SZAKKÉPZÉSI TANTERV a XXIV. KÖZGAZDASÁG ÁGAZATHOZ

Átírás

1 A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola helyi tantervei SZAKKÉPZÉSI TANTERV a XXIV. KÖZGAZDASÁG ÁGAZATHOZ a és 1/13. évfolyam számára Tartalom 1. Munkahelyi egészség és biztonság ( ) Munkahelyi egészség és biztonság A tantárgy feladatai Az elsajátítandó szakmai ismeretek Szakmai készségek

2 Kompetenciák A tantárgy tanításának célja Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Témakörök, a tananyag tartalma és óraszámai, képzés helyszíne. Módszerek, tanulói tevékenységformák Az értékelés módja A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai Foglalkoztatás I Szakmai idegen nyelv A tantárgy feladatai Az elsajátítandó szakmai ismeretek Szakmai készségek Kompetenciák A tantárgy tanításának célja Kapcsolódó közismeretei, szakmai tartalmak Témakörök, a tananyag tartalma és óraszámai, képzés helyszíne. Módszerek, tanulói tevékenységformák Az értékelés módja A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai Gazdálkodási alaptevékenység ellátása ( ) Gazdasági és jogi alapismeretek A tantárgy feladatai Szakmai ismeretek

3 Szakmai készségek Kompetenciák A tantárgy tanításának célja Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Témakörök, a tananyag tartalma és óraszámai, képzés helyszíne.módszerek, tanulói tevékenységformák Az értékelés módja A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai Gazdálkodási alaptevékenység ellátása ( ) Ügyviteli gyakorlatok (gépírás) A tantárgy feladatai Szakmai ismeretek Szakmai készségek Kompetenciák A tantárgy tanításának célja Kapcsolódó közismeretei, szakmai tartalmak Témakörök, a tananyag tartalma és óraszámai, képzés helyszíne. Módszerek, tanulói tevékenységformák Az értékelés módja A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai Gazdálkodási alaptevékenység ellátása ( ) Ügyviteli gyakorlatok (Üzleti kommunikáció) A tantárgy feladatai

4 Az elsajátítandó szakmai ismeretek Szakmai készségek Kompetenciák A tantárgy tanításának célja Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Témakörök, a tananyag tartalma és óraszámai, képzés helyszíne.módszerek, tanulói tevékenységformák Az értékelés módja A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai Gazdálkodási alaptevékenység ellátása követelménymodul ( ) Általános statisztika A tantárgy feladatai Az elsajátítandó szakmai ismeretek Szakmai készségek Kompetenciák A tantárgy tanításának célja Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Témakörök, a tananyag tartalma és óraszámai, képzés helyszíne.módszerek, tanulói tevékenységformák Az értékelés módja A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai Gazdálkodási alaptevékenység ellátása követelménymodul ( ) Statisztika gyakorlat

5 A tantárgy feladatai Az elsajátítandó szakmai ismeretek Szakmai készségek Kompetenciák A tantárgy tanításának célja Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Témakörök, a tananyag tartalma és óraszámai, képzés helyszíne. Módszerek, tanulói tevékenységformák Az értékelés módja A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai Gazdálkodási alaptevékenység ellátása ( ) Pénzügyi alapismeretek A tantárgy feladat profilja Az elsajátítandó szakmai ismeretek Szakmai készségek Kompetenciák A tantárgy tanításának célja Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Témakörök, a tananyag tartalma és óraszámai, képzés helyszíne. Módszerek, tanulói tevékenységformák Az értékelés módja A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai Gazdálkodási alaptevékenység ellátása ( )

6 Az értékelés módja A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai Gazdasági alaptevékenység ellátása ( ) Adózási alapismeretek A tantárgy feladatai Az elsajátítandó szakmai ismeretek Szakmai készségek Kompetenciák A tantárgy tanításának célja Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Témakörök, a tananyag tartalma és óraszámai, képzés helyszíne.módszerek, tanulói tevékenységformák Az értékelés módja A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai Gazdálkodási alaptevékenység ellátása ( ) Adózás gyakorlat A tantárgy feladatai Az elsajátítandó szakmai ismeretek Szakmai készségek Kompetenciák A tantárgy tanításának célja Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

7 Témakörök, a tananyag tartalma és óraszámai, képzés helyszíne. Módszerek, tanulói tevékenységformák Az értékelés módja A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai Gazdálkodási alaptevékenység ellátása ( ) Számviteli alapismeretek A tantárgy feladatai Az elsajátítandó szakmai ismeretek Szakmai készségek Kompetenciák A tantárgy tanításának célja Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Témakörök, a tananyag tartalma és óraszámai, képzés helyszíne. Módszerek, tanulói tevékenységformák Az értékelés módja A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai Gazdálkodási alaptevékenység ellátása ( ) Számvitel gyakorlat A tantárgy feladatai Az elsajátítandó szakmai ismeretek Szakmai készségek Kompetenciák A tantárgy tanításának célja

8 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Témakörök, a tananyag tartalma és óraszámai, képzés helyszíne. Módszerek, tanulói tevékenységformák Az értékelés módja A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai Összefoglaló az óraszámokról

9 1. Munkahelyi egészség és biztonság ( ) 1.1. Munkahelyi egészség és biztonság A tantárgy feladatai Tudatosítja a munkahelyi egészség és biztonság jelentőségét. A tanuló betartja és betartatja a munkahelyekkel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket, a munkavégzés személyi és szervezési feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket, a munkavégzés tárgyi feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket. A tanuló képes legyen munkavédelmi szakemberrel, munkavédelmi képviselővel együttműködve részt venni a munkavédelmi feladatok ellátásában Az elsajátítandó szakmai ismeretek A tantárgy oktatása során a diákok a következő szakmai ismereteket sajátítják el: a munkahelyi egészség és biztonság, mint érték; a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések hátrányos következményei; a munkavédelem fogalomrendszere, szabályozása; munkahelyek kialakításának alapvető szabályai; a munkavégzés általános személyi és szervezési feltételei; munkaeszközök a munkahelyeken; munkavédelmi feladatok a munkahelyeken; munkavédelmi szakemberek és feladataik a munkahelyeken; a munkahelyi munkavédelmi érdekképviselet Szakmai készségek Az ismeretek megszerzése során elsajátítandó készségek: információforrások kezelése, biztonsági szín- és alakjelek, olvasott szakmai szöveg megértése. 9

