regnum Protozoa: amöboid vagy flagellata vagy ciliata vagy sporozoa. Egy egyféle, több egy vagy többféle mag. Alakmegszabó képződmények:

Átírás

1 1 regnum Protozoa: amöboid vagy flagellata vagy ciliata vagy sporozoa. Egy egyféle, több egy vagy többféle mag. Alakmegszabó képződmények: euplazmatikus (sol gél állapotváltozás), alloplazmatikus (burok, héj, ház), belső vázelemek (tűk, nyelek, myofrizkek), ciszták. Anabiózis (még fonálféregnél, kerekesféregnél, medveállatkánál van). Mozgás: álláb (karéjos, fonalas, gyökér, tengelyfonalas), ostor (módosulhat hullámzóhártyává), csilló. Táplálkozás: ozmotikus vagy bekebelezés (sejtszáj vagy szívócső). Ivartalan szaporodás (agametogamia): osztódás, (hosszában ostrosok, keresztben csillósok, átlós), skizogónia (hasadás), sporogónia, bimbózás. Ivaros: izogámia, anizogámia, kopuláció, konjugáció (magkicserélődés plazmahídon). ph. Sarcomastigophora: állábak és ostorok subph. Mastigophora: állati és növényi sajátosságok, flagellata cl. Phytomastigophorea növényi ostoros faj Euglenida zöld szemes ostoros cl. Zoomastigophorea állati ostoros: heterotróf, nincs színtest o. Choanoflagellida galléros ostorosok: egy hosszú ostor körül kis ostorokból álló gallér, magányos vagy kolóniákban faj Sphaeroeca volvox: telepes o. Rhisomastigida lábasostorosok: egy ostor sok álláb, átmenet gyökérlábúak felé o. Kinetoplastida: egy DNS ben feldúsult mitokondrium a hullámzó hártyás ostor basalis teste alatt, nincs sejtszáj, belső paraziták faj Tripanosoma fajok álomkór ostoros: paraziták faj Leishmania fajok: szövetszétesést okoznak faj Bodo saltans: szabadon élő, bacikat eszik o. Retortamonadida: utóbélben élnek, de nem patogének o. Diplomonadida kétszájúak: két retortamonadida összeolvadva, elszaporodva bél tápanyagfelszívó felületét beborítják faj Giardia intestinalis: bélrendszer, hasmenést okoz o. Oximonadida: faevő rovarok belében cellulózbontás, szimbiózis o. Trichomonadida: parazita, lehet hullámzóhártya faj Trichomonas vaginalis: uszodában lehet kapni faj Trichomonas hominis: trópusi hasmenés o. Hypermastigida sokostorosok: termeszek belében szimbionta subph. Opalinata őscsillósok o. Opalinida gyöngyállatkák faj Opalina ranarum: sok kis ostor, nem csilló, béka végbelében subph. Sarcodina supercl. Rhizopoda gyökérlábú: nincs belső váz az állábban cl. Lobosea karéjos állábúak: lehet háza o. Amoebida változó állatok: nincs ostor, helyette plazmaáramlás faj Amoeba proteus óriás amőba: szabadon élő faj Entamoeba hystolica vérhasamőba: patogén faj Entamoeba gingivalis: ínyen él, közömbös o. Schizopyrenida: vízben ostoros kevés víz álláb betokozódik, orron keresztül agyvízbe agyhártyagyulladás o. Arcellinida héjas állatkák: ház van faj Arcella vulgaris bárkaállatka: óraüvegszerű cl. Acrasea sejtes nyálkagombák cl. Eumycetozoea valódi nyálkagombák cl. Filozoea: fonálszerű álláb, de nincs anasztomózis, kovavázas, lehet szimbionta alga cl. Granuloreticulosea: fonalas álláb anasztomizál o. Foraminiferida likacsoshéjúak: kizárólag tengeri, házon sok pórus (ezen ki az állábak), benne sok kamra, kocsonyás anyagba homokot épít, Szent László pénze supercl. Actinopoda (radiolaria) tengelyfonalas állábúak: plaktonalkotók, van központi tok (kapszula), ez két részre bontja a plazmát cl. Acantharea cölesztinvázas sugárállatok: SrSO 4, ez gyorsan oldódik nincs fosszilis cl. Polycistinea kovavázas sugárállatok: belső és külső plazma közt kapszula

2 2 cl. Phaeodarea háromlikacsos sugárállatok cl. Heliozoea napállatok: tüskék sugarasan, édesvízi is ph. Labirinthomorpha nyálkagombaszerűek: rothadó algák közt, kolónia ph. Apicomplexa: csak élősködők, az apikomplex enzimeket termel, segíti a gazdába bejutást, nemzedékváltakozás, ivaros és ivartalan szaporodás: skizogónia és sporogónia cl. Sporozoea végülspórázók Gregarinia üregi élősködők: gerinctelenek testüregében élősködik Coccidia sejtélősködők faj Plazmódium fajok: malária kórokozói, szúnyog nyálmirigyébe sporomerozoitok vérarámmal a májba, ott skizogámia merozoitok, ezek befúródnak a vörösvértestekbe, skizogámia kirajzanak (többször ismétlődik négynaponként láz), újra vörösvérsejtbe előivarsejté (gametocita) alakul másik szúnyog felszívja, bélrendszerben mikro és makrogaméta, anizogámia zigóta, átfúrja a bélfalat, testüregben betokozódik, sporozoitok képződnek, kirajzanak be nyálmirigybe Piroplasmia: patogén, átvivő kullancs ph. Microspora kisspórások cl. Microsporea faj Nosema apis: méh hasmenés ph. Acetospora egyszerű spórások: mint apikomplexa, de nincs apikális komplex, tengeri soksertéjű gyűrűsféreg parazita, 1 6 sejtmag, lehet, hogy nem egysejtű ph. Myxozoa nyálkás spórások: halak parazitái faj Myxobolus pfeifferi: márnavész, izomzatban ph. Ciliophora csillósok: csillók sorba rendeződnek=kinéta, kétfélemagvúak, konjugáció (egybekelés), harántosztódás cl. Kinetophragminophorea egyfajta csillósok faj Didinium naustrum ormányos csillós: papucsállatkát zabál faj Balantidium: sertés és ember belében élősködő, ~vérhas cl. Oligohymenophora kevéshártyás csillósok: faj Paramecium caudatum papucsállatka faj Vorticella harangállatka: van kontraktilis nyél, száj körül csillókoszorú cl. Polyhymenophora sokhártyás csillósok: szájkörüli csillózat sejtszervé módosult (pl. örvényszerv) faj Stentor kürtállatka regnum Metazoa subregnum Mesozoa sejthalmazos: ph. Mesozoa: tengeri gerinctelenek élősködői, a test két részre tagolódik cl. Rhombozoa: lábasfejűek veséjében élősködnek, hosszú tengelysejten spirálban a többi sejt, ivartalan szaporodás: tengelysejtben féregszerű lárvák. Ivaros: infusorium csillós lárvák (ivarsejtek egyesülésével) cl. Orthonectida: puhatestűek élősködői, nincs tengelysejt, syncytium szerű a test ph. Placozoa korongállatok: külső sejtek egycsillósak, a belső mesenchymaszerű hálózat, sejten kívüli emésztés, legkisebb DNS subregnum Parazoa álszövetes állatok ph. Porifera szivacsok: sessilis, szűrögető életmód, nincs valódi szerv, szövet, idegrendszer, evolúciós zsákutca, sugaras vagy aszimmetrikus, főleg tengeri, ivartalan: bimbózás, gemmula képzés (gyöngysarjképzés, belső rétegben képződik, édesvíziekre jellemző). Sejttípusok: pinacocyta (T alakú hámszerű sejtek), choanocyták (galléros ostoros, fagocitálnak), porocyta, archeocyták (amöboid, totipotens), ezekből fejlődhet: sclerocyta (váztűket), spongocyta (sponginfehérjét), collencyta (fibrilláris fehérjét), lophocyta (kollagént állít elő) Asconoid típus: choanocyta csak a belső felületen (központi üregben). Siconoid: sugárcsatornákban is vannak. Leuconoid: csak a sugárkamrákban. cl. Calcarea mészszivacsok: CaCO 3, mindhárom típus, 3 v. 4 sugarú tű faj Sycon raphanus retekszivacs cl. Hexactinellida/Hyalospongiae üvegszivacsok: Si alapú váz, 6 sugaras, siconoid vagy leuconoid, nincs izomelem

