MKB HOZAM EXPRESSZ 2. PÉNZPIACI BEFEKTETÉSI ALAP

Átírás

1 MKB HOZAM EXPRESSZ 2. PÉNZPIACI BEFEKTETÉSI ALAP BEOLVADÁSI TÁJÉKOZTATÓJA JOGUTÓD ALAP: Az MKB PRÉMIUM NYÍLTVÉGŰ PÉNZPIACI BEFEKTETÉSI ALAP Alapkezelő: MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt Budapest, Váci utca 38. telefon: , telefax: Forgalmazó: MKB Bank Zrt Budapest, Váci utca 38. telefon: , Letétkezelő: MKB Bank Zrt Budapest, Váci utca 38. telefon:

2 MKB HOZAM EXPRESSZ 2. PÉNZPIACI BEFEKTETÉSI ALAP BEOLVADÁSI TÁJÉKOZTATÓJA JOGUTÓD ALAP: Az MKB PRÉMIUM NYÍLTVÉGŰ PÉNZPIACI BEFEKTETÉSI ALAP Alapkezelő: MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt Budapest, Váci utca 38. telefon: , telefax: Forgalmazó: MKB Bank Zrt Budapest, Váci utca 38. telefon: , Letétkezelő: MKB Bank Zrt Budapest, Váci utca 38. telefon:

3 2

4 TARTALOMJEGYZÉK 1. ÖSSZEFOGLALÓ BEVEZETÉS A BEOLVADÁS INDOKA A BEOLVADÁS HATÁRNAPJA A BEOLVADÁS FELTÉTELEI BEFEKTETŐK TEENDŐI A BEOLVADÓ, ÉS JOGUTÓD ALAPOK NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKEINEK ALAKULÁSA BEOLVADÓ ALAP NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKÉNEK ALAKULÁSA JOGUTÓD ALAP NETTÓ ESZKÖZÉRTÉKÉNEK ALAKULÁSA AZ ÁTVÁLTÁSI ÁRFOLYAM ÉS AZ ÁTVÁLTÁST KÖVETŐEN A JOGUTÓD ALAP BEFEKTETÉSI JEGY DARABSZÁMÁNAK MEGHATÁROZÁSA A BEOLVADÁS ENGEDÉLYEZÉSE A BEOLVADÓ ALAP BEMUTATÁSA A BEOLVADÓ ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA, STRATÉGIÁJA A BEOLVADÓ ALAP BEFEKTETÉSI STRATÉGIÁJA A BEOLVADÓ ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA MKB PRÉMIUM NYÍLTVÉGŰ PÉNZPIACI BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSI SZABÁLYZATA FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT SZÁMÚ MELLÉKLET A FORGALMAZÓI FELADATOKAT ELLÁTÓ MKB BANK ZRT. FIÓKJAI:

5 4

6 1. ÖSSZEFOGLALÓ 1.1. Bevezetés Jelen tájékoztató dokumentum az MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. által létrehozott MKB Hozam Expressz 2. Pénzpiaci Befektetési Alapnak, mint beolvadó befektetési alapnak (a PSZÁF nyilvántartásba vételi határozatának száma: PSZÁF E-III/ /2007, lajstrom száma: ) és az MKB Prémium Nyíltvégű Pénzpiaci Befektetési Alapnak, mint jogutód befektetési alapnak (a PSZÁF nyilvántartásba vételi határozatának száma: E-III/ , kelte: december 15. lajstromszáma: ) a Tőkepiacról szóló, többször módosított évi CXX. törvény előírásainak megfelelő beolvadási tájékoztatója A beolvadás indoka Az MKB Befektetési Alapkezelő zrt. racionalizálni kívánja a kezelt befektetési alapok körét, így arra az elhatározásra jutott, hogy a Társaság által kezelt, forintban kibocsátott, hasonló befektetési politikájú pénzpiaci alapjai közül az MKB Hozam Expressz 2. Pénzpiaci Befektetési Alapot az MKB Prémium Nyíltvégű Pénzpiaci Befektetési Alapba olvasztja A beolvadás határnapja Beolvadó alap: MKB Hozam Expressz 2. Pénzpiaci Befektetési Alap Jogutód alap: MKB Prémium Nyíltvégű Pénzpiaci Befektetési Alap A beolvadás határnapja: december A beolvadás feltételei A Beolvadó Alap befektetési jegyeinek forgalmazása a beolvadás határnapján felfüggesztésre kerül, azaz a felfüggesztés napját megelőző forgalmazási napon, a forgalmazási órák alatt van lehetőség utoljára a Beolvadó alap befektetési jegyeinek forgalmazására, ezen időpontot követően a Beolvadó alap befektetési jegyeinek megvásárlására, illetve visszaváltására a forgalmazó megbízást nem fogad el. Az MKB Hozam Expressz 2. Pénzpiaci Befektetési Alap befektetési jegyeinek utolsó forgalmazási napja: december 14. A befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztése: december 15. A beolvadó, illetve a jogutód alap forgalmazási helyeit az 1. számú melléklet tartalmazza. A letétkezelő a beolvadás határnapjára meghatározza a Jogutód és Beolvadó Alap egy befektetési jegyére jutó nettó eszközértékét, amely nettó eszközértékek figyelembe vételével történik az MKB Hozam Expressz 2. Pénzpiaci Befektetési Alap befektetési jegyei és az MKB Prémium Nyíltvégű Pénzpiaci Befektetési Alap befektetési jegyei között az átváltási arány meghatározása. Az átváltási arány számítási alapját képezi annak, hogy az MKB Hozam Expressz 2. Pénzpiaci Befektetési Alap befektetői befektetési jegyeik ellenében hány darab MKB Prémium Nyíltvégű Pénzpiaci Befektetési Alap befektetési jegyet kapnak a beolvadás határnapján. Az így átváltásra kerülő MKB Hozam Expressz 2. Pénzpiaci Befektetési Alap befektetési jegyek ellenében kapott MKB Prémium Nyíltvégű Pénzpiaci Befektetési Alap befektetési jegyek december 15-én jóváírásra kerülnek a befektetők értékpapírszámláin, míg az MKB Hozam Expressz 2. Pénzpiaci Befektetési Alap befektetési jegyek az értékpapírszámlákról egyidejűleg kivezetésre kerülnek. A Beolvadó Alapnak a beolvadás határnapján meglévő portfoliója, eszközei, követelései és kötelezettségei átvezetésre kerülnek a Jogutód alapnak a beolvadás határnapján érvényes portfolió, eszközök, követelések és kötelezettségek állományába. Dátuma: december 15. Az Alapkezelő a Jogutód és Beolvadó Alapok a beolvadás határnapján meglévő portfoliójáról jelentést készít, melyet a letétkezelő és a könyvvizsgáló is aláír, majd a forgalmazási helyeken a befektetők rendelkezésére bocsát, megküldi a Felügyelet részére, valamint közzéteszi a közzétételi helyeken, a a valamint a honlapokon. A jelentés tartalmazza a portfolióban lévő eszközöket, azok értékét, az összesített nettó eszközértéket, a befektetési jegyek darabszámát, az egy jegyre jutó nettó eszközértéket és az átváltási arányt. Dátum: a beolvadás határnapját követő 8 munkanapon belül, azaz legkésőbb december 27-ig. Az Alap beolvadásával nem jön létre új alap. 5

