S Z E R V E Z E T I É S M Ű K Ö D É S I S Z A B ÁL Y Z A T

Átírás

1 S Z E R V E Z E T I É S M Ű K Ö D É S I S Z A B ÁL Y Z A T Összeállította: Egyetértési jog: Elfogadta: Engert Mária Éva óvodavezető Jóváhagyta: Az óvoda Szülői Szervezete Érvényes: Az óvoda nevelő-testülete Német Nemzetiségi Önkormányzat Taksony (Fenntartó) október 1-jétől visszavonásig 1

2 Tartalom 1. BEVEZETŐ A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT JOGSZABÁLYI HÁTTERE AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT ÉS TARTALMI MUNKÁJÁT MEGHATÁROZÓ ALAPDOKUMENTUMOK A SZABÁLYZAT HATÁLYA AZ INTÉZMÉNY ADATAI, JELLEMZŐI AZ INTÉZMÉNY ALAPTEVÉKENYSÉGE AZ ALAP- ÉS KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG FORRÁSAI A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉVEL ÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAP- CSOLATOS KÜLÖNLEGES ELŐÍRÁSOK AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE az óvoda MŰKÖDÉS RENDJE nyitva TARTÁS, NAPIREND NYÁRI ZÁRÁS ÓVODAI NEVELÉS NÉLKÜLI MUNKANAPOK A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN VALÓ BENNTARTÓZKO- DÁS RENDJE, AZOK SZÁMÁRA, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN AZ INTÉZMÉNNYEL

3 13. A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN VALÓ BENNTARTÓZKO- DÁS RENDJE, AZOK SZÁMÁRA, AKIK JOGVISZONYBAN ÁLLNAK AZ INTÉZMÉNNYEL VEZETŐ BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE AZ INTÉZMÉNY KÉPVISELETÉRE JOGOSULTAK GYERMEKEK AZ INTÉZMÉNYBEN A FELVÉTEL RENDJE A TANKÖTELEZETTSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁRSÁGÚ GYERMEK ÓVODAI FELVÉTELE A GYERMEK BENNTARTÓZKODÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELETEK A GYERMEKEK TÁVOLMARADÁSÁNAK, MULASZTÁSÁNAK IGA- ZOLÁSA AZ ÉTKEZÉSI TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSÉRE, VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK AZ ÓVODAI FOGLALKOZÁSOK, TEVÉKENYSÉGEK RENDJE, FORMÁI Ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos A gyermekek hagyományokon alapuló ünnepei az intézményben BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ÉS FORMÁJA AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE AZ ÓVODAVEZETŐ-HELYETTES A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLAT- TARTÁS RENDJE A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG

4 26.3. A NEVELŐTESTÜLET SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK A NEM PEDAGÓGUS MUNKAKÖRBEN ALKALMAZOTTAK CSALÁD- ÉS GYERMEKVÉDELMI FELELŐS KÖZALKALMAZOTTI TANÁCS A SZÜLŐI SZERVEZET INTÉZMÉNYI ELHATÁROZÁS ALAPJÁN SZABÁLYOZANDÓ KÉRDÉSEK KOMPETENCIA- ÉS TELJESÍTMÉNYALAPÚ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER TÖBBLETMUNKÁBAN VALÓ RÉSZVÉTEL MINŐSÉGI MUNKA panaszkezelési eljárás vagyonnyilatkozat-tételi KÖTELEZETTEK AZ ÓVODAI ALKALMAZOTTAK MUNKARENDJE AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATAI EGYÉB OKTATÁSI-PEDAGÓGIAI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ KAPCSOLAT NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK EGYÉB KAPCSOLATOK AZ INTÉZMÉNYT TÁMOGATÓ SZERVEZETEK AZ INTÉZMÉNY ÉS A HELYISÉGEK HASZNÁLATI RENDJE EGYÉB RENDELKEZÉSEK

5 41. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS RENDJE INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK Hitoktatás RIASZTÁSI REND AZ INTÉZMÉNY DOKUMENTUMAINAK NYILVÁNOSSÁGA ZÁRÓ ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK EGYÉB szabályozások AZ INTÉZMÉNY HELYISÉGEINEK BÉRBE ADÁSA ZÁRADÉK MELLÉKLET

6 1. BEVEZETŐ 1.1.A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Az SZMSZ az intézmény szervezetének működését meghatározó helyi szabályozás, amely a magas színvonalú munkavégzés szervezeti hátterét, továbbá a partnerek együttműködését biztosítja. 1.2.A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT JOGSZABÁLYI HÁTTERE 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendeleta pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról évi XXXVIII. törvényaz államháztartásról 6

7 363/2012.(XII.17.) Kormány rendelet Az óvodai nevelés országos alapprogramjáról évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról GDPR (General Data Protection Regulation) az Európai Unió rendelete, amely az EGT területén tartózkodó természetes személyek személyes adatait védi és rendelkezik a tagállamok közötti szabad információáramlásról. A rendelet május 24-én lépett hatályba, és kétéves türelmi időszak után május 25-től kell alkalmazni évi CXC Törvény a nemzeti köznevelésről és annak módosításai 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1.3. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT ÉS TARTALMI MUNKÁJÁT MEGHATÁROZÓ ALAPDOKUMENTUMOK Alapító okirat Pedagógiai Program (PP) Az óvodavezető éves munkaterve Csoportnaplók Házirend Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) 7

8 2. A SZABÁLYZAT HATÁLYA Az SZMSZ és az óvodai szabályzatok betartása kötelező érvényű az intézmény valamennyi alkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, szolgáltatásait igénybe veszik, valamint akik részt vesznek a feladatainak megvalósításában. (pl.: gyermekek, szülők, logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus, gyermekorvos) A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakról a szülőket tájékoztatjuk. A Szervezeti és Működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén: a közalkalmazottakkal szemben az óvodavezető munkáltatói jogkörben eljárva hozhat intézkedéseket egyéb jogviszonyban állókra, illetve nem állókra, - a gyerekeket, a szülőket vagy más, nem az óvodában dolgozó, személyt -, az óvoda vezetőjének, helyettesének illetve dol- gozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakról. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el - a Szülői Szervezet egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a Fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ. Az SZMSZ módosítására a törvényi előírásoknak megfelelően, akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban módosítás áll be, ha a nevelőtestület javaslatot tesz rá, valamint ha a szülői szervezet kéri. 8

