A Szatmár-Beregi Natúrpark

Átírás

1 A Szatmár-Beregi Natúrpark szakmai dokumentációja Természetesen Szatmár-Bereg 2008

2 Köszönetnyilvánítás: Ezúton mondunk köszönetet a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak a tanulmány készítéséhez nyújtott segítségért. A szakmai dokumentáció az Interreg IIIA. HURO0602/059 pályázat keretében készült el. 2

3 TARTALOMJEGYZÉK A SZATMÁR-BEREGI NATÚRPARK LÉTREHOZÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI, CÉLJA, FELADATAI..6 A SZATMÁR-BEREGI NATÚRPARK LÉTREHOZÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI... 6 A SZATMÁR-BEREGI NATÚRPARK CÉLJA... 8 A SZATMÁR-BEREGI NATÚRPARK FELADATA... 9 A SZATMÁR-BEREGI NATÚRPARK TERÜLETI ADATAI A SZATMÁR-BEREGI NATÚRPARK ADATAI BARABÁS BEREGDARÓC BEREGSURÁNY BOTPALÁD CÉGÉNYDÁNYÁD CSAHOLC CSARODA CSÁSZLÓ CSEGÖLD CSENGERSIMA DARNÓ FEHÉRGYARMAT FÜLESD GACSÁLY GARBOLC GELÉNES GULÁCS GYÜGYE HERMÁNSZEG HETEFEJÉRCSE JÁND JÁNKMAJTIS KISAR KISHÓDOS KISNAMÉNY KISPALÁD KISSZEKERES KÖLCSE KÖMÖRŐ LÓNYA MAGOSLIGET MÁND MÁROKPAPI MÁTYUS MÉHTELEK MILOTA NAGYAR NAGYHÓDOS NAGYSZEKERES NEMESBORZOVA OLCSVAAPÁTI PANYOLA PENYIGE ROZSÁLY SONKÁD SZAMOSBECS SZAMOSSÁLYI SZAMOSTATÁRFALVA SZAMOSÚJLAK SZATMÁRCSEKE TÁKOS TISZAADONY TISZABECS

4 TISZACSÉCSE TISZAKERECSENY TISZAKÓRÓD TISZASZALKA TISZAVID TISZTABEREK TIVADAR TÚRISTVÁNDI TÚRRICSE USZKA VÁMOSATYA VÁMOSOROSZI ZAJTA ZSAROLYÁN A SZATMÁR-BEREGI NATÚRPARK KÖRNYEZETVÉDELMI HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA.. 81 A LEVEGŐ SZENNYEZETTSÉGE A SZENNYVÍZ-KÉRDÉS A KOMMUNÁLIS HULLADÉK KEZELÉSE A FELSZÍNI VIZEK MINŐSÉGE A SZATMÁR-BEREGI NATÚRPARK TERMÉSZETVÉDELMI HELYZETE A SZATMÁR-BEREGI TÁJVÉDELMI KÖRZET A CÉGÉNYDÁNYÁDI KASTÉLYPARK TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET A KASZONYI-HEGY TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET AZ EX. LEGE TERMÉSZETI TERÜLETEK A NATURA 2000-ES TERÜLETEK A FELSŐ-TISZA RAMSARI TERÜLET A HELYI JELENTŐSÉGŰ VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK A SZENTÉLY HOLTÁGAK A SZATMÁR-BEREGI NATÚRPARK TERMÉSZETI ÉRTÉKEI A FÖLDTÖRTÉNETI MÚLT AZ ÉGHAJLATI ADOTTSÁGOK A VÍZRAJZI HELYZET A NÖVÉNYVILÁG AZ ÁLLATVILÁG A TÁJI ÉRTÉKEK KULTÚRÁLIS ÉRTÉKEI, HAGYOMÁNYAI ÉPÍTÉSZETI EMLÉKEK A SZATMÁR-BEREGBEN HAGYOMÁNYOK A SZATMÁR-BEREGBEN RENDEZVÉNYEK A SZATMÁR-BEREGBEN GAZDÁLKODÁS A SZATMÁR-BEREGI NATÚRPARKBAN MEZŐGAZDÁLKODÁS AGRÁR-KÖRNYEZETVÉDELEM, A MEZŐGAZDASÁG JÖVŐJE ERDŐGAZDÁLKODÁS VADGAZDÁLKODÁS IPAR OKTATÁS ÉS SZEMLÉLETFORMÁLÁS A SZATMÁR-BEREGI NATÚRPARKBAN ISKOLÁK ISKOLÁN KÍVÜLI SZEMLÉLETFORMÁLÁS MÚZEUMOK ÉS KIÁLLÍTÓHELYEK TANÖSVÉNYEK TERMÉSZETVÉDELMI SZEMLÉLETFORMÁLÓ RENDEZVÉNYEK ÖKOTURIZMUS A SZATMÁR-BEREGI NATÚRPARK TERÜLETÉN ADOTTSÁGOK ÉS LEHETŐSÉGEK A JELEN AZ ÖKOTURIZMUS LEHETSÉGES IRÁNYAI

5 A SZATMÁR-BEREGI NATÚRPARK MŰKÖDÉSE EGYÜTTMŰKÖDÉS MŰKÖDTETÉS IRÁNYÍTÁS MELLÉKLET I A SZATMÁR-BEREGI NATÚRPARK TÉRSÉGÉNEK METEOROLÓGIAI ADATAI MELLÉKLET II A SZATMÁR-BEREGI NATÚRPARK NÖVÉNYTÁRSULÁSAI MELLÉKLET III A SZATMÁR-BEREGI NATÚRPARK VÉDETT ÁLLATFAJAI

6 A SZATMÁR-BEREGI NATÚRPARK LÉTREHOZÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI, CÉLJA, FELADATAI A Szatmár-Beregi Natúrpark létrehozásának előzményei A Szatmári- és a Bereg-sík területén a Szatmár-Beregi Természetvédelmi Alapítvány (SzSzB Alapítvány) kezdeményezésére között egy széles társadalmi alapokon nyugvó együttműködés jött létre. Ennek célja a Szatmár-Beregi Natúrpark létrehozása, mely eszközként szolgálhat a térség fenntartható használaton alapuló sokirányú fejlesztéséhez. A térség kiemelt természetvédelmi kategóriák által jelentősen érintett. Nem várható (és nem is elfogadható), hogy intenzív ipari vagy/és infrastruktúrális fejlesztések helyszíne lesz. Emellett a hazai és nemzetközi elvárások és tiltások gazdálkodási korlátozásokat jelentenek a térségben élők, gazdálkodók számára. Az érintett települések túlnyomórészt kis lakossággal (általában 500 fő alatt), csekély anyagi erővel bírnak. Önálló érdekérvényesítő képességük (programok kidolgozása, pályázatok elnyerése és kivitelezése) roppant kicsi. Ennek a gazdasági és társadalmi hátránynak kompenzálása csupán egy sokrétű, a fenntartható használaton és bemutatáson alapuló közösségi program keretében valósítható meg. A Szatmár-Bereg mintegy harmada országos jelentőségű természetvédelmi terület (tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület). Ezzel párhuzamosan mintegy kétharmada nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá (Ramsari terület, Natura 2000-es terület) tartozik, illetve teljes egésze kijelölésre került a Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program ÉTT rendszerének bevezetésére. A csekély lélekszámú, kis gazdasági erőt felmutató kistelepülések önkormányzatai főként saját, előírt feladataik megoldására koncentrálnak. Ténylegesen működő, egymást segítő vagy kiegészítő településcsoportok főként alkalmankénti programok megvalósítására jönnek létre. A kisparcellás mezőgazdasági termelők, rossz termőhelyi adottságaik miatt, nem képesek a piaci verseny elvárásainak megfelelni. A különféle turisztikai szolgáltatók csupán saját vállalkozásuk rendszerében gondolkodnak és tevékenykednek. Közöttük egymást erősítő, komplex szolgáltatásokat szervező, kiegészítő hálózat nem alakult ki. A fentiekben megfogalmazott problémák kezelése, megoldása érdekében szükséges egy komplex (természetvédelmi értékek megőrzését prioritásként kezelő, a környezetvédelmi problémák megoldására koncentráló, a fenntartható mezőgazdálkodás érdekeit szem előtt tartó, az öko turizmus rendszerét kialakító és szervező) térségi fejlesztési program megfogalmazása. A sokrétű program megvalósításhoz leginkább megfelelő szakmai, térségfejlesztési keret, a Szatmár-Beregi Natúrpark. Ennek elfogadtatásához, eredményességéhez, hatékonyságának növeléséhez sokirányú oktatásiszemléletformálási-információs programok kidolgozása és megvalósítása szükséges. A különféle érdekek (a természetvédelmi értékek megőrzése, a környezetbarát mezőgazdálkodás működtetése, a fenntartható turizmus szervezése/kezelése, a lakosság életének javítása, stb.) együttes kezelése és harmonizálása, összességében egy komplex térségi fejlődési irány megfogalmazása a projekt és egyben a későbbi Natúrpark célja. Mindezen belül szükséges a térségi szereplők bevonása (beillesztése) a Natúrpark rendszerébe. Az egyéni vagy/és kisközösségi célok térségi vagy/és nagyközösségi célokká fejlesztése programunk illetve a későbbi Natúrpark feladata. A Vásárosnaményi (Bereg) és a Fehérgyarmati (Szatmár) kistérség 71 települése: Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Csaroda, Császló, Csegöld, Csengersima, Darnó, Fehérgyarmat, Fülesd, Gacsály, Garbolc, Gelénes, Gulács, 6

7 Gyügye, Hermánszeg, Hetefejércse, Jánd, Jánkmajtis, Kérsemjén, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kölcse, Kömörő, Lónya, Magosliget, Mánd, Márokpapi, Mátyus, Méhtelek, Milota, Nagyar, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Olcsvaapáti, Panyola, Penyige, Rozsály, Sonkád, Szamosbecs, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szatmárcseke, Tákos, Tiszaadony, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakerecseny, Tiszakóród, Tiszaszalka, Tiszavid, Tisztaberek, Tivadar, Túristvándi, Túrricse, Uszka, Vámosatya, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán fogott össze, hogy kialakítsa a Szatmár-Beregi Natúrparkot. Elképzelésüket és munkájukat támogatta Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Közgyűlése valamint a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága. A munkálatok 2007 évi előkészítése során további új települések jelezték csatlakozási szándékát: Szamosbecs, Szamostatárfalva. Kitekintés Európa számos országában (Franciaország, Spanyolország, Olaszország, stb.) az állami természetvédelem rendszere (nemzeti parkok, rezervátumok, stb.) mellett helyi hatóságok, alapítványok által működtetett területek, azaz regionális parkok is léteznek. Itt a földterületek tulajdonjoga változó arányban oszlik meg az állam, a helyi közösségek és a magánszemélyek között. Közülük talán legismertebb a Korzikai Natúrpark, melyet 1972-ben hoztak létre, jelenlegi kiterjedése meghaladja a ha-t. A Natúrpark fogalom nemzetközi használatában jelentős eltérések tapasztalhatók. Néhány ország természetvédelmi rendszerében a nemzeti parkoknál kisebb kiterjedésű, összefüggő területeket (mint nálunk a tájvédelmi körzet) illetik a Naturpark névvel. Máshol kifejezetten a regionális közösségek által létrehozott természeti parkok elnevezésére használják. A magyarországi natúrparkok Míg a nemzeti parkok működését törvények szabályozzák, a védett területek természeti értékeinek megóvásáról az állam, a költségvetés gondoskodik, addig a regionális értékeket egyre inkább az adott térségben szerveződő közösségek őrzik. Ennek szellemében határozta meg természetvédelmi törvényünk a Natúrpark fogalmát. E szerint a Natúrpark az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe. Hazánkban elsőként 2005 őszén a Vértesi Natúrpark került hivatalosan is megalakításra, melynek kezelője a Pro Vértes Közalapítvány. Ezt követően még további két helyszínen adták át az alapítási dokumentumokat, és 2006 tavaszán létrejött az Írottkő Natúrpark valamint a Sokoró- Pannontáj Natúrpark. A tervezett Szatmár-Beregi Natúrpark Egy évnyi előkészítés után 2006 nyarán, több mint 40 szatmári és beregi (Fehérgyarmati és Vásárosnaményi kistérség) település képviseletében az SzSzB Alapítvány hivatalosan megkezdte a Szatmár-Beregi Natúrpark létrehozását. Az érintett térséghez földrajzi és természetvédelmi értelemben közvetlenül kapcsolódik a romániai Szatmár megyében fekvő Túr-menti Természetvédelmi Terület. A védett területet kezelő Erdélyi Kárpátok Egyesületnek (EKE) hasonló, közösen tervezett programja formálódik a szomszédos, romániai régióban. Az SzSzB Alapítvány számára július 4-i levelében a Környezetvédelmi Minisztérium illetékes államtitkára meghatározta azokat a feltételeket, melyek teljesítése után a térség Natúrparkká nyilvánítható. A Szatmár-Beregi Natúrpark (SzBN) kialakításának alapjaihoz, vagyis a KvVM-hez benyújtandó dokumentáció összeállításához (a meghatározott vizsgálatok, felmérések elvégzése; dokumentációk összeállítása; az érintett lakosok, vállalkozók, gazdálkodók, szervezetek, önkormányzatok megfelelő tájékoztatásának, okszerű 7

8 továbbképzésének kidolgozása; az ezekhez szükséges oktatási modulok, kiadványok, információs rendszerek kidolgozása, megtervezése) szükséges feladatok teljesítését (mely elsősorban előkészítés, tervezés, dokumentációk összeállítása) célozta meg az SzSzB Alapítvány év végi Interreg pályázata, melynek keretében készültek a szükséges, felmérések, vizsgálatok, tanulmányok és a natúrparki alapdokumentáció is. A Szatmár-Beregi Natúrpark célja A Szatmár-Beregi Natúrparknak, mint területfejlesztési kategóriának, célja a fenntartható fejlődés elvére épülő komplex területfejlesztés megvalósítása a települések közötti együttműködés által oly módon, hogy hosszú távon biztosítsa a népesség megtartását, az esélyegyenlőséget, továbbá a természeti és a művi környezet összehangolt, magas minőségi színvonalú működését. Természetvédelem - élőhelyek, fajok, közösségek védelme, a táj gondozása, ápolása, rehabilitálása. Környezetvédelem - a környezeti káros hatások kezelése, minimalizálása, megszüntetése. Értékvédelem - a természeti és a kulturális értékek védelme, az egységes kultúrtáj megőrzése, a kulturális értékek megmentése. Fenntartható gazdálkodás - a természet- és környezetbarát gazdálkodási módszerek felelevenítése, támogatása, sikeressé tétele. Képzés, környezeti nevelés - a szükséges szemléletváltás tudatosítása, oktatóiszemléletformálói feladatok. Üdülés-idegenforgalom - a védett természeti és táji értékek bemutatása (hasznosítása). A szelíd és környezettudatos turizmus támogatása, a pihenést, üdülést szolgáló turisztikai infrastruktúra fejlesztése. Terület- és vidékfejlesztés - a társadalmi-gazdasági fejlesztés támogatása a helyi kezdeményezések bevonásával: erdő-, mező-, és vízgazdálkodás (hagyományos természetbarát gazdálkodási módszerek és formák támogatása, a biogazdálkodás elterjesztése), kézműipar (a térségben honos kézműves mesterségek megőrzése, felélesztése a művészi kézműipar támogatása), ipar (a közellátásban fontos szerepet játszó környezetkímélő technológiájú kisipar támogatása, a tudás alapú vállalkozások - pl. távmunka - segítése). Településfejlesztés - a térség falvainak megújítása. Együttműködés - a társadalmi és a gazdasági szereplők közötti együttműködés támogatása. A fentiekben megfogalmazott célok eléréséhez a Szatmár-Beregi Natúrpark közösségének alapfeladata, hogy olyan alternatív, ám fenntartható lehetőségeket dolgozzon és alakítson ki, melyek valós bevételeket, tényleges megélhetési lehetőségeket biztosítanak a lakosság és a közösségek számára. Mindezek a természeti és táji értékeket megőrző fenntartható mezőgazdaság, a természeti, táji és kulturális értékeket bemutató idegenforgalom valamint a helyi termékek előállítására alapozott vendéglátás rendszerében valósítható meg. 8

9 A Szatmár-Beregi Natúrpark feladata A Szatmár-Beregi Natúrpark feladata, hogy szoros együttműködést, kooperációt alakítson ki a társadalmi és gazdasági élet szereplőivel. Tegye ezt annak érdekében, hogy az eltérő célokból és érdekekből származó konfliktusokat megelőzze, kezelhetővé tegye. A lehető legintenzívebb módon be kell vonni a munkába a hatóságokat, a szakmai szervezeteket, a civil szervezeteket, a közösségért tenni akarókat. Részletezve: 1. Az általános természetvédelmi célok közül kiemelkedik a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet rendszeréhez kapcsolódóan a helyi értékek felderítése, védetté nyilvánítása, kezelése és megőrzése valamint bemutatása. 2. Az általános környezetvédelmi célok közül a legfontosabb a térség szennyvízkérdésének (gyűjtés, szállítás, tisztítás) megoldása, mintaprogramok kidolgozása, támogatása. 3. A térség táji (mozaikos tájszerkezet, idős fák és fasorok, valamint a fás legelők) és építészeti értékeinek (templomok, haranglábak, malmok és hagyományos építésű lakóházak és gazdálkodási létesítmények), kulturális (falunapok, találkozók, versenyek és fesztiválok) és gasztronómiai hagyományainak és rendezvényeinek megőrzése, felelevenítése, támogatása. 4. Az ökogazdálkodás támogatása, a kultúrtáj ápolása mellett kiemelkedő fontosságú a Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program Érzékeny Természeti Területek célprogramjának Szatmár-Bereg teljes egészére történő kidolgozása, kiterjesztése valamint támogatási rendszerének bővítése. 5. A tájtermékek (pálinka, gyümölcsök, aszalványok, stb.) termelésének, feldolgozásának, piacra juttatásának támogatása. 6. Az extenzív, legeltető állattartás (mint a hagyományos tájhasználat jellemző formája) működőképességének elősegítése, termékeik piacra jutásának támogatása. 7. A védett területek hálózatán (védett területek,natura 2000-es területek) alapuló, határon átterjedő kapcsolatrendszer kialakítása, fejlesztése Románia és Ukrajna határmenti térségeivel. 8. A sokrétű szemléletformálás (gyermekek, pedagógusok, táboroztatók, idegenforgalmi szolgáltatók tájékoztatása, képzése), a komplex környezeti nevelés kialakítása, gyakorlatban történő alkalmazása. 9. A természeti és táji értékek bemutatására alapozó ökoturizmus szolgáltató rendszerének megtervezése (honlap, információs rendszer, kiadványok, tanösvények) kialakítása, működésének támogatása. 10. A Szatmár-Beregi Natúrpark látogatóközpontjának és turisztikai irányítórendszerének kialakítása, működtetése. 11. Az építészeti és a kulturális értékekre, a gasztronómiai hagyományokra, a helyi termékekre épülő vendéglátás kialakítása, támogatása (honlap, információs rendszer, kiadványok, rendezvények). 12. A térség hagyományokon alapuló kézműiparának (hímzés, kosárfonás) felélesztése, piacra jutásának támogatása. 13. A szatmár-beregi térség, a települések öntudatának felélesztése, hagyományainak ápolása, a közösségek együttműködésének szervezése, támogatása. 9

10 A SZATMÁR-BEREGI NATÚRPARK TERÜLETI ADATAI A Szatmár-Beregi Natúrpark adatai Lehatárolása A Szatmár-Beregi Natúrpark természetföldrajzi megközelítésben a Beregi-sík valamint a Szatmári-sík kistájakat fedi le. Pontosabban a Szamos folyó, a Szamos torkolat alatt a Tisza folyó valamint a Román és az Ukrán határ által bezárt terület (kivéve Vásárosnamény-Gergelyugornya, Tarpa, valamint Nábrád, Kérsemjén és Komlódtótfalu). Kiterjedése hektár. A Szatmár-Beregi Natúrpark elhelyezkedése 2. 10

11 Az érintett kistérségek bemutatása A Vásárosnaményi kistérség, noha névadó városa a Tisza bal partján fekszik, meghatározóan a Beregi-sík területén, a Tisza jobb partján terül el. A kistérség területe 568 km 2. Lakó népessége meghaladja a 32 ezer főt (ebből Vásárosnamény 10 ezer fő). A kistérség területfejlesztési szempontból kedvezményezett térség (64/2004. Korm. rendelet szerint), típusa szerint társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, leghátrányosabb helyzetű térség. A Bereg települései 11

12 A Fehérgyarmati kistérség (Szatmár) a Tisza és a Szamos folyó között terül el. A kistérség területe 703 km 2. Lakó népessége meghaladja a 40 ezer főt (ebből Fehérgyarmat 9 ezer fő). A kistérség területfejlesztési szempontból kedvezményezett térség (64/2004. Korm. rendelet szerint), típusa szerint társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, leghátrányosabb helyzetű térség. A Szatmár települései 12

13 Barabás ha % Teljes közigazgatási terület 3 819,03 Belterület 169,72 4,44% Külterület 3 649,30 95,56% Zártkert Művelési ág Erdő 421,68 11,04% Fásított terület 0,06 0,00% Gyümölcsös 107,55 2,82% Kert Kivett 440,84 11,54% Legelő 1 189,50 31,15% Nádas 2,17 0,06% Rét 72,69 1,90% Halastó Szántó 1 523,29 39,89% Szőlő 61,24 1,60% Védettség Fokozottan védett Védett összesen 175,80 4,60% Kaszonyi-hegy TT 159,80 4,18% Natura ,32 77,36% Kaszonyi-hegy Természetvédelmi Terület. Madárvonulás-kutató tábor. Lakosainak száma 828 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története A Dédai-főcsatorna mellett lévő község a Kárpátok lábainál fekszik. Külterületén emelkedik a Beregi-síkság legmagasabb pontja, a Tipet-hegy 219 m. A riolit romvulkán az Ukrajnából átnyúló Mezőkaszonyi-hegy déli csúcsa. Neve az aramenus eredetű Barabas a vigasztalás fia értelmű személynévből ered. Legkorábban 1288-ban említik, amikor Várdai Aladár és a Várdaiakkal rokon Barabásiak versengenek a birtokért. A falu nevét 1323-ban Barlabas formában jegyeztek fel. Bereg vármegye első katonai adatfelmérői ( ) azt közölték Barabás környezetéről, hogy a Micz-patak keskeny, mocsaras víz, amely a Tisza igen magas vízállásakor folyik, mégis csak a kijelölt helyeken lehet átkelni rajta. Értékei, érdekességei A műemlék jellegű, középkori református templom a Kossuth úton áll. A Szent Barnabás tiszteletére emelt templomot már a XIV. századi feljegyzésekben említették. A csúcsíves, homlokzati tornyos, keletelt, egyenesen záródó teremtemplom hajója barokk, felszerelése XVII XIX. századi. A település külterületének ÉK-i részén jelentős kiterjedésű füves térség, a Sárvirág található. A legeltetéses állattartás visszaszorulásával megkezdődött a gyepek beerdősülése. Ma már jelentős részt foglalnak el a bozótosok, veszélyeztetve ezzel ritka, védett növény termőhelyét. A védett Tipet-hegy meleg, déli lejtőjén sziklagyep található. A térségben ritka élőhely ad otthont számos védett ízeltlábú számára. A hegy magyarországi oldalának nagy részén ma is aktív szőlőtermelés folyik. A bánya feletti platóról kitűnő kilátás nyílik a környékre. Innen nézve derül ki igazán, hogy a határ két oldalán lévő beregi részek ökológiailag mennyire összefüggő, egységes képet alkotnak. Tiszta időben szinte karnyújtásnyira érezhetjük magunkat a Kárpátok vonulatától, és csodálhatjuk a tavasszal még mindig havas hegycsúcsokat. A hegy sajátos élőhelyi adottsága jó terepet kínál az itt kialakított őszi madárvonulás-kutató tábornak. Az idelátogató érdeklődők akár több napon keresztül is segíthetik a madárgyűrűzők munkáját. 13

14 Beregdaróc ha % Teljes közigazgatási terület 2 381,69 Belterület 229,33 9,63% Külterület 2 152,35 90,37% Zártkert Művelési ág Erdő 689,75 28,96% Fásított terület 0,81 0,03% Gyümölcsös 100,34 4,21% Kert Kivett 349,47 14,67% Legelő 287,21 12,06% Nádas Rét 116,82 4,90% Halastó Szántó 837,12 35,15% Szőlő 0,17 0,01% Védettség Fokozottan védett 329,11 13,82% Védett összesen 471,48 19,80% Natura ,45 52,06% Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet Dédai-erdő, Nyíres-tó. Daróci Kenderes Napok. Lakosainak száma 868 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Beregdaróc Vásárosnaménytól ÉK-re, az ukrán határ mentén terül el. Már az ősidőktől fogva lakott hely volt, erre utal a Gorny-dombon talált három kaptafa alakú kőbalta. A honfoglalás utáni időktől pásztortelepülések voltak a környéken. A környező pásztortelepülések a tatár pusztítás során felégtek, elpusztultak. A települést az erdőkben bujdosott és megmenekült emberek népesítették be, amely a XIV. századra már faluvá vált. A község nevét kétféleképpen magyarázzák. A szakirodalom az Árpád-kori vadfogókról, a királyi erdőkerülőkről, azaz a darócokról eredezteti a nevet. A falubéliek a daru madár nevéből származtatják. Nevével 1284-ben találkozhatunk először, mint a Gut- Keled nembeli Daróczi és a Várdai családok birtoka. Az évi pápai tizedjegyzék szerint népes parochális, tehát templommal rendelkező hely volt. Nevét a XIV. században Doroth, Doroch és Dorouchnak írták, száz év múltán pedig Kisdaróc és Nagydaróc néven említették. Értékei, érdekességei A település központjában található műemlék jellegű református templom egy 1431-es feljegyezés szerint a falu déli részében állt. A román kori elemeket megőrző, majd gótikusan átépített templom 1861-ben tűzvész martaléka lett ban a templomot restaurálták, és átalakították. A festett fakazetták, a padok, a falazott szószékkosár, a szószékkorona a XIX. század végén készülhetett. A templom ma az eredeti, XIV. századi állapotában pompázik. A község közelében, az ukrán határon fekszik a Csere-erdő, valamint a Ducskós-, másnéven Kisasszony-erdő. Utóbbi ad otthont egy régi folyómeder-maradványban keletkezett tőzegmohalápnak, a Nyíres-tónak. A 2 hektáros lápot 1952-ben nyilvánították védetté. A láp számos jégkori maradványfaj számára nyújt menedéket. A Dédai-erdő gyertyános-tölgyes és tölgy-kőris-szil erdő aljnövényzete különleges. A községben több éve, nyár közepén rendezik meg a Daróci Kenderes Napokat, amelyen a kenderfeldolgozás népi mesterségét mutatják be. 14

15 Beregsurány ha % Teljes közigazgatási terület 1 600,35 Belterület 94,38 5,90% Külterület 1 489,41 93,07% Zártkert 16,56 1,03% Művelési ág Erdő 259,85 16,24% Fásított terület 0,07 0,00% Gyümölcsös 125,28 7,83% Kert 6,53 0,41% Kivett 179,48 11,22% Legelő 188,88 11,80% Nádas Rét 202,55 12,66% Halastó Szántó 635,49 39,71% Szőlő 2,21 0,14% Védettség Fokozottan védett 57,10 3,57% Védett összesen 273,09 17,06% Natura ,06 52,54% Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet. Uray kastély. Bay kúria. Lakosainak száma 619 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Beregsurány a Beregi-síkon, az ukrán határ mentén található. Már az őskorban megtelepedett határában az ember ben bronzkori emlékek kerültek elő. Az 1960-as években felszíni gyűjtések során őskori cserepeket és kőbaltát találtak A Bereg előtag a hajdani Bereg vármegyéhez való tartozást jelöli. A Surány személynév alapja talán a szláv Suran családnév, de lehet az ótörök cur méltóságnév is ig csak Suránynak nevezték. A mai település az egykori Nagy- és Kis- jelzővel megkülönböztetett falvakból olvadt össze. Ősi lakhelye volt a Surányi családnak. A község neve 1279-ben tűnik fel először IV. László király Kissurányi Miklóssal kapcsolatosan. Értékei, érdekességei A község központjában, nagy parkban látható a műemlék jellegű Uray kastély. Az Ybl Miklós tervei alapján báró Uray Gyula által építtetett kastély, romantikus elemekkel tarkított klasszicista stílusjegyeket hordoz. A kastélyt 2,5 hektár parkosított terület veszi körül, ritkaságnak számító fa matuzsálemekkel (jegenyetölgy, nemes hárs, platán). A faluba vezető út mellett a ritka barokk kúriák egyike látható, a műemlék jellegű volt Bay-kúria. A manzárdtetős, magas lábazaton álló épületet a stílusjegyei alapján a XVIII. század végén emelték. A Rákóczi úton álló műemlék református templomról 1299-ből maradt fönn az első feljegyzés, akkor még valószínűleg fatemplom lehetett. A jelenlegi, kőből épült templom a XIV. század második felében, Nagy Lajos király idejében készült. A síkmennyezetes hajó és a sokkal alacsonyabb, bordás keresztboltozatú szentély gótikus stílusú. A település külterületén mezőgazdasági és gyepterületek váltják egymást, megőrizve ezzel e táj jellemzően mozaikos szerkezetét. A térség életében egykor kiemelkedő szerepet játszó állattartás nyomairól tanúskodnak a nagyobb kiterjedésű füves területek. A település észak-nyugati határában terül el a Báró-erdő. 15

16 Botpalád ha % Teljes közigazgatási terület 1 649,90 Belterület 110,64 6,71% Külterület 1 539,26 93,29% Zártkert Művelési ág Erdő 206,55 12,52% Fásított terület Gyümölcsös 10,55 0,64% Kert Kivett 205,13 12,43% Legelő 430,99 26,12% Nádas Rét 13,24 0,80% Halastó Szántó 783,44 47,48% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen 325,32 19,72% Natura ,69 33,43% Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet. Lakosainak száma 625 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Botpalád Fehérgyarmattól 27 km-re keletre, az ukrán határ mellet helyezkedik el. A Szatmári Erdőhát része a Palágyság (Botpalád, Kispalád és a ma Velika Palagy nevű, ukrajnai Nagypalád), csupán néprajzi szempontból külön táj. A nyáron szelíden csobogó Túr folyó jobb partján, gyönyörű környezetben fekszik ez a jellegzetes kisnemesi község. A hajdani útifalu Alvégén, amit az árvizek elkerültek, a kisnemesek, módosabb gazdák laktak. Az árvíz járta Felvégen a szegényebbek, a kis utcácskákban a zsellérek éltek. A Szamos és a Túr közötti erdővel borított, árvízmentes hátságon keletkezett falu nevének első tagja a Bot személynév, talán a magyar bot főnévből alakult ki. A palád a Pala személynév -d képzős származéka. Nevét 1429-ben Both palad alakban írták. Már az őskorban lakott hely volt, egykor nagy erdőség vette körül. A Gut-Keled nemzetség telepítő tevékenységeként az e tájon kialakulóban levő birtoktömbjéhez tartozott ben egy határjáró oklevélben Paládot faluként említik. Ennek a Paládnak ben temploma is volt. Később híres nemes faluként tartották számon ben ötven házából 30 volt a nemeseké. Fényes Elek Geographiai szótárában az alábbiakat olvashatjuk róla: Szatmár vármegyei magyar falu a Túrháton, 567 lakossal. Földje sárga agyagos, néhol homokos, kaszálója sok, de sásos szénát terem, két erdeje meglehetős. Értékei, érdekességei A Fő utca orsószerű kiszélesedésében áll a műemlék jellegű református templom. Déli homlokzatából négyszintes torony emelkedik ki. Késő copf stílusban 1812-ben emelték. Megtalálható benne a korábbi templom maradványainak nagy része. Botpalád külterületét a nagy kiterjedésű ecsetpázsitos, csenkeszes gyepek határozzák meg. Ezek egy részét kaszálóként, más részét legelőként hasznosítják. A térszintek váltakozásával megjelennek mélyebb, sásos zsombékos foltok is. 16

17 Cégénydányád ha % Teljes közigazgatási terület 1 219,78 Belterület 124,31 10,19% Külterület 1 095,47 89,81% Zártkert Művelési ág Erdő 76,08 6,24% Fásított terület Gyümölcsös 91,07 7,47% Kert Kivett 300,24 24,61% Legelő 60,44 4,95% Nádas Rét 2,11 0,17% Halastó Szántó 689,84 56,55% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen Cégénydányádi kastélypark TT 12,90 1,06% Natura 2000 Cégénydányádi kastélypark Természetvédelmi Terület. Kende-kúria. Lakosainak száma 735 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története A Szatmári-síkon, Fehérgyarmattól 7 km-re a Szamos jobb partján fekszik. Az ikerfalu soros elrendezésű szalagtelkekből áll. A hajdani favázas, paticsfalas házakat vályogfalas, homloktornácos épületek váltották fel, de mára ezekből is alig látni néhányat. Cégénydányád, Cégény és Dányád községekből olvadt össze 1912-ben. A Cégény előtag Cege, Szege személynévből ered. Töve a magyar szeg köznévvel azonos, jelentése szeglet, kanyar. Dányád valószínüleg a magyar Damján személynévből, vagy a szláv Danjany ( Dan emberei ) helységnévből alakult ki. A két település sorsa a múltban is összefonódott. A hajdani két falu között 1797-ben építették a késő barokk eredetű, romantikus stílusú református templomot. Nyugati falainak nagy része középkori, a XII-XIII. századból való. A XIV-XV. századi átalakításakor az ablakokat megnagyobbították. A nagyurak szerették ezt a tájat, és sok kastélyt, udvarházat építettek itt. Többségük elpusztult vagy omladozik, ezek alól kivétel a Kende-kúria. Báró Kende Zsigmond építette 1833-ban klasszicizáló stílusban a Szamos partján, az akkor még működő rév közelében. Az épületen még ma is olvasható a báró barátjának, Kölcsey Ferencnek a verse. Értékei, érdekességei A Kende kúriához tartozó park országos jelentőségű védett terület. A Szamos ártéri ligeteivel szegélyezett parkot az 1830-as években kezdte kiépíteni Kende Zsigmond. Az Alföld éghajlatától eltérő mikroklíma, a Szamos közelsége, a szatmári öntéstalaj s a környező erdők védőhatása lehetővé tette, hogy olyan fajokat és fafajtákat telepítsenek ide, melyek nem jellemzőek erre a vidékre. Kende báró a gondosan megtervezett, színben, formában összehangolt kertbe főként platánt, ezüsthársat, vérbükköt, amerikai kőrist ültetett. Unokája később tűlevelűekkel gazdagította a parkot. 17

18 Csaholc ha % Teljes közigazgatási terület 1 935,26 Belterület 100,02 5,17% Külterület 1 835,24 94,83% Zártkert Művelési ág Erdő 305,52 15,79% Fásított terület Gyümölcsös 8,82 0,46% Kert Kivett 204,79 10,58% Legelő 473,44 24,46% Nádas Rét 2,48 0,13% Halastó Szántó 940,20 48,58% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen 487,29 25,18% Natura ,23 53,63% Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet. Lakosainak száma 540 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Csaholc Fehérgyarmattól 20 km-re keletre, a Szatmári Erdőháton helyezkedik el. Mivel a falu 1874-ben szinte teljesen leégett, a népi építészet emlékei is elhamvadtak. Több kisnemesi kúria azonban megmaradt, ezek általában két szobasoros alaprajzúak, tört tornácúak. A település nevet a szláv Cach személynév képzős formájából ered. Jelentése: Cach emberei ben Zsigmond oklevelében Chaholc, 1418-ban Chahowcz, 1446-ban Chaholcz, 1462-ben Chahoch alakban írták. A Túrhoz közeli község már a XIV-XV. században jelentékeny település volt. Szatmár vármegye katonai leírói között feljegyezték, hogy a falut a mocsaras, többnyire kiszáradó Tapolnak-patak, és a bozóttal sűrűn benőtt, nagyrészt magastörzsű tölgyfákból álló Túr-erdő vette körbe. Fényes Elek az 1851-ben kiadott Geographiai Szótárban 516 lakosú faluként írta le Szatmár vármegyében, közel a Túr vizéhez. Határa erős trágyázást kívánt, rétjei jó szénát teremtek, derék tölgyes erdeje volt. A falu a háborúktól sokat szenvedett és 1874-ben csaknem egészen leégett. A falu egykori történelmi jelentőségét igazolja, hogy 1662-ben a községben tartották Szatmár vármegye ülését. Értékei, érdekességei A Fő utca orsószerű kiszélesedésében áll a műemlék jellegű, romantikus stílusú református templom. A jelenlegi templomot 1822-ben kezdték el építeni ben egy tűzvész szinte teljesen megsemmisítette az épületet ben építették át a templomot. Csaholc külterületét a szántók mellett a nagy kiterjedésű ecsetpázsitos, csenkeszes gyepek határozzák meg. Ezek egy részét kaszálóként, más részét legelőként hasznosítják. Juhot és szarvasmarhát egyaránt legeltetnek itt. A településtől észak-keletre találhatók a Túr menti galéria erdők, valamint a Kormos- és a Jármi-erdők. Állományuk általában fiatal, jóllehet idős foltokkal szinte mindenhol találkozhatunk. 18

19 Csaroda ha % Teljes közigazgatási terület 2 468,12 Belterület 123,21 4,99% Külterület 2 336,90 94,68% Zártkert 8,01 0,32% Művelési ág Erdő 461,45 18,70% Fásított terület 0,17 0,01% Gyümölcsös 61,81 2,50% Kert 6,26 0,25% Kivett 254,49 10,31% Legelő 603,63 24,46% Nádas 9,44 0,38% Rét 155,11 6,28% Halastó Szántó 915,77 37,10% Szőlő Védettség Fokozottan védett 5,15 0,21% Védett összesen 2 337,70 94,72% Natura ,90 100% Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet Báb-tava. XIII. századi, románkori templom. Csaronda-parti Népművészeti Fesztivál. Lakosainak száma 630 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Csaroda Vásárosnaménytól keletre található. A község a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzetben helyezkedik el. A beregi Tiszahát természeti és építészeti értékeket rejtő települése A régészeti leletek szerint már az újkőkorban éltek itt. A bronzkorból aranylelet került a felszínre, az időszámításunk szerinti III-IV. században pedig a gepidák lakták ezt a vidéket. Nevét a szláv eredetű fekete víz jelentésű, ma Csarondának nevezett vízfolyásról kapta. Az először 1299-ben említett település a Káta nemzetségbeli Csarnavodai családé volt. A XIV. században jelentékeny hely volt, a család megyei tisztségviselői és Bereg vármegye egy évszázadon át itt tartotta gyűléseit ben a Hete és Csaroda közti határperben a két falu határát elkülönítették, de a per véglegesen csak 1544-ben dőlt el. A településnek ben 423 lakosa volt, földesurai a Bay, a Lónyay és gróf Teleki családok. Értékei, érdekességei A település megőrizte a patak mentén fekvő útifalu jellegét. Észak-déli irányú utcája a patak kiszélesedésénél, a tó előtt kettéágazik. A két utca között emelkedik a templom és a harangtorony. A templom román stílusban épült a XIII. század második felében. Az építés idején festhették az északi hajófal és a diadalív alakos falképeit. A bizánci stílusú, csodálatos freskókat földfestékkel készítették. A szentély bordás boltozata XIV. század végi. A hajóban látható alakos falfestés a XIII. századból, a szentélyben látható a XIV. századból származik. A templomtól kissé távolabb emelkedik a 14 méter magas, műemlék fa harangláb, amelyet zsindellyel fedett sisak koronáz. A templom keskeny tornya nem bírta el a harangot, így külön harangláb építése vált szükségessé. A harangláb a XVIII. században készült. Az ember erőteljes tájalakító tevékenysége előtt a magasabb fekvésű területeket összefüggő erdők borították, melynek uralkodó társulása a gyertyános-tölgyes. A mélyebb részeken áthatolhatatlan ingoványok voltak puhafa fajokkal, jégkorszaki maradványokkal. Leghíresebb természeti értéke a Báb-tava tőzegmohaláp. A község határában folyik a Csaronda-patak, melynek legszebb része a templom alatti felduzzasztott szakaszán látható. 19

20 Császló ha % Teljes közigazgatási terület 1 019,22 Belterület 95,93 9,41% Külterület 923,28 90,59% zártkert Művelési ág Erdő 36,81 3,61% Fásított terület Gyümölcsös 24,27 2,38% Kert Kivett 211,74 20,77% Legelő 179,42 17,60% Nádas Rét 1,55 0,15% Halastó Szántó 565,43 55,48% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen Natura ,37 51,27% A császlói som, helyi védett érték. Lakosainak száma 398 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Az Erdőháton egy régi folyómeder partján elhelyezkedő falu Császló. A soros és keresztcsűrös elrendezésű szalagtelkeken álló egykori favázas, paticsfalas épületek mára teljesen eltűntek. A település lakói főként zöldség és gyümölcstermesztéssel foglalkoznak. Császló valószínűleg szláv eredetű személynév. Eredetileg Chazlomonostora néven említik, mely arra utal, hogy régóta lakott és monostor hely volt. Később Chasló alakban írták a nevét ban a Csarnavoday család tulajdonában állt. A falu műemlék jellegű református temploma a központban szigetszerűen helyezkedik el ban kezdték el építeni a fából és paticsból készült két előző templom helyén ra készült el ben Nagykárolyban 18 tanú vallomása alapján boszorkányság vádjával elevenen megégették a császlói Varga Annát és Rekettye Pilát. A községben a rossz gyerekeket a mai napig azzal ijesztgetik, hogy elviszi őket Rekettye Pila. Értékei, érdekességei A település belterületén a Rácz kert nevű gyümölcsösben áll Európa legidősebb somfája. A 7 méter magas, 1,5 méter törzsű som korát 400 évre becsülik. Hatalmas gömb alakú koronájának alsó ágai a földre hajlanak. A helyiek még mindig palotakertaljai dűlőnek hívják azt a területet, ahol a bokor áll, mely feltehetőleg egykor kastély vagy kúria kertje lehetett. Szatmárban fogyasztása közismert és elterjedt már évszázadok óta. Aki csak hozzáfér, lekvárt készít belőle. A település mellett húzódó lokalizációs töltést az 1970-es árvíz után építették a Romániából érkező vizek kivédésére. Az építés során keletkező kubikgödrök egy részét horgásztóként hasznosítják. 20

21 Csegöld ha % Teljes közigazgatási terület 1 934,87 Belterület 141,60 7,32% Külterület 1 793,28 92,68% Zártkert Művelési ág Erdő 218,99 11,32% Fásított terület 0,30 0,02% Gyümölcsös 203,00 10,49% Kert Kivett 339,98 17,57% Legelő 176,30 9,11% Nádas Rét Halastó Szántó 996,31 51,49% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen Natura ,04 33,02% A halastavak madárvilága. Lakosainak száma 690 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Csegöld a Szamos folyó partján fekszik Fehérgyarmattól 18 km-re. Az eredetileg főutca mellé települt község újabb részei szinte körbefogják a középkori eredetű településmagot. A keskeny szalagtelkeken szétszórtan helyezkednek el a hajdani nagygazdák és kisnemesek széles tömbtelkei. A soros, ritkábban keresztcsűrös telkeken a favázas, és paticsfalas épületek helyett vályogfalas, nádtetős, háromosztatú, tornácos házakat építettek. Ezek csonka oromfalának deszkáját kereszttel és szív alakú szellőzőnyílásokkal díszítették. A település neve a régi magyar Csegő személynévből d helynévképzővel keletkezett ben Chegud, 1463-ban Chegewld alakban írták. A pápai tizedjegyzék szerint a településnek a XIV. században már volt egyháza. A mai templom a XV. századnál régebbi részeket nem tartalmaz. A templom egykor igen nagy kincset rejtett, de ezt már hiába keresnénk a felszentelt falak között. Az Alföld egyetlen megmaradt szárnyas oltárát, mely 1450 körül készült, az Esztergomi Múzeumban őrzik. A XVIII. század vége felé Csegöld a Vécsey család birtokában volt. A település közepén ma állt hatalmas kúriájuk. Értékei, érdekességei Csegöldöt, ahogy régen a Szatmár többi települését is hatalmas erdők vették körül. Ezek nagy részét mára kiirtották. Két kisebb tölgyerdő még található a falu határában. A Gorzás erdő tölgyfái alatt tavasszal gyöngyvirágok nyílnak. A Galambos erdőben nyílik a ritka réti kardvirág es árvíz után a Romániából érkező áradások kivédésére építették Csengersima és Zajta között a lokalizációs töltést. Ennek egy része Csegöldhöz tartozik. A kinyert föld helyén kubikgödrök keletkeztek, melyek az idők során feltöltődtek vízzel. Ezek egy részét halastóként hasznosították. A többi elnádasodott-sásosodott kiváló élőhelyet biztosítva a vízimadarak számára. 21