7 1.5. Befektetők teendői Az MKB Hozam Expressz 2. Pénzpiaci Befektetési Alap beolvadásával kapcsolatban a befektetőknek nincs teendőjük, mert a beolvadás határnapján a letétkezelő a befektető külön intézkedése, jognyilatkozata vagy egyéb jogcselekménye nélkül váltja át a befektetési jegyeket és intézkedik az értékpapírszámlákon történő jóváírásuk iránt A beolvadó, és jogutód alapok nettó eszközértékeinek alakulása Beolvadó alap nettó eszközértékének alakulása Nettó eszközérték Egy jegyre jutó nettó eszközérték * , , *A Alap első forgalmazási napjára közzétett adatok Jogutód alap nettó eszközértékének alakulása Nettó eszközérték Egy jegyre jutó nettó eszközérték , , , , ,77529 A beolvadó alap nettó eszközérték számítására és a portfolió értékelésére alkalmazott szabályok megegyeznek a jogutód alapéval, melyek megtalálhatóak jogutód alap Kezelési Szabályzatában Az átváltási árfolyam és az átváltást követően a Jogutód alap befektetési jegy darabszámának meghatározása Az MKB Hozam Expressz 2. Pénzpiaci Befektetési Alap, mint beolvadó alapnak és az MKB Prémium Nyíltvégű Pénzpiaci Befektetési Alap, mint jogutód alapnak a beolvadás határnapjára számított egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékeiből számított átváltási arány azt mutatja meg, hogy a beolvadó alap egy darab befektetési jegye ellenében hány darab MKB Prémium Nyíltvégű Pénzpiaci Befektetési Alap befektetési jegy kerül kiosztásra. A befektetők számára a Beolvadó alap által kibocsátott 1.- Forint névértékű befektetési jegyek helyett a Jogutód alap 1.- Forint névértékű befektetési jegyeinek jóváírása történik az értékpapírszámlájukon. Az átváltási arány az alábbi módon kerül kiszámításra: Átváltási arány = Beolvadó alap befektetési jegyeinek a beolvadás határnapján érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértéke Jogutód alap befektetési jegyeinek a beolvadás határnapján érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértéke Az átváltási arány 6 tizedes jegy pontossággal kerül megállapításra. Az átváltást követően a befektető értékpapír számláján jóváírásra kerülő Jogutód alap befektetési jegy darabszámának meghatározása az alábbiak szerint történik: A befektető értékpapírszámláján jóváírásra kerülő jogutód alap = befektetési jegy darabszáma A befektetõ értékpapírszámláján, a beolvadás határnapján nyilvántartott beolvadó alap befektetési jegy darabszáma X Átváltási arány 6

8 A befektetők értékpapírszámláján jóváírásra kerülő Jogutód alap befektetési jegy darabszámának tört része felfelé kerül kerekítésre egész számra, így jóváírásra csak egész darabszámú befektetési jegy kerülhet. A beolvadás során alkalmazott kerekítési eljárás során esetlegesen keletkező többlet befektetési jegyek értékének megfelelő saját tőkét az Alapkezelő pótolja a Jogutód alap számára. A kamatadó előírások betartásának érdekében a befektető értékpapírszámláján jóváírásra kerülő jogutód alap befektetési jegy darabszámának meghatározása során a befektetési jegyek bekerülési értékét is figyelembe veszi az Alapkezelő és a Letétkezelő A beolvadás engedélyezése Az Alap beolvadását az Alapkezelő Igazgatósága szeptember 22.-én kelt, 16/2010. számú határozatával határozta el. A beolvadáshoz készített tájékoztató közzétételét a PSZÁF KE-III-481/2010. számú, november 11-én kelt határozatával engedélyezte. 2. A BEOLVADÓ ALAP BEMUTATÁSA A Beolvadó Alap neve: MKB Hozam Expressz 2. Pénzpiaci Befektetési Alap elnevezésű nyílt végű befektetési alap A Beolvadó Alap típusa, fajtája Nyilvános, nyílt végű értékpapír befektetési alap. A Beolvadó Alap futamideje Határozatlan idejű. A kibocsátás pénzneme Forint A befektetési jegy névértéke 1.- Forint ISIN kódja: HU Befektetők köre: A befektetési jegyeket devizabelföldi és devizakülföldi magán- és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok vásárolhatják A Beolvadó Alap befektetési politikája, stratégiája A Beolvadó Alap befektetési stratégiája Az Alapkezelő célja az, hogy a befektetési jegyek eladása révén az Alapban összegyűjtött megtakarításokat megfelelő szakértelem biztosításával és a kockázat megosztásával, úgy fektesse be, hogy az azonnali fizetőképesség fenntartása mellett minél nagyobb hozamot érjen el A Beolvadó Alap befektetési politikája Az Alapkezelő a Befektetőktől összegyűjtött tőkét az Európai Unió és az OECD államaiban, elsődlegesen a Magyar Állam és hazai vállalatok által kibocsátott értékpapírokba fekteti be. Az Alapkezelő célja hogy az Alap tőkéjét úgy fektesse be, hogy az Alap az azonnali fizetőképesség fenntartása mellett minél nagyobb hozamot érjen el. Viszonyítási indexe (benchmark) a RMAX Index (Rövid Magyar Állampapír Index), melynek elméleti portfoliója az egy évnél rövidebb hátralévő lejáratú állampapírokból került összeállításra. Az Alap befektetési politikája csak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) engedélyével és a közzétételt követő 30 nap elteltével változtatható meg. 7

9 3. MKB PRÉMIUM NYÍLTVÉGŰ PÉNZPIACI BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSI SZABÁLYZATA (hatályba lépése: november 2.) A BEFEKTETÉSI ALAP ADATAI Az Alap neve: MKB Prémium Nyíltvégű Pénzpiaci Befektetési Alap elnevezésű nyilvános nyíltvégű befektetési alap Az Alap típusa, fajtája Az Alap nyilvános, nyíltvégű értékpapír befektetési alap. Az Alap futamideje Az Alap nyilvántartásba vételétől határozatlan idejű. A KEZELÉSI SZABÁLYZAT JÓVÁHAGYÁSA (Korábbi elnevezése: Prémium Befektetési Alap, átalakult zárt végű Befektetési Alapból január 4-én.) Eredeti Felügyeleti engedély száma: E-III/ /1992, kelte: november 30. Eredeti Felügyeleti nyilvántartásba vétel száma: E-III/ , kelte: december 15. Átalakulás Felügyeleti engedélyszáma: E-III/ /95, kelte: január 4. Átalakulás Felügyeleti nyilvántartásba vétel száma: , kelte: február 1. Tájékoztatójának további módosításait a Felügyelet a /96. ( ), /97. ( ), /98. ( ), /2000. ( ), / ( ), III/ /203. ( ), III/ /2003. ( ) sz. határozataival engedélyezte. Névváltoztatás Felügyeleti engedélyszáma: E-III/ , kelte: december 17. Lajstromszáma: Módosított kezelési szabályzat, valamint az Összevont Tájékoztató engedélye: EN-III/TTE-364/2010., szeptember 09. AZ ALAPKEZELŐ BEMUTATÁSA Az Alapkezelő az Alap törvényes képviselője. Adatok az Alapkezelőről MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. Székhelye: 1056 Budapest, Váci utca 38. Az Alapkezelő az alapok törvényes képviselője. Az Alapkezelő MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Részvénytársaság néven, a Fővárosi Bíróságnál, mint Cégbíróságnál a számon került bejegyzésre. (kelt: június 30.) Alaptőke: Ft Székhelye: 1056 Budapest, Váci utca 38. Félfogadás: kedd 10 és 13 óra között. Az Alapkezelő sem az elmúlt három évben, sem jelenleg nem állt, illetve áll csőd- és felszámolási eljárás alatt. Tevékenységi köre Az Alapkezelő a Felügyelettől kapott engedéllyel összhangban kizárólag befektetési alapkezeléssel foglalkozik (TEÁOR: Befektetési alapok és hasonlók, ezen belül kizárólag értékpapír, valamint ingatlan befektetési alapok kezelése). Tevékenységét az ÁPTF július 12-én kelt, /1999.számú határozatával, valamint a PSZÁF december 20-án kelt III/ /2002. számú határozatával engedélyezte. Üzleti év Az Alapkezelő üzleti éve megegyezik a naptári évvel. 8