9 Az intézmény általáson jellemzői 3. AZ INTÉZMÉNY ADATAI, JELLEMZŐI Az intézmény neve: Az intézmény székhelye: 2335 Taksony Szent Anna tér 1. Intézményvezető neve: Engert Mária Éva Intézményvezető-helyettes: Lovász Klaudia és Kovácsné Vitányi Edina A költségvetési szerv típusa: napközi otthonos óvoda LXXIX. tv. alapján Az intézmény alapítója: Taksony Községi Tanács 1946 Az alapítás éve: Napköziotthonos óvoda 1947 Napköziotthonos Óvoda Német Nemzetiségi Óvoda 2008 Az intézmény fenntartója: Német Nemzetiségi Önkormányzat Taksony Az intézmény felügyeleti szerve: Német Nemzetiségi Önkormányzat Taksony Székhelye: Taksony Iskola u. 1. Az intézmény felügyeleti szervének vezetője: Bálint Gyöngyi, a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnö ke Típus szerinti besorolás: Az óvoda részben önálló jogi személy. A köznevelési törvényben foglaltak alapján önálló jogi személyiséggel ren- delkezik. Jogszabályban meghatározott: óvodai nevelés Az intézmény jogállása: részben önálló jogi személy A költségvetési szerv finanszírozása:központi költségvetési A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszám: Alkalmazottak száma: 40 fő 9

10 Gyerek csoportok száma: 10 Felvehető maximális gyereklétszám:250 fő Az alapító okirat kelte: július 1. Az intézményvezető cégszerű aláírása:.. (Engert Mária Éva) 4. AZ INTÉZMÉNY ALAPTEVÉKENYSÉGE A köznevelésről szóló évi CXC törvény bekezdése alapján az óvoda 3 éves kortól a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés keretében végzik a német nemzetiségi nevelést, a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy organikus okra vissza nem vezethető tartós rendellenessége miatt gondozásba vett, sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését. Az intézmény működési területe: a szakmailag önálló nevelési intézmény a település 3-6 éves gyermekeinek áll rendelkezésére. Ezt meghaladóan üres férőhelyeivel a szabad óvodaválasztás érvényesítését szolgálja. Az óvoda a családi neveléssel együtt megalapozza a gyermek személyiségének és képességeinek fejlődését, az iskolai nevelést. Az intézmény OM azonosító száma: Az intézmény törzsszáma:

11 A költségvetési szerv TEÁOR száma: 8510 megnevezése: iskolai előkészítő oktatás A költségvetési szerv adószáma: Államháztartási szakágazat száma: Államháztartási szakágazat megnevezése: óvodai nevelés Kormányzati funkció száma, megnevezése: száma megnevezése nemzetiségi óvodai nevelés ellátás, szakmai feladatai óvodai nevelés, ellátás, működtetési feladatai gyermekétkeztetés köznevelési intézményben Szakfeladatok száma, megnevezése Szakfeladat száma Szakfeladat megnevezése óvodai intézményi étkeztetés Nem lakóingatlan bérbeadása és üzemeltetése Az óvoda, mint költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Az intézmény vagyona: 1134/2 helyrajzi számú ingatlan ingyenes használata, valamint vagyonértékű jogok, tárgyi eszközök (gépek, berendezések, felszerelések stb.) állóeszközleltár szerint. Az intézményi vagyon feletti rendelkezési jogosultság: Az intézmény működéséhez szükséges ingó és ingatlan vagyontárgyak az alapító tulajdonát képezik. Az intézmény vagyonát az intézmény vezetője működteti. A zavartalan működtetés biztosítása mellett, az alaptevékenység sérelme nélkül az óvoda helyiségei az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 11

12 3/2011.(II.24) számú önkormányzati rendelet betartásával- hasznosíthatók, de el nem idegeníthetők. A költségvetési szerv a vagyon feletti rendelkezés jogát az Önkormányzat képviselőtestületének a mindenkori, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló rendelete szerint jogosult gyakorolni. 5. AZ ALAP- ÉS KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG FORRÁSAI Az intézmény alap-, és kiegészítő tevékenységének forrását a Német Nemzetiségi Önkormányzat Taksony, mint fenntartó, a mindenkori költségvetésben biztosítja. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetője magasabb beosztású közalkalmazott, akit a KÖZIG-ÁLLÁS felületén meghírdetett pályázat útjn a Nemzetiségi Önkormányzat Taksony Képviselőtestülete nevez ki. Az intézmény munkavállalóinak foglalkoztatási jogviszonya: a munkavállalók foglalkoztatása közalkalmazotti jogviszony keretében történik, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján. Csökkent munkaképességű dolgozó alkalmazása konyhai kisegítő munkakörben a Munka Törvénykönyve alapján. Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény vezetője, valamint, az általa megbízott intézményi dolgozó. 12

13 6. A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉVEL ÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAP- CSOLATOS KÜLÖNLEGES ELŐÍRÁSOK A költségvetési szerv az irányító szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. A fenntartási, működési költségeket az évente összeállított, az irányító szerv által jóváhagyott elemi költségvetésben kell meghatározni. A költségvetés tervezésével, végrehajtásával és beszámolásával kapcsolatos feladatok végrehajtását a Német Nemzetiségi Önkormányzat, valamint az óvoda között meglévő mindenkor hatályos Együttműködési Megállapodás alapján kell elvégezni. 13

14 7. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE óvodavezető gazdasági vezető nemzetiségi referens óvodavezető-helyettes(ek) óvodatitkár munkaközösség vezetők Közalkalmazotti Tanács óvodapedagógusok konyhai alkalmazottak dajkák karbantartó 14

