A szociális párbeszéd kibővítése különböző szinteken. Enhancing social dialogue at various levels

Átírás

1 A szociális párbeszéd kibővítése különböző szinteken Enhancing social dialogue at various levels 1

2 Jelen kiadvány a Szociális párbeszéd szélesítése a különböző szinteken, a LIGA Szakszervezetek 2012/ számú projektje keretében, a Norvég Alapok támogatásával jött létre. Supported by the Norway Grants, through the Fund for Decent Work and Tripartite Dialogue A szociális párbeszéd kibővítése különböző szinteken. Beszámoló a LIGA Szakszervezetek projektjéről Kissgyörgy Sándor, Pásztóy András, Kozák László Pásztor Miklós és Dr Kiss Mihály tanulmányainak felhasználásával összeállította Dr. Kiss Mihály. Enhancing social dialogue at various levels. Report on the project of the LIGA Unions - with study results by Sándor Kissgyörgy, András Pásztóy, László Kozák and Miklós Pásztor complied by dr. Mihály Kiss. Kiadta Published by : LIGA Szakszervezetek 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 27/A. Tel.: , Fax.: info@liganet.hu Honlap: Felelős kiadó / Publisher: Gaskó István Szerkesztette / Edited by: Kozák László Tartalom A projekt célja A norvég modell A norvég rendszer tapasztalatai 8 A magyar, országos párbeszéd A szociális partnerek 14 Az ágazati párbeszéd helyzete az energetikai szektorban Villamosenergia-ipar 18 Bányaipar 20 Gázipar 20 Kőolajipar 20 Víziközmű Ágazat 22 A projekt tevékenységei Projekt-irányító megbeszélések 24 Konferenciák 24 Közös munkáltatói, munkavállalói szemináriumok 26 Tanfolyam az Infópontos felelősök részére 28 Ágazati tanfolyamok 28 Infópontos szolgáltatás 30 A megjelent kiadványok 32 Contents Project goal The Norwegian model Experiences of the Norwegian system 9 Social dialogue at the national level in Hungary The Social partners 15 Sectoral dialogue in the energy sector The electricity sector 19 The mining industry 21 Gas industry 21 Oil industry 21 Water services 23 Project activities Project control meetings 25 Conferences 25 Joint seminars for employees and employers 27 Training course for Infopoint representatives 29 Sectoral training courses 29 Info point services 31 Publications 33 Perspektívák a magyar Perspectives of Hungarian trade szakszervezetek számára unions

3 A projekt célja A szociális dialógus bővítése különböző szinteken projekt célja az volt, hogy a megváltozott jogi, gazdasági és politikai környezetben a norvég tapasztalatok felhasználásával és a magyarországi együttműködés megerősítésével újragondolja a különböző szintű érdekegyeztető fórumok működését, bővítse a szociális dialógus témaköreit és hatókörét, elősegítse az európai kérdések hazai átültetését. A projekt három szinten kívánt eredményeket elérni. Egyrészt országos szinten, az országos érdekegyeztetés bővítési lehetőségeiről írt tanulmánnyal, konferenciával (amelynek fontos eleme volt a norvég tapasztalatok megismerése), és a partnerek közötti információs hálózat kiépítésével. Másrészt ágazati szinten az energiaiparra koncentrálva tanulmány írásával, információs pontok kialakításával, valamint tanfolyamsorozat szervezésével. Harmadrészt helyi szinteken, a munkáltatók és a munkavállalók képviselőit közös tanfolyam keretében oktató, ismeretterjesztő képzéssorozat keretében. További célként fogalmazódott meg, hogy a romló körülmények ellenére az országos, az ágazati és a helyi szakszervezeti partnerségi kapcsolatok megerősödjenek a projektben biztosított időszak végére. Továbbá, hogy újraépítse és megerősítse a szociális dialógust egy kiválasztott ágazatban, az energiaiparban, erősítse a tisztességes munkafeltételeket a kapacitásnöveléssel, az együttműködés erősítésével, új stratégia kidolgozásával, valamint információs pontok felállításával. Az ágazati dialógus megerősítése érdekében a projekt országos szinten az országos versenyszférás tripartit érdekegyeztetésben részt vevő három konföderációt (MSZOSZ, Munkástanácsok, LIGA Szakszervezetek) és egy munkáltatói szövetséget (VOSZ), ágazati szinten pedig a villamos-energia ipari szakszervezetek mellett a víz-, gáz-, olajipari, valamint bányász szakszervezeteket is bevonta a munkába. A projekt továbbá a munkavállalók, munkáltatók, tájékoztatását, képzését, valamint a közöttük lévő párbeszéd javítását célozta helyi, ágazati és országos szinteken. Ennek érdekében a projekt információs pontokat alakított ki a munkavállalók tájékoztatásának céljával, valamint egy országos előadássorozat keretében egy asztalhoz ültette munkáltatókat és munkavállalókat. A projekt az együttműködés fejlesztésére saját maga is példát kívánt adni azzal, hogy a partnerként bevont munkavállalói szervezetek között hálózatokat épített ki. Project goal The goal of the project Enhancing social dialogue at various levels was to reconsider the operation of the different consultation forums at the different levels, to extend the themes and the scope of social dialogue and to promote the national transposition of European issues in a new legal, economic and political environment by using the Norwegian experiences and improving the national cooperation. The project was to deliver at three levels. First, on the national level: by a study and conference on the possibilities of extending the national consultation (learning the Norwegian experiences was an important element in both) and by creating an information network among the partners. Second, at the sectoral level: by making the energy sector the focal point of the study, by creating information points and by organising a series of training courses. Third, at the local level: within the framework of a joint promotional training course for representatives of employers and employees. Another objective was to strengthen partnership relations among trade unions at the national, sectoral and local level before the end of the project period and in spite of the worsening conditions. The project intended to rebuild and strengthen the dialogue in the selected energy sector, to strengthen decent working conditions by capacity increase, by strengthening cooperation, developing new strategies and to set up information points. To strengthen the sectoral dialogue, the project organisers invited three tripartite confederations (MSZOSZ, Munkástanácsok and LIGA Unions) and one employers organisation (VOSZ) at the national level - and at the sectoral level not the only the electric energy workers unions, but the trade unions in the water, gas, oil and mining sectors. The project intended to provide training and information for employees and employers and to improve their dialogue at the local, sectoral and national levels. Therefore, the project set up information points to inform employees and brought employers and employees together within the frame of a series of events. The project itself intended to set an example for improving cooperation by creating networks among the partner unions involved. 4 5

4 A projekt Partnerei voltak: 1. LO- Norway konföderáció 2. Elektronikai és Számítástechnikai ágazati szakszervezet EL&IT (Electricians and IT Workers Union) 3. Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ, National Association of Enterpreneurs and Employers) 4. Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ, National Confederation of Hungarian Trade Unions) 5. Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ, National Confederation of Workers Councils) 6. Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (EVDSZ, Federation of Trade Unions in Electric Energy Industry) 7. Bánya-, Energia-, és Ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ, Trade Union of Mine-, Energy- and Industry Workers) 8. Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VKDSZSZ, Trade Union of Water Service Workers) 9. Gázipari Szakszervezeti Szövetség (GSZSZ, The Federation of Trade Unions in Gas industry) 10. Magyar Olaj- és Gázipari Bányász Szakszervezet (Hungarian Oil and Gas Miner Trade Union) 11. Olajipari Szakszervezet (Trade Union of Oil Industry) Project partners: 1. LO- Norway confederation 2. Electricians and IT Workers Union EL&IT, sectoral organisation 3. VOSZ, National Association of Entrepreneurs and Employers (Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége ) 4. MSZOSZ, National Confederation of Hungarian Trade Unions (Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége) 5. MOSZ, National Confederation of Workers Councils (Munkástanácsok Országos Szövetsége) 6. EVDSZ, Federation of Trade Unions in Electric Energy Industry (Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége) 7. BDSZ, Trade Union of Mining-, Energy- and Industry Workers (Bánya-, Energia-, és Ipari Dolgozók Szakszervezete) 8. VKDSZSZ, Trade Union of Water Service Workers (Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége) 9. GSZSZ, The Federation of Trade Unions in Gas industry (Gázipari Szakszervezeti Szövetség ) 10. Hungarian Oil and Gas Mining Industry Union (Magyar Olaj- és Gázipari Bányász Szakszervezet) 11. Trade Union of Oil Industry (Olajipari Szakszervezet ) A norvég modell 1 A norvég modellre a szociális korporatizmus a jellemző, amely a nemzeti tőke viszonylagos gyengeségére épül. Ez nem a hazai pozíció gyengeségét jelenti, hanem azt, hogy a világgazdasági pozíciói gyengék. Ezért a nemzeti tőke is szívesen támaszkodik az államra, ha versenyképességét javítani akarja. Ebben a modellben a szakszervezetek erősek, erős a pártok és az ideológiailag hasonuló szakszervezetek szimbiózisa, és a baloldaliság a meghatározó. Az állam maga is része a szociális párbeszédnek, az ugyanis háromoldalú és az állami eszközökkel történik a kompromisszumkészség szükséges ellentételezése. The Norwegian model 1 The Norwegian model is typically one of social corporatism based on the relative weakness of the national capital. This however, does not mean that domestic positions would be weak, but that the positions of the global economy are weak. National capital therefore makes use of the support of the state to improve its competitiveness. Trade unions in this model are strong and similarly strong is the symbiosis of parties and ideologically alike trade unions; leftism is decisive. The state is part of social dialogue, which is tripartite and the readiness for compromises is counterbalanced by state policies. 1 Forrás: Dr Pásztor Miklós: A norvég szociális párbeszéd (Tanulmány. www. szocialisdialogus.hu) 1 Source: Dr Miklós Pásztor : A norvég szociális párbeszéd (Tanulmány. www. szocialisdialogus.hu) /The Norwegian social dialogue/ 6 7

