Botanika I. - Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és a funkcionális növényökológiába, Sejttan Szövettan Alaktan

Átírás

1 Botanika I. - Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és a funkcionális növényökológiába, Sejttan Szövettan Alaktan Engloner, Attila Tuba, Zoltán

2 Botanika I. - Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és a funkcionális növényökológiába, Sejttan Szövettan Alaktan Engloner, Attila Tuba, Zoltán Publication date 2007 Szerzői jog 2007 Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., Dr. Ács Éva, Balogh János, dr. Czóbel Szilárd, Cserhalmi Dániel, dr. Engloner Attila, dr. Farkas Edit, Fóti Szilvia, dr. Jakucs Erzsébet,, dr. Kiss Keve Tihamér, dr. Nagy János, dr. Nagy Zoltán, dr. Orbán Sándor, dr. Podani János, dr. Szerdahelyi Tibor, Szirmai Orsolya, dr. Tuba Zoltán Felsőoktatási tankönyv A könyv az Oktatatási és Kulturális Minisztérium támogatásával, a Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyv-támogatási Pályázat keretében jelent meg A teljes tankönyv lektora: Prof. Dr. Orbán Sándor, az MTA doktora A részfejezetek lektorai: Dr. Körmöczi László, a biol. tud. kandidátusa (ökológia) Dr. Mészáros Ilona, a biol. tud. kandidátusa (ökológia, sejttan) Dr. Mihalik Erzsébet, a biol. tud. kandidátusa (sejttan, szövettan, morfológia) Dr. Papp Mária PhD (morfológia, szövettan) Prof. em. Dr. Simon Tibor, az MTA doktora (növényrendszertan, társulástan, növényföldrajz) Rajzolók: Balogh János, Dóka Antal, Engloner Attila, Gál Bernadett, Kertész Dorka, Kollár Timea, Nagygyörgy Emese Dalma, Németh Zoltán, Péter Szilvia, Szerdahelyi Tibor, Tóth Melinda, Varga Edit, Varga Enikő Minden jog fenntartva. A mű egészének vagy bármely részének mechanikus, illetve elektronikus másolása, sokszorosítása, valamint információszolgáltató rendszerben való tárolása és továbbítása a Kiadó előzetes írásbeli engedélyéhez kötött Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. Vevőszolgálat: info@ntk.hu Telefon:

3 A kiadásért felel: Jókai István vezérigazgató Raktári szám: 42644/I Főszerkesztő: Csuka Tünde Felelős szerkesztő: Hernádi Katalin Műszaki szerkesztő: Szabóné Szetey Ildikó Terjedelem: 26,45 (A/5) ív Első kiadás, 2007 Nyomdai előkészítés: TiMac Bt.

4 Tartalom Előszó... xxiii 1. Növényi sejttan Bevezetés Az átlagos növényi sejt A sejtváz (citoszkeleton) A sejtfal A membránok A plazmalemma A vakuólum Az endoplazmatikus retikulum A Golgi-apparátus A mikrotestek A mitokondrium és a plasztiszok A sejtmag Felhasznált és ajánlott irodalom A növények szövetei Alapfogalmak Osztódószövetek (merisztémák) Csúcsmerisztémák A gyökér csúcsmerisztémái A hajtás csúcsmerisztémái Oldalmerisztémák Periciklus (perikambium) Kambium Differenciálódott szövetek A bőrszövetrendszer Elsődleges bőrszövetek Másodlagos és harmadlagos bőrszövetek Periderma Évelő, fás egyszikűek védőszövetei Az alapszövetrendszer Mechanikai alapszövetek A szállítószövet-rendszer A gyökér szöveti felépítése A gyökér hosszanti (axiális) tagolódása: gyökérzónák iv

5 Botanika I. - Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és a funkcionális növényökológiába, Sejttan Szövettan Alaktan 4.2. A gyökér szövettájai A vegetatív hajtás szöveti felépítése A hajtás hosszanti (axiális) tagolódása A szár szövettájai A levél szöveti felépítése A zárvatermők generatív hajtásának szöveti felépítése A virág A virág kialakulása A virág szövetei A takarólevelek szövetei A mag A termés Felhasznált és ajánlott irodalom A növények szaporodása és alaktana A növények szaporodása, életmenete Életfázis-váltakozás A diplohaplonta Embryophyta növények életfázisai Az apomiktikus magképzés formái Csírázás, a csíranövény kialakulása A magvas növények csírázása A hajtásos növények testének tagolódása A gyökérrendszer alaktana A gyökérzet kialakulása, típusai Módosult gyökerek A vegetatív hajtásrendszer alaktana A rügy A hajtástengely elágazási típusai Szártípusok Levéltípusok A lomblevél alaktana A levélalap és függelékei Nerváció Fillotaxis A hajtásrészek módosulásai A növények életformatípusai A generatív test alaktana A nyitvatermők generatív hajtása v

6 6.2. A 6.3. A 6.4. A 6.5. A Felhasznált Botanika I. - Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és a funkcionális növényökológiába, Sejttan Szövettan Alaktan virág... virágzat... megporzás... mag és a termés... és ajánlott irodalom... vi

7 Az ábrák listája I.1a. A növényi sejt sematikus rajza (Taiz Zeiger nyomán 1991)... 3 I.1b. A mezofillumsejtek elektronmikroszkópos keresztmetszete kerti bab (Phaseolus vulgaris) magonc levelében. (Az elektronmikroszkópos képet készítette Jean Whatley, in: Stern, 1994)... 4 I.2. A mikrotubulusok és a két aktinszálból álló mikrofilamentumok függőleges képe: egy mikrotubulus függőleges nézetből. Minden mikrotubulus 13 profilamentumból áll. Az ábrán az α és a β alegységek szerveződése is látható (Avers, 1986 in Taiz Zeiger 1991 nyomán)... 5 I.3. Preprofázisos mikrotubulusköteg metszete Azolla gyökérsejtjében. Lépték = 1,0 mm (Gunning Hardham Hughes 1978 alapján)... 6 I.4. A sejtek közötti plazmodezma: A) A bal oldalon a réti komócsin (Phleum pratense) gyökerében lévő két egymás melletti sejtet elválasztó fal elektronmikroszkópos képének sematikus ábrája látható, B) Egy plazmodezmákkal átszőtt sejtfal sematikus képe (25 400x) (Taiz Zeiger 1991 nyomán)... 7 I.5. A sejtfal különböző komponensei közötti keresztkötések modellje (Taiz Zeiger) 1991 nyomán) I.6. Cellulóz-mikrofibrillumok a sejtfalban: A sejtfal cellulóz-mikrofibrillumai β-1,4-glukán-láncokból álló kristályrácsból épülnek fel, melyeket a molekulák közötti hidrogénkötések tartanak össze (Taiz Zeiger 1991 nyomán) I.7. A középlemez kialakulásának sematikus ábrázolása (Taiz Zeiger 1991 nyomán) I.8. A folyékonymozaik-membránmodell (Taiz Zeiger 1991 nyomán) I.9. Fehérjeszintézis a riboszómán: aminosavak polimerizációja a növekvő polipeptidláncon (Taiz Zeiger 1991 nyomán) I.10. Az endoplazmatikus retikulum és a riboszómák elektronmikroszkópos képe: A) retekgyökér (Raphanus sativus) sejtjének durva felszínű endoplazmatikus retikuluma, melyen riboszómák és riboszómákból felépülő aggregátumok, ún. poliszómák (melyeket mrns köt össze) láthatók ( ), B) kukoricasejt (Zea mais) sima felszínű endoplazmatikus retikulumának transzmissziós elektronmikroszkópos képe (Taiz Zeiger 1991 nyomán) I.11. A Golgi-apparátus képe a be- és kilépő vezikulumokkal: zöldalga (Bulbochaete) Golgi-apparátusának elektronmikroszkópos képe. A kép felső részén az endoplazmatikus retikulumból származó vezikulumok tartanak a Golgi-apparátus felé. Az érett vezikulumok a kép alsó felében a ciszternák transz-oldalán láthatók ( ) (Taiz Zeiger 1991 nyomán) I.12. (A) Csillagpázsit mitokondriumának sematikus rajza (Cynodon dactylon) és (B) egy levél sejtjéből származó mitokondriumnak az elektronmikroszkópos képe ( ) (Taiz Zeiger 1991 nyomán) I.13. A C3-as növények kloroplasztiszának felépítése: A) réti komócsin (Phleum pratense) kloroplasztiszának elektronmikroszkópos képe ( ), B) ugyanaz a preparátum nagyobb nagyításban ( ) (Taiz Zeiger 1991 nyomán) I.14. A C4-es növények mezofillumés nyalábhüvely-kloroplasztiszainak finomszerkezete (Sz = sztrómatilakoidok, K = keményítőszemcse, G = gránumtilakoidok, P = plasztoglobulusok) (Rajz: Tuba Zoltán) I.15. Hagyma (Allium cepa) gyökércsúcssejtjéből fagyasztva töréses módszerrel készült minta, melyen a magpórusok képe látható ( ) (Taiz Zeiger 1991 nyomán) II.1. Kitüntetett irányok és metszési síkok a növényi testen belül II.2. Az osztódószövetek (A) kialakulása és (B) elhelyezkedése a növényi testben II.3. Páfránygyökércsúcs négymetszésű iniciális sejttel. ins iniciális sejt, kal kaliptra sejtjei, dg dermatogén, pbl peribléma, pl pleróma (Walker nyomán) vii

8 Botanika I. - Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és a funkcionális növényökológiába, Sejttan Szövettan Alaktan II.4. A) Lycopodium-gyökércsúcs hosszmetszete ívelt iniciális sejtcsoporttal és B) egy Pseudotsuga-faj gyökércsúcsának sematikus hosszmetszete. ins iniciális sejtcsoport, kol kolumella, kolin kolumellainiciális, kal kaliptra sejtjei, dg dermatogén, rd rizodermisz, pbl peribléma, ek elsődleges kéreg sejtjei, pl pleróma, szt sztéle sejtjei (A: Walker, B: Allen nyomán) II.5. Kétszikűek gyökércsúcsa. nyc nyugalmi centrum, szti sztéle iniciális, pl pleróma, szt sztéle, ki kéreginiciális, pbl peribléma, ek elsődleges kéreg, deki dermokaliptrogén iniciális, dek dermokaliptrogén, rd rizodermisz, kal kaliptra, kolin kolumellainiciális, kol kolumella II.6. Egyszikűek pázsitfű típusú gyökércsúcsa (kukorica Zea). ins iniciális sejtcsoportok, dg dermatogén, pbl peribléma, pl pleróma, kalg kaliptrogén (Sárkány Szalai nyomán) II.7. Egyszikűek liliom típusú gyökércsúcsa (hagyma Allium). ins iniciális sejtcsoport, dg dermatogén, pbl peribléma, pl pleróma, kal kaliptra, kol kolumella (Roberts nyomán) II.8. Hajtáscsúcstípusok: A) tetraéder alakú csúcssejt édesgyökerű páfrány (Polypodium) hajtáscsúcsában, B) csipkeharaszt (Selaginella) hajtáscsúcsa két csúcssejttel, C) Ginkgo hajtáscsúcsa: dg dermatogén, kaz központi anyasejtek zónája, áz átmeneti zóna, pbl peribléma, bm bordamerisztéma (A: Walker, Popham, B C: Popham nyomán) II.9. A zárvatermők tenyészőkúpjának hosszmetszeti vázlata és az Asparagus falcatus tenyészőkúpjának hosszmetszeti rajza. hcs hajtáscsúcs, lpr levélprimordium, tun1, tun2 tunika rétegei, korp korpusz, prod protoderma, prok prokambium, am alapmerisztéma (Kaussmann nyomán) II.10. A) rétegzett (akác Robinia) és B) nem rétegzett (kőris Fraxinus) kambium tangenciális metszetrajza. fuzin fuziforminiciálisok, bsin bélsugár-iniciálisok (Fahn nyomán) II.11. A kambium dipleurikus osztódása. k kambiumsejt térbeli és keresztmetszeti képe, rocs rostacsőtag, ks kísérősejt, tr trachea (Gencsi nyomán) II.12. Szubepidermális: A (nyár Populus) és epidermális: B (ebszőlő csucsor Solanum dulcamara) fellogén és származékai. fm fellom, fg fellogén, fd felloderma, pd periderma, ep epidermisz, ek elsődleges kéreg (Fahn nyomán) II.13. Lenticellák és sebzáró kallusz: A) fekete bodza (Sambucus nigra) lenticellájának keresztmetszeti rajza nem parásodó töltősejtekkel, B) lepényfa (Gleditsia triacanthos) lenticellájának és egy kinagyított részletének keresztmetszeti rajza parásodott sejtfalú töltősejtekkel, C) sebzáró kallusz. ep epidermisz, fd felloderma, fg fellogén, ts töltősejt, zr záróréteg, ps parásodott sejtek (A B: Sárkány Szalai nyomán, C: fotó: Engloner Attila) II.14. Különböző epidermiszalapsejt-formák: A) izodiametrikus szögletes: ciklámen adaxiális levélepidermisze, B) megnyúlt: kék nőszirom (Iris germanica) levélepidermisze, C) hullámos falú: ciklámen abaxiális levélepidermisze, D) kukorica (Zea) különböző epidermiszsejtjei. eas epidermisz-alapsejt, hs hosszúsejt, rs rövidsejt, bs bulliformsejt, zs zárósejt, st sztóma, ms melléksejt, pp papilla (A C: Sárkány Szalai, D: Haraszty, Papp nyomán) II.15. Légzőapparátus-típusok: A) Orthotrichum mohafaj kapszuláján, B) páfrány sztómakomplex, C) fenyőtípus (jegenyefenyő Abies keresztmetszetben), D) amarillisztípus (ciklámen felülnézetben és csodabogyó Ruscus keresztmetszetben), E) pázsitfűtípus (komócsin Phleum felülnézetben és keresztmetszetben). eas epidermisz-alapsejt, zs zárósejt, st sztóma, ms melléksejt, lu légudvar, kr középrés, eu előudvar, uu utóudvar (A: Lewinsky-Haapasaari, C: Florin, D: Sárkány Szalai, E: Haraszty nyomán) II.16. Sztómakomlextípusok a melléksejtek száma és a zárósejtekhez való kapcsolódás szerint. 1: anomocitikus; 2: dezmocitikus; 3: diacitikus; 4: paracitikus; 5: anizocitikus; 6: tetracitikus; 7: hexacitikus; 8: aktinocitikus (1, 3 5 Fahn, 2, 6 8 Haraszty nyomán) viii

9 Botanika I. - Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és a funkcionális növényökológiába, Sejttan Szövettan Alaktan II.17. Besüllyedt sztómakomplexek keresztmetszetei: A) Thuja, B) Aloe disticha, C) Iris germanica. zs zárósejt, lu légudvar (A B: Haraszty, C: Sárkány Szalai nyomán) II.18. Epidermiszfüggelékek I. A) papilla (árvácska Viola), B) többsejtű fedőszőr (beléndek Hyoscyamus), C) emeletes fedőszőr (ökörfarkkoró Verbascum), D) csillagszőr oldalról és felülről (Styrax), E) pikkelyszőr felülről (ezüstfa Elaeagnus), F) serteszőr (Borago), G) kapaszkodószőrök (komló Humulus): szárrészlet és egy szőr kinagyítva, H) repítőszőr (Banksia). (A, B, E, G: Sárkány Szalai, C, D: Fahn, F, H: Haraszty nyomán) II.19. Epidermiszfüggelékek II. A) nagy csalán (Urtica dioica) csalánszőre, B) beléndek (Hyoscyamus) egyszerű mirigyszőre, C) Thymus capitatus kiválasztómirigye, D) Ononis natrix kollétere, E) rózsatüske, F) harmatfű (Drosera) tentákulumai. es epidermiszsejtek, szf a szőrsejt feje, szcs szőrcsonk (A: Troll, B: Sárkány Szalai, C D: Fahn, E F: Haraszty nyomán) II.20. Fehér mustár (Sinapis alba) fiatal gyökerének rizodermisze. ras rizodermiszalapsejt, gysz gyökérszőrsejt, pch parenchimasejtek (Sárkány Szalai nyomán) II.21. Nád (Phragmites) idősebb gyökerének keresztmetszete. exd exodermisz, pch parenchima, aech aerenchima, hend harmadlagos endodermisz (Fotó: Engloner Attila) II.22. Másodlagos bőrszövetek: A) háromrétegű periderma vázlatos rajza, B) muskátli (Pelargonium zonale) kétrétegű peridermája ep epidermisz, fm fellom, fg fellogén, fd felloderma, pd periderma, ek elsődleges kéreg sejtjei (A: Papp, B: Sárkány Szalai nyomán) II.23. Ritidóma kialakulása. ep epidermisz, ill. felszakadozó sejtjei, pd periderma, rtd ritidóma, ek elsődleges kéreg, ill. felszakadozó sejtjei, mf másodlagos floém, mx másodlagos xilém, bü bélüreg (Eames MacDaniels nyomán) II.24. Rétegzett kéreg Cordyline törzsében: A) radiális hosszmetszet, B) keresztmetszet. ep epidermisz, opks osztódó, majd parásodó kéregsejtek, nopks nem osztódó parásodó kéregsejtek, npks nem parásodott kéregsejtek, pus pusztuló sejtek (Philipp nyomán) II.25. Parenchimaszövetek. ic intercelluláris (Sárkány Haraszty nyomán) II.26. Heterogén aleuronszemcsék Ricinus endospermiumában (Sárkány Haraszty nyomán) II.27. Víztartó alapszövet a homoki ballagófű (Salsola kali) szukkulens levelében (fél levéllemez keresztmetszete). ep epidermisz, pklch paliszád klorenchima, vpch víztartó parenchima (Shields nyomán) II.28. Aerenchima az A) orvosi kálmos (Acorus calamus) és B) nád (Phragmites australis) rizómájának keresztmetszetén. ep epidermisz, pch parenchima, aech aerenchima, ots olajtartalmú sejtek, kzeny kollaterális zárt edénynyaláb, szch szklerenchima, fl floém, xi xilém (A: Sárkány Szalai nyomán, B: fotó: Engloner Attila) II.29. Skizogén gyantajárat kilakulása Pinus halepensisnél. pch parenchimasejt, skgj skizogén járat (Fahn és Gyurján nyomán) II.30. Lizigén gyantajárat képződése mangó (Mangifera indica) fiatal hajtásában. A számok a sejtek feloldódásának sorrendjét jelzik. pch parenchimasejtek, lgj lizigén járat (Fahn és Gyurján nyomán) II.31. Hidatóda Ribes viburnifolium levelén: A) felületi rajz, B) hosszmetszet. vny víznyílás, zs zárósejtek, ep epidermiszsejtek, ept epitéma, trd tracheida, ic intercelluláris (Stern nyomán) II.32. Sómirigyek: A) sóvirág (Limonium latifolium) sómirigye, B) laboda (Atriplex halinus) sókiválasztó hólyagszőre. kk kutikula, ny nyílások, szs szekréciós sejtek, gys gyűjtősejt, fs fejisejt, nys nyakisejt, v vakuólum, ER endoplazmatikus retikulum (A: Schnepf, B: Fahn és Gyurján nyomán) ix

