EURÓPAI BIZOTTSÁG ADÓÜGYI ÉS VÁMUNIÓS FŐIGAZGATÓSÁGA Vámpolitika, jogalkotás, tarifák Vámjogalkotás. Brüsszel, március 28.

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG ADÓÜGYI ÉS VÁMUNIÓS FŐIGAZGATÓSÁGA Vámpolitika, jogalkotás, tarifák Vámjogalkotás Brüsszel, március 28. TAXUD/A2/SPE/MRe D (2013) TAXUD/A2/SPE/2013/058-EN Frissítve: április 2. Tájékoztató dokumentum VÁMKÓDEX BIZOTTSÁG Tárgy: EU bővítés 2013-ban A Horvát Köztársaság csatlakozása az EU-hoz A Delegációk csatoltan találják a tájékoztató dokumentumot. Ezt a dokumentumot a Bizottság szolgálatai készítették annak érdekében, hogy hasznos segítséget nyújtsanak az EU 2013-as bővítése során a vámhatóságoknak, a gazdasági szereplőknek és egyéb érintett feleknek. A nyújtott információk legnagyobb része a vámunióhoz kapcsolódik. Továbbá a mellékletek információt tartalmaznak a HÉA és a jövedéki adó vonatkozásában. Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez a tájékoztató dokumentum csak információs célokat szolgál. A vámjog alkalmazása a nemzeti hatóságok feladata, melyet a nemzeti bíróságok, és utolsó megoldásként az Európai Bíróság ellenőriznek. További információk válhatnak szükségessé, amennyiben a piaci zavarok megelőzése érdekében megelőző intézkedéseket fogadnak el.

2 2

3 TARTALOM I. ÖSSZEFOGLALÓ...4 II. BEVEZETŐ: A CSATLAKOZÁS ALAPSZABÁLYAI...5 III. A CSATLAKOZÁSI OKMÁNY ÁLLANDÓ RENDELKEZÉSEI...6 VÁMUNIÓ ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK Az uniós helyzet igazolása (kereskedelem a kibővült Unióban) Preferenciális származás igazolása (kereskedelem harmadik országokkal, beleértve Törökországot is, a mezőgazdaságra, a szén- és az acéltermékekre vonatkozó preferenciális megállapodások keretében) Az áruk helyzetének igazolása az ipari termékek EU Törökország vámunión belüli szabad forgalmára vonatkozó rendelkezések alapján Vámeljárások A csatlakozás előtt megindult vámeljárások befejezése vagy lezárása Különös rendelkezések egyes vámeljárások esetében a) VÁMRAKTÁROZÁS b) AKTÍV FELDOLGOZÁS c) IDEIGLENES BEHOZATAL d) PASSZÍV FELDOLGOZÁS e) FELDOLGOZÁS VÁMFELÜGYELET ALATT f) VÁMSZABAD TERÜLETEK ÉS VÁMSZABAD RAKTÁRAK Egyéb rendelkezések a) Engedélyek érvényessége b) Utólagos könyvelés, utólagos beszedés, visszafizetés vagy elengedés c) Kötelező tarifa vagy származási információ A kilépési gyűjtő árunyilatkozatok és a belépési gyűjtő árunyilatkozatok a neumi folyosó vonatkozásában IV. NÉHÁNY GYAKORLATI PÉLDA Az engedélyezés kibocsátása és érvényessége A vám megfelelő beszedési ideje és kiszabásának alapja A Horvátországban ideiglenes behozatali eljárás alá vont jachtokkal és sport- vagy szórakozási célú más hajókkal összefüggő vámok és HÉA V. KÖVETKEZTETÉSEK I. Melléklet Átmeneti intézkedések Horvátországnak az EU-hoz való csatlakozásával kapcsolatosan a HÉA területén II. Melléklet

4 Átmeneti vámhatósági intézkedések a Csatlakozási Okmányban kapcsolatok a jövedéki eljárásokkal I. ÖSSZEFOGLALÓ 1. E dokumentum célja a 28 tagúra bővülő Unióban működő gazdasági szereplők és vámhatóságok tájékoztatása a bővítés következményeiről a vámszabályozás vonatkozásában. Egyben segít biztosítani az egyenlő bánásmódot a gazdasági szereplőkkel szemben az Unió területén. 2. A Horvát Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unióról szóló szerződés (EUSz), az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz) és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (EAK) 1 kiigazításáról szóló okmány (továbbiakban: Csatlakozási Okmány) 41. cikke alapján esetlegesen elfogadott különös szabályokat nem érintve a bővítés alapelvének az az EU aquis-ről szóló 29. fejezetben 2 megjelenő szabály tekinthető, hogy a csatlakozás pillanatában az Új Tagállamban (Horvátország) vagy valamely régi tagállamban szabad forgalomban lévő termék az egész kibővült unióban szabad forgalomban lévő termékké válik a 2011-es Csatlakozási szerződés elválaszthatatlan részét képező Csatlakozási Okmánnyal módosított EUMSz alapján. Ez az elv azokra a termékekre is vonatkozni fog, melyeket vámeljárás alá helyeztek a csatlakozást megelőzően (pl. árutovábbítás, ideiglenes behozatal), és melyeket a csatlakozás után engednek ki; ilyen esetben azonban az áruk uniós eredetét igazolni kell annak érdekében, hogy elkerülhető legyen, hogy olyan áru, mely után nem fizették meg a megfelelő vámot, jogosultatlanul részesüljön a csatlakozás előnyéből. 3. A Csatlakozási Okmány IV. Mellékletének 5. pontja ( Vámunió ) 3 megengedi, hogy egyes vámeljárások, melyek a csatlakozás előtt indultak és utána fejeződnek be, a korábbi horvát szabályozás alatt maradjanak. A dokumentum ezeket a kivételeket írja le és felvázolja az érintett vámhatóságok közötti együttműködés rendjét. Mindezek mellett bizonyos engedélyek, melyeket a korábbi horvát szabályok alapján állapítottak meg, egy átmeneti időszakra megmaradnak. 4. A Csatlakozási Okmány 43. cikke egy különös helyzetet szabályoz, mely lehetővé teszi a Tanács számára, hogy a Bizottság javaslatára meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján az EUMSZ 28. cikkének (2) bekezdésében említett olyan termékeket, amelyek 1 HL L 112, , 6. o. 2 A csatlakozási tárgyalások 35 fejezetét tartalmazzák az EU aquis -nak, vagyis azoknak a részletszabályoknak, melyeket az EU alapító szerződései alapján fogadtak el. A 29. fejezet Vámunió magában foglalja az Unió Vámkódexét és annak végrehajtási rendelkezéseit, a Kombinált Nómenklatúrát, az Általános Vámtarifát, beleértve a kereskedelmi preferenciákkal, a tarifa kvótákat és felfüggesztéseket, valamint egyéb vámhoz kapcsolódó jogi aktusokat a Vámkódex hatályán kívül, pl. a jogalkotást a hamisított vagy kalóz termékekről, a kábítószer prekurzorokról és a kulturális javak exportjáról. 3 Lásd (HL L 112, , o.) 4