5 A norvég szociális párbeszéd jellemzői: A norvég piacgazdaság; szociális neokorporatív vegyes gazdaság. o központi tárgyalás; a gazdaság irányításáról, a nemzetközi piachoz való alkalmazkodásért és a társadalmi célokért. o erős és központosított tárgyaló felek, különösen a szociális partnereknél. o erős jogi és intézményi feltételek a tárgyalásokhoz. E jellegzetességét még a 2008 utáni válságból kilábalva is megőrizte, amikor mások a vállalati versenyképesség helyreállítását a hasonló rendszerek leépítésében találták meg. A norvég szociális párbeszéd képes volt a versenyképességet is helyreállítani, amikor arra szükség volt, különösebb társadalmi békétlenség nélkül. A munkáltatók és a munkavállalók közötti együttműködés négy pillér együttesén nyugszik: Szoros nemzeti szintű együttműködés az erős szakszervezeti központok, a centralizált munkáltatók szövetségei és az állam között. Helyi szintű együttműködés, amely a legitimitást, a produktivitásban való munkavállalói részvételt és az alacsony szintű konfliktust biztosítja. A vállalat vezetőszervezeteiben való képviselet és kölcsönösség érvényesítése a helyi szinten is. A munkáról szóló törvények és jogszabályok védik a munkavállalók jogait és egyúttal megerősíti a munkavállalók felelősségét a megfelelő munkakörülmények kialakításában. Main features of the Norwegian social dialogue: The Norwegian market economy; social neo-corporative mixed economy. o central bargaining; on economic governance, to adapt to the international market and for social goals. o strong and centralised negotiating partners, especially among social partners. o strong legal and institutional environment for the negations. These characteristics have been retained after the recovery from the crises of 2008 when others found the key to restoring the corporate competitiveness in dismantling similar systems. When needed, the Norwegian social dialogue was able to help to restore competitiveness without social unrest. The cooperation between employees and employers is based on four pillars: Close cooperation at the national level among the strong central unions, the centralized employers federations and the state. Cooperation at the local level guarantees legitimacy, workers participation in productivity and low conflict levels. Representation and reciprocity in the managing bodies of companies at the local level, too. Labour laws and regulations protect workers rights and reconfirm workers responsibility in creating appropriate working conditions. A norvég rendszer tapasztalatai A norvég társadalmi párbeszéd nem törvényeken és jogszabályokon alapul, hanem a két fél, a munkavállalók és a munkaadók megállapodásán. Magyarországon a kormányzatok elébe mentek ennek azzal, hogy a törvényeket megalkották és így jogot teremtettek, de nem konszenzust. A Norvégia esetében tárgyalások másik fontos területe a kollektív szerződések ágazati jellege. Magyarországon az ágazati kollektív szerződések tekintetében még érdemi áttörés nem következett be. A szakszervezetek törekvése jelenleg fennakad a munkáltatók ellenállásán és a helyzetet a kormányzati intézkedések és a jogszabályok változásai sem javítják. Experiences of the Norwegian system The Norwegian social dialogue is not based on laws or regulations but on the agreement between the two parties: the employers and employees. In Hungary, governments have been pre-empting this by passing laws and providing ground for rights but not for consensus. In Norway, the other main feature of negotiations is the sectoral nature of collective agreements. In Hungary, there has been no breakthrough in the area of collective agreements. Trade unions at the moment bump into the resistance of employers and government measures and regulations do not change this situation. In the Norwegian model, the themes of sectoral negotiations cover a broad 8 9

6 A norvég modellben az ágazati tárgyalások tematikája a széles spektrumú ágazati tárgyalásokat jelenti, amelyet a szociális párbeszéd alapjának tekintjük. A magyar rendszer inkább szűken értelmezettnek tekinthető. A II. világháború előtt nálunk is a széles spektrumú ágazati kollektív szerződések voltak rendszeresítve. A rendszerváltás után a politikai és a munkaadói akaratok is ezt lehetetlenné tették. Ezért jött létre a központi bértárgyalások és jogi egyezkedések rendszere, a helyi kollektív szerződésekkel kiegészítve. A norvég rendszer sajátossága, a minimálbér heves ellenzése. A minimálbérrel szemben azonban ott áll az ágazati kollektív szerződések egyes ágazatokra vonatkozó minimálbére. Persze problémát okozhat, ha sokakat nem véd kollektív szerződés, az ilyen csoportokra valóban egyfajta védelmet jelent az állam által kikényszeríthető, kötelező minimálbér. Ugyanakkor a magyar minimálbér rendszer arra is példa, hogy valóban csökkenti a kölcsönös érdekeltséget a további tárgyalásokra. A norvég tárgyalásokat a kölcsönös tisztelet jellemzi. A magyar központi tárgyalócsoportok között ez a tisztelet lényegében talán megvan, de már távolról sem mondható el ez helyi szinteken. Ez utóbbi körben inkább a bizalmatlanság a jellemző. E bizalmatlan légkör a magyar társadalom egészére, a magyar általános tárgyalási/együttműködési kultúrára jellemző, amelyet csak egy-egy kisebb kör képes átlépni. A kölcsönösség és együttdöntés norvég rendszerének nálunk való leképezése szükségszerű lenne, de ehhez társadalmi konszenzus lenne szükséges. Ugyanakkor megfontolandó a tárgyalásokon való szakértői részvétel a közös szakértői bázis norvég megoldása. Magyarországon, központi szinten még úgy-ahogy biztosított a szakértői háttér, de ágazati és helyi szinteken szinte egyáltalán nem áll rendelkezésre. Ebből következően a szükséges szakértői munkákat a piacról veszi meg mindkét oldal, amely az erőforrások felélését eredményezi. További tanulságok: A taglétszám tekintetében fontos elem, hogy az erősen szaporodó szellemi munkások is igen nagy számban szerveződnek Norvégiában. A tagszervezés fontos feladata a norvég szakszervezeteknek. Nálunk mintha erre kevesebb erő jutna. A szakszervezetek Norvégiában is állandó átszervezés alatt állnak, ahogyan másutt is Európában. Nálunk ebben nagyobb a merevség. A tagdíj igen magasnak tekinthető Norvégiában, egyes esetekben a 1,5 %-t is jelentősen meghaladhatja. Ez nálunk elképzelhetetlen, ami nyilván összefügg spectrum of sectoral issues; this is the basis of social dialogue. The Hungarian system is more restricted. Before World War II we had a broad spectrum of sectoral agreements. After the change of the political system the political will and employers did not allow this. Therefore, a system of central wage agreements and legal negotiations was established which was supplemented by local collective agreements. A special feature of the Norwegian system is that it opposes heavily the system of minimum wages. But Norway has sectoral collective agreements with sectoral minimum wages. For workers who are not protected by the collective agreement, mandatory minimum wages enforced by the state can indeed provide a certain level of protection. The Hungarian system of minimum wages on the other hand, exemplifies how (minimum wages) can weaken the interest in further negotiations. In the Norwegian system, negotiations are typically conducted in mutual respect. The Hungarian negotiating teams however, may respect each other at the central level but this is by far not typical at the local levels. Here, the lack of trust is more typical. The lack of trust is perceivable in the Hungarian society at large and in the culture of Hungarian negotiation/cooperation, as well. Only some groups managed to overcome this. It is most desirable to reflect the Norwegian system of mutuality and co-decision in ours - but this requires a social consensus. The Norwegian idea of involving experts in the negotiations a pool of experts should also be considered. In Hungary, experts are more or less involved at the central level but they are not available at the sectoral or local levels. Therefore, both parties need to acquire expert opinions from the free market which exhausts their resources. Other lessons learned: From point of view of membership, it is important that many people are organised in Norway in the speedily increasing group of intellectual workers, too. Organising is important for Norwegian unions. As if we had less energy for this area. Trade unions in Norway are under constant reorganisation like in other countries in Europe. We are more rigid in this respect. Membership fees are very high in Norway, in certain cases much above 1.5%

