Egyesületi közlemények.

Átírás

1 Egyesületi közlemények. (Az Országos Erdészeti-Egyesület évi deczember hó 16-án Budapesten tartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyve.) Jelen voltak: Tisza Lajos elnök ő nmlga; Wagner Károly első alelnök, báró Podnianiczky Géza másodalelnök. Bálás Vincze, m. kir. főerdész és választmányi tag; Bedő Albert, ni. kir. főerdőmester és egyleti titkár; Blascbek Ede, m. kir. erdőbecslő-felügyelő és alapító tag; Borszéki Soma, ni. kir. minist, titkár és alapító tag; Belházy Jenő, m. kir. főerdész és rendes tag; Czirbesz Kálmán, m. kir. közalap, erdőrendező és alapító tag; Eleőd Józsa, ügyvéd és alapító tag; Forberger János, m. kir. erdőrendező és alapító tag; E e k e t e Lajos, m. kir. erdőak. tanár és választmányi tag; Gablenz Pál, m. kir. katast. erdőbecslő és alapító tag; Gungl János, ni. kir. közalap, erdész és rendes tag; Girsik János, m. kir. osztálytanácsos és választmányi tag; Ghyczy Emil, cs. kir. kamarás és alapító tag; dr. Günther Antal, ügyvéd és rendes tag; Havas Sándor, Budapest főváros képviselője; Hír seb István, m. kir. minist, fogalmazó és alapító tag; Hirsch József Lajos, fakereskedő és alapító tag; Herger János, m. kir. főerdőmester és rendes tag; Illés Nándor, urad. erdőmester és választmányi tag; Keuesscy Kálmán, m. kir. osztálytanácsos és választmányi tag; Kabin a János, m. kir. katast. erdőbecslő rendes tag; Kovacsics Ede. m. kir. főerdész és alapító tag; Kp v á c s Géza, m. kir. erdőakad. tanársegéd és alapító tag; Lehmann János, ni. kir. közalap, mérnöksegéd és alapító tag; Lónyay Gábor, földbirtokos és alapító tag: Máday Izidor, minist, titkár és alapító tag; Mait s-e k Gusztáv, m. kir. jószágigazgató és választmányi tag ; 0 s z w a 1 d t Károly,

2 m. kir. közalap, erdögyakornok és rendes tag; báró Prőnay Aurél, ni. kir. erdögyakornok és alapító tág; Rochlitz Pál, m. kir. központi fogalmazó erdögyakornok és alapitó tag; Roller Adolf, magyar királyi erdőmester és alapitó tag; Riedl Ödön, uradalmi erdőmester és rendes tag: Szabó Adolf, m. kir. katast. erdőbecslő-felügyelő és alapitó tag; gróf Széchény Pál. földbirtokos és alapitó tag; S p in d 1 e r Károly, m. kir. erdész és alapitó tag; T. Szabó Sándor, m. kir. erdőbecslő és rendes tag: Sóltz Gyula, m. kir. erdőtanácsos és választmányi tag; Székely Mihály, m. kir. akad. tanár és választmányi tag; Scholtz Rezső, m. kir. osztálytanácsos és választmányi tag; Sághy Kálmán, m. kii', katast. erdőbecslő és alapitó tag; StanisTáw Simon, m. kir. erdész és alapitó tag; Ujházy Dénes. m. kir. közalap, érdőmester és rendes tag; Vágner Ágoston, érdőmester és alapit*') tag: Van ke Sándor, prim. erdőmester és rendes tag: Wickl Antal, m. kir. kat. erdő-becslő és alapit.) tag. I. Elnök ő excja a gyűlést megnyitván, üdvözli a szép számmal megjelent tagokat; bejelenti a közgyűlésnek a földmivelési ministerium részéről Kenessey Kálmán és Máday Izidor, a főváros részéről Havas Sándor, s az országos gazdasági egyesület részéről Széchenyi Pál gróf, Lónyai Gábor és Nikel Mihály urak személyeiben kiküldött képviselőket. Köszönetét fejezi ki az országos gazdasági egyesületnek a közgyűlés tanácskozási helyéül átengedett teremért.' Az egyesület működését illetőleg, utalva az előadandó titkári jelentésre, reményét fejezi ki, hogy a már részletesen szövegezett erdőtörvényjavaslat a karácsonyi szünidők után a törvényhozás elé lesz terjeszthető, valamint az iránt is, hogy az egyesület rendes közgyűléseinek azon egyik fontosaid) czélja. miszerint kitűzendő erdőgazdasági kérdések megvitatása által a gyakorlati erdészeti ismeretek tisztázása és terjesztése segittessék elő a jövő évi

3 közgyűlései], mely remélhetőleg Mehádián megtartható lesz, több időszerű szakkérdés felvétele által bővebb mértékben lehet teljesíthető, mint a fővárosba összehívott, erdészeti szakszemlékbe nem bocsátkozó és egy napra terjeszthető jelen közgyűlésen; végül pedig felhívja a titkárt jelentése előterjesztésére. Bedő egydeti titkár az egyesület évi működéséről a következő jelentést terjeszti elő: *) Elnök: a t. közgyűlés, azt hiszem, tudomásul veszi a titkári jelentést, s az abban előadott választmányi intézkedéseket, elhunyd tagtársaink halála felett pedig jegyzőkönyvi részvételét fejezi ki. (Helyeslés.) II. Elnök: a tárgysorozat 2-ik pontja szerint következik az igazgató választmánynak az uj alapszabályok értelmében való kiegészítésére 6 uj választmányi tag megválasztása; mielőtt azonban a választás megkezdetnék, kívánatos lenne, hogy a titkár ur a t. tagtársak tájékozása végett a jelenlegi választmányi tagok névsorát felolvasná. (Helyeslés.) Bedő : felolv cl SS cl cl jelenlegi választmányi tagok névsorát. Elnök: a szavazatok beszedésérc Wagner Károly első alelnök ur, Illés Nándor és Ujházy Dénes tagtársakból álló bizottságot ajánlom a t. közgyűlésnek (Helyes! Elfogadjuk!) s arra vagyok bátor a t. tagtársakat felkérni, hogy a választásnál méltóztassanak arra tekintettel lenni, hogy a bizalom lehetőleg oly egyénekbe összpontosuljon, kik a fővároshoz közelebb eső vagy esetleg abban lévő lakásuk folytán a választmányi ülésekben részt is vehetnek. Felkérem a szavazatszedő bizottságot a szavazatok átvételére. Beadatnak a szavazatok, melyek összeszámítása után, *) Lásd Erd. Lapok" évi I. füzet 22. lap. A szerk.