10 Botanika I. - Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és a funkcionális növényökológiába, Sejttan Szövettan Alaktan II.33. Florális és extraflorális nektáriumok: A) nektáriumok a babérfa (Laurus nobilis) porzószálán, B) sóskaborbolya (Berberis vulgaris) virága és egy kinagyított sztaminódium nektáriumokkal,c) extraflorális nektáriumok gyepűbükköny (Vicia sepium) pálhalevelének keresztmetszetén egy kinagyított részlettel, D) hegyi juhar (Acer pseudoplatanus) diszkusza. nk nektárium, psz porzószál, pt portok, sztn sztaminódium, dk diszkusz (A: Fahn, B: Sárkány Szalai, C: Haraszty, D: Soó nyomán) II.34. Ozmofórák: A) fehér nárcisz (Narcissus poëticus) és B) gyertyavirág (Ceropegia stapeliiformis) virágában. of ozmofóra (A: Kerner, B: Troll nyomán) II.35. Citrusfélék lizigén illóolajtartó üregének kialakulása. ep epidermisz, os feloldódó sejtek, lgü lizigén üreg (Martinet nyomán) II.36. Gyantajárat erdeifenyő (Pinus silvestris) ágában (keresztmetszet). gyj gyantajárat, eps epitél sejtek, trd tracheidák (Sárkány Szalai nyomán) II.37. Mézgafelhalmozódás cseresznyefa (Cerasus) ágán (keresztmetszet). mgtr mézgával telt trachea, mgü mézgatartó üreg, mgj mézgajárat (Tschirch és Papp nyomán) II.38. Laticiferek: A) farkaskutyatej (Euphorbia cyparissias) rizómájában, B) spanyol pozdor (Scorzonera hispanica) gyökerében (hosszmetszeti rajzok). tcs tejcsövek, kem keményítőszemek, pch parenchimasejtek (A: Sárkány Szalai, B: Haraszty nyomán) II.39. Kollenchimatípusok: A) sarkos kollenchima Begonia levélnyeléből, B) lemezes kollenchima iszalag (Clematis) fiatal szárából, C) hézagos kollenchima acsalapu (Petasites) levélnyeléből, D) gyűrűs kollenchima leander (Nerium oleander) leveléből (keresztmetszeti rajzok). msf másodlagosan vastagodott sejtfalak (A, D: Fahn, B: Sárkány Szalai, C: Müller nyomán) II.40. Szklerenchimarostok: A) rostköteg keresztmetszeti és egy kiemelt rost hosszmetszeti képe, B) xiláris és extraxiláris rostok kollaterális nyílt edénynyalábban, Ricinus hipokotiljának keresztmetszetén. msf másodlagosan vastagodott sejtfal, fk faszcikuláris kambium, ifk interfaszcikuláris kambium, mex metaxilém, prx protoxilém, fl floém, xir xiláris rost, exir extraxiláris rost a floémben, keh keményítős hüvely, pch parenchima (A: Sárkány Haraszty, B: Palladin nyomán) II.41. Extraxiláris rostok búza (Triticum) szárában (keresztmetszet). szch szklerenchima, klch klorenchima, kzeny kollaterális zárt edénynyaláb, pch parenchima, bü bélüreg (Fotó: Engloner Attila) II.42. Szklereidák. 1: brachiszklereida; 2: makroszklereida; 3: oszteoszklereida, 4: aszteroszklereidák; 5: trichoszklereidák II.43. Különböző sejtfal-vastagodású tracheidák: 1: gyűrűs, 2: spirális, 3: létrás, 4: hálózatos, 5: gödörkés 6: udvaros gödörkés sejtfalvastagodás. msf másodlagosan vastagodott sejtfal, ug udvaros gödörke (Papp nyomán) II.44. Kihalt ősharasztok S és G típusú tracheidái: A) Sennicaulis hippocrepiformis S típusú és B) Gosslingia breconensis G típusú tracheidájának hosszmetszete egy-egy kinagyított részlettel (Kenrick Crane nyomán) II.45. Különböző tracheatagok. pel perforációs lemez (Bailey nyomán) II.46. Tracheatagok vastagodásai. 1: gyűrűs, 2: spirális, 3: létrás, 4: hálózatos, 5: gödörkés vastagodás. pch parenchimasejtek (Rost és munkatársai nyomán) II.47. Csikófark (Ephedra) tracheavégződés. pel perforációs lemez (Fahn nyomán) II.48. Tilliszképződés (A) hossz- és (B) keresztmetszeti képe. pch parenchimasejtek, tr trachea, till tilliszek (Hallmann Robinson nyomán) II.49. Rostasejt és rostacsőtag rostamezőkkel. ros rostasejt, rocs rostacsőtag, rom rostamező, rol rostalemez, ks kísérősejt, sm sejtmag (Gyurján nyomán) x

11 Botanika I. - Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és a funkcionális növényökológiába, Sejttan Szövettan Alaktan II.50. Összetett rostalemez (A) felülnézetben és (B) hosszmetszetben, (C F) a rostalemez kialakulása és eltömődése. rol rostalemez, rom rostamező, rocs rostacsőtag, köl középlemez, esf elsődleges sejtfal, pld plazmodezmosz, kall kallóz, p pórus (A B: Esau, C F: Fahn nyomán) II.51. Albuminsejtek Pinus háncsszövetében. trd tracheida, ug udvaros gödörke, albs albuminsejtek, ros rostasejt (Fotó: Clayton) II.52. Háncsparenchima és háncsrost keresztmetszeti képe Thuja háncstestében. hpch axiálisan futó háncsparenchima, bspch radiálisan futó bélsugár-parenchima, hr háncsrost (extraxiláris rost), ros rostasejt (Sárkány Szalai nyomán) II.53. Összetett, koncentrikus szállítónyalábok: A) amfikribrális nyaláb sematikusan, B) amfivazális nyaláb sematikusan, C) amfikribrális nyaláb sejtes rajza saspáfrány (Pteridium) rizómájából, D) amfivazális nyaláb sejtes rajza gyöngyvirág (Convallaria) rizómájából. fsz faszövet, hsz háncsszövet, tr trachea, ros rostasejt, hpch háncsparenchima, eend elsődleges endodermisz, keh keményítős hüvely, pch parenchimasejtjek, hend harmadlagos endodermisz, rocs rostacső, ks kísérősejt (C D: Sárkány Szalai nyomán) II.54. Összetett, kollaterális szállítónyalábok: A) kollaterális nyílt nyaláb sematikusan, B) bikollaterális nyaláb sematikusan, C) kollaterális zárt nyaláb sematikusan, D) kollaterális nyílt nyaláb iszalag (Clematis) szárából, E) bikollaterális nyaláb tök (Cucurbita) szárából, F) kollaterális zárt nyaláb békaszittyó (Juncus effusus) szárából. fsz faszövet, hsz háncsszövet, fk faszcikuláris kambium, tr trachea, pch parenchimasejtek, phsz periferiális háncsszövet, chsz centrális háncsszövet, szch szklerenchimahüvely (D, F: Sárkány Szalai, E: Haraszty nyomán) II.55. A gyökér hosszanti tagolódása. kal kaliptra, rd rizodermisz, gysz gyökérszőrök, exd exodermisz, pd periderma, ogy oldalgyökér. A számok az egyes zónák részleteit mutató ábrák sorszámai (Braune és munkatársai, Papp Mikóné Hamvas nyomán) II.56. A gyökér hosszmetszete a csúcstól a felszívási zónáig. kal kaliptra, gycsm gyökér csúcsmerisztémái, ras rizodermisz-alapsejt, gysz gyökérszőrsejt, hsz differenciálódott háncselemek, fsz differenciálódott faelemek (Haraszty nyomán) II.57. Sztatolitkeményítő a borsó (Pisum) gyökérsüveg-kolumellájának sejtjeiben. kem keményítőszemek (Fotó: Knee) II.58. Lóbab (Vicia faba) gyökérkeresztmetszete a felszívási zónában rd rizodermisz, ek elsődleges kéreg, szt sztéle, ras rizodermisz-alapsejt, gysz gyökérszőrsejt, pch parenchimasejtek, ic intercelluláris, eend elsődleges endodermisz, pc periciklus, fny fanyaláb, hny háncsnyaláb, bsz bélszövet (Sárkány Szalai nyomán) II.59. Elsődleges endodermisz: A) endodermiszsejtek övszerű sejtfalvastagodása, B) Caspary-pontok keresztmetszeti képen. eend elsődleges endodermisz, Cp Caspary-pontok, pch elsődleges kéreg parenchimasejtjei, pc periciklus II.60. Oligarch és poliarch gyökerek: A) diarch (fehér mustár Sinapis alba), B) triarch (salátaboglárka Ranunculus ficaria), C) tetrarch (kúszó boglárka Ranunculus repens), D) pentarch (vízi menta Mentha aquatica), E) poliarch (fehér zászpa Veratrum album). fny fanyaláb, hny háncsnyaláb, bsz bélszövet (A C, E: Sárkány Szalai, D: Haraszty nyomán) II.61. Endomikorrhiza. gysz gyökérszőrök, ek elsődleges kéreg sejtjei, gsp gombaspóra, hf hifák, arb arbuszkulum, vez vezikulum (Gyurján nyomán) II.62. Gyökérgümő kialakulása. bakt baktérium, gysz gyökérszőr, gm gümőmerisztéma, gyg gyökérgümő (Gyurján nyomán) II.63. Kukorica (Zea) idősődő gyökerének keresztmetszete. exd exodermisz, ek elsődleges kéreg, hend harmadlagos endodermisz, fny fanyaláb, bsz bélszövet (Clayton nyomán) II.64. Harmadlagos endodermisz nőszirom (Iris) gyökerében. pch a kortex parenchimasejtjei, hend harmadlagos endodermisz, áes áteresztősejtek, pc periciklus, fny fanyaláb, hny háncsnyaláb, bsz bélszövet (Fahn nyomán) xi

