Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: A Képviselő-Testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Átírás

1 Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Tárgykód megnevezése: 14/2014.(XII.03.) Alap A Képviselő-Testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv Kihirdetés dátuma: december 3. Hatályba lépés dátuma: december 1. Dokumentum készült: december 1. 1

2 TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2014.(XII.03.) önkormányzati rendelete A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL Tiszalök Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az önkormányzat 1. (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tiszalök Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat). (2) Az önkormányzat székhelye: 4450 Tiszalök, Kossuth Lajos utca 67. (3) Illetékességi területe: Tiszalök Város közigazgatási területe. A település fontosabb adatait az 1. számú függelék tartalmazza. (4) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati jogokat a város lakossága a közvetlenül megválasztott képviselőkből álló képviselő-testület útján, vagy közvetlenül, a népszavazáson való részvétellel gyakorolja. (5) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Tiszalök Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselőtestület). (6) A képviselő-testület szervei: a polgármester, a bizottságok és a képviselő-testület hivatala (a továbbiakban: Tiszalöki Közös Önkormányzati Hivatal) és a jegyző. (7) A képviselő-testületet a polgármester képviseli. (8) A képviselő-testület hivatalának elnevezése. Tiszalöki Közös Önkormányzati Hivatal. A Tiszalöki Közös Önkormányzati Hivatal Alapító Okiratának száma: 1/2013.(I.08.), kelte: január 8. (9) A képviselő-testület tagjainak száma 8 fő és a polgármester, összesen 9 fő. A képviselők névsorát az 2. számú függelék tartalmazza. (10) Az Önkormányzat hivatalos honlapja a (11) Az Önkormányzat hivatalos lapja a Tiszalöki Hírlap.

3 Az önkormányzat jelképei, elismerő díjak 2. (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét. (2) Az önkormányzat címere: Álló, kerek talpú tárcsapajzs kékkel és vörössel vágott mezejében a választóvonalból kinövő helyzetben 3 természetes jegenyefa, az alsó kék mezőben a választóvonalból indulva 2 fehér (ezüst) hullámos csík, alatta 3 (2,1) jobbra úszó sárga (arany) hal. (A 1. számú melléklet szerint.) (3) Az önkormányzat zászlaja: A zászlóalap arányában a zászlórúd felől nézve 1:2 arányú, fekvő, fehér (ezüst) téglalap, melynek felső és alsó szélénél egy-egy kék csík, az első harmadban a címer, alatta fekete betűkkel TISZALÖK felirat. Az önkormányzat lobogója: 2:1 arányú álló, fehér (ezüst) téglalap, melynek két hosszanti szélénél egy-egy csík, az első harmadban a címer, alatta fekete betűkkel TISZALÖK felirat. A lobogó alján sárga (arany) rojt. (A 2. számú melléklet szerint.) (4) Az önkormányzat címere és zászlaja használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendelet állapítja meg. 3. (1) Az önkormányzat pecsétje: Tiszalök Város Önkormányzatának kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Tiszalök Város Önkormányzata. (2) Az önkormányzat pecsétjét kell használni: - Tiszalök Díszpolgára és Tiszalök Városért (PRO URBE) kitüntetésekről szóló okleveleken; - az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon. (3) A képviselő-testület pecsétje: Kör alakú bélyegző, mely a Tiszalök Város Képviselő-testülete feliratot, középen a Magyar Köztársaság címerét tartalmazza. (4) A képviselő-testület pecsétjét kell használni: - a képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére és határozataira; - a képviselő-testület által adományozott okleveleken, kivéve a (2) bekezdésben meghatározott eseteket. (5) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: - Tiszalök Város Polgármester; - Tiszalök Város Jegyző. (6) A képviselő-testület hivatalának sorszámozott kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven a következő felirat olvasható: Tiszalöki Közös Önkormányzati Hivatal

4 Az önkormányzat ünnepei, kapcsolatai 4. (1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. A város ünnepei: - nemzeti ünnepek: március 15. augusztus 20. október helyi ünnep: március 6. (5 évenként a várossá avatás ünnepe) - városnapok: augusztus első hétvégéje. (2) A város nemzetközi kapcsolatai: Az önkormányzat szélesítse magyarországi és nemzetközi kapcsolatait. Külföldi és hazai önkormányzattal való további együttműködésről szóló megállapodás megkötése a képviselőtestület át nem ruházható hatáskörébe tartozik. (3) Az önkormányzat képviselő-testülete díszpolgári címeket, s egyéb elismeréseket, díjakat adományoz. A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat az önkormányzat külön rendeletben szabályozza. II. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT ÉS HATÁSKÖREI 5. (1) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha a) ellátása nem érinti más települések érdekeit; b) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe; c) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását; d) ellátásához a szükséges feltételek fennállnak. (2) Új közszolgáltatási feladat elvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottságot véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, illetve az alpolgármester, vagy az erre felkért bizottság folytatja le. (3) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselőtestület elé, ha az tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célokat és a (2) bekezdésben említett feltételeket. 6. (1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a városfejlesztésben és a gazdaságszervező munkában együttműködik a megyei önkormányzattal. Az együttműködés célja a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. (2) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat a jegyző közreműködésével a polgármester látja el, aki tevékenységéről rendszeresen évenként egyszer tájékoztatja a képviselő-testületet.