10 Kompetenciák Személyes kompetenciák A legfontosabb személyes kompetenciák: felelősségtudat, szabálykövetés, döntésképesség Társas kompetenciák A tantárgy tanulása során megszerzendő társas kompetenciák: visszacsatolási készség, irányíthatóság, irányítási készség Módszerkompetenciák Az elsajátítandó módszerkompetenciák: rendszerező képesség, körültekintés, elővigyázatosság, helyzetfelismerés A tantárgy tanításának célja A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Nincsen előtanulmányi követelmény Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Nincsenek a tárgyhoz kijelölt közismereti vagy szakmai tartalmak 10

11 Témakörök, a tananyag tartalma és óraszámai, képzés helyszíne. Módszerek, tanulói tevékenységformák A 9. évfolyam és az1/13. évfolyam Azösszes óraszám a tanévben: 18 óra TÉMAKÖRÖK TARTALMAK ÓRASZÁM Munkavédelmi alapismeretek A munkahelyi egészség és biztonság jelentősége: Történeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése. A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi épségére: A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet kóroki tényezők. A megelőzés fontossága és lehetőségei: A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük. Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonságmunkaegészségügy): Veszélyes és ártalmas termelési tényezők A munkavédelem fogalomrendszere, források: A munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény fogalom meghatározásai. 4 óra 11

12 Munkahelyek kialakításának általános szabályai: A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások. Munkahelyek kialakítása Szociális létesítmények: Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása, megfelelősége. Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések: Közlekedési útvonalak, menekülési utak,, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések. Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekében: Tűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet. Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai: Anyagmozgatás: Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzése Raktározás: Áruk fajtái, raktározás típusai Munkahelyi rend és hulladékkezelés: Jelzések, feliratok, biztonsági szín-és alakjelek. Hulladékgazdálkodás, környezetvédelem célja, eszközei. 4 óra A munkavégzés személyi feltételei: Munkavégzés személyi feltételei Jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretek A munkavégzés alapvető szervezési feltételei: Egyedül végzett munka tilalma, irányítás szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai. 2 óra 12

13 Munkaeszközök halmazai Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása. Munkaeszközök biztonsága Munkaeszközök dokumentációi Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs követelményei és a munkaeszközre(mint termékre)meghatározott EKmegfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok. Munkaeszközök veszélyessége, eljárások Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibásodás, biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembe helyezési eljárás. Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek, védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények. 2 óra Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek, stressz): Munkakörnyezeti hatások Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei. A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen. A kockázat fogalma, felmérése és kezelése: A kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók részvételének jelentősége 2 óra 13

14 Munkavédelmi jogi ismeretek A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségek Az Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvény, illetve a Kormány és az ágazati miniszterek rendeleteinek szabályozási területei a további részletes követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe. Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Munkavállalók feladatai a munkavégzés során. Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok Balesetek és foglalkozási megbetegedések Balesetek és munkabalesetek, valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás, mint a megelőzés eszköze Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A választott képviselők szerepe, feladatai, jogai. 4 óra Képzés helyszíne Tanterem Módszerek, tanulói tevékenységformák Magyarázat, megbeszélés, szemléltetés, házi feladat és teszt. 14

15 Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 54. (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként: %: jeles 80 89%: jó 65 79%: közepes 50 64%: elégséges 0 49%: elégtelen A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere (írásbeli, szóbeli, gyakorlati). A számonkérés a tananyag jellegéből következően szóbeli és írásbeli formában történik. A szóbeli számonkérést a tanév során folyamatosan célszerű alkalmazni az alapfogalmak, kifejezések önálló, szakszerű, szabatos megfogalmazásával. Az egyes nagyobb témakörök feldolgozása, rendszerezése után a tanulók teljesítményét írásbeli feladatsorral mérjük. A számonkérés különböző típusú feladatok kombinációjából áll: teszt jellegű feladatokat, igaz/hamis állításokat és az alapfogalmak rövid meghatározását tartalmaz. Az írásbeli feladatok értékelésénél az alakilag rendezett, szabályos javításokat tartalmazó megoldások tekinthetők alapkövetelménynek Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai. Írásbeli házi feladatok: az otthoni felkészülés része a tanórán kiadott önálló feladatok megoldása. Szóbeli házi feladatok: előzetes bejelentés nélkül a szóbeli számonkérés része az egyes témakörben szereplő témaismeret ellenőrzése. 15

16 Foglalkoztatás I Szakmai idegen nyelv A tantárgy feladatai A szakmai nyelv oktatása során teljesítendő feladat, hogy a diák: alapszintű idegen nyelven kommunikáljon munkahelyzetekben, szakmájára jellemző munkafolyamatok szakkifejezéseit szóban és írásban is képes legyen alkalmazni, szakmai szöveget fordítson magyarról idegen nyelvere, szakmai szöveget fordítson idegen nyelvről magyarra, alapszintű idegen nyelven telefonáljon, munkafolyamatokat alapfokú szakmai idegen nyelven értelmezze szakképesítéséhez szükséges alapszintű szakmai idegen nyelvű feliratokat értelmezze Az elsajátítandó szakmai ismeretek A szakmai ismeretek a következők: alapszintű idegen nyelvű kommunikáció, olvasás, írás, fordítás; alapszintű idegen nyelven szakmaspecifikus kifejezések ismerete; alapszintű szakmai idegen nyelv nyelvtana Szakmai készségek A tantárgy tanulása során a tanuló a következő készségeket fogja elsajátítani: alapszintű szakmai idegen nyelvű beszédkészség, alapszintű szakmai idegen nyelvű hallott szakmai szöveg megértése, alapszintű szakmai idegen nyelvű olvasott szakmai szöveg megértése Kompetenciák Személyes kompetenciák Szorgalom, igyekezet, fejlődőképesség, önfejlesztés. 16

