E L Ő T E R J E S Z T É S

Átírás

1 EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTER Szám: /2012-EMMI E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére egyes szociális tárgyú jogszabályoknak a szociális és gyermekjóléti ellátásokkal és szolgáltatásokkal összefüggő eljárások egyszerűsítésével kapcsolatos, valamint egyéb módosításáról (a Magyary Program Egyszerűsítési Programjának 6., 7., 9., 10., 11., 25., 39., 40., 41., 42., 47., 48., 51., 52., 56., 57. és 58. pontjában szereplő ügyek) Budapest, november készítette: látta: jóváhagyta: Serafin József főov.-helyettes jozsef.serafin@emmi.gov.hu; Bódiné Pájer Mariann mb. főov mariann.pajer@emmi.gov.hu; dr. Lakatos Hedvig főov.-h hedvig.lakatos@emmi.gov.hu Asztalosné Zupcsán Erika helyettes államtitkár Doncsev András sajtófőnök dr. Hajós Andrea ( ) dr. Szalay Éva ( ) dr. Tóth Zsófia ( ) dr. Pápai Gábor ( ) dr. Maretta Zóra ( ) dr. Tarlós Orsolya ( ) dr. Mattenheim Gréta ( ) dr. Izsa Szabolcs ( ) dr. Somkuti László ( ) Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár

2 1. Az egyeztetés alapadatai 2. Az egyeztetésben részt vevők 2 E G Y E Z T E T É S I L A P honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: államtitkári értekezlet időpontja: kormányülés időpontja: A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért egyet nem adott véleményt Miniszterelnökség BM HM KIM KüM NFM NGM VM 2.2. Egyéb állami szervek egyéb állami szerv egyetért nem ért egyet Alapvető Jogok Biztosának Hivatala NAIH 2.3. Civil szervezetek és érdekképviseletek civil szervezet egyetért nem ért egyet Megyei Jogú Városok Szövetsége Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Magyar Önkormányzatok Szövetsége Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Jegyzők Országos Szövetsége Budapesti Kerületek Országos Önkormányzati Szövetsége Nemzetiségi Önkormányzatok Országos Szövetsége Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Magyarországi Református Egyház Magyarországi Evangélikus Egyház Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Magyarországi Baptista Egyház Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete Átmeneti Gondozást Ellátók Országos Érdekvédelmi Szövetsége nem adott véleményt nem adott véleményt észrevétele maradt fenn észrevétele maradt fenn észrevétele maradt fenn

3 Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Országos Módszertani Családok Átmeneti Otthona Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szövetség Nevelőotthonok Nemzetközi Szövetsége Magyarországi Egyesülete Nevelőszülők Érdekvédelmi Egyesületeinek Szövetsége Gyermekvédelmi Szakszolgáltatók Egyesülete TEGYESZ Igazgatók Egyesülete Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat 3

4 1. Az előterjesztés célja 4 V E Z E T Ő I Ö S S Z E F O G L A L Ó 1.1 A Magyary Program Egyszerűsítési Programjának elfogadásáról szóló 1304/2011. (IX. 2.) Korm. határozat 1. melléklete egyebek mellett előírta az alábbi ügyek egyszerűsítéséhez szükséges intézkedések végrehajtását. 6. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása és folyósítása 7. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás megállapítása és folyósítása 9. Ingyenes gyermekétkeztetés megállapítása %-os gyermekétkeztetés megállapítása 11. Óvodáztatási támogatás megállapítása és folyósítása 25. Gyermekjóléti alapellátások igénybevétele 39. Szociális alapszolgáltatások igénybevétele 40. Időskorúak járadékának megállapítása és folyósítása 41. Lakásfenntartási támogatás megállapítása és folyósítása 42. Rendszeres szociális segély megállapítása és folyósítása 47. Fogyatékossági támogatás megállapítása és folyósítása 48. Vakok személyi járadéka megállapítása és folyósítása 51. Köztemetés 52. Adósságkezelési szolgáltatás 56. Bentlakásos szociális intézményi ellátás igénybevétele 57. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás folyósítása 58. Közgyógyellátás megállapítása és folyósítása Az Egyszerűsítési Program célja a lakossági ügyfelekre háruló adminisztratív terhek csökkentésének megvalósítása úgy, hogy az az állampolgárok számára érzékelhető módon valósuljon meg, ugyanakkor a közigazgatásban foglalkoztatottak leterheltsége ne növekedjen. Jelen előterjesztés a kormányhatározatban foglalt feladat végrehajtását szolgálja. Az említett Korm. határozat 2. mellékletének 7. pontja határozza meg az egyes eljárásokat érintő felülvizsgálat és az egyszerűsítés módszertani alapkövetelményeit. A kormányhatározat szerint az eljárások egyszerűsítését úgy kell megvalósítani, hogy az alább felsorolt kimenetek közül: a) az ügy megszüntetése; b) az ügy összevonása más üggyel; c) ügyintézési idő csökkentése; d) ügyfél-hivatal közötti kommunikáció fejlesztése, ügyfélbarát tájékoztatás kiterjesztése; e) az ügy folyamatának átszervezése; f) az ügy elintézésében részt vevő szereplők számának csökkentése; g) az ügy elektronizáltságának növelése; h) az ügy dokumentációs és információs igényének csökkentése; i) kézikönyv készítése a folyamatban részt vevő ügyintézőknek; j) az ügyfelek számára rövid és közérthető ügyleírás készítése és nyilvánossá tétele

