Az ofszet nyomtatás előzményei

Átírás

1 15. tétel Mutassa be a tervezőgrafikai munka során felhasználható nyomtatási eljárásokat történeti, technológiai és tervezői szempontok szerint! Vázolja fel a nyomtatási és nyomtatás utáni kreatív lehetőségeket! Sorolja fel a digitális nyomtatási eljárásokat, és részletezze ezek speciális lehetőségeit és korlátait! Mutasson be kortárs alkotókat, akik a nyomtatási kreatív lehetőségeket alkalmazzák munkásságukban! Jellemezze a tervezőgrafikai munka során alkalmazandó magas-, sík- és mélynyomtató, valamint a digitális nyomtatási eljárásokat! Az ofszetnyomtatás kialakulása és technológiája, íves és tekercsnyomtatás. A korszerű ipari magas- és mélynyomógépek típusai és technológiájuk. Előkészítés különböző nyomdai eljárásokhoz, próbanyomtatási lehetőségek. Nyomdai utómunkák, kreatív nyomtatási lehetőségek, alkotók, példák. Nyomdai előkészítés a különböző nyomdai eljárásokhoz. A digitális nyomdagépek és nyomtatók fajtái, technológiájuk, Inkjet, lézer és szárazofszet. Nyomó és nemnyomó elemek kialakítása az egyes eljárásoknál, nyomófomakészítés. Kilövések, egy- és kétoldalas nyomtatás. Nyomtatás utáni műveletek.

2 Az ofszet nyomtatás előzményei

3 Kézi szedés Onnantól hogy Gutenberg feltalálja a mozgatható betűről történő könyvnyomtatást egészen az 1950-es évekig magasnyomó betűket alkalmaztak a kiadványok nyomtatáskor. Ennek a legelső verziója a kézi szedés, tehát az egyedileg öntött magasnyomó betűkről történt a nyomtatás.

4

5

6 Kézisajtó Fából vagy vasból való nyomó gépezet. Két fő rész különböztető meg rajta: a taliga a fenéklappal (fundamentum), az a rész, melyre a szedést helyezik s a nyomótalp (tégely), mely a fordító rúd segítségével bizonyos határig leereszthető. A taliga forgattyúval való hajtás következtében előre és hátra mozog, a rajta levő szedést kézi hengerrel festékezve ráhajtják a nyomtatópapírt magában foglaló sajtófödőt (fedőlap), mire a taligát a nyomótalp alá gördítik, s ennek leeresztésével megtörténik a nyomtatás. Gutenberg az ő sajtóját legalább öt-hat esztendei kísérletezés után alkotta meg; e sajtó annyira tökéletes volt, hogy egészen a 19. századig használatban maradt. Mindössze a németalföldi Willem Blaeu és a párizsi Firmin Didot javítottak rajta egyet-mást. Kézi sajtó Karl Krause lipcsei gyárából

7

8

9 Tégelysajtó A forma sík felületen helyezkedik el és a nyomótégely is síkban van. A tégelysajtók tégelymozgató rendszerének típusai szerint: Liberty tégelysajtó Gordon prés Gally tégelysajtó Boston tégelysajtó Gordon prés 1850

10 Liberty VIDEO LINK

11

12 Rotációs gépek Így nevezik azokat a gyorssajtókat, amelyeknél a forma nem lapos, hanem egy vagy több, a nyomócilinderrel szemközt levő úgynevezett formahengerre van felrögzítve. Ezek a gépek nagy mértékben növelték a nyomtatás gyorsaságát azáltal, hogy kiküszöbölték a mozgási irány változását. Korlátot csupán a végnélküli papír szakadási szilárdsága jelenthet. Friedrich Koenig kísérletezései után Cowper és Applegath alkották meg az első rotációs gépeket 1815 körül. Ismerték ugyan a rotációs gép működési elvét, de nem volt még meg a végnélküli papír, s így minden egyes ívet külön-külön kellett berakni. A végnélküli papírt csak a 19. század közepétől alkalmazták. Marinoni-féle rotációs gép (1883)

