Áfa csalások a Közösségen belüli kereskedelemben

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és módszertani Intézet Áfa csalások a Közösségen belüli kereskedelemben Szakdolgozat Tóth Bernadett

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés Általános forgalmi adó jellemzői, természete Az áfa jellemzői Az áfa hatálya Az áfa általános szabályai Az általános forgalmi adó elszámolására vonatkozó Európai Uniós szabályozások Közösségen belüli termékbeszerzés Termékimport Közösségen belüli termékértékesítés Termékexport Láncügyletek A költségvetési csalás A Közösségen belüli áfa-csalások legjellemzőbb elkövetési formái A körhintacsalás Az áfamentes termékimportot kihasználó csalások A jótékonysági szervezeteket megillető adómentességét kihasználó csalások Áfa-bevallás tapasztalatai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Adóellenőrzésre történő kiválasztás rendszere Az adóellenőrzés folyamata Az adóellenőrzés irányultsága Az adóellenőrzések leggyakoribb típusai Az áfa ellenőrzés fajtái Az áfa ellenőrzés irányultsága Az adóellenőrzés lehetséges kimenetelei

3 8. Adóellenőrzési esetek vizsgálata Közösségi termékértékesítésnek tűnő belföldi termékértékesítés Körhintacsalás Hamis szállítólevéllel leplezett belföldi termékértékesítés Adómentesség felhasználásával elkövetett áfa csalás Háromszög-ügyletnek tűnő láncértékesítés A közösségi áfa csalás elleni fellépés eszközei Fordított adózás Összesítő nyilatkozat VIES-rendszer Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) Eurofisc rendszer Elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer Összefoglalás Idegen nyelvű összefoglaló Summary Irodalomjegyzék Táblázat- és ábrajegyzék

4 1. Bevezetés Mindennapjainkban számtalan esetben találkozunk a következő fogalmakkal: adó, áfa, csalás, azonban fontos tisztázni, hogy ezek a fogalmak mit is jelentenek pontosan, hiszen minden ember életére hatással vannak. Az állami költségvetés bevételének jelentős hányadát az áfa bevételek teszik ki, ezért ezen adó beszedése különös jelentőséggel bír. Fontos, hogy az állam minél hamarabb kiszűrje a nem jogkövető adóalanyokat, akik az adózás elkerülésével, csalások alkalmazásával próbálják az adóhatóságot megtéveszteni. A csalások elleni fellépés, a csalók mielőbbi kiiktatása a gazdaságból kulcsfontosságú, hiszen az állam célja az adók minél hatékonyabb beszedése, mivel adóbevételekből tudja finanszírozni az állam a kiadásait, a közjavakat, így tudja a jövedelmek újraelosztását biztosítani, illetve ezáltal tud befolyással bírni a piaci szereplőkre. Írásom első részében az általános forgalmi adóval kapcsolatos leglényegesebb tudnivalókat ismertetem. Kitérek a jellemzőire, a törvényi szabályozására, területi, tárgyi, illetve személyi hatályára. Bemutatom, hogy kinek, hogyan, milyen gyakorisággal kell az áfát megfizetnie. Ezt követően pedig az általános forgalmi adó elszámolására vonatkozó Európai Uniós szabályozásokat ismertetem, bemutatom, hogy az Európai Unió milyen előírásokkal törekszik az egységes adóztatási rendszer megteremtésére a belső piac hatékony működésének kialakítása érdekében. Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozást követően - tehát május 1. után szembesülnie kellett a különböző közösségi csalást elkövető adózókkal és fel kellett ellenük lépni. Szakdolgozatom második felében különböző esettanulmányok segítségével szemléltetem, hogy a nem jogkövető gazdasági szereplők hogyan is próbálnak Közösségen belüli áfa csalást megvalósítani, különös tekintettel kitérek a körhintacsalás gyakorlati megvalósításának szemléltetésére. Végezetül pedig bemutatom, hogy a hazai és a nemzetközi gyakorlatban miként, milyen eszközökkel próbálnak fellépni a közösségi áfa csalást megvalósítók ellen. Célom a dolgozattal, hogy bemutassam milyen közösségi áfa csalási technikák léteznek, milyen hazai és nemzetközi szabályozásokkal próbálnak tenni ellenük. 4

5 Remélem szakdolgozatommal az olvasók érdeklődését sikerül felkeltenem, és munkám segítségével jobban megismerik a közösségi kereskedelemben zajló visszaéléseket, és olyan érdekes és jelentős témaként fogják számon tartani, mint ahogyan én teszem. 5

6 2. Általános forgalmi adó jellemzői, természete A későbbi fejezetben részletezett Nemzeti Adó- és Vámhivatal által az általános forgalmi adóra végzett ellenőrzések és a feltárt csalásmódok megértéséhez először is szükséges az adónem törvényi szabályozásainak és a kapcsolódó főbb nemzetközi rendelkezéseknek az áttekintése. 2.1 Az áfa jellemzői Az általános forgalmi adó a központi költségvetés stabil bevételét képezi 1988 óta. Bevezetése óta folyamatosan törekedtek az Európai Unióban alkalmazott hozzáadott-érték típusú adóval való harmonizáltság megteremtésére. A jelenlegi hazai áfára vonatkozó jogszabály a évi CXXVII. törvény, mely január 1-től hatályos. Az áfa rendszer működtetésének célja az állami költségvetés feladatainak megfelelő minőségű ellátásához szükséges stabil bevétel biztosítása, ezen túlmenően az Európai Közösséghez való társulás következtében jelentkező harmonizációs elvárásoknak való megfelelés. Az áfa olyan többfázisú, nettó forgalmi adó, amelyet a gazdálkodók a termelés és a forgalmazás minden szakaszában kötelesek megfizetni, az adó terhét pedig a végső felhasználó viseli. Az áfa általános jellegű, az áruk és szolgáltatások széles körére kiterjed és a forgalmazás teljes folyamatát átfogja. Forgalmi jellegű adó, ami azt jelenti, hogy az adót mindig meg kell fizetni termék és szolgáltatás értékesítésekor, az adót a forgalomra, vagyis a leszámlázott árra kell felszámítani. Az áfa fogyasztói jellege abból adódik, hogy az adó terhét az értékesítést végző általi áthárítás nyomán, a láncolat végén álló végső felhasználó viseli. Ebből adódik az áfa közvetett jellege, mely azt jelenti, hogy az adó fizetésére kötelezett és az adó terhét viselő nem azonos. A magyar adórendszerben az áfa összfázisú adó, mely azt jelenti, hogy a forgalmazás minden fázisában meg kell fizetni az értékesített termékek, szolgáltatások áfát nem tartalmazó értéke után. Elszámolási technikáját tekintve nettó adó, ami azt jelenti, hogy az adóhalmozódás kiszűrése céljából az értékesítő 6

