Éghajlatváltozás mi is az egyáltalán?
|
|
- Albert Fábián
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Éghajlatváltozás mi is az egyáltalán? Bevezetés fiataloknak Európai Bizottság
2
3 Éghajlatváltozás mi is az egyáltalán? Bevezetés fiataloknak Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság
4 A Europe Direct egy szolgáltatás, amely segít az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseid megválaszolásában. Díjmentesen hívható telefonszám: (*) Certains opérateurs de téléphonie mobile ne permettent pas l accès aux numéros ou peuvent facturer ces appels. Fotók: E. Johansson, 12. o. (fent); Európai Közösség, 19. o.; Európai Közösség, Környezetvédelmi Főigazgatóság, Mike St. Maur Sheil, 17. o.; Európai Közösség, Kutatási Főigazgatóság, 14. o.; Hans Oerter (EPICA), 10. o.; International Institute for Sustainable Development (IISD), Earth Negotiations Bulletin, Leila Mead, 13. o.;photodisc, borító és 3., 7., 8., 12. o. (lent); Jack Stein Grove, 9. o. Az Európai Unióról további nagy mennyiségű információ található az interneten. Elérhető az Európa szerveren keresztül ( Katalógusinformáció a kiadvány végén. Luxembourg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2006 ISBN Európai Közösségek, 2005 Sokszorosítás a forrás megjelölésével megengedett. Printed in Belgium Újrahasznosított papírra nyomtatva, amely elnyerte az eu grafikai célra szánt papírnak járó ökocímkéjét (
5 3 Tartalom Éghajlatváltozás mi is az egyáltalán? 4 Mi okozza az éghajlatváltozást? 4 Az üvegházhatás 4 Az általunk termelt üvegházhatást okozó gázok 5 Az éghajlatváltozás bizonyítéka 7 Az éghajlatváltozás és hatásai 8 Hogyan dolgoznak a meteorológusok? 10 Mi szükséges az éghajlatváltozás mérsékléséhez? 12 Mit tesznek a kormányok? 12 Az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye 12 A Kiotói Jegyzőkönyv 13 Mit tesz az EU? 14 Mit tesznek a vállalatok? 17 Mit tehetsz te? 18 Kitekintés a jövőbe 19 Hasznos linkek az éghajlatváltozásról 20
6 4 Le changement climatique, qu est-ce que c est? A klímaváltozás folyamatban van, és hatása egyre jobban érint bennünket. Észrevetted a környezetedben, vagy a televíziót nézve, hogy egyre gyakrabban fordulnak elő viharok és árvizek? Nem tűnik úgy, hogy a tél egyre melegebb, kevesebb hóval és több esővel? Nem érzed úgy, hogy a tavasz minden évben valamivel korábban jelentkezik, a virágok a vártnál korábban nyílnak, és a madarak is hamarabb megérkeznek? Ezek mind a felgyorsult éghajlatváltozás jelei vagy, ahogy ismert, a globális felmelegedésé. Ha nem teszünk semmit azért, hogy ezt megállítsuk, akkor tönkreteszi a világot, amelyben élünk, és megváltoztatja a most biztosnak hitt életmódunkat. Mi okozza az éghajlatváltozást? Az éghajlat korunk emberének életmódja miatt változik, különösen a gazdagabb, gazdaságilag fejlett országokban az Európai Uniót is beleértve. Az erőművek, amelyek energiát termelnek, hogy elektromos árammal és fűtéssel lássák el otthonainkat, az általunk használt autók és repülőgépek, az általunk vásárolt árukat előállító gyárak, az élelmünket termelő mezőgazdaság ezek mind szerepet játszanak az éghajlatváltozásban. Az üvegházhatás Légkörünk átlátszó védőtakarót von a Föld köré. Átengedi a napfényt, és megtartja a hőt. Enélkül a nap heve azonnal visszaverődne a Föld felületéről a világűrbe. Ebben az esetben mintegy 30 C-kal hidegebb lenne a Földön minden megfagyna. A légkör épp ezért egy kicsit ahhoz hasonlóan működik, mint egy üvegház falai. Ezért beszélnek az emberek üvegházhatásról. Ezért a hatásért az üvegházhatást okozó gázok felelősek a légkörben, amelyek felfogják a hőséget.
7 A naptól érkező napenergia áthalad a légkörön Az üvegházhatás Bizonyos energiamennyiség visszaverődik a világűrbe Bizonyos energiamennyiség visszaverődik a világűrbe Az üvegházhatást keltő gázok a légkörben felfogják a meleg egy részét A legtöbb üvegházhatást okozó gáz természetes formában fordul elő. A 18. századi ipari forradalom óta azonban az emberi társadalomnak is szerepe van abban, hogy ezek koncentrációja a légkörben mostanra,,5 nagyobb lett, mint az elmúlt évben valaha. Ezáltal növekedik az üvegházhatás. Ez a hőmérséklet emelkedéséhez éghajlatváltozáshoz vezet a Földön. 5 Forrás: a kanadai kormány éghajlat-változási honlapja Az általunk termelt üvegházhatást okozó gázok Az emberi tevékenység által előidézett legfontosabb üvegházhatást okozó gáz a szén-dioxid. A világ valamennyi üvegházhatást okozó gázkibocsátásáért mintegy 75%-ban felelős. Ez a fogalom megfelel valamennyi üvegházhatást okozó gázkibocsátásnak a légkörben, amelynek része a dohányfüst, a gőz és az elhasznált csövekből, kéményekből, kemencékből és egyéb forrásokból kiáramló füst. Szén-dioxid-kibocsátásra akkor kerül sor, amikor az ásványi eredetű fűtőanyagok, mint a szén, az olaj és a természetes gáz, elégnek. Mégis, az ásványi eredetű fűtőanyagok még mindig a leggyakrabban használt energiaforrások. Elektromosság és hő termelésére égetjük őket, valamint üzemanyagként használjuk az autókhoz, a hajókhoz és a repülőgépekhez. A legtöbben közülünk szódavízként ismerik a szén-dioxidot (CO2) a szénsavas italok és a sör buborékjai valójában CO2-buborékok. A légzésben is fontos szerepet játszik: oxigént lélegzünk be, és szén-dioxidot lélegzünk ki, míg a fák és növények felveszik a CO2-ot, és oxigént termelnek. Ez az, ami miatt olyan fontosak az erdők a Földön: segítenek felszívni az általunk termelt felesleges CO2 egy részét. Az erdőirtás azonban az erdők kivágása, ritkítása és égetése mindegyik földrészen előfordul.
