H A T Á R O Z A T. A Debreceni Egyetem Klinikai Központot (székhelye: 4032 Debrecen, Nagyerdei krt. 98., képviselője: Prof. Dr. Édes István) kötelezem

Átírás

1 H A T Á R O Z A T Cím: 1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6. Levelezési cím: 4028 Debrecen, Rózsahegy u. 4. Iktatószám: IF /2015. Tárgy: kötelező határozat Előadó: Dr. Kálmánné Tóth Mária igazgatas.hajdu@oth.antsz.hu Telefon: 52/ /5726 Melléklet: - A Debreceni Egyetem Klinikai Központot (székhelye: 4032 Debrecen, Nagyerdei krt. 98., képviselője: Prof. Dr. Édes István) kötelezem az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) (1)- (2) bekezdés i) pontjában meghatározott dokumentációs kötelezettség betartására, Ft, azaz harmincezer forint egészségügyi bírság megfizetésére Egyben kötelezem Kórházat, hogy a fentiek érdekében megtett intézkedéseiről jelen határozatom jogerőre emelkedését követő 8 napon belül tájékoztassa Hivatalomat. A pénzbírságot a jogerős határozat közlésétől számított 30 napon belül kell megfizetni az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal számú számlájára átutalással vagy a mellékelt készpénz átutalási megbízáson. A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Amennyiben a pénzbírság befizetését elmulasztja akkor a bírság és késedelmi pótlék, adók módjára történő behajtása iránt fogok intézkedni. Felhívom figyelmét arra, hogy a bírság többszörös jogsértés esetén ismételten kiszabható. A Kórház jelen határozatom ellen annak kézhezvételét követő naptól számított 15 napon belül az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalánál benyújtott, de az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központhoz (1085 Budapest, Horánszky u. 15.) címzett fellebbezéssel élhet, a fellebbezés illetékének mértéke Ft, melyet illetékbélyegben kell leróni. Fellebbezés hiányában a 15. napot követő napon a határozat jogerőre emelkedik.

2 I N D O K O L Á S Hivatalomhoz panaszbejelentést nyújtottak be a Debreceni Egyetem Klinikai Központ (székhely: 4032 Debrecen, Nagyerdei krt. 98. továbbiakban: Kórház) Belgyógyászati Klinikáján, Rácsai Zsoltné (4251 Hajdúsámson, Újtelep u. 28. szám alatti lakos, továbbiakban: Beteg) részére től nyújtott egészségügyi ellátás tárgyában. A Panaszbejelentés szerint a Panaszos epegörcs miatt került a Belgyógyászati Klinikára, ahol laparoscopos epekő-eltávolítást végeztek. A műtét után a Panaszos csak hosszú idő után tért magához, valamint végtagjait nem érezte, látását ideiglenesen elveszítette. Látása, valamint felső végtagjába az érzékelés visszatért, azonban a mai napig nem tud lábra állni. Hivatalom a panasz kivizsgálására eljárást indított az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló évi XI. törvény (továbbiakban: Ehi) 14/C. és az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII.15.) Korm. rendelet 7. (2) bekezdés a) és c) pontjában biztosított hatásköre alapján a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló évi CLXV. törvény (továbbiakban: Panasztörvény) szerint. Az eljárás során az egészségügyi szolgáltatók hatósági szakfelügyeletéről, szakmai minőségértékeléséről és a minőségügyi vezetőkről szóló 33/2013. (V. 10.) EMMI rendelet 9. (1) bekezdés c) pontja alapján az orvos szakmai szempontok szerinti vizsgálat lefolytatására Hivatalom Dr. Sárkány Ágnes az aneszteziológia-intenzívterápia szakfelügyelő főorvosát kérte fel. A szakfelügyelő főorvos Hivatalomhoz augusztus 10-én érkezett szakfelügyelői véleményében az esethez kapcsolódó, a Kórháznál keletkezett dokumentáció alapján a Beteg ellátásával kapcsolatban az alábbi hiányosságot állapította meg. - A panaszolt egészségügyi ellátás a szakmai szabályoknak megfelelően történt. Az ellátás dokumentációja tartalmazta a beavatkozás során a keringési-, légzési paramétereket és az oxigén szaturációt (a vér oxigénnel való telítettségét). A dokumentáció alapján rekonstruálható az ellátás folyamata, a beteg aktuális állapota, panaszai és tünetei. Azonban nem tüntették fel a szedálószer típusát és mennyiségét, erre csak következtetni lehet a szedálószert antagonizáló szer típusából. A beteg által leírt kettős látást, illetve végtagok parézisét a beavatkozáskor alkalmazott szedálás nem okozhatta Hivatalom a rendelkezésére álló dokumentumokat megvizsgálta, és megállapította, hogy a Beteg ellátása során sérült az Eütv (1)-(2) bekezdés i) pontja, mely szerint a beteg vizsgálatával és gyógykezelésével kapcsolatos adatokat az egészségügyi dokumentáció tartalmazza. Az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát. Az egészségügyi dokumentációban fel kell tüntetni a gyógyszeres és egyéb terápiát, annak eredményét. Amennyiben az egészségügyi szolgáltatóval szemben benyújtott panasz, illetőleg közérdekű bejelentés alaposnak bizonyul, a Panasztörvény 3.. (1) a) pontja szerint gondoskodni kell a jogszerű, illetve közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról. 2