7 a fizetendő adóból levonja a beszerzéseit terhelő előzetesen felszámított, általa megfizetett áfát. Ezt nevezzük áfa levonásnak. Ez esetben minden vállalkozás csak az adott termékhez, szolgáltatáshoz általa hozzáadott érték után adózik. Az áfa verseny-, eredmény- és szervezet semleges, független a vállalkozási formától, a gazdálkodó eredményességétől és az őt körülvevő piaci viszonyoktól, nem jelent költségtényezőt. Számlaadási kötelezettségre épül, az eladónak és a vevőnek is érdeke a szabályszerűen kiállított számla az előzetesen felszámított áfa visszaigényelhetősége végett Az áfa hatálya Az Áfa törvény területi hatálya belföldre, a Magyar Köztársaság területére terjed ki, melybe beletartozik a vámszabad- és a tranzitterület is. 2 A törvény az adó elszámolására a saját nevükben gazdasági tevékenységet végző természetes személyeket, jogi személyeket és jogi személyiség nélküli szervezeteket kötelez. 3 Tehát ők az áfa alanyai, akik saját nevük alatt jogokat szerezhetnek kötelezettségeket vállalhatnak és perelhetnek. Az áfa tárgyi hatálya kiterjed az adóalany által belföldön teljesített termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra, az Európai Közösség területéről történő termékbeszerzésre és a termékimportra, mely ügyletek keretében az áfa a forgalmat adóztatja, tehát az adótárgy a forgalom. Adófizetési kötelezettség termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál általában a teljesítés, illetve a részteljesítés időpontjában keletkezik. A teljesítés helyének értelmezése abból a célból fontos, hogy meg tudjuk határozni, hogy az adott termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás meddig tartozik a magyar áfatörvény hatálya alá, ugyanis az adókötelezettség a belföldön teljesített termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra terjed ki. Termékértékesítésnél a teljesítés helye általában az a hely, ahol a termék az értékesítés teljesítésének időpontjában található. 4 Ha az átadó vagy az átvevő által megbízott harmadik személy adja fel, vagy fuvarozza el az adott terméket, akkor a teljesítés helye az a hely lesz, ahol a termék a feladásakor vagy a fuvarozás megkezdése időpontjában megtalálható. 5 1 Dr. Szakács Imre: Az adózás nagy kézikönyve Áfa tv Áfa tv. 5.. (1) bekezdés 4 Áfa tv

8 Szolgáltatásnyújtás teljesítési helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybe vevője gazdasági céllal letelepedett vagy ahol az állandó lakóhelye, tartózkodási helye található Az áfa általános szabályai Adófizetési kötelezettség fő szabályként a teljesítés, illetve a részteljesítés időpontjában keletkezik, előlegszámla esetén a teljesítés napja az előleg átvételének időpontja. 7 Az adó alapja termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál főszabályként a teljesítés ellenértéke, melybe beletartoznak a termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó költségek (szállítás, biztosítás, csomagolás), az árkiegészítések, az árat közvetlenül befolyásoló költségvetési támogatások és kötelező jellegű befizetések, illetve más adók. Az adó alapjába nem tartozik bele az adóhalmozódás elkerülése végett a felszámítandó általános forgalmi adó, az árengedmény és a visszavett göngyöleg díja. Termékimport esetében az adó alapja a vámérték, amelyet növel a termékimporthoz kapcsolódóan kivetett vám, adó, illeték, illetve az első belföldi rendeltetési helyig felmerülő költségek (szállítási, biztosítási költségek). 8 A felszámítandó adó általános mértéke az adóalap 27%-a, ez a legjellemzőbb, ez vonatkozik a legtöbb termékcsoportra. Azonban a törvény megkülönböztet két kedvezményes mértéket is. 18% az áfa mértéke az alapvető szükségletek kielégítését szolgáló termékek és szolgáltatások (tej, tejtermékek, pékáruk, kereskedelmi szálláshely szolgáltatás) esetében. Kiemelten kedvezményezett, 5%-os adókulcs alkalmazását teszi lehetővé az áfatörvény az orvosi és gyógyászati termékek körére, a könyvekre és napilapokra, ezen felül január 1-jétől a kedvezményezett adókulcs alkalmazását kiterjesztették a sertéságazatra és a távhőszolgáltatásra is. 9 A magyar áfatörvény a Közösségi szabályozásokkal való harmonizációja eredményeképp egy igen összetett rendszert működtet az adómentességek vonatkozásában: 10 5 Áfa tv Áfa tv. 37. (1) bekezdés 7 Áfa tv. III. fejezet 8 Áfa tv. IV. fejezet 9 Áfa tv Áfa tv. VI. fejezet 8

9 A törvény definiál levonási joggal rendelkező adómentességet, amely az Európai Unió területén kívülre irányuló termékértékesítést (export) és a Közösségen belüli értékesítést jelenti. Ezen ügyletek során nem kell az adóalanyoknak az áfát felszámítani, ugyanakkor ezen ügyletek vonatkozásában az adóalanyok levonhatják az általuk fizetendő adó összegéből a rájuk korábban áthárított adót. Levonási jog nélküli tárgyi adómentesség vonatkozik a tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére. Ekkor az adóalany adó fizetésére nem kötelezett, akkor adólevonási jogát sem gyakorolhatja. A tárgyi adómentesség kötelező, ha az adóalany a törvényben meghatározott valamely tárgyi adómentes tevékenységet végez. Ezen felül létezik levonási jog nélküli alanyi adómentesség. Alanyi adómentességet az adóalany az áfatörvényben meghatározott feltételeknek való megfelelés esetén választhat, melyről minden év január 15-ig nyilatkoznia kell. Alanyi adómentességet választhat a belföldön letelepedett és belföldön gazdasági tevékenységet végző adóalany, akinek a tárgyévet megelőző évben a gazdasági tevékenységéből származó tényleges bevétele, illetve a tárgyévben gazdasági tevékenységből származó ésszerűen várható bevétele nem haladja meg a 6 millió forintot. 9