5 (3) Külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozásról, az erre vonatkozó megállapodás, nyilatkozat jóváhagyásáról a képviselőtestület dönt. 7. (1) A gazdasági vállalkozásban való részvétel kérdésében történő képviselő-testületi döntést megelőzően a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottságnak gazdasági elemzést kell készítenie. (2) Az önkormányzat vagyonhasznosítási, vagyongazdálkodási tevékenységére vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza. 8. (1) A képviselő-testület polgármesterre átruházott hatásköreit a 3. számú melléklet tartalmazza (2) A képviselő-testület által létrehozott bizottságok átruházott hatásköreit az 4. számú melléklet tartalmazza. (3) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, azok gyakorlói évente egyszer beszámolnak a Képviselő-testület ülésén. III. FEJEZET A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE 9. (1) A Képviselő-testület alakuló-, rendes- és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. (2) A Képviselő-testület rendes üléseit a polgármester az ülés elnöke hívja össze az önkormányzat székhelyére, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettő akadályoztatása esetén vagy a tisztség egyidejű betöltetlensége esetén az Ügyrendi és Szociális Bizottság elnöke. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható. (3) A zárt ülés elrendeléséről a jogszabály szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra. (4) A Képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a jogszabályban meghatározott esetekben. (5) A közmeghallgatáson a polgármester tájékoztatást ad az előző évi költségvetés végrehajtásáról, ismerteti a tárgyévi költségvetés főbb adatait, tájékoztatást ad a tervezett fejlesztésekről és az önkormányzati adóbevételek felhasználásáról. Az alakuló képviselő-testületi ülés kötelező napirendi pontjai 10. (1) Az alakuló ülést a jogszabály szerinti időponton belül kell megtartani, összehívása a megválasztott polgármester jogköre. (2) Az alakuló ülést a megválasztott polgármester vezeti. (3) Az alakuló képviselő-testületi ülés nyilvános.

6 (4) Az alakuló képviselő-testületi ülés kötelező napirendi pontjai: a) A Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatója a helyi polgármesteri és önkormányzati képviselői választás eredményeiről. b) A megválasztott önkormányzati képviselők eskütétele. c) A megválasztott polgármester eskütétele. d) A polgármester illetményének megállapítása. e) A polgármester költségtérítésének megállapítása. f) Társadalmi megbízatású alpolgármester választása. g) Megválasztott alpolgármester tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítása. h) Polgármester gazdasági programjának ismertetése. i) Képviselő-testület bizottságaiba képviselő tagok választása. j) Képviselő-testület bizottságaiba nem képviselő tagok választása. k) Szervezeti és Működési Szabályzat felülvizsgálatára munkacsoport létrehozása. A képviselő-testület összehívásának rendje 11. (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval, írásos előterjesztések csatolásával kell összehívni. (2) A rendes ülésre szóló meghívót és a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket annak mellékleteivel együtt a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 munkanappal ki kell kézbesíteni a képviselőknek. (3) Amennyiben a polgármester a jogszabályban meghatározott esetben az ülés összehívási kötelezettségének 15 napon belül nem tesz eleget, akkor a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal vezetője hívja össze az ülést. A meghívót a honlapon is közzé kell tenni 5 nappal a Képviselő-testületi ülés előtt. (4) Rendkívüli, azonnali megoldást kívánó esetekben, vagy sürgős határidős döntés meghozatalakor a polgármester a képviselő-testületi ülést - telefonon történő szóbeli meghívással, - egyéb szóbeli meghívással, - ben történő meghívással is összehívhatja. (5) Az ülés meghívóját a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint a kisfástanyai és az újtelepi hirdetőtáblán kell kifüggeszteni azzal, hogy a napirendek anyagát meg lehet tekinteni a Hivatalban, a jegyző hivatalos helyiségében. (6) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a meghívó egyidejű megküldésével: a) a képviselőket; b) a jegyzőt; c) a város országgyűlési képviselőjét; d) a napirendi pontok előadóit; e) a polgármesteri hivatal belső egységeinek vezetőit; f) bizottság beszámoltatása esetén a bizottság nem képviselő tagjait; g) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét; h) akiket a polgármester és a képviselő-testület indokoltnak tart. (7) Az (6) bekezdés a), b), e), g) pontjaiban felsoroltaknak az ülés valamennyi napirendjének előterjesztéseit, a d), f), h) pontokban felsoroltaknak csak azt az előterjesztést kell megküldeni, amely napirend tárgyalásánál indokolt a részvételük.

