Szoftverfejlesztő / Szoftver és alkalmazásfejlesztők - elemzők Szakmabemutató információs mappa

Átírás

1 / Szoftver és alkalmazásfejlesztők - elemzők Szakmabemutató információs mappa

2 FELELŐS KIADÓ: PIRISI KÁROLY KÉSZÍTŐ: KANOA CONSULTING PÁLYAORIENTÁCIÓS LEKTOR: HARKÁNYI ADRIENNE SZAKMAI LEKTORÁLÁS: BORSI ENDRE A SZAKMAISMERTETŐ MAPPA A TÁMOP A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA. PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG. FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL

3 Tartalomjegyzék A. Feladatok és tevékenységek B. Követelmények C. Szakképzés D. Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások E. Egyéb információs források

4 Feladatok és tevékenységek A következő kérdésekre kaphat választ: Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában? Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? (anyagok, szerszámok, műszerek, gépek ) Hol végzi a munkáját? (szabadban, műhelyben, irodában, üzletben ) Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? (vevő, ügyfél, kolléga)

5 KERESETI LEHETŐSÉGEK Mindenki úgy tekint a számítógépre, mint egy eszközre, holott az nem egy eszköz, hanem egy kapu. Kapu egy másik világra, egy olyan világra, melynek peremvidékeit csak most kezdjük felfedezni. /Alan Dean Foster/ Hogy egy számítógépet használni tudjunk, ahhoz nem csupán fizikai egységei (pl. alaplap, ház, monitor stb.) kellenek, hanem az ezeket működtető, vagy konkrét feladatokat ellátó szoftverek is. A szoftver tulajdonképpen a számítógép szellemi része, a gép fizikai elemeinek használatához, működtetéséhez szükséges programok összessége. A következő funkcionális csoportokat különböztetjük meg aszerint, hogy egy szoftver specifikusan mennyire segíti elő inkább a gép puszta működtetését, vagy pedig az ember által igényelt feladatmegoldást: indítóprogram vagy alapszoftver a felhasználó által legkevésbé manipulálható, a gép üzemszerű működését beállító program(ok); rendszerszoftverek a gép és perifériái kommunikációját lebonyolító programok, ideértve a felhasználó olyan mértékű kiszolgálását, amely lehetővé teszi neki más szoftverek elkészítését és üzembe helyezését is (pl. operációs rendszerek, meghajtóprogramok, fájlkezelők, stb.); alkalmazói szoftverek vagy alkalmazások a felhasználót a számítógép használatán túl mutató céljainak elérésében támogató specifikus programok (pl. prezentációkészítők, számlázó- és könyvelő programok, táblázatkezelők, tervező rendszerek, vállalatirányítási rendszerek, levelező programok, webböngészők, játékprogramok). A szoftver- és alkalmazásfejlesztők, -elemzők azok a szakemberek, akik a programokat, programcsomagokat felkutatják, tervezik, megírják, kipróbálják, tesztelik, alkalmazzák, illetve a működésükkor felmerült hibák okait felderítik és A-1

6 KERESETI LEHETŐSÉGEK javítják. Munkaterületük alapján szakosodhatnak a már említett funkcionális területek, illetve azon technikai eszközök szerint is, amelyre a fejlesztést végzik (pl. PC, mobiltelefon stb.) Előfordulhat, hogy a tervezési és programozási feladatokat egyetlen személy végzi. Ezzel együtt a szoftverfejlesztők jellemzően csoportokban dolgoznak, amikor már különböző szerepet töltenek be. Ennek oka, hogy a fejlesztési fázisok sokszor más-más szakértelmet igényelnek. Amikor szoftvert fejlesztünk, meghatározott alapelvek, valamint egy rögzített forgatókönyv szerint zajlik a munka magyarázza Sz. Lajos szoftverfejlesztő, aki bevezet minket a szoftverfejlesztő / szoftver és alkalmazásfejlesztő, -elemző foglalkozás rejtelmeibe. Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ezeken a szakterületeken? A szoftverfejlesztő feladata a számítógép vagy más technikai eszköz (pl. mobiltelefon) szoftverének (programjának) megtervezése és megírása, új számítógépes rendszerek tervezése, megalkotása és továbbfejlesztése. Jellemző tevékenységkörök: Elsődlegesen annak megválaszolása, milyen feladatot kell ellátnia a programnak. A fejlesztés e szakaszában mérik fel, rendszerezik és specifikálják a megrendelői igényeket. Meghatározzák a készítendő program célját, a célcsoportot, a főbb szempontokat és adatokat. Annak meghatározása, hogy kinek, mit, mikor és hogyan kell végrehajtania az adott cél elérése érdekében, tehát a fejlesztési folyamat részletes forgatókönyvének, költségvetésének kialakítása. Az összegyűjtött adatok alapján a programszerkezet megalkotása, a használandó eszközök meghatározása (milyen nyelven íródik a program, milyen adatokra lesz szükség stb.). A szoftver feladatainak, valamint a megszorítások meghatározása, specifikációja. A-2