10 3. Az általános forgalmi adó elszámolására vonatkozó Európai Uniós szabályozások Az Európai Unióban az egységes adóztatás rendszerének megteremtése az egységes belső piac hatékony működésének biztosítása érdekében kulcsfontosságú. A Közösséghez való csatlakozás eredményeképp megszűntek a tagállamok közötti vámhatárok, ami azt jelenti, hogy ezt követően a vámhatóság már nem lépteti ki a másik tagállamba szállítandó árut és a beszerzések után már nem állapítja meg kivetéssel az adót. Az eladó szerepét betöltő hazai adóalany áfa nélküli termékértékesítést valósít meg a Közösség területén lévő valamely célországba, miután a másik tagországban tevékenykedő vevő fizeti meg az adott országban előírt áfa terhet. Az uniós jogharmonizációs törekvések következtében a tagállamok közötti áruforgalom tekintetében bevezetésre került a célország szerinti adózás elve és az áfa fizetés önadózás útján történő teljesítése. Az Európai Unió belső piacán bonyolított kereskedelemben részt vevő adófizetésre kötelezett adóalanynak közösségi adószámmal kell rendelkeznie, ha Közösségen belüli termékértékesítést vagy termékbeszerzést teljesít, illetve más tagállambeli adóalanynak szolgáltatást nyújt, illetve tőle vesz igénybe. Az Európai Unióban a közösségen belüli forgalom kapcsán bevezetésre került a termékimport helyett a közösségen belüli beszerzés fogalma, a termékexport helyett pedig a közösségen belüli termékértékesítés fogalma. Ebben a fejezetben ezen ügyletekre vonatkozó áfa-szabályozás kerül részletezésre. 3.1 Közösségen belüli termékbeszerzés Az adót a termék beszerzője fizeti meg. A teljesítés helye az a hely lesz, ahol a termék a fuvarozás befejezésekor vagy a küldeménykénti megérkezésekor található, tehát ekkor a célország szerinti adóztatás szabályai érvényesülnek. 11 Az áru eladója áfamentesen értékesíti, a termék beszerzője pedig a saját országában fogja megfizetni az adót. Adófizetési kötelezettsége a vevőnek fő szabályként a beszerzést igazoló számla 11 Áfa tv

11 kibocsátásának napján keletkezik, azonban ez nem jelent a beszerzőnek tényleges adóterhet, hiszen az adót levonható általános forgalmi adóként is figyelembe veszi. Ugyanakkor ez a fajta fordított adózás csak akkor alkalmazható, ha a vevő és az eladó is rendelkezik közösségi adószámmal. Tehát fő szabályként a Közösségen belülről történő termékbeszerzés után általános forgalmi adót kell fizetni, azonban létezik különleges adózói kör, melyre speciális szabályok vonatkoznak. A különleges adózói körbe az Áfa törvény 20. (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbi adóalanyok tartoznak: a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású áfa adóalanyok, akik Áfa törvény XIV. fejezetének rendelkezései szerint adóznak (a mezőgazdasági különös szabályok szerint adózó adóalanyok), a kizárólag adólevonásra nem jogosító adómentes tevékenységet folytató adóalanyok, az alanyi adómentességet választó áfa adóalanyok, közösségi adószámmal rendelkező áfa alanynak nem minősülő, adófizetésre kötelezett jogi személyek, továbbá a fentiekkel egy tekintet alá esnek az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló évi XLIII. törvény szerinti adóalanyok is. Ezen különleges adózói körnek nem kell adót fizetni a Közösségen belülről történő termékbeszerzés után kivétel az új közlekedési eszköz és a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló évi CXXVII. törvény hatálya alá tartozó, belföldön jövedéki adókötelezettség alá eső termék beszerzése, ha a Közösség más tagállamaiból beszerzett termékek áfa nélküli összesített értéke a tárgyévet megelőző évben a eurós értékhatárt nem haladta, illetve a tárgyévben nem haladja meg. Tehát ezen adózói körbe tartozó, törvényi feltételeknek megfelelő adózó a Közösség más tagállamából történő értékhatár alatti beszerzés tekintetében mentesül az áfa fizetési kötelezettség alól. 11

12 3.2 Termékimport A Közösség területére történő, egy harmadik ország, tehát nem tagország által véghezvitt szabadforgalomban még nem lévő, termékbehozatalt nevezzük termékimportnak. Szabadforgalomban lévőnek akkor minősül egy termék, ha már kivetették rá a fizetendő vámterheket. A teljesítés helye az a Közösségi tagállam lesz, ahol először lép be a termék az Európai Unió területére, itt keletkezik adófizetési kötelezettség. 12 Ekkor az adó megállapítása kivetéssel valósul meg, az adót az importáló fizeti. Ebben az esetben az adó alapja a vámérték lesz. Adófizetési kötelezettség a vámjogi szabadforgalomba bocsátásról szóló határozat kiállításának napján keletkezik. 3.3 Közösségen belüli termékértékesítés A rendeltetési ország elvének érvényesülése nyomán az áfát abban a tagországban kell megfizetni, ahol az adott termék végső felhasználásra kerül, így az adóalany által a Közösség bármely országába történő termékértékesítés adómentes tevékenységnek minősül. Tehát az adott terméket az értékesítő vállalkozás a saját országából áfa-mentesen értékesíti, egyidejűleg az áru vevőjének adófizetési kötelezettsége keletkezik Közösségen belüli beszerzés jogcímen. A Közösségen belüli termékértékesítés levonási joggal adómentes tevékenységnek minősül. A teljesítés helye az import tevékenység célországa lesz. Ha a terméket az értékesítő, vagy a beszerző, vagy bármelyikük megbízásából harmadik személy adja fel, vagy fuvarozza el, a teljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol, a termék a feladás vagy a fuvarozás megkezdésének időpontjában található 13. Azonban ez a rendelkezés csak egy termékértékesítés esetében alkalmazható. 12 Áfa tv Áfa tv

13 3.4 Termékexport Termékexport esetén az adott terméket az Európai Unió területén kívülre értékesítik. Az export adómentes tevékenységnek minősül, ha: 14 a terméket kiléptető illetékes hatóság igazolja, hogy a termék a Közösség területét elhagyta, illetve az értékesített terméket 90 napon belül ne használják, hasznosítsák. Továbbá adómentes az exportterméken belföldön végzett munka illetve az exporttermékhez kapcsolódó valamennyi szolgáltatásnyújtás is. Az Európai Unió területén kívülre történő termékértékesítés csakúgy, mint a Közösségen belüli termékértékesítés esetében levonási joggal adómentes tevékenységnek minősül. 3.5 Láncügyletek A három-, vagy sokszög ügyletek esetében minden szereplő eltérő tagállam adóalanya. Ekkor a beszállító egy közbenső vevőnek adja el az árut, aki majd továbbértékesíti azt a lánc végén álló, tényleges vevőnek. Ekkor az általános forgalmi adó a célországban, a végső vevő által kerül megfizetésre, a lánc többi tagja pedig a továbbértékesítés miatt jogosult áfa-visszaigénylésre. 1. ábra: Láncügyletek 14 Áfa tv

14 Az fenti ábrán került szemléltetésre a láncügylet lényege. A szaggatott nyíl jelöli a termék útját az egyes gazdálkodók között. Az első tagállambeli A adóalany áfát tartalmazó értékkel adja el a terméket a B gazdálkodónak. A közbenső szereplők áfát tartalmazó ár ellenében értékesítik a terméket, ugyanakkor az adót vissza is igénylik. Végül a lánc végén álló D vevő fogja az áfát a 4. tagországban megfizetni Áfa tv

