S Z E R V E Z E T I ÉS M Ű K Ö D É S I S Z A B Á L Y Z A T

Átírás

1 Az intézmény OM azonosító száma: S Z E R V E Z E T I ÉS M Ű K Ö D É S I S Z A B Á L Y Z A T Összeállította: Elfogadta: Jóváhagyta: Engert Mária Éva óvodavezető Készült: október 1. Az óvoda nevelő-testülete Bálint Gyöngyi NNÖ elnöke, a Fenntartó nevében Érvényes: visszavonásig 1

2 TARTALOM 1. bevezető A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi háttere Az intézmény működési rendjét és tartalmi munkáját meghatározó alapdokumentumok A szabályzat hatálya Hatályba lépés Az intézmény általános jellemzői Az intézmény adatai, jellemzői: az intézmény alaptevékenysége Az intézmény vagyona Az alap- és kiegészítő tevékenység forrásai A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások Az intézmény szervezeti felépítése A működés rendje A gyermekek fogadása (nyitva tartás), a vezetők benntartózkodása Nyári zárás Óvodai nevelés nélküli munkanapok

3 8. A nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodás rendje, azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel A nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodás rendje, azok számára, akik jogviszonyban állnak az intézménnyel A vezető benntartózkodásának rendje Az intézmény képviseletére jogosultak Gyermekek az intézményben A felvétel rendje A tankötelezettség megállapítása Külföldi állampolgárságú gyermek óvodai felvétele A gyermek benntartózkodására vonatkozó rendeletek A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolása Az étkezési térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó szabályok Az óvodai foglalkozások, tevékenységek rendje, formái A belső kapcsolattartás rendje és formája Az intézmény vezetője Az óvodavezető-helyettes A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A kapcsolattartás rendje alkalmazotti közösség A nevelőtestület Szakmai munkaközösségek A nem pedagógus munkakörben alkalmazottak

4 16. Család- és Gyermekvédelmi felelős Közalkalmazotti Tanács A Szülői Szervezet Intézményi elhatározás alapján szabályozandó kérdések A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés Többletmunkában való részvétel Minőségi munka Panaszkezelési eljárás Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettek Az óvodai alkalmazottak munkarendje Az intézmény kapcsolatai Az óvoda és a szülők közötti kapcsolat Egyéb oktatási-pedagógiai intézményekkel való kapcsolat Pedagógiai Szakszolgálat A Kistérségi intézményekkel való kapcsolat Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat Egészségügyi Szolgáltató Fenntartó Nemzetközi kapcsolatok Egyéb kapcsolatok Az intézményt támogató szervezetek

5 24. Az intézmény és a helyiségek használati rendje Egyéb rendelkezések A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Intézményi védő, óvó előírások riasztási rend Az intézmény dokumentumainak nyilvánossága Záró és értelmező rendelkezések Egyéb jogszabály által nem szabályozandó - de más szabályozásban szabályozható - kérdések Az intézmény helyiségeinek bérbe adása Záradék BEVEZETŐ 1.1.A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá 5

6 a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Az SZMSZ az intézmény szervezetének működését meghatározó helyi szabályozás, amely a magas színvonalú munkavégzés szervezeti hátterét, továbbá a partnerek együttműködését biztosítja. 1.2.A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT JOGSZABÁLYI HÁT- TERE - A többször módosított évi XXII. tv A munka törvénykönyvéről (Mt.) - 20/2012.(VIII.31. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről - A többször módosított évi XXXIII. tv. A közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) - A többször módosított 138/1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben (Kjtvhr.) - A többször módosított évi XXXVIII. törvény az államháztartásról (Áht.) - A többször módosított Az évi LXXIX. törvény a közoktatásról (Ktv.)A többször módosított 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről (R.) - 137/1996.(VIII.28) Korm. rendelet - Az óvodai nevelés országos alapprogramjáról évi XXXI törvény: A gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról - A többször módosított 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről (Ámr.) - Elektronikus információszabadságról szóló évi XC törvény - 11/1999. (V.14.) EÜ rendelet - A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésről szóló 24/2000. (VIII. 29.) 6

7 évi C törvény a számvitelről, - Katasztrófák elleni védekezésről szóló 37/2001. (X. 12.) OM rendelet - 3/2002. (II.15) OM rendelet A közoktatás a minőségbiztosítás és minőségfejlesztéséről - 193/2003.(XI.26.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről - Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. tv. - Egyes vagyonnyilatkozati tételi kötelezettségekről szóló évi CLII. törvény - A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló évi CV. törvény évi CXC. törvény a Nemzeti Köznevelésről 1.3. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT ÉS TARTALMI MUNKÁJÁT MEGHATÁROZÓ ALAPDOKUMENTUMOK - Alapító okirat - Pedagógiai Program (PP) - Az óvodavezető éves munkaterve - Csoportnaplók - Házirend - Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) 2. A SZABÁLYZAT HATÁLYA Az SZMSZ és az óvodai szabályzatok betartása kötelező érvényű az intézmény valamennyi alkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, szolgáltatásait igénybe veszik, valamint akik részt vesznek a feladatainak 7

8 megvalósításában. (pl.: gyermekek, szülők, logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus, gyermekorvos) A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakról a szülőket tájékoztatjuk. A Szervezeti és Működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén: - a közalkalmazottakkal szemben az óvodavezető munkáltatói jogkörben eljárva hozhat intézkedéseket - egyéb jogviszonyban állókra, illetve nem állókra, - a gyerekeket, a szülőket vagy más, nem az óvodában dolgozó, személyt -, az óvoda vezetőjének, helyettesének illetve dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakról. 3. HATÁLYBA LÉPÉS A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el - a szülői szervezet egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a Fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ. Az SZMSZ módosítására a törvényi előírásoknak megfelelően, akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban módosítás áll be, ha a nevelőtestület javaslatot tesz rá, valamint ha a szülői szervezet kéri. 4. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 8