15 8. AZ ÓVODA MŰKÖDÉS RENDJE Az óvodai nevelési év szeptember 1-jétől következő év augusztus 31-ig, a szorgalmi időszak szeptember 1-jétől következő év május 31-ig tart. 9. NYITVA TARTÁS, NAPIREND Az intézmény hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel egész évben folyamatosan működik. Eltérő az intézményi munkarend, a gyermekek fogadásának rendje abban az esetben, ha a nemzeti ünnepek miatt az általános munkarend, a munkaszüneti napok rendje másképpen alakul. A nyitvatartási idő napi 11 óra: 6 órától 17 óráig. A gyermekeket 6 órától óvodapedagógus fogadja, és felügyeletükről 17 óráig óvodapedagógus gondoskodik. Reggel 7 óra előtt, illetve délután 16 óra után a gyermekekkel óvodapedagógus, összevont csoportban, illetve ügyeleti rendszerben foglalkozik. A reggeli érkezés folyamatos. 6 órától 7 óráig egy csoportban gyülekezünk, 7 órától mindenki a saját csoportjában tartózkodik. A gyermekeket a délutáni pihenés előtt és 13 óra között lehet elvinni az óvodából. A délutáni hazavitel folyamatos, 15 órától 17 óráig. A gyermeket az intézménybe érkezéskor az óvodapedagógusnak kell átadni, aki átveszi a gyermek felügyeletét. Csak azért a gyermekért vállalunk felelősséget, akit a szülő az óvodapedagógusnak személyesen átadott. Az óvodában a napirendet úgy állítjuk össze, hogy a szülők a házirendben szabályozottak szerint gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék. A szülőknek a nyitvatartási időn belül gondoskodniuk kell gyermekük hazaviteléről. 15

16 A gyermeket csak a gondviselő szülő, illetve 14 év feletti családtag viheti el az óvodából. Ha a szülő helyett más felnőtt viszi el a gyermeket az óvodából, azt a szülőnek í r ásban közölnie kell az óvodapedagógussal. Ha ezt valamilyen rendkívüli esemény miatt nem tudják megtenni, értesíteniük kell az óvodát, hogy a gyermek megfelelő elhelyezéséről gondoskodni tudjunk. Amennyiben a szülő nem gondoskodik gyermeke hazaviteléről, akkor a Gyermekjóléti Szolgálat segítségét vesszük igénybe. A Munkavédelmi Szabályzat és az ÁNTSZ előírása alapján a gyermekükért érkező szülők, hozzátartozók rövid időn belül hagyják el gyermekükkel az intézmény területét, mivel az óvodapedagógusok csak az itt maradó gyermekek testi épségéért vállalnak felelősséget. Az intézmény játszóterét és egyéb helyiségeit óvodapedagógus felügyelete nélkül a gyermekek nem használhatják. A bejárati ajtót reggel 8 30 órától ig és 13 órától 15 óráig zárva kell tartani a gyermekek biztonsága és a vagyontárgyak megóvása érdekében. A kapuzárást követően a kaputelefon segítségével lehet az épületbe bejutni. A kaputelefont az óvodatitkári irodából az óvodatitkár kezeli. Az intézmény üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt, ill. karácsony és újév között szünetel. Az iskolai őszi,- téli,- tavaszi szünetek, nevelés nélküli munkanapok, valamint az áthelyezett munkanapok előtt 7 nappal igény felmérést végzünk a szülők körében az óvodai ellátásra illetve étkezés megrendelése céljából. A szülő a kérdőív aláírásával jelzi igényét. A nevelés nélküli munkanapról a szülőket szeptemberben tájékoztatjuk. 16

17 10. NYÁRI ZÁRÁS Az intézmény üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel, ilyenkor történik az intézmény szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. Az intézmény nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig a szülőket tájékoztatjuk. A nyári zárás előtt 30 nappal összegyűjtjük a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket, hogy a szülő mikortól meddig igényli az óvodai ellátást. Erre az étel megrendelése miatt van szükség. Az igényt a szülő aláírásával igazolja. Ha lemondás nem történik - amit a csoport hirdetőtábláján írásban tehet meg a szülő, min. 2 nappal hamarabb -, akkor köteles az étkezési térítési díjat kifizetni. 11. ÓVODAI NEVELÉS NÉLKÜLI MUNKANAPOK Az óvodai nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben 5 nap. Az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját az óvodai nevelési év rendjére vonatkozó óvodai munkaterv határozza meg. Az időpontokról az intézmény megfelelő módon - pl. a hirdetőtáblán történő elhelyezéssel - a nevelés nélküli munkanap miatti zárva tartást megelőzően legalább hét nappal tájékoztatja a szülőket. Felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy a tájékoztatást követő három napon belül, de legkésőbb a nevelés nélküli munkanapot megelőző napig írásban jelezzék az intézményvezetőnél, ha a nevelés nélküli munkanapon igénylik a gyermekük felügyeletét. A szülő aláírásával igazolja, ha az adott nevelés nélküli munkanapon igényt tart az óvodai ellátásra. 17

18 Igény esetén az óvodai nevelés nélküli munkanapokon biztosítandó gyermek felügyelet szükségességéről az óvodavezető dönt, és amennyiben azt indokoltnak tartja (minimum egy csoport egyharmada, azaz minimum 9 fő), gondoskodik a felügyelet biztosításáról. Az óvodai ellátásra szóló igényt legalább egy héttel korábban, írásban kell kérnie a szülőnek. 12. A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN VALÓ BENNTARTÓZKO- DÁS RENDJE, AZOK SZÁMÁRA, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN AZ INTÉZMÉNNYEL A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodatitkár-gazdasági ügyintézőnél jelentik be, hogy milyen ügyben kívánnak megjelenni az intézményben. Az óvoda bejárati ajtajának zárását követően a csengetésre ajtót nyitó személynek a belépőket az óvodatitkárhoz kell kísérni. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az intézmény vezetőnek jelenti be. Fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történő előzetes egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok látogatását az óvodával időszakosan (szülők), vagy egyáltalán nem jogviszonyban álló személyek részére az óvodavezető engedélyezi. Az intézményre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, baleset-megelőzési szabályokat a munkavédelmi-tűzvédelmi szabályzat tartalmazza, ennek ismertetése minden év szeptember első nevelőtestületi, ill. szülői értekezletén történik, a munkavédelmi és tűzvédelmi felelős tartja. 18