4 E 1 n ö k: a közgyűlést a szavazás eredményének meghallgatására hívja fel. W a gn e r Károly : T. közgyűlés! A szavazatszedő bizottság nevében van szerencsém jelenteni, hogy a beadott 43 szavazatból : Gróf Széchenyi Pál 4 3, Máday Izidor 42, Szabó Adolf 41, gróf Károlyi Tibor 40, Hómann Bálint 39 és Nagy György 29 szavazatot nyert. Ezen kívül Niki Zsigmond 16, Ruttner Antal 3, Havas Sándor és Szabii Sándor egy-egy szivazatot kaptak. E 1 n ö k : Ennélfogva választmányi tagokul gr. Széchenyi Pál, Máday Izidor, Szabó Adolf, gr. Károlyi Tibor, Hómann Bálint és Nagy György urak választattak meg. (Éljenzés.) III. Elnök: Következik a napirend harmadik tárgya, vagyis: A mult évi számadás felülvizsgálása és a jövő évi költségvetés megállapítása;" Van szerencsém a számadások felülvizsgálására kiküldendő bizottság tagjaiul Solcz Gyula tanár ur elnöklete alatt Eleőd Józsa és Szabó Adolf urakat ajánlani. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen javaslatomat elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott. Felkérem egyszersmind e bizottságot, hogy jelentését lehetőleg a délutáni ülésben beadni szíveskedjék, hogy a délutáni közgyűlés e tárgyban határozhasson. IV. E1 n ö k: Következik a napirend negyedik tárgya, vagyis Határozat az egyesület alaptőkéje egy részének m. kii', aranyjáradékkölesönbe való fektetése iránt." Miután e tárgyban az igazgató választmánynak van előterjesztése, kérem az ezt tárgyazó választmányi határozatot az illető jegyzőkönyvből felolvasni.

5 Bedő Albert felolvassa az ig. választmány 1S77. évi október hó 11-én tartott ülése jegyzőkönyvének az aranyjáradék papirok megszerzését illető határozatát. *) E 1 n ö k : Miután az alapszabályok értelmében végérvényesen csakis a közgyűlés határozhat: felkérem a t. közgyűlést, méltóztassék a választmány ezen intézkedését vagy elfogadni vagy pedig erre vonatkozó megjegyzéseit megtenni. (Felkiáltások: Elfogadjuk!) Ha a t. közgyűlés elfogadja, (Elfogadjuk!) akkor a választmány ezen intézkedését elfogadottnak jelentem ki. (Helyeslés.) V. E1 nök: Következik a napirend ötödik pontja, vagyis az a feletti határozat hozatala, hogy milyen legyen az erdőőri szakképzés szervezete és mely helyek jelöltessenek e czélra ki?" Kérem az e tekintetben tartott igazgató választmányi ülés jegyzőkönyvének felolvasását. Bedő Albert felolvassa az igazgató választmány évi deczember hó 15-én tartott ülése jegyzőkönyvének az erdőőrök képeztetését illető határozatát.**) E1 n ö k : Ez t. közgyűlés a legutóbbi választmányi ülésnek határozata e tárgyban: mire még csak azt van szerencsém megemlíteni, hogy ha ezen határozat a közgyűlés előtt egy pár hónappal létre jöhetett volna, akkor az igazgató választmány a tavalyi közgyűlés határozata alapján kötelességének érezte volna a felterjesztést a kormányhoz ez irányban megtenni, s igy abba a helyzetbe jöhetett volna, hogy ezen közgyűlésnek az ügy állásáról már jelentést tehetett volna. De miután e határozat meghozatala nem volt előbb lehetséges, mint a legközelebbi *) Lásd Erd. Lapok" évfolyam XI. füzet 059. lap. **) Lásd Erd. Lapok" f. évi I. füzetének 40. lapját.

6 választmányi ülésben, ugy gondolta a választmány, hogy, ha bár a mult évi közgyűlés határozata által a felterjesztés megtételére van is utasítva, nem volna helyes, midőn a közgyűlés ily rövid idő alatt összeül, ezt a közgyűlésnek be nem jelenteni és a közgyűlésnek akaratát vagy talán esetleges módosítását kikérni, illetőleg a felírásnak azon előnyt meg nem szerezni, hogy az nagyobb nyomatékkal birjon, az egyesület közgyűléséből intéztetvén a magas kormányhoz. (Helyeslés.) Ennélfogva felkérem a t. közgyűlést, méltóztassanak nyilatkozni: helyesnek tartják-e a feliratot ez értelemben vagy pedig kivánnak-e azon módosításokat tenni? Havas S á n d o r: Miután az erdészeti szakvizsgálatok tárgyában a kormány legközelebb egy szabályrendeletet bocsátott ki, bátor vagyok azt kérdeni: van-e erről az egyesületnek tudomása? E1 n ö k: az egyesület a kiadott szabályzatról tudomással bir s annak kidolgozásában részt is vett. Ka bin a János: T. közgyűlés! Csak egy körülményre nézve leszek bátor véleményt koczkáztatni. (Halljuk! Halljuk!) A szóban lévő előterjesztésben ugyanis csupán erdőőri szakképességről" van szó. Én azonban az előbbi időkben és ugy is mint katasteri erdőbecslő, meggyőződtem, hogy nemcsak erdőőri iskolára van szükségünk, hanem olyanra is, melyben a kezelésnél alkalmazott személyek nyerhetnek oktatást, mert, az országnak igen nagy részében hiányzanak az értelmes kezelő személyek. Sajnosán tapasztaltam Zala- és Veszprémmegyében, hogy itt a legszebb erdőbirtokok, igen csekély kivétellel, a Csehországból bejött vadászok kezében vannak, kik a valóságos erdészetről még csak fogalommal sem birnak. Ezek igen jól tudnak vadászni és csapászni, de erdőt művelni és kezelni, anélkül, hogy az országnak ezen kincse a tönkrejutás veszélyével ne fenyegettessék, nem képesek.

7 Ml) Ezek alapján azon alázatos indítványt vagyok bátor előterjeszteni, hogy ezen iskolákban vagy bánni néven nevezendő intézetben, a szakoktatás olyképcn történjék, hogy az oly erdőbirtokosok, kik nem képesek nagyobb szakképzettséggel biró egyéneket felfogadni, oly egyéneket kaphassanak, kik az erdőkezeléshez némileg értenek, és a kik tudják azt, hogy miképen kell a pusztán heverő földeket erdősiteni. Ajánlom ezen szerény nézetet a t. közgyűlés figyelmébe. Wagner Károly: Az előttem szóló t. tagtárs ur szomorú tapasztalatokról tesz említést. Azt hiszem t. közgyűlés, hogy ez előttünk sem titok. Azonban nem ott rejlik a hiba, hogy szakképzett egyének hiányzanak', mert a mint a tapasztalatok is mutatják ennek a birtokosok okai, kik szabadon választják tisztjeiket és a kik, őseiktől átörökölt szokás szerint, épen azon embereket részesitik előnyben, kik a vadászathoz értenek jobban. Ezen egyéneket az én tudomásom szerint oly tisztességesen fizetik, hogy ezen fizetésért akár mikor akadémián képzett erdészeket kaphatnak. Ma legalább az én tudtomra rendelkezésünkre áll 50 fiatal ember, kik szolgálatképesek, és a kik nem csak ezen kívánalomnak képesek megfelelni, hanem magasabb képzettséggel birnak a középtanodákban nyerhetőnél; és meg lennének elégedve az emiitett vadászoknak adott fizetéssel. Tehát nem a szakképzett egyének hiánya, hanem a birtokosok sajátlagos viszonyai, melyeknek bírálata nem tartozik hozzánk, okai ennek. Meg vagyok győződve, hogy eljő az idő, mikor az erdőbirtokosok befogják látni, hogy ez nem helyes. És ha majdan felismerik az erdőbirtokok értékét, gondoskodni fognak arról, hogy a kezelésre alkalmas egyéneket szerezzenek, kiknek jelenleg hiányában nem vágjunk. Borszéki Soma: Az előttem szólott t. tagtárs ur által elmondottakra kívánok egy pár szót mondani. En nem találom