3 3 faj vénuszkosárka cl. Demospongia: Si tartalmú váz, de nem 6 sugaras, vázelemek sponginnal kapcsolódnak, leuconoid faj Poterion neptuni neptúnserleg faj Spongilla carteri balatonensis cl. Sclerospongiae: korallépítő, Si tűk, leuconoid subregnum Eumetazoa valódi szövetesek divisio Radiata sugaras szimmetriájú superph. Coelenterata ph. Cnidaria csalánozók: nemzedékváltakozás, alakjai medúza (ivarosan szaporodik) és polip (ivartalanul). Epidermis: epithelomuscularis sejt, interstitialis sejt, cnidocyta (penetrant faltörő, volvent hurkoló, glutinant ragasztó), nyálkatermelő sejtek (rögzítés) idegsejtek, receptorok. Mesogloea. Gastrodermis: nutritív izomsejtek (belső emésztés), enzimszekretáló mirigysejtek (külső emésztés), idegsejt (kevesebb), szimbionta algák. Ragadozó, ezért kell erős méreg. Gázcsere a testfalon. Idegrendszer: laza ideghálózat, központosulhat (pl. az ernyő peremén). Szaporodás: bimbózás, vagy ivaros: interstitialis sejtekből gonadok ivarsejtek planula lárva (csillós). cl. Hydrozoa hidraállatok: kicsi növényszerű, polipalak a domináns. Lehet magányos vagy telepes: folytonos űrbél. Telepben: gastrozoidok (táplálás), dactylozoidok (védekezés), gonozoidok (szaparodás). Medúza alak: exumbrella, subumbrella, fátyol (velum), tapogatókarok a szegélyen. Űrbélben nincsenek csalánsejtek. Ivarszervek az ectodermában. Mesogloeaban nincs sejtes elem. Lehet szájcső (manubrium). Sugárcsatorna az ernyő peremén körbe. o. Anthomedusae/Athecata csupasz polipocskák: telepes, telep körül perisarc (burok, periderma), de a tapogatókat nem fedi be. A tagok között összekötő (sztolon). faj Pennaria cavolini bajnóca polipocska: édesvízi faj Tubularia larynx tengeri gyöngyike: gonozoidok medúzát hoznak létre, ami nem válik le a telepről, a medúzában planula lárva actinula lárva (szabadon úszik) letelepszik polip, bimbózás telep. o. Leptomedusae/Thecata kelyhes polipocskák: a perisarc a feji részt is körbeveszi faj Campanularia villás csengettyű: bimbózás medúza planula polip telep o. Trachilinia csalánsávos medúzák: nincs polip faj tavi medúza o. Siphonophora telepes medúzák: víz felszínén telepek, amit polipok és medúzák együtt alkotnak, van lebegtetésre módosult egyed faj Physalia physalis portugál gálya: erősen mérgező cl. Scyphozoa kehelyállatok: medúzaalak dominál, nincs fátyol, a tapogatókarok kicsik. Ivarsejtek az űrbélbe kerülnek. A mesogloea fejlett, sejtes elemeket tartalmaz. Lehet szájcső. Sugárcsatorna. Szaporodás: medúza ivarsejt planulalárva, megtelepedik polip, karoknál harántbefűződések, tobozképzés (strobiláció) leválik a legfelső csillaglárva (ephyra) kifejlett medúza. o. Stauromedusae kehelymedúzák: a polipnak 8 nyúlványa, ezeken gombos tapogatók. Nyúlványok között peremhorgony (ragacsos anyagot termel). o. Semalostomae zászlósszájúak: szájcső négy karba kihúzva faj Cyanea capillata szakállas medúza: ernyő lehet 2m es, tapogató 40m faj Aurelia aurita füles medúza: a fülek ivarmirigyek o. Rhizostomae gyökérszájúak: ernyő szélén nincs tapogató, szájkarok összeforrnak manubrium, ezen sok kis nyílás=másodlagos száj faj Rhizostoma pulmo gyökérszájú medúza cl. Cubozoa kockamedúzák: faj Chironex tengeri darázs: lehet halálos cl. Anthozoa virágállatok: nincs medúzaalak, ragadozó Octocorallia: 8 tapogató, 8 as szimmetria, telepes o. Alcyonaria bőrkorallok: külső váz lágy, szétszórt meszes tűk o. Stolonifera: mészvázas, vázelemek között haránt és hosszirányú összeköttetés orgonasíp o. Gorgonaria szarukorallok: CaCO 3 + szaruszerű váz faj vénusz legyezője: vízáramba lapjával áll be

4 4 divisio o. Pennatularia tollkorallok: telepes, mészváz faj Pennatula rubra vörös tollkorall: dísztárgy faj Pennatula phosphorea világító tollkorall Hexacorallia: 6 os szimmetria, több mint 8 tapogató o. Actiniaria tengeri rózsák: magányos, nincs külső váz faj Calliactis parasitica társuló tengeri rózsa: remeterák a házára teszi o. Madreporaria/Scleractinia kőkorallok: vázképződés: polip talpkorongon gyűrű alakú meszes váz + septumirányú, sugaras mészkiválás, a talpkoronggal együtt nő az állat tolódik felfelé korallzátony (atoll). faj Diloria cerebriformis agykorall: telepes faj Fungia fungitis gombakorall: magányos ph. Ctenophora bordásmedúzák: 98% uk víz, planktonalkotó (gömb), vagy fenéklakó (ellaposodott). Test 3 rész. Csúcsi rész: 2 tapogatótasakból ki behúzható tapogatók, rajtuk érzéksejtek és enyvsejtek (colloblast): működés után nem pusztul el, részei: központi fonal, sapka (ennek szélén gyűlnek a cseppek), rugós fonal (izom). Csúcsi szerv: bura alatt helyzetérző (statolith) 4 rugós lemezkén, amikhez 4 csillós pászta kapcsolódik, ezek a burából kiérve kettéoszlanak, így 8 csillós borda fut végig az állaton. A bordákon találhatók az úszólemezkék (alapnál összeforrt csillók, ctenophora=fésűhordozó) interferencia. Palást. Szájkörüli mező: alul, száj szűk (planktonevő) vagy tág (ragadozó). Cleptocnidaria: a megevett csalánozó csalánsejtjeit beültetik. Űrbél csatornahálózat a bordák mentén. Hímnős, ivarszervek a bordákban. Cydippe lárva. Dissogonia= lárvakori ivaros szaporodás (fele akkora utód). Regenerálódó képesség nagy. cl. Tentaculifera: 1 pár tapogató van o. Cydippea gömbszerűek: faj tollas medúza: hosszú kar o. Lobata lebenyesek: harántirányban lapított, szájkarok csúcsa úszólemezbe kihúzott o. Cestidea övszerűek: test szallagszerűen megnyúlt faj Cestus veneris vénuszöv: 1,5m, világít o. Platyctenida laposak: fenéklakó, ~féreg, nincs evezőkészülék faj Ctenoplana csúszkáló medúza: tapogató, bordák faj Coeloplana sikló medúza: tapogató, csak a lárva úszik faj Tjalfiella tristoma: nincs tapogató, csillós bordák besüllyedtek a testbe (~protonephridium) cl. Atentaculata: nincs tapogató o. Beroidea kucsmamedúzák: nagy szájnyílás, halakat fogyaszt Bilateria: van caudalis, cranialis, dorsalis, ventralis, nincs utóbél. Spirális barázdálódás nincs testüreg, vagy skizocoel, vagy mesodermazsákokban deuterocoeloma. Radiális enterocoel. subdivisio Archicoelomata őstestüregesek superph. Pseudocoelomata áltestüregesek ph. Gnathostomulida tapogatóostoros férgek: lapított kicsi, nyálkás egyrétegű, galléros ostoros epidermisz. Harántcsíkolt izom, de nincs bőrizomtömlő. Rágókészülék, fogazott kitines. Protonephridiumok. Egyszerű hasdúclánc. Közvetlen fejlődés (nincs lárvaalak). ph. Platyhelminthes laposférgek: egyrétegű csillós vagy kutikuláris (élősködő) hám, bőrizomtömlő, parenchyma (ecto és entoderma között), protonephridium. Nincs utóbél. cl. Turbellaria örvényférgek: tengeri, édesvízi, szárazföldi, rhabdit: kiszáradás, fertőzés, sérülés, ragadozók ellen. Hámban nyálkamirigyek (csúszik rajta). Kétágú idegrendszer (köztük commissurák), egyszerű kehelyszemek. Hímnős, kifejlés: két lárvaalak: Müller féle (4 csillós lebenyű), Götte féle (8). Nagy regenerálóképesség. Ragadozó, kannibalizmus. o. Acoela bélüreg nélküliek: nincs elkülönült bélrendszer, test közepén syncytium faj Convoluta roscoffensis algatartó örvényféreg: szimbiózis, táplálkozik o. Rhabdocoela egyenesbelűek: édesvízi faj Catenula lemnae láncos örvényféreg: osztódás után nem mindig válik szét o. Tricladida hármasbelűek: egy bélág előre, kettő hátra, (vakon végződnek) faj Dugesia lugubris gyászplanária faj Dugesia gonocephala füles planária: fül: áramlásérzékelő faj Dendrocoelum lacteum tejfehér planária o. Polycladida ágasbelűek: sok bélág, színes, tengeri

5 5 cl. Cestoda galandférgek: belső élősködéshez alkalmazkodott nincs bélrenszer (ozmotikus táplálkozás), nincs csillózat, kutikula fedi. Cestodaria tagolatlanok: nincs fej, nincsenek ízek, elöl vagy hátul szívókorong, vagy más függesztőkészülék is * Eucestoda tagoltak: feji rész: szkolex, ennek hátsó része termeli az ízeket (strobila), az ízeket (proglotisok) kitöltik a hímnős ivarszervek, a hátsó a legnagyobb, leválik. Petekokon. Két agydúc, idegtörzsek hátrafelé. Lárvák: hathorgas (oncosphaera), horgos, csillókoszorús (coracidium). * faj Ligula intestinalis szíjgalandféreg: vízimadár ürülékben pete csillós horgas lárva (coracidium), rák megeszi procercoid lárva, hal megeszi a rákot pleurocercoid lárva kacsa megeszi, benne kifejlett faj Dibothriocephalus latus széles galandféreg: 2cm széles, 20m hosszú, halevő ragadozó, lehet ember, ürülékkel vízbe pete coracidium rákban procercoid halban pleurocercoid halevő faj Moniezia expansa óriás galandféreg: háziállatnál a legnagyobb, köztes gazda a páncélosatka faj Dipylidium caninum kutya galandféreg: tapadótárcsa van, köztes gazda bolha, kutya lenyeli faj Echinococcus granulosus háromízű galandféreg: ragadozókban, ember lehet köztes gazda, csontba, agyba, májba, szívbe hólyagok faj Taenia solium horgasfejű galandféreg: köztes gazda sertés (cysticercus lárva, borsóka: hólyagban a lárva) faj Taenia saginatus simafejű galandféreg: köztes: szarvasmarha, ~horgas faj Multiceps multiceps kergeféreg: kutya és más ragadozók, köztes gazda: marha, juh központi idegrendszerében cl. Monogenea egyenes fejlődésűek: külső élősködő, kopoltyún, nincs gazdacsere, testvégeken tapadótárcsa, általában nincs lárvaalak faj Diplozoon paradoxum ikerféreg: halak kopoltyúján élősködik, két lárva (kivételesen van) keresztbe összenő * cl. Trematodes közvetett fejlődésű mételyek: tapadókorong, izmos garat, nyelőcső. Lárvaalakok: zigóta miracidium (csillóslárva) sporocysta (csíratömlő, dajka, benne új egyedek) redia (beles csíratömlő) cercaria (farkos lárva) metacercaria (betokozódva) faj Fasciola hepatica májmétely: szarvasmarha ürülékkel pete miracidium lárva galba truncatulában (csiga) sporocysta rédia cercaria kijut a köpenyüregen felmászik egy fűre, betokozódik lelegelik, bélben tok lebontódik, átrágja magát, be a májba faj Dicrocoelium dendriticum lándzsás métely: köztes gazda: Hellicella obvia (avarcsiga) és Zebrina detrita ki nyálkacseppben a földön a cercaria hangya agydúcában betokozódik fel a fűre, beleharap lelegelik faj Schistosoma haematobium vérmétely: köztes gazda: vízicsiga, cercaria ki az édesvízbe, aktívan befúrja magát az erekbe, vénákba (alhasi, húgyúti) tokozódik, vérvizelés faj Leucochloridium macrostomum: Succinea (borostyánkő) csiga tapogatójában, mozog, színes, nem húzza vissza, nappal is elöl van miatta madár lecsípi, végbelébe megy ph. Nemertinea zsinórférgek v. ormányüregesek: csillós epidermis, nyálkamirigyek, protonephridium (lángzósejt), cerebralis szerv: beidegzett mirigyes zsákok a fejen, kemoreceptor. Ivarszervek a bélfodrok között, külön nyílnak a szabadba pszeudometameria (álszelvényezettség). Pilidium=sapkalárva. Zárt véredényrendszer. Garatideggyűrű. Kiölthető ormány (rostrum). Nincs parazita, ragadozók. Van utóbél. cl. Anopla árva zsinórférgek: nincs tüske, szurony, faj Lineus longissimus óriás zsinórféreg: 30m leghosszabb cl. Enopla szuronyos zsinórférgek: ormányhoz szurony csatlakozik faj Prostoma graecense édesvízi/gráci zsinórféreg: Balatonba, Tiszába faj Geonementes agricola földi zsinórféreg ph. Nematoda fonálférgek: kicsi, de sok van lebontás, sok növényi patogén, kutikula és szubkutikula, két oldalvonal (oldalszerv amphidium), bemélyed a testbe, bőrizomtömlő megszakad. Csak hosszanti bőrizomtömlő van, ezért merev lassú, kígyózó mozgás. Főleg váltivarú, hím farokvége kunkorodik, spiculum (párzóhorog). Garatideggűrű, 4 dúc (hasi, háti, oldali 2), nincs szem, érzékpapillák vannak, lehet test végén

