A kimondott és a kimondatlan 1
|
|
|
- Sára Fábiánné
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Vilagossag_2008_07-08_belivek.indd 191 8/27/08 12:24:28 PM VILÁGOSSÁG 2008/7 8. Recenzió Molnár Kristóf A kimondott és a kimondatlan 1 Sutyák Tibor: A Freud-elv A pszichoanalízis mint lélekfi lozófi a. Pozsony, Kalligram, A pszichoanalízis tudományos szintű, fogalmi vizsgálatával két helyen találkozhatunk a kortárs fi lozófi ában. Egyfelől a tudományfi lozófi ai és tudománymetodológiai diskurzusban, ahol a falszifi kálhatatlan elméletek iskolapéldájaként szokás emlegetni, másfelől a fenomenológiai vitákban, ahol Freud gondolatai korántsem ütköznek ilyen merev ellenállásba, hanem rendre izgalmas eszmecserét generálnak. Sutyák Tibor könyve, a Freud-elv e második csoporthoz tartozik. A fenomenológia elsősorban a francia fenomenológia irányából közelíti meg a freudi gondolatrendszert, s mondanivalója mind tartalmában, mind a kifejtés módjában vitára késztet. A tanulmányt és kiterjedt bibliográfi át magában foglaló könyv igényes kivitelezésű: lazán szedett sorainak köszönhetően az olvasásnál nem fárasztja a szemet, s a lábjegyzetek tördelése is gondos munkát jelez, csak a legritkább esetben ívelnek át a következő oldalra. A mű egyetlen hiányosságaként az említhető, hogy a bibliográfi ában illene feltüntetni az idézett szövegek eredeti megjelenéseit, nem csupán a magyar kiadásokét. Ez nemcsak egy legalább célkitűzéseiben monografi kus jellegű művel szembeni elvárás, hanem olvasói igény is, hiszen így az esetenként kifejtés nélkül hagyott időrendi részletek könnyebben rekonstruálhatók. Maga a szöveg a szerző doktori értekezésének szinte változatlan formában való kiadása. Ez a tény első pillantásra talán nem nyilvánvaló, ugyanis már a Bevezetés lapjain egy tudományos értekezésben szokatlan, személyes hanggal találkozunk. Korántsem arról van szó azonban, hogy valamiféle stílusgyakorlatot tartunk a kezünkben, hanem arról, hogy a könyv nem a disszertációk hagyományos értekező prózájában íródott. Jóllehet a disszertációkat jellemző aprólékos elemzés és szigorú érvelés is megtalálható benne, ám ezt a megszokottnál több, személyes hangvételű elem kíséri a szövegben. A két, egymástól különböző megközelítési mód azonban nem oltja ki egymást, a személyes hangnem éppen hogy kiemeli a lényeges pontokat. Ez a kettősség amely végigvonul az egyes fejezeteken teszi a könyvet könnyen olvasható, mégis tartalmas olvasmánnyá. Érdemes azonban elgondolkodni rajta, miről is szól valójában ez a könyv. A fülszöveg tanúsága szerint a freudi metapszichológia fi lozófi ai feldolgozását hajtja végre, és a Bevezetés -ben is valami hasonlót olvashatunk: [...] arról van szó, hogy Freud művén olyan diszkurzív rések nyílnak meg, melyek kifejezetten fi lozófi ai kezelésmódot igényelnek (SUTYÁK 2008, 11). Bevezetőben ennél részletesebb indoklást persze nem várhatunk el, azonban a lényeg így kimondatlan marad: a fel- 1 A jelen írás Faragó-Szabó István által az ELTE-n tartott recenzió-író szemináriumon született. 191
2 Vilagossag_2008_07-08_belivek.indd 192 Molnár Kristóf A kimondott és a kimondatlan 192 dolgozás itt nem egyszerűen azt jelenti, hogy a szerző egy hagyomány mondjuk a fenomenológia szemszögéből vizsgálja a pszichoanalízist, hanem azt, hogy explicit vagy implicit módon rámutat a pszichoanalízis eszmetörténeti kontextusára, felkutatja előzményeit és kapcsolódási pontjait a hagyomány egészéhez, azaz mármár fi lozófi atörténetet művel. Így jogos nem pedig tekintélyekkel való dobálózás az a gyakorlat, hogy Sutyák egy részprobléma kapcsán megemlíti a fi lozófi atörténet legkülönbözőbb alakjait. Például amikor a freudi psziché meghatározói közül kiemeli a tér primátusát az időhöz képest, akkor csak ebből a kvázi-fi lozófi atörténészi pozícióból jogos Augustinus, Kant, Bergson és Heidegger felemlegetése (i. m. 63, lábjegyzet). Vagy ugyanígy: amikor a pszichoanalízist átjáró alkalom logikájáról beszél, inadekvát lenne az arisztotelészi kairósz és az okkazionalisták említése (i. m. 181, lábjegyzet), ha csupán egy szűkre szabott fi lozófi ai diskurzus keretében hivatkozna tekintélyekre. A fi lozófi atörténet hangsúlyos jelenléte azonban csak az egyik expliciten ki nem fejtett tényező. Ugyanilyen nyomatékosan tűnik fel időről időre az önreferenciális paradoxonok problémája. Már a mű első oldalain felbukkan ez a vonulat is: Sutyák a hagyományként felfogott fi lozófi a problémájával kezdi könyvét. A hagyomány itt kivételesen nem a történetiség problémájaként, hanem tisztán formális problémaként merül fel. Problémafelvetése a következő: a fi lozófi ában minden jelentős fi lozófus szakítani akart a korábbi hagyománnyal. Azaz: a fi lozófi ában hagyomány a hagyomány megtörése. De akkor milyen hagyományt törünk meg? Ha én mást akarok csinálni, mint amit az előttem lévők műveltek fi lozófi a néven, akkor végső soron én magam is ugyanazt teszem, amit ők. Ha pedig betagozódom egy iskolába, akkor is egy hagyományt viszek tovább. Sehogy sem tudom megtörni a hagyományt, mégis mindenképpen megtöröm. Világos, hogy a paradoxon önhivatkozással kapcsolatos a fi lozófi ának kell itt önmagával elszámolnia. Ehhez hasonló az a probléma, amelylyel a pszichoanalízisnek kell szembenéznie: amennyiben vizsgálati körébe [...] minden emberi jelenség beletartozik [...] (i. m. 103), és a pszichoanalízis is emberi jelenség hiszen az őt megalkotó emberek nélkül nem létezne, akkor el kell számolnia önmagával, hiszen a pszichoanalízis önmaga pszichoanalízise is lehet, ahogyan a művészet is lehet a művészet tárgya (uo.). A fenti két mozzanat fényében meglepő, hogy a szerző több helyen is különböző formában ugyan, de határozottan leszögezi, hogy a pszichoanalízis azonban nem fi lozófi a (i. m. 30). Különösen akkor érdekes állítás ez, ha felidézzük a könyv alcímét: A pszichoanalízis mint lélekfi lozófi a. Vajon mi a fontosabb: amit a szerző kimond, vagy az, amire utal? Ha a pszichoanalízis és a fi lozófi a többször is határozottan állított különbségét fogadjuk el, akkor számolnunk kell a következő probléma megjelenésével: vajon a matematika vagy mondjuk a jog műveléséhez miért nem szükséges történetének ilyen mértékű fi gyelembevétele? Vagy: miért nem vezetnek az említetthez hasonló paradoxonokhoz más tudományágak? Lehetséges, hogy valamilyen nyakatekert magyarázattal megtartható a különbségtétel, s a problémák kiküszöbölhetők, de izgalmasabbnak tűnik a másik lehetőség megvizsgálása: mi következik abból, ha a pszichoanalízis és a fi lozófi a legalábbis a lélekkel foglalkozó diszciplínája közé egyenlőségjelet teszünk? Ennek fényében akár egyfajta freudi elszólásként is értelmezhetnénk az alcímet: bár mindenhol tagadom az azonosságot, éppen a címben állítom a nem kívánt egyenlőséget. Persze azért ennél mármint hogy fi lozófusként elszólásokra vadásszunk több következménye van