3 Az Eütv (1) és (2) bekezdése szerint az egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások felett az egészségügyi államigazgatási szerv szakmai felügyeletet gyakorol, és ezen szakmai felügyelet keretében az egészségügyi államigazgatási szerv feladata az egészségügyi ágazati jogszabályok, valamint szakmai szabályok érvényesülésének ellenőrzése. Az Ehi. 6. (1) bekezdés b) pontja kimondja, hogy az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi és koordinációs feladatai körében felügyeli az egészségügyi intézmények működésére vonatkozó szabályok érvényesülését, és szakmai felügyeletet gyakorol az egészségügyi szolgáltatók és a lakossági gyógyszerellátást nyújtók tevékenysége felett. Az Ehi. 11. (1) bekezdés szerint az egészségügyi államigazgatási szerv az ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a hiányosságok, szabályszegések jellegét és súlyát mérlegelve megteszi a szükséges intézkedéseket és ellenőrzi azok végrehajtását. Az aneszteziológia-intenzívterápia szakterület szakfelügyelő főorvosának megállapításai, valamint a fentiekben részletezett jogszabályi rendelkezések alapján a panaszeljárást lezártam, a feltárt szabálytalanságok alapján november 10-én közigazgatási hatósági eljárást indítottam, melyről Kórházat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 29. (3) bekezdése alapján IF /2015. számú, a tértivevény tanúsága szerint november 18-án átvett levelemben értesítettem, egyben tájékoztattam irat-betekintési és nyilatkozattételi jogáról. Kórház irat-betekintési és nyilatkozattételi jogával a mai napig nem élt. Az Ehi. 13. alapján: Az egészségügyi államigazgatási szerv a) b) kisebb súlyú cselekmény (mulasztás) esetén a felelős személyt figyelmeztetésben részesítheti; c) fegyelmi vétséget megvalósító magatartás felfedésekor kezdeményezheti a fegyelmi jogkör gyakorlójánál a fegyelmi eljárás lefolytatását; d) bűncselekmény észlelése esetén feljelentést tesz az illetékes szervnél. Az Ehi. 13/A. alapján: 2) Egészségügyi bírság kiszabásának van helye abban az esetben is, ha az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi és gyógyszerészeti igazgatási hatáskörében eljárva megállapítja, hogy a) az egészségügyi szolgáltató aa) az egészségügyi szolgáltatás nyújtására vonatkozó szakmai követelményeket vagy jogszabályi rendelkezéseket súlyosan megszegte, vagy tevékenységét a működési engedélyében foglaltaktól eltérően végzi, ab) szakmailag indokolatlanul a betegbeutalási rendtől eltért, különösen, ha beteget jogosulatlanul utalt be vagy utalt tovább, vett fel, vagy jogosulatlanul tagadta meg az ellátást és ezzel a beteg állapotának megfelelő ellátását megakadályozta vagy veszélyeztette, vagy ac) a jogszabályban előírt intézkedési, jelentéstételi kötelezettségét felhívás ellenére elmulasztotta, ad) térítési díjszabályzata nem felel meg a jogszabályban foglaltaknak, illetve az egészségügyi szolgáltató nem a térítési díjszabályzatában meghatározottaknak megfelelően járt el, b) a társadalombiztosítási támogatással vagy árhoz nyújtott társadalombiztosítási támogatással, ezek elszámolásával, folyósításával, ellenőrzésével kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségeket megsértették, c) a külön jogszabályban előírt működési engedély hiányában egészségügyi szolgáltatást nyújtanak, illetve az egészségügyi képesítéssel rendelkező személy képesítésének megfelelő tevékenységet jogosulatlanul végeznek, 3