7 KERESETI LEHETŐSÉGEK Maga a fejlesztés, a forrásprogram elkészítése, programozása, egységtesztelése, a szoftver részeinek összeállítása. Az adattárolási rétegek kódolása egy adatbázis-kezelő nyelv használatával. Az alkalmazáslogikát megvalósító komponenseket a programozásmódszertani ismeretek és a programozási nyelvek használatával kódolják (pl. C++, C#, Delphi). A kész program tesztelése, amikor figyelik egyrészt a program megfelelő működését, használhatóságát, másrészt a látványt is. Annak bizonyítása, hogy az elkészített szoftver a követelményeknek megfelelően működik. Esetleges hibák javítása. Dokumentáció készítése (pl. felhasználói leírás, programtervek, algoritmusok, forráskód, tesztelési jegyzőkönyvek stb.), melynek célja a szoftver későbbi fejlesztésének elősegítése. Üzembe állítás, telepítés. Felhasználói kézikönyv készítése, esetleg a program használatának betanítása. A szoftver karbantartása, a felhasználói visszajelzések alapján továbbfejlesztése a változó igényeknek megfelelően. Alkalmazásfejlesztő -elemző Az alkalmazásfejlesztők is szoftverfejlesztők, akik egyrészt már meglévő adatbázisrendszerekhez készítenek felhasználói hozzáférést biztosító szoftvereket, másrészt az adatbázis-szolgáltatások kivitelezésében vesznek részt. Az információfeldolgozás számítógépes támogatására közvetlenül az adatbázisok a legalkalmasabbak. Ilyenkor olyan általános célú szoftverek készítése a feladatunk, melyek alkalmasak arra, hogy tetszőleges információt (szöveg, kép, hang stb.) tároljanak nagy mennyiségben, és amelyekkel gyorsan, kereshető módon lehet hozzáférni az adatokhoz magyarázza Sz. Lajos. A-3

8 KERESETI LEHETŐSÉGEK Jellemző tevékenységkörök: Számítógép kezelése, szoftverek használata. Munkaszervezéssel kapcsolatos tevékenységek, közreműködés a feladatterv kialakításában, a projekt megtervezésében, értékelésében és létrehozásában; működéshez szükséges eszközkörnyezet beállítása. Adatbázisok tervezési és méretezési feladatainak elvégzése, rendszer/alkalmazás tervezése és fejlesztése. Vállalaton belüli alkalmazás, üzletek közötti kapcsolatok fejlesztése. Az infokommunikációs környezet feltérképezése távközlési és internetszolgáltatások fejlesztése és üzemeltetése (pl. számítógépre, mobiltelefonra). Programintegrációs feladatok, adatbányászat végzése. Internet alapú szolgáltatások tervezése. (pl. internet alapú telefonos szolgáltatás /VOIP/) Programozási feladatok ellátása, grafikus program, animációkészítő program, HTML programnyelv használata. A rendszer elemeinek, funkcióinak, folyamatainak, megjelenítésének tesztelése, hibakeresés. Dokumentáció készítése a munkafolyamatról a kialakított eszközkörnyezetben. Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? Munkaeszközeik elsősorban a számítógép és a hozzá kapcsolódó perifériák (pl. billentyűzet,egér), valamint a szoftverkészítést segítő programok (forráskód változásainak nyomon követését szolgáló programok, hibakeresők, teljesítményelemző szoftverek). Használnak még telefont, különböző szoftvereket, felhasználói alkalmazásokat, és általános irodai eszközöket is (pl. íróeszköz, írólap, boríték stb.). A-4