6 subdivisio superph. Mollusca 6 phasmidium: kémiai receptor vagy kiválasztószerv. Anabiózis. Protonephridium. Szájüreg kutikulával bélelt, lehet fog, szurony. Nyelőcső. Bélcsatorna egyenes, van utóbél, hasoldalon a farok előtt nyílik. cl. Secernentea/Phasmidiophorae: van phasmidium faj Rhabditis teres gilisztanematoda: talajban él baktériumot eszik, rossz körülmények között felszínen felemelkedik és csapkod, rovar lábára tekeredik, jobb helyre viteti magát. Befúrja magát a giliszta metanephridiumába, vár amíg meghal és az elszaporodó baktériumokat eszi. faj Neoplectana sp.: benne zoopatogén baktériumok spórái, ha rovar megeszi, baktérium kijön, rovar meghal, biológiai védekezés faj Ascaris lumbricoides orsógiliszta: ember, sertés, bélben lárva, átfúrja magát az érrendszerbe máj, májgyulladás vér tüdő, tüdőgyulladás, felköhögi nyelőcső végbél faj Enterobius vermicularis hegyesfarkú bélgiliszta: nőstény a végbél szélére petézik, viszket, gyerekeknél faj Wuchereria bancrofti nyirokféreg: elefántkór okozója, nyirokcsomókban él, megduzzad (emlő, here), szúnyog terjeszti (éjszaka a felszíni hajszálerekben) faj Dracunculus medinensis medinaféreg: köztes gazda kandicsrák, lábfejen, kézen kelések, ha vízbe, nőstény kidugja a végét és kipetézik (botra feltekerték). faj Loa loa szemféreg: a szembe tokozódik be vakság, légy terjeszti (nappal van a bőr alatti hajszálerekben) cl. Adenophorea/Aphasmidiophorae: több szabadonélő, nincs phasmidium faj Mermithidae: lárva sáskát belülről fogyasztja el, utána szabadon él, legnagyobb szabadon élő faj faj Trichinella spiralis: trichinosis betegséget okozza, kifejletten a bélbe él, lárva az izmokba fúrja magát, ott betokozódik (akár 40 évig így lehet) ph. Gastrotricha csillóshasúak: kicsi lapos, hasukon két sor csillósáv, kutikula, szájüregben is, hosszanti, körkörös és haránt izomzat, nincs lárva, faj Chaetonotus maximus sünférgecske ph. Rotatoria (Rotifera) kerekesférgek: anabiózis, fej, törzs, láb (a test végén, rajta ujjak: csipeszszerűek), fejen: kerékszerv (rota): cingulum (csillóöv, táplálékot be), trocus (ez viszi előre). Rágókészülék (mastax): ~tapogatóostorosok. Ciklomorfózis. cl. Seisonidea fejes kerekesférgek: nincs ujj, de van ragasztó, hím nőstény ugyanolyan cl. Bdelloidea araszoló kerekesférgek: úszó vagy mászó formák faj Philodina roseola rózsaszínű kerekesféreg: összetolható, ki tud nyúlni, csak nőstények cl. Monogononta egypetefészkűek : hím csökevényes faj Keratella quadrata kocka alakú férgecske: páncélos, vízi ph. Nematomorpha húrférgek: vízi, kutikula, alatta szubkutikula, oldalvonal nincs, nincs légzés, kiválasztás, keringés, kifejletten nem táplálkoznak, csak szaporodnak. Lárva parazita ízeltlábúakban, miatta bemegy a rovar a vízbe, ott kijön a féreg faj Gordius aquaticus közönséges húrféreg ph. Kinorhyncha övesférgek: kicsi, kívül, belül (septumokkal) 13 zonitra osztott, testüregnek nincs fala. Behúzható előtörzs (=ormány, tüskék) és nyak. Törzs: végén is tüskék. Kiegyénült izmok. Tengeri. ph. Acanthocephala buzogányfejűek: gerinces élősködő, köztes gazda rovarlárva, ormány: tüskék, visszahúzható. Vastag subkutikula, benne lacuna, ebbe veszi fel a táplálékot. Hólyagszerv (lemniscus): táplálék raktározás. ph. Kamptozoa/Entoprocta nyelesférgek: magányos vagy telepes. Test két rész: nyél (benne hosszanti izom) és kehely (kalix): benne mélyedés (atrium) ide nyílik: a száj és a végbélnyílás is. Bimbózással is szaporodhat. faj Loxosoma magányos nyelecske ph. Priapulida farkosférgek: behúzható előtörzs, törzs (gyűrűszerű mintázat, izmok, nem szelvényes), test végén légzőfüggelék, vastag kutikula, garatideggyűrű, nincsenek dúcok ph. Loricifera: kicsi, tengerfenéken él, kinyújtható előtest, páncélos (lorica) törzs, végén lábszerű (propeller) Eucoelomata

7 7 ph. Mollusca puhatestűek: alaplárva: trochophora=csillókoszórús lárva (gyűrűsférgeknél, zsinórférgeknél is hasonló), a másodlagos testüreg kialakulása után leváltak, nincs szelvényezettség. Nyílt keringés (cephalopoda majdnem zárt), 3 üregű szív. Páros kopoltyúk és vesék. Fej, láb, zsigerzsacskó. Köpeny van, külső meszes váz. Garatideggyűrű, hasdúclánc, két hosszanti idegtörzs, commisurák. Módosul: idegdúcok: fejben, zsigerzacskóban, lábban. Csak ivaros szaporodás: váltivarú vagy hímnős. Trochofora, veligera (vitorlás), glochidium (kajmacsos). Érzékszervek: tapintó, szem (lábasfejű: hólyagszem), kémiai, helyzetérző subph. Aplacophora héjnélküliek/csatornáshasúak: féregszerű, primitív, de nem ősi Polyplacophora cserepeshéjúak: hátoldalon 8 kisebb meszes lemez, kitines gyűrű fogja össze, subph. össze tud gömbölyödni subph. Conchifera héjasok: cl. Monoplacophora maradványcsigák: kúp alakú, csúcs hátracsapott, talpkorong kerek faj Neopilina galathea: látszólagos szelvényezettség cl. Gastropoda csigák: bilaterális volt, de flexió, torzió, detorzió, trochofora lárva allometriás növekedése, talp ki passzív folyamat (haemolympha beáramlik), talp be aktív (oszlopizommal). Fejen radula, ormány: acrembolikus (kitüremíthető), pleurembolikus (nem kitüremíthető, hanem visszahúzható szilárd cső). Szív: eredetileg 1 kamra 2 pitvat (Prosobranchiata), fejlettnél 1, 1. Váltivarú a Streptoneuria (keresztezettidegű), hímnős az Euthyneuria (másodlagosan egyenes). Prosobranchia/ Streptoneura elölkopoltyúsok/keresztezett idegűek o. Archeogastropoda/Diotocardia kétpitvarosak: legősibbek, Pleurotomariacea hasítotthéjú csigák: van nyílás, ezen ki a salakanyag, faj Haliotis fülcsiga: héj szélén sok apró nyílás, ezeken ki a köpenyszegély nyúlványait, érzékelés Patellacea faj Patella csészecsiga: kúp alakú ház, kerek talpkorong Trochacea búgó vagy túrbúcsiga: az alsó egyharmada szélesedik ki Neritaceae: édesvízi és szárazföldi is, faj Theodoxus danubialis rajzos bödöncsiga: édesvízi faj Helicinidae: szárazföldi o. Mesogastropoda/Monotocardia: egy pitvar fésűkopoltyúk, Cylophoracea kerekszájúak Viviparacea elevenszülők: uterus kitágult részében postembrionális fejlődés Cerithiacea tornyoscsigák faj Vermetus féregcsiga: Epitoniacea faj Janthina tutajcsiga: talpon erős nyálka hab ez fenntartja, csalánozót eszik Calyptraeacea papucscsiga/magyar sapka: osztrigavész Stombacea ugrócsigák faj Aporhais pelikánláb faj Strombus ugró/vívó csiga Cypraeacea porceláncsigák/kauri csiga: köpeny kívülről is rá Tonnacea faj Triton tritonkürt: faj Dolium hordócsigák: kagylóhéjat feloldja (H 2 SO 4 ) o. Neogastropoda keskenynyelvűek: egy pitvar, egy vese Muricacea faj Murex bíborcsigák: Conacea/Toxoglossa nyílnyelvűek: radulafog méregfoggá módosul, ki tudja lőni Opisthobranchia hátulkopoltyúsok: kopoltyúk a köpenyüreg a hátoldalán o. Aplysiacea faj Aplysia tengeri nyúl: két fülszerű nyúlvány, növényevő rágógyomor faj Clio tengeri pillangók: bálnaabrak o. Nudibranchia csupaszkopoltyúsok faj Glaucus: portugálgályát eszik, cleptocnidaria