8 azt, hogy a birtokosok lennének okai annak, hogy az erdőügy nálunk ily rosz lábon áll, mert a kisebb erdőbirtokosok, kik talán frtot jövedelmező erdőt bírnak, nem tarthatnak egy 800 frtos erdészt, ki a kellő szakképzettséggel bir. Én csupán ezt kívántam felhozni és nem is szólaltam volna föl, ha erdőtörvényünk lett volna. Lehetne ezen ügynek elintézésénél talán olyképen eljárni, hogy legalább egy oly ember alkalmaztassék minden megyében, ki az erdészet ügyét minden tekintetben ellátni képes. E 1 n ö k : Én a szóban lévő ügyet külön megvitatandónak tartom és azt hiszem, hogy a leghelyesebben cselekszünk, ha ezt elejtve, maradunk magánál a tárgynál. A mult évi közgyűlés is belátta azt, hogy a legalsóbb fokú erdőszolgálat érdekében valamit kell tenni. Az erdészeti egyesület mindig szívesen veszi azoknak előterjesztéseit, kik a viszonyokkal megismerkedtek és a kik ezeknek felderítésére hivatvák. (Helyeslés.) Ennélfogva azon kérdést vagyok bátor feltenni: kívánja-e a t. közgyűlés, hogy a választmányi jegyzőkönyv alapján készítendő felirat az egyesület részéről a kormányhoz felterjesztessék? (Helyeslés.) Tehát elfogadtatik. VI. Elnök: Következik a tárgysorozat G-ik pontja: hol, illetőleg mely városokban tartassanak erdőőri szakvizsgák? Bedő: előadja a választmánynak ezen kérdésre vonatkozó határozatát, mely szerint az eddigi vizsgálati helyeken kívül Budapesten, Beszterczebányán, Ungvárt, Máramaros-Szigcten, Nagy-Károlyban, Nagyváradon, Zömborban, Szombathelyt, Maros-Vásárhelyt és Brassóban lennének szakvizsgálatok megtartandók. Elnök: Eddig mindössze öt helyen tartattak szakvizs- EEDÉSZETI LAPOK. Q

9 gálatok. Az igazgató választmány azon nézetben volt, hogy azoknak, a kik ezen szakvizsgák letételére vállalkoznak, érdekében van, hogy az ország több helyein legyenek vizsgálati helyiségek kijelölve, hogy ne kelljen nekik hosszabb utat tenni és annyit költekezni. Az igazgató választmány azon véleményben van, hogy a vizsgahelyek beosztása körülbelül a felolvasott terv szerint volna czélszerü. Méltóztassanak a tisztelt tagtársak közül azok, a kiknek ezen beosztásra nézve megjegyzésök van, azt előadni. Széchenyi Pál gr.: Én arra volnék bátor kérni a tisztelt közgyűlést, hogy a vizsgálati helyek lehetőleg szaporittassanak, s különösen, hogy a tisztelt közgyűlés lenne tekintettel a dunán-tuli kerületre. Ott egyedül csak Kaposvárt találom kijelölve, mint vizsgálati helyet; én szükségesnek látnám, hogy ezenkívül legalább Zala-Egerszeg és Pécs is felvétetnék a vizsgálati helyek közé. mert Kaposvár Zalamegyének és Baranyának körülbelül közepére esnék; ha azonban csak egy hely volna lehetséges azon vidékre, akkor Kaposvár helyett Pécset vagy Kanizsát tétetni, a mennyiben mindkét hely sokkal jobban megfelel a ezélnak mint Kaposvár. Látván, hogy Magyarország egyéb vidékeire nézve a tervben több hely van kijelölve, igen kívánatosnak tartanám, hogy a dunántúli nagy vidékre lehetőleg több vizsgálati hely jelöltessék ki, s azért újólag ismétlem azon kérésemet, hogy Kaposváron kivül legalább is Zala-Egerszeget és Pécset méltóztassanak a tervbe felvenni. Ujházy Dénes: Én ugy tapasztaltam, hogy Veszprém-, Zala- és Somogymegyére nézve egészen megfelel Kaposvár, a mely öt megyének körülbelül központját képezi. Ezen évben öt jelölt közül egyiknek sem volt távolabb

10 ezen város 4 5 óránál, mig Pécs kétségen kivül távolabb esett volna. Baranyában és Somogyban két jelöltre lehet számítani, s igy a többiekre nézve nagyon költséges lenne más terv megállapítása, s az nem is vezetne czélra. Én tehát, minthogy 4 5 jelöltnél több ritkán jelentkezik, Kaposvárt kívánnám megtartatni. Széchenyi Pál gr.: A most hallott megjegyzésre bátor vagyok azon nézetemet nyilvánítani, hogy az nem használható cinosurául a jövőre nézve, hogy jelenleg mennyi jelölt jelentkezik azon helyeken, a hol a vizsgák letétetnek; mert hisz kétségtelen, hogy az erdőőri szakvizsgák a jövőben nagyobb lendületet fognak nyerni. Az általam előterjesztett indítvány mellett szól az, hogy a Dunántúlnak említett vidékén igen nagy erdőterületek találhatók. A jelenlegi viszonyok között magam is belátom, hogy teljesen elégséges egy hely kijelölése a vizsgák letételére; ha azonban az erdőőri szakvizsgák letétele kényszerrel fog összekötve lenni, a mire az erdőtörvény megalkotása következtében kilátásunk van, akkor méltóztassanak megengedni, én azt hiszem, hogy öt megyére nézve egy központ nem elég, miután ugy látom, hogy az összes 53 megyéből nem sok rendelkezik annyi erdőséggel, mint a mennyivel az általam említett 5 6 megye; ezen kivül az általam emiitett öt megyén Kaposvárra csak egyetlen egy vasút megy, mely előbb megkerüli az egész megyét és ugy megy be Kaposvárra, még pedig oly módon, hogy a köznépnél azon vasútnak bivaly-vasut elnevezése van. Elképzelhetik az urak, hogy a vasút ezen elnevezést azon roppant lassú közlekedésnek köszönheti, a melylyel a megyét megörvendezteti; igy tehát ezen vasutat számításba sem lehet venni. A többi vasutak Somogymegyét átszelik kö- 0*