13

14 Szedőgépek A szedőgép olyan gép, melyet a betűszedő munkájának gyorsítására készítenek. A 19. század eleje óta (1812) foglalkoztak szedőgépek készítésével, több-kevesebb sikerrel. Csaknem valamennyi szedőgép klaviatúrás szerkezetű, vagyis a betűjegyek vagy matricák egymás mellé sorozása billentyűk megnyomása útján történik. egyszerűen csak a szedő munkáját könnyítik, illetve gyorsítják; tulajdonképpeni betűszedőgépek; olyanok, amelyek az előzően preparált kézirat után legtöbbnyire a villamosság felhasználásával szinte automatikusan működnek; matricákat sajtoló és sorokat öntő gépek ben William Church mérnök szabadalmaztatta gépét, amely egyes betűket sorozott egymás mellé. William Church szedőgépe

15 Linotype 1886-ban kezdte meg diadalútját a Linotype. Feltalálója Ottmar Mergenthaler. A linotype soröntő gép. Matricákat rak egymás mellé, majd kizárja őket, ezután a sor az öntőszerkezet elé kerül a sor, ahol a betűöntéshez hasonló módon leöntődik és betű magasságra igazítódik, majd a forgó tengely alatt levő tartójába esik. Gyors, praktikus, termelékeny gépnek bizonyult. Amíg a korábbi egyes tipografikus betűket szedő gépeket csak elvétve használták, egyikükből sem kelt el ötven-hatvan példánynál több, a Linotype 1900-ig már nyolcezer példányban terjedt el főleg az amerikai nyomdákban. Magyarországra 1900 elején a Budapesti Hírlap nyomdájába. Hasonló elven működött még a Typograph gép is. Linotype gép

16 Linotype Mergenthalert második Gutenbergnek is nevezik: találmánya előtt nem jelent meg a világon 8 oldalnál nagyobb terjedelmű újság. VIDEO LINK VIDEO LINK VIDEO LINK VIDEO LINK

17

18 Row of Linotype operators at the Chicago Defender newspaper, 1941

19 1886: The New York Tribune becomes the first newspaper to use Linotype, a complex but highly efficient typesetting machine that revolutionizes the printing process.

20 Monotype 1892-ben Amerikában Lanston megszerkeszti a Monotype szedőgépet. A Monotype rendszer egy olyan billentyűzetről történő nyomtatás, amelyet forró fém szedéssel lehet nyomtatni. A két legjelentősebb különbség a versenytárs Linotype géptől: Két gépre oszlik, a Monotype billentyűzetre és a Monotype görgőre, amelyek perforált papírszalaggal kommunikálnak. Nem szükséges, hogy mindegyik gép azonos számú legyen. A Monotype görgő egyedi betűket önt, amelyeket a klasszikus mozgatható típushoz hasonlóan vonalakba állítanak össze. Ehhez bonyolultabb, nagy sebességű, vízhűtéses öntőforma szükséges, de lehetséges karakterenként csak egy mátrix szükséges.

21

22 Monotype VIDEO LINK VIDEO LINK VIDEO LINK VIDEO LINK

23 Egyéb gépek A Monotype és a Linotype gépeken kívül több száz szedőgépet szabadalmaztattak, de ez a kettő bizonyult a legtermelékenyebbnek, és így ezek keltek el legnagyobb darabszámban. A szedőgépek fejlesztése, tökéletesítése folyamatos volt. Pár gépnév még: Typotheter Typograph Logotyper Monoline Graphotype Platrotype Stringertype

24 Illusztráció a magasnyomó gépek korában

25 XVIII század Az 1850-es évekig az újságokban kevés kép szerepelt. A tizennyolcadik században lehet, hogy egy kis fametszet szerepelt pl. egy eladó ingatlanhoz, de semmi nem kapcsolódik közvetlenül a híreseményekhez. A XIX. század első évtizedeiben az első oldal tetején található szalagcímek voltak szinte az egyetlen illusztrációk az újságban.