8 8 Pulmonata tüdős csigák o. Basommatophora ülőszemű csigák: egy pár tapogató, tövében a szem o. Stylommatophora nyeles szeműek: két pár, nagyobbikon a szem cl. Bivalvia/Lamellibranchia kagylók: nincs fej szűrögetés, sziphók, kopoltyú: fésűs, lemezes, fonalas. Életmód: 1. Infauna tagja: lágy aljzatba ásva, köpenyszegély forrt, csak a két szipho lóg ki az. iszapból, pl: anodonta, arca noe, cardium. 2. Epifauna tagjai: felszínhez rögzült, nem forrt, nincsenek sziphók, pl: óriáskagyló, pinna. 3. Felszínen fekvő, de nem rögzülő: egyik kagylófél, amin fekszik lapos, láb visszafejlődik, pl: pecten. 4. Fúró életmód: héjat hozzászorítja, csavar rajta, pl: datolyakagyló, sziklafúró. 5. Parazita vagy kommenzionalista. Paleotaxodonta (Prosobranchia): a két fél és a két záróizom ugyanolyan Nucula ó kagyló: ~dió Kriptodonta (Prosobranchia) nyelvkagyló: ősi Pteryomorphia (Lammelibranchia): felszínen rögzül Arcoida faj Arca noe Mytiloidea faj Lithophaga sziklafúró: faj Pinna sonka: faj Pteria gyöngykagyló: faj Pecten fésűkagyló: egyik fele laposabb, lassan előre megy, gyorsan hátra faj Ostrea osztriga: nemváltogatók Paleoheterodonta (Lamellibranchia): fogas zárókészülék Unionidae: glochidium (kajmacsos) lárva Dreissenidae vándorkagyló Anadonta édesvízi gyöngykagylók: szűrő vízminőségjelző, sirály se eszi meg Heterodonta (Lamellibranchia): Cardium szívkagyló: Spheriidae borsókagylók Solen hüvelykagyló: Trinacnidae óriáskagyló: Teredo hajóféreg: cl. Scaphopoda ásólábúak: kagylók testvércsoportja, köpenyszegély ventralisan összeforrt két végén nyitott cső, radula van, tapogatófonalak, a cső vége áll ki az iszapból cl. Cephalopoda fejlábúak: hólyagszem, belső váz (porc, védi az agyat), Nautiloidea csigaházas polipok faj Nautilus: kamrákra tagolt ház, ősi gödörszem (nincs szemlencse) Ammonoidea ammoniteszek: kihalt Coleoidea: megtermékenyítés visszahúzható párzólábbal. o. Decapoda tízkarúak: nagy tapadókorong, vékony nyéllel, nyolc kar és két tapogató, hólyagszem (epidermisz betüremkedése). Karok és szájnyílás mellett tölcsérszerv, ezen ki vizet, rakétaelv. Sepioidea tintahalak: külső vázuk maradványa a szépiacsont, lehet belső váz sok kamrával Teuthoidea kalmárok: lándzsaszerűen megnyúlt o. Vampyromorpha o. Octapoda Cirrata: sallangos nyúlványok Incirrata faj Octopus közönséges polip faj Argonauta argo hajóspolip: ivari dimorfizmus superph. Mollurea superph. Gephyrea előgyűrűsférgek: ph. Sipucula fecskendőférgek: nincs keringés, légzőrendszer, előtest tapogatókoszorús, bélrendszer spirálisan feltekeredve visszahajlik, végbélnyílás az elején, a hátoldalon

9 9 ph. Echiurida ormányosférgek: tengerfenéken él, kinyújtható hatalmas ormány (üreges, lehet hosszabb, mint a test), zárt véredényrendszer, garatideggyűrű, de nincsenek dúcok superph. Articulata szelvényesek: gyűrűsfégeknél mesodermális eredetű (egy mesodermasávból) és mitotikus osztódással jön létre a szelvényezettség, ízeltlábúaknál ectodermális eredetű és hasadással. ph. Annelida gyűrűsférgek: bőrizomtömlő + kutikula vagy csillózat, zárt véredényrendszer, légzés: kopoltyú vagy egész testen, protonephridium vagy metanephridium, trochophora lárva vagy közvetlen fejlődés cl. Polychaeta soksertéjű gyűrűsférgek: csonklábak (parapodium) tövében támasztóserték + sok serte. Tapogatók, kopoltyúk. Epithoekia: test eleje atok, vége epitok: lapos evezőszerű serték, felszínre úszik, kiszabadulnak az ivarsejtek. Scolecida féregszerű soksertéjűek: nincs tapogató Palpata tapogatós soksertéjűek: faj Aphrodite sp. tengeri egerek: seréti mint szőrök, farka is van faj Nereis sp.: remeterákok kommenzialistái faj Eunice viridis ehető paloló: epithocot eszik faj Myranida fasciata láncféreg: Amphinomidae tűzférgek: mérgezett tüskét lő ki Myzostomidae korongféreg: tüskésbőrűek élősködői cl. Aelosomatida olajosgiliszták: kicsi, benne színes olajcseppek, édesvízi cl. Clitellata nyeregképzők: nincs lárva, rendszerezés az ivarszervek helye alapján Oligochaeta kevéssertéjű gyűrűsférgek: o. Randiellida o. Tubificida Naididae láncosgiliszták: van szem Tubificidae csővájó férgek: haleledel Enchytraeidae televényférgek: lebontás, fehér (de gleccseren élő fekete) o. Lumbriculida mocsári giliszták: ficánkol, darabolódik o. Haplotaxida: vörös, merev, hosszú o. Moniligastrida o. Ophistopora: hátrébb nyílik a hímivarnyílás Criodrilidae iszapgiliszták: iszapban Lumbricidae földigiliszták: talajt és szerves anyagot eszik összekeveri humuszképzés, van nagy (3m) afrikai, ausztráliai faj Lumbricus terrestris földigiliszta: csak ember mellett, avart húz be a lukába faj Lumbricus polyphemus erdei giliszta: lebontó faj Eisenia lucens világító giliszta: biolumineszcens váladék Hirudinea nadályok, piócák: nem lehet a szegmentumokat elkülöníteni, érrendszer redukálódik, ragadozó vagy vérszívó, csak ivaros szaporodás o. Acanthobdelliformes sertéspiócák: serte van, nincs első tapadókorong o. Rhynchobdelliformes ormányos nadályok: van első tapadókorong, ezen kiölthető ormány, ezzel ragadozik faj Piscicola geometra halpióca: kopoltyú o. Gnathobdelliformes állkapcsos nadályok: fogazott állkapocs faj Hirudo medicinalis orvosi pióca: faj Haemodipsa ceylonia: szárazföldi, fákról ugrik az emberre ph. Onichophora karmosak: trópusi, egy pár csáp gyűrűzött, de nem ízelt, egy pár rágó + szájszemölcs, rajta nyálkamirigy, homonóm szelvényezettség, másodlagos gyűrűzöttség, trachearendszer, nyílt keringés. Annelida sajátságok: lágy test, nem ízekből álló végtag, 3 rétegű bőrizomtömlő, metanephridium. Arthropoda sajátságok: kitines kutikula, csőszív (szíveken ostiumok), trachea, mixocoel, agy 3 dúcból, 3 végtageredetű függelék: rágó, csáp, szájszemölcs. ph. Tatigrata medveállatkák: néhány mm, 4 pár féregláb, karmocskák, szájszurony, növényi nedvszívó, anabiózis, csak lábbehúzó izom, turgor nyomja ki lassú. ph. Arthropoda subph. subph. Trilobitomorpha háromkaréjú ősrákok: kihaltak, ~tőrfarkú Myriapoda soklábúak: cl. Chilopoda százlábúak:

10 subph. subph. 10 Notostigmophora háton légnyílásosak: Pleurostigmophora oldalt légnyílásosak: cl. Pauropoda villáscsápúak: cl. Symphyla szövőcsévések: cl. Diplopoda ikerszelvényesek: Penicillata: Chelicerata csáprágó Chilognata ezerlábúak s ízeltlábúak: cl. Pantopoda csupalábállat: potroh redukált, lábak megnyúltak, bennük a belső szervek, ormány cl. Merostomata rákszabásúak: faj atlanti tőrfarkú cl. Arachnida pókszabásúak: Scorpiones Pseudoscorpiones Opiliones/Phalangiidea kaszáspókok: Acari atkák: Palpigradi szálfarkúak Uropygi ostorfarkúak Ostorlábúak Rovarpókok Araneae pókok: Opisthothelelae felsőbbrendű pókok o. Mygalomorphae négytüdős pókok: o. Araneomorphae/Labidognatha főpókok: Cribellatae Ecribellatae Crustacea cl. Phyllopoda levéllábú rákok cl. Maxillopoda cl. Malacostraca felsőbbrendű rákok: subph. Hexapoda cl. Parainsecta cl. Insecta Monocondylea egybütykűek: Dicondylea kétbütykű rágójúak tagozat Apterygota elsődlegesen szárnyatlanok: szájszerv a fejtok belsejében tagozat Pterygota elsődlegesen szárnyas rovarok: a fejen kívül o. Ephemeroptera kérészek o. Odonata szitakötők o. Blattidea csótányok o. Plecoptera álkérészek o. Orthoptera egyenesszárnyúak o. Heteroptera poloskák o. Auchenorrhycha színkabócák o. Coeloptera bogarak

11 Enterocoela hármas testüregűek: superph. Lophophorata tapogatósok ph. Tentaculata tapogatókoszorúsok cl. Phoronidea csöves tapogatósok cl. Bryozoa mohaállatok o. Phylactolaemnata szájfedősök faj Fredericella sultana agásbogas mohaállat o. Stenolaemnata meszes tokúak o. Gymnolaemnata szájfedő nélküliek faj Flustra membranacea leveles mohaállat cl. Brachyopoda pörgekarúak Inarticulata (Ecardines) zárnélküliek subdivisio 11 faj Lingula anatina kacsacsőr kagyló articulata (Testicardines) zárosak faj megallania flavescens sárgás mécskagyló ph. pogonophora tapogatószakállasok v. Brachiata béltelenek: cl. perviata (Frenulata) cl. obturata (Riftia, Vestimentifera) ph. homalopterygia (Chaetognatha) nyílférgek (serteállkapcsúak) faj Sagitta maxima nyílféreg superph. deuterostomia újszájúak