8 6 Milliomodrészek (ppm) A CO2 globális légköri koncentrációja Az emberi tevékenységek által keletkezett egyéb üvegházhatást okozó gáz a metán és a nitrogén-oxid. Részei a láthatatlan gőzöknek, amelyek a hatalmas hulladéklerakókból, szarvasmarhatenyészetekből, rizsültetvényekből és egyes mezőgazdasági trágyázási módszerekből származnak. Emellett mesterségesen is gerjesztünk néhány üvegházhatást okozó gázt, az úgynevezett fluorral vegyített gázokat. Ezeket a hűtő- és légkondicionáló rendszerekben használják, de ha a berendezések nincsenek megfelelően tömítve, akkor a kiszivárgás következtében e gázok utat találnak a levegőbe, ahol szennyező anyagokká válnak. Forrás: Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (UNEP) & GRID Arendal
9 7 Az éghajlatváltozás bizonyítéka 10 o 0 o -10 o -20 o 40 o 30 o 20 o Az éghajlatváltozás már megkezdődött. Az elmúlt évszázad folyamán a globális átlaghőmérséklet 0,6 C-kal emelkedett, miközben Európában az átlaghőmérséklet csaknem 1 C-kal nőtt. Összességében a feljegyzett öt legforróbb év (nagyjából 1860 óta, amióta olyan eszközöket tervezünk, amelyek meglehetősen pontosan képesek mérni a hőmérsékletet) a következő volt, ebben a sorrendben: 1) ) ) ) ) 2001 A melegedési trend az emberi tevékenységek által kibocsátott üvegházhatást keltő gázok növekvő mennyiségének következménye. A meteorológusok szerint ez a trend ig felgyorsul majd 1,4 és 5,8 C közötti növekvő globális átlaghőmérséklettel és 2 és 6,3 C közötti növekvő európai hőmérséklettel. Ez a hőmérséklet-emelkedés nem tűnhet nagynak. De elég csak arra gondolni, hogy a legutolsó jégkorszak során, amely évvel ezelőtt végződött, a globális átlaghőmérséklet mindössze 5 C-kal volt alacsonyabb, mint ma. Mégis sarkvidéki jég fedte Európa legnagyobb részét. Néhány fok nagy különbséget jelent éghajlatunkra nézve. A jelenlegi éghajlatváltozás már most is hatással van Európára és a glóbuszra (lásd a következő oldalt). Hosszabb távon még katasztrofális eseményeket is kiválthat, például a tengerszint gyors emelkedését, áradásokat, hatalmas viharokat, valamint éhínséget és a vízkészletek szűkösségét a világ néhány részén. Az éghajlatváltozás minden országra hatással van, de a fejlődő országok a legsebezhetőbbek. Ezek gyakran függnek az éghajlatra érzékeny tevékenységektől, mint a mezőgazdaság, és nincs elegendő pénzük, hogy alkalmazkodjanak az éghajlatváltozás következményeihez.
10 8 Az éghajlatváltozás és hatásai A sarkköri jéghegyek megolvadnak. Az Északisarkon a Jeges-tenger borította terület az elmúlt évtizedekben 10%-ot apadt, a vizet takaró jég vastagsága pedig mintegy 40%-kal csökkent. A világ másik végén, az Antarktiszt borító jégtakaró labilissá vált. A gleccserek visszahúzódóban vannak. Valószínű, hogy 2050-ig a svájci Alpok gleccsereinek 75%-a eltűnik. A svájci Andermatt síparadicsom vezetői most a Gurschen-gleccser, egy népszerű sízőhely befedését tervezik egy óriási, szigetelő műanyag felülettel a nyári időszakban, hogy megállítsák az olvadást és a lecsúszást. A jéghegyek olvadásával megemelkedik a tengerek szintje. Az elmúlt évszázad során már centimétert emelkedett (méréstől függően), és 2100-ra előreláthatólag 88 centiméterig további emelkedés várható. Mindez elöntené az alacsonyan fekvő szigeteket és a part menti területeket, mint a Maldív-szigetek, a Nílus deltája Egyiptomban és Banglades. Európában mintegy 70 millió part menti lakost fenyegetne veszély. Még a parttól távolabb is behatolna a tengervíz, és megfertőzné a mezőgazdasági talajt és az ivóvízkészleteket. Ha a hatalmas grönlandi jégtakaró megolvad, ami bekövetkezhet a következő néhány évszázad folyamán, a tengerszint akár hét méterrel is megemelkedhet. Az éghajlatváltozás rendkívüli időjárási eseményeket okozhat, mint viharok, áradások, aszályok és meleghullámok. Az elmúlt évtizedben háromszor több időjárással összefüggő természeti katasztrófa fordult elő többnyire árvizek és szélviharok a világon, mint a hatvanas években. A természeti csapások nemcsak rengeteg kárt okoznak, hanem megnövelik a biztosítási költségeket is. A világ számos régiója már vízhiánnyal küzd. A Föld népességének mintegy ötöde, 1,2 milliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez. Ha a globális hőmérséklet 2,5 C-kal az iparosodás előtti szint fölé emelkedik, akkor további 2,4 3,1 milliárd ember szenved majd vízhiánytól szerte a világon. Egy 2,5 C-os hőmérséklet-emelkedés további 50 millió embert fenyegetne az éhezés veszélyével a már most krónikus éhínségtől szenvedő 850 millió ember mellett. Európában a nyári időszak 10 nappal meghosszabbodott 1962 és 1995 között. Ez ugyan kedvezett eddig a mezőgazdaságnak Észak-Európában, de még ott is csökkenésnek indul majd a terméshozam, amint a hőmérséklet 2 C-kal meghaladja az iparosodás előtti szintet. A trópusi betegségek, mint a malária, elterjedhetnek, mivel meg fog növekedni az a terület, ahol az éghajlati feltételek kedveznek a betegséget terjesztő maláriaszúnyognak. Egy 2 C-os hőmérsékletemelkedés további 210 millió ember életét veszélyeztetheti. >>>
11 9 Körülbelül 2070-től kezdődően Európa minden második évben olyan hőhullámot élhet meg, mint 2003-ban. A 2003-as perzselő nyár európai idő előtti halálát okozta, hatalmas méretű erdőtüzeket okozott Dél-Európában, és több mint 10 milliárd euro értékű veszteséget idézett elő a mezőgazdaságban. Sok állat és növény nem lesz képes alkalmazkodni a megváltozott hőmérséklethez vagy számára kedvező éghajlatú régióba költözni. Egy figyelmet felhívó tanulmány szerint az éghajlatváltozás 2050-re az európai fajok egyharmadának kihalásához vezethet. A hideget kedvelő emlősök és madarak, mint a sarki medvék, fókák, rozmárok és pingvinek különösen érzékenyek. Az Amazonas erdeiben a tudósok megfigyelték, hogy a nagyobb, gyorsabban növő fák, amelyek több CO2-t szívnak magukba, a többiek rovására fejlődnek. Egy másik vészforgatókönyv a Golf-áramlat megszűnése lenne, ami meleg vizet szállít északra az Atlanti-óceánban amit egy 2003-ban készült film, a Holnapután dolgozott fel. Miközben kevés a valószínűsége, hogy erre ebben az évszázadban sor kerüljön, a tudósok egyetértenek abban, hogy ez megszüntetné a felmelegedési trendet Észak- Európában, és sokkal hidegebb időjárást idézne ott elő (1). (1) Ez és számos más még érdekesebb tény és adat származik az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentéséből: Európa változó éghajlatának hatásai, augusztus, hozzáférhető: és az Európai Bizottság háttéranyagából: Megnyerni az éghajlatváltozás elleni csatát, február, hozzáférhető a sec_2005_180_3.pdf internetcímen. Hosszú távon a széles körű éghajlatváltozás regionális konfliktusokhoz, éhezéshez és menekültvándorláshoz vezethet, amint az élelmiszer-, víz- és energiakészletek szűkösebbé válnak.
