2015. HÚSVÉT. Legyetek irgalmasok, mint ahogy Atyátok is irgalmas! XXI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM. - A Gyöngyös-Alsóvárosi Ferences Egyházközség lapja -

Átírás

1 2015. HÚSVÉT XXI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM - A Gyöngyös-Alsóvárosi Ferences Egyházközség lapja - Legyetek irgalmasok, mint ahogy Atyátok is irgalmas! Vaslakodalom Taizé-i fiatalok Gyöngyösön Pálferi

2 elmélkedés XXI. évfolyam 1. szám tavasz Húsvét az irgalmasság rendkívüli szentévében Boros László atya írja a Köztünk élõ Isten címû könyvében az emberi irgalomról: Az irgalom (elõször) a szeretet képessége arra, hogy a másik baja bensõleg megragadjon minket; (másodszor) az a készség, hogy a szenvedõ lénnyel létegységre lépjünk, és (harmadszor) az az akarat, hogy a szenvedõvel ebben a létegységben tevékeny hûségben kitartsunk. Amikor 1997-ben Margit körúti rendházunkba kerültem, nagyon nehéz volt szembenéznem egy különleges helyzettel: elõfordult, hogy a gyóntatás alatt a bûnbánó részére betérdelõ (beülõ) gyónó nem a feloldozás, hanem némi segítség (és elsõsorban a pénz) reményében érkezett. Elõször nem is nagyon tudtam mit kezdeni a helyzettel, fõleg akkor nem, amikor egyikük (Gábor) megmutatta köszöntõ Boldogok az irgalmasok, mert irgalmasságot nyernek (Máté 5,7) Az irgalmasság évében lehetõséget kapunk, hogy szívünk-lelkünk megnyissuk embertársaink felé és irgalmasok legyünk, mint a mennyei Atya! Többféle módon segíthetünk rajtuk: Az irgalmasság testi cselekedetei: 1. az éhezõknek ételt adni, 2. a szomjazóknak italt adni, 3. a szegényeket ruházni, 4. az utasoknak szállást adni, 5. a betegeket és 6. a börtönben levõket látogatni, 7. a halottakat eltemetni. Az irgalmasság lelki cselekedetei: 1. a bûnösöket meginteni, 2. a tudatlanokat tanítani, 3. a kételkedõknek jó tanácsot adni, 4. a szomorúakat vigasztalni, 5. a bántalmakat békével tûrni, 6. az ellenünk vétkezõknek megbocsátani, 7. az élõkért és holtakért imádkozni. Igyekezzünk így élni életünket, mert az Úr majd Irgalommal és kegyelemmel koronáz meg! szabaduló levelét a börtönbõl, és kiderült, hogy egykorúak vagyunk. A megdöbbentõ felismerés rögtön megindította bennem a folyamatot ( bensõleg megragadott a másik baja), amit õ aztán szépen ki is használt. A következõ lépésem így a szívem megkeményítése lett (Pataki Zoltán atya után szabadon idézve: Az atya szíve vajból van, de most a fagyasztóban tartja mondta egy, az osztályomban borzasztóan sikerült matekdolgozat után), hiszen visszaélt az együttérzésemmel. Vagy a Sándor, aki többünk ügyfele volt, és akit az egyik alkalom után nem átallottam követni a közeli éjjel-nappali boltig, ami elõtt rögtön elkezdte elfüstölni az élelemre kapott adományt. Ilyen elõzmények után egyre kevésbé tudtam (és mertem) engedni, hogy a másik baja bensõleg megragadjon engem. Annak ellenére, hogy fejben nagyon tudjuk, hogy ilyen esetben úgy járunk el, mint Isten vagy Krisztus, akiknek az evangélium tanúsága szerint megesik a szívük, gondoljunk csak a tékozló fiúra, a naimi özvegyre, vagy csak a Jézust hallgató tömegre, akik megtapasztalják ennek csodálatos gyümölcsét: a kenyérszaporítást, mégis, keserû tapasztalataink miatt elnyomjuk lelkünkben a szeretet hangját. És ezzel el is érkezünk ahhoz a gáthoz, amely a második lépést, hogy a szenvedõ lénnyel létegységre lépjünk, oly könnyedén megakadályozza. A növendék éveink állandó küzdelme volt, hogy hogyan tudjuk megélni szegénységünket. Azt a fajta radikális hozzáállást, amit Szeráfi Atyánk képviselt, elképzelni sem tudtuk, hogyan tudnánk megvalósítani. Mindig voltak köztünk olyan testvérek, akik Vincent van Gogh Irgalmas szamaritánus 2

3 XXI. évfolyam 1. szám tavasz nagyon egyszerûen éltek (jó néhányuk cellája tényleg nagyon egyszerûen volt berendezve), de azért a többünknek volt táskaírógépe, néhány szerszámja, egyetemi tanulmányaink miatt sok könyvünk. És amit semmiképpen sem tudtunk megvalósítani: a testvérek ne fogadjanak el pénzt. Aki kitette a lábát a rendházból, annál kellett, hogy legyen pénz (igaz, mindig kellett kérni a kasszás - pénztáros - testvértõl, de általában volt mibõl kérnünk). És ami legjobban zavart: nem tudtunk úgy étkezni, mint a szegényebb emberek (szocializmus ideje, ekkor még nem voltak kéregetõk, csak keveset keresõ munkásemberek). Volt reform reggeli (a délelõtt második elõadásán, 11 óra körül már nagyon éhes voltam), amikor tudtam, hogy szüleim nem tudnak így étkezni. A fentieket azért osztom meg, hogy belátható legyen: Krisztus megtestesülése mekkora cselekedet - a bûntõl szenvedõ teremtménnyel, az emberrel lép létegységre. Nem keményítette meg szeretõ szívét, nem az igazságosság lett a vezérelve, hanem az irgalmasság. Én, aki annyi apróbb (és nagyobb) ok miatt bezárom a szívemet, próbáljam meg Õrá tekintve, nyitva hagyni magamat arra, ami csak a szeretetben érvényes: eggyé lenni a rászorulóval. A kezdõ idézetben azért második lépés kulcsszava is meglephet bennünket: készség. Azért tanulunk meg sok mindent, hogy készséget szerezzünk. Ez pedig azt jelenti - emberi szinten -, hogy gondolkodás nélkül, egybõl tesszük a jót. Hány és hány gondolat ugrik be rögtön, mennyi minden tudja megakadályozni a jó megtételét. Példának egy olyan oldaláról szeretném ezt megvilágítani, amire talán legkevésbé gondolunk, ez pedig a szégyen. Néha nem tudjuk megtenni a jót, mert vajon mit gondolnak az emberek, akik meglátják, hogy segítettem? A jóban való kitartás az döntés és akarat kérdése elsõsorban. Éppen ezért nagyon fontos eleme az irgalmasságnak az akarat, vagyis az, hogy nem akarom elhagyni azt a szeretet-gyakorlatot, amit megtanultam, amivel a szenvedõvel létegységre léptem. Az ebben való türelmet érdemes a legkisebbektõl tanulni. A kisgyermekek végtelen türelemmel és elszántsággal próbálkoznak megvalósítani, amirõl úgy gondolják, hogy mûködik. Mi, körülöttük lévõ felnõttek sokszor mosolygunk a kísérleteiken, amikor a láthatóan nagyobb valamit bele akarják gyömöszölni egy kisebb tartóba, az építõkockákkal meg nem valósítható tornyot akarnak építeni (hoszszasan lehet a példákat sorolni), õk kitartóan kísérleteznek, nem töri le õket a sikertelenség. Az elhatározásuk, az akaratuk sem törik meg. Hadd szabadjon még egy fontos dolgot kimondanom. Ez a kis írás nem azért íródott, hogy az irgalmasság testi cselekedeteire rászoruló felebarátaink javára mindenki adományokat adjon. Jó, ha ezen a téren is aktívak tudunk maradni, de ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az irgalmasság lelki cselekedeteit gyakoroljuk (csak emlékeztetõül: 1. a bûnösöket meginteni, 2. a tudatlanokat tanítani, 3. a kételkedõknek jó tanácsot adni, 4. a szomorúakat vigasztalni, 5. a bántalmakat békével tûrni, 6. az ellenünk vétkezõknek megbocsátani, 7. az élõkért és holtakért imádkozni). vers Jézus Krisztus emberré lett, hogy szenvedésével és halálával megváltson minket, és megnyissa minden teremtménynek a mennyet. Istent megragadta a bûnös ember nyomora, megesett rajta a szíve, egységre lépett vele, és nincs a világon olyan hatalom, ami üdvözítõ szeretetétõl el tudná tántorítani! A Feltámadott áldása áradjon ki a Gyöngyösalsóvárosi ferences plébánia területén élõ minden emberre! Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt! Berde Mária: Irgalom Ki soká nem borul emberi vállra, Ahhoz a fák egyszer közel hajolnak. Ki soká nem figyel emberi szájra, Ahhoz egyszer a falevelek szólnak. Ki soká nem örvend az emberekkel, Egyszer a kertben, harmatkora reggel Megérti, mit csíznek a csíz üzenget, S mit a szél ujja az ágon kipenget. Ki soká nem olvas emberi könyvet, Az megtanulja, mit a felhõk írnak. Ki soká nem lát egy emberi könnyet, Azért az esõk patakokat sírnak. Ki földi csókot immár sose kóstol, Arra az ég lehajlik csillagostól, S megérzi egyszer, hogy az Isten szája Csókol a napban le reája. fr. Szabó József OFM 3

4 jubileum XXI. évfolyam 1. szám tavasz Vaslakodalmas vigalom Királyéknál február 3-át írunk, szombat van, Gyertyaszentelõ Boldogasszony másnapja. Két család nagy eseményre virradt. Hosszú jegyben járás után az egyik család fia, a 21 éves Ferenc és a másik család lánya, a 19 éves Magdolna az esti szürkület idején a Barátok templomában, fr. Horváth Zsigmond ferences rendházfõnök elé járult kimondani a boldogító IGEN-t! Az esküvõ után annak rendje-módja szerint hetedhét országra szóló lakodalmat csaptak, és még ma is élnek, ha... Szóval az ünneplés után jöttek a dolgos hétköznapok. Mindkettõ ismert földmûves család volt akkoriban Gyöngyösön. Így a fiatalok is szõlõtermesztéssel, bortermeléssel és szántó, vagyis pusztaföld mûveléssel foglalkoztak, dolgos kétkezi munkával keresték a megélhetésüket, így kezdték meg közös életüket júliusában a rendszer közbeszólt, Ferencet 28 hónap munkaszolgálatra sorozták, ahol sok, különbözõ mondva-csinált ok miatt oda sorozott társával együtt Székesfehérváron, Abasáron, meg az ország több más pontján reptéri hangárt, laktanyát, meg hasonló katonai épületet építettek, vagont pakoltak. Közben, mint a nép ellenségeinek el kellett szenvedniük egyes parancsnokaiktól a szidalmakat is. Ez idõ alatt az itthon lévõ felesége, Magda