely re we to preserve something we know too little bout? The Americn people need to hve meningful connection to their prks to understnd nd properly protect them. Most importntly, we need to include more of our youngsters in outdoor ctivities. I see fewer of them out there every yer, nd if we re to keep our nturl surroundings for future genertions, tody s youngsters must lern to love nd enjoy nture. Number 51 Both the things we re tlking bout hve the sme vlue; therefore, there must be wy of combining them. Preserving nture is very importnt for the wellbeing of ll our citizens nd for the environment, but nonetheless, prts of it should be mde vilble for ll of us to enjoy, including those of us with hndicps. Yellowstone Prk is wonderful, but if no one is llowed to visit, then the mgic is lost. If we cn find money to fight wrs we must be ble to fund these, our most precious tresures for our children s children. We must not llow our government to sell the lnd to the highest bidder for their own personl gin. This is short-sighted nd greedy. Number 52 There s no such thing s free lunch nowdys, even one of grss nd leves. The fshionble thinking is tht wild nimls should py their wy. Wildlife sncturies ren t tht nymore, they re properties. It sounds sensible. So mny people, so little lnd, so mny humn mouths to feed. If elephnts nd impls nd other cretures wnt to stick round, they should mke contribution, ccording to the new thinking. If they cn t fford it, cn t find their chequebooks perhps, they should just bow out. No room for freeloders on this plnet. Who s complining there s still room for the nimls nd their job is to entertin visitors. Tht s business nd business is wht life is ll bout. Number 53 Recretion is gret but not t the expense of our Ntionl Prks! I ve hd the plesure of trvelling nd sight-seeing in nd round severl of them bck before they becme _5148-B _AF.indd :45:00

52 Informtion 50 lrge prking lots. Yes, it ws relly enjoyble going from spot to spot or skipping spots nd lingering t spots t my own pce. Now, you cn t relly do tht s the rods re pcked, people prk on the grss just for second, nd everyone leves ll sorts of evidence they were there - initils crved into rocks nd signs, film pcks, food wrppers, wter bottles. You nme it nd it s there. Number 54 I m firm believer in blnce, but preserving nture is prmount, for if it is not preserved, it will not be there in the future for recretion. I think tht prk re needs to set side specific res (if ny) for noisier pursuits like snowbording, nd well-run, regulted re for cmping nd other leisure ctivities which cn be noisy nd cn put lrge lod on the nturl environment. We re the only gurdins of our plnet. I don t know how long it will tke to get tht through the heds of governments nd some of the generl public, but if we don t tke this seriously now, we cn kiss our lovely mountins, fvourite fishing strems nd quiet lkes goodbye. Modertor Well, there hve been some interesting contributions. Wht s your opinion? Ring in nd let us know. Listening Prt 2 Presenter: Hello everybody nd welcome to tody s edition of A Good Red. Tody we re tlking to Sr Gridley, uthor of the ltest best-seller Gp Yers for Grown-Ups. Good morning, Sr. Sr: Hello, Mrk. Nice to be here. Presenter: And we re plesed to hve you on the progrmme tody. Sr, tell us bit bout your book, Gp Yers for Grown Ups. Tking yer off is something we usully ssocite with youngsters who re leving school. But this is different, isn t it? Sr: Yes, it is. My book is imed t nyone who hs been in work for yers nd who from time to time toys with the ide of tking mjor brek - not necessrily for whole yer but perhps just for few months or so. The first prt of the book encourges people to tke the plunge nd gives dvice on mking it hppen. The next chpter detils ll the little things tht hve to be tckled like renting out your house, ccessing your bnk ccount brod, insurnce, helth precutions nd so on. The hert of the book covers ll the projects, ctivities nd trips tht grown-ups cn consider doing during their brek from work, whether trvelling, working, volunteering or studying. The book includes the stories nd experiences of rel dult gppers, from lwyer in her lte 40s who spent three months in lw office in Belize to retired couple who spent yer in Florence studying Itlin nd Art. Presenter: Sr, you ve hit the mrket in big wy with this book. How did you get into writing? Sr: Well, I originlly cme to this country to do postgrdute degree in English literture nd hd lwys enjoyed writing, if only long letters in the erly dys to friends nd fmily in Cnd. After finishing the degree, I went long to the university creers office in Oxford