a londoni K özgazdasági Főiskola N épességkut ató B izo ttságán ak fo ly ó irata Vol. X X II., No. 3. (1968)

Átírás

1 IRODALOM D E M O G R Á F IA I FO LYÓ IR A T SZEMLE POPULATION STUDIES a londoni K özgazdasági Főiskola N épességkut ató B izo ttságán ak fo ly ó irata Vol. X X II., No. 3. (1968) K N O D EL, J.: Infant Mortality and Fertility in three Bavarian Villages: A n Analysis of Family Histories from the 19th Century. (C secsem őhalandóság és term ékenység három b ajo r falu b a n : család tö rtén eti elemzés a 19. századból.) p. H árom b ajo r egyházközség anyakönyveiből szárm azó családtö rtén eti ad a to k n a k az akkori szoptatási szokásokra vonatkozó inform ációk figyelem be v é te lével tö rté n ő elem zése tö b b fontos dem ográfiai kérdéshez szo lg áltath a t bizon y íték o t. Az eredm ények arra engednek k ö v etk eztetn i, hogy a szo p tatás jelen tő se n m eghosszabbíthatja a szülési in terv allu m o k at. A csecsem őhalálozásnak az azt követő in te rv allu m ra gyak o ro lt független befolyására vonatkozó bizonyíték o k nem m eggyőzők. A nnyi azonban bizonyos, hogy h a lé te z e tt is ilyen befolyás az a szoptatás hatásához k ép est viszonylag csekély volt. Az eredm ények a z t a hipotézist sem tá m a sztjá k alá, hogy azok a családok, am elyeknél a gyerm ekhalandóság alacsonyabb v o lt, nagyobb m értékben alk alm aztak volna családtervezést, m in t azok, am elyeknél m agas v o lt. A term ékenység azonban m in d a h áro m egyházközségben valószínűleg b efolyásolta a csecsem őhalandóságot. A rövid in terv allu m u tá n sz ü le te tt csecsem őknél jelentősen m agasabb v o lt az elhalálozás valószínűsége, m in t a hosszabb in te rv a llu m u tá n sz ü letetteknél. M A Z U R, P.: Birth Control and Regional Differentials in the Soviet Union. (Születésszabályozás és te rü le ti különbségek a S zovjetunióban) p. A szerző a term ékenységet befolyásoló tényezők te rü le ti különbségeit vizsgálja a S zovjetunióban a születésszabályozás elterjedtsége szerint. E nnek fontosságára Urlanisz is rá m u ta to tt, in te rp re tálásá b an azonban tú lz o tt szerepet tu la jd o n íto tt az etnikai tényezőknek. A ta n u lm á n y 150 politikai-igazgatási egységet vizsgálva az évi szovjet népszám lálás tá rsa d alm i és dem ográfiai a d a ta it elem zi város és falu szerinti részletezésben. K özép-á zsiában, A zerb ajd zsá n b an és az Ö rm ény terü leteken, ahol nincs születésszabályozás, a te r m ékenység főként a házas nők ará n y átó l függ, to v á b b á a tá rsa d alm i helyzetü k tő l, am elyet a szerző a férfi és nő iskolázottsága k ö zö tti különbséggel m ér. A viszonylag alacsony term ékenységű, fő k én t városi terü leteken, ahol a születésszabályozást gyakorolják, a nők iskolázottsági színvonala és a g y erm ek nő ará n y k ö zö tt sokkal szorosabb az összefüggés. E lte k in tv e a falusi te rü lete k tő l, a ta n u lm á n y nem tá m a s z to tta alá azt a népszerű hipotézist, hogy a nők gazdasági függősége k özvetlen összefüggésben v a n a term ékenységgel.

2 534 I R О D A L O M W H IT E H E A D, L.: Altitude, Fertility and Mortality in Andean Countries- (M agasság, term ék en ység és halan d óság az A ndok országaiban.) p. E lsősorban a népszám lálási ad a to k alap já n tö b b szerzőnek az a vélem énye, hogy P eru b an, B olíviában és E cu ad o rb an a m agasan fekvő te rü lete k indián lakosságának alacsony term ékenysége a n agy m agasság élettan i h atásá v al függ: össze. A ta n u lm á n y e nézetek cáfo latáv al foglalkozik. F elh ív ja a figyelm et a népszám lálási a d a to k p o n ta tla n ság á ra, tö b b ek k ö z ö tt a rendkívül m agas csecsem őhalandóság tek in te téb e n. E n n ek pedig nem fiziológiai, h an em gazd a sági, társadalm i, egészségügyi okai v an n ak. CHOW, L. P.: A Study of the Demographic Impact of an IU D Programm e (Tanulmány egy IU D program demográfiai hatásáról.) p. A ta n u lm á n y a T ajvanon v é g re h a jto tt in tra u te rin fogam zásgátlási program h atásáró l v é g re h a jto tt különböző vizsgálatok a d a ta it m u ta tja be. Az alk alm azók term ékenysége kb. 76%-kal csökkent, szem ben a házas nők term ék en y ségének 5%-os általános csökkenésével. H a az in tra u te rin eszközt alkalm azók term ékenysége is ilyen m értékben csökkent volna az eszköz igénybevétele nélkül, kb. 4 behelyezés kellene egy élveszületés elm aradásához. A dem ográfiai h a tá s m egállapításához azonban term észetesen hosszabb m egfigyelésre lenne szükség. A ta n u lm á n y tö b b ek k ö zö tt b e m u ta tja a term ékenységszabályozási g y ak o rla t kim enetelére, az IU D első alkalm azása u tá n b ek ö v e tk e ze tt terhesség végződésére vonatkozó ad a to k a t az alkalm azók társadalm i-dem ográfiai jellem zői szerint. C A L D W E L L, J. C.: Determinants of Rural-Urban Migration in Ghana. (A faluból váro sb a v ándorlás tényezői G hánában.) p. G h ánáb an az és évi n épszám lálás k ö z ö tt eltelt négy év tized ben a városi lakosság szám a kilencszeresére em elkedett, a falusi lakosságé pedig csak három szorosára. A fo ly am at elem zésére 1963-ban v é g re h a jto tt reprezenta tív vizsgálat szerint a váro sb a ván d o rlás hajlandósága növekszik a közelséggel a nagy városokhoz, a falusi te rü let lakosságának a nagyságával, a falusi h á z ta rtá s gazdasági jólétével, a m á r v áro sb a k ö ltö z ö tt rokonok szám ával, az iskolázottsággal, a családnagysággal, végül term észetesen bizonyos kor és nem stru k tú rá v a l és feltehetően az alacsonyabb születési sorrenddel is. K isebb szerepet já tsz an ak viszont a foglalkozás, az együttélési körülm ények és az eltarto tta k szám a. F R E JK A, Т.: Reflections on the Demographic Conditions Needed to Establish a U. S. Stationary Population Growth. (M egfontolások az E g y esü lt Á llam ok népességének stacio n er növekedéséhez szükséges dem ográfiai feltételekről.) p. F eltételezhető, hogy hosszabb tá v o n az E g y esü lt Á llam ok népességének növekedése m egszűnik, m e rt egyébként az élet fizikailag le h etetlenné válik. E n n ek szám os h ip o te tik u s lehetőségét vizsgálták. A ta n u lm á n y a különböző v a riá n so k a t veszi sorra, am elyek végül is stacioner népességhez vezetnének. G LASSER, J. H., LACHENBRU CH, P. A.: Observations on the Relationship between Frequency and Timing of Intercourse and the Probability of Conception. (M egfigyelések az érintkezések gyakorisága és időzítése, v alam in t a fogam zás valószínűsége k ö zö tti összefüggésről.) p. A szerző a havi érintkezések sz ám á t nem k o n sta n sn ak, hanem inkább véletlen válto zó n ak tek in ti. Az ennek megfelelő m in tá t m a tem atik aila g jellem zi, m a jd b e m u ta tja a valószínűségi fü g g v én y t és szám szerűleg is illusztrálja. J A M E S, W. H.: The Mathematics of Menstrual Cycle. (A m enstru áció s ciklus m atem atik ája.) p.

3 IRODALOM 535 A ta n u lm á n y válasz Potter professzor k ritik á já ra a szerzőnek a fogam zás ritm u s m ódszeréről ír t tan u lm án y áró l. Ezzel k ap cso latb an b e m u ta tja a k o rre lációt, am ely a m enstruáció tö rté n e té n belül az egym ás m elletti ciklusok hossza k ö zö tt fennáll. Vol. X X III. No. I. (1969) B R A D S H A W, В. S.: Fertility Differences in Peru: A Reconsideration. (Term é kenységi különbségek P e ru b an : újabb m egfontolás.) p. T öbb szerző foglalkozott azzal a jelenséggel, hogy P eru, B olívia és E c u a dor in d iá n la k ta te rü lete in lényegesen alacsonyabb a term ékenység, m in t azokon a gazdaságilag fejlettebb terü leteken, am elyeken a spanyolul beszélő lakosság él. A ta n u lm á n y az évi perui népszám lálás term ékenységi ad a ta ira alap o z o tt v izsg álat eredm ényeit ism erteti, am elyek arra engednek követk ezte tn i, hogy az indián koncentrációjú te rü lete k term ékenységét a sz ü letett összes gyerm ekek szám át a koráb b i vizsgálatok jelentékenyen alulbecsülték. F eltehető te h á t, hogy a m agasföldön élő p erui indiánok term ékenysége nem sokkal m a ra d el a spanyol nyelvű lakosságétól, ső t ta lá n m eg is h a la d ja azt. G A ISIE, S. K.: Estimation of Vital Rates for Ghana. (A ghanai népm ozgalm i arán y o k becslése.) p. Az évi népszám lálás v o lt az első G h án ában, am ely eléggé m egbízh a tó n a k te k in th e tő a népm ozgalm i arányok becsléséhez. A szerző m egkísérli a nem ek és a kor szerinti összetételre vonatkozó inform ációk és az 5% -os u tó ellenőrzés születési és halálozási ad a ta i alap já n m egállapítani a term ékenységi és a halandósági sz in te t és a népesség növekedésének a rá n y á t. A becslés eredm ényei a z t m u ta tjá k, hogy G hana a világ egyik legm agasabb term ékenységű országa. (A nyers születési ará n y 50 ezrelék, a teljes term ékenységi ará n y 6,9 ezrelék.) A születéskor v árh a tó átlagos é le tta rta m ra ad ó d o tt 40 év, a 160 ezrelékes csecsem őhalandóság és a 23 ezrelékes halálozási ará n y plauzibilis becslésnek látszik. E tényezők alap já n a term észetes szaporodás a rá n y a évi 2,7%- ra, a b ru ttó reprodukciós ará n y pedig 3%-ra tehető. A L L IN G H A M, J. D.- B A L A K R I S N A N, T. R. K A N T N E R, J. F.: Time Series of Growth in Use of Oral Contraception and the Differential Diffusion of Oral Anovulents. (Az orális fogam zásgátlás elterjedésének idősorai és a fogam zásgátlók elterjedésének különbségei.) p. A ta n u lm á n y rep rezen tatív m in ta alapján a k an ad ai T oronto nagyvárosi te rü le té n élő, 46 éven aluli, férjükkel m egszakítás nélkül együttélő első ízben házas nők kö réb en vizsgálja az orális fogam zásgátlás elterjedésének k ülö n bségeit, vallás, iskolai végzettség és születési hely szerint. Az idősorok elemzése arra enged k ö v etk ez tetn i, hogy az orális fogam zásgátlás alkalm azásának gyors növekedési periódusa v éget ért. LIN G, Т.: Buddhist Factors in Population Growth and Control. A Survey Based on Thailand and Ceylon. (B u d d h ista tényezők szerepe a népesség növekedésében és szabályozásában. T haiföldön és C eylonban v ég z ett vizsg álat.) p. B ár a b u d d h ista ta n o k és intézm ények közvetlen nem ösztönöznek gyerm ekek nem zésére, Dél-Ázsia b u d d h ista országaiban a születési ará n y m agas. A ta n u lm á n y első része ennek o k ait vizsgálja. A m ásodik rész a népesedés-szabályozási p o litik áv al kapcsolatos dél-ázsiai b u d d h ista m a g ata rtássa l foglalkozik. SIM O N, J. L.: The Value of Avoided Births to Underdeveloped Countries. (Az elm arad t születések értékének in te rp re tá lá sa gazdaságilag elm arad o tt országokban.) p. Az elm arad t születésekből szárm azó m e g tak a rításo k pénzbeli értékének becslése a gazdaságilag e lm a ra d o tt országokban hasznos m ércéül szo lg álhat