napszámba járt, és minden munkalehetõséget kihasználva kereste a betevõt. Albérletben élt a Búzapiacon. Ferencet októberében szerelték le, és folytatódott a földmûves élet, meg az albérlet. Ide született augusztusában Zsuzsa nevû lányuk áprilisától tovább önállósodtak, az Érsekföldön házat vettek. Az önállóság egyszer csak 4 a Tsz-be torkollott decemberében Ferencet betapsolták a Tsz-be, januárjától a közösbe járt, ahol gyalogmunkásként kezdett dolgozni. Ebben az évben született második gyerekük is, Róbert, májusban. Ferenc munkáját több kitüntetéssel is elismerték az évi nyugdíjba vonulásáig. Magda 1963-tól a Püspökiben lévõ óvodában dolgozott, mint dajka. Onnan a '70-es évek közepén a Visonta úti óvodába került szintén, mint dajka, ahol évi nyugdíjazásáig dolgozott. Mindig nagyon szeretett a gyerekekkel foglalkozni, és a gyerekek is szerették Õt. Nyugdíjas éveikben is tovább dolgoztak, szõlõt, málnát mûveltek, napszámba jártak, amíg egészségük engedte. A család sok szállal kötõdött-kötõdik a Gyöngyös Alsóvárosi Ferences Plébániához: a házasságkötésükön kívül itt tartották a keresztszülõk keresztvíz alá Zsuzsannát és Róbertet, mint ahogy azok gyermekeit is, Antalt, Zsuzsát, Márkot és Zsófiát, akik ide jártak hittanra, és lettek elsõáldozók is. Ferenc a Lámpás Társulat tagja volt két idõszakban is: 1950-tõl bátyjával Pistával együtt, és nyugdíjasan az 1990-es években. Magda bátyja, Gyurka bácsi, a Püspöki templomban volt kántor, amíg az egészségi állapota megengedte. Jelenleg Róbert fiuk egyháztanácstag a plébánián. Napjainkban az érsekföldi otthonukban élnek csendes, egyszerû életet az egyre csak fogyó egészségük nehézségeivel küzdve. Király Ferenc és Király Ferencné, született Nagy Kovács Magdolna február 2-án, Gyertyaszentelõ Boldogasszony ünnepe estéjén otthonukban ünnepelték, fr. Kárpáti Kázmér atya vezetésével, közös imádsággal, szûk családi körben, egybekelésük 65. évfordulóját! A Jó Isten tartsa meg õket kegyelmében! Hálás köszönet Kázmér atyának, aki igazi ünneppé tette ezt az évfordulót! Gy Király Róbert

5 XXI. évfolyam 1. szám tavasz beszámoló Keresztény bál Mindenekelõtt hadd említsek meg egy régi ünnepet, mely a farsangi idõhöz egészen a közelmúltig hozzátartozott: Szûz Mária menyegzõje (Festum desponsationis B. Mariae Virginis). Szûz Mária a korabeli zsidó szokásoknak megfelelõen 12 évesen vált nagykorúvá, és ekkor jegyezték el. Az ünnepet a XV. sz. elején Franciaországban kezdték el ünnepelni, majd pápai engedéllyel (1537) a ferencesek terjesztették el. Errõl tanúskodik a Gyöngyöspüspöki templom mellékoltárának a képe is. A hagyományos ábrázolás szerint Szent József a fõpap jelenlétében gyûrût húz Szûz Mária ujjára, és fölöttük a Szentlélek mintegy galamb képében jelenik meg. A II. vatikáni zsinat után az ünnep háttérbe szorult. Mára már csak a néphagyomány élteti itt-ott. Ezen a napon népi ájtatosságot tartottak, énekeltek, frissen sült kalácsot sütöttek, és bort ittak. Végül táncra is perdültek, és az imádságot mulatság váltotta fel. Sok helyen a fiatal párok ilyenkor ajánlották fel Mária és József oltalmába kapcsolatukat. Az ünneplésen a Kánai menyegzõ csodájáról is megemlékeztek. A keresztény ember ünneplésének ma is a liturgia áll középpontjában. Ha igazán az ünneplés alapjaihoz vissza akarunk menni, akkor a liturgikus ünnepléshez kell visszamenni, és abból kell saját ünneplésünket is származtatni. A keresztény bál akkor keresztény, ha ilyen szempontokat tart szeme elõtt. A Kolping Házban tartott bál sikere a résztvevõk, és az elõkészítõk lelkületétõl függ. Úgy gondolom erre ki-ki saját erejéhez mérten törekedett. Szép, jó hangulatú bálon vehettünk részt. A köszöntõ szavak után, melyet József atya mondott, a közösség muzsikusai, táncosai adtak egy kis mûsort, ezt követte az ünnepi vacsora, majd kezdetét vette a táncos mulatság, mely hajnalig eltartott. Köszönet és hála a szervezõknek, akik nem kevés munkával lehetõvé tették e bál létrejöttét. Kovács László templomablak Taizé-i fiatalok Gyöngyösön Nincs nagyobb felelõsség az imádságnál: minél egyszerûbben és alázatosabban imádkozunk, annál inkább képesek leszünk szeretni, és ezt életünk által kifejezni. (Roger testvér) A gyöngyösoroszi Jó Pásztor Nõvérek révén három külföldi fiatal érkezett Magyarországra a Taizé-i testvérek "Kis testvériség"-programja keretében. Otthonuk ezalatt Gyöngyösoroszi volt, de plébániánkon is lehetõségünk nyílt két alkalommal közösen imádkozni velük és vendéglátóikkal, Nirmala, Dorothea és Zsuzsa nõvérekkel. A három fiú korábban még csak nem is ismerte