1991. évi XXXI. törvény a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről

Átírás

1 1991. évi XXXI. törvény a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről 1. A Magyar Köztársaság nagyra becsüli a nemzet szolgálatában, az ország fejlődésének elősegítésében, a haza érdekeinek előmozdításában és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett kimagasló, példamutató tevékenységet. Ezek elismerésére az Országgyűlés Magyar Köztársasági Érdemrendet és Magyar Köztársasági Érdemkeresztet alapít. 2. (1) A Magyar Köztársasági Érdemrendet a miniszterelnök előterjesztésére, a Magyar Köztársasági Érdemkeresztet a feladatköre alapján illetékes miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök adományozza. (2) Külföldi állampolgár esetében a külpolitikáért felelős miniszter tesz javaslatot a miniszterelnöknek az előterjesztésre. (3) Magyar állampolgár számára külföldi állami kitüntetés viselését a külpolitikáért felelős miniszter előterjesztése alapján a köztársasági elnök engedélyezi. 3. (1) A Magyar Köztársasági Érdemrendet és Érdemkeresztet a köztársasági elnök vagy személyes megbízottja adja át ünnepélyes körülmények között. (2) A kitüntetett az adományozást igazoló okiratot kap. (3) A Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt adományozásáról szóló határozatot a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában közzé kell tenni. (4) A Magyar Köztársasági Érdemrend és Érdemkereszt adományozásával kapcsolatos teendőket a Köztársasági Elnöki Hivatal látja el; az ezekkel összefüggő kiadások fedezetét a Hivatal költségvetésében kell biztosítani. 4. A Magyar Köztársasági Érdemrenddel és Érdemkereszttel kapcsolatos részletes szabályokat az 1. számú mellékletben foglalt alapszabály tartalmazza. 4/A. (1) A Magyar Köztársaság a hazafias helytállással példát mutató, a magyar függetlenséget szolgáló, a társadalmi párbeszéd, a társadalmi béke, a nemzet egységének megvalósítása, a békés rendszerváltozás megteremtése érdekében kifejtett tevékenység elismerésére Nagy Imre Érdemrendet alapít. (2) A Nagy Imre Érdemrendet a miniszterelnök előterjesztésére a köztársasági elnök adományozza. (3) A Nagy Imre Érdemrendet a köztársasági elnök vagy személyes megbízottja adja át ünnepélyes körülmények között az október 23-ai nemzeti ünnep alkalmával. A Nagy Imre Érdemrenddel oklevél és igazolvány jár. A kitüntetett az adományozásról igazoló okiratot kap. (4) A Nagy Imre Érdemrend adományozásáról szóló határozatot a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában közzé kell tenni. (5) A Nagy Imre Érdemrend adományozásával kapcsolatos teendőket a Köztársasági Elnök Hivatala látja el; az ezzel összefüggő kiadások fedezetét a Hivatal költségvetésében kell biztosítani. (6) A Nagy Imre Érdemrenddel kapcsolatos részletes szabályokat a 2. számú melléklet tartalmazza. 5. (1) E törvény augusztus hó 1-jén lép hatályba. (2) Az e törvény hatálybalépését megelőzően adományozott kitüntetések tovább viselhetők, kivéve a Munkás-Paraszt Hatalomért Érdemérmet, az 1956 után adományozott Szabadság Érdemrendet, valamint azokat a kitüntetéseket, amelyeknek viselését jogszabály megtiltotta. 6. E törvényt a Kossuth-díjra és a Széchenyi-díjra akkor kell alkalmazni, ha az e díjakról szóló évi XII. törvény eltérően nem rendelkezik. 6/A. A Kormány a) művészeti díjat alapíthat és adományozhat;