7 a jövedelmi viszonyokkal, de nyilvánvalóan csökkenti a szakszervezetek lehetőségeit. A politikai elkötelezettség korábban jelentős volt a norvég szakszervezeti életben. Ez mára már gyengült, de még mindig sokak számára felvállalható. Magyarországon ma inkább a semlegesség az elvárt, de azért kapcsolatok léteznek. This would be impossible in our country, among others due to the income relations, but it clearly narrows trade unions opportunities. Political commitment used to play a big role in the life of Norwegian trade unions. This is weaker today but is still acceptable for many. In Hungary, neutrality is expected but there are still certain connections. A magyar, országos párbeszéd Social dialogue at the national level in Hungary Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) Ma az NGTT tekinthető, az 1988 és 2011 közötti időszak társadalmi párbeszéd intézményének, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) formális utódának. 2 A Tanács tagjai az országos gazdasági kamarák elnökei; az országos munkáltatói érdekképviseletek elnökei; az országos munkavállalói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségek elnökei; a civil szervezetek képviselői, beleértve a nemzetpolitika területén tevékenykedő civil szervezeteket is; a tudomány képviselői (Magyar Tudományos Akadémia, Rektori Konferencia, ) és az egyházak képviselői. Ugyanakkor a kormány nem tagja a Tanácsnak, képviselői csak állandó meghívottak. Az NGTT-ről szóló törvény értelmében a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter minden év március 31-ig jelentést köteles készíteni arról, hogy hasznosultak a megelőző évben a jogszabályalkotásban, illetve a Kormány munkájában a Tanács véleményei, állásfoglalásai. A jelentésekből nem vonható le olyan következtetés, miszerint az NGTT keretében a korábbinál eredményesebb társadalmi párbeszéd folyna, illetve hogy a Tanács tagjai által megfogalmazott vélemények, álláspontok jelentősen befolyásolták volna a gazdasági és társadalompolitikai döntéseket. Így a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) létrehozása az NGTT-ben folyó szociális párbeszéd kritikájaként is értékelhető. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF): A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma Február 22- én alakult meg a Kormány, valamint három-három munkáltatói és munkavállalói érdekképviselet részvételével, melyeket a Kormány választott ki. /Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-Coop Szövetség, KÉSZ); Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szö- 2 A fejezet és a következők nagymértékben támaszkodnak Kissgyörgy Sándor Pásztóy András: Az országos szintű dialógus és bővítésének lehetőségei című, a projekt keretében megjelent tanulmányára. The National Economic and Social Council (NGTT) NGTT is today the formal successor of the social dialogue institution, the National Consultation Council (OÉT) that operated in the period between 1988 and Members of the Council are the presidents of the national chambers of economy; presidents of the national employers organisations; the national workers organisations resp. the presidents of the federations; representatives of NGOs, including NGOs in the area of domestic policy; representatives of science (Hungarian Academy of Sciences, Conference of Deans, ) and the representatives of the churches. The government is not a member in the Council, its representatives are standing invitees. Under the Act on the NGTT, the minister responsible for the development of social and civil relations shall prepare a report on the inclusion of the opinions and positions of the Council into the legislative work and the work of the government during the preceding year before the 31st March each year. From these reports we cannot draw the conclusion that social dialogue within the frame of the NGTT would be more efficient than it had been before or that the opinions and positions of the Council would have a major impact on the economic and social policy decisions. Therefore, the establishment of the Standing Consultation Forum between the Private sector and the Government (VKF) may be understood as a criticism of the social dialogue within the NGTT. The Standing Consultation Forum of the government and the private sector (VKF): The Standing Consultation Forum of the government and the private sector: established on 22. February 2012 by the Government and by three employers and three workers organisations, which were selected by the Government. / Hungarian National Federation of Consumer Co-operative Societies and Trade 2 This and the following chapters have used the study results from Sándor Kissgyörgy András Pásztóy : Dialogue at the national level and the possibilities of its extension, published within the frame of the project

8 vetsége (MGYOSZ); Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ); Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA Szakszervezetek); Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ); Munkástanácsok Országos Szövetsége./ A VKF a versenyszférát közvetlenül érintő gazdasági tárgyú kormányzati döntések előkészítésében közreműködő háromoldalú konzultatív, véleményező és javaslattevő fórum. Az elmúlt időszak bizottsági üléseinek áttekintése után megállapítható, hogy a Fórum leginkább a minimálbérrel, garantált bérminimummal és a bérajánlással foglalkozott. Az elmúlt három évben (2012, 2013, 2014) a konzultációk megállapodással zárultak. Erős hiányérzet fogalmazódik meg annak kapcsán, hogy a VKF érdemben nem foglalkozott, illetve foglalkozik a munkavilágát érintő jogszabályok véleményezésével, mivel azok nem kerülnek napirendre, holott a szakszervezeti oldal részéről több ilyen irányú kezdeményezés is volt. A szociális partnerek A munkáltatói szervezetek szövetségi modell szerint épülnek fel, amelyen belül a tagszervezetek és a tagvállalatok teljes autonómiát élveznek céljaik kialakításában. E laza szerveződési forma az egyik oka, hogy a munkáltatói szervezetek a fejlett piacgazdaságbeli megfelelőiktől eltérően nem a szakszervezeti nyomás ellensúlyozására jöttek létre, érdekképviseletük létrejöttét a kormány és a gazdaságpolitika befolyásolásának szándéka ösztönözte. 3 Az autonóm párbeszéd erősödésének egyik legfőbb akadály, hogy a szociális partnerek nem egymástól, hanem mindketten a kormánytól remélnek segítséget céljaik elérése érdekében. Az autonóm párbeszéd gyengeségeinek okait nem a hiányos szabályozásban, hanem sokkal inkább a munkáltatói érdektelenségben és a szakszervezetek gyenge alkupozíciójában kell keresnünk. A szakszervezetek helyi és ágazati szintén nagy autonómiát élveznek, országos szinten pedig bár jelenleg hat szakszervezeti konföderáció működik kétpólusúnak nevezhető a szakszervezeti tér. Míg az Autonómok, az MSZOSZ és a SZEF hármas közös szövetség létrehozásával (Magyar Szakszervezeti Szövetség) kívánnak létrehozni egy erős szakszervezeti centrumot, addig a Liga Szakszervezetek szervezéssel és a meglévő szakszervezetek beolvasztásával szándékozik ugyanezt elérni. Ezek a törekvések egyelőre nem változtatták meg a munkáltatók és a szakszervezetek közötti fent leírt egyenlőtlen erőviszonyokat. Associations ÁFEOSZ-COOP Federation (KÉSZ); Confederation of Hungarian Employers and Industrialists (MGYOSZ); National Association of Entrepreneurs and Employer (VOSZ); Democratic League of Independent Trade Unions (LIGA Unions); National Confederation of Hungarian Trade Unions(MSZOSZ); National Federation of Workers Councils./ The VKF is a tripartite forum involved in the preparation of government decisions on economic issues that concern the private sector directly and has consultation, opinion making and proposal rights. By revisiting the committee meetings of the past period we can conclude that the Forum dealt mainly the problems of minimum wages, the guaranteed wage minimum and wage recommendations. In the past three years (2012, 2013, 2014) the consultations led to agreements. There is however an aching need, for the VKF has never expressed its opinion in relation to regulations on the world of labour as these have never been put on the agenda in spite of repeated requests of the trade unions. The Social partners Employers organisations are federations in which member organisations and member companies enjoy full autonomy in determining their own objectives. This loose structure is one of the explanations for the fact that employers organisations - in contrast to their counterparts in developed market economies - were not established to counterbalance trade unions but were encouraged by the government and economics. 3 One of the main obstacles to the improvement of autonomous dialogue is that to achieve their goals, social partners do not rely on each others help but expect it rather from the government. The weaknesses of an autonomous dialogue do not go back to deficient regulations but to the lack of interest on the employers side and to the weak bargaining position of trade unions. Trade unions at the local and sectoral level have greater autonomy than at the national level, where the trade union scope is basically bipolar, in spite of the fact that there are six confederations at the moment. While the Autonomous Unions, MSZOSZ and SZEF intend to create a strong union centre by merging into one confederation (Hungarian Trade Union Confederation), the Liga unions intend to achieve the same goal by organising and by assimilating the existing trade unions. These efforts do not change the unbalanced power relations between employers and employees as described above. 3 Az idézet és a továbbiak Tóth András: A munkáltatói szövetségek helyzete és szerepük a munka világában In: Koltay Neumann old. 3 Quotation and after from András Tóth : The situation and the role of employers organisations in the world of labour, in: Koltay Neumann pp