4 536 IRODALOM népesedéspolitikai intézkedésekhez, felvilágosítási és p ro p ag anda k am p án y hoz. A ta n u lm á n y a szám ítás m ódszerét ism erteti Coale és H oover Indiára vonatkozó teljes és reális m akroökonóm iai rendszerből kiinduló m u n k á ja alap ján. J A IN, A. K.: Fecundability and its Relation to Age in a Sample of Taiwanese Women. (A m egterm ékcnyülés összefüggése a k o rral a ta iv an i nőkre vonatkozó m in táb an.) p. R etro sp ek tív felvételből szárm azó a d a to k felhasználásával a szerző becslési eljárást m u ta t be az átlagos fogam zási valószínűség m egállapítására a ta iv a n i nők heterogén rétegeiből álló m in tá já b a n, az első terhességi in te r vallum ok a házasság kezdete és az első fogam zás k ö zö tti periódus m egoszlása alap ján. A m egterm ékenyülés valószínűsége növekszik a házasságkötési k o rral (25 éves korig) függetlenül a h ázasság ta rta m á v a l való kapcsola tátó l. L A W, C. М.: Local Censuses in the 18th Century. (H elyi népösszeírások a 18-ik században.) p. A 18. századi népesedési pro b lém ák k al foglalkozó m u nkák a la p já t az egyházi anyakönyvek ad a ta i képezik. M eglepően kevés figyelm et szentelnek a helyi népösszeírások eredm ényeit ta rtalm a zó forrásoknak. A ta n u lm á n y 125 angliai helyi, főként városi összeírás an y a g á t vizsgálja, fő k én t abból a szem pontból, hogy m ik ént h a jto ttá k végre, m ilyen a m egbízhatósága, m i a ta rta lm a. LERID O N, H.: Some comments of the article by K. Srinivasan A probability Model Applicable to the Study of Inter-Live Birth Intervals and Random Segments of the Same. (N éhány m egjegyzés К. S rinivasan A z élveszületések in terv allu m án ak tan u lm án y o zására alkalm as valószínűségi m odell és véletlen szegm ensei, c. cikkéhez.) p. A szerző a folyóirat 21. évfolyam ának első szám ában m egjelent ta n u lm á n y b an ja v aso lt valószínűségi m odellel k ap cso latb an új fo rm u lák a t ism ertet az ún. n y ílt in terv allu m o s m egoszlás átlag á n ak és v aria n ciá já n ak a szám í tá sára. J A M E S, W. H.: The Causes on Induced Abortion. (A m űvi vetélés okai.) p. E gy korábbi ta n u lm á n y á b a n (P opulation S tudies 20. évfolyam 3. szám) T reffers feltételezi, hogy a sp o n tán vetélés a rá n y a többé-kevésbé stabilnak te k in th e tő, te k in te t nélkül a pszichológiai és szociológiai változókra. A szerzőe n ézetet tévesnek ítéli. N éhány m egjegyzést fűz az abortuszok szám ának becslésére alk alm az o tt m ódszerhez. W OLFERS, D.: The Demographie Effects of a Contraception Programme. (E gy fogam zásgátlási program dem ográfiai h atása i.) p. A ta n u lm á n y ab b an különbözik a korábbi hasonló té m ájú m űvektől, hogy a jövőbeli potenciális term ék en ységre vo n atko zó becslések nem a te rm é kenységi arányokon alapulnak, hanem az élveszületések in terv allu m án ak korspecifikus átlag ain, figyelem be véve a szülés u tá n i steril periódust, to v á b b á az állandó sterilitás k ia lak u lásá n ak és a születésszabályozási program ok eredm é nyességének a v alószínűségét. Az új m ódszer alk alm az ásá t a szerző a S zingap ú rb an v é g re h a jto tt IU D program dem ográfiai h a tá sá n a k felm érésével illu sztrálja.

5 IRODALOM 537 POPULATION a F rancia D em ográfiai In tézet folyóirata No. 3. P R E SS A T, Roland: Les naissances en France de 1946 a (A születések F ran ciao rszág b an 1946-tól 1980-ig.) p ó ta F ranciaországban a születésszám csökken. F elm erül a kérdés, v ajo n alapvetően m egváltozott-e a népesség term ékenységi m a g ata rtása, v ag y csupán valam ilyen véletlen és átm en e ti h atásró l v an szó. P re ssat az 1931-ben sz ü letett francia női nem zedék eddigi term ékenységtö rté n e té t veszi alapul e kérdés m egválaszolásához. E k ohorsz term ékenységtö rté n e té t m ár nem z a v arta m eg a h áb o rú és a h áború u tá n i születésszám - kom penzálás. Á tlagos végleges gyerm ekszám a feltehetően 2,65 lesz, am i 1,29 érté k ű nyers reprodukciós eg y ü tth a tó n a k felel meg. Az 1900-ban született női nem zedék átlagosan 2 gyerm eket szü lt (ez a nem zedék jellem ezheti a k ét v ilágháború k ö zö tti időszak term ékenységét). T eh á t a term ékenység 32,5 -kai n ő tt. P ressat ezu tán kiszám ítja, hogy m ilyen le tt volna a születésszám, h a az 1931-es kohorsz á lta l m u ta to tt term ékenység érvényesült volna m inden francia női nem zedékben 1946 óta. Az így k isz á m íto tt évi szü letésszám o k at összehaso n lítja a tényleges születésszám m al, és az t ta lá lja, a tényleges születésszám egészen a legutóbbi évekig nagyobb, sőt id ő n k én t lényegesen nagyobb volt. Összesen 377 ezer születés a tö b b le t 1946 óta. V élem énye szerint ez annak a következm énye, hogy a szüléseket előrehozták, m ásszóval egyre fiatala b b k o r b an szülnek. K érdés, hogy a születésszám csökkenése az u tó b b i n éhány évben egyszerűen an n a k a következm énye-e, hogy ez a folyam at, a szüléseknek fia ta labb korb a való eltolódása m egállt, v ag y a term ékenységi viselkedés alapvetőbb m egváltozásának v ag y u n k ta n ú i. P re ssat szerint addig nincs ok aggodalom ra, am íg a tö b b le t (am elyet az 1931-es kohorsz term ékenységi arányszám aival sz á m íto tt h ip o te tik u s születésszám hoz v iszonyítva k ap o tt) nem m orzsolódik le. V R A IN, Ph.: L évolution des demandes d emploi en France, de 1960 á 1967, par metier et par age. (A foglalkoztatás keresletének alak u lása F ra n ciaországban foglalkozási csoportonként és k o rcsoportonként, ) p. A h áb o rú végétől 1963-ig F ranciaországban teljes foglalkoztatás volt (rövid depressziós időszakoktól eltekintve) ó ta azonban a foglalkoztatási h ely zet lényegesen ro m lo tt, pedig ugyan ak k o r m ás országokban, ahol a m u n k a képes korú népesség gyorsabban n ő tt, m in t F ranciaországban, a fejlődés gyorsabb volt. A szerző a m unkaközvetítő irodák ad a ta i alap ján elem zi a m u n k a erő k ín á la t és k ereslet k ö zö tti viszonyt. N evezetesen szak m ánkén t és korcso p o rto n k én t közli és elemzi azoknak a szám át, akik m u n k a h ely e t k értek, de nem k a p ta k a m u n k aközv etítő k tő l. M egállapítja, hogy szak m ánkén t lényeges eltérések v an n a k, te h á t a m unkaerő k ín á la t szakm a stru k tú rá ja nem felel m eg a keresletnek, vagyis a m odern gazdaság szükségleteinek. A m u n k a n élk ü liség orvoslására ezért in k áb b k v a lita tív, m in t k v a n tita tív eszközöket kellene alkalm azni. H E N R Y, Louis: Schemas de nuptialité: déséquilibre des sexes et célibat. (A nupcialitás sém ái: a nem ek közötti arányból szárm azó egyensúlyhiányok és a cölibátus.) p. A cikk a folyóirat előző évfolyam ában m egjelent elm életi ta n u lm á n y fo ly ta tása. Célja a nem ek k ö zö tti ará n y kiegyensúlyozatlanságából (pl. háború okozta em bervesz Leségek) fakadó h atáso k elm életi m odelljének kidolgozása. E g y en sú ly h ián y okozta cölibátusnak nevezi a z t a jelenséget, hogy a férfiak h iá n y a m ia tt a nők egy része nem tu d m egházasodni. A függelékben m a tem a tikai m odelleket is leír.