egymást, Gyöngyösorosziban találkoztak elõször. Stephan Németországból érkezett, míg Timothy Angliából, Javier pedig Spanyolországból utazott el hazánkba. Az egyhónapos program lényege a napi háromszori ima megtartása mellett a helyiekkel való szolidáris együttélés és segítségnyújtás, valamint közösségi és rendszeres imatapasztalat nyújtása a mindennapokban. A cél: együtt felfedezni Isten Országának jeleit a legkülönbözõbb helyzetekben. Taizé lelkisége sokak számára ismert, leginkább fiataljaink körében népszerû. Alapítója Roger Schütz, aki fiatal protestáns lelkészként érkezett a franciaországi Taizébe, ahol 1945-ben megalapította a Taizé-i ökumenikus közösséget. Egész életében a kiengesztelõdés hirdetõje és apostola volt, aki a keresztények egységén fáradozott szelíd türelemmel és alázattal. Ma már több testvériség is mûködik Franciaországon kívül szerte a világban, találkozhatunk közösségeikkel Ázsiában, Amerikában és Afrikában egyaránt. Napjainkban fiatalok ezrei keresik fel a kicsi francia falut, hogy ott megismerkedhessenek a csönddel és a csöndbõl születõ bensõ ima értékeivel. Emellett évente tartanak a világ számos pontján nagyszabású ifjúsági találkozókat, ilyen alkalomnak 2001-ben Budapest adott otthont, közel résztvevõvel. Egyre bõvülõ Taizé-i lelkiségû imacsoportunk havonta egy-két alkalommal, szombat esténként gyûlik össze. Gyermekes családok, fiatalok, idõsek egyaránt részt vesznek az imádságokon, hogy az eucharisztikus Jézus jelenlétében és csendjében egy szívvel énekelve dicsõítsék Istent. Köszönjük a három fiúnak, hogy elhozták magukkal Taizé egy darabkáját, és jelenlétükkel gazdagítottak bennünket! Z. M. I. 5

6 elõadás XXI. évfolyam 1. szám tavasz Pál Feri atya A lelkierõ fejlesztése, éltetõ spiritualitás címmel tartott elõadást január 9-én a GYÖNGYÖK Mátra Mûvelõdési Központban Pál Ferenc, közismert nevén Pálferi, római katolikus pap, mentálhigiénés szakember,1966. június 29-én született Budapesten. Fiatalkorában fõállású sportoló volt a Budapesti Vasasnál, 1987-ben felnõtt magyar magasugró bajnok lett június 15-én szentelték pappá Esztergomban. Szentelése után elõbb káplánként szolgált Terézvárosban, majd Rákoskeresztúron, tõl pedig plébánosként Óbudán tõl az Angyalföldi Szent Mihály Plébánia helyettes plébánosa, augusztus 1-tõl pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi kar kari lelkésze. A Semmelweis Egyetem posztgraduális képzésén mind a lelkigondozói, mind pedig mentálhigiénés és szervezetfejlesztõ szakon diplomát szerzett, ez utóbbin pedig évek óta tanít is. Elismerései: Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt 2011, Prima díj 2013, PrimaPrimissima közönségdíj Még budapesti egyetemista koromban - úgy 16 évvel ezelõtt - mesélte egy szintén egyházi iskolában végzett kedves ismerõsöm, hogy van egy nagyon jó hittanóra, amit a Pálferi tart a Bartók Béla úton és az általa celebrált miséken is érdemes részt venni. Olyan különlegesek és mindenki számára elérhetõek, nyitottak voltak ezek a hittan órák, hogy a fiúk gyakran ide hívták el a lányokat randira, sõt a Feri atya által tartott elõadásokon elhangzottakról hangfelvételek készültek, melyek aztán kézrõl kézre jártak. (Jelenleg elérhetõek: hu/hanganyagok) A nagy érdeklõdés miatt gyorsan ki is nõtték a Terézvárosi Plébániát - ahol Feri atya akkoriban káplán volt, így átköltöztek a Pázmány egyetem jogi karának legnagyobb elõadójába, ahol azonban bérleti díjat kellett fizetni; így ez lett az egyetlen fizetõs hittan Budapesten. De persze - mivel idõközben vagy 300-an lettek - az összeg, amit minden alkalom elõtt gyorsan összekalapoztak, egy fõre számítva csak jelképes lett tõl a Millenáris Teátruma, jelenleg pedig kedd esténként a Dürer Rendezvényház ad otthont az elõadásoknak. Pál Feri atya szerint katolikus pap léte ellenére fontos, hogy az elõadások semlegesek legyenek: bárki részt vehet rajtuk, nem kell semmilyen vallási, ideológiai elvárásnak megfelelnie, elég a hallgató nyitottsága. A fiatalok számára 6 érzékeny témaválasztás és a sajátos elõadásmód következtében a kezdetben többnyire csak katolikus fiatalokat vonzó elõadások rövid idõ alatt igen népszerûek lettek. A hallgatóság mára életkori és vallási tekintetben is heterogénebbé vált. Elõadásaira jellemzõ egyrészt a strukturáltság és az érintett szakirodalom intenzív használata, másrészt a stand-upcomedybõlismert közvetlen, gyakran csapongó, humoros történetek mesélésére is építõ stílus. A heti elõadások hallgatóinak száma 2011-re alkalmanként meghaladta az ezer fõt és a résztvevõk körében spontán közösségszervezés