26 Lapdúc Az 1830-as és 1840-es években egyes amerikai napi filléres újságokban alkalmanként megjelentek a híreseményekkel kapcsolatos fametszetek, különösen a New York Heraldban, amely 1845-ben kinyomtatta az első teljes oldalas képes borítót Andrew Jackson temetési felvonulásáról. De 1850-re a favésési eljárás túl hosszú és drága volt ahhoz, hogy nyereségessé váljon, és megszűnt a képek alkalmazása.

27 Természetesen a könyvekben használtak fametszet illusztrációkat, de pl. ennek a Kelmscott Press által 1896-ban nyomtatott könyvnek az előkészítése 4 évig tartott, ami egy napilapnál nem jöhetett szóba.

28 Harántdúc A harántdúcot 18. század végén találta fel Thomas Bewick, de az illusztrált újság csak azután lett elfogadott forma hogy az Illustrated London News 1842-től népszerűsítette az olvasók között. Ebben a technikában egy képet keményfára metszették, majd a nyomtatáshoz átvitték egy fémlemezre egy forma segítségével. Ezeket a lemezeket ugyanabba a keretbe szorították, amelyet a magasnyomás használt, ami azt jelenti, jó minőségű, részletgazdag képet és szöveget először lehetett egyszerre nyomtatni.

29 Rézkarc A magasnyomást és a mélynyomást nem sikerült együtt kinyomtatni, ezért a képeket a kötés során a könyvbe illesztették. A mélynyomást kézzel kellett elvégezni a rézlemezről. A 19. század végére acéllemezeket használtak, mivel tartósabbak voltak. Újságokban ritkán használták.

30 Litográfia A nyomtatás 19. századi fejlődése az újságok és folyóiratok gyors megjelenéséhez vezetett, amelyek elősegítették az új műfajnak, a riportnak a népszerűsítését. A katonai harcok, a politika, a karikatúrák ábrázolásával a riport művészet új közép- és alsóbb osztályú közönséghez jutott el. Az 1796-ban feltalált litográfia volt az első tömeges nyomtatási technológia, amelyet heti kiadványokba építettek be. Az önálló lapokként kinyomtatott, majd ívekké hajtott litográfiák fontos szerepet játszottak a karikatúrák, ismert személyek népszerűsítésében, amelyek olyan folyóiratokban jelentek meg, mint a La Silhouette ( ) és a La Caricature ( ). A litográfia olcsó és gyors képalkotási folyamat volt, de szintén nem lehetett ugyanabban a gépben előállítani, mint amivel a betűt nyomták. Honoré Daumier Prince Lucien Murat (1849)

31 Fénykép Fénykép felfedezése: 1827, Niépce, 1838 Daugerre. Bár a fénykép megjelenik, nyomtatható reprodukálása még 60 évet várt magára. A fényképek mechanikus nyomtatásának problémáját a raszterrács feltalálása oldotta meg. A raszter a fénykép különböző tónusait változó méretű pontokká alakítja. A szemnek korlátozott a felbontóképessége, ezért az apró pontokat foltként érzékeli. William Fox Talbot először 1852-ben javasolta, hogy a tónusokat raszter ráccsal lehessen reprodukálni nyomtatásban. Az első félárnyékos fényképes reprodukciók azonban csak az 1890-es években jelentek meg a napilapokban, és majd még tíz évbe telt, mire a folyamat teljesen elfogadásra került. The first printed photo using a halftone in a Canadian periodical, October 30, 1869

32 Fénykép A digitalizált képek előtt speciális fényképészeti technikákat fejlesztettek ki a szürkeárnyalatos képek pontokra bontására. Ezek közül a legkorábbi eljárásnál egy durva szövetet a kameralemez előtt felfüggesztettek, hogy a a bejövő fényt pöttyös mintára bontsa. A technika fejlődésével az objektív elé üveglapot tettek, melybe belemaratták a rácsvonalakat, amik a raszterpontok létrehozásához voltak szükségesek. Ezután a fotólemezből savas marással hozták létre a magasnyomó formát, amit a többi szöveges elem közé illesztettek.