6 538 IRODALOM B IR A B E N, Jean-Noel: Durée de la vie dans la population de Columnata (épipaléolithique oranais). (A colum natai népesség é le tta rta m a az oráni epipaleolitikum ban.) p. Az algériai C olum nataban egy 116 sírból álló te m e tő t tá rta k fel. E nnek népessége időszám ításunk kezd ő p o n tja elő tt kb és 5000 k ö zö tt élt. Megálla p íto ttá k az eltem etettek halálozási k o rá t és ennek alap ján p ró b áltak k ö v etk ezte tn i a születéskor v árh a tó átlagos éle tta rta m ra. Első m egközelítésben az EN SZ halandósági tá b la típ u saiv a l h aso n líto ttá k össze a tem ető k o rstru k tú rá já t azzal a feltételezéssel, h o gy ez a népesség stacioner volt. A k o rstru k tú ra a 20 éves v á rh a tó é le tta rta m ú halandósági táb láh o z állt legközelebb. P roblém á k a t okozott, hogy a h a lo tta k egyrészének k o rá t nem tu d tá k m egállapítani. M ásodik lépésben m egpróbálták a tem ető k o rs tru k tú rá já t növekvő és csökkenő népesség feltételezésével összehasonlítani a halandósági tá b lák k a l. E z nem vezet e tt eredm ényhez. Végül feltételezték, hogy e tem ető egy olyan népességé, am ely évi 0,5 %-os term észetes szaporodást m u ta t, átlagos é le tta rta m a 25 év, de 20 évenként valam ilyen k a ta sz tró fa k ö v etk eztéb en elveszti a teljes term é szetes szaporulatot. Az ilyen népesség halálozásának korm egoszlása különösen jól megfelel a colum natai tem ető k o rstru k tú rá já n a k. T A B AH, Leon: Demographie et aide au Tiers Monde. II. Calcul du déficit au corns de la période (D em ográfia és a h arm adik világ segítése. II. A gyengén fe jlett országok deficitjének kiszám ítása, ) p. A folyóirat előző évfolyam ában m egjelent első ta n u lm á n y á t fo ly ta tv a a gazdasági és dem ográfiai növekedés összefüggéseit elemzi a gyengén fejlett országokban. K o n k ré t szám ításokat végez annak az összegnek nagyságára vonatkozóan, am elyre ezeknek az országoknak szükségük lenne ahhoz, hogy gazdasági fejlődésük m eginduljon és a z u tá n képes legyen ö n m a g át finanszírozni. A születésszám alak u lásán ak, a belső m e g tak a rításn ak, a beruházási stru k tú rá n a k és a külföldi országoktól k a p o tt segélyeknek különböző h ip o téziseit veszi fel. A rra a k ö v etk ez tetésre ju t, hogy a dem ográfiai m egoldás (lassabb növekedés) m agában nem elég a gazdasági fejlődés m egindításához, m ás (gazdasági) te rü lete k en is n ag y erőfeszítésekre v an szükség. Az átm en e ti időszakban nagy segítséget n y ú jth a t a fe jle tt országokból k a p o tt segély No. 4. BO URG EO IS PIC H A T, Jean: Activité de l' Institut national ď études démographiques au coiirs de l année (A F ran cia D em ográfiai In tézet te v é kenysége 1968-ban.) p. R észletesen ism erteti az In tézet m u n k ásság át: a dem ográfiai tá jé k o z ta tá s (kiadv ány o k, rádió és televízió), az o k ta tá s, a k u ta tá s, a nem zetközi konferenciákon való részvétel te rü leté n. A főbb k u ta tá s i té m á k : 1. Szociálpszichológia: az iskoláskorú gyerm ekek intelligenciája; a to v á b b ta n u lá s pszichológiai és tá rsa d alm i tényezői; a születésszám m al kapcsolatos közvélem ény; városokba vándorlás. 2. Szociáldem ográfia: az idős em berek életkörülm ényeinek k u ta tá sa. 3. G azdaságilag a k tív népesség: a foglalkozások új k ateg o rizá lá sát m egalapozó k u ta tá so k ; az egyetem et vég zettek életp á ly á ja; a gyerm ekes anyák m u n k á ja ; csö k k en tett m u n k aid ejű állások a sz o lg áltatásb an; m űszaki szakem ber szükséglet ; m unkaerő-kereslet és k ín á la t szakm ánként. 4. D eviáns m a g a ta rtá so k : a csökkent szellemi képességűek intézeteinek helyzete. 5. N épességgenetika és k v a lita tív dem ográfia: genetikai kapcsolatok a rokonok k ö zö tt; izo látu m o k ; az endogám ia alak u lása a 19. és 20. században E u ró p á b a n ; a genetikai te h er m érése; a francia an y ák vélem énye a fogam zásgátlószerekről; nem zetközi biológiai program. 6. M ódszertan: anyakönyv feldolgozások; a fogam zásgátlás h a tá sa a te r m ékenységre.

7 IRODALOM A dem ográfiai k o n ju n k tú ra figyelése. 8. A gyengén fejlett országok dem ográfiai viszonyai. 9. K ülföldiek bevándorlása F ranciaországba. N E W C O M BE, II. B.: Couplage de données pour les études démographiques. (Az ad a to k összekapcsolása dem ográfiai k u ta tá s céljára.) p. G y akran előfordul, hogy a dem ográfiai k u ta tá s céljára érdem es m egkeresni egy szem élyre vonatkozó olyan a d a to k a t, am elyek különböző dokum entum okban ta lá lh a tó k meg. E z a m u n k a sokszor nagy erőfeszítéseket igényel. A szerző az egy szem élyre von atk o zó különböző ad a to k ilyen ö sszekap csolásának technikai kérdéseit tá rg y a lja. BLO T, D.: Les redoublements dans Tcnseignement primaire en France de 1960 á (Az osztályism étlések az általános iskolai o k ta tá sb a n F ra n ciaországban, ) p. A F rancia D em ográfiai In tézetn ek a gyerm ekek iskolai előm enetelére vonatkozó k u ta tá s a i m e g m u ta ttá k az osztályism étlések gyakoriságát. E zeknek pedagógiai, pszichológiai v ag y szociológiai okaival és h atása iv al k o ráb b an m á r foglalkoztak. A ta n u lm á n y elemzi az osztályism étlések h a tá s á t az á lta lá nos iskolai o k ta tá s átlagos id ő ta rta m á ra. B IR A B E N, Jean-Noel: Essai d estimation des naissances de la population algérienne depuis (Az algériai népesség születésszám a 1891 ó ta ; k ísérlet a becslésre.) p. A nem teljesk ö rű an y akö n yv ezés m ia tt v ita to tt kérdés az algériai népesség népm ozgalm a. A szerző m egbecsüli, hogy az an y a k ö n y v ez ett születésekhez m en n y it kell hozzáadni, hogy a tényleges születésszám ot m egkapjuk. G É N E R M O N T, J.: Parametr es caractéristiques d une population homogame. Étude de quelques cas simples. (E gy h om ogám népesség jellem ző p aram é terei.) p. E lm életi m atem atik ai m odellt ír le, am ely a házaspárok kialak u lásán ak (a párv álasztásn ak ) genetikus h a tá sa it vázolja. GARLOT, E.: Activité des organisations internationales en matiére démographique. Premiere partie: Evolution des structures et des idées. (A nem zetközi szervek tevékenysége a dem ográfia te rü leté n.) p. Ism erteti a különböző nem zetközi szervezetek, elsősorban az EN SZ és szervei, v a la m in t az egyéb nem zetközi korm ányszervek (pl. az E u ró p a Tanács), nem k o rm án y szervek (pl. az IP P F ), és a nem zetközi tevékenységet is fo ly ta tó országos szervek (pl. P o p u latio n Council) dem ográfiai m u n k ásság át. A. R. POPULATION INDEX a Princeton E g y etem N épességkutató In tézetének folyóirata No. 1. SH O RTER, F. C.: Information on Fertility, Mortality and Population Growth in Turkey. (A term ékenység, halandóság és a népességnövekedés T örökországban.) p. A ta n u lm á n y tö b b forrás, így elsősorban a népszám lálások és az évi országos dem ográfiai v izsgálat am ely a lakosság 71 % -ára te rje d t ki eg y ü t tes elem zése alap já n vizsgálja a halandóság, a term ék en ység és a népességfejlődés tren d jeit. Az ad a to k az 1960 körüli időszakra, eseten k én t az 1960-as évek közepére v o n atk o zn ak v áros-falu szerinti részletezésben.

8 540 IRODALOM A tö rö k tö rv én y ek 1960 elő tt bűncselekm énynek m in ő sítették az abortu s z t és a sterilizációt, tilto ttá k a fogam zásgátló eszközök b eh o zatalát, g y á rtá sá t és eladását, to v á b b á a családtervezésre vonatkozó inform ációk terjesztését. Az 1960-as évek elején ezt a p o litik á t felülvizsgálták és az 1965-ben h o zo tt tö rv én y leg alizálta a fogam zásgátlók te rjesz tésé t, m egfelelő egészségügyi k orlá to k m elle tt engedélyezte az a b o rtu sz t és egészségügyi h á ló z a tta segíti elő a fogam zásgátlók, elsősorban az in tra u te rin eszközök alkalm azását. M indezt figyelem be véve m ár a közel jövőben a term ékenység jelentős csökkenése v á r ható. * A szerkesztőség tá jé k o z ta tá st közöl arról, hogy a Bibliográfia a la p já t képező k a rto té k kataló g u s rendszer m ilyen m ódon áll a k u ta tó k rendelkezésére, to v ábbá, hogy a Population Index m ely szám ai k a p h a tó k még, illetve a to v á b b i szám ok hogyan szerezhetők be újranyom ás (reprint), m ikrofilm v ag y fotonyom ás form ájában. E szám tól kezdve a P o p u latio n In d ex bibliográfiájának rendszere ném ileg m ódosul, egyes tém akörei to v á b b i alcsoportokkal bővülnek No. 2. T A UBER, Irene, В.: Change and Transitioninthe Black Population of the United States. (V áltozás és tranzíció az E g y esü lt Á llam ok fekete bőrű népességében.) p. A ta n u lm á n y széles sp ektru m ú á tte k in té s t ad a néger lakosság dem ográfiai jellem zőinek alakulásáról, a század eleje óta. B e m u ta tja a déli állam okból k i áram lásuk és a n ag y v áro so k b a koncentrálódásuk fo ly am atá t, foglalkozik a m obilitással, a szelektív tényezőkkel, az iskolázottság alakulásával, a házasság, a h á z ta rtá s és a család kérdéseivel, to v á b b á a halandósággal és reprodukcióval, végül felvázolja a v árh a tó p ersp ek tív ák at. A szerző vélem énye szerint a fekete bőrű népesség b izonytalan jövője nem dem ográfiai örökség. A kik közülük elérik a népesség közép- v ag y felsőbb rétegeinek tá rsa d alm i s tá tu s á t és gazdasági színvonalát, nem különböznek e rétegekbe ta rto zó k tó l sem a család stru k tú ra, sem a házassági stabilitás v ag y a reprodukció tek in tetéb en. A kevésbé isk o lázo ttak, az alacsonyabb foglalkozási rétegekbe ta rto z ó k, elégtelen jö v e delem m el rendelkezők körében m arad az afrikai örökség. L ényegében te h á t nincs külön etnikai dem ográfia. A század hátralev ő részében az iskolázottsági színvonal növekedése, a foglalkozási m obilitás és a nem k o rláto zo tt társadalm i lehetőségek eredm ényeként az elm arad o tt rétegek dem ográfiai jellem zői is á ta la kuln ak. A döntő áttörésnek a déli állam okban kell bekövetkezni. T. J. DEMOGRAPHY az A m erikai Népességi T ársaság folyóirata Vol. 4. No. 2. GOODMAN, Leo A.: On the Age-Sex Composition of the Population That Would Result from Given Fertility and Mortality Conditions. (A népesség k o r és nem szerinti összetételéről, am elyet a d o tt term ékenységi és halandósági feltételek eredm ényeznének.) p. A tan u lm á n y új fo rm u lák a t javasol az a d o tt term ékenységi és halandósági viszonyok k ö zö tt előálló nem i ará n y és a véglegesen kialakuló kor és nem szerin ti népességösszetétel kiszám ítására. M int erre m ár K arm el (1948) és K endall (1949) is rá m u ta tta k a dem ográfiai elemzés szokásos m ódszereit kim ondatlanul is arra a feltételezésre alap o zták, hogy a női népesség növekedése teljesen