9 4.1. AZ INTÉZMÉNY ADATAI, JELLEMZŐI: Az intézmény neve: Az intézmény székhelye: 2335 Taksony Szent Anna tér 1. Intézményvezető neve: Engert Mária Éva Intézményvezető-helyettes: Ambrus Krisztina A költségvetési szerv típusa: napközi otthonos óvoda LXXIX. tv. alapján Az intézmény alapítója, Taksony Községi Tanács 1946 és az alapítás éve: Napköziotthonos óvoda 1947 Napköziotthonos Óvoda Német Nemzetiségi Óvoda 2008 Az intézmény fenntartója: Német Nemzetiségi Önkormányzat Taksony Az intézmény felügyeleti szerve: Német Nemzetiségi Önkormányzat Taksony székhelye: Taksony Iskola u. 1. Az intézmény felügyeleti szervének vezetője: Bálint Gyöngyi, a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke Típus szerinti besorolás: Az óvoda részben önálló jogi személy. A köznevelési törvényben foglaltak alapján önálló jogi személyiséggel rendelkezik. Jogszabályban meghatározott: óvodai nevelés Az intézmény jogállása: Részben önálló jogi személy A költségvetési szerv finanszírozása:központi költségvetési A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszám: Alkalmazottak száma: 40 fő Gyerek csoportok száma: 10 9

10 Felvehető maximális gyereklétszám:250 fő Az alapító okirat kelte: szeptember 1. Bélyegző szöveges leírása: 2335 Taksony, Szent Anna tér 1. Hosszú bélyegző lenyomata Körbélyegző lenyomata Az intézményvezető cégszerű aláírása:.. (Engert Mária Éva) 4.2. AZ INTÉZMÉNY ALAPTEVÉKENYSÉGE A köznevelésről szóló évi CXC törvény bekezdése alapján az óvoda 3 éves kortól a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés keretében végzik a német nemzetiségi nevelést, a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy organikus okra vissza nem vezethető tartós rendellenessége miatt gondozásba vett, sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését. Az intézmény működési területe: a szakmailag önálló nevelési intézmény a település 3-7 éves gyermekeinek áll rendelkezésére. Ezt meghaladóan üres férőhelyeivel a szabad óvodaválasztás érvényesítését szolgálja. Az óvoda a családi neveléssel együtt megalapozza a gyermek személyiségének és képességeinek fejlődését, az iskolai nevelést. Az intézmény OM azonosító száma:

11 Az intézmény törzsszáma: A költségvetési szerv TEÁOR száma: 8510 megnevezése: iskolai előkészítő oktatás A költségvetési szerv adószáma: Államháztartási szakágazat száma: Államháztartási szakágazat megnevezése: Óvodai nevelés Kormányzati funkció száma, megnevezése száma megnevezése nemzetiségi óvodai nevelés ellátás, szakmai feladatai óvodai nevelés, ellátás, működtetési feladatai gyermekétkeztetés köznevelési intézményben Szakfeladatok száma, megnevezése Szakfeladat száma Szakfeladat megnevezése óvodai intézményi étkeztetés Nem lakóingatlan bérbeadása és üzemeltetése Az óvoda, mint költségvetési szerv vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Az intézmény vagyona 1134/2 helyrajzi számú ingatlan ingyenes használata, valamint vagyonértékű jogok, tárgyi eszközök (gépek, berendezések, felszerelések stb.) állóeszközleltár szerint. 11

12 Az intézményi vagyon feletti rendelkezési jogosultság Az intézmény működéséhez szükséges ingó és ingatlan vagyontárgyak az alapító tulajdonát képezik. Az intézmény vagyonát az intézmény vezetője működteti. A zavartalan működtetés biztosítása mellett, az alaptevékenység sérelme nélkül az óvoda helyiségei az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 3/2011.(II.24) számú önkormányzati rendelet betartásával- hasznosíthatók, de el nem idegeníthetők. A költségvetési szerv a vagyon feletti rendelkezés jogát az Önkormányzat képviselőtestületének a mindenkori, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló rendelete szerint jogosult gyakorolni AZ ALAP- ÉS KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG FORRÁSAI Az intézmény alap-, és kiegészítő tevékenységének forrását a Német Nemzetiségi Önkormányzat Taksony, mint fenntartó, a mindenkori költségvetésben biztosítja. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetője magasabb beosztású közalkalmazott, akit a Német Nemzetiségi Önkormányzat Taksony Képviselő-testülete nevez ki. Az intézmény munkavállalóinak foglalkoztatási jogviszonya: a munkavállalók foglalkoztatása közalkalmazotti jogviszony keretében történik, rájuk a közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. tv. valamint a évi törvény a Munka Törvénykönyvéről irányadó. Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény vezetője, valamint, az általa megbízott intézményi dolgozó. 12

13 5. A KÖLTSÉGVETÉS TERVEZÉSÉVEL ÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAP- CSOLATOS KÜLÖNLEGES ELŐÍRÁSOK A költségvetési szerv az irányító szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. A fenntartási, működési költségeket az évente összeállított, az irányító szerv által jóváhagyott elemi költségvetésben kell meghatározni. A költségvetés tervezésével, végrehajtásával és beszámolásával kapcsolatos feladatok végrehajtását a Német Nemzetiségi Önkormányzat, valamint az óvoda között meglévő mindenkor hatályos Együttműködési Megállapodás alapján kell elvégezni. 6. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE óvodavezető gazdasági vezető nemzetiségi referens óvodavezető-helyettes óvodatitkár munkaközösség vezetők Közalkalmazotti Tanács óvodapedagógusok konyhai alkalmazottak dajkák karbantartó 13