33

34

35

36 VIDEO LINK

37

38 Offszet technológia

39 Technológia Az offszet nyomtatás lényege: a nyomólemezen vízfogó és víztaszító részeket hozunk létre, festékezzük, majd a nyomólemezen lévő festékezett kép átadódik egy rugalmas gumihengerre, majd ez nyomódik a papírra. A gumikendő feladata, hogy ellensúlyozza a nyomathordozó esetleges felületi egyenetlenségeit, és így jobb minőségű nyomat készüljön. Innen ered az ofszetnyomtatás elnevezése: az ofszet szó nem közvetlen nyomtatást, átmásolást, áthelyezést jelent. papíradagolás festékezés nyomtatás a papírt az ellennyomó henger vezeti, és nyomtatás közben a gumikendős hengernek préseli papír kirakása

40 Kezdetek A modern ofszet nyomtatás az Alois Senefelder által 1796-ban feltalált litográfiának a továbbfejlesztése. Története 1875-re vezethető vissza, amikor az angol Robert Barclay a 19. század közepének transzfernyomtatási technológiáját Richard March Hoe 1843-as rotációs nyomdájával ötvözte. Az eredmény az első rotációs ofszetnyomó-nyomdagép volt, amely lecserélte a lapos követ egy fém hengerre. Ezt az eltolt hengert egy speciálisan kezelt kartonba tekerték, amely a nyomtatott képet a kőről a fém felületére vitte. Az ezt követően kifejlesztett ofszetnyomtatást két független feltalálónak tulajdonítják: az amerikai Ira Washington Rubelnek és a német amerikai bevándorló Cašpar Hermannnak körül mindkettő olyan nyomdákat hozott létre, amelyek közvetett módon nyomtattak, vagyis a nyomólemezről egy gumihengerre, majd egy papírlapra.

41 Lényege Az olajos, zsíros anyagok és a víz kölcsönös taszításának elvén alapuló litográfiai eljárással kombinálva az ofszettechnikánál egy sík (planografikus) hordozót használnak, amelyre a hengerek a nyomtatandó kép helyére felviszik a festéket, míg a többi területre egy vízalapú réteg kerül. Így a nem nyomtatandó területek festékmentesek maradnak. VIDEO LINK VIDEO LINK

42 CMYK A nyomda CMYK rendszert használ. Ez a nyomda 4 alapszíne,erről részletesen a SZÍN tételben olvashattok. A színes képek előállítására alkalmas ofszet nyomdagépek minimum 4 egységet, ún werket vagy tornyot tartalmaznak, melynek tetején vájúban található a festék, amit hengerek terítenek szét minél egyenletesebb és vékonyabb réteggé. A 4 werken kívül továbbiak is lehetnek, pl formalakk létrehozására.

43

44 Íves offszet Az ívnyomó ofszetgépek lényegesen nagyobb számban vannak jelen a nyomdákban mint tekercsnyomó társaik. A kisebb íves gépek maximális ívmérete B/2, a nagyok pedig B/1 formátumúak. Természetesen képesek a maximálisnál kisebb méretek nyomására is, ekkor viszont nincsenek teljes mértékben kihasználva. Teljesítményük ív/óra. Felépítésük soros jellegű, ami azt jelenti, hogy a berakó- és kirakómű közé tetszőleges számú (akár hat) modul, werk tehető. Minden werk egy szín megnyomására alkalmas.