10 Tulajdonosi struktúrája: Az MKB Bank Zrt. (székhelye: 1056 Budapest, Váci utca 38.) az MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. 100%- os tulajdonosa. Az Alapkezelő tagja az MKB Bank Zrt. által irányított csoportnak. Az Alapkezelő szervezeti felépítése Az Alapkezelő stratégiai irányítását az Igazgatóság, tevékenységének ellenőrzését a Felügyelő Bizottság látja el. Az Alapkezelő munkaszervezete a vezérigazgató közvetlen irányítása alatt áll. A munkaszervezet Front-office és Back-office egységekre tagozódik. A Front-office irányítását a kereskedési igazgató, a Back-office irányítását pedig a back-office vezető látja el. Az Alapkezelő teljes munkaidős munkavállalóinak száma január 1-én 9 fő. Az Alapkezelő évi mérlegei, eredménykimutatásai, könyvvizsgálói jelentéseit az Összevont Tájékoztató és Kezelési szabályzat 4. sz. mellékletében találhatóak. A LETÉTKEZELŐ BEMUTATÁSA MKB Bank Zrt. Székhelye: 1056 Budapest, Váci utca 38. Az MKB könyvvizsgálója a KPMG Hungária Könyvvizsgáló, Adó- és Közgazdasági Tanácsadó Kft. (székhelye: 1139 Budapest, Váci út 99.). Az MKB Bank Zrt. nyilvános kibocsátó társaság, rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségeit a és a honlapokon teljesíti. Tevékenységi köre (TEÁOR) Egyéb monetáris közvetítés, mint főtevékenység. Engedélyhez kötött tevékenységek A Társaság a pénzügyi szolgáltatási és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységeket az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet november 26-án kelt 975/1997/F számú határozata alapján végzi, míg a befektetési szolgáltatási és a kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységeit az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet február 27-én kelt /1998. számú engedélye, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete augusztus 7-én kelt III/ /2001. számú engedélye alapján folytatja. Üzleti év Az MKB Bank Zrt. üzleti éve megegyezik a naptári évvel. Alkalmazotti létszám Az MKB Bank Csoport december 31.-i átlagos statisztikai létszáma fő volt. Tulajdonosi struktúra A Bank alaptőkéje darab, egyenként ezer forint névértékű, azonos jogokat megtestesítő törzsrészvényből áll. Az MKB Bank Zrt. sem az elmúlt három évben, sem jelenleg nem állt, illetve áll csőd- és felszámolási eljárás alatt. Az MKB Bank Zrt legfontosabb adatai A Bank évi konszolidált mérlegeit, eredmény kimutatásait, és a könyvvizsgálói nyilatkozatokat az Összevont Tájékoztató és Kezelési szabályzat 5. sz. melléklete tartalmazza. AZ ALAP BEFEKTETÉSI STRATÉGIÁJA, BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA Az Alap befektetési stratégiája Az Alapkezelő célja az, hogy a befektetési jegyek eladása révén az Alapban összegyűjtött megtakarításokat megfelelő szakértelem biztosításával és a kockázat megosztásával, úgy fektesse be, hogy az azonnali fizetőképesség fenntartása mellett minél nagyobb hozamot érjen el. 9

11 Viszonyítási indexe (benchmark) a RMAX Index (Rövid Magyar Állampapír Index), melynek elméleti portfoliója az egy évnél rövidebb hátralévő lejáratú állampapírokból került összeállításra. Az Alap befektetési politikája Az Alapkezelő a Befektetőktől összegyűjtött tőkét az Európai Unió és az OECD államaiban elsődlegesen a Magyar Állam és hazai vállalatok által kibocsátott értékpapírokba fekteti be. Az egyes értékpapírfajták portfolióban lévő arányáról - a mindenkori törvényi előírásokat figyelembe véve - az Alapkezelő dönt. Az Alapkezelő a tőle elvárható gondossággal, a törvényi, valamint a kezelési Szabályzatban foglaltak szerint fekteti be az Alap rendelkezésére álló forrásokat. Az Alap befektetési politikája csak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) engedélyével és a közzétételt követő 30 nap elteltével változtatható meg. Az Alap portfoliójának elemei, arányai, befektetési korlátok Likvid eszközök Lekötött és látra szóló bankbetétek Forint, illetve deviza látra szóló és lekötött bankbetét. Az Alap nettó eszközértékének maximum 50 %-a. Likviditás fenntartása A likviditás megtartása érdekében a fent említett forint, deviza látra és lekötött bankbetét mellett olyan magyar állampapírokat is lehet alkalmazni, amik módosított durationja nem haladja meg a két évet. Továbbá likvid-, pénzpiaci alapok is alkalmazhatók likviditás fenntartására, amelyek forgalmazása T+0 értéknapos. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Az alap az Európai Unió vagy az OECD tagállamok szuverén adósságot megtestesítő értékpapírjaiba fektethet az alap eszközértékének minimum 20, maximum 95%-áig Az alap az Európai Unió vagy az OECD tagállamok tőzsdén jegyzett vállalatainak hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaiba fektethet az alap eszközértékének maximum 50%-áig. Az alap az Európai Unió vagy az OECD tagállamok területén kibocsátott jelzálog értékpapírjaiba fektethet az alap eszközértékének maximum 50%-áig. Az alap a portfolió cél módosított duráció (MD) eléréséhez maximum 2 éves módosított durációjú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt használhat. Kollektív befektetési jegyek Az alap piaci kitettség felvállalása céljából befektethet nyilvános likviditási-, pénzpiaci- és kötvény alapokba, és/vagy ETFekbe, melyek összkitettsége a portfolión belül nem haladhatja meg a 40%-ot, egyedi szinten pedig a 25%-ot. Származtatott ügyletek Az alap devizakockázatát tőzsdei határidős ügyletekkel fedezheti az adott devizanemben megjelenő devizakockázat maximum 100%-áig. Az alap kamatfedezeti ügyleteket köthet a kamatkockázat fedezése céljából. Az alap köthet olyan struktúrált üzleteket, amik vélhetően hozam / kamat többletet nyújthatnak, ilyen típusú üzletek portfolión belüli összesített aránya a 20%-ot, egyedi kitettsége a 10%-ot nem haladhatja meg. Értékpapírok kölcsönadása Az Alap a saját tőkéje 30 %-a erejéig értékpapírokat adhat kölcsön. Összevont értékpapír befektetési korlátok Az alapra vonatkozó módosított duration (MD) korlátok: egyedi befektetés esetében 2 év, portfolió szinten maximum 1 év. A BEFEKTETÉSI JEGYEK A befektetési jegy lényeges jellemzői: Az értékpapír neve: MKB Prémium Nyíltvégű Pénzpiaci Befektetési Alap befektetési jegy, amely a Tpt. alapján nyilvános forgalomba hozatal útján, határozatlan futamidejű, A sorozatú, visszaváltható, dematerializált értékpapírként kerül Magyarországon kibocsátásra. 10