14 7. A MŰKÖDÉS RENDJE Az óvodai nevelési év szeptember 1-jétől következő év augusztus 31-ig, a szorgalmi időszak szeptember 1-jétől következő év május 31-ig tart A GYERMEKEK FOGADÁSA (NYITVA TARTÁS), A VEZETŐK BENN- TARTÓZKODÁSA Az intézmény hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel egész évben folyamatosan működik. Eltérő az intézményi munkarend, a gyermekek fogadásának rendje abban az esetben, ha a nemzeti ünnepek miatt az általános munkarend, a munkaszüneti napok rendje másképpen alakul. A nyitvatartási idő napi 11 óra: 6 órától 17 óráig. A gyermekeket 6 órától óvodapedagógus fogadja, és felügyeletükről 17 óráig óvodapedagógus gondoskodik. Reggel 7 óra előtt, illetve délután 16 óra után a gyermekekkel óvodapedagógus, összevont csoportban, illetve ügyeleti rendszerben foglalkozik. A reggeli érkezés folyamatos. 6 órától 7 óráig egy csoportban gyülekezünk, 7 órától mindenki a saját csoportjában tartózkodik. A gyermekeket a délutáni pihenés előtt és 13 óra között lehet elvinni az óvodából. A délutáni hazavitel folyamatos, 15 órától 17 óráig. A gyermeket az intézménybe érkezéskor az óvodapedagógusnak kell átadni, aki átveszi a gyermek felügyeletét. Csak azért a gyermekért vállalunk felelősséget, akit a szülő az óvodapedagógusnak személyesen átadott. 14

15 Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők a házirendben szabályozottak szerint gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék. A szülőknek a nyitvatartási időn belül gondoskodniuk kell gyermekük hazaviteléről. A gyermeket csak a gondviselő szülő, illetve 14 év feletti családtag viheti el. Ha a szülő helyett más felnőtt viszi el a gyermeket az óvodából, azt a szülőnek közölnie kell az óvodapedagógussal. Ha ezt valamilyen rendkívüli esemény miatt nem tudják megtenni, értesíteniük kell az óvodát, hogy a gyermek megfelelő elhelyezéséről gondoskodni tudjunk. Amennyiben a szülő nem gondoskodik gyermeke hazaviteléről, akkor a Gyermekjóléti Szolgálat segítségét vesszük igénybe. A Munkavédelmi Szabályzat és az ÁNTSZ előírása alapján a gyermekükért érkező szülők, hozzátartozók rövid időn belül hagyják el gyermekükkel az intézmény területét, mivel az óvodapedagógusok csak az itt maradó gyermekek testi épségéért vállalnak felelősséget. Az intézmény játszóterét és egyéb helyiségeit óvodapedagógus felügyelete nélkül a gyermekek nem használhatják. A bejárati ajtót reggel 8 órától ig és 13 órától 15 óráig zárva kell tartani a gyermekek biztonsága és a vagyontárgyak megóvása érdekében. A kapuzárást követően a kaputelefon segítségével lehet az épületbe bejutni. A kaputelefont az óvodatitkári irodából az óvodatitkár kezeli. Az intézmény üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt, ill. karácsony és újév között szünetel. Az iskolai őszi,- téli,- tavaszi szünetek, nevelés nélküli munkanapok, valamint az áthelyezett munkanapok előtt 7 nappal igény felmérést végzünk a szülők körében az óvodai ellátásra illetve étkezés megrendelése céljából. A szülő a kérdőív aláírásával jelzi igényét. A nevelés nélküli munkanapról a szülőket szeptemberben tájékoztatjuk. 15

16 7.2. NYÁRI ZÁRÁS Az intézmény üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva tartás alatt szünetel, ilyenkor történik az intézmény szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. Az intézmény nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig a szülőket tájékoztatjuk. A nyári zárás előtt 30 nappal összegyűjtjük a gyermekek elhelyezésére vonatkozó igényeket, hogy a szülő mikortól meddig igényli az óvodai ellátást. Erre az étel megrendelése miatt van szükség. Az igényt a szülő aláírásával igazolja. Ha lemondás nem történik - amit a csoport hirdetőtábláján írásban tehet meg a szülő, min. 2 nappal hamarabb -, akkor köteles az étkezési térítési díjat kifizetni ÓVODAI NEVELÉS NÉLKÜLI MUNKANAPOK Az óvodai nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben 5 nap. Az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját az óvodai nevelési év rendjére vonatkozó óvodai munkaterv határozza meg. Az időpontokról az intézmény megfelelő módon - pl. a hirdetőtáblán történő elhelyezéssel - a nevelés nélküli munkanap miatti zárva tartást megelőzően legalább hét nappal tájékoztatja a szülőket. Felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy a tájékoztatást követő három napon belül, de legkésőbb a nevelés nélküli munkanapot megelőző napig írásban jelezzék az intézményvezetőnél, ha a nevelés nélküli munkanapon igénylik a gyermekük felügyeletét. A szülő aláírásával igazolja, ha az adott nevelés nélküli munkanapon igényt tart az óvodai ellátásra. 16