5 Horvátország területét úgy hagyják el vagy oda úgy lépnek be, hogy áthaladnak vagy előzőleg áthaladtak Neum városánál ( neumi folyosó ) Bosznia-Hercegovina területén, mentesíteni lehet a kilépési vagy belépési gyűjtő árunyilatkozatok benyújtására vonatkozó kötelezettség alól. 5. A HÉÁ-ra és annak kivetésére vonatkozó átmeneti rendelkezések az 1. és a 2. mellékletekben találhatóak megfelelően. II. BEVEZETŐ: A CSATLAKOZÁS ALAPSZABÁLYAI Horvátországnak az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozásakor az alábbi elveket kell alapvetően alkalmazni: a csatlakozás napjától (2013. július 1-e) az eredeti Szerződések (lásd. EUSz, EUMSz és EAK Szerződések), valamint az ezekre a szerződésekre alapozott jogi eszközök, az ún. másodlagos jog, mint pl. a Vámkódex (VK) kötelezően alkalmazandókká válnak Horvátországban, vagyis alkalmaznia kell az aquis-t. A Csatlakozási Okmány 2. cikke kimondja ezt az alapelvet és egyben megállapítja az egyetlen kivételt is: ezek a szerződések és jogi eszközök az említett szerződésekben, illetve az ebben az okmányban megállapított feltételekkel alkalmazandók. Ez az alábbiakat jelenti: 1. Az eredeti szerződések a Csatlakozási Okmányban foglaltak szerint változnak és azokat az új formájukban kell alkalmazni a csatlakozás időpontjától (pl. a Csatlakozás Okmány 20. cikke megváltoztatja a tanácsi döntéshozatalban a szavazatok súlyarányát a minősített többség esetében). 2. A normális jogalkotási munka folyik tovább, így mind a csatlakozás előtt, mind azt követően a jogszabályok változtatása (pl. a Vámkódex végrehajtási rendelkezéseinek módosítása) az egyes esetekben alkalmazandó eljárás szerint folyik (lásd Csatlakozási Okmány 7. cikkének (2)-(3) bekezdéseit). 3. A Csatlakozási Okmány bizonyos átmeneti rendelkezéseket állapít meg, hogy a régi Tagállamok és Horvátország, illetve Horvátország és harmadik államok közötti kereskedelemben meg lehessen könnyíteni az áruk áramlásánál az átmenetet; a vámjogban szinte minden rendelkezést azonosan kell alkalmazni az új Tagállam esetében (lásd a Csatlakozási Okmány IV. Mellékletének 5. pontját). 4. Mivel december 9-én, a Csatlakozási szerződés aláírásának időpontjában természetesen nem lehetett előre látni és elrendezni minden átmenettel kapcsolatos problémát, a Csatlakozási Okmány bizonyos védzáradékokat tartalmaz, melyek lehetővé teszik, hogy az eredeti szabályok alól kivételeket alkossanak meghatározott időtartamra, a zavarok elkerülése érdekében (lásd különösen a Csatlakozási Okmány cikkeit). 5. A csatlakozáskor Horvátország beintegrálódik az Unió vámterületébe és így a Kereskedelmi Védelmi Eszközök intézkedései (lásd dömping ellenes, támogatás ellenes és biztonsági intézkedéseket), melyek az EU 27 tagállamaiban alkalmazandóak, Horvátország területére is kiterjednek. Ezzel egy időben a Horvátország részéről alkalmazott azonos intézkedések megszűnnek. 5

6 Ez a dokumentum tárgyalja azokat a fenti 3. pontban meghatározott átmeneti intézkedéseket, melyeket a Csatlakozási Okmány tartalmaz. Mindezek mellett átmeneti intézkedéseket fogadtak el a mezőgazdasági termékek kereskedelmére (lásd a Bizottság március 22-i 286/2013/EU végrehajtási rendeletét: III. A CSATLAKOZÁSI OKMÁNY ÁLLANDÓ RENDELKEZÉSEI VÁMUNIÓ 1. Általános megjegyzések A IV. Melléklet 5. pontja meghatározott vámrendelkezéseket tartalmaz. Ezeknek a rendelkezéseknek a bevezetésére az alábbi megfontolások szolgáltattak alapot: a) a nemzetközi kereskedelem megkönnyítése érdekében bizonyos tranzakciókat, melyek a csatlakozás előtt kezdődtek és utána fejeződnek be, Horvátország korábbi szabályai szerint kell befejezni. b) Mivel ezek a szabályok kivételeket képeznek az Uniós jog alkalmazása alól, azokat szűken kell értelmezni. c) Az engedélyezések és az eljárási könnyítések nem változtathatóak meg a horvát hatóságok részéről egyik napról a másikra valamennyi kedvezményezett részére. d) Egyes, a csatlakozás után befejezett tranzakciók a csatlakozás előttre szólnak (pl. ideiglenesen exportált áruk újrabehozatala passzív feldolgozás keretében). Ilyen esetekben az tűnik helyesnek, ha egyes esetekben az értékelés korábbi szabályait alkalmazzák, amennyiben a horvát jog azt szabályozta. Mindazonáltal ezek az elvek csak annyiban alkalmazandóak, amennyire a Csatlakozási Okmány IV. Mellékletének 5. pontja azt kifejezetten kimondja az egyes vámeljárások vagy egyéb Uniós vámszabályok vonatkozásában. Minden egyéb esetben az EUSz és az azon alapuló vámjog alkalmazandó Horvátországban is a csatlakozást követően. Különösen az áruk szabad áramlásának elve (EUMSz 29. cikke) alkalmazandó azon árukra az Unió teljes kibővült vámterületén, melyek szabad forgalomban voltak Horvátországban a csatlakozás időpontjában. 2. Az uniós helyzet igazolása (kereskedelem a kibővült Unióban) a) A státusz (és nem a származás) igazolásaként kell elfogadni a kibővített Unióban a megfelelően kiállított vagy készített preferenciális származási igazolást, melyet a csatlakozást megelőzően, az egyrészről az Európai Közösségek és annak tagállamai, másrészről a Horvát Köztársaság közötti Stabilizációs és Társulási Megállapodás (STM) alapján állítottak ki, amennyiben az áru a csatlakozáskor átmeneti 6

7 megőrzésben, vámszabad területen vagy vámszabad raktárban, árutovábbítás alatt vagy vámraktárban, aktív feldolgozás (felfüggesztéses rendszer), vámfelügyelet melletti feldolgozás, ideiglenes behozatal vagy passzív feldolgozás alatt van, vagy azokat bejelentették és kiadták exportra és szállítás alatt állnak a kibővített Unióban. Ezt azt jelenti, hogy amennyiben a fent említett áruk preferenciális származási igazolását benyújtják a vámhatóságoknak a csatlakozás után, az árukra nem kell vámot kivetni, amikor szabad forgalomba bocsátásra jelentik őket a kibővült Unióban (Csatlakozási Okmány IV. Melléklete 5. pont (1) bekezdésének a) pontja). Figyelemmel kell lenni arra, hogy ez a következmény nem egy preferenciális vámtarifa alkalmazásából ered, hanem abból, hogy az uniós származás igazoltsága miatt nem kell vámot kivetni. b) Azok az áruk, melyek a csatlakozáskor átmeneti megőrzésen, vámszabad területen vagy vámszabad raktárban, árutovábbítási eljárásban vagy vámraktárban, aktív feldolgozás (felfüggesztéses rendszer), vámfelügyelet melletti feldolgozás, ideiglenes behozatal vagy passzív feldolgozás alatt vannak, uniós áruként kezelendőek a kibővült Unióban, amennyiben például az érintett vámterületen alkalmazandó vám megfizetése alapján az uniós helyzet következő bizonyítékainak valamelyikét bemutatják: T2L vagy T2LF dokumentum vagy azzal egyenértékű kereskedelmi dokumentum (a Vámkódex végrehajtási rendelkezéseinek (VK-VHR) b. cikkei); TIR vagy ATA igazolvány a T2L vagy a T2LF jel feltüntetésével (VK-VHR 319. cikke); valamely tagállamban regisztrált közúti gépjárművének rendszámtáblája és okmányai (VK-VHR 320. cikke); valamely tagállam vasúttársaságának tulajdonában lévő tehervagonok kódszáma és tulajdoni jelzése (VK-VHR 321. cikke); csomagolóanyag, mely a tagállamok valamelyikében letelepedett személy használatában állóként azonosítható (VK-VHR 322. cikke); az utas poggyászában lévő áruk, amennyiben azokat közösségi áruként jelentették be, és nem fér kétség a nyilatkozat valódiságához (VK-VHR 323. cikk); jövedéki termék esetében az elektronikus adminisztratív okmány nyomtatott változata vagy az egyedi adminisztratív hivatkozási kódot (EMCS) egyértelműen azonosítható módon tartalmazó bármely egyéb kereskedelmi okmány egy példánya (A Tanács 2008/118/EK irányelvének 21. cikkének (6) bekezdése és a Bizottság 684/2009/EK rendelete); T2M okmány tengerről hajóval kifogott tengeri halászati és egyéb termékek vonatkozásában (VK-VHR 325. cikk); postai címke a VK-VHR 462a. cikk (2) bekezdése és a 42b. mellékletének együttes alkalmazása szerint; uniós áruk formanyomtatványa I. ellenőrzési típusú vámszabad területen vagy vámszabad raktárban tárolt áruk vonatkozásában (VK-VHR 812. cikk és 109. melléklet); T5 ellenőrzőpéldány (VK-VHR 314c. cikk g) pontja a 843. cikkel összefüggésben). 7