11 zépen, de nem hatolnak Kaposvár felé, oda csak az úgynevezett hivaly-vasut megy. Zalamegyéből Kaposvárra nem lehet máskép jutni, mint az egész Balatont megkerülve, fél Somogymegyét átszelve, Zákánynak menni. Veszprémből Kaposvárra ugy lehet jutni, hogy előbb meg kell kerülni az egész megyét, azután lemenni Siófokon át Kanizsáig a Balaton mentén és csak ugy lehet behatolni a központba. Épen ugy vagyunk Baranyamegye felől, az embernek egész Zákányig kell lemenni s csak ugy mehet be Soinogymegyébe. Én azt hiszem, hogy az nem olyan közlekedés, a mely a mellett szólna, hogy egy központ ezen vidékre elégséges. Ezen kivül méltóztassanak figyelembe venni az ezen vidéken lévő erdőterület kiterjedését, a mi azt hiszem, mind a mellett szól, hogy ezen vidékre lehetőleg több vizsgálati hely jelöltessék ki. Elnök: Én csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy az igazgató választmányt ezen javaslattételben bizonyos fokig korlátozza az, hogy melyek voltak eddig azon helyek, hol ezen vizsgálatok tartattak és igy választotta Kaposvárt. Az igazgató választmány azt gondolta, hogy sem a közönségnek érdekében nincs, sem más tekintetben nem indokolható) az, hogy ismét más helyek jelöltessenek ki, mint a melyet az illető jelöltek kezdettek már megszokni, ezért nem kívánta változtatni az eddigi vizsgálati helyeket. Ha azonban a tisztelt közgyűlés azt hiszi, hogy talán még egy hely kijelölésére volna szükség, ez ellen nekem semmi kifogásom nincs, á kormány fogja eldönteni, hogy mennyi helyet tart szükségesnek; megjegyzem azt is, hogy uj vizsgálati helyek kitűzése bizonyos költségekkel jár, a melyeket a napidijak s utazási költségek okoznak. Méltóztassék ezek tekintetbe vételével a tisztelt közgyűlésnek határozni. Girsik : Én az ország egyes vidékeire nézve a hálózatot nagyon sűrűnek látom. Nagy-Várad Kolozsvárhoz nagyon

12 közel esik, Ungvár szintén Máramaros-Szígethez. Én azt hiszem, hogy az egyik helyet idővel el lehetne törölni. S c h o 1 c z Rezső: Én Ungvárt teljesen megfelelő helynek tartom. Ha Máramaros-Sziget bele vétetik, akkor Nagyváradot tartanám feleslegesnek. Ha Beszterczebánya meghagyatnék, azt igen kívánatosnak tartanám, mert Zólyom- és Turóczmegyék s általában a felső vidék roppant erdőterületekkel birnak, és mind Kassa, mind Pozsony, mind Beszterczebánya ezen kerületre nézve igen megfelelő helyek volnának ; de kérdésesnek találom még azt, ha vájjon nem volna inkább Nagy-Károly a megfelelőbb központ, mint Máramaros- Sziget? Illés Nándor: Én ugy gondolom, hogy feladatunk az, hogy minél inkább megkönnyítsük a vizsgálatok letehetését; mert azok, a kik ezen vizsgára jelentkeznek, rendesen a legszegényebb emberek. Ezek szakunknak azon osztályába tartoznak, a kik a legkevésbé képesek az utazási költségeket viselni, mig az ország azon költségeket, a melyekbe egy vizsgáló bizottság kerül, könnyebbén viselheti, miután nem kell messze vidékről hozni a szakférfiakat. Én azt hiszem, hogy csakugyan szükséges az, hogy az erdőőrök vizsgát tehessenek, hogy minél inkább megkönnyítsük, s a hálózatot minél tágasb körre terjesszük ki; épen ezen okból pártolom azt, a mit a bizottság indítványozott, és pártolom azon indítványt, hogy a dunántúli körre több hely jelöltessék ki. Elnök: Én csak arra vagyok bátor figyelmeztetni a tisztelt közgyűlést, hogy bár mennyi helyet hozzunk mi javaslatba, a végelhatározás e tekintetben a kormányt illeti, és bármennyire is osztom azon nézetet, hogy ezen szegény embereknek minél inkább könnyítsük meg az oda juthatást, nem zárkózhatom el azon körülmény elől sem, hogy a kormánynak

13 sok ilynemű kiadása van, s ily körülmények között nagyon természetes, hogy a kormány is a gazdálkodási szempontot tartja szem előtt, és én igen tartok tőle, hogy ha nagyon sokat hozunk javaslatba, a kormány azt nem fogja elfogadni s ezért szeretném, ha a tisztelt közgyűlés csak annyi helyet ajánlana, mennyi minden tekintetben indokolható. Egyébiránt méltóztassanak határozni; más következése annak, hogy ha nagyon sokat hozunk javaslatba, nem lesz, minthogy a kormány nem fogja azt elfogadni, a mit én nem óhajtok. En azért hajlandó volnék azon nézethez járulni, hogy csak a legszükségesebb helyekkel szaporítsuk a létezőket. Újházi Dénes: Én Baranya- és Tolnamegyének legnagyobb részét beutaztam és azt hiszem, hogy az indítvány egészen felesleges költséget okozna, mert egy pillanat a térképre tanúsítja, hogy Kaposvár tökéletesen megfelel a ezélnak. Elnök: Bátor leszek a kérdést egész általánosságban feltenni, a kérdés az lesz, hogy nem kíván-e a tisztelt közgyűlés a dunántúli vidékre az itt javaslatba hozottnál több helyet kijelölni. Én leghelyesebbnek tartanám, hogy szólittassék fel a közgyűlés szavazatra az iránt, hogy vájjon Kaposvár vagy Zala-Egerszeg és Pécs tűzessék-e ki uj vizsgálati helyül. Ennélfogva fel fogom tenni szavazásra a kérdést. Széchenyi Pál gr.: Ugy látom, hogy sokan vannak a tisztelt közgyűlés tagjai közül, a kik nem értették meg jól indítványomat. Itt öt megyéről van szó s még hozzá öt nagy kiterjedésű megyéről, a mely megyéknek igen nagy erdőterületeik vannak s ezen megyék területére, tudniillik Tolna-, Baranya-, Zala-, Somogy- és Veszprémmegyére nézve csupán egy hely hozatik javaslatba, holott az előterjesztett tervben az ország több vidékére nézve számos megye területén külön helyek

