CSIPKERÓZSIKA ÁLOMBA SZENDERÜL

Átírás

1 Laáb Ágnes, közgazdász kandidátus az ELTE Gazdálkodástudományi Intézet egyetemi oktatója, aki már mintegy hallgatót avatott be a számvitel rejtelmeibe. 65 évesen arra vállalkozott, megválaszolja első női beavatáskönyvében miért fontos, hogy egy lánygyermeket az általa legjobban szeretett, hozzá legközelebb álló nők avassák be a nőiség misztériumába, hogyan lehet jól segíteni a kislányokat meséken keresztül, hogy egészséges lelkületű, boldog nőkké válhassanak és melyek a kislányoknak való bevatásmesék. 65 év élettapasztalattal a háta mögött ugyanis már egyre bizonyosabb abban, hogy minden élethelyzetben bátran lehet hagyatkozni a mesék végtelen életismeretére és bölcsességére. Dr. Száz Ilma összehasonlító vallás-kutató, mentálhigiénikus orvos ajánlása a könyvhöz: Életem derekán alakultam át biokémikusból valláspszichológussá és a kereszténységhez a jezsuita Anthony de Mello kedves, humoros, az egész világra kiterjedő, anti-dogmatikus 900 meséje vezetett vissza. Később meditációs csoportokat vezetve rájöttem, hogy a mesék képesek segíteni súlyos személyes problémák feldolgozásában. Így aztán, noha nem vagyok meseszakértő, de megtapasztaltam Arany és Ady igazát, miszerint: Nem mese ez, gyermek és A királylány mese, János,/De nincs élőbb a mesénél,/ S mese ellen minden káros. Szubjektív olvasóként ajánlom Dr. Laáb Ágnes kiváló könyvét hozzám hasonló nem meseértő, anyáknak, nagymamáknak, pedagógusoknak s a kislányok egyéb empatikus kedvelőinek. Szerzőnk kiválóan, széles beágyazottságban elemzi hajdani Csipkerózsikáinkat, Piroskáinkat, Hamupipőkéinket, Okos Katáinkat egészen Maeterlinck Kék madaráig. És teljesen a mai élethelyzeteknek megfelelően figyelmezteti a kamaszkorig felnövő kislánya ink kal foglalkozókat, hogy milyen-tündéradta-kincseket fejlesszenek ki bennük, valamint azt is, hogyan tudják felismerni a férfi/női/sors általi fenyegetéseiket és tennivalóikat ezek során. Így válik számukra sorsuk nevelő akadállyá, s nem a tudatlanok végzetévé. A mese intenzíven figyelmeztet, de kedvező kiutat is mutat. Laáb Ágnes mindezt nemcsak tökéletes pszichológiai szempontból tárgyalja, de egy magas spirituális rálátást is nyújt. Okos, nem egy-nézőpontúvá nevelt válaszadásra késztet. S elvezet egy igaz Karácsonyig amit saját praxisomban is észleltem, hogy mennyire mély gyermeki emlékeket kelt fel, s hogyan képes belső filmünket egy magasabb rendű működéssé átalakítani. A könyv olvasásakor nem maradt hiányérzetem, csak egy. Várom a szerző mielőbbi mesekönyvét, felnőtt nőknek, sőt matrónáknak is, ilyen kedves, élvezetes és mégis okos, hasznos életvezetési iránytűként. CSIPKERÓZSIKA ÁLOMBA SZENDERÜL KISLÁNYOK MESÉS BEAVATÁSA A NŐISÉGBE Laáb Ágnes CSIPKERÓZSIKA ÁLOMBA SZENDERÜL KISLÁNYOK MESÉS BEAVATÁSA A NŐISÉGBE

2 LAÁB ÁGNES CSIPKERÓZSIKA ÁLOMBA SZENDERÜL KISLÁNYOK MESÉS BEAVATÁSA A NŐISÉGBE

3

4 LAÁB ÁGNES CSIPKERÓZSIKA ÁLOMBA SZENDERÜL KISLÁNYOK MESÉS BEAVATÁSA A NŐISÉGBE 2019

5 Szerző: Laáb Ágnes Szerkesztés: Bárány Mónika Gillemot Katalin Lektorálás: Pápes Éva, Varsányi Judit Képi illusztrációk: Horváth Csanád Tördelés: Orlai Mátyás Minden jog fenntartva. E könyv bármely részének másolása bármilyen elektronikus vagy mechanikus úton és eszközzel, vagy annak átvitele bármilyen információtároló és előhívó rendszerbe kizárólag a Kiadó írásbeli engedélyével megengedett. ISBN Dr. Laáb Ágnes CSc ECOVITA Kiadó, Budapest, 2019 Nyomdai munkálatok: Pharma Press Nyomdaipari Kft. (1033 Budapest, Szőlőkert utca 4/a.) Első kiadás, 2019

6 Tartalom Ajánlás... 9 Bevezetés Áldások és átkok szerepe a nővé érésben Csipkerózsika Mit kapott áldásként Csipkerózsika a tudós asszonyoktól? Tündérmese Légy büszke! Viselj hét szépséget! A táltos kanca és a libapásztorlány (Részlet) Mikor válhatnak valósággá e jókívánságok? Homlokodon ragyogjon a Nap Első szépséged legyen leánygyermeki bájosságod! Pirosbúbocska Miért fontos a nővé éréshez a Nap-minőség? Hogyan kapcsolódik a Nap-minőséghez a leánygyermeki bájosság szépsége? A mese korokon átívelő üzenete Mit árul el a nővé érésről Pirosbúbocska története? Elkerülhető-e a fiatalkori fizikai és verbális zaklatás? Szempontok csoportos mesefeldolgozáshoz pedagógusoknak Ha sírsz, igazgyöngyöt sírj Második szépséged legyen szemed ragyogása! Világszép Ilonka Miért fontos a nővé éréshez a gyémánt/igazgyöngy-minőség? Hogyan kapcsolódik a gyémánt/igazgyöngy-minőséghez a szem ragyogásának szépsége? A mese korokon átívelő üzenete Mit árul el a nővé érésről a Világszép Ilonka története? Megóvható-e egy kislány a fájdalmaktól és a veszteségektől? Szempontok csoportos mesefeldolgozáshoz pedagógusoknak Arcodon tündököljenek a csillagok Harmadik szépséged legyen arcod tündöklése! A piros cipők Miért fontos a nővé éréshez a csillag-minőség? Hogyan kapcsolódik a csillag-minőséghez az arc tündöklésének szépsége? A mese korokon átívelő üzenete Mit árul el a nővé érésről A piros cipők története? Szempontok csoportos mesefeldolgozáshoz pedagógusoknak

7 Aranyhajad a sarkadig érjen Negyedik szépséged legyen beszéded hatalma! Térdszéli Katica Miért fontos a nővé éréshez az aranyhaj-minőség? Hogyan kapcsolódik az aranyhaj-minőséghez a beszéd hatalmának szépsége? A mese korokon átívelő üzenete Mit árul el a nővé érésről Térdszéli Katica története? Járható-e a férfias út a nők számára? Szempontok csoportos mesefeldolgozáshoz pedagógusoknak Két melled között világítson a Hold Ötödik szépséged legyen termeted sudársága! Hófejírke Miért fontos a nővé éréshez a Hold-minőség? Hogyan kapcsolódik a Hold-minőséghez a sudár termet szépsége? A mese korokon átívelő üzenete Mit árul el a nővé érésről Hófejírke története? Érdemes-e múlandó dolgok után vágyakozni? Szempontok csoportos mesefeldolgozáshoz pedagógusoknak Ha nevetsz, rózsákat nevess Hatodik szépséged legyen a szerelem szépsége! Hamupipőke Miért fontos a nővé éréshez a rózsa-minőség? Hogyan kapcsolódik a rózsa-minőséghez a szerelem szépsége? A mese korokon átívelő üzenete Mit árul el a nővé érésről Hamupipőke története? Eljön-e értem álmaim hercege? Szempontok csoportos mesefeldolgozáshoz pedagógusoknak Amerre jársz, aranyfolyó fakadjon lépteid nyomán Hetedik szépséged legyen boldogságod szépsége! A kék madár Miért fontos a nővé éréshez az aranyfolyó-minőség? Hogyan kapcsolódik az aranyfolyó-minőséghez a boldogság szépsége? A boldogságkereső mesék korokon átívelő üzenete Mit árul el a nővé érésről A Kék Madár története? Miért röppen el a boldogság kék madara? Szempontok a meséléshez anyáknak, nagymamáknak Zárszó Irodalomjegyzék Szimbólumszótár

