FENNTARTÓI ÉRTÉKELÉS

Átírás

1 FENNTARTÓI ÉRTÉKELÉS A LLOYD IPARTESTÜLETI SZAKKÉPZŐ ISKOLA pedagógiai programjában rögzítettek szerint, mint a fenntartó- KOVÁCS ZSUZSANNA -, ezúton szeretném írásban értékelni a pedagógiai munka eredményességét, hatékonyságát. Az értékelésem a szeptember 02-től január 17-ig eltelt időszakot foglalja magába. Nevelési programunk fő célja, hogy a tanulók személyiségfejlesztése, a nevelési értékek közvetítése a személyes példamutatás, a meggyőzés elvén nyugszik, ezt sikerült megtartaniuk, teljesíteniük. Tanulóik részvétele az önkéntes pedagógiai folyamatokban pozitívnak értékelhető hozzáállásukkal, magatartásukkal segítették nevelőik munkáját. Tanulóik nyitottságukkal, hogy iskolájukat választották a tanulás helyszínéül, szociális helyzetükről tájékoztatták Őket, szükség esetén a szükséges nyomtatványok beszerzésében segítséget nyújtottak, illetve azokat leigazolták, kitöltötték. A segítségnyújtás iránti szándék megnyilvánulása osztálytársaikkal szemben, ezzel a nevelői munkájukat segítve, példákkal tudom jelezni: egymás elérhetőségéről tudnak (telefonszám ismerése), létrehoztak osztályonként közös t, amin tudnak információkat továbbítani egymásnak, hiányzásról értesítik egymást a szakmai anyagot osztálytársuk tudomására bocsájtják Nevelőtestületük az egész életen át tartó tanulás igényének kialakítására az ajánlott szakmai könyvek, azok értékére, a könyvek alkalmazására (segítségére) is felhívták a figyelmet.

2 Továbbra is igyekeznek megerősíteni bennük azt, hogy az iskola befejeztével is nagy hasznát tudják venni a korábban megszerzett anyagok, hallott tapasztalatok, illetve a MESTERVIZSGA meglétének a fontosságát. A tanuló személyiségének formálása megtartotta a tanár- diák közötti viszonyt, tiszteletet parancsolva a nevelő iránt, valamint a sikeres közös munka további folytatása érdekében. A tanár és diák közötti viszony meghatározó elve a motiváló erő. Az előzetes tudás, tapasztalat figyelembe vétele a tanítási- tanulási folyamatban szintén megvalósították. A tanulók életkori sajátosságainak, élettapasztalatának, élethelyzetének megfelelő tanulásitanítási folyamat szervezése megtalálható. Nevelő- oktató munkájuk céljai elérésénél nagy hangsúlyt fektettek a szépészeti munkacsoportjuknál az esztétika, szépérzék magas szintű elsajátítására. Nagyon fontosnak tartják a megfelelő kommunikáció elsajátítását, ennek gyakorlása elengedhetetlen napi szinten az órákon és a gyakorlatokon. A szükséges gyakorlati eszközök beszerzésével segítették munkájukat (tudásuk fejlesztését), ennek megfelelő példája, hogy iskolájuk az ILCSI KOZMETIKUMOK referencia központja Győrben, a régi és fejlesztett termékekkel és felszereléssel bővítették készletüket. A kitűzött feladatok eléréséhez hallgatóik ünnepeknél megemlékezéseket tartottak, programokat szerveztek. Ösztönözték hallgatóikat különböző rendezvényeken, versenyeken való részvételre. A pedagógusok helyi intézményi feladatait ellátva szem előtt tartva a tanulók nevelését és oktatását, a tanításra alaposan felkészültek megtervezték az órát (projektor segítségével történik), ami egyben a felkészülés színvonalát mutatja, ennek megtervezése, elkészítése nem kevés energia befektetést igényel. Tantárgyi programokat készítettek, órai segédanyagokat használtak fel, taneszközöket készítettek el, ezzel is éberen tartva a tanulók érdeklődését. Az idő hatékony kihasználása, ismerve a hallgatók közti különbségeket, figyelembe vették tanáraik.