8 Közösségi árunak kell tekinteni ebben a vonatkozásban a következőket is: a VK 23. cikkében foglaltakkal azonos feltételek mellett teljes egészében Horvátország területén létrejött áru, amely nem tartalmaz más országból vagy területről behozott árut; Horvátországtól eltérő más országból vagy területről behozott áru, amelyet Horvátországban szabad forgalomba bocsátottak; vagy Horvátországban a kizárólag a második francia bekezdésben említett árukból, vagy az első és második francia bekezdésében említett árukból létrejött vagy előállított áru. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az uniós helyzet igazolása a fent említett áruk esetében megküldésre kerül a hatóságok részére a csatlakozást követően, az áruk mentesek a vám és egyéb intézkedések alól, amennyiben azokat szabad forgalomba bocsátják. (Csatlakozási Okmány IV. Melléklete (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése.) c) Azok az áruk, melyekre egy ATA-igazolványt adtak ki a csatlakozás időpontja előtt valamely régi tagállamban vagy Horvátországban, szintén mentesek a vám és egyéb vámintézkedések alól, amikor azokat szabad forgalomba bocsátásra bejelentik. (Csatlakozási Okmány IV. Melléklete (1) bekezdésének c) pontja) Az STM alapján kiállított preferenciális származási igazolások utólagos ellenőrzésére irányuló megkereséseket a jelenlegi tagállamok és Horvátország illetékes vámhatóságai a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozat alátámasztására benyújtott származási igazolás elfogadását követő hároméves időszakban terjeszthetik elő, illetve az erre irányuló megkereséseket e hatóságok a kérdéses származási igazolás kiállítását vagy kiadását követő hároméves időszakban fogadják el. 3. Preferenciális származás igazolása (kereskedelem harmadik országokkal, beleértve Törökországot is, a mezőgazdaságra, a szén- és az acéltermékekre vonatkozó preferenciális megállapodások keretében) a) A harmadik országok által szabályszerűen kiadott vagy a Horvátország és ezen harmadik országok közötti preferenciális megállapodások keretében kiállított származási igazolásokat Horvátország köteles elfogadni, feltéve, hogy: az ilyen származás megszerzése az Unió által harmadik országokkal vagy harmadik országok csoportjával kötött megállapodásokban vagy az ezekre a harmadik országokra vagy harmadik országok csoportjára vonatkozóan elfogadott szabályokban szereplő preferenciális tarifális intézkedések alapján preferenciális tarifális elbánást eredményez (vagyis egy harmadik ország által kiállított a preferenciális származási igazolás elfogadható akkor is, ha az a származási igazolás másmilyen, mint amit az EU 27-ben elfogadnak ugyanazon harmadik országgal meglévő megállapodások vagy intézkedések keretei között); a származási igazolást és a fuvarokmányt a csatlakozás időpontja előtt adták ki; valamint 8

9 a származási igazolást november 1-jéig benyújtják a vámhatósághoz. Amennyiben az árura vonatkozó, szabad forgalomba bocsátásra irányuló vámárunyilatkozatot Horvátországban július 1-jét megelőzően nyújtották be, a Horvátországban a szabad forgalomba bocsátás időpontjában hatályban lévő preferenciális megállapodások alapján visszamenőleges hatállyal kiállított vagy kiadott származási igazolást Horvátország szintén elfogadhatja, feltéve, hogy azt november 1-ig benyújtják a vámhatósághoz. (Csatlakozási Okmány IV. Melléklete 5. pontjának (4) bekezdése) b) Horvátország felhatalmazást kapott arra, hogy fenntartsa a harmadik országokkal (vagyis a kibővült EU-n kívüli országokkal) kötött megállapodások keretében elfogadott exportőröknek adott engedélyeket, feltéve, hogy: a 27 tagú Unió által harmadik országokkal vagy harmadik országok csoportjával kötött megállapodások vagy az ezekre a harmadik országokra vagy harmadik országok csoportjára vonatkozóan elfogadott szabályok a csatlakozás időpontját megelőzően is tartalmaznak ilyen rendelkezést (ami azt is jelenti, hogy az ezekkel az országokkal hatályos vonatkozó uniós megállapodások is tartalmazzák ezt a lehetőséget); valamint az elfogadott exportőrök az azon megállapodásokban vagy szabályokban meghatározott származási szabályokat alkalmazzák a csatlakozást követően. Legkésőbb július 1-ig Horvátország az uniós jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kiadott új engedélyekkel váltja fel ezeket az elfogadott exportőröknek kiadott engedélyeket, mivel azok július 1-én érvényüket veszik. (Csatlakozási Okmány IV. Melléklete 5. pontjának, (5) bekezdése) c) A Csatlakozási Okmány IV. Melléklete 5. pontjának (4) bekezdésében említett igazolás ellenőrzése tekintetében a vonatkozó megállapodásoknak vagy szabályoknak a származó termék fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről szóló rendelkezéseit kell alkalmazni. Az igazolás utólagos ellenőrzésére irányuló megkereséseket a jelenlegi tagállamok és Horvátország illetékes vámhatóságai a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozat alátámasztására benyújtott származási igazolás elfogadását követő hároméves időszakban terjeszthetik elő, illetve az erre irányuló megkereséseket e hatóságok a kérdéses származási igazolás kiállítását vagy kiadását követő hároméves időszakban fogadják el. (Csatlakozási Okmány IV. Melléklete 5. pontjának (6) bekezdése) d) A közös kereskedelempolitikából származó bármely intézkedés alkalmazásának sérelme nélkül, az Unió által a harmadik országokkal kötött preferenciális megállapodások, illetve az Unió által harmadik országok vonatkozásában elfogadott szabályok keretén belül ezen harmadik országok által visszamenőleges hatállyal kiállított vagy kiadott származási igazolást el kell fogadni Horvátországban azon áruk szabad forgalomba bocsátására vonatkozóan, amelyek a csatlakozás időpontjában ezen harmadik országok valamelyikében vagy Horvátországban szállítás vagy átmeneti megőrzés alatt, illetve vámraktárban vagy vámszabad területen vannak, feltéve, hogy a kérdéses árukra vonatkozóan Horvátországnak a fuvarokmány kibocsátásának 9