8 Móninak

9

10 Ajánlás A Csipkerózsika álomba szenderül kislányok mesés beavatása a nőiségbe könyvében Laáb Ágnes egyéni és ötletgazdag terápiás mesefeldolgozás keretében mutatja be a nővé éréshez kapcsolódó beavatásmesék szövevényes mondanivalóit, lélektani elemeit és tanulságait, a meseterápia világát, tartalmi eszközeit, szimbólumkészletét, következtetéseit, tanulságait és terápiás alkalmazási lehetőségeit. A hét szépségre épülő meseválogatás csodás szimbólumok közvetítésével vezeti végig az olvasót a mesék mondanivalóján. Egy-egy leánygyermeki szépségre utal a Nap ragyogása, az igazgyöngy-sírás, a csillagok tündöklése, a sarkig érő aranyhaj, a Holdvilág fénye, a rózsák nevetése és az aranyfolyó fakadása. A szerző ezekhez társítja tudása kiapadhatat lan forrását, szépirodalmi jártasságát, lélektani érzékét, magyarázó és következtető készségét, mindezt rendkívül választékos és élvezetes stílusban. Minden fejezet felveti, és megválaszolja azt a kérdést, hogy mi lehet a mese korokon átívelő üzenete miért fontos a nővé éréshez a Nap-minőség, az igazgyöngy-minőség vagy például a csillag-minőség. Egy-egy válasz életre szóló üzenet a serdülőnek, miközben a szerző olyan bíztatásokkal sem marad adós, mint A szeretet mindig az adással kezdődik,... A szerelem szépsége akkor bontakozhat ki, ha egy nő már tud adni és elfogadni is. Minden kislányban van egy adag intuíció... Belső hangja csalhatatlanul útba igazítja, és biztos védelmet nyújt számára a hiszékenység és vakmerőség ellen. Gyöngyöket sírva az élet nagy veszteségeit is fel lehet dolgozni... a világszépség kulcsa: az áradás, adás, kibontakozás. Az egyes mesék sorskérdéseket vetnek fel, és igen fontos lehetséges válaszokat kínálnak például arra, hogy: megóvható-e egy kislány a fájdalmaktól és veszteségektől; hogyan lehet feldolgozni a veszteségeket; hogyan lehet megszabadulni a függőségtől és a szenvedélybetegségektől; járható-e a férfias út a nők számára; hogyan végzi egy önmagát és másokat romboló személyiség; érdemes-e múlandó dolgokra vágyakozni; milyen szerepe van az áldásnak és átoknak a nővé érésben; miért röppen el a boldogság Kék Madara, miközben észre kellene venni, hogy ott van az orrunk előtt. A tartalmi érdekességek közül szeretném kiemelni az archetipikus közelítést, a számmisztikai utalásokat, az orsót és a fonást, mint a nővé válás szimbólumát, 9

11 a száz éves álom szerepét a nővé érésben, az önismeret igényét a bírálkodásban, mint uralkod ni tudást a zsigeri indulatokon, a haj mint antenna szerepét a környezetből érkező infor mációk felfogására, és mint szexuális vonzerőt, a Pygmalion-effektust, mint az önmagát beteljesítő jóslat egyik típusát, a született és fejleszthető belső szépségeket, a nevetés teremtő erejét, mint a szavak nélküli női kommunikáció legfontosabb elemét, és a bol dogságot, mint a hat szépség szinergiáját. A meseválogatás koncepciója, magyarázatai és az egyes mesék nyomán felvetődő közelítések változatosak és gondolatokban gazdagok. A feldolgozott mesék tanulságai, a szerző gazdag fejtegetései, következtetései és terápiás ajánlásai ismétlődő, példás logikai rendben, briliánsan megválasztott fejezetcímekkel kiválóan eligazítanak ebben az olvasótól tiszteletre méltó szellemi erőfeszítést, de egyben felismeréseket és felüdülést feltételező munkában. A könyv minden fejezete szempontokat ad, és forgatókönyvet ajánl csoportos mesefeldolgozáshoz pedagógusoknak. Ezek az ajánlások kreatív pedagógusok kezében megmozgatják az intuíciót, lélektani és etikai tanulságaikkal komoly gyakorlati értékűek. A könyv végére került szimbólumszótár önmagában is telitalálat nem csak informál, hanem el is gondolkodtat. Jó szívvel ajánlom a mesék világában jártas olvasóknak, kreatív és elkötelezett pedagógusoknak, pszichoterápiás lehetőségek iránt érdeklődő szakembereknek, szülőknek, nagyszülőknek, és az olvasni szerető, problémájuk megoldását kereső serdülő fiatal lányoknak. Varsányi Judit 10

12 Bevezetés A hatvanadik születésnapomon eldöntöttem, hogy életem hátralévő része életem legjobb része lesz. Olyan dologgal foglalkozom már csak, ami lelkesít és örömöt okoz. Így találtam vissza gyermekkorom legnagyobb örömforrásához a mesékhez. Mivel legkedvesebb elfoglaltságom az írás, arra gondoltam, hogy a mesék segítségével könyvet sőt könyveket írok a nőiség szentségéről, a nőiség egyes életszakaszairól. Arról, hogyan lehet boldogan, traumák nélkül megélni e fontos szakaszhatárok átlépését. Köztük a legfontosabbat: a gyerekkorból a serdülő lánnyá érés szakaszhatárát. Riasztó statisztikák láttak napvilágot arról, hogy minden negyedik lány elszenved valamilyen szexuális bántalmazást, mire a tizennyolcadik életévét betölti. A zaklatások fele hatévesnél fiatalabb kislányokat ér, és esetükben nagyon sokszor a szexuális bántalmazók nem idegenek, hanem családtagok, ismerősök, akikben a kislány feltétel nélkül megbízik. Az ilyen zaklatások enyhébb formái is súlyos kárt okozhatnak egy éretlen lánygyerek lelkében. Jómagam például hazáig zokogtam, amikor tizenkét éves koromban a közértből hazafelé menet három kiskamasz azt ordította utánam, hogy ha nekik ilyen lábuk lenne, addig futnának, míg el nem kopna. Idétlen megjegyzés volt nem sokban különbözött attól, amikor egy fiú tetszése kifejezéseként jól megcibálja a kislány copfját mégis fájó sebet ütöttek az önértékelésemen. Nekünk, e fiatal teremtések boldogulását büszke aggodalommal figyelő idősebb nőrokonoknak kötelességünk és egyben felelősségünk is, hogy gyengéd bölcsességgel támogassuk őket nővé érésükben és nőiségük megélésében. És ha megóvni nem is tudjuk, legalább felkészítsük őket, mindent elkövetve, hogy nőiségük bimbózása ne traumatikus, hanem örömteli élmény legyen számukra. Ehhez igyekeztem hozzájárulni a Csipkerózsika álomba szenderül kislányok mesés beavatása a nőiségbe könyvem megírásával. Életünk szakaszhatárainak átlépését többnyire évezredes hagyományokon alapuló ceremóniák kísérik, amelyek egyes kultúráknál ugyan eltérhetnek, de mindenhol azonos a szándék: emlékezetessé tenni az eseményt, kiemelve a hétköznapokból. A férfivá avatási szertartásokról számos írott feljegyzés található, és a még előforduló nomád törzseknél máig úgy végzik ezeket a rituálékat, mint sokszáz éve. A beavatási rítus többnyire valamilyen bátorságpróba, amelyet, ha kiállja és túl is éli, a férfiak maguk közé fogadják a kamaszfiút. A nők esetében más a helyzet. Hiába is keresnénk, nincs az elődök által ránk hagyott, erre vonatkozó írott vagy íratlan tudásanyag, fogódzó, támpont ahhoz, hogyan csináljuk jól. További nehézség, hogy torzult értékrendű, gyorsan változó világunkban a meglévő minták is kikoptak. Számos új irányzat bukkant fel a gyereknevelésben, amelyek mereven elutasítják a korábban használhatónak tűnő mód- 11