3 Vilagossag_2008_07-08_belivek.indd 193 VILÁGOSSÁG 2008/7 8. Recenzió az azonosításnak: ha megáll, akkor a fi lozófi át egyfajta önmegértésre tett kísérletnek, saját magunk terápiájának foghatnánk fel. Ez az álláspont nem ismeretlen a XX. századi gondolkodás számára egyes értelmezők (lásd CRARY READ 2000) szerint Wittgenstein is valami hasonlóra tesz kísérletet, s John McDowell nevét is szokás ebben az összefüggésben emlegetni 2, de a pszichoanalízis felől még nem érkezett ilyen javaslat. Ezért lenne érdekes egy olyan gondolati út, amely nem a fi lozófi - ától jut el a terápiához, hanem fordítva. Ennek explicit kifejtésére már ha egyáltalán tartható ez a megközelítés Sutyák nem vállalkozik, azonban e ki nem mondott tartalmak is jelzik: talán nem is olyan implauzíbilis egy ilyen olvasat, mint amilyennek elsőre tűnhet. Akárhogy is döntünk az előzetes megfontolásokkal kapcsolatban, a könyv mindenképpen hasznos azok számára, akik meg akarnak ismerkedni a pszichoanalízissel. Bármennyire technikainak tűnik is a Bevezetés -ben megjelölt cél, a freudi metapszichológia fi lozófi ai feldolgozása (SUTYÁK 2008, 13), nem érdektelen szószaporítást kapunk, hanem egy olvasmányos bevezetést a pszichoanalízisbe. Az első rész első két fejezetében ( Narkisszosz szerelme, Dualizmus, monizmus ) Sutyák a nárcizmus fogalmának elméleti fontosságát ismerteti. A Freud által megalkotott nárcizmus terminus azt a lelkiállapotot jelöli, amikor a saját test egyszerre a vágyak és a kielégülés forrása. A nárcizmus a homoszexuális elfojtás és a paranoid skizofrénia kapcsolatának egy oldalágaként, a homoszexuális késztetés által keletkező feszültség egy lehetséges feloldásaként jelenik meg. A Schreber-eset elemzése (i. m ) azonban messzebbre vezet: megkísérli a különbségtételt az elsődleges és a másodlagos nárcizmus között. 3 A másodlagos nárcizmus felel meg a fent említett idősebb korban kialakuló, saját testre irányuló kiemelt fi gyelemnek, míg az elsődleges nárcizmus az a mozzanat, amikor a pszichoszexuális fejlődés idején az ödipális komplexus feldolgozása, azaz a gyermek három-négy éves kora előtt a libidó tárgya maga az Én. Ez a jelenség pedig nagyon komoly problémát jelent F reud rendszere számára: nem képes különbséget tenni a kívülre irányuló szexuális késztetések, illetve a befelé irányuló énkésztetések között. Freud ezt a különbségtételt mindenképpen fenn szeretné tartani, így adott a magyarázatra váró probléma. Megoldásához azonban még nem elegendő a rendelkezésre álló fogalomkészlet. Tisztázni kell, mit is jelent az én, a késztetés, az ödipális komplexus, a libidó és a többi érintett fogalom. A megoldáshoz azonban nem elég az érintett fogalmak defi - níciójának felidézése. Meg kell őket változtatni, újra kell fogalmazni, hogy az ember belső és külső világának körvonalait hűen tudjuk reprezentálni lélekfilozófiánkban. Sutyák tulajdonképpen ezen újrafogalmazást végzi el azzal, hogy a pszichoanalízist beágyazza a fi lozófi a történetébe. A következő fejezetek és alfejezetek ezért rendre egyes pszichoanalitikus részproblémák fi lozófi ai hátterét világítják meg, hogy azután az így szerzett ismereteket az utolsó fejezetben fel lehessen használni a nárcizmus problémájának megoldására. A szerző az első rész harmadik fejezetében ( Az újrakezdés látványossága ) a pszichoanalízis eredetét vizsgálja. Főként a husserli fenomenológiával való kapcsolatát tárgyalja, de néhány utalás erejéig kitér a kor egyéb irányzataira is. Félreérthetetlen például a következő, minimális fi lozófi atörténeti ismeretekkel is érthető célzás: [...] a metaforától, poliszémiától, bizonytalanságtól, többszörös felhasználástól 2 Például a Filozófiai vizsgálódásokkal foglalkozó cikke miatt (MCDOWELL 2002). 3 Az eset részletesebb elemzését lásd FREUD é. n. 193
4 Vilagossag_2008_07-08_belivek.indd 194 Molnár Kristóf A kimondott és a kimondatlan 194 megtisztogatott nyelvről Bécs más kerületeiben álmodnak [...] (i. m. 33). 4 Persze a történeti fejtegetések nem merülnek ki az ilyen és ehhez hasonló célzásokban: először pontosabb képet kapunk a pszichoanalízis fogadtatástörténetéről (különösen: i. m. 37), majd Sutyák meghatározza az alapvető különbséget a fenomenológia és a pszichoanalízis között: az előbbi azt tartja, hogy az önmegfi gyelést elvégző én egy külön létrehozó aktust igényel, míg a pszichoanalízis adottnak veszi a belső fi gyelőt (i. m ). Az igazán alapos ismerkedés azonban csak ezután, a második részben kezdődik. A pszichoanalízis ideája öt fejezetben öt alapfogalmat jár körbe. A talányos című Ülök és írok és ami lényegtelen fejezet nem tesz mást, mint egy egyszerű példán (a szerző ül és ír mit jelent ez a tapasztalat, és mit jelent az erre való refl ektálás) keresztül bemutatja a pszichoanalízis tapasztalatfogalmát. A tapasztalat pedig nem magában jelenik meg hanem a világban, így azt is tisztázni kell, hogy a továbbiakban mit ért a szerző világ alatt. Nem meglepő, hogy ez a világ a fenomenológia által vizsgált értelemösszefüggések világa lesz, az a világ, amely nem tárgyakból és eseményekből, hanem feladatokból és utalások összefüggéseiből épül fel (i. m ). A tapasztalás ennek megfelelően nem egy passzív esemény, amely egyszerűen megtörténik az emberrel, hanem aktív cselekvés. A következő fejezet, a Tudatvilág a tapasztalat másik oldalán lévő tényezővel, a megismerővel foglalkozik. Ám ez a megismerő itt nem egyenlő a tudattal; s ezzel a gondolattal jelenik meg először a legnagyobb karriert befutott freudi fogalom: a tudattalan. Ez a tudattalan azonban jóval árnyaltabb fogalom annál, mint amelyik a köznyelvben forgalomban van. Többrétű és speciális jelentésű. Attól függően, hogy a vizsgálódás mely aspektusából tekintjük (például hogy a tapasztalat vagy az emlékek felől közelítjük-e meg), mást és mást jelent (i. m ). Nem is önmagában áll a vizsgálat kereszttüzében. Egy komplex rendszer, a tudat tudatelőttes tudattalan hármasában jelenik meg, szigorúan megszabott pozícióban. Ebben a fejezetben Sutyák még csak a tudat tudatelőttes párossal foglalkozik. A tapasztalatot alapjaiban meghatározó párosnak ugyanis mily meglepő két, egymástól elválaszthatatlan jellemzője, hogy minden tapasztalatot térben és időben közvetít (i. m ). Ez a két alapkategória konstituálja az ember számára feltáruló világot. Ezáltal válik világossá, hogy nem volt hiba az elődök gondolatainak rekapitulálása. E nyilvánvaló kanti hatás mellett a pszichoanalízissel foglalkozó kézikönyvek, sőt olykor a komolyabb tudományos igénnyel íródott ám a fi lozófi ai kontextust semmibe vevő munkák is elsiklanak. A harmadik fejezetben ( Egy álmoskönyv fejezetei ) jut végül igazán szóhoz a tudattalan. Sutyák két szempontból is foglalkozik vele. Egyfelől a neurotikus és pszichotikus tünetek magyarázatánál szóba kerülő, a deviáns magatartásért (részben) felelős szféraként jelenik meg. Ez alkalmat ad arra, hogy a szerző egy konkrét eset (A Patkányember történetéről van szó, lásd i. m ) leírásával bemutassa, hogyan is működik a tudattalan a pszichoanalitikus gyakorlatban. Másrészt a teljesen hétköznapi álomtevékenységek magyarázatánál kerül szóba, s így felszínre bukkan a freudi gondolkodás egy kényelmetlennek tűnő következménye: mivel ugyanaz a mechanizmus működik a deviáns és a normális esetekben (azaz a tudattalan szerepe lényegében ugyanaz 4 Itt érdemes megemlíteni, hogy a szöveg telis-tele van az ehhez hasonló rejtett utalásokkal. Nem csak a logikai pozitivizmusra történik elejtett célzás, gyanúsan sokszor akadhat meg a szemünk a Michel Henry által használt élő test összetételen, s gyakran juthat eszünkbe a test és a világ egymásba fonódását vizsgáló Merleau- Ponty is. Ugyanígy nem lehet nem észrevenni a cinkos kacsintást Nietzsche felé, amikor ezt olvassuk: [...] vidám betegség, melynek feldolgozása egy vidám tudományhoz vezet (i. m. 100).