3 Tanáraik közül egy kénytelen volt időhiányában lemondani a náluk vállaltakat és az órák leadását másnak átadni- SURÁNYI ANIKÓ (anyagismeret tanár), aki teljes mértékben elégedett volt az iskola lehetőségeivel, felszereltségével. Helyette sikerült időben egy másik megfelelő végzettségű személyt találniuk. A tanártovábbképzésen két tanárjuk is részt vesz, az iskola Igazgatója és az egyik tanárnő, akik vállalták a folyamatos önképzés és a szakjának megfelelő, a pedagógiai-pszichológiai szakirodalom folyamatos nyomon követését. Tanulóik tanulás tanítása, tanuláshoz-módszertani segítség adása, az önálló tanulás technikájának kialakítása, tankönyvek közti tájékozódás megismerése a pedagógiai programban rögzítettek szerint megvalósult. A megfelelő tankönyvek kiválasztásában tanáraik egyeztettek egymással, illetve lehetőségük van az ILCSI termékkatalógus megismerésére, a termékek ismertetésére. A katalógus iránt nagy érdeklődést mutattak tanulóik. Az internet adta lehetőség kihasználása minél több órán mutatkozik az iskolában, ez a már említett tananyagok előkészítésében, de a tanulásban is megmutatkozott. A pedagógiai program és a helyi tanterv készítésében tanáraik részvételükkel, hozzáállásukkal, magatartásukkal igazolták segítő és tenni akaró szándékukat, egyben a csapatmunka adta lehetőségek megerősítésében is. Az iskolai adminisztratív feladatok ellátása terén a tanügyi jogi dokumentumok, törvények, minisztériumi rendeletek változásainak figyelemmel kísérése is pontos. A kollegiális kapcsolatok ápolása terén az iskola a nevelőtestületi üléseken, esetmegbeszéléseken, műhelymunkákban, projektekben, team munkában aktív, segítőkész minden téren. Betegség vagy egyéb probléma esetén a hiányzó tanár pótlása nem okoz gondot a tanári karban. Osztályfőnöki feladatok ellátásában az osztálynaplók, osztályzatok pontosak és hiánytalanok. Iskolai ünnepségek szervezésében a tanulók készségesen segítenek, szervezkednek, ötleteket adnak tanáraik örömére, így a lebonyolítás és a megvalósítás sikere nem volt kétséges. Az osztályokon belüli egymás közötti kapcsolat megerősítése miatt a közös munka, csapatban való feladatok megoldása pozitív hatással van az osztály légkörére. Ezt több tanár is használja a tanórák elméleti vagy akár gyakorlati oktatásain.

4 Az osztályfőnöki munkával az iskola pedagógusát az igazgató bízta meg meghatározott időre, az osztályok évfolyamától függően (két vagy három évre), amit tudattak a hallgatókkal. Az osztályfőnök elsődleges feladatai közé tartozik az osztály közösségi életének irányítása, a tanulók személyiségének fejlesztése, egy olyan értékrend kialakítása és elfogadtatása, amely szerint az osztályába járó tanulók egészséges lelki és testi fejlődése megvalósulhat. Az osztályfőnök megtervezte és tudatosan alakította a közösségfejlesztő programokat. Iskolai rendezvényeken mindig kísérte és továbbra is kíséri osztályát. Megismerkedett a tanulók családi és szociális hátterével, folyamatosan arra törekedett, hogy ennek megfelelő fejlesztést tudjanak nyújtani az osztályban tanító tanárokkal együtt. Ennek érdekében, a tanulókkal egyénileg, differenciáltan is foglalkozott, foglalkozik. A hátrányos helyzetű, az SNI tanulók és a veszélyeztetett tanulókat segíti, gondoskodott számukra szociális, illetve tanulmányi támogatásról. Figyelemmel kísérte, kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét és teljesítményeit. A szaktanárokkal együttműködve orientálta a tanulók munkaerőpiacon való elhelyezkedés irányait. Az osztályfőnöki órákat az iskolában elfogadott tanterv szerint használta fel a pedagógiai és a nevelési kérdések megvitatására. Az osztályfőnök: - felvette az osztálynaplót és az ellenőrzőket, gondoskodott azok kitöltéséről, (órarend, a tanárok névsora, később: a tanárok fogadóórákkal) - ismertette a tanév rendjét, - tudatosította a házirendet, és kifüggesztette a tanterem falára, - kitöltette az adatlapokat, - elkészítette az osztály tanulóinak telefonszámos, lakcímes névsorát (diákigazolvány számmal és címmel együtt), - ellenőrizte az osztályterem berendezését, a hiányok pótlására benyújtotta igényét a vezetőséghez, - megbeszélte a tanulókkal az osztályterem dekorációját (a házirend alapján),

