ADATOK A BAKONY AKNAZÓMOLYFAUNAJAHOZ

Átírás

1 ADATOK A BAKONY AKNAZÓMOLYFAUNAJAHOZ A Bakony aknázómolyairól eddig csak nagyon kevés irodalmi adattal rendelkezünk. Mindössze 1 munkában találtam bakonyi adatokat aknázómolyokról (2, 5, 6, 7.). A 2. sz. dolgozatban 17 aknázómoly szerepel (az azóta megváltozott neveknél a régi nevet zárójelben adom meg) ezek: Orthotaelia sparganella THNBG., Lithocolletis populifoliella TR., Caloptilia stigmatella F. (Gracillaria stigmatella F.), Coleophora alcyonipennella KOLL., C. ochrea HAW., С. silenella HBN. (C. gramnicolella HEIN.), Atemelia torquatella Z. Scythropia crataegella L., Hyponomeuta rorellus HBN., H. padellus L., H. malinellus Z., Donacaula forficella THNBG. (Schoenobius forficellus THNBG.), Nymphula stagnata DON., *N. nymphaeata L., *Cataclysta lemnata L., Cynaeda dentalis SCHIFF, és *Ostrinia nubilalis HB. (Pyrausta nubüalis HB.). A felsorolt fajok nagy része azonban csak egészen fiatal korában aknázik, később a hernyó szabadon, összefont levelek között vagy a növények szárában él. Az ilyen fajokat a felsorolásban csillaggal jelöltem meg. A 7. sz. dolgozatban 6 aknázó található, ezek közül azonban 4, az 1. sz. dolgozatban már szerepel, ismétlések elkerülése végett ezeket nem sorolom fel. A fennmaradó 2 faj adatai a következők; *Donacaula forficella THNBG. Fenyőfő és *Cataclysta lemnata L. Balatonalmádi és Tihany. Ebben a dolgozatban csak a lelőhely van megemlítve, a dátum és a gyűjtő neve nem. A 6. sz. cikkben 2 aknázómoly szerepel Porvárói, a Lithocolletis faginella Z. és L. cramerella F. Mindkét fajt V. 13-án a szerző gyűjtötte bükkfatörzsön. Az 5. sz. dolgozat 12 bakonyi aknázómolyról tesz említést. SURÁNYI neveléssel nem foglalkozott, adatai kizárólag aknákon alapulnak. Bodajkról 10 fajt említ: Parectopa kollariella Z., Lithocolletis tenerella Z., L. cerasicolella HS., L. padella GLITZ, Lyonetia clerkella L., Acrolepia valeriella SNELL., Stigmella atricapitella HW., S. ruficapitella HW., S. prunetorum STT., Tischeria ekebladella BJERK. (T. complanella HB.). Balatonakarattya lelőhellyel 1 fajt említ (Stigmella promissa STGR.), valamint 1 fajt Tihanyból (Antispila Treitschkeella FR.). A felsorolt fajok közül a L. padella GLITZ nem önálló faj, csak a L. cerasicolella HS. Prunus padusban élő formája. A Stigmella atricapitella HW. és 5. ruficapitella HW. aknák alapján nem határozható mej A ruficapitella csoport tagjait az újabb vizsgálatok szerint kizárólag csak ivarszervi vizsgálat alapján lehet meghatározni. Az Acrolepia valeriella SNELL. adat sem egészen elfogadható. Az Acrolepiák ezen csoportjában ugyanis több olyan faj van, amelyeknek fiatalkori aknája teljesen egyezik és csak a későbbi idősebb aknákat lehet fajra meghatározni. A SURÁNYI-féle aknagyűjteményben megkerestem a kérdéses aknát (Bodajk, VII. 29., Inula britannica) és megállapítottam, hogy