12 Botanika I. - Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és a funkcionális növényökológiába, Sejttan Szövettan Alaktan II.65. A gyökér másodlagos vastagodása: A) hullámos kambiumpalást kialakulása, B) összefüggő másodlagos szállítószövetek kétéves gyökérben, C) nyalábos szerkezetű másodlagos vastagodás. rd rizodermisz, ek elsődleges kéreg, eend elsődleges endodermisz, pc periciklus, hny háncsnyaláb, fny fanyaláb, k kambium, pd periderma, ehsz elsődleges háncsszövet, mhsz másodlagos háncsszövet, efny elsődleges fanyaláb, mfsz másodlagos faszövet, bspch bélsugár-parenchima, bs bélszövet (A, C: Haraszty, B: Papp nyomán) II.66. Polikambialitás Beta vulgaris répatestében. k1-k2-k3 koncentrikus kambiumgyűrűk, fny fanyalábok, hny háncsnyalábok, pch parenchima (Sárkány Szalai nyomán) II.67. Oldalgyökerek képződése nádgyökérben. ogypr oldalgyökér-primordium, ogy oldalgyökér, aech aerenchima (Fotó: Engloner Attila) II.68. A hajtás tenyészőkúpjának hosszmetszete. hcs hajtáscsúcs, lpr levélprimordiumok, ohpr oldalhajtások primordiumai (Filarszky és Gyurján nyomán) II.69. Fiatal szárak szövetei: A) napraforgó (Helianthus annuus) és B) harangláb (Aquilegia vulgaris) fiatal szárának keresztmetszete vázlatosan és egy-egy részlete kinagyítva. ep epidermisz, ek elsődleges kéreg, szt sztéle, fesz fedőszőr, kollch kollenchima, hd hipodermisz, pch parenchima, keh keményítős hüvely, szch szklerenchima, knyeny kollaterális nyílt edénynyaláb, fk faszcikuláris kambium, hsz háncsszövet, fsz faszövet, bés bélsugár, bspch bélsugár-parenchima, bsz bélszövet, bü bélüreg (Sárkány Szalai nyomán) II.70. Sztéletípusok. A háncsszövet szürkével, a faszövet feketével jelölve. bsz bélszövet, bés bélsugár, bü bélüreg II.71. A szár levélnyom- és saját nyalábjai: A) levélnyomnyaláb belépése a levélbe szifonosztélés szár nóduszában, B) a levélrés keresztmetszeti képe, C) a levélrés térbeli rajza, D) saját és levélnyomnyalábok ataktosztélés szárban. lnyny levélnyomnyaláb, lr levélrés, sny saját nyaláb (A B: Esau és Gyurján, C: Rost és társai, D: Kumazawa és Fahn nyomán) II.72. A nódusz szöveti szerkezete hossz- és keresztmetszeti képen. ep epidermisz, pch parenchima, kollch kollenchima, szny szállítónyalábok, bsz bélszövet (béldiafragma), bü bélüreg (Haraszty nyomán) II.73. Egyszikű fák törzsének vastagodása: A) pálmatenyészőkúp hosszmetszetének egyszerűsített rajza és szöveti képe, B) pálmaszár keresztmetszetének részlete, C) szekunder kambium Aloe szárkeresztmetszetén, D) Kingia-nyaláb keresztmetszete. hcs hajtáscsúcs, l levelek, tkm tenyészőkúp merisztémája, kzeny kollaterális zárt edénynyalábok, szchh szklerenchimahüvely, k kambium, mszny másodlagos szállítónyalábok, pch parenchima, fl floém, xi xilém, szch szklerenchima (A, C D: Ball és Fahn nyomán, B: Fairchild Tropical Botanic Garden) II.74. A szár másodlagos vastagodásának típusai: A) Tilia-típus, B) Ricinus-típus, C) Aristolochia-típus, D) Helianthus-típus k kambium, fk faszcikuláris kambium, ifk interfaszcikuláris kambium, fl floém, xi xilém, ehsz elsődleges háncsszövet, mhsz másodlagos háncsszövet, efsz elsődleges faszövet, mfsz másodlagos faszövet (Haraszty nyomán) II.75. Szórt likacsú fa (fehérnyár Populus alba) törzsének és B) gyűrűs likacsú fa (magaskőris Fraxinus excelsior) fatestének keresztmetszeti részlete. ké kéreg, ft fatest, k kambium, pd periderma, ek elsődleges kéreg elfogyó sejtjei, ehsz elsődleges háncsszövet, mhsz másodlagos háncsszövet, égy évgyűrű, égyh évgyűrűhatár, kop korai pászta, kép kései pászta, tr trachea, ip ikerpórus (A: Fahn, B: Sárkány Szalai nyomán) II.76. Kislevelű hárs (Tilia cordata) háncsszövete és annak egy kinagyított részlete. pd periderma, ek elsődleges kéreg sejtjei, k kambium, hk háncskúp, bést bélsugártölcsér, mfsz másodlagos faszövet, lh lágy háncs, kh kemény háncs (Sárkány Szalai nyomán) xii

13 Botanika I. - Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és a funkcionális növényökológiába, Sejttan Szövettan Alaktan II.77. A nyitvatermők fateste: A) Pinus halepensis homoxil fatestének tömbszelvénye, B) Pinus excelsa kinagyított kereszteződési mezője a heterogén bélsugár radiális hosszmetszetében. kop-trd korai pászta hossztracheidái, ug udvaros gödörke, kép-rtrd kései pászta rosttracheidái, égyh évgyűrűhatár, fpch axiálisan futó faparenchima, gyj gyantajárat, bés bélsugár, bspch bélsugárparenchima, htrd haránttracheida, ab ablakok (Fahn nyomán)... II.78. Júdásfa (Cercis siliquastrum) heteroxil fatestének tömbszelvénye. bés bélsugár, bspch bélsugár-parenchima, tr trachea, ip ikerpórus, kop korai pászta, kép kései pászta, xir xiláris rostok, pch axiálisan futó parenchima (Fahn nyomán)... II.79. Axiális faparenchima-rendeződések a másodlagos xilém keresztmetszeti képén. A parenchimát pontozott területek szimbolizálják. égyh évgyűrűhatár, kop korai pászta, kép kései pászta, tr trachea, ip ikerpórus (Gyurján nyomán)... II.80. A lomblevelek kialakulása: A) csapszerű levélprimordium kétszikű tenyészőkúpján, B) félhold alakú levélprimordium egyszikű tenyészőkúpján, C F) a levélprimordium merisztémái. hcs hajtáscsúcs, lpr levélprimordium, csm csúcsmerisztéma, ikm interkaláris merisztéma, lam levélalap-merisztéma, lnym levélnyél-merisztéma, llm levéllemez-merisztéma, adm adaxiális merisztéma, mm marginális merisztéma, smm szubmarginális merisztéma, adep adaxiális epidermisz, abep abaxiális epidermisz, st sztómakomplex, pklch paliszád klorenchima, szklch szivacsos klorenchima, szny szállítónyaláb (A B: Bell és Papp, C E: Cutter, F: Haraszty nyomán)... II.81. Heterogén mezofillumú levelek: A) dorziventrális hiposztomatikus levél (bükk Fagus silvatica), B) dorziventrális episztomatikus levél (vízitök Nuphar luteum), C) unifaciális amfisztomatikus levél (pelyhes zabfű Helictotrichon pubescens), D) heterogén hengeres levél (vöröshagyma Allium cepa). ep epidermisz, adep adaxiális epidermisz, abep abaxiális epidermisz, mef mezofillum, st sztóma, lu légudvar, pklch paliszád klorenchima, szklch szivacsos klorenchima, ic intercelluláris, kzeny kollaterális zárt edénynyaláb, fsz faszövet, hsz háncsszövet, szchh szklerenchimahüvely, pchh parenchimahüvely (A, D: Sárkány Szalai, B: Haraszty, C: Mihalik és munkatársai nyomán)... II.82. Homogén mezofillumú levelek: A) unifaciális amfisztomatikus levél szivacsos klorenchimával (nőszirom Iris), B) unifaciálishoz közeli amfisztomatikus levél (mezei komócsin Phleum pratense), C) dorziventrális, hiposztomatikus levél szivacsos klorenchimával, hadrocentrikus nyalábbal (erdei pajzsika Dryopteris filix-mas). adep adaxiális epidermisz, abep abaxiális epidermisz, mef mezofillum, klch klorenchima, szklch szivacsos klorenchima, ic intercelluláris, bs bulliform sejtek, st sztóma, lu légudvar, kzeny kollaterális zárt edénynyaláb, kany koncentrikus amfikribrális nyaláb, fsz faszövet, hsz háncsszövet, szchh szklerenchimahüvely, pchh parenchimahüvely (A: Haseloff, B: Haraszty, C: Sárkány Szalai nyomán)... II.83. Kranz-struktúra élesmosófű (Chrysopogon gryllus) levélkeresztmetszetén. adep adaxiális epidermisz, abep abaxiális epidermisz, mef mezofillum, kzeny kollaterális zárt edénynyaláb, fsz faszövet, hsz háncsszövet, szchh szklerenchimahüvely, pchh parenchimahüvely, kb koszorúbélyeg (Fotó: Kalapos Tibor)... II.84. A levélnyél és a levélalap szövetei: A) levélnyél-keresztmetszetek: 1: erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas); 2: vízitök (Nuphar luteum); 3: gyermekláncfű (Taraxacum officinale) és 4: annak kinagyított részlete, B) fehérakác (Robinia pseudo-acacia) pulvinuszának hossz- és keresztmetszete, C) abszcissziós zóna Prunus-levélalap hosszmetszetén, D) abszcisszió utáni védőréteg egy Coleus-fajon. ep epidermisz, szny szállítónyaláb, bü bélüreg, kollch kollenchima, pch parenchima, szch szklerenchima, tcs tejcsövek, fsz faszövet, hsz háncsszövet, lg levélgerinc, pv pulvinusz, lkl levélke lemezének kezdete, abz abszcissziós zóna, pvr parásodott védőréteg (A: Sárkány Szalai, B: Esau és Haraszty, C D: Gibbs nyomán)... II.85. A tűlevél szövetei: A) erdeifenyő (Pinus silvestris) levelének keresztmetszete és egy részlete kinagyítva, B) lucfenyő (Picea abies) levelének keresztmetszete. ep epidermisz, stkr sztómakripta, szch szklerenchima, lu légudvar, kpk karos paliszád xiii