45

46 A legismertebb márka az osszet gépek közül a Heidelberg

47 Tekercses offszet Napi- és hetilapok, folyóiratok nagy tömegű előállítására használják, hisz teljesítményük eléri a fordulat/óra értéket. A tekercsnyomó gépek általában nemcsak a többszínnyomást végzik el, hanem a tovább feldolgozás műveleteit is. A megnyomott papírt újságnyi ívekre vágják, azokat hossz- és keresztirányban hajtogatják, majd ismét vágják, a kész lapot szükség szerint tűzik, esetleg drótfűzik, végül a készterméket kötegelik. A tekercsnyomó ofszetgépek fix mérettel, formátummal dolgoznak, hisz a formahenger szélessége megadja a papírtekercs szélességét, kerülete pedig az egy fordulattal nyomható papír hosszát. A tekercsnyomó gépek helyigénye nagyon nagy.

48

49 Előnyök, hátrányok Pro: egyenletesen magas minőség. Az ofszetnyomtatással tiszta és éles képek állíthatóak elő a lemezek gyors és egyszerű elkészítése; hosszabb lemezélettartam, mivel a lemez nem érintkezik közvetlenül a nyomtatandó felülettel. A megfelelően elkészített, optimális tintával és technikával alkalmazott lemezek akár egymillió nyomást is kibírnak; alacsony ár. Az ofszetnyomtatás a magas minőségű nyomatok nagy mennyiségben történő előállításának leggazdaságosabb módja. Kontra némileg gyengébb minőség, mint a rotációs mélynyomás vagy komolyabb digitális nyomtatás esetén; az eloxált alumínium nyomólemezek a kémiai oxidáció miatt érzékennyé válhatnak; a nyomdagép előkészítése viszonylag időigényes folyamat, ezért a kis mennyiségben történő nyomtatáshoz rendszerint digitális ofszetnyomó gépeket használnak.

50 Egy egyszerű munka leadása és elkészülése ofszeten

51 Alapok Tegyük fel hogy szeretnék matricát gyártatni nagy tételben, mondjuk db 10x12 cmes színes printre van szükségem. Ofszetere ez már jó mennyiség. A tervezés legelején már kalkulálom a következőket: CMYK színtérben fogok dolgozni 300 DPI lesz a felbontás amit használok hacsak nem fehér az alapszín, akkor kifutót fogok használni Tekintve hogy az alapszín itt nem fehér, tuti hogy kifutós lesz a munka. A nyomda 3 milimétert kér.

52 Kifutó Ha a kiadvány olyan elemeket tartalmaz, amelyeket az oldal szélére szeretne nyomtatni, azokat kifutó szélekként kell beállítanom. Kifutó szélnek azt nevezzük, ha egy elem túlnyúlik a kiadvány oldalán. A kiadványt a kész nyomtatvány méreténél nagyobb méretű papírra nyomják, majd levágják a széleit. A kifutó szélekre azért van szükség, mert a legtöbb nyomtatóeszköz, beleértve az ofszetnyomó gépeket is, nem képes a papír szélére nyomtatni, valamint vágási utómunka során nem lehet pontosan az oldal szélére tervezett kép szélét levágni, fehér csík maradhat. A kifutó ne tartalmazzon fontos grafikai elemet, képet, szöveget! kifutó vágott méret széle

53 Vágójel A kész munkán a vágójelek jelzik a vágott méret szélét. Ezeket a pdf készítésekor tudjuk beállítani. Ezt az anyagot elküldjük a nyomdába. vágójel

54 Proof A nyomda először proofot készít. Az analóg proof vagy digitális proof nem más mint próbanyomat. A próbanyomat elkészítése akkor fontos, ha a nyomtatandó anyag színe vagy minősége azt megkívánja. Sok esetben a proof megtekintése alapján tájékozódik a megrendelő a kész nyomdai anyag kinézetéről. A proof technika lényegében imitálja a nyomdai kivitelezést. A proofoknál mostmár csak digiproof van, ami tudja azt, amit a hagyományos chromalin nem tudott, azaz hogy az adott papír színterét emulálja, vagyis csak azokat a színeket jeleníti meg, ami az adott nyomtatási folyamatban a géptől, de leginkább a papírtól elvárható.