egy egészen fiatal hernyó aknájáról van szó, tehát a fajt nem lehet meghatározni. így a kérdéses adat helyesen Acrolepia sp. A bodajki adatok közül tehát csak 6 fajt lehet elfogadni. Mivel gyűjtéseim során több alkalommal voltam a Bakonyban, ahol főképpen aknázómolyokat gyűjtöttem, talán nem lesz érdektelen eddigi adataim közzététele. Gyűjtéseket a következő helyeken végeztem: Badacsony, Balatonakaii: Kilián-telep, Csopak, Farkasgyepű, Tapolca, Tihany és Uzsa. Saját gyűjtéseimen kívül GOZMÁNY LÁSZLÓ, TALLÖS PÁL, KÁROLYI ÁRPÁD és SZÖCS BÉLA is gyűjtöttek számomra aknákat, illetve aknázóhernyókal. Segítségükért ezúton is hálás köszönetet mondok. Külön kell megköszönnöm GERFRIED DESCHKA (Ausztria) úrnak az általa gyűjtött és a magyar faunára újnak bizonyult Lithocolletis medicáginella GERAS. 4 példányának az átengedését. Gyűjtéseim során igyekeztem minél több hernyót begyűjteni és azokat kinevelni, mert pusztán akna alapján történő határozásnál jóval könnyebben lehet tévedni, mint akkor, ha ki nevelt állatok állnak rendelkezésünkre. Természetesen az olyan adatokat, amikor a nevelés nem sikerült, illetőleg a gyűjtéskor a hernyó már elhagyta az aknát, szintén felhasználtam, amennyiben a meghatározása legalább 80%-ig megbízható. Az alábbi felsorolásban a Magyarország Állatvilága"-ban található neveket használtam és ugyanazt a rendszert követem. A nevelt állatok esetében,,e. 1." (e larva) jelet alkalmaztam; ezeknél a lelőhely után következő dátum a gyűjtés idejét, az e. 1. után következő pedig a kikelés idejét jelenti. A csupán akna alapján felvett adatokat,,h". (Hyponomium) jellel jeleztem. Az adatok nagy része saját 451

2 gyűjtésem, a mások által gyűjtött állatok, illetve aknák esetében a gyűjtők neveit mindenkor feltüntettem. Az egyes fajoknál közlöm azokat a növényfajokat is, amelyekből az illető állatot neveltem, illetve amelyikben az aknát találtam. Ahol egy fajnál ugyanaz a növény több adattal szerepel, ott a növény nevét csak az első adatnál közlöm. Ugyanígy, ha egy lelőhelyről több adat van, a lelőhelyet is csak az első adatnál adom meg. A fajok felsorolása: Eriocrania sparmannella BOSC. Uzsa, VI. 8., Betula sp. H., leg. GOZMÁNY L. Egyetlen adat Magyarországról. Tischeria marginea HAW. Farkasgyepű, IX. 27., Rubus sp. H. T. ekebladella BJERK. Badacsony, VII. 15., Quercus petraea Liebl. e. 1., VII. 17. (2 db), 18. (3 db), 20. (2 db), 22., 23. (2 db), 24., VII. 15. Castanea sativa Mill. e. 1., VII. 17., 19., 22., VIII. 1. (2 db), 3. Farkasgyepű, IX. 27. Quercus cerris L. H. T. dodonea STT. Badacsony, VII. 15. Quercus petraea Liebl. e. 1., VII. 30. T. gaunacella DUP. Badacsony, VIII. 11. Prunus avium L. е. 1., VIII. 20. Rendes tápnövénye a Prunus spinosa L. es domestica L., cseresznyén és meggyen csak kivételesen fordul elő. T. heinemanni WCKE. Farkasgyepű, IX. 22. Agrimonia