17 Társas kompetenciák Határozottság, kapcsolatteremtő készség Módszerkompetenciák Logikus gondolkodás, gyakorlatias feladatértelmezés A tantárgy tanításának célja Az ügyintézői munkaterületen a szakmai ismeretek mellett kiemelkedő fontosságú a szakmai nyelv alapvető ismerete. Az ügyfelekkel, partnerekkel kapcsolatos napi idegen nyelvi kommunikáció mellett a multinacionális vállalatoknál napi munkamenet is megkívánja a szakmai nyelv ismeretét. A tárgy a munkavégzéshez szükséges szakmai nyelvismerettel próbálja a tanulókat felvértezni Kapcsolódó közismeretei, szakmai tartalmak Az idegen nyelv tanulás során elsajátított: - nyelvtani alapok, - munkához, levelezéshez kapcsolódó témakörök Témakörök, a tananyag tartalma és óraszámai, képzés helyszíne. Módszerek, tanulói tevékenységformák Az 1/13. évfolyam A szakmai idegen nyelv oktatása a 13. évfolyamon évente 72 órában a következő témakörökkel és tartalmakkal kerül oktatásra: 17

18 TÉMAKÖR TARTALOM ÓRASZÁM Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 A nyelvtani rendszerezés alatt a tanulók a legalapvetőbb igeidőket átismétlik, begyakorolják azokat, így a munkavállaláshoz kapcsolódóanaz állásinterjú során nem okoz gondot a múltra, illetve a jövőre vonatkozó kérdések megértése, megválaszolása. A tanuló alkalmas lesz arra, hogy egy szakmai állásinterjún elhangzott kérdésekre összetett mondatokban legyen képes reagálni. A tanultak eredményeként a leendő munkavállaló képes lesz arra, hogy a munkaszerződésben megfogalmazott tartalmakat helyesen értelmezze, a jövőbeli karrierlehetőségeket feltérképezze. A célként megfogalmazott idegennyelvi magbiztosság csak az igeidők helyes használata révén fog megvalósulni. Kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű feltételes mód, a módbelisegédigék (lehetőséget, kötelességet, szükségességet, tiltást kifejező) használatának felelevenítése. A tanuló a segédigék jelentéstartalmának precíz és pontos ismerete alapján alkalmas lesz arra, hogy tájékozódjon a munkahelyi és szabadidő lehetőségekről. Precízen meg tudja fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ. A kérdésfeltevés alapvető szabályainak elsajátításával a diák alkalmassá válik arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, esetleg ő maga is tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során. A szórend, a prepozíciók és a kötőszavak pontos használatának elsajátításával olyan egyszerű mondatszerkesztési eljárások birtokába jut, melyekkel az állásinterjún elhangozott kérdésekre relevánsan tud felelni, illetve képes legyen tájékozódni a munkakörülményekről és lehetőségekről. 10 óra 10 óra 18

19 Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegennyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve Az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés és az idegennyelvi asszociatív memóriafejlesztés 6 alapvető társalgási témakör szavai, kifejezésein keresztül: személyes bemutatkozás a munka világa napi tevékenységek, aktivitás lakás, ház utazás, étkezés Munkavállalással kapcsolatos alapvető szakszókincs elsajátítása Cél, hogy a diák folyékonyan tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. Képes lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését, illetve a szakmai önéletrajz és a motivációs levél megírásához szükséges rutint megszerzi. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el. A munkaszerződések kulcskifejezéseinek elsajátítása és fordítása révén alkalmas lesz arra, hogy a leendő saját munkaszerződését, illetve munkaköri leírását lefordítsa és értelmezze. 26 óra 26 óra Képzés helyszíne Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történik,másik fele pedig számítógépes tanterem Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 54. (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként: %: jeles 19

20 80 89%: jó 65 79%: közepes 50 64%: elégséges 0 49%: elégtelen A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) FORMÁJA Röpdolgozat, feleltetés Témakörzáró dolgozat A SZÁMON KÉRHETŐ TANANYAG TERJEDELME Az előző tanóra, de maximum 2 óra anyagából, illetve a tanév alapvető szókincséből Egy témakörből Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai. Írásbeli házi feladatok: az otthoni felkészülés része a tanórán kiadott önálló feladatok megoldása. Szóbeli házi feladatok: előzetes bejelentés nélkül a szóbeli számonkérés része az egyes témakörben szereplő szakmai szókincs és témaismeret ellenőrzése. 20

21 3. Gazdálkodási alaptevékenység ellátása ( ) 3.1. Gazdasági és jogi alapismeretek A tantárgy feladatai E tantárgy elsajátítása során a tanulók megismerkednek a legfontosabb mikro- és makro szintű gazdasági folyamatokkal, az állam és a vállalatok működésével, a nemzetgazdasági kategóriákkal, a fogyasztói magatartással, és az alapvető jogi ismeretekkel., így a Gazdasági és jogi ismeretek tantárgy oktatásának eredményeként a tanuló képessé válik: a vállalkozás beindításához, átalakításához, megszűnéséhez szükséges adminisztratív teendők ellátásában való közreműködésre, a marketingtevékenységhez kapcsolódó ügyintézői feladatok ellátására, a vevőkkel, szállítókkal való kapcsolattartásra, megrendelések elkészítésére, szerződéskötésnél való közreműködésre, reklamációk kezelésére, a bejövő és kimenő számlák nyilvántartás alapján történő egyeztetésére. A tantárgy oktatása során szem előtt kell tartani, hogy a 9.-es diákok e tárgy keretében találkoznak először szakmai kérdésekkel, témakörökkel, így fontos, hogy még ebben időszakban felkeltsük a tanulók érdeklődését a gazdasági ismeretek iránt Szakmai ismeretek A 9. és 10. évfolyamon a következő alapvető gazdasági és jogi folyamatokkal kell megismertetni a tanulókat, e tárgy keretében a következő ismereteket kell a diáknak elsajátítania: a gazdasági élet alapvető területei (szükséglet, termelés, javak, stb.); a gazdasági élet szereplői és kapcsolatai, az állam feladatai, az állami költségvetés legfontosabb bevételei és kiadásai; a nemzetgazdaság ágazati rendszere; a nemzetgazdasági teljesítmény kategóriái és mérésük; a vállalat helye a nemzetgazdaságban; 21