5 5 az a) c) pontokban szereplők közül egyet, vagy a d) h) pontokban szereplők közül legalább kettőt teljesíteni kell, továbbá a megszüntetett ügyek kivételével minden más eljárásnál el kell készíteni egy közérthető, rövid ügyleírást (lásd: j) pont), valamint a logikailag összetartozó ügyekre az ügyintézők eligazodását segítő kézikönyvet (lásd: i) pont). Az előterjesztésnek az Egyszerűsítési Programhoz kapcsolódó rendelkezéseivel összefüggésben elkészített az egyes eljárásoknak az alapdokumentumban összefoglalt jelenlegi, továbbá a javaslattételi dokumentumban felvázolt jövőbeli lépéseit megjelenítő folyamatábrák az előterjesztéshez csatolásra kerültek. Szintén csatolásra került (lásd: 1. Függelék) az emberi erőforrások miniszterének feladat- és hatáskörébe tartozó egyes miniszteri rendeletek a jogszabályi hierarchiából fakadóan kormánydöntést nem igénylő, de az Egyszerűsítési Program megvalósítása szempontjából mindenképpen bemutatandó módosítását tartalmazó EMMI rendelet tervezete is AZ EGYES PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ ÜGYEK A 6, a 7. és a 11. számon jelölt eljárásokra vonatkozó szabályokat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.), valamint végrehajtási rendelete, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) tartalmazza. A , az 51. és 52., valamint az 57. és 58. számú eljárásokra vonatkozó szabályozás a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.), valamint végrehajtási rendeletében, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27. ) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Pr.) találhatóak. A fogyatékossági támogatás (47. számú eljárás), valamint a vakok személyi járadéka (48. számú eljárás) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) alapján folyósítható ellátások. Meg kell említeni, hogy a vakok személyi járadéka ún. kifutó ellátás: arra új jogosultság július 1- jétől nem állapítható meg, azonban a szerzett jogok védelmének alapelvére figyelemmel az ezen időpont előtt megállapított ellátást a június 30-án hatályban lévő jogszabályok alapulvételével tovább kell folyósítani Az egyszerűsítéssel érintett, az Szt., a Gyvt. és a Fot. alapján nyújtható ellátások létszámadatai Ellátás neve december 31-én ellátásra jogosultak száma Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás Óvodáztatási támogatás* Időskorúak járadéka Lakásfenntartási támogatás** Rendszeres szociális segély Fogyatékossági támogatás Vakok személyi járadéka Köztemetés*** Adósságcsökkentési támogatás** Foglalkoztatást helyettesítő támogatás

6 6 Közgyógyellátás (Forrás: KSH, MÁK) * Támogatásban részesítettek átlagos száma ** Tárgyévben támogatásban részesítettek száma *** Tárgyévi köztemetéses esetek száma

7 Az előterjesztés alapján az egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokat érintően megvalósuló egyszerűsítések összefoglalása (a szabályozásnak helyet adó törvények szerinti bontásban) A GYVT. ALAPJÁN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ MÓDOSÍTÁSOK 6. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása és folyósítása 7. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás megállapítása és folyósítása Jelenlegi szabályozás Módosító javaslat A módosítás hatása Kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek gyámjául rendelt, a gyermek tartására köteles nyugellátásban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő hozzátartozó jogosult a gyermek megfelelő ellátásának biztosítása érdekében. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás iránti kérelem jelenleg a polgármesteri hivatalnál nyújtható be. A jogosulti kör átfedése miatt az ügyfelek adminisztrációs terheit csökkentené, ha a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, mint pénzbeli ellátás, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó, speciális jogosulti kör számára biztosítandó támogatási elemmé válna pénzbeli ellátás elnevezéssel. Így a jogosultság hivatalból vizsgálandóvá válna a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására/felülvizsgálatára irányuló eljárás során. A pénzbeli ellátás iránt így külön kérelmet nem kellene benyújtani. Javasolt megteremteni annak lehetőségét, hogy a kérelem Kormányablakon keresztül is benyújtható legyen. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény kiegészítő gyermekvédelmi támogatással történő összevonása esetén az ügyfélnek csak egyszer kell kérelmet benyújtania és egy eljárásban születhet meg a döntés. Bővül az ügyintézésre nyitva álló helyek köre. A kormány-határozat 2. melléklet 7. pontjában foglaltaknak megfelelés b) eljárás összevonása más eljárással e) eljárás folyamatának átszervezése (eljárási lépések számának csökkentése, ügyfél és ügyintéző személyes találkozásai számának csökkentése) d) ügyfél-hivatal közötti kommunikáció fejlesztése, ügyfélbarát tájékoztatás kiterjesztése e) az ügy folyamatának átszervezése A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra vonatozó tájékoztatás nyújtás jelenleg elsősorban a polgármesteri hivatalok felelőssége. Javasolt, hogy a Kormányablak nyújtson tájékoztatást honlapján a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre és a kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli ellátásra vonatkozó jogosultsági feltételekről, az igénylés módjáról. Az ellátást kérelmező időben hozzájuthat az ellátás igényléséhez szükséges információkhoz. (ügyintézés megkezdésének kiterjesztése révén) d) ügyfél-hivatal közötti kommunikáció fejlesztése, ügyfélbarát tájékoztatás kiterjesztése

