jármûve Magyar A jövô Csúcsfordulaton műszaki képzés I KorszerÛ Szimulációs Eljárások

Átírás

1 jármûve A jövô A Magyar Jármûipar Tudományos Lapja I2 I Modern jármûirányítási Rendszerek Formula Student Magyarországon Alternatív Hajtásmódok KorszerÛ Szimulációs Eljárások Magyar műszaki képzés Csúcsfordulaton Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elektronikus Jármû és Jármûirányítási Tudásközpont Széchenyi István Egyetem Jármûipari Regionális Egyetemi Tudásközpont

2 AUTÓTECHNIKA szakkiállítás Hungexpo Budapesti Vásárközpont, B pavilon MUTASSA BE újdonságait, szolgáltatásait, amivel kitűnhet a többiek közül! HOZZA EL termékeit, hogy újabb vevőket nyerjen meg magának! ISMERJE MEG a konkurencia kínálatát, pozicionálja magát a piacon!

3 editorial Dr. palkovics lászló BME EJJT fejlesztésiigazgató Köszöntő Gyártóból fejlesztővé válni A nemzetközi járműipar élenjáró szereplői részéről töretlen az érdeklődés hazánk iránt. A korábban megtelepedett járműgyártók és beszállítók ma már évtizedes kedvező tapasztalatai ösztönzőleg hatnak az újabb beruházási döntésekre. A versenypiaci szereplők nem bízzák a véletlenre jövőjüket. A magyar gazdasági környezet, a rendelkezésre álló munkaerő képzettsége révén további fejlődési lehetőséget látnak Magyarországban. Örömünk mellett nem elégedhetünk meg a jelenlegi helyzettel, és elsősorban nekünk, magyar műszaki értelmiségnek kell tennünk azért, hogy e kedvező körülmények ne csak megmaradjanak, hanem tovább erősödjenek. Észre kell vennünk és meg kell ragadnunk a lehetőséget, hogy kitartó és kemény munkával a jármű- és motorgyártás bázisán a járműipari kutatás és fejlesztés fellegvárává válhatunk! Számos új kihívás és feladatok sokasága áll a mérnökképző felsőoktatási intézmények előtt. Az egyetemeknek és főiskoláknak olyan motivált, idegen nyelveket jól beszélő és felkészült mérnököket kell kínálniuk az ipari szereplők számára, akik képességeikben megfelelnek a világ legkorszerűbb fejlesztő és kutató központjai elvárásainak. A Jövő Járműve fő célkitűzése, hogy támogassa az intézményeket és az autóipari szereplőket ebben. Ezért is mutatjuk be jelenlegi lapszámunkban a Formula Student nemzetközi mérnöki innovációs és tervezői versenyt a felsőoktatási intézmények számára. A Formula Student ugyanis a jelenleg legnagyobb, legtöbb diákot megmozgató, szakmailag legsokoldalúbb, legátfogóbb tanulmányi verseny a világon, amit a járműgyártók igénye hozott létre. Örvendetes hír, hogy ezen hallgatói tevékenység hazánkban is egyre több követőt talál azok között, akik felismerik az oktatást segítő szerepét. Folyóiratunk mostani száma további cikkek közreadásával is támogatja az említett fejlődési folyamatot. A modern jármű-irányítási rendszerek, korszerű szimulációs eljárások, alternatív hajtásmódok és egyéb témakörökben adjuk közre az egyetemi, főiskolai kutatóműhelyekben született fejlesztési eredményeket. Továbbra is kínáljuk tudományos folyóiratunk hasábjait a kollégáknak, hogy itt oszszák meg tudományos munkájuk eredményeit a hazai járműipari műszaki közösséggel. Publikációikkal lapunkon keresztül is hozzájárulnak hazánk műszaki-tudományos életének gyarapodásához, a kitűzött cél, a járműipari kutatás és fejlesztés gyakorlatorientált erősítéséhez /02 I A jövő járműve 3