14 vannak kitűzve; én ennél fogva azt kérem, hogy ezen öt megyére egy hely helyett három tűzessék ki, s ezek lennének: Kaposvár az egyik, Pécs a másik, Zala-Egerszeg vagy Kanizsa a harmadik. K a b i n a János : Én közlekedési szempontból helyesebbnek tartanám Kanizsát. 0 méltósága a gróf ur tökéletesen szivemből beszélt, s magam is Kanizsát igen megfelelőnek tartanám. E 1 n ö k : Az indítvány, a mely mellett szavazni fogunk az, hogy az emiitett dunántúli öt megyében, melyeknek ma egy vizsgálati helye van, Kaposvár, legyen-e három, t. i. Kaposvár, Kanizsa és Pécs. Azok tehát, a kik méltóztatnak azt kívánni, hogy még két hely jelöltessék ki a közgyűlés által, méltóztassanak felállani. (Megtörténik). A titkár megolvassa a szavavók számát és jelenti, hogy a dunántúli vizsgahely szaporítására 18-an szavaztak. Elnök kimondja, hogy ez a kisebbség lévén, az indítvány mellőztetett, s az eredeti szöveg, illetőleg a választmány javaslata fogadtatott el. Tétetett más indítvány is, a mely szerint az ország más vidékére nézve javaslatba hozott vizsgahelyek közül egyikmásik törültessék; szóba hozatott pl. Unghvár, kérem a t. közgyűlést e felett is határozni. Illés N.: Én azt hiszem, hogy ha a t. elnök ur ugy tette volna fel a kérdést, hogy a dunántúli megyékre nézve szaporitassanak-e a vizsgahelyek, vagy nem, a szaporítást mindenesetre megszavazta volna a közgyűlés, s ezen indítvány, ugy látom, csak azért nem fogadtatott el, mert két határozott hely köttetett ki, s igy a többség az indityányt elejtette, noha kétségtelenül a szaporítás volt a közgyűlés czélja. S z é c b e n y i Pál gróf : Én csak azzal vagyok bátor megtoldani, a mit az előttem szóló mondott, hogy az erdészeti társulatnak érdekében van az, hogy az ily erdőőri szakvizsgák

15 letételét megkönnyítse, s ne nehezítse meg. Ha ezzel méltóztatnak tisztában lenni, akkor azt hiszem, az Erdészeti-Egyesület feladata nem az, hogy a vizsgahelyek megállapításánál arra legyen figyelemmel, hogy a kormány micsoda nehézséget és megjegyzéseket fog az Erdészeti-Egyesület határozata tekintetében tenni, hanem az. hogy minél könnyebbé tegye a vizsgálat letételét, s e tekintetben a maga legjobb belátása szerint járjon td. Egyébként én megvagyok győződve, hogy ha az Erdészeti-Egyesület a kormányhoz intézendő felterjesztésében hangsúlyozni és indokolni fogja azt, hogy szükségesnek látja minél több vizsgálati hely kijelölését, akkor meg vagyok róla győződve, hogy a kormány meg fog hajolni a szakszerüleg felhozott indokok előtt. Elnök. Nekem elnöki tisztemnél fogva kötelességem viszszavezetni a tanácskozást eredeti medrébe, a mitől igen meszsze eltért. Az előzetes vita bezáratott, s miután a kérdés már szavazásra tétetett, felkérem a t. tagtársakat, méltóztassanak kizárólag csak a kérdés feltételéhez szidni. Nagyon természetes, hogy az Erdészeti-Egyesület érdekében áll az. hogy mentől inkább megkönnyítse a szakvizsgálatok letételét; másfelől azonban az Erdészeti-Egyesület tekintélye kívánja meg azt. hogy oly propositiókat ne tegyen, a melyekre nézve előrelátható, hogy azokat a kormány nem fogja elfogadni. Az én meggyőződésein szerint oly egyesületnek, a mely bizonyos érdekeket csak a kormány hozzájárulásával támogathat, számolnia kell azzal is, hogy az ország azon helyzetben legyen, hogy ezen czélokat előmozdíthassa. Számolnunk tehát az állampénztár túlterhelt helyzetével, mert lm ezt nem teszszük, különben sem fogunk czélt érni. En részemről az igazgató választmány munkálatát akartam szavazásra kitűzni, s igy tettein fel az első kérdést.

16 Széehenyi Pál gróf felszólalása folytán azonban az ő indítványát tűztem ki szavazásra. Az eljárás mindig az, hogy a bizottság által előterjesztett szöveg felett kell szavazni; de a t. közgyűlés a másik kérdésre nézve, mely felvettetett, szintén tagadólag nyilatkozott, s igy az igazgató választmány szövege fogadtatott el. A másik indítványra nézve is, azt hiszem, mindenekelőtt az igazgató választmány által előterjesztett munkálatot kell szavazásra kitűznöm; ha ez elfogadtatik, akkor az indítvány mellőzve van. Méltóztassanak ennélfogva azok, a kik az igazgató választmány előterjesztett munkálatát elfogadják, felállani. (A tagok nagyobb száma feláll.) Elnök: Az igazgató választmány által beterjesztett javaslat tehát elfogadtatott, és ezen javaslat fog a kormányhoz felterjesztetni. VII. E 1 n ö k: Következik a tárgysorozat 7-ik pontja, melyszerint az alapszabályok 17. -ának f), g), h), i), és 1c) pontjai alatt megjelölt ügyek képezik a tanácskozás és illetőleg indítványok tárgyát. P> e d ő : felolvassa az alapszabályok illető pontjait. E1 n ö k : az f) pontot illetőleg a t. közgyűlés emlékezetébe idézem, hogy a választmánynak már van határozata, a mely azt mondja, hogy a mint a viszonyok megengedik, az egyesület Mehádián fogja tartani közgyűlését. Én azt hiszem, hogy ezen határozatot fenn fogjuk tartani a jövő közgyűlésre nézve is. H-a oly viszonyok állanának be, hogy nem lehetne a közgyűlést megtartani, arról mi nem tehetünk: de, ha a viszonyok megengedik, minden esetre Mehádián fog a közgyűlés megtartatni. Nem tudom, a jövő közgyűlés tanácskozási tárgyaira nézve kíván-e a t. közgyűlés valamely tagja valami indítványt tenni? (Szünet). Ha nincs senki, a ki e tekintetben indítványt kívánna

17 tenni, akkor az igazgató választmány fog e tekintetben annak idején intézkedni. Elnök: A titkárságnál Szabó Adolf. tagtárs ur által egy inditvány jelentetett be, mely az egyesület több tagja által alá van irva, és az egylet által képviselt érdekek támogatását czélozza; méltóztassanak ezt meghallgatni. Szabó Adolf: 75 tagtársunk által több azonos szövegű folyamodvány szerkesztetett, s ezeknek a t. közgyűlésnek leendő beadásával megbízattam. Van szerencsém ezen folyamodványokat t. közgyűlésnek bemutatni, s bátor leszek azok közül az egyiket következőkben felolvasni. (Olvassa.) Tisztelt közgyűlés! A Nagyméltóságú m. kir. pénzügyministerium nem találván méltányosnak, hogy az erdészeti akadémiát jó sikerrel végzett és az államerdészet körében alkalmazott ifjak erdészjelölt minőségben 5-8 évig szolgálják az államot, nemcsak fizetés, hanem azon kilátás nélkül is, hogy az ezen minőségben töltött éveik nyugdíjba számíttassanak, évi számú magas rendeletével, az akkori erdőgyakornokokra és erdészjelöltekre nézve fennállott rendszert eltöiié. Ezen nagylelkű elhatározás korszakot képez a magyar államerdészet körében. Egy sötét és aggasztó pont mindazonáltal folyvást lebeg az országos erdészeti egyesület tagjai egy részének szeme előtt, s ezen pont a keservesen átélt erdészjelölti évek szomorú következménye ; az t. i. hogy az erdészjelölt minőségben töltött évek a nyugdíjba szabályszerüleg nem számittatnak. A ki az államszolgálatot ismeri, jól tudja, hogy ezen szolgálatba való lépés főrugöjá a kilátásba helyezett nyugdíj és mint minden más államhivatalnok, jelenleg ugy az erdész is