12 10 Hogyan dolgoznak a meteorológusok? A modern meteorológusok lényegében a múltat tanulmányozzák, és alaposan megfigyelik és értelmezik a jelenlegi történéseket. A tudósok meglepő mennyiségű forrást használnak, hogy ismereteket szerezzenek a múltbéli körülményekről. Például lefúrnak a sarkköri jéghegyek csúcsától egészen a felszín alá, és jégmagoknak nevezett jéghengereket vágnak ki. Az Antarktiszon európai kutatók egy csoportja legutóbb több mint 3 km-es mélységből bányászott ki olyan jégmagokat, amelyeket több mint éve (!) nem ért fény vagy levegő (1). A jég és a kis buborékok tartalmazta levegő fizikai tulajdonságai alapján tudják meg a kutatók, hogy milyen volt abban az időben az éghajlat és a légkör. A múlt feltárásához kulcsként szolgáló egyéb források a fák évgyűrűi és az ősi időkből származó korallok, a cseppkövek, az ódon pollenek, magok és levelek. Ezekre a tanulmányokra alapozva tudjuk, hogy a jégkorszakok melegebb időszakokkal váltakoztak, és hogy a Föld hőmérséklete 9 és 22 C között ingadozott (a jelenlegi globális átlaghőmérséklet 15 C). Ezek az ingadozások olyan természetes okokra vezethetők vissza, mint a Föld nap körüli pályájában és a Föld tengelyében bekövetkező változások, a naptevékenység változásai és a vulkánkitörések. Az elmúlt 8000 évben az éghajlat meglehetősen állandó volt, évszázadonként 1 C-nál kisebb változásokkal. Ezek a stabil körülmények tették lehetővé az általunk ma ismert társadalom és ökoszisztéma fejlődését. De most egyre gyorsabban melegszik fel minden. Pusztán természetes okokkal nem lehetséges az ilyen gyors felmelegedést megmagyarázni, amire legalább 1000 egyes kutatások szerint 2000 éve nem volt példa. A tudósok által felfedezett információk többsége a jövőéghajlatának és az éghajlatváltozás hatásainak előrejelzésére szolgál. Ez számítógépes modellezés és szimulációk segítségével (1) Az EPICA elnevezésű európai projektről további információkért keresd fel a honlapot.
13 Hőmérséklet az elmúlt 1000 évben (északi félteke) és várható hőmérséklet-emelkedés a következő 100 évben 1961 és 1990 közötti átlaghőmérséklet-ingadozások ( C) Előrevetített globális uralkodó hőmérséket 2000 és 2100 között, a különféle IPCC-forgatókönyvek szerint számítva (pontozott vonalak) és az eredmények teljes skálája (szürke) Forrás: Európai Környezetvédelmi Ügynökség Évek Rekonstruált hőmérséklet. Az adatok (kékkel) évgyűrűktől, koralloktól, jégmagoktól származnak. Kerekített adatok (fekete) és hibalehetőség (szürke) Hőmérővel mért feljegyzett adatok (piros) 11 történik. Nem egyszerű PCkről beszélünk a 100, 200 vagy 300 évvel a jövőbe való előretekintéshez használt számítógépek bonyolult rendszerek számos változóval. Például a tudósok még mindig nem tudják pontosan, hogy éghajlatunk mennyire érzékeny az emelkedő üvegházhatást keltő gázkoncentrációkra, vagyis, hogy milyen koncentrációk milyen éghajlatváltozást váltanak ki. Ez egyéb tényezőktől is függ, mint amilyen a légszennyeződés és felhőképződés. Így a tudósok különböző előfeltevéseken alapuló szimulációkat futtatnak le. Számos egyéb előfeltevéssel is dolgozniuk kell, például, hogy mennyi éghető üzemanyagot fogyasztunk el a jövőben, hány ember él majd a Földön, és hogy miként fejlődnek a gazdaságok. Ez az, amiért valamennyi, a jövőbeni éghajlatváltozásokra vonatkozó elképzelés egy tartományon belül mozog ban az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoportot hozott létre (IPCC), amely a világ tudósainak ezreit tömöríti. Feladatuk, hogy értékeljék a meglévő kutatást és ismereteket az éghajlatváltozásról és annak hatásairól, és hogy beszámoljanak erről. Mostanáig az IPCC három jelentést tett közzé, 1990-ben, 1995-ben és 2001-ben. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az IPCC arra a következtetésre jutott, hogy az üvegházhatást okozó gázkoncentrációk a levegőben elsősorban az emberi tevékenységek következtében növekedtek. Ugyancsak az IPCC becslése, hogy a hőmérsékletek 2100-ra 1,4 és 5,8 C között fognak emelkedni (lásd 7. o.).