2 b) díjat alapíthat és adományozhat azok elismerésére, akik a Magyar Köztársaság hírnevének öregbítése, a reális és korszerű Magyarország-kép kialakítása és terjesztése érdekében kiemelkedő tevékenységet folytatnak; c) életmentő emlékérmet alapíthat és adományozhat az életmentés során tanúsított hősies magatartás elismerésére. 6/B. A miniszterelnök a) a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére Magyar Corvin-lánc, Magyar Corvin-koszorú és Magyar Corvin-díszjelvény kitüntetést alapíthat és adományozhat; b) az e törvény, a Kormány, valamint a miniszterelnök által alapított kitüntetések, díjak kezdeményezésének és adományozásának általános szabályait rendeletben állapítja meg. 7. (1) A köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a legfőbb ügyész, az országgyűlési biztos, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, az Alkotmánybíróság elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és a miniszter szakmai, a helyi önkormányzat helyi jellegű kitüntető címet, díjat, oklevelet, plakettet stb. alapíthat és adományozhat. Ezen elismerések elnevezésükben és külső formájukban nem hasonlíthatnak a Magyar Köztársasági Érdemrendhez, a Magyar Köztársasági Érdemkereszthez, a Kossuth-díjhoz, a Széchenyi-díjhoz, és a - kitüntető cím kivételével - nem viselhetők. (2) A rendészetért felelős miniszter, a határrendészetért felelős miniszter, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, az adópolitikáért felelős miniszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter a fegyveres erőknél, a rendvédelmi szerveknél, a polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál szolgálatot teljesítők részére szolgálati jelet alapíthat. (3) Az (1)-(2) bekezdés szerint alapított elismerések közül csak a díjakkal jár jutalom, amely az általános szabályok szerint adóköteles. 8.

3 1990. évi XII. törvény a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról 1. Kossuth-díj vagy Széchenyi-díj (a továbbiakban együtt: Díj) adományozható annak, aki a tudományok, a műszaki alkotások, a kutatás, a műszaki fejlesztés, a kulturális és művészeti alkotások, a gyógyítás, az oktatás-nevelés terén kivételesen magas színvonalú, példaértékű, nemzetközileg is elismert eredményt ért el. 2. (1) A Díj fokozatai: nagydíj és díj. (2) A Díj nagydíja csak egyéni teljesítmény elismeréseként adományozható. (3) A Díj megosztva is adományozható közös alkotás, együttesen elért eredmény esetén. 3. (1) A Díjjal okirat, jutalom, jelvény és emlékszobor jár. (2) Az emlékszobor 89 mm magas, bronzból készült, aranyozott, Kossuth Lajos, illetve Széchenyi István alakját formázó kisplasztikai alkotás. Az emlékszobor talapzata 255 mm magas, 40 mm átmérőjű, rézből készült henger, amelynek a szobrot tartó felső része aranyozott, az alsó - oklevéltartó - része ezüstözött. (3) A Díjjal járó jutalom összege a bérből és a fizetésből élők előző évi - a Központi Statisztikai Hivatal által számított - országos szintű nettó nominál átlagkereset ötszöröse, ötvenezer, illetőleg százezer forintra való felkerekítéssel. A nagydíjjal járó jutalom összege a díj összegének kétszerese. (4) A jutalomösszeg adó- és illetékmentes. (5) A díjazott az adományozás jogcímén a törvényben meghatározott címhasználaton és jutalomösszegen túl más kedvezményekben nem részesíthető. (6) A Díj adományozásával járó költségeket a Köztársasági Elnök Hivatala költségvetésében kell biztosítani. 4. A Díjban részesített személy jogosult a Kossuth-díjas, illetőleg a Széchenyi-díjas cím használatára. 5. (1) A Díjat a köztársasági elnök adományozza. (2) A Díjra javasolt személyekre az e célra létrehozott bizottság ajánlása alapján a Kormány tesz előterjesztést a köztársasági elnöknek. (3) Újabb Díj adományozására csak olyan teljesítmény alapján lehet javaslatot tenni, amelyet a javasolt személy a korábban adományozott Díj elnyerése óta ért el. 6. A Díjat a köztársasági elnök - általában március 15-én - ünnepélyes körülmények között adja át a kitüntetettnek. 7. A kitüntető címet a köztársasági elnök megvonhatja attól, aki arra érdemtelenné vált. 8. (1) Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba. (2) Az évi 36. törvényerejű rendelet alapján Állami Díjjal kitüntetett személyek e törvény hatályba lépését követően is jogosultak az Állami Díjas kitüntető cím viselésére. (3) A Díjra történő javaslattétel, valamint az adományozás és visszavonás e törvényben meg nem határozott szabályait a Kormány javaslatára a köztársasági elnök hagyja jóvá.