12 A kibocsátás pénzneme A befektetési jegyek forintban kerülnek kibocsátásra. A befektetési jegy névértéke 1 Forint. A befektetési jegyek megjelenési formája: az Alap befektetési jegyei Dematerializált értékpapírként kerülnek kibocsátásra. A Dematerializált értékpapír olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatait pedig az Értékpapírszámla tartalmazza. Az eredményes jegyzést követően az Alap Felügyelet által történő nyilvántartásba vételét követően a befektetési jegyet az Alapkezelő a KELER Zrt.-nél keletkezteti meg. Dematerializált befektetési jegy megszerzésére és átruházására kizárólag Értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. A dematerializált befektetési jegy tulajdonosnak az ellenkező bizonyításig azt kell tekinteni, akinek Értékpapírszámláján azt nyilvántartják. A befektetési jegy fizikailag nem kerül kinyomtatásra, éppen ezért fizikai formában nem kérhető ki. ISIN kód: HU A befektetési jegyek hozama Az Alap hozamot nem fizet, a Befektetők a hozamot a Befektetési jegyek visszaváltásával realizálhatják, a Befektetési jegyek nettó eszközértékében. A befektetési jegyekhez fűződő jogok A befektetési jegyek minden tulajdonosa: jogosult arra, hogy az Alap átalakulását követően befektetési jegyeit a Forgalmazó közreműködésével visszaváltsa, bármely banki munkanapon megbízást adjon a Forgalmazónak a visszaváltásra, jogosult arra, hogy az Alap jogutód nélküli megszűnése esetén a meglévő vagyonból részesedjen a tulajdonában lévő befektetési jegyeknek az összes kibocsátott befektetési jegyhez viszonyított arányának megfelelően, az Alap megszűnése esetén jogosult a végelszámolási jelentés megtekintésére, kérheti az Alapkezelőtől, hogy nevezze meg az Alap nyereségének forrásait osztalék, kamat- és árfolyamnyereség megoszlása szerint, a nyíltvégű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegynek az adott befektető számára első alkalommal történő értékesítésekor az alap kezelési szabályzatát és rövidített tájékoztatóját a befektetőknek térítésmentesen át kell adni, az alap tájékoztatóját, a legutóbbi éves és féléves jelentését a befektető kérésére térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani. A befektető külön nyilatkozatot tesz a) a fenti dokumentumok átvételére vonatkozóan, vagy b) arról, hogy a fenti dokumentumok részére történő átadásáról lemond, vagy c) arról, hogy a dokumentumok átadását elektronikus úton kéri. Adózás Az alap a hatályos törvényi szabályozás szerint nem fizet társasági nyereségadót. A magánszemélyek személyi jövedelemadójáról szóló, a jelen Kezelési Szabályzat összeállításakor hatályos törvény alapján a nyilvánosan forgalomba hozott befektetési jegy bruttó hozama után az adó mértéke 20 százalék. A külföldi személy adófizetési kötelezettsége az adóilletősége szerinti ország adójogszabályai valamint az illető ország és Magyarország között estlegesen fennálló kettős adóztatás elkerüléséről szóló jogszabály figyelembevételével határozható meg. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALMAZÁSA A befektetési jegyek ára Az Alapkezelő az Alap befektetési jegyeit a Forgalmazón keresztül - minden banki munkanapon, a pénztári órák alatt folyamatosan - értékesíti, illetve visszaváltja. A Forgalmazó minden banki munkanapon köteles a Befektetőtől befektetési jegy vételi, illetve eladási megbízást felvenni. A megbízás teljesítése a megbízás felvétele napján történik az erre a napra közzétett egy jegyre jutó nettó eszközértéken, mint eladási, illetve vételi árfolyamon. 11

13 A befektetési jegyek vételére és eladására szóló megbízást a Befektetőtől a Forgalmazó akkor veszi át, ha a teljesítéshez szükséges fedezet a megbízás napján rendelkezésre áll a Forgalmazónál. A forgalmazás módja A befektetési jegyek eladása és visszaváltása az Összevont Tájékoztatónak, mint az MKB Prémium Nyíltvégű Pénzpiaci Befektetési Alap Tájékoztatójának 2. sz. mellékletében felsorolt forgalmazási helyeken történik az ott feltüntetett pénztári órák alatt. A forgalmazás során a Befektető vételi, illetve eladási megbízást ad a Forgalmazónak a befektetési jegyek megvásárlására, illetve visszaváltására. A megbízás teljesítése a megbízás felvétele napján (banki munkanapon) történik. Vásárlás során a Befektető a befektetni kívánt Forint összeget határozza meg. Ezt az összeget a befektető a Forgalmazónál vezetett elszámolási pénzszámláján bocsátja rendelkezésre a vásárlás napján. A befektetési jegyek megvásárlására ekként elkülönített összeg a megbízás napján érvényes egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték alapulvételével kerül elszámolásra és átutalásra az Alap számlájára, míg ezzel egyidejűleg a Befektetőt megillető befektetési jegyek jóváírásra kerülnek a Forgalmazónál vezetett értékpapírszámláján. A vásárlás során a Forgalmazó minden, nála értékpapír nyilvántartására szolgáló számlával nem rendelkező Befektetőnek nyit ilyen számlát. Visszaváltáskor a Befektető a visszaváltani kívánt befektetési jegyek darabszámát határozza meg. A megbízási szerződés teljesítése a megbízás felvétele napján, az arra a napra érvényes egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéken történik. A befektetési jegy a teljesítés napján kerül ki a Befektető birtokából ezzel egyidejűleg a befektetési jegyek ellenértéke (csökkentve az adóval) jóváírásra kerül a Befektető Forgalmazónál vezetett elszámolási pénzszámláján. Minden befektetési jegy tulajdonosra egységes szabályként érvényes, hogy a kifizetés helyén és idejében a hozam kifizetése tekintetében adómegállapítási és -levonási kötelezettség terhelheti a kifizetőt. Adófizetési kötelezettség a) Magánszemély A befektetési jegy esetében a hozam- és árfolyamnyereség jellegű jövedelem kamatnak minősül és Magyarországon 20% mértékű adó terheli. Ezen adókötelezettség alá esik a nyilvánosan forgalomba hozott befektetési jegyek esetében a diszkont ár és a névérték közötti árkülönbözet is. A Személyi jövedelemadóról szóló, január 1.-vel hatályos törvény szabályai szerint befektetési szolgáltatóval kötött tartós befektetési szerződés keretében történő befektetés esetén, amennyiben a törvényi feltételek teljesülnek, a befektető a hozamkifizetésekor adókedvezményben részesülhet. b) Ellenőrzött tőkepiaci ügylet esetében az Szja törvény lehetőséget ad arra, hogy a befektető az ügyleti nyereséget csökkentse az ügyleti veszteséggel. Ez esetben jövedelemnek tekinthető az adóévben, pénzben elszámolt ellenőrzött tőkepiaci ügyleti nyereségek együttes összegének a magánszemélyt ter helő, adóévben pénzben elszámolt ellenőrzött tőkepiaci ügyleti veszteségek együttes összegét meghaladó rész. A jövedelem után az adó mértéke 20%. A jövedelmet a befektetési szolgáltató által kiállított bizonyla tok, illetve saját nyilvántartása alapján a magánszemély állapítja meg, önadózás keretében vallja meg és a bevallás benyújtásáig előírt határidőig fizeti meg. Ha a magánszemély az adóévben ügyleti veszteséget ér el és azt az adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult. Adókiegyenlítés az adóévben és/ vagy az azt megelőző két évben bevallott ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség törvény szerinti számítási móddal történő figyelembevétele, az elért árfolyamnyereség csökkentésére. c) Külföldi illetőségű magánszemély befektetőkre a fenti szabályok vonatkoznak azzal a különbséggel, hogy a kifizető a külföldi állam által kiállított illetőségigazolás birtokában, a kettős adóztatást elkerülő egyez mények alapján állapítja meg adólevonási kötelezettségét és az adó mértékét. d) Belföldi céges befektetők esetén a hozam bruttó értéke kerül a befektető számláján jóváírásra. A évi LXXXI. a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény értelmében mindazon külföldi szervezet (nem magánszemély), aki magyarországi kifizetőtől kamatjövedelmet szerez, adó illetőségétől függően 30%-os forrásadó fizetésére kötelezett. Az adó a kifizető által, az általa fizetendő jövedelemből történő levonással kerül megfizetésre. Javasoljuk, hogy a magyarországi adózással kapcsolatos általános kérdéseket illetően szükség szerint egyeztessenek adótanácsadójukkal. *Az Alapkezelő a január 1-től hatályos személyi jövedelem adó szabályokra tekintettel felhívja a Tisztelt Befektetők figyelmét az SZJA törvény rendelkezéseinek beható áttekintésére. 12