14 12 Mi szükséges az éghajlatváltozás mérsékléséhez? Egészen egyszerű: csökkentenünk kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a légkörbe. Egyes üvegházhatást okozó gázok tartósak, ami azt jelenti, hogy évtizedekig vagy még tovább is megmaradnak a légkörben. Még ha mostantól szigorú lépéseket teszünk is, a hőmérséklet még egy jó darabig növekedni fog. Ha azonban semmit sem teszünk, a hőmérséklet még inkább emelkedni fog, és egy bizonyos ponton az éghajlat kicsúszhat az ellenőrzésünk alól. Üvegházhatást okozó gázkibocsátásunk csökkentése beruházásokat igényel és változtatásokat energiatermelésünkben és -felhasználásunkban. A legfrissebb tanulmányok kimutatták, hogy ha semmit nem teszünk, akkor sokkal nagyobb árat kell fizetnünk azért a kárért és szenvedésért, amit a korlátlan éghajlatváltozás okozhat. Mit tesznek a kormányok? Az 1980-as években egyre gyarapodtak az éghajlatváltozás bizonyítékai. A kormányok felismerték, hogy az éghajlatváltozás mekkora fenyegetést jelent, és hogy tenniük kell valamit ez ügyben. Szintén felismerték, hogy keményen együtt kell működniük a siker esélyének megteremtése érdekében. Az éghajlatváltozás globális téma, mivel valamennyi ország hozzájárul, különböző mértékben, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásához, és minden országot érint ennek hatása. Vagyis egyetlen ország sem képes önerejéből megoldani ezt a problémát. Az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye 1992-ben a kormányok megállapodtak az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményében (UNFCCC). Mostanáig ezt a nemzetközi megállapodást hivatalosan 189 ország fogadta el a világ csaknem valamennyi országa. A megállapodás végső célkitűzései: az üvegházgázok légköri koncentrációinak stabilizálása olyan szinten, amely megakadályozná az éghajlati rendszerre gyakorolt veszélyes antropogén hatást. Ezt a szintet olyan időhatáron belül kell elérni, amely lehetővé teszi az ökológiai rendszerek természetes alkalmazkodását az éghajlatváltozáshoz, továbbá, amely biztosítja, hogy az élelmiszer-termelést az éghajlatváltozás
15 13 ne fenyegesse, valamint módot nyújt a fenntartható gazdasági fejlődés folytatódására. A megállapodás értelmében a 189 kormány folyamatosan megfigyeli az általa kibocsátott üvegházhatást okozó gázokat, és jelentést tesz azokról, éghajlat-változási stratégiákat dolgoz ki, és segíti a szegényebb államokat az éghajlatváltozás kezelésében. Évente egyszer találkoznak, hogy megvitassák az ügyeket és határozzanak a következő lépésekről. A megállapodást úgy alakították ki, mint egy átfogó programot, amelynek keretében több cselekvésben is megegyeznek a jövőben. A Kiotói Jegyzőkönyv 1997-ben a japán Kiotó városban a kormányok megtették a következő lépést, és megállapodás született a jelentős Kiotói Jegyzőkönyvről. Az egyezmény többek között arra kötelezi az iparilag fejlett országokat, hogy csökkentsék vagy korlátozzák üvegházhatást okozó gázkibocsátásukat, és hogy re elérjenek bizonyos gázkibocsátási célkitűzéseket. Minden ország számára van egy meghatározott célérték. A Kiotói Jegyzőkönyv az iparilag fejlett országokat állítja a középpontba, mert ezek felelősek a legtöbb múltbeli és jelen üvegházhatást okozó gázkibocsátásért, és elég ismerettel és pénzzel rendelkeznek ahhoz, hogy csökkentsék azt. Például az EU-ban kibocsátott üvegházhatást okozó gázok mennyisége minden évben 11 tonna/fő, míg a fejlődő országok üvegházhatást okozó gázkibocsátása fejenként 1 tonna körül van évente. A Kiotói Jegyzőkönyv február 16-án lépett életbe. Mindeddig 150 kormány, beleértve a 25 EU-tagállamot, fogadta el hivatalosan (1). Ezek közül harminchat iparosodott ország is és magáévá tette a kiotói célkitűzéseket, amennyiben legtöbbjük 1990 és 2012 között 5 8%-os csökkenést kíván elérni az üvegházhatást okozó gázkibocsátás tekintetében. Csak az USA és Ausztrália határozott úgy, hogy nem vesz részt a kiotói egyezményben, annak ellenére, hogy kezdetben tervezték a részvételt. (1) április 29-i állapot a ratifikációk számát tekintve..
16 14 A Kiotói Jegyzőkönyv az első lépés de már a tárgyalások során is egyértelmű volt, hogy nem lesz elegendő az éghajlatváltozás megfékezéséhez. A jegyzőkönyv azonban mégis döntő jelentőségű, mivel jelzi a világ többi részének, hogy az iparosodott nemzetek óriási többsége hajlandó a változtatásra a Föld éghajlatának megmentése érdekében. Ugyancsak bevezetett számos olyan eljárást, amelynek keretében az országok együttműködhetnek a gázkibocsátás csökkentését illetően, ami a kiadásokat is csökkenti. Mit tesz az EU? Az Európai Unió az éghajlatváltozás elleni globális küzdelem élharcosa. Meggyőződése, hogy jelentős gazdasági hatalomként kötelessége példát mutatni. A Kiotói Jegyzőkönyv tárgyalása során az akkor az EU-t alkotó 15 tagország (lásd a következő oldalon a kockában sárgával jelölve) különösen ambiciózus célkitűzést vállalt annak érdekében, hogy 2012-ig együttes gázkibocsátását 8%-kal az 1990-es szint alá csökkentse. Ezután meghatározták, hogy egyénileg mennyit kell teljesíteniük a közös célkitűzés elérése érdekében, figyelembe véve mindegyik ország gazdasági helyzetét és ipari szerkezetét. Többségüknek csökkentenie kell a gázkibocsátását, de néhánynak megengedték, hogy egy bizonyos határig növelje azt, míg másoknak ugyanazon a szinten kell tartania gázkibocsátását, mint amilyen 1990-ben volt. A május 1-jén az EU-hoz csatlakozott tíz ország (kékkel jelölve) egyedi célkitűzéssel rendelkezik a jegyzőkönyv értelmében, Ciprus és Málta kivételével, amelyeknek nincs célkitűzésük.