9 Szakértői vélemények alapján ma gyengébb a centrumok közötti együttműködési hajlandóság, mint amilyen az 90-es évek közepén volt. A fentiek következtében huszonnégy évvel a rendszerváltás után a magyar szakszervezeti mozgalom, a szervezeti struktúrájában megvalósított szövetségi modell következtében, jóval decentralizáltabb, mint a nyugat-európai társaik. Pénzfelhalmozó-, mozgósító és akcióképességük hiányosságai miatt nehezen tudnak ellenhatalmi tényezőként fellépni a munkáltatókkal szemben, amivel partnereik tisztában is vannak. Mindezen túlmenően a módosított sztrájktörvény, a közszolgáltatást nyújtó területeken (amely területeken a rendszerváltás óta a sztrájkesemények döntő része zajlott) komoly akadályt jelent az érdekérvényesítésben. Mindez együtt jelentősen megváltoztatta az erőviszonyokat a munkáltatói szervezetek javára. According to experts, the readiness of centres to cooperate is today weaker than it was in the mid 1990ies. Based on the above outlined, the Hungarian trade union movement, 24 years after the change of the political system is much more decentralised than its pears are in Western Europe due to the confederation model as main organising structure,. Due to their deficiencies in their capacities and in the capability to accumulate assets and to mobilise, unions have difficulties to become a real power to employers. Also, the amended strike law put major obstacles to the enforcement of interests in public service (in areas where the overwhealming majority of strikes had been organised since the change of the political system). These factors changed the balance of powers to the benefit of the emplyers. Az ágazati párbeszéd helyzete az energetikai szektorban 4 A magyar munkajogban korábban elhanyagolt középszintű párbeszéd az Ágazati Párbeszéd Bizottságok létrejöttével élénkült fel. A munkavállalói oldalt képviselő szakszervezetek részéről erőteljes igény fogalmazódott meg az ágazati szintű párbeszéd iránt, a szakszervezetek a hatékonyság és a tárgyalandó témák tekintetében azonban számtalan akadályba ütköztek. Számtalan esetben tapasztalják, hogy csak bizonyos kényszerek ültetik tárgyaló asztalhoz a feleket az önkéntes felismerés helyett. A munka világát érintő kérdések tárgyalásba vételének azonban komoly akadálya a sztrájk, mint alkotmányos alapjog gyakorlásának törvényi akadályai, aminek következtében a munkavállalói oldalról kialakítható kényszerítő erő, jelentős mértékben korlátozottá vált. A munkavállalók alkotmányos jogainak gyakorlását lehetetlenné tevő rendelkezések kifejezetten rossz hatással voltak az ágazati párbeszéd kialakulására, fejlődésére, mivel a munkáltatóknál lévő természetes erőfölény nem teszi őket érdekeltté a párbeszédre. Az évi Munka törvénykönyve módosítása után a szociális párbeszéd az ágazati szinten nem tudott fejlődni, ám ezen szint alatti, a vállalatcsoporti szinten felélénkült. A 2006-ban elfogadott Gazdasági Társaságokról szóló törvény alapján, a Magyarországon működő vállalatcsoportok esetében elindult a párbeszéd, amelyet a felek igyekeznek intézményesíteni. Erre jó példa MVM vállalatcsoport esetében létrehozott Érdekegyeztető és Konzultációs Fórum. A 2006-os megalakulás óta a működés rendszeres és formalizált keretek között zajlott, a vállalatcsoport egészére kiterjedő bér- és szociális megállapodások születtek, illetve a vállalatcsoporton belül keletkezett konfliktusok tárgyalásos úton történő rendezésére is számos Sectoral dialogue in the energy sector 4 The dialogue at the mezzo level had been neglected previously; by creating the Sectoral Dialogue Committees, it was given a new stimulus. Trade unions on the workers side formulated a strong demand for sectoral dialogue but were confronted with numerous obstacles in connection with efficiency and issues to be discussed. Often, they had to realize that employers were only willing to sit down to the negotiating table if they were put under certain pressures but not because they recognised its importance. Strike, which is considered to be the legal obstacle to exercising a core constitutional right, makes it impossible to include in the agenda issues in connection with the world of labour and decreases substantially the capability of employees to exert pressure. The regulations which made it impossible for workers to exercise their core constitutional right, had a very negative impact on the development on sectoral dialogue. After the amendment of the Labour Code in 2012, social dialogue could not be unfolded at the sectoral level, only at lower, company group level. Under the Act on Business Associations (2006), corporate groups present in Hungary opened the dialogue made efforts to institutionalise it with their counterparts. A good example is MVM which established a Conciliation and Consultation Forum. Since its establishment in 2006 it has worked regularly and in a formalised manner, concluded wage and social agreements for the group and managed to settle conflicts through negotiations internally. Intensive consultations on the collective agreement are going on at the group level. 4 Forrás: Dr Kiss Mihály: Az ágazati párbeszéd Magyarországon (Tanulmány. www. szocialisdialogus.hu) 4 Source: Dr. Mihály Kiss. Sectoral dialogue in Hungary (Study. hu) 16 17