14 Botanika I. - Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és a funkcionális növényökológiába, Sejttan Szövettan Alaktan klorenchima, gyj gyantajárat, end endodermisz, trfsz transzfúziós szövet, knyeny kollaterális nyílt edénynyaláb, k kambium, xi xilém, fl floém, kzeny kollaterális zárt edénynyaláb (A: Sárkány Szalai, B: Haraszty nyomán) II.86. Boglárka (Ranunculus) generatív hajtáscsúcsa és a viráglevelek kezdeményeinek kialakulása. hcs hajtáscsúcs, cspr csészelevél-primordium, szpr sziromlevél-primordium, ppr porzólevél-primordium, csl csészelevél, tpr termőlevél-primordium (Payer nyomán) II.87. Virág-takarólevelek szövetei: A) hunyor (Helleborus) lepellevelének kereszetmetszeti rajza, B) elektronmikroszkópos felvétel sziromlevélről. adep adaxiális epidermisz, abep abaxiális epidermisz, mef mezofillum, st sztóma, pp papilla, pch parenchima, ic intercelluláris, szny szállítónyaláb (A: Sárkány Szalai, B: Schwartz és Arnott nyomán) II.88. A portok szövetei: A) a portok keresztmetszete felnyílás előtt és B) felnyílás közben, C) a portokfal rétegei kinagyítva. ptf portokfal, pozs pollenzsák, cst csatló, ext exotécium, arsp archespórium, pas pollenanyasejtek, ror rostos réteg (endotécium), kör köztes réteg, tap tapétum, sztm sztómium, posz pollenszemek (Haraszty nyomán) II.89. A pollen szerkezete és típusai: A) a sporoderma rétegei, B) pollenszemtípusok sematikus rajzai az apertúrák alapján: 1: monoszulkát, 2: trikolpát, 3: triporát (1 3 két nézetből), 4: poliporát, C) jegenyefenyő (Abies) légzsákos pollene, D) turbánliliom (Lilium martagon) hím gametofitonjának hosszmetszete. spd sporoderma, ex exine, in intine, tek tektum, bak bakula, enex endoexine, szk szulkusz, kp kolpusz, p pórus, lzs légzsákok, gens generatív sejt, vegs vegetatív sejt (A: Christensen és munkatársai, B: Fahn, C D: Haraszty, nyomán II.90. A termőtáj szövetei: A) Citrus-faj termőjének hosszmetszeti rajza, B) ligetszépe (Oenothera) bibeszálának keresztmetszete, C) fehér nárcisz (Narcissus poëticus) magházának keresztmetszete, D) a magház falának szövetei, E) a magkezdemény szövetei. bi bibe, bisz bibeszál, bics bibecsatorna, mh magház, mk magkezdemény, csl csészelevél, ep epidermisz, pch parenchima, sztsz sztigmatoid szövet, pot pollentömlő, szny szállítónyaláb, kk kutikula, abep abaxiális epidermisz, adep adaxiális epidermisz, ic intercelluláris, klch klorenchima, pch parenchima, pla placenta, fu funikulusz, ka kalaza, intex integumentum externum, intin integumentum internum, nu nucellusz, mp mikropíle, pk petekészülék (A: Sárkány Haraszty, B: Fahn, C E: Sárkány Szalai nyomán) II.91. Magvak sematikus keresztmetszetei és szövetei részletesen: A) házi len (Linum usitatissimum), B) gyapot (Gossypium hirsutum), C) fehér csillagfürt (Lupinus albus). tszt teszta, kk kutikula, nye nyálkaepidermisz, pch parenchima, szch szklerenchima (kősejtek), pir pigmentréteg, ep epidermisz, sz szőrsejt, ic intercelluláris, tas tartósejtek, kzeny kollaterális zárt edénynyaláb, persp perispermium, endsp endospermium, al aleuron, rk radikula, plu plumula, kl kotiledon, abep abaxiális epidermisz, adep adaxiális epidermisz, vt váladéktartó (Sárkány Szalai nyomán) II.92. Termésfalak szöveti felépítése: A) vadcseresznye (Cerasus avium) csonthéjas termés, B) kocsányos tölgy (Quercus robur) makktermés, C) paprika (Capsicum annuum) felfújt bogyótermés perikarpiumának keresztmetszete. exk exokarpium, mek mezokarpum, enk endokarpium, kk kutikula, ep epidermisz, pch parenchima, szch szklerenchima (kősejtek), szny szállítónyaláb, pchl összenyomott sejtekből álló parenchimalemezek, sz szőrsejt, kollch kollenchima, ocs olajcsepp, ós óriássejt, pchhíd parenchimahíd, gfs gödörkézett falú sejtek (Sárkány Szalai nyomán) II.93. Búza (Triticum aestivum) szemtermésének szövetei. exk exokarpium, mek mezokarpium, enk endokarpium, kk kutikula, ep epidermisz, sz szőrsejtek, hos hosszanti sejtek, has harántsejtek, tms tömlősejtek, tszt teszta, persp perispermium, endsp endospermium, al aleuron, kem keményítőszemek, lt liszttest, plu plumula, kolp koleoptil, rk radikula, kolr koleoriza, szkt szkutellum, eps epitélsejtek (Sárkány Szalai nyomán) III.1. Homo- és heterofázisos életszakasz-váltakozások. haploid (n) magfázis: világos, diploid (2n) magfázis: sötét xiv