14 A befektetési jegyek átruházása A befektetési jegy szabadon átruházható értékpapír, amely a másodlagos értékpapírpiacon szabadon értékesíthető. Az értékpapír új tulajdonosát megilletik mindazon jogok, amelyeket számára a Tájékoztató, a Kezelési szabályzat és a vonatkozó jogszabályok biztosítanak. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALMAZÁSÁNAK FELFÜGGESZTÉSE A Befektetési Alap befektetési jegyeinek folyamatos forgalmazását az Alapkezelő a Tpt (1) bek. alapján kizárólag elháríthatatlan külső ok miatt, a befektetők érdekében az alábbi rendkívüli esetekben, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett függesztheti fel, ha: az Alap nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen ha az Alap saját tőkéje több mint tíz százalékára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik, vagy a forgalmazás technikai feltételei legalább a forgalmazási helyek felén nem adottak. A forgalmazást a kiváltó ok megszűnésével, vagy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének felhívására haladéktalanul folytatni kell. A befektetési alapkezelő kérelmére a Felügyelet a Tpt (2) bekezdése alapján, meghatározott időre, de legfeljebb 180 napra felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos visszaváltását a befektetők érdekeinek védelmében, különösen, ha: tíz egymást követő forgalmazási nap alatt a visszaváltott és visszaváltani kért befektetési jegyek összértéke eléri a befektetési alap az adott időszak első napján érvényes nettó eszközérték 10%-át, húsz egymást követő forgalmazási nap alatt a forgalomban lévő befektetési jegyek darabszáma 10%-kal csökken, vagy a befektetési jegyek visszaváltását biztosító likvid eszközök aránya a visszaváltások következtében a befektetési alap saját tőkéjének 15%-a alá csökken. A TŐKENÖVEKMÉNY ÉS A HOZAM Az Alap tőkenövekményéből az Alapkezelő hozamot nem fizet, hanem a tőkenövekményt újra befektetéssel hasznosítva, megtartja az Alapok portfoliójában. Ezért a tőkenövekmény újra befektetése az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket tovább növeli. A Befektető a befektetési jegy nettó eszközértékének növekedéséből úgy juthat nyereséghez (hozamhoz), ha befektetési jegyét visszaváltja, illetve a másodlagos forgalomban eladja. Az Alap nyeresége (tőkenövekménye) a portfolióban lévő befektetési jegyek nettó eszközértékeinek növekedéséből, az értékpapírok a Kezelési szabályzatban meghatározott értékeléséből származó árfolyamnyereségből, betétként elhelyezett illetve számlán kezelt pénzeszközök kamataiból származik az Alapot terhelő költségek levonása után. Az Alap tőkenövekménye az adott napon számított nettó eszközértékek és az alapokra kibocsátott forgalomban lévő befektetési jegyek össznévértékének pozitív különbözete Az Alapok teljesítményéért harmadik személy garanciát nem vállal. AZ ALAPOT TERHELŐ DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK Díjak és költségek Az Alap működése során felmerülő költségek A befektetési jegyek keletkeztetésével kapcsolatos költségek, az Alapkezelőnek fizetendő: éves alapkezelési díj max. 1,60% az Alapok ügyletei során felmerült értékpapír forgalmazással kapcsolatos díjak és banki költségek (értékpapír forgalmazó díja, banki tranzakciós költségek, KELER Rt. díjak), az Alapok könyvvizsgálójának mindenkori éves díja. Tört év esetén az éves díj időarányosan kerül elszámolásra. a befektetési jegy tulajdonosok információkkal való ellátásával összefüggő költségek, a féléves és éves tájékoztató kinyomtatásával, szétosztásával, közzétételével kapcsolatos költségek, a sajtóban az Alapokról megjelenő, az Alapkezelő által közzétett hivatalos közlemények költségei, az Alapokkal kapcsolatos reklámköltségek, az Alapokkal kapcsolatos felügyeleti díjak, az Alapok megszűnésével, illetve felszámolásával kapcsolatos díjak és költségek (maximum 1%) a Letétkezelőnek fizetendő éves díj max. 0,20% 13

15 Megszűnéssel kapcsolatos költségek Az Alap megszűnése esetén az eszközök értékesítését végző befektetési szolgáltató díja. Díjak, költségek elszámolási szabályai Az Alapot terhelő minden olyan tervezett költséget, amely nem folyamatosan (naponta) kerül kifizetésre a Letétkezelő az Alap nettó eszközértékének megállapítása során a kifizetés tényétől függetlenül időarányosan vesz figyelembe. Az Alapkezelőnek fizetendő: alapkezelési díj, az Alap napi nettó eszközértékei számtani átlagának a 1,60 %-a, évente. Az alapkezelési díj pénzügyi teljesítése havonta esedékes. a Letétkezelőnek fizetendő éves díj az Alap napi nettó eszközértékei számtani átlagának 0,20 %-a, évente. A Letétkezelői díj pénzügyi teljesítése havonta esedékes. Az Alapkezelő nem terhelhet az Alapra olyan költségeket, amelyeket felróható magatartásával okozott, illetve olyan körülmények esetén, amelyekre nézve a törvény tiltja, hogy a költségeket az Alapkezelő az Alapra terhelje. Az Alapkezelő az alapkezelési díjat nem terhelheti az Alapra, ha az Alap átlagos saját tőkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az induláskor érvényes törvényi minimum ötven százalékát, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos Saját tőke ismételten el nem éri az induláskor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A mentes időszakban felmerülő alapkezelési díj utólag sem terhelhető az Alapokra. A BEFEKTETŐT TERHELŐ KÖLTSÉGEK Forgalmazási jutalék eladáskor Forgalmazási jutalék a befektetési jegyek vételekor - volumentől függetlenül Ft. Forgalmazási jutalék visszaváltáskor A forgalmazási jutalék mértéke visszaváltás esetén a befektetett összegtől függetlenül maximum 500 Ft. A NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA Az összesített nettó eszközérték meghatározása A Letétkezelő minden banki munkanapon meghatározza a következő forgalmazási napra vonatkozó nettó eszközértéket. Adott forgalmazási napra érvényes ár meghatározása az érvényesség napját megelőző munkanapon történik. A Letétkezelő a nettó eszközértéket a megállapítást követően két munkanapon belül teszi közzé az Alap hivatalos közleményeinek helyén, illetve a Forgalmazó fiókjaiban. Az Alap összesített nettó eszközértékét a tulajdonában lévő értékpapírok és pénzeszközök a Kezelési Szabályzatban leírtak alapján számított értékének összege határozza meg, csökkentve a meghatározott költségek és kötelezettségek értékével. Az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték meghatározása Adott forgalmazási napra érvényes egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket a Letétkezelő az Az Alap portfolió elemeinek értékelése részben megállapított értékelési szabályok szerint összesített nettó eszközérték és a kibocsátott befektetési jegyek számának hányadosaként határozza meg hat tizedes jegyre kerekítve Hibás nettó eszközérték elszámolása (Tpt (8), (9)) A befektetési alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításakor a hiba bekövetkeztének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell. A javítás során a hibás nettó eszközértéket a helyes értékre kell módosítani minden olyannapra vonatkozóan, amelyen nettó eszközérték kiszámításra került sor, s amelyet a feltárt hiba érintett. Ha hibás nettó eszközértéken befektetési jegy forgalmazására kerül sor, a hiba és a helyes nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget a befektetővel legfeljebb harminc napon belül el kell számolni, kivéve ha a hibás nettó eszközérték számítás miatt előállt, egy befektetési jegyre vonatkozó forgalmazási ár különbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési jegyre számított forgalmazási ár egy ezrelékét. A nettó eszközérték közzétételének gyakorisága, helye A Letétkezelő a nyilvános befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket a megállapítását követő két munkanapon belül köteles közzétenni az Alap hivatalos közleményeinek helyén, illetve a Forgalmazó fiókjaiban. 14