19 13. A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN VALÓ BENNTARTÓZKO- DÁS RENDJE, AZOK SZÁMÁRA, AKIK JOGVISZONYBAN ÁLLNAK AZ INTÉZMÉNNYEL Az óvodában tartózkodás rendjét a Házirend rögzíti. Az óvodában dolgozó közalkalmazottak benntartózkodásának rendje az éves munkatervben, valamint az óvodatitkár irodájában, a dolgozók számára jól látható helyen található. A napi munkavégzés igazolására kötelezően előírt jelenléti ív szolgál, mely külön bontásban tartalmazza a kötelező óraszám ledolgozását, a kötelező óraszámon felüli egyéb tevékenységek idejét, a túlórákat, a helyettesítések idejét, az ügyeleti időt, a távolmaradás idejét és okát. 14. VEZETŐ BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE Az intézmény nyitvatartási idején belül reggel 7 óra és délután 17 óra között az intézmény vezetőjének, vagy helyettesének az intézményben kell tartózkodnia. Az óvodavezető távolléte esetén a helyettes olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok. Döntési jogköre, kizárólag az intézményvezető jogkörébe utalt ügyekre nem terjed ki. Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés ellátása fenntartói intézkedés alapján történik. Az óvodavezető és szakmai helyettese egyidejű távolléte esetén az intézményben leghosszabb ideje foglalkoztatott, határozatlan időre alkalmazott pedagógus helyettesíti, aki felel az intézmény biztonságos működéséért. Intézkedési jogköre csak a napi, a zökkenőmentes működés biz- 19

20 tosítására vonatkozó intézkedésekre, döntésekre terjed ki. 15. AZ INTÉZMÉNY KÉPVISELETÉRE JOGOSULTAK Az intézmény külső képviseletét (Pl.: sajtó előtt, fenntartó előtt) csak az óvoda vezetője, vala- mint az általa megbízott intézményi dolgozó láthatja el. (Kommunikációs szabályzat) Helyettesítési rend: Engert Mária Éva intézményvezetőt akadáyloztatása esetén a következőképpen helyettesíthetik: Lovász Klaudia intézményvezető-helyettes Kovácsné Vitányi Edina intézményvezető-helyettes Oláh Zsoltné rangidős német nemzetiségi óvodapedagógus Nagy János Istvánné óvodapedagógus Olekszáné Kecskés Marianne rangidős óvodapedagógus 16. GYERMEKEK AZ INTÉZMÉNYBEN 16.1.A FELVÉTEL RENDJE Az óvoda a fenntartó által meghatározottak szerint az óvodai jelentkezés idejét és módját a határidő előtt legalább 30 nappal - köteles nyilvánosságra hozni. (A beiratkozáshoz szükséges okmányok: a gyermek születési anyakönyvi kivonata, TAJ kártya, gyermek és szülő lakcímét igazoló kártya, egészségügyi kiskönyv). Az óvodába beíratás minden év április 20-a és május 20-a között kerül sor. A fenntartó az óvodai 20

21 beíratás idejéről, az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a saját honlapján (ennek hiányában a helyben szokásos módon) valamint tájékoztatja az óvoda működésének helye szerinti települési önkormányzatot, amennyiben a fenntartó nem települési önkormányzat. A beiratkozás ideje alatt a szülőknek lehetőség nyílik az intézmény megtekintésére. A beiratkozás mindkét szülő személyes megjelenésével történik. A szülők tájékoztatása és a házirend átadása után a gyermek adatai rögzítésre kerülnek. A felvételről vagy elutasításról írásban (Határozat formájában) értesítjük a gyermek szüleit vagy gondviselőjét. Az óvoda elsődlegesen azokat a gyermekeket veszi fel az intézménybe, akik adott év augusztus 31-ig 3. életévüket betöltik. A felvétel szempontsora: Taksonyban életvitel szerűen élő gyermek hátrányos, halmozottan hátrányos, veszélyeztetett helyzetű gyermek akinek a felvételét a Gyámhatóság kezdeményezte aki a gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján jogosult az óvodai ellátás igénybevételére tartózkodási engedéllyel (taksonyi lakcímmel) rendelkező, nem magyar állampolgárságú gyermek Taksonyban dolgozó szülő(k) gyermeke környező településről jelentkező gyermek Amennyiben marad még férőhely, az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. 21

22 Az Alapító Okiratban rögzített feltétellel sajátos nevelési igényű gyermek is felvehető az intézménybe. Amennyiben a gyermek adataiban változás történik azt a szülőnek 5 munkanapon belül kötelessége bejelenteni az óvodában. Év közben is lehetséges gyermek beíratása az óvodába, amennyiben szabad férőhely van az intézményben. Az óvodai felvételnél előnyt élvez az a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, akit a Gyermekjóléti Szolgálat - Gyermekvédelmi Osztály óvodába delegál. Az óvoda vezetője az önkormányzat jegyzőjétől kapott nyilvántartás alapján értesíti a jegyzőt, ha a körzetbe tartozó óvodaköteles gyermeket az óvodába nem íratták be. A kötelező óvodáztatás alóli felmentés nevelési év közben is kérhető: a felmentést a szülőnek kell kérelmeznie a jegyzőnél, védőnői javaslat alapján. A gyermek legfeljebb 4. életévének betöltéséig kaphat felmentést. A szülőnek a felmentés iránti kérelmet meg kell indokolnia. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt, figyelembe véve a szociális bizottság javaslatát. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető bizottságot hív össze. Ha az óvoda elérte a létszámhatárt, erről írásban értesíti a fenntartót. Az intézménybe felvett gyermekeket az óvodavezető tartja nyilván. Az intézménybe felvett gyermekek csoportba történő beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembe vételével. Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata. A gyermek óvodai felvételének kritériuma a szobatisztaság és a megfelelő egészségi állapot. 22

