A társaság első ügyvezetője akinek a megbízatása határozatlan időre szól. A társaság 2010.december 8-án alakult és határozatlan időre jött létre.

Átírás

1 Tarpai Talpasok Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Cím: 4931 Tarpa,Petőfi u. 1. Tel: 45/488/387, Mobil: 70/ Adószám: Cégj.Sz.: címe: A társaságnak egy ügyvezetője van. Nagy Elek A társaság első ügyvezetője akinek a megbízatása határozatlan időre szól. A társaság 2010.december 8-án alakult és határozatlan időre jött létre. A munkavállaló havi bruttó személyi alapbére: Ft, azaz bruttó százötvenezer forint. A munkabér kifizetése minden hónap 5. napjáig esedékes. Az első üzleti év a társaság társasági szerződésének ellenjegyzésétől az év végéig tart. A további üzleti évek a mindenkori naptári évvel azonosak. A felügyelő bizottság elnöke Varga Ferenc Felügyelő bizottság tagjai Erdős Antal Ficze Tamás A felügyelő bizottság tagjait a társaság 5 évi időtartamra választotta. A Felügyelő Bizottság tagjai megbízásukat ellenszolgáltatás nélkül látják el, őket a társaság részéről semmilyen juttatás nem illeti meg.

2 ALAPÍTÓ OKIRAT Jelen alapító okirattal a módosított gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 4. -ának rendelkezései alapján nem jövedelemszerzésre irányuló gazdasági tevékenység folytatására Tarpa Nagyközség Önkormányzata, mint alapító közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit korlátolt felelősségű társaságot (a továbbiakban: társaság) hozott létre. Jelen egységes szerkezetű alapító okirat tartalmazza a december 08-én kelt alapítói okirat tartalmát, valamint a január 12-i, december 15-i, január 29-i és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvényre (a továbbiakban: Kszt.) is figyelemmel a május 2-i módosítást - dőlt betűvel szedve - az alábbiak szerint: I. A TÁRSASÁG CÉGNEVE, SZÉKHELYE 1. A társaság cégneve: Tarpai Talpasok Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság. 2. A társaság rövidített elnevezése: Tarpai Talpasok Nonprofit Kft. 3. A társaság székhelye: 4931 Tarpa, Petőfi u.1. sz. 4. A társaság működési területe: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, de elsősorban Tarpa község területe 5. A társaság címe: II. A TÁRSASÁG ALAPÍTÓJA Jelen non-profit gazdasági társaságot a Tarpa Nagyközség Önkormányzata, Székhely: 4931 Tarpa, Kossuth u. 23. sz,, Adószám: , KSH: , Törzzszám:405229, Képviselő: Szécsi Szabolcs polgármester) alapítja. III. A TÁRSASÁG TEVÉKENYSÉGE 1/A. A társaság cél szerinti közhasznú tevékenysége

3 A társaság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény alapján az alábbi tevékenységeket végzi: 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,/2011. évi CXC. tv. a nemzeti köznevelésről 2. (3), 4,,(1)/ 5. kulturális tevékenység,/1991. évi XX. Tv a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköreiről 121./ 6. kulturális örökség megóvása, /2001. évi LXIV. tv. A kulturális örökség védelméről 5. (1)/ 7. műemlékvédelem /2001. évi LXIV. tv. A kulturális örökség védelméről 61/B..(3)/ A társaság közhasznú tevékenysége keretében támogatni és fejleszteni kívánja a település szociális és kulturális tevékenységét, valamint védeni kívánja a megye építészetileg kiemelkedő műemlékeit és a kulturális örökséget. Tevékenységével elő kívánja segíteni szükség esetén a műemlékek rekonstrukcióját és megújítását. 1/B. A társaság cél szerinti közhasznú tevékenységi körei TEÁOR megjelöléssel A társaság főtevékenysége: Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység A társaság további tevékenységei: Időszaki kiadvány kiadása Egyéb kiadás Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás Művészeti kiegészítő tevékenység 2. A társaság üzletszerű gazdasági tevékenységei TEAOR megjelöléssel Sertéstenyésztés Baromfitenyésztés Egyéb Állat tenyésztése Növénytermesztési szolgáltatás