5 - kijelölte a felelősöket - megszervezett szakmai kirándulást, - rendszeresen vezette a haladási naplót, - rendszeresen igazolta a tanulók mulasztásait, késéseit, a házirendben foglaltak alapján A tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása jellemezte nevelő tevékenységüket. A személyiségfejlesztés kiemelt feladatait, a tanulók önismeretének és pozitív énképének alakítása, a reális önértékelés fejlesztése élet közeli helyzetekben, szituációkban megvalósítása céljuk volt, sikerült. A tanulók munkaerőpiacon való sikeres megjelenését elérték. Egyik fontos céljuk, hogy a fiatalok legyenek önállóak, öntevékenyek, kreatívak, de tudjanak alkalmazkodni közvetlen környezetükhöz és a nagyobb közösségekhez is. Reagálnak a jelen politikai, társadalmi, gazdasági helyzet jelenségeire, ismerik értik a természeti, a társadalmi, kulturális jelenségeket; értéknek tartják a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését. Fontos, hogy a tanulók érzik a tudás szerepét, hatalmát is. Ehhez igénybe veszik a médiarendszer eszközeit, az információs társadalomba való átmenet eszközrendszerét (Internet stb.). Tudnak önállóan tanulni, új módszereket is felhasználni, önállóan tájékozódni az egyre kiterjedtebb eszközrendszerben. A tárgyi ismeretek mellett rendelkeznek megfelelő problémaérzékenységgel, törekednek az életükben tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására, hogy a felnövekvő nemzedék képviselői, a haza felelős polgárai legyenek. Képesek önálló tájékozódásra, felelős döntések meghozatalára, cselekvésre. Különösen fontos a konfliktustűrő képesség további fejlesztése. A személyiségfejlesztés terén, mivel iskolájuk tanulói fiatal felnőttek, a negatív előre nem mutató vonásokat igyekezték gyengíteni, a tiltás, a követelés csak a legszükségesebb esetekben volt járható út. Az indirekt módszereket alkalmazták (rákérdezés, beszélgetés, segítség felajánlása, stb.).

6 Az osztályfőnöki órák, illetve a felajánlott konzultációk, esetleges tanórán kívüli személyes megkeresés lehetőségei ugyanezt a célt szolgálták. A nevelés összetett, állandó folyamatára a tanórákon és tanórákon kívül is sok lehetőség kínálkozott. A levelező munkarend jóval kevesebb interperszonális nevelő hatást és szervezett alkalmat hozott létre, ezért fokozottan van szükség a tananyagban rögzíthető műveltségtartalmak nevelőerejének megerősítésére. A szigorúan szakmai tantárgyak óráin kívül a képzési program olyanokat is tartalmaz, amelyek direkt módon alakították a tanulók személyiségét azáltal, hogy viselkedési mintákat közvetítettek, tréningszerűek. A tanulók megismerése, személyiségének fejlesztése, a tanulók problémáinak megoldása a tanulók minél alaposabb megismerése alapján lehetséges. A tanórák nemcsak új ismeretek elsajátítására, készségek, képességek fejlesztésére alkalmasak, hanem interaktív jellegüknél fogva arra is, hogy a tanulók megnyilvánultak, kifejtették nézeteiket, a gyakorlatban mutatkoztak meg a tanáraik, társaik előtt, vagyis megismertük tulajdonságaikat, személyiség jegyeiket. Intézményükben nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy minden diák életkorának, fejlettségének megfelelő nevelést-oktatást kapjon. Az iskola fontos feladata az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges kompetenciák, képességek kialakítása, fejlesztése. Ez kiegészült tágabb értelemben az egész személyiség fejlesztésével. Felkeltették különböző szaktárgyi témák iránti érdeklődésüket, a tanulás tanítását. A nevelés részeként az önművelés igényét és szokását kibontakoztatták, az önálló ismeretszerzés technikáját elsajátítatták. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése terén az iskola az élő és élettelen környezet jelenségei, szűkebb és tágabb közösségei és az emberi személyiségre irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítására törekedtek. Annak elérése, hogy a tanulók megfelelően tudják kezelni érzelmeiket, legyenek erre stratégiáik, technikáik. Tolerálják a másságot, tartsák tiszteletben mások érzéseit, legyen megfelelő önuralmuk.