15 4. A költségvetési csalás A január 1-jén hatályba lépő, LXIII. törvényben az adócsalás tényállását felváltotta a költségvetési csalás, amely szélesebb és szigorúbb tényállási elemeket tartalmaz. A költségvetési csalás tényállása szerint a költségvetés vagyoni érdekei védelmére szolgál a vele kapcsolatba állókkal szemben. Alanya bárki lehet, aki a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, oly módon, hogy megtévesztő magatartást tanúsít a költségvetési befizetési kötelezettségeit illetően, vagy a költségvetésből származó juttatásait illetően. A jogszabály 396. fogalmazza meg, hogy ki követ el költségvetési csalást: Aki költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart vagy a valós tényt elhallgatja, költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel, és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz. Tehát költségvetési csalásról akkor beszélhetünk, ha az adóalany a ténylegesen fizetendő adót nem fizeti be vagy a kifizetéseit jogosulatlanul veszi igénybe, illetve az adott ügyletekkel kapcsolatban valótlant állít, például szándékosan hibás adóbevallást nyújt be. Az alábbiakban a költségvetési csalás leggyakrabban elkövetett módszerei kerülnek részletezésre: Az adóalany nem nyújt be adóbevallást, költségvetési befizetéseit sem teljesíti. Adóhatóságot megtévesztő, nullás bevallást ad be a vállalkozás az adóhatósághoz, miközben azonban a könyvelésében nem szereplő számlákat állít ki, melyek áfa tartamát nem vallja be, és nem is fizeti be a költségvetésbe. 15

16 A vállalkozás által kiállított számlákat szerepelteti a bevallásban, azonban ezzel egyidejűleg fiktív számlák segítségével, rosszabb esetben számlák meghamisításával az áfát levonásba helyezi. Fiktív számlák kiállítója az áfa tartalmat nem vallja be vagy levonásba helyezi, a fiktív számlák befogadója pedig költségei növelésében érdekelt, ugyanis ily módon adója csökkeni fog. Az adóalany jogosulatlanul igényli vissza az adó. A vállalkozás igénybe vesz állami támogatást, holott arra nem is volt jogosult, vagy a támogatást nem a meghatározott célra használja fel, esetleg csak annak a látszatát keltette, hogy jogosult volt a támogatás igénybevételére, ezáltal megtéveszti az adóhivatalt, ebből kifolyólag pedig károsítja a költségvetést. Költségvetési csalást jórészt a gazdasági tevékenységet valójában nem végző adóalanyok követnek el. Azonban manapság sok esetben hallunk arról, hogy olyan kereskedő cégek követik el a csalást, akik nagy tételben adnak-vesznek egyedileg nem azonosítható termékeket, például gabonát, cukrot, színesfémet, továbbá egyéb jövedéki termékeket. 16

17 5. A Közösségen belüli áfa-csalások legjellemzőbb elkövetési formái Ebben a fejezetben röviden bemutatásra kerül, hogy manapság milyen áfa csalás módszerek kerültek előtérben a Közösségen belüli kereskedelemben. 5.1 A körhintacsalás Az Európai Unióban az 1990-es évek közepén megjelenő körhinta-, vagy más néven karusszelcsalás a legjellemzőbb áfa csalás elkövetési mód napjainkban. Magyarországon az Európai Unióhoz való csatlakozás után, vagyis május 1-ét követően jelent meg a körhintacsalás, vagyis az eltűnő kereskedő útján megvalósuló csalási módszer, amely az Európai Unió tagországaiban lévő eltérő adóztatási szabályokat használja ki. Az Európai Unió két különböző tagállamában közösségi adószámmal rendelkező adóalany közötti értékesítési ügylet esetében az eladó áfa felszámítása nélkül értékesít a vevőnek egy adott terméket, amely után a vevőnek jelenik meg áfa fizetési kötelezettsége a saját országában. A vevő a saját országában érvényben lévő áfa-kulcs figyelembe vételével fogja megfizetni hazájában az áfát. A csalásban résztvevő adóalanyok egy másik Közösségen belüli országba értékesítenek és számláznak, ezáltal azt teszik lehetővé, hogy ők áfa mentesen értékesítik a terméket, ugyanakkor azonban áfa visszaigénylési jogukat is gyakorolják. Az egyik leggyakoribb módja a csalásnak, amikor a lánc elején álló kereskedelmi tevékenységet végző számlakibocsátó adóalany értékesítése után nem vallja be és nem fizeti meg az adót, majd a lánc további résztvevői is elmulasztják teljesíteni kötelezettségüket, így végül a lánc végén álló adóalany nagy összegű áfát igényelhet vissza, amelynek megfizetését azonban a láncolat korábbi szereplői korábban elmulasztották. 17

18 1. számú tagállam C társaság puffer csatorna társaság B társaság hiányzó kereskedő megkapja az áfát a C -től, de nem fizeti be a költségvetésbe D társaság bróker társaság az áfát levonja, vagy visszaigényli 2. számú tagállam A társaság értékesítést végző társaság 2. ábra: A körhintacsalás sémája A láncban részvevő adóalanyok: az értékesítést végző társaság, a csatorna társaság, a hiányzó kereskedő, és a bróker. Az értékesítést végző társaságot az jellemzi, hogy a lánc többi szereplőjétől eltérő tagországban van bejegyezve adóalanyként. A nemzeti beszerzéseihez kapcsolódó áfát visszaigényli, ugyanakkor Közösségen belüli áfa mentes szállításokat végez. A gyakorlatban elképzelhető az is, hogy ez a szereplő nem tud az elkövetett csalásról. A lánc következő szereplője a hiányzó kereskedő, aki általában egy fiktív társaság. Jellemzője, hogy nem végez tiszta üzleti tevékenységet, nincs elérhetősége, székhelye telephelye. Általában nem teljesíti adókötelezettségeit. Közösségen belüli beszerzései után bevallja az adót, de azt azon nyomban levonásba is helyezi. A lánc végén álló bróker a végső vásárló, aki az árut a puffertől, esetleg ritkább esetben közvetlenül a hiányzó kereskedőtől vásárolja. Minden esetben a hiányzó kereskedővel azonos tagállamban van bejegyezve. Egy másik tagállamban bejegyzett társaságnak végez közösségen belüli szállítást vagy hazai piacra szállít és a beszerzéseihez 18