10 időpontjában nincs hatályos szabadkereskedelmi megállapodása a harmadik országgal, és feltéve, hogy: az ilyen származás megszerzése az Unió által harmadik országokkal vagy harmadik országok csoportjával kötött megállapodásokban vagy az ezekre a harmadik országokra vagy harmadik országok csoportjára vonatkozóan elfogadott szabályokban szereplő, és a 2913/92/EGK tanácsi rendelet 20. cikke (3) bekezdésének d) és e) pontjában említett preferenciális tarifális intézkedések alapján preferenciális tarifális elbánást eredményez; a fuvarokmányokat legkésőbb a csatlakozás időpontját megelőző napon adták ki; valamint a visszamenőleges hatállyal kiállított vagy kiadott származási igazolást november 1-ig benyújtják a vámhatósághoz. (Csatlakozási Okmány IV. Melléklete 5. pontjának (7) bekezdése) e) A 7. pontban említett igazolások ellenőrzése tekintetében a vonatkozó megállapodásoknak vagy szabályoknak a származó termék fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről szóló rendelkezéseit kell alkalmazni. (Csatlakozási Okmány IV. Melléklete 5. pontjának (8) bekezdése) 4. Az áruk helyzetének igazolása az ipari termékek EU Törökország vámunión belüli szabad forgalmára vonatkozó rendelkezések alapján 4.1 Státus igazolása preferenciális származási igazolás megküldésével, melyet vagy Törökországban, vagy Horvátországban állítottak ki a köztük alkalmazott korábbi preferenciális kereskedelmi megállapodások keretén belül a) A Törökország vagy Horvátország által kiállított vagy a köztük alkalmazott preferenciális kereskedelmi megállapodások keretén belül szabályszerűen kiadott származási igazolásokat, amelyek az érintett árukra vonatkozóan a vámvisszatérítés vagy vámfelfüggesztés tilalmát írják elő, az érintett országokban az áru helyzetét igazoló okmányként kell elfogadni az ipari termékek szabad forgalmára vonatkozóan az EK Törökország Társulási Tanács 1/95 határozatában megállapított rendelkezések alapján, feltéve, hogy: származási igazolást és a fuvarokmányokat legkésőbb a csatlakozás időpontját megelőző napon adták ki; valamint a származási igazolást a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül benyújtják a vámhatósághoz. Amennyiben az árura vonatkozó, szabad forgalomba bocsátásra irányuló nyilatkozatot Törökországban vagy Horvátországban a csatlakozás időpontját megelőzően a fent említett preferenciális kereskedelmi megállapodások keretein belül nyújtották be, az e megállapodások alapján visszamenőleges hatállyal kiállított vagy kiadott származási 10

11 igazolás szintén elfogadható, feltéve, hogy azt a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül benyújtják a vámhatósághoz. (Csatlakozási Okmány IV. Melléklete 5. pontjának (9) bekezdése) b) Az a) pontban említett igazolás ellenőrzése tekintetében a vonatkozó preferenciális megállapodásoknak a származó termék fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről szóló rendelkezéseit kell alkalmazni. Az igazolás utólagos ellenőrzésére irányuló megkereséseket a jelenlegi tagállamok és Horvátország illetékes vámhatóságai a szabad forgalomba bocsátásra vonatkozó nyilatkozat alátámasztására benyújtott származási igazolás elfogadását követő hároméves időszakban terjeszthetik elő, illetve az erre irányuló megkereséseket e hatóságok a kérdéses származási igazolás kiállítását vagy kiadását követő hároméves időszakban fogadják el. (Csatlakozási Okmány IV. Melléklete 5. pontjának (10) bekezdése) 4.2. Státus igazolása Horvátországban a Törökországban kiállított A.TR szállítási okmány benyújtásával a) A közös kereskedelempolitikából származó bármely intézkedés alkalmazásának sérelme nélkül, az ipari termékek szabad forgalmára vonatkozóan az 1/95 határozatban megállapított rendelkezések alapján kiállított A.TR szállítási okmányt el kell fogadni Horvátországban azon áruk szabad forgalomba bocsátására vonatkozóan, amelyek a csatlakozás időpontjában az Unióban vagy Törökországban a kiviteli vámalakiságok elvégzését követően szállítás alatt állnak, illetve átmeneti megőrzés alatt vagy a 2913/92/EGK tanácsi rendelet 4. cikke (16) bekezdése b) h) pontjában említett valamely vámeljárás alatt állnak Törökországban vagy Horvátországban, feltéve, hogy: az érintett árukra semmilyen, a 4.1. pont a) alpontjában említett származási igazolást nem nyújtottak be; az áruk megfelelnek az ipari termékek szabad forgalmára vonatkozó rendelkezések végrehajtási feltételeinek; a fuvarokmányokat legkésőbb a csatlakozás időpontját megelőző napon adták ki; valamint az A.TR szállítási okmányt a csatlakozás időpontját követő négy hónapon belül benyújtják a vámhatósághoz. (Csatlakozási Okmány IV. Melléklete 5. pontjának (11) bekezdése) b) A fenti a) pontban említett A.TR szállítási okmányok ellenőrzése tekintetében az EK Törökország Vámegyüttműködési Bizottságnak az EK Törökország Társulási Tanács 1/95 határozatának végrehajtására vonatkozó részletes szabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. 11

12 (Csatlakozási Okmány IV. Melléklete 5. pontjának, (12) bekezdése) 5. VÁMELJÁRÁSOK 5.1. A csatlakozás előtt megindult vámeljárások befejezése vagy feloldása Az átmeneti megőrzési, árutovábbítási, vámraktározási, aktív feldolgozási, vámfelügyelet melletti feldolgozási, ideiglenes behozatali, passzív feldolgozási és kiviteli eljárásokat, melyek a csatlakozás előtt megkezdődtek, de nem fejeződtek be, az uniós szabályok szerint le kell zárni, függetlenül attól, hogy ezek valamely harmadik ország, vagy valamely jelenlegi tagállam és Horvátország viszonylatában álltak fenn. Így pl. amennyiben Horvátország június 30-án megkezd egy külső árutovábbítási eljárást egy régi tagállammal június 30- án, ezt minden esetben le kell zárni. Ugyanez igaz a másik irányból történő szállításokra. Amennyiben az eljárás befejezésekor vagy lezárásakor vámtartozás keletkezik, a fizetendő behozatali vám összege a Közös Vámtarifának megfelelően a vámtartozás keletkezésének időpontjában hatályos összeg, és a befizetett összeget az Unió saját forrásának kell tekinteni. Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen, hogy azon áruk után, melyek a csatlakozáskor valamely fent említett eljárás alatt állnak, vámot kelljen fizetni, vagy más eljárás hatálya alá essenek, a szabad forgalomba bocsátás bejelentésekor a gazdálkodó az áruk preferenciális származásáról (mely ekkor egyenértékű a státussal) igazolást mutathat be a vámhatóságoknak. Így pl. amennyiben a preferenciális áruk Horvátországból származnak és azokat a csatlakozás előtt Szlovéniába szállították ideiglenes behozatal keretében, és az árukat a csatlakozás után jelentik szabad forgalomba bocsátásra, nem kell vámot kiszabni, amennyiben egy EUR 1 szállítási bizonyítványt mutatnak be az STM alapján az Uniós állapot igazolására, és nem pedig a származás bizonyítékára (lásd III. bekezdés 2. pontjának a) alpontja). Akkor sem lehet vámot kiszabni, ha a nyilatkozatot tevő egy T2L dokumentumot mutat be az EUR 1. bizonyítvány helyett a vámhatóságoknak, (lásd II. 2. (b) pontot feljebb). Fontos aláhúzni azt, hogy a csatlakozás miatti Uniós állapotot vagy a preferenciális származást (harmadik államokkal folytatott kereskedelem esetében) formálisan igazolni kell (lásd III. 2. és 3. pontokat feljebb). Amennyiben a szállító nem tud formális igazolást bemutatni az áruk eredetéről, az árukat nem uniós áruknak illetve megfelelően nem preferenciális származásúnak kell tekinteni, és vámot kell utánuk fizetni és egyéb vámeljárások alá esnek az Uniós jog szerint (beleértve a Csatlakozási Okmány különös szabályait is). Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen, hogy azok az áruk, melyek az EU 27 tagállamaiban szabad forgalomban voltak, vámkötelesek legyenek Horvátországban, vizsgálni kell azt is, hogy az árukat tértiárunak lehet-e tekinteni (lásd 15. esetet lejjebb). Amennyiben a vámfizetéstől a tértiárukra vonatkozó szabályok alapján mentesítést lehet adni, ez egy alternatívája lehet a behozatali vámok alóli kivételnek a Csatlakozási Okmány alapján Különös rendelkezések egyes vámeljárások esetében 12