17 Igény esetén az óvodai nevelés nélküli munkanapokon biztosítandó gyermek felügyelet szükségességéről az óvodavezető dönt, és amennyiben azt indokoltnak tartja (minimum egy csoport egyharmada, azaz minimum 9 fő), gondoskodik a felügyelet biztosításáról. 8. A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN VALÓ BENNTARTÓZKO- DÁS RENDJE, AZOK SZÁMÁRA, AKIK NEM ÁLLNAK JOGVISZONYBAN AZ INTÉZMÉNNYEL A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodatitkár-gazdasági ügyintézőnél jelentik be, hogy milyen ügyben kívánnak megjelenni az intézményben. Az óvoda bejárati ajtajának zárását követően a csengetésre ajtót nyitó személynek a belépőket az óvodatitkárhoz kell kísérni. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az intézmény vezetőnek jelenti be. Fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történő előzetes egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok látogatását az óvodával időszakosan (szülők), vagy egyáltalán nem jogviszonyban álló személyek részére az óvodavezető engedélyezi. Az intézményre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, baleset-megelőzési szabályokat a munkavédelmi-tűzvédelmi szabályzat tartalmazza, ennek ismertetése minden év szeptember első nevelőtestületi, ill. szülői értekezletén történik, a munkavédelmi és tűzvédelmi felelős tartja. 17

18 9. A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN VALÓ BENNTARTÓZKO- DÁS RENDJE, AZOK SZÁMÁRA, AKIK JOGVISZONYBAN ÁLLNAK AZ INTÉZMÉNNYEL Az óvodában tartózkodás rendjét a Házirend rögzíti. Az óvodában dolgozó közalkalmazottak benntartózkodásának rendje az éves munkatervben, valamint az óvodatitkár irodájában, a dolgozók számára jól látható helyen található. A napi munkavégzés igazolására kötelezően előírt jelenléti ív szolgál, mely külön bontásban tartalmazza a kötelező óraszám ledolgozását, a kötelező óraszámon felüli egyéb tevékenységek idejét, a túlórákat, a helyettesítések idejét, az ügyeleti időt, a távolmaradás idejét és okát. 10. A VEZETŐ BENNTARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE Az intézmény nyitvatartási idején belül reggel 7 óra és délután 17 óra között az intézmény vezetőjének, vagy helyettesének az intézményben kell tartózkodnia. Az óvodavezető távolléte esetén a helyettes olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok. Döntési jogköre, kizárólag az intézményvezető jogkörébe utalt ügyekre nem terjed ki. Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés ellátása fenntartói intézkedés alapján történik. Az óvodavezető és szakmai helyettese egyidejű távolléte esetén az intézményben leghosszabb ideje foglalkoztatott, határozatlan időre alkalmazott pedagógus helyettesíti, aki felel az intézmény biztonságos működéséért. Intézkedési jogköre csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedésekre, döntésekre terjed ki. 18

19 11. AZ INTÉZMÉNY KÉPVISELETÉRE JOGOSULTAK Az intézmény külső képviseletét (Pl.: sajtó előtt, fenntartó előtt) csak az óvoda vezetője, valamint az általa megbízott intézményi dolgozó láthatja el. (Kommunikációs szabályzat) Helyettesítési rend: 1. Engert Mária Éva intézményvezető 2. Ambrus Krisztina intézményvezető-helyettes 3. Olekszáné Kecskés Marianne rangidős óvodapedagógus 4. Oláh Zsoltné rangidős német nemzetiségi óvodapedagógus 5. Nagy János Istvánné óvodapedagógus 19

20 12. GYERMEKEK AZ INTÉZMÉNYBEN A FELVÉTEL RENDJE - Az óvoda a fenntartó által meghatározottak szerint az óvodai jelentkezés idejét és módját a határidő előtt legalább 30 nappal - köteles nyilvánosságra hozni. (A beiratkozáshoz szükséges okmányok: a gyermek születési anyakönyvi kivonata, TAJ kártya, gyermek és szülő lakcímét igazoló kártya) Intézményünkbe felvételt nyerhet az a gyermek, aki Taksony közigazgatási területén lakik vagy életvitelszerűen itt tartózkodik, vagy szülei a településen dolgoznak. Év közben is lehetséges gyermek beíratása az óvodába, amennyiben szabad férőhely van az intézményben. Az óvodai felvételnél előnyt élvez az a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, akit a Gyermekjóléti Szolgálat - Gyermekvédelmi Osztály óvodába delegál. Az óvoda vezetője az önkormányzat jegyzőjétől kapott nyilvántartás alapján értesíti a jegyzőt, ha a körzetbe tartozó óvodaköteles gyermeket az óvodába nem íratták be. Az óvoda vezetője értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodás helye szerint illetékes jegyzőt, ha olyan gyermeket vett fel, akinek lakóhelye, ill. tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény felvételi körzetében van. Kötelező az óvodai beíratása annak a gyermeknek, aki adott év augusztus 31-ig betölti a 3. életévét, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. A kötelező óvodáztatás alóli felmentés nevelési év közben is kérhető: a felmentést a szülőnek kell kérelmeznie a jegyzőnél, a fenntartó pedig csak az óvodavezető, valamint védőnő egyetértésével az ötödik életév betöltéséig adhat felmentést. A szülőnek a felmentés iránti kérelmet meg kell indokolnia. 20

21 Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt, figyelembe véve a szociális bizottság javaslatát. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető bizottságot hív össze. Ha az óvoda elérte a létszámhatárt, erről írásban értesíti a fenntartót. Az intézménybe felvett gyermekeket az óvodavezető tartja nyilván. Az intézménybe felvett gyermekek csoportba történő beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének figyelembe vételével. Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata. A gyermek óvodai felvételének kritériuma a szobatisztaság és a megfelelő egészségi állapot. Amennyiben a gyermek betöltötte a harmadik életévét, az óvoda nem tagadhatja meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, továbbá annak a gyermeknek a felvételét sem, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 41. -a alapján jogosult a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére ill. akinek felvételét a gyámhatóság kezdeményezte. A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermekek számára kell biztosítani. akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szükség akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel kinek szülője, gondozója szociális helyzete miatt, az ellátásáról nem tud gondoskodni Ha az óvoda a jelentkezést elutasította a döntést írásos határozatba foglalja. A határozatot meg kell indokolni. A határozatnak jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatást is tartalmaznia kell. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. Az a gyermek, akinek az esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az 21