to look for job. The only two offered to me were trinee plcement in sles which didn t ppel nd job s editoril ssistnt with Vction-Work Publictions in Oxford. Although I m now freelnce nd live in Cmbridge, I do most of my writing for the sme publisher who hired me more thn 20 yers go! Presenter: Wht do you think of the creer-gp phenomenon? Hve you tken yer off yourself? Sr: I hven t ctully done it myself but there is no doubt tht the ide of tking substntil chunk of time out of one s working life is fr less lien thn it ws in the pst. A vriety of resons ccounts for this. Employment prctices hve shifted nd employees re more likely to be hired on short-term contrcts, which mens tht mny working people hve fr more employment flexibility thn they did genertion go. Added to tht, heightened wreness of getting the work-life blnce right, concept which even the government supports, mens tht mny people re no longer willing to work for 40+ yers with only their nnul three or four week holidys. Mny hve seen their own or neighbours children do mzing nd exciting things before heding off to university, nd hve wkened up to the fct tht it is never too lte to mke good wht might hve been missed t n erlier stge of life. Never mind 50 being the new is the new 18! Presenter: But it s not just the excitement tht s good thing, I m sure. Wht re the other benefits of tking creer-gp? Sr: Well, you see, Mrk, sometimes we just need to step bck from work to put our lives in perspective or re-evlute our gols, professionl or otherwise. People in our pressurised society often feel tht their lives hve _5148-B _AF.indd :45:00

53 51 Informtion become too detched from simple plesures. They long for chnce to slow down nd hrmonise little better with the rhythms of nture. Tking brek my not be the solution for ll life s problems, but it cn hve heling effect on disstisfction, boredom or resentment t being undervlued. The kind of gp yer tht involves trvelling in the developing world often leves people with deeper pprecition for their own culture nd wreness of their own good fortune. Of course, there cn be concrete benefits too, such s chnce to improve your knowledge of foreign lnguge which might enhnce future job prospects. Presenter: Sr, your book is full of dvice. Wht is your min dvice on deling with prcticl issues t work? Sr: As I try to mke cler in the book, every cse is different nd there re no rules tht everyone cn follow. But from ll the mny people I hve tlked to, lmost ll re ble to go bck into employment on their return. Arrnging the prcticl side of things is certinly hssle (s I know from when we rented out our own house nd the tennt rn up huge phone bills) but I hve yet to meet nyone who relly regretted hving done it. Of course, my book contins lods of other concrete suggestions for voiding prcticl problems. Presenter: I cn remember trvelling lot more when I ws younger nd I do think tht if you re trvelling the world, there re benefits to being under 25. Your book is imed t older people. Are there ny benefits to being over 25? Sr: Oh, lods, Mrk! Mture trvellers usully find it esier to resist the trvellers ghettos nd re not s likely to squnder their svings on non-stop prtying or lcohol. Mny find it little hrder to justify trvel for its own ske thn 18-yer-olds do, nd they therefore tend to try hrder to find wys of integrting with communities brod. They opt for ctivities such s volunteering, which often brings n extr dimension of stisfction. Another dvntge is tht older gppers tend to be more comfortbly-off thn students (especilly if they cn collect rentl income while they re wy), so they cn fford more trets. Presenter: Well, Sr, tht sounds relly encourging. Who knows, mybe I won t be here next week nd will be gpping round the world! Thnks very much for coming to tlk to us tody. Sr: Thnk you, Mrk. Listening Prt 3 Modertor Hello nd welcome to our series of lectures on music for music-lovers. This evening our guest speker is Mlcy Shriver from Blueshift, who s going to tell us bout the music Blueshift mkes nd their resons for mking it, s well s why it is tht we get so little chnce to see them perform live. And Mlcy hs lots of other things to sy too, so I know we re going to hve n interesting evening. Welcome, Mlcy. Mlcy Shriver Thnk you very much for inviting me here to tlk bout Blueshift. I m going to strt by sying first of ll tht we crete electronic music. We don t consider ourselves s belonging to ny prticulr school of electronic music. We re not new ge, mbient, chill-out, Berlinschool or whtever other lbels people like to pply. We just crete electronic music, pure nd simple, nd tht s wht we like to think of ourselves s music mkers. The