9 KERESETI LEHETŐSÉGEK Hol végzik a munkájukat? Munkájuk nagy részét irodában, zárt térben végzik. A számítógépek többnyire klimatizált körülmények között üzemelnek. Dolgozhatnak alkalmazottként, vagy önálló vállalkozás keretein belül. Amennyiben önálló vállalkozóként dolgoznak, munkaidejük rugalmas. Egyébként alapvetően kötött munkaidőben, az irodai dolgozók munkarendjének megfelelően (8 óra) végzik feladatukat. Amikor a határidők szorítanak, nem ritka a túlóra és a hétvégi munka sem. Ha az üzemeltetéskor programhibák derülnek ki, akkor előfordulhat, hogy helyszínen kell dolgoznunk mondja Sz. Lajos. Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? Dolgozhatnak önállóan, felettesük irányításával, de nagyobb projekt, illetve cég esetében teammunkában is, egy csoport tagjaként is. Kapcsolatban állnak: munkatársaikkal, a megrendelő munkatársaival, más informatikai területen dolgozó szakemberekkel (pl. programozó, más adatbázis-tervező stb.), grafikusokkal, adott esetben a felhasználókkal. A-5

10 Követelmények A következő kérdésekre kaphat választ: Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés? Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása? Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma? Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában? Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához? Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában?

11 KÖVETELMÉNYEK Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés? Munkája alapvetően helyhez kötött, irodai munka. Legtöbbször ülve, hajlott testtartásban, egy helyben végzi feladatait. Napi tevékenységei alapvetően szellemi igénybevételt jelentenek. Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása? A legnagyobb ellenségek a szem- és a hátfájás. Előbbit a monitor tartós használata, utóbbit a helytelen ülőhelyzet okozhatja. A testtartásból következő megterhelés miatt nyak-, fej- és hátfájás, valamint ízületi fájdalmak léphetnek fel. Hátrányként említhető a munkavégzés során fellépő stressz. A korszerű monitorokkal a szemproblémák jelentősen visszaszoríthatóak, és erre a munkaadók ma már odafigyelnek. Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma? Néhány a fontosabb egészségi szempontok közül (tájékoztató jelleggel): jó látás (megfelelő látáskorrigáló eszköz szemüveg - használható) jó hallás és beszédkészség (pl. pontosan hallja és értse az ügyfél igényeit) karok, kezek, ujjak fokozott használata alkalmasság fokozott figyelmet igénylő munkára A foglalkozás gyakorlását kizáró egészségi tényezők: szellemi fogyatékosság a végtagok (főleg a kar és a kéz) azon B-1

12 KÖVETELMÉNYEK A foglalkozás gyakorlását korlátozó egészségügyi tényezők: károsodásai, amelyek a munkavégzést akadályozzák szív és keringési rendszer súlyosabb elváltozásai (szakorvosi vélemény alapján) epilepszia ép hallást igénylő munkavégzésére nem alkalmas együttműködést kívánó munkát nem végezhet fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas tartós ülőmunkát nem végezhet karok/kezek/ujjak fokozott használatát igénylő munkát nem végezhet Kockázati tényező, hogy a szakma tartós ülőmunkával jár. A megváltozott munkaképesség befolyásoló tényező lehet a foglalkozás gyakorlásánál. Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában? Fontos a kézügyesség, a szem- kéz koordináció, valamint az ujjak ügyessége is. A pályát választó átlagos nyelvi kifejezőkészség mellett legyen alkalmas az önálló, illetve a másokkal együtt történő munkavégzésre. Az új hardver- és B-2

13 KÖVETELMÉNYEK szoftvereszközök rendkívüli gyorsasággal fejlődnek. Sokszor a korábbiakhoz képest új elvek, új technológiák felhasználásával készülnek. A fejlesztőknek mindekkor készen kell állniuk, hogy ezeket az új eszközöket megismerjék, és képesek legyenek ezeket hatékonyan használni, sőt továbbfejleszteni. Elengedhetetlen az igény a folyamatos tanulásra és fejlődésre, önképzésre, továbbá az aktív tájékozódásra szakmai ügyekben. Nélkülözhetetlen továbbá a precizitás és a matematikai készség. A feladatok ellátásához szükséges kompetenciák (képességek): Foglalkozás Testi, fizikai Együttműköd Precizitás Logikus alkalmasság ési készség gondolkodás Szoftver és alkalmazásfejlesztő -elemző Szakmai kompetenciák: kombinációs készség új információk befogadásának készsége operációs rendszerek és egyéb felhasználói programok ismerete számítógép-hálózatokkal kapcsolatos alapfogalmak ismerete számítástechnika alkalmazási területeinek ismerete informatikai eszközök működési alapelveinek, számítógépek, perifériák ismerete angol nyelv ismerete B-3