19 kapcsolódóan általa megfizetett áfát visszaigényli vagy a felszámított és a levonható áfa közötti kis összegű különbséget megfizeti a költségvetésnek. A láncban létezik egy közbeékelt társaság a hiányzó kereskedő és a bróker között, ő a puffer. Egy láncban több szereplő is betölthet puffer pozíciót. Ez a szereplő szerzi be a hiányzó kereskedőtől az árukat, amiket aztán a brókernek továbbszállít. Ez az a szereplő, aki a törvényi szabályozásoknak minden téren megfelelően teljesíti áfa bevallási kötelezettségeit, és az áfát meg is fizeti. Elképzelhető, hogy vétlen a csalási mechanizmusban, de a legtöbb esetben azonban tud róla. Megjelenhet a láncolatban a hiányzó kerekedő mellett egy úgynevezett mulasztó kereskedő is, aki más tagállamban adóalanyként nyilvántartott partnereitől áfa-mentesen szerez be terméket, azonban nem vallja be ezeket a Közösségen belüli beszerzéseket, ezzel egy időben azonban az értékesítéseit terhelő adót bevallja, azáltal jelentős adóhátralékot felhalmozva. Áfa-kötelezettségeit a hiányzó kereskedő elmulasztja megfizetni, azután jelentős összegű rendezetlen áfa-tartozásainak hátrahagyásával eltűnik. Az áfa-tartozás megfizetésének nem tesz eleget a mulasztó kereskedő, de nem is tűnik el, egyszerűen csak tovább folytatja tevékenységét addig, amíg fel nem számolják. Az egyik módja a körbeszámlázásos csalásnak, hogy a csalásban részt vevők valódi áruforgalmat is lebonyolítanak a szükséges dokumentumok megszerzése végett. Továbbá a csalók több szereplőt vonnak be az ügyletbe, akiknek több tagállamra is kiterjed tevékenységük, ezáltal tovább nehezítve az adóhatóság felderítő munkáját. A karusszelcsalás esetében a szereplők közötti kifizetés többnyire készpénzben történik, az esetek kisebb részénél zajlik banki átutalás. Ezen csalási mód felderítése nagyon nehéz feladat, amelyet az Európai Uniós országok adóhatóságainak szoros és hatékony együttműködése segít elő. A körhintacsalás főbb jellemzői tehát: szoros nemzetközi összefonódás, 19

20 több résztvevő bevonása, a szállítók és a vevők gyors változása, Közösségen belüli szállítás megvalósulása, áruáramlás áfa bevallás és megfizetés elmulasztása, gyakori készpénzfizetés, az adóhatóság munkamódszereinek pontos ismerete. 5.2 Az áfa mentes termékimportot kihasználó csalások Hazánk földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a termékimport szabályozásokból eredő bűncselekmények elkövetésének kiemelt célpontja. Az import-csalás lényege az, hogy a vámkezeléskor az importáfát nem kell megfizetni, hiszen papíron egy másik Európai Uniós tagállamba kerül kiszállításra a magyar vámhivatalban elvámoltatott termék. Az áruszállítmányok Magyarország területét nem hagyják el a forgalomba bocsátásuk után, tehát így az áru áfa megfizetése nélkül kerül belföldön forgalomba. A csalás elkövetői az Áfa törvény 91. & (1) bekezdés b) pontja szerinti lehetőséget használják ki, amely azt mondja ki, hogy a termékimport akkor adómentes, ha az adott árut továbbértékesítik, és belföldről igazoltan az Európai Unió egy másik tagállamába szállítják. Az alábbi ábra szemlélteti a termékimport csalás lényegét. Az Európai Közösség területére B társaság hozza be az árut, amelyet harmadik országból, az A társaságtól szerezte be. A nyíl az áru mozgását szemlélteti. Az 1. tagországban kerül elvámoltatásra az áru, majd papíron továbbértékesítésre kerül a 2. tagországban tevékenykedő C társaságnak, tehát áfa fizetésre nem kerül sor. Azonban a C társaságnak történő továbbértékesítés csak egy fiktív gazdasági esemény, ezt a szaggatott vonal szemlélteti. Az áru valójában nem hagyja el az 1. tagországot, így az 1. tagországban áfa mentesen kerül forgalomba. 20

21 Európai Közösség területe Harmadik ország 2. tagország 1. tagország C társaság B társaság A társaság 3. ábra: Az áfa-mentes termékimport Az Európai Unió vámuniót is alkot, amely azt jelenti, hogy a Közösség területére importált áru vámkezelését bármelyik tagállam vámhatósága elvégezheti, azonban azt kell biztosítani, hogy abba a tagállami költségvetésbe folyjon be az termék utáni áfa bevétel, ahol azt importált termék tényleges rendeltetési helye lesz. Ez a csalási mód rendkívül jellemző Szlovákia és Magyarország között lebonyolított áruforgalom esetében. Ezt a tényt az magyarázza, hogy a csalás elkövetői rendelkeznek a másik tagállamban kapcsolatokkal esetleg rokoni kapcsolatokkal is, illetve helyismerettel, amely rendkívül megkönnyíti az elkövetett csalás leplezését, fiktív társaságok alapítását. 21

22 5.3 A jótékonysági szervezeteket megillető adómentességét kihasználó csalások Ezen csalási mód az Áfa törvény 93. paragrafus (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezésein alapul, amely szerint a termék importja akkor adómentes, ha a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 1186/2009/EGK számú rendeletben meghatározott valamely jogcím alkalmazása alá tartozik. Ebben az esetben a csalást elkövető társaság egy harmadik országból importált termékek esetében azt a látszatot kelti a vámhatóság előtt, hogy az importált termékek ellenszolgáltatás nélkül egy alapítvány számára átadásra kerülnek. Azonban az engedményezett termékeket alapítvány valójában nem veszi át, és nem osztja szét a rászorulók között, hanem ugyanezen termékek belföldön az áfa megfizetését elkerülve forgalomba kerülnek. A fentiekben megjelölt tanácsi rendelet XVI. címe foglalkozik a jótékonysági vagy emberbarát szervezetek részére importált árucikkekkel. A rendelet 65. cikke szerint azon termékek hozhatóak be importvámoktól mentesen, amelyek nem vezetnek visszaélésekhez és a versenyhelyzetet nem torzítják jelentősebb mértékben. Tehát az alábbi esetekben importvámoktól mentesen hozhatók be: azon alapvető szükségleti cikkek, amelyek jótékonysági szervezetek által kerültek importálásra a rászoruló személyek közötti ingyenes szétosztás céljából, melyet az illetékes hatóságok előzőleg jóváhagytak, azon árucikkek, amelyeket kereskedelmi cél nélkül harmadik országban tevékenykedő szervezet által jótékonysági szervezet részére kerültek átadásra későbbi, jótékonysági rendezvényeken történő, rászorulók közötti szétosztás céljából, azon berendezések és irodai anyagok, amelyeket harmadik országban letelepedett szervezet kereskedelmi cél nélkül küldött jótékonysági vagy emberbaráti szervezet részére, azon célból, hogy a jótékonysági és emberbaráti céljaik megvalósításához szükséges működési feltételeket kielégítsék. E rendeletben említett alapvető szükségleti cikkek azon termékeket jelentik, amelyek az emberek közvetlen szükségleteinek kielégítését szolgálják, például élelmiszer, gyógyszer, ruhanemű. 22