5 Vilagossag_2008_07-08_belivek.indd 195 VILÁGOSSÁG 2008/7 8. Recenzió egy neurotikusnál, mint egy álmodó embernél), ezért a két állapot között nincs minőségi különbség. Mindkét esetben elfojtások és késztetések dinamikája határozza meg a cselekvést és az észlelést, így nem húzható éles határvonal a radikálisan különbözőnek hitt állapotok közé. A tudattalan lényegére való rákérdezésre és a válaszkísérletre azonban csak a következő fejezetben kerül sor. Mi tehát a tudattalan? ezzel a kérdéssel indul a Világtalan című fejezet. Az itt szükségszerűen elnagyolt válasz pedig: mindaz, ami nem fér bele a tér, az idő és az ellentmondás-mentesség által konstituált tudatos világba. A tudattalan megnyilvánulásának leghétköznapibb esete a dejà vu jelensége (i. m. 107). Korábban láttuk, hogy az időtapasztalat folytonosságáért a tudat tudatelőttes páros a felelős: egy ilyen durva megakadásért vajon mi más lehet a felelős, mint az a szféra, amely minden szabály alól mentesül? A dejà vu időparadoxonhoz vezet. Az ödipális komplexus mely, nem véletlenül, szintén ebben a fejezetben kerül kifejtésre feloldása is csak azon a paradox áron lehetséges, hogy a gyermek megpróbál önmaga apja lenni (i. m. 113). E paradoxonok csak azért léphetnek fel, mert van valami, ami képes teljesen függetleníteni magát a racionalitás minden követelményétől. Ez a tudattalan lényege: az elmélet a tudat tudatelőttes tudattalan hármassal egyszerre ragadja meg az ember racionális és irracionális oldalát. Talán így, valamilyen tudattalan működéssel lehet magyarázni azt az egyébként magyarázhatatlan paszszust, amely ezután következik: minden alapot és szakmaiságot nélkülöző etimologizálgató elemzés, amelynek célja mindössze annyi, hogy a pszichoanalízis névből minél több jelentésárnyalatot csikarjon ki. Pszükhé nevének kiemelése még érthető, de az már semmiképp sem, hogy az -ízis töredékből Ízisz istennő jelenlétére következtessünk; az pedig végképp csak polgárpukkasztásnak tekinthető, hogy a két istennőt az anal fontos implikációkkal teli hangsora (i. m. 122) kötné össze. Sajnos ez a játék még oldalakon keresztül folytatódik, és legfeljebb arra jó, hogy a magas színvonalú szöveget ezen a helyen annyira lehúzza, hogy az olvasó kételkedni kezdjen abban, volt-e értelme annak, amit korábban olvasott. Ha mégis bizalmat szavaz a szövegnek, és tovább olvas, kiderül, hogy ez az elkalandozás tényleg csak a tudattalan játéka lehetett, hiszen a továbbiakban az értekezés visszatér a nívós fi lozófi ai elemzéshez, s ez gyorsan feledteti a szerző előző ballépését. Az utolsó részben Sutyák visszakanyarodik az első rész problémájához, de itt már megoldást is kínál: a freudi gondolatrendszernek fellelhető egy olyan eleme, amelyre mind a nárcizmus, mind a libidó tárgymegszállásai 5 visszavezethetők. Ez pedig nem más, mint az örömelv. Ez annak a megfi gyelésnek az eredménye, hogy az emberi cselekvés az öröm és a kín tengelye mellett rendeződik. Az öröm a feszültségektől való megszabadulás, a kín pedig a feszültségi állapotok megnövekedése (i. m ). A minél több öröm és minél kevesebb kín egyszerű matematikájával az ember teljes mértékben leírhatóvá válik, így kezelhető a látszólagos ellentmondás a külsőre és a belsőre irányuló késztetések között: a mindenség magyarázó elvévé előlépett örömelv szemében nincs különbség köztük, csupán az számít, hogy mindkettő örömmel jár. Az örömelv tehát feloldja a kiinduló problémát nincs más hátra, mint levonni a tanulságokat. Vajon teljesítette a könyv a vállalásait? Nos, a módszertani problémát feloldotta, s bevezetőként is megállta a helyét: egészen bizonyos, hogy elolvasása után már ottho- 5 A ködösnek tűnő terminusok a korábban említett, külsőre és belsőre irányulás mozzanatainak felelnek meg, ez csupán a pszichoanalitikus szóhasználatban bevett megnevezésük. 195
6 Vilagossag_2008_07-08_belivek.indd 196 Molnár Kristóf A kimondott és a kimondatlan nosabban mozoghatunk a pszichoanalitikus irodalomban. Az igazi kérdés azonban ez: vajon azon az explicit tudáson kívül, amit a pszichoanalízisről megszereztünk, megértéssel is szolgál a könyv? Azaz: csupán megtanulható tételeket nyújt, vagy olyan használható tudást is, mely a tudományos munkában és a mindennapi életben egyaránt segít? Ennek megválaszolása már a mindenkori olvasón múlik, továbbá azon, hogyan viszonyul ahhoz, ha egy könyv nem mond ki világosan mindent, hanem inkább sejtet, utal vagy akár ellentmond saját magának. Amennyiben ez elfogadhatatlan számára, akkor a mű minden értelmet nélkülöző zagyvaságként fog a könyvespolcra kerülni. Ha mégis elfogadható és jómagam emellett állnék ki, akkor értékes belátásokat és gyümölcsöző vitát fog eredményezni. IRODALOM CRARY, Alice READ, Rupert (eds) The New Wittgenstein. Routledge: London. FREUD, Sigmund é. n. Pszichoanalitikus megjegyzések egy önéletrajzilag leírt paranoia-esethez (Dementia paranoides). Az úgynevezett Schreber-eset. In A Patkányember. Klinikai esettanulmányok. Budapest: Cserépfalvi. MCDOWELL, John How not to read Philosophical Investigations: Brandom s Wittgenstein. In Rudolf Haller Klaus Puhl (eds): Wittgenstein and the Future of Philosophy. Wien: ÖBV & HPT. SUTYÁK Tibor A Freud-elv A pszichoanalízis mint lélekfilozófia. Pozsony: Kalligram. 196
A pszichoanalízis. avagy a művészetkritikussá lett pszichológus. Művészeti kommunikáció 2008 tavasz
A pszichoanalízis avagy a művészetkritikussá lett pszichológus Sigmund Freud (1856-1939) A freudi pszichoanalízis gyökerei - irracionalitás a misztikus tudomány; - racionalitás a racionalizált misztikum:
Családi szocializáció és fejlődés
Családi szocializáció és fejlődés 8-9. óra Miről lesz szó az órán? A személyiségfejlődés két jelentős pszichoanalitikus elmélete: 1. Sigmund Freud pszichoszexuális elmélete 2. Erik H. Erikson pszichoszociális
A Budapesti Korai Fejlesztő Közponban működő Óvoda pedagógiai programja és tanterve. Készítették: László Tímea és Kapronyi Ágnes 2015.
