JÁNOSHALMA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 20/2001(XII.12.) sz. rendelete az állatok tartásáról /Egységes szerkezetben/ A RENDELET HATÁLYA

Átírás

1 JÁNOSHALMA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 20/2001(XII.12.) sz. rendelete az állatok tartásáról /Egységes szerkezetben/ A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében továbbá Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.)Korm. rendelet 36. (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Jánoshalma Város Képviselőtestülete e rendeletében határozza meg az állattartás helyi szabályait. A RENDELET HATÁLYA (1) Az önkormányzati rendelet hatálya kiterjed Jánoshalma Város közigazgatási területére. (2) Az e rendeletben foglalt rendelkezéseket minden állattartó köteles betartani. (3) A rendelet alkalmazása szempontjából: - nagy állat: ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, strucc; - középméretű állat. sertés, juh, kecske, - kis állat: baromfi (tyúk, liba, kacsa, pulyka, gyöngytyúk), galamb, házinyúl, nutria, pézsma; - egyéb állat: a kedvtelésből tartott állat, továbbá az eb, a macska, a méh. 1. (4) Az állattartó köteles az állattartási tevékenységéről (ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, méhcsaládok esetében létszámától függetlenül, baromfi és nyúl állományok esetén száz egyed felett), e tevékenység megkezdéséről, illetve megszüntetéséről az állatállományt ellátó állatorvost, illetőleg Jánoshalma Város jegyzőjét egyidejűleg írásban tájékoztatni. AZ ÁLLATTARTÁS TERÜLETI MEGHATÁROZÁSA 2. 1 (1) A város állattartási övezetek szerinti felosztása: 1. központ: Magyar L. utca, Kilián Gy. u., Kölcsey u., Rákóczi utca a Dózsa Gy. utcáig, a Kossuth utca és a Kálvária utca közötti szakasz, valamint a laktanyánál lévő többlakásos társasház 2. Jánoshalma Város belterülete 3. Külterület, kivéve a Bajai úti / laktanya melletti / lakótelepet. 1 Módosította a 9/2005(VI.23.) sz. rendelet 1. -a

2 (2) állattartási övezetenként tartható állatok:* 1. Központ A kedvtelésből tartott állat, továbbá az eb, a macska. Baromfi maximum 50 db. 2. Belterület: Ló: 2 db + szaporulat Juh, kecske: db Sertés: 40 db Baromfi (broiler):1000 db Egyéb baromfi (tyúk, pulyka stb.): 250 db Strucc: 10 db Anyanyúl: 50 db + szaporulat Méh: a telelési időn kívül maximum 10 méhcsalád 3. Külterület Minden nagy-, kis- és középméretű állat korlátozás nélkül, beleértve a nagyüzemi állattartást is. (4) A kedvtellésből tartott állatok kivételével, tilos állatot tartani: óvoda, bölcsőde, napköziotthon, iskola, kollégium, orvosi rendelő, élelmiszeripari üzem és élelmiszerbolt, 20 főnél több személy befogadására szolgáló középület, üzemi konyha, vendéglátó egység (továbbiakban: közösségi létesítmény) udvarán és ezek telekhatárától mért 30 m-es körzetén belül (1) A hat vagy annál kevesebb lakást magába foglaló többlakásos lakóépület közös udvarában nagy-, közép- és kisállatot, házőrző ebet vagy az ilyen épület lakásaiban ebet, macskát tartani, valamint az állatokat az udvarba, kertbe kiengedni, vagy ott legeltetni csak az érintett lakótársak egyszerű szótöbbséggel meghozott döntése alapján (egyetértésével), a 6- nál több lakást magába foglaló lakóépület esetén a társasház közgyűlésének határozata alapján szabad, amennyiben nem esik a 2. -ban meghatározott korlátozások alá. A külön tulajdon tekintetében a használatra vonatkozó szabályokat az alapító okiratban kell meghatározni. (2)Külterületen a közegészségügyi, állategészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi előírások megtartása mellett kis-, közép- és nagy állat valamint egyéb állat korlátozás nélkül tartható. AZ ÁLLATOK LEGELTETÉSE (1) Állatokat a belterületi közterületen legeltetni csak felügyelettel és jegyzői engedéllyel lehet Módosította a 11/2002 (XII. 12.) sz. rendelet 1. -a * Módosította a 31/2006(XII.14.)sz. rendelet 1. -a