sp. H. T. angusticolella DUP. Balatonakaii: Kiliántelep (a következőkben Kilián-telep), VII. 8. H. T. szőcsi KASY Tapolca, VIII. 5. Sanguisorba officinalis L. e. 1., VIII. 22. Devecser: Széki-erdő, IX. 22. H. leg. TALLÓS P. Eddig csak Bajorországból, Ausztriából és Magyarországról ismert. Antispila treitschkeella FR. Kilián-telep, X. 7. Cornus mas L. е. L, V. 25. Badacsony, IX. 24. е. 1., V. 17. Tihany, VI H. A. petryi MART. Farkasgyepű, IX. 27. Cornus sanguinea L. H. A. pfeifferella HAW. Farkasgyepű, VI. 22., Cornus sanguinea L. H. Nepticula ulmicola HER. Kilián-telep, X. 7. Ulmus campestris L. H. JV. hahniella WÖRZ. Badacsony, VIII. 12. Sorbus torminalis Cr. e. L, VIII VI. 6. e. L, VI. 27., 28. Uzsa, VIII. 27. Sorbus aria Cr. H. N. tiliae FREY Badacsony, IX. 14. Tilia platyphyllos Scop. e. 1., IV. 29. Farkasgyepű, IX. 27. Tilia caucasica Rupr. H. N. spinosissimae WATERS Kilián-telep, VII. 8. Rosa sp. e. L, VII. 25. N. thuringiaca PETRY Kilián-telep, VII. 8. Filipendula vulgaris Mönch H. Csopak, IX. 15. Fragaria moschata Duch. H. N. pyri GLITZ Devecser: Széki-erdő, X. 20. Pyrus pyraster Borkh. H. leg. TALLÖS P. Kilián-telep, X. 7. H. Badacsony, VII. 15. Pyrus communis L. H. N. desperatella FREY Farkasgyepű, IX. 27. Malus silvestris Mill. e. L, V. 1. Badacsony, VIII. 11. H. N. nitidella HEIN. Tihany, VI Crataegus monogyna Jacq. e.1., VI. 29. JV. argentipedella Z. Farkasgyepű, IX. 27. Betula pendula Roth е. 1., IV. 15. (2 db), 17., 18., 21., 23. N. luteella STT. Uzsa, VIII. 27. Betula pendula Roth H. N. microtheriella STT. Farkasgyepű, IX. 27. Carpinus betulus L. e. 1., V. 4., 5. Badacsony, IX. 25. H. leg. KÁROLYI Á. JV. aceris FREY Badacsony, VIII. 11. Acer campestre L. e. 1., VIII. 21. (2 db), 25. (8 db), 26. (2 db) IX. 14. e. 1., X. 11. (2 db) V. 24., 26., VI. 1., 3. Tihany, VI. 2. H. Csopak IX. 15. H. N. crataegella KLIM. Tihany, VI. 4. Crataegus monogyna Jacq. e. 1., VI. 26. (2 db), 27. Farkasgyepű, IX. 27. H. Kilián-telep, VII. 8. Crataegus oxyacantha L. H. ÍV. Hübnerella HS. Tihany, VI Crataegus monogyna Jacq. H. Kilián-telep, VII. 8. e. 1., VII. 20. JV. torminalis WOOD. Badacsony, VII. 12. Sorbus torminalis Cr. H IX. 14. H. Uzsa, VIII. 27. Sorbus aria Cr. H. JV. ulmivora FOL. Kilián-telep, X. 7. Ulmus campestris L. H. JV. splendidissimella HS. Badacsony, VIII. 11. Rubus sp. H. Farkasgyepű, IX. 27. H. JV. marginicoella STT. (= fulvomacula Skala) Kilián-telep, X. 7. Ulmus campestris L. H. JV. conlinuella STT. Tósokberénd, VII. 12. Betula pendula Roth H. leg. TALLÓS P. Uzsa, VIII. 27. H. JV. distinguenda HEIN. Uzsa, VIII. 27. Betula pubescens Ehrh. H. JV. regiella HS. Tihany, VI Crataegus monogyna Jacq. H. JV. plagicolella STT. Badacsony, VI. 6. Prunus spinosa L. H. Tihany, VI e. 1., VI. 21., 25. Farkasgyepű, IX. 27. H. Csopak, IX. 15., e. L, V. 15. Nepticula sp. Tapolca, VIII. 5. Sanguisorba officinalis L. e. 1., VIII. 22., IX. 19. e.1., IV. 8., 9. Még nem tisztázott faj. KLIMESCH 1954-ben geminella Freynek. határozta, megjegyezvén, hogy a határozás kétséges (Magyarország Állatvilágában is geminella néven szerepel). 452