16 A BEFEKTETÉSI JEGYEK ELADÁSI ÉS VISSZAVÁSÁRLÁSI ÁRA A tárgynapra közzétett egy jegyre jutó nettó eszközérték az eladási illetve vételi ár. A BEFEKTETŐK RENDSZERES ÉS RENDKÍVÜLI TÁJÉKOZTATÁSA Tájékoztatások, hirdetmények megjelentetése A Forgalmazó az Alapkezelő honlapja, valamint a honlap. A Tájékoztató, Kezelési szabályzat nyomtatott formában a forgalmazási helyeken elérhető. A Befektetők által megtekinthető dokumentumok az Alap Tájékoztatója, Kezelési szabályzata, féléves és éves jelentései, havi portfolió jelentések, rendes és rendkívüli hirdetmények. Rendszeres tájékoztatási kötelezettség Az Alapkezelő az Alap működéséről az üzleti év első felére vonatkozóan nem auditált, az év végét követően pedig könyvvizsgáló által hitelesített jelentést készít a PSZÁF részére, illetve tesz közzé a fent megjelölt honlapon, valamint a forgalmazási helyeken. A féléves jelentést minden év június 30-át követő 45 napon belül kell elkészíteni és nyilvánosságra hozni. Az éves jelentést az Alap minden üzleti évének végét követő 120 napon belül kell elkészíteni és nyilvánosságra hozni. A jelentésnek a törvény által előírt tartalommal kell rendelkeznie. Az Alapkezelő köteles havonta alaponként a hónap utolsó forgalmazási napjára megállapított nettó eszközérték alapján portfoliójelentést készíteni, a Felügyeletnek megküldeni és a megállapítást követő tizedik forgalmazási naptól a forgalmazási helyeken és közzétételi helyein hozzáférhetővé tenni. Az Alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket a Letétkezelő minden banki munkanapon közzéteszi. A nyíltvégű befektetési alapra kibocsátott befektetési jegynek az adott befektető számára első alkalommal történő értékesítésekor az alap kezelési szabályzatát és rövidített tájékoztatóját a befektetőknek térítésmentesen át kell adni, az alap tájékoztatóját, a legutóbbi éves és féléves jelentését a befektető kérésére térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani. A befektető külön nyilatkozatot tesz a) a fenti dokumentumok átvételére vonatkozóan, vagy b) arról, hogy a fenti dokumentumok részére történő átadásáról lemond, vagy c) arról, hogy a dokumentumok átadását elektronikus úton kéri. Rendkívüli tájékoztatási kötelezettség Az Alapkezelő az Alap működésére vonatkozóan köteles a Felügyeletnek megküldeni, továbbá köteles közzétenni és a Forgalmazónál hozzáférhetővé tenni: a) az átalakulási, beolvadási hirdetményt, legkésőbb harminc nappal az átalakulás, beolvadás hatálybalépése előtt; b) a befektetési szabályok változását, legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés előtt; c) a határozott futamidő csökkentését, legkésőbb harminc nappal a hatálybalépés előtt; d) a befektetési jegy visszaváltásával kapcsolatos, a befektető fizetési kötelezettségének változását legkésőbb a hatálybalépés előtt harminc nappal; e) az Alapkezelési szabályzat módosítását legkésőbb a hatálybalépés napján; f ) az Alapkezelő engedélyének visszavonását, két munkanapon belül; g) a befektetési alapkezelési tevékenység átadását, legkésőbb tizenöt nappal a hatálybalépés előtt; h) a tőke és a felosztott hozam (amennyiben a felosztott hozam kifizetése az Alapkezelési szabályzat szerint nem automatikus) kifizetésének idejét, módját, legkésőbb az esedékesség napján; i) a befektetési jegyek forgalmazásának felfüggesztését, illetve újraindítását, két munkanapon belül; j) az Alapkezelővel szembeni felszámolás megindítását, két munkanapon belül; k) az Alap megszűnésekor a megszűnési jelentést, annak a Felügyelet részére történő benyújtásával egyidejűleg; l) az egy jegyre jutó nettó eszközérték (hozamfizetés esetét kivéve) az előző nettó eszközértékhez képest, illetve napi számítás esetén három értékelési napon belül bekövetkezett jelentős (húsz százalékot meghaladó) mértékű csökkenésének okát, legkésőbb a felmerülést követő két munkanapon belül; m) a közzétételi kötelezettségek teljesítésére igénybe vett közzétételi helyet két munkanapon belül; n) a forgalmazási helyek felsorolásában bekövetkezett változást, legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon; o) az ügynökök felsorolásában bekövetkezett bármely változást, a felsorolás bővítése esetén legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon, a felsorolás szűkülése esetén a legkésőbb a változás napját követő két munkanapon belül; 15

17 p) a befektetési jegyek visszaváltását érintő forgalmazási szabályok azon változásait, amelyek a 247. (3) és (4) bekezdése szerinti időtartam növekedésével járnak, legkésőbb a hatálybalépés előtt harminc nappal; q) a 247. (5) bekezdése szerinti választás, illetőleg a választás megváltoztatása esetén a forgalmazási szabályok változásait, legkésőbb a hatálybalépés előtt harminc nappal. A BEFEKTETÉSI ALAP MEGSZŰNÉSE, ÁTALAKULÁSA ÉS BEOLVADÁSA Az Alap megszűnése A Tpt alapján az Alap a Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A Felügyelet törli az Alapot a nyilvántartásból a) a pozitív Saját tőkéjű Alap megszüntetésekor a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő nappal, b) a negatív Saját tőkéjű Alap megszüntetésekor a vagyon értékesítéséből származó ellenérték teljes kifizetésekor, c) más Befektetési Alapba történő beolvadás esetén a beolvadás napjával, d) az Alap összes Befektetési jegyének visszaváltásakor, az utolsó Befektetési jegy visszaváltása napját követő nappal. Az Alapkezelő jogutód nélküli megszűnésekor illetőleg az Alapkezelő tevékenységi engedélye visszavonásakor ha az Alapkezelést másik Alapkezelő nem vállalja el az Alapot meg kell szüntetni. Ha az Alap Saját tőkéje pozitív, az Alapot az Alapkezelő a Felügyelet engedélyével megszüntetheti. Ha az Alap Saját tőkéje negatív, az Alap megszüntetését a Felügyelet határozatban rendeli el. Az Alapot az Alapkezelő köteles megszüntetni, amennyiben az Alap Saját tőkéje három hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a húszmillió forintot. Az Alap megszüntetését az Alapkezelő, illetőleg a Letétkezelő a megszüntetésről szóló Felügyeleti határozat kézhezvételét, illetőleg ha a megszüntetés oka az, hogy az Alap Saját tőkéje három hónapon keresztül nem éri el a húszmillió forintot, a három hónap elteltét követő kettő munkanapon belül köteles közzétenni. A közzététel napjától a Befektetési jegyek eladását és visszaváltását fel kell függeszteni. A hitelezők a közzététel napjától számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül jelenthetik be követeléseiket a Letétkezelőnél. Amennyiben a megszüntetési eljárás során az Alap Saját tőkéje a bejelentett hitelezői követelések figyelembe vételével együtt negatívvá válik, a Letétkezelő köteles a Felügyeletnek haladéktalanul bejelenteni. A megszüntetési eljárás során az Alap tulajdonában lévő eszközöket egy hónapon belül értékesíteni kell. A befektetési eszközök értékesítését az Alapkezelő is elvégezheti, illetve az értékesítéssel befektetési szolgáltatót bízhat meg. A befektetési szolgáltató bizományosi díja költségként az Alapot terheli. Az értékesítést követő öt napon belül az Alapkezelő megszűnési jelentést készít és azt a Felügyeletnek benyújtja. A megszűnési jelentés benyújtásától számított tíz napon belül a Letétkezelő köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére. A kifizetés megkezdéséről az Alapkezelő rendkívüli közleményt köteles közzétenni. A Befektetési Alap eszközei értékesítéséből befolyt ellenértékből az Alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a Befektetőket Befektetési jegyei névértékének az összes forgalomban lévő Befektetési jegy névértékéhez viszonyított arányában illeti meg. A Befektetők részére kifizetendő összeget a Letétkezelő elkülönített letéti számlán köteles tartani a Befektetők részére történő kifizetésig, illetve az elévülési idő elteltéig. Ha az Alap Saját tőkéje negatív, az Alap megszüntetését a Felügyelet által létrehozott közhasznú társaság végzi el. (Tpt ) Az Alap átalakulása Átalakulásnak minősül az Alap fajtájának, típusának, vagy futamidejének megváltoztatása. Az Alap nem alakulhat át zártvégű (határozott futamidejű) befektetési alappá. Az Alap csak az összes Befektető hozzájárulásával alakulhat át zártkörű Befektetési Alappá. Az Alapkezelő az átalakulás indokát, napját és feltételeit tartalmazó tájékoztatót köteles a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtani. Az Alapkezelő a Felügyeleti engedély megszerzését követően köteles az átalakulás tényét az Alap hirdetményi lapjaiban, az átalakulás napját legalább harminc nappal megelőzően közzétenni. A Felügyelet a Befektetők érdekeinek védelme érdekében, különösen indokolt esetben az átalakulás feltételeit egyedileg is meghatározhatja. Az Alap beolvadása Az Alapkezelő beolvadási tájékoztató Felügyeleti jóváhagyásával és nyilvánosságra hozatalával kezdeményezheti az Alap beolvadását. Kizárólag hasonló befektetési politikával rendelkező, valamint azonos fajtájú és típusú Alapok olvadhatnak egybe. 16