23 A rendelet 68. cikke szerint az importált árucikkek és berendezése kölcsönadása, bérbeadása és átruházása megengedett olyan szervezetek részére, akik igazoltan jogosultak a 65. cikkben megfogalmazottak alapján a mentességet élvezni, vagyis továbbra is jótékonysági célokat szolgálnak az adott termékek. Más esetben azonban, ha a jogosultságot adó feltételek már nem teljesülnek, vagy az adott árucikkek már más célokat szolgálnak, ez esetben az illetékes hatóságokat értesíteni kell és a vámmentesen beengedett áruk után az importvám megfizetése kötelező. 23

24 6. Áfa-bevallás tapasztalatai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Ebben a fejezetben különböző statisztikai adatok elemzésével feltárom, hogy milyen tendenciák figyelhetőek meg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az általános forgalmi adó bevallás területén. Az alábbi táblázat az áfa-bevételek alakulását mutatja az egyes években, az Északmagyarországi Régióban. 1. sz. táblázat Általános forgalmi adóbevétel alakulása az Észak-magyarországi Régióban között adatok millió Ft-ban Áfa bevétel (Forrás: NAV évkönyvek) Az elmúlt 4 évben az általános forgalmi adóból származó bevétel növekvő tendenciát mutatott régiónkban. Azonban a növekmény értékelésénél figyelembe kell venni azt a tényt, hogy 2010-ben és 2011-ben 25 százalékos általános adókulcs alapján kellett a kötelezettségeket teljesíteni, míg január 1. napjától 27 %-ra emelkedett az áfa általános kulcsa, ebből fakadóan tehát a növekedésben meghatározó szerepe volt a kulcsemelés hatásának évben megfigyelt bevétel növekedésben a belföldi áfa bevételeknek volt meghatározó szerepe, ahol elsősorban az általános adókulcs emelésének és az árszínvonal változásának hatására a befizetések emelkedtek. Az adóalanyok áfa-bevallási kötelezettségüknek eleget tehetnek évente, negyedévente, illetve havi rendszerességgel. Éves bevallás benyújtására kötelezettek azok az adózók, akik: a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot, továbbá nem rendelkeznek közösségi adószámmal. 24

25 Az éves bevallás benyújtásának határideje az adóévet követő év február 25-e. Negyedéves bevallás benyújtására kötelezettek azok az adózók, akik: kezdő vállalkozók, a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójuk éves szinten összesített összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot, továbbá nem rendelkeznek közösségi adószámmal. Az negyedéves bevallás benyújtásának határideje a negyedévet követő hónap 20. napja. Havi bevallás benyújtására kötelezett az adózó, aki: a tárgyévet megelőző második évben az elszámolandó adójának éves szinten összesített összege pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte, csoportos áfa-alanyiságot választ, az Áfa törvény 96. -ában meghatározott vámjogi képviselő, adómentes termékimportot megalapozó közösségi termékértékesítésen kívül adóalanyiságot keletkeztető termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást belföldön nem végez, alanyi adómentességet választó adóalany, kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet folytató adóalany, kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany, áfa alanynak nem minősül, de közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletet végző eva alany, aki közösségi adószámmal rendelkezik. Az havi bevallás benyújtásának határideje a tárgyhót követő hónap 20. napja. A következő táblázat a beérkezett áfa bevallások számának alakulását mutatja az egyes években, az Észak-magyarországi Régióban, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. 25

26 2. sz. táblázat Beérkezett havi, negyedéves és éves ÁFA bevallások és adatszolgáltatások számának alakulása adatok db-ban Észak-magyarországi Régió Borsod-Abaúj-Zemplén megye nincs adat (Forrás: NAV évkönyvek) Az adatok alapján elmondható, hogy jelentős mértékben nem változott az egyes években beadott bevallások száma az Észak-magyarországi Régióban, továbbá ezen belül a Borsod- Abaúj-Zemplén megyében sem, csupán kismértékű növekedés tapasztalható. A továbbiakban érdemes megvizsgálni, hogy hogyan alakultak a közösségi kereskedelemből származó áfa-bevételek. Az alábbi táblázat a határon túlról történő termékbeszerzést terhelő általános forgalmi adó összegét tartalmazza a vizsgált években, az Észak-magyarországi Regionális Főigazgatóság és Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén. A határon túlról történő termékbeszerzés fogalma jelen esetben magában foglalja a Közösség valamely országából történő beszerzést, illetve harmadik, nem az Európai Közösség területéhez tartozó országból történő beszerzéseket is. 3. sz. táblázat Határon túlról történő termék beszerzésének adója adatok millió Ft-ban Észak-magyarországi Régió Borsod-Abaúj-Zemplén megye (Forrás: NAV évkönyvek) A következő táblázat pedig a határon túli értékesítés alakulását mutatja az egyes években. Ez esetben is határon túli értékesítés alatt a közösségi termékértékesítés és a harmadik országba történő értékesítés értendő. 26

27 4. sz. táblázat Határon túli értékesítés adatok millió Ft-ban Észak-magyarországi Régió Borsod-Abaúj-Zemplén megye (Forrás: NAV évkönyvek) Látható, hogy a vizsgált időszakban határozottan növekvő tendenciát mutatott a közösségi kereskedelem mértéke régiós és megyei szinten egyaránt. Azonban a táblázat adatainak elemzésével nem kapunk valós képet. A 2013-as évet tekintve mindkettő táblázat hatalmas mértékű ugrást mutat. Ezt az magyarázza, hogy a évet megelőzően a megyénkben és a régiónkban működő nagyvállalatok a Kiemelt Adózók Igazgatóságának illetékessége alá tartoztak, vagyis ezen adózók adatai nem kerültek be a megyei és a régiós statisztikába, azonban 2013-ban már igen. Kiemelt adózónak minősülnek az adóévet megelőző év utolsó napján csődeljárás, felszámolás, végelszámolás alatt nem álló, részvénytársasági formában működő hitelintézetek és biztosítók, továbbá költségvetési szervek, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozók és magánszemélyek kivételével azon adózók, amelyek adóteljesítmény értéke a millió forintot elérte, illetve azt meghaladta. 16 A évek adatai azonban teljes mértékben összehasonlíthatók, mely alapján elmondható, hogy nagy tempóban bővül a közösségi kereskedelem mértéke mind a beszerzéseket, mint az értékesítéseket tekintve. Ennél fogva az Európai Közösség tagállamainak és adóhatóságainak egyre nagyobb figyelmet kell fordítani a közösségi kereskedelemben résztvevő adóalanyokra, azok törvényes működésüknek betartatására. 16 4/2012.(II. 14.) NGM rendelet 27