22 Csengersima ha % Teljes közigazgatási terület 2 380,49 Belterület 103,04 4,33% Külterület 2 184,83 91,78% Zártkert 92,63 3,89% Művelési ág Erdő 181,84 7,64% Fásított terület 1,66 0,07% Gyümölcsös 293,17 12,32% Kert 6,37 0,27% Kivett 412,33 17,32% Legelő 296,96 12,47% Nádas Rét 23,19 0,97% Halastó 3,53 0,15% Szántó 1 161,45 48,79% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen Natura ,12 89,35 XIII. századi, románkori templom. A halastavak madárvilága. Lakosainak száma 735 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Csengersima Fehérgyarmattól 22 km- re, a román határ mentén található kis település. Közúti és teherforgalmi határátkelőhellyel rendelkezik. A hajdani völgyfalu a Szamos régi fattyúágának 2 partjára települt, majd innen terjeszkedett tovább. A település nevét 1348-as okiratban említik először Symaként, mely valószínűleg a Simon név kicsinyítő képzős alakja. A Csenger előtag azt jelzi, hogy Csenger város közelében található. Az 1703-as kuruc-labanc háború és az 1709-es pestisjárvány elnéptelenítették a települést. Az 1780-as években Szatmár vármegye katonai leírói egy szántókkal körülvett bozótos, mocsaras falut jegyeztek fel, közepén kis tóval, melyen csak hídon lehetett átkelni. Csengersimán a Szamos holtágának ölelésében található Szatmár egyik legöregebb temploma. Árpád-kori román stílusú templom, a XIII. század második feléből származik. Festett famennyezete 64 fakazettából áll, melyek növényi indákat, állati formákat és égitesteket ábrázolnak. Értékei, érdekességei Az 1970-es Szamos árvíz következtében elpusztult Nagygéc település területét később Csengersimához csatolták. A pusztítás után Nagygécre már nem térhettek vissza a lakosok. A falun végigsétálva gazdasági épületeket és juhhodályt láthatunk, azért még a régi élet nyomai sem tűntek el teljesen. Azonban kis fatáblák hirdetik, hogy ma is járnak ide emberek. A régi parasztházak a helyükön állnak, bár legtöbbjük már csak romjaiban. A házak között megtalálható a műemlék, egyhajós, egytornyos, támpilléres szentélyű református templom. Csengersima határában található a Bőr-erdő és a Géczi-sűrű elnevezésű tölgy-kőrisszil erdő, csodálatos idősebb részekkel. A 70-es árvíz Románia felől zúdult a térségre. Ennek kivédésére lokalizációs töltést építettek ki. A töltés megépítéséhez kinyert föld helyén úgynevezett kubikgödrök maradtak. Ezek mára feltöltődtek vízzel. Egyes részei kiépült horgásztavak. Más részeit a természet vette hatalmába. Ezt a közel 30 hektáros tórendszert a helybeliek csak Csengersimai halastavakként emlegetik. 22

23 Darnó ha % Teljes közigazgatási terület 463,98 Belterület 41,34 8,91% Külterület 422,64 91,09% Zártkert Művelési ág Erdő 41,02 8,84% Fásított terület Gyümölcsös 23,43 5,05% Kert Kivett 63,00 13,58% Legelő 68,55 14,77% Nádas Rét 4,53 0,98% Halastó Szántó 263,44 56,78% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen Natura ,24 23,48 Szegedy kúria a XVIII. századból. Lakosainak száma 206 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Darnó egyike a megye legkisebb falucskáinak. Jánkmajtisról elkanyarodva találjuk meg, Fehérgyarmattól 13 km-re. A soros elrendezésű szalagtelkeken álló házak régen egyetlen utcában helyezkedtek el. Mostanra a település 3 mellékutcával bővült. Az utolsó favázas, paticsfalas házat 1956-ban lebontották. Van azonban egy kúriája, mert ezt a buja szépségű vidéket a földesurak igencsak szerették. A település neve szláv eredetű személynév, jelentése gyep, gyepes. Egykor szászok lakták és Szaksza Darnónak is nevezték. A Hunyadiak korától már csak Darnóként emlegetik ben említik először az oklevelek, amikor Szekeres Tamás volt a földesura. A XIV. század végén már a Darnóiaké volt. Egykor a község határában állt Zapsa falu, melynek később nyoma veszett. Értékei, érdekességei A település műemlék jellegű református temploma 1765-ben épült ben klasszicista stílusban kibővítették. A berendezése 1834-ből való. Az elbontott fa harangláb helyett építették 1833-ban a templom északi oldalának középtengelyébe ágyazott fa harangszékes tornyot. A faluban található, egykori Szegedy-kúriát a XVIII. század közepe táján az Isaák család építette, majd a Szegedy család női ágon tőlük örökölte. A régi népi építészet emlékei közül még látható a faluban néhány tornácos parasztház, melyeknek oszlopai a hagyományoknak megfelelően szőlővel vannak befuttatva. 23

24 Fehérgyarmat ha % Teljes közigazgatási terület 5 245,88 Belterület 727,07 13,86% Külterület 4 518,81 86,14% Zártkert Művelési ág Erdő 521,95 9,95% Fásított terület 2,02 0,04% Gyümölcsös 366,08 6,98% Kert 1,99 0,04% Kivett 1 064,71 20,30% Legelő 817,72 15,59% Nádas Rét 4,11 0,08% Halastó 69,64 1,33% Szántó 2 397,66 45,71% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen 1 012,31 19,30% Natura ,75 20,89% Lakosainak száma fő 24 Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet halastavak. Idős platán helyi védett érték. XV. századi, gótikus templom. Gyarmati vigasságok. A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története A Szatmári Erdőhát nyugati szélén fekszik a térség központja, Fehérgyarmat. Két részből, Nagy- és Kisgyarmatból állt, régen valószínűleg csak egyetlen hosszú utcája lehetett. A Tömöttvár utca neve egy régi földvár emlékét jelzi, amelynek két földbástyája pár évtizeddel ezelőtt még látható volt. Ezt valószínűleg a Báthoryak építtették. Törzsi eredetű neve a X. századot idézi. A Fehér előtag talán vízrajzi vonatkozású. A Gyarmat helységnév arra utalhat, hogy a honfoglaló törzsek egyike, a Gyarmat törzs szállta meg. A XIV. század első harmadában említik először Garmath formában. Ekkor már tekintélyes hely lehetett ben Germadnak, 1403-ban Jarmathnak írták ban a Báthoryak kapták meg. Ettől kezdve ők voltak a főbirtokosai az egész gyarmati uradalomnak, a hozzátartozó Kisar, Nagyar, Oroszi, Namény, Csaholc és Matolcs községekkel együtt. Gyarmat 1418-ban mezőváros lett. Az egyre jelentékenyebb település 1576-ban évente 4 országos vásár tartására kapott jogot. A Báthoryak után a Bethlenek örökölték, majd a Rákócziaké lett az egész uradalom. Értékei, érdekességei A műemlék jellegű római katolikus templom a Kossuth tér elején található. Az egyhajós, homlokzati tornyos templom 1816-ban épült, késő barokk stílusban. A XV. században gótikus stílusban emelt, műemlék református templom a Kossuth téren áll. A négy fiatornyos, fagalériás toronysisakú, egyhajós, kontytetős előcsarnokú templomot kétlépcsős pillérek támasztják. Egykori famennyezetének régi magyar zsoltárszövegekkel telerótt két kazettája megmaradt. A szószék, papi szék copf stílusban készült a XVIII. század végén. A település külterületén nagy kiterjedésű ecsetpázsitos, néhol csenkeszes gyepek találhatók. Jelentősebb halastó a várostól északra található, ahol a keskeny partmenti nádasok mellett gyékény szigeteket is láthatunk. A halastótól nyugatra található a település egyetlen nagyobb kiterjedésű erdeje, a Birhó-erdő.

25 Fülesd ha % Teljes közigazgatási terület 1 504,70 Belterület 84,11 5,59% Külterület 1 420,58 94,41% Zártkert Művelési ág Erdő 296,19 19,68% Fásított terület Gyümölcsös 130,10 8,65% Kert Kivett 166,35 11,06% Legelő 220,08 14,63% Nádas Rét 16,02 1,06% Halastó Szántó 675,95 44,92% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen 472,63 31,41% Natura ,63 62,62% Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet Fülesdi-erdő. Falumúzeum. Lakosainak száma 502 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Fülesd a Szatmári Erdőhát települése, Fehérgyarmattól K-re található. A falu eredetileg orsós szerkezetű volt, mára azonban kétutcás szerkezetűvé alakult át. Ma is megfigyelhető, hogy a szalagtelkekre soros vagy keresztcsűrös épületelrendezés jellemző. Tapolnok-patak szoros ölelésében a falut ingoványos rétek és a Túr-erdő vették körül. A falu nevét először az 1181-es (cégénymonostori) birtokösszeírásnál említik. Neve a melléknévből keletkezett tulajdon névből ered Füles vagy Files ben Fülesden vármegyegyűlést tartottak, majd 1696-ban a szatmári várhoz csatolták a települést. A falut az idők folyamán több természeti csapás is sújtotta ben kolerajárvány érte el Fülesdet. Több mint 100 ember veszítette életét. Az környéken pusztító tűzvész, a szél által átterjedt a fülesdi szalmatetős házakra. Ekkor égett le a fa harangláb is. A templomot csak a fazsindely leverésével sikerült megmenteni. Árvíz 1936-ban és 2001-ben pusztított, amikor a Túr gátja nem bírta visszatartani a Tisza által felduzzasztott víztömeget. Értékei, érdekességei A falunak jegyzett műemléke nincs. A hajdani magastetős, taposott szalmával fedett parasztház a tűzvészben leégett. A templom mellett található falumúzeum mégis felidézi bennünk a rég múlt hangulatát. Parasztházban berendezett kiállításon a földművelés és a gazdálkodás eszközei, a kenderfonás és a hagyományos berendezés tekinthető meg. A településen még megfigyelhetőek a régi, hagyományos gazdasági építmények, mint a favázas, deszkafalu, csarnokos csűr, zsilipelt deszkafalú gabonás kamra és szép, faragott kútágas az udvarokon. Fülesd külterületének nyugati oldalán halad végig a Tapolnok-főcsatorna. Ennek mentén található település egyetlen nagyobb erdeje. A település határában nagy kiterjedésben találhatók a füves területek. Ezek egy részét birkával legeltetik, másik részét kaszálóként hasznosítják. Közöttük kiemelkedő természetvédelmi jelentőségű, Natura 2000 területként bejegyzett terület is van. 25

26 Gacsály ha % Teljes közigazgatási terület 1 982,46 100,00% Belterület 124,33 6,27% Külterület 1 858,13 93,73% Zártkert Művelési ág 100,00% Erdő 132,57 6,69% Fásított terület Gyümölcsös 147,96 7,46% Kert Kivett 287,56 14,51% Legelő 208,69 10,53% Nádas Rét 20,81 1,05% Halastó Szántó 1 184,87 59,77% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen Natura ,49 51,08% XIV. századi, gótikus templom. Lakosainak száma 910 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Csegöld, Fehérgyarmattól K-re a román határ közelében található. A kis völgyfalucska templomának tornya már messziről látható. A településre jellemzőek a sorosan elhelyezkedő szalagtelkek. A mellékutcák a XX. század elején a vasútállomáshoz közel épültek. A település neve személynévből alakult ki ben Gachal névvel írták, melynek alapja a német Gottschal név (jelentése Isten szolgája). Elsőként a Guth-Keled nemzetségbeli Gacsályi család telepedett le itt, majd a XV. században birtokosai a Kusalyi Jakcsok és Csákiak voltak. Szatmár vármegye katonai leírói az 1780-as években magas törzsű tölgyeseknél fekvő síksági faluról írtak, melynek rétjei szárazak, szántója, kaszálója, erdeje jó. Értékei, érdekességei A település fő nevezetessége a műemlék református temploma. Feltételezések szerint az eredeti templomot, mely valószínűleg fából vagy paticsból volt, a Kun család egyik református lánya építtette között a reformátusok tulajdonába került. Az 1717-es tatárbetörés tragikus esemény volt Gacsály életében is. Ekkor a község nagy része elpusztult, a templom tönkrement csak néhány ház maradt épen, sokan elmenekültek. A faluban régen négy szárazmalom is működött. Az utca kiszélesedett részében állt a XIX. században a református egyházé, de a kisebb földbirtokosok tulajdonában is volt még három szárazmalom. A legutolsót 1910-ben bontották le. A településen az egykori favázas, paticsfalas, háromosztatú, tornác nélküli házakat felváltották a vályog vagy vertfalas homlok- vagy körtornácos házak. Az udvaron még ma is megtalálható a zsilipelt, deszkafalú gabonás kamra, melyek a régi életmódot idézik. Az 1970-es árvíz után lokalizációs töltést építettek Csengersimától Zajtáig a Romániából érkező árvizek kivédésére. A töltésszakasz Gacsály határát is érinti. A föld kinyerése során a töltés mellett kubikgödrök keletkeztek. Ezek mára feltöltődtek vízzel, és míg egyes részei halastavakként szolgálnak, a többit a természet vette hatalmába. A gyepeket öreg kocsányos tölgyek szegélyezik, melyek az egykor kiterjedt erdők emlékeit őrzik. 26

27 Garbolc ha % Teljes közigazgatási terület 726,42 Belterület 54,18 7,46% Külterület 672,24 92,54% Zártkert Művelési ág Erdő 116,17 15,99% Fásított terület Gyümölcsös 95,38 13,13% Kert Kivett 156,58 21,56% Legelő 155,37 21,39% Nádas Rét 2,45 0,34% Halastó Szántó 200,46 27,60% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen 259,32 35,70% Natura ,89 61,27% Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet Túr mente. A hármashatár. Lakosainak száma 145 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Garbolc a Szatmári Erdőháton fekvő település. A földrajzi elhelyezkedésében Magyarország legkeletibb pontjaként jelzi a térkép, valamint a magyar-román-ukrán hármashatár is itt található. Az egyutcás település a megye legkisebbjei közé sorolható. A település neve először 1339-ben a Szárazberek határjárásakor tűnik fel. A név szláv eredetű. A grab(r), gyertyán szóból származik, vagyis gyertyános erdőt jelent ben Garbolch-nak írták, majd 1427-ben Garbolcz-nak. Valószínüleg között települhetett be, ugyanis az évi határjáráskor még nem említik. A XIV-XV. században az eredeti nemzetségből származó Gacsályi és Rozsályi Kun család tulajdona volt. A II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharcban az egész település elpusztult, azonban újra építették ben leégett az egész község és már más helyre települt, épült át. Az orsós szerkezetű település központjában, a szigetszerűen zárt területen áll a református templom. Az évi katolikus templomösszeírás református egyházat említ. Az épület már a XVIII. századtól állhatott, azonban az 1787-es tűzvész után a település más helyre települt, így Isten háza is új helyre került ben fatemplomot említenek, azonban 1832-ben kőtemplomról is szó esik ben már nagyon romladozó állapotban volt Értékei, érdekességei A településen a hagyományos soros szalagtelkes elrendezés a jellemző. A gazdasági épületek azonban ma is őrzik a régmúltat. Jellemzőek még a fonott tengerikasok és a tyúkólak. A településtől észak-északkeletre, az országhatárhoz illeszkedve látható a Nagy-szeg elnevezésű kiterjedt legeltetett gyepterület. Az Ásott-Túr bal partján található a garbolci Nagy-erdő. Az egykori tölgy-kőris-szil keményfa-ligeterdő, a Szatmár egyik legértékesebb erdőfoltja. A településtől nyugatra található a Sár-Éger csatorna. Mindkét oldalán gyep található, melyet birkákkal legeltetnek. 27

28 Gelénes ha % Teljes közigazgatási terület 2 055,29 Belterület 101,13 4,92% Külterület 1 954,17 95,08% Zártkert Művelési ág Erdő 794,06 38,64% Fásított terület Gyümölcsös 83,14 4,05% Kert Kivett 209,14 10,18% Legelő 263,45 12,82% Nádas 8,64 0,42% Rét 218,68 10,64% Halastó Szántó 476,79 23,20% Szőlő 1,37 0,07% Védettség Fokozottan védett 158,37 7,71% Védett összesen 1 301,41 63,32% Natura ,53 76,63% Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet Bockerek-erdő, Zsid-tó. Lakosainak száma 625 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Gelénes a Beregi-Tiszaháton fekvő kisközség. Vásárosnaménytól észak-keleti irányban található. Az eredetileg két utcás település jobbágyfalu volt, kisnemesek csak kevesen lakták. Többnyire egyházi ember -nek értelmezik a kelta eredetű latin Kelianus, Gelyanus személynevet, amelyből a község neve magyar névadással alakult ki. A XIV. századi okmányokban Gellyanus, Gellenus, Gelvéánus, Gyljenus, valamint Gelleines formában említik ben a Guth-Keled nembeli Daróczi család bírta. Szatmár és Ugocsa megyék itt tartották a közgyűléseiket a XIV. században. Hajdan a Csaronda- és Micz-patakok által táplált mocsaraktól körülvett településen mély árkokkal és töltésekkel megerősített földvár is állt, amelybe pallók vezettek. Bereg vármegye katonai leírói között egy szilárd kőtemplomot találtak a faluban, amelynek sík határát hajdan víz járta és hatalmas erdőségek borították. A mocsaras Micz-patak felett csak rossz fahidakon lehetett átkelni. Fényes Elek Geographiai szótárában a települést Bereg vármegyei magyar faluként jegyezte fel. A falunak 492 lakosa, jó földje, legelője, rétje, fája volt bőséggel. Értékei, érdekességei A község határában találjuk a fokozottan védett Bockerek-erdő nagyobb részét. Szintén a település közigazgatási területén található a védett Zsid-tó. Nem messze terül el a Kisasszony-erdő. Ez az erdő rejti, védi a híres Nyíres-tó és a Bábtava tőzegmohalápokat 28

29 Gulács ha % Teljes közigazgatási terület 2 334,70 Belterület 148,16 6,35% Külterület 2 186,55 93,65% Zártkert Művelési ág Erdő 192,81 8,26% Fásított terület 0,21 0,01% Gyümölcsös 151,74 6,50% Kert Kivett 430,57 18,44% Legelő 237,11 10,16% Nádas Rét 114,99 4,93% Halastó Szántó 1 207,26 51,71% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen 820,57 35,15% Natura ,73 57,48% Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet Boroszló-kerti Holt-Tisza. Tiszavirágzás. Lakosainak száma 978 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Gulács Vásárosnaménytól DK-re, a Tisza jobb partján helyezkedik el. A régi kisnemesi faluban ma is felfedezhető az eredeti gyűrűs, sugaras településforma nyoma. A településen a szabálytalan utcahálózat ellenére is általánosak a szalagtelkek, a soros és keresztcsűrös épületelrendezések. Néhol még megtalálhatók a többnyire istállóval összeépített széles csűrök, és az abórának nevezett takarmánytárolók is. A boglyakemencés, kémény nélküli sütőházakból és aszalókból is található még néhány. Neve eredetére két változatot ismerünk. Az egyik szerint a régi magyar Gula személynév kicsinyítő, becéző cs képzős formájából ered. A másik elképzelés szerint a szerb Golač, csupasz, kopár jelentésű hegy nevéről eredezteti a nevet. A megye előkelőségei közé tarozó Gulácsi családnak ősi helye volt a település, mely már a XIV. században virágzott ben többször tartottak itt megyei gyűléseket. Bereg vármegye katonai leírói között a mindkét oldalon tölgyesekkel ölelt faluban mocsaras állóvizet találtak, emiatt a falun nem lehetett átmenni. Értékei, érdekességei A református templom a falu központjában, a Vásárosnamény - Fehérgyarmat - Tarpa felé vezető országutak háromágú találkozási pontjában található. A műemlék jellegű templom egy régi, sírbolttal ellátott kis kőtemplom helyén épült a XIX század elején. Az 1646-os évszámú kisebbik harangja ebből a középkori templomból származhat. A Boroszló-kerti Holt-Tisza természetvédelmi oltalom alatt áll. A csodaszép, keskeny holtmeder a horgászati hasznosítás ellenére megőrizte vadregényes jellegét. A község északi részén, a Makócsa-főcsatorna mellett nagy kiterjedésű zsombékos legelő található, melyet jelenleg is szarvasmarhával legeltetnek. A település határában jellemzőek az öreg fűzfasorok, melyek rendszerint utak és csatornák mentén helyezkednek el. 29

30 Gyügye ha % Teljes közigazgatási terület 433,03 100,00% Belterület 57,87 13,36% Külterület 375,16 86,64% Zártkert Művelési ág 100,00% Erdő 13,28 3,07% Fásított terület Gyümölcsös 17,45 4,03% Kert Kivett 103,48 23,90% Legelő 0,74 0,17% Nádas Rét Halastó Szántó 298,09 68,84% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen Natura 2000 XIII. századi, románkori templom. Lakosainak száma 279 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Gyügye Fehérgyarmattól DK-re, a Szamos folyó jobb partján fekszik. A hangulatos község házai szalagtelkeken állnak. Mára eltűntek a régi paticsfalas épületek, de egy-két tornácos parasztház még látható a községben. Néhány udvaron még megtalálhatóak a régi életmódot idéző mezőgazdasági épületek, az aborák és a favázas, nyitott szénás színek. A település neve az 1214-es iratokban Gyuge formában jelenik meg, melynek alapja lehet a török eredetű győ, gyű méltóságjelölés. De származhat a Gyëü nyugati türk-kazár méltóságnévből, vagy a Gyëücsa (Géza) személynévből is.nevét 1380-ban Dyuge, 1500-ban pedig Gyge alakban írták. Ez a terület egyes feltevések szerint régen várbirtok lehetett. Ősi urai a Gyügyeiek voltak ben Gyügyei János az egész birtokot templomával és a Szamoson lévő malommal együtt a váradi püspöknek és a káptalannak hagyományozta. Egy 1378-as levélben említést tesznek a Gyügye szomszédságában lévő Thymotheus faluról, melyet a király 1376-ban Kölcsey Jánosnak adományozott ban birtokosai Ujlaki Antal és Ujlaki Ferenc lettek. Páltelkének is nevezték, majd később beleolvadt a falu határába. Értékei, érdekességei A település fő nevezetessége az Europa Nostra-díjas református temploma. A templom a XIII. században épült, tipikus példája a román kori kis templomoknak. Gyügyei János ajándékozta Lukács váradi püspöknek 1405-ben a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére emelt templomot. A XVII. század második felében a reformátusok vették birtokukba. A keletelt épület szentélye egyenes záródású. A keskeny szentélyű téglatemplom eredetileg gótikus elemeket is tartalmazott. A nyugati homlokzat elé toldott nyeregtetős előcsarnok famennyezete gerendás volt. Az 1767-ből származó deszkamennyezet ma is gyönyörű látványt nyújt. A hajó 56 és a szentély 25 kazettája képekben meséli el a Tízparancsolatot. 30

31 Hermánszeg ha % Teljes közigazgatási terület 520,04 Belterület 52,46 10,09% Külterület 467,58 89,91% Zártkert Művelési ág Erdő Fásított terület Gyümölcsös 36,14 6,95% Kert Kivett 96,23 18,50% Legelő 62,17 11,95% Nádas Rét Halastó Szántó 325,51 62,59% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen Natura ,48 25,98% A Holt-Szamos. XVIII. századi fa harangtorony. Lakosainak száma 290 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Hermánszeg a Holt-Szamos jobb partján, Fehérgyarmattól DK-re fekvő kis település. A falu léptéke már a XVIII. században kialakult. A település nevének Hermán előtagja a harcos jelentésű német Hermann személynévből származhat, a szeg pedig éles folyókanyart jelent ben még Hermánzegnek írták, ekkor réve volt a Szamoson. A falu nevét először 1314-es okiratokban említik. I. Károly a hűtlenségbe esett Borsa nemzetségbeli Kopasz nádor birtokát Tamás beregi és ugocsai ispánnak adományozta. A XV. században földesurai a váradi püspök és a káptalan voltak. Szatmár vármegye katonai leírói között feljegyeztek egy magastörzsű tölgyerdő melletti kis települést, melyet a Szamos gyakran elöntött. A folyón híd vezetett a faluba. Hermánszeggel volt határos hajdan Gerczekényhely, mely egy 1342-es oklevélben Gerchekenhell villa cum loco castri körülírással szerepel. A település középkori egyházáról az első adatunk 1501-ből származik. A XVII. század elején a településnek már volt papja között a papi családból származó Vasvári Ódon Gábor építtette a jelenlegi műemlék jellegű templomot. A keletelt, egyhajós, klasszicista épület a nyolcszög három oldalával záródik. A templom nyugati homlokzata mellett áll a sátortetős fa harangláb, mely 1800 körül épült Értékei, érdekességei A település bővelkedik népi építészeti emlékekben. Sok régmúltat idéző tornácos parasztház található itt és a hozzájuk tartozó gazdasági épületek sokaságát is megfigyelhetjük. A téglából rakott, vagy fából készített tornácokat szőlővel futtatták be, a falak fehérre, vagy sárgára vannak meszelve. A házhoz gyakran gazdasági épület is csatlakozik. Ezek csűrök, istállók, vagy szénás színek. Egyes udvarokon még górét is láthatunk, melyben kukoricát tároltak. 31

32 Hetefejércse ha % Teljes közigazgatási 1 544,96 terület 100,00% Belterület 67,46 4,37% Külterület 1 477,50 95,63% Zártkert Művelési ág 100,00% Erdő 115,81 7,50% Fásított terület Gyümölcsös 26,67 1,73% Kert Kivett 159,66 10,33% Legelő 344,39 22,29% Nádas Rét 252,92 16,37% Halastó Szántó 645,51 41,78% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen 472,34 30,57% Natura ,84 72,88% Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet. Lakosainak száma 296 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Hete és Fejércse (1977-ben egyesítették őket) Vásárosnaménytól K-re fekszik. Mindkettő egyutcás, orsós jellegű település volt, ma már csöndes, elöregedő falvacska. Hete neve az ősi Hetă keresztnévből alakult ki, amely a hét számnév származéka lehet ben Mátyás és fiai valamint a valószínűleg névadó Hete, királyi adományként kapták meg. A Hetei család később Bereg vármegye előkelőségeinek egyike lett. Bereg vármegye első katonai leírói között a Fejércsétől mindössze egynegyed órai járásra lévő falvacskáról feljegyezték, hogy pangó mocsarak és tölgyeserdő övezték. Hete a Bereg vármegyei monográfiában faluként szerepel a Tiszaháti járásban 81 házzal, 437 lakossal és 1894 holdnyi területtel. Fejércse nevét 1299-ben Feyrche-nek írták. Alapja a fejér (fehér) melléknév, amely a viselője bőr- vagy hajszínével lehet kapcsolatban. Más magyarázat szerint a határában volt Fehér nevű tóról nevezték el, amelyet az évi határjárási okmány szerint a Csarnavodai és a Surányi nemes családok bírtak. A XIII. században Fejércse a Gut-Keled nemzetségből eredt Várdai és Csarnavodai családoké volt. Fényes Elek Geographiai szótárában Fejércséről írta: Bereg vármegyei falu 358 lakossal. Földje, rétje termékeny, de fában és legelőben szükséget érez. Értékei, érdekességei Hete műemlék jellegű református temploma a Fő utcán látható. Az egyhajós, félkörös záródású, késő barokk épület homlokzat előtti vaskos, háromszintes tornyát kupolaszerű, zsalus ablakokkal ellátott sisak fedi. A templom alapkövét 1799 májusában tették le, majd 1802-ben kezdték el építeni ban kőtornyot emeltek rá. Fejércse műemlék jellegű, késő barokk stílusban emelt református temploma a Bajcsy- Zsilinszky utcán látható. Az egyhajós, félkörös záródású, homlokzat előtti tornyos épület alapkövét 1802-ben tették le. A településen falumúzeum található, ahol többek között régi iskolai felszereléseket, szövőszéket, vaskályhákat láthatunk. 32

33 Jánd ha % Teljes közigazgatási terület 1 653,74 100,00% Belterület 176,28 10,66% Külterület 1 472,14 89,02% Zártkert 5,32 0,32% Művelési ág 100,00% Erdő 300,43 18,17% Fásított terület 3,63 0,22% Gyümölcsös 44,54 2,69% Kert 3,20 0,19% Kivett 306,33 18,52% Legelő 247,90 14,99% Nádas 3,85 0,23% Rét 47,86 2,89% Halastó Szántó 695,99 42,09% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen Natura ,85 63,23% Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet. Tiszavirágzás. Lakosainak száma 867 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Jánd Vásárosnamény mellett, a Tisza jobb partján helyezkedik el. A szájhagyomány szerint az Árpád-korban kétszer is áttelepült a község. A Beregi Tiszaháton fekvő, eredetileg egyutcás útifalu a folyó felé csak a XIX. század közepén kezdett terjeszkedni. A község neve 1217-ben, egy poroszló nevében tűnik fel. Más következtetés szerint az egyházi latin eredetű János személynevünk Ján-tövének d kicsinyítő képzős formája alkotja a nevet ban Jan formában írták a település nevét. A személynévből való névadás, a falu XII - XIII. századi megalapítására utal. Jánd a törpe- és középbirtokosok falva volt. A trianoni békeszerződés után 167 kh-t felparcelláztak, amiket a földnélküliek és hadirokkantak kaptak meg, valamint 78 házhelyet is kiosztottak. A községnek már 1615 előtt volt református temploma. A mai is álló neogótikus templom építését 1896-ra fejezték be. Sajnos a gyönyörű, hatalmas fa harangtornyot 1895-ben lebontották. Értékei, érdekességei A település északi oldalán szintén egy egykori Tisza meder húzódik. A Halvány nevű holtágat nyugatról a falu, keletről szántók határolják. Partját keskeny, nádból és gyékényből álló növényzet jellemzi. Ezen élőhelyek bemutatását szolgálja a nemrégiben elkészült Halvány Tanösvény. A természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű holtmedrek úgynevezett szentély-típusú holtág besorolást kaptak. Ilyen holtág a hullámtérben található Jánd déli csücskénél. Ezt a keskeny medret egykor idős tölgyek és nyarak övezték. Ma főként fiatal faültetvények veszik körül. A faluból kelet felé indulva a jándi Nagy-legelőre érünk. A 200 hektáros nedves gyepterület jelentős tájképi, gazdálkodási és élőhelyvédelmi adottságokkal bír. Az egykor ide kijáró csorda létszáma mára az egykori töredékére csökkent. Az egykori hatalmas erdők emléklét ma már csak kisebb erdőfoltok őrzik. 33

34 Jánkmajtis ha % Teljes közigazgatási terület 2 502,98 Belterület 275,66 11,01% Külterület 2 227,32 88,99% Zártkert Művelési ág Erdő 391,33 15,63% Fásított terület Gyümölcsös 327,50 13,08% Kert Kivett 449,34 17,95% Legelő 191,45 7,65% Nádas Rét 19,77 0,79% Halastó Szántó 1 123,58 44,89% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen Natura ,44 31,60% XV. századi, gótikus templom. Lakosainak száma fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története A Fehérgyarmatól DK-re található település fő érdekessége, hogy négy temploma van. Ez annak köszönhető, hogy eredetileg két község összeolvadásából keletkezett. A jánkiak zöme egykor zsellérként dolgozott a helybéli uradalomban. Jánk neve a latin eredetű János személynév Ján tövének-k képzős rövidülése ben Janknak írták tól a település első nagy birtokosa a Jánky család volt. A községben több alkalommal tartottak megyegyűlést, így 1669-ben és 1749-ben. Jánknak a reformációt követően is erős katolikus egyháza volt, egyedüliként Szatmár vármegye nyugati felében. Majtis nevének eredete a szláv Molytech nevű ember udvarháza jelentésű szókapcsolat. A település nevét 1328-ban említik először Maythus alakban, 1380-ban Tymátyusnak nevezték, majd 1429-ben már Maytisnak írták. Ősi ura a Majtissy család volt. Értékei, érdekességei Jánk műemlék római katolikus temploma a XV. században épült. A nyitott szentélyű, gótikus épület eredetileg pálos templom lehetett ban a reformátusoké lett, majd ben újra katolikus. A templom berendezése barokk stílusú. A XVIII. századból származik a diadalívben gerendán elhelyezkedő, fából faragott Kálvária szoborcsoport. A falu műemlék jellegű görög katolikus temploma 1855-ben épült klasszicista stílusban. A római katolikus templommal majdnem szemben helyezkedett el az egykori Hadik-Barkóczy-kastély. Valószínűleg a középkori pálos monostor helyére épült. A kastélyt a gróf Barkóczy család építtette a XVIII. században. Majtison található a műemlék jellegű Vállyi-kastély. A klasszicista épületet Vállyi Lajos építtette az 1800-as évek elején, majd fia János megnagyobbíttatta az 1870-es években. A Szatmári Erdőhát életének krónikása Végh Antal is Jánkmajtison született ban. Szépirodalommal, szociográfiával, néprajzzal, tényfeltáró irodalommal foglalkozott. Egyik legismertebb könyvében a Kenyér és vászonban bemutatja a régi majtisi életet. 34

35 Kisar ha % Teljes közigazgatási terület 1 543,32 100,00% Belterület 101,25 6,56% Külterület 1 442,08 93,44% zártkert Művelési ág 100,00% Erdő 174,79 11,33% Fásított terület 5,92 0,38% Gyümölcsös 137,31 8,90% Kert Kivett 321,57 20,84% Legelő 178,56 11,57% Nádas Rét Halastó Szántó 725,19 46,99% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen 1 389,93 90,06% Natura ,77 98,39% Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet. Tisza. Tiszavirágzás. Lakosainak száma fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Kisar Fehérgyarmattól É-ra, a Szatmárt és a Bereget összekötő híd lábánál fekszik. Régen a híd helyett komp működött, s a katonai csapatok is itt keltek át a túlpartra. Így a község sokat szenvedett a rombolásoktól. Egykor a falu valószínűleg a folyó mentén húzódó egyetlen utcából állt, majd a XVIII. században alakult ki szabálytalan utcahálózata. Nevének Kis előtagja Nagyartól különbözteti meg. Ar néven eredetileg egy település lehetett, de a XIV. században kettéváltak. Az Ar az Arad helységnévvel lehet kapcsolatban, mely orrot, esetleg or(v)-ot (tolvajt) jelentett ban a falu nevét már Kysar alakban írták. A néphagyomány szerint azonban azzal magyarázza, hogy a Tiszának itt kisebb volt az áradás. Az is lehet, hogy halásztelepből keletkezett, mint sok Tisza-parti kisközség. A község a háborús időkben nagyon sokat szenvedett ben itt csatározott Hasszán basa és Schwendi Lázár ben a szatmári őrség csaknem teljesen elpusztította. A kuruc korban többször megsarcolták és oltalomlevelet kért a vezérektől. A török kiűzésekor olyan gyakran kellett hadifuvarba menniük, hogy a község állandó kocsist tartott-e célra. A település műemlék jellegű református temploma 1794-ben épült késő barokk stílusban, homlokzati toronnyal. Főbejárata a déli oldalon van, tornya négyzet alakú, gúlasisakos ben átépítették eklektikus stílusban. Értékei, érdekességei Kisar mellett kanyarog a szeszélyes Tisza, mely áradásaival sokszor veszélybe sodorta a települést. Itt vezet át a Szatmárt és Bereget összekötő híd, melyről nyáron több százan figyelik a tiszavirágzást. Egykor a folyók mentén hatalmas gyümölcsösök voltak. A kisari ártérben szinte érintetlenül maradt dzsungelgyümölcsösök tanúskodnak arról, hogy a fák magról keltek, mivel látványuk is egyedi. Merthogy nem lenne olyan gazda ki fáit ilyen rendszertelenül szórná szét birtoka határán. Ezek a gyümölcsfák gondozást nem igényelnek. A hosszú évtizedek alatt a helyi lakosok termésüket összeszedték és lekvárt, pálinkát főztek belőle. 35

36 Kishódos ha % Teljes közigazgatási terület 892,30 100,00% Belterület 22,60 2,53% Külterület 869,70 97,47% Zártkert Művelési ág 100,00% Erdő 62,79 7,04% Fásított terület Gyümölcsös 33,33 3,73% Kert Kivett 168,92 18,93% Legelő 214,27 24,01% Nádas Rét 3,73 0,42% Halastó Szántó 409,26 45,87% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen 514,78 57,69% Natura ,25 75,69% Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet. Lakosainak száma 83 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Kishódos a Szatmári Erdőhát délkeleti zugában a Túr bal partján elhelyezkedő apró, egyutcás település. A falu a szomszédos Nagyhódoshoz hasonlóan, a Hódos-patakról kapta a nevét. Nemcsak nevükben hasonlóak, de történelmük is sokáig egybeforrt. Korabeli dokumentumok a patak nevét már 1216-ban és 1348-ban is említették. A szomszédos Nagyhódossal ősi települést alkottak, amelynek szétválasztása valószínűleg birtokmegosztás következménye, amely a XV. században következett be. A Kis- és a Nagy jelzők a méreteire utalnak ben már mint már Kyshodos említik ban Dráffy Bertalan a tisztaberki Ágoston rendi szerzeteseknek ajándékozta. A XVII. századtól a királyi kamaráé volt és a Szatmári várhoz tartozott. Írások alapján a középkorig magyarok laktak a településen, azonban a XVIII. század végén idegenek is megtelepedtek. Az évi adatok szerint a település 247 lakosa zömmel református vallású volt, de éltek itt katolikusok és izraeliták is. A település központjában áll református templom. A református egyháza 1818-ig közös volt Nagyhódoséval. A szájhagyományok szerint a Klastrom erdőben lakó barátok cselédségéből kerültek ki az első hívek. A református templom érdekessége, hogy még megvan az eredeti, 1643-ban elkészült úrasztalának kerek asztallapja. Rajta a felirat: AZ SZENTHÁROMSÁG ISTENNEK TISZTESSÉGÉRE KÉSZÍTET SZABÓ GYÖRGY FŐ BÍRÓSÁGÁBA RÉSZ SZERÉNT BOTOS GEORG MUNKÁJA ÁLTAL. A. D Értékei, érdekességei Az Erdőháti népi építészet jellemző maradványai a múlt század második felében kialakult háromosztatú, homlok- vagy körtornácos, vályogos házak. Helyi jellegzetesség a csonka oromfalon kialakított padlásfeljáró, melyet házijának neveznek. A vízfolyásokkal körülölelt település természeti kincsekben bővelkedik. Kishódostól délkeletre található a Sár-Éger-csatorna. Kisebb-nagyobb csoportokban hazai füzek kísérik a vízfolyást. A jobb partját nyíltabb, ligetesebb erdők jellemzik. 36

37 Kisnamény ha % Teljes közigazgatási terület 1 800,61 Belterület 95,52 5,31% Külterület 1 697,07 94,25% Zártkert 8,03 0,45% Művelési ág Erdő 559,89 31,09% Fásított terület Gyümölcsös 39,78 2,21% Kert 0,24 0,01% Kivett 197,40 10,96% Legelő 296,42 16,46% Nádas Rét 3,42 0,19% Halastó Szántó 703,45 39,07% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen Natura ,80 58,15% A klasszicista Domahidy kúria. Lakosainak száma 361 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Jánkmajtis mellett, Fehérgyarmattól K-re található Kisnamény. A Szatmári Erdőháton fekvő jellegzetes kétutcás falu egykor orsós elrendezésű lehetett. A két utca között szigetszerű tömbben helyezkedik el a templom. A település nevének Kis előtagja Vásárosnaménytól különbözteti meg. A Namény név eredet ismeretlen, feltételezések szerint a német Namin (Numen) személynévből keletkezett. Egykori feljegyzésekből kiderül, hogy nevét 1332-ben Nomen, 1387-ben Kysnamyn, 1418-ban Kysnamen, 1462-ben Namen alakban írták. Eredetileg a Matucsinayak ősi birtokához tartozott ben Zsigmond király hűtlenség miatt a családtól elkobozta, és kétfelé osztotta ben a vármegye itt tartotta gyűlését. A falu gyakran szenvedett a háború rombolásaitól. Kisnamény 1944-ig gróf Hadik-Barkóczy Endre jánki uradalmának részeként a hitbizományhoz tartozott. Határához kapcsolódtak a Ruzsicska és a Pusztaricse tanyák. Értékei, érdekességei A település egykori református temploma az 1800-as években már állt ben felújításra szorult a harangtoronnyal együtt. Ezt a négy fiatornyos harangtornyot 1868-ban lebontották ben új templomot építettek eklektikus stílusban. A községben található Domahidy kúriát Domahidy Kálmán építette 1830 körül. A klasszicista épület elsősorban az utcai homlokzatán őrizte meg stílusjegyeit. 37

38 Kispalád ha % Teljes közigazgatási terület 1 673,71 Belterület 83,01 4,96% Külterület 1 566,49 93,59% Zártkert 24,21 1,45% Művelési ág Erdő 221,60 13,24% Fásított terület Gyümölcsös 8,63 0,52% Kert 4,04 0,24% Kivett 194,12 11,60% Legelő 355,87 21,26% Nádas Rét 23,09 1,38% Halastó Szántó 866,20 51,75% Szőlő 0,16 0,01% Védettség Fokozottan védett Védett összesen 524,01 31,31% Natura ,03 43,73% Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet. Lakosainak száma 607 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Kispalád Fehérgyarmattól keletre, az ukrán határ mellett helyezkedik el. A Szatmári Erdőhát része a Palágyság, csupán néprajzi szempontból külön táj. Jellegzetesek a szalagtelkek és a soros épületelrendezés. Az együtt élő nagycsaládok emlékét őrzik az egy telken egymás mögé épült lakóházak. Sok helyen a közelmúltig még álltak a favázas, paticsos vagy vályoggal kitöltött falazatú lakóépületek és a tornác nélküli ereszes házak. Nevében a Palád a Pala személynév -d képzős származéka. A Kis előtag a közeli Nagypaládtól különbözteti meg, amellyel a története szorosan egybekapcsolódott. A Szamos és a Túr közti erdős folyóháton fekvő három irtásos falu (a mai Kispalád, Botpalád és az ukrán területre került Nagypalád) mindig egy földesúr kezén volt. A XIV. század közepén már két Paládot jegyeztek fel az okiratokban, (valószínűleg Nagy-és Kispaládot). Szatmár vármegye katonai leíróinak feljegyzése ( ) szerint a hosszú esőzés, valamint a Túr és a Tisza kiöntései hozták létre az olykor mocsaras medrű, járhatatlan Borsova patakot, amely Botpalád és Sonkád között folyt. Fényes Elek GeograFai szótárában Szatmár vármegyei magyar faluként így szerepel: A földje mint Botpaládé, sárga agyagos, ittott homokos, kaszálóin sásos széna terem, sok a rétje, derék. Éger erdeje meglehetős. A Túr és a Tisza vizei járják áradáskor; 777 lakosa van. Értékei, érdekességei A műemlék jellegű, neogótikus református templom, jelenleg felújítás alatt áll. A hagyomány szerint már a XV. században gótikus temploma volt a falunak. Egy évi jelentés az első írásos emlék, amely egy 12 öl hosszú, 7 öl széles kőtemplomot említ. Ezt 1815-ben villámcsapás érte, leégett, a tűzvész után helyreállították. A kedves Palád-patak északról, a romantikus Öreg-Túr délről öleli a települést. Délnyugatra terül el a Paládi- és a Klastrom-erdő egybefüggő, több mint 80 hektáros tömbje. A sok helyen akácosokkal elegyes tölgy-kőris-szil ligeterdő a tájvédelmi körzet része. 38

39 Kisszekeres ha % Teljes közigazgatási terület 1 466,53 100,00% Belterület 82,56 5,63% Külterület 1 383,97 94,37% Zártkert Művelési ág 100,00% Erdő 297,71 20,30% Fásított terület 0,76 0,05% Gyümölcsös 83,76 5,71% Kert Kivett 186,73 12,73% Legelő 389,82 26,58% Nádas Rét Halastó Szántó 507,75 34,62% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen 627,75 42,81% Natura ,02 48,77% Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet. XV. századi, gótikus templom. Lakosainak száma 603 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Nagyszekeres mellett található a gótikus református templomáról híres Kisszekeres. Az egyutcás kis falucskát egykor zsellérek lakták, ezért jellemző, hogy a keskeny szalagtelkeken 2-3 házat is építettek. Kisszekeres története szorosan összefügg Nagyszekeres történetével. Nevének régies alakja a zekeres arra utal, hogy a szatmári várispánsághoz tartozó falu első lakóit lótartásra, fuvarozásra kötelezték. A Kis előtag Nagyszekerestől különbözteti meg. Kisszekeres az okiratokban először1181-ben jelenik meg. A település határához tartoztak a Haynau tanyák és a Vállyi tanyák ben a Szekeresy család engedélyt kapott, hogy papot és istentiszteletet tartsanak a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templomban. A jelenlegi templom déli oldalán feltárt kápolna a XV. században elpusztult. Helyette építették a ma is álló későgótikus templomot az 1400-as évek végén. Visszaépítették a gótikus, kétosztatú támpilléreket. Az újonnan készített fedélszék szintén a XV. századi formát követi. Tetejét hasított zsindellyel fedték. Rekonstruálták a csúcsba hajló kőkeretes déli kaput, melynek elemei a falújítás során kerültek elő. Így bukkantak rá a szentély halhólyagos, mérműves ablakaira. A reneszánsz szentségtartó fülke hiányzó elemeit is pótolták és helyreállították a körülötte talált falfestményt. Hasonló festményre bukkantak a szentély körablaka körül is. A templom berendezési tárgyai közül jelentőségében kiemelkedik a szószék, a díszes pad és a papi szék. A templom délkeleti oldalán álló harangláb a XVIII. század végén épülhetett a nagyobb méretű torony anyagaiból. Értékei, érdekességei A településen már alig található a régi népi építészetre emlékeztető tornácos parasztház. Egy-kettőt azonban még láthatunk közülük. A falaik fehérre vagy sárgára meszeltek, a tornácot szőlővel befuttatták be. 39