13 szereket, ám ezek hatásossága azon túl, hogy minden bizonnyal a legjobb szándék vezeti a kitalálókat még nem állta ki az idők próbáját. Ha voltak is a nővé éréshez kapcsolódó avatások, ezek nagyon intim körben zajlottak. A család idősebb nőtagjai vezették be a kislányt azokba a titkokba, amik a nőiséghez kapcsolódnak. De hogyan? Nem egy egyszeri avatási szertartással, hanem folyamatosan, viselkedési mintákon keresztül. A kislányok megszületésüktől kezdve ellesték és szokásukká tették az őket körülvevő nők viselkedését. Ma sincs ez másképpen. Ezért kapja magát azon sok fiatal anya, hogy épp azokkal a szavakkal vigasztalja síró gyermekét, ahogy anyja tette vele annak idején Könnyű dolga van azoknak a kislányoknak, akiknek anyja és nőrokonai az életszeretetet és nőiségük büszke megélését tudják átadni nekik viselkedési mintaként, és akik édesapjuktól azt látják, mennyire lehet szeretni és tisztelni férfiként a nőket. Sok család nőtagjai azonban maguk is sérültek, tele vannak kisebbrendűséggel, elviselnek bántalmazást, megalázást és akkor bizony csak ilyen viselkedési mintákat tudnak követni. Napjainkban sok nő kényszerül arra, hogy férfiként próbáljon helytállni, így aztán e férfias viselkedési mintákat tudja csak közvetíteni. Nézzünk szembe a realitással, hogy a családok jelentős részében a kislányok sérült viselkedési mintákat látnak maguk körül, amik nem segítik őket nőiségük büszke megélésében! Van azonban egy valódi kincsesbánya, amely most is, mint minden időben rendelkezésére áll minden anyának, nagymamának, dédmamának, nagynéninek, idősebb nővérnek: a mesék végtelen tárháza! Hiszen a mesékben ott rejlik az emberiség kollektív tudattalanjában felhalmozott tradíció és bölcsesség, amely mint a világítótorony fénye a kikötőt kereső hajónak korokon átívelő, elévülhetetlen iránymutatást ad a ma felnővő nemzedéknek is. A kevésbé jó családi minták mellett ezért olyan fontos, hogy sok varázsmese a maga képnyelvén keresztül érintse meg a fejlődő kislányok lelkét. Közvetítsenek a mesék minél több hasznosítható női viselkedési mintát, és ezek vésődjenek jó mélyen tudatalattijukba. Hiszen a mesékben valódi életreceptek vannak! A mesehősnők sosem ragadnak bele a megváltoztathatatlannak tűnő helyzetekbe, mindig tovább tudnak lépni akár a teljes bizonytalanságba és útjukon haladva számtalan megoldási lehetőséget bemutatnak. Nem kell ezeket magyarázni! A lényeg, hogy a kislányok sokat hallgassák, olvassák, nézzék Csipkerózsikát, Hamupipőkét, Hófehérkét és a többi klaszszikus, a nővé érésről szóló beavatásmesét, és eközben éljék bele magukat a hősnők szerepébe. Sok szülőt elriaszt e varázsmeséktől kíméletlenségük, nyers brutalitásuk. Úgy gondolják, riasztó lehet a gyereknek arról hallani, hogy valaki a saját lábujját levágja vagy, hogy a farkas egészben bekapja a nagymamát és Piroskát. Pedig e mesék évezredes tudást őriznek mindenről, ami az életben valóban fontos, és felbukkannak a Föld egymástól nagyon távol eső pontjain élő népek mesekészletében. Minden életszakaszra és élethelyzetre akadnak olyan mesék, amelyekből gyermek és felnőtt egyaránt erőt, bátorságot meríthet, pontos útmutatást kaphat a hogyan továbbra. Ha valóban ártalmasak lennének a bontakozó gyermeki lélekre, nem maradhattak volna fenn évezredeken keresztül, szinte változatlan formában és nem akarnák a gyerekek újra meg újra hallgatni őket. 12

14 Sokan azért utasítják el a meséket, mert úgy vélik, hogy a varázsmesék szereplői és a mesei történetek nagyon messze esnek a valóságtól. Pedig a könyvemben szereplő mesék mindegyikének fontos üzenetei vannak jelen életünk aktuális, megoldatlan problémáira is: Pirosbúbocska: ebben a klasszikus Piroska és a farkas mesében a farkas éppúgy lehet egy szexuálisan aberrált családtag vagy idegen, mint a fiatal lányokat prédának tekintő szex- vagy szervkereskedő. A Világszép Ilonka története rávezetheti a kislányokat arra, hogy a külső szépség szempillantás alatt semmivé válhat, valamint arra is, hogy a veszteséget fel kell dolgozni ahhoz, hogy világszépéből ezerszeres szépségűvé válhassanak. A piros cipők című Andersen mese annyira brutálisan a függőségek és szenvedélybetegségek meséje, hogy ezt csak kissé nagyobb, éves lányoknak mesélném, de mindenképpen mesélném. Térdszéli Katica és valamennyi okos lány mese abban a ma igen aktuális kérdésben segít eligazodni, hogy járható-e a férfias út a nők számára? Vajon csak férfi módon, nőiségünk feladásával tudunk karriert építeni? Esetleg meg lehetne próbálkozni azzal, hogy saját női erőforrásainkat vessük latba és szelíden, kacagva vezessük a jó irányba az erősebb ne met, megtartva abban a hitben, hogy ez az ő választása volt? A Hófejírke történetében a királyné tűpontos rajzolat a beteges nárcizmusról és kíméletlenül megmutatja, hogyan végzi tüzes cipőjében egy ilyen másokat és önmagát rongáló személyiség. Felveti a mese azt is, mennyire érdemes múlandó dolgok (szépség, fiatalság) után ácsingózni? Hamupipőke története annyira benne él a kislányok képzeletében, hogy újabb és újabb mai feldolgozásai vannak, például a Sabrina vagy a Micsoda nő és élteti bennünk a reményt, hogy eljön álmaink hercege, hogy ne érjük be kevesebbel, csak a tökéletessel! A Kék Madár meséje, noha ezeréves, a ma embere éppúgy máshol ke resi a boldogságot, hiába van végig az orra előtt. Csipkerózsika azért maradt e felsorolás végére, mert ez talán az egyik legfontosabb beavatásmese, mivel ebben bukkanhatunk nyomára a női beavatás egy nagyon jellemző aktusának: az áldásnak. A meséből kiderül, hogy a nővé érés során mekkora jelentősége van az áldásoknak és az átkoknak. Csipkerózsikán beteljesül az enyhített átok és tizenötévesen álomba szenderül és ha nem is száz évig tart, de addig mindenképpen érdemes átaludnia a nővé érést, amíg még csak fizikai értelemben nő 1, de valójában még nagyon sérülékeny kislány. Tudjuk, milyen fontos és nehéz életszakasz ez a száz évnek tűnő idő minden kislány életében. Fontos, hiszen túlnyomórészt az ekkor szerzett benyomások határozzák meg, milyen nő, feleség, anya válik majd belőle, mennyire lesz képes betölteni mindazt, ami nőiségével lehetőségként megnyílik előtte. Nehéz, mivel félig még gyermek. Szabad, 1 A mai lánygyerekeknél akár már 8 évesen is bekövetkezhet az első peteérés, és kifejlődhetnek a másodlagos nemi jelleg külső, látható jegyei. 13