22 a vállalkozás létesítése, működése és megszűnése; gazdálkodás és gazdaságosság (költség, kiadás, ráfordítás, bevétel, fedezeti összeg, eredmény); a marketing vállalati működése; jogi alapismeretek, joghierarchia, szabályzati hierarchia; a polgári jog és a társasági jog alapjai; a szerződés fogalma, érvényessége, létrejötte, megszűnése, és a követelések elévülésének feltételei. Az érvényes szerződés alaki és tartalmi követelményei. Egyes szerződéstípusok (adásvétel, csere, vállalkozás, megbízás, bérlet) ismerete; a szerződés fogalma, érvényessége, létrejötte; szerződést biztosító mellékötelezettségek (bankgarancia, zálogjog, kezesség, óvadék), engedményezés, kötelezettség-átvállalás; a szerződések alapvető tartalmi és formai követelményei, jellemzői szerződésfajták. A kijelölt témakörök célja olyan ismeretek rögzítése, amelyek alapján a tanuló későbbi tanulmányai során képessé válik a további szakmai tantárgyak elsajátítására, hiszen a 11. évfolyamtól oktatandó Pénzügyi alapismeretek és Számviteli alapismeretek, majd a 13. illetve 14. évfolyamokon tanítandó Gazdálkodási ismeretek tárgyak az itt megszerzett tudásra építenek Szakmai készségek A Gazdálkodási és jogi alapismeretek tantárgy oktatásának keretében a tanulónak a két év során képessé kell válnia arra, hogy a későbbiekben, munkája során rutinszerűen végezze el szakmai feladatait, ennek érdekében a két tanév során képessé kell válnia: olvasott és hallott szakmai szöveg megértésére; szakmai kommunikációra; jogforrások megfelelő alkalmazására; szövegszerkesztésre, táblázat és adatbázis-kezelésre; információgyűjtésre; a projektdokumentumok, nyomtatványok, irat- és szerződésminták értelmezésére Kompetenciák E tantárgynak fontos szerepe van abban, hogy a tanuló a további tanulmányai és munkavégzése során precíz ismeretekkel rendelkező, az ismereteket hatékonyan alkalmazó, 22

23 objektíven gondolkodó emberré váljon. Ennek érdekében a tanulóknak megfelelő személyes, társas és módszerkompetenciákra kell szert tenniük Személyes kompetenciák A legfontosabb elsajátítandó személyes kompetenciák: precizitás; megbízhatóság; felelősségtudat; szervezőkészség Társas kompetenciák A személyes készségek javítása mellett a tanulóknak képessé kell válni a vezetőkkel, beosztottakkal, szállítókkal és vevőkkel való kommunikációra, hatékony együttműködésre, ennek érdekében a következő területek fejlesztendők: motiválhatóság; kapcsolatteremtő készség; meggyőző készség; konfliktusmegoldó készség Módszerkompetenciák A későbbi munkavégzés során, az egyes feladatok hatékony elvégzése érdekében a következő készségek kialakítására, illetve a következő tevékenységek rutinszerű elsajátítására van szükség:: információgyűjtés; áttekintő és rendszerező képesség; problémamegoldás, hibaelhárítás; gyakorlatias feladatértelmezés A tantárgy tanításának célja Az elsajátítandó kompetenciákból is látszik, hogy a diáknak egyrészt el kell sajátítania az alapvető gazdasági-gazdálkodási folyamatokkal kapcsolatos ismereteket, másrészt a jog területén meg kell tanulnia az elemi fogalmakat oly módon, hogy gyakorlatban is képes legyen az így megszerzett készségek és kompetenciák alkalmazására. 23

24 Ennek érdekében a tantárgy elsődleges célja, hogy a tanulóval megismertesse a gazdasági élet különböző területeihez kapcsolódó fogalmakat és az azok közötti összefüggéseket, a vállalkozások és a nemzetgazdaság egyes területeinek több irányú kapcsolatát, a közgazdasági elmélet és a gyakorlati gazdasági élet összefüggéseit, emellett képes legyen jogi kérdésekben is megfelelően tájékozódni Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A Gazdasági és jogi alapismeretekhez mindkét tanévben szervesen illeszkedik az Ügyviteli gyakorlatok tantárgy, melynek témaköre az üzleti kommunikáció, tartalma pedig a szerződéskötés gyakorlatára terjed ki (szerződések készítése gyakorlati szituációk alapján) Témakörök, a tananyag tartalma és óraszámai, képzés helyszíne.módszerek, tanulói tevékenységformák A 9. évfolyam A 9. évfolyamon a tantárgy a következő óraszámban kerül oktatásra: Éves óraszám: 144 óra Kötelező: 72 óra Szabad órasáv: 72 óra Heti óraszám: 4 óra Kötelező: 2 óra Szabad órasáv: 1+1 óra Heti óraszám: 4 óra Elméleti óra: 4 óra Gyakorlati óra csoportbontásban: 0 óra 24