7 (8) A polgármester a határozatképességet az egész ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri és a határozatképtelenség bekövetkeztekor az ülést félbeszakítja. Amennyiben a határozatképesség rövid idő alatt ismét biztosítható, úgy a polgármester tárgyalási szünetet rendelhet el. A tárgyalási szünet után az ülés tovább folytatható. A határozatképtelen Képviselő-testületi ülést 5 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. (9) Ha a képviselő-testület határozatképes, a polgármester a) az ülést megnyitja; megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívására az SZMSZ szabályainak megfelelően került sor; b) megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt; c) előterjeszti a napirendi javaslatot, szükség szerint bejelenti a zárt ülés tartását; d) tájékoztatást ad a sürgősségi előterjesztésről; e) napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat; f) a hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását; g) hozzászóláskor megadja, meghatározott esetben megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében; h) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától; i) szavazásra teszi az indítványokat, majd a határozati javaslatokat; j) megállapítja a szavazás eredményét, számszerűen kihirdeti a döntést; k) tárgyalási szünetet rendel el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakítja, vagy berekeszti; l) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít; m) negyedévenként tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról; n) tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, a két ülés közötti fontos eseményekről, tárgyalásáról; o) berekeszti az ülést. A rendes ülés napirendje 12. (1) A rendes ülés napirendjére a polgármester ülés elnöke tesz javaslatot az előzetesen írásban kiküldött meghívóban részletezettek szerint. Abban az esetben, ha azt módosítja, indoklási kötelezettsége van. (2) A meghívóban nem közölt, de az ülésen képviselői indítványként előterjesztett napirendek tárgyalásának elfogadásához minősített többségű szavazat szükséges. Elutasítás esetén az indítványozó csak abban az esetben élhet ugyanabban a témában képviselői indítvánnyal, ha azt előzetesen a polgármester által megjelölt bizottság megtárgyalta és javaslatát megtette a képviselő-testület felé a döntésre vonatkozóan. (3) Az ülés napirendjének tárgysorozatát a képviselő-testület határozza meg, egyszerű szótöbbséggel. (4) A tárgysorozat elfogadása előtt az előterjesztőnek megfelelő indok esetén joga van a napirendről levetetni az előterjesztést, illetve a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke bizottsági tárgyalásra visszakérheti azt. (5) Amennyiben a vita során kiderült, hogy a napirenddel kapcsolatban jelentős kérdés tisztázása válik szükségessé, a megalapozott döntés érdekében az előterjesztést a polgármester visszautalhatja az illetékes bizottsághoz, illetve azt a napirend tárgyalása során a bizottság elnöke is visszakérheti.

8 (6) A (4)-(5) bekezdésben írt esetben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. A napirendről így levett témákat a képviselő-testület soron következő rendes ülésére kell előterjeszteni. Gazdálkodással és működés törvényességével kapcsolatos napirend 13. (1) A képviselő-testület minden évben, rendeletben állapítja meg az államháztartási illetve a költségvetési törvényben megszabott határidő szerint a tárgyévi költségvetését és az előző évi költségvetésről szóló beszámolót. (2) A jegyző évenként egy alkalommal munkaterv szerint köteles beszámolni a Tiszalöki Közös Önkormányzati Hivatal munkájának törvényességéről. A beszámolót előzetesen meg kell tárgyalnia az Ügyrendi és Szociális Bizottságnak. IV. FEJEZET AZ ÜLÉSEK TERVEZÉSE, ELŐKÉSZÍTÉSE AZ ELŐTERJESZTÉS, BESZÁMOLÓ, TÁJÉKOZTATÓ A képviselő-testület munkaterve 14. (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi a munkáját. a) A munkaterv szerinti üléseket a hónap utolsó csütörtöki napján 13 órától tartja a képviselő-testület. (2) A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze, s a polgármester a tárgyévet megelőző év december hó végéig terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé. (3) A munkatervre javaslatot tehetnek: a) a települési képviselők; b) a képviselő-testület bizottságai; c) a jegyző, aljegyző; d) a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői; e) a városi közszolgáltatásokat végző vállalatok és intézmények vezetői a bizottságok útján; f) az önkormányzati intézmények vezetői. (4) A munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a képviselőtestületnek a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról. (5) A munkatervnek tartalmaznia kell: a) az ülésnapok várható időpontját; b) a napirendek címét (témáját); c) az előkészítésért felelős nevét; d) azoknak a bizottságoknak a megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen megvitatják; e) a közmeghallgatás időpontját; f) a napirend tárgyalásához külön meghívottak megnevezését. (6) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni: a) az önkormányzati képviselőknek; b) a bizottságok nem képviselő tagjainak; c) a munkatervben felvett napirendi pont előterjesztőjének. (7) A munkaterv végrehajtásáért a polgármester és a képviselő-testület a felelős.

9 Az előterjesztés 15. (1) Előterjesztésnek minősül: a) minden a munkatervbe felvett és új tervezett napirenden kívüli anyag; b) a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelettervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató. (2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái: a) beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről stb.; b) döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra vagy határozathozatalra is irányulhat; c) tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek. (3) Előterjesztés benyújtására jogosultak: a) polgármester; b) alpolgármester; c) témakör szerint illetékes bizottságok elnökei; d) képviselő-testület tagja; e) jegyző; f) kisebbségi önkormányzat elnöke; g) a képviselő-testület által felkért szerv, szervezet vezetője. 16. (1) A testületi ülésre az előterjesztést a (2) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 15. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. (2) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. 17. (1) Az SZMSZ 15. -ában foglalt előterjesztések csak az érintett bizottságok véleményének, valamint a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhetők napirendre. (2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztésnek tartalmi és formai szempontból alkalmasnak kell lennie arra, hogy a vita és határozathozatal eredményességét biztosítsa. (3) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei: a) az előterjesztés első része tartalmazza - a címet vagy tárgyat, - az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselőtestületi döntéseket; - tárgykört érintő jogszabályokat; - az előkészítésben részt vevők véleményét; - mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést, és a döntést indokolják. b) Az előterjesztés második része tartalmazza: - az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot; - a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.