15 gondtalan, zabolátlan, felelőtlen, hiszékeny. Végtelenül kíváncsi, vállalkozó szellemű és vakmerő. Ugyanakkor amint láthatóvá válnak rajta a nőiségre utaló testi változások, lelkében is kezdenek kibomlani a nőiség ösztönei, vágyai. Vonzza az ismeretlen, és hajtja a vágy az új felé. Naiv bizalommal és lelkesen veti bele magát a nőiség titkainak sűrű erdejébe, ahol az illatos, ezer színben virágzó tisztás arra csábítja, hogy megszagolgassa, letépje a szép virágokat. Mindez szükséges a fejlődéséhez és ahhoz, hogy észrevegye, el ne szalassza az előtte álló páratlan lehetőségeket. Ugyanakkor se tapasztalata, se tudása nincs még elegendő ahhoz, hogy a rá leselkedő veszélyektől megvédje magát. Pedig sajnos sok, és egyre nagyobb veszély fenyegeti ezeket az ártatlan kislányokat. Ősidők óta létezők, és eleddig ismeretlenek, mint például a Magyarországon is kiépült drog- és szervkereskedelem. Vagy az okostelefon és számítógépfüggőség, a cybervilág már meglévő és még csak ezután születő kockázatai, amelyeket szüleik, tanáraik hírből sem ismertek, így hatásos védekezési mechanizmusuk sem lehet ellenük. Fontossága és nehézsége miatt is ezt a beavatást csak jól szabad csinálni! Mert mi is a tét és a cél? Az, hogy elvezessük e fiatal lányokat saját lehetőségeik, erényeik, készségeik, és képességeik forrásához, egyértelművé téve számukra, hogy ezek mélyítése és finomítása elengedhetetlen a teljesértékű élethez. 2 Mindezt úgy, hogy ez ne okozzon traumát, legyen életük meghatározóan örömteli élménye! Tehát mesélni, mesélni ez a dolgunk! Jómagam is egy idő óta olyan meséket mesélek unokámnak, amelyek a kislánykorról, a nővé érésről, a párválasztásról, az anyaságról, a nőiség hanyatlásáról szólnak. Ilyenkor mindig magamból is adok neki, méghozzá lényem legjobb, legszerethetőbb részeit. No, meg továbbadom azt is, amit én kaptam szüleimtől, nagyszüleimtől, akiket módom volt ismerni, és azoktól, akiket génjeimben őrzök. Átadom mindazt, amit én magam hitelesen képviselek saját és őseim női mintázataiból. Ebben a kötetben csak nyolc, valóban fontos beavatómese kapott helyet, amelyek rejtett bölcsességei közül is csak néhányat villantottam fel. Van közöttük olyan, amely egészen egyértelmű mindenki számára, de olyanok is, amelyek nem, és ez így van rendjén. Mert a mesék számos jelentésrétegük közül mindig csak azt az arcukat mutatják meg, amelyik arcunkkal éppen akkor, abban az élethelyzetben, tudás- és tapasztalatszinten, hangulatban feléjük fordulunk. Szerencsére a nővé érés meséinek tárháza végtelen, ezért bárki kedvére válogathat közülük és megtalálhatja bennük a mesék üzeneteiből azokat, amelyeket ő képes hitelesen átadni lánygyermekeinek, unokáinak, unokahúgainak, dédunokáinak, tanítványainak. Tettem javaslatokat a pedagógusok számára minden mesénél arra, hogyan lehet belőlük alkotó meseterápiás foglalkozásokat felépíteni. Természetesen ezek csak egy lehetőséget mutatnak meg a sok közül, és céljuk a saját ötletek beindítása. 2 Boldizsár Ildikó: Mesekalauz úton levőknek Életfordulók meséi oldal. 14

16 Egészen más mesék is alkalmasak lehetnek. Sőt, az is lehet, hogy mások egészen más módon máshogyan közelítenék meg a kislányok felkészítését a nővé válásra. Mindenki abból főz, amije van. Saját neveltetéséből, élettapasztalatából, értékrendjéből. Az a fontos, hogy akik erre vállalkoznak, anyaként, nagyszülőként, pedagógusként úgy oldják meg ezt a feladatot, ahogyan a legjobbnak látják. Minden család nőtagjai hordozzák magukban az ősanyák adottságait, tulajdonságait, szokásait. Bennük rezegnek örömeik és bánataik, megoldott és megoldatlan problémáik, példamutatásuk, helytállásuk, veszteségkezelésük rájuk hagyott mintái. Csak ebből tudnak építkezni, de eközben ráhagyatkozhatnak a mesék évezredes bölcsességére. Felsorolni is nehéz, ki mindenkinek tartozom köszönettel azért, hogy ezt a könyvet megírhattam. Mindenekelőtt édesanyámnak, nagymamáimnak, dédanyáimnak, nővéremnek, nagynénémnek, valamint azoknak az idősebb, kortárs és fiatalabb nőknek, akik hatással voltak, vannak rám. Nagyszerű gyermeim, unokám, unokahúgaim már puszta létükkel hálás és boldog emberré tettek, de ezen túl ők inspiráltak arra, hogy ezzel a témával mélyebben foglalkozzak. Életem három csodálatos férfialakjának, édesapámnak, férjemnek és fiamnak pedig sok minden más mellett azért vagyok végtelenül hálás, mert ők a bizonyítékai számomra annak, hogy a nőiség varázsa képes tiszteletet, csodálatot, elkötelezettséget és hűséget kiváltani az erősebb nemből. Hálás vagyok férjemnek és nővéremnek azért is, hogy hősiesen elviselik váratlan és szokatlan óriásugrásaimat, sőt még bíztatnak is tudva, hogy úgysem tarthatnának vissza. Külön köszönöm, hogy képesek voltak háromszor is átrágni magukat a készülő kéziraton. E könyvet soha nem írtam volna meg nagyhatású mentoraim segítsége nélkül. Szeretnék köszönetet mondani Varsányi Juditnak, aki a kezdetektől lelkesít és bátorít szakmai utamon, Boldizsár Ildikónak, aki rányitotta a szemem a meseterápia végtelen lehetőségeire, Salamonné Huszty Annának, akitől megtanultam, hogy a kevesebb a több, Szász Ilmának, aki arra bíztatott, hogy ötven felé is érdemes irányt váltani, ha még nem a saját utamat járom, valamint Pápes Évának, aki Varsányi Judit mellett elvállalta könyvem lektorálását. Köszönet illeti Horváth Csanádot és Orlai Mátyást, akik immár a harmadik könyvemnél vállalták az illusztrátori és tördelői feladatokat és remélem a későbbi könyveimnél is számíthatok rájuk. Rajtuk kívül név szerinti felsorolás nélkül szeretném megköszönni mindazok segítségét és közreműködését, akik nélkül ez a könyv jelen megjelenési formájában és tartalmában nem jöhetett volna létre. Budapest, június Laáb Ágnes 15