25 A 9. évfolyam tananyaga a következő témaköröket tartalmazza: TÉMAKÖR TARTALOM ÓRASZÁM Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat Mikrogazdasági alapok A fogyasztói magatartás és kereslet Gazdasági alapfogalmak megismerése; Termelési tényezők fogalma, csoportjai; A gazdasági körforgás. Piaci alapfogalmak, szereplők, piaci mechanizmus; A fogyasztói döntést befolyásoló tényezők; A fogyasztó döntési mechanizmusa, a racionalizálási elv érvényesülése a fogyasztói magatartásban; Az egyéni és a piaci kereslet. 20 óra 35 óra 20 óra 35 óra A vállalat termelői magatartása és a kínálat A vállalat környezete, piaci kapcsolatai, formái; A termelés technikai, gazdasági összefüggései; A termelés költségei, a költségfüggvények; A piac formái és a kínálat; A piacszabályozás; Gazdálkodás, gazdaságosság; Költség, kiadás, ráfordítás bevétel fogalma; A fedezeti összeg; A vállalkozás gazdálkodásának eredménye. 40 óra 40 óra 25

26 A vállalkozások alapítása, működése A vállalkozásokról általában, a kis- és középvállalkozások jellemzője Az egyéni vállalkozás jellemzői, alapítása, szüneteltetése, megszűnése A társas vállalkozások formái, sajátosságai A társas vállalkozások alapítása, működése A táras vállalkozások megszűnése Csődeljárás, felszámolási eljárás Cégnyilvántartás A vállalkozás szervezete A vezetés fogalma, vezetési szintek A vezetői tulajdonságok, vezetők feladatai A vezetés és irányítás információ bázisa A controlling tevékenység szerepe 49 óra 49 óra A 10. évfolyam A tantárgy 10. évfolyamon a következő óraszámokban kerül oktatásra: Gazdasági és jogi alapismeretek: Éves óraszám: 198 óra Kötelező: 126 óra Szabad órasáv: 72 óra Heti óraszám: 5,5 óra Kötelező: 3,5 óra Szabad órasáv: 1+1 óra Heti óraszám: 5,5 óra Gyakorlati óra Elméleti óra. 5,5 óra csoportbontásban: 0 óra 26

27 A tantárgy témakörei, tartalma és óraszámai a 10. évfolyamon: TÉMAKÖR A gazdasági élet szereplői, az állam feladatai TARTALOM ÓRASZÁM Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat Makrogazdasági fogalmak, gazdasági folyamatok. A makrogazdaság szereplői, a gazdasági szférák jellemzői A makrogazdaság piacai Az állam feladatadatai, az állam gazdasági szerepe Monetáris és fiskális politika Az államháztartás rendszere A központi költségvetés szerkezete, főbb bevételi forrásai és kiadásai 28 óra 28 óra A nemzetgazdaság ágazati rendszere A nemzetgazdaság fogalma és ágazati rendszere A gazdasági alanyok (szereplők) főbb csoportjai, a gazdasági szektorok, aggregálás (vállalat, háztartás, állam, stb.) A termelés tényezői (föld, munka, tőke, vállalkozás, információ) és kölcsönhatásuk A tulajdonviszonyok és gazdasági koordinációs mechanizmusok. Nemzetgazdasági ágak, ágazatok, alágazatok és szakágazatok. A nemzetgazdaság teljesítménykategóriái és mérésük óra 40 óra

28 A marketing alapjai A marketing stratégia Jogi alapismeretek A bruttó kibocsátás, a bruttó és nettó hazai termék A bruttó és nettó nemzeti jövedelem nominál- és reálértéke A gazdasági növekedés, a nemzeti vagyon fogalma, részei Marketing alapfogalmak A marketing története A marketing funkciói A marketing szerepe a vállalkozásban A marketing mix A stratégia fogalma Termékstratégia Árképzési stratégia Értékesítési stratégia Promóciós stratégiák és reklám A marketing, mint információs rendszer Piackutatás (eszközei, célja, a kérdőívkészítés szabályai) Marketingstratégia A reklámtevékenység jogi eszközei A jog lényege, fogalma, funkciói A jogforrás és jogforrási hierarchiája A jogviszony A jogi norma szerkezete, megjelenése, érvényessége A jogalkotás. A jogrendszer felépítése, tagozódása A gazdaság és a jog közötti viszony, a 18 óra 18 óra 28 óra 28 óra 36 óra 36 óra 28

29 Tulajdonjog A kötelmi jog jogrend szerepe a gazdaságban A jogszabályok értelmezése, jogalkalmazás A tulajdon fogalma, tartalma, a tulajdonost megillető jogosultságok A birtoklás és birtokvédelem A használat és hasznok szedése A rendelkezés joga A tulajdonjog korlátozásai Eredeti és származékos tulajdonszerzés. Szerződések fogalma, fajtái A szerződésekre vonatkozó közös szabályok: szerződéskötés A szerződés érvénytelensége, módosítása, megszűnése A szerződés teljesítése, a szerződés megszegése A szerződés megerősítése, biztosítékadás (foglalók, kötbér, kezesség) A szerződések legfontosabb szabályai: adásvétel, bérlet, letét, megbízás, vállalkozás, szállítás, fuvarozás, hitel- és kölcsönszerződés, bankszámla- és betétszerződés, folyószámla-szerződés, 16 óra 16 óra 32 óra 32 óra 29

30 lízing, követelésvétel, biztosítás Szerződések fogalma, fajtái A szerződések legfontosabb fajtái: adásvétel, bérlet, letét, megbízás, vállalkozás, szállítás, fuvarozás, hitel- és kölcsönszerződés, bankszámla- és betétszerződés, folyószámla-szerződés, lízing, követelésvétel, biztosítás. A szerződésekre vonatkozó közös szabályok: szerződéskötés A szerződés érvénytelensége, módosítása, megszűnése A szerződés megerősítése, biztosítékadás (foglalók, kötbér, kezesség) Az 1/13. évfolyam 13. évfolyamon a tantárgy a következő óraszámokban kerül tanításra: Éves óraszám: 234 óra Kötelező: 198 óra Szabad órasáv:36 óra Heti óraszám: 6,5 óra Kötelező: 5,5 óra Szabad órasáv: 1 óra Heti óraszám: 4 óra Elméleti óra: 5,5 óra Gyakorlati óra csoportbontásban: 1 óra 30