A Budapesti Korai Fejlesztő Közponban működő Óvoda pedagógiai programja és tanterve Készítették: László Tímea és Kapronyi Ágnes 2015. Tartalomjegyzék I. ÓVODÁNK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA... 3 1.1. ADATLAP...
ö ö ö ö ő ö ö ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ő ő ű ű ő ő ö ű ő ö ö ő ö ő ö ú ő ö ű ű ő ő ö ű ő ö ö ű ű ő ö ű ő ö ö ű ű ű ű ű ű ű ö ű ő É ö ú ö ö ö ö Ő ö ö ö ö ő ö ö ő ö ö ő ö ö ő ű ö ö ö ö ö ö ő Ö ő ö ö ő ö ő ö
Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék
5 Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék A magyar Országgyűlésre vonatkozó szabályozás alaptörvényi, törvényi és határozati házszabályi szinten 1 Bevezetés Bár Magyarországon az
á ú é é ő é ő á ő ő á á ú ű é é ö ő á ő ú ő ő á é Ü Ü á é á é á é á é á ö ö á é ő á ú ű é é á é é ő á ö ö á á é é ú é é ú á á ő é é é ö ö á á é ű ő á é ű ő ú ő á á é á ú é é á é ö á á ö Ü á á é é ú á á
Ü Ú Ú Á Á Ő É é ö é é é é é ü ö é é é é é é é é é é ö é ö ö ö é é é é é é ö é é é é ö é ű é é é ö é é é é éé ö é éö é é ö é é é é ö é ű é é é ö ö é é é é é ö é ö é é ö ö é ö é é é é é é ü é é ö é é é é
MUNKAANYAG. Vargáné Subicz Beáta. Az információforrások alkalmazása a nem formális tanulás eszköztárában. A követelménymodul megnevezése:
Vargáné Subicz Beáta Az információforrások alkalmazása a nem formális tanulás eszköztárában A követelménymodul megnevezése: Egyéni fejlesztés és segítő támogatás A követelménymodul száma: 1896-06 A tartalomelem
A kísérteties szerepe a társadalmi kirekesztés folyamatában
A kísérteties szerepe a társadalmi kirekesztés folyamatában VARGA Rita Debreceni Egyetem, Debrecen, Magyarország vargarita@mailbox.hu A háború traumája és a pszichoanalitikus kísérteties Az első világháború
Ü ű ű Ö Á Á Ú Á Ü Ü ű ű Ü ű Ü Ü ű ű Ü ű ű Ü Ü ű Ü Ü ű Ü ű ű Ö ű ű Ü ű ű ű ű ű ű É Ü Ü ű Ü ű ű Ü Ü Ü Ü Ü Ü Ö ű ű Ü Ü Ü Ü Ő Ö Ü É ű Á Á É Á Ü Á Ü Ü Ü ű Ö É É Ú É Ú Ü É Ü Ü ű Ő ű Ü Á Ú Ü Ü É É Ü ű Ö ű Ó Ü
Az abszolút tudás fogalma
VILÁGOSSÁG 2008/3 4. Hegel: szellem, tapasztalat, nyelv Weiss János Az abszolút tudás fogalma (Adalékok a Fenomenológia utolsó fejezetének értelmezéséhez) 1 Hegel 1807. május elsején adta postára Schellingnek
Érveléstechnika-logika 2. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2.
Érveléstechnika-logika 2. Filozófia és Tudománytörténet Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek J. u. 2-4. fsz. 2. Racionális vita, mint érvelési helyzet A racionális (érvelő) vitát tekinthetjük az érvelési alaphelyzetnek.
Lehmann Miklós A SZEMÉLYES TUDÁS ÁTADÁSA
Lehmann Miklós A SZEMÉLYES TUDÁS ÁTADÁSA "... ott, ahol egybetorkollik a biológia és önmagunk filozófiai megbízatása, az ember hivatásába gyökerezve áll az igazság és a nagyság égboltja alatt. Ennek tanításai
Á Ö É Á Á ó Á Á Á Á Ó Á ó É ú ú ő í ó í Ü ó Ü ő ó í ő ó ó ó ű ő ú ő ó ó í ő ű ú ő í ó úí ü ő ú ó ő ó ü ú í í ú ú ó ű ó ő ü ő í ü ű ú ü ó ü Ó ő ó í ó ú ő í ú ő ű í Á ü ó í ó ü ő ú ó ú ú ő í Ú Ü í ő ü ó
Schéner Mihály Az alkotás létállapotai
Schéner Mihály Az alkotás létállapotai Az alkotásnak három létállapotát különböztetem meg: a prenatálist, az intermediálist, és a posztnatálist, azt, amikor a mű napvilágra kerül. Mielőtt részletesen foglalkoznék
Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN
Fejős Edina SZERZŐ, SZÖVEG ÉS BEFOGADÁS A BIBLIOTERÁPIÁBAN Nemrégiben egy író-olvasó találkozón vettem részt, ahol Kőrösi Zoltán szerintem méltatlanul kevéssé ismert kortárs magyar írónk volt a vendég.