12 12 Enterocoela hármas testüregűek: testüreg: proto, meso, metacoel superph. Lophophorata tapogatósok ph. Tentaculata tapogatókoszorúsok: előremutató, hogy új szájnyílás jelenik meg ph. Pogonophora tapogatószakállasok v. Brachiata béltelenek: ph. Homalopterygia (Chaetognatha) nyílférgek (serteállkapcsúak) superph. Deuterostomia újszájúak: a testüregzsacskók nem mesodermalis eredetűek, hanem az ősbél falábol keletkeznek, központi idegrendszer a hátoldalon, az eredeti ősszáj végbélnyílássá alakul, (nincs ősszájúak, mert nem monofiletikus és nem előremutató bélyeg alapján létrehozott kategória) ph. Hemichordata félgerinchúrosok: bélből előrenyúló, egyesek által gerinchúrnak tartott képződmény ph. Echinodermata tüskésbőrűek: mind tengeriek, algaevők, vagy ragadozók, jól regenerálódnak, bilaterálisak (álsugaras, ötös, radiusok a karokba, interradiusok a karok közé), mert a lárva mindig bilaterális, (a karnélküliség másodlagos), csillós egyrétegű hám, mesodermális belső váz (mészképződmények tok (sünök), mozgatható (csillagok), elszórva (uborkák)), lehetnek tüskék dudorokon, van izületi vápájuk, körülöttük tok, izommal mozgathatók. A testüreg az ősbél jobb és bal oldalán három részre tagolódik: proto /axo, meso /hydro, meta /somatocoel. 1. protocoel: bal oldalából axiális szerv/cső axiális hólyag madrepora lemez külvilág, jobb dorsalis hólyag/zsák (nincs kapcsolatba az axiális szervvel, hanem a metacoel eredetű genitális csatornával. 2. mesocoel: jobboldal elcsökevényesedik, bal vízedényrendszer: szájkörüli gyűrű, ehhez Poli féle hólyagok és a karokba sugárcsatornák, ezeken ambulakrális lábak (kis hólyag (ampulla) és tapogató fogó rész). A rendszerben lévő folyadékot a lábakba préselve, kidugja őket, ha az összeset vissza akarja húzni, a vizet a Poli féle hólyagokba tárolja. A gyűrűhöz kapcsolódik a kőcsatorna, az axiális szerv mellett húzódik és az axiális hólyagba torkollik, így közlekedik a külvilággal. 3. metacoel: bal orális testüreg + a szájkörüli gyűrű és a sugárcsatornák alatt még egy gyűrű, amiben idegek, és vér kering, + aborális gyűrűrendszer=genitális csatorna (ehhez öt külön zacskóba az ivarszervek, külön nyílással a külvilágba). A jobboldali részből létrejövő aborális testüreg elcsökevényesedik. Véredényrendszer: lakunáris, izomelemek is, amöbociták. A testüregfolyadék: ~tengervíz, +tápanyagok és kiválasztási termékek, csillós hám hajtja. Szájnyílás a hasoldalon (uborkáknál a test elején). Légzés: a vízedényrendszer függelékei végzik, száj körül lehetnek kopoltyúk. Kiválasztószerv nincs. Idegrendszer: hármas tagolódás: ectoneurális rendszer (epidermisz alatt a száj körüli ideggyűrű és öt sugárirányú törzs), hyponeurális rendszer (metacoel alsó gyűrűjének falában, test izomzatát innerválja), aborális (metacoel falában, uborkáknál gyengén fejlett, csillagoknál hiányzik, tengeri liliomoknál csészeszerű központból sugárirányú idegtörzsek). Érzékszervek gyengén fejlettek (uborkák: sztatociszták). Váltivarúak, külső megtermékenyítés. Átalakulással fejlődnek. Kevésszikű pete (planktonnal táplálkozó lárva), vagy sokszikű pete (szikkel táplálkozó pl: tornaria lárva). Lárvatípusok: dipleura (ősi, domború hátoldal, hasoldalon nyeregszerű, csillós benyomódás), auricularia (füles, uborkáknál), bipinnaria (csillagok, van csillós fejlebenye, átalakul brachiolariává, ennek tapodópapillái vannak), ophiopluteus (kígyókarúak), echinopluteus (sünök). A lárva egy ideig úszkál, majd letelepszik, átalakul (asterogenesis= a bal fele kifejlődik, a jobb elcsökevényesedik). subph. Pelmatozoa nyeles tüskésbőrűek: nyéllel aljzathoz rögzülnek (volt 21 m es nyelű) cl. Crinoidea tengeri liliomok: egyetlen ma is élő osztály, test: nyél, kehely, karok (villásan elágazók, a róluk leágazó ízelt cimpákban, ambulakrális rendszer és ivarszervek), U alakú bélrendszer, a protocoel egyesül a metacoellel, több kőcsatorna, nincs madreporalemez, tornaria (vagy vitellariana) lárva, mélytengeriek faj Antedon mediterranea: nincs nyele, szabadon úszó subph. Eleutherozoa nyeletlen tüskésbőrűek: cl. Holothurioidea tengeri uborkák: vastag bőrizomtömlő, nincs tüske, bőrükben spikulák (testváz maradvány), nincs axocoel, belső madreporalemez, nem a külvilágba nyílik, a szájnál behúzható tapogatók, sok statocysta, tüdőfa (vizitüdő, elágazó képződmény, a kloákába nyílik, a kiválasztásban is van szerepe, ha megfogják, ezt is kiköpi), kloakához kapcsolódnak a Cuvier féle mirigyek (ragadós váladékot termelnek), váltivarú, auricularia vagy tonnalárva faj Cucumaria planci ülő tengeri uborka faj Holothuria tubulosa csöves tengeri uborka cl. Echinoidea tengeri sünök: a vázelemek szilárd tokká egyesülnek, koncentrikusan nőnek évgyűrűk, tüskék (lehet lemezszerű teknő), pedicelláriák (fogókarocskák a tüskék között, hozzájuk méregmirigyek csatlakoznak), a hyponeurális idegrendszer csak a szájszervet innerválja, a szájban rágókészülék=arisztotelész lámpása, (kopoltyúk a száj körül, a szábolyosoknál), echinopluteus lárva (szabadon úszkál) Regulares szabályos sünök: központi lemez (felül, rajta a madrepora lemez és a végbélnyílás), oldalt a paláston: öt interambulakrális vagy ivarlemezsor (itt nyílnak az ivarszervek), közöttük ambulakrális lemezsor (itt ki a lábakat). Az alul lévő szájat csak bőr fedi. Sziklákon, homokon él. subdivisio

13 13 faj Echinus esculetus éti sün: az ivarszerveket eszik faj Paracentrotus lividus kővájó sün Irregulares szabálytalan sünök: a szájnyílás felfelé tolódik bilaterális, az ambulakrális lemezek petalódiumot alkotnak (~virágszirom), az aljzatba ássa magát faj Rotula homokdollár faj Echinocardium cordatum fehér szívsün: a homokban szellőzőaknát épít cl. Somasteroidea: ezek ősei lehettek a közös őse a csillagoknak és a kígyókarú csillagoknak cl. Asteroidea tengeri csillagok: a háti váz feldarabolódik, csak bőr fedi a hátat (rajta tövisek, paxillák), karokban öt vázlemez (ambulakrális, adambulakrális, hasi oldallemez, háti oldallemez és szilárdító lemez), az aborális idegrendszer elcsökevényesedik, rágókészülék nincs, kitüremíthető gyomor, lehetnek kopoltyúk (a karokban), váltivarú, bipinnaria lárva brachiolaria lárva, ragadozók faj Asteropoda membranacea ötszögű hártyacsillag faj Asterians rubens vörös tengeri csillag cl. Ophiuroidea kígyókarú csillagok: központi rész kicsi, hosszú kar, nincs paxilla (csak szőrszerű képletek), a vázelemek csigolyaszerűen kapcsolódnak, a protocoel orálisan nyílik, az ambulakrális lábaknak nincs ampullajá, nincs tapadókorongja, helyette ragasztómirigyek, nincs rágókészülék, nincs végbélnyílás, légzőtáskák (ide nyílnak az ivarmirigyek), ophiopluteus vagy tornaria lárva, iszapszűrögetők, faj Ophiotrix fragilis szőrös kígyókarú csillag faj Ophioderma longicauda ph. Chordata: bilaterális szimmetria, szelvényezett test, jól fejlett testüreg, gerinchúr (Urochordatáknál csak lárvaállapotban, többinél egész életbe, felépítése: belső tömör sejtes réteg=gerinchúr, két kötőszövetes réteg, belső rostos, külső elasztikus, ebből a Vertebraták csontos gerincoszlopa), dorzális velőcső (a gerinchúr felett az ectoderma betűrődik, test elején az agy csontos vagy porcos tokban), előbél eredetű kopoltyúkosár, falán áttörve, kopoltyúrések (eredetileg táplálékszűrő lehetett, fala csillós hám), postanalis farok (legalább embrionálisan), szelvényezett izmok, ventrális szív, dorzális és ventrális véredények, zárt keringési rendszer, teljes bélcsatorna, endosceleton (csak gerincesek). Kialakulás: Berrill hipotézis???: tengeri liliomokhoz hasonló, sessilis ősből, karok csökevényesednek, kopoltyúkosár fejlődik tüskésbőrüek őse, a továbbfejlődő forma: Pterobranchia karok tovább redukálódnak, szűrögető életmód Hemichordata csoport és továbbfejlődő ős Urochordata, az ős szabadon úszó lárvájának neoténiás állapotából vezethető le a többi Chordata. Kevés fosszilia, mert lágytestűek. Más elképzelések: az ős: ízeltlábú (hasi helyzetű idegrendszer, szív dorsalis megfordult), Annelida (de ősszájú, és agy és a száj rosszhelyen). subph. Urochordata (Prochordata) előgerinchúrosok: (Tunicata=zsákállatok), tunicinból (cellulózalapú!) hámeredetű házat épít (vékony vagy porcszerű), a bélcsatorna eleje légzőbéllé alakul és nyílások törik át, víz be a szájnyíláson és vagy ki a kopoltyúkosár nyílásain, vagy a peribranchiális üregbe kerül és innen ki egy nyíláson, a kopoltyúkosár alján csillós barázda (endostyl), nyílt véredényrendszer, szív a hasoldalon szívburokban, agydúc alatt kis mirigy (~hipofízis), a másodlagos testüregből csak a szívburok maradt, nephridium nincs, hímnős, lehet ivartalan szaporodás, tengeriek, általában helyt ülők (a lárva úszó) cl. Larvacea (Copelata) farkos zsákállatok: egész életükben szabadon úszók (pelágikusak), a házon három nyílás: egyen be a víz (ablak), egyen kimegy a víz, egy a vészkijárat, a bejáraton finom plaktonikus szűrő (nanoplanktont enged át), csillós barázda hajtja a planktont, ha eltömődik az ablak, a vészkijáraton elhagyja a házat és újat csinál. A farokban végig megmarad a gerinchúr, a szív egy irányba löki a vért, egy agydúc és a farokban egy hosszú idegtörzs, hímnősek, közvetlen fejlődésűek (nincs lárva, lehet hogy neoténiával jött létre az Ascidiaceaból), a bálnaabrak részét képezik cl. Ascidiacea aszcidiák: lárvakorban szabadon úszik, majd letelepszik (a farok és a gerinchúr visszafejlődik sessilis szűrögető), indákkal tud szaporodni, telepeket alkothat, hímnős, átalakulással fejlődik, bevezető nyílás és kloáka, agydúc és idegek, agyalapi mirigy (~hipofízis), a szív a váltakozva, előre hátra küldi a vért faj Clavellina lepadiformis bunkós zsákállat cl. Thaliacea szalpák: hordó alakú, két nagy üreg, egy be és egy kivezető nyílás, abroncsizmúak és szalagizmúak: metagenezis (dajka ivaros telep ivartalan egyed dajka) o. Pyrosomida izzótestűek: régen az aszcidiákhoz, telepes: felületén az egyedek: mindnek külső nyílása van és közös belső kloakaüregbe torkollanak, a kloakának egy kivezetőnyílása van, a telep szabadon úszik, világítani is tud, mert szimbionta baktérium (vagy az anya a peték mellé rak a szimbiontából és ebből esznek a lárvák, vagy a környezetből veszik fel) o. Cyclomyaria abroncsizmúak: pelágikus, hordó alakúak, izmok gyűrűszerűen, két nagy üreg (kopoltyú és kloakaüreg), középen a két üreg között egy harántválaszfalon a kopoltyúrések, metagenezis (pete farkos, gerinchúros lárva fa és gerinchúr