kezdõdött. A pálferi jelenséget a SOTE Mentálhigiéné Intézete szociológiai kutatás során vizsgálta. A gyöngyösi elõadásra a Hidak és Kapaszkodók sorozat elsõ állomásaként került sor. A rendezvény iránt olyan nagy volt az érdeklõdés, hogy kétszer annyian szerettek volna részt venni, mint ahány hely volt, ezért a szervezõk ígéretet tettek rá, hogy néhány hónap múlva újra körünkben köszönthetjük Feri atyát. Bevallom jólesõ büszkeséggel néztem végig a zsúfolásig megtelt teremben, mert külön örömmel töltött el, hogy a Gyöngyös és környékérõl idesereglett intelligens, a világ- és a kultúra felé nyitott emberek éppen egy katolikus pap szavaiban keresik kérdéseikre a válaszokat. Rengeteg, a Ferences Plébániáról ismerõs arcot láttam, de sokat olyat is, akirõl tudom, hogy magától nem ment volna el szentmisére és nem hallgatta volna meg egy pap szavait. Feri atya ezért is van különleges helyzetben, hiszen papi hivatását kell összeegyeztetnie civil életével. Ez azonban neki egyáltalán nem okoz problémát, ahogyan egy korábbi interjúban fogalmazott: "én a nap 24 órájában pap vagyok, ám megkülönböztetem papi identitásomat a papi szereptõl és - az adott helyzetnek megfelelõen - elõadói, csoportvezetõi vagy oktatói szerepbe tudok helyezkedni." Szerinte ez azért mehet gördülékenyen, mert a mentálhigiéné és az egyház küldetése hasonló: testi, fizikai, szellemi, lelki, spirituális, szociális nyomorúságban lévõ embereken feltétel, elvárások és kérdezés nélkül feladatunk segíteni. (Mozer Mária: Pál Ferenc, egyre hangsúlyosabb szerephez jut a mentálhigiéné, Semmelweis Hírek január 27. ) Feri atya a rá jellemzõ energikussággal kezdte meg elõadását, amely miatt minden jelen lévõ úgy érezhette, személyesen szólítja meg õt. Nem köntörfalazott: az élet nehézségét, drámai természetét hangsúlyozva invitálta hallgatóságát egy spirituális utazásra. Hiszen azért van szükségünk lelkierõre, hidakra, kapaszkodókra, hogy valóban jelen legyünk, hogy tartalmasan éljük az életünket, ne pedig súlytalanul, felszínesen peregjenek a napok egymás után. Nemcsak az értelemhez akart szólni, hanem egyben alkalmat teremteni a változásra és a növekedésre. Rávilágított, hajlamosak vagyunk egysíkúan, horizontálisan szemlélni a világot, nem tekintünk fölfelé, így nem bízunk a Jóisten gondviselésében sem. Az egysíkú látásmód néha pedig úgy jelenik meg, hogy elfelejtjük, hogy az ember mégiscsak egy: nincs külön teste, lelke, szelleme, nincsenek külön pszichés dimenziói. Ha valaki elakad, vagy épp fejlõdik az egyik területen, az a másikon is kifejti hatását. Feri atya egy ifjú házaspár kapcsolati problémáján keresztül humoros, de mégis mindenki számára ismerõs formában idézte fel, hogy gyakori, hogy ha valakinek nehézségei támadnak, rögtön elveszíti biztonságérzetét és azt gondolja, nem szeretik, mert nem elég jó, nem szerethetõ, esetleg a másik félrõl vélekedik hasonlóan, vagy a kapcsolatban bizonytalanodik el. A nehézséget kihívásként, feladatként, természetes állapotként megélõknek ez nem okoz ekkora törést.

7 XXI. évfolyam 1. szám tavasz Személyes tanúságtétellel is igazolta, hogy õ maga is megtapasztalta az élet nehézségét. Mesélt családjáról, szüleirõl, akiknek nem volt jó a kapcsolata és nem voltak vallásosak, ezért már papi hivatásának kezdetekor váratlan problémákkal kellett szembenéznie. Így amikor úgy érezhette volna, hogy személyes útkeresésének eredményeként papként megtalálta helyét a világban, akkor újabb problémát okozott, hogy hogyan fogadtassa el döntését testvérével, szüleivel. Amíg azonban ezeket a dolgokat nem gondként, hanem megoldásra váró kihívásként ajánló éljük meg, s körül nézve látjuk - és elfogadjuk! - a föntrõl jövõ segítséget, addig minden probléma megoldható. Az elõadás közben szinte röpült az idõ, Pál Feri atya karizmatikus személyisége minden körülöttem ülõre nagy hatással volt: a mellettem ülõ kamasz lányok lelkesen nevetgéltek a poénokon, az elõttem ülõ idõs nénik pedig elismerõen bólogattak a tartalmas gondolatok, ismerõs élethelyzetek hallatán. Ez az elõadás bebizonyította az elõítéletekkel küzdõknek, vagy az egyházat és a papokat divatja múltnak, unalmasnak gondolók számára, hogy a katolikus egyház eszméi és képviselõi is lehetnek korszerûek, hiszen az emberekért van, és a lényege éppen a közösségi együttlét, akár a szentmisén, akár egy elõadáson történik. Ahogy mondják: Pálferi megér egy misét! S ki tudja, talán még az is elõfordul, hogy a spirituálisan nyitott, útkeresõ, de eddig még nem vallásos emberek a következõ rendezvényig a Mûvelõdési Központtól pár méterre, a