17

18

19 ÁLDÁSOK ÉS ÁTKOK SZEREPE A NŐVÉ ÉRÉSBEN...legvégül a tudós asszonyok megaján dékozták csodálatos adottságaikkal a gyermeket

20 A női szakralitás mibenlétének megértéséhez a kezdetekhez, egészen a teremtésig érdemes visszanyúlni. A teremtés Ég és Föld, azaz világoság és sötétség, éjszakák és nappalok szétválasztásával kezdődött. Létrejött egy kétpólusú világ, az egy-ség helyett a kétség, amely csak ellentéteken keresztül ismerhető meg. Életünk természetes részei ezek az ellentétek, hiszen a polaritás mindkét oldala szükségszerű. Aki megszületik, annak egyszer meg kell halnia, az ébrenlétet az alvás követi, belégzés és kilégzés egyike sem iktatható ki, hiszen még ha akarnánk, sem tudnánk tartósan visszatartani a lélegzetünket. Az ellentétpárok hol egymásnak feszülnek, hol kiegyensúlyozódnak az élet bármelyik területén. Feszültséget teremtenek és ez a feszültség mozgásba lendít, elindulásra, változásra, fejlődésre ösztönöz, feltéve, hogy két-ségbe esés helyett ösztönzésként, energiaként használjuk az egység felé vezető úton. A polaritások világából a kivezető utat annak belátása jelenti, hogy nincsen abszolút helyes vagy helytelen, jó vagy rossz. Minden választási lehetőség legyen az akár a fehér akár a fekete, egyfor mán jó és helyes, illetve egyformán rossz és téves, mindnyájan részei az egységnek. Két-ség nélkül nem volna teljes a teljesség, így nem rekeszthetjük ki az egyik oldalt anélkül, hogy a másik ne sérülne. A tagadás helyett belátásra van szükség, a vagy-vagy kizárólagossága helyett az is-is elfogadására. Ezt szimbolizálja Hermész botja, ahol a poláris erőket jelképező fekete és fehér kígyó a botban, azaz egy magasabb szintű tudásban, belátásban egyesül. És ezt képviseli a taoizmusban a jin és jang kettőssége: jinnek szüksége van a jangra, és megfordítva, hogy a teljesség létre jöjjön. Kevesen tudják, hogy a legelső kultuszokban a Napot női istenségként tisztelték, a nappal és az éjszaka úrnőjeként. A Nap ekkor még differenciálatlan ősarchetípus volt, az egységet és teljességet szimbolizálta. 3 Az is figyelemre méltó, hogy hosszú időn keresztül a nő- és anyaközpontú társadalmi berendezkedés volt a jellemző, amelynek nyomai még itt-ott ma is fellelhetők. A matriarchális elven felépülő közösségekben erős hagyományai voltak/vannak a női szentségnek. A legfőbb élő szent a törzs női vezetője, aki afféle ősanya. Ő irányítja a teljes közösség életét, míg a családanyák saját családtagjaikét. A női hatalom inkább megengedő, nem zsarnokságra, hanem konszenzusra törekvő. Ezekben a közösségekben különös szeretet és tisztelet övezte/övezi a család nőtagjait. Az anya szava szent, hiszen az élet folyamatosságát a szent öl jelenti. Ezekben a kultúrákban férfiak és nők számára megkérdőjelezhetetlen a nőiség/anyaság spirituális töltése, szentsége. 3 Amateraszu-ómikami a japán Napistennő, Arinniti hettita Napistennő, Iusaaset egyiptomi Napistennő, Wuriupranili, ausztráliai Nap-Asszony ld. erről bővebben E. Kaman Pápes Éva: Tiltott tudás 1. Viking istenők és látóasszonyok egyelőre még csak angol kiadásban megjelent könyvét Viking Goddesses and Seeresses (Forbidden Knowledge Book 1). címmel. 19

21 Aztán megjelentek az apajogú társadalmi berendezkedések és ezzel az egység két oldalának eltérő kezelése. Addig minden rendben volt, ameddig jint és jangot, passzivitást és aktivitást a világ megélésének lehetőségeként kezelték. Még az is teljesen elfogadható, hogy az aktív pólust a férfi elvhez rendelték, mivel energiát sugároz ki, a paszszív pólust pedig a női elvhez, mivel energiát vesz fel. Veszélyessé akkor vált, amikor a két oldalhoz értékítéletet párosítottak, a passzívat kinevezték rossznak, az aktívat jónak és az aktívat a passzív fölé helyezve túlértékelték. Sajnos a mi kultúránkban is az aktív férfi pólust jobbnak tartják, mint a passzív nőit. A kereszténység Ádámról és Éváról már mint a jóról és a rosszról beszél, azt sugallva, hogy ha a női minőség Éva és a kígyó alakjában nem esett volna kísértésbe, akkor minden jobb lett volna. Így aztán ne csodálkozzunk azon, hogy leértékelődött a nőiség/ anyaság szentségének tisztelete mellett a világ érzékelésének irracionális asszonyi tudása. Sőt! Az idők változásával először a megtűrt, később a tiltott kategóriába került. Olyannyira, hogy a fényhozó Nap-Hold istennőkből varázslóasszony, majd később égetni való boszorkány lett. Ma már egy megszülető kislány honnan is tudhatná, hogy nőként mit örökölt az elődöktől, az ősi anyaistennőktől, Napúrnőktől és boszorkányoktól. Hogyan tudná akkor kiteljesíteni magát nőként, hogyan tudná bátran kibontani és büszkén viselni nőiségének szépségeit? Pedig a női szakralitás benne rejlik minden egyes petesejtben! Szinte felfoghatatlan, hogy egy kislány petefészkében megbújó petesejtek már akkor jelen voltak csíra formájában, amikor az édesanyja két hónapos embrió volt az ő anyja méhében! Vagyis a bennük érlelődő petesejtek anyjuk embrionális szűrésén keresztül tükrözik a nagymamájuk akkori táplálkozását, szokásait, hangulatait. Micsoda ősiség, micsoda halhatatlanság és szépség rejlik ebben! Hogyan lehet mesékkel beavatni a kislányokat a nőiség szakralitásába még a serdülőkor előtt? Amikor egy kislányban megkezdődnek a hormonális átalakulások, felbomlik megszokott rend. Véget ér a gyerekkor és kezdődik a nővé érés időszaka, amely sok új ismeretet, tapasztalatot, örömöt és bánatot tartogat számukra. Vannak mesék, amelyek pont erről az élethelyzetről szólnak. Főhősük még szinte gyerek, ártatlan, tapasztalatlan, de a mese végére virágzó nő lesz belőle. Ilyen mesék mindenekelőtt a kislányok kedvenc tündérmeséi, a Hófehérke, a Hamupipőke vagy a Csipkerózsika De minden mese valójában úgy kezdődik, hogy felborul a világ rendje és a mese hőse elindul, hogy helyreállítsa azt. Útja során számos megpróbáltatás várja, ám ezeken edződve rátalál belső erőforrásaira, amelyeket szolgálatába állít és segítségükkel megteremti a saját, belső rendjét. Igy aztán a mese végére minden a helyére kerül, nyugodtan zárulhat a történet azzal, hogy minden jó, ha a vége jó. Érdemes hát minél több mesét összegyűjteni a nőiség és a termékenység titkairól, a női kiteljesedés titkos értelméről. Arról, hogy mit jelent a teremtővé válás, de legfőképp arról, hogy egy nőnek mekkora szerepe és felelőssége van a családi és tágabb környezete jelen és jövőbeni életfeltételeinek megteremtésében és fenntartásában. Arról, amit egy család idősebb nőtagjai már megéltek és megértettek ebből. Mindez azért fontos, hogy a lányokat büszkeséggel töltse el a női teremtőerő megjelenése testükben. Szégyen vagy bűntudat helyett örömként éljék meg, hogy kiteljesedőben van bennük a nőiség, az 20