14 KÖVETELMÉNYEK Személyes kompetenciák: precizitás logikus gondolkodás problémamegoldó képesség megbízhatóság felelősségtudat együttműködési készség analitikus szemlélet/elemzőkészség fejlődési (tanulási) képesség Milyen tárgyban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához? Az általános képzésben a matematika és az angol nyelv ismerete jól megalapozhatja a további képzést. A szakmai képzésben legfontosabb az informatika, valamint az ehhez kapcsolódó tantárgyak megfelelő fokú ismerete. Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában? Az ismertetett foglalkozásokról elmondható, hogy alapvetően műszaki érdeklődést igényelnek. Azoknak ajánlható ez a szakterület, akik érdeklődést mutatnak a számítástechnika és az elektronika, az informatikai alkalmazások, programnyelvek iránt, folyamatosan figyelik és nyomon követik az újdonságokat,programfrissítéseket. B-4

15 Szakképzés A következő kérdésekre kaphat választ: Mit kell tanulni a szakképzés során? Hol történik a szakképzés? Milyen iskolai előképzettségre van szükség? Mennyi ideig tart a szakképzés? Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás? Mekkora a képzésbe felvehető létszám?

16 SZAKKÉPZÉS Alapadatok: A szakképesítés pontos megnevezése: Informatikai alkalmazásfejlesztő Az emelt szintű végzettséget adó képzés elágazásai: Infokommunikációs alkalmazásfejlesztő Információrendszer-elemző és -tervező Internetes alkalmazásfejlesztő Az elágazás azt jelenti, hogy a képzés egy adott pontján a tanuló választhat, melyik szakirányban szeretné folytatni tanulmányait a felsoroltak közül. Addig a pontig azonos tárgyakat tanul, bármelyik szakirányba is akar később továbbmenni. A szakképesítéssel rokon szakképzés többek között a programtervező informatikus-szoftverfejlesztő szakirányú informatikus képzés. A felsőoktatásban a programtervező informatikus szak azoknak ajánlható, akik érdeklődnek a szoftverrendszerek létrehozásának, a szoftvertechnológia elméleti és gyakorlati módszereinek, valamint eszközeinek alaposabb ismerete iránt, és magasabb szintű tanulmányokat kívánnak ezen a területen folytatni. Az alapszak (BSc) elvégzését követően mesterképzésben (MSc) is részt lehet venni. Az informatikus képzés rendkívül szerteágazó, megannyi szakterületet felölelő, rokonítható például a mérnök- és matematika képzési területeihez is. Ezen a területen az érdeklődésnek, készségeknek megfelelően sok szakon folytathatnak tanulmányokat a jelentkezők. A szakkal/szakiránnyal kapcsolatos részletes információk megismerhetők a weboldal Szakkereső és Szakleírások menüpontja alatt. C-1

17 SZAKKÉPZÉS Mit kell tanulni a szakképzés során? A foglalkozáshoz szükséges ismeretek modulrendszerben sajátíthatják el a jelentkezők. Az elágazások közös képzési moduljainak elnevezése és száma: Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés ( ) Projektmenedzsment ( ) Rendszer/alkalmazástervezés, -fejlesztés és -programozás( ) Eltérő modulok elnevezése és száma: Infokommunikációs alkalmazás fejlesztés ( ) Információrendszer elemzés és tervezés ( ) Internetes alkalmazás fejlesztés ( ) Szoftverfejlesztés ( ) A szakmai vizsga interaktív, írásbeli és szóbeli feladatokból áll a felsorolt modulok alapján. A záróvizsgán való részvétel további feltétele, hogy megadott szempontok alapján, adott határidőre készüljön el a szakdolgozat. A képesítés megszerzésének feltétele a sikeres részvétel a szakmai záróvizsgán. Iskolarendszerű szakképzés esetén az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése egyenértékű a modulzáróvizsga eredményes letételével. (Forrás: 15/2008. (IV 3.) GKM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény) Hol történik a szakképzés? Iskolarendszerben (szakiskola) és felnőttképzésben egyaránt megszerezhető a szakképesítés. Utóbbit az erre alkalmas képző intézmények úgynevezett OKJ-s tanfolyami keretek között szervezik. Ezek az intézmények szinte az ország minden nagyvárosában megtalálhatóak. C-2