10 (4) Írásos előterjesztést kell készíteni. a) az át nem ruházható hatáskörbe tartozó ügyekről; b) az önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügyekről; c) a Ptk-ból eredő jogügyletekkel kapcsolatos ügyek esetében; d) a bizottsági javaslatokról, véleményekről. Beszámoló 18. (1) A beszámoló - önkormányzati hatáskör gyakorlásáról; - képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról; - kérdések kivizsgálásáról; - képviselő-testület és szervei működéséről; - az önkormányzati feladatot ellátó szervezet tevékenységéről készíthető. (2) A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz. Tájékoztató 19. (1) A tájékoztató olyan írásos információk képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve amelyek valamely, a város életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő. V. FEJEZET A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TANÁCSKOZÁSI RENDJE Határozatképesség 20. (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele 5 fő jelen van. A határozatképességet az ülés elnöke a jegyző segítségével folyamatosan figyelemmel kíséri. (2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen képviselő-testület ülését 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni. (3) A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület ülésén, valamint annak a bizottságnak az ülésén, amelynek tagja.

11 A felszólalás típusai 21. (1) A felszólalás típusai: a) napirend előtti; b) ügyrendi; c) napirendhez kapcsolódó; d) határozathozatal előtti; e) személyes megszólításra maximum 2 perces válasz. Napirend előtti felszólalás 22. (1) Napirend előtti felszólalásra az elnöktől bármelyik képviselő engedélyt kérhet. (2) Ha az elnök az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére e tárgyban a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz. (3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 3 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan legfeljebb egy képviselő ellene, és egy képviselő mellette kaphat két-két percre szót. (4) Vitának és határozathozatalnak helye nincs. Ügyrendi felszólalás 23. (1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő 2 percre szót kérhet, és javaslatot tehet. (2) Az ügyrendi kérdés tárgya jelen rendelet megsértése, be nem tartása. (3) Az ügyrendi kérdések köre a (2) bekezdésen kívül: a) vita lezárása; b) tárgyalási szünet elrendelésének kérése; c) napirend elnapolása; d) névszerinti szavazás kérése; e) eltávozás bejelentése. (4) Az elnök köteles a szót megvonni nem ügyrendi felszólalás esetén, amit az érintett képviselő köteles vita nélkül tudomásul venni. (5) Ügyrendi kérdésben vitának helye nincs. Napirendhez kapcsolódó felszólalás 24. (1) Az ülés során egy felszólaló egy napirendi ponthoz összesen 8 perc időkeretben szólhat hozzá, függetlenül attól, hogy hányszor kér szót. (2) Amennyiben a felszólaló a tárgytól eltér, az ülés elnöke felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra. (3) Az elnök a (2) bekezdés szerinti első felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra. (4) Megszólíttatás címén, a képviselő soron kívül felszólalhat, ha arra az ülés elnökétől engedélyt kap. Ez a soron kívüli felszólalás 2 percnél hosszabb nem lehet. (5) Tanácskozási joggal meghívottak a jelentkezés sorrendjében a képviselők felszólalásait követően az elnök engedélyével felszólalhatnak maximum 3 percben.

12 Határozathozatal előtti felszólalás 25. (1) Az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke határozathozatal előtt 2 percben felszólalhat. (2) Határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni. Napirendek vitája 26. (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során: a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt legfeljebb 5 percben szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia. Az idő túllépése miatt az elnök megvonhatja a szót az előterjesztőtől. b) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni. (2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor, de a polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. Amennyiben bizottsági vélemény van, a bizottság elnöke és tagjai elsőbbséget élveznek. 27. (1) Az önkormányzat bizottságai, valamint képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be képviselő-testülethez. (2) Az előterjesztő figyelemmel a vitában elhangzottakra az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. A módosító javaslat megváltoztatása esetén a polgármester azt újabb javaslatként véleményezésre az illetékes bizottságnak átadja. Napirend tárgyalásának elnapolása 28. (1) A polgármester, vagy bármelyik képviselő, továbbá az előterjesztő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. (2) Ha az elnapolással az előterjesztő egyet ért, erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz és eldönti a napirend tárgyalásának új időpontját. Tárgyalási szünet elrendelése 29. (1) Valamely napirendi pont tárgyalása során egy alkalommal az elnök bármelyik képviselő kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el, melyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A szünet időtartama legfeljebb félóra lehet.