23 Amennyiben a gyermek betöltötte a harmadik életévét, az óvoda nem tagadhatja meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, továbbá annak a gyermeknek a felvételét sem, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41. -a alapján jogosult a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére ill. akinek felvételét a gyámhatóság kezdeményezte. A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermekek számára kell biztosítani. akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szükség akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel kinek szülője, gondozója szociális helyzete miatt, az ellátásáról nem tud gondoskodni Ha az óvoda a jelentkezést elutasította a döntést írásos határozatba foglalja. A határozatot meg kell indokolni. A határozatnak jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatást is tartalmaznia kell. Az óvoda amennyiben van férőhelye - felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. Az a gyermek, akinek az esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban és azt követően válik tankötelessé. Ha a gyermek az iskolába lépés- hez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérésére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hat éves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. Azok a gyermekek, akik felvételt nyertek az óvodába, és jogviszonyuk a Határozaton szereplő dátummal megkezdődik, az óvodapedagógusok szervezésében és az általuk meghatározott napon ÓVODANYITOGATÓ PROGRAMON vehetnek részt az óvodában, óra között. 23

24 17. A TANKÖTELEZETTSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA Azok a gyermekek, akik adott év augusztus 31-én 6. életévüket betöltk iskolába kötelesek menni. Felmentést a szülő kérvényezheti, alapos indoklásokkal az Oktatási Hivatalnál. A gyermek az iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szülő is kezdeményezhet szakértői bizottsági vizsgálatot. szükséges a gyermek sajátos iskolai nevelésben-oktatásban való részvételéről dönteni és arra az óvoda javaslatot tesz, vagy a szülő kéri, és e kérdésben a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést. 18. KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁRSÁGÚ GYERMEK ÓVODAI FELVÉTELE Az óvodába jelentkező nem magyar állampolgár gyermeknél több szempontot is figyelembe kell venni. Ellenőrizendő: van-e a gyermeknek valamilyen állampolgársága van-e a gyermeknek magyar állampolgársága hány éves a gyermek van-e kísérője, törvényes képviselője tartózkodási jogcímüket igazolni tudják-e érvényes okmányokkal. Mindezekhez a gyermek és a kísérő, törvényes képviselő személyazonosító okmánya, útlevele ad választ. Az óvoda a Magyarország területén való tartózkodás jogcímét, és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezését, számát tartja nyilván. Az Európai Unió tagállamának polgára három hónapig minden külön engedély nélkül tartózkod- 24

25 hat Magyarországon. Ezt meghaladó tartózkodás esetén az óvodai ellátást megkaphatja, ha leg- alább egyik szülője Magyarországon három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító engedély- lyel rendelkezik. 19. A GYERMEK BENNTARTÓZKODÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELETEK Általános szabály, hogy a gyermek óvodában való tartózkodása idején csak óvónői felügyelet mellett tartózkodhat. Ez vonatkozik a reggeli és a délutáni ügyeletre is. Ettől rövid időre eltérni csak az óvodavezető engedélyével lehet. A gyermek napirendjét a csoportnaplóban kell rögzíteni. A munkarendet úgy kell kialakítani, a házirendben leírni, hogy a szülők az óvodai tevékenység zavarása nélkül hozhassák be, illetve vihessék haza a gyermeket. A gyermek benntartózkodásának rendjét a Házirendben megfogalmazottak szerint kell megvalósítani. 20. A GYERMEKEK TÁVOLMARADÁSÁNAK, MULASZTÁSÁNAK IGA- ZOLÁSA A beteg gyermek, az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek beteg, gondoskodik a többi gyermektől való elkülönítéséről, és a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek szüleit. Azt, hogy a gyermek egészséges, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség mi- att bekövetkezett távollét pontos időtartamát. 25

26 Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását a szülőnek igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a szülő írásbeli kérelmére az óvodapedagógustól vagy az intézmény vezetőjétől írásbeli engedélyt kapott a távolmaradásra, a gyermek beteg volt, és azt orvosi igazolással igazolja, a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségé- nek eleget tenni. Nem szerepel az igazolt hiányzás lehetőségei közt az, amikor a szülő előzetesen bejelenti az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi óvodába. Ez a változás szeptember 1-jétől bevezetendő hároméves kortól kötelező óvodáztatással függ össze. Amennyiben a gyermek valamilyen oknál fogva 10 nevelési napnál többet távol marad az intézménytől, de a férőhelyét szeretné a szülő fenntartani, úgy a felmentését írásban kell kérnie az óvoda vezetőjétől. Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. A szülőt értesíteni kell az igazolatlan mulasztás következményeiről. Az intézmény szükség esetén a gyermekjóléti szolgálat közreműködését is igénybe veheti. A miniszteri rendelet módosítása szeptember 1-jei hatállyal kibővítette az igazolatlan hiányzással kapcsolatos óvodai jelzési kötelezettséget. A miniszteri rendelet 51. -ának módosított (4) bekezdése szerint, ha: egy nevelési évben igazolatlanul öt nevelési napnál többet mulaszt, az óvoda vezető- jének értesítenie kell a gyermek tényleges tartózkodási helye szerinti illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot. Az értesítést követően intézkedési tervet készítenek. egy nevelési évben eléri a tíz nevelési napot, az óvoda vezetőjének a mulasztásról tájékoztatnia kell az általános szabálysértési hatóságot, azaz a járási hivatalt ha egy nevelési évben igazolatlanul eléri a húsz nevelési napot, az óvoda vezetőjének értesítenie kell az illetékes gyámhatóságot. Ez esetben a gyámhatóság a nevelési ellátás szüne- 26