8 8 Amennyiben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek számára gyámként hozzátartozó kerül kirendelésre, a gyámrendelő határozatban tájékoztatást nyújtanak a gyám részére a pénzbeli ellátásról, ugyanakkor a döntés megküldésre kerül az illetékes jegyző részére is annak érdekében, hogy hivatalból induló felülvizsgálati eljárás keretében a pénzbeli ellátásra való jogosultság megvizsgálásra kerülhessen. e) eljárás folyamatának átszervezése (eljárási lépések számának csökkentése, ügyfél és ügyintéző személyes találkozásai számának csökkentése) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény iránti kérelemhez jelenleg csatolni kell a családi pótlék folyósításáról szóló igazolást, az egyedülállóság tényére vonatkozó nyilatkozatot, a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást. Javasolt, hogy a vonatkozó adatokat az eljáró hatóság a MÁK által, az Áht alapján működtetett szociális nyilvántartásból a rendszerhez történő hozzáférés megteremtését követően közvetlenül lekérdezhesse. A módosítást követően a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény iránti kérelemhez nem kell majd csatolni a családi pótlék folyósításáról szóló igazolást, az egyedülállóság tényére vonatkozó nyilatkozatot, a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást (kivéve, ha a nyilvántartás és a kérelem nyomtatványon feltüntetett adatok között eltérés mutatkozik) h) az eljárás dokumentációs és információs igényének csökkentése. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény iránti kérelem nyomtatványán a jövedelmi adatokat összegző táblázat túlzott részletességű. Javasolt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény iránti kérelem-nyomtatványon szereplő jövedelmi adatokra vonatkozó nyilatkozat rész tartalmának egyszerűsítése. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény iránti kérelem nyomtatványon áttekinthetőbb és az ügyfelek által könnyebben kezelhető lesz a jövedelmi adatokra vonatkozó rész kitöltése. Fő üzenet Az egyszerűsítés során összevonásra kerül a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás oly módon, hogy a két ellátás szoros összekapcsolódása miatt a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás pénzbeli ellátás elnevezéssel a jelenleg is több támogatási elemből álló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény egyik, speciális jogosulti kör számára nyújtható komponensévé válik. Így az ügyfélnek a jövőben csak egy kérelmet kell benyújtania és egy eljárásban születhet meg a döntés. A módosítás a két ellátás hatályos jogosultsági feltételeit nem érinti. Az egyszerűsítés eredményeként a támogatás feltételeiről tájékoztatást fognak nyújtani a kormányablakok is és a támogatás megállapítása iránti kérelem a polgármesteri hivatalokon túl a kormányablakoknál is előterjeszthető lesz. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása iránti kérelemhez jelenleg még ügyfél által csatolandó iratok egy részének az ügyfél általi rendelkezésre bocsátására nem lesz szükség, tekintettel arra, hogy az általuk igazolt tények fennállása a Magyar Államkincstár által vezetett szociális nyilvántartásból az ügyintéző hatóság által

9 9 lekérdezendő lesz. Amennyiben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek számára gyámként hozzátartozó kerül kirendelésre, a gyámrendelő határozatban tájékoztatást nyújtanak a gyám részére a pénzbeli ellátásról, ugyanakkor a döntés megküldésre kerül az illetékes jegyző részére is annak érdekében, hogy hivatalból induló felülvizsgálati eljárás keretében a pénzbeli ellátásra való jogosultság megvizsgálásra kerülhessen. Milyen kommunikációt javasol? Követő Történt-e már kommunikáció a témában? (mikor, hol, felelős személy) Nem. Főfelelős részéről nyilatkozó: Asztalosné Zupcsán Erika helyettes államtitkár