centrl ide behind Blueshift is to crete music using minly synthesiser sounds, tuned or bstrct, long with other electronic sources nd mechnicl sounds. Our only desire is to crete music tht is emotionlly chrged. For me personlly, emotion is the one nd only reson for listening to music, whether it is creted on the world s most expensive synthesiser or just by the simple beuty of the humn voice. Therefore, if person listens to one of our lbums nd is moved by it in some wy, then we feel we ve succeeded. And of course conversely, if they re not, then we fil. It obviously comes down to individul personl tste. When someone doesn t respond to our music I feel very disppointed, minly becuse of the sheer dediction, desire nd love tht goes into mking it. But despite tht negtive feeling I clerly cn t condemn nyone in ny wy. It s their free choice fter ll. And tht, of course, is the cross tht ll musicins hve to ber, fter ll, criticism is simpler thn cretion. We ll know this becuse we re ll guilty of it. We hve not ppered live much s bnd for severl resons, minly costs nd logistics. The big down side to using the instruments we use is the sheer size nd weight of them. Some of them tke three people to crry. Also, we hve to be relly creful with the older ger becuse it s so delicte. If you even stre t some of the older synthesizers in the wrong wy they go wildly out of tune. Of course, the option would be not to perform with ll tht stuff, but then it simply wouldn t _5148-B _AF.indd :45:00

54 Informtion 52 sound like Blueshift, tht s the dilemm. It might be interesting mybe, but not quite right. Hving sid ll tht, our limited experience of doing Blueshift concerts hs been uniformly positive. The lst gig we plyed ws the Hmpshire Jm 2 festivl few yers go nd, despite some internl bnd problems just before, the dy itself ws mrvellous experience. Everything cme together. It ws gret venue, totlly superb sound system which is rre for electronic music nd just wonderful tmosphere ll round. Especilly the interction with ll the other bnds nd rtists who were lso performing. There wsn t nything remotely unplesnt, just relxed good-fun dy. Tht s one of the things I lwys like to stress bout my ner 30 yers in the electronic music scene, the feeling of cmrderie between ll of the musicins s well s the udience is very specil. I don t recll ever, t ny time, nything else other thn wrmth nd friendliness. It s lwys such plesure meeting up with people, whether it s bckstge with the other rtists or with the udience fter the gig, tht I doubt mny other styles of music cn mtch this. Now let me tell you something bout how we interct s bnd when it comes to creting the music. It normlly depends on whether it s live or studio lbum. As rule (though not lwys) time nd distnce prevent the bnd working together on dily bsis. Julin hs his creer, Jmes is frequently on the other side of the world nd, while he ws in the bnd, Rob hd mny other ctivities on the go. The net result of ll this mens tht for gigs nd performing live we usully get together for the first time only bout two weeks beforehnd. By tht time I hve normlly been working on some ides. Then we just ply wy until the bsis of something forms. We try not to formlise it too much, just get some ides of loose structure. In fct, most of the rehersls tht we tped show tht ny one trck cn vry from 10 minutes ll the wy up to 30 minutes in length, depending on the mood. With studio lbums on the other hnd, the problems of getting everyone together for more thn the occsionl fternoon men tht for the most prt they re recorded solely by me. The first Blueshift lbum ws obviously recorded before the concept of bnd hd ever been tlked bout. It cn be frustrting not to be ble to spend the time together tht we wnt to. But tht s relity I suspect mny bnds hve to fce. When we ply live it s s if we individully tke responsibility for certin prts of the performnce. For my own prt, I tend to run the core of the sequencing nd very occsionlly get the chnce to ply some other keybord prts too. Jmes hs his fvourites to focus on when we ply live. Rob ws clerly guitr mn, lthough even he eventully got himself modulr synthesiser. And Julin is the king of the chords nd leds. But none of this is cst in stone. When I recently mixed down our ltest live gig, I often couldn t work out who ws plying wht. And I think tht is good sign. From historicl perspective, electronic music hd quite serious beginnings. Even in the 70s when mny of the Germn bnds were strting there ws no prticulr link with science-fiction. For the most prt, 70s electronic music ws very drk nd curiously primevl sounding. None of those bnds, to my knowledge, were