18 a jövőre megtakarított fillérek helyett, legalább a leszolgált éveket számítgathatja. Itt csupán mi volt erdészjelöltek képezünk kivételt, és ha a nélkülözések okozta szenvedéseinket el is feledhetnők, előttünk áll annak fájdalmas tudata, hogy agg korunkban újból megadjuk az erdészjelölti dicsőség árát. A legnagyobb bizalommal járulunk ennélfogva a tekintetes közgyűléshez, előadván azon kérelmünket, miszerint ügyünket tárgyalás alá venni és odahatni méltóztassék, hogy az államszolgálatban erdészjelölt minőségben töltött éveink nyugdíjba számitandóknak nyilváníttassanak. (Aláírások.) Az ügy oly természetű, hogy nem akarom igénybe venni annak tüzetesebb indokolásával a t. közgyűlés figyelmét. Szerény indítványom e kérdésben oda terjedne, hogy az igazgató választmány annak kipuhatolására utasíttassák, hogy mily lépéseket lehetne és kellene ezen kérelem teljesítése iránt tenni; és hogy az igazgató választmány ez iránti jelentését a jövő közgyűlésnek előterjessze. Elnök : Méltóztatnak ezen indítványt elfogadni? (Elfogadjuk!) Ennélfogva kiadatik az igazgató választmánynak azon utasítással, hogy az abban foglalt kérés esetleg sikeres keresztülvitelének módozatait kipuhatolja, s illetőleg az erre szükséges lépéseket előzetesen tegye meg, s a jövő közgyűlésnek arról jelentést tegyen. Elnök : Az alapszabályok 17. -ában a közgyűlés tanácskozási tárgyaiul megjelölt ügyekre a t. tagok közül indítványt senki sem jelentvén be, a közgyűlés tárgysorozata ki van merítve, minélfogva felkérem a számvizsgáló bizottságot, legyen szives összeülni és a munkálatot elkészíteni. Eri azt hiszem, találkozom a t. közgyűlés tagjainak kívánságával, ha azt indítványozom, hogy még ma tartsuk meg a számadások megvizs-

19 gálására és a jövő évi költségvetés tárgyalására szükséges második ülést, hogy a t. tagok mielébb haza térhessenek. Kérem a t. tagtársakat, méltóztassanak ma délután 5 órakor e helyiségben összegyűlni, (Helyeslés.) midőn a számvizsgáló bizottság jelentését fogjuk meghallgatni, s egyúttal a jövő évi költségvetést megállapítani. Wagner Károly : Elnök Ó Excellentiája előadásából és a titkárnak jelentéséből méltóztattak hallani, hogy az erdőtörvény? javaslat minő stádiumban van. Ez igen egyszerűen és rövid szavakkal lett úgyszólván csak érintve. Én, mint az erdészetiegyesület tagja, kötelességemet vélném elmulasztani, ha a t. közgyűlésnek közelebbi tájékozást nem adnék arról, hogy miként történhetett az, hogy ezen erdőtörvényjavaslat, a melynek törvénynyé alkotását már 10 év óta várjuk, végre odajutott, hogy országgyűlési tárgyalás alá fog kerülni; mondom, kötelességemet mulasztanám, ha az iránt a t. közgyűlésnek további tájékozást nem nyújtanék. Azon örvendetes kilátás, hogy alapos reményünk van arra, hogy az erdőtörvény legközelebb megalkottatik, egyedid csak () Excelentiájának, mélyen t. elnökünknek érdeme. (Élénk éljenzés.) Azon szerencsés helyzetben voltam, hogy tanuja lehettem, mily odaadással, mily fáradhatlan kitartással működött 0 Excelentiája ezen törvényjavaslat ismételt és ismételt kidolgozásában; tanuja voltam, hogy Ő Excelentiája személyesen, a legnagyobb fáradsággal, ugyszólva uj fogalmazás alá vette e törvényjavaslatot. Én azt hiszem, hogy a t. közgyűlés kivánatát fejezem ki, midőn azt indítványozom, hogy 0 Excelentiájának ezen fáradhatlan buzgalmáért jegyzőkönyvileg köszönetünket fejezzük ki, s egyszersmind megkérjük ü Excellentiáját, hogy eddigi tapasztalt sikeres működését folytatván, ezen törvényjavaslat törvénynyé alkotására közreműködni szíveskedjék. (Helyeslés).

20 Elnök : Én csak szíves kötelességet teljesítettem akkor, midőn oly tárgygyal foglalkoztam, melyet az Országos Erdészeti-Egyesület szivén visel, és azt legjobb erőm és tehetségem szerint előmozdítani igyekeztem. E tekintetben a törvényjavaslatra nézve továbbra is megtenni azt, a mi hatáskörömben lehetséges, ezután is kedves kötelességemnek fogom érezni. (Éljenzés.) Kérném eszerint a t. tag urakat, midőn ezen ülést eloszlatnám, méltóztassanak ma d. u. 5 órakor ugyanezen helyiségben összegyűlni. Ezzel a délelőtti ülés l 1 / 2 órakor befejeztetett. Délutáni ülés. A délelőtt jelen volt tagok nagyobb részének jelenlétében. VIII. Elnök: Midőn a t. közgyűlés tanácskozását megnyitnám, felkérem a számvizsgáló bizottság elnökét, legyen szives jelentését beadni. Sólcz Gyula: T. közgyűlés! Az évi számadásokat és az évi költségvetést megvizsgálván, az e czélból kiküldött bizottság nevében van szerencsém a következő jelentést előterjeszteni. (Halljuk! Halljuk!) Tisztelt közgyűlés! Az Országos Erdészeti-Egyesület" évi számadásainak felülvizsgálatánál kiderült, hogy az év összes bevétele tett frt 97 krt, kiadása pedig Ezen eredmény minden részletben helyesnek találtatván, az évre átjött összes megtakarítás frt 90 krramegy. Ennélfogva alulírottak, számlatevő egyleti titkár Bedő Albertnek az évi zárszámadásokra nézve, a tisztelt közgyűlésnek a felmentvény megadását ajánljuk.