3 (2) Külterületi közterületeken és magánterületeken az állatok legeltetésekor felügyeletet kell biztosítani. (3) A külterületen legeltetni csak a terület tulajdonosának (kezelőjének) engedélyével szabad. AZ EBEK TARTÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK 5. (1) Ebet tartani a város bel- és külterületén csak a közegészségügyi, köztisztasági szabályok betartásával lehet úgy, hogy az állattartás következtében mások jogai ne szenvedjenek sérelmet. Az eb tulajdonosa köteles ebét egészségügyi szempontból megfelelő körülmények között tartani, gondozni, megbetegedése esetén gyógyításáról gondoskodni. (2) Többlakásos épületben ebet tartani csak a szomszédok jogos érdekeinek szem előtt tartásával lehet. Lakásonként 1 db eb tartható. (3) Az eb tulajdonosa köteles az ebet úgy tartani, hogy az eb: a) a tartás helyén vagy annak szomszédságában lévő lakók nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon; b) testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen (1) Minden a Jánoshalma bel- és külterületén tartott ebet évente egyszer veszettség ellen védőoltásban kell részesíteni. (2) Az állatorvos köteles az ebet megvizsgálni és az oltás megtörténtét, valamint az eb fertőző betegségtől való mentességét igazolni. (3) Ha a bemutatott eb fertőző betegségben szenved, a hatósági állatorvos a rendelet további részében foglalt közegészségügyi szabályok, valamint a vonatkozó állategészségügyi előírások szerint köteles eljárni (41/1997. (V.28.) FM rendelet). (4) A vizsgálatért és kötelező védőoltásért az eb tulajdonosa külön jogszabályban megállapított díjat köteles fizetni. 3 Módosította a 9/2005(VI.23.) sz. rendelet 2. -a

4 Veszélyes eb 7. (1) A törvény erejénél fogva veszélyes eb a pitbull terrier és e fajta egyedeinek egymással való pároztatásából, továbbá bármely más egyeddel való keresztezéséből származó keveréke. (2) A pitbull terrier és keverékei tulajdonosa köteles a jegyzőnél az eb ivartalanítását és tartós egyedi azonosítóval történt ellátását igazolni. Veszélyesnek minősített eb 8. (1) A jegyző az állategészségügyi szakhatóság közreműködése alapján veszélyes ebnek minősítheti azt az ebet, amely embernek vagy állatnak - ingerlése nélkül - súlyos sérülést okoz. (2) A veszélyesnek minősített eb tulajdonosa a veszélyessé minősítő határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles az eb tartós egyedi azonosítóval történő ellátásáról szóló igazolást a jegyzőnek bemutatni. 9. (1) Eb közterületre és többlakásos lakóházak közös használatú részeire, udvarára csak felügyelet mellett és póráz használatával vihető. Póráz nélkül közterületre kivinni vagy kiengedni tilos. Minden harapós, támadó természetű ebet zárt szájkosárral kell ellátni. Közterületen a 30 cm marmagasság feletti eb esetében szájkosár használata kötelező. (2) Ebet bevinni tilos: középületbe, iskolákba, óvodákba, közegészségügyi intézményekbe, üzletekbe, piac területére és ahol azt tábla tiltja. 10. (1) Harapós vagy támadó természetű ebet a nap minden szakában csak kiszabadulását, illetve elszabadulását biztonságosan megakadályozó módon szabad tartani. A telek, ház (lakás) bejáratán harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát kell (pl. Harapós kutya) szembetűnően elhelyezni. (2) Az eb tulajdonosa, vagy az eb felügyeletével megbízott más személy gondoskodni köteles arról, hogy az eb a gyalogjárdát, sétányt, a nyilvános parkot, a lakóház közös használatú területét ne szennyezze. Az eb által e területen okozott szennyeződés azonnali eltávolításáról az eb tulajdonosa, illetőleg az eb felügyeletével megbízott személy köteles gondoskodni.