40 Kölcse ha % Teljes közigazgatási terület 2 824,22 Belterület 186,24 6,59% Külterület 2 637,98 93,41% Zártkert Művelési ág Erdő 435,81 15,43% Fásított terület Gyümölcsös 239,44 8,48% Kert Kivett 424,60 15,03% Legelő 340,27 12,05% Nádas Rét 2,52 0,09% Halastó Szántó 1 381,58 48,92% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen 26,59 0,94% Natura ,04 14,98% Lakosainak száma fő Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet. A Túr folyó. XV. századi, gótikus templom. Túr-party. A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Kölcse Fehérgyarmattól keletre helyezkedik el. Valamikor a vidék központja és vámszedőhely volt a Túr ölelésében fekvő, szatmári Erdőháti falu. Az egykori két utcáját sikátor köti össze és zugok ágaznak ki belőlük. A középkori református templom és az előtte lévő fatorony a két utca elágazásánál emelkedik. Még él a nyitott ereszes ház emléke, s az a helyi sajátosság, hogy a pitvart íves homlokzatnyílás zárja le. A középkor végén a településnek már a XV. században volt iskolája. Nevének eredeti formája valószínűleg a Kelchei személynév. Ez vagy az ótörök kül azaz hamu, vagy a nevet szóból jöhetett létre. Anonymus gestájában olvashatunk Ondról, Ete apjáról, akitől a Kalán és Kölcse-nemzetség származik. Fényes Elek így írt róla: "Régente Kulcnak neveztetett és még a magyarok bejövetele óta máig is virágzó Kulchey nemzetség bírta... kitől jön le a Kölcsey nemzetség. A Kende nemzetség is, amely a Kölcseyvel egy eredetű, ezen helységtől címeztetik. Tehát Kölcse a Szatmári Szamoshát egyik legrégibb települése. A cégénydányádi monostor évi alapítólevelében említett Szente-Magócs nembeli Kölcse comes birtokaként jegyezték föl. Nevét 1344-ben Kwlche, 1479-ben Kewlche alakban írták. Értékei, érdekességei A Kölcsey utcán található a műemlék református templom. Szatmár vármegye többször is tartotta itt a közgyűléseit. A támpilléres, vakolt téglaépületet a XV. században gótikus stílusban építették. Déli bejárata középkori. A teremtemplomot 1696-ban a reformátusok használták. A templom szentélyében az északi falon lévő díszes, gótikus szentségfülke a XV. századból való. A famennyezet, a szószék és a hangvetője népies barokk stílusban a XVIII. században készült. A templom nyugati homlokzata közelében népi stílusú fa harangláb áll, amelyet 1794-ben emeltek. A település nyugati határában kanyarog az Öreg-Túr. Kelet felé az élő Túr szabályozott medre fut szinte nyílegyenesen. 40

41 Kömörő ha % Teljes közigazgatási terület 1 636,64 Belterület 124,24 7,59% Külterület 1 512,41 92,41% Zártkert Művelési ág Erdő 369,96 22,60% Fásított terület Gyümölcsös 110,80 6,77% Kert Kivett 214,96 13,13% Legelő 277,35 16,95% Nádas Rét 25,17 1,54% Halastó Szántó 638,40 39,01% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen 679,87 41,54% Natura ,33 62,04% Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet Kömörői-erdő. A Túr folyó. Gömböc verseny. Lakosainak száma 610 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története A Szatmári-síkon, a Túr folyó közelében Fehérgyarmattól található Kömörő. A falu lakosainak többsége zsellér vagy szegényparaszt volt, a nagyobb gazdák telke a templom közelében helyezkedett el. Később a falu mindkét irányban bővült. Látható néhány a csonkakontyos, homloktornácos, háromosztatú házakból is. A Beregben elterjedtebb széles csűrök közül egy itt is megtalálható. A település neve szláv eredetű, valószínűleg a Kemerew szó, Komorou magas hangrendű formája. Ennek tövében az ősszláv kamarü, vagyis szúnyog, szúnyogos szó rejlik. Nevét 1344-ben Kemerrewnek írták az oklevelek és a cégényi monostor határjárása során bukkant fel először. Egykor a falu határában voltak a Kende és a Mártonfi tanyák. Értékei, érdekességei A település orsós falumagjában áll a műemlék jellegű református templom. A régi templom helyén épült között késő barokk stílusban, romantikus főhomlokzattal. Ennek síkjából enyhén előugrik az között, romantikus stílusban épült torony. Az egyhajós templom copf stílusú berendezését Vasvári Ódor Gábor készíttette. A templomtér 1902-ben készült fakazettás mennyezetének közepén lévő felirat tudatja ezen Isten Házának ujból való építését. Kömörő igazi régies falusi hangulatát a sok megmaradt tornácos parasztháznak köszönheti. A település címerében is a természeti értékek, így a Túr folyó és az erdőt jelképező tölgyfa jelenik meg. Bár a tölgyfa egyes vélemények szerint azt jelképezi, hogy a szatmári ember olyan erősen kötődik a szülőhelyéhez, amilyen erősen a tölgyfa kapaszkodik a talajba. Mégis valószínűbb magyarázata a jelképnek az egykor a falut körülvevő hatalmas tölgyerdők megjelenítése. Igaz, hogy a régi erdőségek nagy részét itt is kiirtották, de a Kömörői-erdő megmaradt része még mindig különleges érték a vidéken. A falu határában kanyarog a Túr. Minden évben télen megrendezésre kerül a gömböcverseny, pünkösdkor pedig a pünkösdi királyválasztás. A gömböcverseny az egykori disznóölések hangulatát idézi fel. 41

42 Lónya ha % Teljes közigazgatási terület 3 549,30 Belterület 223,76 6,30% Külterület 3 325,54 93,70% Zártkert Művelési ág Erdő 1 254,69 35,35% Fásított terület Gyümölcsös 134,57 3,79% Kert Kivett 504,57 14,22% Legelő 377,72 10,64% Nádas Rét 140,46 3,96% Halastó Szántó 1 137,29 32,04% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen Natura ,04 62,22% Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet Lónyai-erdő. XIII. századi, románkori templom. XVIII. századi fa harangláb. Lakosainak száma 836 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Vásárosnamény felől a gergelyiugornyai hídfő után balra fordulva, követve a Tisza kanyargós vonalát több községen át vezet az út Lónyára. Apró házak, hagyománytisztelő szorgos emberek és verses temetői kopjafák fogadnak minket. A beregi Tiszaháton fekvő község 1934-ben Kislónya és Nagylónya egyesítéséből keletkezett. Egykor a település közelebb feküdt a Tiszához, ám a gyakori nagy áradások miatt feljebb, a mai helyére települt. A soros elrendezésű, keresztcsűrös szalagtelkeken általában a Lónyay-uradalom zsellérei éltek. A falu nagyrésze átépült, azonban még megmaradt a rá jellemző torkos csűrökből néhány. Ezek jellegzetessége, hogy a keskeny telkek egész szélességét elfoglalják és az udvarokon végighúzódva, mintegy falszerű csűrsort alkotnak. A település neve szláv eredetű szó, az ős-szláv lovü (halász, vadász), illetve lovity (halászik, vadászik) családjába tartozik. A Lónya szó őseinknél keresztnév lehetett, mert egy évi adománylevélben azt olvashatjuk, hogy IV. Béla király Lónyának és fiának, Györgynek, valamint az ő fiának, Lászlónak birtokot adományozott. Értékei, érdekességei Nagylónya keleti végén a XVI. században épült földvár volt. A falu főutcáján található a XIII. században emelt román stílusú, festett famennyezetű református templom. Az egyhajós, torony nélküli, keletelt szentélyű templom alatti kripta a Lónyayak temetkezési helye volt. A szentélyében levő freskókat lemeszelték. Festett famennyezete XVIII. századi. A templomkertben talpgerendákon álló, négy fiatornyos fa harangtorony műemlék. A tető és a törzs fazsindelyes, a szoknya és az árkádos galéria mellvédje pallóból készült. A kastély a hozzá tartozó 6,3 hektár területű parkkal a Lónyay család birtoka volt. Sajnos 1965-ben leégett, a gőzhenger-malom is elpusztult. Parkjában még látható a megyében egyedülálló vadgesztenye-sétány. A Lónyai-erdő a tájvédelmi körzet része. Északról az országhatár és a Csaronda-patak határolja, keletről és nyugatról szántóföldek. A tölgy-kőris-szil ligeterdő nagy része vadaskertként működik. 42

43 Magosliget ha % Teljes közigazgatási terület 517,77 Belterület 47,46 9,17% Külterület 470,31 90,83% Zártkert Művelési ág Erdő 65,31 12,61% Fásított terület Gyümölcsös Kert Kivett 76,84 14,84% Legelő 57,88 11,18% Nádas Rét 1,60 0,31% Halastó Szántó 316,14 61,06% Szőlő Védettség Fokozottan védett 107,75 20,81% Védett összesen 107,75 20,81% Natura ,48 28,17% Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet Magosligeti-erdő. Lakosainak száma 271 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Magosliget Fehérgyarmattól 40 km-re keletre, az ukrán határ mellett helyezkedik el. A Batár-patak mentén, a Szatmári Erdőhát szélén fekvő kisközségnek a Fő utcája mellett csak egy kis mellékutcája van. Jellemzően soros beépítésű szalagtelkes a falu. Neve Mogoslyget alakban már az Árpád-korból ismeretes. Határrésznévből vált településnévvé a magas melléknév és a liget főnév összekapcsolódásával. Szatmár vármegye katonai leírói között feljegyezték: itt folyik a részben köves, részben homokos medrű, egészséges vizű Batár-patak. A Sár és a Cserpatak mocsár vize csak akkor indul meg, ha sokáig esik az eső. Fényes Elek 1851-ben ezt írta róla a Geographiai szótárában: Szatmár vármegyei magyar falu Ugocsa vármegye szélén 234 lakossal. Határa részint agyagos, részint homokos, sok kaszálója tiszta szénát ad, makkos erdői szépek. Északi oldalában folyik a Batár vize, amelynek árja egyesül a Tiszával és igen sok kárt okoz. A feljegyzések szerint 1800 körül fatemploma volt a községnek. A mai református templomot ben építették. 25 méter magas tornyát a déli oldal közepéhez illesztették. A csillagokkal díszített festett mennyezetű épületben 300 ülőhely van. A templomot 1992-ben újították fel. Értékei, érdekességei A község határában fekszik a fokozottan védett Fischer-erdő, ami a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet része. A Magosligeti-erdő néven is ismert 450 hektáros tölgy-koris-szil és gyertyános-tölgyes erdő a Szatmári-sík egyik legszebb erdőtömbje. A kora tavasszal virágzó ritka kárpáti sáfrány tömege lila szőnyegként borítja az erdő alját. Az erdő környékén nagy kiterjedésű nedves gyepterületek maradtak fenn, melyeket néhány helyen évszázados tölgyfák díszítenek. A település keleti határában található a Batár-patak, amely egyben az országhatár is. Szabályozatlan, eredeti állapotban maradt meg. 43

44 Mánd ha % Teljes közigazgatási terület 517,34 Belterület 47,32 9,15% Külterület 470,02 90,85% Zártkert Művelési ág Erdő 17,53 3,39% Fásított terület Gyümölcsös 5,24 1,01% Kert Kivett 77,55 14,99% Legelő 59,20 11,44% Nádas 1,62 0,31% Rét 8,47 1,64% Halastó Szántó 347,72 67,21% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen Natura ,98 17,44% Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet. Lakosainak száma 258 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Mánd a Szatmári Erdőháton, a Nóboroda-patak mellett fekszik. Hajdan orsós szerkezetű település lehetett, de a patak hídján túl a Penyige felé eső részen már a XVIII. században kialakult egy keresztutcája, mely egykor a szegényparasztok és zsellérek lakóhelye volt. A módosabb gazdák a főutcán laktak, melynek kiszélesedésében állt a református templom és fa harangtornya. Neve a Man személynévből-d képzővel keletkezett. Először a cégényi monostor évi oklevelében említik ben a Mándi család tulajdona volt. A település egyházáról már 1181-ben találunk említést. Kezdettől fogva kisnemesi falu volt. Nem épült kegyúri templom a községben, hanem az itt lakó kisnemeseknek saját erejükből kellett egyházukat létrehozni. Anyagi lehetőségeik korlátozottak voltak, ezért a helyi építőanyagból, az általuk ismert építési módnak megfelelően építették templomukat. Mándon az eredeti templom egy kis méretű szerényebb megoldás lehetett. Mánd későbbi temploma ig épült. A fatalpra emelt, favázas, taposott sövényfalas szerkezet igen ritkaságszámba megy. Vázának összeépítése csapolással, lapolással és faszegek alkalmazásával történt. A homlokzat egyszerű, a tetőt zsindellyel fedték. A templom keletelt, a Mátyás-kori kisebb gótikus egyházak elrendezésével azonos sajátosságokat mutat. Nyugati és déli bejáratú, déli oldalán ablakok találhatóak, szentélye a hatszög három oldalával záródik. Az előcsarnok a XIX. században épült. A templombelső kiképzése a barokk stílus népies változatának egyik remek példája. A mennyezet kazettás kiképzésű, a kereszteződéseknél rozettákkal díszített. A nyugati homlokzatot két korintizáló faoszlop tartja. A berendezés legjelentősebb része a szószék és a felette elhelyezett hangvető, a korona. A szószék a templomtér középtáján helyezkedik el, a déli fal mellett. Teljesen fából készült, hétszög alaprajzú. Felső részét fogrovatos könyöklőpárkány képezi. A templomot 1977-től a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum őriz. A templom délnyugati végén egy 1749-ben épült fa torony állt. Majd később elpusztult, s helyette haranglábat építettek. A régi tornácos parasztházakból még megtalálható néhány a településen. 44

45 Márokpapi ha % Teljes közigazgatási terület 2 118,13 Belterület 161,97 7,65% Külterület 1 956,16 92,35% Zártkert Művelési ág Erdő 265,40 12,53% Fásított terület Gyümölcsös 98,99 4,67% Kert Kivett 310,04 14,64% Legelő 456,38 21,55% Nádas Rét 144,19 6,81% Halastó Szántó 843,13 39,81% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen 380,40 17,96% Natura ,97 51,78% Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet. XIII. századi, gótikus templom. Erdei iskola. Lakosainak száma 464 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Márokpapi a Beregi-síkon, Vásárosnaménytól keletre található. Márok és Papi község egyesítéséből hivatalosan 1941-ben keletkezett a település. A hajdan egyutcás falvak azonban már a XVIII. század végére összeépültek. Ma már csak néhány paticsfalas, favázas, nyitott ereszű hajlékot találunk. Egy évi térkép szerint Márokon egy, Papiban három szárazmalom is működött. Márok a magyar Márk személynévből eredeztethető. Papi nevét a tarpai papok után kapta. Jelentése a pap birtoka. Írásos emlékek először 1356-ban említik ban az átvonult tatárok a két települést elpusztították ban a református templomban március 17-én zsinatot tartottak a Bereg vidéki protestáns papok. Ez arról emlékezetes, hogy ez alkalommal Nógrádi Mátyás püspök a papoknak a tubákolást és a pipázást megtiltotta ban a harcok és vészek által elnéptelenített Márokpapiba tót lakosokat telepítettek be. A település temploma kora gótikus, torony nélküli kőépület, melyet az egyenes záródású, keresztboltozatos szentéllyel a XIV. század első felében emelték. Az épület, mint római katolikus templom szerepel a korabeli iratokban. A két község egyesüléséig Papi, Márok fiókegyháza volt. Lehoczky Tivadar írta, hogy a XIV. században készült csúcsíves mároki és a keletelt egyhajós papi templomot a reformátusok elfoglalták. Márok templomának falait kívül-belül festmények és gót írás díszítették ben azonban bevakolták, később be is meszelték ezeket ben egy villámtól meggyulladt és kiégett a templom. A templom előtt áll a XVIII. században emelt, műemlék jellegű fa harangtorony. A harangja Tarpáról származik, alsó részén vésett cirill betűs felirattal. Értékei, érdekességei A községtől délre található a tarpai erdő, amely az egyik legszebb alföldi gyertyános tölgyes. A nedvesebb területeken égerlápok helyezkednek el. Az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület több mint 10 éve szervez természetvédelmi-, kerékpáros- és kézműves táborokat a falu végén álló oktatóközpontukban. 45

46 Mátyus ha % Teljes közigazgatási terület 1 103,00 Belterület 52,74 4,78% Külterület 1 050,26 95,22% Zártkert Művelési ág Erdő 288,26 26,13% Fásított terület Gyümölcsös 109,13 9,89% Kert Kivett 145,26 13,17% Legelő 238,43 21,62% Nádas Rét 15,40 1,40% Halastó Szántó 306,53 27,79% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen 325,43 29,50% Natura ,15 43,81% Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet Lónyai-erdő. Lakosainak száma 346 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Mátyus Vásárosnaménytól északra található a Beregi-síkon. Mátyus község neve 1270-ben tűnik fel először Lónya határjárási okmányában, mint Bech birtoka. Neve a régies magyar Matheus, Mátyus személynévből keletkezett. A XII. században Beth, másként Betke Mátyusról nevezhették el. II. Rákóczi György lengyelországi hadjáratát megbosszulandó, 1657-ben a lengyelek feldúlták, és még 1668-ban is pusztán állott. A XVIII. században két földesura volt, a Lövey és a Lónyay család Egy 1809-ben fennmaradt okirat szerint a falunak fatemploma (festett kazettás mennyezettel) és igen régi kis fa harangtornya volt. Az öreg fatemplom szószékének évi felirata arról tanúskodott, hogy a mátyusi erdő jövedelméből építtették. A fatemplomot 1862-ben egy öllel tovább tolták az utcától. Az I. világháború előtti években bontották le, akkor épült a ma is álló református templom. Ennek úrasztali tárgyai a XVIII. század második feléből valók. Egyházi anyakönyve 1766-tól kezdődik. Értékei, érdekességei Mátyus községhez tartozik a mintegy ezer hektáros Lónyai-erdő egy része. A tölgykőris-szil ligeterdőt ezen a szakaszon szeli át a Csaronda-patak, amely a terület keleti oldalára átérve egyben országhatár is. Az erdő ezen szakasza vadaskertként működik, így lágyszárú szintje viszonylag szegényes. 46

47 Méhtelek ha % Teljes közigazgatási terület 862,34 Belterület 117,38 13,61% Külterület 744,96 86,39% Zártkert Művelési ág Erdő 11,42 1,32% Fásított terület Gyümölcsös 56,62 6,57% Kert Kivett 191,55 22,21% Legelő 152,24 17,65% Nádas Rét 7,61 0,88% Halastó Szántó 442,90 51,36% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen Natura ,56 82,90% XV. századi gótikus eredetű templom. Lakosainak száma 838 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Méhtelek a román határ mentén, a Szatmári-sík területén található. A község neve földrajzi fekvésére utal, hiszen a környék településeihez viszonyítva mélyebb területen található. Az eredetileg kétutcás, útelágazásnál települt falu, az évszázadok folyamán is megőrizte szerkezeti jellegét. Az évi árvizet követően Méhtelek tölti be a szomszédos települések (Garbolc, Nagyhódos és Kishódos) központi szerepét. A település neve először 1344-ben szerepel a Gutkeled-nem birtokakénta történelmi adatok szerint régi alakja Melteluk, Melthelek volt, amely a település elhelyezkedésére utal. A község a XVIII. századig magyarlakta volt, azonban a XIX. század elején nagyszámú idegen települt be. A lakosok nagy része református vallású, azonban kevés számban görög katolikus és római katolikus vallásúak is fellehetőek. A település 1870-ben csaknem egészében leégett. A gótikus stílusú műemlék jellegű templom a két utca elágazásánál látható. A XV. században épülhetett, azonban erről feljegyzés nem maradt fent. Egyházi feljegyzések alapján a reformáció között jelent meg. Így az övék lett a templom is ban már a református egyház szükségei szerint újították fel. A nyugati egyenes záródású falának közepén volt a főbejárata. A nyolcszög három oldalával záródó szentélynek az északi falában is volt egy ajtaja, amely az oltárhoz vezetett. Az eredetileg egyhajós, támpilléres templomnak táblás, festett famennyezete és különálló fatornya volt. A négyszintes 27 méter magas torony felső szintje nyolcszögletes, gúlasisakos. A templom körül tíz, bádoggal fedett támpillér található. Érdekességet mutat még a XVIII. századi faragott szószékkorona és az egyszerű kő pasztofórium (oltárszentség-fülke, amely a katolikus templomokban jellemző). Értékei, érdekességei Az as ásatások során számos lelet azt bizonyítja, hogy a település már az ősidők óta lakott volt. Kőrös kultúrához tartozó idolból álló leletegyüttes anyagát a Nyíregyházi Jósa András Múzeumban őrzik. 47

48 Milota ha % Teljes közigazgatási terület 1 538,78 100,00% Belterület 146,97 9,55% Külterület 1 391,80 90,45% Zártkert Művelési ág 100,00% Erdő 163,94 10,65% Fásított terület Gyümölcsös 118,23 7,68% Kert Kivett 325,09 21,13% Legelő 267,79 17,40% Nádas Rét 1,98 0,13% Halastó Szántó 661,74 43,00% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen Natura ,25 24,09% Diófesztivál, A Bányató és a Fehér nyárfás helyi jelentőségű érték. Lakosainak száma 943 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Milota Fehérgyarmattól keletre, az ukrán határ mellet helyezkedik el. A település valószínűleg a XVIII. században költözött a mai helyére. Központja orsószerűen kiszélesedik, fő utcájából ágaznak le a kisebb utcái. A soros, ritkábban keresztcsűrös elrendezésű szalagtelkeken a kis-, és középparaszti gazdaságok emlékeit találjuk meg. Terményük a papírhéjú milotai dió és az ízes nemtudom szilva. A milotai diót a XIX. században az angol tőzsdén is jegyezték. Neve a szláv eredetű Milata (Milota) személynévből magyar névadással keletkezhetett. A nép még ma is azt tartja, hogy nevét egy Melota nevű gót leányról kapta, akit a honfoglalás korában itt temetett el Árpád fejedelem. A települést a cégényi monostor évi határjáró oklevelében említik először. Fényes Elek ekként írt róla a Geographiai szótárában: Szatmár vármegyei magyar falu 778 lakossal. Határa nagyrészt fekete nyirok, nehéz szántású, a Tisza felől homokos, rétje kevés, de jó szénát ad, a Tisza mellett almás és szilváskertjei vannak. Értékei, érdekességei A település fő utcáján áll a műemlék jellegű, között késő barokk stílusban épült református templom. A boltozatos toronyaljból feltűnően szép, szögekkel tűzdelt, vasalt barokk belsőajtó nyílik. A templomot 1893-ban újították fel. A barokk berendezés, így a padok és a falazott szószék szintén a XVIII. század végéről való. Milota népi építészeti emlékei közül ma már a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban látható az a XIX. század második felében épült, taposott szalmával fedett, kontyos tetejű ház, amely a Fő úton állt. A település udvaraira bepillantva még találunk fából készült csűröket. Jól lehet, többségük ma már cseréppel fedett zsindely helyett. A településtől északra folyik a Tisza, melynek hullámterében főként fiatal korú fűz illetve nyár ültetvényeket találunk. Az itt még felső szakasz jellegű folyó gyors sodrása miatt sok kavicsot szállít. 48

49 Nagyar ha % Teljes közigazgatási terület 1 598,93 Belterület 89,71 5,61% Külterület 1 509,22 94,39% Zártkert Művelési ág Erdő 51,47 3,22% Fásított terület 0,13 0,01% Gyümölcsös 21,27 1,33% Kert Kivett 239,33 14,97% Legelő 698,12 43,66% Nádas Rét Halastó Szántó 588,60 36,81% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen 1 509,21 94,39% Natura ,91 99,45% Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet. Petőfi-fa. Lakosainak száma 750 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Nagyar Fehérgyarmattól északkeletre, a Tisza bal partján helyezkedik el. A soros vagy keresztcsűrös szalagtelkeken hajdan általánosak voltak a favázas, sövényfalas épületek. A hagyományos gazdálkodás emlékeit őrzi az állványos szerkezetű csarnokos csűr és a zsilipelt deszkafalú gabonás kamra is. Szatmár vármegye első katonai leírásából ( ) ismerjük a környezetét. A Túr folyó medre, az Eszenyő és a Liget-erdő, valamint a rétek, mind nagyon mocsarasok voltak ben a Gut-Keled nemzetségbeli Kölcsey családnak még egyetlen Ar nevű faluja volt, amely királyi adományt kapott révátkelő helyre a Tiszán. Valószínűleg ebből a településből vált ketté Kisar és Nagyar. Az Ar talán az Arad névvel kerülhet összefüggésbe ban Nagor, 1436-ban Naghar alakban írták. A település központjában található a Luby Géza által építtetett Luby kastély, szemben pedig a Luby- és Kende-kúria. A Luby-kúriát Luby János építtette 1780 körül. A XIX. század első felében épült a Kende-kúria, amely a Luby-kúriával közös telken áll. A tornácos, földszintes épületet a Kende család építette. Az utca vonalától beljebb, a telek középső részén található a Luby Géza által ben építtetett kastély, mely 1989 óta műemlék. Értékei, érdekességei A műemlék jellegű XV. századi templom 1646-os és 1748-as bővítése után a nyugati homlokzata elé épült ben a 30 méter magas, késő barokk stílusú tornya. A templom felújítását 1993-ban fejezték be, miközben a középkori falfelületeken a Krisztus szenvedésének történetét bemutató reneszánsz korabeli freskókat fedeztek fel. Nagyar szinte teljes külterülete a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet részét képezi. A falu keleti végétől mintegy 300 m-re található a Petőfi-fa. Az egykori ártéri tölgyerdőből megmaradt öreg tölgyfához irodalmi emlékek társulnak. A néphit szerint Petőfi Sándor a fa árnyékában írta A Tisza című versét. 49

50 Nagyhódos ha % Teljes közigazgatási terület 765,42 Belterület 78,29 10,23% Külterület 687,13 89,77% Zártkert Művelési ág Erdő 37,49 4,90% Fásított terület Gyümölcsös 34,04 4,45% Kert Kivett 160,63 20,99% Legelő 164,60 21,50% Nádas Rét Halastó Szántó 368,66 48,16% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen 394,32 51,52% Natura ,52 61,78% Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet. Lakosainak száma 130 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Nagyhódos a Szatmári Erdőhát délkeleti zugában, a Túr bal partján elhelyezkedő apró település. Kétutcás patakmenti falu. Az utcák a Hódos-patak két magas partján futnak. A nevét is erről a vízfolyásról kapta. Nagyhódos szomszédos települése Kishódos. A településeknek nem csak nevük és elhelyezkedésük hasonló, de történelmük is sokáig egybeforrt. Nagyhódos esetében a víznév vált településnévvé, melyet már az 1216-ban és 1348-ban is említettek. A hiedelmek szerint a patak a Közép-Európában honos nagytestű állatról, a hódról kapta a nevét. Kishódossal ősi települést alkottak, amelynek szétválasztása valószínűleg birtokmegosztás következménye. A Kis- és a Nagy jelzők a falvak méreteire utalnak. A XV. századi birtokmegosztást követően a Gut-Keled nembeli Gacsályi család birtoka volt. A sok birtoktulajdonos váltás miatt a település szinte teljesen elnéptelenedett ben csupán négy gazda lakott itt. Írások alapján a középkorig csak magyarok laktak a területen, azonban a XVIII. század végén és a XIX. század elején idegenek is megtelepedtek. Az évi adatok alapján a településnek 323 lakosa zömmel református vallású volt, de éltek itt katolikusok és izraeliták is. Értékei, érdekességei A Hódos-patak kanyarulatában áll a középkori református templom. Hajdan temető vette körül. A református egyház megalakulása a XVI. századra tehető. Erős falú, gótikus stílusú temploma volt a településnek, azonban között Vasváry Gábor tervei alapján újjáépítették ben fatornyot emeltek mellé, valamint 1835-ben díszes karzatot építettek között egy szatmári kőműves kezdte el a templom renoválását, valamint a kőtorony építését. A belső térben csillagokkal díszített famennyezet látható. A kétutcás településen jellemzőek a soros elrendezésű szalagtelkek, néhol keresztcsűrös elrendezéssel. A hagyományos építkezésnek csak néhány emléke maradta meg. 50

51 Nagyszekeres ha % Teljes közigazgatási terület 1 052,08 100,00% Belterület 101,57 9,65% Külterület 950,51 90,35% Zártkert Művelési ág 100,00% Erdő 18,53 1,76% Fásított terület Gyümölcsös 88,44 8,41% Kert Kivett 170,93 16,25% Legelő 205,83 19,56% Nádas 6,54 0,62% Rét Halastó Szántó 561,81 53,40% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen Natura ,60 2,17% Gőgő-Szenke helyi jelentőségű érték. XIII. századi, gótikus templom. XVIII. századi fa harangláb. Lakosainak száma 587 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Nagyszekeres a Szatmári Erdőháton a Gőgő-patak partján fekszik. A hajdani egyutcás falu mára több irányba is terjeszkedett. Ma soros elrendezésű, keskeny szalagtelkeken álló házak veszik körül a kis szigeten lévő híres templomot. Régies névalakja a Zekeres arra utal, hogy a szatmári várispánsághoz tartozó falu lakóit lótartásra, fuvarozásra kötelezték. A Nagy előtag a közeli Kisszekerestől különbözteti meg. A község nevét először 1181-ben említik az okiratokban, melynek ősi birtokosa a Szekeressy család volt ben már nagy település lehetett ben a hazánkban utoljára betörő tatárok felégették az egész falut. A falun keresztülfolyó Gőgő mocsaras volt, nyáron pedig kiszáradt. Rajta egykor rozoga híd vezetett át. A település mellett tölgyerdő magaslott, mellette száraz rétek voltak. A településen található Gőgő-patak által körülölelt, emberkéz által kialakított kis szigeten áll a falu középkori temploma. Az itteni egyházat először 1315-ben említik. A késő gótikus templom a XV. század végén épült. Az 1700-as években történt felújításakor a tervezők úgy döntöttek, hogy az építésének korát kell tükrözni. Bár később református lett, mégis a katolikus liturgia szerint van berendezve. A templomba a gótikus kapun belépve a gótikus bordákat láthatunk a mennyezeten, melyek vaskapoccsal vannak felerősítve és betámaszkodnak a középen lévő zárókőhöz. Alatta látható a XVIII. századi deszkamennyezet. Díszítése, az életfa motívum a szatmári tájra jellemző. A templom nyugati oldalához fa nyaktaggal csatlakozó négy fiatornyos fa haranglábat 1771-ben építették. Értékei, érdekességei A sziget - melyre ma kis fahíd vezet - egykor jó szolgálatot tett a település lakói számára ben amikor a tatárok felégették egész Szatmárt, Nagyszekerest is megtámadták. A falu népe ide a szigetre és a templomba menekült, így élték túl a szörnyű pusztítást. A településen átfolyó Gőgő Jánkmajtisról érkezik Nagyszekeresre, s innen Gőgő- Szenke néven halad tovább, majd Szenke később pedig Szihágy néven torkollik a Túrba. 51

52 Nemesborzova ha % Teljes közigazgatási terület 220,37 Belterület 19,42 8,81% Külterület 200,95 91,19% Zártkert Művelési ág Erdő 8,07 3,66% Fásított terület Gyümölcsös 5,03 2,28% Kert Kivett 40,24 18,26% Legelő 3,92 1,78% Nádas Rét Halastó Szántó 163,11 74,02% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen Natura ,80 3,88% Újjáépített XVII. századi fa harangláb. Lakosainak száma 108 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Nemesborzova a Szatmári Erdőhát egyik legkisebb falucskája. Fehérgyarmatról két irányból is meg lehet közelíteni Mánd és Zsarolyán felől. Régen patakok és erdők vették körül, melyeknek köszönheti egyutcás jellegét. Nemesborzova közvetlen környéke nem tartozott a folyamatosan lakott vidékek közé. A nevében szereplő Nemes előtag a település egykori kisnemesi jellegére utal. A Borzova szó szláv eredetű, jelentése nyírfás, nyíres. Egyes írások szerint egy időben a nemes előnevet nem is használták, csak Borzovaként írták mint a Borzovay család tulajdonát. A falut egyrészről egy hatalmas erdő rejtette, másrészről patkó alakban körbesáncolták és belevezették a Nóboroda-patak vizét. Ezek a természetes határok védelmet nyújtottak a háború idején a falu lakói számára. Ki- és bejárni csak az északkeleti végében lévő hídon lehetett. A település egyik legjelentősebb építészeti emléke a református templom és annak fa harangtornya. Nemesborzovának eredetileg fatemploma volt. A hívek 1809-ben ennek a helyére kezdtek el kőtemplomot építeni, mely 1818-re berendezéssel együtt el is készült. 12 évvel később építették hozzá a déli bejárati előcsarnokot. Említést kell tennünk a templomhoz tartozó fa harangtoronyról, mely e csöppnyi falucskát országos hírűvé tette. A harangtorony építési idejét egyes kutatók a XVII. századra, vagy a XVIII. századra teszik. A zsindellyel fedett, négy fiatornyos, gombokkal díszített fatornyot a mándi favázas, paticsfalú templommal együtt 1970-ben a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba szállították ben a polgármesteri hivatal erdélyi szakemberekkel készíttette el a régi fa harangtorony tökéletes mását és a kőtemplomot lebontva az eredeti helyére állították. Értékei, érdekességei Nemesborzovára a környező településekhez hasonlóan jellemző volt a nádfedeles tornácos parasztház. Ezekből ma már nem sok látható, de emléküket őrzi a templommal szemben kialakított tájház. Az épület első részében egy szobát rendeztek be a régi népi hagyományoknak megfelelően. A többi helyiségben régi háztartási eszközök kerültek bemutatásra. 52

53 Olcsvaapáti ha % Teljes közigazgatási terület 1 100,08 Belterület 49,45 4,49% Külterület 1 050,63 95,51% Zártkert Művelési ág Erdő 223,26 20,29% Fásított terület Gyümölcsös 18,53 1,68% Kert Kivett 227,47 20,68% Legelő 160,91 14,63% Nádas Rét 0,24 0,02% Halastó Szántó 469,67 42,69% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen 370,56 33,68% Natura ,42% Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet. Lakosainak száma 329 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Olcsvaapáti község Fehérgyarmattól északra található. A Szamos jobb partján a Tisza közelében alakult ki, a Szamosháton. A két folyó közé települt falut az áradások sokszor elpusztították, ezért több lakóházat és gazdasági épületet természetes, vagy emelt dombra építettek. Éppen az árvizek miatt nem maradtak meg a XX. század fordulója előtt épült hajlékok. Az újabbak is átépültek, azonban még látni néhány homloktornácos, vályogfalú, náddal, vagy zsúppal fedett csonkakontyos tetejű, háromosztatú középparaszti házat. Megtalálhatók még állványos szerkezetű csarnokos csűr, amelyek néha összefüggő sort alkotnak. Nevének előtagja Olcsva szomszédságára utal, az Apáti pedig az apát birtokát jelenti. Olcsva határában ugyanis a XIII. században egy apátság volt. Az apátság monostora a tatárjáráskor elpusztult. Helyén azonban község alakult, és Apáti néven a XVI. századig külön élt ban már a szomszédos Olcsva után Olcsva-Apátinak hívták. Szatmár vármegye katonai leíróitól tudjuk, hogy között közvetlenül a falu mellett ritkás gyümölcsfákból állt az erdő. A Szamos lépés széles, nagyrészt homokos medrű, iható vizű volt. Fényes Elek a Geographiai szótárában ezt írta róla: Olchva-apáti két magyar falu Szatmár vármegyében az itt egyesült Kraszna és Szamos vizei mellett oly formán, hogy Olcsva a Kraszna és Apáti a Szamos partjára esik. A községnek régen fa-, illetve patics temploma volt, amely talán 1700 körül épülhetett. A mai református templom egyhajós, egyszerű falusi, későbarokk épület. A templom ekkor torony nélkül épült, mellette még megvolt a régi fatorony ban kezdték építeni a tönkrement régi fa harangláb helyére a mai épületet. A templom berendezése egyszerű barokk ben a templom belső javítása alkalmával a hátsó karzat meszelése alatt festést és feliratot találtak. Értékei, érdekességei A települést a Szamoson működtetett kompjáratok kötik össze Olcsvával. A Szamos, a Túr a Tisza folyók, és holtágai önmagukban is nagy természeti változatosságot rejtenek. 53

54 Panyola ha % Teljes közigazgatási terület 1 222,65 Belterület 88,10 7,21% Külterület 1 134,55 92,79% Zártkert Művelési ág Erdő 112,06 9,17% Fásított terület Gyümölcsös 97,74 7,99% Kert Kivett 273,20 22,35% Legelő 170,75 13,97% Nádas Rét Halastó Szántó 568,90 46,53% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen 499,32 40,84% Natura ,27 58,64% Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet. Az Öreg-Túr. Határmenti Világzenei Fesztivál. Lakosainak száma 637 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Panyola a Szatmári-síkon helyezkedik el. A település érdekessége, hogy három folyó (a Tisza, az Öreg-Túr és a Szamos) egybefolyásának mocsaras, erdős területén alakult ki. Panyola zárt településnek számított. Idegeneket nem, vagy nagyon nehezen fogadtak be. Az írásos és régészeti leletek alapján, Panyola már a honfoglalás előtt is lakott lehetett. Neve azonban csak 1252-ben tűnt fel, irányjelző helyként. A település neve ismeretlen eredetű. A középkorban túlnyomó részt magyarok által lakott terület volt, de jelentősebb számú szláv eredetű földrajzi névvel és családnévvel is találkozhatunk A település központjában található a romantikus stílusú műemlék református templom. A középkorban már egyháza volt, de ennek történetéről nincsenek írásos emlékek. A reformáció a Kállay család pártfogása mellett erősödött meg. Az évi templomösszeírás szerint református templomról ad számot. A jelenlegi templomot között építették az egyház költségén úgy, hogy a régi templom északi falát meghagyták és beépítették az újba. A felszentelésre csak 1905-be került sor. A nyugat-kelet tengelyben épült templomnak vele egyszerre épült keleti, homlokzat előtti tornya 32 méter magas. A bádog sisakjának mind a négy égtáj felőli oldalán ott áll az 1869-es évszám. A szószék és a szószék korona ban készült. A település református lelkészeit nem a temetőben, hanem a parókia kertjének bal oldali végében temették el. Sírjaik a föld felszínébe simulnak és jeltelenek. Értékei, érdekességei Írásos feljegyzések és az öregek elmondásai alapján, a faluban három szárazmalom is működött, ennek azonban mára már nyoma sincs. Természetbarát látogatók számára különleges érdekességet jelenthet a három folyó (a Tisza, a Szamos és az Öreg-Túr) és a település határában lévő erdő élővilága. A településen minden évben megrendezik a Határmenti Fesztivált. A rendezvényen, az ország ritkán látott zenekarai mutatkoznak be. 54

55 Penyige ha % Teljes közigazgatási terület 1 888,52 Belterület 108,56 5,75% Külterület 1 779,96 94,25% Zártkert Művelési ág Erdő 192,42 10,19% Fásított terület Gyümölcsös 47,34 2,51% Kert Kivett 248,07 13,14% Legelő 316,39 16,75% Nádas Rét 4,88 0,26% Halastó Szántó 1 079,42 57,16% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen 137,96 7,31% Natura ,88 9,82% Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet Eret-hegyi legelőerdő. Gőgő-Szenke. Szenkeparti Nagyvásár. Lakosainak száma 785 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Penyige a Szatmári-sík középső részén, az Erdőhát kapujában található. A Szenke partján fekvő kis község eredetileg egyutcás volt. Az 1970-es árvíz után a község teljesen átépült és megszűnt egyutcás jellege. A település nevét 1332-ben Penge néven, 1435-ben pedig Penyige néven találjuk. Egyes oklevelekből kiderül, hogy korai, a XI. századi település lehetett. A XIV. század elején a település már kőtemplommal rendelkezett és a síkság fölé magasodó dombon állt a nemesi kúria. A mohácsi csata utáni vészeket ez a falu sem kerülte el. Pestis, tatárjárás, kolera, földrengés szintén meglátogatták a községet ben annyira kifosztották, hogy éhhalál is pusztította a lakosságot. Penyigét körülöleli a Szamos régi fattyúága a Szenke, amely néhol kis patakra emlékeztet, a falu mellett azonban kiszélesedik. Hívják Szenkének, Gőgőnek, Gőgő- Szenkének és Szihágynak. Régen a nagyobb szárazság idején teljesen leapadt, áradáskor pedig veszélyeztette a falut. A XX. század elején még révjárat is működött a Szenkén. Híd csak a vasúton volt, melyen nem lehetett átkelni a túlparti mezőkre ben a Szenkén történő átkelés közben 9 kislány a vízbe esett és mefulladt. A szörnyű tragédia emlékét a falu ma is őrzi balladájában, amely az országban az utolsó ballada volt. Értékei, érdekességei Penyige igen híres szilvájáról a penyigei szilváról, népies nevén a nemtudom szilváról. Az itt élők ősidők óta lekvárt főznek, aszalnak, és pálinkát készítenek belőle. A lekvárfőzés hagyományainak megőrzésére felújítottak egy régi tornácos parasztházat, amely múzeumként (Lekvárium) működik. Ez az ország első szilva múzeuma. A szilvalekvár mellett nagyon fontos helyi termék a somlekvár. A Szenke egykor bővizű folyó volt, mára csak a falu melletti kiszélesedett részben láthatunk nagy összefüggő nyílt vizet. A parthoz közeli bokrokon található Szatmár-Bereg egyetlen bakcsótelepe. 55

56 Rozsály ha % Teljes közigazgatási terület 1 486,77 100,00% Belterület 128,38 8,63% Külterület 1 340,18 90,14% Zártkert 18,21 1,22% Művelési ág 100,00% Erdő 10,70 0,72% Fásított terület Gyümölcsös 123,66 8,32% Kert 6,53 0,44% Kivett 242,57 16,32% Legelő 144,63 9,73% Nádas Rét 8,05 0,54% Halastó Szántó 950,63 63,94% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen Natura ,05 24,93% Népi tornácos lakóház. Lakosainak száma 806 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Rozsály a hármas határ közelében, az Éger-patak mellett fekvő kis település. A falunak hajdan csak két utcája volt. A szalagtelkeken álló szabadkéményes, faoszlopos tornácú, háromosztatú, középparaszti házakból mára csak nagyon kevés látható. A falu eredeti neve Sár volt, nevét arról a vízről, amely körülöleli. A helynév szláv eredetű személynévből magyar névadással keletkezett ben Kisrozsály néven tűnik fel, másképpen Sár alakban. Egy ideig két részt különítettek el Kisrozsályt és Nagyrozsályt, melyek a birtokosok tulajdonviszonyaira utaltak. Ősidők óta lakott vidék. A bronzkorban öntözőhellyel is rendelkezett, melyet bizonyítanak az előkerült bronzkori fegyverek ben már kisközségként jegyezték fel. Értékei, érdekességei Rozsálynak két temploma van. Egy ikonokkal ékesített görög katolikus és egy műemlék jellegű református templom. Az első gótikus kőtemplomot Rozsályi Kun István építtetette a falu közepére ben a régi templom helyén és építőanyagainak felhasználásával emelték a mostani református templomot. Egykori fatornya helyett 1925-ben készült a ma is látható gúla alakú sisakkal koronázott háromszintes kőtornyot. A faluban még található néhány régi típusú tornácos parasztház. Egyikből tájházat alakítottak ki, melyet a hagyományoknak megfelelően rendeztek be. A környéken legendák keringenek az valamikori Rozsályi várról. A Rozsályi Kunok építtették, négyszögletes volt, sarkain egy-egy bástyával és kis udvarral. A várhoz 1555-ben 40 község tartozott. Ma a vár egyetlen megmaradt emléke az iskola mellett található sánc, mely a régi 12 öles felvonóhíd szerény utódja a vár egykori déli bejáratához. 56

57 Sonkád ha % Teljes közigazgatási terület 1 981,01 Belterület 91,53 4,62% Külterület 1 842,84 93,03% Zártkert 46,64 2,35% Művelési ág Erdő 154,51 7,80% Fásított terület 0,31 0,02% Gyümölcsös 62,42 3,15% Kert 3,12 0,16% Kivett 256,05 12,93% Legelő 539,63 27,24% Nádas Rét 3,67 0,19% Halastó Szántó 961,30 48,53% Szőlő Védettség Fokozottan védett 112,00 5,65% Védett összesen 348,05 17,57% Natura ,56 34,60% Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet XV. századi, gótikus templom. Az Öreg-Túr. Lakosainak száma 721 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Sonkád Fehérgyarmattól keletre található. A Szatmári Erdőháton, a Túr folyó mentén fekvő község régen csak kétutcás volt. A XIX. században még általános volt a nyitott ereszes ház. Sajnos, az utolsót 1961-ben lebontották. Neve a régies magyar Sanka (tisztázatlan eredetű) személynévből -d képzővel alakult ki ben a községtől keletre egy kisebb kiemelkedésen ferde lejtésű, félkörös bejáratú lakógödör, tűzhely, festett edények, obszidiánpengék, csésze, agyagpohárka, idoltöredék kerültek elő. A leleteket ma a nyíregyházi Jósa András Múzeum őrzi. Sonkád környékének története az írott források tükrében a XII. századig vezethető vissza. A cégényi monostor birtokainak megerősítésére 1181-ben kiállított oklevél helynevei között tűnik fel először Sonkád neve, de inkább földrajzi névként, semmint település jelölve. A falu nevét már 1426-ban is Sonkádnak írták, és a csaholyi uradalomhoz tartozott. A reformáció Bereg megyéből terjedt el a környéken, ezért Sonkád is a beregi egyházmegyéhez csatlakozott, s csak 1821-ben került át a szatmáriba. A műemlék református templom egyhajós, gótikus szentélyű épületének nemcsak a szentélye, hanem a hajójának nagy része is a XV-XVI. század fordulóján épült. Az 1717-es tatár betöréskor a templomot felgyújtották ban építik újjá. Ekkor készül a templombelső népies barokk berendezése, a karzat mellvédje, a kazettás mennyezet valamint a falak díszítőfestése. A templomot 1807 körül átalakították, ekkor emelték a nyugati homlokzata elé a késő barokk stílusjegyeket mutató háromszintes, törtvonalú sisakos kőtornyot. Addig fa haranglába volt. Értékei, érdekességei Sonkád külterületének egy része, a Rekesz-erdő természetvédelmi terület. Északkeletről a Túr folyó öleli át, itt van a Túr-menti galériaerdők egyik határa is. A település körül nedves rétek is találhatók, melyeket legeltetéssel és kaszálással egyaránt hasznosítanak. A Kis-bukónál üdülőtelkek kerültek kialakításra. 57