13 a) VÁMRAKTÁROZÁS Az alábbi különös rendelkezéseket kell alkalmazni a vámraktározási eljárás megszüntetésekor az új tagállamban a csatlakozás után: amennyiben a vámtartozás összegét a behozott áruk jellege alapján határozzák meg, és amennyiben az áruk eljárás alá vonására irányuló nyilatkozatot a csatlakozás időpontját megelőzően fogadták el, a behozott áruknak az eljárás alá vonás időpontjában fennálló vámtarifa-osztályozását, mennyiségét, vámértékét és származását (lásd VK cikkének (3) bekezdése (D típusú vámraktár)) a Horvátországban a nyilatkozat vámhatóságok általi elfogadása napján hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni. Mindazonáltal az alkalmazandó vám összege a Közös Vámtarifának megfelelően a vámtartozás keletkezésének időpontjában hatályos összeg, és a befizetett összeget az Unió saját forrásának kell tekinteni. (Csatlakozási Okmány IV. Melléklete 5. pontjának (13)-(14) bekezdései) b) AKTÍV FELDOLGOZÁS A csatlakozás előtt Horvátország által kiállított aktív feldolgozási engedély érvényessége lejártáig, de legkésőbb a csatlakozás időpontjától számított egy évig érvényes. (Csatlakozási Okmány IV. Melléklete 5. pontjának (18) bekezdése.) Mindazonáltal a csatlakozás időpontjától kezdődően az engedély birtokosának tiszteletben kell tartania az Unió jogát, kivéve az alább részletezett kivételes esetekben. A Csatlakozási Okmány 2. cikke alapján a kereskedelemhez nincs szükség a továbbiakban engedélyekre a tagállamok és Horvátország között. Mindazonáltal azokat a vámeljárásokat, melyek elkezdődtek a csatlakozás előtt és nem zárultak le, a csatlakozás után le kell zárni. Az EUMSz 28. és 29. cikkei alapján azok az áruk, melyek a csatlakozással uniós állapotot szereztek, nem adhatnak alapot vámfizetésre. Ez érvényes mind a jelenlegi tagállamokból, mind Horvátországból származó árukra, mind azokra a harmadik országokból származó árukra, melyeket szabad forgalomba bocsátottak a jelenlegi Tagállamokban vagy Horvátországban a csatlakozás előtt (lásd VK. 4. cikkének 7. pontját). Az új tagállamban a csatlakozás után az alábbi különös rendelkezéseket kell alkalmazni aktív feldolgozási eljárások lezárásra az (Csatlakozási Okmány IV. Melléklete 5. pontjának (15) bekezdése): - amennyiben a vámtartozás összegét a behozott áruk jellege alapján határozzák meg, és amennyiben az áruk eljárás alá vonására irányuló nyilatkozatot a csatlakozás időpontját megelőzően fogadták el (lásd VK 121. cikke), a behozott áruknak az eljárás alá vonás időpontjában fennálló tarifális besorolását (beleértve a vám összegét), mennyiségét, vámértékét és származását a Horvátországban a nyilatkozat vámhatóságok általi elfogadása napján hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni, mindazonáltal a befizetett összeget az Unió saját forrásának kell tekinteni. - az egyensúly fenntartása érdekében a csatlakozás időpontjától kezdve az uniós jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kifizetendő behozatali vámokra kiegyenlítő kamatot kell fizetni a VK-VHR 519. cikkével összhangban. 13

14 - ha az áruk aktív feldolgozási eljárás alá vonására irányuló nyilatkozatot vám-visszatérítési rendszer keretében fogadták el, a vámot az uniós jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően Horvátországnak saját költségén kell visszatérítenie, amennyiben a vámvisszatérítési igény által érintett vámtartozás a csatlakozás időpontja előtt keletkezett. A visszafizetett összeg természetesen azonos a csatlakozás előtt megfizetett összeggel. c) IDEIGLENES BEHOZATAL Horvátországban a csatlakozás után az alábbi különös rendelkezéseket kell alkalmazni az ideiglenes behozatali eljárás megszüntetésekor (Csatlakozási Okmány IV. Melléklete 5. pontjának (16) bekezdése): Amennyiben a vámtartozás összegét a behozott áruk jellege alapján határozzák meg, és amennyiben az áruk eljárás alá vonására irányuló nyilatkozatot a csatlakozás időpontját megelőzően fogadták el (lásd VK 144. cikke (1) bekezdésének első mondata), a behozott áruknak az eljárás alá vonás időpontjában fennálló vámtarifa-osztályozását (beleértve a vám összegét), mennyiségét, vámértékét és származását a Horvátországban a nyilatkozat vámhatóságok általi elfogadása napján hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni, mindazonáltal a befizetett összeget az Unió saját forrásának kell tekinteni. Az egyensúly fenntartása érdekében a csatlakozás időpontjától kezdve az uniós jogszabályokban foglalt feltételeknek megfelelően kifizetendő behozatali vámokra kiegyenlítő kamatot kell fizetni a VK-VHR 519. cikkével összhangban. d) PASSZÍV FELDOLGOZÁS A csatlakozás előtt Horvátország által kiállított passzív feldolgozási engedély érvényessége lejártáig, de legkésőbb a csatlakozás időpontjától számított egy évig érvényes. (Csatlakozási Okmány IV. Melléklete 5. pontjának (18) bekezdés.) Mindazonáltal a csatlakozás időpontjától kezdődően az engedély birtokosának tiszteletben kell tartania az Unió jogát. Amennyiben az eljárás a csatlakozás előtt kezdődött és befejezésére a csatlakozást követően kerül sor, az Unió rendelkezésit (beleértve a Közösségi Vámkódexet is) Horvátországban is alkalmazni kell. A behozatali vámok alóli részleges mentesség vámérték alapján történő számítása (VK 153. cikke második albekezdésének 2. pontja együttesen a VK-VHR 591. cikkével) nem megengedett olyan áruk esetében, melyek nem az EU 27-ből, Horvátországból vagy Törökországból származnak, és melyeket a csatlakozás előtt szabad forgalomba bocsátottak nulla vámösszeg alkalmazásával kizárólag azzal a szándékkal, hogy a VK-VHR 519. cikke szerint a behozatali vámok alól részleges mentesüljenek, kivéve a nem kereskedelmi jellegű import esetében (Csatlakozási Okmány IV. Melléklete 5. pontjának (17) bekezdése). e) VÁMFELÜGYELET MELLETTI FELDOLGOZÁS A csatlakozás előtt Horvátország által kiállított vámfelügyelet melletti feldolgozási engedély érvényessége lejártáig, de legkésőbb a csatlakozás időpontjától számított egy évig érvényes. (Csatlakozási Okmány IV. Melléklete 5. pontjának (18) bekezdése). Mindazonáltal a csatlakozás időpontjától kezdődően az engedély birtokosának tiszteletben kell tartania az Unió jogát. 14