22 óvodában részesül ellátásban és azt követően válik tankötelessé. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérésére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hat éves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését A TANKÖTELEZETTSÉG MEGÁLLAPÍTÁSA Knt.21. (1) A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg. (2) Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban a) amennyiben a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, ezt igazolja, b) dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről, c) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha ca) a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen nem dönthető el a gyermek fejlődésének nyomon követéséről szóló óvodai dokumentumok alapján, cb) a gyermek nem járt óvodába, cc) a szülő nem ért egyet az a) pont szerint kiállított óvodai igazolással vagy a b) pont szerinti döntéssel, vagy d) szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából annak eldöntésére, hogy az augusztus 31-ig a hetedik életévét betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai nevelésben. 22

23 (3) A gyermeke iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szülő is kezdeményezhet szakértői bizottsági vizsgálatot. b) szükséges a gyermek sajátos iskolai nevelésben-oktatásban való részvételéről dönteni és arra az óvoda javaslatot tesz, vagy a szülő kéri, és e kérdésben a szakértői bizottság korábban nem hozott döntést KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁRSÁGÚ GYERMEK ÓVODAI FELVÉTE- LE Az óvodába jelentkező nem magyar állampolgár gyermeknél több szempontot is figyelembe kell venni. Ellenőrizendő: - van-e a gyermeknek valamilyen állampolgársága - van-e a gyermeknek magyar állampolgársága - hány éves a gyermek - van-e kísérője, törvényes képviselője - tartózkodási jogcímüket igazolni tudják-e érvényes okmányokkal. Mindezekhez a gyermek és a kísérő, törvényes képviselő személyazonosító okmánya, útlevele ad választ. Az óvoda a Magyarország területén való tartózkodás jogcímét, és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezését, számát tartja nyilván. Az Európai Unió tagállamának polgára három hónapig minden külön engedély nélkül tartózkodhat Magyarországon. Ezt meghaladó tartózkodás esetén az óvodai ellátást megkaphatja, ha legalább egyik szülője Magyarországon három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító engedélylyel rendelkezik. 23

24 12.4. A GYERMEK BENNTARTÓZKODÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELE- TEK Általános szabály, hogy a gyermek óvodában való tartózkodása idején csak óvónői felügyelet mellett tartózkodhat. Ez vonatkozik a reggeli és a délutáni ügyeletre is. Ettől rövid időre eltérni csak az óvodavezető engedélyével lehet. A gyermek napirendjét a csoportnaplóban kell rögzíteni. A munkarendet úgy kell kialakítani, a házirendben leírni, hogy a szülők az óvodai tevékenység zavarása nélkül hozhassák be, illetve vihessék haza a gyermeket. A gyermek benntartózkodásának rendjét a Házirendben megfogalmazottak szerint kell megvalósítani A GYERMEKEK TÁVOLMARADÁSÁNAK, MULASZTÁSÁNAK IGA- ZOLÁSA A beteg gyermek, az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek beteg, gondoskodik a többi gyermektől való elkülönítéséről, és a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek szüleit. Azt, hogy a gyermek egészséges, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát. Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását a szülőnek igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a) a szülő írásbeli kérelmére az óvodapedagógustól vagy az intézmény vezetőjétől írásbeli engedélyt kapott a távolmaradásra, b) a gyermek beteg volt, és azt orvosi igazolással igazolja, 24

25 c) a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Nem szerepel az igazolt hiányzás lehetőségei közt az, amikor a szülő előzetesen bejelenti az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi óvodába. Ez a változás szeptember 1-jétől bevezetendő hároméves kortól kötelező óvodáztatással függ össze. Amennyiben a gyermek valamilyen oknál fogva 10 nevelési napnál többet távol marad az intézménytől, de a férőhelyét szeretné a szülő fenntartani, úgy a felmentését írásban kell kérnie az óvoda vezetőjétől. Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. A szülőt értesíteni kell az igazolatlan mulasztás következményeiről. Az intézmény szükség esetén a gyermekjóléti szolgálat közreműködését is igénybe veheti. A miniszteri rendelet módosítása szeptember 1-jei hatállyal kibővítette az igazolatlan hiányzással kapcsolatos óvodai jelzési kötelezettséget. A miniszteri rendelet 51. -ának módosított (4) bekezdése szerint, ha: - egy nevelési évben igazolatlanul öt nevelési napnál többet mulaszt, az óvoda vezetőjének értesítenie kell a gyermek tényleges tartózkodási helye szerinti illetékes gyámhatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot. Az értesítést követően intézkedési tervet készítenek. - egy nevelési évben eléri a tíz nevelési napot, az óvoda vezetőjének a mulasztásról tájékoztatnia kell az általános szabálysértési hatóságot, azaz a járási hivatalt - ha egy nevelési évben igazolatlanul eléri a húsz nevelési napot, az óvoda vezetőjének értesítenie kell az illetékes gyámhatóságot. Ez esetben a gyámhatóság a nevelési ellátás szüneteltetését rendeli el mindaddig, amíg a szülő a gyermek óvodába járását folyamatos jelleggel nem biztosítja. Az óvodáztatási támogatás: 25