15 Botanika I. - Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és a funkcionális növényökológiába, Sejttan Szövettan Alaktan III.2. Az Embryophyta növények életfázis-váltakozásai. gametofiton: világos, sporofiton: sötét III.3. A zárvatermők szekunder embriózsákja a nucelluszban. intex integumentum externum, intin integumentum internum, mp mikropíle, ps petesejt, szis szinergidasejtek, pk petekészülék, aps antipodiális sejtek, dm diploid mag (Haraszty nyomán) III.4. Pinus embriogenezise. mp mikropíle, int integumentum, pot pollentömlő, z zigóta, cpe cönocitikus proembrió, szp szuszpenzor, mszps másodlagos szuszpenzorsejtek, embs embriósejtek, emb embrió, m mag (Sárkány Haraszty nyomán) III.5. Pásztortáska (Capsella bursa-pastoris) embriogenezise. z zigóta, pe proembrió, szpi szuszpenzoriniciális, embi embrióiniciális, szp szuszpenzor, bs bazális sejt, gst gömbstádium, szst szívstádium, tst torpedóstádium, m mag, szl sziklevelek, plu plumula, rk radikula (Sárkány Haraszty nyomán) III.6. Archidium moha sporofitonjának fejlődése. arch archegónium, emb fejlődő embrió, archf az archegónium felszakadozó fala, talps talpsejtek, nyéls nyélsejtek, toks a tok sejtjei (Schofield nyomán) III.7. Harasztok csírázása: A) izospórás haraszt embriója és fiatal sporofitonja, B) heterospórás haraszt fejlődő embriója. prt protallium, rk radikula, plu plumula, szlk sziklevélkezdemény, rdf egysejtű rizoid fonalak, szl sziklevél, hk hajtáskezdemény, gy gyökér, msp makrospóra, l levelek (A: Haraszty, Sárkány Szalai, B: Bell Hemsley nyomán) III.8. Hipogeikus csírázások: A) vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) csírázó magja, B) kukorica (Zea mays) csírázó szemtermése. hí hílum hegszövete (köldökfolt), rk radikula, hcs hajtáscsúcs, pgy primer gyökér, tszt teszta, ekl epikotil, l fejlődő lomblevelek, ogy oldalgyökerek, kolr koleoriza, kolp koleoptil, mkl mezokotil, hgy hajtáseredetű gyökér (Sárkány Szalai nyomán) III.9. Epigeikus csírázások: A) erdei fenyő (Pinus silvestris), B) ricinus (Ricinus communis). rk radikula, tszt teszta, pgy primer gyökér, mrh mikorrhiza, hkl hipokotil, szl sziklevelek, plu plumula, l fejlődő lomblevelek, ogy oldalgyökér, ekl epikotil (Sárkány Szalai nyomán) III.10. Kis ezerjófű (Centaurium erythraea) testének tagolódása (Jávorka Csapody nyomán) III.11. A gyökérrendszer típusai: A) fehér mustár (Sinapis alba) allorizás gyökérrendszere, B) búza (Triticum) homorizás gyökérrendszere. fgy főgyökér, ogy oldalgyökerek, mgy mellékgyökerek (A: Sárkány Szalai, B: Emery nyomán) III.12. Gyökérmódosulások: A) murok (Daucus carota) raktározó karógyökere, B) salátaboglárka (Ranunculus ficaria) gyökérgumói, C) kosbor (Orchis) ikergumója, D) kerti retek (Raphanus sativus) répateste. (A, C: Jávorka Csapody, B: Sárkány Szalai, D: Rothmaler nyomán) III.13. Interspecifikus gyökérmódosulások: A) gyökérgümők pillangósvirágú (Fabaceae) gyökérrendszerén, B) fehér fagyöngy (Viscum album) hausztóriumának hosszmetszete. (A: Sárkány Haraszty, B: Jávorka Csapody nyomán) III.14. Léggyökerek: A) valódi léggyökerek (fán lakó kosbor Angraecum), B) táplálékszállító léggyökerek (föld felé tartó gyökerek és egy már a talajban elágazó gyökér kiásott részlete Monstera), C) támasztó léggyökerek (Rhizophora mangle), D) koronagyökerek (kukorica Zea mays), E) kapaszkodó léggyökerek (Epipremnun és Hedera) (Fotó: Engloner Attila) III.15. Gyökértövisek egy Pandanus-faj támasztó léggyökerén (Fotó: Engloner Attila) III.16. Mocsárciprus (Taxodium distichum) légzőgyökerei (Fotó: Tóth Zoltán) III.17. Rügytípusok: A) májusi orgona (Syringa vulgaris) hajtásrügyének és B) vegyes rügyének hosszmetszete, C) ostorménfa (Viburnum lantana) csupasz rügye, D) húsos som (Cornus mas) nyeles virágrügye, E) magas kőris (Fraxinus excelsior) csúcsrügye és oldalrügyei, F) ükörkelonc (Lonicera xylosteum) szeriális rügyei, G) rejtett rügy: közönséges platán (Platanus hybrida) intrapetioláris rügye, H) orgona ikerrügye. rt rügytengely, l levelélkezdemények, vi virágkezdemények, rp rügypikkely, csr csúcsrügy, or oldalrügy, ir ikerrügy (A B, D E, G H: Sárkány Szalai, C, F: Guttenberg Troll nyomán) xv

16 Botanika I. - Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és a funkcionális növényökológiába, Sejttan Szövettan Alaktan III.18. Sarjrügyek és azokból fejlődő növénykék Bryophyllum lomblevelének szélén (Fotó: Engloner Attila) III.19. Elágazási típusok evolúciója: A) villás, B) szimpodiális és C) monopodiális elágazás (Stewart Rothwell nyomán) III.20. Elágazási típusok: A) villásan elágazó ősharaszt telómákkal és rekonstruált Rhynia, B) kapcsos korpafű (Lycopodium clavatum) villás elágazása, C) monopodiális elágazású Mentha-faj, D) szőlő (Vitis) szimpodiális elágazású hajtása, E) fagyöngy (Viscum) pszeudodichotomikus elágazása. tm telóma, tk telómaköteg (A: Stewart Rothwell, valamint Engloner, B C, E: Jávorka Csapody, D: Engloner és mtsai nyomán) III.21. Pálmatörzs: A) levélripacsokkal fedett el nem ágazó pálmatörzs végálló levélüstökkel, B) banánfa (Musa) törzse keresztbevágva (Fotó: Engloner Attila) III.22. Lágyszártípusok: A) lágyszár (árvácska Viola), B) palkaszár (szittyó Juncus), C) tőszár tőkocsányokkal (pitypang Taraxacum), D) szalmaszár (angolperje Lolium), E) vízipálma (Cyperus alternifolius) hajtása (A D: Jávorka Csapody, E: fotó: Engloner Attila) III.23. A levél kialakulása: A) mikrofillum kialakulása az enációs elmélet szerint, B) makrofillum kialakulása Zimmermann telómaelmélete szerint (A: Kenrick Crane, B: Stewart Rothwell nyomán) III.24. Fellevelek: A) csormolya (Melampyrum) murvalevele (egy kinagyítva is), B) kontyvirág (Arum) buroklevele, C) pozdor (Scorzonera) és búzavirág (Centaurea) fészekpikkelyei (utóbbié kinagyítva is), D) mácsonya (Dipsacus) vacokpikkelye, E) gallér- és gallérkalevelek terméses lestyán (Levisticum) összetett ernyőjén, F) pelyvalevelek és külső toklászok a zab (Avena) füzérkéjében, G) tölgy (Quercus) elfásodó és mogyoró (Corylus) puha kupacslevelei (Jávorka Csapody nyomán) III.25. A levélalap és függelékei: A) mezei juhar (Acer campestre) duzzadt levélalapjai, B) borsó (Pisum) levele nagyméretű pálhákkal és elágazó levélkekaccsal, C) rózsa (Rosa) pálhái, D) akác (Robinia) pálhatövise, E) keserűfű (Polygonum) pálhakürtője (Jávorka Csapody nyomán) III.26. A levélhüvely és függelékei: A) aszályfű (Eleusine) nyelvecskéje, B) gabonaábécé (balról jobbra: árpa, búza, rozs és zab fülecskéi) ll levéllemez, lhü levélhüvely, au aurikula, li ligula (A: Häflinger Scholz, B: Melchior nyomán) III.27. A levélnyél: A) levélnyél-keresztmetszetek, B) ülő levelek (1) szárölelő, (2) átnőtt és (3) összenőtt levélvállakkal (B: Prantl nyomán) III.28. Levéllemezalakok Filarszky szerint. (1) kerülékes, (2) tojásdad, (3) visszás tojásdad, (4) hosszúkás, (5) lándzsa alakú, (6) kerek, összenőtt levélvállakkal, (7) kerek, (8) vese alakú, (9) háromszögletű, (10) rombusz, (11) deltoid, (12) szív alakú, (13) összetett, visszás szív alakú levélkékkel, (14) nyíl alakú, (15) dárda alakú, (16) lapát alakú, (17) ékalakú, (18) hegedű alakú, (19) sarló alakú, (20) félhold alakú, (21) szálas, (22) kard alakú, (23) tű alakú, (24) ásó alakú, (25) ferde tojásdad, (26) félszív alakú, (27) ár alakú, (28) trapéz alakú III.29. A levélcsúcs formái Filarszky szerint. (1) hegyes, (2) igen hegyes, (3) kihegyezett, (4) tompa hegyű, (5) tompított hegyű, (6) lekerekített, (7) csonka hegyű, (8) csorba hegyű vagy kivágott, (9) visszás szíves vagy kicsípett, (10) benyomott hegyű, (11) szálkás hegyű, (12) leharapott vagy kiharapott, (13) szőrben hegyes, (14) szúrós, (15) sertés csúcsú, (16) tövises csúcsú III.30. A levélváll formái Filarszky szerint. (1) kerek, (2) szíves, (3) nyilas, (4) dárdás, (5) vese alakú, (6) ékvállú, (7) lapát alakú, (8) nyélbe keskenyedő, (9) nyélbe futó, (10) keskeny, (11) kiszélesedett, (12) hegyes, (13) tompa vagy egyenes, (14) letompított, (15) egyenlőtlen vagy aszimmetrikus, (16) fülezett, (17) füles, (18) hasadt, (19) félig szabadon hasadt, (20) összenőtten hasadt III.31. A levéllemez széle. (1) ép, (2) hullámos, (3) fűrészes, (4) csipkés, (5) fogas, (6) kétszeresen fűrészes, (7) kétszeresen csipkés, (8) kétszeresen fogas, (9) hullámos levélél, (10) begöngyölt és (11) visszagöngyölt levél III.32. Tenyeresen (A) és szárnyasan (B) tagolt levelek. 1: karéjos, 2: hasadt, 3: osztott, 4: szeldelt (Papp Mikóné Hamvas nyomán) xvi