Ferences Plébánián keresik majd a válaszokat. dr. Lukácsné dr. Veress Orsolya Közös otthonunkért közös a felelõsségünk is! Ferenc pápa Áldott légy címû zöld enciklikája megjelent magyar nyelven is. Ferenc pápa, Laudato si (Áldott légy) címû enciklikájával ismét kisebb vihart kavart. És mint annyiszor, most is csupán azzal, hogy világos, érthetõ módon kimondta az igazságot egy égetõ problémáról. Mert nem mást állít Ferenc pápa, mint hogy igenis van globális felmelegedés. Állat és növényfajok ezrei tûnnek el a Földrõl minden évben. És azt, hogy mindez emberi tevékenység eredménye, amit a mohóság, kapzsiság és rövidlátás mozgat. És ugyanez a mohóság, a rövidlátás okozza egész országok, kontinensek szegénységét, százmilliók nyomorát. Ez ellen pedig kötelessége fellépni minden jóérzésû embernek. Hívõknek és nem hívõknek egyaránt. Errõl szól a teremtett világért szót emelõ pápai enciklika, és ezen háborodtak fel sokan, akik a mai világrendnek pillanatnyi haszonélvezõi. Olyan egyszerû dolgok ezek! Annyira magától értetõdõ alapigazságok, hogy szinte nem is értjük, miért fontos ezt egy pápai enciklika formájában kinyilvánítani. De ha a rideg tényeket nézzük, belátható: talán soha ennyire fontos nem volt, hogy szót emeljünk, és cselekedjünk közös otthonunkért, a Földért. Friss hír, amire talán azok is felkapják fejüket, akik a pápa szavaira kevesebbet adnának, hogy amerikai egyetemek kutatása szerint új nagy kihalási hullám indult a Földön. A gerinces fajok eltûnésének üteme az elmúlt idõszakban legalább százszorosára gyorsult óta legalább 400 faj eltûnésérõl tudunk. Számtalan további, ma még élõ fajtáról unokáink valószínûleg már csak hallomásból fognak értesülni. A földtörténeti kutatások tanúsága szerint a most látható, hatodik nagy kihalási periódushoz hasonló utoljára a dinoszauruszok eltûnése körül történt. Azzal a fontos különbséggel, hogy most az emberiség van az õshüllõk szerepében. A kihalás oka az erdõirtás, a klímaváltozás, a légszennyezés - tehát az emberi tevékenység. Magyarországon e hírek hallatán sokan csak legyintenek. Kis ország vagyunk, kicsi a felelõsségünk is. Pedig hazánk a klímaváltozásnak fokozottan kitett, sérülékeny területen fekszik. Mezõgazdasági adottságainkat alapvetõen befolyásolja, a mindennapok életminõségét veszélyezteti az éghajlatváltozás. Nem beszélve arról, amire Ferenc pápa is utal, hogy számtalan háborút már ma is az ivóvízért, a zsugorodó természeti erõforrásokért vívnak. Sokmillió klímamenekült bolyong a világban jelenleg is, és számuk borítékolhatóan nõni fog, ha nem teszünk a bolygó tönkretétele ellen, a károk enyhítéséért. Nagyon fontos a Szentatyának az a meglátása is, hogy nincs külön ökológiai, gazdasági és társadalmi válság. Az ökológiai válság is ugyanannak a kizsákmányoló emberi tevékenységnek az eredménye, ami a gazdaságban és társadalompolitikában is a globális egyensúlytalanságot okozza. Éppen ezért közös lakóhelyünk, a Föld gondozásáért végzendõ erõfeszítéseinknek a környezet védelme mellett, az egyensúlytalanságok megszüntetésére, a szegények, és a szülõföldjüket elhagyni kényszerülõk megsegítésére is kell irányulnia. Nagyon fontos, hogy mi, mint katolikus hívõk, és mint egy ferences plébánia tagjai is átérezzük közös felelõsségünket a természeti és társadalmi környezetünkért, hogy Assisi Szent Ferenccel együtt énekelhessük a Naphimnusz sorait: Áldjon, Uram, téged Földanya nénénk, ki minket hord és enni ad. Fontos, hogy keressük és megtaláljuk azt, amit mi tehetünk azért, hogy gyermekeink és unokáink egy szolidárisabb és igazságosabb társadalomban élhessenek, és legalább olyan gazdag természeti kincseket, tiszta vizet, levegõt és termõföldet örököljenek, mint amilyet mi kaptunk a szüleinktõl. Ferenc pápával szólva: az ember felelõs a teremtett világ megóvásáért. És olyan korban élünk, amikor kinek-kinek mindent meg kell tennie, hogy legalább enyhíteni tudjuk a bajokat. A sokáig távolinak és elvontnak tetszõ problémák ugyanis ma már itt kopogtatnak az ajtónkon. Nincs egyetlen nap vesztegetni való idõnk sem. dr. Lukács Zoltán 7