10 Óvodáztatási támogatás megállapítása és folyósítása Jelenlegi szabályozás Módosító javaslat A módosítás hatása Az óvodáztatási támogatás iránti kérelem jelenleg a polgármesteri hivatalnál nyújtható be. Az óvodáztatási támogatás iránti kérelem elbírálására jelenleg a hatósági eljárásokra általánosan irányadó 30 napos határidő vonatkozik. Az óvodáztatási támogatással kapcsolatos tájékoztatási feladatok ellátása elsősorban a települési önkormányzatok feladat. Javasolt megteremteni annak lehetőségét, hogy az ellátásról a kormányablakok is tájékoztatást nyújtsanak, illetve a kérelem a kormányablakoknál is benyújtható legyen. Javasolt, hogy az eljárás lefolytatására az általános ügyintézési határidőnél rövidebb időtartam alatt, 21 napon belül kerüljön sor, tekintettel arra, hogy a jogosultsági feltételek fennállása viszonylag egyszerűen megítélhető. Javasolt a települési önkormányzat jegyzője számára előírni, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot megállapító határozat a 2-5 év közti életkorú gyermekek esetében tartalmazza az óvodáztatási támogatás jogosultsági feltételeiről szóló tájékoztatást is. Bővül az ügyintézésre nyitva álló helyek köre. Az óvodáztatási támogatás iránti kérelmeket a hatósági eljárás lefolytatására általánosan irányadó 30 nap helyett 21 nap alatt kell elbírálni. A jogosult a gyermekvédelmi ellátórendszer több szereplőjétől is hozzájuthat az ellátás igényléséhez szükséges információkhoz. A kormány-határozat 2. melléklet 7. pontjában foglaltaknak megfelelés d) ügyfél-hivatal közötti kommunikáció fejlesztése, ügyfélbarát tájékoztatás kiterjesztése e) az ügy folyamatának átszervezése (ügyintézés megkezdésének kiterjesztése révén) c) ügyintézési idő csökkentése d) ügyfél-hivatal közötti kommunikáció fejlesztése, ügyfélbarát tájékoztatás kiterjesztése Fő üzenet Az óvodáztatási támogatás célja a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szüleinek ösztönzése arra, hogy gyermeküket minél korábbi életkorban beírassák és rendszeresen járassák óvodába. A korai óvodáztatásnak óriási szerepe van a hátrányos helyzetű gyerekek későbbi iskolai sikerességében, társadalmi integrációjában. Az egyszerűsítés eredményeként a támogatás feltételeiről tájékoztatást fognak nyújtani a kormányablakok is és a támogatás megállapítása iránti kérelem a polgármesteri hivatalokon túl a kormányablakoknál is előterjeszthető lesz, a jegyzők számára előírásra kerül, hogy a támogatás feltételeiről a potenciálisan érintett jogosulti kör számára egyéb ellátás megállapítása során előzetes tájékoztatást nyújtsanak, az ügyintézési határidő 30 napról 21 napra csökken. Az egyszerűsítéshez kapcsolódó jogszabály-módosítás egyidejűleg a jogalkalmazás során felmerült problémákat is kezel. Az eljárás átszervezése, a szabályozás módosítása az

11 egységes jogalkalmazást segíti, így a hatékonyabb ügyintézés által, közvetetten szintén az ügyfelek érdekeit szolgálja. Milyen kommunikációt javasol? Követő Történt-e már kommunikáció a témában? (mikor, hol, felelős személy) Nem. Főfelelős részéről nyilatkozó Asztalosné Zupcsán Erika helyettes államtitkár 11