17 Botanika I. - Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és a funkcionális növényökológiába, Sejttan Szövettan Alaktan III.33. Kacúros (A), lantos (B) és félbeszeldelt levél (C) (Papp Mikóné Hamvas nyomán) III.34. Szárnyasan összetett levelek: A) párosan szárnyalt (lepényfa Gleditsia), B) páratlanul szárnyalt, sok levélkével (csüdfű Astragalus), C) páratlanul szárnyalt, három levélkével (somkóró Melilotus), D) páratlanul szárnyalt, eltolódott levélkékkel (bagolyborsó Cicer), E) félbeszárnyalt (paradicsom Lycopersicon), F) többszörösen szárnyalt (csemegebaraboly Chaerophyllum bulbosum) (Jávorka Csapody nyomán) III.35. Tenyeresen összetett levelek. A) lóhere (Trifolium), B) vadszőlő (Parthenocissus), C) vadgesztenye (Aesculus), D) hunyor (Helleborus) ölbefogott levele (Jávorka Csapody nyomán) III.36. Különböző levélalakok azonos növényen: A) heterofillia (borostyán Hedera), B) anizofillia (csipkeharaszt Selaginella) (A: Jávorka Csapody, B: Haraszty nyomán) III.37. Erek között felszakadozott levéllemezek: A) banán (Musa), B) könnyezőpálma (Monstera) (A: Larsen, B: Terpó nyomán) III.38. Levélerezet néhány típusa: A) Ginkgo biloba villás erezete, B) Amorphophallus bulbifer levélrészlete szárnyas, brochidodrom erezettel, C) areolák Quercus macrocarpa levelén (A: Kerner, B: Sachs, C: Wylie és Papp Mikóné Hamvas nyomán) III.39. Monosztichonos hajtás: A) hajtásdiagram, B) nád (Phragmites australis) egy sorba rendeződő levéllemezei (Fotó: Engloner Attila) III.40. Disztichonos hajtások: A) szórt levélállású mezei szil (Ulmus glabra) ágrészlete és hajtásdiagramja, B) átellenes levélállású berki lizinka (Lysimachia nemorum) hajtása és annak diagramja (Jávorka Csapody, valamint Troll nyomán) III.41. Fehér zászpa (Veratrum album) trisztichonos hajtása hajtásdiagrammal (Troll és Papp Mikóné Hamvas nyomán) III.42. Tetrasztichonos hajtások: A) dekuszát levélállású sárgaárvacsalán (Galeobdolon) és hajtásdiagramja, B) örvös levélállású keresztfű (Cruciata) és hajtásdiagramja (A: Rothmaler és Filarszky, B: Jávorka Csapody, valamint Filarszky nyomán) III.43. Többsoros hajtások: C A) 3/8-os fillotaxis hajtásdiagramja, B) örvös levélállásból (nóduszonként 4-4 levéllel) kialakuló nyolcsoros hajtás diagramja, C) vízilófark (Hippuris vulgaris) hajtása örvös állású, tűlevelűekére emlékeztető levelekkel, (A B: Filarszky, C: Troll nyomán) III.44. Levélmódosulások: A) levélkacs: levéltelen lednek (Lathyrus aphaca), B) levéltövis: sóskaborbolya (Berberis), C) pozsgás levél: varjúháj (Sedum), D) rovarfogó levél tentákulumokkal (szemből és oldalnézetből): kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia), E) gyökérszerű levél: rucaöröm (Salvinia natans) (A: Strasburger, B: Prantl, C, E: Jávorka és Csapody, D: Troll nyomán) III.45. Föld feletti szármódosulatok: A) szárkacs (görögdinnye Citrullus), B) szártövis (kökény Prunus spinosa), C) inda (szamóca Fragaria), D) fillokládium (csodabogyó Ruscus), E) kladódium (fügekaktusz Opuntia) (A B: Jávorka Csapody, D: Engloner és mtsai, E: Soó nyomán) III.46. Föld feletti rügymódosulások: A) levélhónalji sarjhagyma: hagymás fogasír (Cardamine (Dentaria) bulbifera), B) sarjhagymavirágzatban: gumós perje (Poa bulbosa), C) levélhónalji sarjgumó: salátaboglárka (Ranunculus ficaria), D) sarjgumóvirágzatban: fiadzó keserűfű (Polygonum viviparum) (Jávorka Csapody nyomán) III.47. Földbeni hajtásmódosulatok: A) salamonpecsét (Polygonatum) szimpodiális rizómája, B) tippan (Agrostis) taracjai, C) hagyma (Allium) bulbuszának hosszmetszete, D) liliom csupasz pikkelyes hagymája, E) burgonya (Solanum tuberosum) ággumói, F) Cyclamen szárgumója, G) sáfrány (Crocus) hagymagumójának hosszmetszete (A: Sachs, B, F: Jávorka Csapody, C, E: Haraszty, D: Melchior, G: Emery nyomán III.48. A Raunkiaer-féle életformarendszer főbb csoportjai. Rövidítések a szövegben (Szafer nyomán) xvii

18 Botanika I. - Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és a funkcionális növényökológiába, Sejttan Szövettan Alaktan III.49. A mohák sporofiton teste: A) szőrmoha (Polytrichum) sporofitonja, B) perisztómiumtípusok: 1. nematodont, 2. artrodont. G gametofiton, S sporofiton, szé széta, kap kapszula, op operkulum, pszt perisztómium (A: Sárkány Szalai, B: Vitt nyomán) III.50. A mohák ivarszervei: A) csillagos májmoha (Marchantia polymorpha) (1) hím receptákuluma radiális hosszmetszettel, (2) női receptákuluma, (3) anterídiuma és (4) archegóniumai, B) szőrmoha (Polytrichum) (1) anterídiumai és (2) egy archegóniuma. pf parafízis, ps petesejt, emb embrió (A: Haraszty, B: Sárkány Szalai nyomán) III.51. Korpafüvek sporofillumai: A) részegkorpafű (Huperzia selago), B) kapcsos korpafű (Lycopodium clavatum). l levelek (mikrofillumok), spf sporofillum, sztb sztrobilusz, spg sporangium (A: Hutchinson Thomas, B: Jermy Camus nyomán) III.52. ábra. Zsurlók (A) sztrobilusza, (B) egy sporangiofór kinagyítva, spóra (C) feltekert és (D) szétterült hapterával. sztb sztrobilusz, spgf sporangiofór, spg sporangium (Hutchinson Thomas nyomán) III.53. Páfrányok sporangiumai: A) eusporangium kialakulása, B) leptosporangium kialakulása, C) leptosporangium felnyílása annulusz segítségével. sppr sporangium primordiuma, spfa sporangiumfal, spsz sporogén szövet, sp spóra, ins iniciális sejt, ann annulusz (A B: Scagel és mtsai, valamint Papp, C: Tuzson nyomán) III.54. Erdei pajzsika (Dryopteris filix-mas) sporangiumai és gametangiumai: A) szórusz keresztmetszete, B) protallium ivarszervekkel, C) kinagyított anterídium és archegónium. l levél (makrofillum), ind indúzium, spg sporangium, prt protallium, ant anterídium, spz spermatozoidok, arch archegónium, rdf egysejtű rizoid fonalak, ps petesejt (A: Soó, B C: Sárkány Szalai nyomán) III.55. Gnetum generatív hajtásai: A) porzós sztrobilusz és annak kinagyított részlete, B) magkezdemények örvös álfüzérben (Soó nyomán) III.56. Csikófark (Ephedra) (A) porzói és (B) beburkolt magkezdeménye hosszmetszettel (Soó nyomán) III.57. Welwitschia (A) porzólevelei a sterilis magkezdemény körül és (B) fertilis magkezdeménye (Soó nyomán) III.58. Ginkgo kettesével fejlődő magkezdeményei (Engloner és mtsai nyomán) III.59. Cikászok tobozai: A) Zamia hím és női toboza, B) kinagyított termőlevél két magkezdeménnyel (A: Judd és mtsai, B: Gaussen és mtsai nyomán) III.60. Pinus (A) magkezdeményei a női mtoboz hosszmetszeti részletén és (B) porzós toboza. mk magkezdemény, tp termőpikkely, ml murvalevél (Stewart Rothwell nyomán) III.61. A virág ivarleveleinek evolúciója: A) a termő kialakulása a makrosporofillumból az euantiumelmélet szerint (alul keresztmetszetben), B) Drimys piperita termője és keresztmetszeti képe, C) Degeneria vitiensis termője, D) a porzó evolúciója, E) Degeneria vitiensis porzója és keresztmetszeti képe. maspf makrosporofillum, maspg makrosporangium, tl termőlevél, bi bibe, posz pollenszemek, pot pollentömlő, mk magkezdemény, mispf mikrosporofillum, mispg mikrosporangium (A, D: Purves és mtsai, B: Bailey Swamy, C, E: Smith nyomán) III.62. Teljes és hiányos virágok: A) vidrafű (Menyanthes trifoliata) teljes virága, B) magas kőris (Fraxinus excelsior) kétivarú, csupasz virága, C) közönséges tök (Cucurbita pepo) egyivarú, porzós virága. ko kocsány, va vacok, csl csészelevél, szl sziromlevél, bi bibe, bisz bibeszál, mh magház, mk magkezdemény, pt portok, psz porzószál (A: Rees, B: Rothmaler, C: Engloner és mtsai nyomán) III.63. Virágtájak közötti interkaláris megnyúlás: A) antofórum (kakukkszegfű Lychnis), B) androgünofórum (golgotavirág Passiflora), C) gyékény (Typha) günofórummal kiemelt termős virága. atf antofórum, agf androgünofórum, mep mellékpárta, gf günofórum (A: Sachs, B: Harms Melchior, C: Sárkány Szalai nyomán) xviii