10 esetben került sor. Jelenleg is folyik az intenzív egyeztetés egy vállalatcsoport szintű kollektív szerződés megkötése érdekében. Hasonlóan eredményes érdekegyeztetési rendszert alakítottak ki a felek az E. ON., az RWE és EDF vállalatcsoport esetében is. A tartalom minden esetben azonos; a felek érdemi tárgyalásokat folytatnak és megállapodásokat kötnek, ezen belül kollektív szerződéseket is. A formát intézményesítést tekintve eltérő a gyakorlat. A vállalatcsoportok beillesztésének hiánya az ágazati párbeszéd intézmény rendszerébe, illetve ezen szerződések ágazati kiterjesztésének hiánya az ágazati párbeszéd fejlődésére negatívan hat. A megújítási törekvések az ágazati párbeszéd tárgyalandó témáinak kiszélesítését mutatják. Az ágazati párbeszéd intézményét szabályozó törvény erre lehetőséget ad, a feleken és a közigazgatáson múlik, hogy mely témák kerülnek a tárgyalandó témák közé. A kétoldalú szociális párbeszéd eredményességéhez feltétlenül szükség lenne kormányzati felelősségvállalásra is. Az ágazati kollektív szerződések megkötésének ösztönzésén túlmenően, a kiterjesztés zökkenő mentesebbé és általánossá tételével a munkáltatók felismernék, érdekükben áll a párbeszédben való részvétel, mert a szabályok úgy lesznek rájuk nézve kötelezőek, hogy azokat érdemben befolyásolni tudnák. További befolyásoló tényező lenne, ha a párbeszéd meglétét, a rendezett munkaügyi kapcsolatokat, bizonyos esetekben feltételként lehetne szabni. Villamosenergia-ipar A villamosenergia-iparban 2004 szeptemberében kezdte meg működését az Ágazati Párbeszéd Bizottság, amely a évi LXXIV. törvény (ÁPBtv.) hatályba lépését követően 2010 januárjában újjá alakult, és a mai napig érdemi párbeszéd zajlik a felek között. Munkaadói oldalt a Villamos-ipari Társaságok Munkaadói Szövetsége (VTMSZ), a Munkavállalói oldalt az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (EVDSZ) és a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete (BDSZ) képviseli. A Bizottság céljaként a munkavállalók munka- és életkörülményei javításának a gazdasági eredmények által megalapozott elősegítését, a munkabéke megteremtését jelölték meg a felek. A célok és feladatok meghatározásánál a felek az érdekegyeztetésre, ezen belül is az ágazati kollektív szerződésre fókuszálnak. A munkavállalói oldal folyamatosan igyekszik az ágazati párbeszéd témái közé felvenni szakmai jellegű kérdéseket, de a munkáltatói oldal ezek tárgyalásától az esetek döntő többségében elzárkózik, ezért közös szakmai jellegű állásfoglalás kiadására nem került sor. A munkáltatói oldal magatartását azzal indokolja, hogy a munkáltatói szövetség alapszabálya erre nem hatalmazta fel. Az elmúlt 13 év mindegyikében kisebb-nagyobb konfliktusok árán megkötésre kerültek az ágazatra kiterjedő bér-, és szociális megállapodások. A similarly successful consultation system was developed within E. ON., RWE and EDF. The substance is always the same: parties negotiate and make agreements, including collective agreements. Practices may however differ concerning the form - the formalisation - of the dialogue. The fact, that company groups are not included into the sectoral dialogue system and that their collective agreements are not extended at the sectoral level has a negative impact on the development of social dialogue at the sectoral level. The efforts to renew social dialogue include the intention of extending the issues discussed. The act on sectoral social dialogue has opened up the possibility for this and parties concerned decide with the public administration on the issues to be discussed. To make the bilateral dialogue a success, the government has to acknowledge its responsibility, as well. Encouraging sectoral agreements is important but a smoother and more general extension would convince employers that the dialogue is in their own interest: through SD they themselves can influence the form and content of mandatory regulations. It would also be expedient if the dialogue and settled labour relation were in certain cases as mandatory requirement. The electricity sector In the electricity sector, the Sectoral Dialogue Committee started was set up 2004 and was re-established 2009 after the enforcement of Act LXXIV/2010 (Act on Sectoral Dialogue Committees) and since January 2010 parties are in meaningful dialogue. The employers side is represented by the Employers Confederation of Electricity Corporation (VTMSZ), the employees side by the Federation of Trade Unions in Electric Energy Industry (EVDSZ) and the Trade Union of Mining-, Energy- and Industry Workers (BDSZ). The Committee set the goal of contributing to the improvement of the working and living conditions of workers on the basis of the economic performance and to establish industrial peace. The parties define the objectives and actions with a clear focus on consultation and sectoral collective agreements. The employees side is making efforts to include professional issues in the agenda but the employers are generally averse to this and no joint statements of professional nature have been published yet. The employers argue that they have no competence through the statutes of the employers confederation in this area. Sectoral agreements on wages and social issues have been annually made in the past 13 years - with minor or major conflicts

11 Bányaipar A Bányaipari Ágazati Párbeszéd Bizottság május 7-én alakult, majd a évi LXXIV. törvény (ÁPBtv.) hatályba lépését követően január 19- én ismételten létrejött. Munkaadói oldalt a Magyar Bányászati Szövetség, míg a munkavállalói oldalt Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezete és a MOL Bányász Szakszervezet képviseli. A BÁPB-ben intenzív munka folyik, magas színvonalú az iparágat érintő szakmai jellegű párbeszéd. Lényegesen kevesebb a szociális típusú téma, a tárgyaltak között is inkább olyanok szerepelnek, amelyek törvénykezési hatáskörbe tartoznak. Ezekben a témákban a tárgyaló feleknek sikerül közös álláspontra helyezkedni, erős a lobby tevékenység. A munkavállalókat érintő, a munkaviszonnyal összefüggő kérdésekben általában nincs egyeztetés. Gondot jelent a munkaadói oldal felhatalmazottságának hiánya a cégek részéről a szociális típusú megállapodások megkötéséhez. Ennek oka lehet az ágazaton belüli sokszínűség, úgy az egyes alágazatok, mint a tulajdonosi szerkezet tekintetében. A felhatalmazottság hiánya sok esetben nehezíti az érdemi tárgyalások lebonyolítását és ennek egyenes következménye, hogy hiányzik az iparági kollektív szerződés. Gázipar A Gázipari Alágazati Párbeszéd Bizottság létrehozásáról szóló megállapodást március 4-én írták alá, majd január 25.-én újjáalakult. Munkaadói oldalt a Magyar Gázipari Egyesülés, míg a Munkavállalói oldalt a Gázipari Szakszervezeti Szövetség képviselte. A Gázipari Alágazati Párbeszéd Bizottság január 1-ei hatállyal megszűnt. A megszűnés oka, hogy a Gázipari A/ÁPB munkáltató oldalán résztvevő egyetlen érdekképviselet, a Magyar Gázipari Egyesülés párbeszéd bizottságbeli tagsága megszűnt. A munkavállalói oldal minden kezdeményezése eredménytelen volt az Gázipari A/ÁPB újraalakítására. A teljes piacnyitást eredményező liberalizációra való hivatkozással a munkáltatói oldal elutasította a munkavállalói oldal kollektív szerződést módosító indítványát. A tulajdonosi szerkezet átalakulásának eredménye, hogy a munkáltatói oldal reprezentativitása, s ezáltal az alágazati párbeszéd bizottság is megszűnt. The mining industry In the mining sector, the Sectoral Dialogue Committee was established and was re-established 2009 after the enforcement of Act LXXIV/2010 (Act on Sectoral Dialogue Committees) on The employers side is represented by the Hungarian Mining Federation, the employees side by the Trade Union of Mining-, Energy- and Industry Workers (BDSZ). The work in the mining dialogue committee is intensive and of a very high quality. There are much less social issues in the agenda, the negotiations focus on areas that fall within the scope of legislation. The negotiating parties develop common positions which makes their lobbying capabilities strong. In general, there is no consultation on issues concerning employees or employment. It is a problem that companies do not give a mandate to the employers side for strong social agreements. This explains the diversity within the sector, the subsectors and in the ownership structures. The lack of a mandate is often an obstacle to meaningful negotiations and this is the direct cause for no collective agreements at the sectoral level. Gas industry In the gas sector, the agreement on the establishment of the Sectoral Dialogue Committee was signed 04. March 2004 and the committee was re-established 25. January The employers side is represented by the Hungarian Gas Industry Federation, the employees side by the Federation of Trade Unions in Gas industry. The Dialogue Committee of the Gas Sector ceased to exist on The reason for this was that the membership of the Hungarian Gas Industry Federation, the only employers organisation in the Committee, was terminated. The Dialogue Committee of the Gas Sector could not be re-established in spite of all efforts of the employees side. Under the auspices of liberalisation, which resulted in a total opening of the market, employers rejected the motion of the employees side to amend the collective agreement. The transformation of the ownership structure resulted in a situation where the representativity on the employers side disappeared and consequently the sub-sectoral dialogue committee ceased to exist. Kőolajipar A kőolajipar vonatkozásában két Ágazati Párbeszéd Bizottság is érintett, a kőolaj-kitermelés, szolgáltatás a Bányaipari Ágazati Párbeszéd Bizottságnál, míg a kőolaj-feldolgozás a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottságnál szerepel. A munkaadói oldalon a MOL Zrt. az egyedüli meghatározó munkáltató, amely vállalat Oil industry There are two Sectoral Dialogue Committees in the oil sector: the crude oil extraction and services are part of the Sectoral Dialogue Committee of the mining sector, and processing belongs to the Sectoral Dialogue Committee of the chemical sector. The only and decisive employer on the employers side is 20 21