22 anyaság lehetősége. Biztosítani kell őket arról, hogy minden erőt megkaptak és minden segítséget megkapnak a jövőben is a család nőtagjaitól ahhoz, hogy ők is tovább örökíthessék mindezt, így mentve át nemzedékről-nemzedékre amit ők kaptak őseiktől. Csipkerózsika története nagyon pontosan mutatja be a mese nyelvén a serdülőkor belső érési folyamatát. Nem elijeszt, hanem szép mesei kódokon keresztül avatja be a kislányokat a felnőtté válás nehézségeibe és szépségeibe. Azt tanítja, hogy a fejlődés megállíthatatlan. Hiába égetteti el a király elővigyázatosságból birodalma minden orsóját, nem tudja megvédeni Csipkerózsikát az átoktól. Amikor eljön az idő és felébred a kislányban a nemi ösztön, felmegy a kastély tornyába, ahol mégiscsak rátalál egy orsóra és megszúrja vele az ujját. Ám attól, hogy testi értelemben már nővé válik, lelkileg és szellemileg még nem az. Jó néhány év kell ahhoz, hogy átessen a belső érésen: ezt fejezi ki a százéves álom az áthatolhatatlan tüskebozóttal védett palotában. Akkor borul virágba és nyílik meg magától az addig áthatolhatatlan rózsasövény, amikor ez a belső érési folyamat befejeződik. A királylány testileg, lelkileg és szellemileg is megérik a szerelemre. Ekkor ébreszti fel a királyfi csókja és a gyönyörű nő életre kelhet a karjai között. Csipkerózsika 4 Hajdanában volt egy király és egy királyné, s mindennap mondogatták: Ah, bárcsak volna egy gyermekünk!, de nem és nem lett nekik. Történt aztán, hogy egyszer a királyné a fürdőben ült, és akkor kimászott a vízből egy béka, és így szólt hozzá: Kívánságod beteljesül; egy év sem telik belé, s leánykát hozol a világra. Úgy is történt, ahogy a béka mondotta, a királynénak kisleánya született, éspedig oly szép volt, hogy a király egészen oda volt örömében, és nagy ünnepséget rendezett, amelyre nemcsak rokonait, barátait és jó ismerőseit hívta meg, hanem a tudós asszonyokat is, hogy kegyesek és jóakaratúak legyenek az újszülötthöz. Tizenhárom tudós asszony volt a birodalomban, de mivel a királynak csak tizenkét aranytányérja volt, amelyekben tálalni akart nekik, az egyiküknek otthon kellett maradnia. Nagy pompával ülték meg az ünnepet, és legvégül a tudós asszonyok megajándékozták csodálatos adottságaikkal a gyermeket: egyiküktől erényt kapott, a másiktól szépséget, a harmadiktól gazdagságot és így tovább, mindazt megkapta tőlük, amit csak kívánni lehet a világon. Amikor a tudós asszonyok közül tizenegy már kimondta áldó szavait, hirtelen belépett a tizenharmadik. Azért jött, hogy bosszút álljon, amiért nem kapott meghívást, és anélkül, hogy bárkit üdvözölt volna, fennhangon így szólt: A királylány az ő életének tizenötödik esztendejében ujját megszúrja egy orsóval és holtan rogyik össze. És anélkül, hogy egy szót is szólt volna többet, sarkon fordult és kiment a teremből. Megrémültek mindannyian; ekkor előlépett a tizenkettedik tudós 4 Grimm Jacob és Wilhelm: (1989) Gyermek és családi mesék. Csipkerózsika. Magvető Kiadó, Budapest oldal 21

23 22 asszony, akinek még hátra volt a jókívánsága, és mert az átkot nem tudta semmivé tenni, csak enyhíteni tudta, azért így szólt: Habár összerogyik a királylány, mégsem halálba hull, hanem százesztendős mélységes álomba. A király szerette volna megóvni drága gyermekét a balszerencsétől, azért elrendelte, hogy királyságában el kell égetni minden orsót. A leánykán pedig beteljesült a tudós asszonyok minden áldása, mert oly szép volt, oly tisztességtudó, oly nyájas és értelmes, hogy aki csak látta, rögvest megszerette. Történt aztán, hogy egy napon, amikor éppen tizenöt esztendős lett, király és királyné nem volt odahaza, és a leányka egyesegyedül maradt a palotában, ahol aztán föl és alá járkált, körülnézett a szobákban és a kamrákban, ahol csak tartotta a kedve, végezetül elvetődött egy ódon toronyba. Fölhágott a keskeny csigalépcsőn, és egy kis ajtóhoz jutott. Rozsdás kulcs meredt a zárból, és a leányka hogy azt elfordította, fölpattant az ajtó, s az egy kis kamarába nyílt, ahol egy vénséges asszony ült orsóval a kezében, és fonta serényen a lenrostot. Jó napot, vénséges anyóka szólította meg a királyleány, mivel foglalatoskodol? Fonogatok felelte a vénasszony, és ingatta hozzá a fejét. Hát az ott miféle holmi, ami oly vígan perdül-fordul? kérdezte a leány, azzal kezébe vette az orsót, és ő is megpróbált fonni. De alighogy megérintette az orsót, beteljesült az átok, és megszúrta az orsóval az ujját. És amikor az orsó az ujjába szúrt, ő abban a pillanatban az ágyra hanyatlott, és mélységes álomba merült. És ez az álom az egész palotát elborította: elaludt a király és a királyné, akik éppen hazatértek és beléptek a trónterembe, s velük együtt elaludt az egész udvari nép. Aludtak a lovak az istállóban, a kutyák az udvaron, a galambok a tetőn, a legyek a falon, sőt a láng, amely addig a tűzhelyen lobogott, az is elcsendesült és elaludt, és megszűnt sercegni a pecsenye, s a szakács, aki meg akarta ráncigálni a kukta haját, mert az elrontott valamit, az is eleresztette őt és elaludt. A palota körül pedig csipkebokrok bozótja kezdett burjánzani, és évről évre magasabb lett, mígnem az egész palotát eltakarta, és fölébe nőtt, úgyhogy abból már mi sem látszott, még a szélkakas sem a tetőn. És az országban elhírlődött a rege a szépséges alvó Csipkerózsikáról, mert így nevezték el a királyleányt, úgyhogy időről időre jöttek néminemű királyfiak, hátha által tudnának törni a bozóttól a palotáig. Ám ez egyiküknek sem sikerült, mert a csipkebokrok, mintha kezük volna, megragadták és nem eresztették őket, és az ifjak nem tudtak szabadulni, és nyomorúságos halált haltak. Sok-sok év után ismét eljött egy királyfi az országba, és beszélt egy öregemberrel, aki mesélt neki a csipkebozótról, s hogy állítólag egy palota rejlik mögötte, amelyben egy csodaszép királyleány, Csipkerózsika nevezetű, aluszik immár vagy száz esztendeje, s hogy vele aluszik a király és királyné s az egész udvari nép. És az öregember azt is hallotta még a nagyapjától, hogy számos királyfi jött már és próbált szerencsét, hátha által tudnának törni a bozóton, de fennakadtak rajta és így siralmas halált haltak. Szólt az ifjú: Én bizony nem félek, odamegyek, hadd lássam a szépséges Csipkerózsikát! A derék öregember hiába próbálta lebeszélni szándékáról, a királyfi nem hallgatott reá. Mármost éppen eltelt a száz év, és ez volt az a nap, amikor Csipkerózsikának föl kellett ébrednie. Amikor a királyfi odaért a csipkebozóthoz, hát az telis-tele volt szép