26 Az óvodáztatási támogatás szeptember 1-jével a hároméves kortól kötelező óvodáztatással összefüggésben megszűnt. A települési önkormányzat jegyzőjének a június 5-ét megelőzően megállapított óvodáztatási támogatásra való jogosultságot október 31-jével megszüntette. 4. Megszűnik a gyermek intézményi elhelyezése, ha: - a gyermeket másik óvoda átvette, - a szülő írásban kijelenti, hogy gyermeke kimarad, a bejelentésben megjelölt napon - a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján - a gyermeket nem vették fel az iskolába, annak a nevelési évnek az utolsó napján, amelyben a nyolcadik életévét betölti, - a jegyző a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására Befizetés AZ ÉTKEZÉSI TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSÉRE, VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK szeptember 1-jétől módosultak a gyermekétkeztetés normatív kedvezményeinek szabályai. Az intézményi térítési díj 100%-át normatív kedvezményként kell biztosítani az óvodai nevelésben részesülő gyermek után, ha a gyermek: - rendszeresen gyermekvédelmi kedvezményben részesül ha a gyermek tartósan beteg, vagy olyan családban él, ahol tartósan beteg gyermeket nevelnek ha a gyermek olyan családban él, ahol 3 vagy több gyermeket nevelnek, tehát nagycsaládosok nevelésbe vették 26

27 ha a gyermek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett, azaz nettó összegének 130 %-át. A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe, melyet egy formanyomtatványon kell nyilatkoznia a kedvezményre jogosító körülményről, és a formanyomtatványt az intézményhez be kell nyújtani. Aki nem nyilatkozik kedvezmény igénybevételéről, azok a családok az étkezési térítési díjról egy egy számlát fognak megkapni, melyet átutalással teljesíthetnek az óvoda bankszámlájára. Az étkezési térítési díjat a Német Nemzetiségi Önkormányzat Taksony képviselő-testülete határozza meg, az NNÖ-vel szerződésben álló gyermekétkeztetést végző cég élelmezésvezetőjének számításai alapján. A díj a nyersanyag normát fedezi. Visszatérítés - A későbbiek folyamán a térítési díj összegéből levonásra kerül a túlfizetés, így külön visszatérítés nem történik. - Készpénzben az intézményi jogviszony megszűnését követően történik. A lemondás rendje A hiányzás esetén az étkezés lemondására a csoport faliújságján elhelyezett íven van lehetőség, a hiányzást megelőző nap 10 óráig. A huzamosabb hiányzást egy nappal korábban kell jelezni, a következő naptól érvényes, és a túlfizetés jóváírható lesz a későbbiek folyamán. A teljes hét lemondása a megelőző hét péntekén 10 óráig történhet. Betegség esetén az aznapi hiányzást fizetni kell, a többi napot nem. A be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt. A bejelentés rendje 27

28 A gyógyult vagy hiányzásból visszatérő gyermeket - az étkezések folyamatos biztosítása érdekében előző nap 10 óráig ben (taksonyiovoda@gmail.com) vagy telefonon kérjük jelezni. 13. AZ ÓVODAI FOGLALKOZÁSOK, TEVÉKENYSÉGEK RENDJE, FORMÁI Helyi Pedagógiai Programunk kiindulási vonala a környezet megismerésére nevelés és a német nemzetiségi nevelés, a hagyományápolás, az érzelmi az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelés. Ismereteket nyújtunk a gyermekeknek, tapasztalatok birtokába juttatjuk őket, majd ezekhez zenei, vizuális, matematikai, irodalmi fejlesztő feladatokat kapcsolunk tervezett kötetlen, kötött, alkalomszerű vagy rendszeres formában. Minden csoportban van német nemzetiségi nevelés, amely az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak, és egyéni fejlettségének megfelelően, a német nemzetiségi nyelvnek és kultúrának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja. Óvodánkban a foglalkozások játékba integráltan szerveződnek. A naponta történő kezdeményezések során mindenki talál önmaga számára érdekes tevékenységet. A komplex foglalkozások formája lehet kötött vagy kötetlen. Az óvodapedagógusok e tevékenységeket a csoportnaplókban egy nevelési évre előre foglalkozási áganként tervezik. Intézményünk kollektívája az Óvodai nevelés országos alapprogramja és a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve alapján készítette el a helyi Pedagógiai programját, mely tartalmazza az óvoda nevelési alapelveit, célkitűzéseit, azokat a nevelési feladatokat, amelyek biztosítják a gyermekek fejlődését, érzelmi, az erkölcsi és az értékorientált közösségi nevelést, a szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatását. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyereket, hogy megismerje a szűkebb és a tágabb környezetét, amely a nemzeti identitástudat, a keresztény kulturális érté- 28

29 kek, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és a családhoz való kötődés alapja. Rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó szépre és jóra, mindazok megbecsülésére. az egészséges életmód, a testápolás, a tisztálkodás, az étkezés, különösen a magas cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és telítetlenzsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek, gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítását. a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet, a szülő, gyermek, pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit, a nemzeti és etnikai kisebbség óvodai nevelésben résztvevők kisebbség kultúrájának ápolásával járó feladatokat, a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését tartalmazó nevelési program megfogalmazza a fogyatékosságból eredő hiányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet is, a nevelési program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét, óvodában folyó nevelőmunka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási (IMIP) rendszerét A mindennapi testedzés formái: mindennapos testnevelés, játékos, utánzójellegű mozgás minden csoportban tartásjavító prevenció beépülése a napi testnevelésbe, a helyes testtartáshoz szükséges izomegyensúly kialakítása a gyermekek mozgásos játékigényének kielégítése 29