5 11. (1) Az állam- és közbiztonságról szóló évi CVIII. törvénnyel módosított évi 17. tvr. tartalmazza a veszélyes és veszélyesnek minősített ebekkel, a tiltott állatviadalok szervezésével kapcsolatos rendelkezéseket, amelyeket minden ebtulajdonos köteles betartani. (2) A veszélyes és veszélyesnek minősített eb kizárólag a jegyző által kiadott engedéllyel kormányrendeletben meghatározott feltételek esetén és módon, az állategészségügyi szakhatóság által egyedi azonosítóval ellátva - a pitbull terrier vagy keveréke kizárólag ivartalanítva, háztartásonként csak egy egyede - tartható. (3) A jegyző a veszélyes vagy veszélyessé minősített ebről nyilvántartást vezet, amely az alábbi adatokat tartalmazza: - a tulajdonos természetes személyazonosító adatait és lakcímét, - az eb tartós egyedi azonosító adatait, - az eb egyedi jellemzőit, - ivartalanított eb esetén az ivartalanítás időpontját. (4) Ha a veszélyes ebre vonatkozó ebtartás szabályait megszegik és emiatt az eb embernek vagy állatnak sérülést okoz, el kell rendelni az eb kiirtását. (5) Ha a veszélyesnek minősített ebre vonatkozó ebtartás szabályait megszegik és emiatt az eb: - embernek 8 napon belül gyógyuló sérülést vagy állatnak kisebb sérülést okoz, az eb ivartalanítását, - embernek vagy állatnak ismételten sérülést okoz vagy embernek 8 napon túl gyógyuló sérülést, illetve állatnak súlyos sérülést okoz, az eb kiirtását kell elrendelni. Ebekkel kapcsolatos állatvédelmi szabályok 12. (1) Ha az ebet tulajdonosa nem kívánja tovább tartani, köteles elhelyezéséről gondoskodni. Az ebet eladhatja, elajándékozhatja, felajánlhatja a gyepmesternek, illetve állatorvossal fájdalommentesen kiirtathatja. A gyepmester köteles a felajánlott ebet díjtalanul átvenni. (2) Az ebtulajdonos köteles az ebet megfelelő módon tartani, gondozni, megbetegedése esetén gyógyításáról gondoskodni. Ebet kínozni tilos. Gazdátlan és kóbor ebeknél követendő eljárás 13. (1) A mindenkori gyepmester gondoskodik a gazdátlan és kóbor ebek befogásáról és elszállításáról.

6 A gazdátlan kóbor ebek befogása és elszállítása a gyepmester feladata. A befogott ebeket tulajdonosa a tartási és befogási költségek megtérítése mellett 14 napon belül kiválthatja. Ha a tulajdonos a meghatározott határnapig nem jelentkezik, - veszettség elleni oltás, bélférgesség elleni kezelés után az eb értékesíthető, ha az értékesítés nem valósul meg, abban az esetben kiirtható (elaltatható). Az ebekkel kapcsolatos közegészségügyi szabályok 14. (1) Az ebtulajdonos köteles: a) ebét egészségügyi szempontból megfelelő körülmények között tartani, külső élősködők észlelése esetén azok irtásáról gondoskodni; b) a bélférgesség gyanúját az állatorvosnak bejelenteni és, ha az eb galandféreggel fertőzöttnek bizonyul, annak gyógykezeléséről gondoskodni. (2) Aktív gümőkórban szenvedő személy környezetében élő ebet, a környezetvizsgálatot végző orvos köteles bejelenteni a hatósági állatorvosnak, aki az eben köteles gümőkórra irányuló vizsgálatot végezni (végeztetni). 15. Eb által okozott embermarást, valamint veszettségre gyanús eb észlelését azonnal jelenteni kell az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak, a háziorvosnak vagy a hatósági állatorvosnak. EGYÉB ÁLLATOK TARTÁSÁNAK FELTÉTELEI 16. (1) Többlakásos lakóépületben lakásonként legfeljebb két macska és szaporulata - azok leválasztásáig - tartható. A közös használati helyiségekben (lépcsőház, folyosó stb.) tilos állatot tartani. (2) A macskát, valamint a kedvtelésből tartott állatok közé sorolható fajokat ( papagáj, kanári, páva, aranyhörcsög stb.) a tulajdonosnak úgy kell tartani, hogy az azonos lépcsőházban lakó, illetve a falszomszéd, továbbá a közös udvarban élő lakáshasználók nyugalmát tartósan vagy rendszeresen ne zavarja. (3) Méheseket létesíteni és fenntartani a 2. (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott területen tilos. A település egyéb területén méhesek létesítéséhez, fenntartásához vagy vándorméhészetek letelepedéséhez az ingatlan tulajdonosának engedélye szükséges. (4) Méhesek létesítésénél lakóépülettől és az utca vonalától legalább 15 m, a telekhatártól pedig 4 m védőtávolságot kell biztosítani.