Á Á É É É ö É Ó ú Á ú Á Á Á Á ö Á ő ű ú ö ö ú ű ú É ő ö ú ú ű ö ű ő Ú Ú ú ő ö ö ő ö ö Á ö Á ö ú ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ő ö Á ö ő ö ö ő ú ú ö ö ő ö ö ö ö ú ö ú ö ő ú ö ö ö ö ö ú ö ú ú ö Ú ő ű ő ö
Opponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról
Opponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról Az előttünk fekvő disszertáció szerzője korábbi munkáival már egyértelműen bizonyította kiemelkedő kvalitásait,
Nemzeti Stratégia. a kábítószer-probléma kezelésére
Melléklet a /2009. (..) OGY határozathoz Biztonságosabb társadalom, megtartó közösség Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma kezelésére 2010-2018 Tartalom Tartalom...2 Bevezetés (a Nemzeti Stratégia szerepe)...3
Wittgenstein korai és késői képfelfogásáról 1
1 Wittgenstein korai és késői képfelfogásáról 1 Lehmann Miklós lehmann@ludens.elte.hu Wittgenstein képfelfogása filozófiájának egyik olyan területét jelenti, amely két főművében jól tükrözi az időközben
A vágy titokzatos tárgya
Fehér Dorottya A vágy titokzatos tárgya Tallér Edina: A húsevõ. Kalligram, Pozsony, 2010 Tallér Edina könyve már a fedőlapját tekintve is figyelmet ébreszt: borítóján vérvörös harisnyába bújtatott, a talajon
A BUDAPEST II. KERÜLETI MÓRICZ ZSIGMOND GIMNÁZIUM BEJÖVŐ OSZTÁLYAINAK FELVÉTELI ELJÁRÁSÁRÓL ISKOLÁNK OM KÓDJA: 037775
TÁJÉKOZTATÓ A BUDAPEST II. KERÜLETI MÓRICZ ZSIGMOND GIMNÁZIUM BEJÖVŐ OSZTÁLYAINAK FELVÉTELI ELJÁRÁSÁRÓL ISKOLÁNK OM KÓDJA: 037775 A Budapest II. Kerületi Móricz Zsigmond Gimnázium a 2016/2017-es tanévben
A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI
Dr. Kádár Pál ezredes A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS Tudományos témavezető: Prof. Dr. TORMA András CSc intézetigazgató, egyetemi
IFJÚSÁG-NEVELÉS. Nevelés, gondolkodás, matematika
IFJÚSÁG-NEVELÉS Nevelés, gondolkodás, matematika Érdeklődéssel olvastam a Korunk 1970. novemberi számában Édouard Labin cikkét: Miért érthetetlen a matematika? Egyetértek a cikk megállapításaival, a vázolt
É ú ú ú ú ú ú ú ú ú É É ú ű ú ű ú Ú Ü ú ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Ü ű ű ú É É ű É ű É ú ú ú ű É ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Á ú É ű ű ú ú ú ú ű ű ű ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú Ú ű ú ű ű ú ú ű Ü ú ű
É ú ú Á É ú É ű Á Ú ú ú ú ű ú É ű ú ú ű ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ű ű ú Á Á ű É É ú ú ú ú ú ú ű Ü ű ű ű Ö Ú ú Ú ú ű ú ú ű ú ű ű ú ú Ö ű ú ú ú ű ű ű ű ú ú É É ű ű É É ú ú ű Á ú ú ú É Ú ű ú ú ű ú ú ú Ü ú
szövegek (szubjektív, lírai) képleírások is egyben, máskor az adott alkotó művészetéről általánosságban szól a vers. (Az isten bőre esetében a szerző
Kitekintő Határterületek Jász Attila: Alvó szalmakutyák avagy áldozati ének; isten bőre Kalligram, Pozsony, 2010, 60 l.; isten bőre, Napkút, 2011, 78 l. Jász Attila utóbbi két verseskötete mintha igazából
É Ő É é ö í é í é í í Ú é é é í í ő ö ö é É Ó É Á í é ő é í í í Í Í í í É É É í é é í Í é Íő é í é í é í í Í ú é é ű í í é í í Í ö ö ő é ö ö é é í Á ő é é é í é Í ö é é é é é é ö Í ö é é é í í é ö í í
Á ö ü ö ő ö ű ö ú ú ö ú ő ő Á ő ő ö ú ü ő ő ú ő ő ő ő ö ü ő ő ú ő ö ö ü ü ő ö ü ü ö ő ú ő ő ő ö ú ú ö ö ú ő ü ü Ü ő ö ő ű ü ö ú ú ú ö ő ö ő ö ú ö ű ő ő ö ő ö ü ö É É É É Ú É É É É É öö É É ő É ö É
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u.
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZET 1117 Budapest, Bogdánfy Ödön u.10/b Telefon: (06-1) 209-0619 E-mail: sportkozpont@ppk.elte.hu
ö ü ö ú ú ö Á Ú ü ö ö ü ű É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ű ö ö ü ú ü ö ü ö ü ü ö ö ö ö ö ü ö ű ü ö ö ű ö ö ö ö ü ú É ö ö ö ö ö ö ö ú ú ö ö ö ö ö ö ú ú ú ú
ú Á ö ü ö ú ű ü ü ö ö ű ö ö ö ü ö ü ö ű ü ö ú ú ü ü ü ú ö ö ö ű ű ü ú ű ü ö ö Á ö ü ű ö ö ü ö ü ö ö ü ö ö ü ö ö ö Á ü ú ö ö ü ö ö ö ú ö ü ö ö ú ú ü ö ű ö ö ö úö ö ö ö ö ö ű ö ú ö ö ö ü ü ö ú ö ö ú ö ö
ő Á ú ő ú ő ú ú ú ő ő ő ű ú ű ő ő ú ő ő ő ú Á ő ú ő ő ú ő ő É É ú ő ő Ú ő É ú ú ő ő ő ő ő É ő ő ú É ű ű ű ú ő ő É ő ű ő ő É ú É ú ő ő ű ú ű ő ő ú ú Ú ú Ü ő ű ú ő ű ő ő ú ő ő ő ő ú ő ő ú ú ő ú ő ú ű ű É
Á ű Ú ÚÉ Á Á Ü Ü ű Ü Ü Ü Ú Ü Ü Ü É Ú Ü ű Ü Ü Ö ű ű Ü Ü Ü Ü Ü ű ű ű Ú ű ű Ú ű ű ű ű Á Ú É Á ű Á É Á Ú ű Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á ű Á Á Á Á Á É ű Ü ű Á ű ű ű Á ű Ú Ó Á Á ű Ú ű Ü ű Ü Á Á ű ű É
MUNKAANYAG. Vályi Gábor. A segítő kapcsolat tartalma, kommunikáció. A követelménymodul megnevezése: A szociális segítés alapfeladatai
Vályi Gábor A segítő kapcsolat tartalma, kommunikáció A követelménymodul megnevezése: A szociális segítés alapfeladatai A követelménymodul száma: 1356-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:
É É Á É É ó ó ö ű ó ó ó ű ó ö ö ű ó ó ő ö ű ó ó ű ú ö ű ó ó ó ó ö ű ó ó ó ö ű ő ő ő ó ö ű ú ö ó ó ó ú ő ő ü ó ó ó ö ű ű ö ő ó ú ó ö ü ö ű ó ó ö ő ö ó ö ö ő ő ö ó ő ö ő ó ő ó ő ú ú ö ű ó ú ö ő ű ö ó ó ó
Á Ó Ö Á É É É É Ő ű Á Ó ű Ö ű ű ű Ó ű Ö Ú Ö Ú ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ü Á ű ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű Ö ű ű Ü ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű ű ű ű ű Á Á ű É ű ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ó Ü Á É Ű ű ű ű ű Á ű ű ű Á É ű Ú Ó
É É É É É Ö Á Á É Ő ű ű ű Ü ű ű ű Ú Á ű Ö ű Ú Á Ú ű Ó Ú Ú Ú Ú ű Ú Ú ű É ű ű É É É ű É É Ü ű ű É Á ű Á Á Ü Á Ü É Ú Á Ú Ó Ü Ü Ú ű ű Ú Ü Ü ű Ú É Ö ű ű Ü Ó Á Ö Ö ű Ö É É ű ű É ű ű ű Ú ű Ö É Ó ű Ú Ú Ú É Ú Ú
E L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S mely készült Ordacsehi Község Önkormányzatának 2011 június 29 - i testületi ülésére a 1. sz. napirendi ponthoz. Tárgy: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról
ö ű ö ö ö ö ü ö ö ü ö ö ö ö ö ö ű ö ü ú ö ö ö ö ű ü ü Ö ü ö ű ű ű ö ú Ü Á Á Á ö ö ú ü ú Ü ö ö ö ö ö ú Ü Ü ö ö Ü ö ü ö ú ö ü ö ü ü Ü ü ű ö ü ö Ü Ú Ü ü Ü ü Ü ú Ü ö ö ü ö ö ű ű ü ö ű Á ö ü ö ö ú ö Ü Á Ü Ő
ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ű Ö ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ü Ö ő ő ü É ő ő ü ő Ú üü ő ő Á Á É É Á ü Ú ő Ó ű ő É ő ű ő ő ő ő ő ű É Ö ű Ú Ö É ő ű ü ő ü É É É É É ő É ü ű ő ü űú ű ü ű Ú É ü ű É É É ő Ó ő ű Á ÚÚ ő ő É
ö Á É É ö ö Ö ö ű ö ő ö ő ö ú ü ö Ü ö ö ö ö ü ö ú ö ő ü ö Ú ü ü ö Ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü ő ö ú ö ö ü ö ö ö ö ő ő ö ű ö ö ű ö ö ő Ü ö Ü ö ü Ü ö ö ö ú Ó ö ö ö ö ö ő ö ö ú ö ő ö ö ő ő ö ö ö ü ö ö É ö
ű É ű Á Ü É É ű ű Ű ÓÓ Ü É Ü Ú Ú ű Ú Ö Ö Ü ű ű Ű Ú Ö Ü Ö Ú Ó Ó Á É Ú Ű Ú Ú Ú Ú Ú ű Ú Ű Ú ű ű Ú ű ű Ú Ú É Á Ú Ú É É ű ű ű Ú ű ű Ú ű Ú Ó É Ű Ó ű Ú ű ű ű Á ű ű Ú ű ű É ű ű ű ű Ó Ú Á Ú ű Á ű Á Ú Ó ű ű Á ű
KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR. (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag)
KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag) 1 2 CÍMNEGYED KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag) 3 4 TARTALOM Bevezető 7 1. ALAPFOGALMAK 11 1.1.