12 AZ SZT. ALAPJÁN NYÚJTOTT PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ MÓDOSÍTÁSOK Időskorúak járadékának megállapítása és folyósítása Jelenlegi szabályozás Módosító javaslat A módosítás hatása Az ellátással kapcsolatos első fokú hatáskört jelenleg a jegyző gyakorolja, e hatáskörök azonban január 1- től a járási hivatalokhoz kerülnek. Az időskorúak járadékát azon személyeknek is kérelmezniük kell, akiknek aktív korúak ellátására való jogosultsága a nyugdíjkorhatár elérése miatt szűnik meg. Amennyiben az ügyfél vagy házasilletve élettársa gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, vagy saját jogon családi pótlékban részesül az erre vonatkozó adatokat az eljáró hatóság a Magyar Államkincstártól postai úton, belföldi jogsegély keretében kéri be. Jelenleg azon, időskorúak járadékát igénylő személyek esetében is sor kerül jövedelemvizsgálatra, akik egyedülállóak és korábban aktív korúak ellátására voltak jogosultak. Javasolt, hogy az ellátások iránti kérelmet továbbra is be lehessen nyújtani a kérelmező lakóhelye szerinti polgármesteri hivatalnál, valamint új ügyindítási helyként a kormányablakokon keresztül is. Javasolt a hivatalból történő ügyindítás lehetőségének megteremtése abban az esetben, ha az aktív korúak ellátására való jogosultságot azért kellett megszüntetni, mert a jogosult elérte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt. Javasolt, hogy a vonatkozó adatokat az eljáró hatóság a MÁK által, az Áht alapján működtetett szociális nyilvántartásból a rendszerhez történő hozzáférés megteremtését követően közvetlenül lekérdezhesse. Javasolt, hogy abban az esetben, ha az időskorúak járadéka megállapítása iránti eljárás az aktív korúak ellátására való jogosultság megszűnését követően megindul, és a jogosult egyedülálló, akkor az időskorúak járadéka újabb jövedelemvizsgálat lefolytatása nélkül legyen megállapítható, hiszen az aktív korúak ellátásának jövedelemhatára Bővül az ügyintézésre nyitva álló helyek köre. Mivel az eljárás hivatalból indul, a nyugdíjkorhatárt elérő, korábban aktív korúak ellátásában részesülő jogosultak esetében nincs szükség külön eljárási lépésként az ellátás kérelmezésére. Nem lesz szükség a MÁK postai úton történő, belföldi jogsegély keretében való megkeresésére. Azon, időskorúak járadékát igénylő személyek esetében, akik egyedülállóak és korábban aktív korúak ellátására voltak jogosultak, az ellátásra való jogosultság megállapításakor nem kerül sor jövedelemvizsgálatra. A kormány-határozat 2. melléklet 7. pontjában foglaltaknak megfelelés d) ügyfél-hivatal közötti kommunikáció fejlesztése, ügyfélbarát tájékoztatás kiterjesztése e) az eljárás folyamatának átszervezése (Az ügyintézés megkezdésének kiterjesztése révén) c) ügyintézési idő csökkentése e) eljárás folyamatának átszervezése (Eljárási lépések számának csökkentése/ Hivatalból történő ügyindítás lehetősége révén) c) ügyintézési idő csökkentése c) ügyintézési idő csökkentése (Bírálati szempontok számának csökkentése révén) e) eljárás folyamatának átszervezése

13 Az ellátással kapcsolatos első fokú hatáskört jelenleg a jegyzők gyakorolják, e hatáskörök azonban január 1-től a járási hivatalokhoz kerülnek. Jelenleg nincs egységes nyilvántartás a a hatályos szabályozás szerint jegyzői hatáskörben lévő szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátásokról. Az időskorúak járadékának kérelmezésekor minden esetben szükséges a kérelem nyomtatvány, a jövedelemre vonatkozó igazolás, a családtámogatásokra vonatkozó igazolás csatolása, illetve a kérelem nyomtatványon a házastárs/élettárs adatainak feltüntetése. Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. alacsonyabb, mint az egyedülálló személyre tekintettel megállapított időskorúak járadéka jövedelemhatára. Javasolt, hogy az időskorúak járadékának jogosultsági feltételeiről, az igénylés módjáról szóló tájékoztatás a települési önkormányzatnál is elérhető legyen. A nyilvántartás jogi-igazgatási megalapozása, fejlesztése és bevezetése a tervek szerint a Társadalmi Megújulás Program Központi szociális információs fejlesztések című kiemelt projekt (TÁMOP /1) egyik komponense keretében készül el. Javasolt, hogy az ellátás kérelmezésekor ne legyen szükség a jövedelemre vonatkozó igazolás, a családtámogatásokra vonatkozó igazolás csatolására, hivatalból induló eljárás esetén a kérelem nyomtatvány kitöltésére. Javasolt továbbá a kérelem nyomtatványról a kérelmező házastárs/élettárs születési helyét és idejét, anyja nevét kérő pont törlése. 13 Az ellátást kérelmező a lakóhelye szerinti településen is hozzájuthat az ellátás igényléséhez szükséges információkhoz, javul az ügyfél és a hivatal közötti kommunikáció. Az egységes szociális nyilvántartás létrejöttével nyomon követhető lesz, hogy egy személy/család milyen szociális ellátásokban részesül. Csökken az ügyfél által csatolandó iratok száma, szűkül továbbá a kérelemben feltüntetendő adatok köre. d) ügyfél-hivatal közötti kommunikáció fejlesztése, ügyfélbarát tájékoztatás kiterjesztése g) az eljárás elektronizáltságának növelése h) az eljárás dokumentációs és információs igényének csökkentése. Fő üzenet Az egyszerűsítési javaslatok révén az időskorúak járadéka a jelenleginél egyszerűbben, kevesebb utánajárással lesz intézhető. Bővül az ügyindítási csatornák köre, hiszen az ellátás iránti kérelmet nemcsak a járási hivatalnál, hanem a polgármesteri hivatalban és a kormányablakban is be lehet majd nyújtani. Azon a rászorulók, akik a nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően nem foglalkoztatott személyként aktív korúak ellátásában részesültek, külön kérelem benyújtása nélkül válhatnak jogosulttá aktív korúak ellátására. Esetükben az eljárást hivatalból kell megindítani. Amennyiben a korábban aktív korúak ellátására jogosult személy egyedülálló, akkor jövedelemvizsgálatot sem kell lefolytatni, hiszen a személy a korábbi ellátásra való jogosultsága miatt a jövedelemhatárnak biztosan megfelel. A Magyar Államkincstár által vezetett szociális nyilvántartáshoz való közvetlen hozzáférés járási hivatalok részére történő biztosításával csökken az eljárás lefolytatásához szükséges idő, hiszen a családtámogatásokra vonatkozó adatokat a hatóság a nyilvántartásból közvetlen lekérdezéssel veszi át. Milyen kommunikációt javasol? Kezdeményező Történt-e már kommunikáció a témában? (mikor, hol, felelős személy)