15 Amennyiben az eljárás a csatlakozás előtt kezdődött és befejezésére a csatlakozást követően kerül sor, az Unió rendelkezésit (beleértve a Közösségi Vámkódexet is) Horvátországban is alkalmazni kell. (Csatlakozási Okmány IV. Melléklet 5. pont, (13) bekezdése). f) VÁMSZABAD TERÜLETEK ÉS VÁMSZABAD RAKTÁRAK A vámszabad területek és vámszabad raktárak vonatkozásában nincsenek átmeneti rendelkezések. Ez azt jelenti, hogy a Közösségi Vámkódex és annak Végrehajtási Rendelkezései alkalmazandóak Horvátországban a csatlakozás napjától kezdődően és minden olyan jogi rendelkezés, mely nem alkalmazható az Unió szabályai szerint, érvénytelen attól az időponttól. Azok a vámszabad területek és vámszabad raktárak ugyanakkor, melyeket olyan szabályok szerint létesítettek, melyek azonosak az Unióban július 1-én hatályban lévőkkel, változatlanul működhetnek tovább. 6. EGYÉB RENDELKEZÉSEK a) Engedélyek érvényessége A csatlakozás előtt Horvátország által kiállított aktív feldolgozási, passzív feldolgozási, vámfelügyelet melletti feldolgozási, engedélyezett gazdálkodói (VK 5a. cikkének (2) bekezdése) engedély érvényessége lejártáig, de legkésőbb a csatlakozás időpontjától számított egy évig érvényes. (Csatlakozási Okmány IV. Melléklete 5. pontjának (18) bekezdése) b) Utólagos könyvelés, utólagos beszedés, visszafizetés vagy elengedés (Csatlakozási Okmány IV. Melléklet 5. pont, (19)-(20) bekezdés.) A csatlakozástól kezdődően a behozatali vámok könyvelésének (ideértve az utólagos beszedést), visszafizetésének vagy elengedésének a Vámkódexnek megfelelően kell történnie. (Lásd VK cikke) Ha azonban a vámtartozás a csatlakozás időpontja előtt keletkezett, a vámbeszedést Horvátországnak a maga javára, a Horvátországban a csatlakozást megelőzően hatályos jogszabályoknak megfelelően kell végrehajtania. Mivel itt olyan hibának a kijavításáról van szó, mely a csatlakozás előtt keletkezett, az utólagosan beszedendő, visszafizetendő vagy elengedésre kerülő összeg az az összeg, mely a horvát jog alapján került megállapításra, melyek a csatlakozás előtt hatályban voltak. Ez egyben azt is jelenti, hogy minden egyéb, a horvát jog szerint alkalmazandó hatályos rendelkezés az utólagos beszedés, a visszafizetés vagy elengedés vonatkozásában alkalmazandó (pl. határidők az utólagos beszedés esetén). c) Kötelező tarifális vagy származási felvilágosítás A Csatlakozási Okmány nem tartalmaz átmeneti rendelkezéseket a kötelező tarifális és származási felvilágosításokra vonatkozólag. Ez azt jelenti, hogy: - Horvátország vonatkozásában az ilyen jellegű felvilágosítás, melyet a horvát jog alapján a csatlakozás előtt adtak ki, jogi érvényét veszti a csatlakozás napján; e naptól kezdődően 15

16 Horvátország kötelező felvilágosítást adhat ki a VK 12. cikke alapján, mely a teljes kibővült Unió területén érvényes. - Az EU 27 által kiadott kötelező felvilágosítás alkalmazandóvá válik Horvátországban a csatlakozás napjától kezdődően. Mindazonáltal, ahol áruk előállítása során Horvátországból származó alkatrészeket vagy munkát használnak fel, az ilyen származási információk módosítása helyénvaló a csatlakozás napjától kezdődően. 7. A kilépési gyűjtő árunyilatkozatok és a belépési gyűjtő árunyilatkozatok a neumi folyosó vonatkozásában A Csatlakozási Okmány 43. cikke az alábbiak szerint rendelkezik: A Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel eljárva meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján: a) az EUMSZ 28. cikkének (2) bekezdésében említett olyan termékeket, amelyek Horvátország területét elhagyva Neum városánál ( neumi folyosó ) áthaladnak Bosznia Hercegovina területén, mentesíteni lehet a kilépési gyűjtő árunyilatkozatok benyújtására vonatkozó kötelezettség alól; b) az a) pont hatálya alá tartozó olyan termékeket, amelyek, miután Neum városánál áthaladtak Bosznia Hercegovina területén, újból belépnek Horvátország területére, mentesíteni lehet a belépési gyűjtő árunyilatkozatok benyújtására vonatkozó kötelezettség alól. IV. NÉHÁNY GYAKORLATI PÉLDA Az alábbiakban tájékoztató jelleggel megadunk néhány példát. 1. Az engedélyezés kibocsátása és érvényessége Aktív feldolgozáshoz, vámfelügyelet melletti feldolgozáshoz és passzív feldolgozáshoz a csatlakozás előtt megadott engedélyek érvényességi idejük lejártáig vagy a csatlakozás időpontjától számított egy évig érvényesek, attól függően, hogy melyik van korábban. Ugyanakkor a csatlakozás időpontjától ezen engedélyek birtokosának be kell tartania az uniós jogszabályokat. Példa: vámfelügyelet mellett feldolgozáshoz (VMF) március 1-jén Horvátországban kiadott 3 évre szóló (érvényességi idő) engedélyt július 1-jei hatállyal vissza kell vonni vagy módosítani kell. Ugyanakkor az engedélyt július 1-jei hatállyal vissza kell vonni (ld. Vámkódex 9. cikkét), amennyiben az engedély bizonyos áruk 4 VMF-ére vonatkozik, 4 szarvasmarhafélék húsa; szintetikus poliészter vágott szálak; csirkemell, almalé-koncentrátum; narancslékoncentrátum; cukor; etilalkohol; szinterezett volfrám-karbid; szilikon polimerek; pálmasztearin; bizonyos termékek (aromákban történő felhasználásnál); borkősav; üvegszál; nagy szakítószilárdságú szál poliészterekből; vas- és hegesztés nélküli acélcsövek 16