30 természetes mozgások fejlesztése, az óvodakertben lévő mászókák és eszközök segítségével. Feladatunk a motoros készségek, mozgásjártasságok, mozgáskészségek fejlesztésével az alapmozgások begyakorlása, a nagymozgásoktól a finommotorikáig. Ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos Az intézményi megemlékezések, a nemzeti és az egyéb ünnepek megünneplésének időpontját a jelen szabályzat, továbbá a nevelési év rendjére vonatkozó munkaterv határozza meg. Az éves munkatervben kijelöljük a rendezvények idejét és azt a pedagógust, aki az évi ünnepélyek, megemlékezések, hagyományápoló rendezvények megszervezéséért, lebonyolításáért szakmailag felelős. A farsang, az anyák napja, és a nevelési év végi műsorok nyilvánosak. Ezekre meghívhatók a szülők és más vendégek is. Az ünnepélyek, megemlékezések csoportonként, ill. közösen is szervezhetők. Az ünnepet kellő időt biztosítva a felkészülésre az óvónő a gyerekek számára érthető tartalommal, formával tegye emlékezetessé, bensőségessé. A nevelőtestület és a szülők kezdeményezésére más ünnepélyek, megemlékezések és hagyományápoló rendezvények is nyilvánossá tehetők. Egyéb rendezvények, események, a tanulmányi kirándulások, séták és színházlátogatások, sportnapok szervezésére ugyancsak a munkaterv szerint kerül sor. Az intézmény épületét a 132/2000. (VII.14.) Kormányrendelet alapján egész évben, az előírásoknak megfelelő formában nemzeti színű zászlóval fel kell lobogózni. A gyermekközösséggel kapcsolatos megemlékezéseket, német nemzetiségi hagyományokat különböző szervezési formában az éves óvodai munkaterv tartalmazza, amit az óvónők saját csoportjukban egyedivé alakítanak, konkretizálnak. A gyermekek hagyományokon alapuló ünnepei az intézményben: 30

31 Német nemzetiségi hét (az óvodában működő német nemzetiségi munkaközösség szervezésében) Mikulás (a pedagógusok szervezésében) Advent (a pedagógusok szervezésében) Karácsony (a pedagógusok szervezésében) Farsang (a pedagógusok szervezésében) Húsvét (a pedagógusok szervezésében) Anyák napja (a csoportos óvodapedagógusok szervezésében) Tavaszköszöntő (a pedagógusok szervezésében) Gyermeknap (a pedagógusok szervezésében) Ballagás (a mindenkori nagycsoportos pedagógusok szervezésében) A természet ünnepei: Madarak és fák napja (az óvodában működő környezet munkaközösség szervezésében) Víz világnapja (csoportos óvodapedagógusok szervezésében) Föld napja (az óvodában működő környezet munkaközösség szervezésében) Borbála/Barbara nap (a csoportos óvodapedagógusok szervezésében) Környezetvédelmi világnap (az óvodában működő környezet munkaközösség szervezésében) További ünnepek, rendezvények: Szüreti Mustra (A taksonyi Lokálpatrióta Egyesület szervezésében) A mese világnapja (a pedagógusok szervezésében) Zene világnapja (a pedagógusok szervezésében) Állatok világnapja (az óvodában működő környezet munkaközösség szervezésében) Márton nap (Német Nemzetiségi Önkormányzat Taksony szervezésében) Március 15. (Óvodai szintű megemlékezés) 31

32 Egészséghét (az óvodában működő környezet munkaközösség szervezésében) Kitelepítési emléknap (NNÖ szervezésében) A Magyar Kultúra napja A csoporton belül a csoportban dolgozó pedagógusok vezetésével van lehetőség a gyermek névnapjának és születésnapjának megünneplésére. Az intézményi szervezés igyekszik lehetővé tenni, hogy nyílt rendezvényeken a szülők együtt ünnepelhessenek gyermekeikkel és az óvodapedagógusokkal. A helyi pedagógiai programban nem szereplő kirándulásokkal, színház-, múzeumlátogatásokkal kapcsolatos kiadásokat a szülők fizetik (előzetes megbeszélés alapján). A kiránduláshoz a szülő/gondviselő írásos beleegyezése szükséges. Az intézményben dolgozók hagyományos ünnepei, eseményei: nyugdíjba menő munkatárs búcsúztatása pedagógusnap, közalkalmazottak napja évzáró party közös kirándulás karácsonyi összejövetel advent első vasárnapján gyertyagyújtás a Fő téren, közös éneklés az iskolai pedagógusokkal Hagyományos rendezvényeink: tavasszal csoportonkénti kirándulások (a nagyobb csoportoknak) adventi kézműves délután (csoportokban) 32

33 évzáró barkács-délután (csoportokban) vagy gyermeknapi játékos sportvetélkedő (óvoda szinten csoportonként) kétévente bál az óvoda javára (abban az évben, amikor nem szerepelünk az adventi vásáron) adventi vásáron meseelőadás (abban az évben, amikor nem rendezünk bált) Az intézmény hagyományápolásának körébe tartozó konkrét események, rendezvények nevét a helyi pedagógiai program tartalmazza: A hagyományápolással kapcsolatos feladatok: német nemzetiségi hagyományok, szokások A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglevő hírnevének megőrzése, illetve növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományőrzés eszközei: ünnepségek, rendezvények egyéb eszközök (például kiadványok, újság, honlap) Az intézmény hagyományai érintik: az intézménnyel jogviszonyban álló gyermekeket az intézmény dolgozóit a szülőket A hagyományápolás érvényesülhet továbbá: az intézmény jelképhasználatával (pl: nemzetiségi zászló, jelvény) a gyermekek ünnepi (nemzetiségi ruha) viseletével 33