19 Botanika I. - Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és a funkcionális növényökológiába, Sejttan Szövettan Alaktan III.64. A csészelevelek változatossága: A) szabadon álló csészelevelek (boglárka Ranunculus), B) forrt csésze (maszlag Datura), C) lehulló csésze (pipacs Papaver rhoeas csészével borított bimbója és csésze nélküli virága), D) maradó csésze (rózsa Rosa), E) a termést körülvevő csésze (zsidócseresznye Physalis), F) pappusz (saláta Lactuca), G) koronula (csorbóka Sonchus) (Jávorka Csapody nyomán) III.65. Epikálix: A) pimpó (Potentilla), B) Kitaibel-mályva (Kitaibelia) (Jávorka Csapody nyomán) III.66. A sziromlevelek változatossága: A) szabad sziromlevelek (len Linum), B) forrt párta (Petunia), C) pártatorokpikkelyek (nadálytő Symphytum), D) szőlő (Vitis) lehulló pártája, E) mellékpárta (szappanfű Saponaria), F) szirmokká módosult porzók (kerti szegfű Dianthus). pác pártacimpa, lim limbusz, fx faux, tub tubus, pt portok (A B, D E: Jávorka Csapody, C: Sárkány Szalai nyomán, F: fotó: Engloner Attila) III.67. A lepel változatossága: A) szabad lepel (turbánliliom Lilium martagon), B) forrt lepel (gyöngyvirág Convallaria), C) rovarfogó szőrök a farkasalma (Aristolochia) lepelcsövében, D) hóvirág (Galanthus) különböző lepelkörei, E) kosborvirágok (Orchis) labellumai, F) lepelszőr (gyapjúsás Eriophorum virágzata és egy virága), G) eperfa (Morus) epertermése és egy női virága. gszt günösztémium, bi bibe, pt portok (A B, D G: Jávorka Csapody, C: Soó nyomán) III.68. A porzó részei: A) beléndek (Hyoscyamus) porzója két nézetből, B) keresztbevágott porzó térbeli rajza. psz porzószál, pt portok, cst csatló, ptf portokfél, pozs pollenzsák (A: Schimper, B: Haraszty nyomán) III.69. A filamentum: A) bunkós hagyma (Allium sphaerocephalon) levélszerű filamentuma, B) Ricinus elágazó porzószálai, C) orvosi ziliz (Althaea officinalis) elágazó porzószálai, D) két főporzósság a levendula (Lavandula) virágában, E) négy főporzósság a keresztesek (Brassicaceae) virágában, F) kiterített egyfalkás porzótáj, G) diadelfia (borsó Pisum), H) poliadelfia orbáncfű (Hypericum) porzótájában (A: Pax, B: Sachs, C, G: Sárkány Szalai, D, F: Jávorka Csapody, E: Soó, H: Haraszty nyomán) III.70. Porzók összenövése a szomszédos virágelemekkel: A) pártacsőhöz nőtt porzók a kankalin (Primula) virágában, B) günösztémium a selyemkóró (Asclepias) virágában. gszt günösztémium, mep mellékpárta (A: Soó, B: Melchior nyomán) III.71. Portokok felnyílása és összenövése: A) nyúlfarkfű (Sesleria) hosszanti hasítékkal, B) rozs (Secale cereale) hosszanti hasítékkal, C) palástfű (Alchemilla) haránt irányú hasítékkal és D) Rhododendron csúcsi pórussal nyíló anterája, E) földitök (Bryonia) összeforrt portokjai, F) kamilla (Matricaria) szünantériája (A: Frank, B, F: Sárkány Szalai, C D: Wiesner, E: Soó nyomán III.72. Különböző csatlóformák: A) Humiria floribunda sziromszerű csatlónyúlványa, B) Halanthium kulpianum gömbös csatlónyúlványa, C) Doryphora sassafras áralakú csatlónyúlványa, D) kakukkfű (Thymus) kiszélesedett csatlója, E) zsálya (Salvia) megnyúlt csatlója. ptf portokfél, psz porzószál, nk nektárium (Pax nyomán) III.73. A pollen: A) pollenszemek (bükk Fagus, tök Cucurbita, liliom Lilium, napraforgó Helianthus), B) selyemkóró (Asclepias) pollíniumai, C) ujjaskosbor (Dactylorhiza) günösztémiumának hosszmetszete és kiemelt pollináriuma. posz pollenszemek, pni pollínium, pniny pollínium nyelecskéje, bi bibe, roszt rosztellum, ptf portokfél, cst csatló, sztn sztaminódium (A: Haraszty, B: Schoenichen, C: Soó nyomán) III.74. Termőtájállások: A) szuperior günőceum, B) részlegesen inferior günőceum, C) inferior günőceum, D) ligetszépe (Oenothera) hipantiuma (a magház hosszmetszetben). mh magház (A C: Haraszty, D: Weisz nyomán) III.75. Bibeformák: A) gömbös (Fourcroya longaeva), B) kétágú, fonalas (Antiaris toxicaria), C) elágazó (Begonia), D) tollas (Phalaris minor) (Engler nyomán) III.76. A bibeszál: A) tulipán (Tulipa gesneriana) ülő bibéje, B) zamatos turbolya (Anthriscus cerefolium) bibepárnái. bip bibepárna, bi bibe, mh magház (A: Wossidlo, B: Sárkány Szalai nyomán) xix

20 Botanika I. - Bevezetés a növénytanba, algológiába, gombatanba és a funkcionális növényökológiába, Sejttan Szövettan Alaktan III.77. Heterosztília: (A) heterodisztília (kankalin Primula), (B) heterotrisztília (füzény Lythrum). A nyilak a lehetséges megtermékenyítést mutatják (Haraszty nyomán) III.78. Magházkeresztmetszetek placentációtípusokkal: A) monokarp termő, marginális placentáció, B) apokarp termő, marginális placentáció, C) szünkarp termő, centrális-anguláris placentáció, D) parakarp termő, marginális placentáció, E) parakarp termő, parietális placentáció, F) parakarp termő kolumellával, centrális-axilis placentáció, G) parakarp termő, bazális placentáció. tl termőlevél, tlf termőlevél főere, mhü magház ürege, mk magkezdemény, kol kolumella (Tachtadzsján és Papp Mikóné Hamvas nyomán) III.79. Magkezdemények keresztmetszetekkel: A) ortotróp (atróp), B) anatróp, C) kampilotróp. mp mikropíle, fu funikulusz, ka kalaza, nu nucellusz, int integumentumok, embzs embriózsák (Haraszty nyomán) III.80. A virág szimmetriája: A) zigomorf (szádor Orobanche, szemből és oldaról), B) bilaterális (szívvirág Dicentra spectabilis), C) aktinomorf (salátaboglárka Ranunculus ficaria), D) aszimmetrikus (kis télizöld Vinca minor) (A: Melchior, B: Thome, C: Sárkány Szalai, D: Jávorka Csapody) III.81. Virágdiagramok: A) spirális (Magnolia), B) spirociklikus (réti boglárka Ranunculus acris), C) pentaciklikus pentamer (csattanó maszlag Datura stramonium) forrt csészével és pártával, D) tetraciklikus tetramer (húsos som Cornus mas), E) pentaciklikus trimer (őszi kikerics Colchicum autumnale), F) a ligeti zsálya (Salvia pratensis) virága és virágdiagramja (A: Soó, B F: Sárkány Szalai, C: Jávorka Csapody nyomán) III.82. Egyszerű fürtös virágzatok: A) fürt (csillagfürt Lupinus), B) sátor (ernyős sárma Ornithogalum umbellatum), C) sátorozó fürt (káposzta Brassica), D) ernyő (virágkáka Butomus), E) fejecske (here Trifolium), F) füzér (útifű Plantago), G) torzsa (kálmos Acorus), H) barka (dió Juglans), I) tobozka (éger Alnus és komló Humulus), J) fészek (peremizs Inula) (Sárkány Haraszty, valamint Jávorka Csapody nyomán) III.83. Monokáziumok: A) sarló (Freesia), B) kunkor (orbáncfű Hypericum), C) legyező (nőszirom Iris), D) forgó (kardvirág Gladiolus) (A C: Papp Mikóné Hamvas, D: Ross-Craig nyomán) III.84. Di- és pleiokáziumok: A) álernyő (pimpó Potentilla), B) bogernyő (gémorr Erodium), C) csomó (földitök Bryonia), D) ecset (szittyó Juncus) (Jávorka Csapody nyomán) III.85. Politelikus (A) és monotelikus (B) szünfloreszcenciák. A különböző szintű parakládiumok szaggatott vonallal jelölve (Weberling nyomán III.86. Homoiotaktikus politelikus összetett virágzatok: A) többszörösen összetett fürt (japánakác Sophora), B) kalász (tarackbúza Elymus), C) buga: füzéres fürt (meddő rozsnok Bromus sterilis), D) buga: füzéres fürtös fürt (mezei rozsnok Bromus arvensis), E) fészkes összetett sátor (cickafark Achillea) (Jávorka Csapody nyomán) III.87. Homoiotaktikus monotelikus összetett virágzatok: A) összetett álernyő (fátyolvirág Gypsophila), B) gomolyvirágzat sematikus rajza fölülről, virágdiagramokkal, C) összetett bogernyő (bodza Sambucus), D) forgós kettős bog (nadálytő Symphytum), E) összetett ecset (legyezőfű Filipendula) (A, C, E: Jávorka Csapody, B: Melchior, D: Wettstein nyomán) III.88. Heterotaktikus összetett virágzatok: A) gomolyos füzéres fürt (libatop Chenopodium), B) kettős bogas barka (nyírfa Betula), C) kettős bogas fürt (juhar Acer), D) verticillaszter (zsálya Salvia), E) fészkes bog (seprence Erigeron), F) füzéres ecset (káka Scirpus) (A E: Jávorka Csapody, F: Rothmaler nyomán) xx