28 7. Adóellenőrzésre történő kiválasztás rendszere Az önadózás rendszerében valamely adózási eseménynek csak akkor lesznek következményei, ha azt ellenőrzik. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal célja, hogy fellépjen mindazon adóalanyokkal szemben, akik adófizetési kötelezettségüket nem teljesítették, folyamatosan próbálják visszaszorítani azon gazdálkodók számát, akik hajlamosak az adófizetés elkerülésére. A NAV ezen lépésekkel törekszik a helyes adómorál kialakítására. Az adóhivatal munkatársai az adóalanyok által beadott bevallásokat vizsgálják, olyan szempontból, hogy a bevallásban szerepeltetett adatok eredeti bizonylatokkal alá vannak-e támasztva, a feltüntetett gazdasági események valósak-e, ténylegesen megtörténtek-e a valóságban, továbbá a Számviteli törvényben előírtaknak megfelelően lettek-e elszámolva, helyesen vannak-e a társaság könyveiben nyilvántartva. Az adóhivatal a évi adóellenőrzési irányelvében meghatározta, hogy az ellenőrzésre történő kiválasztásnál elsősorban a jelentős kockázatot hordozó adózókra összpontosít. Az adóhivatal felállított egy kiválasztó algoritmust, melynek neve a RADAR rendszer (Rugalmas Adóellenőrzési Döntéstámogató és Adatbányászati Rendszer). A rendszer feladata az, hogy az adóhivatal számára rendelkezésre álló adatok alapján nyer ki, és vet össze információkat annak érdekében, hogy kiszűrje és adóellenőrzésre kijelölje a minél kockázatosabb és szokatlan adózási szokásokkal rendelkező alanyokat. Ez alapján összeáll a Riaszt, és a KoKaIN (Kockázatos Kapcsolatok Információs Állománya) adózói adatbázis állomány. Adóellenőrzésre történő kiválasztás valószínűségét megnövelő tényezők: kiemelt kockázatú tevékenységet végző adóalany, például építőipar, kereskedelem, üzletviteli tanácsadás; az adóalany nem adott be bevallást, vagy éppen az adott bevallás szokatlan adatokat tartalmaz, például a korábbiakban mindig áfa fizető pozícióban volt a társaság, azonban most nagy összegű az áfa visszaigénylése; a társaság által közzétett beszámolója alapján évek óta veszteséges a működése; magas rövid lejáratú kötelezettség-állománnyal rendelkezik; az adózó a székhelyét gyakran váltja; 28

29 szokatlanul magas árbevétel induló vállalkozás esetében, melyhez alacsony nyereség, esetleg veszteség társul; a korábbi adóellenőrzések az adott adózónál megállapítással végződtek; közösségi, illetve harmadik országbeli gazdasági kapcsolatokkal rendelkezik; munkavállalók nélkül vagy kevés számú munkavállalóval magas árbevételt elérő társaságok; alacsony tárgyi eszköz állomány mellett magas árbevételt realizáló társaságok; egyéb, aktuális ellenőrizendő iparágakban tevékenykedő adózók. 7.1 Az adóellenőrzés folyamata Az adózó értesül az adóellenőrzésre történő kiválasztás tényéről megbízólevél vagy levél útján. Ezen időpont után az adózónák már nincs lehetősége önrevízióval történő módosítására az ellenőrzés alá vont időszak bevallásainak. Ezt követően az adóhivatal felveszi a kapcsolatot az adózóval és az adózó könyvelőjével, bekéri a vizsgált időszak bizonylatait, számláit, az azokat alátámasztó dokumentumokat, például szerződéseket, teljesítésigazolásokat, szállítóleveleket. Ezután a bizonylatok megvizsgálása következik, amely az iratmennyiségtől függően történhet helyszínen, vagy az iratok elszállítása után az adóhivatalban is. Ezen eseményekkel egyidejűleg nyilatkoztatják az adózót, vagy annak meghatalmazott képviselőjét az egyes gazdasági eseményekkel, bizonylatokkal kapcsolatban. 7.2 Az adóellenőrzés irányultsága Minden ellenőrzés két tényezőre irányul. Meghatározásra kerülnek az ellenőrzés alá vont adónemek és az ellenőrizni kívánt időszak, időintervallum. adónemi irányultság lehet: általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó, társasági adó, illetve átfogó vizsgálat, mely az összes adónemre kiterjed; időszaki irányultság: egy hónaptól akár több évre is kiterjedhet az ellenőrzés (maximálisan 5 év ellenőrizhető). 29

30 7.3 Az adóellenőrzések leggyakoribb típusai Egyes adókötelezettségek ellenőrzése: ezen ellenőrzési folyamat során az adóhivatal munkatársai az adóalany iratanyagának meglétét, könyvvezetési kötelezettségeknek való megfelelést vizsgálja. Adóhiány ekkor nem kerülhet megállapításra, azonban bírság kiszabására sor kerülhet. Bevallások utólagos vizsgálatára irányuló adóellenőrzés: Ezen adóellenőrzési folyamat megkezdése után az adóalanynak már nincs lehetősége önellenőrzésre. A revízió következményeként az adóhatóság adóhiányt és szankciót állapíthat meg és bírságolhat. Kiutalás előtti ellenőrzés: Ebben az esetben az adóhatóság a visszaigényelt adó kifizetése előtt kezdi meg az ellenőrzést annak céljából, hogy kiszűrjék a jogosulatlan adó visszaigénylőket. Egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés: Gyakran a NAV nyomozóhatósága által feltételezett, esetleges bűncselekmény kapcsán kerül elrendelésre. Önmagában adóhiányt nem állapíthat meg, de a feltárt problémák következtében bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzésre mindig sor kerül. Adatgyűjtésre irányuló adóellenőrzés: A Nemzeti Adó-és Vámhivatal munkatársai adatokat gyűjtenek az adott adóalanyról, próbavásárlást tartanak nála, a kapott nyugtákat, számlákat későbbi felhasználás céljából elrakják. Az Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság területén, tehát Borsod-Abaúj- Zemplén megyében, Heves megyében és Nógrád megyében a 2013-as évben összesen darab ellenőrzést hajtottak végre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai. Az ellenőrzési irányultság megoszlását a következő táblázat mutatja. 30