14 14 elvesztése magányos alak (dajka) hasoldalon sarjadzó indán ivartalanul bimbók keletkeznek, ezek felvándorolnak a háton lévő nevelőindára ivarosan ismét soliter alakot) o. Desmomyaria szalagizmúak: az izmok nem szabályosan, nevelőinda nincs, (dajka sarjadzó indán bimbózás az egyének láncot alkotnak leválik, feldarabolódik), hímnősek Cephalochordata fejgerinchúrosok: a testükön végighúzódó gerinchúr egész életükben megmarad, nincs valódi agy, nincs izmos szív, se porc, se csont, a canalis centralis két pórussal (az egyik a neuropórus) kapcsolódik a külvilághoz, ez elzáródik, maradványa a Kölinger-féle szerv, a test elején páratlan pigmentfolt (kehelyutellus) cl. Leptocardii csőszívűek cl. Branchiostomatidae lándzsahalak faj Branchiostoma lanceolatum lándzsahal subph. Vertebrata gerincesek:mindig megjelenik a gerinchúr, nem marad meg, csak alapjául szolgál a csontosodott gerincoszlopnak (maradványa: csigolyaközti porcok belsejében: nucleus pulposus), van agy, páros szem, zárt véredényrendszer, központi izmos szív, hemoglobin tartalmú vörösvértest, tüdő, ősvese vagy utóvese, váltivarú, átalakulás vagy közvetlen, 10 vagy 12 pár agyideg. Kialakulás: ősi zsákállatok (Urochordaták közé) gerinchúros, szabadon úszó, neotániás lárváiból egész életben gerinchúr. Legősibb lelet: Ostracodermata: Burgess pala (felső kambrium), csontos külső páncél, szűrögető életmód. Első állkapcsos halak: Placodermata (szilur végén): csontos vázú halak, kívülről bőrcsontok borítják a fejet és a törzset (a páncél két része csukló szerűen mozgatható), végtagszerű mellúszók. A páncél fokozatosan visszafejlődik: összenő a két rész, majd redukálódik, ezzel párhuzamosan méretnövekedés, oldalági csoportjuk a mai porcoshalak (az alsó devonban különül el, nincs váz, csont helyett porc (ez jobban szolgálja a hullámzó mozgást az úszáshoz, aktív ragadozók) cladus Anamnia magzatburoknélküliek (tagozat): subcladus Agnatha állkapocsnélküliek (altagozat): nincs állkapocs, se nyakszirti táj, ide tartozik a kihalt Ostracodermata classis cl. Myxini nyálkahalak: sok nyálkamirigy, nincs lárva, csak páratlan úszóik vannak, a kopoltyúnyílások vagy külön nyílnak, vagy közös járattal, az orrnyílás összefügg a garattal (kaja közben víz a kopoltyúhoz), teljes gerinchúr, csigolyáknak csak kezdeményei, csipesz szerű lebenyes nyelv, dögökkel táplálékoznak, van elővese, de az ősvese működik, szív (egy pitvar, egy kamra, sinus venosus), az Északi-tengerben (mélytengeri???, brakkvíz) cl. Cephalaspidimorphi ingolák: van (páratlan) hátúszó, a köralakú szájat (hegyes fogak) porcgyűrűk merevítik, nyelven is fogak, a nagyrésze halakon élősködik. Fejlődés (anadrom): lárvakorban patakokban tengerbe rászívják magukat halakra kifejletten nem esznek, felúsznak a patakba (vagy felvitetik magukat) párosodnak ikrák (az állat elpusztul). faj Lampetra planeri pataki ingola: lerövidült életciklus (nem megy a tengerbe) faj Lampetra fluviatilis folyami ingola: subcladus Gnathostomata állkapcsosok: valódi felső és alsó állkapcsuk van, ez a legelső kopoltyúívekből fejlődik. cl. Placodermi páncélozott halak: ősi kihalt csoport, (Placodermata) cl. Chondrichthyes porcos halak: a porc kemény (mész rakódik bele), kiméráknál teljes a gerinchúr, a többinél redukált, amphicoel (mind a két felén homorú) csigolyák, vagy orsó alak (cápák), vagy lapított (ráják), van ormány, hasi állású száj és orrnyílás, heterocerk (a gerincoszlop felfelé fordul és az úszó nem szimmetrikus) farokúszó, nincs operculum (kiv. kimérák), van spiraclulm (fecskendőlyuk, az állkapcsi és a nyelvcsonti ív között, a szem mögött nyílik képes a földön fekve lélegezni, ősi), S-alakú gyomor, máj, hasnyálmirigy, zárt keringés, kétosztatú szív, kloáka, ősvese (meso-, opisthonephros), nincs úszóhólyag se légzőmozgás gyors úszáskor száj nyitva, pihenéskor a száj mozog és a spiraculumon (innen az első három kpoltyúra) is víz jut be, belső megtermékenyítés, párzószerv, elevenszülők, közvetlen fejlődés, placoid (fogas) pikkelyek (~fogak), fog, páros orrüreg (nincs kapcsolatban a garattal), oldalvonalszerv és szaglás fejlett. Karbonban virágkor perm végén sok kihalt kréta végén új virágkor subph. Elasmobranchii cápák és ráják: különbség, hogy hol a kopoltyúrés o. Selachii cápák: kopoltyúrések oldalt, ragadozók, revolverfogazat, faj Hexanchus griseus szürkecápa: elevenszülő faj Charcharodon charcharias emberevő vagy fehér cápa: faj Sphryna zygaena pörölycápa: elvenszülő, mohó ragadozó faj Cetorhinus maximus óriáscápa: planktonevő o. Batididea (Rajiformes) ráják: mellúszók szélesek, összenőnek a testel, hosszú farok (a farokúszó a végén), puhatestűeket, kisebb ízeltlábúakat esznek faj Pristis pristis közönséges fűrészhal

15 15 faj Torpedo marmorata márványos zsibbasztórája: faj Manta birostris óriásmanta, tengeri ördög: planktonevő, Holocephali kimérák v. tömörfejűek: összenőt a felső állkapocs a koponyával, két pár lemezszerű fog, nincs kloáka, tengerfenéki, ragadozó, bőr fedi a kopoltyúréseket, farok hosszú fonálszerű, hátúszó több részre osztott (első részén tüske) o. Chimaeridea tengeri macskák: cl. Osteichthyes csontos halak: nem monofiletikus, devon elején jelentek meg, csontos váz, homocerk farokúszó (a gerincoszlop felfele húzódik, de mégis szimmetrikus), (van még diphycerk: szimmetrikus úszó, a gerinc középen), Y-alakú csontocskák az izomban (szálkák), csontos kopoltyúfedő, pikkelyek: ganoid (vértpikkely, csontos bevonatú), romboid, ctenoid (fésűs), cycloid; porcos és csontos úszósugarak (az úszó az epidermis kitűrődésből), végállású száj (nincs nyálmirigy), úszóhólyag: vagy van vezetéke a garathoz (ductus pneumaticus, physoclysti nyílt úszóhólyagosak, levegővel telitődik), vagy nincs (physostomi zárt, gázmirigy választja el a gázt), kétosztatú szív, 10 pár craniális ideg, szem, oldalvonalszerv, váltivarúak, külső megtermékenyítés, legtöbb esetben közvetlen fejlődés Dipneusti tüdőshalak: ősi vonások: állandó gerinchúr, nincsenek igazi csigolyák, nincs maxillare és intermaxillare; fejlett: széles koponyaalap, autostylia, lárva külső kopoltyúval, a tüdő a garat hasi oldalához kapcsoltan jön létre, a kamra és a pitvar között nem tökéletes válaszfal jön létre. A hasonlóság a kétéltűekkel nem homológia, hanem analógia (a hasonló életmód miatti konvergencia miatt) nem közvetlen elődök, hanem oldalág faj Protopterus aethiopicus: ha kiszárad az iszap kokon, úszóit végtagszerűen használja Crossopterygii bojtosúszós halak: az izmos mellúszó függesztőöve a koponyához kapcs. faj Latimeria chalumnae maradványhal: egy élő faj, három részre osztott farok, gerinchúr végighúzodik a testen és a farok középső részben, csontos nyelű, izmos, pikkelyes úszó, a tüdő zsírral telt vakzsák (őse mocsárban élt tüdő légzőszerv volt), elevenszülő, abba a vonalba, amiből a kétéltűek kialakultak Actinopterygii sugaras úszójúak: páros úszóiknak sugaras, csontos támasztóváza van supero. Chondrostei porcos vértes halak: váz részben porcos, ganoid, vagy cicloid, nyílt úszóhólyag o. Polypteriformes sokúszóscsuka alkatúak: hátúszó sok részű, mindegyiken tüske, kopoltyú és páratlan tüdő faj Polypterus bichir nílusi sokúszóscsuka: lárva: tollszerű kopoltyú o. Acipenseriformes tokalakúak: rostrumban kihúzott orr, alsó allású száj, porcos váz (másodlagosan, az ős csontos), heterocerk farok (ősi), anadrom faj Acipenser ruthenus kecsege: tokkal keresztezve vicsege (kevésbe kényes) faj Huso huso viza: supero. Holostei (Neopterygii) csontos ganoidok: heterocerk farokúszó (már majdnem szimmetrikus), a tüdő hidrosztatikai szerv, o. Lepidosteiformes kajmánhal alakúak: faj Lepidosteus osseus kajmánhal: csőrszerű száj, ragadozó o. Amiiformes iszaphal alakúak: csontos váz, cicloid pikkely, tüdőszerű úszóhólyaggal lélegezni képes faj Amia calva iszaphal supero. Teleostei csontoshalak: homocerk farokúszó, az úszók első sugarai kemények, csontos váz, cicloid, ctenoid pikkelyek, kopoltyúfedő o. Clupeiformes heringalakúak: nincs csontos sugár, nincs fog, tengeriek, úszóhólyagnak van légvezetéke Clupeidae heringfélék: nincs zsírúszó, farok villás faj Clupea harengus hering: nagy rajban faj Sardinia pilchardus szardínia o. Anguilliformes angolna alakúak: katadrom (tengerben ívnak), lárva fűzfalevélalakúak édesvízbe úszik, a folyótorkolatban hengeressé válik (kicsi, üvegangolna) a nőstények felfele úsznak és átalakulnak vagy keskeny (gerinctelenek lárváit eszi) vagy szélesszájú (halat) angolnává kifejlődik, nem táplálkozik, a széles is keskenyszájúvá válik nyílt tengerbe úszik Anguillidae angolna félék faj Anguilla anguilla angolna