9 IRODALOM 541 független a férfi népesség növekedésétől. Ez a feltételezés nyilvánvalóan in k o r re k t és félrevezető eredm ényekre vezeth et, ezért a szerző új fo rm u lák a t ajánl, am elyek pontosabb m ódszerek és szélesebb k örben alkalm azhatók, m in t a korábbiak. B em utat női házasságkötés-dom inanciájú m odelleket, am elyekben a kor és az időskála diszkrét és folyam atos. M ind ezeket, m ind egy általánosabb m odellt a szerző az E gyesült Á llam ok évi term ékenységi és halandósági ad a ta i felhasználásával illusztrálja. P A R K E, Robert J r. G R Y M ES, Robert O.: New Household Projections for the United States. (Új h á z ta rtá si előreszám ítások az E g y esü lt Á llam ok részére.) p. Az E g y esü lt Á llam ok Összeírási H iv atala (B ureau of th e Census) közrea d ta a családok és h áz ta rtá so k szám ára vonatkozó, évek k ö zö tti időszakot felölelő legújabb előreszám ításait (C urrent P o p u latio n R eports, Series P-25, No. 360). A szerzők e cikkben ennek az előreszám ításnak m ódszerta n i k érd éseit tá rg y a ljá k, elsősorban a szám ítások feltéte leit és azok befolyásá t az eredm ényekre. A projekcióhoz házassági és h á z ta rtá si feltételeket haszn áltak. A házassági feltételek differenciálását a m ásodik világháború u tá n sz ü letett nagyobb létszám ú kohorszok indokolták. A házassági feltételek A v á lto z a ta k é n t a férfi, С v á lto z a ta k é n t a női házassági arányszám o k at v e tté k alapul, a В v á lto z a t egy átlagos v á lto z a t volt. H á z ta rtá si feltéte lk én t az 1957 és 1964 körüli három -három év átlagai alap ján a h ázta rtá sfő k a rá n y á t, m ás h á z ta rtá si viszonylatok és a családi állap o t szerinti h á n y a d o k a t v e títe tté k előre. Az egyes v álto zato k h atása in ak ism ertetése alap já n a szerzők m egindokolják, hogy m iért az a d o tt változat-kom binációt h aszn álták az előreszám ításoknál. LOPEZ, Alvaro: Some Notes on Fertility Problems in a Colombian Semi-Urban Community. (E gy colom biai félig városi közösségben felm erült term ék en y ségi k érd ésekre vo natkozó m egjegyzések.) p. A colom biai La C ejában ta r to tt dem ográfiai szem inárium ra b ek ü ld ö tt tan u lm án y o k egyike C andelaria (Valle, Colombia) félig városi településen v é g re h a jto tt term ékenységi vizsgálatról a d o tt szám ot (szerzője A lfredo A guirre). A 100 házas és konszenzuális kötelékben élő asszonyra kiterjedő vizsgálat elegendő szám szerű anyagot eredm ényezett egy sta tisz tik a i értékeléshez, b ár az ad atfelv étel rep rez en ta tív jellege kétséges. A ta n u lm á n y a párok n éh án y jellem zőjével, az együttélés szilárdságával, a fogam zásgátlás és a születési in terv allu m, a term őképesség és nem i érintkezés gyakorisága k ö zö tti k a p csolatok stb. kérdéseivel foglalkozik, tá rg y a lv a a vonatkozó m ódszertani p ro b lém ákat. H A M IL T O N, C. Horace: The Vital Statistics Method of Estimating Net M igration by Age Cohorts. (A vándorlási különbözet életkori kohorszok szerinti becslésének népm ozgalm i sta tisz tik a i m ódszere.) p. Míg az egész népességek k ö zö tti ván d o rlási k ülön b özetek becslésére á lta lá b an a népm ozgalm i m ódszert h aszn álják, addig az életkori kohorszok esetében inkább a népszám lálási továbbélési hán y adok m ódszerét. A ta n u lm á n y a népm ozgalm i m ódszer hagyom ányos form ulájából indul ki, azaz: Mi - M 0 = (P l - P ) - (B - D ), ahol M f = odavándorlók, M 0 = elvándorlók, P 0 = a népesség szám a a bázisidőpontb an, P 1 = a népesség szám a egy későbbi időpontb an, to v á b b á a születések szám a B, a halálozásoké D. A ta n u lm á n y leír egy m ódszert a Т)г m egh atáro zására, am ely bárm ely m eg h atáro zo tt születési vagy életkori kohorsz m eghaltjain ak a szám a a kérdéses népszám lálások k ö zö tti dekádban. N o rth C arolina évi ad a ta i alap ján a szerző végül m egállapítja, hogy a népszám lálási továbbélési h án y ad o k m ódszere algebrailag általáb a n a v á n dorlási különbözetek alacsonyabb becslését adja, m in t a népm ozgalm i m ódszer, de v an n a k szem betűnő kivételek is, am elyeket népszám lálási összeírási hibák okoznak. 34 Demográfia

10 542 IRODALOM L E A S U R E, J. William L E W IS, Robert A.: Internal Migration in the USSR: (Belső vándorm ozgalom a S zovjetunióban, ) p. A szerzők elsősorban az évi szovjet népszám lálás születési helyre vonatkozó feldolgozásai alap já n vázolják a Szovjetunió belső vándorm ozgalm ait. Az elem zések te rü le ti egysége a gubernium. A szerzők m egkísérelték, hogy összefüggésbe hozzák a belső v án d o rláso k at a gubernium ok gazdasági differenciáltságával. E célra az évi népszám lálás m unkaerő-m egoszlási, iskolázottsági és városodási a d a ta it h aszn á lták fel, am ellyel m egközelíteni vélté k a jövedelm i különbségeket is. É rdekes m egállapításuk, hogy b ár az első világháború, a forradalom, a polgárháború, m ajd a N É P korszak évei jelentős belső vándorm ozgalm akkal já rta k, az 1926-os népszám lálást megelőző időszak a népesség hasonló térbeli átrendeződését hozta, m int az 1897-es népszám lálást m egelőző időszak. A v án d o rló k a t kibocsátó te rü lete k és a bevándorlási terü letek m in d k ét időszakban körülbelül ugyanazok v o lta k és a vándorlók a m agasabb jövedelm et biztosító te rü le te k felé ára m lo tta k. V Á V R A, Zdeněk: Future Trends in World Population Growth. (A világ népessége növekedésének jövő tren d jei.) p. A világ népességének v á rh a tó növekedése szorosan összefonódik a tá rs a dalm i és gazdasági fejlődés kérdéseivel. A világ népességszám ának növekedése és a k o rstru k tú ra ezzel e g y ü ttjá ró v álto zásai új gazdasági és társad alm i problé m ák a t jelentenek, am elyek a fejlettebb és a fejlődő régiókban, s ezeken belül is az egyes te rü le te k fejlettség i fokai szerin t különbözők. A szerző ta n u lm á n y áb a n nem an n y ira a népességnövekedéssel m in t inkább az em líte tt problém ákkal foglalkozik. B evezetőben u g y an vázolja az EN SZ évi előreszám ítását, am elynek közepes v á lto z a ta sz o lg áltatja a ta n u lm á n y alap já t, s ism erteti az ezzel kapcsolatos k ritik a i m eggondolásokat is (pl. Bojarszkij, Bogue, M acura), fejtegetéseiben azonban elsősorban a korösszetétel v á rh a tó v áltozásai és az ebből adódó kérdések állanak előtérben. T árgyalja a p ro d u k tív korú népesség tre n d je it, a m unkaképes k orúak és az elta rtá sra szorulók ará n y án ak v árh a tó alak u lá sát, a m u n k a erő -u tán p ó tlás és a m u n k á b an e ltö ltö tt élet hosszúságának kérdéseit, s végül a jövő népességfejlődésnek a nem zeti jövedelem alak u lá sára gyak o ro lt h a tá sá t. A ta n u lm á n y végkövetkeztetése az, hogy a felm erülő kérdéseket nem a táv o li jövőben, hanem a jelenben kell m egoldani, m e rt a m eglevő ellentm ondások egyre b o n y o lu ltab b ak lesznek. ROGERS, Andrei: Estimating Interregional Population and Migration Operators from Interregional Population Distributions. (Interregionális népesség és vándorlási operátorok becslése interregionális népességeloszlásokból.) A belső v ánd o rlások elem zése és előrelátása a te rü lete k k ö zö tti népességfejlődés és v á rh a tó népességm egoszlás kérdéseihez kapcsolódik. M ivel v á n dorlási ad ato k gyakran nem állanak rendelkezésre, a ta n u lm á n y kísérletet tesz arra, hogy a népességnövekedés fo ly a m a tá t m a trix form ában kifejezve a régiók k ö zö tti népességm egoszlás idősorai alap já n becsülje a ván d orm ozg alm a t. A m ódszert a szerző két-régiós rendszerrel ábrázolja (K alifornia és a m arad é k E gyesült Á llam ok). Mivel az eredm ények nem kielégítők, a ta n u l m ány jelentős része azokkal a feltételekkel foglalkozik, am elyek a m ódszer hiányosságait indokolják, to v á b b á az ad a to k kiegyenlítésének lehetőségével. W OOFTER, T. J.: Migration in the Southeast. (A délkeleti vándorm ozgalom.) p. A ta n u lm á n y b an tá rg y a lt D élkelet-g eorgiát, D él-k arolinát, A labam át, M ississippit és L u isia n át foglalja m agába, a déli gyapotterm elő állam okat, ahol a részes m ezőgazdasági m unkásokkal tö rtén ő term elés v o lt jellem ző. A tá r g y alt időszakban, 1940 és 1960 k ö zö tt a D élkeleten végbem ent a gazdaság újjászervezése, am elynek dem ográfiai következm ényei igen m élyrehatóak

11 IRODALOM 543 v o lta k. A m ezőgazdaság gépesítése és á ta la k ítá sa a farm erek és a m ezőgazdasági m unkások m illióit te tte feleslegessé. M integy három m illiót közülük a nem m ezőgazdasági terü letek szívtak fel, ahol az ipari fejlődés gyorsabb v o lt, m in t az E g y esü lt Á llam ok m ás te rü leté n, s a családi jövedelm ek is gyorsabban n ő tte k, m in t m ás vidéken. A városi népesség ará n y a 52% -ra em elkedett. M egváltozott a m unkaerő összetétele is, növekedett a nők fo g lalk o ztato ttság á n ak ará n y a, ugyan ak k o r a néger fo g lalk o zta to tta k ará n y a csökkent. U gyanez a jelenség tükröződik a ván d o rláso k b an is. A régióból m integy 2,7 m illióval többen v á n d o ro ltak el, m in t am ennyien o d av ándoroltak, s ebben a k ülönbözeiben m inden egyes fehér elvándorlóra négy néger elvándorló ju to tt. E nagy ván d o rlási m ozgalom h a tá sa term észetesen a k or és nem szerinti összetételen, a házassági és term ékenységi viszonyokban is tükröződik. M O RRISO N, Peter A.; Duration of Residence and Prospective Migration: The Evaluation of a Stochastic Model. (A helybenlakás ta rta m a és a v án d o r m ozgalom elő relátása; egy szto chasztik u s m odell becslése.) p. A ta n u lm á n y azzal a m obilitási m odellel foglalkozik, am elyet McGinnis és m ások fejlesztettek ki Cornelben. A m odel fő hipotézise az, hogy a v án d o r lási h ajlam a helybenlakás ta rta m á v a l csökken. T ovábbi hipotézis, hogy a k a p csolatban az életkor is szerepet já tszik. A szerző ta p a sz ta la ti alapon k ív á n ja becsülni a Cornel m odell p o n to sság át. E célra a holland n ép esség n y ilv án tartási rendszerből szárm azó longitudinális (lak óhelytörténet) a d a to k a t használ fel, egy 5000 esetet m agába foglaló véletlen m in tá t. N égy korcsoport m égpedig 18 24, 25 44, és 65 évesek és idősebbek tartam -sp ecifik u s v á n dorlási ad a ta i a lap já n m egállapítja, hogy a k apcso lat negatív, m ásodfokú görbével jellem ezhető, s kor szerint jelentősen különböző. K övetkeztetései arra irá n y u ln a k, hogy a vándorm ozgalom elő relátásáb an a stacio ner valószínűségek előrevetítése nem feltétlenül jogosult, s a jövőben a vizsgálatoknál helyesebb lenne nem stacioner valószínűségekkel dolgozni, m in t a Cornel m odell esetében is, ehhez azo nb an a népességnek a h ely ben lak ás ta rta m a szerin ti m egoszlásaira,is szükség lenne. C LEM EN C E, Theodore G.: Residential Segregation in the Mid-Sixties. (L akóhelyi elkülönülés a h atv an a s évek közepén.) p. Az 1960-as évek közepén szám os összeírást végeztek an n a k a m eg állap í tá sá ra, hogy a fehér-nem fehér lakóhelyi elkülönülés az 1960-as népszám lálás ó ta hogyan m ódosul az am erikai városokban. A ta n u lm á n y tíz város k ö zö tt vég zett speciális összeírása alap já n m egállapítja, hogy az elkülönülés lényegében nem v álto zo tt. STOEC KEL, John E. C H OUDHURY, Moqbul A.: The Impact оf Family Planning on Fertility in a Rural Area of East Pakistan. (A családtervezés befolyása a term ékenységre egy k elet-pakisztáni falusi körzetben.) p. A kelet-pakisztáni C om illa-k otw ali körzet h a t falvában 1961-ben családtervezési p ro p ag a n d át kezdtek meg hagyom ányos eszközökkel (condom és habképző ta b le ttá k ). Az eredm ények évi értékelése a következőket állap íto tta m eg: 1. ám b ár a pro g ram o t elfogadók terhességi ará n y a az időszak folyam án növek ed ett, az m égis kevesebb, m in t a fele an n ak a term ékenységnek, am it az alkalm azás nélkül v árn i leh etn e; 2. a h aszn á lt fogam zásgátlók h aték o n y sága a h aszn álat idejével párhuzam osan csökkent; 3. az előbbi té n y e ző, to v á b b á az új elfogadók és az abbahagyok ará n y á n a k alakulása következtében, a term ékenység redukáló d o tt, a redukálódás m értéke azonban ú jab b an kisebb, am i azonban esetleg ciklikus jelenség is lehet. R O B E R T S, G. W.-C U M M IN S, G.T.- B Y R N E, J. - A L L E Y N E, C.: Knowledge and Use of Birth Control in Barbados. (A születésszabályozás ism erete és h a szn á lata B arbadosom ) p. 34 A szerzők egy igen tanulságos m in tav ételi vizsgálat eredm ényeiről szám ol-