7 (5) Ha az állattartó az (1) és (2) bekezdésben foglalt szabályokat megszegi, akkor a jegyző korlátozhatja, illetve megtilthatja az állattartást. (6) A rendeletben fel nem sorolt állatok, illetve vadállatok tartásához - kivéve a díszmadarak és díszhalak - Jánoshalma Város jegyzőjének az engedélye szükséges. A kérelem benyújtásakor csatolni kell az Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás szakvéleményét, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szakvéleményét. AZ ÁLLATTARTÁSRA SZOLGÁLÓ LÉTESÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSÉNEK FELTÉTELEI 17. (1) Állattartási épületeket, építményt, továbbá berendezést állattartás céljára akkor szabad felhasználni, ha az megfelel az állategészségügyi követelményeknek az Országos Építési Szabályzat előírásainak, valamint csak a Jánoshalma Város jegyzője engedélyével létesíthetők. (2) Az állatok tartása a környezetet, az emberek, továbbá az állatok egészségét nem károsíthatja. (3) Az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségnek könnyen tisztíthatónak, hézagmentesnek, megfelelő lejtésű burkolattal ellátottnak kell lennie. A padozat zárt, szilárd, szivárgásmentes levezető csatornával rendelkezzen, mely a trágyagyűjtőbe van bekapcsolva. (4) Silótárolóba, trágya- és trágyalégyűjtőbe a csapadékvíz befolyását, valamint abból a szennyezett lé kifolyását meg kell akadályozni. (5) Belterületen trágya csak szilárd falazatú, szivárgásmentes zárt gyűjtőben tárolható. A tároló beteltével, de legalább 3 havonként az állattartó köteles a felgyülemlett trágyát elszállítani és a tárolót fertőtleníteni. 18. Az állattartás céljára szolgáló létesítményt a szomszédos lakóépülettől 6 m védőtávolság biztosítása mellett lehet létesíteni.

8 19. (1) Siló-, trágya- és trágyalétárolót lakóépülettől 10 m, ásott és fúrt kúttól 15 m, csatlakozó vízvezetéktől 2 m és vízvezetékes kerti csaptól 3 m védőtávolság biztosítása mellett lehet létesíteni, illetve üzemeltetni. (2) Zárt trágyalétároló esetén nem kell védőtávolságot biztosítani, amennyiben az vízzáró kivitelben készült és a fedőlapja légmentesen záródik. AZ ÁLLATTARTÁSSAL KAPCSOLATOS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI ÉS KÖRNYEZETHIGIÉNÉS KÖVETELMÉNYEK 21.. (1) Az állattartásra szolgáló létesítményeket és azok helyiségét naponta legalább egyszer, de szükséghez képest többször is ki kell takarítani és mésztejjel, vagy más, megfelelő fertőtlenítő szerrel rendszeresen fertőtleníteni kell. Az ott található legyek és kártékony rágcsálók irtását rendszeresen el kell végezni. (2) Folyamatosan gondoskodni kell a szagártalom csökkentéséről. Ennek lehetséges módja a fásítás, a bokrosítás, valamint az ammóniaképződés csökkentésére az állattartási létesítményeken belül és kívül a trágyával és alomanyaggal szuperfoszfát, vagy zeolit keverése, továbbá a kellemetlen szagú takarmány fedett állapotban való tárolása. (3) Gondoskodni kell róla, hogy a trágyalé a szomszédos telekre, vagy az utcára ne folyhasson, és a saját telket se szennyezze. (4) Trágyát csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállítmányból ki ne hulljon, illetve csepegés ne keletkezzen. (5) Külterületi földrészleteken a mindenkori belterületi határtól mért 200 m-en belül, az ingatlanokon trágyát, vagy silót szabadon tárolni tilos, az emberi tartózkodásra szolgáló létesítménytől 200 m-es távolságon túl ún. trágyaszarvasban tárolható, maximum 6 hónapig. Ezen időn belül a felhalmozott trágyát fel kell használni (talajba be kell dolgozni). 22. (1) A fertőző állatbetegségek, továbbá az ember és a környezet fertőződésének megelőzése céljából az állattartó létesítményeket és az ott használt eszközöket fertőtleníteni kell. A fertőtlenítés elvégzése, vagy elvégeztetése az állattartó kötelessége, és a fertőtlenítőanyagok költségei is őt terhelik. (2) Amennyiben a fertőtlenítésre kötelezett állattartó a fertőtlenítést a kitűzött határidőre nem végzi el, azt az állattartó költségére a Polgármesteri Hivatal köteles elvégeztetni.