4 Állattenyésztési szolgáltatás Betakarítást követő szolgáltatás Vetési célú magfeldolgozás Erdészeti szolgáltatás Egyéb fa-, parafatermék-, fonottárú gyártása Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelés Épületasztalos-szerkezet szerelése Egyéb befejező építés msn Egyéb speciális szaképítés msn Egyéb szállítást kiegészítő szolgáltatás Zöldterület-kezelés Erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenység Fakitermelés Lakó és nem lakó épület építése Folyadék szállítására szolgáló közmű építése Elektromos, híradás-technikai célú közmű építése Bontás Építési terület előkészítése Zöldség, gyümölcs kiskereskedelme Hús-, húsáru kiskereskedelme Hal kiskereskedelme Kenyér-, pékáru-, édesség-kiskereskedelem Ital-kiskereskedelem Dohányáru-kiskereskedelem Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem Zöldség, gyümölcs kiskereskedelme Egyéb mns. új áru kiskereskedelme, Rendezvényi étkeztetés Egyéb vendéglátás

5 Adminisztrativ, kiegészitő szolgáltatás Összetett adminisztratív szolgáltatás Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése Üzletszerű gazdasági tevékenységet a társaság a közhasznú tevékenysége elősegítése és megvalósítása érdekében kiegészítő jelleggel folytat, e tevékenység a közhasznú célokat nem veszélyeztetheti. A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapító okiratban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. A társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az alapítvány közhasznú tevékenységére vonatkozó szabályozás a évi CLXXV. törvény alapján az alábbiakkal egészül ki: Az alapítvány mint közhasznú szervezetté minősített, Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet, a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, a közhasznú jogállása megszerzését törvény teszi lehetővé. Mint közhasznú tevékenységet végző szervezet hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, az előző évről szóló közhasznúsági melléklet célcsoportra vonatkozó adatai alapján az alapítvány szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek. Megfelelő erőforrás áll az alapítvány rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül: a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül - eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét. Megfelelő társadalmi támogatottság akkor mutatható ki az alapítványnál, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül: a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint az alapítványnak felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy

6 b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően. A beszámoló adatai alapján minden letétbe helyezés alkalmával a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szerv megvizsgálja a feltételek teljesülését. Ha a feltételek nem teljesülnek, az alapítvány közhasznú jogállását a bíróság megszünteti és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli. IV. A TÁRSASÁG MŰKÖDÉSÉNEK IDŐTARTAMA A társaság határozatlan időre jön létre. Az első üzleti év a társaság társasági szerződésének ellenjegyzésétől az év végéig tart. A további üzleti évek a mindenkori naptári évvel azonosak. A társaság a társasági szerződés ellenjegyzésének napjától a társaság cégbejegyzéséig előtársaságként működik, a jelen társasági szerződés III. 1. pontjában írt korlátozással. A társaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a társaság cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat. A hatósági engedélyhez kötött tevékenységek csak a társaság cégbejegyzését követően, az engedély birtokában végezhetőek. V. A TÁRSASÁG TÖRZSTŐKÉJE, AZ ALAPÍTÓ TÖRZSBETÉTJÉNEK MÉRTÉKE ÉS RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSÁNAK MÓDJA A társaság törzstőkéje ,-Ft, azaz Ötszázezer forint, mely teljes egészében készpénzből áll. Az alapító törzsbetétje: ,- Ft, azaz Ötszázezer forint. Az alapító kijelenti, hogy a fentiekben megjelölt készpénzbetétet teljes egészében a társaság rendelkezésére bocsátja a társaság cégbírósági bejegyzése iránti kérelem előterjesztésének napjáig, a társaság által megnyitott bankszámlára történő befizetéssel. VI. A TÁRSASÁG KÉPVISELETE ÉS A CÉGJEGYZÉS MÓDJA A társaságot az ügyvezető képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. A cégjegyzés módja önálló.