58 Szamosbecs ha % Teljes közigazgatási terület 670,56 100,00% Belterület 68,45 10,21% Külterület 602,11 89,79% Zártkert Művelési ág 100,00% Erdő 20,84 3,11% Fásított terület 4,33 0,65% Gyümölcsös 165,96 24,75% Kert Kivett 147,17 21,95% Legelő 76,72 11,44% Nádas Rét 2,03 0,30% Halastó Szántó 253,50 37,80% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen 627,75 42,81% Natura ,56 21,52% XV. századi, gótikus templom. Lakosainak száma 806 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története A Szamosháton, a folyó jobb partján, Csengerrel szemben fekszik Szamosbecs. A Szamostól sokat szenvedett falut a XIX. század elején majdnem teljesen elmosta. A vármegye 1828-ban új medret ásatott a folyónak így megmenekültek az áttelepítéstől. A település nevének előtagja megkülönbözteti Tiszabecstől, utótagja a Bech személynévből keletkezett. Nevét 1427-ben Becz, később Bech alakban írták es okiratokban említik először pedig régóta lakott vidék. Ekkor a Guth-Keled nemzetség tulajdonában volt. A XIV. században már rendes község volt, a papja pápai adót fizetett. Szamosbecs műemlék református temploma a reformáció előtti időkből származik. Először 1481-ben jegyeztek fel itt templomot. Az épület megőrizte eredeti formáját. Egyhajós, keletelt, a keskeny szentély nyolcszög záródású. A déli falon a két mérműves, gótikus ablak között csúcsíves középkori bejárat volt, mely a később épített torony belsejében helyezkedik el. A szentély déli oldalán két gótikus ablak van. A középkori boltozat tönkrement, így a fölöslegessé vált támpilléreket 1837-ben elbontották. A templomot az as években felújították. Ekkor a középkori bélletes kapu is újra láthatóvá vált, ugyanígy az elbontott támpillérek falcsatlakozásai és a szentély keleti oldalán lévő keskeny résablak. A déli csúcsíves bejárat hiányzó kőrészeit pótolták. Megemelték a tetőszerkezetet, kívül, belül lemeszelték, és zsindellyel fedték a templomot. A mennyezetet az eredeti festett famennyezetre cserélték. Értékei, érdekességei A településen az egykori favázas, paticsfalas házakat, vályogfalas, homloktornácos épületek váltották fel. Az 1970-es árvíz sajnos ezek nagy részét elmosta, így már csak néhány őrzi a régi idők emlékét. Szamosbecs mellett folyik a szőke Szamos. 58

59 Szamossályi ha % Teljes közigazgatási terület 1 157,48 100,00% Belterület 116,91 10,10% Külterület 1 040,57 89,90% Zártkert Művelési ág 100,00% Erdő 25,04 2,16% Fásított terület 1,89 0,16% Gyümölcsös 199,11 17,20% Kert Kivett 299,52 25,88% Legelő 5,97 0,52% Nádas Rét Halastó Szántó 625,95 54,08% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen Natura 2000 A Holt-Szamos. Lakosainak száma fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Szamossályi Szamosújlak és Hermánszeg között található település. A falu eredetileg a folyó bal partjára épült. A víz már a középkori templomot is elmosta, amikor a XX. század elején a Szamos átvágásával a jobb partra biztonságos helyre került. A település nevének Szamos előtagja a folyóra utal, a Sályi jelentése Saul birtokában lévő. A cégényi monostor évi oklevelében Saul, majd Saly alakban írták. A település műemlék jellegű református temploma gótikus stílusban épült a XV. század második felében. Egyes feljegyzések szerint a szentélye nem volt elkülönítve a hajótól, s az is bizonytalan, hogy eredetileg boltozatos volt-e ben újították fel ezt a szigeten álló templomot, melyet később a Szamos áradása elmosott ben kezdték újjáépíteni. Az egyhajós templom klasszicizáló boltozata fölé gótikus formákat utánzó kétszintű torony épült. Oldalhomlokzatának támpillérei között csúcsíves neogót ablakok helyezkednek el. Az új templomot az ármentesítés után már nem fenyegette a Szamos áradása, de az alatta lévő talaj még mindig labilis. Ennek következtében a torony kissé megdőlt, majd a fizika törvényszerűségeit meghazudtolva megállt, így téve különlegessé a templomot. Egykor a településen állt Domahidy István kúriája. Az impozáns épületből mára semmi sem maradt meg. Értékei, érdekességei Bár az 1970-es árvíz Szamossályit is elmosta, mégis sok régi típusú parasztház található a településen ben a település mellett a Szamos mindkét partján régi eszközök kerültek elő. Festett, sávos díszítésű kerámiacserepek-, félgömb alakú, festett edénytörmelékek-, agyagkarikák-, talpas tál-, obszidián- és kalcedon pengék-, kaptafa formájú kőbalta-, agyag szövőszéksúly, melyek azt bizonyítják, hogy már az újkőkorban lakott hely volt. Ezt a vidékünkön páratlan leletegyüttest a Nemzeti Múzeum őrzi. Szamossályi mellett található a Szamos egyik még működő kompja, mely a települést Porcsalmával köti össze. 59

60 Szamostatárfalva ha % Teljes közigazgatási terület 449,96 100,00% Belterület 43,76 9,72% Külterület 406,20 90,28% Zártkert Művelési ág 100,00% Erdő 5,49 1,22% Fásított terület Gyümölcsös 74,74 16,61% Kert Kivett 110,74 24,61% Legelő 13,50 3,00% Nádas Rét Halastó Szántó 245,48 54,56% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen 627,75 42,81% Natura 2000 XIII. századi, késő román-koragótikus keletelt templom. Lakosainak száma 335 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története A szamosháti kis község Csegöld mellett helyezkedik el. A soros elrendezésű szalagtelkeken a falu már nélkülözi a népi építészet emlékeit, mivel az 1980-as évekre teljesen átépült. Református temploma azonban egyedülálló az országban. A település nevének Szamos előtagja a folyó melletti fekvésére utal. A tatár népnévi eredetű személynévből keletkezett. A falva utótag pedig lakott helyet jelöl. Nevét már 1458-ban a mai alakban írták. Egyike a legrégebbi szamosháti településeknek. Ősi birtokosa a tatárfalvi család volt. A település műemlék református temploma 1300 előtt épült. A koragótikus épület későromán stílusjegyeket is tartalmaz. Vakolatlan falai vörös és fekete mázas téglákból épültek. A lábazatot öt, a főpárkányt három sor hosszabb téglából alakították ki. Az ablakok és a bejárat fölötti félkörívben a téglákat sugarasan, állítva helyezték el. Az épület a középkorra jellemző téglaépítés magas színvonalát mutatja. A szabadon álló torony nélküli, keletelt, egyhajós templom, nyugati ablak nélküli oldala oromfalas. Középen nyílik a főbejárat, az északi fal szintén ablak nélküli. A déli oldal félköríves, befalazott oldalbejáratát rézsüs ablakok fogják közre. A szentély a hajónál keskenyebb, zárófalait eredeti, keskeny rézsüs ablak töri át és kétosztású sarokpillérek támasztják. A szentélyt 1758-ban fiókos dongaboltozattal fedték, valószínűleg az eredeti is hasonló lehetett. A templom a XVII. században lett a reformátusoké. A templom belseje nemesen egyszerű. A népi harangtorony a templom kertjében áll. Négyzet alapú, zsindellyel fedett. A harangtartó gerendán lévő 1888-as évszám szerint a XIX. század második felében épült. A harangját 1650-ben Eperjesen öntötték. Értékei, érdekességei A település paraszti jellegét elveszítette mikor az 1970-es árvíz, elmosta a vályogfalú, homloktornácos házakat. Csak nagyon kevés maradt meg belőlük, melyek közül több leromlott állapotban van. 60

61 Szamosújlak ha % Teljes közigazgatási terület 527,16 Belterület 72,84 13,82% Külterület 454,33 86,18% Zártkert Művelési ág Erdő 5,93 1,12% Fásított terület 0,07 0,01% Gyümölcsös 85,86 16,29% Kert Kivett 141,48 26,84% Legelő 50,20 9,52% Nádas Rét Halastó Szántó 243,63 46,22% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen Natura 2000 A Holt-Szamos. XV. századi, gótikus templom. Lakosainak száma 441 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Szamosújlak a Szamos folyó jobb partján található kis település. Szamossályi és Gyügye között helyezkedik el. A régi tornácos parasztházaknak már nem sok nyoma látható, a falu képét leginkább az 1970-es árvizek után épült házak határozzák meg. Szamosújlak neve Szamos menti új falut jelent ben Vylaknak, 1446-ban Zombok Ujlaknak, az 1500-as években pedig már Szamosújlaknak írták. A régészek újkőkori lakógödröket találtak itt, tehát régóta lakott vidék. A település védelmére a Szamos partját töltéssel magasították, mivel gyakran egyesült a Tiszával, s ilyenkor az egész vidék tengerként hullámzott. Ekkor a lakosok csónakokkal közlekedtek. Közvetlenül a Szamos töltése mellett áll a település műemlék jellegű református temploma. A XIV. század első felében kezdték építeni ben már írásos formában is megjelenik a Keresztelő Szent János tiszteletére emelt gótikus templom. A XVII. században már a reformátusok birtokolták. A templom egységesen téglából épült, a sekrestyeajtó pedig kőkeretelésű volt. A sekrestye a szentély északi oldalához csatlakozott. A lábazatot faragott téglából képezték ben kigyulladt a szemben lévő tanító lakás, és lángra kapott a templom egy része is re állították helyre. Külön említést kell tennünk a templom egyedi mennyezetéről. Eredetileg a fedélszék nem volt nyitott belülről, de a felújítás során a szakemberek úgy döntöttek, hogy nem kell elrejteni a szintén kék tetőszerkezetet. A templomnak már 1857-ben fa harangtornya volt, mely a tűzvészben elpusztult. A felújítás során újjáépítették, így még most is megtalálható a templom mellett. Értékei, érdekességei A település a Szamos mellett fekszik. Szamossályi és Szamosújlak között található a Szamos egyik, 6 km-es holtága, mely a XIX. századi folyószabályozás során keletkezett.. 61

62 Szatmárcseke ha % Teljes közigazgatási terület 3 631,45 Belterület 207,51 5,71% Külterület 3 423,94 94,29% Zártkert Művelési ág Erdő 596,26 16,42% Fásított terület 0,22 0,01% Gyümölcsös 132,51 3,65% Kert Kivett 693,49 19,10% Legelő 501,07 13,80% Nádas Rét Halastó Szántó 1 707,90 47,03% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen Natura ,48 48,96% Lakosainak száma fő 62 Tisza, tiszavirágzás. Csónak alakú fejfás temető. Kölcsey Ferenc sírja. Sára néni háza. Szilvalekvárfőző verseny. Cinkefőző verseny. A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Szatmárcseke a Szatmári-sík északkeleti részén fekszik az ukrán határ mentén. A települést északon és nyugaton a Tisza, keleten a Túr-folyó, délen az Öreg-Túr határolja. Az első írásos emlékek a 12. században utalnak először a falura. A hagyomány szerint a honfoglaló magyarok (Ond vezér által vezetett törzs) itt keltek át a Tiszán, melyet őseink árcsetlésnek neveztek. Csetlés-Cseke. A 11. században egy Cseke nevű vitéz kapta ezt a területet királyától ben a cégényi monostorral kapcsolatos birtokviszonyok tettek említést Cseke közséről. A 18. század végén a Kende-család új lakosságot telepített be, amely zömmel katolikus vallású volt, míg az őslakosok reformátusok. Az eredetileg középkori katolikus templom leégett. Mivel a lakosság többsége református vallást gyakorolt az idők folyamán, így mára ez az építmény lett a falu református temploma. A római katolikus templom XIX. század közepén épült a Kende család egyik birtokára ban az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség védetté nyilvánította a szatmárcsekei református temetőt. Az egyedülálló csónak alakú fejfáinak eredetéről nem tudni semmit, nincs sem írásos, sem rajzos emléke. Itt nyugszik Kölcsey Ferenc is. A költőről és életútjáról sokat megtudhatunk a Kölcsey Ferenc Emlékszobában, amely a Művelődési ház bal szárnyában található meg. Az előkertjében látható Marton Ferenc Kölcsey szobra. Értékei, érdekességei Szatmárcsekén élt Kölcsey Ferenc, aki itt írta január 22-én a Himnuszt ig a települést Csekének nevezték, azonban a falu lakói a Kölcsey Ferenc iránti tiszteletükből akarták megváltoztatni Kölcsey-Csekére, azonban a tévedések miatt (Kölcse) kapta meg inkább a Szatmárcseke nevet. A régi népszokásokat és a táj népi jellegzetességeit a falu elején (Túristvándi felől) lévő tájház (Sára néni háza) mutatja be. A ház szabad kéményes, vertfalu és nincs alapja, teteje zsuppal borított. A településen február utolsó hétvégéjén rendezik meg a Nemzetközi Cinkefőzőversenyt. Emellett nyár végén került megrendezésre a Nemzetközi Szilvalekvárfőző-versenyt.

63 Tákos ha % Teljes közigazgatási terület 1 082,27 Belterület 93,24 8,61% Külterület 989,03 91,39% Zártkert Művelési ág Erdő 70,66 6,53% Fásított terület Gyümölcsös 25,74 2,38% Kert Kivett 160,94 14,87% Legelő 281,28 25,99% Nádas Rét 125,23 11,57% Halastó Szántó 418,42 38,66% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen 933,09 86,22% Natura ,03 100% Lakosainak száma 394 fő Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet Bockerek-erdő. XVII. századi, népies barokk templom. Aratónap. A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Tákos a Bereg szívében, Vásárosnaménytól keletre található. A beregi Tiszaháton fekvő település eredetileg völgyi falu volt. A Beregben egykor szokásos vályogfalas, széles csűrös, nyári konyhával és istállóval egybeépített házakat ma már nem találunk. A 2001-es árvíz hatalmas pusztítást végzett, Tákost szinte teljesen újjáépítették. Tákos személynévi eredetű településnév. A névadó család tagjait már a XIV. században, mint királyi embereket említik. A település már az őskorban is lakott volt ben a műút építésekor egy bronzkori öntőműhely, bronztöredék, anyag és öntőformák kerültek elő. A református templom a környék egyik legszebb műemléke. A népi barokk stílusú paticsfalu, zsindellyel fedett templomot 1766-ban építették. Az egész építmény alig nagyobb egy régi parasztháznál. A mezítlábas Notre Dame -nak is hívott templom mezítlábas jelzője nem a taposott paticsfalra utal, hanem az épület egyszerű megjelenésére. Talpgerendája terméskő alapon nyugszik, ezen állnak a függőleges tartóoszlopok. Ezek alkotják a fal vázát, és támasztják alá a magas, rendkívüli szépségű faszerkezettel készült fedélszéket. A függőleges tartóoszlopok közét vesszőből font, tapasztott paticsfal tölti ki. A mennyezetet 58 kazettára osztott deszkaborítás fedi, melynek minden egyes táblájára más és más virágdíszt festettek. A templomot és a nyugati homlokzata előtt álló, vele egyidős fa haranglábat 1986-ban felújították. Az eredeti harangtornyot 1757-ben emelték, ám az 1940-es években lebontották, mivel a II. világháborúban súlyosan megrongálódott. A régi tornyot eredeti formájában rekonstruálták. A négyzetes alaprajzú, szoknya nélküli, sátortetős, galériás építmény falait deszka burkolja, a teteje fazsindelyes. Értékei, érdekességei A beregi keresztszemes hímzések országszerte ismertek. Az 1933-ban megrendezett budapesti Világifjúsági találkozóra is elvitték, ahol nagy sikert arattak. Tákoson még ma is többen készítenek beregi keresztszemes hímzésű tárgyakat. 63

64 Tiszaadony ha % Teljes közigazgatási terület 1 563,32 Belterület 99,28 6,35% Külterület 1 464,05 93,65% Zártkert Művelési ág Erdő 119,88 7,67% Fásított terület Gyümölcsös 44,43 2,84% Kert Kivett 252,93 16,18% Legelő 477,80 30,56% Nádas Rét 63,66 4,07% Halastó Szántó 604,63 38,68% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen Natura ,60 60,15% Tisza. Tiszavirágzás. A tiszaadonyi kecskesajt. Lakosainak száma 739 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Beregi-síkon az ukrán határ felé haladva a Tisza mentén kis falvak során át vezet az út az egyik legrégebbi településre, Tiszaadonyba. A Tisza jobb partján található kicsiny, takaros községen a Vásárosnamény Lónya útvonal halad át. A beregi Tiszaháton fekvő falu valamikor mindössze egy utcából állt. A feljegyzések szerint 1865-ben a Fő utca régi kiszélesedésében két szárazmalom is állt. Neve személynévből, amelyben talán az ad ige rejlik, alakult ki magyar névadással. Már az újkőkorban járt hely lehetett. A XIII. században Adony és Golgva földterületen két falu állt, amelyeknek Syqud Farkas volt a birtokosa. Bereg vármegye első katonai leírásából maradt ránk a falu XVIII. század végi rajza: csupa mocsár ölelte körül, a rétjei is mocsarasak voltak. Keleti oldalánál sűrű, magastörzsű tölgyerdő kerítette, amelyet mocsarak szeltek át. Az alatta elfolyó Tisza 180 lépésnél is szélesebb, magas vízállásnál 6 8 öl, meredek partú, sáros talajú volt. A legkeskenyebb helyen sem lehetett átkelni rajta és tavasszal, vagy ha a máramarosi hegyekben erősen esett, az egész vidéket elöntötte. Az egykori római katolikus templom gót stílusú építmény volt. Ez a templom a XVI. században már a reformátusok birtokában került. A XVII. században a háborúk során lerombolt templom helyére a lakosok kis fatemplomot építettek ben kezdték el az új kőtemplom építését. A templom nyugati homlokzata elé 1822-ben építettek egy 28 méter magas kőtornyot ben kibővítették, majd l937-ben és 1980-ban renoválták. Értékei, érdekességei A település külterületén található a mege legnagyobb juhtelepe. A Tiszaadonyi Polgármesteri Hivatal saját sajtüzemében állítják elő a sokak által kedvelt félkemény, natúr kecskesajtot. A települést komp köti össze Aranyosapátival. 64

65 Tiszabecs ha % Teljes közigazgatási terület 1 713,75 Belterület 144,02 8,40% Külterület 1 569,73 91,60% Zártkert Művelési ág Erdő 180,84 10,55% Fásított terület Gyümölcsös 87,39 5,10% Kert Kivett 299,01 17,45% Legelő 364,64 21,28% Nádas Rét 2,47 0,14% Halastó Szántó 779,39 45,48% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen Natura ,65 51,64% Tisza. Lakosainak száma fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Tiszabecs Fehérgyarmattól észak-keletre, az ukrán határ mellet helyezkedik el. A település igen sokat szenvedett a Tiszától, amely éles kanyarodással veszi körül. Az áradások miatt a falu többször is új helyre költözött. Szabályozása előtt a Tisza a régi falu nagy részét a középkori templomával együtt el is pusztította. Bár a kandallós tüzelő emléke él még, a XIX. században a Tiszaháton általános taposott szalmafedelű, paticsfalas, nyitott ereszű, háromosztatú házak elpusztultak. Nevének Tisza előtagja a folyót jelöli. A Bech személynév és ebből a Becs helynév talán az ótörök bič, azaz vág igéből jött létre magyar névadással ben a cégényi monostor határjárásakor említik először. A XV. században Tiszabekch néven említik. Réve miatt fontos közlekedési hely volt Ugocsa és Szatmár vármegyék között. Szatmár vármegye első katonai leíróitól tudjuk, hogy között a 2 öl mély, homokos medrű Tiszán meleg nyarakon át lehetett gázolni. Közepes vízállásnál lépés szélesre duzzadt. Hosszú esőzéskor gyakran kiöntött és elárasztotta a falut, és a környék egy részét is. A Tisza fölé emelkedett a szilárdan épült kőtemplom. Ott torkolt a folyóba a 60 lépés széles, fél-egy öl mély, egészen meredek partú Batár-patak. Alacsony vízállásnál keresztül lehetett rajta lábalni, ám mocsaras medrébe a ló beleragadt. A falu 1469-ben gótikus stílusban épült kőtemploma 1696-ban már a reformátusoké volt ben a Tiszába omlott, mert a szabályozatlan folyó lassanként elhordta. Még félig leomolva is évtizedekig használták úgy, hogy a part fölött leszakadt hátulsó részt bedeszkázták ben kezdték el építeni neo-klasszicista stílusban az új református templomot. A templom előtt obeliszk emlékeztet Rákóczi szabadságharc első diadalára, az 1703-ban a Tiszabecsi Bajnok-dűlőn vívott csatára. A falu népi építészeti emlékei közül egy 1843-ban épült magastetős lakóházat a Sóstói Múzeumfaluba telepítettek át. Értékei, érdekességei A Tisza a Batár-patak torkolatánál lép Magyarország területére. Itt még tart a hegyekből lezúduló folyó lendülete, köveket sodor magával. 65

66 Tiszacsécse ha % Teljes közigazgatási terület 481,94 100,00% Belterület 44,73 9,28% Külterület 437,21 90,72% Zártkert Művelési ág 100,00% Erdő 84,16 17,46% Fásított terület Gyümölcsös 27,38 5,68% Kert Kivett 103,52 21,48% Legelő 58,24 12,08% Nádas Rét Halastó Szántó 208,66 43,30% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen Natura ,51 37,86% Tisza. Móricz Zsigmond emlékház. Lakosainak száma 285 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Tiszacsécse a Szatmári Tiszahát aprócska települése. A falu eredetileg nem a mai helyén állt, hanem 3 km-rel odébb, a milotai temető közelében. A XVII. században, a Tisza sorozatos áradásai elől települt át a jelenlegi helyére. A falucska jellegzetes egyutcás orsós alaprajzú. Az első írásos feljegyzések az 1320-as években említik. A település nevére nem ismernek megfelelő magyarázatot, de minden bizonnyal személynév vált településnévvé. A Cseke írásnévvel való egyezés miatt nem lehet különválasztani az erre vonatkozó adatokat. A feljegyzések szerint a Kölcsey család alapította a XIII. század végén és a XVII. századig a Kölcsey birtok volt. Értékei, érdekességei A faluközpont kiszélesedő részen áll a műemlék jellegű XVIII. század végén emelt református templom. Az írások alapján a templomot között építették. Az épületet 1923-ban javították, majd az 1980-as években rekonstruálták. A belső teret famennyezet fedi, amely világoskékre van festve és csillagokkal díszítve.. Különleges hatást nyújt a 1822-ben épült, 24 méteres, négy fiatornyos, tűhegyes sisakban végződő, galériás torony és a fehérre meszelt fazsindelyes templom épületének együttese. Tiszacsécse a XX. század nagy magyar írójának Móricz Zsigmondnak szülőfaluja. A református templomtól nem messze található a Móricz Zsigmond Emlékház. A földszintes, nádtetős, múlt század végi parasztház korhű berendezéssel. A házon belül néhány relikvia őrzi az író emlékét. Az épületet, az író édesapja saját kezével építette. Mint ahogy a tábla is bizonyítja a ház falán, Móricz nem itt született, hanem a falu végén, egy, már korábban lebontott módosabb épületben. A ház három helyiségből áll. Középen a pitvar, szabad kéményes konyhával. A pitvarból egy-egy szoba nyílik. Az utca felőli az un. tiszta szoba, utcára nyíló kicsiny ablakkal és alacsony gerenda mennyezettel. A házban mindenütt döngölt agyagpadló található. Az emlékház udvarán Móricz álló szobra látható. 66

67 Tiszakerecseny ha % Teljes közigazgatási terület 2 387,23 100,00% Belterület 163,22 6,84% Külterület 2 224,01 93,16% Zártkert Művelési ág 100,00% Erdő 680,66 28,51% Fásított terület Gyümölcsös 149,32 6,26% Kert Kivett 396,52 16,61% Legelő 431,21 18,06% Nádas 5,76 0,24% Rét 18,18 0,76% Halastó Szántó 705,57 29,56% Szőlő Védettség Fokozottan védett 167,78 7,03% Védett összesen 649,48 27,21% Natura ,72 70,54% Lakosainak száma fő 67 Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet Lónyai-erdő. Tisza. Tiszavirágzás. A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története A község a beregi Tiszaháton, Vásárosnaménytól északra található. Az 1860-as években a Tisza partrombolása miatt költözött mai helyére a település. Valaha egyutcás falu volt Ócskafalu néven. A nagyrészt zsellér és szegényparaszt lakók a XIX. század közepe táján a folyó áradásai elől átköltöztek a község mai helyére. Ez az új falu szabályos rend szerint épült, két párhuzamos utcáját kisebbek kötik össze. A jellegzetesen soros szalagtelkeken a XIX. század végén a szegény lakók még háromosztatú, sövényfalas, szabadkéményes lakóházakban éltek. A favázas épületek gerendáit gyakran az Ócskafaluból hozták, a mestergerendákon még a múlt század elejéről is találunk feliratokat ben Ócskafaluban 3 szárazmalom is állt. Neve a kerecsen (egyfajta sólyom) madárnévből alakult személynévből ered, a Tisza előtag a folyót jelöli. Az első katonai adatfelmérés ( ) idején a falu még Bereg vármegyéhez tartozott. A Tisza áradása után megmaradt mocsarak szelték át a települést. A folyó 180 lépésnél is szélesebb, magas vízállásnál 6 8 öl mély, meredek és sáros partú volt, sehol sem lehetett átkelni rajta. Tavasszal, vagy ha a máramarosi hegyekben tartósan esett az eső, az egész vidéket elöntötte. Ócskafaluban igen régi, 1792-ben felújított kőtemplom állt ban a templom és az összes egyházi épület leégett, majd 1825-ben újjáépítették. Az 1865-ben a Tisza töltés kialakításával a falu a hullámtérben maradt. Ezért között a települést mintegy 4 km-rel keletre, a mentett oldalra költöztették át. Utcaszerkezetét gátépítő mérnökök tervezték újra. Ennek nyomán alakultak ki az egymásra merőleges egyenes utcák ban a régi templomot lebontották ben építették fel az új templomot. Mai tornya 1974-ban épült. Értékei, érdekességei A település déli határában található a Mélyéger nevű kőrises égerláp. Az öreg, medrekkel, mocsaras területekkel szabdalt erdő jó fészkelési lehetőséget kínál a fokozottan védett fekete gólyának. Az erdő nyugati oldalához simul a Csaronda-patak.

68 Tiszakóród ha % Teljes közigazgatási terület 1 668,91 Belterület 113,63 6,81% Külterület 1 555,28 93,19% Zártkert Művelési ág Erdő 199,42 11,95% Fásított terület Gyümölcsös 104,46 6,26% Kert Kivett 326,79 19,58% Legelő 278,69 16,70% Nádas Rét Halastó Szántó 759,54 45,51% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen 405,18 24,28% Natura ,98 35,49% Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet Tisza. Túr-bukó. Rétesfesztivál. Lakosainak száma 863 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Tiszakóród Fehérgyarmattól északkeletre, az ukrán határ mellet helyezkedik el. Az eredetileg egyutcás településen szalagtelkeket találunk. Figyelemre méltóak a zsilipelt deszkafalú gabonás kamrák, valamint a zsindelyes, illetve napsugárdíszes ajtólapú fedeles kiskapuk. Nevének Tisza előtagja a folyót jelöli. A Kóród a kóró, vagyis a száraz, kemény növényi szár -d képzős alakja ben Chorod, 1415-ben már Korod alakban írták. Határában több őskori őrhalom látható, amely bizonyítja, hogy igen régtől lakott a terület. Szatmár vármegye első katonai leírásából ( ) tudjuk, hogy itt feküdt a Gaja néven feljegyzett falu, amelyet bozótos-cserjés szélű, magastörzsű tölgyeserdő övezett. A Kóródon lévő mocsár 150 lépés széles volt, csak hídon lehetett átmenni rajta. A Tiszán komp volt. Fényes Elek Geographiai szótárában így rajzolta meg a falu képét: Szatmár vármegyei magyar falu, Bereg vármegyétől északra a Tisza választja el. 415 lakosa, részint sárga agyagos, részint homokos földje, kaszálója bővebben van, almás és szilvás rétjei szépen jövedelmeznek, a lakosok nyáron csajkásoknak állnak, amivel sok pénzt keresnek. Értékei, érdekességei A Kossuth úton látható a műemlék jellegű református templom, mely a XV. században épült. A keletelt, gótikus stílusú épületen 1753-ban jelentős felújítást végeztek. A források 1809-ben már kőtemplomot említenek ben épült a kőtorony az addigi fatorony helyett. Harangja 1635-ből és 1788-ból származik. A templomot többször átépítették, renoválták. Jelenlegi tornya 1893-ban épült. A településtől északra folyik a Tisza folyó, mely ezen a szakaszon egyben országhatár. A vidék kedvelt kirándulóhelyeinek egyike a Túr-bukó. A kóródi oldal árnyas diófái alatt kempingezési lehetőség is van. Itt ömlik az ásott Túr a Tisza folyóba. A Túr mindkét oldalát öreg diófasor kíséri. Nyár végén rendezik meg évről-évre a tiszakóródi Rétesfesztivált, ahol a gasztronómiai érdekességek mellett kulturális programok is várják az idelátogatókat. 68

69 Tiszaszalka ha % Teljes közigazgatási terület 1 495,41 Belterület 133,70 8,94% Külterület 1 361,71 91,06% Zártkert Művelési ág Erdő 333,56 22,31% Fásított terület Gyümölcsös 55,84 3,73% Kert Kivett 346,45 23,17% Legelő 242,71 16,23% Nádas Rét 87,12 5,83% Halastó Szántó 429,74 28,74% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen Natura ,35 34,54% Tisza. Tiszavirágzás. Lakosainak száma 998 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Tiszaszalka Vásárosnaménytól északra található. A beregi-tiszaháton fekvő község egykor egyutcás, orsós falu volt. A falu már az 1960-as évek elejére átépült. A régi lakóházak favázas, sövényfalas, szabadkéményes, taposott szalmafedelű, háromosztatú épületek voltak. Ezeket az emlékeket az Arany János utcán és a Kossuth utcán még megtaláljuk. Nevének Tisza előtagja a település helyét jelöli, a Szalka talán az ótörök salya (makacs, nyakas, csökönyös) szóból a magyar -ka kicsinyítő képzővel keletkezett. Régen Szalókának hívták. Később a folyó közelsége végett a Tisza előtagot kapta. A település ben még pusztaként, 1311-ben már faluként jegyezték, benne a Mindenszentek tiszteletére emelt fakápolnával, majd az 1374-ben kőtemplommal ban a tatárok a helység legnagyobb részét elpusztították, felégették, és a lakosságot elhurcolták. Bereg vármegye első katonai felmérői között Tisza Szalka néven jegyezték föl. Akkor a meredek partú Tisza lépés széles, 6 vagy több öl mélységű volt, csak komppal lehetett rajta átkelni. Amikor tavasszal a máramarosi hegyekben elolvadt a hó, vagy tartósan esett az eső, olyan áradás zúdult le a síkságra, hogy a környékbeliek hetekig csónakkal közlekedtek. Rétjeiket a Tisza folyó irányában sok nádas szelte át, az utakon jól épített tölgyfa hidakat láttak. Értékei, érdekességei A településnek két temploma van, a római katolikus és a református templom. Ez az utóbbi híven tükrözi a község történelmét ben már egy Mindszentekről elnevezett fakápolnája volt, ami helyett Magyar Pál gyimesi várnagy kőtemplomot emeltetett. Ennek az eredetileg római katolikus, XV. századból származó csúcsíves épületnek a hajónál kisebb szentélyét 1844-ben egészítették ki, 1905-ben javításra szorult. A régi fatornyot 1855-ben felújították, de 1878-ban már lebontották, mert ledőléssel fenyegetett. Ekkor került a két régi harang az egyszerű zsindelykalapú harangtoronyba ben új templom építése mellett döntöttek, mert a felújított templom életveszélyes volt ben kezdték meg az építkezést. 69

70 Tiszavid Ha % Teljes közigazgatási terület 1 074,69 Belterület 95,88 8,92% Külterület 978,81 91,08% Zártkert Művelési ág Erdő 119,87 11,15% Fásított terület Gyümölcsös 5,44 0,51% Kert Kivett 226,96 21,12% Legelő 201,94 18,79% Nádas 1,92 0,18% Rét 64,57 6,01% Halastó Szántó 454,00 42,24% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen Natura ,15 32,40% Tisza. Tiszavirágzás. Lakosainak száma 500 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Tiszavid Vásárosnaménytól északra található. A Tisza hullámtere félkörben öleli át a községet. Valamikor orsós alaprajzú lehetett, mert a református templom a régi főutca kiszélesedésében áll. Korábban ezen a téren egy szárazmalom is volt. Még látható néhány favázas, sövényfalas ház is. Nevének Tisza előtagja a folyó melletti helyét jelöli. Névadója talán Keled fia, Vid ispán, Salamon király tanácsosa volt (1063). Bereg vármegye első katonai leírói között feljegyezték, hogy a Tisza itt is széles, mély és meredek partú volt, gázló nélkül. A környékbeli tölgyes erdőt mocsarak szelték át. Értékei, érdekességei A környék falvaihoz hasonlóan a XVI. században Kálmáncsehi Sánta Márton hitbuzgó prédikátor hatására Tiszavid is református község lett. Egyházi életéről azonban sem a XVI. századot megelőző időből, se közvetlenül a reformációt követő évtizedekből nincsennek adataink. A legkorábbi feljegyzések 1696-ból és 1700-ból valók. Ekkor a településen lévő templom már református. Az ban emelt református templom története érdekes. A község fatalpakon nyugvó tornyos fakápolna 1808-ban az utca közepén állt ben új templomot építettek, de ez 12 év múlva összeomlott. Emiatt bezárták és az egyház újat emeltetett. A feljegyzések szerint 1821-ben a torony építésére pénzt gyűjtöttek, vagyis addigra az is elpusztulhatott ban új templom építésébe fogtak, amely 1873-ra el is készült, de a berendezése még 1883-ban is tartott. Az 1860-as években épült torony nem sokkal később ledőlt, s a megrongálódott épület helyén emelték a ma is látható templomot. A Leskó János királyhelmeci építőmester tervei alapján építették és 1913-ban adták át. A ma is meglévő parókia 1886-ban épült. Az egyház fenntartását a település a javadalmi földekből és a révjövedelemből biztosította. 70

71 Tisztaberek ha % Teljes közigazgatási terület 1 822,19 Belterület 95,31 5,23% Külterület 1 721,38 94,47% Zártkert 5,50 0,30% Művelési ág Erdő 24,97 1,37% Fásított terület Gyümölcsös 120,79 6,63% Kert 1,53 0,08% Kivett 290,66 15,95% Legelő 556,45 30,54% Nádas Rét 8,30 0,46% Halastó Szántó 819,50 44,97% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen 729,56 40,04% Natura ,83 55,41% Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet. Lakosainak száma 702 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Tisztaberek Fehérgyarmattól délkeletre található kétutcás falu. Eredetileg valószínűleg orsós alaprajzú volt. Mivel már átépült, nem láthatók az egykor jellegzetes fa- vagy karóvázas, sövényfalú épületei. A megmaradt gazdasági épületek közül ellenben figyelemre méltók a Fő utcán látható vesszőfonásos tengeri kasok. A község területén jellemzően almát és uborkát termesztenek a helyiek. Neve a tiszta és a berek főnév összetétele, ami aljnövényzet nélküli erdőt jelent ben Chyzaberug, 1342-ben Thizthaberuk, 1470-ben Tyzthaberek, 1486-ban Berek, 1767-ben Tiszta-Beregh alakban találjuk meg az okiratokban. Szatmár vármegye első katonai leírói között Tiszta Bereg néven jegyezték fel a síkságon sűrű, magastörzsű tölgyerdőnél. A falu mellett a mocsár áradás idején lefolyt, de csak nagyon száraz időben járhatták. Fényes Elek a Geographiai szótárában ezt írta róla: magyar falu Szatmár megyében, 470 lakossal. Szántója, mezője dombos, homokos, kaszálója bőséges, nevezetes a tölgyes és éger erdője, amelyben 10 öles égerfák nőnek. Szatmár vármegye monográfiájában kisközségként szerepel a szatmári járásban, 103 házában 627 lakossal. Nagyobb birtoka volt benne Szoboszlay Sándornak, Dely Imrének és Fogarassy Zsigmondnak. Értékei, érdekességei Tisztaberket a XIV. század elején már egyházas helyként tartották számon. A XV. században pálos kolostora is volt. Ennek a rendnek ajándékozta 1486-ban a kolostor patrónuscsaládjából származó Drágffy Bertalan Kishódost. A faluban két templom is található. A Fő út orsószerű kiszélesedésének elején áll a református templom, a Rákóczi úton pedig a görög katolikus templom. Az 1797-ben emelt fatalpas, favázas, paticsfalas templomot 1940-ben lebontották. A községben ma is látható református templom 1932-ben épült. A templom déli homlokzata előtt 28 méter magas torony áll. Úrasztali edényei XVII-XVIII. századiak. 71

72 Tivadar ha % Teljes közigazgatási terület 480,14 Belterület 60,53 12,61% Külterület 419,61 87,39% Zártkert Művelési ág Erdő 37,54 7,82% Fásított terület Gyümölcsös 31,72 6,61% Kert Kivett 110,46 23,01% Legelő 9,36 1,95% Nádas Rét 12,18 2,54% Halastó 8,98 1,87% Szántó 269,67 56,16% Szőlő 0,25 0,05% Védettség Fokozottan védett Védett összesen 63,04 13,13% Natura ,66 30,66% Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet Tisza. Tiszavirágzás. Lakosainak száma 224 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Tivadar Vásárosnaménytól délkeletre helyezkedik el. Eredetileg orsós alaprajzú falu volt. Az utca kiszélesedésében állt a templom. A falut a Tisza a szabályozásig állandóan pusztította, a régi Fő utcát el is hordta. A templom ezért most a töltés mellett áll. A folyón 1880-ig folyamatosan működött Tarpa és Tivadar között vízimalom. A község 1950-ben Gulácsról vált le, 1965-ig önálló volt. Majd ismét Gulácshoz, később ig Tarpa községhez tartozott től önálló közigazgatású lett. Neve a görög Isten ajándéka jelentésű Theodor, Thiwadar személynévből keletkezett magyar névadással. A falu névadója talán a XIII. század utolsó évtizedeiben élt Gulácsy nemzetségbeli Teodor volt. Nem bizonyos azonban, hogy ő is alapította, mert a pápai tizedek évi rovatában (ebben a nevét Dyodor és Thihedor alakban írták) már kivételes parókiával bíró helyként említették. Bereg vármegye katonai leírásából tudjuk, hogy között szétszórt sűrű cserjésből és gyümölcsfákból álló erdő - valószínűleg dzsungelgyümölcsös - mellett feküdt. Az első ismert templom fából épült ben készült a templom katedrája és ben az első ismert fatorony ben a Tisza a falu egy részét elmosta a templommal és a parókiával együtt, így a település új templom építésére kényszerült. Az új kőtemplomot ben szentelték fel. A műemlék jellegű református templom egyhajós, homlokzat előtti tornyos épülete barokk stílusban készült ben készült a festetlen, táblás famennyezet. Jelenlegi tornyát a lebontott régi helyére 1930 körül emelték. Az 1757-ben épült fa harangtorony (amit 1936-ban bontottak el) rekonstrukciója 1994 óta a Sóstói Múzeumfaluban látható. Értékei, érdekességei A Tisza állandóan veszélyeztette a falut. Ez a helyzet csak a folyó szabályozásával, a töltések megépítésével szűnt meg. Az első fahíd Kisar és Tivadar közötti szakaszán épült 1939-ben. Az 1940 telén levonuló jégzajlás teljesen szétrombolta ben építették fel az új hidat, melyet 1944 őszén felrobbantottak. A mai vasbeton híd 1969-ben épült. 72

73 Túristvándi ha % Teljes közigazgatási terület 1 521,94 Belterület 100,36 6,59% Külterület 1 421,58 93,41% Zártkert Művelési ág Erdő 230,43 15,14% Fásított terület 0,24 0,02% Gyümölcsös 5,33 0,35% Kert Kivett 245,82 16,15% Legelő 178,08 11,70% Nádas Rét 20,54 1,35% Halastó Szántó 841,51 55,29% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen 962,52 63,24% Natura ,23 61,71% Lakosainak száma 769 fő 73 Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet Rókás-legelő. Túr. XV. századi gótikus templom. XVIII. századi vízimalom. Halászléfőző verseny, Molnártalálkozó. Szatmári Ifjúsági Találkozó. A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Túristvándi az Öreg-Túr ölelésében található. Fehérgyarmattól mintegy fekszik. Az Erdőhát és a Tiszahát határán települt község eredetileg egyetlen utcából állt. A települést először 1142-ben Túr megnevezésben említik a Váradi restumban. A XII. században a Szente- Mágócs család birtokában volt a terület es összeírást követően, Istvándi néven szerepelt, amely a falu egykori birtokosára utal. A település a középkorban magyarlakta volt. A későbbi évszázadokban román nemzetiségűek is letelepedtek ezen a területen. A korabeli oklevelek szerint 1315-ben az egyik kúria mellett kápolna állt, azonban nem lehet tudni, hogy ebből jött e létre a mai templom. A református templomot a XV. század körül építhették. Erről tanúskodik a homlokzat déli falán áttörő négy kőből faragott, csúcsíves záródású, eredeti gótikus mérműves ablak és a kőből faragott diadalív. Eredeti állapotában látható a főbejárat, amely csúcsíves záródású, gótikus kőkapuzat. Az egykori plébánia a XVIII. század második felében tűzvészben megsérült ban fatorony épült, melyet eladtak Mánd településnek. Miután a faharangtornyot eladták, 1869-ben kétoldali bővítménnyel falazott tornyot emeltek a templomhajó elé. Értékei, érdekességei A település ismert műemléke a Túron épült XVIII. századi vízimalom. Három alulcsapós kerekével Közép-Európa ritkaságának számít. A korabeli írások is tanúsítják, hogy a helyén a XIV. században már állt malom. Az épület feltehetően már a XVIII. században három vízkerékkel működött. Kettő a lisztet őrölte, egy pedig a darálót hajtotta. A malomház cölöpökön álló fatalpas, favázas, deszkafalas, zsindelytetős épület. A malmot 1952-ig használták, majd berendezéseit leszerelték. Az elhanyagolt épületet az Országos Műemléki Felügyelőség között rekonstruálta. A falu határában található a védett Rókás-legelő. A legelőn körül ültetett halmokról a néphagyomány azt tartja, hogy a tatár betörés során elesett magyar és tatár katonák sírhalmai.