17 15 Az EU-tagállamok, amelyek a Kiotói Jegyzőkönyv csökkentési célkitűzésének 8%-án osztoznak A kiotói célkitűzések az EU-ban EU-tagállamok egyéni célkitűzésekkel a Kiotói Jegyzőkönyv értelmében Ausztria 13% Cseh Köztársaság 8% Belgium 7,5% Észtország 8% Dánia 21% Lengyelország 6% Egyesült Királyság 12,5% Lettország 8% Finnország 0% Litvánia 8% Franciaország 0% Magyarország 6% Görögország + 25% Szlovák Köztársaság 8% Hollandia 6,5% Szlovénia 8% Írország + 13% Luxemburg 28% 2000 márciusában az EU meghirdette az Európai Éghajlat-változási Programot (ECCP). Németország 21% Az ipar, a környezetvédő egyesületek és az Olaszország 6,5% egyéb érdekelt csoportok képviselőivel együtt Portugália + 27% az EU 42 intézkedést határozott meg, amelyek Spanyolország + 15% költséghatékony módon segítik majd a Svédország + 4% tagállamokat üvegházhatást keltő gázkibocsátásuk csökkentésében. Már valamennyi intézkedést jogszabályba iktatták, illetve elfogadásuk folyamatban van. Az EU éghajlat-változási politikájának sarokköve az EUkibocsátás január 1-jén életbe lépett kereskedelmi rendszere. Az EU-kormányok korlátozást határoztak meg, hogy a mintegy erőmű és intenzív energiafelhasználó gyár mennyi CO2-t bocsáthat ki évente. Ezek az erőművek okozzák az EU CO2- kibocsátásának mintegy felét. Azok az erőművek, amelyek a megengedettnél kevesebb CO2-t bocsátanak ki, eladhatják a fel nem használt kibocsátási kvótákat a kevésbé jól működő gyáraknak. Ez anyagilag ösztönzi a kibocsátás csökkentését. A rendszer ugyanakkor azt is biztosítja, hogy legyenek vásárlók a kibocsátási egységekre. Azok a vállalatok, amelyek túllépték kibocsátási kereteiket, anélkül hogy másoktól megvásárolták
18 16 Üvegházhaást okozó gázkibocsátás az EU-ban 2001-ben Energiaágazat 28% Egy éb 4% Mezögazdaság 10% Háztartások 17% Közkejedés 21% volna a kibocsátási jogokat, súlyos büntetéseket fognak fizetni. A kibocsátáskereskedelmi rendszer biztosítja, hogy a kibocsátást ott csökkentsék, ahol az a legolcsóbb, és mérsékli a gázkibocsátás teljes költségét. Egyéb ECCP-intézkedések célja például az autók üzemanyagés az épületek energia-hatékonyságának javítása (a megfelelő szigetelés 90%-kal is csökkentheti a fűtési kiadásokat!); a megújuló energiaforrások, mint a szél-, a nap-, az árapályenergia, a biomassza (olyan szerves anyag, mint a fa, az őrleménymaradványok, növények, állati trágya stb.) és a geotermikus energia (hévízi forrásokból és vulkánokból nyert fűtés) alkalmazásának növelése; a fűtés és villamosenergia-termelés kombinálásának fejlesztése, mivel ez kevesebb energiát igényel; az üvegházhatást okozó, fluorral vegyített gázok ellenőrzése a légkondicionáló rendszerekben; a metánkibocsátás csökkentése a hulladéklerakó telepeken; az ismeretek növelése; valamint a kutatás és fejlesztés erősítése és a klímabarát technológiák alkalmazása. Ipar 20% Számos klímabarát technológia létezik már, és csak további fejlesztés szükséges ahhoz, hogy széles körben használatos legyen. Például a kibocsátott szénből lehetséges valamennyit kiszűrni az üzemanyagok égésekor, és azután régi bányákban vagy korábbi olajmezőkön tárolni. Ezt a technológiát szén-dioxid-kiszűrésnek és -tárolásnak nevezik, ami csökkenti a légkörbe történő CO2- kibocsátást. Egy másik sokat ígérő technológia, amely azonban lényegesen több kutatást igényel, a megújuló energiaforrásokból származó hidrogén előállítása és üzemanyagcellákban történő felhasználása. Az üzemanyagcella a hidrogént a vízben oxigénné alakítja, és a folyamat során elektromosságot hoz létre. Source: Agence européenne pour l environnement. Az EU úton van ahhoz, hogy 2012-ig megvalósítsa a kiotói célkitűzéseket, amennyiben valamennyi, az EU és a tagállamok által tervezett intézkedést végrehajtják ben, az utolsó olyan évben, amelyről e füzet írásakor adatok álltak rendelkezésre, a korábbi 15 EU-tagállam az 1990-es szinthez viszonyítva 2,9%-kal mérsékelte üvegházhatást okozó gázkibocsátását (kiotói célkitűzésük 8%). A 25 tagállam együttesen 9%-kal csökkentette gázkibocsátását.
19 17 Mit tesznek a vállalatok? A vállalatok fontos szerepet játszanak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Kezdik megérteni, hogy üvegházhatást okozó gázkibocsátásuk csökkentésével nemcsak az éghajlatot védik, hanem pénzt is megtakarítanak, jó hírnévre, továbbá előnyre tesznek szert versenytársaikkal szemben. Egy nagy multinacionális vállalat például, amely a világ különböző régióiban különféle termékek széles skáláját készíti, 1990 óta 1,5 milliárd eurót takarított meg az energiafogyasztás mérséklése és gyáraiba történő új, klímabarát technológiák beépítése révén. Ráadásul a megújuló energiaforrások felhasználásával évente 7 11 millió euro közötti összeget takarít meg. Ezekkel az intézkedésekkel 1990 óta 67%-kal csökkentette üvegházhatást okozó gázkibocsátását (1). Az európai, japán és koreai gépkocsigyárak egyesületei önként elkötelezték magukat, hogy 2008-ig (európai gépkocsigyártók) vagy 2009-ig (japán és koreai gépkocsigyárak) az 1995-ös szintről nagyjából a negyedével mérséklik az Európában eladott új személygépkocsik széndioxid-kibocsátását. A klímabarát technológiák fejlesztése új munkahelyeket is teremt, és új piacokat nyit. Néhány EU-ország szélenergiát támogató programjainak köszönhetően, a szélenergia-berendezések virágzó világpiacát 90%-ban az európai vállalatok látják el. Németországban a szélenergia bevezetése embernek teremtett munkahelyet. Ha az európai vállalatok elég gyorsak az új klímabarát technológiák kifejlesztésében, akkor versenyelőnyre tesznek szert a globális kereslet ilyen technológiák iránti növekedésekor. (1) Lásd A kevesebb több: az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésének 14 úttörője a Klímacsoporttól, az üvegházhatást okozó gázkibocsátás csökkentésére elkötelezett szervezetek koalíciójától. A kiadvány elérhető: pdf.