17 ugyanis a Vámkódex Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ezen esetekben a gazdasági feltételek nem teljesülnek. A visszavonás nem érinti a csatlakozás időpontja előtt a VMF alá vett importárukat (ld. a VK-VHR 4. cikkét). A csatlakozás időpontjában vagy azt követően érvényes vámraktárazással, átmeneti behozatallal, meghatározott célra történő felhasználási, vámszabad területekkel vagy vámszabad raktárakkal kapcsolatos engedélyeknek július 1-jét követően minden esetben meg kell felelniük az uniós jogszabályoknak. 2. A vám megfelelő beszedési ideje és kiszabásának alapja A csatlakozás előtt megindult, de a csatlakozás időpontjában még be nem fejeződött vámeljárásokat az uniós jog értelmében le kell zárni. A Csatlakozási Okmány IV. mellékletének 5. pontja tartalmaz néhány kivételt e szabály alól. Ide tartozik a tarifális besorolás (de a vámtétel nem), a mennyiség, vámérték és az áruk származása, és passzív feldolgozás esetén a vámtartozás meghatározásának módszere. A vámtartozásra vonatkozó szabályok természetesen nem vonatkoznak az olyan árukra, melyek uniós vagy preferenciális helyzete bizonyított, mert az ilyen áruk vámmentesek (ld. fenti III.2.). Néhány gyakorlati esetet mutatunk be alább: 1. eset: Az importárukat a csatlakozás időpontja előtt vettek Horvátországban vámraktárazási eljárás alá a VK 112. cikkének (3) bekezdése alapján. Az árukra a közös vámtarifa alapján a legkedvezőbb (általános) 3%-os erga omnes behozatali vámot kell fizetni. A csatlakozás időpontja előtt a preferenciális származásra vonatkozó igazolás nem lett megfelelően kibocsátva, ahogy az áruk uniós helyzetét sem bizonyították. Megoldás: Behozatali vámot kell fizetni. A vámtartozás összegét az adózási elemek alapján határozzák meg (az importáruk jellege, a vámérték és az importáruk mennyisége) a csatlakozás időpontja előtt alkalmazandó horvát jogszabályok alapján. A közös vámtarifa behozatali vámjai alkalmazandók. 2. eset: Japánból származó importárukat vesznek vámraktározási eljárás alá Németországban a csatlakozás előtt. Ezeket az árukat jogszerűtlenül elvonják vámfelügyelet alól augusztus 1-jén. A vámraktár tulajdonosa (a VK-VHR 314c. cikkének (3) bekezdése alapján visszamenőleg kiállított) T2L dokumentumot nyújt be, mivel az áruk Horvátországban szabad forgalomban vannak a csatlakozás előtt. Megoldás: Nem kell behozatali vámot fizetni, mivel bizonyított az uniós helyzet (ld. az EUMSz cikkét). 5 II. CÍM AZ ÁRUK SZABAD MOZGÁSA 28. cikk 17

18 3. eset: Japánból származó importárukat vesznek az aktív eljárás felfüggesztő eljárása alá Horvátországban a csatlakozás előtt. Az importárukból előállított végtermékeket szeptember 1-jén szabad forgalomba bocsátják. A bejelentő (a VK-VHR 314c. cikkének (3) bekezdése alapján visszamenőleg kiállított) T2L dokumentumot nyújt be a vámhatóságokhoz, mivel az áruk szabad forgalomban voltak Franciaországban, mielőtt Horvátországban aktív feldolgozás alá vették volna őket. Megoldás: Nem kell behozatali vámot fizetni, mivel az áruk uniós helyzete bizonyított. 4. eset: A csatlakozás időpontja előtt vesznek aktív eljárás felfüggesztő eljárása alá árukat Horvátországban. A csatlakozást követően, nevezetesen október 1-jén vámtartozás keletkezik ezekre az árukra. Amikor a fenti eljárás alá veszik őket, antidömping vámot kellett volna fizetni az árukra az EU27-ben, viszont Horvátországban nem. Megoldás: Amennyiben a VK 121. cikke alkalmazandó, az antidömping vámokat nem kell megfizetni, mivel az EU27 behozatali vámjai (ideértve az antidömping vámokat is) nem érintik azokat az árukat, melyeket július 1. előtt vonnak Horvátországban aktív eljárás felfüggesztő eljárás alá. Ugyanakkor az áruk eljárás alá vonása idején Horvátországban (az EKSz. korábbi 23. cikke) (1) Az Unió vámuniót alkot, amely a teljes árukereskedelemre kiterjed, és magában foglalja a behozatali és kiviteli vámok, valamint az azokkal azonos hatású díjak tilalmát a tagállamok között, továbbá közös vámtarifa bevezetését harmadik országokkal fenntartott kapcsolataikban. (2) A 30. cikk és e cím 3. fejezetének rendelkezéseit a tagállamokból származó, továbbá a harmadik országokból érkező és a tagállamokban szabad forgalomban lévő termékekre kell alkalmazni. 29. cikk (az EKSz. korábbi 24. cikke) A harmadik országokból érkező termékek akkor tekinthetők egy tagállamban szabad forgalomban lévőnek, ha az adott tagállamban eleget tettek a behozatal alaki követelményeinek, és a fizetendő vámot vagy az azzal azonos hatású díjakat az adott tagállamban e termékekre beszedték, és azt sem teljes egészében, sem részben nem térítették vissza. 1. FEJEZET VÁMUNIÓ 30. cikk (az EKSz. korábbi 25. cikke) A tagállamok között tilos bármilyen behozatali vagy kiviteli vám és azzal azonos hatású díj. Ezt a tilalmat a fiskális vámokra is alkalmazni kell. HU C 83/60 Az Európai Unió Hivatalos Lapja,

19 alkalmazandó behozatali vámokat meg kell fizetni, és a csatlakozás időpontjától az uniós jogszabályok feltételei mellett kiegyenlítő kamatot kell fizetni. 5. eset: A csatlakozás időpontja előtt vonnak árukat aktív feldolgozás felfüggesztő eljárás alá Olaszországban. A csatlakozást követően, nevezetesen október 1-jén Horvátországban az árukra vámtartozás keletkezik. Amikor a fenti eljárás alá veszik őket, antidömping vámot kell fizetni az árukra az EU27-ben. Megoldás: A Csatlakozási Okmány nem releváns az 5. esetben, mivel az árukat Olaszországban vonták eljárás alá. Ez azt jelenti, hogy az antidömping vámot a VK 121. cikke miatt meg kell fizetni. Továbbá az uniós jogszabályok feltételei szerint az áruk aktív feldolgozási eljárás alá vonásának időpontjától kezdődően kiegyenlítő kamatot is kell fizetni. 6. eset: A bővítés előtt vonnak aktív eljárás felfüggesztő eljárása alá árukat Olaszországban. Az árukra Olaszországban vámtartozás keletkezik a bővítést követően, nevezetesen október 1-jén. Amikor a fenti eljárás alá vonják őket, antidömping vámot kell fizetni az EU27-ben. Az antidömping intézkedések október 1-jén már nem alkalmazandók. Megoldás: A Csatlakozási Okmány nem releváns a 6. esetben. Ez azt jelenti, hogy a VK 121. cikke miatt az antidömping vámot meg kell fizetni akkor is, ha az antidömping intézkedések október 1-jén már nem alkalmazandóak. Továbbá az uniós jogszabályok feltételei szerint az áruk aktív feldolgozási eljárás alá vonásának időpontjától kezdődően kiegyenlítő kamatot is kell fizetni. 7. eset: Az Amerikai Egyesült Államokból származó árukat vonnak Horvátországban teljes behozatali vám-mentességgel járó ideiglenes behozatali eljárás alá július 1-jén. A vámeljárás lezárására nyitva álló határidő december 1. Az árukat február 1-éig Horvátországban kiállítják. Megoldás: Vámtartozás keletkezik, mivel december 1-éig nem rendelték az árukat új vámjogi sors alá. A horvát behozatali vámokat meg kell fizetni. Ugyanakkor az ilyen vámok az Unió saját bevételét képezik. 8. eset: Horvátországból származó árukat vonnak Ausztriában részleges behozatali vámmentességgel járó ideiglenes behozatali eljárás alá július 1-jén. Az árukat Ausztriában február 1-jén szabad forgalomba bocsátják. A bejelentő a Horvátországból származó árukra T2L dokumentumot nyújt be. Megoldás: Az áruk ideiglenes behozatal alá vonásától július 1-ig tartó időszakra vonatkozóan behozatali vámot kell fizetni a VK 143. cikkének megfelelően, összefüggésben a VK 201. cikke (1) bekezdésének b) pontjával. További vámtartozás a szabad forgalomba bocsátás esetén nem keletkezik. 9.eset: ATA-igazolvány vámokmánnyal Magyarországról származó (szabad forgalomban lévő) árukat vesznek ideiglenes behozatal alá Horvátországban a csatlakozás időpontja előtt. Ezeket az árukat Magyarországon július 15-én bocsátják szabad forgalomba. 19