31 Témakörei és tartalmai a következők: TÉMAKÖR TARTALOM ÓRASZÁM Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat Mikrogazdasá gi alapok A fogyasztói magatartás és kereslet A vállalat termelői magatartása és a kínálat TÉMAKÖR A gazdas ági élet szerepl ői Gazdasági alapfogalmak megismerése; Termelési tényezők fogalma, csoportjai; A gazdasági körforgás. Piaci alapfogalmak, szereplők, piaci mechanizmus; A fogyasztói döntést befolyásoló tényezők; A fogyasztó döntési mechanizmusa, a racionalizálási elv érvényesülése a fogyasztói magatartásban; Az egyéni és a piaci kereslet. A vállalat környezete, piaci kapcsolatai, formái; A termelés technikai, gazdasági összefüggései; A termelés költségei, a költségfüggvények; A piac formái és a kínálat; A piacszabályozás; Gazdálkodás, gazdaságosság; Költség, kiadás, ráfordítás bevétel fogalma; A fedezeti összeg; A vállalkozás gazdálkodásának eredménye. Gazdasági alapfogalmak csoportosítása; Termelési tényezők csoportosítása. A piaci folyamatok működése; A fogyasztói magatartás, a gazdasági racionalitás; A fogyasztó, a vevő és a kereslet összefüggései. A vállalatok mikroés makrokörnyezete; Költségek csoportosítása, költségfüggvények; A kínálat; Fedezetszámítás; Eredmény, profit. 14 óra 11 óra 3 óra 26 óra 22 óra 4 óra 28 óra 23 óra 5 óra TARTALOM ÓRASZÁM Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat Makrogazdasági A makrogazdasági 24 óra fogalmak, gazdasági szektorok; 20 óra 4 óra folyamatok. aggregálás. 31

32 A makrogazdaság szereplői, a gazdasági szférák jellemzői A makrogazdaság piacai Az állam feladatadatai, az állam gazdasági szerepe Monetáris és fiskális politika Az államháztartás rendszere A központi költségvetés szerkezete, főbb bevételi forrásai és kiadásai A makropiacok. A gazdaságpolitika szerepe, Az állami költségvetés. A nemzetgazdaság ágazati rendszere A nemzetgazdaság fogalma és ágazati rendszere A gazdasági alanyok (szereplők) főbb csoportjai, a gazdasági szektorok, aggregálás (vállalat, háztartás, állam, stb.) A termelés tényezői (föld, munka, tőke, vállalkozás, információ) és kölcsönhatásuk A tulajdonviszonyok és gazdasági koordinációs mechanizmusok. Nemzetgazdasági ágak, ágazatok, alágazatok és szakágazatok. A nemzetgazdaság teljesítménykategóriái és mérésük A bruttó kibocsátás, a bruttó és nettó hazai termék A bruttó és nettó nemzeti jövedelem nominál- és reálértéke Gazdasági szektorok; Termelési tényezők; A nemzetgazdasági teljesítménymérés, mutatószámok; A gazdasági növekedése. 34 óra 28 óra 4 óra 32

33 A gazdasági növekedés, a nemzeti vagyon fogalma, részei A marketing alapjai A marketing stratégia Jogi alapismeretek Tu laj do nj Marketing alapfogalmak A marketing története A marketing funkciói A marketing szerepe a vállalkozásban A marketing mix A stratégia fogalma Termékstratégia Árképzési stratégia Értékesítési stratégia Promóciós stratégiák és reklám A marketing, mint információs rendszer Piackutatás (eszközei, célja, a kérdőívkészítés szabályai) Marketingstratégia A reklámtevékenység jogi eszközei A jog lényege, fogalma, funkciói A jogforrás és jogforrási hierarchiája A jogviszony A jogi norma szerkezete, megjelenése, érvényessége A jogalkotás. A jogrendszer felépítése, tagozódása A gazdaság és a jog közötti viszony, a jogrend szerepe a gazdaságban A jogszabályok értelmezése, jogalkalmazás A marketing mix elemei. Termék-, ár-, értékesítési- és promóciós stratégia; A reklám; Kérdőívkészítés. A jogforrás és jogforrási hierarchiája A jogi norma szerkezete, megjelenése, érvényessége A gazdaság és a jog közötti viszony, a jogrend szerepe a gazdaságban A jogszabályok értelmezése, jogalkalmazás 14óra 12 óra 2óra 24óra 20 óra 4 óra 30 óra 25 óra 5 óra 14 óra 33

34 A tulajdon fogalma, tartalma, a tulajdonost megillető jogosultságok A birtoklás és birtokvédelem A használat és hasznok szedése A rendelkezés joga A tulajdonjog korlátozásai Eredeti és származékos tulajdonszerzés. A tulajdon A birtoklás A használat és hasznok szedése és A rendelkezés joga A tulajdonjog korlátozásai 11 óra 3óra A kötelmi jog Szerződések fogalma, fajtái A szerződésekre vonatkozó közös szabályok: szerződéskötés A szerződés érvénytelensége, módosítása, megszűnése A szerződés teljesítése, a szerződés megszegése A szerződés megerősítése, biztosítékadás (foglalók, kötbér, kezesség) A szerződések legfontosabb szabályai: adásvétel, bérlet, letét, megbízás, vállalkozás, szállítás, fuvarozás, hitel- és kölcsönszerződés, bankszámla- és betétszerződés, folyószámla-szerződés, lízing, követelésvétel, biztosítás Szerződések fogalma, fajtái A szerződések legfontosabb fajtái: Szerződések fogalma, fajtái A szerződések legfontosabb fajtái: adásvétel, bérlet, letét, megbízás, vállalkozás, szállítás, fuvarozás, hitel- és kölcsönszerződés, bankszámla- és betétszerződés, folyószámlaszerződés, lízing, követelésvétel, biztosítás. A szerződésekre vonatkozó közös szabályok: szerződéskötés A szerződés érvénytelensége, módosítása, megszűnése A szerződés megerősítése, biztosítékadás (foglalók, kötbér, kezesség) 26 óra 22 óra 4 óra 34