4 tartalom Tartalom Impresszum 03 Köszöntő dr. Palkovics László Közlekedési rendszerbe integrált alternatív járműhajtások Pézsa Nikolett, dr. Ailer Piroska, Trencséni Balázs, dr. Palkovics László Vizsgálatok a gépjármű-légkondicionáló berendezések tervezett európai energetikai minősítő eljárásának kialakításához Kovács János, Szabados György A műszaki értelmiségnek kulcsszerepe van a gazdaságban május 5-én tartották a magyar műszaki értelmiség napját Formula Student A magyar felsőoktatás jövője? Interjú dr. Mathias Roman Dreyerrel Motorfejlesztés a Formula Student versenysorozatban Szigeti Márk, Bárány Gábor, Keresztes Dávid, Osvald Géza, Bárány Zsolt, Büki Dániel, Gombkötő Gábor Bemutatkozik a Kecskeméti Főiskola Formula Student csapata Molnár Gábor, Bári Gergely Steer-by-wire kormányrendszer járműmodell-alapú irányítása Lapis Leonárd, dr. Fazekas Csaba, dr. Kiss Bálint Interesting Issues about the Integrated Wheel End Control Bári Gergely Active Steering Strategies of Commercial Vehicles Hankovszki Zoltán, dr. Palkovics László, Kovács Roland Oldalkúszásbecslés haszonjárművekre Hankovszki Zoltán, dr. Palkovics László, Kovács Roland Automotive communication protocols focused on the x-by-wire applications dr. Kandár Tibor, dr. Gianone László Tolatómozdonyok dízelmotorjai tranziens üzemének javítása Bátai András, dr. Németh Huba, Trencséni Balázs, dr. Stukovszky Zsolt Légfékrendszer szimulációja fix lépésközzel Baldauf András, Hankovszki Zoltán, Kovács Roland, dr. Palkovics László CFD analysis of a concept car in order to imporve aerodynamics Darko Damjanovic, Drazan Kozak, Marija Zivic, Zeljko Ivandic, Tomislav Baskaric Calculation Process Development for Optimizing Geotmetry at Separated Flow Condition Veress Árpád, dr. Palkovics László Új lehetőségek a roncsolásmentes vizsgálati technikában dr. Czinege Imre, Csizmadia Ferencné dr., Kozma István Bioethanol Production and Applicability Pézsa Nikolett, Szemerey Szabolcs Nonlinear viscoelasticity and thixotropy of a silicone fluid Kőkuti Z., Kokavecz J., Holczer I., Danyi A., Gábor Z., Szabó G., Pézsa N., Czirják A., Ailer P., dr. Palkovics L. A magyar közúti járműprogram Kocsis Bence, Pomázi Gyula A jövő járműve Járműipari innováció V. évfolyam, 2011/1 2. szám Alapítva: 2006 Megjelenés: negyedévente HU ISSN ALAPÍTÓK: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elektronikus Jármű és Járműirányítási Tudásközpont (EJJT) 1111 Budapest, Stoczek u. 6., J épület 516. Tel.: 1/ Fax: 1/ info@ejjt.bme.hu Széchenyi István Egyetem Járműipari Regionális Egyetemi Tudásközpont (JRET) 9026 Győr, Egyetem tér 1. Tel.: 96/ Fax: 96/ jret@sze.hu X-Meditor Lapkiadó, Oktatásés Rendezvényszervező Kft Győr, Csaba u. 21. Levelezési cím: 9002 Győr, Pf. 156 Tel.: 96/ Fax: 96/ ajj@xmeditor.hu KIADÓ: X-Meditor Lapkiadó, Oktatásés Rendezvényszervező Kft. Felelős kiadó: Pintér-Péntek Imre SZERKESZTŐSÉG: Autómédia, Fenntartás, Fejlesztés X-Meditor vállalatcsoport autóipari divíziója Felelős szerkesztő: dr. Nagyszokolyai Iván Lapmenedzser: Dudás Alexander Lapkoordinátor: dr. Komócsin Zoltán, Nagy Viktor Szerkesztő: Sándorné Tamási Rita Tel.: 96/ auto@xmeditor.hu A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG TAGJAI: dr. Bercsey Tibor, dr. Bokor József, dr. Czigány Tibor, dr. Czinege Imre, dr. Kardos Károly, dr. Keviczky László, Lepsényi István, dr. Michelberger Pál, dr. Nádai László, dr. Palkovics László, dr. Réti Tamás. dr. Stukovszky Zsolt, Szilasi Péter Tamás, dr. Tisza Miklós NYOMDAI ELŐÁLLÍTÁS: Palatia Nyomda és Kiadó Kft Győr, Viza utca 4. PÉLDÁNYSZÁM: A jövő járműve I /02