3 CAROLSFELD-KRAUSÉ megállapítása szerint semmi esetre sem lehet geminella, a fajt azonban betegsége miatt már nem tudta meghatározni. BOR KŐ WSKI Lengyelországból nevelt teljesen hasonló állatokat. Ö úgy a lengyelországit, mint a magyart diffinis WCK.-nak tartja. A faj végleges hovatartozását újabb beható vizsgálatoknak kell eldönteni. N. aurella F. Badacsony, IX. 14. Rubus sp. e.1., VII. 20. N. fragariella HEYD. Badacsony, IX. 14. Fragaria moschata Duch. e. 1., VII. 20. Farkasgyepű, IX. 27. Fragaria vesca L. H. Uzsa, VIII. 27. Fragaria sp. H. N. prunetorum STT. Badacsony, VII. 15. Prunus spinosa L. e. 1., VIII. 1., 3. Csopak, IX. 15. Prunus avium L. H. N. maiella STT. Badacsony, VIII. 11. Malus silvestris Mill. e. L, IV. 14. Farkasgyepű, IX. 27. e. L, V. 1. Kilián-telep, X. 7. H.; VII. 8. H. N. freyella HEYD. Tapolca, IX. 19. Calystegia sepium R. Br. H. Csopak, IX. 15. e. L, V. 14., 15., 16., 17. N. hemargyrella KOLL. Badacsony, VIII. 11. Fagus silvatica L. H. Farkasgyepű, IX. 27. H. Uzsa, VIII. 27. H. N. agrimoniae FREY Kilián-telep, X. 7. Agrimonia sp. H. Farkasgyepű, IX. 27. e. L, V. 29. (2 db), 30., VI. 2. N. spinosella de JOANN. Badacsony, VIII. 11. Prunus spinosa L. e. L, V. 23., VI VII. 15. e. 1., VI. 10. (2 db). N. arcuatella HS. Badacsony, IX. 14. Fragaria moschata Duch. e. L, V. 23., 28., 29., 30. (6 db), 31., VI. 2. (7 db), 3. (3 db), 4. (3 db), 5. (4 db), 8., 9. N. mahalebella KLIM. Akali, X. 7. Prunus mahaleb L. H. Első hazai adat. Badacsony, VIII. 11. H. N. atricollis STT. Farkasgyepű, IX. 27. Malus silvestris Mill. H. N. staphyleae ZIMM. Badacsony, IX. 14. Staphylea pinnata L. e. 1., V. 4. (2 db), 5. (2 db), 7. (4 db), VII. 15. e. 1., V. 16., 24., 25., 27., VI. 10. N. vimineticola FREY. Tapolca, IX. 19. Salix cinerea L. е. 1., IV. 6., 21., 27. N. confusella WOOD. Tósokberénd, VII. 12. Betula pendula Roth H. leg. TALLOS P. N. carpinella HEIN. Badacsony, VII. 12., VIII. IL, IX. 17. Carpinus betulus L. H. Farkasgyepű, IX. 27. H. N. floslactella HAW. Badacsony, IX. 25. Corylus avellana L. H. leg. KÁROLYI A. Uzsa, VIII. 27. H. N. loranthella KLIM. Kilián-telep, VIT. 8. Loranthus europaeus Jacq. H. N. catharticella STT. Badacsony, VII. 12. Rhamnus catharticus L. e. 1., VII VI. 6. e. 1., VI. 22., 24. Kilián-telep, VII. 8. H. N. alufasciella HEIN. Csopak, IX. 15. Quercus pubescens Willd. e. 1., V. 12. (2 db), 13. (2 db). N. cerris ZIMM. Kilián-telep, X. 7. Quercus cerris L. H. N. promissa STGR. Kilián-telep, X. 7. Cotinus coggygria Scop. e. 1., IV. 24., V. 6. Vonyarcvashegy, VIII. 1. H. leg. KÁROLYI Á. Tihany, VIII. 3. H. leg. GOZMÁNY L. Csopak, IX. 