12 544 IRODALOM n ak be, am elyet Barbadosem 1964 jú n iu sáb an kezdtek meg, s három hónap a la tt fejeztek be. Az 1960-as népszám láláskor m integy rep ro d u k tív korú n ő tt v e tte k szám ba, 15 szám lálókörzetet v á la sz to tta k ki, ahol 2200 ilyen korú nő élt (a m in tav ételi te rv m integy 4% -os m in tá t irán y o zo tt elő, te h á t viszonylag elég n ag y o t a kiválasztási h á n y a d o t te k in tv e és m egfelelőt a m inta elem szám át illetően). E lh ag y v a az iskolába járó nőket 1900 nő m a ra d t a m intavételi tervben, ezek közül 1605 n ő t kérdeztek ki, 26 nő nem válaszolt, 67-ről nem tu d tá k a k érd ő ív et megfelelően kitölteni. A vizsgálat a nőket négy csoportra o sz to tta : 1. törvényes házasok (akik férjükkel élnek együtt), ezek alk o ttá k a m ásodik legnagyobb csoportot (27,1 % ); 2. a legnagyobb csoport (41,4% ) a,,lá to g ató k, akik sem nem házasok, sem közös h á z ta rtá su k nincs; 3. a közös h á z ta rtá sb a n m egegyezéssel e g y ü tt élők (14,0% ) s 4, a hajadonok (akiknek a vizsgálat idején nem volt kapcsolata, 17,5% ). A különböző csoportok fogam zásgátlási ism erete és g y ak o rlata k ö zö tt ugyanúgy különbségek m u ta tk o z tak, m in t iskolai végzettség szerint. Azok közül a nők közül, akiknek v alah a is v o lt bárm ely típusú házas k ap cso latu k 73 százalék ism ert fogam zásgátlási m ó d ok at. Az ism ert fogam zásg átlási m ódok népszerűségi sorrendje jellegzetesen e lté rt a K özép- és K elet- E u ró p áb an ism ert képtől. B arbadoson a népszerűségben első helyen a kém iai fogam zásgátlók (aerosol, habképző ta b le ttá k, zselé vagy krém ) állanak, csak azu tán jönnek az eszközök (diafragm a, condom ). Az öblítés ugyan itt is eléggé előkelő helyet foglal el a sorrendben, ele a coitus in te rru p tu s t az orális ta b le ttá k, a szoptatás és m ég a n a p tá r m ódszer is megelőzi. Az IUCD a sterilizációval és a m e g tartó z tatássa l a sor végén foglal helyet. F ogam zásgátlást a nők 40,6 százaléka használt, ez az ará n y a éves korú házasoknál a legm agasabb (65,9% ), s a 40 éves és idősebb korú hajadonoknál a legalacsonyabb (6,7% ). Az u to ljá ra h aszn ált m ódok közö tt a kém iai m ódszerek 61,1 % -ot te tte k ki, az eszközös m ódszerek (az IU C D -t is beleértve) 20,0 % -ot, a term észetes m ódok pedig m indössze 10,5% -ot. A z orális ta b le ttá k, sterilizáció és egyéb m ódok a nők eg ytized ét sem é rin te t ték. A fogam zásgátlási ism eretek elterjesztésében a családtervezési klinikáknak v a n a legnagyobb szerepük (28,6% ), de jelentős szerepet já tsz ik az egész egészségügyi szervezet is (doktorok és ápolónők 24,7% ). A felvilágosítás 26,6 % -a a p artn erektő l, a to v á b b i felvilágosítás b ará to k tó l, rokonoktól és m ásoktól szárm azott. A vizsgálat érdekes m egállapítása, hogy a vallás egyik m ódszer h aszn á latá n ak sem akad ály a. A kor szerint részletezett a d a to k a család terv e zés terjedésére utaln ak. D U B E Y, Dinesh Chandra CHOLDIN, H arvey М.: Communication and Diffusion of the IUCD: A Case Study in Urban India. (Az IUCD m egism ertetése és elterjesztése; cset-tan u lm án v indiai városi területen.) p. A szerzők háro m delhi telep en az t vizsg álták, hogy egy új fogam zásgátlási eszközt, az IU C D -t (m éhen belüli fogam zásgátló eszközt) hogyan ism er m eg a lakosság, s hogyan d ö n t az elfogadásáról. A vizsgált terü leten 263 IUCD behelyezést végeztek, 83 h á z ta rtá sb a n azonban cím változás, cím tévesztés v agy nem válaszolás m ia tt nem tu d tá k az ad atfelv ételt végrehajtani. A vizsgálatba m ind a feleséget, m ind a férjet bevonták. Az IUCD-ről először töb bn y ire a nő érte sü lt (53% ), b á r gy ak ran a férj szerzett erről tu d o m á st (44% ); eg y ü ttes inform áció ritk á n tö rté n t (3% ). A nők nagy része (73% ) a családtervezési klinikák szem élyzetétől k a p ta az első inform ációt, vagy b ará to k tó l, ism erősöktől (26% ). A férfiak ugyan ak k o r főleg az újságok révén szereztek tu d o m á st erről a m ódról (65% ), s a p lak áto k n ak, kiállításoknak, s a rádiónak is volt bizonyos szerepe (7% ). A to v ábbi ism eretszerzésben m ind a férfi, m ind a nő m ár sokkal inkább tá m aszk o d o tt a b ará to k, szom szédok, rokonok, s az eszközt m ár használók tan ácsaira. A m ódszert elfogadók több m int eg y h arm ad a (m ind a férjeknél, m ind a feleségeknél) az IUCD legjobb tu la jd o n ságának azt ta rtja, hogy az nem zavar, u g y an annyian viszont an n ak örültek legjobban, hogy ez a m ódszer biztos. A házasok tö b b m in t egytizedének elsőso rban az te tsz e tt, hogy h a a k a rják, az eszköz kivétele u tá n újból leh et gyer-

13 I R O D A L О M 545 m ekük. A nőknek m indössze 7 % -а d ö n tö tt úgy, az elfogadásról, hogy csak később, az eszköz behelyezése u tá n inform álta a férjét, nagy többségük a fé rje t is b ev o n ta a döntésbe. A végleges elhatározás k ialak ításáb an a házasok 44% - áb an a férjnek v o lt döntő szerepe. M IC H EL, Andrée: Interaction and Family Planning in the French Urban Family. (E g y m ásrah atás és családtervezés a francia városi családban.) p. M ár az indianapolisi vizsgálat (W helpton és K iser) k im u ta tta, hogy a boldog házasságo kb an általáb a n sokkal inkább realizálják m ind a gyerm ekszám ra, m ind a születési in terv allu m o k ra vonatkozó családterveket. A P u erto Rico-i vizsgálat (H ill, Stycos és Black) ezt az elm életet a házasok egym ásrah a tá sa (a gyerm ekszám megbeszélése a férj és a feleség k ö zö tt hasonlóan az évi m agyar kísérleti TCS vizsgálathoz) irán y áb an is k ite rjesz te tte. A ta n u lm á n y 550 francia városi h ázasp ár kikérdezése alap ján vizsgálja a k érdést, s egybevetve a m egállapításokat m ás főleg a P u erto Rico-i vizsgála to k k al ném ileg eltérő eredm ényekre ju t. E L -B A D R Y, M. A.: A Study of Differencial Fertility in Bombay. (V izsgálat a differenciális term ékenységről B om bayb an.) p. A vizsgálat az évi bom bayi születési sta tisz tik a 50% -os m in tájá n ak (azokat az an y ag o k at v ették te k in te tb e, ahol a statisztik ai szám bavétel teljessége kielégítő volt) feldolgozásán alapul. A tan u lm á n y a születési sorrendnek az an y a kora, lakóhelye, vallása, to v á b b á az ap a születési helye (állam a) és B om bayban való tartó zk o d ásán ak ta rta m a szerinti tá b lá it elemzi. Az elemzés m e g állap íto tta, hogy b ár a term ékenységet befolyásoló té n y e zőkről alig állanak adatok rendelkezésre, a körzetek k ö zö tt ta lálh ató k ülönbségek 51 százalékát mégis indokolni lehet három olyan tényezővel, am elyek az évi népszám lálásból ism ertek. E zek közül a v arian cia 44 százalékát a zsúfoltság m agyarázza, am ely lényegében az életszínvonallal k ap cso latb an álló tényező, to v á b b i h é t százalékot a kö rzetek vallási és analfabétizm u s szerin ti összetétele indokol. A term ékenységi differenciák vallás és szárm azási hely szerint is jelentősek. A m oham edánok sta n d ard iz ált születési sorrendje (3,66) m agasabb a hindukénál (3,39), s a katliolikusoké a legalacsonyabb (3,06). A B om bayban lakás ta rta m a szerinti ad ato k csak nehezen m agyarázható k, alig v a n nyom a az asszim ilációnak. S W E E HOCK, Saw: Fertility Differentials in Early Postwar Malaya. (Term ékenységi differenciák a h á b o rú t követő időkben M alájföldön.) p. M alájföldön a háború u tá n i időkben a m alájok term ékenysége volt a legalacsonyabb, a kínaiaké ugyan ak k o r m agasabb, m íg legm agasabb az indiaiaké. A különbségek állam ok és falu-város szerint is m eg találh ató k v o lta k. A legnagyobb különbség a falusi és a városokban lakó k ín aiak term ékenysége k ö zö tt v o lt k im u ta th a tó. L I V I BAC C I, Massimo: Modernization and Tradition in the Recent History of Italian Fertility. (M odernizálódás és hagyom ány az olasz term ékenység újabb történetében.) p. Az olasz term ékenység a 19. század utolsó évtizedében k ezd ett csökkenni, s a fo ly am at az ötvenes évek első felében fejeződött be. Az olasz term ékenység, csökkenés te h á t időben m eglehetősen eg yb eesett a m agyarországival, s m in t egy k é t évtizeddel m a ra d t el a fejlettebb nyugat-európai népességek term é kenységcsökkenése m ögött. A jelenlegi olasz term ék en ység a fran cia te rm é kenységhez áll közel, b ár területileg jellegzetes különbségeket m u ta t. É szakon és a középső vidékeken a term ékenység m ár három évtizede olyan alacsony, hogy nem tu d ja b iztosítani a népesség term észetes u tá n p ó tlá sá t, m íg ezzel szem ben Délen még m a is igen m agas.