16 16 faj Conger conger tengeri angolna: nem katadrom faj Murena helena muréna: méregfog, nincs mellúszó Saccopharyngidae pelikánangolnák: mélytengeri, nagyon nagy száj o. Osteoglossiformes csontnyelvű halak: faj Arapaima gigas: Amazonas, nagyon nagy o. Salmoniformes lazac alakúak: vándorlás (édesvízben ívnak, de sok ott él) Salmonidae pisztrángfélék: zsírúszó faj Salmo salar lacaz: tengeri, tavakban ív, vonulás közben a fejforma változik faj Salmo trutta fario sebes pisztráng: nagy O 2 igény, hidegkedvelő faj Hucho hucho dunai galóca: védett, nagy (1m) faj Thimallus thimallus pénzes pér Umbridae pócfélék faj Umbra krameri lápi póc: szigorúan védett, mocsarak fogynak Esocidae Csukafélék faj Esox lucius csuka: lesből ragadozó o. Cipriniformes pontyalakúak Cyprinidae pontyfélék faj Cyprinus carpio ponty faj Carassius carassius kárász: ebből aranyhal, gynogenezis (az ikráik más fajon spermiumának hatására kezdenek el barázdálódni, nem egyesülnek) faj Ctenopharyngodon idella amur faj Tinca tinca compó faj Barbus barbus márna faj Chondrostoma nasus paduc faj Alburnus alburnus szélhajtó küsz faj Abramis brama dévérkeszeg faj Pelecus cultratus garda faj Rhodeus sericeus amarus szivárványos ökle: kagylókba ikrázik faj Aristichthis nobilis pettyes busa Characidae pontylazacok: ide tartozik a piraja Electrophoridae faj Electrophorus electricus elektromos angolna: Amazonas, zavaros vízben, elektromos szervvel tájékozódik, megnyúlt test Cobitidae csíkfélék faj Noemacheilus barbatulus kövi csík faj Missgurnus fossilis réti csík o. Siluriformes harcsa alakúak faj Melapterus electricus elektromos harcsa: bőrmirigy eredetű eleketeromos szerv Siluridae harcsafélék faj Silurus glanis leső harcsa: nincs zsírúszó, 6 bajuszszálból 2 hosszabb Ictaluridae törpeharcsa félék faj Ictalurus nebulosus törpeharcsa: Észak-Amerikából betelepített, ikraevő, van zsírúszó o. Lophiiformes horgászhalalakúak: mélytengeri, pl: lámpáscsápú hal, hím kicsi, rászívja magát a nőstényre közös keringés o. Gadiformes tőkehal alakúak Gadidae tőkehal félék faj Gadus morrhua tőkehal: belőle csukamájolaj, mindenevő faj Lota lota menyhal: hidegkedvelő, melegben alszik??? o. makracsukaalakúak faj Exococoetus volitans repülő hal: mellúszóval vitorlázik o. Ciprinidontiformes fogaspontyalakúak

17 17 Poediliidae elevenszülő fogaspontyok faj Poecilia reticulata guppi: belső megtermékenyítés, hasi uszony néhány sugarából párzószerv faj szúnyogirtó fogasponty: malária visszaszorítás faj zöld kardfarkú hal: ha a nőstény többször szült, hímmé alakul o. Gasterosteiformes pikóhal alakúak faj Gasterosteus aculeatus tüskés pikó: a hím fészket készít o. Syngnathiformes tűhalalakúak faj Singnathus tűhal: faj Hippocampus csikóhal: csak meleg vízben, csőszerű szájjal férgeket, a hím hasán a bőr körbenövi az ikrákat o. Scorpaeniformes skorpió- vagy sziklahalalakúak: méregmirigy a hátúszony tüskéihez faj sziklahal és tűzhal Cottidae kölönte félék faj Cottus gobio botos kölönte o. Dactylopteriformes repülőhalak: o. Perciformes sügéralakúak: zárt úszóhólyag, ctenoid pikkely Percidae sügérfélék: faj Perca fluviatilis sügér faj Lucioperca lucioperca fogassüllő Toxodidae lövőhalfélék: kopoltyúlemez leszorításával lő Sphyraenidae barrakudák: ~csuka, ragadozó papagályhalak: korralon Centrarchidae naphal félék faj Lepomis gibbosus naphal Gobiidae gébfélék: hasúszói tapadókorongá nőnek össze makrahalak: 100 km/h faj makréla bölcsőszájú halak: a szülők szájába mennek, ha veszély van diszkoszhalak: laktáció (szülő testén fontos anyagok) Xiphiidae kardhalfélék mászók: akváriumi o. Pleuronectiformes félszegúszó alakúak: egy oldalon a két szem, tengerfenéken él, chromatophorok fel tudják venni a környezet színét, faj Solea solea nyelvhal o. Tetradontiformes gömbhalalakúak sünhalfélék: felfújja magát, tüskés holdhalfélék: nincs farokúszó Anamnia: magzatburok nélküliek, parafiletikus (a halak is magzatburoknélküliek) cl. Amphibia kétéltűek: Kialakulás: a Rhipidistia taxon (a maradványhalak és a tüdőshalak rokona) egy csoportjából alakultak ki az ősi kétéltűek, ezek teljesen kihaltak vagy a hüllők ősei. Bojtosuszós ős maradványhal, tüdőshalak és Rhipidistiák. Eusthenopteron (bojtosúszós): devon, mellúszóban humerus radius ulna, vízi, de van tüdő.a devonba sok áradás és kiszáradás, aki át tud vándorolni, fennmaradt. Acanthostega: devon (360 millió), a legidősebb kétéltű, humerus radius ulna + ujjcsontok (8 ujj), még nem bírja el a testét, úszóhártya valószínűleg vízben. Ichthyostega: már szárazföldi. Limnoscelis: 300 millió éve, ötujjú gerincesek és kétéltűek közvetlen őse. Valódi kétéltűek: 3 orrnyílás (orrüreg-külvilág, - szemüreg (könnycsatorna), -garat), tüdőlégzés (kopoltyú hatékonyabb, de a szárazföldön összeesik), szárazföldön nagyobb hőingadozás, izomzat és csontozat erősödik, ősieknél a végtagok a függesztőövhöz oldalról csatlakoznak hasa leér, hullámzó mozgás (a láb csak támaszték a víz helyett). Sok nyálkamirigy (méregmirigy), autostylia, szegycsont van, ránőtt fogak, kloáka, pitvar osztott, kamra osztatlan, két vérkör, ősvese (mesonephros), Jacobson-féle szerv, általában külső megtermékenyítés, átalakulással, nincs tengeri (nem bírja a sós vizet)