27 teltetését rendeli el mindaddig, amíg a szülő a gyermek óvodába járását folyamatos jelleggel nem biztosítja. Az óvodáztatási támogatás: Az óvodáztatási támogatás szeptember 1-jével a hároméves kortól kötelező óvodáztatással összefüggésben megszűnt. A települési önkormányzat jegyzőjének a június 5-ét megelőzően megállapított óvodáztatási támogatásra való jogosultságot október 31-jével megszüntette. Megszűnik a gyermek in tézményi elhelyezés e, ha: a gyermeket másik óvoda átvette, a szülő írásban kijelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amely- ben a nyolcadik életévét betölti, a jegyző a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására 21. AZ ÉTKEZÉSI TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSÉRE, VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A szülő a nevelési éve elején nyilatkozatot tölt ki arról, hogy ingyenes étkezést igényel- avagy fizet gyermeke étkeztetéséért. Befizetés: szeptember 1-jétől módosultak a gyermekétkeztetés normatív kedvezményeinek szabályai. Az intézményi térítési díj 100%-át normatív kedvezményként kell biztosítani az óvodai nevelésben részesülő gyermek után, ha a gyermek: rendszeresen gyermekvédelmi kedvezményben részesül 27

28 ha a gyermek tartósan beteg, vagy olyan családban él, ahol tartósan beteg gyermeket nevelnek ha a gyermek olyan családban él, ahol 3 vagy több gyermeket nevelnek, tehát nagycsaládosok nevelésbe vették ha a gyermek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett, azaz nettó összegének 130 %-át. A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe, melyet egy formanyomtatványon kell nyilatkoznia a kedvezményre jogosító körülményről, és a formanyomtatványt az intézményhez be kell nyújtani. Aki nem nyilatkozik kedvezmény igénybevételéről, azok a családok az étkezési térítési díjról egy egy számlát fognak megkapni, melyet átutalással teljesíthetnek az óvoda bankszámlájára. Az étkezési térítési díjat a Német Nemzetiségi Önkormányzat Taksony képviselő-testülete határozza meg, az NNÖ-vel szerződésben álló gyermekétkeztetést végző cég élelmezésvezetőjének számításai alapján. A szülők által fizetett étkezési térítési díj csak a nyersanyag normát fedezi. Visszatérítés: A számítógépes rendszer működése alapján a térítési díj összegéből levonásra kerül a túlfizetés, így külön visszatérítés nem történik. A későbbiek folyamán a térítési díj összegéből levonásra kerül a túlfizetés, így külön visszatérí- tés nem történik. A lemondás rendje: A gyermek hiányzása esetén az étkezés lemondására a csoport faliújságán elhelyezett íven van lehetőség, a hiányzást megelőző nap 10 óráig. A huzamosabb hiányzást két nappal korábban kell jelezni, a következő naptól érvényes, és a túlfizetés jóváírható lesz a későbbiek folyamán. Betegség esetén az aznapi hiányzást fizetni kell, a többi napot nem. A be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt. Az ételadag megrendelése céljából a szülők részéről célszerű a hiányzás pontos jelzése. A befizetés elmulasztása esetén ha háromszori írásbeli figyelmeztetés ellenére önhibájából két 28

29 hónapot meghaladó fizetési hátralék keletkezik az óvodavezető a Fenntartó intézkedését kérheti. A hiányzás esetén az étkezés lemondására a csoport faliújságján elhelyezett íven van lehetőség, a hiányzást megelőző nap 10 óráig. A huzamosabb hiányzást egy nappal korábban kell jelezni, a következő naptól érvényes, és a túlfizetés jóváírható lesz a későbbiek folyamán. A teljes hét lemondása a megelőző hét péntekén 10 óráig történhet. Betegség esetén az aznapi hiányzást fizetni kell, a többi napot nem. A be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt. A bejelentés rendje: gyógyult vagy hiányzásból visszatérő gyermeket - az étkezések folyamatos biztosítása érdeké- ben előző nap 10 óráig ben (taksonyiovoda@gmail.com) vagy telefonon kérjük jelezni. 22. AZ ÓVODAI FOGLALKOZÁSOK, TEVÉKENYSÉGEK RENDJE, FORMÁI Helyi Pedagógiai Programunk kiindulási vonala a környezet megismerésére nevelés és a német nemzetiségi nevelés, a hagyományápolás, az érzelmi az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés. Ismereteket nyújtunk a gyermekeknek, tapasztalatok birtokába juttatjuk őket, majd ezekhez zenei, vizuális, matematikai, irodalmi fejlesztő feladatokat kapcsolunk tervezett kötetlen, kötött, alkalomszerű vagy rendszeres formában. Minden csoportban van német nemzetiségi nevelés, amely az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak, és egyéni fejlettségének megfelelően, a német nemzetiségi nyelvnek és kultúrának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja. 29

30 Óvodánkban a foglalkozások játékba integráltan szerveződnek. A naponta történő kezdeményezések során mindenki talál önmaga számára érdekes tevékenységet. A komplex foglalkozások formája lehet kötött vagy kötetlen. Az óvodapedagógusok e tevékenységeket a csoportnaplókban egy nevelési évre előre foglalkozási áganként tervezik. Intézményünk kollektívája az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja és a Nemzeti, etnikai ki- sebbség óvodai nevelésének irányelve alapján készítette el a helyi Pedagógiai programját, mely tartalmazza az óvoda nevelési alapelveit, célkitűzéseit, azokat a nevelési feladatokat, amelyek biztosítják a gyermekek fejlődését, érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelést, a szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatá- sát. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyereket, hogy megismerje a szűkebb és a tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális értékek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és a családhoz való kötődés alapja. Rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó szépre és jóra, mindazok megbecsülésére. az egészséges életmód, a testápolás, a tisztálkodás, az étkezés, különösen a magas cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és telítetlenzsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek, gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítását. a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, a szülő, gyermek, pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit, a nemzeti és etnikai kisebbség óvodai nevelésben résztvevők kisebbség kultúrájának ápolásával járó feladatokat, a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését tartalmazó nevelési program megfogalmazza a fogyatékosságból eredő hiányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet is, 30