18 A beolvadás során meg kell jelölni a jogutód alapot. Az Alapnak nem lehet jogutódja zárt végű (határozott futamidejű) befektetési alap. Ha a jogutód alap határozott futamidejű, akkor a beolvadás napjától számított hátralévő futamideje nem haladhatja meg a beolvadó alap futamidejét, és nem lehet rövidebb egy naptári évnél. A beolvadásról szóló tájékoztatóban be kell mutatni a beolvadás indokát, a beolvadó alapok befektetési politikáját, a beolvadás határnapját, a beolvadás feltételeit, a befektetésijegy-tulajdonosok teendőit, valamint - befektetésijegysorozatonként - az alapok nettó eszközértékeinek és az egy jegyre jutó nettó eszközértékek alakulását, az értékelési szabályokat, és az átváltási névérték meghatározását. A beolvadási tájékoztatónak tartalmaznia kell a jogutód befektetési alap a Tpt. szerinti teljes kezelési szabályzatát. A jogutód befektetési alap alapkezelője a felügyeleti engedély megszerzését követően a beolvadás napját legalább harminc nappal megelőzően köteles a beolvadás tényét a beolvadó befektetési alap hirdetményi lapjaiban közzétenni. A beolvadás értéknapján befektetésijegy-sorozatonként meg kell állapítani a beolvadó alap befektetési jegyeinek - a jogutód befektetési alap befektetési jegyének névértékére átszámított - egy jegyre jutó napi nettó eszközértékét. Az alapkezelő és a forgalmazó a jogutód befektetési alap befektetési jegyeit - az érvényes egy jegyre jutó nettó eszközértékeknek megfelelő átváltási arányban - jóváírja a beolvadó befektetési alap befektetésijegy tulajdonosainak a forgalmazónál vezetett értékpapírszámláján. A jogutód alapkezelő a beolvadásról, a befektetési alapok beolvadásának napjára érvényes portfóliójáról jelentést készít, amelyet a beolvadást követő nyolc munkanapon belül köteles megküldeni a Felügyeletnek, közzétenni a jogutód befektetési alap forgalmazójának honlapján, valamint a befektetők rendelkezésére bocsátani mind a jogutód, mind a jogelőd befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyek forgalmazási helyein. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfoliókban lévő eszközök tételes felsorolását, azok értékét; továbbá - befektetési jegy sorozatonként - az összesített nettó eszközértékeket; a befektetési jegyek darabszámát, az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket, az átváltási arányt. A jelentést a jogutód befektetési alap letétkezelője és könyvvizsgálója is aláírja. AZ ALAP PORTFÓLIÓ ELEMEINEK ÉRTÉKELÉSE Lekötött és látra szóló bankbetétek értékelése A lekötött betétek értékének megállapításakor figyelembe kell venni a felhalmozott kamatokat is. A lekötött és/vagy látra szóló betétek értéke a nettó eszközérték érvényességének napjáig (ezt a napot már nem beleértve) felhalmozott kamatot tartalmazza. A devizaszámlákon található devizákat Forint értékre kell meghatározni a nettó eszközérték megállapításának napján, vagy ennek hiányában az azt megelőző munkanapra érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamon. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékelése 1. Államkötvények, diszkont kincstárjegyek értékelése Magyarországon kibocsátott magyar államkötvények és diszkontkincstárjegyek Az elsődleges forgalmazói rendszerben szereplő államkötvények és diszkontkincstárjegyek értékét az ÁKK által nyilvánosságra hozott legjobb vételi és legjobb eladási árfolyam számtani átlagaként meghatározott középárfolyam alapján kell számítani. A számításhoz a nettó eszközérték megállapításának napján az ÁKK által délután közzétett adatokat, azok hiányában a délelőtt közzétett adatok kell alkalmazni. Amennyiben ezek egyike sem elérhető, az azt megelőző legközelebbi munkanapon közzétett adatokat kell alkalmazni. Amennyiben a nettó eszközérték megállapításának napján az államkötvény vagy diszkont kincstárjegy hátralévő futamideje egyenlő vagy kevesebb, mint 91 nap, úgy az ÁKK 3 hónapos referenciahozama alapján kell kiszámítani az értékpapír árfolyamát. Az értékpapírok értékének meghatározásakor figyelembe kell venni a kibocsátás, vagy kamatfizetés óta a nettó eszközérték érvényességének napjáig (ezt a napot már nem beleértve) felhalmozott kamatot (amennyiben nem áll rendelkezésre a bruttó árfolyam), diszkont értékpapírpapír esetében az árfolyam keletkezése és az értékpapír lejárata alapján számított árfolyamnyereség időarányos részét. Külföldön kibocsátott külföldi államkötvények és diszkontkincstárjegyek. Amennyiben az ilyen értékpapírral külföldi elismert piacon kereskednek, akkor a nemzetközi gyakorlatnak és a nemzetközi piacokon rendelkezésre álló adatoknak megfelelően professzionális adatszolgáltató által a nettó eszközérték megállapításának napján 15 óráig utolsó ismert záróárfolyamon kell értékelni a következőképpen: BLOOMBERG, illetve REUTERS által közölt záróárfolyam alapján, ha pedig ezek egyike sem elérhető, árjegyzői középárfolyamon, vagy ha az sem elérhető, akkor az árjegyzői vételi árfolyamon kell az értékpapírt értékelni. Ha ezek egyike sem elérhető, akkor az azt megelőző napi záróárat kell figyelembe venni. 17