74 Túrricse Ha % Teljes közigazgatási terület 1 299,02 Belterület 104,03 8,01% Külterület 1 194,99 91,99% Zártkert Művelési ág Erdő 307,49 23,67% Fásított terület Gyümölcsös 36,62 2,82% Kert Kivett 186,53 14,36% Legelő 138,72 10,68% Nádas Rét 2,13 0,16% Halastó Szántó 627,52 48,31% Szőlő Védettség Fokozottan védett 264,13 20,33% Védett összesen 465,09 35,80% Natura ,63 43,40% Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet XV. századi gótikus templom. Lakosainak száma 700 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Túrricse Fehérgyarmattól délkeletre található. A településen soros és keresztcsűrös elrendezésű szalagtelkeket láthatunk. A református egyház szárazmalma 1902-ben leégett. Nevének Túr előtagja jelöli a folyót, a szláv eredetű Ricse jelentése hely, ahol árok van ben Riche, 1342-ben Belryche, Kynryche alakban írták ben a király hűtlenség miatt elkobozta az Ákos nembeli István fiaitól és Tamás beregi ispánnak adományozta. Ekkor már két részből álló település volt, Kül- és Belricse. Szatmár vármegye első katonai leírói között a Tapolnak szigeteként jegyezték fel. A patak, ami az áradásokat és a felhőszakadásokat kivéve csak mocsár volt, egészen körülölelte. Nem voltak hídjai, de mivel errefelé többnyire kiszáradt, át lehetett kelni rajta. A falut a hatalmas Túr-erdő is körbevette. Ez bozóttal sűrűn benőtt, magas tölgyeserdő volt, de annyira mocsaras, hogy a kijelölt helyeken a könnyű szekér is alig bírt átkelni rajta. A rétek is ingoványosak voltak. Értékei, érdekességei A műemlék református templom és a fa harangláb a Zrínyi út elején található. A terméskő alapú gótikus templomot valószínűleg a XV. század végén építették, mai formáját az évi nagy átalakítás után kaphatta. Kisméretű, egyhajós, toronytalan épület, a nyugati homlokzatánál zsindellyel fedett előtetővel. Bejáratának kőkerete a XVI. században készülhetett. A teremtemplom sík famennyezetét léckeretekkel táblákra osztotta a korabeli mester, a léckeretek sarkaiba rozettákat faragott. A mennyezet közepén látható virágdíszes tábla négy sarkában az 1792-es évszám jelzi a készítés idejét. A templomhajó északi oldalától közel emelkedik a kétszintes, fagalériás, fasisakos, négyzetes fa harangtorony. A népi stílusú hangláb a XVIII. századból való, alépítményei XX. századiak. A település főutcáján található a katolikus templom. 74

75 Uszka Ha % Teljes közigazgatási terület 735,66 Belterület 52,30 7,11% Külterület 679,51 92,37% Zártkert 3,85 0,52% Művelési ág Erdő 54,04 7,35% Fásított terület Gyümölcsös 7,70 1,05% Kert 2,13 0,29% Kivett 124,32 16,90% Legelő 106,99 14,54% Nádas Rét Halastó Szántó 440,48 59,88% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen Natura ,57 45,56% Batár-patak. Lakosainak száma 373 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Uszka Fehérgyarmattól keletre, az ukrán határ mellet helyezkedik el. A forgalmas utaktól távol, az Erdőhát északi szélén, a Batár-patak mentén fekszik a kicsiny falu. Mai helyére a XVIII. században települt, lakóinak többsége nemes volt. Neve a szűk, keskeny jelentésű ősszláv melléknévből kialakult cseh Úzka pataknévből eredhet ben Wyzka néven írták. Értelmezhetjük úgy is, hogy szűk hely, hiszen a XIV. század elejéről ránk maradt oklevelek a Szamos, a Tisza és a Túr által határolt erdős területen, mint irtás falut említették. Valószínűleg a Guth-Keled nemzetség legészakibb birtoka volt. Az eredetileg a Tisza jobb partján fekvő falu házhelyeit az árvizek elmosták, ezért 1703-ban a mai helyére települt. Szatmár vármegye első katonai leírói között ingoványos rétekkel jegyezték föl. A nagy Túr-erdő vette körül, ami bozóttal sűrűn benőtt magastörzsű tölgyes volt, ám annyira mocsaras, hogy a kijelölt helyeken még a könnyű szekéret is nehezen bírta. A falunál folyó Batár-patak lépés széles, 2-3 öl mély partú, részben köves, részben homokos medrű, egészséges vizű volt. A XIX. század elején a faluban 38 nemesi család lakott 50 házban. Értékei, érdekességei A legelső adatok a református templomról 1696 és 1736-ból származnak, ekkor már a templom református volt ban leírták, hogy az épület 1799-ben a régi irományokkal együtt tűz martalékává vált. A keleti karzat felirata szerint 1805-ben kezdte az egyház újra építeni a templomot. Az 1886-os felújítás során készült a ma is látható kazetta jellegű deszkamennyezete. A szintén műemlék jellegű fa harangtorony a templom bejáratához csatlakozik. Szatmárban és Beregben különleges megoldásnak számít a templommal így összeépített torony. A zömök, alul vakolt népi harangtorony deszkamellvédes galériáját fűrésszel csipkézték ki, nyolcszögű sisakját fazsindellyel fedték be. Először 1896-ban, majd 1996-ban újították föl a templomot valamint a fa harangtornyot. 75

76 Vámosatya Ha % Teljes közigazgatási terület 2 429,34 Belterület 123,99 5,10% Külterület 2 305,34 94,90% Zártkert Művelési ág Erdő 175,91 7,24% Fásított terület Gyümölcsös 76,89 3,16% Kert Kivett 282,51 11,63% Legelő 519,74 21,39% Nádas Rét 68,14 2,81% Halastó Szántó 1 306,14 53,77% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen Natura ,31 30,38% Lakosainak száma 500 fő 76 Bockerek-erdő. XIV. századi koragótikus templom. XVII. századi fa harngtorony. XIII. századi várrom (Büdy vár). A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Vámosatya község a volt Csaronda-pataknál a Tisza jobb partján fekszik. A község főutcája ugyan kettéágazik a templomnál, mégsem alakult ki a tipikus orsós faluközpont. Soros és keresztcsűrös beépítésű telkeken építkeznek a település lakói. A település nevét írott források már a XIII. században említették ban a pápai tizedek lajstromában már, mint népes helységet jegyezték. Vámosatya község neve először 1289-ben tűnik fel oklevelekben Athya, Athyas megnevezéssel. Nevének "vámos" előtagja azt jelöli, hogy hajdan, 1341-től 1910-ig a településnek vámszedési joga volt. A kelet-nyugati kereskedelmi útvonalon fekvő település az átjárásért vámot szedhetett. Az atyai vámról ben esett először szó az eddig megismert oklevelekben. A vámszedési jog a község közepén épült hatalmas kőhíddal szűnt meg. A XIII. században a Büdy család által épített Büdy várról írás először 1524-ben tesz említést.. A várat a Büdyek 1563-ban megerősítették, vizesárokkal vették körül ban és 1710-ben a faluban tartottak megyegyűlést. A településről a XX. század elején tömegesen vándoroltak el. Értékei, érdekességei 1334-ben a pápai tizedjegyzék alapján Atya nagy és módos helység lehetett ben írt oklevélben említik először a már meglévő, Szent György mártír tiszteletére emelt kőtemplomot ben vált a templom protestánssá. A műemlék templom ma református. A falrészen, az ajtónál 1640-ben festett, reneszánszkori, virágos falkép található. A református templom mellett északra áll a zsindelyborítású harangtorony. A 26,5 méter magas, kizárólag fából készült erdélyi stílusú építményt 1691-ben Atyai mesterek készítették. Kívülről is megcsodálható az fecske-farkos gerendakötések szépsége. A templomot és a haranglábat az Országos Műemlék Felügyelőség között helyreállíttatta. A harangtoronyból a Büdy vár romjáig is el lehet látni. A négy saroktornyos, négyzetes alaprajzú kőből épült vár ban már romos volt. A belső vár a talajszinttel vált egyenlővé. A várat körülvevő sánc és a vizesárok nyomai megmaradtak. A Beregi-síkságon más kővárról nem tudunk.

77 Vámosoroszi ha % Teljes közigazgatási terület 1 315,58 Belterület 96,10 7,30% Külterület 1 196,79 90,97% Zártkert 22,69 1,72% Művelési ág Erdő 40,47 3,08% Fásított terület 0,12 0,01% Gyümölcsös 31,49 2,39% Kert 4,86 0,37% Kivett 185,45 14,10% Legelő 281,24 21,38% Nádas Rét 7,82 0,59% Halastó Szántó 764,13 58,08% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen Natura ,75 32,65% Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet XV. századi koragótikus templom. Lakosainak száma 559 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Vámosoroszi a Szamosközben fekvő völgyi település. A környékbeli falvakhoz hasonlóan középkori eredetű a főként két házsoros község. A környék egyedülállóságát képezi a teleülés 4 hídja. A település már 900 körül lakott volt, azonban első írásos emléke 1324-ből származik. Neve hagyományos földrajzi eredetre utal, amelyet a XI-XII. században használtak. A korabeli írásmód szerint Uruzy és Orosz alakban írták. Hagyományok szerint orosz barátok lakhattak itt. Így az orosz nép név i birtokképzős alakja mutatja, hogy az oroszoké, oroszokhoz tartozó. Középkorban vámszedő település volt. Kölcsey Dénes fia, János 1324-ben engedélyt kapott a Tapolnok-patakon a híd építésére, valamint a vám szedésére. Innen ered a helynév, vámos előtagja. Értékei, érdekességei A falu közepén elhelyezkedő késő gótikus stílusú református templom, jelentősen eltér a többi szatmári templomtól. A XV. században épült kőből és téglából. A Dragffy és Bethlen család idején terjedt el a reformáció. Ekkor a templom oltárát eltávolították, a falakat fehérre meszelték ben a újjáépítették a templomot, a hajó mennyezetét kazettákkal ékesítették (amelyeket 1936-ban rossz állapotuk miatt el kellett távolítani). Az épületet 1823-ban részben átépítették, a korábbi fatorony helyére kőtorony épült. Egyik harangja 1584-es feliratú ben a templomot és a tornyot kívül-belül felújították. A belső vakolat leszedésekor fedeztek fel egy latin nyelvű írástöredéket, mely 1633-ból maradt meg. A falu külső temetője évtizedekkel ezelőtt nagy érdekességet mutatott. A szatmárcsekei református temetőben megtalálható fejfákhoz hasonló formával találkozhatunk. Azonban ez kisebb és az itteni fejfa felső élükön lévő élszedés mintája többször ismétlődik. A sírkertbe, ahol régi nemesek nyugszanak, már évtizedek óta nem temetnek halottat. A településen számos népi építészeti formával találkozhatunk. A leghíresebb építészeti emlékét, a szárazmalmot a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban lehet megtekinteni. 77

78 Zajta Ha % Teljes közigazgatási terület 917,17 Belterület 117,37 12,80% Külterület 799,81 87,20% Zártkert Művelési ág Erdő 5,84 0,64% Fásított terület Gyümölcsös 87,87 9,58% Kert Kivett 206,01 22,46% Legelő 111,79 12,19% Nádas Rét 6,01 0,66% Halastó Szántó 499,64 54,48% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen Natura ,92 72,26% Középkori eredetű barokk templom a XVIII. századból. Lakosainak száma 418 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Zajta a román határ mellett található kis falucska. A középkori települést állítólag a császári hadak elpusztították, majd németeket telepítettek be. Az általában keresztcsűrös elrendezésű szalagtelkeken a házak egybeépültek az istállóval, vagy az egyéb gazdasági épületekkel. A lakosok a településre jellemző svábházakból sokat megőriztek. A település neve a latin eredetű Zacheus-Zakeus személynév rövidítésével és a ta képző hozzáadásával jött létre. Héber eredetű, jelentése: igazságos, ártatlan. Nevét 1461-ben még Zahta alakban írták. Régóta lakott hely, mely kiderül az évi töltésépítési munkák során előkerült lakógödrökből. Értékei, érdekességei A falu római katolikus temploma nem a főutcán, hanem az északi utcasor kertjei alatt magasodik. Az eredeti kőtemplomot valószínűleg a XIII. században Szent György tiszteletére emelték, majd 1767-ben a császári hadak a régi faluban súlyosan lerombolták. Az Erdődről betelepített svábok állították helyre. A műemlék jellegű templomtornyos, egyhajós épület. Középkori eredetére utal a bejárat fölötti háromszög alakú oromdísz két oldalán egy-egy keskeny, mély bélletű, gótikus résablak, valamint a hajó és a szentély sarkain álló egy-egy lépcsős támpillér ben a tornyot magasabbra emelték, így a homlokzat előtt álló torony alsó része gótikus, a felső szint későbarokk. Az 1990-es felújítás szerint a déli bejárat, az eredeti sekrestyeajtó és a szentélyfülke a vakolat alatt rejtőzik. A templom belsejében a boltozatos szentély mennyezetének közepén a Szentháromságról készült barokk falkép látható. A falu lakói még őrzik az egykor többségben lévő katolikus svábok szokásait és hagyományait, így a vályogfalas, szabadkéményes, oszlopos tornácú, háromosztatú, középparaszti házakból több még ma is látható. Jellegzetessége, hogy egy telken két ház is, úgynevezett iker épület áll. 78

79 Zsarolyán ha % Teljes közigazgatási terület 638,95 100,00% Belterület 54,19 8,48% Külterület 584,76 91,52% Zártkert Művelési ág 100,00% Erdő 30,16 4,72% Fásított terület Gyümölcsös 26,72 4,18% Kert Kivett 82,86 12,97% Legelő 73,87 11,56% Nádas Rét Halastó Szántó 425,34 66,57% Szőlő Védettség Fokozottan védett Védett összesen Natura , % A zsarolyáni csorda. Lakosainak száma 466 fő A terület és művelési ág adatokat a TAKARNET rendszer felhasználásával, a lakosság adatokat a települések adatszolgáltatása alapján állítottuk össze. Fekvése, története Fehérgyarmat mellett található az eredetileg kétutcás település, Zsarolyán. Korábban kisnemesi falu volt, de ezt a jellegét már régen elveszítette. A soros, ritkábban keresztcsűrös beépítésű szalagtelkeken lévő házakon, már nem látunk népi építészeti jegyeket. A falu nevének tövében az ősszláv zerov, vagyis daru szó rejlik ban Saralyan, később Sarolyan alakban írták. A XII. században valószínűleg lakatlan hely volt, majd között királyi adományként Machabeus szatmári hospes birtokába került ban Péter comes, a Jurk fia pert indított érte és ősi jusson meg is kapta. Utódai Zsarolyániaknak nevezték magukat, és földbirtokosai maradnak a XVII. század végéig. A település címere az egykori pecsétlenyomat alapján készült. Megjelenik benne a harcos nép jelképe a kard és a királyság szimbolikája a korona. A középen álló lány a falu nevének végére utal. A többi jelkép jelentése az évek során feledésbe merült. Értékei, érdekességei A falu főutcájának kiszélesedésében áll a református templom. Elődje valószínűleg egy fatemplom lehetett, melyet 1720-ban felújítottak. A jelenlegi homlokzati középtornyos, félköríves záródású eklektikus épületet, ben emelték. Ekkor készült a festett mennyezet. A padokat a Márton család adakozásával készítették. Az orgona késő barokk, mechanikus típusú. A faluban található a Jeney család kúriája. Nagy hívei és támogatói voltak az es szabadságharcnak. Az épület ma öregek otthonaként működik ban a nagykárolyi piactéren a zsarolyáni Tóth Borkát, Sárosi János feleségét boszorkányság vádjával máglyára vetették. Ezt a megdöbbentő esetet írta meg Gvadányi József az Egy falusi nótáriusnak budai utazása című művében. 79

80 80

81 A SZATMÁR-BEREGI NATÚRPARK KÖRNYEZETVÉDELMI HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA A levegő szennyezettsége A Szatmár-Bereg térségében nem vizsgálják szisztematikusan a levegő szennyezettségét. Csupán a két városban (ráadásul Vásárosnamény a Tisza bal partján, a Beregen kívül van) üzemel, kizárólag a lakosság tájékoztatása céljából, mérőrendszer. Ennek adatai alapján még a városi környezetben is a levegő minősége, az ülepedő por tekintetében jó. Ülepedő por éves periódusok statisztikai paraméterei 30 napos átlagok alapján Ülepedő por (mérőpont száma) Átlag g/m 2 *30nap Fehérgyarmat Max g/m 2 *30nap Minősítés ,14 11,00 jó ,55 13,90 jó ,98 7,90 jó ,63 7,60 jó Ülepedő por éves periódusok statisztikai paraméterei 30 napos átlagok alapján Vásárosnamény Ülepedő por (mérőpont száma) Átlag Max H.é. túllép. H.é. Minősítés g/m 2 *30nap g/m 2 *30nap db túllép. % ,72 17,30 1 2,78 jó ,31 18, ,81 megfelelő ,21 15,10 0 0,00 jó ,91 11,10 0 0,00 jó A szennyvíz-kérdés A szatmár-beregi térség talán legjelentősebb környezetvédelmi problémája a települési kommunális szennyvizek elhelyezése, kezelése. Általánosságban elmondható, hogy a telepek (az a kevés ami egyáltalán üzemel) túlterheltek. A legnagyobb, a fehérgyarmati, évek óta folyamatos és jelentős szennyezője a befogadónak, s a szennyvíz alkalmanként eljut az Öreg- Túrba.. Ehhez azonban hozzá kell tenni azt a tényt is, hogy a lakosság jelentős része általában nem tudja vagy nem akarja megfizetni a szennyvíz kezeléséhez kapcsolódó szolgáltatásokat. Így gyakran a szennyvizet egyszerűen búvárszivattyúval kinyomják a derítőkből, és az a házak mögötti csapadékelvezető csatornákban köt ki. Ilyenkor sajnos az egész településen érezni lehet a nem hivatalos szennyvízelhelyezést. 81

82 A felszíni vízbe juttatott, ellenőrzött szennyezőanyag kibocsátások vízgyűjtő-területenként 2006-ben Szennyvízkibocsátó neve Gergelyiugornya szv. telep Milota szv. telep Befogadó TISZA folyó vízgyűjtője Szennyvíz mennyiség m 3 /év Szennyvíz mennyiség m 3 /nap Összes oldott anyag kg/nap Összes lebegő anyag kg/nap Nátrium -ion kg/nap Összes nitrogén kg/nap BOI5 kg/nap Tisza ,58 11,64 36,22 6,63 12,81 Palád- Csécsei ,45 16,01 33,75 8,87 11,54 Tarpa szv. telep Tisza-h.ág ,23 9,10 26,55 7,06 16,09 Tuzsér szv. telep Tisza ,51 10,71 26,98 5,31 5,44 Összesen ,77 47,46 123,5 27,87 45,88 TÚR-BELVÍZ főcsatorna vízgyűjtője Csengersima szv. Simaitói telep cs ,52 3,90 15,90 1,46 2,73 Fehérgyarmat szv.telep Közös cs ,44 79,81 210,80 38,27 53,15 Kölcse-Sonkád szv. telep Tökös cs ,01 26,49 24,26 20,39 41,95 Túrricse szv. telep Tisztaberki -Sár ,43 78,79 46,00 15,71 27,68 Összesen ,40 188,99 296,97 75,83 125,51 A kommunális hulladék kezelése Mind a szatmári, mind a beregi települések éveken, évtizedeken keresztül használt (illegálisan, féllegálisan és legálisan) kommunális hulladéklerakóit bezárták, rekultivációjuk zajlik. A térségben már csupán 2 helyen történik hulladék-elhelyezés. Ezek üzemelése/üzemeltetése is csupán néhány esztendeig zajlik. Ezt követően a regionális hulladék-kezelő rendszer (Nagyecsed) fogja a térségi kommunális hulladékát befogadni, feldolgozni. A SzatmárBeregi kommunális hulladéklerakók adatai Barabás Fehérgyarmat / / NYÍR-KOMM Kft. Nyíregyháza, Kállói u. 18/a. BECKER-Pannónia Kft. Fehérgyarmat, Kölcsey F. 27. Környezetvédelmi működési engedély érvényessége Egységes Környezethasználati Engedélye van Üzemeltető: Beregi Kommunális és Hulladékkezelő Kht. Környezetvédelmi működési engedély Fehérgyarmat 0232/5, 8 hrsz. Egységes Környezethasználati Engedélye jogerős. A felszíni vizek minősége A Tisza folyó vízminősége a tiszabecsi szelvényben jó (II. osztályú), Vásárosnamény alatt tűrhető (III. osztályú) kategóriába sorolható. A Tisza vízminősége Balsáig kismértékben javul ugyan, de ez a javulás osztályváltozást nem eredményez. A Túr folyó vízminősége jó (II. osztály) kategóriába sorolható. A Szamos tűrhető (III. osztály) kategóriájú vízminőséggel jellemezhető. A Kraszna folyó tűrhető (III. osztály) besorolású. A kisebb vízhozamú vízfolyásainkban, illetve a részben, vagy teljesen mesterségesen kialakított csatornákban a legkedvezőtlenebb a vízek állapota. 82

83 A SZATMÁR-BEREGI NATÚRPARK TERMÉSZETVÉDELMI HELYZETE A Szatmár-Bereg térségének jelentős része, mintegy ötöde országos jelentőségű természetvédelmi terület (tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület). Ezzel párhuzamosan mintegy kétharmada nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá (Ramsari terület, Natura 2000-es terület) tartozik. 83

84 A Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet Az 1982-ben létrehozott tájvédelmi körzet legfőbb feladata a jellegzetes Szatmár- Beregi táj, az Alföld legváltozatosabb régiójának megőrzése. Ez a vidék, az évezredes változásokkal dacolva, leginkább őrzi az eredeti erdős, lápos, folyóvizekben gazdag természetszerű élőhelyeket. Az ezekhez kapcsolódó változatos élővilág, valamint az egyéb természeti (vízfolyások, holtágak) és kultúrtörténeti értékek (templomok és harangtornyok, vízimalom, parasztházak) megóvása is igen fontos feladat. Természeti értékei közül kiemelkednek a gyertyános-tölgyesek, a keményfaligeterdők, az égeres és nyíres láperdők, a fűzlápok és a tőzegmohás lápok. Emellett helyenként jelentős természeti értéket őriznek a másodlagosan kialakult rétek és legelők. Legfőbb természetvédelmi célkitűzés és feladat a víz-, mező- és erdőgazdálkodás érdekei, valamint az élőhelyek védelme közötti összhang megteremtése, illetve ott, ahol a gazdálkodás következtében az élőhelyek és természetvédelmi értékek sérültek, a gazdálkodás folyamatos visszaszorítása, és a természetes élővilág számára kedvező élőhelyek kialakítása. Ezek között kiemelt fontosságú a lápok megőrzése és helyreállítása (vízpótlása), az őshonos erdőtípusok kiterjesztése, a legelők és a kaszálók állapotának megőrzése, a szántóföldi gazdálkodás átalakítása. A terület neve: Természetvédelmi törzskönyvi száma: Nemzetközi kijelölések: A terület kiterjedése: Érintett megyék: Érintett települések: Tengerszint fölötti magasság: Az illetékes természetvédelmi hatóság A kijelölt természetvédelmi kezelő Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet 171/TK/82 Európai jelentőségű madárélőhely, RAMSARI terület, Natura 2000 terület. A jogszabály szerint: ,7 ha (142/2007. (XII.27.) KvVM rendelet. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Barabás, Beregdaróc, Beregsurány, Botpalád, Csaholc, Csaroda, Fehérgyarmat, Fülesd, Garbolc, Gelénes, Gulács, Hetefejércse, Kisar, Kishódos, Kispalád, Kisszekeres, Kölcse, Kömörő, Magosliget, Márokpapi, Mátyus, Nagyhódos, Nagyar, Nábrád, Olcsvaapáti, Panyola, Penyige, Sonkád, Tarpa, Tákos, Tiszakerecseny, Tiszakóród, Tisztaberek, Tivadar, Turistvándi, Turricse. 105 m (Tisza) 179 m (Tarpai hegy) Felső-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Nyíregyháza Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága A Cégénydányádi kastélypark Természetvédelmi Terület A korábban több mint 50 hektáros park napjainkra 16,2 hektárra zsugorodott. Országos védelmét 1959-ban nyerte el. A nagy szakértelemmel ápolt kert a második világháború után csaknem teljesen elpusztult. Tekintélyes nagyságú területet szakítottak ki ekkor belőle, ahová sportpályát és házakat építettek. Végül 1970-ben a Szamos árvize elől a környék állatait a már természetvédelem alatt álló kastélyparkba mentették. Ekkor szinte minden cserje és kisebb méretű fa kipusztult ben az OKTH Észak-alföldi Felügyelősége többéves rekonstrukciót kezdett, a fölösleges gyom-cserjéket és a beteg, kiszáradt fákat kivágták, gyepet telepítettek, gondozott tisztásokat alakítottak ki és sok kipusztult tűlevelű fát és díszcserjét pótoltak. Később az új kezelő, a Hortobágyi Nemzeti 84

85 Park Igazgatósága a munkát tovább folytatta. A park felújítása természetesen még nem fejeződött be, s jó néhány évig eltart, amíg az eredetit megközelítő állapotot sikerül elérni. A védett terület feladata, hogy őrizze meg a park természeti és épített értékeit, szolgálja a dendrológiai gyűjtemény természettudományi szempontból értékes növényanyagának megőrzését, fenntartását és fejlesztését. Emellett meg kell védeni a park területét a más célú igénybevételtől, biztosítani kell az élővilág természetközeli életfeltételeit valamint a szakmai és tudományos kutatásokhoz zavartalan feltételeket. Fontos, hogy a természetközeli környezet megőrzésével tegye lehetővé a szabadban történő felüdülést, valamint ismeret- és élményszerzést is. A terület neve: Természetvédelmi törzskönyvi száma: A terület kiterjedése: Érintett megye: Érintett település: A terület tengerszint fölötti magassága: Az illetékes természetvédelmi hatóság A kijelölt természetvédelmi kezelő Cégénydányádi Kastélypark Természetvédelmi Terület (856/1959. számú OTT határozat és 42/2007 (X. 18.) KvVM rendelet9 74/TT/60 12,9 ha, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Cégénydányád 114 m Felső-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Nyíregyháza Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága A Kaszonyi-hegy Természetvédelmi Terület A védett terület legfőbb feladata az Alföld legmagasabb pontjának a Beregi-sík egyik szigetvulkánjának, geológiai és geomorfológiai értékeinek és a hozzá kapcsolódó mozaikos élőhelyegyüttesek (ezüsthársas szurdokerdő habitusú, kocsánytalan-dárdáskaréjos tölgyes szurdokerdő; tatárjuharos tölgyes és sziklagyep-sztyepprét mozaikok) növény- és állatvilágának megőrzése. A védelem kiemelt célja a másodlagos szukcessziós folyamatok és az élőhely-degradációk visszaszorítása. A terület élőhelyi szempontból igen erősen mozaikos, és csekély kiterjedéséhez mérten fajgazdag. Az edényes flóra fajszáma meghaladja a 275-öt, a gerinces fauna fajszáma mintegy 130 faj. A gerinctelen állat-csoportokból jobban kutatottak a puhatestűek (27 faj), ill. bizonyos rovarrendek és -családok (egyenesszárnyúak: 26 faj, futóbogarak: 22 faj, lepkék: 278 faj). A védett ill. nemzetközi jelentőségű fajok (kárpáti és dacikus faunaelemek) száma ez utóbbi csoportokból jelentős, ami miatt a terület lepkefaunája unikális. A legfontosabb kezelési feladatok: az erdőterületek nagyrészt rezervátumszerű megőrzése; ahol szükséges, állomány-összetételének javítása; a nyílt gyepes (sziklagyepsztyepprét) területek fenntartása ill. kiterjedésük növelése, a becserjésedés aktív kezeléssel (szelektív cserjeirtás) akadályozása, a gyomosodás megszüntetése, szennyezések és hulladékok eltávolítása, szennyező források megszüntetése ill. (távlati célként) a kőbánya részbeni rekultivációja, részben geológiai bemutató területté átalakítása; bemutató és kilátóhelyek kialakítása. A védetté nyilvánítás célja a Beregi-síkból kiemelkedő szigetvulkán és a rajta kialakult fajokban gazdag állatvilágnak otthont adó, változatos növényvilág védelme és tájképi értékeinek megőrzése. Feladata: a terület unikális geológiai-geomorfológiai és tájképi értékeinek: a fiatal harmadidőszaki vulkáni kőzetekből (riolit, perlit, tufa) felépült szigethegynek a megőrzése; a sajátos, sokrétűen mozaikos élőhely-együtteseknek, mindenekelőtt az ezüsthársasdárdáskaréjos tölgyes szurdokerdőnek, a tatárjuharos tölgyesnek és a sziklagyepsztyepprét mozaikoknak természetközeli állapotban való fenntartása, jellemző fajösszetételük és fajgazdagságuk megőrzése; 85

86 a kiemelten értékes: védett és ritka fajok, az unikális értékű életföldrajzi színező elemek (kárpáti és dacikus fajok) megőrzése; a tudományos kutatás (geológia, geomorfológia, geobotanika, zoológia, populációbiológia), bemutatás és oktatás számára megfelelő körülmények biztosítása. A terület neve: Természetvédelmi törzskönyvi száma: Nemzetközi kijelölések: A terület kiterjedése: Érintett megye: Érintett település: A terület tengerszint fölötti magassága: Az illetékes természetvédelmi hatóság A kijelölt természetvédelmi kezelő Kaszonyi-hegy Természetvédelmi Terület 244/TT/91 Natura 2000 terület. A földkönyvi adatok szerint 156, 5868 ha, A jogszabály (15/1991. (XII.24.) KTM rendelet) szerint: 159,8 ha. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Barabás 109 m 219,2 m (Bárci-tető). Felső-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Nyíregyháza Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága Az ex. lege természeti területek A természet védelméről szóló évi LIII. törvény hatályba lépése óta ex lege azaz a törvény erejénél fogva védett természeti területnek minősül minden láp. A láp olyan földterület, amely tartósan vagy időszakosan víz hatásának kitett, illetőleg amelynek talaja időszakosan vízzel telített, és amelynek jelentős részén lápi életközösség, illetve lápi élő szervezetek találhatók, vagy talaját változó kifejlődésű tőzegtartalom, illetve tőzegképződési folyamatok jellemzik. E védett természeti területek országos jelentőségűek. A védettség tényéből adódó hatósági-szakhatósági feladatok ellátása az illetékes Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek, természetvédelmi kezelésük ellátása a nemzeti park igazgatóságok feladata. A Szatmár-Beregi Natúrpark térségében 9 darab ex. lege láp található, jelentős részük már korábban védetté nyilvánított területen. A Natura 2000-es területek Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozással vállalta, hogy az Unió jogrendjét a hazai szabályozásba megfelelő igazításokkal beépíti. Így történt ez a természetvédelmi jogszabályokkal is; a csatlakozás pillanatától Magyarországra is érvényes a két úniós direktíva, a Madárvédelmi- és az Élőhelyvédelmi Irányelv. Ezek értelmében hazánk köteles volt közösségi jelentőségű természetes élőhelyei, valamint állat- és növényfajai védelmében területeket kijelölni, amelyek így az EU ökológiai hálózatának, a Natura 2000 hálózatnak a részeivé váltak. A hálózat eszméjére nevéből is következtethetünk: értékes természeti területek, élőhelyek többé-kevésbé összefüggő láncolata, amelyek az eredeti európai élővilágot őrzik. 86

87 Különleges Madárvédelmi Területek - 1 db Szatmár-Bereg ( ha). 87

88 Különleges és kiemelt jelentőségű Természetmegőrzési Területek - 13 db Csaholc - Garbolc (4.041 ha), Eret-hegy (146 ha), Felső-Tisza ( ha), Gelénes - Beregdaróc (1.140 ha), Gőgő-Szenke (76 ha), Jánki-erdő (403 ha), Kaszonyi-hegy - Dédai-erdő (1.450 ha), Kömörő - Fülesd (1.958 ha), Lónya - Tiszaszalka (3.703 ha), Magosligeti-erdő és gyepek (566 ha), Rozsály - Csengersima (925 ha), Tarpa - Tákos (6.353 ha), Vámosatya - Csaroda (1.871 ha). 88

89 A Felső-Tisza Ramsari terület A Ramsari Egyezményt 1971-ben írták alá Iránban. Ezen egyezmény célja a magas, illetve kiemelkedően magas biodiverzitású, és világszerte visszaszorulóban lévő vizes élőhelyek globális megőrzéséhez szükséges nemzetközi összefogás megteremtése ben Magyarország is csatlakozott az egyezményhez. A 2003-ban létrehozott Felső-Tisza-vidék Ramsari Terület a Tisza mentén húzódik Tiszalök és Tiszabecs között. Magában foglalja a folyó 229 km hosszú a 745 fkm-től 516 fkm-ig terjedő szakaszát és a környező, zömmel hullámtéri területeket kiterjedése ,7 ha. A helyi jelentőségű védett természeti területek A Szatmár-Bereg területén jelenleg 5 helyi jelentőségű védett természeti érték található. Császló, som óta kora hozzávetőlegesen 400 esztendő. Fehérgyarmat, platánfa óta kora hozzávetőlegesen év. Milota, 1997 óta védett a Bányató és a Fehér nyárfás területe. Nagyar, kocsányos tölgy maradványa. Egykori Petőfi-fa, rodalmi emlékhely óta védett. Nagyszekeres, Gőgő-csatorna ben vált védetté, kiterjedése 5,9 hektárnyi. Tiszaszalka, a Csaronda-holtág medre.1997 óta területe 7,96 hektár. 89

90 A évi egyedi tájérték felmérés alapján elkészült az érintett térség településeinek helyi védelemre érdemes területeinek listája. Település Barabás Beregdaróc Beregsurány Botpalád Cégénydányád Csaholc Csaroda Császló Csegöld Csengersima Darnó Fehérgyarmat Fülesd Egyedi tájértékek A Sárvirág A Szunyogos-dűlői gyepek Fás-legelő a Puszta-rekesztől nyugatra Holtmeder a Szerencsés-dűlő északi részén Gyep-erdőfolt élőhelykomplex a Had-égertől északra Gyep a Dédai-csatornától keletre A Rivaly-dűlő és környéke A Gyep-szer-dűlő A Seregélyes-dűlő Vérfüves gyep A Báró-erdő Magassásos a Surányi-csatorna mellett A Szipa holtmedre Erdős-gyepes élőhely a Major-dűlő déli részén Gyep a Szipa- és a Mosztok-csatorna között A Mocsár-dűlő ecsetpázsitos gyepe A Mocsár-dűlő ecsetpázsitos gyepe A Cserköz gyepterülete Gyep a Cserköz és a Cinegéres déli részén Gyep az Irgó-dűlőn Pihenőtó a település belterületén Idős kislevelű hárs a református templom udvarán A Közép-patak-hát A Vályi-tag keleti része A Husztó-dűlő A Honcsokos-dűlő A Vályi-tag nyugati része Gyep a Csaroda külterületén A császlói halastavak Gyep és erdő a Jánki-erdőtől keletre A Nagy-lapos gyepe A Haraszt gyepe A csegöldi halastavak A Gorzás-erdő és a DK-re levő gyep A Galambos-erdő Kocsányos tölgy a Keresztsor-dűlőben A csengersimai halastavak A Géci-sűrű A Vágott-erdei-legelőtől délre fekvő gyepek A Kúti-tábla északi részének gyepterülete A Nagy-rét déli részének gyepei Nagygéc - a Garand-Felső-csatorna Gyepterület a Tuboj-on Az Izsák dűlője és a Jánki-erdő ÉNY-i csücske A Spitz-tag, az Úrbéres-legelő és a Károlyi-tag keleti része Erdőfolt a Duchnovszki-dűlőnél A Gőgő-Szenke A Szihágy-dűlő déli része A Kis-Mező gyepe A Csomota-csatorna és az észeki partján levő gyep Az Éger-oldal és a Nagy-Kálnok északi részének gyepei Vérfüves mocsárrét 90

91 Gacsály Garbolc Gelénes Gulács Gyügye Hermánszeg Hetefejércse Jánd Jánkmajtis Kisar Kishódos Kisnamény Kispalád Kisszekeres Kölcse Kömörő Lónya Magosliget Mánd A gacsályi halastavak A Forrás-hát gyepe Vizes élőhely a Tisztabereki-(Sár)-csatornától D-re és Ny-ra A Besenyő gyepe Tölgyfák a Kő-kertben A Nagy-szeg és az Öreg-Túr A garbolci Nagy-erdő A Sár-Éger-csatorna és a mellette fekvő gyepek (Liget-dűlő) Holtmeder a Vár-alja térségében Ligetes, gyeppel tagolt tölgyes a Vár-alja-dűlőben Ligetes erdőfolt a Had-éger térségében Gyepterület a jándi út mellett A gyertyános-tölgyes erdőfoltok Holtmeder a Tisza bal partján Dzsungelgyümölcsös a Kis Mező-szegben, a Tisza bal partján A Szamos Holt-medre A Hagymás-dűlő A hermánszegi Holt-Szamos (Szamosújlak-Szamossályi-Hermánszeg) Gyepterület a Téb-erdő mellett Gyep a Gulács-Jánd közötti közút mellett A Fogás-alja és a Pozsáros gyepei, hagyásfái Gyertyános-tölgyes a Nagy-réti főcsatorna mellett Gyep a Pallósor-dűlőn A jándi Nagy-legelő A Mándi-tag gyertyános-tölgyes erdőfoltja Gyepek a Nagy-tag északi részén Puhafaliget a Mándi-tagban Tavak a Kalodásban A Jánki-erdő és az Izsák-legelője A Gőgő-Szenke A kisari gyepek A Tisza-parti hullámtéri erdők A Túr-folyó hullámtere A Sár-Éger-csatorna és a melletti fekvő erdők Gyepterület a Közép-patak-háton Az Első-kaszáló és a Vitányos-dűlő nyugati része A Jánki-erdő északi része és a Tapolnok-főcsatorna Tölgyfasor a Nyároska déli részén Gyep a Cseke-dűlő keleti részén A Palád-patak Erdő- és gyepterület a Szelecs-alján Az Öreg-Túr és a Kölcsei-Túr valamint a Túr-erdő és a Zsíros-tag erdeje Nedves gyep a Resztika-dűlőben Gyepek a Nagy-rekesz, a Jakabovics-tag és a Kölcse-földek térségében Az Öreg-Túr Gyep a Páskom-dűlőn A Nemesek-erdeje (Túr balparti része) A kastélypark Az Eperjeskei-legelő és térsége A Lónyai-erdő és a Longi-legelő A Batár-patak Gyep a Ludas-dűlőn Vidra-patak 91

92 Márokpapi Mátyus Méhtelek Milota Nagyar Nagyhódos Nagyszekeres Nemesborzova Olcsvaapáti Panyola Penyige Rozsály Sonkád Szamosbecs Szamossályi Szamosújlak Szamostatárfalva Szatmárcseke Fáslegelő a Szipaháti-dűlőn Ecsetpázsitos kaszáló A régi homokbánya Erdőfolt a Luc-szegben Ligetes erdőfolt a Malató-dűlőben Fáslegelő a Szipaháti-dűlőben Fáslegelő a Malató-dűlőben Gyep a településtől keletre A Rózsás-dűlői Holt-Tisza Az Eszterep és a Sár-Éger A Sár-Éger-csatorna és a melletti fekvő gyepek (Liget-dűlő nyugati része) A Tisza hullámtere A Kóródi-legelő A Cser-hát- és a Jer-hát-dűlő gyepe A Luby kastély parkja A Sár-Éger-csatorna Gőgő-Szenke Lápszem a Karholya-háton, a nagyszekeresi út mellett A Nagy-rét és a Nagybirtokosok-tagja elnevezésű gyepek Idős kocsányos tölgy az Árpád u. sarkán Lápszem a Karholya-háton, a nagyszekeresi út mellett Holtmeder a Kallós-tagban Tölgycsoport Nemesborzova határában A Szamos folyó és jobb parti hullámtere A Szamos-Túr-Tisza ártér Az Öreg-túr és hullámtere A Túr-parti erdő és az Öreg-Túr közé ékelődő természetszerű gyep A Sovány-gerenda A Más-forduló északi része A Más-forduló déli része A Gacsályi-tag déli része A Láp-dűlő és a Nagy-Éger-csatorna A Maróti-tag és a Nagy-Hód dűlő része, a gacsályi közúttól délre fekvő gyepek Holtmeder a Hollós-dűlő nyugati részén Holtmeder a Hollós-dűlő nyugati részén, a gát hullámtéri tövében Az Öreg-Túr és a Nagy-Száraz-dűlő Gyep a Domáé-dűlőn Az Ökör-mező dombja A Szamos folyó és hullámtere A Garand-csatorna Az Öreg-Nyíl északi részén fekvő gyepek Az Öreg-Nyíltól északra fekvő gyepek A szamossályi Holt-Szamos (Szamosújlak-Szamossályi-Hermánszeg) Gyep a Forduló-dűlő nyugati részén Gyep a Forduló-dűlő északkeleti oldalán Idős kocsányos tölgy a Szamossályi elágazásnál Idős kocsányos tölgy a Jánkmajtis felé vezető út mentén A szamosújlaki Holt-Szamos (Szamosújlak-Szamossályi-Hermánszeg) A Szamos folyó és hullámtere A Kölcsey-erdő északi része és a Keleti oldalán fekvő gyep A Túr torkolati hullámtere A Nemesek-erdeje DNy-i része (Túr jobb part) A Halábori-szeg A Nagyari-Túrtól északra fekvő gyep 92

93 Tákos Tiszaadony Tiszabecs Tiszacsécse Tiszakerecseny Tiszakóród Tiszaszalka Tiszavid Tisztaberek Tivadar Túristvándi Túrricse Uszka Vámosatya Vámosoroszi Zajta Zsarolyán Gyep a Kis-tagban Magassásos bokorfüzes a Kis-tagban Vizes élőhely a Kis-tagban A Kis- és Nagy-Derenyő gyepe valamint a Holt-Csaronda A tiszaadonyi fás legelő a Koszta-tag térségében A Tisza és a Batár-patak hullámtere A Bajnok- és a Baka-tag gyepei A Cser-hát-dűlő gyepe A Bugyogó-dűlő gyepe A Jer-hát-dűlő gyepe A Palád-Csécsei-csatorna Gyep a település keleti határán (Bíró-homok) A Súlymos-dűlői gyep A Kóródi-legelő észeki része Páskom és a Tormás-föld nyugati része A Palád-Csécsei-csatorna A Lapos-had gyepe és a Holt-Csaronda A tiszaszalkai keményfaliget Gyepterület a Pap-tag és a Csiki-tag térségében Apát-szegi Tisza-holtág Fás legelő a Zajtai- és a Nagy-Éger-csatorna által határolt területen A Szilas-dűlő gyepterülete A Matiz-tanyától délre fekvő gyepek Idős tölgyek a Szőlőskertben Idős puhafaliget a Tisza bal partján A tivadari halastó (Holt-Tisza) Az Öreg-Túr és környezete a település belterületén Sár-hát A Batár-patak A Nagy-mező gyepe és a délről kapcsolódó erdőfolt A Cser-hát gyepterülete A Büdi várrom és környéke Ligetes tölgyes és gyepes élőhelykomplex a Kozák-szállás és Csorda-járás térségében A Közös-erdő és a Cs aroda melletti gyep A Darab-legelő A Szalavény keleti része A Táborhely-dűlő és a Nagy-Kálnok A Honcsos-dűlő és a Kristóf-csatorna A Tapolnok-főcsatorna és a Garzsás-dűlő A Vályi-tag nyugati része A Hat-fa-dűlő gyepterülete Gyepmaradvány a Peres-dűlő déli részén Mocsár a Tiba-háton Gyepterület a Bakó-dűlő déli részén Gőgő-Szenke A Cikkely, és a Bolyos-dűlő déli része 93

94 A szentély holtágak A holtmedrek jelenlegi állapota igen különböző sokféle igénybevételnek kitettek. Természetvédelmi szempontból legfontosabbak az ún. szentély típusú holtmedrek. A 21 db szentély minősítést kapott Tisza-menti holtmedrek több, majd harmada a Felső-Tiszavidéken található, közülük 2 a tájvédelmi körzet része: 1. Nagy-szegi morotva (Gulács), 2. Boroszló-kerti Holt-Tisza (Gulács, Panyola), 3. Foltos-kerti Holt-Tisza (Jánd, Olcsvaapáti), 4. Mese-szegi Holt-Tisza (Tiszakerecseny), 5. Rózsás-dűlői Holt-Tisza (Benk, Mátyus). 94

95 A SZATMÁR-BEREGI NATÚRPARK TERMÉSZETI ÉRTÉKEI A földtörténeti múlt A Beregi- és Szatmári-síkság geológiai, felszínmorfológiai és őskörnyezettani jellemzése A Beregi-sík Magyarország legészakkeletibb, mintegy 500 km 2 kiterjedésű tájegysége, amelynek kialakulása nem érthető meg a Kárpátok és az Alföld fejlődéstörténetének ismerete nélkül. A vizsgált terület rendkívül bonyolult földtani felépítésű, két jól elkülöníthető negyedidőszaki süllyedékterület (Latorca- medence, Szatmári-síkság) és a Kárpátok hegylábi régiójának határán helyezkedik el. A területnek külön geológiai érdekessége és értéke, hogy olyan romvulkánok (tarpai Nagy-hegy, barabási Kaszonyi-hegy) találhatók a területén, amelyeknek kialakulása kapcsolódik a belső-kárpáti vulkáni övezethez, a neogén vulkáni működéshez. A belső kárpáti vulkáni területek, köztük a harmadidőszak végén és a negyedidőszakban lejátszódott süllyedések következtében eltemetett, több száz, helyenként több ezer méter vastagságban kifejlődött Nyírségi Vulkáni Formáció kialakulása a harmadidőszak miocén emeletében kezdődött el. A vulkáni működések fő szakasza a 16,4-5,5 millió évek között kialakult felsőmiocén földtani ciklushoz köthető. A pannon emeletbe is áthúzódó vulkáni tevékenység legfiatalabb, ún. zárótagjához tartozik a tarpai Nagy-hegy piroxéndacit kőzete, amelynek kora a - K/Ar mérések alapján millió év. A tarpai Nagy-hegy posztvulkáni, hidrotermális erek mentén bontott kőzetrészében egy ásványtani ritkaságot, a Si6018 szilikátgyűrűkkel jellemezhető cikloszilikátot, az osumilit-et mutatak. Ennek az ásványnak ez az egyetlen ismert hazai lelőhelye. A tarpai Nagy-hegy kőzetének kifejlődése, kora, genetikája hasonló a tokaji Kopasz-hegy piroxéndacit vulkáni kőzetéhez, de a két terület vulkanomorfológiai viszonyai igen eltérőek, a tarpai hegy erőteljesebben erodálódott jellege miatt. A barabási Kaszonyihegy folyásos szerkezetű riolit kőzetének a kora ennél idősebb, millió évre tehető. Ezek a vulkáni kőzetek alkotják az Alföldön a legidősebb felszíni geológiai képződményeket és maguk a tanúhegy jellegű, mintegy m/km 2 reliefenergiájú vulkáni formák úgy foghatók fel, mint az elsüllyedt, több ezer km 2 -es kiterjedésű, a Vihorlát-Gutin hegységek közötti vulkáni vonulatokkal, a Tokaji-hegységgel összefüggő nyírségi vulkáni területnek a felszínen maradt részei. A tarpai Nagy-hegy kőzetét egy kétszintes kőbánya tárja fel. Az alsó bányába bevezető út mentén, illetve a bányaudvar bejáratánál jól megfigyelhetők a fiatalabb (posztgenetikus), negyedidőszaki lejtőüledékekkel, löszös képződményekkel és a szingenetikus (egykorú) legömbölyített peremű, abbráziós tömbökkel fedett, pannon abbráziós sziklateraszok, amelyek a Pannon-beltó hullámverési övezetében alakultak ki. Az abbráziós teraszok azt bizonyítják, hogy a tanúhegy már a pannon emeletben szigetszerűen kiemelkedő terület volt és kifejlődésük, tengerszint feletti magasságuk alapján feltételezzük, hogy a negyedidőszaki kéregmozgások a területet csak kisebb mértékben érintették. Ez utóbbi megállapítást támasztja alá, hogy a negyedidőszaki üledékek vastagsága a legkisebb a vizsgált területen belül. Ennek oka, hogy a Pannon-tó feltöltődését követően igen jelentős tektonikus mozgások indultak meg az Alföldön, de az általános süllyedés mellett kialakultak olyan területek is, ahol a tektonikai blokkok süllyedése intenzívebb volt a többi területhez képest. Ezek a leggyorsabban mozgó területek voltak az Alföld fióksüllyedékei vagy más néven részmedencéi. Ezek közé tartozott a Nyírség területe is, így ez a részmedence, a fúrások üledékföldtani és nehézásványtani vizsgálata alapján, magához vonzotta az Északkeleti- Kárpátokból kiinduló folyókat, amelyeknek a lefutása a jelenlegi folyóvízi hálózathoz képest alapvetően különbözött, hiszen ÉÉK/DDNY-i volt. A Bodrogköz, Nyírség, Ecsedi-láp, Szamoshát területét magába foglaló mintegy km 2 nagyságú negyedidőszaki depresszióban jelentős mennyiségű, helyenkét több száz méter vastag folyóvízi üledékrétegek (Tisztabereki Homok-Kavics Formáció) halmozódtak fel. Ez a durva szemcseösszetételű, 95