21 Az év végével meglevő alapítványi tőke-vagyon számadását szintén minden részletében helyesnek találtuk és pedig a következő részletek szerint: Magyar földhitelintézeti záloglevelekben levő alaptőke frt kr. Egységes állampapírokban levő alaptőke. 200 Magyar úrbéri papírokban levő tőke Szőlődézsmaváltsági kötvényben levő) tőke Alapító tagok magánköt vényeiben , Készpénzben 506, 94 Összesen frt 94 kr. Az előbb megjelölt tőke-vagyonon kivül. az egyesület tokévá gyonát képezi a Deák Ferencz alapítvány" részére külön kezelés alá vett frt értékű földhitelintézeti záloglevél és 28 frt 13 kr készpénz, mely összeg a számadásnak választmányi vizsgálata alkalmával és általunk is helyesnek találtatott. A mult évi vizsgálat alkalmával talált összes tőke-vagyon frt 9(1 kivolt, mig a jelenlegi vizsgálat szerint talált mihez képest az alapítványi pénztár gyarapodása a Deák Ferencz alapítványra" külön vett és föntebb megjelölt tőkén kivül krt tesz, mely örvendetes vagyon-szaporulat alapján nem mulaszthatjuk el a mélyen tisztelt elnök és titkár uraknak elismerésünket kifejezni és erre a tisztelt közgyűlés jóváhagyását iskérni. A felülvizsgálatnál bemutatott évi költségvetést, mely szerint a bevételek frt, a kiadások ellenben összesen frtra lettek előirányozva, és igy a jövő évre frt megtakarítás várható, minden részleteiben helyesnek találván. azt a tisztelt közgyűlésnek elfogadásra és megállapításra ajánljuk.

22 Az Országos Erdészeti-Egyesület évi költségvetése. Rovatszám B e v é t e l Közgyülésileg] I jóváhagyva I 1877-re Választmány által ajánlva 1878-ra Rovatszám K i a d á s Közgyülésileg jóváhagyva 1877-re Választmány altal ajánlva 1878-ra I. Erdészeti Lapok" és egyéb közlemé I. Értékpapírok kamataiból nyek nyomtatása II. A titkár és irnok fizetése II. Magánkötvények után befolyó kama- III. Lakbér egyleti helyiség, bérkrajczár és vízvezeték v IV. Szerkesztői átalány III. Rendes tagok által fizetett dijakból V. írói díjak VI. Postaköltségek, lapok expeditiója és IV. Az állam által erdészeti irodalmi ezé VII. Könyvtár és szaklapok lokra adott segélyből és az Erdé VIII szeti Lapok"-ra tett előfizetésekből IX. Irodai és leltári szerek X. Szolgálat V. Hirdetési dijakból XI. Közgyűlési- és útiköltségek XII. Erd. Lapok"-ért javitnoki illetmény VI. Takarékpénztáriig elhelyezett pénztári XIII. Jutalmazások és egyéb rendkívüli kikészlet időközi kamataiból XIV. Tagsági oklevelek kiállítása és szétkül- Összesen dési költsége 250 Összesen Wagner Károly, Hoffmann, Sándor, Székely Mihály, alelnök. választm. tag. választm. tag. Vizsgáltatott és helyesnek találtatott. Budapest, deczember 16-án. Solcz Gyula, Szabó Adolf és Eleőd Józsa.

23 El nem hallgathatjuk az ugyanez alkalomból szerzett azon tapasztalatunknak adni kifejezést, hogy az 1878-ra előterjesztett és megvizsgált költségvetés, tekintettel egyrészt az egyesületnek mindinkább kiterjedt munkássága folytán megszaporodott titkári teendőkre; másrészt a pénztári kezelés, valamint a számvitelnek terjedelmesebb voltára, a kezelési költségekben ugy valamint egyebekben is feltűnően mérsékelt korlátok közé látszik szorítva lenni, akként, hogy a jövő évi költségvetésről is, a mint ez már évek óta örömmel tapasztalható, biztos reménynyel föltehetni, hogy a végeredmény-, illetőleg a tiszta jövedelem-többlett 1878-ra is jóval nagyobb leend az előirányzottnál. Végül az igazgató választmánynak azon javaslatát illetőleg, hogy a kiadások egyes rovatainál netán megtakarítható fölösleg a könyvtár számára 200 frttal előirányzott kiadás pótlására fordítassák, van szerencsénk megjegyezni, hogy az előirányzott összeget a fennforgó czélra elégnek találjuk és hogy a netalán nyerendő fölösleget alapszabályszerüleg a Deák Ferencz" irodalmi alap gyarapítására forditandónak véljük. Budapesten, évi deczemberhó 16-án. Solcz Gyula, Szabó Adolf, Eleőd Józsa. T. közgyűlés! Ezen utolsó pontra nézve még csak azt jegyzem meg, hogy az igazgató választmány e tekintetben azt határozta, hogy a jövő évi előirányzatból eszközölt netaláni megtakarítás a könyvtár gyarapítására fordíttassák. Miután azonban a titkár ur előadott szóbeli jelentése szerint elegendőnek tartható a könyvtár gyarapítására az előirányzott 200 frt, a bizottság azt volt bátor ajánlani, hogy a netalán várható megtakarítás szintén a Deák Ferencz-alapitvány gyarapítására fordíttassák. Elnök: Ebben állapodott meg a bizottság? S o 1 c z G y u 1 a : Igen, de a választmány ennek ellenkezőjét ajánlotta.

24 Elnök: Akkor e tekintetben a közgyűlés határozata szolgál irányadóul. Méltóztatik a tiszt, közgyűlés a számvizsgáló bizottság jelentését elfogadni vagy pedig annak egyes pontjaihoz hozzászólani, mely esetben a jelentést pontonkint fogom felolvastatni? (Felkiáltások: Elfogadjuk!) Miután ugy veszem ki, hogy a t. közgyűlés a jelentést elfogadja, határozatképen kimondhatom, hogy a számadást tevőnek a múltra nézve a felmentés megadatik, és hogy az évi költségvetési előirányzat helybenhagyatik. (Helyeslés.) IX. Elnök: Van-e még valakinek oly indítványa, a mely a jelen közgyűlésen terjesztendő elő? Illés Nándor: Azon kérdésben, melyre vonatkozólag felszóllalok, délelőtt már határozott a t. közgyűlés (Halljuk!); de miután -azt egymás közt többen megvitattuk, a nélkül, hogy ezzel a t. közgyűlés határozatának elé vágni vagy azt változtatás alá vetni akarnók, egyedül részemről azon óhajomnak kivánok kifejezést adni, mely szerint, tekintettel egyrészt azon nyomós okokra, melyek az erdőőri vizsgálatok helyének szaporítását teszik szükségessé; másrészt pedig arra, hogy ezen helyeknek könnyen hozzáférhetőknek kell lenniök, igen czélszerü lenne a vizsgálatok székhelyére hozott délelőtti határozatot némileg megváltoztatni. Ez annál is inkább eszközölhető, mert a kormány ezen helyeket ugy sem egyszerre, hanem a szükséghez mérve lassanként határozza meg. Különben is kérelmem nem terjed tovább, mint csak arra, hogy a dunántúli vizsgáló helyeket kellene egy-kettővel szaporítanunk, mi a kaposvárinak megtartásával ugy eszközölhető, ha ezen kivül még egy, vagy pedig annak elejtésével még más két helyet ajánlunk, illetőleg jelölünk ki. Elnök: Távol legyen tőlem, hogy elzárkózzam azon indokok elől, melyeket itt t. tagtársunk felhozott. Azonban mégis a t. közgyűlés bírálatára bizom azt: vájjon lehetséges-e ala- EBDÉSZKTI LAPOK. 7