4 1101/1996. (X. 2.) Korm. határozat a Kossuth- és Széchenyi-díj adományozási szabályzatáról A Kormány a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról (a továbbiakban: Díj) szóló évi XII. törvény 8. -ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő határozatot alkotja: 1. a) Kossuth-díjra a kulturális és a művészeti alkotások, a Széchenyi-díjra pedig a tudományok, a kutatás, a műszaki alkotások, a műszaki fejlesztés, továbbá a gyógyítás és az oktatás-nevelés terén kivételesen magas színvonalú, példaértékű, nemzetközileg is elismert eredményeket elért személyeket lehet ajánlani. b) A Díj ismételt adományozására csak olyan eredmény alapján lehet javaslatot tenni, melyet a jelölt az előző Díj adományozása óta eltelt időszakban ért el, s az a) pontban megfogalmazott feltételeknek megfelel. c) Az állami vezetők és országgyűlési képviselők, valamint a 2. pont szerinti Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság és az albizottságok tagjai - e megbízatásuk időtartama alatt - a Díjra nem javasolhatók. d) A Bizottság posztumusz díjak adományozására nem tesz ajánlást. e) A Díj megosztott adományozása esetén a jutalom személyenként az évi XII. törvény 3. -ának (3) bekezdésében meghatározott összeg fele. 2. a) A Kormány a Díj adományozására vonatkozó javaslatok elbírálására, a kitüntetésekre vonatkozó ajánlások megtételére Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre. A Bizottság 25 tagú, elnöke a miniszterelnök, alelnöke a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter. A Bizottság titkára a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára. A Bizottság tagjai: - az oktatási miniszter, - a nemzeti kulturális örökség minisztere, - a bizottsági tagságra vonatkozó felkérés elfogadása esetén a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia ügyvezető elnöke, - a b) pont szerinti albizottságok elnökei, - a Kossuth-, a Széchenyi-díjjal, illetve az Állami Díjjal rendelkezők, továbbá az akadémikusok, az egyetemi tanárok, a tudományos, a műszaki-gazdasági, a művészeti és a kulturális élet kiemelkedő képviselői köréből a Kormány által hároméves időtartamra megbízott személyek. b) A Bizottság munkáját az egyes szakterületek elismert képviselőiből álló alábbi albizottságok segítik: 1. Természettudományok Alaptudományai, Földtudományi, Környezet- és Természetvédelmi Albizottság, 2. Orvostudományi Albizottság, 3. Műszaki Alkalmazott Tudományok, Elektronikai és Informatikai Albizottság, 4. Biológiai és Agrártudományi Albizottság, 5. Építészeti, Település- és Területfejlesztési Albizottság, 6. Társadalomtudományi Albizottság, 7. Irodalmi Albizottság, 8. Képző-, Fotó- és Iparművészeti Albizottság, 9. Színház- és Filmművészeti Albizottság, 10. Zene- és Táncművészeti Albizottság. c) Az albizottságok elnökeit a Kormány bízza meg, tagjait - a tudomány és a művészet területén működő országos szervezetek elnökségének javaslatára - a Bizottság elnöke kéri fel és bízza meg, hároméves időtartamra.