24 nagy virágokkal, és azok maguktól szétnyíltak előtte, és őt bántatlanul áteresztették, majd mögötte ismét sűrű bozóttá zárultak össze. Látta a királyfi a palota udvarán a lovakat és a foltostarka vadászkutyákat mély álmukban heverni, és a tetőn ott ültek a galambok, szárnyuk alá dugott fejecskével. S hogy belépett a palotába, látta, hogy a legyek alusznak a falon, s hogy a konyhában a szakács emeli a kezét, mintha galléron akarná ragadni a kuktát, s hogy a cselédlány ott ül, kezében a fekete tyúkkal, amelyet meg kell kopasztania. Továbbment és látta, hogy a trónteremben fekszik és aluszik az egész udvari nép, s fönt a trónon a király és a királyné feküszik. Még tovább ment és minden oly csendes volt, hogy hallhatta saját lélegzetét, végezetül fölment a toronyba, és kinyitotta a kamarácska ajtaját, ahol Csipkerózsika aludt. Íme, ott feküdt, és oly szép volt, hogy a királyfi nem tudta róla levenni a szemét, és fölébe hajolt és megcsókolta. És alighogy hozzáért az ajka, Csipkerózsika fölnyitotta a szemét, és fölébredvén, szerfölött kedvesen pillantott a királyfira. Akkor együtt lementek a toronyból, és fölébredt a király, és fölébredt a királyné, föl az egész udvari nép, és kerekre nyílt szemmel bámulták egymást. És fölálltak a lovak az udvarban, és megrázták magukat; és fölszökkentek a vadászkutyák, és a farkukat csóválták; a tetőn a galambok elővonták fejecskéjüket a szárnyuk alól, körülnéztek és kiröpültek a mezőre; a legyek ismét mászkálni kezdtek a falon; a tűzhelyen felcsapott a láng, és lobogva hevítette az ételeket; a pecsenye megint sercegni kezdett; és a szakács adott egy pofont a kuktának, az meg bömbölt; és a konyhalány a tyúkot az utolsó pihéig megkopasztotta. Aztán pedig hatalmas pompával megülték a királyfi és Csipkerózsika menyegzőjét, és ők boldogan éltek, míg meg nem haltak. * * * A mese képi nyelven meséli el a nővé válás folyamatát: Csipkerózsika vérezni kezd hiszen a természet rendjét se feltartóztatni, se siettetni nem lehet, mindig minden időben történik. Varázslatos mesei kép az is, hogy sűrű sövény teszi áthatolhatatlanná a királyi palota bejáratát mindaddig, amíg Csipkerózsika éretlen a szerelemre. Amikor azonban elérkezik az idő, a tüskék helyén gyönyörű rózsák virulnak és a sövény magától megnyílik a királyfi előtt, majd ismét összezárul mögötte. A mese sorai között ott búvik a válasz arra a kérdésre, hogy meddig lehet és meg lehet-e óvni egy kislányt a nővé éréssel járó veszélyektől. Vagy arra, hogy mikor kell hagyni, hogy egyedül nézzen szembe mindazokkal a próbákkal, melyeket a sors tartogat számára. A meséből az is kiderül, hogy mennyire fontos részei a nőiségbe való beavatásnak a születéskori jókívánságok: Önbizalmat adnak, magabiztossá teszik, belső erőt ajándékoznak jókívánságokon keresztül az újszülött kislánynak, és egy gyermek, ha ilyen lelki megerősítésekkel ruházzák fel, úgy érezheti a későbbiekben is, hogy áldott minden, amit csinál. Az is nagyon fontos üzenet, hogy az átkot nem lehet meg nem történtté tenni, legfeljebb enyhíteni. Nagy felelőssége ez mindazoknak, akik a bölcső mellett és később a cseperedő kislány körül sürgölődnek! Minden negatív vélemény, ítélet, kinyilatkoztatás, még ha jószándékú is, olyasmit sugall, ami későbbiekben önbeteljesülő jóslatként, átokként éghet rá a kisgyerekre. 23

25 Csipkerózsika történetéhez hasonló elemek fedezhetők fel a trójai mondakörben, noha itt nem királylány, hanem egy istennő halandó fia merül örökkévalóságig tartó álomba, amit orsó helyett egy dárdahegy okoz és nem az apa, hanem az anya igyekszik megóvni mindhiába fiát az átok beteljesülésétől. Thetiszről és Akhilleuszról van szó. Thétisz gyönyörű tengeri nimfa volt: akinek azt jósolták, hogy fia hatalmasabb lesz az apjánál. Így aztán Zeusz és Prometheusz inkább lemondott róla és Thetisz Péleuszhoz ment feleségül. Esküvőjükre az összes isten és istennő is hivatalos volt, egyetlen kivétellel. Eriszt a viszály és a veszekedés istennőjét ugyanis nem látták szívesen az eseményen. Erisz elött azonban nem maradt titokban sem az esküvő híre, sem az, hogy ki akarták hagyni a mulatságból. Bosszúból egy aranyalmát gurított az esküvőn megjelenő Héra, Aphrodité és Athéné közé a legszebbnek felirattal. Az istennők között ki is tört a viszály, amely végső soron a trójai háború okozója lett. Thetisz miután megszülte Akhilleuszt, sebezhetetlenné akarta tenni, ezért a sarkánál fogva a Sztüx vizébe mártotta. Parisz egy Apollóntól kapott mérgezett nyilat lőtt a görög hős sarkába, Akhileusz egyetlen sebezhető pontjába (achilles-ín), ami korai halálát, örökké tartó álmát okozta. A Csipkerózsika történetnek több mint négyszáz változata van és igen sok eltérés van e mesék között. Ősváltozatát a 17. században Giambattista Basile vetette papírra a Pentameron című gyűjteményében Nap, Hold és Talia (Sole, Luna, e Talia) címen. Ebben a változatban egy nagyúrnak az ország bölcsei és jósai jövendölik meg lánya születését és azt, hogy egy lenszálka végzetes lehet a lány számára, mire az apa minden lent elégettet. A Charles Perrault féle 5 változatban hét tündért hívnak a kislány keresztelőjére és hívatlanul lép be a nyolcadik, aki átokkal sújtja a kis királylányt. Ez a történet ihlette meg Csajkovszkijt, és komponálta meg Csipkerózsika balettváltozatát, amelyben viszont már csak hat jó tündér van és a hetedik Carabosse, a gonosz tündér. A Disney-féle Csipkerózsika (eredeti cím: Sleeping Beauty) egy 1959-ben bemutatott amerikai rajzfilm. Ez is Perrault meséje alapján készült, de csak három jó tündér van: Flóra, Fauna és Fiona, és a gonosz tündért, akit nem hívtak meg, Demónának hívják. A Demóna /Maleficent/ a történet legújabb 2014-es hollywoodi filmváltozata, amelyben Demóna szemszögéből élhető át az alaptörténet. A számos Csipkerózsika változatban érdemes felfigyelni arra az állandó elemre, amelyik mindegyik történetben szerepel, és vélhetőleg azért maradhatott fenn évszázadokon keresztül, mert őriz valami nagyon fontos, mély tanítást a világ rendjéről, a női minőség és nővé érés változatlan, minden idők szokásain és divatjain túlmutató belső tartalmáról. E történetek közös, állandó eleme, hogy az örömteli eseményre meghívnak fontos személyeket. Lehetnek istenek, bölcsek, tündérek, tudós asszonyok, a szerepük mindig az, hogy megáldják az ünnepeltet. Mindig van azonban egy olyan ezek sorában, akit elfelejtenek meghívni és ez bizony bajt okoz. 5 A Lúdanyó meséi (franciául: Les Contes de ma Mère l Oye) Charles Perrault, francia író népmesegyűjteménye, az egyik legismertebb mesegyűjtemény, melyet először Párizsban adott ki 1697-ben. 24