ó á á á á á ó á ó Á ö é á ó Ú á á á ó Á ö é á á á ó ó ó á á ó á ó Ú á é á ó ü é ü é á á á á ó é é á ú á ó á é ó á ó Ó é á ó é á ó ó á Ó Ö é á ó á ó é é é ü é ó á Ó é é é ó ó ó á ó é é ó á ü ó é á ó é é
Ó Ú Ö Ú É Ö É Á ű ű ű ű ű ű ű ű Á ű Á Ú ű Ü ű ű Ü ű Ó ű ű Ú ű Ö Ö ű ű ű ű Á É Ó ű ű Ü Ö ű ű Ü Ú É ű ű ű ű É Ü Ü Ü É Ü Ü Ü Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú É ű ű ű ű É Ü ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű Ö ű Ü ű ű ű ű É ű Ó ű ű É
É Ó Ö Á ú Á ú ú ú ú Ó ú ú ú ú ű ú Á ÁÉ Á ű ű ú ú É ú É É ű ű É ű Ú ű Ü ú ű ú Ö Ú ű Ö Ö ú Ő ú ű Ö ú ú Ú Ó ú ú ű ú Ö Ú Ü Á Á Á É Ü ű Ü Ö É Á Ü Ó É Ö É ű Ü Á Á Á ú Ü Ö Á É Ü Á ú Ö Ö ú Ö Á ú É É Ö É Á Á Á
Ú ű Ú ű ű ű Á ű Ö Á ű ű ű ű ű ű Ö ű Á ű ű Á ű ű ű ű ű Á ű Ú Ü Ü ű ű Ü Ü Ö ű ű ű ű ű Ú Ü ű ű ű ű ű Ú Ó ű ű ű Á É ű ű ű Ű ű ű ű É Á Á Á Á Ó Ó ű Ü Ú Ú Ö Ú ű Ö Ő Ú Ú ű Ó Ő Ú Ö Ö Ő Ű É ű Ó É Á Á ű ű Ú Á É É
ú ú ű ú ú Ú É É Ó ű ű ü ú ü ű ü ú ú ü ü ü ú ü ú ü ü ü ü ú ű ü ü ú ű ü ü ü Á ű ű ú ű ü ü ú ű ü ű ú ü ü ü ú ű ü ü ü ű ú ü ú ü ü ü ű ű ú ü ú ű Ö ú ü ü ü ü ü ú ű Ö ü Ú É ú ú ü ü ü ü ü ü ü ü ü ú ü ú ü ú ü ü
Ú ő É ő ű ő ű Á É ő Ó Á Á ő ű ű Á ű Ú É ő É Ú Ö ő ő Á ő ő Á É É Á ő ő ő ő ő ő Á Ó Á É Ú Á Á Á ő Á Á Á Á Á É ő ő ű ő ő É ő ő Á Á Ó Ü Á É Á ő Á ő ő ő Á É Ü ő Á Á ő Ö ő ő Á É ő ő ű ő Ö Á Á Ú Á Á Á É É ő ű
Á ú ő ú Ú ü Ö ú Á Ó ú ü ő ő ő ú Ö ú É ú ű ü É ü ú ő ő ő ú ú ü ü Ö Ö ú ő ő ű É ü ü ü ú ő ő ú ü ü ő ő ő ú ü ő Ö ű ő ü ő ü ő ő Á É ő ü ő ü ú ú ő ü ü ü ő ü ő Ó ü ü ü ü ú É ő ü ü ü ú ő ü Ó ü ü ő ú ő ő ü ü ú
Á É ö ö ő ő ő Ú Ü ö ö ő ő ö ú ő ö ő ö ú ü ö Ü Ó ö ö ö ö ö ő ö ú ú ö ü Ü ö ö ö ö ö ö ő ö ö ő ö ü ő ö ő ü Ü Ó Ó ö ö ő Ü Ó ö ő ő ő ő Á ő ő Ü ő ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü É ö ö É Ó ő ő ő ő Ü É ő Ó ő ő
Á Á ó ő ő ó Ő ó ó ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Ó ó ő ó ó Ő Ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Á Ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Á Ó ó ó Ő ó ó ó Ó ó Ú ó Ó Ó ó Ó Ó Ő ó Ó ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó ó ó Ó ó ó ó Ó Ú Ó Ó ó ó ő ö Ó
Á ő ő ő ö ö Ó ő ú ö Á É É ü Ö ő ö ő ő ö Ó ö Ú Ó ő ő ő ö Ö Ú Ú ő Ö ú ö ő ú ú ú Ó ö Ó Ó Ú Ú Ú Ú Ö Ó ő ő ú ő ű ü ő ö ö ö ő ü Ó Ó ő ő Ó ö Ó Ó ü ő ő Ó ő ö ő ő Ó ő ő ő Ú ö ő Ó Ó ő Ó ő Ö ő ö ő ü ü ű ö ö ö Ó ö
É Ú ú Á Ú Ú Á Á Ú ú ú ú Ú ú Á Ú Ü Ü ű ű ú ú ú ú Ü ú Ü Ú ú ű ú É ú Ü ű ú ú Ú É É Á Á Á Á Ü ú Á Á É Ú É ú Á Ü É Ü Ü Ü Ü Á Á ű ú ű ú Ü ű Á ú ű ű ú ű ű ű ú ű ű ű ű ú Ü É ű ú ű Ü ű ú ű Ü Ü Ü ú Ú ú ú ú ű ú ű
É É ú í ö É É í ú É Á Á Á ö í ö í ú í Ö ö ö í í Á ö ö ö í í ö í É í ö ö í í í ö í í í í ö í í ö ö í ö ö í ö í ű í ö ú ű í í ö Ö ö ö í ö ö í ö ö í í í ö É ö ö ú ö ö ö í ö ű í ú ö ú Í É ú ö ö ö É ö ö í Íí
ú ő ü ő ő ü ő ű ű ő ü ü ő ő Ü Á ő ü ő ő ü ő ő ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ü ő ü ő ő ű ű ő ü ő ő ő ü ő ü ő ű ő ü ő ő ő ő ü ü ü ő ő ű ú ü ü ő ő ő ő ü ü ő ő ő ü ő ő ő ő ű ő ú ő ő ü ő ő ü ő ő ő ű ő ő ű ü ü ő
Marx György: Gyorsuló idő Rényi Alfréd: Ars Mathematica Székely Gábor: Paradoxonok Tusnády Gábor: Sztochasztika
Játék a végtelennel MAGYAR TUDÓSOK Marx György: Gyorsuló idő Rényi Alfréd: Ars Mathematica Székely Gábor: Paradoxonok Tusnády Gábor: Sztochasztika Péter Rózsa Játék a végtelennel Matematika kívülállóknak
Á Á é é ő ö ó é é é é é ő é é é ő ő ő é ü ő ó ó ó ö ö é é ő é ő é ő ö é é é é é é é ő é ű ő é é é é é ó ő ö é ú ö é ö é é ö ő ó ő ó é ő é ő ő é ő ó ó é ő ő é é ü ő é ó é ö ő é ő é ó ő é é ő é é ő é é é
ü Ü ö ö ö Á ő ö ö ö ü ú ö ő Á ő ö ő ü ú ő ő ő ö ö ö ő ú ő ő ő ö ő ö ű ő ő ő Ú ö ü ő ő ú ú ö ő ö ő ú ú ő ú ö ö ő ú ő ü Ü ö ő É ő ő ü ö ő ú ő ö ű ő ő ü ő Ú ű Ö ü ő ú ő ő ő ú Ú ü ö ő ő ú ő ű ő ö ö ü ö ö ő
ö ő ö Ö ö ó ő ő ő ú ö ö ő ó ü ö ö ő ő ő ő ő ö ő ö ő ó ő ö ő ő ő ú ó ő ö ó ö ő ó ö ő ő ő ó ő ő ő ő ö ö ő ö ő ó ú ö ö ő ő ó ő ő ú ő ü ő ó ö ö ő ő ő ü ö ö ő ó ó ö ő ő ö ő ö ö ö ö ő ő ő ü ű ö ö ő ő ó ö ö ö