18 SZAKKÉPZÉS informatikus szakirányú képzés a programtervező informatikus alapképzés (BSc) keretén belül az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Informatikai Karán (ELTE-IK) végezhető támogatott, költségtérítéses formában, nappali munkarendben. Milyen iskolai előképzettségre van szükség? A képesítés megszerzésének előfeltétele a középiskolai érettségi vizsga, de egyre több helyen szükséges legalább ECDL szintű felhasználói ismeret. A számítástechnikában nélkülözhetetlen angol nyelv legalább alapszintű ismerete szükséges. Felhasználói szintű számítástechnikai ismeretek mindenképpen javasoltak. A programtervező informatikus egyetemi képzéshez közép- vagy emelt szintű érettségi a követelmény matematikából és egy tantárgyból, amely lehet a biológia, a fizika, az informatika, vagy egy szakmai előkészítő tárgy (elektronikai alapismeretek vagy informatikai alapismeretek). Javasolt ezekből a tantárgyakból emelt szintet teljesíteni az érettségin. Szakmai előképzettség: Szakmai előképzettség a képzéshez nem szükséges, de a tanulmányok iskolarendszerben történő megkezdéséhez és elvégzéséhez előnyt jelenthet a szakmacsoportos érettségi vizsga, vagy informatika érettségi + különbözeti vizsga programozásból. Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben) folyik, időtartama 1év. Mennyi ideig tart a szakképzés? A szakképzés (a főszakképesítés esetén) iskolarendszerű nappali és esti képzésben 2 félév, míg időtartama tanfolyami keretekben a képző intézménytől függően változik: kb. 2-4 félév, legfeljebb 2000 óra. Felsőoktatásban az alapképzés ideje 6 félév. C-3

19 SZAKKÉPZÉS Milyen költségekkel jár a képzés és kapható-e támogatás? A képzés első szakképzés esetében ingyenes. Ilyen képzési formába nappali tagozatra csak azok jelentkezhetnek, akik a jelentkezés évében még nem töltötték be a 22. életévüket. Ebben az esetben megmarad a tanulói jogviszony, a hallgatók az intézménytől diákigazolványt kapnak, illetve családi pótlékot igényelhetnek. Esti tagozaton nincs korhatár. Emellett számos magánvállalkozás is szervez szoftverfejlesztő képzést. Költségtérítéses formában a szakképzésért fizetendő összeget a 2010-ben indított képzések esetén kb Ft és Ft között határozták meg. A költségtérítés mértékéről minden esetben az adott intézmény dönt saját hatáskörében. Fontos tudni, hogy a képzés ára intézménytől függően változhat, ezért érdemes több helyen érdeklődni. A képzés díja (ha tanfolyami keretek között végzik) sok helyen üdülési csekkel is kiegyenlíthető. A felsőoktatásban a programtervező informatikus szak támogatott és költségtérítéses formában is indul. A költségtérítés mértéke Ft/félév. Mekkora a képzésbe felvehető létszám? Nincs államilag meghatározott keretszám. Az oktatásokat szervező vállalkozások maguk döntenek a képzésbe felvehetők létszámáról. A tanfolyamok csak megfelelő számú jelentkező esetén indulnak. Általában az egy tanfolyamon résztvevők létszáma 5 10 fő között mozog. A 2010-ben meghirdetett programtervező informatikus szakon a keretszám legalább 15, legfeljebb 500 fő volt. A szakképesítéssel kapcsolatos részletes információk megismerhetők a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapjának ( Szakképzési dokumentumok és Adatbázisok menüpontja alatt, valamint a Nemzeti Pályaorientációs Portálon ( C-4

20 Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások A következő kérdésekre kaphat választ: Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában? Hányan szereztek szakképesítést az elmúlt időszakban? Hányan dolgoznak ebben a szakmában? Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában? Hogyan alakult a munkanélküliek száma? Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen?