14 546 IRODALOM Olaszország déli részein a term ékenységcsökkenés csak a huszas évek vége felé v agy a harm incas évek elején k ezdődött el, te h á t jóval később, m int az ország m ás vidékein. A különbség azonban az ország egyes vidékeinek te rm é kenysége között az utolsó m ásfél évtizedben csökkenni kezdett. A jellegzetes te rü le ti differenciákon túlm enően, am elyek a gazdasági fejlődéssel kapcsolatosak m ásik jellegzetes vonása az olasz term ékenységnek az, hogy tá rsa dalm i differenciáltsága nem nagy. Iskolai végzettség vagy foglalkozás szerint vizsgálva viszonylag csekély term ékenységi különbségek ta lá lh a tó k az egyes csoportok között. A szerző gondot fo rd ít a gazdasági v á ltozások és a term ékenység változásai közötti kapcsolatok vizsg álatára és a term ékenység v árh a tó alakulásának a népességelőreszám ítások szem pontjából tö rténő értékelésére. A ta n u lm ány jól összeállított, gazdag dem ográfiai sta tisz tik a i an y ag o t közöl, am ely alk alm as az olasz term ék en y ség főbb vonásainak jellem zésére. A. Gy. P О P U LATI O N ET F A MI I L L E a Belga Népesség- és C saládkutató K özpont folyóirata No. 16. F R E J K A, Т., K O U BEK, J.: Les avorlements en Tchécoslovaquie. (Az ab o rtu szok C sehszlovákiában.) p ben C sehszlovákiában a m űvi ab ortu szo k szám a addig nem ta p a sz ta lt csúcsot ért el m űvi ab o rtu szt h a jto tta k végre, a spontán abortuszok szám a volt lakosra 8,5 abortusz, ebből 6,8 m űvi abortusz ju to tt, ugyan ak k o r az élveszületési arányszám 15,1 ezrelék. Az és évek kivételével a csehszlovák term éken y ség 1950 ó ta állan dó an csökkent. Az a b o rtu szok szám a az évi tö rv én y óta (am ely lényegében lehetővé te tte a m űvi ab o rtu szt, h a a nő kéri), először erősen növek ed ett, m ajd 1963-ban és 1964-ben az abortusz-bizottságok g y ak o rla tán a k átm en eti m egszigorodása k ö v etkeztében csökkent, azu tán ú jra növekedett. A szerzők a d a to k a t közölnek a m űvi abortuszok kor, családi állapot, m eglévő gyerm ekszám, gazdasági a k tiv itás, a korábbi abortuszok szám a, a terhesség id ő ta rta m a és a m űvi abortusz kérésének indoka szerint. T an u lm án y u k végén m egállapítják, hogy a m űvi abortuszokkal kap cso latb an számos fontos kérdést m ég tisztázn i kell, m int azoknak népesedési h a tá sá t, a házasságok sta b ilitá sá ra és a nők m entális egyensúlyára való h a tá sá t stb. CLIQUET, R. L., H E B B E L IN CK, M.: Een nationaal antropologisch-sociologisch onderzoek op jongens nit het lager oderwijs in Belgie. Voorstelling van het onderzoek. (Az általános iskolás fiúk teljesítm énye és képességei. E g y országos antropológiai és szociológiai vizsgálat ism ertetése.) p. Ism erteti egy vizsgálat te rv é t, am elyben az általános iskolás fiúk országos rep rez en ta tív m in tá já t (összesen 7728 gyerm eket 107 iskolában) fogják m egvizsgálni a következő szem pontok szerint: 1. te sti fejlettség, 2. növekedés és érés, 3. intellektuális képességek és azoknak későbbi felhasználása. Az u tó b b it ú g y k ív án ják vizsgálni, hogy ö sszehasonlítják az intelligencia- és képességvizsgála to k eredm ényeit a szülőknek a to v á b b ta n ítá sra és elhelyezkedésre vonatkozó terveivel. M O RSA, Kote sur la conjoncture démoqraphique. (M egjegyzés a dem ográfiai k o n ju n k tú ráró l.) p óta B elgium ban állandóan csökkent a születések szám a. A helyzet hasonló egész N y u g at-e u ró p áb an. A szerző szerint nem lehet m ég eldönteni, hogy ta rtó s változásról, v ag y csupán rö v id tá v ú konju n k tú ra-h u llám zásró l van-e szó.

15 IRODALOM 547 M IC H E L, A., L A U T M A N N F R E Y R A B E N D, F.: Nombrc d enfants et interaction conjugate dans les families urbaines francaises. Comparaisson avec les families américaines. (G yerm ekszám és a h ázastársak in terak ció ja a fran cia városi családokban, összehasonlítás az am erikai családokkal.) p. A h ázastársak in terak ció ján azt érti, m ilyen az egyetértés férj és feleség k ö zö tt, illetve m ennyire v a n m egelégedve a feleség a férjével. E n n ek összefüggését k u ta tja a gyerm ekszám m al. E gy am erikai v izsg álato t (R eed 1942) és egy hasonló fran cia v izsgálatot h aso n lít össze. A zt találja, hogy m in d k ét esetben a te rv e zett, k ív á n t gyerm ekszám realizálása já r e g y ü tt a legnagyobb házastársi egyetértéssel. A házastársi egyetértés részben előfeltétele, részben következm énye a k ív á n t gyerm ekszám m egvalósításának. A nnak, hogy h ány ez a k ív á n t és m eg v aló síto tt gyerm ekszám, a szerzők szerint nincs összefüggése a h áz astársi egyetértéssel. A. R. KÖNYVEK BOGUE, Donald J.:Principles of Demography. (A dem ográfia alapjai.) New Y ork L o n d o n S ydney T oronto. Jo h n W iley and Sons, Inc p. Ez az összefoglaló m u n k a, am elynek p á rja egy m ódszertani kézikönyv lesz (A M anual of D em ographic R esearch T echniques), hézagot kív án pótolni. E lsősorban az egyetem i h allg ató k n ak és az intelligens laikusnak k ív á n teljes á tte k in té st n y ú jta n i a dem ográfia tu d o m á n y án a k egészéről, a h aszn ált m ódszerekről, a legújabb k u ta tá s i eredm ényekről. A szerző az előszóban kifej ti könyv e célkitűzéseit, ezek a köv etk ező k: 1. R endszerezett diszciplínaként k ív án ja b em u tatn i a dem ográfiát. A népesedési kérdések egyes tanulm ányozói a dem ográfia k rízistu d o m án y jellegét d o m b o ríto tták ki, Bogue azonban be a k a rja bizonyítani, hogy a népességtu d o m á n y akkor is fontos tu d o m á n y lenne, ha nem lenne dem ográfiai ro b b a n ás és a népességnek nem lenne rossz a te rü leti eloszlása. B ár a válságos jelenségekkel igen részletesen foglalkozik, s ugyanúgy a ja v aso lt orvoslással is, ezek tá rg y a lá sát m indig m egelőzi a szisztem atikus tudom ányos m egalapozás. U gyanakkor a könyv sohasem válik száraz tudom ányos eszm efu ttatássá, m ert éppen a sok k o n k rét problém a, em pirikus vizsgálati eredm ény b e m u ta tá sa a z t lehetne m ondani izg alm as olvasm án n yá teszi a nem szakem ber szám ára is. 2. Ö sszegyűjti és m egfogalm azza azokat az eredm ényeket, am elyeket a különböző dem ográfiai k u ta táso k h o ztak, elm életekké és kvázi-elm életekké szerkeszti össze a különböző k u ta tó k által m egállap íto tt törvényszerűségeket. Bőségesen haszn álja sa já t és általáb an a chicagói dem ográfiai iskola k u ta tá s i eredm ényeit. Ezzel elkerüli szám os dem ográfiai m u n k ának azt a h ib á já t, hogy m egm aradnak az egyszerű leírásnál (népm ozgalm i, népszám lálási a d a to k bem u ta tásán ál) és bizonyos m últbeli tren d ek extrapolálásánál. A népességtudom ány kötelességének te k in ti az előrebecslést, de ebben a m u n k ában nem elégszik m eg azzal, hogy egyszerűen tü k rö t ta r t a m ú lt elé, hogy abból m egjósolja a jö v ő t, hanem az alapvető összefüggések elem zésére tám aszk o d v a k ö v etkeztet. U gyanakkor őrizkedik a ttó l, hogy m egalapozatlan elm életi hip o téziseket adjon elő, a z t a h ite t keltve az olvasóban (aki a szerző szándéka szerint tö b b n y ire nem k ép z ett szakem ber), hogy azokat tudom ányosan m egalapozotta k n a k lehet tekinteni. 3. A népesedési p ro b lém ák at n em zetk ö zi szem szögből nézi, hogy elkerülje a provinciális és soviniszta szem léletet és hangsúlyozza a népesedési p ro b lém ák világm éretűségét. 4. Törekszik a népességt u d o m á n y t a tö b b i társadalo m tu d o m ányokkal integ ráln i. F elhasznál olyan h ip otéziseket és elm életeket, am ely eket a szociológia, a közgazdaságtudom ány, a föld rajztu d o m án y, az antropológia, a biológia,