20 18 Mit tehetsz te? Az éghajlatváltozás golbális probléma, és mégis mindegyikünk tehet ellene valamit. Még a szokásainkon való kis változtatások is segíthetnek az üvegházhatást okozó gázkibocsátás megelőzésében, anélkül hogy befolyásolnák életminőségünket. Valójában pénzt takaríthatunk így meg. Újrahasznosítás. 1 kg használt alumínium újrahasznosítása tízszer kevesebb energiát fogyaszt, mint a kezdeti előállítása, és a gyárak sokkal kevesebb energiát használnak fel a régi újságok felhasználásával történő papírgyártás során, mintha fapépből állítanák elő. Ha forró italt iszol, csak annyi vizet forralj, amennyire szükséged van. Takaríts meg forró vizet azáltal, hogy inkább zuhanyozol, mint kádfürdőt veszel négyszer kevesebb energiát fogyaszt. Ne felejtsd el lekapcsolni a lámpákat, amikor nincs rájuk szükséged. Az EU-ban 30%-ban a háztartások felelősek a villamosenergia-fogyasztásért, vagyis ha mindannyian takarékoskodunk a villanyárammal, az jelentős megtakarítást eredményez. Ha új villanyégőket vásárolsz, próbáld ki az energiatakarékosakat; tovább tartanak, és ötször kevesebb villamos energiát használnak, mint a hagyományos égők. Ne hagyd a tv-t, a sztereó berendezéseket és a számítógépet készenléti állapotban (ez az a mód, amikor világít az apró fény). A tv-készülékek átlagban 45% energiát fogyasztanak készenléti állapotban. Ha egyetlen európai sem használná a készenléti állapotot, elég elektromos energiát takarítanának meg egy Belgium méretű ország energiaellátására. A mobiltelefon feltöltőjét se hagyd a hálózati csatlakozóban, amikor éppen nem töltöd fel a telefonodat. Ha benne hagyod, az elektromos energia 95%-a elvész ténylegesen csak 5%-a kerül felhasználásra akkor, amikor feltöltöd a telefont. Ha te vagy a szüleid új elektromos készüléket vásároltok, például egy hűtőszekrényt vagy mosógépet, győződj meg róla, hogy el van látva az A fokozatú európai energiahatékonysági címkével, amellyel minden ilyen készüléknek rendelkeznie kell. Az A tanúsítja, hogy hatékony energiafelhasználású. Keresd azokat az árukat az üzletekben és a szupermarketekben, amelyek a kis virággal jelzett (lásd e keret bal felső sarkát) európai ökocímkét viselik. Ez azt jelenti, hogy szigorú környezetvédelmi előírások betartásával készültek. Ne fűtsd túl a lakásodat. Ha csak 1 C-kal is csökkented a hőmérsékletet, akkor a család energiaszámlájának 7%-át vagy képes megtakarítani. Ha a szobádat szellőzteted, inkább hagyd néhány percig nyitva az ablakot, majd zárd be ismét, mint hogy hosszú időn át hagyd, hogy elszivárogjon a meleg. Az EU szén-dioxid-kibocsátásának 10%-áért a személyautók felelősek. A tömegközlekedés, a kerékpározás és a gyaloglás olcsóbb és egészségesebb megoldások. Ha a szüleid új autót szeretnének venni, kérd meg őket, hogy egy kicsi és üzemanyag-takarékos típust vásároljanak. Az európai jogszabályok értelmében a gépkocsigyártóknak tájékoztatást kell nyújtaniuk arról, hogy mennyi a gépkocsi szén-dioxid-kibocsátása. A világ leggyorsabban növekvő szén-dioxidkibocsátási forrása a repülés. Néhány száz kilométeres távolságra vedd igénybe az olyan alternatív lehetőségeket, mint a vonat vagy az autóbusz. Ültess fát az iskolában, a kertedben vagy a szomszédságodban. Öt fa élete során 1 tonna széndioxidot vesz fel a környezetéből.
21 19 Kitekintés a jövőbe Az Európai Unió meggyőződése, hogy mérsékelhetjük üvegházhatást okozó gázkibocsátásunkat, ugyanakkor tovább javíthatjuk az emberek életszínvonalát és életminőségét. A két dolog összeegyeztethető. De mindez azt jelenti, hogy változtatnuk kell életmódunkon, valamint energiatermelésünk és energiafelhasználásunk mikéntjén. Az európai vezetők egyetértettek abban, hogy nem engedhető meg, hogy a globális hőmérséklet több mint 2 C-kal az iparosodás előtti szint fölé emelkedjen mert amennyiben ez bekövetkezik, sokkal nagyobb kockázata lenne az élelmiszer- és vízkészletek csökkenésének és a környezeti katasztrófáknak a világon. A 2 C-os cél eléréséhez 2012, a kiotói célkitűzések megvalósításának határideje után hosszú távú akciókra lesz szükség. Szükség lehet rá, hogy az iparilag fejlett országok üvegházhatást okozó gázkibocsátásukat az 1990-es szintről 2020-ig mintegy 15-30%-kal és 2050-ig mintegy 60-80%-kal csökkentsék. De szintén fontos, hogy a gazdaságilag jól teljesítő fejlődő országok is részt vegyenek a jövőbeni megállapodásokban, mivel kibocsátásuk gyorsan növekszik. Most kezdődnek a nemzetközi viták a jövő éghajlatváltozási rendszeréről. Az Európai Bizottság már kiadott egy dokumentumot, amelyben körvonalazott néhány olyan elemet, amelyet az új rendszernek tartalmaznia kell, mint pl. az összes olyan ország részvétele, amelyek nagy mennyiségben bocsátanak ki üvegházhatást okozó gázokat, és egy határozott irányváltás az új klímabarát technológiák alkalmazása felé. Az éghajlatváltozás nem fog azonnal megszűnni, de minél hamarabb tisztában leszünk ezzel, és lépéseket teszünk ellene, annál inkább képesek leszünk sorsunk irányítására, annál kényelmesebben élünk, és bolygónk valamennyi szépségét és változatosságát megóvjuk a jövő számára.