96 kavicsos-homokos folyóvízi üledék lerakódása, a nedves hordalékkúp kiépülése, egészen a negyedidőszak utolsó periódusáig, a würm glaciális kifejlődéséig, mintegy évig fennmaradt. Ekkor az Alföld északkeleti részének geológiai fejlődéstörténetében egy jelentős változás alakult ki, hiszen a Nyírség területén a süllyedés leállt, sőt a vízválasztó tengely mentén, a Hoportyó környékén, kiemelkedés is megindult. Ugyanakkor a hordalékkúp peremén alakultak ki egészen fiatal (kb év körüli), a nyírségi depressziónál kisebb területű süllyedékek (Bodrogköz, Latorca-medence, Szatmárisík). Ezeknek a peremi mélyedéseknek a hatására az Alföldnek a korábbi, az Érmelléken keresztülhúzódó hidrográfiai tengelye, az Ős-Tisza folyó áthelyeződött és felvette a mai futási irányát. Ennek következtében az ÉK-Kárpátokból eredő folyók a Szatmári- és a Beregi-sík területén keresztülfolyó Tisza bal parti mellékfolyóivá alakultak át. Ettől a geológiai, hidrogeológiai és geomorfológiai fordulattól kezdve beszélhetünk a Beregi-sík jelenlegi képének kialakulásáról. A negyedidőszaki üledékvastagságot bemutató térkép alapján a Tisza és mellékfolyói több, kisebb mértékű irányváltoztatás során vették fel mai futási irányukat. A folyóvízi tevékenység áthelyeződése mellett a folyók oldalazó eróziója és üledékfelhalmozódása alakította ki a tájnak a legalapvetőbb vonásait a mélyebb fekvésű területeken, de a folyóvízi tevékenység által nem érintett területeken (tarpai Nagy-hegy és a barabási Kaszonyi-hegy) ugyanebben az időben eolikus üledékfelhalmozódás (poranyag felhalmozódás és löszdiagenezis) és lejtőüledékek kialakulása zajlott. A Beregi-síknak a fejlődése ettől kezdődően a Latorca-medencében, a Bodrogközben és a Szatmári-síkon kialakult depressziókban kifejlődött mozgásoktól függött, hiszen a Tiszának és mellékfolyóinak mozgása követte ezeket a tektonikus süllyedéseket. Mind a mai napig fennmaradt a területnek ez a kétarcú fejlődése, hiszen a mélyebb fekvésű, a Szatmári-síkkal és a Latorca-medencével határos területeken folyóvízi-ártéri területek alakultak ki, míg a tanúhegyek környékén terresztrikus üledékek halmozódtak fel. A két területnek a geológiai fejlődéstörténete, kőzetrendszere, a talaj- és vegetációfejlődési adottságai egyaránt eltérnek egymástól, ezért érdemes a tarpai Nagy-hegyet fedő löszös üledékeinek és csarodai Nyíres-tó mederüledékének paleoökológiai feldolgozásán keresztül megismerni azokat a negyedidőszak végi őskörnyezetben megtalálható fejlődéstörténeti különbségeket és párhuzamokat, amelyek ezen a két mintaterületen kialakultak. A Szatmári-síkság negyedidőszaki fejlődéstörténete A terület a negyedidőszak során a mintegy km 2 kiterjedésű nyírségi tektonikus fióksüllyedék része volt, ahol jelentős mennyiségű, nagy vastagságú kárpáti lehordású, kavicsos homokösszlet halmozódott fel. Önálló tájfejlődéséről a vizsgált régiónak csak attól a ponttól beszélhetünk, amikor a nyírségi tektonikus részmedencén belül differenciált mozgások indultak meg: a Nyírség központi területei kiemelkedtek, míg a peremi részeken, köztük a Szatmári-sík területén, intenzív tektonikus süllyedés indult meg. Az intenzívebb süllyedés hatására az Alföld hidrográfiai tengelye, az ún. Ős-Tisza lefutása áthelyeződött és az Érmellékről a Szatmári-sík-Tiszahát-Bodrogköz vonalra tevődött át. A táj természetes határait az erdélyi Bükk-hegység, a kárpátaljai Rozsály és Avas és a nyírségi homokterület alkotja. A km 2 kiterjedésű területnek mintegy km 2 -es része található a mai Magyarország területén. Az ilyen sűrű folyóhálózatú területnek az egyik legfontosabb geoevoluciós tényezője, hogy a folyók nagy eséssel érkeznek az aránylag mélyen fekvő alföldi területre és a kárpáti peremterületeken jelentkező tengerszint feletti magasságokat elhagyva a Szatmári-sík területén kialakult 110 m tengerszint feletti magasságon igen jelentős mennyiségű hordalékot halmoznak fel. Ennek a következménye az, hogy sok a medrét rendkívül intenzíven építő folyó, folyóhátak között kialakult mocsaras terület és igen sok az árvíz. A hegylábi előmélyedések vízrajza mindig igen kaotikus, de a Szatmári-sík vízrajza az Alföldünkön a legkiismerhetetlenebb, bár az adott helyen a Szamos folyó jelentősebb hordalékszállító képessége miatt a Tisza ÉK-irányban történő elmozdulásának, kiszorulásának alapvető trendje egyértelműen felismerhető. Ugyancsak 96

97 egyértelműen látszik, hogy a folyók mozgása követi a süllyedékterületen ma is fellépő differenciált mozgásokat, így különböző korú felszínekkel találkozunk a Szatmárnémetitől keletre elhelyezkedő Szamoskaputól a Szamos torkolatig. A területen található legjelentősebb hidrogeológiai értéket az Ecsedi-láp alkotja (alkotta), amelynek maximális kiterjedése km 2 volt a múlt század kezdetén. Bár a maximális kiterjedését a terület a törökkori védelmi építkezések, víz-visszaduzzasztások hatására érte el a láp, de a nagy vastagságú tőzegrészeken végzett fúrások alapján már a pleisztocén végén, a holocén kezdetén a nyírségi homoksziget és a folyóhátak között igen rossz lefolyású, pangóvízű mélyedés alakult ki, ahol a sás és nádtőzegképződés lehetőségei már az intenzívebb emberi hatást megelőzően is adottak voltak. A romániai és a magyarországi oldalon készített pollenszelvények alapján az egyik legerdősültebb területünk volt a Szatmári-sík a Beregi-sík mellett, ahol a helyenként kárpáti elemekkel tarkított, de döntően közép-európai elterjedésű fajokból álló szubkárpáti ("Precarpaticum") területekre jellemző erdők és a ún. "transsylvaniai ösvényen" felhúzódott szubmediterrán-pontikus hatásokat is tükröző erdőtípusok találkoztak. Ezeknek az erdőtípusoknak a fejlődéséről - a korábbi pollenanalitikai szelvényeknél alkalmazott, ma már elavultnak tekinthető fúrás, feltárás és értékeléstechnika miatt - csak annyit tudunk, hogy zárt erdők léteztek a területen már a pleisztocén végén, és - csakúgy, mint Bátorligeten vagy Csarodán - a globális klímaváltozás hatására zárt vegyeslombozatú tajgaerdő és zárt, helyenként tajgaelemeket tartalmazó lomboserdő változása, váltása alakult ki a területen a pleisztocén/holocén határán. A pleisztocénban a terület stabil vízellátása, kedvező mikroklimatikus adottságokat kialakító változatos mikrodomborzat tette lehetővé a lombos és tűlevelű erdőrefugiumok kialakulását. A melegebb, déli lejtésű, kiemelkedő partfalú folyóhátak és a hidegebb mélyedésekben található mocsarak közötti hőmérsékleti különbség a jelentős kiterjedésű és stabil vízterek következtében nem járt együtt páratartalomban megnyilvánuló különbözőséggel. Igen fontos és kiemelkedő jelentőségű a táj fejlődésének megértésében, hogy a legidősebb, balkáni eredetű, kárpát-medencei neolit civilizáció legészakibb lelőhelyei (csak úgy mint a pontikus gyökerű növényzetnek) a területen találhatók (Méhtelek-Nádasd: BP év). Igen fontos adat, hogy a korai neolit civilizáció és a kései mezolit kultúrkör (Csomaköz-Ciumesti) között a területen körvonalazható egy igen intenzív kapcsolat, amelynek következménye a közép-európai mezolit-kultúrák égei-balkáni neolit hatásra történő technikai és életmódbeli fejlődése és átalakulása az időszámításunk előtti VI. és V. évezredben. A Beregi- és a Szatmári-sík talajviszonyai A Bereg m vastag, folyóvízi kavicsot is tartalmazó pleisztocén üledékére 5-15 m-es, főként agyagból és iszapból álló holocén rétegek települtek. A felszín nagyrészét fiatal öntésagyagok és öntésiszapok borítják. Emellett a löszös iszapnak (K-en) és a barnaföldnek (D-en) van jelentősége. A sok finom iszapot és agyagot a folyók áradásaik alkalmával rakták le. A Tisza fokozatosan tolódott DNy-ra, s mai helyét az újholocénban foglalta el. Az országhatár és a Tisza között elhelyezkedő, 106 és 179 m közötti tszf-i magasságú, a K-i részen ármentes, egyébként ártéri szintű, az ármentesítések előtt elöntött tökéletes síkság. Két kiemelkedése a Tarpai-hegy és a Kaszonyi-hegy. Ezek körzetét leszámítva a vertikális felszabdaltság kicsi (átlagos relatív relief 1,5 m/km 2 ). A horizontálisan jól szabdalt felszín enyhén Ny-ÉNy-nak lejt. A monoton felszínen az elhagyott medrek, morotvák labirintusa figyelhető meg. Nagyrészüket a Tisza hagyta hátra. A síkságból néhány helyen kisebb (pleisztocén) futóhomok-sziget emelkedik ki. A talajtakaró 96%-ban öntésanyagokon képződött hidromorf talaj. A kovárványos barna erdőtalajok kis területre (4%) terjednek ki, a Nyírséggel határos homokterületeken. A gyengén savanyú kémhatású nyírségi homokokon kialakult kovárványos barna erdőtalajok 1-2 % közötti szervesanyag-tartalmúak. Vízgazdálkodásukban a kovárványcsíkok jelenlétéből adódó mérsékeltebb vízvezetés javítja a homok szélsőséges vízgazdálkodását. Termékenysége ennek ellenére is csupán a VIII. talajminőségi kategória. 97

98 A legnagyobb területeken (49%) borító réti talajok agyag-mechanikai összetételűek, erősen savanyúak, nagy (>4%) szervesanyag-tartalmúak és VI. termékenységi besorolásúak. A 10%-nyi kiterjedésű öntés réti talajok mechanikai összetétele agyagos vályog. Vízgazdálkodásuk kedvező, gyengén vagy erősen savanyú kémhatásúak, szervesanyagtartalmuk 1-2 %-nyi, termékenységi besorolásuk a VII. talajminőségi kategória. Általában erősen savanyú kémhatású vályog vagy agyagos vályog fizikai féleségű (<1% szervesanyag tartalmú) nyers öntéstalajok területi részaránya jelentős (37%). Termékenységük azonban a kis tápanyagtőke miatt igen gyenge (IX.). A szatmári kistájat 1-12 m vastag holocén folyóvízi képződmények fedik. A Szamos és az országhatár közötti területen a barnaföldek az uralkodóak, ezeket kisebb öntésiszap- és homokfoltok szakítják meg. Legidősebbek a K-i rész homokos-kavicsos óholocén képződményei (Rozsály). Fiatalabbak a mélyebb felszínek öntésagyagjai, öntésiszapjai (Fehérgyarmat). Litológiailag legváltozatosabb a Szamos és a Nyírség közötti terület, itt öntéshomok, öntésiszap, öntésagyag, réti agyag, kotu és löszös homok egyaránt előfordul. A kistáj 108 és 120 m közötti tszf-i magasságú, DK felől ÉNy-nak lejtő tökéletes síkság. Orográfiai domborzattípusát tekintve a felszín közel fele kis relatív reliefű (az átlagérték 1m/km 2 alatti) ártéri szintű síkság, amelyet különböző mértékben feltöltött elhagyott folyómedrek sűrű hálózata borít. Ezek leginkább a Szamos irányváltozásait rögzítik. A területen három, DK-ről ÉNy-nak tartó lapos, átlag 1-3 m magas, ármentes hátat lehet megfigyelni, amelyek a Szamos különböző lefutási irányaihoz (pl. a Nagy-Égeréhez) tartozó folyóhátak. A lapos hátak közt rossz lefolyású, elgátolt, vizenyős rétek alakultak ki. A talajtakaró teljes egészében öntésanyagokon kialakult, talajvízhatás alatt álló réti és lápi talajokból áll. A legnagyobb területi kiterjedésben (48%) vályogtól agyagig változó mechanikai összetételű, gyengén vagy erősen savanyú kémhatású, általában 1%-nál kisebb szervesanyag-tartalmú, a VIII. vagy a IX, gyenge termékenységű öntéstalajok fordulnak elő. Az általában agyag fizikai féleségű, savanyú kémhatású, 3-4% szervesanyag-tartalmú réti talajok a kistáj talajainak 14%-át képviselik. Termékenységi besorolásuk a VI. talajminőségi kategória. Vízgazdálkodásukra, nehéz mechanikai összetételükből adódóan, a nagy vízraktározó és a kis vízvezető képesség a jellemző. A 12% területi kiterjedésű öntés réti talajok fizikai félesége a réti talajokénál könnyebb, vályog vagy agyagos vályog. Vízgazdálkodásuk emiatt a réti talajokénál kedvezőbb, szervesanyag-tartalmuk azonban kisebb, 1-2 % közötti. Kémhatásuk savanyú, termékenységi besorolásuk a réti talajokéval megegyezően a VI.. A kistáj K-i határa mentén egy meglehetősen ritka talajtípus, a mocsári erdők talaja borít nagy kiterjedésű, a táj 13%-át kitevő, összefüggő területet. E talajok mechanikai összetétele agyag, vízgazdálkodásuk az állandó víztelítettség következtében kedvezőtlen. Kémhatásuk erősen savanyú, szervesanyag-tartalmuk 2-3% közötti. Termékenységük a kedvezőtlen víz- és hőgazdálkodás következtében gyenge (IX.). A szintén nehéz mechanikai összetételű (agyag), erősen savanyú kémhatású, tőzeges lápos réti talajok 7%-nyi területet borítanak. Termékenységi besorolásuk a VII. A lápos réti talajokét meghaladó szervesanyag-felhalmozódású síkláp, lecsapolt és telkesített síkláp talajok a terület 4, ill. 2%-án fordulnak elő. Termékenységi besorolásuk a VIII. és a IX. 98

99 Az éghajlati adottságok A Beregi-sík A mérsékelten meleg és mérsékelten hűvös éghajlati öv határán fekvő táj. A csapadékellátottsága alapján mérsékelten száraz, de már közel mérsékelten nedveshez. A napfényellátottság évi óra körüli. Nyáron óra, télen óra napsütés várható. A hőmérséklet évi és nyári félévi átlaga 9,4-9,5 C ill. 16,5-16,6 C. A 10 C középhőmérsékletet meghaladó napok száma 186, a tavaszi határnapja április 12-13, az őszi október 15. Április 20. és október 15. között (178 nap) nem kell fagypont alatti hőmérséklet előfordulásától tartani. Az abszolút hőmérsékleti maximumok sokévi átlaga 33,6 C, a minimumoké 18,0 és 18,5 C közötti. A csapadék évi összege mm (É-on több), a tenyészidőszaké mm. A 24 órás csapadékmaximum 122 mm (Csaroda). Évente 48 a hótakarós napok átlagos száma, az átlagos maximális hóvastagság 20 cm. Az ariditási index értéke 1,07-1,12. Uralkodó szélirány az É-i, második és harmadik helyen a DK-i ill. DNy-i áll. Az átlagos szélsebesség 3 m/s alatti. Szatmári-sík A mérsékelten meleg és mérsékelten hűvös éghajlati öv határán fekvő táj. A Ny-i és középső részein mérsékelten száraz, ÉK-en már a mérsékelten nedves típus határán van. A csapadék-ellátottságot tekintve mérsékelten száraz, de már közel a mérsékelten nedveshez. A napfényellátottság évi óra körüli. Nyáron óra, télen óra napsütés valószínű. A hőmérséklet évi és nyári félévi átlaga 9,6-9,7 C ill. 16,5-16,8 C. A 10 C középhőmérsékletet meghaladó napok száma , a tavaszi határnapja április 12-13, az őszi október A fagyoktól mentes időtartam K-en nap (április és október között), máshol nap (április és október között). Az abszolút hőmérsékleti maximumok sokévi átlaga K-en 33,8 C, Ny-on 34,2 C. A téli abszolút minimumok átlaga 18,0 és 18,5 C közötti, DNy-on 17,5 C. A csapadék évi összege mm, a táj középső részén mm, ÉK-en a 700 mm-t is eléri, sőt kevéssel meg is haladja (Tiszabecs). A tenyészidőszakban Ny-on mm, a középső vidékeken mm, ÉK-en 400 mm körüli. A 24 órás csapadékmaximum 111 mm (Tyukod). Évente 50 a hótakarós napok átlagos száma, az átlagos maximális hóvastagság cm, de Tiszabecsnél 26 cm. Az ariditási index értéke Ny-on 1,10-1,15, a táj középső részén 1,05-1,08, ÉK-en 1,00 körüli. Uralkodó szélirány az É-i, második és harmadik helyen a D-i áll, ősszel a DK-i. Az átlagos szélsebesség 2,5-3 m/s. 99

100 A vízrajzi helyzet A Felső-Tisza-vidéket eredetileg az Északkeleti-Kárpátok és Erdély felől lefutó folyók alakították ki a jégkorszakok idején. Ezen a tájon tehát a folyóvizek munkája volt a döntő felszínalakító tényező és a talajképződési folyamatok fő meghatározója. A folyók az elmúlt tízezer évben gyakran változatták folyásirányukat, így a területet nagyszámú holtág és feltöltött folyómeder tarkítja. A folyómeder és a környező ártéri síkságok természetes fejlődését megszakította a Tisza-szabályozás. Az 1846-ban Tiszadobnál megkezdődött munkálatok véglegesen megváltoztatták a folyóvölgy hidrológiai és ökológiai sajátosságait. A szabályozás során az átvágások voltak a legfontosabbak, mivel a cél az esés megnövelése és az árvizek levonulásának meggyorsítása volt. Az évezredek alatt kialakult hidrodinamikai egyensúly megbontásának következtében megnövekedett a folyóvíz energiája, s ez a medrek mélyüléséhez és a kisvízszint lényeges süllyedéséhez vezetett. A nagyszámú átvágás másik következménye, hogy a mederváltozások üteme meggyorsult, ami a partok megkötését tette még inkább sürgőssé. A folyó hossza drasztikusan csökkent, mederesése megnövekedett (3,7 cm/km-ről 6,0 cm/km-re), s gyorsult a vízfolyás sebessége is. Mindeközben az árhullámok tetőző értékei emelkedtek, a kisvizek szintje süllyedt, időtartama pedig hosszabbodott. A munkálatok következtében a Tisza vízjárása szélsőségesebb lett, a folyómeder a mederszabályozás következtében jelentékenyen (mintegy 2 m-t) mélyült. A medrekben készített átvágások az árvízi szabályozásnak csak egy részét jelentették, párhuzamosan épültek az árvízvédelmi töltések. A töltések egyfelől megakadályozták az árvizek kiöntését, másfelől azonban gátolták a mentesített területek időszakos vizeinek lefolyását. Ezért az ármentesítést követően biztosítani kellett a mély fekvésű területeken összegyűlő belvizek levezetését. Vízrajzi helyzet a folyószabályozások előtt 100

101 Az árvízvédelmi töltések építése következtében a víz által járt terület kiterjedése a Tisza mentén km 2 -ről km 2 -re csökkent. A folyó egykor egységes ártere hullámtérre és ármentesített területre tagolódott. A korábbi ártéri területek vízellátottsága gyökeresen megváltozott. A vizes élőhelyek száma és kiterjedése megfogyatkozott, a vízutánpótlási lehetőségek korlátozódásával a vízterek vízforgalma labilisabbá vált. A mentett oldali részeken erőteljes szárazodás indult meg, a hullámtereken számottevő a feltöltődés. A Szatmár-Beregi régió az ország észak-keleti részén helyezkedik el. Keleten a Túr és a magyar-ukrán országhatár, északon, délen, nyugaton a Tisza, délkeleten és délen a magyarromán országhatár, nyugaton a Szamos folyó határolja. Térségében több folyó is található, ilyenek a Tisza, a Szamos, a Kraszna és a Túr, emellett említést érdemelnek a mellékvízfolyások is. A Szatmári- és a Beregi-sík vízgazdálkodási szempontból két különálló és egymástól független részből tevődik össze. A Tisza A Tisza hidrológiai sajátosságait a folyószabályozások megváltoztatták. Hossza a szabályozás előtt 1419 km volt (magyarországi szakasza 955 km). A szabályozással 962 kmre (hazánkat érintő szakaszán 596 km-re), vagyis az eredeti hosszának 63 %-ára rövidítették. A vízgyűjtő legnagyobb részének felszíne vízzáró vagy félig vízzáró. A vízgyűjtő földtani domborzati adottságaiból következik, hogy árhullámai jelentékenyek, víztartalékai viszont gyorsan kimerülnek, vagyis a Tisza vízjárása szélsőséges. A folyó vízszintingadozása a Szamos torkolat alatt 8 m körüli, de ettől feljebbi szakaszán a 11 métert is meghaladja. A folyó Vásárosnaménynál árvízkor 85 ször annyi vizet szállít, mint kisvízkor. A Tiszának három árvize van: kora tavaszi, kora nyári és késő őszi. A Tisza mellékfolyóinak tavaszi árhullámai rendszerint találkoznak, de szerencsére a tetőzés nem egy időre esik, így egymást nem erősítik. A Szamos Vásárosnamény felett a Tiszába torkolló Szamosnak mindössze 50 km hosszú szakasza esik hazánk területére. Az Erdélyi-medence északi feléből gyűjti össze a vizeit. Vízállásának alakulása a Tisza befolyása alatt áll, amely nagy árvizek idején a Szamost az országhatárig visszaduzzasztja. Tavaszi és nyári árvize van. A Túr, a Kraszna és a Batár A Túr és a Kraszna vízmennyisége közel azonos. A Túr folyó km 2 -nyi terület vízét gyűjti össze. 95 km-nyi hosszából 28 km jut hazánk területére, amely a Tisza árvízének visszaduzzasztó hatása alatt áll. A Túr, a szabályozások előtt főmedrével Nagyarnál, míg korábban Olcsvaapátinál, a mai (ásott) medre az ukrajnai Haláborral szemben éri el a Tiszát. Ma a Túr-főcsatorna néven ár- és belvízelvezetésre szolgál. A Kraszna eredetileg a Szamos bal oldali mellékfolyója volt, amit Olcsvánál ért el. Az 1890-es években ár- és belvízvédelmi okokból a Kraszna torkolatát áthelyezték és azóta a Szamos torkolata alatt ömlik a Tiszába. Ugyanakkor az Ecsedi-láp területének ármentesítése céljából a Krasznának Gilnócstól kezdve 66,5 km hosszú új medret ástak, amely a lápot nyugatról a Nyírség pereme alatt megkerüli, s Vásárosnamény határában a Szamos torkolata alatt ömlik a Tiszába. Tisza-V.namény Szamos-Csenger Kraszna-Ágerdő Túr-Garbolc LKV cm cm - 26 cm cm LNV. 943 cm 902 cm 651 cm 646 cm Kis Q 88 m 3 26 m 3 1,44 m 3 1,18 m 3 Nagy Q 3690 m m m m 3 Köz Q 442 m m 3 14,9 m 3 13,2 m 3 101

102 A Batár a Tisza bal parti mellékvize (patakja), több kilométer hosszon Magyarország határvíze. Ezek a folyók csapadékos időjárás esetén rövid időn belül nagy vízszint-ingadozásra képesek. A vízgyűjtő-terület túlnyomó része Ukrajnában és Romániában terül el. A Szamosnak és a Tiszának ezen a területen igen nagy az esése. A Bereg belvízrendszere A belvízrendszert délen és nyugaton a Tisza, északon és keleten a magyar-ukrán országhatár határolja. A belvízrendszer vízgyűjtő területe 378 km 2. Az ukrán vízgyűjtőterület nagysága 201 km 2. A belvízrendszer 5 öblözetből áll: Szipa-főcsatorna: 150 km 2, Csaronda-főcsatorna: 204,7 km 2, Egercse (72 sz.) csatorna: 4,3 km 2, Barabási (38.sz.) csatorna: 9 km 2, Kaszony-Bótrágyi csatorna: 10 km 2. A Szatmár belvízrendszere A belvízrendszert északon a Tisza, K-en a Túr, DK-en és délen a magyar-román országhatár, nyugaton a Szamos folyó határolja. Területe 750 km 2, melyből 540 km 2 magyar területre esik. A terület jellege sík, kis terep- és vízszintesésekkel, helyenként holtmedrekkel. A belvízrendszert az évi árvizet követően épült Szamos-Turközi zárógát a határ közelében kettévágja. A keresztező csatornákra zsilipeket építettek. A zárógáton túli területről a belvizek levezetése ezeken a zsilipeken keresztül történik. A területről csak gravitációs vízkivezetés lehetséges. Különösen magas befogadói (Tisza, Szamos) vízállásoknál nagy jelentősége van az egyes öblözetek közötti vízkormányzásnak, vízvisszatartásnak. A terület átlagos csatornasűrűsége: 2,92 km/km 2, ami a fajlagos vízhozammal (85 l/s/km 2 ) együtt igen magas érték. A Tisza-Túr Szamosközi belvízrendszer 5 öblözetből áll: Túr-belvíz-főcsatorna alsó 209 km 2, Túr-belvíz-főcsatorna felső 225 km 2, Szamossályi árapasztó 72,2 km 2, Sáréger 19 km 2, I.sz. övcsatorna 14,8 km 2. A Szatmár-Bereg hévizei (VITUKI ) A vízadó szint Vízhozam Hőfok Kémiai jelleg mélysége m kora l/p C Fehérgyarmat 1005 felső- 350 nátriumkloridos pannon 44 hidrogénkarbonátos Mátészalka 1009 alsópannon szulfátos hidrogénkarbonátos 102

103 A növényvilág A növénytársulások Miután a természetvédelem egyik legnehezebb feladata, hogy a természetközeli viszonyokat úgy őrizze meg, hogy közben bizonyos természetes szukcessziós folyamatokat fékez ( konzervál ), másokat pedig irányít, siettet ( rekonstruál ), célszerű először azokat a szukcesszió-folyamatokat áttekinteni, amelyek a Beregi- és Szatmári-síkon az élőhelyek és növénytársulásaik szempontjából relevánsak. A Szatmári és a Beregi-sík területén előforduló növénytársulások ismertetését prof. Dr. Varga Zoltán anyaga alapján állítottuk össze. Vízhatású talajok frissvizes mineralogén szukcesszió-sorozatai Ezek a szukcessziósorozatok főleg a fiatal kialakulású vízmelléki területekre jellemzőek. A vízmenti fínom iszapon törpeszittyós (Nanocyperion) társulások alakulnak ki. Ezek a társulások a nagyobb folyóholtágak fínom-iszapos partjain is megvannak. Az élőhely száradásával vízmelléki gyomtársulások (Echinochloo-Polygonetum, Convolvulion sepium) alakulnak ki, amelyet bokorfüzes (Salicetum triandrae) majd puhafa-ligeterdő (Salicetum albae-fragilis) válthat fel. Ennek a szukcesszió-sorozatnak is a keményfás ligeterdő (l. alább) a klimaxa. Pangóvizes talajok organogén szukcesszió-sorozatai Ezek a szukcesszió-sorozatok a korábbi magasabb ártéri szint feltöltődési folyamataira jellemzőek. Átlagos szukcesszió-sebességet feltételezve a legrégebbi (pleisztocén-végi, korai holocén) folyóholtágak feltöltődési szukcesszió-folyamata már eljutott a keményfás ligeterdők (Fraxino pannonicae-ulmetum) stádiumáig, a fiatalabb (Bükk I kori) holtágakra az égeres láperdő jellemző (Carici elongatae-alnetum), míg a legújabbak (Bükk II-recens) csupán a fűzláp (Salicetum cinereae) stádiumig juthattak el. Ha a szukcesszió-folyamat a magasabb térszíneken olyan stádiumba jut el, hogy a pangóvizes jelleg már nem érvényesül, megszűnik vagy egészen rövid, csapadékos időszakokra korlátozódik a vízborítottság, akkor eljuthat a szukcesszió a területre jellemző klímazonális társulásig, amely a síkvidéki kocsányos-gyertyános-tölgyes (Querco robori-carpinetum). Más a helyzet a nem vízhatású térszíneken, pl. löszön vagy vulkánikus alapkőzeten, ahol a száraz térszín befüvesedésénbeerdősödésén keresztül Aceri-Quercion típusú tölgyesek képezik a klímax-társulást (vö. Kaszonyi-hegy). Ahol a szukcessziós folyamatok nagyjából zavartalanul folyhattak/folyhatnak, ott a különböző szukcessziós stádiumok egymás mellett találhatók meg a feltöltődési zonáció térbeli rendje szerint. A feltöltődési folyamatok kezdetét jelző nyílt vízi (Potametalia) úszó (Myriophylleto-Potametum) és gyökerező nagy-hínártársulások (Nymphaeion albae) a legszebb kifejlődésben a Tisza és a Szamos nagy holtágaiban alakultak ki. A következő stádiumot a nádasok (Phragmition australis) képezik, ezeket követik a zsombékoló magassásosok és a magas-sásrétek (Caricion elatae / = "Magnocaricion"/), majd a mocsárrétek (Agrostidion albae) és a nyárra kiszáradó kékperjés rétek (Molinion coeruleae). Ezeknek a szukcesszió-folyamatoknak a kezelése döntően a felszíni vizek tisztaságát és megőrzését igényli, mind a konzervációs, mind pedig a rekonstrukciós beavatkozások a felszíni vizekkel kapcsolatosak. Az oligotróf jellegű láposodás szukcesszió-folyamatai Míg az előzőekben tárgyalt organogén (feltöltődési) szukcesszió-sorozatok alapvetően, zömmel felszíni eredetű vizekkel kapcsolatosan eutróf és aerob viszonyok között zajlanak, addig ezek a szukcesszió-folyamatok oligotróf és döntően anaerob viszonyok közt folynak, és ezeknek az élőhelyeknek a vize döntően csapadékeredetű, ionszegény. Ezt a folyamatot mind mikroklimatikus, mind biogén tényezők egyaránt elősegíthetik. Feltétele mindenekelőtt egy 103

104 hideg mikroklímájú mélyedés (pl. folyóholtág), amelyben a környező területek csapadékvize is összegyűlik. További feltétele, hogy a víz felszínén tőzegmoha-úszóláp jöjjön létre, amely hőszigetelő jellege miatt megakadályozza az alatta levő vízréteg felmelegedését, és így benne jelentősebb primerprodukció létrejöttét még meleg nyári időszakban is. Az úszóláp szegélyén ( lag -zóna) láprétek jönnek létre. Ha a tőzegmohapárna kellő vastagságot ér el, rajta zsombékos-semlyékes szerkezetű gyapjúsásos dagadóláp-társulás (Eriophoro-Sphagnetum recurvi) jön létre, amely elindítja a társulás mozaikosodását (Carici lasiocarpae- Sphagnetum), majd becserjésedését. Ennek stádiumai először a hamvasfűz lápja (Calamagrosti-Salicetum cinereae), majd a nyírláp (Betuletum pendulae-pubescentis). A tőzegmohaláp fennmaradásának fontos feltétele a moha-úszólápot körülvevő vízgyűrű és lápszegély épsége, mert ha ez megszűnik, kiszárad, elkezdődik a tőzegmohapárnák kiszáradása majd pusztulása is. A láp szíve az a tőzegmoha-zsombékos, ahol a zsombékok tetején és semlyékeiben egyaránt nagy számú védett faj fordul elő (Thelypteris palustris, Eriophorum vaginatum, Oxycoccos quadripetalus, Drosera rotundifolia, Hammarbya paludosa illetőleg Potentilla palustris / = Comarum palustre/, Menyanthes trifoliata). Ezt az együttest leginkább a kiszáradással fokozódó becserjésedés fenyegeti, illetve a száradás és taposás (vadjárás, főleg vaddisznó!) következtében a gyapjúsás-zsombékok pusztulása, melynek során a gyapjúsást a tűrőképesebb szittyófajok (Juncus articulatus, J. conglomeratus, J. effusus) váltják fel. Szekunder szukcesszió-folyamatok A természetvédelem szempontjából a szekunder szukcessziós folyamatok is fontosak, mivel gyakran éppen ezek kapcsán kényszerül a természetvédelem aktív beavatkozásra. A szekunder úton létrejött társulások közül különösen jelentősek az erdőirtással létrehozott különféle rétek: láprétek, mocsárrétek, kaszálórétek és legelők. A legnagyobb kiterjedésűek az ecsetpázsitos mocsárrétek (Agrostio-Alopecuretum pratensis), amelyeket korábban jórészt legelőként, kisebb részben kaszálóként használtak. Kisebb kiterjedésűek a hagyományosan kaszálóként hasznosított, jó minőségű szénát adó, virággazdag réti-csenkeszes mocsárrétek, amelyek ma szinte csak néhány, vadgazdálkodási céllal még kaszált erdőtisztáson maradtak fenn (pl. Lónyai-erdő). Jelentősek még a hagyományosan kora ősszel kaszált kékperjésszittyós láprétek, amelyek száraz fű-sástömegét almozásra használták. A klasszikus fáslegelők ma is meghatározói a beregi-szatmári tájnak, bár az állatállomány csökkenésével egy részük használatlanná vált vagy gépi kaszálással hasznosítják. Mindkét esetben változások következnek be, az előbbi esetben gyomosodás és becserjésedés megy végbe, az utóbbi esetben a társulás homogenizálódik. Az utóbbi időszakban gyakoribbá váló aszályos évek, különösen ha az aszályok árvizes helyzetek után következtek be, szintén elindítottak szukcessziós változásokat. Ennek során a szikesedés erősödött, részben a korábban rizsföld-kazettának kialakított területeken, részben a korábbi ecsetpázsitos legelők mélyebb fekvésű, ingadozó vízállású részein. Az ingadozó vízállású ligeterdő-szegélyeken kocsordos-magaskórós szegélyek is kialakulnak, főleg a Szatmárisíkon, amelyek florisztikai összetétele a szikeserdei rétekhez hasonló, azonban töredékes kifejlődésűek (pl. Kömörői-erdő környéke, Fülesd erdeje). A növénytársulások felsorolásánál alapvetően Sánta & Borhidi (szerk.): Vörös Könyv I-II-t vesszük alapul, de a cönotaxonok auctorneveinek elhagyásával, mivel egy természetvédelmi kezelési tervnek nem szükséges a teljes cönotaxonómiai részletesség. Ezen kívül a kezelési szempontból irreleváns növénytársulásokkal nem is foglalkozunk. 104

105 A flóra A Szatmári és a Beregi-sík területén megtalált védett és helyi jelentőségű növényfajok kistáját Fintha István, Az Észak-Alföld edényes flórája című könyve alapján, egyéb adatok kiegészítésével állítottuk össze. Mohák Nagy tőzegmoha (Sphagnum palustre) Tőzegmohafaj (Sphagnum magellanicum) Tőzegmohafaj (Sphagnum fimbriatum) Tőzegmohafaj (Sphagnum obtusum) Karcsú tőzegmoha (Sphagnum recurvum) Tőzegmohafaj (Sphagnum subsecumdum) Berzedt tőzegmoha (Sphagnum squrrosum) Tőzegmohafaj (Sphagnum teres) Harasztok Kapcsos korpafű (Lycopodium clavatum) Kígyónyelv (Ophioglossum vulgatum) Tőzegpáfrány (Thelypteris palustris) Tarajos pajzsika (Dryopteris cristata) Szálkás pajzsika (Dryopteris carthusiana) Hegyi pajzsika (Dryopteris expansa) Karéjos vesepáfrány (Polystichum aculeatum) Szőrös vesepáfrány (Polystichum braunii) Rucaöröm (Salvinia natans) Struccpáfrány (Matteuccia struthiopteris) védett. védett. Zárvatermők Réti iszalag (Clematis integrifolia) Egérfarkfű (Myosurus minimus), Buglyos boglárka (Ranunculus polyphyllus) Nádi boglárka (Ranunculus lingua) Erdei borkóró (Thalictrum aquilegiifolium) Tőzegeper (Comarum palustre) Aranyos veselke (Chrysosplenium alternifolium), Tekert csűdfű (Astragalus contortuplicatus) Tavaszi lednek (Lathyrus vernus), Mocsári lednek (Lathyrus palustris) Borsóképű lednek (Lathyrus pisiformis) Sulyom (Trapa natans) Ligeti szőlő (Vitis sylvestris) Nagy völgycsillag (Astrantia major) Gyilkos csomorika (Cicuta virosa) Bördős borgyökér (Oenanthe fistulosa), Sziki kocsord (Peucedanum officinale) Mezei fejvirág (Cephalaria transsylvanica), Erdei varfű (Knautia dipsacifolia) Szürkés ördögszem (Scabiosa canescens) Ezüst hárs (Tilia tomentosa), Piros gólyaorr (Geranium sanguineum), Bozontos kutyatej (Euphorbia carpatica (villosa subsp. carpatica)), 105

106 Kornistárnics (Gentiana pneumonanthe) Vidrafű (Menyanthes trifoliata) Tündérfátyol (Nymphoides peltata) Kis télizöld (Vinca minor), Bugás macskamenta (Nepeta pannonica), Bieberstein-gyújtoványfű (Linaria biebersteinii) Bársonyos görvélyfű (Scrophularia scopolii) Heverő iszapfű (Lindernia procumbens) Posványkakastaréj (Pedicularis palustris) Bugás veronika (Veronica paniculata) Hosszúlevelű veronika (Veronica longifolia), Sárga gyűszűvirág (Digitalis grandiflora), Erdélyi csormolya (Melampyrum bihariense), Magyar repcsény (Erysimum odoratum) Vicsorgó (Lathraea squamaria), Hagymaszagú tarsóka (Thlaspi alliaceum), Tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos) Pocsolyalátonya (Elatine alsinastrum) Hosszúfüzérű harangvirág (Campanula macrostachya) Pettyegetett őszirózsa (Aster sedifolius) Teleki-virág (Telekia speciosa) Örménygyökér (Inula helenium) Kenyérbélcickafark (Achillea ptarmica) Tisza-parti margitvirág (Leucanthemum serotinum) Mocsári aggófű (Senecio paludosus) Budai imola (Centaurea sadleriana) Homoki imola (Centaurea arenaria), Dunai szegfű (Dianthus collinus) Mezei szegfű (Dianthus deltoides) Békaliliom (Hottonia palustris) Lápi csalán (Urtica kioviensis) Molyhos nyír (Betula pubescens) Babérfűz (Salix pentandra) Füles fűz (Salix aurita) Parti fűz (Salix elaeagnos) Fiókás tyúktaréj (Gagea spathacea) Bugás hagyma (Allium paniculatum) Erdélyi csillagvirág (Scilla kladnii) Kockásliliom (Fritillaria meleagris) Hóvirág (Galanthus nivalis) Réti kardvirág (Gladiolus imbricatus) Kárpáti sáfrány (Crocus heuffelianus) Szibériai nőszirom (Iris sibirica) Pázsitos nőszirom (Iris graminea) Tavaszi tőzike (Leucojum vernum) Nyári tőzike (Leucojum aestivum) Mocsári nőszőfű (Epipactis palustris) Pirosló nőszőfű (Epipactis purpurata) Széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine) Agárkosbor (Orchis morio) Pompás kosbor (Orchis laxiflora ssp. Elegans) Bodzaszagú újjaskosbor (Dactylorhiza sambucina) Hússzínű újjaskosbor (Dactylorhiza incarnata) 106

107 Madárfészek (Neottia nidus-avis) Kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia) Zöldes sarkvirág (Platanthera chlorantha) Piros madársisak (Cephalanthera rubra) Kardos madársisak (Cephalanthera longifolia) Békakonty (Listera ovata) Tőzegorchidea (Hammarbya paludosa) Sűrű csetkáka (Eleocharis carniolica) Hüvelyes gyapjúsás (Eriophorum vaginatum) Széleslevelű gyapjúsás (Eriophorum latifolium) Keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium) Palkasás (Carex bohemica) Bánsági (Carex buekii) Borostás sás (Carex strigosa) Rostostövű sás (Carex appropinquata), Gyapjasmagvú sás (Carex lasiocarpa) Dárdás nádtippan (Calamagrostis canescens), Kálmos (Acorus calamus) Keleti kontyvirág (Arum orientale). fokozottan 107

108 108

109 Az állatvilág A Szatmár-Beregi Natúrpark térségében észlelt védett és fokozottan védett állatfajok listáját a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet irattárában levő kutatási jelentések, az Alapítvány által irányított kutatások valamint külső kutatók egyéni értékelése valamint szakirodalmi adatok alapján állítottuk össze. A gerinces-zoológiai értékek (főként a madártani adatok) elkészítése során meghatározóan az Alapítvány munkatársainak és aktívistáinak saját adataira támaszkodtunk. Fokozottan védett gerinctelen állatfajok A FAJ (ALFAJ) LATIN NEVE BERN BONN CITES NATURA 2000 ELŐFORDULÁS Stys-tarsza Kaszonyi-hegy Beregi futrinka Beregi-sík, Szatmári-sík Nagy szikibagoly Beregi-sík, Szatmári-sík Fokozottan védett körszájúak és gerincesek A FAJ (ALFAJ) LATIN NEVE BERN BONN CITES NATURA 2000 ELŐFORDULÁS, STÁTUSZ ÁLLOMÁNYNAGYSÁG Tiszai ingola 3 II. Tisza Petényi márna 3 II, IV. Tisza Dunai galóca 3 II, IV. Tisza Lápi póc 2 II, IV. Tisza, Szamos, Túr, kisvizek, mocsarak Német bucó 3 II. Tisza, Szamos Magyar bucó 3 II, V. Tisza, Szamos Szirtisas 2 II. II. I. Parlagi sas 2 I, II. I. I. Békászósas 2 II. II. I. Vörösgém 2 II. I. 0-5 pár Üstökösgém 2 I. Réti fülesbagoly 2 II. I. 0-5 pár költ Kuvik 2 II pár költ Cigányréce 3 I, II. III. (Gh) I pár költ Bölömbika 2 II. I pár költ Uhu 2 II. I. 1-2 pár költ Pusztai ölyv 2 II. II. I. nyár végén fordul elő Fattyúszerkő 2 I. alkalmanként költ Kormos szerkő 2 2 I. Fehérszárnyú szerkő 2 II. Fehér gólya 2 II. I költőpár Fekete gólya 2 II. II. I költőpár Kígyászölyv 2 II. II. I. Fakó rétihéja 2 II. II. I. Ritka átvonuló (főként tavasszal) Hamvas rétihéja 2 II. II. I. 1-5 pár költ Szalakóta 2 II. I. 1-5 pár költ Haris 2 II. I pár költ Nagykócsag 2 2 III. (Gh) I. Kiskócsag 2 III. (Gh) I. Kerti sármány 3 I. 109