15. H. N. caradjai HER. Csopak, IX. 15. Quercus pubescens WILLD. e. 1., V. 27. N. sphendamni HER. Kilián-telep, VI. 24. Acer campestre L. e. 1., VII. 8., 9., 13. (2 db), leg. SZÖCS B VII. 1. e. 1., VII. 11., 12., 14., 15. (2 db), 16., 17. (2 db), 18. leg. SZÖCS B. Tihany, VI. 4. e. 1., VI. 23. N. naturnella KLIM. Uzsa, VIII. 27. Betula pubescens Ehrh. e. 1., IX. 13. (3 db), 14. A magyar faunára új. Eddig csak a Déli-Alpokban találták. Egyetlen ismert hazai lelőhelye Uzsa. N. zangherii KLIM. Kilián-telep, X. 21. Quercus cerris L. H. leg. SZÖCS B. Uzsa, VIII. 27. H. Csopak, IX. 15. H. N. pulverosella STT. Kilián-telep, VII. 8. Malus silvestris Mill. H. Nepticula sp. Kilián-telep, VII. 8. Filipendula vulgaris Mönch. H. A F. vulgárisban élő ismert Nepticula faj aknájától különbözik. A petehéj a levél színén van, az ürülék kezdettől vékony, csak vége felé bomlik szemcsékre és nagyobb rögökre, azonban akkor is aránylag vékony marad. Az akna igen hosszú, kezdetben vékony, később kiszélesedik, oldalai nem párhuzamosak. Lyonetia clerkella L. Pápa, X. 22. Malus pumila Mill. H. leg. TALLÖS P. Badacsony, IX. 25. Prunus mahaleb L. H. leg. KÁROLYI Á. Tósokberénd, VII. 12. Betula pendula Roth H. leg. TALLÖS P. Farkasgyepű, IX. 27. Malus silvestris Mill. H. Uzsa, VIII. 27. Betula pendula Roth H. Csopak, IX. 15. Prunus avium L. H. Acrolepia tauricella STGR. (= similella MÜLL. RTZ.; karolyii SZÖCS) Badacsony, IX. 25. Tamus communis L. e. 1., IV. 17., 24. KÁ ROLYI Á VII. 12. e. 1., VII. 28., 30., IV. 7. (3 db), 8. (5 db), 9. (2 db), 13., 17., V. 9. e. 1., V. 31. (3 db), VI. 1. (4 db), 2. (2db), 3., IV. 26., 28., V VI. 6. e. 1., IL V. 22. e. 1., VI. 9. (2 db), 10., IV. 24., 28. A bábok gyakran áttelelnek. Ritka faj, eddig csak Svájcból, Olaszországból (similella néven) és Krím- 453

4 bol (tauricella) volt ismert. Magyarországi előfordulását KÁROLYI ÁRPÁD 1966 júliusában gyűjtött, és hozzám juttatott aknák révén fedeztem fel. Biológiája teljesen ismeretlen volt, ezt szintén a badacsonyi gyűjtések során tisztáztam. Hazánkból máshonnan még nem került elő. Bucculatrix bechsteiniella SCHARFENBG. (= crataegi Z.) Farkasgyepű, IX. 27. Crataegus monogyna Jacq. H. Kilián-telep, VII. 8. H. B. frangulella GOEZE Badacsony, IX. 25. Rhamnus catharticus L. e. 1., V. 8., , 14. leg. KÁROLYI Á. Farkasgyepű, IX. 27. Frangula alnus Mill. H. В. cantabricella CHRÉT. Csopak, IX. 15. Convolvulus cantabricus L. H. B. thoracella THNBG. Badacsony, VI. 9. Acer campestre L. H. leg. GOZMÁNY L VIII. 11. Tilia platyphyllos Scop. H IX. 14. Tilia pseudorubra С. К. Schneid. H VIL 15. Tilia cordata Mill. H. Acerben csak kivételesen fordul elő. Leucoptera aceris FUCHS Badacsony, VIII. 11. Acer campestre L. H. Csopak, IX. 15. e. 1., V. 13. R i t к a faj, a Rajna völgyéből és hazánkból ismert. Németországban Acer monsplessulanum L. a tápnövénye. Phyllocnistis