7 Fejleszteni szükséges az empátiát, a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó, segítőkész magatartást. A tanulók akarati nevelése terén a kitartás, szorgalom, céltudatosság, elkötelezettség kialakítása a cél. Tudatosult a tanulókban, hogy eredményt csak kitartó munkával lehet elérni. Reális énképen alapuló önértékelésre, önkontrollra van szükségük. Fontos a tanulóknál az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, erre törekedtek. A tanulók erkölcsi nevelése, a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudat elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése fontos feladatuk a személyiségfejlesztésben. Felkészítették a tanulókat az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítettek választ találni erkölcsi és életvezetési problémáikra. Az erkölcsi nevelésben lehetőséget nyújtottak az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítésmódokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, a tanárok példamutatása támogatja olyan, a tanulók életében nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a mértéktartás, az együttérzés, segítőkészség és a tisztelet. A tanulók nemzeti öntudatra nevelésének fontos területe a haza, a lakóhely múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti kultúra és a hagyományok megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése alapvető fontosságú. A nemzeti nevelés szerves része a hazaszeretet érzésének kialakítása. Mindez legtöbbször közös ünnepélyeiken, egyes tantárgyi tartalmakon keresztül érvényesül a tanítási-tanulási folyamatban. A tanulók aktív állampolgári létre, demokráciára nevelése terén az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetésével kezdtek. A nevelés folyamatában az érdeklődésük felkeltése a társadalmi jelenségek és a problémák iránt volt elsődleges. Fejlesztették a tanulók igényét a közösségi tevékenységekre, az iskolai és helyi közéletben való részvételre. A tanulók önismeretének és a társas kultúrájának fejlesztése érdekében segítették a tanulót a kedvező adottságainak, meglévő önképének erősítésében, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Hozzásegítették, hogy képessé váljon érzelmei hiteles kifejezésére. A megalapozott önismerettel hozzájárultak a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

8 A tanulók családi életre nevelésében a családnak kiemelkedő jelentősége van tanulóik erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Fontos számukra a harmonikus családi minták közvetítése, a szűkebb és tágabb környezetváltozások, az értékrendben jelentkező átrendeződések a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé tették a családi életre nevelés beemelését pedagógiai munkájukba. A családi életre való felkészítés segítséget nyújt a fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, valamint a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. A másokért való felelősségvállalás, önkéntesség fejlesztése érdekében ösztönözték a személyiségfejlesztő nevelést-oktatást, melynek része az akadályozott, hátránnyal élő fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározása. Intézményük célja, hogy továbbfejlesszék a fiatalokban a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együtt érző és segítő magatartást. Saját élményeken keresztül, szűkebb közösségek segítségével fejlesztik a tanulókban a szociális érzékenységet és számos olyan képességet (együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. A fenntarthatóság, környezettudatosság szemléletének fejlesztése a tanulóknál abban nyilvánul meg, hogy a felnövekvő nemzedék ismeri és becsüli az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Azt tanulják, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen használják. Céljuk, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás legyen meghatározó a tanulók számára. Felkészítik tanulóikat a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekednek arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. A tanulók munkára nevelése, gazdasági és pénzügyi nevelése a munka világának megismerése, megtapasztalása tantárgyi órák keretei közt, tevékenység során történt, történik. Fejlesztették a tanulók gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességeit annak érdekében, hogy a tanulók tudatos fogyasztóvá váljanak. Tudják mérlegelni döntéseik következményeit.

9 A tanulók médiatudatosságra való nevelése lehetővé tette, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői lettek; értik az új és hagyományos médiumok nyelvét. A tanulás tanítása alapvető feladatuk, minden pedagógus legfőbb célja, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít. Útbaigazítást adott a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével, az önálló tanulási technikák elsajátításával kapcsolatban. Megtanították: - hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; - hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; - melyek az egyénre szabott tanulási módszerek, választható stratégiák; - a tanulók miként működhetnek együtt a tanulásban; - hogyan rögzíthetők és hívhatók elő az ismeretek, stb. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység első lépéseként felmérték hallgatóik között: - sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTM) tanulók, - kiemelten tehetséges tanulók, - hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű (HH és HHH) tanulók létszámát. Ennek megfelelően alakították a tanórák menetét. Együttműködés a tanulókkal és az iskola egyéb partnereivel a pedagógiai programjuk sikeres végrehajtásának feltétele. A tervezettnek megfelelően, hogy a beiskolázás a meghirdetett képzésekre sikeres legyen ennek érdekében a következő tájékoztató tevékenységet folytatták: részt vettek a gimnáziumok pályaválasztási tájékoztatóin (tájékoztató anyagok készítése) iskolai nyílt napokat rendeztek,

10 különböző szakmai kiadványokban az iskoláról tájékoztatót jelentettek meg, közös programokat szerveztek azokkal a cégekkel, intézményekkel, akik mint munkáltató jöhetnek számításba a végzett diákoknál, Az iskola, mint közösségi intézmény feladatát akkor tudja sikerrel teljesíteni, ha célkitűzéseit, törekvéseit igyekszik minél szélesebb körben megismertetni. Elengedhetetlen, hogy az iskola nyitott intézményként működjön, és sokoldalú kapcsolatot építsen ki a különböző intézményekkel.... Kovács Zsuzsa