20 Megoldás: A Csatlakozási Okmány IV. melléklete 5. sz. 1.c pontja alapján az áruk mentesek a vámoktól és más vámeljárások alól. A visszahozatali betétlap másolatát a következő koordináló hivatalhoz kell eljuttatni: MINISTRY OF FINANCE CUSTOMS DIRECTORATE SECTOR FOR CUSTOMS SYSTEM AND PROCEDURES A. VON HUMBOLDTA 4a, ZAGREB, HORVÁTORSZÁG Ennek révén a horvát vámhatóság értesül róla, hogy az ideiglenes behozatali eljárás lezárult. 10. eset: ATA-igazolvány vámokmánnyal Horvátországból származó (szabad forgalomban lévő) árukat vesznek ideiglenes behozatal alá Görögországban a csatlakozás időpontja előtt. Ezeket az árukat Horvátországban július 15-én bocsátják szabad forgalomba. Megoldás: A Csatlakozási Okmány IV. melléklete 5.sz. 1.c pontja alapján az áruk mentesek a vámoktól és más vámeljárások alól. A visszahozatali betétlap másolatát a következő koordináló hivatalhoz kell eljuttatni: MINISTRY OF ECONOMY AND FINANCE, GENERAL DIRECTORATE OF CUSTOMS AND EXCISE, ATTICA CUSTOMS DISTRICT, CUSTOMS PROCEDURE DEPARTMENT, AG. NIKOLAOS SQUARE, P.C , PIRAEUS. Ennek révén a görög vámhatóság értesül róla, hogy az ideiglenes behozatali eljárás lezárult. 11. eset: Magyarországról ideiglenesen exportálnak árukat Horvátországba március 1- jén passzív feldolgozási eljárásban. A csatlakozás idején az exportáruk Horvátországban aktív feldolgozás alatt állnak. A végtermékeket külső árutovábbítási eljárás alá vonják január 31-én és ugyanezen a napon az árukat Magyarországon szabad forgalomba bocsátják. Megoldás: A T1 dokumentumnak a VK-VHR 549. cikkének megfelelően tartalmaznia kell az AF/F áruk jelölést, és a behozatali vámokat a VK 121. cikke alapján kell kiszámítani. Az INF 1 tájékoztató lapot lehet használni a vámmértékről szóló tájékoztatáshoz. Ha a feldolgozási műveletekben használt áruk (vagyis az ideiglenesen exportált áruk) uniós helyzetét bizonyították (ld. a fenti III. 2 (b) pontot), akkor ezekre az árukra nem kell behozatali vámot fizetni. Az EU bővítése miatt nem lehet lezárni a passzív feldolgozási eljárást és feltételezve, hogy a végtermékek preferenciális származást szereztek, nem szabad 20

21 EUR. 1 szállítási bizonyítványt kiállítani sem 2013, július 1-én, sem azt követően, mivel az STM már nem érvényes. EUR. 1 bizonyítvány csak a csatlakozás előtt adható ki. Ebben az esetben figyelembe kell venni a vissza nem térítési szabályt (ld. VK 216. cikke). 12. eset: december 15-én exportálnak árukat Horvátországból és tértiárukként szabad forgalomba bocsátásra jelentik be Belgiumban a csatlakozás után. Megoldás: Amennyiben a gazdálkodó hivatalosan igazolni tudja, hogy az áruk uniós helyzettel rendelkeznek, nem kell utánuk behozatali vámot fizetni (ld. a fenti III. 2. a) és b) pontot). Ebben az esetben a VK-VHR 848. cikke nem alkalmazható. 13. eset: Olaszországban meghatározott célra történő felhasználásra vonatkozó rendelkezések alá vonnak árukat július 1-jén. Az engedély jogosultja át akarja szállítani az árukat szeptember 1-jén egy másik engedélyeshez, akinek székhelye Horvátországban van. Megengedett-e a Horvátországba történő átszállítás? Megoldás: Igen, a VK-VHR 296. cikke értelmében az átszállítás megengedett. Az árukat a kibővült Unióban rendelhetik az előírt meghatározott célra történő felhasználás alá. 14. eset: Japánból származó árukat szabad forgalomba bocsátanak Görögországban a csatlakozás előtt. Az árukat a csatlakozás előtt kiviteli eljárás keretében Görögországból Horvátországba exportálják. Az árukat a csatlakozás időpontja előtt bemutatják a horvát vámhivatalnak és átmeneti megőrzés alatt álló áruk státuszát kapják. A vámhatóságok június 30-án elfogadják a szabad forgalomba bocsátásról szóló vámáru-nyilatkozatot. Az árukat július 3-án szabad forgalomba bocsátják. Megoldás: A Csatlakozási Okmány IV. melléklete 5.sz annyiban alkalmazható, hogy az átmeneti megőrzést meg kell szüntetni. Az áruk átmeneti megőrzés alatt állnak a csatlakozás időpontjában, mivel az áruk szabad forgalomba bocsátásának július 3-i aktusa szünteti meg az átmeneti megőrzést. Azonban vámtartozás keletkezik a csatlakozás időpontja előtt (vagyis június 30-án, amint a szabad forgalomba bocsátásról szóló vámárunyilatkozatot elfogadják) és ezért az áruk a horvát behozatali vámok hatálya alá esnek. A megfizetett behozatali vámok Horvátország saját bevételét képezik. 15. eset: Belgiumi székhelyű A vállalkozás exportszállítmányt indít június 27-én Belgiumból Horvátországba a szlovén-horvát határon lévő kilépési vámhivatalhoz címzett EX1 kiviteli nyilatkozat alatt. Az áruk viszont július 3-án érkeznek meg a korábbi szlovén-horvát határra. Megoldás: Az áruk a csatlakozás időpontjában a kivitelhez szükséges alakiságok lebonyolítása után - szállítás alatt állnak a kibővült Unióban. Ezért az esetre a Csatlakozási Okmányban rögzített különös rendelkezések alkalmazandók. Ezek a rendelkezések felülírják a VK-VHR 796. cikke (1) bekezdéseinek rendelkezéseit. Ez azt jelenti, hogy az EX1 kiviteli nyilatkozatot nem kell a VK-VHR 796. cikkének (1) bekezdése szerint érvényteleníteni. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy ahhoz, hogy az uniós helyzet előnyeit élvezzék, az árukat Horvátországban szabad forgalomba bocsátásáról nyilatkozni kell, és az áruk után meg kell 21