22 20 Hasznos linkek az éghajlatváltozásról Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága Európai Környezetvédelmi Ügynökség ENSZ keretegyezménye az éghajlatváltozásról és a Kiotói Jegyzőkönyv Éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja Klímacsoport WWF Greenpeace E kiadvány megrendelhető vagy letölthető az alábbi honlapon:
23 Európai Bizottság Éghajlatváltozás mi is az egyáltalán? Bevezetés fiataloknak Luxembourg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala o. 21 x 21cm ISBN ÉRTÉKESÍTÉS ÉS ELŐFIZETÉSEK A Kiadóhivatal gondozásában megjelent, térítés ellenében kapható kiadványokat a világ minden pontján megtalálható értékesítési irodáinkban kérheti. Mi a teendő, ha szeretnék egy kiadványhoz hozzájutni? Miután megtekintette értékesítési irodáink listáját, kérjük, válassza ki az Önnek megfelelőt, és a rendeléshez lépjen kapcsolatba velük. Hogyan juthatok hozzá az értékesítési irodák listájához? letöltheti azt a Kiadóhivatal honlapjáról: kérését faxon is leadhatja a (352) as számon, és mi elküldjük Önnek a kért listát.
24 KH HU-C
Budapest XIII. kerület. klímastratégiája
Budapest XIII. kerület klímastratégiája 2011 2020 Tartalomjegyzék Bevezető...3 I. Célok és alapelvek...5 Kapcsolat az önkormányzat által már elfogadott koncepciókkal és stratégiákkal...7 II. Helyzetkép...8
RészletesebbenAZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.2.25. COM(2015) 81 final AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Párizsi Jegyzőkönyv terv a globális éghajlatváltozás
RészletesebbenAz ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA
2. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 42. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST, 2012. február PREAMBULUM
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELEM. (Tantárgy kód: FCNBKOV)
KÖRNYEZETVÉDELEM (Tantárgy kód: FCNBKOV) HARMADIK RÉSZ: LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM AZ ATMOSZFÉRA LÉGSZENNYEZŐDÉS LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK KÁROS HATÁSAI GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS SAVASODÁS OZÓNRÉTEG KÁROSODÁSA FOTOKÉMIAI
Részletesebben220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya
A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minısége védelmének szabályairól A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló
RészletesebbenA világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara
DR. VAHID YOUSEFI, DR. VAHIDNÉ KÓBORI JUDIT A világ erdôgazdálkodása, fatermelése és faipara Az erdõ szerepe a gazdaságban és a társadalomban Az erdõ és a társadalom kapcsolata a legõsibb. Fennállott már
RészletesebbenMAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN
MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.
RészletesebbenA látható fény további tartományokra osztható: ibolya (legrövidebb), kék, zöld, sárga, narancs, vörös.
A napsugárzás Szerkesztette: Vizkievicz András A Napból érkező elektromágneses sugárzás. Több tartományt különítünk el (hullámhossz szerint). Minél rövidebb a sugárzás hullámhossza, annál nagyobb az energiája.
RészletesebbenNemzeti Éghajlatváltozási Stratégia
Munkaváltozat véleményezésre Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2007. Tartalomjegyzék 1 Bevezetés... 3 2 A Stratégia jelentősége és koncepcionális keretei... 4
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Petíciós Bizottság 26.10.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: A Dan Brennan, ír állampolgár által benyújtott 0161/2006. számú petíció a kilkenny-i (Írország) szennyezésről
RészletesebbenSzubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Összehasonlítás Európa 24 országában
Utasi Ágnes: Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Szubjektív feszültség és munkastressz a házasok életében Összehasonlítás Európa 24 országában Utasi Ágnes 1. Bevezetı A rendszeres
RészletesebbenEnergiatámogatások az EU-ban
10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.1.22. COM(2014) 21 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Energiaárak
RészletesebbenEurópai Bizottság. áltoztass a szokásaidon! Igenek és nemek egy zöldebb világért
Európai Bizottság áltoztass a szokásaidon! Igenek és nemek egy zöldebb világért Változtass a szokásaidon! 1 > Bevezetés 3 > Energia 8 > Levegő 12 > Víz 16 > Föld i történik? A modern világban az emberi
RészletesebbenL A K O S S Á G I T Á J É K O Z T A T Ó
L A K O S S Á G I T Á J É K O Z T A T Ó Tisztelt Lakosok! A körülöttünk lévő világ folyamatosan változik. Ezek a változások veszélyeket hordoznak magukban. Fontos, hogy ezekre, az új kihívásokra, veszélyekre
RészletesebbenFEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE
E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE 10. IKTATÓSZÁM:55-3/2013. MELLÉKLET: - DB. TÁRGY: Tájékoztató a megújuló energia hasznosításával kapcsolatos Fejér megyei eredményekrıl,
RészletesebbenÁtgondoltabban, tisztábban. Fenntartható fogyasztás és termelés
Átgondoltabban, tisztábban Fenntartható fogyasztás és termelés 1 A Europe Direct szolgáltatás segítségével választ kaphat az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire. Ingyenesen hívható telefonszám (*) :
RészletesebbenApácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK
Apácatorna környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 10 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 11 2.1.1.
RészletesebbenOlvassa tovább, milyen megoldást nyújt Önnek a Viktória Solar:
Miért éri meg a megújuló energiával foglalkozni? 1. Pénztárcabarát energia Minden családnak, vállalkozásnak jól jönne egy kis plusz bevétel. A megújuló energiaforrásokkal jókora összeget lehet megspórolni
Részletesebbenkollektív beruházás esetén maximum 30 millió Ft 2/A 2,07 milliárd Ft 2/B 0,71 milliárd Ft 5/B 1,19 milliárd Ft 400 db
Pályázati felhívás: Támogatási intenzitás: Támogatás mértéke: Rendelkezésre álló forrás: Támogatott projektek száma: Területi korlátozás: Juh- és kecsketartó telepek korszerűsítése - VP2-4.1.1.4-16 A közép-magyarországi
RészletesebbenEURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en)
EURÓPAI TA ÁCS Brüsszel, 2013. február 8. (OR. en) EUCO 37/13 CO EUR 5 CO CL 3 FEDŐLAP Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EURÓPAI TA ÁCS 2013. FEBRUÁR 7 8. KÖVETKEZTETÉSEK (TÖBBÉVES
RészletesebbenKisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK
Kisberzseny környezetvédelmi programja - TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 5 1.1. A MUNKA HÁTTERE... 6 1.2. IRODALOMJEGYZÉK... 8 2. HELYZETFELTÁRÁS... 9 2.1. TERVI KÖRNYEZET... 10 2.1.1.