14 Nem Főfelelős részéről nyilatkozó Asztalosné Zupcsán Erika helyettes államtitkár Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 14

15 Lakásfenntartási támogatás megállapítása és folyósítása Jelenlegi szabályozás Módosító javaslat A módosítás hatása A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet a polgármesteri hivatalnál lehet benyújtani személyesen vagy postai úton. A lakásfenntartási támogatás megállapítására vonatkozó eljárás lefolytatására jelenleg a hatósági eljárásokra általánosan irányadó 30 napos határidő vonatkozik. Az ellátásokra vonatozó tájékoztatásnyújtás jelenleg elsősorban a települési önkormányzatok felelőssége. Javasolt, hogy a lakásfenntartási támogatás iránti kérelem a járási hivatalban és a kormányablakon keresztül is benyújtható legyen. Javasolt, hogy az eljárás lefolytatására az általános ügyintézési határidőnél rövidebb időtartam alatt, 21 napon belül kerüljön sor. Javasolt, hogy a járási hivatal, valamint a kormányablak nyújtson tájékoztatást honlapján a lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeiről, az igénylés módjáról. Bővül az ügyintézésre nyitva álló helyek köre. A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmek gyorsabban elintézésre kerülnek. Az ellátást kérelmező időben hozzájuthat az ellátás igényléséhez szükséges információkhoz. A kormány-határozat 2. melléklet 7. pontjában foglaltaknak megfelelés d) ügyfél-hivatal közötti kommunikáció fejlesztése, ügyfélbarát tájékoztatás kiterjesztése; e) az ügy folyamatának átszervezése (ügyintézés megkezdésének kiterjesztése révén) c) ügyintézési idő csökkentése d) ügyfél-hivatal közötti kommunikáció fejlesztése, ügyfélbarát tájékoztatás kiterjesztése Jelenleg nincs egységes nyilvántartás a a hatályos szabályozás szerint jegyzői hatáskörben lévő szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátásokról. A nyilvántartás jogi-igazgatási megalapozása, fejlesztése és bevezetése a tervek szerint a Társadalmi Megújulás Program Központi szociális információs fejlesztések című kiemelt projekt (TÁMOP /1) egyik komponense keretében készül el. Az egységes szociális nyilvántartás létrejöttével nyomon követhető lesz, hogy egy személy/család milyen szociális ellátásokban részesül. g) az eljárás elektronizáltságának növelése Fő üzenet Az ellátást kérelmezők élethelyzetére tekintettel indokolt, hogy a jogosultsági feltételek fennállása esetén a szolgáltatás mielőbb megállapításra kerüljön a rászoruló jogosult háztartások részére. A jogszabály módosítása révén a lakásfenntartási támogatás esetében az általonostól eltérő, rövidebb ügyintézési határidő (21 nap) kerül bevezetésre. A hatósági eljárások minél ügyfélbarátabbá tételének követelménye szükségessé teszi, hogy a támogatás megállapítására irányuló kérelmek az újonnan létrejövő járási hivataloknál, illetve Kormányablakoknál is benyújthatóak legyenek, ezáltal bővüljön a kérelem benyújtására nyitva álló hivatalok köre, ily módon pedig biztosított legyen az ügyfél számára az a lehetőség, hogy a kérelem benyújtását a számára legkönnyebben megközelíthető hivatalban tehesse meg. Az ügyfelek tájékoztatása az elérhető szociális ellátásokról jelenleg elsősorban a települési önkormányzatok felelőssége. Fontos azonban, hogy az ügyfelek az egyes ellátásokról a kérelmek benyújtására nyitva álló hivatalok mindegyikénél érdemi információhoz juthassanak, ennek megfelelően indokolt, hogy a járási hivatal, valamint a