16 548 IRODALOM a pszichológia, a szociálpszichológia, a p szichiátria, a tö rténelem tu d o m ány, a p o litik ai-tu d o m án y területéről vesz át. E bben tu la jd o n k éppen a chicagói társadalom tudósok h ag y o m án y ait fo ly tatja. A tu d o m ányok fejlődésének jelenlegi szakaszában, am ikor az ism eretanyag és m ódszertani ap p arátu s h atalm as m egnövekedése m ia tt szükségképpen bizonyos specializálódás észrevehető még egy-egy tudom ányon belül is, különös értéke v a n m inden olyan m u n k án ak, am ely a specializálódás, a szűk te rü lete k re korlátozó d ás, az egyoldalú nézőpontok érvényesítése ellen h a t, m e rt m inden társad alo m tu d o m án y u g y an azt az egységes társad alm i fo ly am ato t vizsgálja, am elynek csupán egy-egy oldala például a term ékenység, a gazdasági növekedés, a társad alm i s tru k tú ra, a népesség génállom ányának változása stb. A tá rsa d alm i fo ly am atnak m inden része összefügg, ezért egy-egy jelenségnek (köztük a dem ográfiai jelenségeknek) m egértéséhez tu lajd o n k ép p en az egész tá rsa d alm i folyam at áttek in tése szükséges. N agy előnye a dem ográfusoknak, hogy éppen a népességtu d o m á n y tesz kísérletet e sokféle jelenségnek, a különböző tá rsa d alo m tudom án y o k eredm ényeinek egyidejű figyelem bevételére. A m odern dem ográfiában gyakori az olyan törekvés, hogy a népességtudom ányt összekapcsolják m ás em b er-tu d o m án y o k k al. B oguenek az az érdem e, hogy nem csak egy Vagy k ét ilyen tu d o m á n y t, hanem tulajdonképpen m indegyiket kellő súllyal veszi figyelem be a népesedési jelenségek elem zésében. N agyon helyesnek lá t szik az a m egállapítása, hogy különösen fontos lenne a m a g ata rtáso k, m o tívum ok és m ás pszichológiai és szociálpszichológiai fogalm ak fo kozottabb felhasználása a dem ográfiai k u ta tá sb a n, különösen a term ékenység és a vándorlás vizsgálatában. A könyv egyes fejezetei önálló egészeknek is te k in th e tő k, m ert egy-egy dem ográfiai problém akört összefüggően és z á rtan tárg y a ln ak. M inden fejezethez ezen kívül igen részletes biblio g ráfiát a d o tt a szerző. N em csak tájék o zó dásra, hanem k u ta táso k segédanyagaként is fel lehet használni a közölt gazdag és új (részben alig hozzáférhető forrásokból á tv e tt) sta tisz tik a i anyagot. A. R. The Concept of a Stable Population. Application to the Study of Populations of Countries with Incomplete Demographic Statistics. (A stabil népesség fogalm a. A lkalm azás a hiányos dem ográfiai sta tisz tik á k k al rendelkező országok népességeinek tanulm ányozására.) U nited N ations D ep artm en t of Econom ic an d Social A ffairs. P opulation Studies, ST/SO A /SER. A/39. Sales num b er: E. 65. X III. 3. N ew Y ork, p. Az EN SZ legújabb k ia d v án y a jóval tö b b e t n y ú jt annál, m in t am ennyit cím ében szerényen ígér. K étségtelen, hogy a k ö te t ö sszeállításának szem p o ntja it alap vető en a dem ográfiai sta tisz tik á k terén nagyon szegény fejlődő országok gyakorlati igényei h a tá ro z tá k meg, s az összeállítás a terjedelm es függelék ek e t is figyelem be véve valóban nagy segítséget je len t egyes nagyon fontos kérdések m egoldásánál az ezekben az országokban dolgozó dem ográfusok szám ára. A k ö te t azonban ezen túlm enően jelentős hozzájárulás a dem ográfia elm életéhez is. A sem i-stabil népesség fogalm ának kifejtése és világos m egk ülönböztetése a stabil és quasi-stabil népességektől, a L otka-féle stab il népesség-fogalom nak tényleges helyére való állítása a népességi m odellek szélesebb (m althusi népességnek is nevezett) körében, s általáb an a stabil m odell logikusan felé p íte tt és átte k in th e tő tá rg y a lása kiem elik a k ö te te t az elm életi m űvek sorából. V alójában e k iadván y a L o tk a által tö rté n t első m egfogalm azása óta so k at fejlő d ö tt dem ográfiai népességelm élet rendszerezése,,,up to d a te " m egfogalm azása. N em v á lto z ta t ezen a jellegén az sem, hogy a szám os szakcikkben kim erítően tá rg y a lt levezetések és igazolások elhagyása (kivéve az olyan indokolt eseteket, m in t a sem i-stabil népesség igazolása az V. fejezetben, vagy az első függelék anyaga), a gyakorlati alkalm azásokra fo rd íto tt figyelem és a gyakorlati példákkal tö rtén ő m egvilágítás a k ö te te t tan k ö n y v szerű h aszn á la tra is ugyanúgy alkalm assá teszik, m in t ahogyan a gyak o rlati m unkáb an kézikönyvként is használhatóvá. Az első fejezet a stabil népesség fogalm át fejti ki és tisztázza. A stabil népesség fogalm át L otka, m in t a m althusi népesség egy különös esetét fe jte tte

17 IR O D A L O M 549 ki. M egjegyezhetjük, hogy a m alth u si népesség elnevezés L o tk a nyom án eléggé m egrögződött a dem ográfiai irodalom ban, b á r a M althus-elvhez csupán annyi köze van, hogy egy olyan népességet tételez fel, am elynek halandósága (továbbélési rendje) és korm egoszlása konstans, következésképp a term észetes szaporodása is konstans (M althus az em beri népesség geom etriai halad v ánynak megfelelő konstans szaporodását írta le). A k ö te t igyekszik elkerülni ezt a nem szerencsés term inológiát (cím ében sem használja), am ely azért is m egtévesztő, m ert m althusi népességnek nevezik néha ugyancsak m eglehetősen a la p ta lan u l az olyan népességeket is, am elyekben a születéseket szabályozzák. A Lotka-féle stabil népesség, a v álto zatla n term ékenység és halandóság to v ábbá a kezdeti feltételek által m egszabott és egy stabil állapothoz közelítő népesség fogalm a a reprodukciós e g y ü tth ató k k al és az intrinsic arányszám okkal e g y ü tt a dem ográfiában m ár régóta polgárjogot nyert. A k ia d v án y nem mellőzi az ered eti L otka-féle koncepciót, de m ás szem szögből, az általán o sab b népesség m odell szemszögéből vizsgálja a kérdéseket. K é t fejezet a modell azon főleg gyakorlati lehetőségeit vizsgálja, am ikor a m odellt m eghatározó k ét k o n stansn ak feltételezett tényező (továbbélési függvény és korösszetétel) közül az egyik vagy a m ásik ism ert. Így a m ásodik fejezet a továbbélési függvény ism eretében a kérdéses népességek m eghatározásával foglalkozik, valam ely to v á b b i feltétel (pl. a nyers születési v ag y halálozási arányszám, a d o tt korcsoporto k stb.) m egadása esetén, m íg a negyedik fejezet u g yanezt a k érd é st az ism ert korösszetétellel kapcsolatban tárg y alja. A k ö te t harm adik fejezete a dem ográfiai fejlődés fo ly am atain ak h a tá r helyzeteivel, az ötödik fejezet pedig a sem i-stabil népesség elm életével és annak g yak o rlati alkalm azásaival foglalkozik. A sem i-stabil (sem i-m althusi) népességnek a k ö te t az olyan népességeket nevezi, am elyeknek a dem ográfiai fejlődés fo ly am atában korösszetétele konstans lesz, te h á t tényleges korösszetétele m egegyezik a stab il népességével, s dem ográfiai jellem zői k ö z ö tt u g y ano ly a nok a viszonyok, m in t a m althu si népességben. A sem i-stabil népesség fogalm ának szám os gyakorlati alkalm azási lehetősége van. Ezekkel foglalkozik a h ato d ik fejezet, am ely a m eghaltak ism ert korösszetétele m ellett vizsgálja a népességeket m ás tényezők (szaporodási, nyers születési és halálozási ará nyok, korösszetétel, term ékenységi függvény) ism eretében. A sem i-stabil és a stabil népesség elm életi fogalm ától eltér a quasi-stabil népesség gyakorlati fogalm a, am elyet konstans term ékenység és a ta p a sz ta la t szerint változó (csökkenő) halandóság h atáro z meg. A g y ak o rlatb an azonban a quasi-stabil és a sem i-stabil népességek fogalm a egym áshoz közelíthető, m e rt végső soron a fejlődő népességek korösszetétele nem stabil, hanem lassan m ódosuló. Ez a lassú változás úgy is felfogható, m in t a sem i-stabil feltételek nem tökéletes m egvalósulása, s úgy is, m in t egy quasi-stabil helyzethez való közeledés. A k ia d v án y h eted ik és nyolcadik fejezetei ezzel a szem lélettel vizsg álják a népességi p ara m éte rek becslésének kérdéseit. A kézikönyv m ásodik része négy igen értékes függeléket foglal m agában. Az első függelék tu lajd o n k ép p en a stab il népességgel foglalkozó olyan ta n u l m ány, am elyet az elm életi dem ográfusok eddig elhanyagoltak. T árg y a a népesség szám ának, a születések, halálozások és a szaporodás évi szám ának m eghatáro zása a stabil népességben a d o tt kezdő népesség alapján. B ár a ta n u lm á n y ad e k v át m atem atik ai eszközöket használó, inkább elm életi jellegű rész, végül is konklúzióként lehetővé teszi a növekedési potenciál nehézségek nélküli m eghatározását. A m ásodik függelék a k o rábban m ár több k ia d v án y b an tá r g y alt EN SZ halandósági m odelek kérdéseit tá rg y a lja, míg a harm adik és negyedik függelék stabil népességekre vonatkozó tá b laso ro z ato k a t ta rtalm a z. A k ö te t jelölései, a h aszn ált képletek indokoltak, rendszerezettek és k ö v etkezetesek. A m egértést szám os á b ra és alkalm azás könnyíti meg. A k ia d v án y sikeres és hasznos m un k a, am ellyel szem ben csu p án egyetlen k ritik a i észrev é te lt te h etü n k. Az elm életi és gyak o rlati szem pontok összehangolására irányuló törekvés, am ely m in d e n ü tt nyom on követh ető végül is nem teszi feleslegessé egy m ég sokkal gyakorlatibb kézikönyv és egy elm életi szem pontok szerint felé p íte tt összefoglalás elkészítését. Igaz, hogy ez a k ritik a egyben dicsére t is; az elm életi és gyakorlati követelm ények egyeztetése a k ia d v án y nagy

18 550 IRODALOM FO LY Ó IR A T C IKKEK THOM AS, V. J A stochastic population model related to human populations. (E gy sto chasztik us populáció m odell em beri népességekre alkalm azva.) Journal of the Royal Statistical Society. Series A Vol sz p. A populáció növekedés m atem atik ai m odelljeit aszerint lehet osztályozni, hogy 1. diszkrét v agy folytonos változóként kezelik az időt, 2. determ inisztikus v ag y sztochasztikus fo ly am atk ént fogják fel a népesség v álto zását. S harpe és L otka klasszikus m odellje determ inisztikus volt és folytonos idő v álto zó t haszn ált, K endall sztochasztikus m odellt dolgozott ki ugyancsak folytonos idő v álto zó val, B ernardelli, Lewis és Leslie d eterm inisztik us m odelljeikben diszkrét idő válto zó t szerepeltettek. Végül diszkrét időt alk alm azo tt a sztochasztikus m odellben P ollard, v alam in t előtte B a rtle tt. A szerző által leírt populáció m odell is ebbe az u tó b b i csoportba tarto zik. Az idő diszkrét kezelésének (egysége 1 év) gyakorlati előnyei v an n ak, b ár bizonyos h ib á t vezet be az a feltételezés, hogy a népesség m indig eg'y évig v álto zatlan és az év végén ugrásszerűen következnek be a változások. E nnek következtében például figyelm en kívül hag y ja a m odell azt a csecsem őt, aki születése évében m eghal. A modell sztochasztikus v o ltán ak előnyeit nem szükséges részletezni, a szülés és halálozás valószínűségi válto zó k én t való kezelése jo b b an megfelel a valóságnak, m in t a determ in isztik u s m odellek. A szerző különböző m odelleket ír fel. E lőször csup án az életkortól függőnek te k in ti a szülési és halálozási valószínűséget, m ajd a h ázasság tartam tó l függő term ékenységgel dolgozik, k ü lö n v álasztja a házas és nem házas nőket és figyelem be veszi a v án d o rlást. A. R. Regionale huwelijksvruchlbaarheidsverschillen (A házas term ékenység regionális különbségei, 1967) Maandslatistiek van bevolking en volksgezondheit, sz p. A nyers születési arányszám H ollandiában az utóbbi években hirtelen csökkenni k ezdett, a csökkenés régiók szerint különböző volt. A népesség regionális előreszám ításai során ezeket az eltéréseket a települések, illetve régiók k ö zö tt figyelem be k ellett venni. A különbségek különböző tényezők eredői voltak. A családonkénti átlagos gyerm ekszám csökkenésén k ív ül változások m en tek végbe a családok k ialak u lásának a m ódjában is. A házasságkötésre például fiatalabb k orban kerül sor, am inek következtében a fiatal családok szám a arán y lag jelentősen növekszik. A term ékenységi ad a to k b a n észlelhető regionális eltérések elemzése te h á t m egkövetelte a születési ad ato k n ak a term ékeny korban levő házas nők szám ával tö rtén ő eg y bev etését (házas term ékenység). A legutolsó regionális a d a to k a t a házas term ékenységről az évi népszám lálás körüli évekre (1959/1960) vo n atk o zó an dolgozták fel. Az an y ak ö n y vek alapján v égzett speciális feldolgozás révén azonban m eg tu d tá k határozni a házas nők korösszetételét az ja n u á r 1-i állapot szerint és így m eg tu d tá k állap ítan i az évi te rü le ti korspecifikus házas term ékenységi arányszám o k a t is. Az adatokból számos k a r togram m ot készítettek, m elyek közül n éh án y at a ta n u lm á n y is b em u tat. Az első áb ra a 45 évnél fiatalabb korú házas nők teljes házas term ékenységét ábrázolja községek szerint, a m ásodik áb ra ezeket az a d a to k a t gazdaságföldrajzi régiók szerint közli. A h arm a d ik áb ra gazdaságföldrajzi régiónként vázolja a teljes házas term ékenység csökkenését (illetve v álto zását) 1959/1961-hez képest. Az évek folyam án jelentős csökkenés v o lt észlelhető azo kn ak a községekn ek a szám ában, m elyekben a házas term ékenységi arán yszám viszonylag m a gas. 1959/1961-ben a holland községeknek közel 2/3-ában a házas term ék en y ségi arány szám tö b b v o lt 175%o-nél, de ez 1967-ig eg y h a rm ad á ra csökkent.