9 23. Az istállókat, ólakat úgy kell kialakítani, hogy ott az állategészségügyi és egyéb beavatkozások balesetmentesen elvégezhetők legyenek. 24. Az állathullát, az állati eredetű hulladékot és mellékterméket emberi fogyasztásra felhasználni, vagy forgalomba hozni tilos. 25. (1) Az állat hulláját a tulajdonos a gyepmesteri telepre köteles szállítani vagy szállítatni. (2) Az állathullák gyepmesteri telepre szállítása az állattulajdonos feladata. A mezőgazdasági üzemek, kft-k és egyéb gazdálkodó szervezetek az állati hullákat a gyepmesteri telepen díj ellenében helyezhetik el. A lakossági állati hulla elhelyezése díjmentes. Bejelentésre a gyepmester köteles az állathullákat a tulajdonos költségére elszállítani. (3) Közterületeken elhullott állat hulláját a gyepmester köteles elszállítani. (4) Az elhullott állatokat a gyepmesteri telepre történő szállításáig és szállítás közben csurgásmentesen, zárt göngyölegben kell tárolni. ELJÁRÁSI SZABÁLYOK 26. (1) Amennyiben az állattartás nem felel meg a közegészségügyi, állategészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi, valamint az állatvédelmi szabályoknak, a jegyző: a) kötelezheti az állattartót az állat biztonságos és megfelelő elhelyezésére; b) államigazgatási eljárás keretén belül kötelezheti az állattartót meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére vagy abbahagyására; c) az állattartást korlátozhatja, vagy megtilthatja. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedés megtétele előtt: a) az állattartótól az állattartással kapcsolatos felvilágosítást, adatot kérhet, b) az állattartással kapcsolatos iratokba betekinthet, c) az állattartás helyén helyszíni szemlét tarthat, amelyre szükség esetén szakhatóság közreműködését veheti igénybe.

10 27. 4 (1) Amennyiben magasabb szintű jogszabály másként nem rendelkezik, szabálysértést követ el, és ,- Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható az az állattartó, aki az írásbeli felszólítás kézbesítésétől számított 3 napon belül az alábbi szabálytalanságokat nem szünteti meg: a) közösségi létesítmények udvarán vagy azok telekhatártól mért 30 méteres körzetén belül kis-, közepes- és nagy állatot tart, b) társasházban nem a 3. (2) bekezdésének megfelelően tart állatot, c) az önkormányzati rendeletben meghatározott területen a nagy-, közép- és kisállatot nem a rendelet szerint tart, d) belterületen házőrző ebet nem az önkormányzati rendelet szerint tart, e) a több lakásos épület lakásaiban, helyiségeiben az öleb testméretnél nagyobb ebet vagy kettőnél több macskát tart, házőrző ebet nem a szabályoknak megfelelően tart, f) a város bel- és külterületén a házőrző ebek közterületre kijutását, azok megkötésével vagy zárt helyen tartásával nem akadályozza meg, illetve külterületen kolonccal nem látja el, g) ebet középületbe bevisz, vagy közterületen póráz, és - öleb kivételével - szájkosár nélkül sétáltat, h) engedély nélkül az önkormányzati rendeletben fel nem sorolt állatot tart, i) állathullát, állati eredetű hulladékot és mellékterméket nem az önkormányzati rendelet előírásai szerint ártalmatlanít. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 28. (1) E rendelet szerint nem esik számszerű korlátozás alá az állatszaporulat az elválasztásig terjedő időszakban. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 8/1997/III.26./Ör.sz.rendelet, valamint a 10/1992./V.21./Ör.sz. rendelet 15. (1-4) bekezdése hatályát veszti. (3) Az önkormányzati rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Jánoshalma augusztus 02. Kiss György sk. polgármester Dr. Benda Dénes sk. jegyző 4 Módosította a 11/2002 (XII. 12.) sz. rendelet 2. -a