25 kilag, hogy a t. közgyűlés egy már meghozott határozatot ismét tárgyalás alá vegyen. Én azt hiszem, hogy ez még azon esetben sem engedhető meg, ha magam is szívesen hajlanék indítványozó urnák indokai felé. Azon óhajnak elintézésére csak egy mód van (Halljuk! Halljuk!) s ez az, hogy azon vidék, mely a vizsgálatok központja akar lenni, vagy az erdészeti egyesülethez, melynek igazgató választmánya a hozzá intézett folyamodásokat a közgyűlés összejövetele nélkül is elintézi, vagy pedig egyenesen a ministeriumhoz folyamodik e czélból. Én egyrészről nem tartom a tanácskozási renddel megegyeztethetőnck azt, hogy az, a mit a közgyűlés délelőtt határozott, most megváltoztassák; másrészről pedig nem szeretnék praecedenst alkotni a tanácskozási rendre nézve, mert különben megeshetnék az, hogy az, a mi például egy nagy küzdelem után lőn elfogadva, délután a tagtársak valamelyikének felszólalására a közgyűlés által ismét niegváltoztattatik. Ennélfogva bátor vagyok a t. indítványozó urat felkérni, hogy legyen szives ezúttal indítványát visszavonni. Kabina János: Én tökéletesen egyet értek a tisztelt indítványozó úrral s habár a tisztelt elnök urnák figyelmeztetését helyeslem is, nem tehetem, hogy a tisztelt közgyűléshez azon kérést ne intézzem, miszerint méltóztassék kimondani, hogy ha az illető vidék az iránt folyamodnék, hogy a vizsgálati helyek szaporittassanak, az eziránti kérelem figyelembe vétessék, mert ezt azon öt megye igényelheti és hogy a kijelölés esetében Veszprém ne mellőztessék. Illés Nándor: Elnök ur ő nagyméltóságának nézeteit osztva, indítványomat visszavonom, azon kéréssel, miszerint méltóztassék a tisztelt közgyűlés legalább azt kimondani, hogy azon esetben, ha az illető vidék e tekintetben lépéseket tenne, azt az igazgató választmány figyelembe vegye.

26 Elnök: Én azt hiszem, hogy ezt kijelenteni nem szükséges, mert az igazgató választmánynak ez hivatalhói kötelessége és mert az alapszabályok szerint a közgyűlés együtt nem létekor ezen ügyeknek elintézésére hivatva van. Én a dolgot leginkább ugy vélem elintézhetőnek, hogy, miután tisztelt tagtárs úrhoz az igazgató választmányban a nélkül is szerencsénk van, e dolgot elejtenők, mert nem hiszem, hogy az igazgató választmány ily kérdések felett könnyen átmenne. Ennélfogva árra leérem a tisztelt közgyűlést, hogy méltóztassék ebben megnyugodni, mert az igazgató választmány az ily kérdésekben hozzáérkezett kérvényeket kötelességszerüleg figyelembe veszi és a szükséges lépéseket megteszi. (Helyeslés.) Illés Nándor: Miután ezen felszólalás következtében meggyőződtem, hogy ezen vidék kérelmezés esetében figyelemben fog részesülni, elnök ur ő nagyméltóságának előadásában megnyugszom. Elnök: Kénytelen vagyok megjegyezni, hogy én nem ezen esetre vonatkozólag szólottam, hanem hogy incorrect praecedenst ne alkossunk, óhajtom, hogy ezen indítványt, melynek a jegyzőkönyvben úgyis lesz nyoma, visszavonni méltóztassék. Ha a tisztelt közgyűlés ebbe megnyugszik, az indítvány visszavonása fog a jegyzőkönyvbe felvétetni. (Helyeslés.) X. Illés Nándor: Azon reményben, hogy szerencsésebb leszek mint előbb, még egy kéréssel vagyok bátor előállani. (Halljuk! Halljuk!) Minél több lesz egyesületünk tagja, annál inkább van kilátásunk arra, hogy nagyobb szellemi tevékenységet fejthessünk ki, mert ez összefüggésben vaii anyagi erőnkkel. Hogy pedig minél több tagja legyen társulatunknak, ezt ugy érhetjük el, ha mindenikünk erkölcsileg kötelezi magát arra, hogy az egyletnek tagokat fog szerezni. Ennélfogva röviden azon indítványt vagyok bátor a tisztelt közgyűlés elé terjeszteni, hogy méltóztassék kimondani,

27 hogy az egyesület minden tagja kötelezi magát a jövő évre egy másik taggal maga mellett megjelenni. (Elénk helyeslés.) Elnök: Miután ezen indítvány nem oly természetű, a mely az egylet szerves átalakulását vonná maga után és a melyre az egylet tagjainak figyelmeztetve kellett volna lenniük, daczára annak, hogy ez eljárás az alapszabályokba ütközik, mivel az indítványok írásban adandók be, ugy hiszem, hogy kimondhatom, habár tisztelt tagtársunk óhaja az alapszabályokban már kötelezőleg ki is van. mondva, hogy ezen közhely r esléssel fogadott indítvány a jegyzőkönyvbe felvétessék. (Helyeslés.) Elcöd Józsa : Én azt hiszem, hogy a tisztelt erdőmester ur is számított erre és azért nem adta be indítványát Írásban. E1 n ö k: Miután ugy látom, hogy senki sem kivan szólani, midőn a tisztelt tagtársaknák köszönetet mondanék, hogy oly szép számban jelentek meg s ezzel ujabb bizonyítékát adták az egyesület iránti élénk érdekeltségeknek, a jegyzőkönyv hitelesítésére Herger János és Szabó Adolf urakat kérvén fel, a közgyűlést bezárom. (Elénk éljenzés.) Hitelesítésül: Herger János, Tisza Lajos, főerdőmester. elnök. Szabó Adolf, Bedő Albert, katast. erdb. felügyelő. titkár. Meglehet-e a tölgyeink makkját egymástól különböztetni? Dr. Kari Heyer Die Forstproduktenzucht' 1 czimü munkájában azt mondja., hogy a különböző tölgyek makkját, ha az a kupacsból kihullott, többé egymástól megkülönböztetni nem lehet. A többi íróknál pedig, kiknek művei kezemben megfordultak, nem emlékezem, hogy ennek ellenkezőjét valahol