13 A vita lezárása 30. (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. (2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz. (3) A napirend vitáját a polgármester foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait. (4) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után a jegyző törvényességi észrevételt tehet a szavazás előtt. 31. (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület az elhangzás sorrendjében majd a döntésről végleges határozatot hoz. (2) Amennyiben a javaslat megkapja a jelenlévő képviselők elfogadáshoz szükséges támogatását (igen szavazat), akkor a testület elfogadta a javaslatot és a javaslatból döntés lett. Ha viszont a javaslat nem kapta meg a jelenlévő képviselők elfogadáshoz szükséges igen szavazatát, akkor a testület nem fogadta el a javaslatot és az nem emelkedett határozattá. (3) Az alternatívákat tartalmazó döntési javaslatok esetében, ha bármelyik javaslat a szavazás során megkapta a szükséges támogatást, úgy a többi javaslatot nem kell szavazásra bocsátani. (4) A testület a szavazati arányok rögzítésével alakszerű határozat nélkül dönt: - a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról; - az informális jelentés tudomásul vételéről; - az interpellációra adott válasz elfogadásáról. VI. FEJEZET A DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁS, A HATÁROZAT A szavazás módja 32. (1) Szavazni csak személyesen lehet. A szavazás történhet nyíltan vagy titkosan. (2) A szavazás módjára nyílt vagy titkos bármely képviselő javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslatról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. (3) A szavazás eredményét, illetve a határozatot az ülésen az ülés elnöke kihirdeti. (4) Amennyiben szavazás kapcsán valamelyik képviselő személyes érintettsége felmerül és azt nem jelezte, úgy a következő testületi ülésen az adott határozatot a képviselő-testület felülvizsgálja. Nyílt szavazás 33. (1) A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással hozza meg. A zárt ülésen hozott határozatokat is nyilvános ülésen kell ismertetni.

14 (2) A szavazás kézfeltartással történik. A képviselők igen vagy nem szavazattal vesznek részt a szavazáson, vagy tartózkodnak a szavazástól. A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredményéről kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást megismételtetheti. Név szerinti szavazás 34. (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha: a) azt a polgármester kéri; b) a képviselők egynegyedének indítványozására; c) költségvetést elfogadó rendeletalkotásnál; d) a képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről; e) intézmény létrehozása, megszüntetése estén; f) önkormányzati vagyon vagy tulajdon megterhelésénél, elidegenítésénél; g) forint feletti hitel felvételénél h) ha a törvény előírja. (2) Név szerinti szavazást külön jegyzéken kell rögzíteni, mely a jegyzőkönyv mellékletét fogja képezni. A jegyzékről a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők igen vagy nem, illetve tartózkodom nyilatkozattal szavaznak, melynek ténye felkerül a jegyzékre. A jegyző összesíti a szavazatokat, és a jegyzéket átadja az ülés elnökének, aki kihirdeti a szavazás eredményét. A jegyzéket az ülés elnöke és a jegyző aláírásával hitelesíti. (3) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a bizottságok száma, összetétele tekintetében, valamint a tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi) kérdésekben. Titkos szavazás 35. (1) a képviselő-testület titkos szavazást tart az alpolgármester megválasztásakor, és titkos szavazást tarthat. (2) A szavazás bélyegzővel ellátott szavazólapon, urna igénybevételével történik. (3) Titkos szavazásnál a képviselő-testület által minősített többséggel megválasztott 3 tagú szavazatszámláló bizottság jár el, melynek tagjaiból szintén minősített többséggel elnököt választ a képviselő-testület. (4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít. (5) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá. (6) A szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a) a szavazás tárgyát; b) a szavazás helyét és napját, kezdő és befejező időpontját; c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét; d) a szavazás során felmerült körülményeket; e) a szavazás során tett megállapításokat és hozott határozatokat; f) a szavazás eredményét. (7) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz a képviselő-testületnek.

15 (8) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétléséről, illetve elhalasztásáról annak konkrét idejének megjelölésével azonnal dönteni kell. A szavazás újabb szavazategyenlőség esetén azonnal megismételhető. (9) Az ülés elnöke kihirdeti a titkos szavazás eredményét tükröző testületi döntést. A képviselő-testületi határozat 36. (1) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint: Tiszalök Város Önkormányzatának /.. (. (hó)..(nap)) határozata a határozat tárgyának megjelölésével (2) A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti, valamint betűrendes és határidős nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésre, ellenőrzésre. (3) A határozatot legkésőbb az ülést követő 16. napon megküldi a határozattal érintetteknek. (4) A jegyző köteles előkészíteni a határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket és azokat a képviselő-testület elé kell terjesztenie. A tanácskozás rendjének fenntartása 37. (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik. (2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie: a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít; b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja; c) ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a képviselő-testületnek arra, hogy a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkentse. (3) Nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás estén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti. (4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítni nem lehet. (5) Amennyiben a tanácskozás rendje nem az SZMSZ szerint történik, úgy az Ügyrendi és Szociális Bizottság elnöke jelzi az ülést levezetőnek.