16 Kormányablak tájékoztatást nyújtson honlapján a lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételeiről, valamint az igénylés módjáról. Milyen kommunikációt javasol? Kezdeményező Történt-e már kommunikáció a témában? (mikor, hol, felelős személy) Nem. Főfelelős részéről nyilatkozó Asztalosné Zupcsán Erika helyettes államtitkár 16

17 Rendszeres szociális segély megállapítása és folyósítása 57. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapítása és folyósítása (Aktív korúak ellátása) Jelenlegi szabályozás Módosító javaslat A módosítás hatása Az ellátások iránti kérelem jelenleg a polgármesteri hivatalnál nyújtható be postai úton vagy személyesen Az álláskeresési támogatás folyósítási idejének kimerítését követően az ügyfélnek kérelmeznie kell az aktív korúak ellátását. Amennyiben a kérelmet nem pontosan az álláskeresési támogatás lejártát követő napon nyújtja be, úgy a támogatások folyósítása nem folyamatos. Amennyiben az ügyfél vagy házasilletve élettársa családtámogatásban részesül az erre vonatkozó adatokat az eljáró hatóság a Magyar Államkincstártól postai úton, belföldi jogsegély keretében kéri be. Az ellátásokra vonatozó tájékoztatásnyújtás jelenleg elsősorban a települési önkormányzatok felelőssége. Jelenleg nincs egységes nyilvántartás a a hatályos szabályozás szerint jegyzői hatáskörben lévő szociális és Javasolt, hogy azon személyek, akik részére az álláskeresési támogatás folyósítási időtartama lejárt, a munkaügyi központnál is benyújthassák az ellátás iránti kérelmüket. Javasolt továbbá lehetővé tenni, hogy a kérelem a járási hivatalban és kormányablakon keresztül is benyújtható legyen. Javasolt, hogy amennyiben az ügyfél az ellátás iránti kérelmét az álláskeresési támogatás folyósítási időtartamának lejártát követő 30 napon belül benyújtja, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapításának kezdő időpontja az álláskeresési támogatás kimerítését követő nap legyen. Javasolt, hogy a vonatkozó adatokat az eljáró hatóság a MÁK által, az Áht alapján működtetett szociális nyilvántartásból a rendszerhez történő hozzáférés megteremtését követően közvetlenül lekérdezhesse. Javasolt, hogy a munkaügyi központ tájékoztassa az álláskeresőként regisztrált ügyfeleket az álláskeresési támogatás folyósítását követően nyújtható aktív korúak ellátásainak jogosultsági feltételeiről, az igénylés módjáról. A nyilvántartás jogi-igazgatási megalapozása, fejlesztése és bevezetése a tervek szerint a Társadalmi Megújulás Bővül az ügyintézésre nyitva álló helyek köre. Megteremtődik annak lehetősége, hogy az álláskeresési támogatás kimerítését követően az ügyfél megszakítás nélkül jogosulttá válhasson az aktív korúak ellátására Nem lesz szükség a MÁK postai úton történő, belföldi jogsegély keretében való megkeresésére. Az ellátást kérelmező időben hozzájuthat az ellátás igényléséhez szükséges információkhoz. Az egységes szociális nyilvántartás létrejöttével nyomon követhető lesz, hogy egy személy/család milyen szociális A kormány-határozat 2. melléklet 7. pontjában foglaltaknak megfelelés d) ügyfél-hivatal közötti kommunikáció fejlesztése, ügyfélbarát tájékoztatás kiterjesztése e) az ügy folyamatának átszervezése (ügyintézés megkezdésének kiterjesztése révén) e) eljárás folyamatának átszervezése c) ügyintézési idő csökkentése d) ügyfél-hivatal közötti kommunikáció fejlesztése, ügyfélbarát tájékoztatás kiterjesztése g) az eljárás elektronizáltságának növelése