21 SZAKKÉPZÉS Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában? Ebben a szakmában az átlagjövedelem 2000-től ( Ft) több mint kétszeresére ( Ft), folyamatosan nőtt, meghaladva az országos átlagkereset szintjét. A szakképzett szoftverfejlesztő átlagjövedelme és Ft között változott 2008-ban. A szoftverfejlesztő jövedelmét egyéb jogviszony keretében, és saját vállalkozásban is kiegészítheti. átlagkeresete Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Személyi alapbér Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Teljes kereset Forrás: A foglalkozásra jellemző átlagkeresettel kapcsolatos információk megtalálhatók az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján: D-1

22 SZAKKÉPZÉS Hányan szereztek szakképesítést az elmúlt időszakban? A szakma sokrétűsége indokolta, hogy OKJ-s szakképzés is jogosítson e munkakörök betöltésére. Így informatikai rendszergazdaként 33, informatikai hálózatépítő-üzemeltetőként 33, számítógép-rendszer-karbantartóként 12, számítástechnikai szoftverüzemeltetőként 531, gazdasági informatikusként 34 fő kapott szakképesítést. Magasabb képzettséget több egyetemen lehet szerezni. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán 601, a Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Karán 65, a Debreceni Egyetem Informatikai Karán 84, az ELTE Informatikai Karán 227 fő végzett 2008-ban. E képesítést több szakterületen lehet hasznosítani. Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában? Ebben a szakmában 2008-ban 382 főt alkalmaztak. E sokrétű munkát részfeladatokra bontva több alacsonyabb képesítésű munkavállaló nyerhet foglalkoztatást. Az elmúlt években az alkalmazottak száma csökkent, ami a gazdasági válsággal, illetve a kisebb létszámú magánvállalkozások megjelenésével magyarázható. Bejelentett szoftverfejlesztő álláshelyek száma országosan (db / év) Bejelentett álláshelyek száma országosan (db/év) Bejelentett álláshelyek száma Forrás: D-2

23 SZAKKÉPZÉS Az Európai Unió által működtetett EURES-portálon közzétett álláshirdetések az EURES-tagoktól és partnerektől származnak, ezen belül is elsősorban az európai állami foglalkoztatási szolgálatoktól. A weblapra 2005-től fokozatosan felkerül valamennyi állás, melyet az európai állami foglalkoztatási szolgálatok hirdetnek meg. Az álláshirdetések számos foglalkozás művelőinek szólnak, valamint állandó és szezonális munkalehetőségeket is kínálnak. Tájékoztatást nyújtanak továbbá többek között a pillanatnyi kereseti lehetőségekről is az egyes országokban, köztük természetesen Magyarországon is. Elérhetőség: Hogyan alakult a munkanélküliek száma? Munkanélküliek számának változása 2008-ban: csökkenés Munkanélküli szoftverfejlesztő száma A foglalkozást kereső munkanélküliek száma országosan (fő/év) Összes munkanélküli és álláskereső A foglalkozást kereső munkanélküliek száma országosan (fő/év) Pályakezdő munkanélküliek és álláskeresők Forrás: A munkanélküliség ebben a szakmában az elmúlt években csökkent. Mind a pályakezdők, mind a szakmai gyakorlattal rendelkezők nagyobb számban D-3

24 SZAKKÉPZÉS helyezkedtek el alkalmazottként. További elhelyezkedésre, munkaerő-piaci tendenciákra vonatkozó adatok érhetők el a weboldal Statisztika menüpontja alatt. Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen? A szoftverfejlesztő, informatikus képesítéssel az alábbi állásokat tölthetik be a pályát módosítani szándékozók: Programtervező Rendszerprogramozó D-4