5 3. a) A Díj adományozására a Bizottság minden év november 30. napjáig a Kormány tagjai, az országos köztestületek, a Kossuth-, Széchenyi- és Állami Díjjal rendelkezők, valamint a tudományos és művészeti élet területén működő országos szervezetek elnökségei jogosultak javaslatot tenni. A Díj adományozását a javaslattételre jogosultaknál bárki kezdeményezheti. b) A határidő után előterjesztett javaslatot a következő adományozási évben lehet figyelembe venni. c) Az írásban előterjesztett javaslatnak tartalmaznia kell a jelölt szakmai életútját, és azoknak az alkotásoknak, eredményeknek az ismertetését, amelyek jelentősége megalapozhatja a Díj odaítélését. 4. a) A Bizottság a javaslatok értékelését követően ajánlást készít a Kormánynak a Díjjal kitüntetendő személyekre. b) A Díjra javasolt személyekről a Kormány dönt, majd az adományozásra előterjesztést tesz a köztársasági elnökhöz. 5. A Díj ünnepélyes átadására minden év március 15. napján, nemzeti ünnepünk alkalmából kerül sor. Amennyiben a Díj átadására nem ekkor kerül sor, a javaslattételi eljárásra a 3-4. pontban foglalt szabályok megfelelően irányadók. 6. A Díj megvonása során alkalmazandó eljárásra a 3-4. pontban foglalt szabályok megfelelően irányadók. 7. Ez a határozat a közzététele napján lép hatályba, egyidejűleg az 1025/1990. (II. 18.) MT határozat hatályát veszti.

6 1008/2006. (I. 30.) Korm. határozat a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagjainak kinevezéséről A Kormány a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság adományozási szabályzatáról szóló - többször módosított /1996. (X. 2.) Korm. határozat 2. a)-c) pontja alapján Babarczy László Kossuth-díjas rendezőt, Kiváló Művészt, a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatóját, a Színház- és Filmművészeti Egyetem egyetemi tanárát, Bogsch Erik Széchenyi-díjas vegyészmérnököt, gazdasági mérnököt, a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. vezérigazgatóját, Damjanovich Sándor Széchenyi-díjas biofizikust, az MTA r. tagját, a Debreceni Egyetem Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet igazgatóját, tanszékvezető egyetemi tanárt, Daróczy Zoltán Széchenyi-díjas matematikust, az MTA r. tagját, a Debreceni Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát, Glatz Ferenc Széchenyi-díjas történészt, az MTA r. tagját, az MTA Történettudományi Intézete kutatóprofesszorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanárát, Keviczky László Széchenyi-díjas villamosmérnököt, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet kutatóprofesszorát, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanárát, Kovalovszky Márta Széchenyi-díjas művészettörténészt, Reimholz Péter Kossuth-díjas építészt, a Magyar Iparművészeti Egyetem rektorhelyettesét, egyetemi tanárt, Seregi László Kossuth-díjas táncművészt, koreográfust, a Magyar Állami Operaház örökös tagját a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagsági teendőinek ellátásával; Almási Miklós Széchenyi-díjas esztétát, filozófust, az MTA r. tagját, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanárát - az Irodalmi Albizottság, Demetrovics János Széchenyi-díjas matematikust, az MTA r. tagját, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet kutatóprofesszorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárát a Műszaki Alkalmazott Tudományok, Elektronikai és Informatikai Albizottság, Enyedi György Széchenyi-díjas geográfust, közgazdászt, az MTA r. tagját, az MTA Regionális Kutatások Központja kutatóprofesszorát az Építészeti, Település- és Területfejlesztési Albizottság, Horn Péter Széchenyi-díjas mezőgazdászt, az MTA r. tagját, a Kaposvári Egyetem rektorát, egyetemi tanárt a Biológiai és Agrártudományi Albizottság, Komlós Péter Kossuth-díjas hegedűművészt, Kiváló Művészt, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi tanárát a Zene- és Táncművészeti Albizottság, Kovács András Kossuth-díjas filmrendezőt, Kiváló Művészt a Színház- és Filmművészeti Albizottság, Ormos Mária Széchenyi-díjas történészt, az MTA r. tagját, ny. egyetemi tanárt a Társadalomtudományi Albizottság, Polgár Rózsa Kossuth-díjas iparművészt a Képző-, Fotó- és Iparművészeti Albizottság, Romics László Széchenyi-díjas orvost, Kiváló Orvost, az MTA r. tagját, a Semmelweis Egyetem III. Belgyógyászati Klinika tanszékvezető egyetemi tanárát az Orvostudományi Albizottság,

7 Szántay Csaba Állami-díjas és Széchenyi-díjas kémikust, az MTA r. tagját, professor emeritust, ny. egyetemi tanárt a Természettudományok Alaptudományai, Földtudományi, Környezet- és Természetvédelmi Albizottság elnöki teendőinek ellátásával - hároméves időtartamra megbízza.