110 A FAJ (ALFAJ) LATIN NEVE BERN BONN CITES NATURA 2000 ELŐFORDULÁS, STÁTUSZ ÁLLOMÁNYNAGYSÁG Kerecsensólyom 2 II. II. 0-2 pár költ Vándorsólyom 2 II. II. I. Kékvércse 2 II. II pár költ Rétisas 2 I, II. I. I. Törpesas 2 II. II. I. Gólyatöcs 2 II. I. Törpegém 2 II. I pár költ Nagy goda 3 II. II/2. Nagy fülemüle 2 II. 0-5 pár Gyurgyalag 2 II pár költ Barnakánya 2 II. II. I. 0-1 pár költ Nagy póling 3 II. II/2. Bakcsó 2 I. 2 telepen (Penyige, Jánkmjtis) pár költ Halászsas 2 II. II. I. Darázsölyv 2 II. II. I pár költ Kanalasgém 2 II. II. I. Kis csér 2 II. I. Uráli bagoly 2 II. I. télen rendszeresen előfordul Tavi cankó 2 II. Piroslábú cankó 3 II. II/2. alkalmanként költ Gyöngybagoly 2 II pár költ Farkas 2 II. II, IV. Vidra 2 I. II, IV egyed Hiúz 3 II. II, IV. Csonkafülű denevér 2 II. II, IV. Beregi-sík, Szatmári-sík Tavi denevér 2 II. II, IV. Szatmári-sík Nagy patkósorrú denevér 2 II. II, IV. Beregi-sík A védett gerinctelen állatfajok között 2 kagyló és 12 csigafaj, 1pók-, 12 szitakötő-, 3 kérész-, 1 fogólábú-, 3 szöcske-, 1 sáska-, 18 bogár-, 40 lepkefaj került elő a Szatmár-Beregi térségben. A védett gerincesek között 17 hal-, 14 kétéltű- és 11 hüllőfaj továbbá 166 madár- és 26 emlősfaj előfordulását regisztrálták a szakemberek. 110

111 A táji értékek A Szatmár-Beregi Natúrpark térségében 2007-ben és 2008-ben más társadalmi szervezetekkel karöltve a Szabolcs-Szatmár-Beregi Természetvédelmi Alapítvány munkatársai és aktívistái végezték el az egyedi tájértékek felmérését. Település Templom, temető, szobor, egyéb Belterület Épített Épület Gazdasági épület Természeti Épített Erdő Külterület Fa, fasor, bokorsáv Gyep, legelő Vizes élőhely Összesen Barabás Beregdaróc Beregsurány Botpalád Cégénydányád Csaholc Csaroda Császló Csegöld Csengersima Darnó Fehérgyarmat Fülesd Gacsály Garbolc Gelénes Gulács Gyügye Hermánszeg Hetefejércse Jánd Jánkmajtis Kisar Kishódos Kisnamény Kispalád Kisszekeres Kölcse Kömörő Lónya Magosliget Mánd Márokpapi Mátyus Méhtelek Milota

112 Település Templom, temető, szobor, egyéb Belterület Épített Épület Gazdaság i épület Természeti Épített Erdő Külterület Fa, fasor, bokorsáv Gyep, legelő Vizes élőhely Összesen Mátyus Méhtelek Milota Nagyar Nagyhódos Nagyszekeres Nemesborzova Olcsvaapáti Panyola Penyige Rozsály Sonkád Szamosbecs Szamossályi Szamosújlak Szamostatárfalva Szatmárcseke Tákos Tiszaadony Tiszabecs Tiszacsécse Tiszakerecseny Tiszakóród Tiszaszalka Tiszavid Tisztaberek Tivadar Túristvándi Túrricse Uszka Vámosatya Vámosoroszi Zajta Zsarolyán Összesen

113 KULTÚRÁLIS ÉRTÉKEI, HAGYOMÁNYAI Építészeti emlékek a Szatmár-Beregben Barabás Református templom. XV. századi alapokon épült között. Átépítették között, hajója 1800 körüli. Tornya XV. századi gótikus. Műemlék jellegű. Beregdaróc Református temploma XIV. századi, gótikus eredetű. Bővítették 1834-ben, átalakítva ban. Műemlék jellegű. Beregsurány Református temploma XIV. századi, gótikus. Újították 1715-ben. Tornya épült 1893-ban. Műemlék jellegű. A volt Károlyi-kúria. Klasszicista, romantikus részletekkel, épült a XIX. század közepén. A volt Bay-kúria. Barokk, eklektikus részletekkel. Épült a XVIII. században. Botpalád Késő barokk református temploma épült között, újították 1857-ben. Műemlék jellegű. Cégénydányád Református temploma épült között, átalakítva 1863-ban. Későbarokk, műemlék jellegű, tornya épült 1863-ban, romantikus stílusban. A volt Kende-kúria, 1830-ban épült, klasszicista stílusban. Műemlék. Jelenleg a Magyar Állam tulajdonában van, kezelője a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság. Itt tervezik kialakítani a Természet Házát. Csaroda Református temploma XIII. századi (épült 1250 körül), román stílusú. Újították 1902-ben. Külső homlokzatán és belsejében népies falfestés 1642-ből. A hajóban XIII. század második feléből való alakos falfestés (1972-ben került elő), a szentélyben XIV. század végi freskók. Tornya román, sisakja XVII. századi. A mai kazettás mennyezet 1777-ből való, szószéke XVIII. századi. Műemlék. Fa haranglábja XVIII. századi. Műemlék jellegű. Népi lakóház. Kossuth u. 9. Műemlék jellegű. Császló Református temploma XVI. századi alapokon épült 1798-ban beli tornyával későbarokk. Műemlék jellegű. Csegöld Görög katolikus templom. Eredetileg a XV. században, gótikus stílusban épült, később átépítették. Műemlék jellegű. Csengersima Református temploma XIII. századi (épült között), román ill. koragót stílusú. Átépítették 1729-ben. Festett kazettás (7x8 tábla) fa mennyezete 1761-ből való. Műemlék. 113

114 Nagygéc, Román kori, illetve gótikus jegyeket viselő református temploma a XIII- XV. században épült. Tornya 1896-beli. Összeomlás fenyegeti. Műemlék. Darnó Barokk stílusú református temploma épült 1765-ben, ráépített fatornya 1824-ben. Mennyezete egyetlen nagy kazetta. Műemlék jellegű. Fehérgyarmat Református temploma a XV. században (1486) gótikus stílusban épült, a XVIII. századtól kezdve többször átépítették. Mennyezete kazettás. Tornya 4 fiatornyot visel. Műemlék. Késő barokk római katolikus temploma 1816-ban épült. Műemlék jellegű. Fülesd Kis u. 10. XIX. századi népi lakóház. Műemlék jellegű. Gacsály Református temploma XIV. századi gótikus, között átalakítva, festett, kazettás famennyezete 1759-ből való. Műemlék. Gulács Református temploma XV. századi gótikus, jelenlegi formáját között kapta. Kisebb harangja 1646-os évszámot visel. Műemlék jellegű. Gyügye Református temploma késő román-korai gótikus, XIII. század végi ( ), román stílusban épült. Részben átalakítva a XVIII. század második felében (1780). Festett kazettás famennyezete (25+42 tábla) 1767-ből való. Tornya külön áll. Műemlék. Hermánszeg Református temploma eredetileg középkori, mai formájában késő barokk (1792). A fa harangláb 1800 körül épült. Műemlék jellegű. Hetefejércse Református temploma 1802-ben épült késő barokk, berendezése copf stílusú, tornya 1818-ban készült. Műemlék jellegű. Jánkmajtis Római katolikus temploma gótikus stílusban épült a XV. században. A diadalívben álló Kálvária-szoborcsoport fából, a XVIII. században készült, barokk stílusban. Műemlék. Görög katolikus temploma épült 1855-ben, műemlék jellegű. A volt Vállyi-kúria az 1800-as évek elején, klasszicista stílusban épült. Műemlék jellegű. Kisar Református temploma eredetileg középkori gótikus, majd ben és ben átépítették. Ma késő barokk, műemlék. Kishódos Református temploma 1823-ban épült, úrasztala 1643-ban készült. 114

115 Kisnamény A volt Domahidy-kúria 1830 körül épült klasszicista stílusban, eklektikus részletekkel. Műemlék jellegű. Kisszekeres Református temploma XV. századi, gótikus. Berendezése XVIII. századi. Műemlék. Fa haranglábja a templom mellett XVIII. századi (1732), műemlék jellegű. Kölcse Gótikus református temploma XV. századi eredetű, XVIII. századbeli barokk részletekkel átépítve, újítva 1892-ben. Famennyezete XVIII. századi. Műemlék. Fa haranglábja 1794-ből származik (restaurálták 1992-ben). Műemlék. Kömörő Késő barokk református temploma épült között, romantikus tornya között. Műemlék jellegű. Lónya Református temploma román stílusú, XIII. századi. A XIV. században (1380 körül) átépítették. Festett famennyezete és a szószék XVIII. századi. Műemlék. Fa haranglábja négy fiatornyos, Kakuk Imre ácsmunkája, 26 méter magas, ből való. Műemlék. Márokpapi Márok- református temploma a XIII. század második feléből származó gótikus épület, amelyet a XIV. és a XX. században részben átalakítottak. Műemlék. Papi fa haranglábja 1882-ben épült. Műemlék jellegű ban a Református Egyház zsinatát tartotta itt. Méhtelek Református temploma gótikus eredetű (XV. század), erősen átalakították 1653-ban és 1777-ben, bővítették 1929-ben. Műemlék jellegű. Milota Református temploma épült között, famennyezete és tornya 1893-ban elpusztult középkori templom helyén. Műemlék jellegű. Nagyar Református temploma XV. századi, bővítve és átalakítva 1646-ban, 1748-ban, ben, ma késő barokk jelleget visel. Tornya épült között. Műemlék jellegű. A volt Luby-kúria, épült 1780 körül. Petőfi vendégeskedett benne többször. Műemlék jellegű, felújították. Jelenleg a Magyar Állam tulajdonában van, kezelője a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság. Itt tervezik kialakítani a Természetvédelmi Oktatóközpontot. A volt Kende Zsigmond-féle kúria műemlék jellegű. Nagyszekeres Református temploma XV. századi, gótikus. Újítva között. Műemlék. Négy fiatornyos fa haranglábja XVIII. századi. Műemlék. Az Árpád u. 21. szám alatti népi lakóház. Műemléki jellegű. 115

116 Nemesborzova Református temploma között épült, későbarokk stílusban. Berendezése 1818-ból való. Négy fiatornyos fa haranglábja 1680-beli, "deportálták" a szentendrei "skanzenbe". Műemlék. Sonkád Gótikus temploma XV. századbeli, tornya 1807-ban épült, barokk. A karzat alatti famennyezet festett, 1715-ből való. Műemlék. Szamosbecs Református temploma XV. századbeli késő gótikus, keletelt. Tornya 1837-beli. Műemlék. Kamora. Petőfi u. 7. Szamossályi Református templomának elődje középkori eredetű, gótizáló, romantikus jegyeit között kapta. Műemlék jellegű. Tornya között épült, azóta süllyed, ferdül. Szamostatárfalva Református temploma XIII. századi, késő román-koragótikus, keletelt. Szentélye boltozott. Falazása "tarka-téglás", mint a csengerié. Műemlék. Fa haranglábja XVIII. századi ( ), műemlék jellegű. Szamosújlak XV. századi (1470 előtti) gótikus református temploma műemlék jellegű. Berendezése 1867-ből való, ekkor építették át. Fa haranglábja XVIII. századi. Szatmárcseke Római katolikus temploma 1841-ben épült, berendezésével együtt klasszicista stílusban. Műemlék jellegű. Református temetőjének bálványfejfái stílusukban, jelentésükben egyedülállóak. A temető műemléki jellegű. Népi lakóháza (Zsófi néni háza) a Vasvári Pál u. 4. sz. alatt műemléki jellegű. Jelenleg a Magyar Állam tulajdonában van, kezelője a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság. Tákos Paticsfalu református temploma és fa haranglábja 1757-ből vagy 1766-ból való, újjáépítették 1920-ban, 1962-ben és 1986-ban. A templom fa mennyezete festett kazettás (32 tábla), készült ig, Asztalos Lándor Ferenc munkája. Az együttes első teljes felújítása között történt. A bejárat szélfogója 1784-ből való. A templombelső berendezése népies barokk és késői virágos reneszánsz. A szószék és a padok ben készültek. Műemlék. Tiszacsécse Református templomának fa haranglábja négy fiatornyos, épült 1822-ben. Műemlék. Református temploma épült a XV. században, átalakították között gótikus. Elődje fatemplom volt. A szentélyben pasztofórium, s láthatók az egykori boltozat gyámkövei. Műemlék jellegű. Móricz Zsigmond emlékház. Kossuth u. 29. Műemlék. 116

117 Tiszakóród Református temploma középkori eredetű, mai alakja XVIII. századi. Tornya ban épült. A szószék és a padok barokk stílusúak. Műemlék jellegű. Tivadar Református temploma épült 1797-ben, műemlék jellegű. Elődje elpusztult középkori fatemplom volt. Jelenlegi tornyát a lebontott régi helyére 1930 körül emelték. Az 1757-ben épült fa harangtorony (amit 1936-ban bontottak el) rekonstrukciója 1994 óta a Sóstói Múzeumfaluban van. Turistvándi Református temploma XV. századbeli gótikus. Festett famennyezete 1778-ból való, festett fa karzata 1811-ből. Tornya romantikus, épült a XIX. század második felében. Műemlék. Vízimalom től már említik, mai formáját a XVIII. század végén nyerte. Műemlék. Turricse Református temploma későgótikus, 1500 körül épült, 1790 körül részben átépítve. Festett famennyezete 1792-ből való. Fa-kő haranglábja XVIII. századi későbarokk, műemlék. Uszka Református temploma késő barokk. Épült között. Javították 1886-ban és 1928-ban. Műemlék jellegű. Különálló, fából rótt szép harangtornya 1805-ben épült. Műemlék jellegű. Vámosatya Református temploma a XIII. és XV. század (ekkor boltozták szentélyét) gótikus építménye. Belsőben XVII. századi népi festett ornamentika. Műemlék. A templom fa haranglábja (26,5 m magas) négy fiatoronnyal, XVII. századi (1690- ben épült), javították 1794-ben, műemlék. Külterületén műemléki védettségű a középkori (XIII. századi) Büdi várrom (elpusztult 1660-ban). Műemlék. Vámosoroszi Református temploma XV (-XVI.). századi, későgótikus, javították 1833-ban. Szentélye fölött későgót csillagboltozat, berendezése XVIII. századbeli, festett. Tornya nyolcszögletű, későbarokk, épült között. Műemlék. Zajta Római katolikus temploma XV. századi gótikus, átalakították 1789-ben. Műemlék jellegű. 117

118 Hagyományok a Szatmár-Beregben Kosárfonás Magyarországon a kosárfonás, mint iparág viszonylag későn alakult ki. Ez több történelmi tényezővel is magyarázható, pl. a török uralom, majd a Habsburg birodalomtól való függőség és az ország földrajzi fekvése is nehezítette a kereskedelmi kapcsolatok kiépítését más nyugati országoktól. A Habsburg Birodalom határain belül csak Ausztriának tudtunk jó minőségű fűzvesszőt szállítani az 1800-as évektől. A kosárfonásnak történelmi múltja van ezen a vidéken, mivel a tájon igen gyakori a fűzvessző, ami a kosárfonás alapanyaga. A Felső-Tisza vidékén mindig megvoltak azok a feltételek, amelyeken a kosáripar fejlődhetett. A talaj és éghajlati viszonyok lehetővé tették az alapanyag termesztését. A fűzvessző nagyon jó tulajdonságokkal rendelkezik: könnyen megmunkálható, hajlítható, vágható és tartós. Ennek köszönhetően az ember már a primitív eszközeivel és módszereivel is meg tudta munkálni. A mai világban ez a szakma is azon kevesek közé tartozik, amit kézzel űznek. Magyarországon belül itt voltak a legjobb feltételek ahhoz, hogy a kosárfonás egy komoly iparággá alakuljon. Az emberek már ősidők óta használnak fűzvesszőből készült tárgyakat bútorként, kosárként és különböző használati tárgyakként. Ezeket házilag készítették. A térségben hagyománya van e mesterségnek az alábbi településeken: Csaholc, Garbolc, Gelénes, Gulács, Jánd, Penyige, Rozsály, Szamosújlak, Szatmárcseke. Fafaragás A Szatmár-Bereg térségében évszázados hagyományai vannak a fa feldolgozásának, a fafaragásnak. A hagyományok őrzői a fa haranglábak, a fából készült malmok valamint a faragott fejfás temetők. Beregsurány, Jánkmajtis, Mátyus, Szatmárcseke, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Túristvándi. A beregi keresztszemes hímzés A keresztszemes kézimunkák már a XVIII. században készültek. Napjainkban a keresztszemes minták közül a legkedveltebbek a beregiek. A "beregi hímzés" elnevezés nem régi, az 1930-as évekből ered, amikor a felső tiszavidéki keresztszemes munkák ismertté váltak és megjelent Fóris Mária kézimunkakönyve "Beregi minták" címmel. A Beregi mintakincs igen gazdag, a köztudatban viszont alig néhány változata él. A minták közül a legkedveltebbek a virágok, ezen belül a rózsának, tulipánnak és a szegfűknek jut a legnagyobb szerep. Ezek a motívumok, sokféle formában jelennek meg, az 1-2 cm 118

119 szélességtől az arasznyi nagyságig. Az egyes mintákat mindenki a saját ízlésének megfelelően alakítja. Az eredeti beregi keresztszemes piros és kék színösszeállítással készült, ma már inkább piros és fekete színeket használják, de készülnek kézimunkák barnával és kékkel is. Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Tákos. Fonás, szövés Évszázadokon keresztül a helyi lakosság maga készítette ruháit, használati tárgyait. Ennek a munkafolyamatnak fontos része volt a fonás és a szövés. A hagyományőrzés mellett főként az idelátogató turisták számára készítenek ajándék és használati tárgyakat. Beregdaróc, Kömörő, Szamosújlak. Vászonvirág készítés Kizárólag természetese alapanyagok felhasználásával készülnek a vászonvirágok. A terméket az Iparművészeti Lektorátus zsűrizte. Beregdaróc, Gyügye. Fazekasság Évszázadokon keresztül a helyi lakosság maga készítette használati tárgyait. Ezért a vidéki élet fontos része volt a fazekasság is. A hagyományőrzés mellett főként az idelátogató turisták számára készítenek ajándék és használati tárgyakat. Panyola, Szatmárcseke. Vályogvetés Gelénes. Kovácsműhely Rozsály. 119

120 120

121 Rendezvények a Szatmár-Beregben A Szatmár-Beregi térség rendezvényeinek többsége a XXI. század terméke, még akkor is ha azok a hagyományok felidézéséhez, azok bemutatásához, megismertetéséhez kapcsolódtak. Ezek a rendezvények amellett, hogy erősítik a települések és a térség identitástudatát, felidézték a régi hagyományokat, elsősorban turisztikai, vendégváró célzatúak. A különböző települések közösségei által szervezett rendezvények sokszor egymásra épülnek, összefüggő programokat kínálnak az idelátogatók számára. Az alábbi bemutatásban nem szerepelnek a kizárólag falunap jellegű, csak a település lakóközösségének szóló rendezvények. Bereg Jeles napok a Beregben rendezvénysorozat: A beregdaróci kenderes napok A rendezvény bemutatja azokat a hagyományos munkafolyamatokat, amelyek során a kenderből vászon készül. A munkálatokat bárki kipróbálhatja. Kulturális programok, szórakoztató rendezvények gondoskodnak a jó hangulatról. A beregsurányi Bárókerti Vigasságok A rendezvényre látogató a bárók korába repül vissza, a rendezők hagyományőrző lovas-programokkal, régi, népies játékokkal várják az érdeklődőket. A gelénesi Régi Mesterségek és Hagyományok Napja A csarodai Csaronda Parti Kulturális Fesztivál Amatőr és profi népi együttesek műsoraikkal szórakoztatják a vendégsereget. Az érdeklődők megismerhetik a különféle népi mesterségeket és azok fortélyait, a kosárfonó, textilfestő, szalmafonó, fafaragó, kovács, fazekas, tojásfestő, csuhébaba-készítő, szarufaragó mesterek munkáját is. A Lónyay Örökség Napja Az ezen a napon Lónyára látogató bepillanthat a község történelmi múltjába, hagyományaiba. A tákosi Aratónap Az aratás hagyományos eszközeivel és fáradtságos munkafolyamataival ismerkedhet meg, aki a rendezvény idején Tákosra látogat. A napot a helyi és a környező települések népi együttesei, művészeti csoportjai teszik még emlékezetesebbé műsorukkal. A tivadari Művészeti napok. A vámosatyai Természetvédelmi Napok A szakmai napon az energiagazdálkodás, környezetvédelem, vízgazdálkodás, erdőgazdálkodás témakörökben hallhatnak előadásokat az érdeklődők. Az előadók a természetközeli, takarékos és jobban összehangolandó gazdálkodás szükségességében egyetértésüknek adtak hangot azért, hogy a kölcsönkapott örökséget gazdagabban tudjuk továbbadni utódainknak. Szatmár A kömörői Gömböc verseny: Egy hagyományos disznóölés keretében a versenyzők a legízletesebb Gömböc elkészítésére vállalkoznak. A panyolai Határmenti Világzenei fesztivál A csodálatos környezetben mutatkozik be a magyar-ukrán-román hármashatár hagyományos kultúrája. 121

122 A szatmárcsekei Cinkefőző verseny A cinke egy burgonyás étel, melyet feledésbe merülő népi ételekkel tálalnak a verseny folyamán. A túristvándi Molnártalálkozó A rendezvény nem kisebb dologra vállalkozik, mint egy rövid időutazás keretében szeretné bemutatni a régi molnárok munkáját, életmódját, a rájuk jellemző gasztronómiai érdekességeket. Mindezt pedig úgy, hogy a résztvevő országok, tájegységek gazdag kontrasztjaival, vagy épp hasonlóságaival ismerkedhessenek meg az érdeklődők. A rendezvényen versenyző csapatok öltözetét, bemutatkozásuk ötletességét és az általuk elkészített ételeket, valamint az erőpróbáló ügyességi versenyen elért eredményüket fogja a független zsűri, és persze a közönség értékelni. A Szatmári Fesztivál rendezvénysorozat: A fehérgyarmati vigasságok A Gyarmati vigasságok résztvevői a Gyarmat utónévvel rendelkező magyar és a határon túli települések. A vendég települések múltjukkal és jelenükkel ismertetik meg az idelátogatókat, a sátraikban kiállítást tartanak, a táncosaik a hagyományos népi táncaikat mutatják be. A kölcsei Túr-party A Túr partján e tájra jellemző ételekkel és változatos vásárral várják az érdeklődő vendégeket. A milotai Diófesztivál A település világhírű terménye a vékonyhéjú ún. papírhéjú dió. A milotaiak olyan büszkék diójukra, hogy a híres termény népszerűsítése érdekében évente augusztus utolsó szombatján Nemzetközi Diófesztivált rendeznek. A virágokkal díszített községben ezen a napon számos dióból készült ételt kóstolhat a vendég. A penyigei Szenkeparti Nagyvásár A rendezvény hagyományőrző, gasztronómiai, turisztikai látnivalókban bővelkedik. Az elmúlt években alkalmanként már több mint 25 ezer látogató kereste fel. A szatmárcsekei Szilvalekvárfőző verseny A Szatmárcsekén mindenki megismerheti, hogyan készül az igazi szilvalekvár. Az egész éjszakán át tartó kavarást bárki kipróbálhatja. A rendezvény helyszíne a sportpálya szomszédságában lévő Kölcsey Fogadó. Százéves fák árnyékában állítják fel a lekvárfőző sátrakat, ahol vályogból rakott katlanokban fő a cibere, majd a lekvár két napon át. A kertben szabadtéri színpad, a sportpálya vidámpark és játékos vetélkedők helyszíne. A szomszédos területen kirakodóvásár, népi mesterségek bemutatója. A tiszakóródi rétesfesztivál A falubeli asszonyok és lányok a haladó hagyományok ápolása révén, a nagyszülőktől tanult módon jelenleg is sokszor készítik el a túrós-, lekváros-, meggyes-, káposztás rétest. A túristvándi Halászléfőző verseny A Túr partján, hangulatos környezetben kerül megrendezésre a verseny, ahol különféle kulturális programokkal és kirakodó vásárral várják a vendégeket. 122

123 GAZDÁLKODÁS A SZATMÁR-BEREGI NATÚRPARKBAN Mezőgazdálkodás A Szatmár-Beregi Natúrpark a Fehérgyarmati és a Vásárosnaményi kistérség 67 településének bel- és külterületét fedi le. Ezek között található olyan (pl. Csaroda, Kisar) község, melynek teljes külterülete, minden művelési ágban természetvédelmi oltalom alatt áll ben, a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet létesítésekor a védetté nyilvánított területek legnagyobb része termelőszövetkezetek használatában volt, így a védelemből adódó korlátozások esetleges hatásait a többszáz hektár területen gazdálkodók nagyobb következmények nélkül "elviselte" után - mivel a környéken állami területek csereterületként nem álltak rendelkezésre - a korábbi termelőszövetkezeti védett területek magánkézbe kerültek. A Szatmár-Beregi Natúrpark művelési szerkezete (2007. december 31-én) Művelési ág Kiterjedés Arány Védett ha % terület ha Változás tendenciája Belterület (kivett) ,25 Erdő ,40 ~6.500 Jelentősen nő Rét ,11 ~800 Csökken Legelő ,73 ~6.100 Csökken Szántó ,86 ~6.000 Jelentősen csökken Gyümölcsös ,62 ~340 Kismértékben nő Egyéb kivett ,70 ~1.950 Egyéb Nádas 40 Halastó 125 Szőlő 99 Kert 57 Fásított terület 19 ÖSSZESEN A rendszerváltás óta számottevően nem csökkent a szántóterület aránya. Szabolcs- Szatmár-Bereg megye területének 50%-án szántóföldi művelés folyik ( ha), a vetésszerkezeten belül a termesztett fő növénykultúrát a gabonafélék, elsősorban őszibúza, a kukorica és a növényolaj- ipari kultúrák (napraforgó és repce) jelentik. A jellemző hozamok búzánál 3,5-6,0 tonna, kukoricánál 6,5-11,0 tonna, napraforgónál 2,0-4,0 tonna, repcénél 1,5-2,8 tonna. A táj-specifikus növények közül a burgonya és a dohány (Cégénydányádon) emelkedik ki. A szálas és tömegtakarmány termesztésnek a talajadottságok megfelelnek. E növények (elsősorban vörös here, silókukorica, stb.) termesztése szorosan kapcsolódik az állattenyésztéshez, melynek sajnálatos és indokolatlan visszafejlődése miatt a takarmánynövények termesztése is visszaszorult. A pillangós takarmányok nem jellemzők: pillangós eltelepítése nem olcsó mulatság. 123

124 Részletes adatokkal a Szatmári ÉTT dokumentációjának elkészítése során végzett felmérések kapcsán, csupán a Fehérgyarmati kistérségből rendelkezünk (2007-ből), azonban ezek megfelelően reprezentálják a beregi szántóföldi növénytermesztési arányokat is: A természetvédelmi oltalom alatt álló területen is még jelentős a szántóföldi művelés. Ennek intenzitása azonban évről-évre csökken. A településektől távol eső szántókon a művelés folyamatosan visszaszorul. Ezen területeken gyomtársulások, ritkán legeltetett gyepek jönnek létre. Egyre gyakoribb, hogy a szántó területeket őshonos fafajokkal (tölgy) erdősítik. A megmaradt szántóföldi gazdálkodás környezet- és természetbarát módon történő átalakulását/átalakítását jelentősen serkentette a 2002-ben indult ÉTT program. A zöldség-gyümölcs ágazat kiemelkedő értéket képvisel Szatmár-Bereg megye teljes területén. A gyümölcsterület hasznosításában meghatározó szereppel bírnak az egyéni gazdaságok, amelyek jelentős része az átlagot el nem érő méretben folytatja termelését. A termesztéstechnológia alapvetően kézi munkára alapozott elemeit rendszerint családi munkaerőre alapozzák. A termelés elsődleges célja a család jövedelemének előállítása, illetve időszakos kiegészítése. Hazai támogatások révén a szántó-gyümölcs átminősítés 2004-ig volt jellemző. Gyümölcstermesztés döntő részaránya téli alma (a Beregben és a Szatmárban egyaránt) illetve a térség szinte minden településen minden háznál megtalálható a szilva és a dió (főleg Panyola, Kisar, Tiszakóród, Nábrád, Szatmárcseke, Milota, Tiszacsécse). A Penyigei nemtudom szilva, kezelés nélküli, magas cukortartalmú termék, biokuriózum (európai fajtabejegyzés van rá folyamatban). A minőségi almatermelés ugyanakkor a magas termelési költségek és a piaci alkalmazkodás hiányosságai miatt jelentősen visszaesett; az ipari almatermelés vált jellemzővé. Komoly gondot jelent a meglévő ültetvények elöregedése, a fajtaszegénység (döntő a jonatán típusú alma) is. Említést érdemel még a térség meggy termesztése (és konzervgyári feldolgozása) is. A zöldségtermesztés, különösen Szatmárban, meghatározóan a háztáji szintű uborkatermesztésben teljesedik ki. A termelés során kifejezetten a konzervgyárak számára termelnek alapanyagot. 124

125 Ezen a vidéken az állattartásnak évszázados hagyományai vannak, a lakosság megélhetési forrásai között a háztáji állattartás jelentős volt egészen az 1980-as évek végéig. Az utolsó 10 évben az állatállomány (főleg a szarvasmarha) létszáma helyenként a tizedére csökkent. A Szatmár-Bereg állatállománya én Terület - járás Szarvasmarha Ló Juh Sertés Baromfi Fehérgyarmati Vásárosnaményi Összesen (Szabolcs-Szatmár megye statisztikai évkönyve Statisztikai Kiadó Vállalat, Budapest, 1969.) A Szatmár-Bereg állatállománya 2007-ben saját felmérések alapján. Terület - kistérség Szarvasmarha Ló Juh Sertés Liba Fehérgyarmati 4.185? A szarvasmarha és juhtenyésztés továbbra is jelentős szerepet játszik a térségben. A településeken megtalálható a tejelő tehenészet ( állat), az Erdőhát Rt-nél pedig ezres nagyságrendű az állomány, de általában inkább a húsmarha jellemző. Nagyobb szerves trágyás állattartó a Jánkmajtison működő Debreceni Kft., ahol víziszárnyas, lúd, liba nagy létszámban található. A legelő állatállomány csökkenése következtében a községi legelők, kaszálók, kivett területek (gyepek, gátak stb.) fűtermése fölöslegessé vált, e területek évek óta használaton kívül vannak, elgyomosodásuk soha nem látott méreteket öltött. A természetvédelmi oltalom alatt nem álló gyepeken már az ezredfordulót követően elkezdődött az erdőtelepítés. Agrár-környezetvédelem, a mezőgazdaság jövője 2002-ben kezdődött el a Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program Érzékeny Természeti Terület célprogram, mely keretében a Szatmár-Beregi ÉTT 6 településén (Barabás, Gelénes, Csaroda, Beregdaróc, Beregsurány, Márokpapi) indult el. A 2003-ban az ÉTT rendszere tovább bővült, és már üzemelő Szatmár-Beregi ÉTT mellett az FVM pályázati felhívása szerint meghirdetett Beregi-ártér ÉTT további 10 települést érintett. Ezek a következők voltak: Gulács, Jánd, Lónya, Mátyus, Tarpa, Tiszakerecseny, Tiszaszalka, Tiszavid, Tivadar és Vásárosnamény gergelyiugornyai része. Az akkori kijelölésben a Tisza jobb partján található települések sorából valamilyen oknál fogva kimaradt Tiszaadony. Hetefejércse és Vámosatya települések nem közvetlenül a Tisza partján fekszenek, de ezek szintén a Tisza ártéri területéhez tartoznak, tehát indokolt bevonásuk az ÉTT területébe. A közötti pályázati periódusban a Szatmár-Beregi ÉTT és a Beregi-ártér ÉTT területéről 399 gazdálkodó, összesen ha területtel pályázott. Évente a gazdálkodók 380 millió forintos összeget kaptak ban az Interreg (Hu-Ro 0602/059) program keretében valósult meg a Szatmár teljes térségét (Fehérgyarmati kistérség 49 települése) lefedő ún. Szatmári ÉTT szakmai kidolgozása. A szakanyag 2007 végén átadásra került a KvVM illetékes szakállamtitkársága részére. A 2009 évben újra induló pályázati rendszerbe bekerülve, a már meglevő rendszert bővítve, a Szatmári ÉTT többszáz gazdálkodó megélhetését helyezheti biztosabb alapokra. A Szatmár-Beregi mezőgazdaság, főként a gyümölcstermelés valamint legeltető álattartás jövője a termékek (helyi) feldolgozásán és eltarthatóságán múlik. Ehhez a térségben szükséges megoldani a termékek feldolgozását (tejfeldolgozás, sajtgyártás illetve almafeldolgozás). Célszerű olyan termékeket kialakítani (füstölt sajt, cider-almabor, stb.) 125

126 melyek hosszú ideig tárolhatók, nagyobb távolságra szállíthatók. Így a termékek eljuthatnak az ország más részeibe, a nagyobb felvevőpiacokra (Budapest, nagyvárosok). Erdőgazdálkodás A XVII-XVIII. században a Beregi- és a Szatmári-síkság nagy részét még összefüggő, helyenként járhatatlanul sűrű erdőség borította. Akkor még elsősorban kocsányos tölgy, éger, bükk, gyertyán, kőris, fekete és rezgőnyár, szil és erdei fenyő volt a jellemző fafaj. A tölgyes erdők, a feljegyzések szerint, Tarpánál és Kisarnál kezdődtek, Kömörő, Szatmárcseke, Túristvándi mellett húzódtak végig, de a lapályokon sok juhar, éger, som, nyár, hársfa és mogyoróbokor is nőtt. Az erdőségek megfogyatkozását az intenzív építkezések faszükséglete, és a fokozatosan terjedő legeltetéses állattartás okozta. Ezt követően a földművelés is egyre nagyobb területeket igényelt. A hajdani hatalmas erdőségeket néhol már csak néhány fa jelzi (pl. Kölcse határában). Tarpa határában található a régió legnagyobb összefüggő erdőtömbje (több mint ezer hektár). Ezen erdőtömbön belül található a térség utolsó tanúerdeje. A közel 10 hektárnyi kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló területen fő fafaj a kocsányos tölgy. A száz évet meghaladó tölgyegyedek között gyertyánok és mezei juharok is előfordulnak. A 104 ezer hektár kiterjedésű Szatmár-Beregi Natúrpark területén ma már csak mintegy 16 ezer hektárnyi erdő terül el, közel harmada (6.200 ha) jelenleg is természetvédelmi oltalom alatt áll. A tájvédelmi körzet bővítésére (védelemre) tervezett ha terület jelentős része is erdő művelési ágban van. A Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet védett erdőinek meghatározó része természetközeli állapotú, főként középkorú vagy idősebb erdő. Szükségesnek tűnik kiemelni, hogy az elmúlt 10 esztendőben több mint 5 ezer hektárnyi, főként szántóterületen történt erdőtelepítés (kizárólag hazai fajokkal, főként elegyes kocsányos tölgyesek). Ezek a területek, noha jelentős részük már erdő művelési ágban van, még megjelenésükben sem mutatják a megszokott erdő képet. A tendencia, mely napjainkban is tovább folytatódik, azonban jelzi hogy a jövőkép sokkal erdősebb Szatmár- Bereget mutat. 126

127 A Szatmár-Beregi Natúrpark erdőinek döntő része állami tulajdonban és a Nyírerdő zrt (5.400 ha), a FETIVIZIG illetve a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (1.300 ha) vagyonkezelésében van. Jelentős részük természetvédelmi oltalom alatt áll (6.200 ha), vagy védelemre tervezett. A területen csak kis kiterjedésű, főként elszórtan elhelyezkedő erdők vannak magánkézben. Előbbiekből következően a Szatmár-Beregi Natúrpark erdőit a védett és védelemre tervezett erdőterületek megfelelően reprezentálják. Ezek ismertetésével lehet megfelelően bemutatni a térség erdőterületeit, hasznosításukat. A Szatmár-Beregi Natúrpark erdőterületei Gyertyános-kocsányos tölgyesek A társulások kialakulása többletvízhez kötött, öntéstalajokon találkozunk velük. A területek zömére ez jellemző, így kedvez ezen társulások kialakulásának. A természetes elegyarány (célállomány): kocsányos tölgy %, gyertyán %, elegy-fafajok %. Természetes elegyfafajok: mezei juhar, mezei szil, madárcseresznye, fehér nyár, rezgő nyár. Kívánatos cserjeborítás, az állomány korától függően %. Cserjefajok: veresgyűrű som, kányabangita, kutyabenge, mogyoró, galagonya. Tölgy-kőris-szil ligeterdők Az árterületek és az ármentesített területek legértékesebb erdei. Elöntéssel ritkán borított agyagos-iszapos, humuszban gazdag öntéstalajokon találhatóak. A természetes elegyarány (célállomány): kocsányos tölgy %, magyar kőris %, elegy-fafajok %. Természetes elegyfafajok: mezei juhar, mezei szil, vénic szil, gyertyán, vadkörte, madárcseresznye, fekete és fehér nyár, fehér fűz. Kívánatos cserjeborítás %. Cserjefajok: veresgyűrű som, egybibés galagonya, kányabangita, kutyabenge, tatár juhar. Fűz-nyár ligeterdők Felszíni vízfolyások mentén előforduló erdők. Talajuk évente megújuló öntéstalaj. A természetes elegyarány (célállomány): fehér, fekete nyár %, fehér, törékeny fűz %. Természetes elegyfafajok: mézgás éger, vénic szil. Kívánatos cserjeborítás %. Cserjefajok: veresgyűrű som, rekettye fűz, partifűz, hamvas szeder, kányabangita, vadszőlő, komló, erdei iszalag. Égerlápok Lefolyástalan területek, feltöltődő holtmedrek. Pangó vizű erdei talajok. Fő fafaj: mézgás éger. Természetes elegyfafajok, max. 15 %: nyír, fehér fűz, magyar kőris, molyhos nyír, babérfűz, füles fűz. Az erdészeti-természetvédelmi minősítés alapja az erdő állományok jelenlegi összetételének hasonlósága az adott termőhelyre jellemző természetes erdőtársuláshoz. Minősítésük: 5-ös (kitűnő): A jelenlegi állomány elegy- és korösszetétele megfelel a természetes erdőtársulás fafaj összetételének (természetes erdők). 4-es (jó): A jelenlegi állomány elegy- és korösszetétele max. 20 %-ban tér el a természetes erdőtársulás fafaj összetételétől (természetszerű erdők). 127

128 3-as (közepes): A jelenlegi állomány elegyösszetétele %-ban tér el a természetes erdőtársulás fafaj összetételétől (bolygatott, jelentős mértékben átalakított erdők). 2-es (gyenge): A jelenlegi állomány elegyösszetétele %-ban tér el a természetes erdőtársulás fafaj összetételétől (túlnyomórészt átalakított erdők). 1-es (rossz): Mesterséges állományok, faültetvények. A Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet erdőinek korösszetétele Korcsoport Területarány 0-10 év 9,7 % év 26,1 % év 12,3 % év 10,5 % év 8,9 % év 9,7 % év 10 % év 8,3 % év 3,1 % év 1,2 % 100 év fölött 0,2 % A Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet erdőinek minősítése Minősítés Területarány nem minősíthető 1,5 % 1 17 % 2 3,4 % 3 51,7 % 4 26,3 % 5 0,003 % Erdőgazdálkodás a Szatmár-Beregi Natúrpark erdőterületeiben A Szatmár-Beregi Natúrpark legnagyobb erdőgazdálkodója a Nyírerdő Zrt Fehérgyarmati erdészete, a FETIVIZIG valamint a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága. Előbbi kifejezetten profitorientált erdőgazdálkodást folytat, a Vízügyi Igazgatóság a hullámtéri területeken folytat elsődlegesen vízgazdálkodási érdekeket szolgáló erdőgazdálkodást. A HNPI feladata a természeti értékek megőrzése, a természetszerű erdők kialakítása, megőrzése. Fahasználat Éves szinten mintegy 13 ezer köbméter fát termel ki a Nyírerdő Zrt. Fehérgyarmati Erdészete. A másik jelentős gazdálkodó a FETIVIZIG is kiterjedt hullámtéri területeken végez fahasználatot, meghatározóan telepített nemesnyarasakban, füzesekben. Emellett szinte eltörpül a nemzeti park igazgatóság évenként köbméternyi, meghatározóan tájidegen fajokat (akác, amerikai kőris) érintő termelése, erdő-átalakítása. Ennek keretében a HNPI természetvédelmi kezelés keretében lábon szárítja ki a homogén akácállományt, majd a kiszáradt fákat letermeli. Ez követően a területen nem indul be az akác sarjképződése. A területre jellemző őshonos fajokkal történik meg a terület felújítása. Az amerikai kőrises állományok átalakítása egyszerű letermeléssel, a sarj folyamatos kezelésével, őshonos fajokkal való betelepítéssel és ápolással zajlik. A térségben tevékenykedik néhány magán erdőgazdálkodó is, ezek fahasználati tevékenysége egyenként kis arányú, ám összességében meghaladja a m 3 -t. 128

129 Erdőtelepítés Évente hektár kiterjedésű területen telepít új erdőt a Nyírerdő zrt. Helyi erdészete valamint a HNPI egyaránt. A magángazdálkodók erdőtelepítése évről-évre hektár között alakul a térségben, mely meghatározóan az állami erdőtelepítési pályázati eredményeitől függnek. Szatmár-Beregben kivétel nélkül csak őshonos (kocsányos tölgy, elegyes kocsányos tölgy) fafajösszetételű erdők létesítését támogatja a pályázati rendszer. Számottevő tevékenység a szaporítóanyag begyűjtése. A jó genetikai adottságokkal rendelkező évi több száz mázsa kocsányos tölgy makk, valamint a helyben előállított kb. 300 ezer darab őshonos fafajú csemete azonban nem elégíti ki a minőségi erdőtelepítés és erdőfelújítás igényeit. Feldolgozás Érdemi feldolgozás a térségben nem történik. Néhány kisebb, magánkézben levő fafeldolgozó műhely működik, a helyi alapanyag felhasználásával. A kitermelt faanyag feldolgozását máshol, főként a Nyírerdő zrt. Nyírbátori üzemében végzik. Vadgazdálkodás A Szatmár-Beregi Natúrpark térségében 2007 előtt 16 vadgazdálkodási egységen tevékenykedett vadgazdálkodó. Noha az új 10 éves vadgazdálkodási periódus 2007 márciusában megkezdődött, több vadgazdálkodási egység esetében még nem zárult le végérvényesen (bírósági eljárások zajlanak) a terület-kijelölés. A területeken hasznosított nagyvadfajok gímszarvas, dámszarvas, vaddisznó és az őz. Apróvadfaj a mezei nyúl, a fácán és a fogoly. A területek nagy részén a gímszarvas csak váltóvad. A dámszarvast korábban két területre telepítették, ebből egyik a lónyai vaddisznós-kert a másik a Bockerek-erdő. A faj innen terjedt el a szomszédos térségekbe, a Bockerek Vt területére és a Nyírerdő zrt. lónyai területére. Külön emelni szükséges a Nyírerdő zrt. 520 hektáros Lónyai vadaskertjét. A vadgazdálkodási egységek fontosabb alapadatai Vadgazdálkodási egység Kódszám. Bereg Nyírerdő zrt - Nyíregyháza Tiszakerecseny és környéke vadászati közösség - Tiszakerecseny Bockerek vadásztársaság - Vámosatya Tiszaszalkai vadgazdák vadásztársaság - Tiszaszalka Tarpai földtulajdonosok vadásztársaság Daróci vadásztársaság - Beregdaróc Beregi Tisza vadásztársaság - Vásárosnamény Tiszatáj vadásztársaság - Lónya Szatmár Fehérgyarmat és vidéke vadászati közösség Fehérgyarmat Petőfi vadásztársaság - Nábrád Kömörői Petőfi vadásztársaság - Kömörő Túr-Tisza-közi vadásztársaság - Magosliget Halványhát vadásztársaság - Botpalád Túr-Erdő vadásztársaság - Sonkád Erdőhát vadásztársaság - Méhtelek Nagyszekeresi Diana vadásztársaság - Nagyszekeres Szamosmenti vadásztársaság Csegöld Hubertusz vadásztársaság Kisnamény Császló Új Sólyom- Gacsály

130 Vadászati, vadgazdálkodási szempontból a térségben az apróvadak közül a fácánnak van nagyobb jelentősége, de említést érdemel a mezei nyúl állomány is. Az ún. élőhelyfejlesztések jelentősen segíthetik az apróvadállomány fennmaradását és fejlődését. A nagyvadfajok közül az őz és a vaddisznó szerepe kiemelkedő. Mellettük említést érdemel a gímszarvas és helyenként a dám megjelenése. Az erdőtelepítésekben mindegyik jelentős károkat okoz, ellenük kerítéssekkel védekeznek. Az igen magas vaddisznó létszám visszaszorítására természetvédelmi és erdőgazdálkodási szempontból van kiemelkedő jelentősége. A megyei FM hivatal korábban öt évre megtiltotta a gímszarvas lövését, amit csak 2002-ben oldott fel. A gím állománya a friss erdőtelepítésekben okoz károkat. A dámszarvas állomány becslés alapján, három vadásztársulat területén meghaladja a 200 példányt. A tényleges állomány terepi bejárásaink alapján megfogalmazott szakértői vélemények szerint - ennél nagyobb és növekvőben van. Újabb és újabb helyeken bukkan fel. Természetvédelmi szempontból feltétlenül szükséges lenne a dámszarvas állományának drasztikus csökkentése. Az érintett területeken jelentős károkat okoz, elsősorban a rágásával, ez a tájidegen, betelepített faj. Ipar A Szatmár-Beregi Natúrpark környezete iparilag gyengén fejlett térség. Ásványi kincsekben szegény, nyersanyagvagyona építőipari nyersanyagokra korlátozódik (homok, agyag, építési kavics, dacit, riolit). A kitermelőipar régen folyami homok (főként a Tisza közelében) és agyagbányászattal illetve felhasználással foglalkozott (Fehérgyarmat-Téglagyár). A területen jelentős mennyiségben fordul elő betonkavics. Fő lelőhelyek Rozsály környékén illetve a Tisza mentén találhatók. Két korábban működő kőbánya közül, a barabási napjainkban már nem termel, a tarpai bányát a védetté nyilvánítás óta nem művelik. Jellemző még a környező településeken termelt zöldség és gyümölcs élelmiszeripari feldolgozása (Fehérgyarmat, Csegöld, Tyukod), hűtőházi tárolása. A Szatmár-Bereg legnagyobb településén, Fehérgyarmaton üzemel néhány ipari termelő, feldolgozóüzem, azonban ezek csupán néhány tíz főt foglalkoztató vállalkozások. Környezetükre nem gyakorolnak jelentős hatást. 130