35 adásvétel, bérlet, letét, megbízás, vállalkozás, szállítás, fuvarozás, hitel- és kölcsönszerződés, bankszámla- és betétszerződés, folyószámla-szerződés, lízing, követelésvétel, biztosítás. A szerződésekre vonatkozó közös szabályok: szerződéskötés A szerződés érvénytelensége, módosítása, megszűnése A szerződés megerősítése, biztosítékadás (foglalók, kötbér, kezesség) A képzés helyszíne(i) Tanterem, taniroda, számítógép-terem A tantárgy elsajátítása során alkalmazható módszerek, tanulói tevékenységformák Magyarázat, megbeszélés, szemléltetés Az értékelés módja A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény. 54. (2) a) pontja szerinti értékeléssel. A tanulók elsajátított ismereteit a követelményekkel összhangban feleletválasztó (alternatív választás, többszörös választás, válaszok illesztése) és szöveges kifejtendő és elemző (kiegészítés, rövid válasz) feladattípusokon keresztül mérjük. Elméleti ismereteket és számítási feladatokat a fenti feladattípusok között arányosan szerepelnek. Az értékelés során a szóbeli számonkérés formái is szerepelnek, ahol a tartalmi elemek mellet értékelésre kerül az igényes szakmai megfogalmazást is. A teljesítményszázalékokhoz rendelt érdemjegyek témakörönként: 35

36 90 100%: jeles 80 89%: jó 65 79%: közepes A Csány László Közgazdasági Szakközépiskola szakmai programja 50 64%: elégséges 0 49%: elégtelen A beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendszere (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) Röpdolgozat FORMÁJA Témakörzáró dolgozat (elmélet + feladatok) Témaköröket összefoglaló dolgozat (elmélet + feladatok) A SZÁMON KÉRHETŐ TANANYAG TERJEDELME Az előző tanóra, de maximum 2 óra anyagából Egy témakörből A tananyag egy fejezete (1-4 érettségi témakör) Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai A szakmai érettségi vizsgán számonkérésre kerülő ismeretek csak folyamatos, alapos tanulással sajátíthatók el, ezért a tanulók a hét végi pihenőnapokra, szabadnapokra, az iskolai szünetekre - a nyári szünet kivételével - házi feladatot kapnak, az alábbiaknak megfelelően. Írásbeli házi feladatok: az otthoni felkészülés része a tanórán kiadott önálló feladatok, példák megoldása. Az írásban következő órára kötelezően megoldandó feladatok száma nem haladhatja meg a hármat, témakörzáró, összefoglaló és érettségit előkészítő dolgozatra való felkészülést kivéve. Ez utóbbiaknál a kiadott feladatok megoldására annyi időt kell biztosítani, amennyi az írásbeli beszámoltatás rendszerében leírtaknak megfelelően a dolgozat előzetes bejelentési ideje. Szóbeli házi feladatok: mivel atantárgy tananyaga szigorúan egymásra épülő ismereteket igényel, ezért a tanulók otthoni szóbeli felkészülésénél nem elégséges az előző tanórán vett új tananyag megtanulása, hanem szükséges a kapcsolódó alapismeretek átismétlése. Ezért előzetes bejelentés nélkül is a szóbeli számonkérés része a témakörben szereplő alapfogalmak és alapösszefüggések ismeretének ellenőrzése. 36

37 37

38 4. Gazdálkodási alaptevékenység ellátása ( ) 4.1. Ügyviteli gyakorlatok (gépírás) A tantárgy feladatai A tantárgy elsajátításával a tanuló képessé válik a következő tevékenységek elvégzésére: betartja az adat- és titokvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat, utasításokat, hagyományos és digitális dokumentumokat rendszerez, regisztrálja és karbantartja az ügyfélkapcsolatait, hivatalos levelezést folytat hagyományos és digitális formában, hivatalos okmányokat tölt ki, rendszeres és eseti jelentéseket készít, az ügyiratok mozgását folyamatosan figyelemmel kíséri, közreműködik a projektdokumentációk kezelésében a projekttervezéstől a pályázati szakaszon keresztül a program lezárásáig, adatbázisokat kezel, iratkezelést végez, határidőre eleget tesz az adatszolgáltatási kötelezettségnek, használja a szövegszerkesztő, táblázat- és adatbázis-kezelő számítógép programokat, a beépített függvényeket, kezeli a számítógépet és tartozékait (adathordozók, scanner, nyomtató, stb.), szöveget, táblázatot szerkeszt, telefont, faxot, fénymásoló gépet kezel, az elektronikus adatbázisok biztonságos mentési munkálatait ellátja, az anyagokat archiválja Szakmai ismeretek A gépírás elsajátításával a tanuló a következő szakmai ismeretekre tesz szert: a levelezés (hagyományos és digitális) rendszerezésének, iktatásának menete, szabályai, a vevő-, ügyfélkapcsolatok regisztrálásának, nyilvántartásának és kezelésének eljárási szabályai, 38

39 a hivatalos levelek elkészítésének (hagyományos és digitális) szabályai, jellegzetes formái, a hivatalos okmányok kezelésének és felhasználásának szabályai, a projekt fogalma, a projekttervezés lépései, a projektdokumentumok típusai és tartalma, az adatbázis-kezelés, az iratkezelés, az időszakos jelentések elkészítésének szabályai, a termékek és szolgáltatások kísérő okmányainak szerepe, kezelése, jellemző típusai, a számítógép billentyűzetének szakszerű használata, a számítógép és tartozékainak (adathordozók, scanner, nyomtató, stb.) kezelése, a táblázatok készítésének tartalmi és formai követelményei, az elektronikus ügyintézés, levelezés, az internet és az intranet használata, elektronikus adatbázisok biztonsági mentésének, archiválásának módjai Szakmai készségek A tantárgy elsajátításával a tanuló a következő szakmai készségeket rögzíti: olvasott és hallott szakmai szöveg megértése, szövegszerkesztés, táblázat és adatbázis-kezelés, a projektdokumentumok, nyomtatványok, irat- és szerződésminták értelmezése Kompetenciák Személyes kompetenciák Precizitás, megbízhatóság, felelősségtudat, szervezőkészség Társas kompetenciák Motiválhatóság Módszerkompetenciák Problémamegoldás, hibaelhárítás, gyakorlatias feladatértelmezés. 39