31 a nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét, óvodában folyó nevelőmunka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási (IMIP) rendszerét A mindennapi testedzés formái: mindennapos testnevelés, játékos, utánzójellegű mozgás minden csoportban tartásjavító prevenció beépülése a napi testnevelésbe, a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakítása a gyermekek mozgásos játékigényének kielégítése természetes mozgások fejlesztése, az óvodakertben lévő mászókák és eszközök segítségével. Feladatunk a motoros készségek, mozgásjártasságok, mozgáskészségek fejlesztésével az alapmozgások begyakorlása, a nagymozgásoktól a finommotorikáig. 23. ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS Az intézményi megemlékezések, a nemzeti és az egyéb ünnepek megünneplésének időpontját a jelen szabályzat, továbbá a nevelési év rendjére vonatkozó munkaterv határozza meg. Az éves munkatervben kijelöljük a rendezvények idejét és azt a pedagógust, aki az évi ünnepélyek, megemlékezések, hagyományápoló rendezvények megszervezéséért, lebonyolításáért szakmailag felelős. A farsang, az anyák napja, és a nevelési év végi műsorok nyilvánosak. Ezekre meghívhatók a szülők és más vendégek is. Az ünnepélyek, megemlékezések csoportonként, ill. közösen is szervezhetők. Az ünnepet kellő időt biztosítva a felkészülésre az óvónő a gyerekek számára ért- 31

32 hető tartalommal, formával tegye emlékezetessé, bensőségessé. A nevelőtestület és a szülők kezdeményezésére más ünnepélyek, megemlékezések és hagyományápoló rendezvények is nyilvánossá tehetők. Egyéb rendezvények, események, a tanulmányi kirándulások, séták és színházlátogatások, sportnapok szervezésére ugyancsak a munkaterv szerint kerül sor. Az intézmény épületét a 132/2000. (VII.14.) Kormányrendelet alapján egész évben, az előírásoknak megfelelő formában nemzeti színű zászlóval fel kell lobogózni. A gyermekközösséggel kapcsolatos megemlékezéseket, német nemzetiségi hagyományokat különböző szervezési formában az éves óvodai munkaterv tartalmazza, amit az óvónők saját csoportjukban egyedivé alakítanak, konkretizálnak. 24. A GYERMEKEK HAGYOMÁNYOKON ALAPULÓ ÜNNEPEI AZ INTÉZMÉNYBEN Német nemzetiségi hét (az óvodában működő német nemzetiségi munkaközösség szervezésében) Mikulás (a pedagógusok szervezésében) Advent (a pedagógusok szervezésében) Karácsony (a pedagógusok szervezésében) Farsang (a pedagógusok szervezésében) Húsvét (a pedagógusok szervezésében) Anyák napja (a csoportos óvodapedagógusok szervezésében) Tavaszköszöntő (a pedagógusok szervezésében) Gyermeknap (a pedagógusok szervezésében) Ballagás (a mindenkori nagycsoportos pedagógusok szervezésében) 32

33 A természet ünnepei: Madarak és fák napja (az óvodában működő környezet munkaközösség szervezésében) Víz világnapja (csoportos óvodapedagógusok szervezésében) Föld napja (az óvodában működő környezet munkaközösség szervezésében) Borbála/Barbara nap (a csoportos óvodapedagógusok szervezésében) Környezetvédelmi világnap (az óvodában működő környezet munkaközösség szervezésé- ben) További ünnepek, rendezvények: Szüreti Mustra (A taksonyi Lokálpatrióta Egyesület szervezésében) A mese világnapja (a pedagógusok szervezésében) Zene világnapja (a pedagógusok szervezésében) Állatok világnapja (az óvodában működő környezet munkaközösség szervezésében) Márton nap (Német Nemzetiségi Önkormányzat Taksony szervezésében) Március 15. (Óvodai szintű megemlékezés) Egészséghét (az óvodában működő környezet munkaközösség szervezésében) Kitelepítési emléknap (NNÖ szervezésében) A Magyar Kultúra napja Tracht Tag A csoporton belül a csoportban dolgozó pedagógusok vezetésével van lehetőség a gyermek névnapjának és születésnapjának megünneplésére. Az intézményi szervezés igyekszik lehetővé tenni, hogy nyílt rendezvényeken a szülők együtt ünnepelhessenek gyermekeikkel és az óvodapedagógusokkal. A helyi pedagógiai programban nem szereplő kirándulásokkal, színház-, múzeumlátogatásokkal kapcsolatos kiadásokat a szülők fizetik (előzetes megbeszélés alapján). A kiránduláshoz a szülő/gondviselő írásos beleegyezése szükséges. 33

34 Az intézményben dolgozók hagyományos ünnepei, eseményei: nyugdíjba menő munkatárs búcsúztatása pedagógusnap, közalkalmazottak napja évzáró party közös kirándulás karácsonyi összejövetel advent első vasárnapján gyertyagyújtás a Fő téren, közös éneklés az iskolai pedagógusok- kal Hagyományos rendezvényeink: tavasszal csoportonkénti kirándulások (a nagyobb csoportoknak) adventi kézműves délután (csoportokban) évzáró barkács-délután (csoportokban) vagy gyermeknapi játékos sportvetélkedő (óvoda szinten csoportonként) kétévente bál az óvoda javára (abban az évben, amikor nem szerepelünk az adventi vásá- ron) adventi vásáron meseelőadás (abban az évben, amikor nem rendezünk bált) Az intézmény hagyományápolásának körébe tartozó konkrét események, rendezvények nevét a helyi pedagógiai program tartalmazza: A hagyományápolással kapcsolatos feladatok: német nemzetiségi hagyományok, szokások A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglevő hírnevének megőrzése, illetve növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése ré- vén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományőrzés eszközei: ünnepségek, rendezvények egyéb eszközök (például kiadványok, újság, honlap) Az intézmény hagyományai érintik: 34