131 OKTATÁS ÉS SZEMLÉLETFORMÁLÁS A SZATMÁR-BEREGI NATÚRPARKBAN Iskolák A Szatmár-Beregi Natúrpark területén, a Fehérgyarmati (Szatmár) és a Vásárosnaményi (Bereg) kistérség 67 településén az elmúlt esztendőkben jónéhány kistelepülési iskola zárta be kapuit. Alsótagozatos iskolai oktatás zajlik a beregi Barabás, Beregsurány és Jánd településen, továbbá a szatmári Gacsály és Penyige (1-6. osztály) településen. Alsó- és felsőtagozatos iskolai oktatás zajlik a beregi Csaroda, Gulács, Lónya, Tarpa, Tiszaadony, Tiszakerecseny, Tiszaszalka és Vámosatya településen, továbbá a szatmári Botpalád, Csaholc, Fehérgyarmat, Jánkmajtis, Kisar, Kölcse, Méhtelek, Nagyszekeres, Rozsály, Szatmárcseke, Szamosújlak, Tiszakóród és Túristvándi településen. Középiskolai oktatás csupán Fehérgyarmaton van, ahol egy gimnázium, egy szakközépiskola és egy szakképzőiskola működik. Aktív és folyamatos természetvédelmi szemléletformálás csupán a fehérgyarmati Kölcsey általános iskolában zajlik. Emellett azonban alkalmanként, az iskolai pedagógusok szervezésében, az SzSzB Természetvédelmi Alapítvány valamint a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet munkatársai előadásokat, terepprogramokat szerveznek a jándi, a csegöldi, a rozsályi, a barabási, a nagyszekeresi és a csarodai általános iskolák részére. Iskolán kívüli szemléletformálás Mind a beregi, mind a szatmári térségben évek óta, nagy gyakorlattal és eredményességgel működik egy-egy erdei iskola. A Márokpapi településen működő erdei iskolát az Emisszió (Nyíregyháza) Egyesület működteti. Az ide érkező 8-18 éves fiatalok hetenkénti váltásban, avatott szakemberek vezetésével vesznek részt a természetvédelmi táborban. A Garbolc település külterületén, a Túr partján működik a Vadvízország erdei iskola és nyári tábor. Noha az iskolák szervezésében zajlik, a természetvédelmi szemléletformáló előadások, terepi programok szervezését is itt szükséges szerepeltetni. Ezeket a Szatmár-Beregi Természetvédelmi Alapítvány valamint a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei tartják. Múzeumok és kiállítóhelyek A Szatmár-Beregi Natúrpark területén klasszikus értelembe vett Múzeum nem működik. A Natúrparkhoz legközelebb Vásárosnaményban, a frissen felújított Tomcsányi kastélyban üzemel a Beregi Múzeum. A beregi térségben tájházat találunk Beregdaróc, Beregsurány, Csaroda, Hetefejércse, Tákos valamint Vámosatya településen. A szatmári területen tájházat, illetve helytörténeti gyűjteményt Kisszekeresen, Kölcsén, Nagyarban, Nagyhódoson, Nagyszekeresen, Nemesborzován, Panyolán, Penyigén, 131

132 Rozsályban, Sonkádon, Vámosorosziban és Zajtán találunk. Szatmárcsekén a Kölcsey emlékszobát, Tiszacsécsén a Móricz emlékházat lehet megtekinteni. Fehérgyarmaton, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság térségi központjában egy közel húszesztendős természetvédelmi kiállítás található, mely csak alkalmi látogatókat fogad. Tanösvények A Szatmár-Bereg területén az elmúlt néhány esztendőben, különböző pályázati források segítségével, esetenként kifejezetten a Natúrparki együttműködés keretében alakítottak ki természetismereti tanösvényeket. Felső-Tisza tanösvény Jánd-Tivadar A Vásárosnamény és Térsége Turisztikai Egyesület megbízásából 2007-ben tervezte és készítette a Szabolcs-Szatmár-Beregi Természetvédelmi Alapítvány. Mindvégig a Tisza töltésén halad, hossza mintegy 25 km, melyen 5 információs tábla került kihelyezésre. Tanösvény-vezető kiadvány készült hozzá. A működtetésében (felügyelet, fenntartás) a területileg érintett Önkormányzatok illetve a létesítő Alapítvány vesz részt. Gémes tanösvény Gelénes-Vámosatya A Zöld Iránytű Alapítvány támogatásával 2006-ban alakították ki, a mintegy 6 km hosszú tanösvényt, melynél 4 információs tábla tájékoztat. Tanösvény-vezető kiadvány készült hozzá. A működtetését (felügyelet, fenntartás) a területileg érintett Önkormányzatok látják el. Csiperke tanösvény - Márokpapi A tanösvényt az Emisszió Egyesület alakította ki júniusában. Hossza 5 km, és 3 információs tábla került kihelyezésre. Működtetését, mely kapcsolódik az Egyesület Márokpapiban üzemeltetett erdei iskolájához, és fenntartását is az Egyesület végzi. Kastélypark tanösvény Cégénydányád A tanösvényt a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság alakította ki 2008 májusában, összesen 1,5 km hosszúságban, 20 információs táblával. A természetvédelmi oltalom alatt álló Cégénydányádi kastélypark Természetvédelmi Területet (12,9 ha) mutatja be. Működtetését (felügyelet, fenntartás) is a HNPI végzi. Túr tanösvény Sonkád-Túristvándi A tanösvényt a Bio-Szil Kht. hozta létre 2008 májusában. A vízi tanösvény teljes hossza 23 km, melyen 10 információs pont került kijelölésre. Tanösvény-vezető kiadvány készült hozzá, működtetését is a Kht. végzi. Természetvédelmi szemléletformáló rendezvények A barabási Kaszonyi-hegyen (1994, ) szervezi és rendezi a Szabolcs- Szatmár-Beregi Természetvédelmi Alapítvány valamint az Emisszió Egyesület a természetvédelmi és madárvonulás-kutató tábort. A 2 hónapig tartó munka során, az itt zajló madárgyűrűzés keretében történik a természetvédelmi szemléletformálás. A Szatmár-Beregi Madarásznapokat a Szabolcs-Szatmár-Beregi Természetvédelmi Alapítvány szervezi a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak segítségével. A 3 napig tartó rendezvényt 2003-tól évről-évre Nagyar központtal rendezik. A program keretében profi és amatőr madarászok járják a terepet, osszák meg egymással és az érdeklődő (gyerekekkel) tapasztalataikat. 132

133 ÖKOTURIZMUS A SZATMÁR-BEREGI NATÚRPARK TERÜLETÉN Adottságok és lehetőségek A turizmus lehetőségeinek ismertetése előtt szükséges tisztázni, hogy a natúrparkok alapfunkciói (értékvédelem, képzés, területfejlesztés) fogalmilag miként kötődnek a Szatmár- Beregi Natúrpark turizmusfejlesztéséhez. Értékvédelem: A natúrpark és a turizmus fogalmak meghatározásában, kapcsolatrendszerében leginkább szerepet játszó funkció. Folyamatos szem előtt tartásával a turizmust úgy kell alakítani, hogy az elsősorban az értékvédelmet szolgálja, de semmiképp se legyen annak kárára. Ez a meghatározás egyértelműen kizárja a tömegturizmus korlátlan és mindenirányú fejlesztését, továbbá előtérbe helyezi a szemléletformáló közösségi programok szervezését, a helyi érdekességek előtérbe helyezését. Más vonatkozásban ide tartozik a turizmusból származó bevételek meghatározott mértékű visszaforgatása. Úgy gondoljuk, csak így érhető el, hogy hosszú távon fennmaradjanak a védendő, és nem utolsó sorban a pótlólagos jövedelmek forrását is képező értékek (a természeti és a kulturális egyaránt). Képzés, szemléletformálás: A turizmussal való kapcsolatában ez a feladat egyrészt a helyiek turisztikai képzését, másrészt az ide érkező látogatók számára történő ún. natúrparki szemléletformálását jelenti. Az utóbbi esetében ez elsősorban a bemutatási rendszerben (látogatóközpont, kiállítóhelyek, tanösvények, kiadványok), továbbá a képzési, szemléletformálási célú, környezeti nevelést szolgáló programokon keresztül nyilvánul meg. Területfejlesztés: Az idegenforgalom fejlesztésénél és szervezésénél mindvégig törekedni kell arra, hogy a meglévő adottságokból a natúrparki keretek és feltételek mellett a lehető legnagyobb gazdasági előny keletkezzék, melyet elsősorban a térség, a lakossága realizál. Fontos, hogy a lakosság széles rétegének helyzetében eredményezzen érzékelhető javulást. A turizmus kapcsolatrendszerének ki kell terjednie minden olyan, a gazdaság kapcsolódó határterületeire is, amelyek számára talán éppen a turisztikai irányultság jelenthet kitörési pontot (pl. mezőgazdasági kistermelés, farmgazdaságok). Kiemelkedő jelentőségű, hogy az egyéb térségi tervezésnél, fejlesztéseknél, beruházásoknál is szem előtt tartsák a natúrparki, ill. turisztikai szempontokat. A Szatmár-Beregi Natúrpark területén hazai, sőt nemzetközi szinten is kiemelkedő jelentőségű természeti, építészeti, kulturális és gasztronómiai értékek és érdekességek találhatók. Mindezeket tovább színesíti a változatos tájszerkezet, a vizekben, vadvizekben való gazdagság, a térség lakóinak közismert vendégszeretete illetve az országhatárok (Románia, Ukrajna) közelsége. Noha a térség turisztikai infrastruktúrája visszafogottan fogalmazva is hiányos, ez azonban lehetőséget teremt egy komplex, a fenntartható bemutatáson és használaton alapuló ökoturisztikai szolgáltató-rendszer megfogalmazására, újjonan történő kialakítására. Ennek lehetőségét tovább erősítheti, hogy néhány éven belül autópályán illetve gyorsforgalmi úton is megközelíthetővé válik a Bereg (M3 Nyíregyháza-Vásárosnamény) illetve a Szatmár (M49 Baktalórántháza-Csengersima) térsége. 133

134 A jelen Az Észak-Alföldi Régióban kialakított idegenforgalmi termékek az elmúlt időszakban igen jelentős számú turistát vonzottak, számuk növekedése azonban 2003-ban megállt. Sőt 2004-ben már csökkenés volt megfigyelhető, amely a Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyékben közel azonos mértékű volt. A vendégéjszakák számát tekintve a visszaesés a régió két keleti megyéjében már 2003-ban elkezdődött, és nagyobb mértékben sújtotta Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a turizmust illetően a magyarországi megyék rangsorának a végén helyezkedik el. A turisztikai bevételek nagyságrendje nem éri el az országos bevételek egy százalékát, illetve a megyei GDP megközelítőleg 1%-ának felel meg. A megye turizmusának fő jellemzői: az átutazó és a kiránduló forgalom túlsúlya, az erős szezonalitás és a területi koncentráció. Alacsony a fajlagos költés, a turizmust szolgáló létesítmények fenntartási nehézségekkel küszködnek. A turizmus eddigi spontán alakulása nem hozta magával a megye nagy részének turizmusba való integrálását. A turisztikai vállalkozások közötti együttműködési készség gyenge, elégtelen az irányítási és a marketing tevékenység, a tevékenységek összehangolásának nincs gazdája. A turizmust érintő célok és feladatok nincsenek egyértelműen megfogalmazva és szervezethez rendelve. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a turizmus több megyei és települési szervezet keretében helyet kapott. Sok tartalék rejlik a köz- és a magánszektor együttműködésében is, amelynek mozgósítása a szakemberek szerint a turizmus sikeres fejlesztésének is alapfeltétele lenne. A turizmus fejlesztésére megvan a készség mind az önkormányzatok, mind a lakosság részéről, mivel az a térség gazdaságára és az itt élő emberek életkörülményeire kedvező hatásokat gyakorolna. Összességében a Szatmári és a Beregi kistérségek turisztikai helyzetéről a következő megállapítások helytállóak: A Szatmár-Bereg térségében található turisztikai vonzerők kiemelkedően változatosak. A Tisza és mellékfolyóinak vízi turizmusa számottevő, folyamatosan növekszik. A földrajzi helyzetből adódó átutazó forgalom (Románia és Ukrajna felé) súlya nagy. Néhány településen jelentős az alkalmi kirándulóforgalom. A belföldi turizmus a térségben erősödik. Rövid a turisztikai szezon (június-szeptember). A térség megközelíthetősége egyenlőre még nehézkes és időigényes. A turizmus hatékony fejlesztését és szervezését összehangolni hivatott megyei illetve kistérségi szervezet kialakulatlan vagy/és működésképtelen. A térség turisztikai marketingje nagyon gyenge. Hiányoznak a komplex turisztikai termékek. Kiépítetlen a turisztikai infrastruktúra. Kevés a minőségi szálláshely, a kiegészítő szolgáltatások színvonala alacsony. Jellemző a turisztikai szakismeret és a nyelvismeret hiánya. A turisztikai szervezetek közti együttműködés alacsony szintű. A éves regisztrált vendégéjszakák száma a Szatmár-Beregben nem éri el a 20 ezret, a kirándulók becsült száma ezer közé tehető. Összességében megállapíthatjuk, hogy a térségbe csupán a természeti, természetközeli területre irányuló idegenforgalomról beszélünk. A klasszikus ökoturizmus nem jellemző. 134

135 A Szatmár-Beregi térség turizmusának Swot analizise (2007) ERŐSSÉGEK Kedvező természetföldrajzi elhelyezkedés (Kárpátok, nagy folyók, alföldi-kapcsolatok). A változatos nemzetközi kapcsolatok (Románia új EU tag, Ukrajna EU-n kívüli állam) lehetősége. A térség egyedülálló, természetközeli elemekben bővelkedő tájkaraktere. Az alacsony iparosodottság miatt kis környezeti terheltség. Jelentős társadalmi érdeklődés a természet- és környezetvédelem iránt. Páratlan építészeti értékek a térségben. Sok a kultúrtörténeti jelentőségű hely a térségben. A térség értékei és sajátos település-szerkezete lehetőséget biztosít a többnapos turizmusnak. A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv agrárkörnyezetgazdálkodási programja közül beindult az ÉTT (Érzékeny Természeti Területek) programja a Beregben. Kialakulóban levő gasztronómiai rendezvények rendszere. LEHETŐSÉGEK A megye, a régió, az állam és a térségi szakmai szervezetek irányításával jelentős infrastrukturális és környezetvédelmi beruházások valósulnak meg. A Vásárhelyi T.T. megvalósulása újabb fejlesztéseket indukál. A határon átnyúló programok köre bővül (pl. Szatmár-Beregi Natúrpark). Egyes épített környezeti értékek a világörökség részévé válhatnak (szatmár-beregi református templomok, haranglábak). A kis közösségek együttműködései (rendezvények, programok) idecsábít(hat)ják az érdeklődőket. A természeti és táji értékek, folyóvizek rendszere lehetőséget biztosítanak az ökoturisztikai fejlesztéseknek. A térség identitásának erősítése. A gyorsforgalmi utak közeli elkészülése Vásárosnamény (M3) és Csengersima (M49) irányába. GYENGESÉGEK A turisztikai információs és szolgáltató rendszer - (kommunikatív honlap, látogatóközpont) hiánya. A turizmus (vízi, gyalogos, vízi) infrastruktúrájának hiányosságai. A színvonalas szálláshelyek hiánya. A kerékpárutak hiánya. A települések belterületének fizikai és környezeti állapota leromlott. A települések belterületén az infrastruktúrális rendszer hiányos (járda, illemhely, szemétgyűjtő). Hiányos a közműellátottság (a szennyvízelvezetés, a hulladékkezelés). Gyakori az ár- és belvízveszély. A szomszédos országokkal történő környezetvédelmi együttműködés nem mindig zökkenőmentes. Mind az önkormányzatok, mind az egyéb (nonprofit és profitorientált) szereplők tőkeszegények. Az idegen nyelv ismeretének hiánya. Az aktív beutaztatási tevékenység hiánya. A térség megközelíthetőségének nehézsége, a távolság. VESZÉLYEK A határon túlról érkező szennyezések és árvizek veszélyeztetik a természeti értékeket, a létbiztonságot és a művi elemeket. Természeti-környezeti katasztrófák következhetnek be (árvíz, aszály). A természeti-környezeti értékek (élővilág, élőhelyek, élővizek) károsodnak az ökológiai szemlélet hiánya következtében. Nem lesz elég forrás a nagy infrastrukturális programok, ill. projektek megvalósítására. A 2000 fő lakosnál kisebb települések szennyízkezelésének megoldására nem lesz forrás (165 település). A peremterületek ipari és infrastruktúrális fejlesztései (Záhony, Vásárosnamény) veszélyeztetik a természeti potenciált. A kistérségek és a települések rivalizálása következtében elmarad a szoros együttműködés kínálta szinergikus hatás a turizmusban. Az EU-n kívüli állampolgárok határátlépése nehezedik. Az ökoturizmus lehetséges irányai A Szatmár-Beregi Natúrpark sokszínű turisztikai programkínálatának kialakítása és a területi koncentráció csökkentése érdekében a meglévő vonzerők mellett elengedhetetlen az új turisztikai termékek és attrakciók, komplex turisztikai programcsomagok kialakítása. A programkínálat szélesítése, nem kizárólagosan a frekventált területek fejlesztése hozzájárulhat a hátrányos helyzetű települések gazdasági fejlődéséhez, versenyképességének növekedéséhez és az ott élő lakosság életkörülményeinek, foglalkoztatási lehetőségeinek javulásához. 135

136 A Szatmár-Beregi Natúrpark turisztikai fejlesztésének irányát meghatározóan a megőrizve fejlesztés, a fenntarthatóság alapgondolat mentén kell kidolgozni: o természeti fenntarthatóság (semmilyen tevékenység sem lehet a természeti értékek kárára), o környezetvédelmi fenntarthatóság (szennyvízkezelés, a hulladék szelektív kezelése), o energetikai fenntarthatóság, energiatakarékosság (nap, talajhő), energiahatékonyság, o kulturális fenntarthatóság (a hagyományokon alapuló tevékenységek előnyben részesítése), o humánerő fenntarthatósága (oktatás, képzés, vizsgáztatás, ellenőrzés), o közgazdasági fenntarthatóság (új munkahelyek létrehozása, új bevételi források kialakítása). Szükséges kiemelni a természeti értékek megóvásának, természetvédelmi kezeléssel történő gazdagításának, a bemutatással történő szemléletformálásnak fontosságát. Mindezekhez komplex módon kapcsolódik az értékőrző tájhasználat, a környezettudatos mezőgazdálkodás elterjesztése, támogatási rendszereinek megerősítése. A kulturális, főként építészeti értékek megújításának, a használva történő bemutatáson kell alapulnia. Ez nem csupán az évszázados értékek megőrzését segíti, hanem a közösségek identitástudatát is erősíti. A helyi szokásokon és hagyományokon alapuló vendéglátás, a szatmári szilvapálinka, a kötött tésztaleves, a málékásás töltöttkáposzta vagy a szilvalekváros derelye mind, mind a térség évszázadok alatt kiérlelt értéke. És csupán néhányat emeltünk ki a szatmári és a beregi tradicionális ételei közül. Ezekre az alapokra kell felépíteni a térség közösségeinek (önkormányzatok, gazdálkodók, társadalmi szervezetek, gazdasági szervezetek és vállalkozások) érdekrendszerén alapuló turisztikai fejlesztési irányokat: I. Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés Látogatóközpont egy regionális értékeket bemutató, fenntartható turizmus rendszerének alappillére egy olyan központ, amely nemcsak kiállításként mutatja be a térség látnivalóit, hanem turisztikai centrumként szervezi, koordinálja és működteti a turisztikai szolgáltatások és a látogatók igényeinek rendszerét. Emellett a folyamatosan elérhető és nyitva tartó helyszínen nem csak információhoz, hanem különféle kiadványokhoz és helyi termékekhez is jut az érdeklődő látogató. Kialakítása A Szatmár-Beregi Natúrpark látogatóközpontjának kialakítása Kisar településen, ROP finanszírozásában történik. A látogatóközpont megnyitására 2010-ben kerül sor. Működtetése A látogatóközpont működésének első éveiben (max. 3-5 esztendő) a működtetés forrásait különféle pályázati támogatások illetve vállalkozási tevékenységekből szükséges megoldani. Ezt követően, illetve részben már az első években is, a turisztikai koordináló és szolgáltató rendszer működése teremti meg az üzemeltetés anyagi feltételeit. Természeti értékek bemutatására alapozott turizmus a Szatmár-Bereg térségében számos olyan természeti érték (Tisza, Túr) található, melynek megfelelően tervezett bemutatása nem jár természetvédelmi kockázattal és mégis jelentős érdeklődésre tarthatnak (tiszavirágzás, beregi lápok, haris, stb.) számot. 136

137 A természeti értékek bemutatásán alapuló ökoturizmus rendszerének kialakítása: o Kiállító- és bemutatóhelyek létrehozása A kiállító- és bemutatóhelyek létrehozása a natúrpark közösségi rendszerén belül elkészített pályázatok támogatásaból történik. Tarpa A Tarpai-hegy bemutatóhely kialakítása ROP finanszírozásában történik, elkészülése 2010-ben várható. Tivadar A Tisza kiállítóhely kialakítása ROP finanszírozásában történik, elkészülése 2010-ben várható. A kiállítás berendezése más pályázati támogatásból történik. Szamossályi A Holt-Szamos bemutatóhely kialakítása pályázati támogatásból történik. Garbolc A Kelet-pont információs pont kialakítása pályázati támogatásból történik. További, egyedi természeti érték bemutatására szolgáló kiállító- és bemutatóhelyek kialakítására van igény. o Kiállító- és bemutatóhelyek működtetése A kiállító- és bemutatóhelyek működtetését az illetékes önkormányzatok végzik, meghatározóan saját szolgáltatói bevételükre alapozva. o Természetismereti tanösvények kialakítása A természetismereti tanösvények kialakítása a Natúrpark közösségi rendszerén belül elkészített pályázatok támogatásaból történik. Tákos, Vámosatya A Bockerek tanösvény kialakítása ROP finanszírozásában történik, elkészülése 2010-ben várható. Tarpa A Tarpai-hegy tanösvény bővítésére ROP finanszírozásában történik, elkészülése 2010-ben várható. Tivadar A Tiszavirág tanösvény kialakítása ROP finanszírozásában történik, elkészülése 2010-ben várható. Szamossályi A Holt-Szamos tanösvény kialakítása ROP finanszírozásában történik, elkészülése 2010-ben várható. Garbolc A Kelet-pont tanösvény kialakítása ROP finanszírozásában történik, elkészülése 2010-ben várható. Panyola Az Öreg-Túr tanösvény kialakítása ROP finanszírozásában történik, elkészülése 2010-ben várható. További tanösvények megtervezésére, kialakítására van igény. o Természetismereti tanösvények működtetése A tanösvények működtetését és fenntartását az illetékes önkormányzatok saját szolgáltatói bevételükre alapozva végzik. 137

138 o A helyi jelentőségű természeti és táji értékek bemutatásának kialakítása. A helyi értékek felmérése (2008-ban elkészült) alapján a védetté nyilvánításukat a települési önkormányzatok végzik. Az értékek bemutatását és fenntartását az SzSzB Természetvédelmi Alapítvány és az érintett önkormányzatok pályázati támogatásokból (Szatmár Leader) oldják meg. Kulturális értékek bemutatására alapozott turizmus a Szatmár-Bereg hazánk kulturális értékekben leggazdagabb térsége. Szinte minden településen találhatunk egy-két műemlék vagy műemlék jellegű épületet. A Szatmár-Beregi református templomok és haranglábak egy nemzetközi (román, ukrán, szlovák) program keretében - felvétele a kulturális Világörökség listára. o Integrált lobby-tevékenység Egy a 90-es évek végén felmerült szakmai elképzelés felkarolása, támogatása a natúrparki közösség együttműködésével történik. Az építészeti (főként egyházi) és kultúrtörténeti értékek (és emlékek, emlékhelyek) használatán és bemutatásán alapuló turizmus rendszerének kialakítása, működtetése. o Kultúrtörténeti tanösvények és bemutatóhelyek felújítása, kialakítása, működtetése. Gyügye Egy úszó vízimalom megépítése, fenntartása. A bemutatóhely kialakítása pályázati finanszírozásában történik. Az építési terveket az SzSzB Természetvédelmi Alapítvány elkészíttette. A kivitelezés pályázati támogatással valósul meg. Az építészeti és kultúrtörténeti értékek kezelői (egyházak, önkormányzatok, magánszemélyek) általában csak pályázati úton juthatnak forrásokhoz. A natúrparki közösség segíti a pályázati támogatások elnyerését. Kulturális rendezvények, programok Szatmár-Bereg hagyományos gazdálkodásán (extenzív földművelés, legeltető állattartás, szőlő és gyümülcstermelés) alapuló termékek előállítása, feldolgozása az ezekhez kapcsolódó programok jelentős érdeklődésre tartanak számot. Ezek regionális vagy országos megismertetése különféle térségi és regionális rendezvényekkel történhet. A helyi gazdálkodáson, hagyományokon és termékeken, valamint a múltra alapozott kulturális értékekhez kapcsolódó rendezvények rendszerének kialakítása, működtetése. o A hagyományokhoz kötődő, már jól működő tematikus rendezvények megerősítése, egymáshoz kapcsolása, támogatása. Jeles napok a Beregben rendezvénysorozat. A Szatmári Fesztivál rendezvénysorozat. A már működő és a még csak tervezett tematikus rendezvények natúrparki közösségi támogatása jelentősen segíti a pályázati támogatások elnyerését, a programok megvalósulását. A lebonyolítást az érintett települési közösségek végzik. 138

139 Kiránduló és sport-turizmus A helyi adottságokon alapuló vízi, kerékpáros, lovas és horgászturizmus rendszerének kialakítását, működtetését átfogó és komplex rendszerben szükséges megtervezni és megvalósítani. Mindezeket a látogatóközpontra, a természeti és kulturális értékekre valamint a rendezvényekre alapozva kell kialakítani. o Vízi turisztikai bázisok megújítása és újak kialakítása. A térség sűrű vízhálózata (Tisza, Szamos, Túr, Öreg-Túr, csatornák) kiváló lehetőséget biztosít a vízi turizmus iránt érdeklődőknek. Kenukkal, kajakokkal túrázva több száz kilométernyi víziút-rendszer járható be a Szatmár-Beregben. Új útvonalak kialakítása Öreg-Túr, Holt-Szamos. A vízi turizmust kiszolgáló rendszer kialakítása, fejlesztése Engedélyekkel rendelkező kempingek létrehozása. A vízijármű kölcsönzői rendszer megerősítése. Információs rendszer kialakítása és működtetése (táblák, térképek). A vízi turizmus igényeit kiszolgáló információs rendszer megtervezése, kialakítása, fenntartása egy központi, natúrparki rendszerben történhet. Ezek létrehozása elsősorban pályázati forrásokra alapozható. A fenntartást a turisztikai szolgáltatások bevételeiből a natúrparki közösségnek kell megoldani. A már működő és a még csak tervezett rendszerek esetében a natúrparki közösségi támogatása jelentősen segíti a pályázati támogatások elnyerését, a programok megvalósulását. A fejlesztési programok lebonyolítást, a szolgáltatói rendszer üzemeltetését az érintett települési közösségek illetve magánvállalkozók végzik. o A kerékpáros turizmus feltételrendszerének kialakítása A sűrű települési hálózat, az ezeket összekötő kisforgalmú úthálózat kiváló lehetőséget biztosíthat a kerékpáros turizmus számára. Ehhez azonban kiegészítő kerékpárút-rendszer kialakítása, valamint a háttérinfrastruktúra megteremtése, fejlesztése szükséges. A kerékpárút-hálózat fenntartása, bővítése A már működő kerékpárutakat a létesítő (Vízügyi Igazgatóság, önkormányzatok) szervezetek tartják fenn. Az új kerékpárutak kialakítása és fenntartása elsősorban pályázati rendszerben történhet. A tervezett kerékpárutak esetében a natúrparki közösségi támogatása jelentősen segíti a pályázati támogatások elnyerését, a programok megvalósulását. Információs rendszer kialakítása és működtetése (táblák, térképek). A kerékpáros turizmus igényeit kiszolgáló információs rendszer megtervezése, kialakítása, fenntartása egy központi, natúrparki rendszerben történhet. Ezek létrehozása elsősorban pályázati forrásokra alapozható. A fenntartást a turisztikai szolgáltatások bevételeiből a natúrparki közösségnek kell megoldani. A közlekedéshez kapcsolódó infrastruktúra megteremtése (hidak, ösvények, átjárók kialakítása). A kerékpáros közlekedéshez szükséges infrastruktúra megteremtése az érintett települések önkormányzatának a feladata. Ehhez szakmai tervező tevékenységet a natúrparki közösség és az SzSzB Természetvédelmi Alapítvány nyújt. 139

140 Az infrastruktúra létrehozása elsősorban pályázati forrásokra alapozható. A fenntartást a turisztikai szolgáltatások bevételeiből az érintett önkormányzatok fogják megoldani. A kerékpározáshoz kapcsolódó kölcsönző-, szállító- és szervízhálózat kialakítása és üzemeltetése. A kölcsönző-, szállító- és szervízhálózat kialakítása elsősorban pályázati forrásokra alapozható. A fenntartást a turisztikai szolgáltatások bevételeiből az érintett önkormányzatok illetve magánvállalkozók fogják megoldani. II. A turizmus fogadási feltételeinek javítása Háttér infrastruktúra A szükséges környezetvédelmi infrastruktúra kialakítása, a meglevő felújítása. o A települések szennyvízkérdésének megoldása. A szennyvízrendszerek (hálózat, tisztítás) kialakításának, bővítésének lehetősége csupán pályázati forrásokból történhet. A pályázatok elnyerését a natúrparki közösség hatékonyan támogatja. A szennyvízrendszerek üzemeltetését az önkormányzatok illetve vállalkozások végzik. o A települések képének formálása, ápolása parkosítás, virágosítása, szemétgyűjtők kihelyezése, pihenőhelyek kialakítása. A települési kép formálása, javítása elsősorban az önkormányzatok feladata. Megvalósítása általában pályázati, alkalmanként önkormányzati saját források segítségével történik. A pályázatok elnyerését a natúrparki közösség hatékonyan támogatja. A megvalósításhoz az SzSzB Természetvédelmi Alapítvány nyújt segítséget. III. Turisztikai szervezeti és működési feltételek javítása Szervezés, koordináció A Szatmár-Beregi Natúrpark turisztikai információs és szolgáltató rendszerének és desztinációs managementjének kialakítása, működtetése. o Az egyedi arculat (minden szinten és helyszínen történő) kialakítása, bevezetése. A Szatmár-Beregi Natúrpark egységes arculatterve 2008-ban egy Interreg pályázat keretében elkészült. o Információs és programszervező iroda kialakítása, működtetése. A Szatmár-Beregi Natúrpark látogatóközpontjában 2010-től tevékenykedik a turisztikai információs rendszer. A működtetését az SzSzB Természetvédelmi Alapítvány végzi. Fenntartása pályázati forrásokból illetve a turisztikai szolgáltatások bevételeiből történik. o Túravezetők képzése, vizsgáztatása, ellenőrzése ban a Tájvédelmi Körzet munkatársai kísérleti jelleggel elkezdtek egy ilyen képzést ben és 2008-ban az SzSzB Természetvédelmi Alapítvány készíttetett ilyen oktatási programot. Az oktatási/képzési program megvalósítása pályázati támogatással, az Alapítvány működtetésével valósulhat meg. 140

141 o Kapcsolatok kialakítása és fenntartása a beutaztató rendszerekkel (utazási irodákkal). A látogatóközpontban 2010-től működő turisztikai információs rendszer feladata. o Kiadványok, filmek elkészítése, terjesztése. Turista térkép megjelentetése 2008-ban Interreg pályázatból elkészült az 1: méretarányú turista térkép ben ROP pályázati támogatásból megjelentetésre kerül a túristatérkép. Információs térképek megjelentetése 2008-ban Interreg pályázatból elkészült és megjelentetésre került 2 információs térkép. Ezek újbóli megjelentetésére 2009-ben ROP pályázati támogatásból történik. Tanösvények információs kiadványainak megjelentetése 2009-ben ROP pályázati támogatásból megjelentetésre kerül 8 tanösvény túravezetője, és a tanösvények összefoglaló kiadványa. Tematikus képeslapok megjelentetése 2008-ban Interreg pályázatból elkészült az 16 képeslap nyomdára előkészített változata ben ROP pályázati támogatásból megjelentetésre kerülnek a képeslapok. Tematikus ismerettejesztő kiadványok megjelentetése Szatmár-Bereg DVD elkészítése, forgalmazása Az ismeretterjesztő anyag elkészítése és megjelentetése pályázati források felhasználásával történhet. Ez az SzSzB Természetvédelmi Alapítvány feladata. Szatmár-Bereg ismeretterjesztő film elkészítése, forgalmazása Az ismeretterjesztő anyag elkészítése és megjelentetése pályázati források felhasználásával történhet. Ez az SzSzB Természetvédelmi Alapítvány feladata. o Rendezvényeken, vásárokon való részvétel. A vendéglátáson alapuló falusi turizmus rendszerének kialakítása. o Tájékoztatás, képzés, tanácsadás, minőségbiztosítás. A helyi termékek előállítása, piacra juttatása. o A táji és ökotermékek kialakítása a Szatmáricum és a Beregicum fogalmak bevezetése, védelme. o A Szatmár-Beregi Natúrpark védjegy bevezetése, védelme. o Helyi termékeket forgalmazó hálózat kialakítása, működtetése. Együttműködés A Szatmár-Beregi Natúrpark rendszerén belül. o Kistérségi társulások, o Leader csoportok, o Önkormányzatok, o Turisztikai vállalkozások, o Turisztikai szolgáltatók. A Natúrparkok rendszerén belül. o Vértesi Natúrpark Pro Vértes Közalapítvány, o Írottkő Natúrpark Írottkő Natúrpark Evgyesület. 141

142 A Szatmár-Beregi Natúrpark határon túli bővítési, bővülése területén (Ukrajna- Kárpátalja illetve Románia-Szatmár megye). o Határon átnyúló nemzetközi programok Erdélyi Kárpátok Egyesület Szatmárnémeti, Románia. EcoNaTÚR kistérségi társulás Túrterebes, Románia. A Szatmár-Beregi Natúrpark rendszerét létrehozó közösségeknek (önkormányzatok, kezelők, társadalmi szervezetek, stb.), mint érdekszövetségnek szándéka az, hogy a Szatmár- Bereg természeti erőforrásait, kulturális hagyományait sokoldalú turisztikai kínálatlehetőséggé formálja. Ezzel párhuzamosan megteremtse a színvonalas vendéglátáshoz kapcsolódó szolgáltatások infrastruktúrális hátterét, valamint a térség turizmusát szervezőkoordináló információs rendszert. Mindezt ténylegesen működő közösségként alkossa meg, hiszen Nem versenytársak, hanem együttműködő partnerek vagyunk! 142

143 A SZATMÁR-BEREGI NATÚRPARK MŰKÖDÉSE Együttműködés A natúrparki közösségi szemlélet kialakulásának néhány alapvető elemét szükségesnek tartjuk kiemelni, hiszen ezek tudatosítása és elfogadása nélkül nem alakulhat ki a közösség(ek) hosszútávú érdekeit megfogalmazó és azt átfogóan megvalósító együttműködések hálózata. A Szatmár-Beregi Natúrpark működése, működtetése alapvetően az együttgondolkodáson, a partnerkapcsolatokon múlik. Ennek legfontosabb feltétele a tájékoztatás, a konzultáció, egyszóval az esetleges ellentétek, konfliktusok kialakulásának megelőzése. A Szatmár-Beregi Natúrpark minden tevékenységének meghatározó alappillére a fenntarthatóság. A természeti és kulturális értékek fenntarthatósága, a környezet használatának fenntarthatóságára, a közösségek rendszerének fenntarthatósága valamint az egyén, a család fenntarthatósága. Gondolunk itt az ökológiai és a közgazdasági fenntarthatóságra, vagy a biztos megélhetésre. A Szatmár-Beregi Natúrpark intézményének keretet kell biztosítania ahhoz, hogy a kisközösségek és az önkormányzatok, a gazdálkodók és a vállalkozók, a magánszemélyek (a lakosság) és a civil szervezetek (illetve képviselőik) közös érdekeiket egymással együttműködve tudják megfogalmazni, képviselni, céljaikat elérni. Az együttműködés célja lehet a jelenlegi helyzet feltárása, a közös tervek megfogalmazása, a megvalósítás előkészítése, azonban ezek kézzelfoghatóan a közös programokban, pályázatokban jelennek meg. Tervezéstől a megvalósításig, sőt azon túl a működtetésig. o Az együttműködés egyik jellemző formája a tájékoztatásban, az oktatási és szemléletformálási programokban jelenik meg. A partnerek lehetnek gazdálkodók vagy vállalkozások, helybeliek vagy a Szatmár-Beregbe csak turistaként látogatók, felnőttek vagy kisiskolások. o Az oktatási intézményekkel (általános és középiskolák) való együttműködés az iskolai órák megtartásával, szakkörök és vetélkedők szervezésével, kirándulások és táborozások bonyolításával történik. A pedagógusok tájékoztatása és továbbképzése is fontos feladat. o A térség megélhetésében egyre nagyon szerepet kap a vendéglátás, az idegenforgalom. Közös feladatunk, többek között egy látogató-központ megépítése az internetes információs rendszer kialakítása, üzemeltetése. o A Szatmár-Beregi Natúrpark lakosságának jelentős része gazdálkodik. Eredményességükben, megélhetésükben fontos szerepet játszik a tájgazdálkodás, a speciális támogatási programok. Ezek kidolgozása, bevezetése a természetvédők és a gazdálkodók közös érdeke. o Az együttműködések alapja minden esetben a közös munka. Erdőn és mezőn, irodában vagy a tanteremben, személyesen vagy csak a számítógépen keresztül. o Együttműködés a hatóságokkal és a kezelőkkel, a tulajdonosokkal és az érdekeltekkel. Egyszóval mindenkivel, hiszen Nem versenytársak, hanem együttműködő partnerek vagyunk. 143

144 Működtetés A Szatmár-Beregi Natúrpark rendszerének működtetését az együttműködést megszervező, az alapdokumentációt (és a kapcsolódó vizsgálatokat, felméréseket) elkészítő, a 67 település közösségét összekapcsoló Szabolcs-Szatmár-Beregi Természetvédelmi Alapítvány vállalja fel. Irányítás A Szatmár-Beregi Natúrpark közösségét összefogó Szabolcs-Szatmár-Beregi Természetvédelmi Alapítvány létrehozza a Szatmár-Beregi Natúrpark Tanácsadói Testületét. A Testület feladata a Natúrpark tervezési és megvalósítási munkájának koncepcionális felügyelete, a közép és hosszútávú célok meghatározása, ezek eléréséhez szükséges stratégiák megfogalmazása. A 9 fős Tanácsadói Testület összetétele: - a beregi önkormányzatok képviselője 1 fő, - az Emisszó Egyesület márokpapi oktatási programját vezető szakember 1 fő, - a szatmári önkormányzatok képviselője 2 fő, - eddigi tevékenységük alapján meghívott szakemberek 2 fő, - a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóság képviselője 1 fő, - a Szabolcs-Szatmár-Beregi Természetvédelmi Alapítvány elnöke, és natúrparki program-igazgatója 2 fő, 144

145 MELLÉKLET I. A Szatmár-Beregi Natúrpark térségének meteorológiai adatai Átlagos évi felhőzet ( ) havi közepei (%) Állomás I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Év Mátészalka A hőmérséklet havi közepei, C 0 ( ) Állomás I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII IX. X. XI. XII Év Ingás Mátészalka -3,0-1,2 4,3 10,2 16,6 18,5 20,4 19,4 15,7 10,1 4,1-0,2 9,5 23,4 A hőmérséklet abszolút maximumának átlaga, C 0 ( ) Állomás I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Mátészalka 7,0 9,7 19,4 24,8 29,4 31,9 33,3 32,5 30,0 23,7 16,7 10,8 A hőmérséklet abszolút minimumának átlaga, C 0 ( ) Állomás I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Mátészalka -17,6-15,1-7,8-2,2 2,9 6,5 9,9 8,3 2,8-1,5-6,6-13,6 A szélirányok relatív gyakorisága, % ( ) Állomás É ÉK K DK D DNY NY ÉNY Szél-csend Mátészalka A csapadék havi összegei, mm ( ) Állomás I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Év Csaroda Tiszabecs Csenger Mátészalka Az évi középhőmérséklet és csapadékmennyiség alakulása a Szatmár-Beregi Natúrpark körzetében Hőmérséklet ( C)/év Csapadék (év) Aranyosapáti - 563/18 Csaroda - 634/19 Fehérgyarmat - 644/19 Jánkmajtis - 684/19 Kocsord - 584/19 Mátészalka 10,4/10 603/26 Pátyod 9,6/22 656/29 Sonkád - 655/19 Tarpa - 631/19 Tiszabecs 10,6/6 668/25 Vásárosnamény 10,7/7 604/26 A vízügyi állomásrendszer adatai A vizsgálatok során a területi átlagcsapadék meghatározására a következő csapadékmérő állomásokról származó adatok kerültek felhasználásra: - Lónya , - Barabás , - Tiszaszalka , - Csaroda , - Beregsurány , - Gulács

146 A sokéves havi és éves átlagcsapadékadatok, valamint a szélső értékek Hónap I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII Éves Átlag Max , Év Min. Év Hóadatok A rendelkezésünkre álló 23 idényben a Vámosoroszinál végzett hórétegre vonatkozó észlelések és mérések alapján megállapítható, hogy - hóréteg kialakulása a november március időszakban valószínű, de a legtöbb hó általában januárban és februárban halmozódik fel, - a hóborításos napok száma átlagosan 36, de ennél jóval több is lehet, hiszen például az es tél folyamán 82 nap volt, előfordul azonban, hogy nem alakul ki mérhető hóréteg, - a legnagyobb hóvastagságot 94,0 cm-t az 1999-es idényben mértek, ugyanakkor volt az eddigi maximális hóvíztartalom is - 104,3 mm. Korábbi csapadékadatok Mátészalka 22 19' ', 127 m , 40, 34, 45, 58, 77, 72, 60, 41, 36, 57, 54, - S 611, max mm ( mm), min mm ( mm). Kocsord 22 23' ', 114 m , 42, 35, 44, 63, 78, 65, 61, 42, 38, 58, 57, - S 623, max mm, min mm. Fehérgyarmat 22 29' ', 110 m , 46, 35, 39, 64, 76, 68, 59, 41, 41, 58, 58, - S 629, max mm, min mm ( mm). Fehérgyarmat-postahivatal 22 31' ', 111 m mm, mm. Cégénydányád 22 32' ', 115 m mm, mm. Szamosangyalos 22 39' ', 117 m mm, mm. Jánkmajtis 22 40' ', 117 m , 48, 36, 43, 64, 82, 69, 60, 40, 42, 59, 60, - S 649, max mm, min mm. Csenger-gátőrház (Komlódtótfalu alatt) 22 42' ', 119 m , 48, 38, 42, 63, 83, 71, 60, 37, 41, 59, 61, - S 646, max mm ( mm), min mm. Kömörő ', 110 m mm, mm, mm, mm.

147 Gacsály 22 46' ', 120 m , 47, 35, 45, 63, 84, 68, 59, 38, 41, 59, 61, - S 646, max mm, min és mm ( mm). Vásárosnamény 22 19' ', 114 m , 42, 30, 39, 64, 74, 69, 68, 38, 37, 55, 55, - S 609, max mm ( mm), min mm ( mm). Tákos (Bockereki-tanya) 22 24' ', 110 m Min: mm, max: mm. Csaroda 22 28' ', 112 m , 48, 37, 37, 61, 75, 61, 67, 37, 36, 57, 56, S 616, max mm ( mm, mm), min mm. Kisar (Borbálakert) 22 31' ', 111 m mm, mm. Nagyar 22 34' ', 111 m mm, mm, mm. Tarpa 22 34' ', 113 m , 46, 35, 37, 60, 73, 61, 63, 37, 36, 56, 54, - S 601, max mm, mm ( mm), min mm. Beregdaróc 22 32' ', 112 m mm, mm, mm. Sonkád 22 46' ', 115 m , 51, 39, 43, 66, 87, 72, 64, 44, 43, 63, 67, - S 687, max mm ( mm, mm), min mm ( mm). Tiszabecs 22 49' ', 117 m , 54, 42, 47, 71, 93, 82, 73, 49, 46, 70, 74, - S 754, max mm, mm ( mm), min mm, mm ( mm). Saját mérések Hely Gergelyiugornya 588 mm 507 mm 626 mm Tarpa 582 mm 645 mm 716 mm 628 mm 652 mm Kölcse 627 mm 733 mm 685 mm 549 mm 673 mm Nagyszekeres 614 mm 715 mm 727 mm 610 mm 720 mm 147

148 148