34 az óvodai dolgozók ünnepi (nemzetiségi ruha) viseletével az intézmény belső dekorációjával A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. 14. A BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ÉS FORMÁJA AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE Az intézmény vezetője magasabb vezető beosztású közalkalmazott, akit a Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete bíz meg. A nemzetiségi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetében Nkt. 31. (2) d) a fenntartó pályáztatás és további eljárás nélkül is adhat intézményvezetői megbízást, nem kell alkalmazni a 67. (7) bekezdésében és a 83, (3) bekezdés e) pontjában foglaltakat. A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének megbízásakor véleményezési jogát a közalkalmazotti jogviszony, ill. munkaviszony keretében foglalkoztatottak (alkalmazottak) közössége gyakorolja. Abban az esetben foglal állást, hogy támogatja-e a pályázó vezetői megbízását. A nevelőtestület előzőekben alakítja ki véleményét a pályázó által benyújtott vezetési programról, melyet ismertetni kell a döntéshozatal előtt. Az óvodavezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét, felelősségét, feladatait a Köznevelési Törvény alapján a Fenntartó határozza meg. Az óvoda vezetője felel a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerének működéséért, a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekek egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. 34

35 A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik: a nevelőtestület vezetése a pedagógiai munka irányítása, ellenőrzése a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése, ellenőrzése a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi- és tárgyi feltételek biztosítása a Szülői Szervezettel való együttműködés a Közalkalmazotti Tanáccsal való együttműködés az intézmény pedagógiai programjának jóváhagyása a német nemzetiségi hagyományok felkutatása, ápolása és átörökítése nemzetiségi tudat kialakítása a másság megismerése, elfogadtatása munkáltatói, továbbá a kiadványozási (aláírási) jogkör gyakorlása munkaköri leírások elkészítése Az intézmény vezetője felelős: az intézményi szabályzatok elkészítéséért az óvoda belső ellenőrzési csoportjának működtetéséért a nemzeti- és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért a Fenntartó felé Az intézményvezető közvetlenül irányítja: a gyermekvédelmi munkát a gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenységet a munka- és tűzvédelmi tevékenységet 35

36 a karbantartó-gondnoki-kertész-fűtő feladatokat ellátó személy munkáját a dajkák munkáját Az óvoda vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el: rendkívüli időjárás járvány természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt az óvoda működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna vagy áthelyezett munkanapok esetében kellő mennyiségű gyermeklétszám hiánya esetén Intézkedéséhez be kell szereznie a fenntartó egyetértését, illetve ha ez nem lehetséges a fenntartót haladéktalanul értesíteni kell AZ ÓVODAVEZETŐ-HELYETTES Az óvodavezető-helyettest az intézmény vezetője választja ki, a nevelőtestület előzetes véleményének alapján. Vezetői tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. Az óvodavezető távolléte esetében az intézményben teljes vezetői jogkört gyakorol, kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Intézkedési jogköre a gyermek biztonságos megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Nevelési területe közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában. Közvetlenül szervezi és irányítja az óvodai dajkák munkáját. A helyettes felelős: a házi továbbképzések megszervezéséért a szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosításáért 36

37 a szülői munkaközösség működésének segítéséért az óvodai dolgozók helyettesítési beosztásának elkészítéséért a helyettesi feladatot ellátó óvodapedagógusok munkájának ellenőrzéséért az óvodapedagógusok szakmai munkájának ellenőrzéséért a dolgozók szabadságainak nyilvántartásáért, a szabadságolási terv elkészítéséért a dajkák munkájának ellenőrzéséről Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. 15. A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLAT- TARTÁS RENDJE A kapcsolattartás rendje Az óvodavezető és a helyettese legalább heti egy alkalommal megbeszélést tartanak. A vezetőséget (helyettes, munkaközösségvezetők) heti egy alkalommal össze kell hívni. Az összehívásról a vezető gondoskodik. A jogszabálynak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuknak megfelelően részleges önállósággal, ill. sajátos feladatokkal és jogosítványokkal rendelkezik: - nevelőtestület - dajkák és kisegítő dolgozók - szakmai munkaközösség - ügyintéző 37

38 15.1. ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG Az alkalmazotti közösséget az intézményben dolgozó valamennyi közalkalmazott alkotja. Tagjainak feladatait a munkaköri leírásuk tartalmazza, melynek aktualizálása minden év szeptember 1- jéig megtörténik. Alkalmazotti értekezletet kell tartani: a köznevelési törvényben meghatározott fenntartói döntések előzetes véleményezésére, amelyek az intézmény megszűntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával és intézményvezető választáskor vagy olyan fontos esetekben, amikor azt az intézmény vezetője szükségesnek tartja A NEVELŐTESTÜLET A nevelőtestület a 2011.évi CXC. Köznevelési Törvény 70. szerint, a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület dönt: a pedagógiai program elfogadásáról az SZMSZ elfogadásáról a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról a továbbképzési program elfogadásáról 38

39 a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról a házirend elfogadásáról az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet: a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben külön jogszabályban meghatározott ügyekben A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: nevelési program elfogadása szervezeti és működési szabályzat elfogadása vezetői munkaterv elfogadása A nevelőtestület értekezletei: A nevelőtestület feladatainak ellátása, a szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleten, illetve a rendkívüli nevelőtestületi értekezleten valósul meg. A nevelési év tervezett nevelőtestületi értekezletei: tanévnyitó értekezlet (augusztus utolsó keddje) havonta megtartandó munkaértekezletek (minden hónap első keddje) tanévzáró értekezlet (június első péntek) Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha az óvodavezető összehívja a nevelőtestület egyharmada kéri 39