55 Soft Proof Az egyszerű ellenőrzést (Soft Proofing) gyakran használják mind a tervezők, mind a nyomdai előkészítők, hogy már a monitoron látott kép alapján dönteni tudjanak az egyes színek vagy szövegek megfelelőségéről. Az optimális ellenőrzéshez kalibrálni kell a monitort, és egy színkaraktert kell hozzárendelni. A kalibrálás elvégezhető az operációs rendszerben lévő eszközzel, a színkarakter létrehozása azonban általában speciális színkezelő szoftvert és hardvert igényel (például: colorimeter). Bár régebben a nyomtatásra szánt munkákat kizárólag nyomtatott proofról lehetett elindítni, egyre gyakoribb a soft proof alkalmazása. Ez végül is az a pdf, amiből a digiproof is készülne, tehát csak azt jeleníti meg, ami kinyomható. A nyomdai anyag itt kilövés szerint jelenik meg.

56 Felpakolás Ezt a matricát a nyomda nem egyesével, hanem egy nagyobb ívre felrakva több produkcióban fogja nyomtatni. Tegyük fel hogy a nyomdagép B2-es méretű lapokra nyomtat. Erre a lapméretre fogják felpakolni az anyagot annyiszor, ahányszor csak ráfér. A lap szélére kerülnek a színellenőrző csíkok, a passzerkeresztek, és a munka neve, száma. Névtelen :52:04

57 Kilövés Ha ez a munka egy több lapos, két oldalas kiadvány lenne, akkor kilövésre lenne szükség.a kilövés az a folyamat, mikor több lapból álló kiadványok oldalait úgy rendezzük el, hogy a munka befejezése után a lapok megfelelő sorrendben és irányban álljanak. Az oldalak kilövését befolyásolja a kötés és a választott munkabefejezési eljárás. Ezt a folyamatot a nyomda végzi, ezért sohasem kérnek kilőtt pdf állományt, csak oldalakat tartalmazót. A lapok rendezése a kilövés során több tényezőtől függ, többek között: a végleges dokumentum oldalainak méretei, annak a papírnak a mérete, amelyre a nyomtatás történik, és hogyan hajtjuk meg a kiadványt, vágják és/ vagy kötik. Az a folyamat, amelynek során az olvasási oldalpárokból nyomdai oldalpár készül, ma már digitálisan történik vagy manuálisan egy tördelő szoftverben, vagy egy kilövő alkalmazás használatával.

58 Színbontás Nyomdai úton a színes képek a négy alapszínnel készülnek: ciánkék (C), bíbor/magenta (M), sárga/yellow (Y) fekete/black (K) =key tehát az anyag 4-szín nyomású. Lehet természetesen 1-2 színt is alkalmazni (pl: ha csak szöveg van, akkor csak fekete). Ebben az esetben az anyag full kolor, ezért a nyomda szét fogja szedni a 4 alapszínre. C M Y K

59 Nyomóforma készítés Nyomtatás előtt létre kell hozni a nyomóformát. Ezt az eljárást reprodukciónak is nevezik és a képek, szövegek, grafikák átvitelét jelenti a nyomólemezre. Korábban (és manapság még a kisebb nyomdákban) ez a folyamat manuálisan történt filmen és szerelőfólián keresztül. Manapság az elterjedt módszer a CtP, ami az angol Computer to Plate (számítógépről lemezre) kifejezés rövidítése. Az eljárás során a számítógépről digitális formában érkező formát termál- vagy látható lézersugár segítségével ofszetlemezre világítják. Az ofszetnyomtatás hagyományos nyomóformái a cinkből vagy alumíniumból készült egyfémes lemezek 0,1 0,5 mm vastagságban. Az ofszetlemezek ma már előérzékenyítettek, ez teszi lehetővé a másolóeredetin lévő információk pontos átvitelét a nyomóformára. Színes képek nyomtatásához alapesetben 4 lemezre lesz szükség.