7 A társaság cégjegyzése akként történik, hogy a géppel vagy kézzel előírt, előnyomott vagy előnyomtatott cégszöveg alá az ügyvezető a teljes nevét aláírja a mellékelt aláírási nyilatkozatának (címpéldányának) megfelelően. VII. A TÁRSASÁG SZERVEZETE 1. Az alapító A társaság legfőbb szerve a taggyűlés, melynek hatáskörét az alapító gyakorolja. A döntéshozatalt megelőzően az alapító köteles a felügyelő bizottságot, valamint az ügyvezetőt a döntés tárgyának közlésével, írásban megkeresni, és megfelelő határidő tűzésével különös tekintettel a felügyelő bizottság működési rendjére, írásbeli véleményüket beszerezni. Az írásos vélemények nyilvánosak. Az alapító döntéseiről az ügyvezetőt írásban köteles értesíteni. Az ügyvezető az alapító döntéseiről folyamatos nyilvántartást vezet (határozatok könyve). A döntéseket meghozatalukat követően haladéktalanul be kell vezetni a határozatok könyvébe. A nyilvántartásból a döntés tartalmának, időpontjának és hatályának világosan ki kell derülnie. Az alapító döntései nyilvánosak. Amennyiben az alapító más személyeket is érintő döntést hoz az érintettek számától függően, a döntést az ügyvezető vagy írásban közli az érintettekkel, vagy haladéktalanul gondoskodik annak a Tarpa Nagyközség Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának hirdető tábláján való közzétételéről. A taggyűlés (alapító) hatáskörei: a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, melyről az alapító a felügyelő bizottság írásbeli jelentésének és a könyvvizsgáló véleményének meghallgatása nélkül nem határozhat; a közhasznúsági jelentés elfogadása; befektetési szabályzat elfogadása; mindaz, amit a Gt (2) bekezdése a taggyűlés (alapító) kizárólagos hatáskörébe utal. A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Az alapító a döntéshozatalt megelőzően köteles - a személyi kérdésekkel kapcsolatos döntéseket kivéve - a felügyelő bizottság, valamint az ügyvezető véleményének megismerése érdekében azok

8 írásos véleményét beszerezni. Az írásos vélemények, illetve az ülésről készült jegyzőkönyvek nyilvánosak. 2. A társaság ügyvezetője A társaság első ügyvezetője Nagy Elek (Szül: Tarpa, , A. n.: Gonda Erzsébet, Adóazonosító jel: , Lakcím: 4931 Tarpa, Batthyány u. 11. sz. alatti lakos) akinek a megbízatása határozatlan időre szól Az ügyvezetőre vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályok Nem lehet ügyvezető az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül. Nem lehet ügyvezető, akit jogerős bírói ítélettel a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya alatt. Nem lehet ügyvezető, akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt, ha az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytatja a társaság. Gazdasági társaságnak megszüntetési eljárás során való törlését követő két évig nem lehet a társaság ügyvezetője az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt. Az ügyvezető a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével nem szerezhet részesedést a társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként megjelölő más gazdálkodó szervezetben, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben, kivéve, ha ehhez a taggyűlés hozzájárul. Az ügyvezető és közeli hozzátartozója, valamint élettársa nem köthet a saját nevében vagy javára a társaság főtevékenységi körébe tartozó ügyleteket. Az ügyvezető és közeli hozzátartozója, valamint élettársa a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg.

9 A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt Az ügyvezető jogosítványai és kötelezettségei Az ügyvezető jogosult a társaság képviseletére és ügyeinek intézésére; köteles a könyvvizsgálóval a polgári jog általános szabályai szerint szerződést kötni; köteles elkészíteni vagy elkészíttetni a társaság mérlegét, vagyonkimutatását; gondoskodik a jogszabályok által előírt szabályzatok nyilvántartásáról, elkészítéséről és ismertetéséről, a bejelentési kötelezettségek megtételéről; köteles a cégbíróságnak bejelenteni a társaság alapító okiratának módosítását, a cégjegyzékbe bejegyzett jogokat, tényeket, adatokat és ezek változását, valamint törvényben előírt más adatokat; köteles a társaság tagjairól nyilvántartást, tagjegyzéket vezetni; köteles a tagjegyzéket, illetve a tagjegyzékben feltüntetett adatok megváltozása esetén a hatályos tagjegyzéket a cégbíróságnak benyújtani; a Gt., és a társasági szerződés által előírt egyéb feladatokat ellátni; köteles a társaság ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként megőrizni. A társaság munkavállalóival szemben a munkáltatói jogokat az ügyvezető gyakorolja Az ügyvezető felelőssége Az ügyvezető a társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal, a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni. A jogszabályok, a társasági szerződés, illetve a taggyűlés által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségek felróható