18 gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátásokról. Az aktív korúak ellátásának kérelmezésekor jelenleg szükséges az iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló okirat másolatának csatolása, a családtámogatásokra való jogosultság igazolása, a magasabb összegű családi pótlék, fogyatékossági támogatás folyósítását igazoló irat csatolása, a korábban folyósított ápolási díj megszüntetéséről hozott határozat, valamint a január 1-jét megelőzően teljesített együttműködés igazolása. Az ellátás kérelmezésére szolgáló formanyomtatványon fel kell tüntetni az iskolai végzettséget, szakképzettséget, a házastárs/élettárs születési nevét, anyja nevét. Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Program Központi szociális információs fejlesztések című kiemelt projekt (TÁMOP /1) egyik komponense keretében készül el. Javasolt, hogy a kérelem benyújtásakor ne legyen szükség az iskolai végzettség, szakképzettség, a családtámogatásokra való jogosultság, a magasabb összegű családi pótlék, fogyatékossági támogatás folyósítása, a korábban folyósított ápolási díj megszüntetése, továbbá a január 1-jét megelőzően teljesített együttműködés igazolására. Javasolt továbbá, hogy az ellátás kérelmezésére szolgáló formanyomtatványon ne kelljen feltüntetni az iskolai végzettséget, szakképzettséget, a házastárs/élettárs születési nevét, anyja nevét. 18 ellátásokban részesül. Csökken az ügyfél által csatolandó iratok száma, szűkül továbbá a kérelemben feltüntetendő adatok köre. h) az eljárás dokumentációs és információs igényének csökkentése. Fő üzenet A rendszeres szociális segély a munkavégzésre nem képes aktív korú személyeknek nyújtott szociális ellátás, az aktív korúak ellátása egyik fő típusa. A foglalkoztatást helyettesítő támogatás a nem foglalkoztatott, de munkára kész és képes állapotban lévő aktív korú személyeknek nyújtott szociális ellátás, az aktív korúak ellátása másik típusa. Az egyszerűsítési javaslatok révén a fenti két ellátással kapcsolatos ügyek a jelenleginél egyszerűbben, kevesebb utánajárással lesznek intézhetőek. Bővül az ügyindítási csatornák köre, hiszen az ellátás iránti kérelmet nemcsak a polgármesteri hivatalban, hanem a járási hivatalnál, a kormányablakban, továbbá az álláskeresési támogatás kimerítő ügyfelek esetén a munkaügyi központban is be lehet majd nyújtani. Annak érdekében, hogy az álláskeresési támogatásukat kimerítő személyek az álláskeresési támogatás kimerítése és az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtása közötti időtartamra ne maradjanak ellátás nélkül, az álláskeresési támogatás kimerítését követő 30 napon belül benyújtott kérelem alapján a támogatás kimerítését követő naptól kell majd megállapítani az aktív korúak ellátását. A papír alapú igazolások helyett a Magyar Államkincstár által vezetett szociális nyilvántartás használatának kizárólagossá tételével csökken az eljárás lefolytatásához szükséges idő, hiszen a családtámogatásokra, fogyatékossági támogatásra vonatkozó adatokat a hatóság a nyilvántartásból közvetlen lekérdezéssel veszi át. Milyen kommunikációt javasol? Kezdeményező Történt-e már kommunikáció a témában? (mikor, hol, felelős személy) Nem.

19 Főfelelős részéről nyilatkozó Asztalosné Zupcsán Erika helyettes államtitkár Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 19

20 Köztemetés Jelenlegi szabályozás Módosító javaslat A módosítás hatása A köztemetés lefolytatására jelenleg a hatósági eljárásokra általánosan irányadó 30 napos határidő vonatkozik. A köztemetés költségét az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye szerinti települési önkormányzat a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzatnak megtéríti. Jelenleg a megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétől számított két hónapon belül kell Javasolt, hogy az eljárás lefolytatására az általános ügyintézési határidőnél rövidebb időtartam alatt, 21 napon belül kerüljön sor. A megtérítés iránti igény bejelentésére irányadó határidő 1 hónapra csökkentése indokolt. Az elhunyt eltemettetésére rövidebb időn belül sor kerül. A köztemetés költségének megtérítése iránti igényt a haláleset helye szerint illetékes önkormányzat 1 hónapon belül köteles bejelenteni az elhunyt személy lakóhelye szerinti önkormányzatnak. A kormány-határozat 2. melléklet 7. pontjában foglaltaknak megfelelés c) ügyintézési idő csökkentése c) ügyintézési idő csökkentése bejelenteni. Fő üzenet A jövőben a köztemetéssel kapcsolatos eljárás gyorsabbá válik az ügyintézési idők csökkentésével. Kegyeleti, közegészségügyi, valamint költségvetési szempontból elsődleges az elhunyt mielőbbi eltemettetése, így a jövőben a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 nap helyett 21 napon belül kell, hogy gondoskodjon az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. További ügyintézési idő csökkenést jelent, hogy a haláleset helye szerinti önkormányzat a köztemetés költségének megtérítése iránti igényét az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye szerinti települési önkormányzat felé a korábbi két hónap helyett egy hónapon belül kell, hogy bejelentse. Milyen kommunikációt javasol? Kezdeményező Történt-e már kommunikáció a témában? (mikor, hol, felelős személy) Nem. Főfelelős részéről nyilatkozó Asztalosné Zupcsán Erika helyettes államtitkár