16 VII. FEJEZET A RENDELETALKOTÁS ÉS A JEGYZŐKÖNYV A rendeletalkotással kapcsolatos általános szabályok 38. (1) a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot az állampolgárokat érintő egyes ügyek helyi szabályozása érdekében. (2) rendeletet kell alkotni a következő esetekben, illetve ügyekben: a) törvény felhatalmazása alapján; b) az önkormányzat szervezetéről és működési szabályzatáról; c) a képviselő-testület tagjainak, a bizottságok elnökeinek és a bizottságok tagjainak a tiszteletdíjáról, illetve természetbeni juttatásairól; d) bizottság részére történő önkormányzati hatáskör, hatósági jogkör megállapításáról, e) helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének a megállapításáról; f) a helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya vagy vagyonrésze elidegenítéséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról; g) törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól való rendelkezés feltételeinek meghatározásáról. (3) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet. (4) Az önkormányzati rendeletalkotás részletes előkészítési, eljárási rendjét a 6. számú melléklet tartalmazza. (5) Az önkormányzati rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következők szerint: Tiszalök Város Önkormányzata Képviselő-testületének../ év ( hó...(nap) önkormányzati rendelete a ról (6) Az önkormányzati rendeleteket az önkormányzat a hirdetőtáblán kihirdeti, és a honlapon teszi közzé. A jegyzőkönyv elkészítése és felterjesztése 39. (1) A képviselő-testület üléséről 1 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A nyílt ülésekről kép és hangfelvétel készül, a felvételt a Tiszalök Tv-n lehet megtekinteni 5 napon belül. (2) A jegyzőkönyv elkészítéséről az ülésen készült hangfelvétel, valamint jegyzetek felhasználásával a jegyző gondoskodik. (3) A képviselő-testületi nyílt ülésről készült jegyzőkönyv a) eredeti példányát a jegyző kezeli, évente bekötteti és elhelyezi a polgármesteri hivatal irattárában; (4) A jegyzőkönyv készítésével párhuzamosan kell elkészíteni a határozatok hiteles kivonatát, melyet azonnal továbbítani kell a végrehajtásért felelősök, illetve az érintettek részére.

17 (5) Az írott jegyzőkönyvek és rögzített hangfelvételek tárolásával kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős. (6) A választópolgárok a zárt ülés kivételével betekinthetnek a képviselő-testületi előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyvébe (a Tiszalöki Közös Önkormányzati Hivatalban). A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. VIII. FEJEZET A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI A bizottságok típusai, feladatai és szervezete 40. (1) A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, valamint átruházott hatáskörök gyakorlására az előbbi állandó bizottságokat hozza létre: a) Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság 3 fő képviselő és 2 fő nem képviselő (külső) taggal b) Ügyrendi és Szociális Bizottság 3 fő képviselő és 2 fő nem képviselő (külső) taggal c) Kulturális, Sport, Ifjúsági és Köznevelési Bizottság 3 fő képviselő és 2 fő nem képviselő (külső) taggal (2) Az állandó bizottságok feladat- és hatáskörét, tagjait a 3. számú függelék tartalmazza. 41. (1) A képviselő-testület meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra ideiglenes bizottságot alakíthat. (2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja. (3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik. A bizottság tagjainak jogai és kötelezettségei 42. (1) Egy képviselő egyidejűleg 2 bizottságnak lehet tagja. A bizottság elnöke más állandó bizottság elnöke nem lehet. (2) A bizottság elnökének akadályoztatása esetén az őt megillető jogok és kötelezettségek az általa megbízott személyt illetik meg. (3) A bizottság tagja a bizottság ülésein köteles részt venni. Amennyiben egy éven belül 5 bizottsági ülésen nem jelenik meg, és távolmaradását alapos okkal nem indokolja, úgy a bizottság elnöke a bizottság egyetértésével a Képviselő-testületnek javaslatot tehet a visszahívására. (4) A bizottsági ülésen megfogalmazott kisebbségi véleményt amennyiben igény van rá írásban kell rögzíteni.

18 A bizottságok működése 43. (1) A képviselő-testület az éves munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottságok terjesztenek elő, illetve amelyek csak előzetes bizottsági állásfoglalással nyújthatók be. (2) A bizottság elnökének joga van a képviselő-testülettől a feladatkörébe tartozó napirendeket megtárgyalásra, újratárgyalásra visszakérni, melyet a bizottság soron kívüli ülésen köteles megtárgyalni. Amennyiben a bizottság nem tárgyalja meg kellő időben e napirendeket, úgy azt vissza kell adni döntésre a képviselő-testületnek a soron következő testületi ülésre. 44. (1) A bizottság átruházott hatáskör gyakorlása során döntését határozatként jeleníti meg. (2) A bizottság a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó téma előkészítésekor (javaslattétel, véleményezés) állásfoglalást alakít ki. (3) A bizottsági határozat és állásfoglalás jelölése: határozat vagy állásfoglalás sorszáma / évszám, hónap, nap, a bizottság betűjele. 45. (1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja írja alá. (2) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. (3) A bizottság által átruházott hatáskörben hozott döntéseiről évente testületi ülésen kell tájékoztatást adni. A bizottság tevékenységéről évenként beszámol a testületnek. (4) A bizottsági döntések végrehajtásáról, továbbá a működéshez szükséges szakmai és technikai, valamint adminisztrációs feltételek biztosításáról a jegyző a hivatal útján gondoskodik. Ezen belül: kezeli a bizottság jegyzőkönyveit, gondoskodik javaslataik testületi ülés elé kerüléséről. Külön nyilvántartást vezet az átruházott jogkörben hozott döntésekről. IX. FEJEZET A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ 46. (1) A képviselő az ülésről való távolmaradását az ülést megelőző második napig a polgármesternek köteles bejelenteni. A hiányzásokat az Ügyrendi és Szociális Bizottság tartja nyilván. (2) A települési képviselői eskü letételének megszervezése a jegyző feladata. (3) A települési képviselő a jogszabályban meghatározottakon túl köteles: a) Kapcsolatot tartani a választókkal, tájékoztatást adni a testület által meghozott döntésekről. b) Választott képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, óvni a képviselő-testület és szervei hitelét, tekintélyét. (4) A települései képviselők járandóságait a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