12 aktív részvételének hiánya az ágazati párbeszéd bizottságok munkájában azt eredményezi, hogy a munkáltatói oldal képviselői a kőolajipar vonatkozásában nem rendelkeznek felhatalmazással az adott bizottságokban. Az infópontos kollégák jelentéseiből, valamint a MOL Zrt. kollektív szerződésének ismeretéből azt a következtetést lehet levonni, hogy a felek között működik a párbeszéd, de ez nem tekinthető törvényi értelemben ágazati párbeszédnek. Jelenleg inkább vállalatcsoport szintű érdekegyeztetésként lehet definiálni. A hangsúly inkább az érdekegyeztetésen van, szakmai jellegű párbeszéd gyakorlatilag nem zajlik. Ez a gyakorlat nem különbözik a magyarországi, munkáltatói szinteken zajló egyeztetésektől. Munkahelyi szinteken a felek egyeztetései elsősorban az érdekegyeztetés hatáskörébe tartozó kérdésekről szólnak. Víziközmű Ágazat Az ágazati párbeszéd bizottságról szóló megállapodást a felek 2009 decemberében írták alá. Munkaadói oldalt a Magyar Víziközmű Szövetség (MAVÍZ), míg a munkavállalói oldalt a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VKDSZ) képviseli. Az érdekegyeztetési jellegű párbeszéd kevésbé tudott kialakulni a munkáltatói oldal bérmegállapodáshoz és kollektív szerződéshez való viszonyulásának következtében. Az ágazatban korábban érvényben lévő kollektív szerződést még az ÁPB keretein kívül, 1996-ban kötötték. Azonban az évek során ez a többmunkáltatós Kollektív Szerződés elveszítette a jelentőségét a munkahelyi szintű kollektív szerződésekkel szemben, amelyek mindenhol tartalmas munkahelyi szintű szabályozások voltak. A projekt időszakában, a december 18-án megkötött szintén többmunkáltatós kollektív szerződés alapja lehet egy új ágazati kollektív szerződésnek. (Annak ellenére, hogy a kollektív szerződés megkötése nem az ÁPB keretén belül történt, a létre jöttében kiemelkedő szerepe volt az itt folyó párbeszédnek.) Az integráció lezárását követő kevesebb üzemeltetői szervezetnél a fentebb jelzett különbségeket kell majd az egységes és kiterjesztett ágazati kollektív szerződésnek szabályoznia. Addig is az aláírók célja, hogy a megkötött többmunkáltatós kollektív szerződéshez minél több munkáltató csatlakozzon. A kiterjesztésnek jelenleg jogi akadálya, hogy azt a munkáltatói oldalon nem a munkáltatók szövetsége nevében kötötték. MOL Zrt and his absence from the work of the dialogue committees means that employers representatives on the employers side do not have a mandate for the crude oil industry. From the reports of colleagues in the info-point network and from the collective agreements of MOL Zrt we can conclude to the existence of a dialogue between the parties but in the legal sense this cannot be considered to be sectoral social dialogue. Per definition it is rather a consultation at the group level. The emphasis is on the consultation of interests and practically, there is dialogue on professional issues. Other employers in Hungary have similar practices in consultation. At the workplace level, parties consult issues that fall within the scope of the reconciliation of interests. Water services In the water sector, the parties concerned the signed agreement on the establishment of the Sectoral Dialogue Committee in December The employers side is represented by the Hungarian Water Services Industry Federation, the employees side by the Trade Union of Water Service Workers (VKDSZ). Due to the attitude of the employers side to wage agreements and collective agreements it was impossible to enter into dialogue and consult with their representatives. The previous sectoral collective agreement was made in 1996 within the frame of the former Sectoral Dialogue Committee. But throughout the years, this multiemployer collective agreement became unimportant against the background of the local agreements, which were all increasingly competent regulations for the workplace level. A new collective agreement was signed by multiple employers on 18. December 2013, during the project period. This may become the basis for a new sectoral agreement. (In spite of the fact that the collective agreement was not signed within the frame of the Dialogue Committee, social dialogue had an outstanding role in it.) After the sectoral integration is completed, less companies will have to regulate the above outlined differences through a uniform and extended sectoral collective agreement. Until then the signatories intend to include as many employers in the multiemployer agreement, as possible. The legal obstacle to the extension is that on the employers side it was not the employers confederation who signed the agreement

13 A projekt tevékenységei Project activities Projekt-irányító megbeszélések A partnerek első megbeszélése Budapesten a LIGA székházban, március 12-én zajlott le. A megbeszélésen a projekt partnerek tájékoztatása történt meg, illetve a projekt feladatairól szóló egyeztetés. A nyitórendezvény Oslóban, április án, ahol is a norvég partnerekkel történt egyeztetés, és kapcsolatfelvétel. A projekt technikai és tartalmi kérdéseinek átbeszélése következett, valamint az oslói ágazati konferencia megszervezése. Konferenciák Ágazati konferenciára került sor szeptember október 1. között az LO norvég konföderáció székházban, Oslóban. Kai Christoffersen, a norvég Elektromos és IT dolgozók Szakszervezetének vezetője, Monika Halberg oktatási részleg vezetője, Veder Blöjster, a nemzetközi részleg vezetője, Norval Mo, a norvég Munkaügyi Minisztérium volt államtitkára, Hans Olav Felix, az Elektromos IT ágazati szövetség elnöke, Line Eldring, a Munkaügyi és Szociális Kutatások Központjának kutatója és más meghívott előadók ismertették a norvég modell jellemzőit és részletes áttekintést adtak a norvég kollektív tárgyalások rendszeréről és a kollektív szerződésekről. A konferenciára népes, 16 fős magyar küldöttség, a projekt partnerek képviselői látogattak el. Monológ vagy dialóg címmel március 6-7-én rendezte meg a főpályázó A szociális dialógus kibővítése különböző szinteken norvég projekt félidős konferenciáját, a projekt partnerek részvételével, Budapesten. A konferencia célja volt, hogy a projekt eredményeiről számot adjon, a konferencia keretében végzett három kutatás eredményeit megvitassa, és szellemi hátteret biztosítson ahhoz a stratégiához, amelyet a szociális partnerek dolgoznak ki annak érdekében, hogy az országos és az ágazati dialógus az elkövetkező évben, illetve hosszabb távon fejlődjön. A konferencia 65 fő részvételével zajlott le. Másnap, március 7-én egy szűkebb körű munkacsoport értékelte a konferencia eredményeit és ajánlásokat dolgozott ki az elkövetkezendő időszakra. A második napi munkaprogramon a projekt menedzsmentje, az infópontosok, a kutatók és a norvég partnerek vettek részt. A konferencia, melyet jelenlétével megtisztelt a norvég nagykövet, Tove Skarstein asszony, nagy erénye, hogy a nyilvánosság előtt egy asztalhoz ültette a három konföderáció vezetőjét, valamint a projektben részt vevő munkáltatói Project control meetings The first meeting of the partners was held 12. March 2013, in Budapest in the LIGA head office. In the first meeting, the project partners informed each other and coordinated the project activities. The kick-off event was held April 2013, in Oslo, where first contacts were made with the Norwegian partners and further coordination was discussed. This was followed by a discussion on technical issues of the project and its content and on the sectoral conference in Oslo. Conferences The sectoral conference was held 30. September October, 2013 in Oslo, in the head office of the LO. Kai Christoffersen, the leader of the Norwegian TU of Electricity and IT Workers, Monika Halberg, head of the training department, Veder Blöjster, head of the international department, Norval Mo, former secretary of state of the Norwegian Ministry of Labour, Hans Olav Felix, president of the Electricity and IT sectoral federation, Line Eldring, researcher of the Centre for Labour and Social Research and other invitees presented the characteristics of the Norwegian model and gave a detailed overview of the collective bargaining system and the collective agreements in Norway. The big Hungarian delegation of 16 persons, the representatives of the project partners participated at the conference. Monologue or dialogue was the title of the midterm conference of the Norwegian project Enhancing social dialogue at various levels ; it was organised by the main applicant and was held in Budapest; the conference participants were the project partners. The goal of the conference was to report on the achievements of the project, to discuss the results of the three studies and to contribute with intellectual leverage to the strategy social partners develop to improve social dialogue at the national and the sectoral level in the coming year and also on the long term. There were 65 participants at the conference. On the second day, 7th March, a less extensive working group evaluated the output of the conference and drafted recommendations for the coming period. On the second day of the work programme the participants were the project management, the researchers and the Norwegian partners. The conference, which was honoured by the presence of the Ambassador of Norway, Madame Tove Skarstein, had the great merit of bringing together the leaders of the three confederations and the head of the employers organisation 24 25