5 Járműipari innováció Közlekedési rendszerbe integrált alternatív járműhajtások Pézsa Nikolett Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárművek Tanszék Trencséni Balázs Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépjárművek Tanszék Dr. Ailer Piroska Kecskeméti Főiskola, GAMF Kar Dr. Palkovics László Kecskeméti Főiskola, GAMF Kar A globálisan jelentkező problémák, úgymint a szén-dioxid-emisszió, az energiafüggőség és az olajkészletek kimerülése az összes érintett szektort és így a közlekedési szektort is alternatív megoldások keresésére ösztönzi. Az egyes alternatívák közötti választás bonyolult szempontrendszer alapján történik. Cikkünk célja egy olyan integrált szemléletű modell bemutatása, amely alkalmas arra, hogy az alternatívák értékelési szempontjait összekapcsolja, és ily módon segítséget nyújt adott feltételekre az optimális megoldás megtalálásában. Global problems such as carbon dioxide emission, energy dependency and the depletion of oil reserves urge for alternative solutions in all affected sectors and therefore also in the transport sector. The choice among the alternatives is made according to a complex system of aspects. This paper aims at introducing an integrated model, which is capable of combining the evaluation aspects of the different alternatives and by this means it helps to find the most optimal solution for the given conditions. Alternatív megoldások alkalmazásának szükségszerűsége a közlekedésben A klímaváltozás, az energiafüggőség és a kimerülő olajkészletek összetett problémaköre az összes fosszilis energiát felhasználó szektort és így a közlekedési szektort is alternatív megoldások keresésére sarkallja. Napjainkban a közlekedési szektor felelős a globális energiafelhasználással összefüggő CO 2 -kibocsátás egynegyedéért, és a közlekedési szektornak a legnagyobb a kőolajtól való függősége is (98%). A járműállomány prognosztizált növekedése a szén-dioxid-emisszió további növekedését vonja maga után, valamint a szektor kőolajtól való függőségét is csak tovább növeli. A jelenlegi 900 milliós járműállomány több mint 2 milliárdra való növekedése várható 2050-re, mellyel párhuzamosan a szén-dioxid-emisszió elérheti a 2-3 gigatonnát. [1][2] A mobilitás iránti igény is növekszik. A legnagyobb igény a fejlődő országokban, úgymint India és Kína várható, ahol főként az egyéni közlekedés növekszik nagy sebességgel, mivel a gyors népességnövekedés, a gazdasági és társadalmi fejlődés meglehetősen nagy mobilitás iránti igényt teremt. [2] A fenntartható fejlődéshez hasonlóan definiálható a fenntartható mobilitás is. Míg az elmúlt évtizedekben a fenntarthatóságon belül leginkább a gazdasági hatás jelentette a fenntarthatóságot, addig ma egyre inkább erősödik a társadalmi és a környezetvédelmi tényezők térnyerése. Egyre többen látják be, hogy nem lehet a környezetünket a végtelenségig kihasználni. Mindazonáltal nincs mobilitás energia nélkül, a mobilitást tüzelőanyaggal kell ellátni. A közlekedési szektor számára nagy kihívást jelent, hogy a növekvő mobilitási igényeket a szektor levegőszennyezésre, klímaváltozásra és társadalomra gyakorolt hatásának figyelembevételével kell kielégítenie. A közlekedési szektorban olyan megoldásokat kell tehát találni, amelyek a legkevésbé terhelik a környezetet, és megfelelnek a társadalmi igényeknek. [2] Mindezt olyan módon kell elérni, hogy az gazdaságilag is kedvező legyen, mert a költségcsökkentés minden szinten úgymint a gyártók, az üzemeltetők és a társadalom szintjén is cél. Alternatív megoldások Az alternatív megoldások keresésekor többszintű megközelítést érdemes alkalmazni, kihangsúlyozva, hogy az egyes megközelítési módok szinergikus hatásúak. Cikkünkben mégis az alternatív tüzelőanyag és hajtásrendszerek alkalmazásának témakörére fókuszálunk. A többszintű megközelítés szintjei: a hagyományos hajtáslánc és elemeinek optimalizációja; járműcsoport-szabályozás (forgalomszabályozás, járműkövetés, flottamenedzsment); alternatív tüzelőanyagok, hajtásrendszerek és az energiarekuperáció bevezetése. A hagyományos hajtáslánc és elemeinek optimalizációja Ismert, hogy a