31 5. sz. táblázat Ellenőrzések száma az Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság területén a évben adatok db-ban Bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzések Egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzés Adatok gyűjtését célzó ellenőrzések Ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzés Egyéb, Art.-on kívüli ellenőrzés (Forrás: NAV évkönyv 2013.) Az esetek legnagyobb részében az ellenőrzési kapacitás 30,8 %-át felhasználva az egyes adókötelezettségek teljesülését vizsgálták az adóhivatal munkatársai régiónkban, a 2013-es évben összesen darab ilyen jellegű ellenőrzést folytattak le. Ezen belül is az áfa és szja adónemekre vonatkozó ellenőrzés teszi ki a legnagyobb részt. 7.4 Az áfa ellenőrzés fajtái Kiutalás előtti áfa adóellenőrzés esetében az adóhivatal kiemelt feladata annak az vizsgálata, hogy az eddig befizetett, adóhatóságnál lévő pénz valóban visszafizethető-e, ténylegesen áfa-visszaigénylő pozícióban van-e az adott vállalkozás. Ezzel a módszerrel történtek a legnagyobb és leggyakoribb áfa csalások a rendszerváltást követő időkben. Ebből kifolyólag manapság kiemelten vizsgálja az adóhatóság a kiutalás előtti áfa-visszaigénylésre való jogosultságot. Bevallások utólagos vizsgálatára irányuló áfa ellenőrzés keretében az adóhatóság munkatársai egy, már befejezett áfa bevallási időszakot vizsgálnak, a könyvelés, a befogadott és kiállított számlák, és azok mögött rejlő gazdasági események valódiságának tanulmányozásával. 31

32 % Az alábbi diagramon szemléltetem, hogy régiónkban a vizsgált években hogyan változott a kiutalás előtti ellenőrzésre fordított kapacitás aránya a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzéseken belül. Kiutalás előtti ellenőrzésre fordított kapacitás aránya ,2 7,5 7,1 7, évek 4. ábra: Kiutalás előtti ellenőrzésekre fordított kapacitási arány az Észak-magyarországi Regionális Főigazgatóság területén években (Forrás: NAV évkönyvek) Látható tehát, hogy egyre nagyobb hangsúly helyeződik, egyre több ellenőrzési kapacitást használnak fel régiónkban a kiutalásra váró összegek tényleges jogosultságának megállapítására. 7.5 Az áfa ellenőrzés irányultsága Az általános forgalmi adó tekintetében tapasztalhatóak a legnagyobb méretű visszaélések a költségvetés önadózásból származó bevételei között, ezért az ellenőrzési szakág kiemelt területe az áfa ellenőrzés. Az adóhatóság munkatársai áfa ellenőrzés során mindent vizsgálhatnak, azonban létezik néhány kiemelt terület, amelyre különösen nagy figyelmet fordítanak. Az első, mondhatni legfontosabb feladat a fiktív számlás ügyletek felderítésre. Az ilyen jellegű, színlelt gazdasági események, fiktív szerződések felderítése nagyon fontos feladat. Ha az adóhatóság ilyen jellegű csalási ügyre bukkan, akkor annak büntetőjogi 32

33 következményeivel is számolhat az adott, csalást elkövető gazdasági társaság, vagy éppen a több társaságból álló láncolat. Manapság már ritkábban fordul elő egy gazdasági társaságnál az árbevétel eltitkolása, azonban az adóhivatal még mindig felderít ilyen eseteket is. Ekkor az adóhatóság a klasszikus becslési eljárásokat alkalmazva próbálja valószínűsíteni, hogy a vásárolt anyagokból mekkora bevétele kell, hogy származzon a vizsgált adózónak. Egy további, tipikus adóellenőrzési irányultság az olyan kiadások felderítése, amelyeket nem a társaság tevékenységét szolgálják. Tehát ekkor helytelen az adott költség elszámolása, és jogosulatlan volt a kiadás után az áfa levonása, visszaigénylése is. Utolsóként kerül megemlítésre, bár nem elhanyagolható a színlelt vállalkozási szerződések felderítésének fontossága. Előfordul ugyanis, hogy a kisebb adóterhek miatt az esetleges munkaviszonyt megbízási, illetve vállalkozási szerződésekkel próbálják leplezni, mely esetében az áfa levonható. 7.6 Az adóellenőrzés lehetséges kimenetelei A legjobb eset az, ha a vizsgálat végeztével az adóhatóság nem tesz megállapítást, ami azt jelenti, hogy az adott társaságnál a könyvelést és minden bizonylatot, számlát, igazolást rendben találtak. Azonban sok esetben az adóellenőrzés adóhiány, adókülönbözet megállapításával zárul. Ekkor az adóhatóság kötelezi az adóalanyt az eddig be nem fizetett adó megfizetésére, ezen felül pedig késedelmi pótlék megfizetésére is kötelezi, amely az adott időszakban érvényben lévő jegybanki alapkamat kétszeresét jelenti a be nem fizetett összegre számítva, továbbá a meg nem fizetett adó összegének 50 %-áig terjedően adóbírság kiszabására kerül sor. Az adóbírság mértékét több tényező is befolyásolja, például, hogy korábban volt-e szankcionálva az adózó, vagy ez az első ilyen esete. Mindemellett létezik az adóbírság minősített esete, melyben a megállapított adóhiány összegének 200 %-áig is terjedhet az adóbírság mértéke, ha bebizonyosodik, hogy a mulasztás szándékos volt. Ebben az esetben az adóhatóság hivatalból büntetőeljárást kezdeményez költségvetési csalás elkövetésének bűntette miatt. 33

34 millió Ft Az alábbi táblázat mutatja, hogy az egyes években elvégzett ellenőrzések mellett hogyan alakult az adóhatóság által feltárt nettó adókülönbözet összege 2010 és 2013 között az Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság területén. 6. sz. táblázat Nettó adókülönbözet összege az Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóság területén években Ellenőrzések száma (db) Nettó adókülönbözet (millió Ft) (Forrás: NAV évkönyvek) A vizsgált években a feltárt nettó adókülönbözet összege jelentős mértékben növekedett az ellenőrzések számának csökkenése mellett. A 2013-as évben millió Ft-tal, tehát majdcsak 43 %-kal több adókülönbözet került feltárásra az adóhivatal munkatársai által, mint a 2010-es évben. Ez, a számokkal is alátámasztott tény az ellenőrzési hatékonyság növekedésére utal. Az egy adóellenőrzésre jutó átlagos nettó adókülönbözet összegének növekedését az alábbi diagram ábrázolja. Jól látható, hogy az ellenőrzési hatékonyság nagymértékben növekedett. Egy ellenőrzésre jutó átlagos nettó adókülönbözet 2 1,5 1 1,866 0,5 0 1,093 1,019 1, évek 5. ábra: Egy adóellenőrzésre jutó átlagos nettó adókülönbözet összegének alakulása az egyes években (Forrás: NAV évkönyvek adatai alapján saját szerkesztés) 34