4 d) az egészségügyi dolgozó a külön jogszabály szerint előírt alkalmassági vizsgálaton nem vesz részt, illetve egészségügyi tevékenységre alkalmatlannak nyilvánítása ellenére, illetve korlátozását meghaladva egészségügyi tevékenységet végez, e) az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv nem teljesíti az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló évi CXXXII. törvény 2. (7) és (8) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét. (3) Egészségügyi bírság abban az esetben szabható ki, ha külön jogszabály az egészségügyi államigazgatási szerv eljárásával összefüggésben szabálysértési vagy közigazgatási - kivéve eljárási - bírságot nem helyez kilátásba. (4) Az egészségügyi bírság természetes személlyel, jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli jogalannyal szemben szabható ki. (5) Az egészségügyi bírság összege 30 ezer forinttól 5 millió forintig terjedhet. (6)Az egészségügyi bírság összegét az eset összes körülményeire, így különösen a kötelezettségszegés (hiányosság, mulasztás) súlyára, az okozott sérelemmel érintettek körére, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértőnek való felróhatóság mértékére tekintettel kell meghatározni. (7)-(9) (10) A bírság többszörös jogsértés esetén ismételten is kiszabható. (11) Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi bírságot kiszabó jogerős határozatot nyilvánosan közzéteszi. A közzétételre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) hirdetményi közlésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a határozatot kizárólag a hatóság elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján kell közzétenni. Az Ehi.13/B. alapján: (2) Az egészségügyi bírságot az azt kiszabó jogerős határozat közlésétől számított harmincadik napig meg kell fizetni. (4) Az egészségügyi bírság összegét az egészségügyi államigazgatási szerv külön jogszabályban megjelölt számlájára kell befizetni. A Ket. 94. (1) bekezdésének alkalmazására a Ket. 94. (2) bekezdés d) pontjában foglaltakra tekintettel nincs lehetőség, mivel az IF /2014., IF /2015. IF /2015. és az IF /2015.számú határozatokban egészségügyi bírság kiszabására került sor az Ehi. 13/A (2) bekezdésében foglaltak alapján. A határozat meghozatala során enyhítő körülményként vettem figyelembe a felkért szakfelügyelő főorvos által megállapítottakat, miszerint a panaszos egészségügyi ellátása a szakmai szabályoknak megfelelően történt, a dokumentációból rekonstruálható az ellátás folyamata, a beteg aktuális állapota, panaszai és tünetei. Ugyanakkor súlyosító körülményként vettem figyelembe, hogy a dokumentációban nem tüntették fel a szedálószer típusát és mennyiségét, valamint azt, hogy korábban Szolgáltatóval szemben több alkalommal egészségügyi bírság kiszabására került sor. Az egészségügyi bírság megfizetésének összegét az Ehi. 13/A (5), határidejét az Ehi. 13/B (2) bekezdése állapítja meg. Ehi. 13/A (11) bekezdése alapján az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi bírságot kiszabó jogerős határozatot nyilvánosan közzéteszi. Eljárásom során eljárási költség nem keletkezett, ezért annak viseléséről nem rendelkezem. A fellebbezési jogot a Ket. 96., 97.. (1) és (2) bekezdései, valamint 98. (1) bekezdése, 99. (1) bekezdés, és a 102. szerint biztosítottam. A fellebbezési határidő önhibán kívüli elmulasztása esetén Hatóságomhoz igazolási kérelem nyújtható be, melynek határideje, az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 8 nap. (Az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 6 hónapon túl 4

5 5