14 szövetség vezetőjét, hogy összehangolják véleményeiket a szociális dialógus aktuális állásáról és a követendő lépésekről. A dolgok állása/state of Play címmel Budapesten került megrendezésre a projektzáró szeminárium november 6-7-én. Az eseményen jelen voltak a norvég nagykövetség képviselője mellett a norvég partnerszervezetek, a projektben részt vevő országos, és ágazati szervezetek elnökei illetve szakértői. A találkozó panelviták keretében szembesítette a partnereket az országos, és külön az ágazati dialógus kihívásaival. Az eseményen beszámoltak munkájukról a projekt keretében működő Infópontos szolgáltatások működtetői, valamint a projekt menedzsment a jelenlévő szervezetek bevonásával értékelte a projektet. involved in the project in public and offer them the possibility to coordinate their views on the current state of social dialogue and on the steps to come. State of Play was the title of the project closure seminar held 6-7. November 2014, in Budapest. The representative of the Norwegian embassy, the Norwegian partner organisations and national and sectoral presidents and experts of the project organisations were present. Within the frame of panel discussion the partners were confronted with the challenges of social dialogue at the national and sectoral level. The operators of the info point services of the project and the project management evaluated the project with the organisations present. Közös munkáltatói, munkavállalói szemináriumok A közös tanfolyamok célja volt, hogy egy asztalhoz ültessék a munkálattói és a munkavállalói szervezetek képviselőit, Magyarország minden megyéjében (e sorok írásakor, még nem zárult le teljesen ez a programrész) Több eseményen részt vettek a szociális partnerek szervezeteinek vezetői is, így Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke, dr. Dávid Ferenc a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára. Az események nagy részén a LIGA Szakszervezetek helyi vagy meghívott szakértői tartottak előadásokat a jelen füzetben tárgyalt norvég projektről, illetve a szociális párbeszéd előnyeiről. Ezen kívül az előadók érintették a munkaügyi kapcsolatok magyarországi szabályozását, valamint az aktuális társadalompolitikai helyzetről születtek beszámolók, amelyet vita követett. Az események helyszínei és időpontjai: március 26-án Salgótarján április 9., Debrecen, VOSZ székház április 15., Székesfehérvár április 16., Győr április 22., Eger május 6., Szolnok május 7., Nyíregyháza május 13. Zalaegerszeg június Siófok február 21. Hódmezővásárhely március 19., Miskolc március 21., Tatabánya április 3., Budapest április 10., Szombathely október 22. Veszprém november 18. Békéscsaba Joint seminars for employees and employers The goal of the joint seminar was to bring together the representatives of employers and employees organisation from all counties of Hungary (on writing this document this part of the programme has not been concluded yet). Leaders of the social partner organisations, like István Gaskó, president of the LIGA unions and dr. Ferenc Dávid, general secretary of the National Association of Entrepreneurs and Employers (VOSZ) were also present at different events. The speakers were mainly local or invited experts of the LIGA unions and made presentations on the Norwegian project, discussed in this publication, too, and on the advantages of social dialogue. The speakers gave an insight into the Hungarian labour regulations and on the social situation; the presentations were followed by a discussion. Dates and locations: 1. Salgótarján, 26. March Debrecen, VOSZ head office, 09. April, Székesfehérvár, 15. April Győr, 16. April Eger, 22. April, Szolnok, 06. May Nyíregyháza, 07. May May 2013 Zalaegerszeg June 2013 Siófok February 2013 Hódmezővásárhely 11. Miskolc, 19. March Tatabánya, 21. March Budapest, 03. April Szombathely, 10. April October 2014 Veszprém November 2014 Békéscsaba 26 27

15 Tanfolyam az Infópontos felelősök részére Tanfolyam célja volt, hogy felkészítse az Információs pontok felelőseit a feladataik ellátására. Training course for Infopoint representatives The aim of this training course was to prepare Infopoint representatives to fullfill the requirements of their work. Ágazati tanfolyamok Az ágazati a projektben részt vevő ágazati szakszervezetek tisztségvelőinek részvételével zajlottak, tanfolyamonként 30 fő részvételével, annak érdekében, hogy az energetikai ágazat a párbeszéd helyzetének elemzésével, a jó tapasztalatok és példák átadásával hatékonyabban lépjen fel az ágazati tárgyalásokon május 31-től június elsejéig Balatongyörökön rendezte meg a LIGA Szakszervezetek első ágazati szemináriumát. A jelenlévők különböző ágazatok tisztségviselői voltak, de kiderült, problémáikban sok a közös pont. A víz, gáz, bányászati és villamos-energia szektor munkavállalói munkahelye veszélybe került a kormány rezsicsökkentési programja eredményeképpen, mivel a vállalatok vezetői jelentős megszorításokat kezdtek alkalmazni egyes területeken. A tanfolyamon a program ismertetése mellett munkajogi és munkaügyi kapcsolatok témakörében hangzottak el előadások június 14-től - június 15-ig Balatongyörökön a norvég projekt második ágazati szemináriumát a LIGA Szakszervezetek. A második szeminárium az elsőre építkezett, de hangsúlyosabban volt tematikájában jelen a párbeszéd, a kollektív szerződések témaköre és a tárgyalási gyakorlatok. Fontos eleme volt még a tanfolyamnak az az elemzés, amelyet a résztvevők végeztek annak érdekében, hogy a társadalmi párbeszéd bővülésének útjába álló akadályokat arrébb mozdítsák. Szeptember között Balatongyörökön került megrendezésre a 3. ágazati szeminárium. A célcsoport ismét a szakszervezeti tisztségviselők voltak az energia szektorból. A tematika szerint először a tanfolyamsorozatnak keretet adó Norvég projekt került bemutatásra, majd ismertetésre kerültek a projekt keretében kidolgozott A szociális dialógus c. könyv fő gondolatai, valamint a munkaügyi konfliktusok magyarországi rendezésének kérdései november án, Hajdúszoboszlón került sor az újabb ágazati tanfolyama, kétszer 30 fős létszámmal. Az eseményen részletesen ismertetésre kerül a norvég tanulmányút, a norvégiai ágazati konferencián megszerzett tapasztalatok. A résztvevők megvitatták, a norvég tapasztalatokat hogyan használhatnák fel az elektromosenergia-ipari ágazati szövetségben, és a rokon energetikai ágazatokban. Az eseményen szakelőadások hangzottak el például a gázipar helyzetéről és trendjeiről április ig Balatongyörökön rendezte meg a LIGA Szakszervezetek Sectoral training courses The sectoral training courses, with 30 participants each, were offered to functionaries of the sectoral unions involved in the project with the goal of helping them to increase the efficiency of their sectoral negotiations through the analyses of the current state of the energy sector and through the exchange and the transfer of good practices and examples. The LIGA unions held their first sectoral seminar between 31. May 01. June 2013, in Balatongyörök. The participants were functionaries of the different sectoral organisations and it soon turned out that there are many commonalities in their problems. Jobs in the water, gas, mining and electricity sectors are jeopardised by the government s energy cost-cutting programme, because upon this, company leaders started to introduce austerity measures in certain areas. During the training courses, the programme was presented to the participants and presentations were made on different issues of labour relations. The LIGA unions held their second sectoral seminar of the Norwegian project between 31. May 01. June 2013, in Balatongyörök. The second seminar was based on the first but put more emphasis in its agenda on the issue of dialogue, collective agreements and negotiating practices. An important element of the course was the analyses participants made in order to remove obstacles to the enhancement of social dialogue. The third sectoral seminar was held between September, in Balatongyörök. Also in this case, the target group was trade union functionaries from the energy sector. According to the agenda, participants were given a detailed insight into the first the Norwegian project, the frame of the series of training courses, then they discussed the main considerations of the publication Social dialogue developed within the frame of the project and the problems of settling labour conflicts in Hungary. The next sectoral seminar was held between November 2013, in Hajdúszoboszló. A detailed report was given on the study trip to Norway and the experiences of the sectoral conference in Oslo. The participants discussed how the Norwegian experiences can be used in the electric-energy confederation and in the related energy sectors. Special presentations were made e.g. on the situation and trends of the gas industry