tüzelőanyag fűtőértékének 70 75%-a veszteségként jelentkezik. Ezért a belső égésű motorok gyártói, fejlesztői a veszteségek csökkentése, a tüzelőanyag-fogyasztás és emissziós jellemzők javítása érdekében számos újítást vezettek be, vagy módosítottak a motorok keverékképzésén, égési folyamatain, töltetcseréjén és súrlódási tulajdonságain. Néhány ismert példa: a közvetlen befecskendezés, a termomenedzsment és a feltöltés, turbófeltöltés mindegyike a veszteségek csökkentésére ad lehetőséget 1. ábra. üresjárat 10% Tüzelőanyag fűtőérték Közvetlen befecskendezés Termomenedzsment Downsizing/feltöltés Használt energia 15-20% Veszteségek 70-75% Kipufogógáz Erőátvitel veszteségei Kiegészítő berendezések Hűtés, hőleadás Fékezés Légellenállás Gördülési ellenállás 1. ábra: a hagyományos hajtáslánc elemeinek optimalizációs lehetőségei /02 I A jövő járműve 5

6 Járműipari innováció Járműcsoport-szabályozás A járműcsoport szabályozása feltételezi az intelligens rendszerek alkalmazását. A rendszer részét képezik az intelligens jármű (IVS: Intelligent Vehicle System), az ITS1 (Intelligent Transport System 1), illetve az ITS2 (Intelligent Transport System 2) alrendszerek. Az intelligens járműrendszerek gyári rendszerek, használatuk lehet kötelező vagy opcionális, fő funkciójuk a járműbiztonság növelése. Az ITS1 rendszerek lehetnek gyárilag vagy utólagosan beépített rendszerek, használatuk lehet kötelező vagy opcionális, fő funkciójuk pedig az információ átadása. A gyakorlatban ez a járművek egymással, illetve GPS-szel való kommunikációját jelenti. Az ITS2 rendszerek szintén lehetnek gyárilag vagy utólagosan beépítettek, csak speciális flottáknál alkalmazhatók, használatuk az optimalizációt gazdasági szempontból célozza meg. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a járművek egy központtal is kommunikálnak, így például forgalmi dugók esetén egy másik útszakaszra irányíthatók át a járművek. Alternatív tüzelőanyagok és hajtásrendszerek Belső égésű motorok alternatív tüzelőanyagai lehetnek: a bioetanol a biodízel az LPG a CNG (Compressed Natural Gas, sűrített földgáz) a hidrogén. Mindegyik tüzelőanyagnak léteznek előnyei és hátrányai. A bio-tüzelőanyagok alkalmazásakor mindig felmerül az etikai kérdés, hogy szabad-e tüzelőanyag-előállításra felhasználni élelmiszernövényeket, amikor a világ egy részét éhínség sújtja. Ez a vita a második generációs bio-tüzelőanyagok megjelenésével látszólag feloldódott, hiszen ezek esetében a kiindulási nyersanyag nem élelmiszernövény. Azonban második generációs nyersanyagból kiinduló üzemi szintű biotüzelőanyag-termelés Magyarországon még nincs. Az LPG és a CNG alternatív tüzelőanyagnak minősül, de nem megújuló energiaforrás. Járművek tüzelőanyagaként való alkalmazásuk azonban környezetvédelmi előnyökkel jár, hiszen károsanyag-kibocsátásuk kedvezőbb a hagyományos fosszilis tüzelőanyagokénál (benzin, gázolaj). A CNG üzemű buszok bevezetésével például jelentősen javítottak egy-egy nagyváros levegőminőségén (Tokyo, Delhi). A szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy a távoli jövőben az általános tüzelőanyag feladatát a hidrogén látja majd el, arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy a megfelelő infrastruktúra hogyan és mikorra alakulhat ki. [3] Alternatív üzemmód lehet: a hibrid hajtás az elektromos hajtás és a tüzelőanyag-cella. Több járműgyártó is megjelent már hibrid hajtású járműveivel a piacon. Az elektromos hajtás és a tüzelőanyag-cella térhódítása a jövőben várható. A hibrid hajtású járművek előnye leginkább városi forgalmi viszonyok között mutatkozik meg a kedvező fogyasztással és károsanyag-kibocsátással. Jelenleg az elektromos