60 Raszter Színbontáskor a képet a program raszterpontokká alakítja. Ez nagyjából olyan, mint a magasnyomó forma készítésénél láttuk a fényképeknél, csak itt a pontok sokkal kisebbek. A CMYK pontjai egymás mellé/fölé kerülnek, és így alakul ki a szemben az árnyalatos színes kép. Az ofszet technológiánál ezek a raszterrácsok enyhén el is vannak forgatva egymáshoz képest, hogy ne alakuljon ki egy zavaró, vibráló képhatás amit moarénak neveznek.

61 Rácsra bontás Az első generációs színbontó szoftverek (RIP-ek) az analóg technika digitális megfelelőjét valósították meg az úgynevezett AM (Amplitúdó Modulált) módon. A pontok méretének változása hordozza a tónusinformációt. A kisméretű pontok jelentik a világos és egyre növekedve a sötétebb árnyalatokat. A pontok elforgatása ellenére keletkezhetnek hibák: egymásra csúszás, kiesett vagy becsukódó pontok, az emlitett moaré. Ezen hibajelenségek kiküszöbölésére alkották meg az első FM (Frekvencia Modulált) véletlen rácsokat. A sima pontok helyett itt véletlenül elhelyezkedő apró kukackat fogunk látni. Az FM rács alkalmazásának számos előnye van, pl.: vékonyabb festékréteg, jobb árnyalatviszszaadás, színek stabilabb visszaadása, stb. A technológia jelenleg is fejlődik, és a gyártók egyre újabb, tökéletesítettebb rácsbontásokkal jönnek elő.

62 Berakás Ez a lemez fog rákerülni az ofszet gép hengerpalástjára. Nedvesítik, emiatt a festék csak ott tapad rá ahol a nyomóforma van, és ez kerül a papírra egy közvetett hengerről. A 4 lemezről egymás után nyomódnak a színek a papírra, ezeket nagyon pontosan össze kell illeszteni. Erre való a passzerkereszt, amit a gépmester néz egy speciális nagyítóval, ún. Lupéval a beálló íveken. Ha valamelyik kissé elmozdult, akor lehetőség van a pozíció korrigálására. Lehetőség van a festékréteg vastagságának korrigálására is. A henger függőleges sávokra, zónákra van felosztva, és ezeken a sávokon lehetőség van a színkorrekcióra. A helyes színbeállás nagyon fontos, óriási eltérések lehetnek a színek rossz terheléséből fakadóan. A grafikusnak sok esetben meg kell jelenni személyesen is a nyomdagép indulásakor, és a proof alapján ellenőriznie kell a beálló ív színeit.

63 Miért nem ragad össze? A nyomdagép gyorsan, nagy mennyiségben nyomtatja ki az íveket. Hogy az ívek nem ragadnak össze annak három oka van: a festékréteg nagyon vékony a kész nyomat UV szárítók alatt halad át mielőtt kirakódik kap egy un. porzást, ami egy hintőpor állagú anyag, ami megakadályozza a festék szétkenődését

64 Vágás A kinyomtatott íveket a vágógépben nagyobb adagokban felvágják. Az íveket a gép először összepréseli, majd felülről egy nagyméretű vágóél lecsapja a felesleget. Itt van jelentősége a kifutónak, mivel a gép potatlansága miatt fehér csík keletkezhet a nyomat széleinél, ez kétoldlas nyomtatás esetében még fontosabb. Vágás után a kész munka átvehető.

65 Felületnemesítés A kinyomtatott anyag kaphat valamilyen extra felületi kezelést, ezekről már volt szó a magasnyomás tételnél. Pár eljárás: melegfóliázás hologram diffrakciós fólia formalakk stanc dombor prégelés Ezeken kívül számtalan eljárás létezik még. Jó példa lehet a gyerekkönyv a különböző eljárásokra, ahol halmozottan jelennek meg a fent említett technológiák.