16 a norvég projekt keretében tartott 6. ágazati szemináriumát. A rendezvényen szóba került, hogy a szociális párbeszéd keretei az utóbbi időszakban leszűkültek, és a norvég program azért indult, hogy ezen a téren bővítse a munkavállalók szervezeteinek lehetőségeit. Ezt követően a Munka Törvénykönyve két témaköréről hallhattak előadást a résztvevők, a munkaszervezésről és a szakszervezeti jogokról, annak érdekében, hogy a tárgyalások, a szociális párbeszéd jogi hátterével tisztában legyenek a tisztségviselők május én ismét Balatongyörökön került megrendezésre az ágazati szemináriumsorozat következő tanfolyama. A hangsúly ez alkalommal a tárgyalási és kommunikációs technikák oktatásán volt, de a szokott munkajogi és konfliktuskezelési képzés is szerepelt a tanfolyam tematikájában október 3-4-én a norvég projekt keretében Egerben került sor ágazati szemináriumra. A magyar gazdaság fejlődésének indikátorait mutatta be a nyitóelőadás, amelyet követően a társadalompolitikai témák következtek. A tanfolyamon a szakszervezetek által korábban felügyelt szakképzési kérdések is elhangzottak, valamint ismertető a norvég projekt programjairól és eddigi elért eredményeiről október ig Kápolnásnyéken került megrendezésre a projekt utolsó ágazati szemináriuma. A tanfolyamon az energiaipari trendek általános kérdéseivel ismerkedtek meg a hallgatók. A jelenlévők arra kérdeztek rá, mindebből milyen hosszú távú foglalkoztatottsági trendek következnek, hogy kidolgozhassák a szervezeteik hosszú távú stratégiáit. Infópontos szolgáltatás A következő iparágakban és helyszíneken létesítettek a projekt partnerek munkavállalói tanácsadó és segítségnyújtó szolgálatot: Villamosenergia-ipar, EON NyRt., Debrecen Villamosenergia-ipar, ELMŰ NyRt., Budapest Villamosenergia-ipar, Vértesi Erőmű, Bokod Bányaipar, Mátrai Erőmű, Gyöngyös Gázipar, Fővárosi Gázművek, Budapest Vizes ágazat, Fővárosi Vízművek, Budapest Olajipar, MOL NyRt., Százhalombatta The LIGA unions held their 6. sectoral seminar within the frame of the Norwegian project between April 2013, in Balatongyörök. Mention was made of the fact that while the scope of social dialogue has recently narrowed and therefore the goal of the Norwegian programme is to extend the possibilities of workers organisations. This was followed by a presentation on two areas of the Labour Code: on the organisation of work and on trade union rights; the goal of the presentation was to clarify the legal background of social dialogue for the union functionaries. The next sectoral seminar was held between May 2014, in Balatongyörök. This time, the main focus was on negotiating and communication techniques, but the agenda included a labour law and conflict management training session, as well. The next sectoral seminar was held between 3-4. October, in Eger. The opening presentation discussed the main indicators of the development of the Hungarian economy; this was followed by the presentation of social policy issues. Mention was made of vocational training issues which used to be supervised by trade unions and the Norwegian programme and its achievements were also presented. The last sectoral seminar of the project was held between October 2014, in Kápolnásnyék. Participants got an insight into the overall problems and trends of the energy industry. The participants wanted to know, what long term employment trends can be projected against that background because this is essential if they develop long-term strategies. Info point services The project partners set up consultation and aid services for employees in the following industries and locations: Electricity industry, EON NyRt., Debrecen Electricity industry, ELMŰ NyRt., Budapest Electricity industry, Vértes Power plant, Bokod Mining industry, Mátrai Power plant, Gyöngyös Gas industry, Metropolitan Gas Works (Fővárosi Gázművek), Budapest Water sector, Metropolitan Gas Works (Fővárosi Vízművek), Budapest Oil industry, MOL NyRt., Százhalombatta 30 31

17 A megjelent kiadványok Dr. Kiss Mihály: A társadalmi párbeszéd Dr. Pásztor Miklós: A norvég szociális párbeszéd Kisgyörgy Sándor Pásztóy András: Az országos szintű dialógus és bővítésének lehetőségei Dr. Kiss Mihály: Az ágazati párbeszéd Magyarországon Dr. Kiss Mihály: A Szociális párbeszéd kibővítése különböző szinteken Publications dr. Mihály Kiss. Social dialogue 2013 dr. Miklós Pásztor : The Norwegian social dialogue, 2014 Sándor Kisgyörgy András Pásztóy : Dialogue at the national level and the possibilities of its expansion dr. Mihály Kiss : Sectoral dialogue in Hungary dr. Mihály Kiss : Enhancing social dialogue at various levels 2014 Perspektívák a magyar szakszervezetek számára A norvég szociális párbeszéd speciális körülmények között, speciális időkben jött létre. Mi több szempontból más modellt választottunk, így a norvég modellt nem választhatjuk egészében. Mi erősebb állami akarattal találkozunk Magyarországon, amely a gazdasági és a munka világa szabályait inkább maga akarja definiálni, persze nem minden munkáltatói befolyás nélkül. A kormányzat önállósága mögött mindig gazdasági lobbik állnak ilyen ügyekben. A szociális párbeszéd egyik feladata, hogy ezeket nyilvánosságra hozza. 5 Kérdés, hogy folytatódik-e az erőpolitizálás, vagy egy bizonyos konszolidáció keretében fontos szerephez jut-e a szociális párbeszéd. A szakszervezeteknek elemi érdeke, hogy az érdekegyeztetés intézményrendszere hatékonnyá váljon. Szükséges újratárgyalni a Munka Törvénykönyvét, annak is leginkább a kollektív jogokra vonatkozó fejezeteit, mivel ezek szolgálhatnának a szociális dialógus kiszélesítésének eszközéül. A kollektív szerződések elterjedését, az ilyen jellegű szabályozások kiszélesedését, kifejezetten gátolja pl.: az Mt ok általi rendelkezés, amely nem tesz különbséget az állami költségvetésből finanszírozott és a verseny szférában működő köztulajdonban lévő társaságok között. A sztrájktörvény módosítása feltétlenül szükséges, mivel a jelenlegi korlátozásokkal nincs meg az eszköz az erőegyensúly megteremtéséhez. Perspectives of Hungarian trade unions The Norwegian social dialogue evolved under special conditions and in a special period of time. We opted for another model, which is different in many aspects therefore we cannot take over the Norwegian model one-toone. In Hungary, we are confronted with the strong will of the state to define the rules of economy and labour by itself but not without a certain influence of the employers. There are always economic lobbies behind the autonomy of the government. One of the responsibilities of social dialogue is to bring these to surface. 5 It is a question, if this demonstration of power in politics will continue or social dialogue can play a role within the frame of consolidation. It is the elementary interest of trade unions to make the institution of consultation efficient. We need to renegotiate the Labour Code and primarily its chapters on collective rights as these are our tools to extend and enhance social dialogue of the Labour Code and similar regulations are definitely impeding the spread of collective agreements as they make no difference between state funded and publicly owned private companies operating in the private sector. The amendment of the strike law is strictly necessary as the current limitations do not enable a balance of powers. 5 Forrás: Dr. Pásztor Miklós: A norvég szociális párbeszéd (Tanulmány. www. szocialisdialogus.hu) 5 Source: dr. Dr Miklós Pásztor : A norvég szociális párbeszéd (Tanulmány. www. szocialisdialogus.hu) /The Norwegian social dialogue/ 32 33

18 A tagszervezés területén mindenképpen hasznosítani kell a norvég tapasztalatokat. A gazdaság átalakulásának következtében a munkavállalók döntő része már nem az ipari nagy vállalatoknál van foglalkoztatva, ezért a hangsúlyt a kis- és közepes vállalkozások munkavállalóira és az alkalmazotti rétegre kell helyezni. Továbbá a szakszervezetek erőforrásait koncentrálni kell annak érdekében, hogy megfelelő szakértői bázissal rendelkezzenek, illetve a tagság számára magas színvonalú szolgáltatást legyenek képesek nyújtani. És végül, ahogy a projekt-záró konferencián elhangzott, a szakszervezetek számára a projektek segítséget jelentenek, de ez nem menti fel őket az alól, hogy megharcolják saját harcaikat. In the area of organising we must make use of the Norwegian experiences. As a result of the transformation of the economy, the overwhelming majority of employees is not employed in large industry corporations any longer and so we must focus on employees in the small and medium size enterprises. Trade unions need to concentrate their resources, create appropriate pool of experts and provide high quality service to their members. And finally, the concluding project conference underlined, projects are a great help to trade unions but this does not exempt them for fighting their own battles