19 X. FEJEZET A POLGÁRMESTER 47. (1) A polgármester főállású választott tisztviselőként látja el feladatát. (2) a) A főállású polgármester illetményét, jogszabály alapján a Képviselő-testület állapítja meg. b) A főállású polgármester jutalmazását az Ügyrendi és Szociális Bizottság javaslatára a Képviselő-testület állapítja meg. (3) A főállású polgármester teljes munkaidőben, kötetlen munkarend szerint látja el feladatát. (4) A főállású polgármester, fogadóórája minden hónap első szerdáján óráig a Tiszalöki Közös Önkormányzati Hivatalban. (5) A polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatás mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a) Önkormányzatot és intézményeit érintő vis maior helyzetben b) Települési lakost érintő vis maior helyzetben ügyben döntést hozhat. (6) A polgármester Ft értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről, a döntést követő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet. XI. FEJEZET AZ ALPOLGÁRMESTER 48. (1) A képviselő-testület tagjai közül társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. (2) Az alpolgármestert a képviselő-testület a polgármester általános helyettesítésén túl külön határozatban konkrét helyettesítési feladattal is megbízhatja. (3) Az alpolgármester munkaideje minden hét pénteki napján 8-10 óráig tart. XII. FEJEZET A JEGYZŐ 49. (1) A jogszabályban rögzítetteken túl az alábbiak is a feladatai: a) A képviselő-testületek ülésének megszervezése, a testületi ülések anyagának határidőben való eljuttatása az érintettek részére. b) A képviselő-testületek tájékoztatása a Közös Hivatal munkájáról. c) Az önkormányzati rendeletek, határozatok megismertetése az érintettekkel. d) A jegyző ügyfélfogadási rendje minden hónap első szerdáján 9-11 óráig a Tiszalöki Közös Önkormányzati Hivatalban, minden hónap utolsó szerdáján 8-9 óráig a Szorgalmatosi Kirendeltségen.

20 XIII. FEJEZET AZ ALJEGYZŐ 50. (1) A jegyzőt távollétében teljes jogkörrel helyettesíti, valamint ellátja a ráruházott kiadmányozási feladatokat és a munkaköri leírásában rögzítetteket. XIV. FEJEZET A TISZALÖKI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL 51. (1) A képviselő-testület Tiszalöki Közös Önkormányzati Hivatalának szervezeti tagolását, a hivatal ügyfélfogadási rendjét a 5. számú melléklet tartalmazza. (2) A Tiszalöki Közös Önkormányzati Hivatalnak, mint költségvetési szervnek a működéséből fakadó feladatok szabályozásáért a jegyző a felelős. (3) a) Az önkormányzat a Tiszalöki Közös Önkormányzati Hivatal segítségével biztosítja a helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges feltételeket, amelyet külön megállapodásban rögzítenek. b) A testületi működéshez szükséges helyiséget, sokszorosítási, postai feladatokat a Tiszalöki Közös Önkormányzati Hivatal, annak szervezeti egységében biztosítja. XV. FEJEZET A TÁRSULÁSRA, EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 52. (1) A képviselő-testület társulási tagsági viszonyait a részvételével működő társulások felsorolását a 4. számú függelék tartalmazza. (2) Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatok felvételét, megállapodások megkötését képviselő-testületi határozatával hagyja jóvá. (3) Az önszerveződő közösségekkel való együttműködésről a jogszabály rendelkezik. A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak. (4) A lakossági önszerveződő és civil szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése: a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése; b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és városfejlesztési tervek véleményeztetése; c) a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása.

21 XVI. FEJEZET A ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATTAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS SZABÁLYA 53. (1) Az Önkormányzathoz a településen működő Roma Nemzetiségi Önkormányzattól érkező kezdeményezéseket az Ügyrendi és Szociális Bizottságnak adja át véleményezésre. Az Ügyrendi és Szociális Bizottság 10 napon belül alakítja ki véleményét és terjeszti a Képviselő-testület elé. A Képviselő-testület az Ügyrendi és Szociális Bizottság véleményének megérkezését követő ülésen hoz döntést a kezdeményezésről. (2) A Képviselő-testület a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal történő rendszeres kapcsolattartás és információáramlás biztosítása érdekében az Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökének heti konzultációt biztosít a megválasztott polgármesterrel. (3) A Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökének a (2) pontban említett feladatai ellátásáért az 5/2009.(II.18.) rendeletben megállapított alap-képviselői tiszteletdíjat biztosít. XVII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 54. (1) Ez a rendelet december 1-én lép hatályba. (2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az 1/2011.(II.21.) számú rendelet és módosításai. Gömze Sándor polgármester Mező József jegyző Záradék: A rendelet kihirdetése december 3-én megtörtént. Mező József jegyző

22 MELLÉKLETEK 1. Tiszalök Város Címere 2. Tiszalök Város Lobogója 3. A polgármester átruházott hatáskörei 4. A képviselő-testület által létrehozott bizottságok átruházott hatáskörei 5. A Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése, ügyfélfogadási rendje 6. Az önkormányzati rendeletalkotás részletes eljárási rendje. FÜGGELÉKEK 1. A város fontosabb adatai 2. Tiszalök Városi Önkormányzat képviselőinek névsora 3. A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok feladata, hatásköre, tagjai. 4. A képviselő-testület tagsági viszonyai, társulásokban való részvétele.