19 Ezen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékének meghatározásakor figyelembe kell venni a nettó eszközérték érvényességének napjáig (ezt a napot már nem beleértve) a kibocsátás, vagy kamatfizetés óta felhalmozott kamatot (amennyiben nem áll rendelkezésre a bruttó árfolyam), diszkont papír esetében, az árfolyam keletkezése és a papír lejárata alapján számított árfolyamnyereség időarányos részét. A nem Forintban denominált értékpapírok értékét Forintban kell meghatározni a nettó eszközérték megállapításának napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamon, ennek hiányában az azt megelőző munkanapra érvényes árfolyamon. 2. Vállalati kötvények értékelése Magyarországi székhelyű vállalat által kibocsátott vállalati kötvények Budapesti Értéktőzsdére bevezetett vállalati kötvények A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett értékpapírok melyek pontos listáját a BÉT Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzatában meghatározott ún. Tőzsdei Értékpapír Lista tartalmazza esetében a szabály a következő: Tőzsdén jegyzett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a tőzsde által a nettó eszközérték megállapításának napján 15 óráig utolsó ismert záróárfolyamon kell értékelni. Amennyiben ilyen ár nincs közzétéve, akkor az azt megelőzően közzétett utolsó záróárfolyam alkalmazandó, amennyiben az a nettó eszközérték megállapítását megelőzően legfeljebb 91 napja keletkezett, egyéb esetben az ilyen kötvényeket bekerülési áron kell értékelni. A BÉT-re bevezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékének meghatározásakor a nettó eszközérték érvényességének napjáig (ezt a napot már nem beleértve) figyelembe kell venni: a kibocsátás, vagy kamatfizetés óta felhalmozott kamatot (amennyiben nem áll rendelkezésre a bruttó árfolyam), diszkont papír esetében, az árfolyam keletkezése és a papír lejárata alapján számított árfolyamnyereség időarányos részét. Magyarországi székhelyű vállalat által kibocsátott, külföldi elismert piacra bevezetett vállalati kötvények Amennyiben a magyar vállalat által kibocsátott kötvényre nem hazai, hanem külföldi elismert piacon kereskednek, akkor a nemzetközi gyakorlatnak és a nemzetközi piacokon rendelkezésre álló adatoknak megfelelően professzionális adatszolgáltató által a nettó eszközérték megállapításának napján 15 óráig utolsó ismert záróárfolyamon kell értékelni a következőképpen: BLOOMBERG, illetve REUTERS által közölt záróárfolyam alapján, ha pedig ezek egyike sem elérhető, árjegyzői középárfolyamon, vagy ha az sem elérhető, akkor az árjegyzői vételi árfolyamon kell az értékpapírt értékelni.. Ha ezek egyike sem elérhető, akkor az azt megelőző napi záróárat kell figyelembe venni. Ezen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értéknek meghatározásakor a nettó eszközérték érvényességének napjáig (ezt a napot már nem beleértve) figyelembe kell venni: a kibocsátás, vagy kamatfizetés óta felhalmozott kamatot (amennyiben nem áll rendelkezésre a bruttó árfolyam), diszkont papír esetében, az árfolyam keletkezése és a papír lejárata alapján számított árfolyamnyereség időarányos részét. A nem Forintban denominált értékpapírok értékét Forint értékre kell meghatározni a nettó eszközérték megállapításának napján érvényes, vagy ennek hiányában az azt megelőző munkanapra érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamon. Magyarországi székhelyű vállalkozás által kibocsátott, elismert piacra be nem vezetett vállalati kötvények Amennyiben a hazai kibocsátású vállalati kötvények sem a BÉT-re, sem más elismert piacra nem kerülnek bevezetésre, akkor árjegyzői középárfolyamon, vagy ha az nem elérhető, akkor az árjegyzői vételi árfolyamon kell az értékpapírt értékelni. Európai Unióban vagy OECD tagállamban kibocsátott vállalati kötvények Külföldi székhelyű vállalkozás által kibocsátott, elismert piacra bevezetett vállalati kötvények Európai Unió vagy az OECD hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetén, a nemzetközi gyakorlatnak és a nemzetközi piacokon rendelkezésre álló adatoknak megfelelően, professzionális adatszolgáltató által a nettó eszközérték számításának napján 15 óráig utolsó ismert záróárfolyamon kell értékelni a következőképpen: 18

20 BLOOMBERG, illetve REUTERS által közölt záróárfolyam alapján, ha pedig ezek egyike sem elérhető, árjegyzői középárfolyamon, vagy ha az sem elérhető, akkor az árjegyzői vételi árfolyamon kell az értékpapírt értékelni. Ha ezek egyike sem elérhető, akkor az azt megelőző napi záróárat kell figyelembe venni. Ezen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékének meghatározásakor a nettó eszközérték érvényességének napjáig (ezt a napot már nem beleértve) figyelembe kell venni: a kibocsátás, vagy kamatfizetés óta felhalmozott kamatot (amennyiben nem áll rendelkezésre a bruttó árfolyam), diszkont papír esetében, az árfolyam keletkezése és a papír lejárata alapján számított árfolyamnyereség időarányos részét. A nem Forintban denominált értékpapírok értékét Forint értékre kell meghatározni a nettó eszközérték megállapításának napján, vagy ennek hiányában az azt megelőző munkanapra érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamon. Külföldi székhelyű vállalkozás által kibocsátott, elismert piacra be nem vezetett vállalati kötvények Amennyiben a külföldi kibocsátású vállalati kötvények sem a BÉT-re, sem más elismert piacra nem kerülnek bevezetésre, akkor árjegyzői középárfolyamon, vagy ha az nem elérhető, akkor az árjegyzői vételi árfolyamon kell az értékpapírt értékelni. Ha ezek egyike sem elérhető, akkor bekerülési árat kell alkalmazni. 3. Jelzáloglevelek értékelése Magyarországi székhelyű vállalat által kibocsátott jelzáloglevelek Magyarországi székhelyű vállalat által kibocsátott Budapesti Értéktőzsdére bevezetett jelzáloglevelek A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett értékpapírok melyek pontos listáját a BÉT Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzatában meghatározott ún. Tőzsdei Értékpapír Lista tartalmazza esetében a szabály a következő: Tőzsdén jegyzett jelzálogleveleket a nettó eszközérték megállapításának napján 15 óráig a tőzsde által közzétett utolsó ismert záróárfolyamon kell értékelni. Amennyiben ilyen ár nincs közzétéve, akkor az azt megelőzően közzétett utolsó záróárfolyam alkalmazandó, amennyiben az a nettó eszközérték megállapításának napján legfeljebb 91 napja keletkezett, egyéb esetben az ilyen kötvényeket bekerülési áron kell értékelni. A BÉT-re bevezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékének meghatározásakor a nettó eszközérték érvényesség napjáig ( ezt a napot nem beleértve) figyelembe kell venni: a kibocsátás, vagy kamatfizetés óta felhalmozott kamatot (amennyiben nem áll rendelkezésre a bruttó árfolyam), diszkont papír esetében, az árfolyam keletkezése és a papír lejárata alapján számított árfolyamnyereség időarányos részét. Magyarországi székhelyű vállalat által kibocsátott, külföldi értéktőzsdére bevezetett jelzáloglevelek Amennyiben a magyar vállalat által kibocsátott jelzáloglevelekre nem hazai, hanem külföldi elismert piacon kereskednek, akkor a nemzetközi gyakorlatnak és a nemzetközi piacokon rendelkezésre álló adatoknak megfelelően professzionális adatszolgáltató által a nettó eszközérték megállapításának napján és idejében közölt utolsó ismert záróárfolyamon kell értékelni a következőképpen: BLOOMBERG illetve REUTERS által közölt záróárfolyam alapján, ha pedig ezek egyike sem elérhető, árjegyzői középárfolyamon, vagy ha az sem elérhető, akkor az árjegyzői vételi árfolyamon kell az értékpapírt értékelni. Ha ezek egyike sem elérhető, akkor az azt megelőző napi záróárat kell figyelembe venni. Ezen hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értéknek meghatározásakor a nettó eszközérték érvényességének napjáig (ezt a napot már nem beleértve) figyelembe kell venni: a kibocsátás, vagy kamatfizetés óta felhalmozott kamatot (amennyiben nem áll rendelkezésre a bruttó árfolyam), diszkont papír esetében, az árfolyam keletkezése és a papír lejárata alapján számított árfolyamnyereség időarányos részét. A nem Forintban denominált értékpapírok értékét Forint értékre kell meghatározni a nettó eszközérték megállapításának napján érvényes, vagy ennek hiányában az azt megelőző munkanapra érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett árfolyamon. 19