ever tlking bout Str Trek or whtever. I think the sciencefiction connection strted hppening in the mid 80s onwrds. More nd more people could fford the newer synths so everyone nd his dog ws recording so-clled electronic music lbums. Suddenly, we were wsh with lightweight music tht relied on spectculrly bd drumprogrmming nd shockingly blnd sounds. Also, mny electronic music lbum covers strted using sciencefiction designs. I think this is the point where the outside worlds view of electronic music begn to get negtive. It s rel shme, becuse mongst the rubbish there ws some relly good music. But by this time, electronic music s imge hd suffered bdly. Tht it got lumbered with the science-fiction tg ws unfortunte, nd probbly dmging. Also, much of wht ws clled electronic music, in my opinion, ctully wsn t. Wht people find interesting - sciencefiction or nything else - is entirely up to them, but science-fiction doesn t ppel to me t ll. Fortuntely, the history of electronic music is not very long, so I cn t go on bout it for much longer. I d like now to leve the rest of the evening to you s I m sure you hve some questions I cn try nd nswer. Thnk you for listening. Modertor Thnk you, Mlcy for tlking to us. And now it s over to you for your questions _5148-B _AF.indd :45:00

55 The Europen Lnguge Certifictes Your studies, your future Interntionlly recognized lnguge certifictes enhnce your CV vilble in eleven lnguges for ll levels of the Common Europen Frmework of Reference for Lnguges objective verifiction of your lnguge skills ccepted by cdemic institutions nd compnies free mock exmintions nd cler-cut evlution criteri llow for thorough preprtion For more informtion nd free mock exmintions go to Or contct us directly t +49 (0) _Anzeigen DIN A4_Englisch_sw_HF_CS6.indd _5148-B _AF.indd 56 12/11/ :57:31 14:45:01 AM 2016

56 :31 AM Our Lnguge Certifictes ENGLISH DEUTSCH C2 telc English C2 C2 telc Deutsch C2 C1 telc English C1 C1 telc Deutsch C1 B2 C1 telc English B2 C1 Business telc Deutsch C1 Beruf telc English B2 B2 C1 telc English B2 Business B1 B2 B2 telc English B1 B2 School telc English B1 B1 B2 telc English B1 Hotel nd Resturnt A2 B1 telc English A2 B1 telc English A2 B1 School A2 B1 A1 telc Espñol A2 telc Deutsch B2+ Beruf A1 telc Deutsch B1+ Beruf telc Itlino B1 A2 telc Itlino A2 A1 telc Itlino A1 B1 telc Frnçis B1 telc Deutsch A2 Schule Strt Deutsch 1 TÜRKÇE telc Frnçis A2 telc Frnçis A2 Ecole A1 telc Frnçis A1 telc Frnçis A1 Junior PУССКИЙ ЯЗЫК telc Türkçe C1 B2 telc Русский язык B2 B2 telc Türkçe B2 B1 telc Русский язык B1 A2 telc Русский язык A2 A1 telc Русский язык A1 telc Türkçe B2 Okul telc Türkçe B1 telc Türkçe B1 Okul telc Português B1 telc Türkçe A2 telc Türkçe A2 Okul telc Türkçe A2 İlkokul _5148-B _AF.indd _3704-F _HF_Produktuebersicht_hoch_Englisch.indd 1 A2 C1 A2 telc Język polski B1 B2 Szkoł telc Frnçis B1 pour l Profession telc Deutsch A1 Junior PORTUGUÊS B1 B2 telc Frnçis B1 Ecole telc Deutsch A1 für Zuwnderer B1 JĘZYK POLSKI FRANÇAIS telc Frnçis B2 Strt Deutsch 2 ITALIANO B1 telc Espñol A1 Júnior B2 telc Deutsch A2+ Beruf telc Itlino B2 telc Espñol A1 Escuel Zertifikt Deutsch für Jugendliche A2 A1 telc Espñol A1 Zertifikt Deutsch telc English A2 B2 telc Espñol A2 Escuel telc Deutsch B1 B2 Beruf Deutsch-Test für Zuwnderer telc English A1 Junior B1 A2 A2 B1 telc English A1 telc Espñol B1 Escuel telc Deutsch B2 C1 Medizin Fchsprchprüfung telc English A2 B1 Business telc English A2 School telc Espñol B1 telc Espñol A2 B1 Escuel telc Deutsch B1 B2 Pflege telc English B1 School telc English B1 Business B1 telc Deutsch B2 telc English B1 B2 Business B1 telc Espñol B2 Escuel telc Deutsch B2 Medizin Zugngsprüfung telc English B1 B2 telc Espñol B2 A2 B1 telc Deutsch B2 C1 Beruf telc Deutsch B2 C1 Medizin telc English B2 School telc English B2 Technicl B2 telc Deutsch C1 Hochschule telc English B2 C1 University B2 ESPAÑOL A1 telc Türkçe A1 اﻟﻠﻐﺔ اﻟﻌﺮﺑﯿﺔ B1 telc اﻟﻌﺮﺑﯿﺔ اﻟﻠﻐﺔ B1 Free mock exmintions cn be downloded t :45:01 12:18:52

57 Felkészülés nyelvvizsgár PRÓBAVIZSGA 1 telc HUNGARY ANGOL C1 telc nyelvvizsgák két fő jellemzője z, hogy vizsgfeldtsorok világosn megfoglmzott nyelvi feldtokból állnk, vlmint, hogy nyelvvizsgtesztek kiértékelése stndrdizált és objektív szempontok lpján történik. Ezek jellemzők vlmennyi telc nyelvvizsgár vontkoznk. Az itt bemuttott próbvizsg lehetővé teszi z okttók és diákok számár, hogy szimulálják telc C1-es ngol nyelvvizsg pontos körülményeit vizsg menete és vizsgnygok szempontjából egyránt. Így vizsgázók teljes mértékben fel tudnk készülni vizsgár. A próbvizsg tehát hsználhtó gykorlásr és áltlános információforrásként is szolgál B _5148-B _AF.indd :45:04