23 1. számú függelék a 14/2014.(XII.03.) önkormányzati rendelethez A város fontosabb adatai Tiszalök Város Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye nyugati csücskében, a hajdúhát északi területén, a Tisza partján fekszik. A város vasúti csomópont, a Tiszalök Debrecen és a Nyíregyháza Ohat-Pusztakócs (Füzesabony) vasúti vonalak találkozási pontja. Az M3-as autópálya kiépítésével, annak polgári leágazásától a 36-os főúton és abból kiágazó alsóbbrendű úton 30 km-re található. Nyíregyházától 28 km-re, Miskolctól 55 km-re, Debrecentől 65 km távolságra van. Tiszalök, Tiszatardos között a Tiszán átvezető révátkelőhely van, mely Tokaj hegyalját köti össze a hajdúsággal és a Hortobággyal. Főleg nyári időszakban a településen jelentős átmenő forgalom bonyolódik le. Tiszalök Város nevét az első tiszai vízlépcső és a Keleti-főcsatorna megépítése tette országosan híressé. Tiszalök Város közigazgatási területe: ha; Belterület : 487 ha Külterület : ha - szántó: ha - gyümölcsös : 55 ha - rét, legelő: ha - erdő: 215 ha Tiszalök Város lakosainak száma : fő (2014. január 1-jei lakosságszám) A város területén 2290 lakás és 950 üdülőtelek található. A belterületi úthálózat hossza: A kiépítettség: Kiépítetlen úthálózat: 37,2 km 66%-os Tiszalökön 5 km Kisfástanyán 4,7 km Újtelepen 2,9 km A város közigazgatási területén folyik át a Tisza és a Keleti-főcsatorna.

24 1. számú melléklet a 14/2014.(XII.03.) önkormányzati rendelethez Tiszalök Város Címere 24

25 2. számú melléklet a 14/2014.(XII.03.) önkormányzati rendelethez Tiszalök Város lobogója

26 3. számú melléklet a 14/2014.(XII.03.) önkormányzati rendelethez A polgármester átruházott hatáskörei a) önkormányzati segély; b) köztemetés; c) közterület használat engedélyezése; d) talajterhelési díj méltányosságból történő csökkentése; e) méltányossági közgyógyellátás 26

27 4. számú melléklet a 14/2014.(XII.03.) önkormányzati rendelethez Képviselő-testület által létrehozott bizottságok átruházott hatáskörei 1. PÉNZÜGYI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG a) Önkormányzati tulajdon bérbeadása. 2. ÜGYRENDI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG a) Idősek Gondozó Otthonában ápolási, gondozási díj megállapítása b) önkormányzati szociális bérlakás kiutalása 3. KULTURÁLIS, SPORT, IFJÚSÁGI ÉS KÖZNEVELÉSI BIZOTTSÁG a) jóváhagyja a Városi Könyvtár és Művelődési Ház éves munkatervét 27

28 5. számú melléklet a 14/2014.(XII.03.) önkormányzati rendelethez A Polgármesteri Hivatal szerkezeti felépítése, ügyfélfogadási rendje A Polgármesteri Hivatal ügyrendje szerint az ügyfélfogadás ideje a következő: Hétfő, kedd, csütörtök, péntek: Szerda: 8 órától 12 óráig 8 órától 16 óráig A polgármester ügyfélfogadási ideje: Minden hónap első szerdáján óráig A jegyző ügyfélfogadási ideje: Minden hónap első szerdáján 9-11 óráig

29 6. számú melléklet a 14/2014.(XII.03.) önkormányzati rendelethez Az önkormányzati rendeletalkotás részletes eljárási rendje I. A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai 1.) A rendeletalkotás kezdeményezése Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik: a) bármely képviselő; b) az önkormányzat bizottságai; c) polgármester, alpolgármester; d) jegyző; e) a szabályozandó tárgykörben érintett társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői; f) önkormányzati társulás tagjai; g) népi kezdeményezés; h) a kisebbségi önkormányzat az adott kisebbséget érintő ügyekben. 2.) A rendelet-tervezet előkészítése A képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek elkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg. A tervezetet a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársai készítik elő. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, sőt külső szakértő is. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot. A Polgármesteri Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet a bizottság, ideiglenes bizottság illetve szakértő készíti el. 3.) A tervezet véleményezése Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges forrása a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye, lakossági közvélemény-kutatás. A rendelet tervezésekor készítendő előzetes hatásvizsgálat eredményéről és indokolásról a 7. számú melléklet szerinti minta alkalmazásával kell a Képviselő-testületet tájékoztatni. A tervezetet a jegyző véleményével együtt megvitatás céljából az Ügyrendi és Szociális Bizottság elé kell terjeszteni, amely azt a tárgy szerint érintett más bizottságok által tartott ülésen túl megvitatja. Erre az ülésre a jegyzőt szükség szerint más külső szakembereket meg kell hívni. A polgármester a jegyző véleményének meghallgatása után egyes rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsát. A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább három napig közszemlére kell bocsátani, amelynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.