10 megszegésével a társaságnak okozott károkért a polgári jog általános szabályai szerint felel a társasággal szemben. 3. A felügyelő bizottság A társaságnál 3 tagból álló felügyelő bizottság működik. A felügyelő bizottság tagjait a társaság 5 évi időtartamra választotta Összeférhetetlenségi szabályok Összeférhetetlenségi és kizáró szabályok a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján: Nem lehet felügyelő bizottsági tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül. Nem lehet felügyelő bizottsági tag, akit jogerős bírói ítélettel a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya alatt. Nem lehet felügyelő bizottsági tag, akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt, ha az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytatja a társaság. Nem lehet felügyelő bizottsági tag a gazdasági társaságnak megszüntetési eljárás során való törlését követő két évig az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben e gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt. A felügyelő bizottsági tag a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével nem szerezhet részesedést a társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként megjelölő más gazdálkodó szervezetben, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő és felügyelő bizottsági tag a társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben, kivéve, ha ehhez a taggyűlés hozzájárul. A felügyelő bizottsági tag és közeli hozzátartozója, valamint élettársa nem köthet a saját nevében vagy javára a társaság főtevékenységi körébe tartozó ügyleteket. A felügyelő bizottsági tag és közeli hozzátartozója, valamint élettársa ügyvezetővé nem választható meg.

11 Összeférhetetlenségi szabályok a a közhasznú jogállásról szóló törvény alapján: Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki a) a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és képviseleti szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója Az első felügyelő bizottság tagjai Erdős Antal (a. n.: Fazekas Erzsébet Katalin) 4931 Tarpa, Esze Tamás u. 17.sz Ficze Tamás (a.n:szász Irén) 4931 Tarpa,Posta u. 14.sz. alatti Varga Ferenc (a.n: Bede Piroska) 4931 Tarpa, Árpád u. 15.sz A felügyelő bizottság feladatai: - a taggyűlés (alapító) részére ellenőrzi a társaság ügyvezetését; - köteles megvizsgálni a számviteli törvény szerinti beszámolót és arról jelentést készíteni, a beszámoló elfogadásáról a taggyűlés (alapító) csak az írásbeli jelentés birtokában határozhat; - ha megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, társasági szerződésbe, illetve a taggyűlés határozatába ütközik, vagy egyébként sérti a társaság érdekeit, továbbá, ha a társaság működése során olyan jogszabálysértés vagy a társaság érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az alapító döntését teszi szükségessé rendkívüli ülést hív össze, és javaslatot tesz annak napirendjére. Amennyiben az alapító a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedést nem teszi meg, köteles haladéktalanul értesíteni a cégbíróságot; illetve a közhasznú működést érintő kérdésben az ügyészséget A felügyelő bizottság működése

12 A felügyelő bizottság testületként jár el. A felügyelő bizottság tagjai sorából elnököt választ. A felügyelő bizottság akkor határozatképes, ha ülésein mindhárom tagja jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő bizottság tagját e minőségben a társaság tagja nem utasíthatja. A felügyelő bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását az ok és cél megjelölésével a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a felügyelő bizottság ülésének 15 napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. A felügyelő bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, melyet az alapító hagy jóvá. Ha a felügyelő bizottság tagjainak száma 3 fő alá csökken, vagy nincs, aki ülését összehívja, az ügyvezető a felügyelő bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles értesíteni az alapítót. A felügyelő bizottság a vezető tisztségviselőktől, vezető állású munkavállalóktól felvilágosítást kérhet, a társaság iratait, könyveit megvizsgálhatja. A felügyelő bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzési jog megosztása nem érinti a felügyelő bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a felügyelő bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze. A felügyelő bizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért A felügyelő bizottság működésére vonatkozó szabályok a közhasznú jogállásról szóló törvény alapján: A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik. A felügyelő szerv köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a legfőbb szervet vagy az ügyintéző és képviseleti szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. A legfőbb szervet vagy az ügyintéző és képviseleti szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő

13 eredménytelen eltelte esetén a legfőbb szerv és az ügyintéző és képviseleti szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet. Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn. A felügyelő szerv ügyrendjét maga állapítja meg. 4. A könyvvizsgáló A társaság könyvvizsgálót nem választ. A közhasznú szervezet hatvan napon belül köteles kérni a közhasznú jogállásának törlését, ha a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg. Az ügyész a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szervnél indítványozhatja a közhasznú jogállás megszüntetését, ha a közhasznú szervezet működése és vagyonfelhasználása az e törvényben, a létesítő okiratban vagy az ennek alapján készített belső szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg, és ezen a szervezet az ügyészi felhívás ellenére sem változtat. Közhasznú szervezet közhasznú jogállását az ügyészség indítványa alapján a bíróság megszünteti, ha a szervezet - letétbe helyezett beszámolója, közhasznúsági melléklete - nem felel meg a évi CLXXV. törvény 32. szerinti feltételeknek. A bíróság az ügyész indítványa alapján megvizsgálja, hogy a közhasznú szervezet a közhasznúvá minősítés követelményeinek továbbra is megfelel-e. Ha e követelmények a vizsgált időszakban - az adatokból megállapíthatóan - nem teljesültek, a bíróság a közhasznú jogállás megszüntetéséről határoz, és az erre vonatkozó adatot a nyilvántartásból törli. VIII. A TÁRSASÁG GAZDÁLKODÁSÁNAK SZABÁLYAI A társaság gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapító okirat III. pontjában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja, illetve az a társaság vagyonát gyarapítja. A közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

14 A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását - a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint - pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázati felhívás nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből - az eset összes körülményeinek mérlegelésével - megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat. A közhasznú szervezet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. A közhasznú szervezet gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel. A közhasznú szervezet köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles letétbe helyezni és közzétenni. A közhasznú szervezet beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet. IX. BESZÁMOLÁSI SZABÁLYOK, KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS A társaság köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása az alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az éves közhasznúsági jelentés tartalmazza: a számviteli beszámolót; a költségvetési támogatás felhasználását; a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; a cél szerinti juttatások kimutatását; a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; a vezető tisztségviselőnek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. Az éves közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, illetőleg abból a társaság székhelyén, az ügyvezető, vagy titkárság közreműködésével saját költségére másolatot készíthet. X. A MŰKÖDÉSSEL KAPCSOLATBAN KELETKEZETT IRATOKBA VALÓ BETEKINTÉS RENDJE

15 A jelen alapító okiratban megjelölt a működéssel kapcsolatban keletkezett azon iratokat, melyek nyilvánosak, az érintettek a társaság székhelyén tekinthetik meg. A társaság éves mérlegét az érintettek a cégbíróságon is megtekinthetik. Az érintett kérésére a társaság ügyvezetője az iratot köteles megmutatni, abba betekintést engedni, valamint azokról a kérelmező költségére másolatot készíteni. XI. A TÁRSASÁG MEGSZŰNÉSE 1. Jogutód nélküli megszűnés A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a társaság tagja részére a tartozások kiegyenlítését követően csak a megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb a tag vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig. Az ezt meghaladó vagyont a cégbíróság Tarpa nagyközségben működő, a jelen társaságéval azonos, vagy hasonló közhasznú tevékenységet folytató nonprofit gazdasági társaság (közhasznú társaság) részére adja át. 2. Jogutódlással történő megszűnés A társaság más társasági formába csak nonprofit jellegének megtartásával alakulhat át, kizárólag nonprofit gazdasági társaságokkal egyesülhet, illetve nonprofit gazdasági társaságokká válhat szét. XII. VEGYES RENDELKEZÉSEK A kamara által alapított jelen közhasznú társaság gazdasági társaságnak nem lehet tagja, ilyen társaságban nem szerezhet részesedést. A társaság tagja lehet más közhasznú társaságnak, feltéve, hogy az nem tagja gazdasági társaságnak, és ilyenben nincs részesedése. Tarpa, május Tarpa Nagyközség Önkormányzata mint alapító Képv.: Szécsi Szabolcs polgármester Ellenjegyzem:

16 Tarpa, május 3. Dr. Vajdics Erzsébet ügyvéd