suffusella Z. Csopak, IX. 15. Populus nigra. L. H. Lithocollis ulmifoliella HBN. Uzsa, VIII. 27. Betula pendula Ehrh. e. 1., VIII. 31. L. scitulella Z. Kilián-telep, VII. 8. Quercus pubescens Willd. e. 1., VII. 12. L. roboris Z. Csopak, IX. 15. Quercus pubescens Willd. e. 1., III IX. 15. Quercus petraea Liebl. e. 1., II. 24. L. ilicifoliella Z. Farkasgyepű, IX. 27. Quercus cerris L. e. 1., IV. 25. (2 db), 27., 29. Csopak, IX. 15. Quercus petraea Liebl. e. 1., II. 24. L. hortella F. Kilián-telep, VII. 8. Quercus pubescens Willd. e. 1., VII. 22. L. delitella Z. Kilián-telep, X. 7. Quercus pubescens Willd. e. 1., IV. 9. Csopak, IX. 15. e. 1., II. 26., 28., III. 1., 4., 6., 9., 17. (2 db), 18. L. acerifoliella Z. Tihany, VI Acer platanoides L. e. 1., VI. 17. (2 db) VI. 4. Acer campestre L. e. 1., VI. 13. (3 db). Badacsony, VIII. 11. e. 1., VIII. 16., 19. (2 db), 20. L. nicellii STT. Farkasgyepű, IX. 27. Corylus avellana L. e. 1., IV. 24. L. tristrigella HAW. Farkasgyepű, IX. 27. Ulmus sp. e. 1., IV. 15. L. schreberella F. Tihany, VI Ulmus sp. e. 1., VI. 7. Kilián-telep, X. 7. e. 1., I960. IV. 1. L. populifoliella TR. Csopak, IX. 15. Populus nigra L. e. 1., IX. 24. L. insignitella Z. Kilián-telep, X. 7. Medicago sp. e. 1., VII. 12. (2 db), VII. 8. Medicago falcata L. e. 1., VII. 10., 12., 14., 15. L. nigrescentella LOGAN Kilián-telep, VII. 8. Medicago falcata L. e. 1., VII. 15. L. medicaginella GERAS. Szigliget, IX. 6. Medicago sp. és Melilotus sp. e. 1., IX. 10. leg. G. Deschka (Ausztria). Ama g y a r fa u n á r a új. L. lautella Z. Badacsony, VI. 6. Quercus petraea Liebl. e. 1., VI. 17. L. quercifoliella Z. Badacsony, VII. 12. Quercus petraea Liebl. e. L, VII. 15. (2 db). 16. L. spinicolella Z. Badacsony, VIII. 11. Prunus spinosa L. e. L, VIII VII. 18. e. L, VII. 18., 26. L. dubitella HS. Farkasgyepű, IX. 27. Salix caprea L. e. L IV. 11. L. quinnata FOURC. Badacsony, VIL 12. Carpinus betulus L. e. 1., VIL 22., 23., 25. L. faginella Z. Badacsony, VIII. 11. Fagus silvatica L. H. L. lantanella SCHRK. Badacsony, IX. 14. Viburnum lantana L. H. L. sorbi FREY Badacsony, IX. 14. Sorbus torminalis Cr. e VI. 8. L. oxyacanthae FREY Tihany, VI. 4. Crataegus monogyna Jacq. e. 1., VI. 10., 11. (3 db), 12. L. Blancardella F. Kilián-telep, X. 7. Malus silvestris Mill. e. 1., III. 19. Bedellia somnulentella Z. Csopak, IX. 15. Calystegia sepium R. Br. H. Parornix betulae STT. Uzsa, VIII. 27. Betula pubescens Ehrh. H. P. avellanella STT. Farkasgyepű, VI. 22. Corylus avellana L. H. Parectopa kollariella Z. Badacsony, IX. 14. Cytisus nigricans L. H VII. 15. H. Coleophora serratella L. Farkasgyepű, VI. 22. Malus silvestris Mill. e. 1., VII. 6. Crataegus monogyna Jacq. e. 1., VI. 29. C. sieeifolia STT. Uzsa, VIII. 27. Betula pubescens Ehrh. zsák. Első magyarországi adat. С. lutipennella HBN. Badacsony, V. 22. Quercus petraea Liebl. e. 1., VI. 22. C. flavipennella HS. Badacsony, VI. 6. Sorbus torminalis Cr. e. 1., VI. 24. C. coronülae Z. Badacsony, V. 9. Colutea arborescens L. e. 1., VI. 4., 6. (3 db), 10. Hyponomeuta vigintipunctatus RETZ. Badacsony, IX. 25. Sedum maximum Hoffm. e. 1., IV. 23. (2 db), leg. KÁROLYI Á. Szőcs József 454