ö É ö ö ő ő ö ó ó ú ő ó ö ö ő ő ö ö ó ű ű ó ú ó ő ő ö ű ó ő ö ö ű ű ó ú ő ó ó ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ő ö Ü Ü ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ó Ü Ü ó ő ő ű ö ö ű ű ű ű ő ö ó ű ó ö ű ö ó ö ó ö ő ó ö ö ő ó ö ö ö ű Ö ö ö
Á ú Ö Ú Á Á ú ú ú ú ü ü ú É ő ú ű ú ü Á É Á Í Á ú ú ú ű ú Ö ú ü ú ú ü ú ú ü ú ü ü ú ü ü ú ú ú ü ű ü ü ü ü ú ü ú ő ő ú ü ű ü ő ú ő ú ü ú ü ő ű ő ő ő ő ő ü ú ú ü ő ü ü ú ő ü ü ü ü ő ü Á ú ő ú ú ú ő Á ú ü
ú Ö ó ú ó ú Ö ő ü ú ő ó ü ú ő ü ú ő ó ó ó ó Ö ő ü ü ü ü ő ú ű ü ú Ö ő ü ő ó ü ü ü ő ő ő ü ó ő ü ú ő ü ő ő ő ó ó ő ó ó ü ő ó ü ó ó ü ú ó ó ő ú Ö ó ü ó ő ó ő ó ő ó ó ü ó ó ó ó ú ő ü ó ü ú ó ő ü ó ő ő ő ü
ű Ö ű ú ű ü ú Á ű Á ű Á ú ű ü ú ú Í ü Á ú Ö ú ú ú ű ú ü ú Ö ú ű ű É ü ű ü ű ű É ü ű Ö ú É ú ú ú Á Á Á Á Á Á ú Ö Á Á Á Á ú ú Á Í Ü Á Á ú ú ú ú Á Á Á ű ü ü ü Ö ű ú Á Á Á É ú Á Á ű ú Ö ű ú ű Ö ű ű Ö ű ű Ö
Ó Á É Ő É ő ő ő ó ó ó ó ó ő Ö ó ő ó ü ő ó ő ű ó ó ó ő ő ő ő ő ű ő ó ü ó ő ő ő ő ó ü ó ó ó ű ő ó ő ó ő ú ő ő ü ő ó ü ó ő ő ő ü ó ó ő ő ü ő ó ő ó ő ű ő ő ű ő ó ó ó ó ó ó ő ő ó ó ó ő ó ő ü ó ű ő ő Á ó ó Ó
Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán
Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának
Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON
Kant időfelfogása TELEGDI ÁRON Ahhoz, hogy az időkoncepció helyét és jelentőségét Kant filo zófiáján belül kijelölhessük, és ez lenne a jelen írás alapkérdése, előbb az időfogalom elementáris értelmére
2010. Területi és települési tervezés Jogi segédlet. dr. Kiss Csaba EMLA 2010.
2010. Területi és települési tervezés Jogi segédlet dr. Kiss Csaba EMLA 2010. o l d a l 2 Tartalomjegyzék Bevezetés 3 A területtel, a településsel, a fejlesztéssel, a rendezéssel, a tervezéssel, a szervezéssel
Szemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p.
Szemle Kimondható és elbeszélhető tartományok Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Az önéletrajzról szóló elméletek kidolgozása az elmúlt évszázad 70-es
É ü É É ü Á Á Á ö É ú ő í á é ő á á á é é ü é é é é é ú é é ő ü ü é é í á é é é ő ő á é ü é é ü á é ú úá íő ű á ő é ü á á é é é é í üé á ő é é é ü Í é ő á í á é ú á á á é á ö ü Á á ő é é ü á é á á ö í
Ü Á Á ü É ü ü Í ú Í ú É ű ü ű ü ö ö Í ü ö ü ü ö Í ü ö ö ö ú Í ü ö ö ü ű ö ú ö ö ö ú ú ö ű ö ű ü ü Í ü ú ü ú ö ú ú ú ú Ő É É Ü É Á ü ü Í ü ü ö ö ú ö Á Á Ő ü ü ú ú Ö ü ö ö ö ö ú Í ö ú ö Í ö ö Í ú Í Í ü ú
Á É ü Ö Á ö ö ö ö ü ö ö ö ü ö ű ö Í Ü ü ö ö ö Ü ö ö ö ö ü ö ö ú ö ö Í ű ö ű ü ö ú ü ü ű ö ö ö Ü ú ú ö ö ö ö ü ü ö ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ű Á ü ü ü ö ü ö ö ü ü Í ö ü ü É ű ű ö ö ö ö ö ö Á ö ö ö ü ö ö ö ö ü
Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban
Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based
Ö ö ö í ö í ű ö ő ú ü í ú ő ő ő ú ő ú ő í ő í Á Ö ő ő í ö ö Ö í É Á Á ú Ú í í í í í ű ö í í í ő ö ü ü ö í í ú í í ö ő ü ú ő ö ö ő ú ú ö ű ú í ő Á ú ú ő ú ű ü í ú ü ü ü ö ő í ő Ö ú ö ö ö ő ü ü ö őí ö ö
í ö ö ü ü í ü ö ü ö í ú ú Ö ö ö ü ü ö ö ű í ö ö ü ű ö í ű ö ö ü Á ö í ö í í í í ö ö ű ű í í í í í í ö í Ú í ü ü ö ű ö ö í ú ö ö ö ö ö ö Á í ö ú í ü í ú í ú Á í ú í ú ú Á ü ü í í í ö í í Á ú í ö ö í í ú
ű É Í É Ö ű ü Ö É Ö Í É Ö Ö
ú Ú Í Ú Ú ű É Í É Ö ű ü Ö É Ö Í É Ö Ö ü É Í ü Á É Ö Ő ú Ö ű Ő Ő Ő Í Ö ü Í Á Ö Ö Í ű Ő Í É É ü ü Í ü Í Í ű Í Ö É Ö ü É ű ű Ö ü Í Í ü Ö Í ű Ö É Ö ű Ö ü Ő Ő Á Í Í Í Ö Í É É Í ű ü ü ű É ü ű Ö Ö Ö ü Ö Í ü ű
Í É ő ű Á ő ő ú ű ő ő ű ú ü ő ú ű ő ú ú ü ő ú ü ú ü ü ü ő ő őü Í ú ű ő É ű Í ű ű ű ü ő ő ű ő ű ű Á Á ú ú ú ú ú Í ő Í ő ü ú ü Ü ő Á ő ő ő Á ő ő ő ű Ü ú ü Á ő ű É ü ú ő ú ü Ö Í É Ü É Ü ú Ü ő ő Ő Á ű ü ő
Á Á Á ö Á ű Á Á ű ő ö ö í É ő í ő ő í ő ö ö ö ü ö ő É Ö ő í ü ü ö ö ő ö ő ő í ő ö ú ü ö ő Á ő ö ö í ö ö ö ö ú ő ú ú ő Í ü ő ő ű ő í ö ú ú ő ő ö ü ő É ö ő ö ö ő ü ö ú ő í ű ö ű ü ö ő í ö ő ő ő ö ő í í ö