hajtás elterjedésének kerékkötője az akkumulátorok kis teljesítménye, amely befolyásolja a jármű hatótávolságát. Fejlesztési korlát Benzin LPG Bioetanol Technológiai/ technikai Födrajzi, geopolitikai Környezetvédelmi Törvénykezési és intézményi Biztonsági Gazdasági Nyilvános elfogadhatóság Nagyon erős Erős Közepes Gyenge Hibrid 2. ábra: az alternatív megoldások fejlesztési korlátai [4] Alternatív megoldások értékelésének szempontrendszere Az egyes alternatívák közötti választás bonyolult, összetett szempontrendszer alapján történik. A 2. ábra nyújt összefoglaló képet a fejlesztési korlátokról. Az egyes alternatívák értékelésénél fontos kiemelni, hogy olyan általános megoldás, mint jelenleg a kőolaj, nem létezik egyetlen alternatív tüzelőanyag és hajtásrendszer esetében sem. Nincs egyetlen általános megoldás, amely minden szempontnak megfelel. Egy alternatív megoldás melletti döntéshozatal mindig kompromisszumot jelent. A 2. ábrán feltüntetett fejlesztési korlátok különböző súlyzófaktorral szerepelhetnek. Más szempontok kapnak nagyobb hangsúlyt, amikor városi közlekedési viszonyok között szeretnénk egy alternatívát kiválasztani, és megint más szempontok, ha országúti vagy autópályán történő közlekedést vizsgálunk. A hibrid és CNG-üzemű járművek például jó alternatív megoldásnak bizonyulnak városi közlekedési viszonyokat feltételezve, azonban országúti szakaszokon már nem mutatnak fel előnyöket. A hibrid járművek fogyasztása városi körülmények között kedvezőbb, országúton azonban már elveszik ez az előny. A CNG üzemű járművek gazdaságos üzemeltetésből származó előnyüket Magyarországon szintén elveszítik országúti viszonyok között, legfőképp azért, mert a CNG töltőállomás-hálózat kiépítettsége messze elmarad a hagyományos tüzelőanyagok tankolására alkalmas töltőállomás-hálózat kiépítettségétől. A töltőállomás-hálózat nem (a benzin érték %-ban) Benzin LPG Bioethanol Hibrid Dízelolaj CNG LNG CNG Biodízel (5%) 3. ábra: az egyes alternatívák well-to-wheel CO 2 -kibocsátásának összehasonlítása Akkumulátor Dízelolaj Biodízel 6 A jövő járműve I /02

7 Járműipari innováció megfelelő kiépítettsége nagyobb súlyzófaktorral szerepelhet egyéni járműfelhasználóknál, mint flottaüzemeltetőknél, hiszen utóbbiak számára egy saját töltőállomás üzemeltetése nem jelent problémát. Az egyes alternatívák megítélésénél fontos az életciklus szemlélet, amely egy integrált megközelítés és magába foglalja egy termék összes előállítási lépésének környezetvédelmi és gazdasági hatását. Két kategóriának van kiemelkedő jelentősége: a fosszilisenergia-felhasználás és az üvegházhatású gázkibocsátás. Az életciklus-elemzés egy speciális a járművekre vonatkoztatott változata a well-to-wheel analízis, amely végigköveti a tüzelőanyag útját az előállítástól kezdve a járműben történő felhasználásig. Az egyes alternatívák well-to-wheel CO 2 -kibocsátásáról ad átfogó képet a 3. ábra. Az egyes alternatív módok elterjedésének határt szab a gazdaságosság, vagyis csak akkor várható egyre nagyobb számban való megjelenésük, ha egyértelmű gazdasági előnyöket képesek felmutatni. Integrált modell A közlekedésben részt vevő flotta integrált műszaki és gazdasági modellje Az általunk kidolgozott integrált szemléletű modell alkalmas arra, hogy az egyes alternatív tüzelőanyagok és hajtásrendszerek értékelési szempontjait összekapcsolja, és ily módon adott feltételekre az optimális megoldás megtalálásában segítséget nyújtson. A modell felépítését a 4. ábra szemlélteti. MOTOR Politika/társadalom Jármű Értékelés Üzleti modell 4. ábra: a vizsgálati módszertan részei Forgalom Makrogazdaság A vizsgálati módszer részét képezi a motor, a forgalom, valamint