8 apró hírek Ferenc pápa március 19-én megalapította a hazai görög katolikusság számára a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyházat, és pontosította a görög katolikus egyházmegyéinek határait. Így Gyöngyös és környéke már nem a Gödöllõi szórványlelkészséghez, hanem a Miskolci Egyházmegyéhez tartozik. Nagyon köszönjük dr. Sivadó János görögkatolikus parókus eddigi áldozatos és odaadó munkáját. Isten áldását kérjük további szolgálatára! Egyben szeretettel köszöntjük utódját, dr. Kaulics László atyát. Gyalogos zarándoklat indul Budapestrõl Csíksomlyóra. Az útvonal egyik fontos állomása április 9-én, szombaton a mi templomunk. A Mária út szervezõi szívesen fogadják azokat a helyi zarándokokat, akik hosszabb-rövidebb szakaszon szeretettel bekapcsolódnak a zarándoklatba, vagy az esti szentmise után szívesen találkoznak, beszélgetnek a zarándokokkal. rejtvény Tudáspróba - gyerekeknek Mit ünneplünk húsvétkor? - lehetne a kérdés hittanórán. Krisztus feltámadását - válaszolhatjuk erre! A FELTÁMADÁS szó hitünk legnagyobb titkát, legnagyobb reményünket fejezi ki. A magyar nyelv szépsége, csodálatossága szinte felülmúlhatatlan. Ennek bizonyítására egy játékra hívunk benneteket! Alkossatok új szavakat a FELTÁMADÁS szó betûibõl! Bármennyi betût felhasználhattok, lehetnek régies kifejezések, meghonosodott rövidítések, ragozott kifejezések, nevek is. Pl: a, e, s, ád, ÁFA, Ádám. A megfejtéseket leadhatjátok a portán, vagy beküldhetitek az eletunk.rejtveny@ gmx.com címre április 30-ig. A legügyesebb három szókirakó ajándékot kap! Vingender Sándor Egyházmegyei találkozó lesz Egerben május 7-én az Egri Fõegyházmegye egyházközségeinek tagjai számára. Ferences Plébániák találkozója lesz Mátraverebély-Szentkúton május 28-án, szombaton. Szoliva Gábriel és Kovács Krisztián ferences testvérek papszentelése június 11-én 18 órakor lesz Pasaréten. recept Hústorta Ha ünnep közeledik, nekünk, háziasszonyoknak gyakran fejtörést okoz, mivel készüljünk, mit süssünk-fõzzünk, amivel örömet szerezhetünk családtagjainknak, barátainknak. A hústorta receptjét néhány éve egy alkalomhoz kapcsolódóan ajánlotta egyik ismerõsöm, azóta nálunk is igen népszerû lett. Emellett az elkészítése sem igényel különösebb konyhai elõképzettséget, sem idõráfordítást. Hozzávalók: 60 dkg csirkemell filé, 30 dkg szeletelt sonka, 40 dkg sajt (lehet trappista és füstölt sajt vegyesen), 40 dkg szeletelt bacon, 2-3 tojás, liszt, ízlés szerint só, bors. Elkészítés: a csirkemellet vékonyra klopfoljuk, sózzuk, borsozzuk, majd lisztbe és tojásba forgatjuk. A kétféle sajtot lereszeljük és összekeverjük. A szalonnával körkörösen kirakunk egy tûzálló tálat úgy, hogy a szalonnacsíkok túllógjanak az edény szélén. A szalonnára egy adag reszelt sajtot rétegezünk, XXI. évfolyam 1. szám tavasz Naphimnusz-tábor lesz Mátraházán az Alverna-házban július 4-6-ig osztályos hittanos (és nem hittanos) tanulók számára. Témája: Assisi Szent Ferenc Naphimnusza alapján megismerni, megszeretni Teremtõnket és a teremtett világ értékeit. További információ: Hegede László, 06-20/ erre kerül a csirkemell, majd a sonkaszeletek. A rétegezést még egyszer megismételjük, majd reszelt sajttal fejezzük be. Ezután a tortára ráhajtogatjuk a bacont. Elõmelegített sütõben (kb. 180 C ) egy óra alatt készre sütjük. Jó étvágyat! 8

9 XXI. évfolyam 1. szám tavasz képes beszámoló Gyerekfarsang

10 Eseménynaptár XXI. évfolyam 1. szám tavasz Szentmisék rendje: vasárnap: 7.00; 9.00; és hétköznap: 7.00 és Gyöngyöspüspökiben: vasárnap 9.00 Mátraházán: vasárnap: Állandó programok: minden hétköznap 6.30-kor és kor énekes zsolozsma a szerzetesekkel a templomban (kiv. elsõ péntek reggel, és szombatonként este) Bizánci liturgia: minden hónap 2. és utolsó szombatján 10 órától. Minden hónap elsõ vasárnapján a templomban délután fél 4-tõl 5 óráig elimádkozzuk a teljes rózsafüzért, 5 órától szentségimádás, majd a Rózsafüzér Társulat titokcseréje. A hónap többi vasárnapján délután 4-tõl fél 6- ig elimádkozzuk a teljes rózsafüzért, utána litániát tartunk. Minden elsõ csütörtökön kor szentségimádás a Jézus Szíve Család vezetésével. Minden elsõ pénteken a reggeli szentmise után elimádkozzuk a Jézus Szíve litániát. A nap folyamán fölkeressük a bejelentett betegeket. Minden hónap elsõ szombatján a reggeli szentmise után papi és szerzetesi hivatásokért imádkozunk. A Ferences Világi Rend Közössége imaórát tart minden hónap elsõ hétfõjén órától a templomban; illetve rendi gyûlést tart a hónap harmadik hétfõjén órától. A Szent Mónika Közösség imaórát tart minden hónap 27-én kor a tanácsteremben. A gyöngyösi Kolping család ifjúsági tagozata kéthetente péntek este 7 órától tart összejövetelt és játszóházat a gyerekeknek. A baba-mama klub kedden és pénteken 10 órától várja az érdeklõdõket. A cserkész foglalkozásokat a nagyobbaknak szombatonként du. 1 órától, a kisebbeknek pedig 2 órától tartjuk. márc A Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány Consilium plenariuma (rendi tanácskozása) Mátraverebély- Szentkúton márc. 30. szerda Kiáltás - imádság