ö ü ö ú ú ö Í Ú ü Í ö ö ü É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ú ü ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö Í Í ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ú ö ö ü ü ú Í ö ü ű ö Í ü Í ü ö ö Í ö ö ö ö ü ü ű ö Í ö ö Ö ú Í ú Í ö ö ö ö ö ö ú ú Á ö ö
É Á í Ú É í ö í ő ú ö Í ö ü Ö ö ü ö Ö ö Á É őí ö ú ő í ő í ú ö í ő ő ö ú Ú ű ő ő Ú ü ö ú ü ö ö ü í Í ú ő í ü ü ő ö ö Ú ú Í Ú ü Ú ö ő ú ö ű ü í Ö Ö ö í ö ő ö ú ő Ú ú Ö í Ú ü í Á í É ő ö ő ö Á ű Ü í ü í
AZ IDŐ PÉNZ AZ IDŐ KEZELÉSE A MINDENNAPI ÉLETBEN 7. ÉVFOLYAM SZKB_207_07 FELKÉSZÍTÉS A FELNŐ TT SZEREPEKRE
SZKB_207_07 FELKÉSZÍTÉS FELNŐ TT SZEREPEKRE Z IDŐ PÉNZ Z IDŐ KEZELÉSE MINDENNPI ÉLETBEN modul szerzői: Galambos Henriette Nagy Ilona SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 7. ÉVFOLYM 80 SZOCIÁLIS,
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
A 2012. ÉVI TAVASZI VIZSGAIDŐSZAK ÉRETTSÉGI VIZSGADOLGOZATOK STATISZTIKAI ÉS KVALITATÍV ELEMZÉSE A TÁMOP-3.1.8-09/1-2010-0004 AZONOSÍTÓ SZÁMÚ PROJEKT KERETÉBEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM KÖZÉP- ÉS EMELT
ú ű ú ú ü í Ü í Ü ü ö ö ű í ö ű ü ö ö ö ö ö ú ú ü í í ű í ú ű ú ű ú ü ú ö ö ö ö ú ú í ű í ú ö ú ú ú ú ü ü ö ü ü ö ö ö ö ú í ü ö ü ú ö ü ü í ü í ö ü ü í ö í í ö í ú ü ö í í ú ü ö ü Á ü ú ü ö Á ö ö ü ö ü
Ü É Á í í Á ü ű í ú í ű ü ü Ö í Ü É Í í ü ü ü ü í ú ü í ü ű í í ü ü í í ü Í ú ú ú ű ü É ü í ü í Í í í ű ú í ú Á í í Ü É í í ú ú ű í í í ü í ú Ö ü ü ü ú ű ü í í í ü ü ü ű ü ü ű í ű Ö í í í ü ú Ü É í ú ú
ú í ö ü í íí ő ö ö ö ü ö ö ö ú ű ű Í Í í ő í ű í ő ü Í ő íú í ö ö ö ő í í í Í Í í í ö ö í í ö ö ö ő Í Í ÍÍ ö ö ő ö ö í ő ő ö í ö ö ú í ő ö ő í ö ő ö ö ö í ö ú Í ő í ű ö ő ú ö ő ö í í ő ö ö ő ö ö ú ö ű
CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON
MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI
TÉZIS TANULMÁNY KIERKEGAARD NÉMETORSZÁGI, MAGYARORSZÁGI ÉS OLASZORSZÁGI HATÁSÁRÓL MICHELE SITÀ
TÉZIS TANULMÁNY KIERKEGAARD NÉMETORSZÁGI, MAGYARORSZÁGI ÉS OLASZORSZÁGI HATÁSÁRÓL MICHELE SITÀ 2010 TANULMÁNY KIERKEGAARD NÉMETORSZÁGI, MAGYARORSZÁGI ÉS OLASZORSZÁGI HATÁSÁRÓL A jelen dolgozat célja bemutatni
Á É ú Ö ü ö É ü ő Á í ő ú ű ő ü ű ö ö ö Ö Ö ü í ü ű ö ő ö Ö ü ö í ü ő ő ő ö í ő ö ű í ü í ú í í í í í ő ő ö ő í ü ű í í ő í ő í ő ű í ű Ő í ú ű ü ö ö ő ő ő ü ö ö ő Ú ű ő í ü ő ö í ö ü ö ö ö ü ö ü ő í í
Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE. az egyéni védőeszközökről. (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2014) 118 final} {SWD(2014) 119 final}
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.27. COM(2014) 186 final 2014/0108 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az egyéni védőeszközökről (EGT-vonatkozású szöveg) {SWD(2014) 118 final} {SWD(2014)
ő ű ü ü ű í í ú ő Í ő ö ő ő ő í ö ő ő ő í ő ő ö ö ő ő í ő ö Í ő í ü ú ő ő ű ö ő ő ü É í ú ő ö ü ő ü ü ú ü ő í í ő ü í É í ú ő í ú í ő í í ú í ő ö Ú ő ú ő í Á Ú ő Ú Ú ú ú ü ő ő ü Ú í ú ő ő Á í í ű ő Ú ö
Ónody Helga. Ruhatár. A női elegancia alapjai
Ónody Helga Ruhatár A női elegancia alapjai Egy könyv a ruhákról Már megint? Hát nincs még elég írás ebben az amúgy is teljesen fölösleges, felületes embereknek való témában? Az a rengeteg színes női magazin,
é é é ú Ü é é ü é é ú é ü é é ü é é é Á é é é é ú é é é ü é ú é é é ű í é é é é é é ü é í é ü é é é é é é é ú é é í ü é é ú í í é é é é ü í ü é é é é é é é í é é é é é ü é é é é é é í é é í ü é ú ü é é
Differenciálás - annotált bibliográfia -
Differenciálás - annotált bibliográfia - Heinz Klippert (1994): Methoden-Training.Übungsbausteine für den Unterricht. (Módszer-tréning. Építőkövek az oktatáshoz.) Beltz kiadó, Weinheim und Basel A kötet
Pszichoterapeuták a homoszexualitásról. Válaszok egy körkérdésre
Thalassa (21) 2010, 4: 117 124 Pszichoterapeuták a homoszexualitásról Válaszok egy körkérdésre Ankétunkban gyakorló pszichoanalitikusokat, terapeutákat kérdeztünk meg arról, milyen tapasztalataik és elgondolásaik