35 az intézménnyel jogviszonyban álló gyermekeket az intézmény dolgozóit a szülőket A hagyományápolás érvényesülhet továbbá: az intézmény jelképhasználatával (pl: nemzetiségi zászló, jelvény) a gyermekek ünnepi (nemzetiségi ruha) viseletével az óvodai dolgozók ünnepi (nemzetiségi ruha) viseletével az intézmény belső dekorációjával A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. 25. BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ÉS FORMÁJA 25.1.AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE Az intézmény vezetője magasabb vezető beosztású közalkalmazott, akit a Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete nevez ki, a KÖZIG-ÁLLÁS felületén meghírdetett pályázat útján. A nemzetiségi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetében Nkt. 31. (2) d) a fenntartó pályáztatás és további eljárás nélkül is adhat intézményvezetői megbízást, nem kell alkalmazni a 67. (7) bekezdésében és a 83, (3) bekezdés e) pontjában foglaltakat. Az óvodavezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét, felelősségét, feladatait a Köznevelési Törvény alapján a Fenntartó határozza meg. Az óvoda vezetője felel a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerének működéséért, a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő 35

36 és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekek egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik: a nevelőtestület vezetése a pedagógiai munka irányítása, ellenőrzése a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése, ellenőrzése a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi- és tárgyi feltételek biztosítása a Szülői Szervezettel való együttműködés a Közalkalmazotti Tanáccsal való együttműködés az intézmény pedagógiai programjának jóváhagyása a német nemzetiségi hagyományok felkutatása, ápolása és átörökítése nemzetiségi tudat kialakítása a másság megismerése, elfogadtatása munkáltatói, továbbá a kiadványozási (aláírási) jogkör gyakorlása munkaköri leírások elkészítése Az intézmény vezetője felelős: az intézményi szabályzatok elkészítéséért az óvoda belső ellenőrzési csoportjának működtetéséért a nemzeti- és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért a Fenntartó fel Az intézményvezető közvetlenül irányítja: a gyermekvédelmi munkát a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenységet a munka- és tűzvédelmi tevékenységet 36

37 a karbantartó-gondnoki-kertész-fűtő feladatokat ellátó személy munkáját a dajkák munkáját Az óvoda vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el: rendkívüli időjárás járvány természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt az óvoda működtetése nem biztosítható, vagy az intéz- kedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna vagy áthelyezett munkanapok esetében kellő mennyiségű gyermeklétszám hiánya esetén Intézkedéséhez be kell szereznie a fenntartó egyetértését, illetve ha ez nem lehetséges a fenntartót haladéktalanul értesíteni kell AZ ÓVODAVEZETŐ-HELYETTES Az óvodavezető-helyettest az intézmény vezetője választja ki, a nevelőtestület előzetes véleményének alapján. Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az óvodavezető távolléte esetében az intézményben teljes vezetői jogkört gyakorol, kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Intézkedési jogköre a gyermek biztonságos megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Nevelési területe közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. Közvetlenül szervezi és irányítja az óvodai dajkák munkáját. A helyettes felelős: a házi továbbképzések megszervezéséért a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért 37

38 a szülői munkaközösség működésének segítéséért az óvodai dolgozók helyettesítési beosztásának elkészítéséért a helyettesi feladatot ellátó óvodapedagógusok munkájának ellenőrzéséért az óvodapedagógusok szakmai munkájának ellenőrzéséért a dolgozók szabadságainak nyilvántartásáért, a szabadságolási terv elkészítéséért a dajkák munkájának ellenőrzéséről Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. 26. A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLAT- TARTÁS RENDJE 26.1.A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE Az óvodavezető és a helyettese legalább heti egy alkalommal megbeszélést tartanak. A vezetőséget (helyettes, munkaközösségvezetők) heti egy alkalommal össze kell hívni. Az összehívásról a vezető gondoskodik. A jogszabálynak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuknak megfelelően részleges önállósággal, ill. sajátos feladatokkal és jogosítványokkal rendelkezik: a nevelőtestület a dajkák (NOKS) a pedagógiai asszisztensek (NOKS) szakmai munkaközösségek ügyintézők technikai dolgozók 38

39 26.2.ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG Az alkalmazotti közösséget az intézményben dolgozó valamennyi közalkalmazott alkotja. Tagjainak feladatait a munkaköri leírásuk tartalmazza, melynek aktualizálása minden év szeptember 1- jéig megtörténik. Alkalmazotti értekezletet kell tartani: a köznevelési törvényben meghatározott fenntartói döntések előzetes véleményezésére, amelyek az intézmény megszűntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásá- val, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával és intézményvezető választáskor vagy olyan fontos esetekben, amikor azt az intézmény vezetője szükségesnek tartja 26.3.A NEVELŐTESTÜLET A nevelőtestület a 2011.évi CXC. Köznevelési Törvény 70. szerint, a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület dönt: a pedagógiai program elfogadásáról az SZMSZ elfogadásáról a vezető éves munkatervének elfogadásáról a vezetői elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról munkaközösségi beszámolók elfogadásáról 39

40 a továbbképzési program elfogadásáról a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról a házirend elfogadásáról A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet: a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben külön jogszabályban meghatározott ügyekben A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések. A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: nevelési program elfogadása szervezeti és működési szabályzat elfogadása A nevelőtestület értekezletei: a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleten, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg A nevelési év tervezett nevelőtestületi értekezletei: tanévnyitó értekezlet (augusztus utolsó keddje) havonta megtartandó munkaértekezletek (minden hónap első keddje) tanévzáró értekezlet (június első péntek) Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha az óvodavezető összehívja a nevelőtestület egyharmada kéri szülői szervezet kezdeményezi, és azt a kezdeményezést a nevelőtestület elfogadja A nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. 40