18 18 Labirinthodontia: hullámalakú zománcréteg a fogon, kétéltűek és hüllők ( madarak, emlősök) őse, Crossopterygii csoportból váltak külön, kihaltak, 1 m-es ~szalamandra, ezek foga hasonlít inkább a valódi kétéltűekre Lepospondyli: kihalt, fogak és gerinccsigolyák (ezek hasonlítanak inkább a valódi kétéltűekére) alakjában különböznek az előzőtöl, Lissamphibia: opercularis csont a középfülben, az első lábon mindig négy ujj, csontos belső váz, 4 végtag, lábakon úszóhártya, valódi köröm és szaruképződmények nincsenek, bőrmirigyek, két nyíláson közlekedik az orrüreg a szájüreg anterior részével, légzés tüdővel, bőrön, kopoltyúval, lárva külső kopoltyú, változó testhőmérséklet, páros vese, a N urea formában távozik, váltivarú, szemhéj és könnymirigy, izmos kiölthető nyelv superordo Gymnophiona o. Apoda láb nélküli kétéltűek: a test kívülről gyűrűkre tagolódik (annyi gyűrű, ahány csigolya, de több izomszelvény egy gyűrűben), földben ásó vagy vízi, trópusi, gyűrűsférgekkel, ízeltlábúakkal táplákozik, gyakran vakok (szem maradványát bőr fedi), belső megtermékenyítés, közvetlen fejlődésűek Typhlonectidae vízi gilisztagőték: hím párzószerv belső megtermékényítés, elevenszülés (a kicsik a méhfalról sejteket és olajcseppeket reszelnek le) Ichtyophyophidae Ázsiai gilisztagőték superordo Caudata o. Urodela farkos kétéltűek: lárvák külső kopoltyúval, ragadoznak, a kifejlettnek tüdő, soknál méregmirigyek, neoténia (pedomorfia?) jellemző (fakultatív: természetes körülmények között nem fejlődik ki, obligát: nincs tyroxinreceptor) amerikai ósz) Cryptobrandhidae óriás szalamandrafélék: legnagyobbak, 3 faj (kínai-, japán, Salamandridae szalamandrafélék: nincs külső kopoltyú, elevenszülők (Salamandra genus, már tüdős lárvát hoz világra) vagy peterakók (Triturus) faj Salamandra Salamandra foltos szalamandra: faj Triturus cristatus tarajos gőte Proteidae kopoltyús gőték: faj Proteus anguinus barlangi vakgőte: obligát neoténia Ambystomatidae: talajban készített járatokban él, fakultatív neoténia, faj Ambystoma mexicanum mexikói axolotl: =vízi szörny/játék?? asztékul Plethodontidae tüdőtlen szalamandrák: csak bőrlégzés, a tüdővénák a bőrerekhez csatlakoznak, legfejlettebb Sirenidae sziréngőtefélék: neoténiás, megnyúlt (~angolna), csak mellső végtagok superordo Salientia o. Anura farok nélküli kétéltűek: leggazdagabb, régen békák (sima bőrű) és varangyok (elszarusodó? bőrű) benne gerincoszlop (nem farok), párzásban van szerepe Ascaphidae farkos békák: csak a farokmozgató izmok maradnak meg, de nincs Discoglossidae korongnyelvű békák: a korong alakú nyelv a száj aljához teljesen hozzánőtt (nem lökődik ki) faj dajkabéka: a hím a hátsó lábán viszi a petefúzért faj Bombyna variegatus sárgahasú unka: unkareflex!!! faj Bombyna bombyna vöröshasú unka: Pipidae nyelvetlen békák: egész életben víziek, háromszög alakú fej faj Pipa pipa pipabéka: a hím átkarolja a nőstényt bőrburjánzás, petéket lerakja, megtermékenyíti, rászorítja a petéket a hátára epidermisz körülnövi Pelobatidae ásóbékafélék: ásósarkantyú, a lárva nagyobb a kifejlettnél faj Palobates fuscus barna ásóbéka: Rhinodermatidae szájköltő békák: dél-amerikai faj Rhinoderma darwinii Darwin hegyesorrú békája: a hangzsacskójában kelti ki a petéket Leptodactylidae füttyentőbékák: ~levelibéka, de nincs plusz ujjperce faj Leptodactylus pentadactylus dél-amerikai ökörbéka: legnagyobb (21 cm), habfészek hím

19 19 faj üvegbéka: színes törékeny Bufonidae varangyos békák faj Bufo Bufo barna varangy faj Bufo viridis zöld varangy faj Bufo marinus óriás varangy: behurcolták Ausztráliaba, megeszi a kis erszényeseket, a bőrük pedig erősen mérgező Hylidae levelibékafélék: minden kontinensen, minden lábujjuk vége külön izülettel mozgatható, ujjpercek között plusz íz, végén tapadókorong faj Hyla arborea zöld levelibéka faj Dendrobates nyílméreg békák: a hímek az ebihalakat egy broméliakehelybe viszik Ranidae valódi békák: faj Rana arvalis mocsári béka: faj Rana dalmatina erdei béka faj Rana esculenta kecsekbéka: hibrid faj Rana ridibunda tavi béka faj Rana lessonae kis tavibéka Amniota cl. Reptilia: bélyegek alapján monfiletikus, de nem mert akkor a madarakat is ide kéne sorolni (csonttani bélyegek alapján), így parafiletikusak (a leszármazási ág nem minden képviselőjét tartalmazzák). Koponyatípusok a halántékablak (a squamosum és a postorbitale között) alapján: anapsid: nincs halántékablak még embrionálisan se, teknősök ebből vezethetők le, synapsid: egy, alul lévő, emlősszerű őshüllők, emlősök, diapsid: két ablak, csoportra jellemző, hogy a kettő közül melyik nyílik ki teljesen a fejlődés során, repülő őshüllők madarak, pikkelyes hüllők, hidasgyíkok, euryapsid: egy, felül, kihalt hüllők, parapsid: a halántékablak hátrébb és feljebb van, kihaltak között. Anthracosauria (kétéltű, hüllő átmenet), ebből levezethetők az ősi anapsidák (tojás): ma élők a teknősök, kihalt a Cotylosauria (végtagok oldalirányból nem lehetett nagy a disznoszauruszokhoz képest (3m), alkalmazkodtak a sós vízhez (a kétéltűek nem tudtak máig sem). Diapsidák: a középső permtől, szárazföldi, vizi, levegőben élő, kihalt csoport: Eosuchia rend: belőlük a legősibb ma élők, róluk a triászban váltak le a Sqauamaták. A kihalt diapsidák egy másik vonala az Archosauria (az alsó halántékablak nem nyílik ki teljesen): Thecodontia ordo: fogak fogmederben, a végtagok már alátámasztanak, belőlük a krokodilok, dinoszauruszok, repülő őshüllők. Pterosauria v. repülő őshüllők: lehet hogy melegvérű és szőrös volt. Dinosauria ordo: Ornitischia madármedencéjű dinoszauruszok: növényevők, madarak, Saurischia hüllő medencéjű dinoszauruszok: vagy ragadozó vagy növényevő. Ránőtt fogak (kivéve teknősök), krokodiloknak fogmederben ülő (techodont), kloáka, pitvar, kamra osztott (krokodilokban a kamra is teljesen), változó hőmérsékletűek, embrionálisan se jelenik meg kopoltyú, utóvese (metanephros), csiga kezdeménye, Jacobson-féle szerv (kígyók, gyíkok), belső megtermékenyítés, ivadékgondozás Euryapsida o. ςplacodontia: őrlőfogak o. ςichtyosauria: ~delfin, elevenszülők o. ςsauropterygia: eredetileg szárazföldi, de tengerbe visszavonult, hosszú nyak Synapsida: felső karbonban jelentek meg, egy részük kihalt, másikból emlősök o. ςtherapsida emlősszerű őshüllők: Anapsida o. ςcotylosauria o. Chelonia (Testudines): teknő: hátpajzs (carapax), mellvért (plastron), a teknő a bőr származéka, 8 törzscsigolya összenőtt a hátpajzs középső csontlemezsorával, subo. Cryptodira nyakrejtő teknősök: képes behúzni a fejét Emydidae édesvízi teknősök: úszóhártya, víz alatt telel, levegőt garathámon vagy a végbélen veszi, a hátsó lábával hajtja magát (a tengeriek az elsővel), többség ragadozó, északi félteke faj Emys orbicularis mocsári teknős: faj Therrapene carolina dobozpáncélú teknős: iszban telel, hibernálódik, végbél erekben gazdag, itt vesz levegőt, É-am láb, végén karmok, legtöbb növényevő, É-am, Eurázsia, Afrika, Madagaszkár Testudinidae szárazföldi teknősök: feleannyi faj, mint az előző, elefántszerű

20 20 faj Testuda graeca mórteknős faj Testuda hermanni görögteknős: faj Geochelone elephantopus elefántlábú teknős: Galapagos szigeteken (Darwin: kis szigeteken nagyon más), nem tud visszafordulni a hátáról faj réstenknős: lágy a páncélja, kérődzőszerű táplélkozás Chelidrydae aligátorteknősök: ragadozó, fejét nem képes visszahúzni, a vízre leszálló madarakat is elkapja, É-am, faj aligátorteknős: kisebb faj keselyűteknős: hosszú farok, páncélon szarutövisek, inkább ez az aligátor Dermochelyidae kérges teknősfélék: faj Dermochelis coriacea bőrteknős: legnagyobb (60kg, de volt 600kg), trópusi tengeri, meduzát eszik Chelonidae tengeri teknősök: mellső láb evezőszerű, trópusi tengerek, ragadozó (kiv leves), faj Chelonia mydas levesteknős: tengeri növényeket (de néha állatot, tengeri darazsat is), tojásrakó helyek óceán közepén szigetek faj Erthmochelys imbricata cserepeshéjű teknős: a páncélt borító pikkelyek cserépszerűen átfedik egymást, kisebb, ragadozó, szivacsot Trionychidae lágyhéjúteknős-félék: csontos páncélon vastag bőr, a vízben oldott oxigént felveszi a száj és kloákanyálkahártyával, ragadozó, É-am, Ázsia, Afr subo. Pleurodida nyakfordító teknősök: a páncél alá fordítja a fejét Pelomedusidae sisaktenknősfélék: édesvizíek, Dél-am, afr, madagaszkár Chelidae kígyónyakú teknősök (matamata): főleg ragadozók, halak, Új- Guinea, auszt, D-am faj Chelus fimbricatus sallangos teknős (matamata): légzőpipájával lélegzik, cafrangjaival csalogatja a halakat Archosauria o. ςthecodontia o. ςdinosauria ςsaurischia ςornitischia o. ςpterosauria o. Crocodylia: másodlagos szájpadlás (elkülönült orr és szájüreg), négyrekeszes szív, rekeszizom (itt van először), fejlett tüdő, ragadozók Alligatoridae alligátorfélék: csukott szájnál a 4. fog nem lóg ki, mert egy üregben található, Amerika, Kína faj Alligator sinensis kínai alligátor: az egyetlen nem újvilági faj Alligator mississipiensis csukaorrú alligátor: faj Caiman crocodilus pápaszemes kajmán: Crocodylidae krokodilfélék: sómirigy, Afr, Auszt, faj Crocodilus niloticus nílusi krokodil faj Crocodilus porosus bordás krokodil: India, Ausztrália, nagy, mocsaras helyen (sósba is), bőréből iparcikkek Gavialidae gaviálfélék: csőrszerű száj, India Lepidosauria o. ςeosuchia o. Rhynchocephalia hidasgyíkok rendje: koponyán kettős járomív, ami hídszerűen választ két nyílást az agykoponyán, oldalág, csak egy, Sphenodontidae: két faj de lehet, hogy csak egy faj Sphenodon punctatus: Új-Zéland, fejtetői parietalis szem, ragadozó, hőmérsékleti optimum: 12 C, 100 évig él o. Squamata pikkelyes hüllők: subo. Iguania -leguánfélék Iguanidae leguánfélék: Új-világ, Madagaszkár, csendes óceáni szigetek, talajon vagy fákon, rovart vagy növényt (a nagyobbtestűek), jól úszik (a farkával hajt)