a jármű modellezése. A forgalmi viszonyok hatást gyakorolnak a vizsgált jármű mozgására, dinamikájára, és a jármű dinamikai tulajdonságai visszahatnak a forgalmi viszonyokra. A kombinált jármű- és motormodellel a károsanyag-kibocsátásokat tudjuk megbecsülni. A modell alkalmazásának eredményeként megkapjuk a különböző emissziós értékeket: a nitrogén-oxidok, a szénhidrogén, a szén-monoxid és a részecskeemissziót, valamint a fogyasztást és az ezzel arányos szén-dioxid-emissziót is. Az emissziós értékek ismerete fontos egy alternatív megoldásra történő váltásnál, azonban az alternatívát csak akkor fogják választani, hogyha az gazdaságilag megtérül. Ezért a vizsgálati módszertan részét képezi egy üzleti modell is, amely figyelembe veszi egyrészről a politikai/társadalmi, másrészről a gazdasági hatásokat. [%] >P -35>P>-40-30>P>-35-25>P>-30-20>P>-25-15>P>-20 Rekuperáció -10>P>-15-5>P>-10 P [kw] gyakorisága NEDC 0>P>-5 P=0 Start-Stop 5>P>0 10>P>5 15>P>10 20>P>15 25>P>20 5. ábra: a forgalomszimuláció eredményeként kapott sebességprofilból számított teljesítményigény A forgalomszimuláció a forgalomszámlálási és -irányítási adatokból nyert, a forgalom időbeli eloszlását jellemző sűrűségfüggvényből határozza meg egy adott jármű adott időszakra számított legvalószínűbb sebességprofilját. Ebből a jármű mozgatásához vagy fékezéséhez szükséges teljesítményigény meghatározható. Első közelítésben a teljesítményigény alapján vonhatunk le következtetést az alkalmazható alternatívákra. A motormodell leírja a belső égésű motor folyamatait. A modell magában foglalja a motor minden egyes részének a szívórendszer, a keverékképző rendszer, a hengergeometria, a szelepvezérlés, a turbulens égésmodell és a kipufogórendszer áramlástani, hőtani és mechanikai egyenleteit. A motor belső folyamatainak számítási eredményeiként előállnak a motor karakterisztikái: teljesítmény-, fajlagos tüzelőanyag-fogyasztás és emissziós jellegmezők. A járműmodell figyelembe veszi a járműfelépítményre ható ellenállásokat, leírja annak a hossz- és keresztirányú dinamikáját. A járműmodellből végeredményben meg tudjuk határozni, hogy adott hosszúságú út adott sebességgel történő megtétele mennyi energiát igényel (6. ábra). Az összetett műszaki modellből (amely magában foglalja a forgalom, a belső égésű motor és a jármű szimulációit), megkapjuk a jármű emissziós és fogyasztási értékeit. A gazdasági modellel határozhatók meg a költségek és a megtérülés. Hiába rendelkezik egy alternatíva nagyon kedvező emissziós tulajdonságokkal: ha az gazdasági előnyként nem jelenik meg, akkor racionális piaci szereplőktől nem várható az adott alternatíva melletti döntés meghozatala. A gazdasági modell figyelembe veszi a fő költségtényezőket. Az üzleti modell részletes ismertetésére egy korábbi cikkünkben tértünk ki. [5] Az üzleti modellel meghatározhatók az egyes alternatív járművek beszerzésekor várható megtérülési idők, továbbá érzékenységvizsgálatot végezve információt kapunk arról, hogy milyen feltételek mellett térülne meg az alternatív járműbe való beruházás. Ez fontos információ lehet a döntéshozók számára, mert így képet kaphatnak arról, hogy milyen ösztönző intézkedésekkel segíthetik elő az alternatív járművek elterjedését. Az üzleti modell továbbá alkalmas arra is, hogy a közlekedés okozta externális költségeket kifejezze. A modell ezen részének részletes leírásával egy előző cikkben foglalkoztunk. [4] Az általunk kidolgozott vizsgálati módszertan tehát alkalmas arra, hogy műszaki és gazdasági szempontokat is figyelembe véve segítse a döntéshozatalt egy alternatív jármű kiválasztásakor. 30>P>25 35>P>30 40>P>35 > /02 I A jövő járműve 7