40 A tantárgy tanításának célja Az ügyvitel gyakorlatok tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók a tízujjas vakíráson alapuló helyes írástechnikát elsajátítsák, képessé tegye a tanulókat szakmai szöveg másolására, a szövegszerkesztővel történő adatbevitelre, ügyiratok kitöltésére, és készítésére, hivatalos levelek formai és tartalmi megfogalmazására, az irodatechnikai eszközök használatára, megismerjék a projekttervezés lépésein keresztül a projektdokumentumok típusait és tartalmát megismerjék az üzleti élet etikáját, elsajátítsák az üzletfelekkel való kommunikációs szabályokat az üzleti tárgyalások és az ügyfelekkel történő kapcsolattartás vonatkozásában Kapcsolódó közismeretei, szakmai tartalmak A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és gazdasági és jogi ismeretek általános szakmai tartalmaira épül Témakörök, a tananyag tartalma és óraszámai, képzés helyszíne. Módszerek, tanulói tevékenységformák A 9. évfolyam A tantárgy 9. évfolyamon 90 órában kerül oktatásra, melynek keretében a tanuló a tízujjas vakírást tanulja meg, rögzíti és gyakorolja be. TÉMAKÖR TARTALOM ÓRASZÁM Tízujjas vakírás Tízujjas vakírással a betűk, számok, jelek és kezelőbillentyűk kapcsolása a homogén gátlás pszichológiai elvének érvényesítésével Szócsoportok, sorok, mondatok és összefüggő szövegek másolása sortartással. A jelek szabályai A kiemelési módok önálló meghatározásának gyakorlása a szövegösszefüggés ismérvei alapján A gépelt levél adott időszakban érvényes szabályai 90 óra 40

41 A 10. évfolyam 10. évfolyamon a tantárgy éves óraszáma 90 óra, témakörei, tartalmai a következők: TÉMAKÖR TARTALOM ÓRASZÁM Szövegformázás Levelezés és iratkezelés A szövegszerkesztővel történő adatbevitel megalapozása betűk, számok, jelek írásának adott időszakban érvényes szabályai Szövegformázás, másolás, áthelyezés, kiemelés, felsorolás, tabulátor, szöveg igazítása, előfej, élőláb stb. Táblázatkészítés, formázás, szegély, mintázat stb. Szimbólumok, képek beszúrása, formázása A levél fajtái, formai ismérvei A hivatalos levelek fogalmazásának tartalmi szempontjai A beadványok (kérvény, kérelem, fellebbezés, stb.) Az egyszerű ügyiratok fajtái (nyugta, elismervény, meghatalmazás, stb. A projektdokumentumok, nyomtatványok, irat- és szerződésminták értelmezése Közigazgatási szerv, intézmény, gazdálkodó szervezet, levelei (értesítés, meghívó, igazolás, engedély stb.), a szerződésekkel kapcsolatos ügyiratok. A vállalkozások, szervek, intézmények belső, levelei (jegyzőkönyv, emlékeztető, feljegyzés, stb.) Üzleti levelezés (ajánlat, megrendelés, teljesítés, a teljesítés zavarai, szállítás stb.) Munkaviszonnyal kapcsolatos levelek (önéletrajz, pályázat, munkaszerződés, stb.) Az alkalmazott irodatechnikai eszközök használata Az ügyiratkezelés alapfogalmai Az irattározás kellékei, eszközei Az iratkezelés gyakorlata (postabontás, érkeztetés, iktatás, stb.) 18 óra 72 óra 41

42 Az 1/13. évfolyam Az 1/13. évfolyamon a tantárgy éves óraszáma 180 óra, témakörei, tartalmai a következők: Tízujjas vakírás 90 óra Tízujjas vakírással a betűk, számok, jelek és kezelőbillentyűk kapcsolása a homogén gátlás pszichológiai elvének érvényesítésével Szócsoportok, sorok, mondatok és összefüggő szövegek másolása sortartással. A jelek szabályai A kiemelési módok önálló meghatározásának gyakorlása a szövegösszefüggés ismérvei alapján A gépelt levél adott időszakban érvényes szabályai Szövegformázás 18 óra A szövegszerkesztővel történő adatbevitel megalapozása betűk, számok, jelek írásának adott időszakban érvényes szabályai Szövegformázás, másolás, áthelyezés, kiemelés, felsorolás, tabulátor, szöveg igazítása, előfej, élőláb stb. Táblázatkészítés, formázás, szegély, mintázat stb. Szimbólumok, képek beszúrása, formázása Levelezés és iratkezelés 72 óra A levél fajtái, formai ismérvei A hivatalos levelek fogalmazásának tartalmi szempontjai A beadványok (kérvény, kérelem, fellebbezés, stb.) Az egyszerű ügyiratok fajtái (nyugta, elismervény, meghatalmazás, stb. A projektdokumentumok, nyomtatványok, irat- és szerződésminták értelmezése Közigazgatási szerv, intézmény, gazdálkodó szervezet, levelei (értesítés, meghívó, igazolás, engedély stb.), a szerződésekkel kapcsolatos ügyiratok. A vállalkozások, szervek, intézmények belső, levelei (jegyzőkönyv, emlékeztető, feljegyzés, stb.) Üzleti levelezés (ajánlat, megrendelés, teljesítés, a teljesítés zavarai, szállítás stb.) Munkaviszonnyal kapcsolatos levelek (önéletrajz, pályázat, munkaszerződés, stb.) Az alkalmazott irodatechnikai eszközök használata Az ügyiratkezelés alapfogalmai Az irattározás kellékei, eszközei Az iratkezelés gyakorlata (postabontás, érkeztetés, iktatás, stb.) 42