25 Egyéb információs források - Elektronikusan elérhető információs források - Nyomtatott kiadványok

26 EGYÉB INFORMÁCIÓS FORRÁSOK Hasznos információk az EUROPASS bizonyítványról: Az Europass bizonyítvány a szakképzés során megszerzett szaktudást igazoló dokumentum. Segítségével a munkaadók és továbbképző intézmények könnyebben értelmezhetik a korábban már megszerzett szakképesítést. A bizonyítvány leírja a képesítés megszerzője által folytatott, sikeresen lezárt tanulmányok jellegét, szintjét, tartalmát. Olyan információkkal szolgál továbbá tulajdonosa szakképesítéséről, amelyeket az eredeti bizonyítványban nem tüntetnek fel: az adott képzésbe való belépés követelményei, megszerzett készségek és kompetenciák, az adott ország osztályzási skálája, továbbtanulás lehetséges következő szintje. Formai szempontból az uniós szabványokat követi, és csak a szakképzést igazoló dokumentummal együtt érvényes. A bizonyítvány részei: a szakképesítés megnevezése és annak (jelenleg) angol, illetve német nyelvű fordítása, készségek és kompetenciák leírása, a bizonyítvánnyal betölthető foglalkozások köre, az eredeti bizonyítvány sorozatjele, sorszáma, a bizonyítvány kiállításának dátuma, a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak megnevezése és osztályzata az ötfokú osztályzási skálának megfelelően, a bizonyítvány megszerzésének hivatalosan elismert módjai. A bizonyítványt a vizsgáztató intézmények adják ki. A kérelmező a minimálbér havi összegének 5%-át kitevő térítési díjat fizet érte a vizsgaszervezőnek. A tájékozódást segítő kiadványok: Felsőoktatási felvételi tájékoztató (Oktatási Minisztérium, Országos Felvételi E-1

27 EGYÉB INFORMÁCIÓS FORRÁSOK Iroda) Évente megjelenő kiadvány. A felsőfokú tanulmányokra készülő fiataloknak és felnőtteknek összeállított tájékoztató, melynek segítségével választhatnak intézményt, szakot az egyetemek és főiskolák világából. Magyar Közlöny (Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft.) A Magyar Közlönyből a szakképzéssel kapcsolatos hatályos jogszabályokról lehet tájékozódni. Felsőoktatási vizsgakövetelmények (Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht.) Évente megjelenő kiadvány. A kötet az érettségi kormányrendelet által meghatározott kötelező és a választható érettségi tárgyak követelményeit közli közép- és emelt szinten. A választható tárgyak közül a gyakrabban választott és a felsőoktatási intézményekbe bejutáshoz leggyakrabban szükséges tantárgyak követelményeit ismerteti. A kötelező tárgyak vonatkozásában közli az Országos Közoktatási Intézet által összeállított érettségi feladatsorokat és azok megoldásait. További ajánlott kiadványok: 200 x szép szakma (MFPI, letölthető kiadvány 2010) Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere FEOR-08 (KSH, január 1-jén lép hatályba) Iskolaválasztás előtt 2010 (MFPI, Bp., évente megjelenő kiadvány) Országos Képzési Jegyzék (NSZFI, Bp., 2009) Százszorszép szakma (MFPI, Bp., letölthető kiadvány 2009) Ajánlott honlapcímek: az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja Fővárosi Oktatási Portál: hírek, rendezvények, dokumentumok E-2

28 EGYÉB INFORMÁCIÓS FORRÁSOK az európai állás- és tanulmányi lehetőségekkel kapcsolatos információk felkutatását megkönnyítő portál a PLOTEUS (Portal on Learning Opportunities throughout European Space) az európai tanulási lehetőségekről informál az Állami Foglalkoztatási Szolgálat pályaorientációs és pályakorrekciós információs bázisa a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) portáloldala az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapja a Mérei Ferenc Pedagógiai Intézet honlapja; számos információt, szolgáltatást kínálnak a pályaválasztással kapcsolatban a Központi Statisztikai Hivatal honlapja, számtalan adat, információ, kimutatás többek között a munka világával kapcsolatban a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapja a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ honlapja a Nemzeti Pályainformációs Központ honlapja az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapja az Oktatási Hivatal honlapja az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapja a Magyar Ösztöndíj Bizottság honlapja. Információk külföldi ösztöndíjakról Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Honlapja; információk és szolgáltatások többek között diákoknak, hallgatóknak a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapja a tudásközpontként működő, az EU-s támogatásokról képzéseket nyújtó, nemzeti nemzetközi oktatási-képzési pályázati programokat kezelő Tempus Közalapítvány honlapja A gazdaság által igényelt szakmákról információk a következő oldalon szerepelnek: E-3