26 A meghívott, magas minőséget képviselő vendégek száma más és más az egyes változatokban, de számuk mindig ezoterikus tudást rejt. Ha hárman vannak, ez kifejezi az Isten, az univerzum és az ember spirituális és intellektuális belső rendjét, de a hármasság jelképezi magát az életet is: fiatalkor, felnőttkor, öregkor; vagy: születés, élet és halál. Ha hatan, azaz kétszer hárman, ez utal az ambivalencia, a kétértelműség, a habozás és a választás jelenlétére. A hetes szám a mítoszokban és egyéb világmagyarázatokban az egyik leggyakrabban előforduló numerikus szimbólum. Legtöbbször, mint 4+3, azaz az anyagi és az égi világ együttesét, az isteni teremtés befejezettségét és tökéletességét jelenti. Az hogy a hét a világ rendezőelve, annak oka valószínűleg az, hogy az ókori világ hét planétát ismert. A tizenkettes a teljesség, az összetartozás, az egyetemesség szimbóluma, az idő és a tér felosztásának alapja. Ahol tizenkettő feltűnik a mesében, tudni lehet, hogy megjelent a tizenkét archetípus, azaz az emberi viselkedésre jellemző tizenkét ősi mintázat 6. No de mit kezdjünk a tizenhárommal, és a mese azon fordulatával, hogy csak tizenkét aranytányérja volt a királynak, ezért a tizenharmadik tudósasszonyt nem hívta meg a keresztelőre? Két irányból próbálkozhatunk magyarázatot keresni erre a kérdésre. Elsőnek vegyük a keresztény kultúrkörből származó lehetőséget, ahol Jézus és az ő tizenkét tanítványa jeleníti meg a tizenhármat. Néhány egészen kivételes képességű és érzékenységű művésznek szabad bejárása van a mítoszok, mesék eme csodálatos, archaikus rendjébe. Közülük is kiemelkedik Leonardo da Vinci, aki az Utolsó vacsora Jézusát a Világ Világosságaként, az Igazság Napjaként ábrázolja és felruházza a tizenkét apostolt az állatövi jegyek fiziognómiai sajátosságaival. A freskó központi helyén ülő Jézus a maga Nap-minőségében a nyári napéjegyenlőséget a legnagyobb fény idejét szimbolizálja. Ő másnap átadja a helyét a Holdnak, azaz meghal és a Földön a sötétség veszi kezdetét. Tőle jobbra és balra hármas csoportokban helyezkednek el a tavaszi, nyári, őszi és téli archetípusok tanítványokként, akikben az ő tulajdonságai bomlanak le, aszerint, hogy az év adott időszakában milyen arányban van jelen a fény és az árnyék. 7 Csipkerózsika történetének Grimm-féle változatában a tudós asszonyok éppen tizenketten vannak. Vélelmezhető, hogy azért hívja meg őket a király az ünnepségre, hogy elhozzák és átadhassák a királylánynak a saját archetípusuk legjellemzőbbjét 6 Az archetípusok, más néven ősminták, a kollektív tudattalanban meglévő ösztönös viselkedési alapminták. A kollektív tudattalan a tudattalannak az a rétege, amely nem individuális, hanem általános lényegű, vagyis olyan viselkedésmódokat hoz létre, amelyen többé-kevésbé az egész világon hasonlóak. A mítoszokban, mesékben, álmokban gyakran jelennek meg ezek az archetipikus képek, elemek. Jung C.G.: Mélységeink ösvényein (1994) Gondolat Könyvkiadó, Budapest p Erről 2008-ban készítettem egy előadásanyagot Mit üzen Leonardo Utolsó vacsorája a ma emberének címmel. 25

27 jókívánság formájában. Vajon mi lehet ez? Erre nem kapunk részletes felvilágosítást, a mese annyit árul el, hogy Csipkerózsika kapott erényt, szépséget, gazdagságot és mindazt, amit csak kívánni lehet a világon. Mivel a nővé érés során az áldásoknak úgy tűnik, hogy nagyon fontos célja és feladata van, jogosan merül fel a kérdés, hogy mi lehet a mindaz? Induljunk ki abból, hogy csak azt tudnak adni, amivel ők maguk is rendelkeznek. Minden archetípusnak van egy csak rá jellemző erő a birtokában, és van olyan képessége is, amely ezt az erőt működésben tartja. Egy ember a tizenkét archetípus mintázatából kettő-hárommal rendelkezik, ahogy a környezetében lévő szereplők is. A mesében viszont királyságról, királyról és királylányról van szó. A királyság az átlagosnál magasabb minőséget szimbolizál. A tizenkét aranyteríték azt jelzi, hogy király maga is rendelkezik valamilyen mértékben a tizenkét archetípus mintázatával. Ezért ismerheti a tizenkét tudós asszonyt és hívhatja meg őket a palotába, hogy megáldják a királyi gyermeket mind a tizenkét archetipikus erővel és képességgel. A mesebeli jó királyok ugyanakkor az egységet, a teljességet, azaz a Nap-minőséget is megtestesítik. Birodalmuk állapota ezért hasonlít a rég letűnt Atlantiszi királyságra. A tizenkét archetípus jelenléte mellett az áldásosztáskor szükség lenne a királyi minőség e legfontosabb hordozójára, a Nap-minőségre is, de őt nem hívják meg, mert nincs tizenharmadik aranyterítéke a királynak. A mese első soraiból, kiderül az is, hogy miért nincs. A király és a királyné sok éven keresztül vágyakozik hiába a gyermekáldásra, így ez a királyság nélkülözi a teljességet. Emiatt nem ismerős a Nap-minőség a király számára, így aztán nem csoda, hogy elfelejti udvarába hívni a tizenharmadik tudós asszonyt. A másik lehetséges magyarázat szerint a mese a hívatlan vendéggel a női szakralitás elvének megsérté sére akarja a figyelmet ráirányítani. Üzenete a matriarchátus-patriarchátus váltására utal vissza, amit a szimbólumok nyelvén úgy fejez ki, hogy a tizenhárom elhagyott holdhónap helyett már csak tizenkét Naphónap, azaz tizenkét aranytányér van a király birtokában. Eszerint 8 a tizenhárom a kiteljesedett nőiség száma, ami magában foglalja a sötét oldalt is. Egy matriarchális társadalomban a tizenhárom tudósasszony jelenléte a keresztelőn a legnagyobb szerencse lenne, fényes lehetőség arra, hogy a kis királylányt felruházzák nőiségével a maga teljességében. A mi kultúránkban a tizenhármas szám baljóslatú, szerencsétlenséget hordozó szám. Különösen az, ha egy hónap tizenharmadik napja péntekre, a hét vénuszi napjára esik 9. Csipkerózsika történetében a férfias világnak elkötelezett királyi pár nem akar helyet adni az asztalnál a sötét női oldalnak. Megpróbálják ezért a tizenharmadik tudósaszszonyt távoltartani a keresztelőről, hogy a kis királylányt csak a nőiség világos, po- 8 Margit Dahlke Rüdiger Dahlke Volker Zahn: Női egész-ség A női betegségek üzenetei (2013). Bioenergetic Kiadó, Budapest, 15. oldal 9 A hét napjainak a bolygóarchetípusokról való elnevezését még sok nyelv őrzi. A péntek (Vendredi, dies Veneris) Vénusz, a szerelem istennő napja. A germán nyelvterületen a péntek Vénusz istennő germán megfelelőjét, Freya nevét őrzi (Friday, Freitag), akinek alakja szorosan kapcsolódik a szexhez, a vágyhoz, a szépséghez, a varázsláshoz (mágiához), a termékenységhez, az aranyhoz, a háborúhoz és a halálhoz is. 26