19 I R O D A L О М 551 A zoknak a községeknek a szám a viszont, am elyekben a házas term ékenységi arán y szám 125%o-nél alacso n yab b v o lt, az 1959/1961. évi 25-ről 104-re növeked e tt. H o llandiában a házas term ékenység legújabb alakulásának következtében to v á b b fo ly ta tó d o tt a m últban m ár észleli tenden cia: a regionális eltérések kiegyenlítődése. A k ia d v án y jól átgondolt, m agas színvonalú elemző és rendszerező m u n k a term éke. M egérdem li, "hogy figyelem m el tanulm ányozzuk. Sz. E. F R E D E R IK SE N, H. - B R A C K E T T, J. W.: Demographic effects of abortion. (Az abortusz dem ográfiai hatásai.) Public Health Reports sz p. A szerzők az abortuszok dem ográfiai h a tá sa it négy különböző helyzetben vizsgálják olyan népességnél: 1. m elynél a fogam zásgátlás nagym értékben e lterje d t; 2. m elynél az illegális ab o rtu sz t alkalm azzák k ite rje d te n ; 3. m elynél a fogam zásgátlás nem te rje d t el, és végül 4. m elynél a széles kö rb en alk alm a zo tt legális vagy illegális abortusz m ellett a fogam zásgátlás is nagym értékben elterjed ő ben van. A zt lehetne várni, hogy az abortuszok legalizálása csökkenti az illegális ab o rtu szo k szám át. A szerzők azonban úgy vélik, hogy a terh ességm eg szak ítások legalizálása az általu k vizsgált populációknál e g y ü ttjá rt az illegális ab o r tuszok szám án ak em elkedésével. A zoknál a népességeknél, ahol a fogam zásg átlást m ár széles körben alkalm azzák, a m űvi terhességm egszakítást engedélyező tö rv én y ek inkább a hatásos fogam zásgátlással élők szám át csökkenthetik, és kevésbé h a tn a k a fogam zásgátlás következtében k ia lak u lt születési arányszám ra. H a viszont a fogam zásgátlás olyan népességnél kezd elterjedni, m elynek körében az abortusz igen gyakori, az abortusz arányszám ok csökkenése e g y ü ttjá rh a t a terhességi és term ékenységi arány szám o k csökkenésével. É rté kelhető adato k h iá n y áb a n a szerzők nem tu d tá k m egállapítani, m ik lennének a következm ényei az ab o rtu sz t tiltó rendelkezések liberalizálásának, olyan népességnél, m elynek körében a fogam zásgátló eljárások nem te rje d te k el. E ldöntésre v á r az is, hogy azokban a hagyom ányos tá rsa d alm ak b a n, ahol m agas a term ékeny ség, a fogam zásgátlás és az ab o rtu sz m in t a születésszabályozás alte rn a tív m ódszerei m ilyen eredm énnyel alkalm azhatók, to v á b b á, hogy a két m ódszer eg y ü ttv év e hatásosabb-e, m int a széles körben elterje d t fogam zásgátlás. J. P. CHANG, M. C. L IU, Т. H. CHOW, L. P.: Study by matching of the demoggraphic impact of an IU D program. A preliminary report. (É gy IU D program dem ográfiai jelentőségének v izsgálata összehasonlítással.) The M ilbank Memorial Fund Quarterly. Vol sz p. A szerzők az 1964-ben m egkezdett IU D program dem ográfiai h a tá sá t vizsg álták T aiv an középső részén, négy járásb an. P róbafelvétel k eretéb en haso nlíto ttá k össze a év k ö zö tti IU D -t (m éhen belüli fogam zásgátló eszközöket) használó nők term ékenységét az azonos korcsoporthoz tartozó, IU D -t nem használó házas nők term ékenységével. Az összehasonlíthatóság b izto sítása érdek é ben m indkét csoportnál figyelem be v ették az iskolai végzettséget, az élveszületések szám át és a szülés és a következő terhesség kezdete k ö zö tti id ő ta rta m ot. Az 1968 ja n u á rjá b a n v é g re h a jto tt vizsgálat 4776 IU D -t használó nő közül 3181 a d a ta it dolgozta fel. A felvétel az közötti időszakra vonatkozik. Az IU D -t használó nők term ékenysége átlagban 5 4 % -kalm agasabb v o lt az eszköz felhelyezése elő tt az IU D -t nem használó nők fe rtilitásánál. H áro m év a la tt az IU D -t használók term ékenysége 80, a nem haszn álók te r m ékenysége 4 8 % -kal csökkent. Az IU D a h aszn álat első évében befolyásolja legjobban a term ékenységet, később hatásossága csökken. Az IU D jelentősége különösen a fiatala b b korú nők és az alacsonyabb iskolai végzettséggel ren delkezők körében nagy. J. P.

20 552 IR O D A LO M F R A N T Z E N, Betly: Influence du travail professionnel de la femme sur la familie. (A női m unkavállalás h a tá sa a családi életre.) Revue de l'institut de Sociologie sz p. Szerző négy nagy csoportban vizsgálja a női m u n k a h atásá v al kapcsolatos szem p o n to k at: a család biológiai, gazdasági funkciójával, a gyerm ekek nevelésével és a feleség szerepkörével k apcsolatb an. A tan u lm á n y először a női m unka és a term ékenység k ap cso latát tá rg y alja. N éhány m egállapítása: a gyerm ekes asszonyok ritk á b b an dolgoznak házon kívül, m in t a gyerm ektelenek, s h a mégis dolgoznak, inkább részidős m u n k á t vállaln ak ; a dolgozó nőknek kevesebb a gyerm ekük, m in t az o tth o n élőknek; a házas asszonyok term ékenysége fo rd íto tt viszonyban áll házon kívüli m u n k á ju k k a l; a házas asszonyok "termékenysége fo rd íto tt ará n y b an áll h ázonkívüli m u n k áju k id ő tartam áv al. T a g a d h ata tla n a k u ltu rális tényezők h a tá sa ; az isko lázo ttság foka és a közéletben való résztv étel csökkentőleg h a t a gyerm ekszám ra. Lényeges a jövedelem és a lakáshelyzet h a tá sa is, b ár nem m inden országban eg y arán t. T árg y alja a tan u lm á n y a m unka következm ényeit a nő egészségére, te r m ékenységére; a sterilitásnak, a koraszüléseknek és a halvaszületéseknek jóval nagyobb az a rá n y a a dolgozó, m in t az o tth o n élő nőknél. E téren nem an n y ira m aga a m unka tén y e jelentős, hanem a m u n k a jellege, a m unkakörülm ények és a pihenés hiány a. A m i a női m u n k a és a család gazdasági funkcióinak k ap c so la tát illeti,, a szerző szerint a nők m unkavállalása csökkenti a család term elő fu n k ció ját, racionalizálja a h ázim u n k á t s ezzel több szabadidőt ad, végül növeli a család fogyasztási fu n k ció ját is. K étségtelen, hogy a dolgozó nő kénytelen racionalizálni és rövidebb idő a la tt m egoldani h á z ta rtá si kötelezettségeit, m in t az o tth o n dolgozó nő, m égis a dolgozó nőknek igen kevés szabad- és pihenőideje m arad és g y ak ran kerülnek a tú lterh eltség állapotába. A családtagoknak igazságosan kellene m egosztaniok a házim u n k ák te rh é t, a különböző országokban vég zett adatfelvételek szerint ez azonban csak részben v ag y kis részben tö rté n ik meg. Igen kényes kérdés a női m u n k av állalásn ak a gyerm ekekre és azok nevelésére gyakorolt hatása. E z a kérdés k elti a legtöbb v itá t és ezzel foglalkozik a legnagyobb irodalom is. A dolgozó nő különböző szerepeiből ezt a legnehezebb a kereső m unkával összeegyeztetni. Ü jabb felfogás szerint az an y a m u n k avállalása nem m inden szem pontból és nem m inden életk o rb an h a t k áro san a gyerm ekre. Az első h a t életévben igen fontos az an y áv al való állandó eg y tittlét, de m ég inkább az anyai törődés m inősége, m in t az e g y tittlét m aga. A n agyan yai nevelés á lta lá b a n káros, a bölcsődékben és m ás családo kb an való elhelyezés sem ideális. Á ltalában leginkább a k é t első életévben fontos az anyával való eg y ü ttlét. A harm ad ik évtől kezdve m ég előnyös is lehet az an y a m unkábajá rá sa a gyerm ek önállósága szem pontjából, m egóvja a tú lv é d e ttsé g tő l. A dolgozó asszony és férje k ap cso latán ak is több a sp e k tu sá t tá rg y a lja a szerző, így a férj részvételét a házim unkában azt, hogy m elyik h ázastárs kezében van az anyagi ügyek vitele, hogy a női m u n k a növeli-e az apa felelősségét a gyerm eknevelésben, a közösen "töltött szab adidő t, a női m u n k a jelen tő ség ét a h áz astársak egyenjogúságában stb. Végül hangsúlyozza a szerző, hogy a női m unkavállalás pro b lém ája sokkal súlyosabb a m unkásosztály körében, ahol nem an n y ira a női m u n k a m aga h a t előnytelenül a családi életre, hanem a társadalm i-gazdasági körülm ények. Szerző felsorolja a családvédelem érdekében vélem énye szerin t ezzel kapcsola tb a n hozandó intézkedéseket. R. S. A B E RC O M B IE, K. C.: Expansion démographique et développement agricole. (A dem ográfiai expanzió és a m ezőgazdaság fejlődése.) Bulletin Mensuel Economic et Statistique Agricoles, Vol sz p_ H a a világ népessége növekedésének ütem e to v á b b ra is évi 2% m a ra d, az évi 3,6 m illiárd fő 2090 körül 47 m illiárdra, 2150 körül pedig 157