5 IRODALOM LITERATUR 1. GOZMÁNY, L. ( ): Molylepkék I V. in Székessy: Magyarország Állatvilága, Budapest. 2. GRAESER, F. SZENT-IVÁNY, J. (1940): Beitrag zur Kenntnis der Lepidopterenfauna der Halbinsel Tihany. A Magyar Biológiai Kutatóintézet Munkái, XII. p HERING, E. M. (1957): Bestimmungstabellen der Blattminen von Európa. s'gravenhage, pp SOÖ, R JÁVORKA, S. (1951) : A magyar növényvilág kézikönyve. Budapest, pp SURÁNYI, P. (1942): Magyarországi aknázó rovarlárvák. Folia Ent. Hung., VII. p SZENT-IVÁNY, J. (1941) : Neue Formen und Fundorte von Lepidopteren im Karpatenbecken. Fragm. Faun. Hung., IV. p SZENT-IVÁNY, J UHRIK-MÉSZÁROS, T. (1942) : A Pyralidae család (Lepidopt.) elterjedése a kárpáti medencében. Ann. Hist. Nat. Mus. Nat. Hung., XXXV. p ANGABEN ZUR MINIERENDEN MOTTEN-FAUNA DES BAKONY-GEBIRGES Verfasser führt zuerst die sich in der Literatur befindenden Angaben der Minierenden Motten im Bakony-Gebirge auf und untersucht diese kritisch. Danach folgt die Besprechung des Materials, das zum Teil aus eigener, zum Teil aus fremder Einsammlung herstammt. Im Laufe der Einsammlung strebte Verfasser danach, viele Raupen zu sammeln und diese auch aufzuziehen, da die Bestimmung auf Grund der Mienen immer unbestimmt ist. Bei den aufgezogenen Tieren wird das Zeichen e. 1. (ex larva), bei den nur auf Grund der Mienen gewonnenen Angaben das H. (Hyponomium) verwendet. Bei einigen Arten werden auch die Futterpflanzen angegeben. Wenn bei einer Art die gleiche Pflanze öfters vorkommt, wird der Name dieser nur bei der ersten Gelegenheit mitgeteilt. Bei einem Fundort mit mehreren Angaben wird dieser ebenfalls nur bei der ersten Angabe mitgeteilt. József Szőcs CONTRIBUTION TO THE MINING MOTH FAUNA OF THE BAKONY MTS. To start with, the author gives with critical remarks a list of mining moths known from the literature referring to the Bakony Mts. In the following he discusses in detail the material comprising his own and others' collectings. During his collectings the author endeavoured to collect as many larva as possible in order to raise them, for the identification on the base of the mines alone is rather uncertain. The raised animals are marked е. 1. (ex larva), while those data included upon the basis of the form mines only are marked H. (Hyponomium). The name of the host-plants is also given under the respective species. The host-plant is mentioned only once under each species; when one locality has more data here again only the first datum includes the locality. József Szőcs

6 '