ápr. 3. vasárnap: Isteni Irgalmasság vasárnapja Jézus Szíve Család szentségimádása Püspökiben a 9 órai szentmise után búzaszentelés ápr. 5. kedd: Esperesi gyûlés és tanácskozás Abasáron ápr. 9. szombat: Zarándoklat a Mátraalján - Ecséd-Nagyréde-Gyöngyös (bekapcsolódás a Budapest-Csíksomlyó gyalogos zarándoklatba) ápr. 13. szerda Egyháztanács gyûlés ápr. 17. vasárnap 9.00: Ministráns avatás a szentmise keretében (Hivatások vasárnapja) ápr. 23. szombat: Barangolás a Mátrában ápr. 27. szerda Kiáltás - imádság ápr. 28. kedd 18.00: Szentmise, majd megemlékezés P. Kiss Szaléz OFM elhurcolásáról, és közös imádság a ferences vértanúk boldoggá avatásáért május 6. péntek Az elsõáldozásra készülõ gyermekek elsõ gyónása, és szüleik gyónási lehetõsége május 7. szombat: Egyházmegyei találkozó Egerben az Irgalmasság Éve kapcsán május 8. vasárnap: elsõáldozás a 9 órai szentmise keretében május PÜNKÖSDVASÁRNAP PÜNKÖSDHÉTFÕ 7.00, 9.00 szentmise, kor kezdõdõ mise után szentségkitétel, Gyöngyösi Úrangyala egész napos szentségimádás, Felsõvárosi hívek imaórája, Alsóvárosi hívek imaórája, litánia, Oltáriszentség eltétele szentmise. Mátraházán pünkösdvasárnap van szentmise kor. Gyöngyöspüspökiben pünkösdvasárnap és pünkösdhétfõ nincs szentmise. május 21. szombat: harangozással emlékezünk meg ig a nagy gyöngyösi tûzvész 99. évfordulójáról (1917.évben). május 22. vasárnap Bolhapiac május 25. szerda Kiáltás - imádság május 28. szombat: Ferences plébániákhoz tartozó hívek országos találkozója Mátraverebély-Szentkúton május 29. vasárnap: ÚRNAPJA - BÉRMÁLÁS A 9 órai szentmise elmarad. Reggel 5 órától sátrak felállítása. A bérmálás szentségét Mándy Zoltán fõesperes atya szolgáltatja ki a 10 órakor kezdõdõ ünnepi szentmisében. A mise után körmenetet - az Eucharisztia elõtt az elsõáldozó gyermekek hintik a virágszirmokat. Püspökiben fél 11 órakor lesz a mise, utána körmenet. Mátraházán nem lesz szentmise! Programok: márc. 27. HÚSVÉTVASÁRNAP vasárnapi miserend (7.00, 9.00, 10.30; 18.00; Gyöngyöspüspökiben 9.00; Mátraházán 10.30) 7.00 szentmise végén ételszentelés, 9.00 szentmise keretében az elsõáldozásra készülõ gyermekek keresztelése márc. 28. HÚSVÉTHÉTFÕ szentmisék: 7.00; 9.00; 10.30; Gyöngyöspüspökiben és Mátraházán nem lesz mise. 10 Májusban minden nap kor Loretoi litánia május 1. vasárnap: 9.00: a szentmise keretében imádság az édesanyákért. Püspökiben 9.00: Olajbafõtt Szent János ünnepe - templom búcsú. május 2-4. hétfõ-szerda: keresztjáró napok (Hétfõn a Barátok templomában, kedden a Szent Urbán, szerdán a Szent Erzsébet templomban. A szentmise mindhárom nap reggel 7 órakor kezdõdik)

11 XXI. évfolyam 1. szám tavasz Eseménynaptár Júniusban minden nap kor Jézus Szíve litánia jún. 5. vasárnap 9.00 Te Deum (hálaadás a tanév kegyelmeiért) jún. 11. szombat Szoliva Gábriel és Kovács Krisztián ferences testvérek papszentelése Pasaréten jún. 22. szerda Kiáltás - imádság jún. 27-júl. 1. (hétfõ-péntek) - Hittanos tábor (ált. isk. 3.osztályos kortól) Mátraházán júl. 3. vasárnap 10:30, Sarlós Boldogasszony ünnepe, Templombúcsú, mise után körmenet Püspökiben nincs mise júl (hétfõ-szerda) - Felsõs hittanosok tábora (ált. isk osztályos korúaknak) Mátraházán júl. 20. szerda: Kiáltás - imádság júl (vasárnap - csütörtök): gumicsizmás lelkigyakorlat - lelkigyakorlat kamaszoknak aug (hétfõ-vasárnap): Cserkésztábor aug. 2. kedd: Angyalos Boldogasszony (Porciunkula) ünnepe - a ferences templomokban teljes búcsú nyerhetõ aug. 15. szombat: NAGYBOLDOGASSZONY, parancsolt ünnep aug szombat-vasárnap: gyalogos zarándoklat Mátraverebély-Szentkútra aug. 16. kedd: A Rókus kápolna búcsúja (az esti 6 órai szentmise a Rókus kápolnánál) aug. 17. szerda: Kiáltás - imádság aug. 20. szombat: Szent István király ünnepe aug. 22. hétfõ: (1904-ben) este égett le a ferences templom és a kolostor Gyöngyös déli részével együtt - az esti mise után harangozás aug. 28. vasárnap, Szent Bertalan búcsú a Felsõvárosi Templomban szept. 11. vasárnap: Veni Sancte - tanévkezdõ szentmise szept. 14. szerda: Kiáltás - imádság szept (csütörtök-szombat): felkészítõ tríduum a Fájdalmas Szûzanya ünnepére szept (szombat-vasárnap): FÁJDALMAS SZÛZANYA BÚCSÚ 11

12 Gyermekek nagyböjti lelki napja KIADÓ: Gyöngyösi-Alsóvárosi Ferences Egyházközség (Cím: 3200 Gyöngyös, Barátok tere 2., Telefon/Fax: (37) , honlap: FELELÕS KIADÓ: fr. Kárpáti Kázmér ofm FELELÕS SZERKESZTÕ: Soós Ágnes MUNKATÁRSAK: Botka Veronika, Kiss Bernadett SZERKESZTÕSÉG: Tördelés és nyomdai elõkészítés: Garamond Grafikai Mûhely Bt. Megjelenik évente 4 alkalommal, 600 példányban.