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.14. COM(2015) 639 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE Munkahelyteremtést és növekedést támogató beruházások Az európai strukturális és beruházási alapok hozzájárulásának maximalizálása
RészletesebbenPályázati felhívás: Támogatás mértéke: kollektív beruházás esetén maximum 200 millió Ft Rendelkezésre álló forrás: 5,95 milliárd Ft
Pályázati felhívás: Támogatási intenzitás: Támogatás mértéke: VP24.1.1.116 Állattartó telepek korszerűsítése A középmagyarországi régióban (KMR) az összes elszámolható költség 40%a, a nem középmagyarországi
RészletesebbenAz élelmiszerválság hátterérıl és a termıföld pusztulásáról Kádár Imre MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet
Az élelmiszerválság hátterérıl és a termıföld pusztulásáról Kádár Imre MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet A 20. század II. felében a mezıgazdaság fejlıdése vitathatatlanul sikeres volt a világ nagy
RészletesebbenA parlagfűről, parlagfű mentesítésről
A parlagfűről, parlagfű mentesítésről Összeállította: Stánitz Éva megyei tisztifőorvos Vas Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Szabó Lajos hivatalvezető Vas Megyei Kormányhivatal
RészletesebbenA SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI
FELSŐOKTATÁSI KUTATÓINTÉZET KUTATÁS KÖZBEN Liskó Ilona A SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK KOLLÉGIUMAI Secondary Student Hostels No. 257 RESEARCH PAPERS INSTITUTE FOR HIGHER EDUCATIONAL RESEARCH Liskó Ilona A szakképző
Részletesebbena Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére
TERVEZET Nemzeti Erdészeti Stratégia a Nemzeti Erdőprogram - vidék- és területfejlesztés, - erdőtelepítés, - erdőszerkezet-átalakítás célprogram 2014-2020 közötti fejlesztésére Vidékfejlesztési Minisztérium
Részletesebben2005. évi XVIII. törvény. a távhőszolgáltatásról 1. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról 1 Az Országgyűlés a felhasználók biztonságos, megfelelő minőségű és gazdaságos távhőellátása érdekében az objektív, átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől
RészletesebbenTÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058
TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058 Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése
Részletesebben3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet. a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről. A munkáltató általános kötelezettségei
1 / 11 2011.03.31. 21:09 A jogszabály mai napon hatályos állapota 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről A munkavédelemről szóló 1993.
Részletesebben1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 ÁLLÁSFOGLALÁSA
JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVİ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŐLÉSI BIZTOSA ÁLLÁSFOGLALÁSA Ügyszám: JNO-59/2010. Tárgy:
Részletesebben1. A környezet fogalma. A természeti környezet (víz, talaj, levegő, élővilág)
1. A környezet fogalma. A természeti környezet (víz, talaj, levegő, élővilág) A környezet fogalma szorosan kapcsolódik a rendszer fogalmához. A két fogalom egymás nélkül nem is definiálható. A környezet
RészletesebbenGÉNIUSZ DÍJ - 2006. EcoDryer. Eljárás és berendezés szemestermények tárolásközbeni áramló levegős szárítására és minőségmegóvó szellőztetésére
GÉNIUSZ DÍJ - 2006 EcoDryer Eljárás és berendezés szemestermények tárolásközbeni áramló levegős szárítására és minőségmegóvó szellőztetésére Működési ismertető Mezőgazdasági Technológia Fejlesztő és Kereskedelmi
RészletesebbenNem kötelező érvényű útmutató a magasban végzett munkáról szóló 2001/45/EK (irányelv végrehajtásának helyes gyakorlatáról)
Nem kötelező érvényű útmutató a magasban végzett munkáról szóló 2001/45/EK (irányelv végrehajtásának helyes gyakorlatáról) Európai Bizottság Nem kötelező útmutató a munkavállalók által a munkájuk során
RészletesebbenJ/55. B E S Z Á M O L Ó
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/55. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2005. január
RészletesebbenOROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE
OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,
RészletesebbenDél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ
Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ A negyedéves munkaerı-felmérés tapasztalatai a dél-dunántúli régióban 2009. II. negyedév A felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során
RészletesebbenBUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA
BUDAPESTI MŰSZAKI FŐISKOLA Munkavédelmi Szabályzat BUDAPEST, 2001. szeptember TARTALOMJEGYZÉK oldal 1. fejezet Munkavédelmi ügyrend 5. 1/1. A munkavédelmi szervezet vezetőjének és tagjainak joga és feladatköre
RészletesebbenSzegedi Tudományegyetem Fenntartható fejlıdési Stratégia 1/60. Fenntartható Fejlıdési Stratégia
Szegedi Tudományegyetem Fenntartható fejlıdési Stratégia 1/60 Fenntartható Fejlıdési Stratégia 2011 Szegedi Tudományegyetem Fenntartható fejlıdési Stratégia 2/60 Tartalomjegyzék VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ...
RészletesebbenTárgy: Mell.: HATÁROZAT
Ügyszám: Ügyintéző: Telefon mellék: 312-13/2016. Székelyhidi Ferenc 226 Tárgy: Mell.: HATÁROZAT A Tarnamajor Kft. Nyírbátor 0353/1, 0348/10, 0350/1, 0341, 0327/5b, 0332/1, 0339a,b,d. hrsz. alatti ingatlanokon
Részletesebben103/2011. (XI. 8.) VM rendelet. 1. Értelmező rendelkezések. 2. A támogatás jellege és célterületei
103/2011. (XI. 8.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint
RészletesebbenA megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete
VÉDETT SZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Felmérés az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával Készítette: Balogh Zoltán, Dr. Czeglédi
Részletesebben3/3.5. Műanyag-feldolgozás munkavédelmi kérdései
3/3.5. A műanyag termékek alkalmazása, felhasználása az elmúlt évtizedekben rohamosan fejlődött. Kedvező tulajdonságaik alapján az élet szinte minden területén alkalmazhatók, az iparban pl. maró anyagok
RészletesebbenÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK 20 és 100 m3/óra közötti mérőteljesítménnyel rendelkező felhasználók vonatkozásában 2010. július 1.
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK 20 és 100 m3/óra közötti mérőteljesítménnyel rendelkező felhasználók vonatkozásában 2010. július 1. 1 Fogalom meghatározások A Szerződésben használt fogalmak a földgázellátásról
RészletesebbenFEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA
Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 16.7.2008 COM(2008) 399 végleges 2008/0151 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát
RészletesebbenJ a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására
J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására Ózd, 2011. április 21. Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Az Európai Unió második kétéves jelentése az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye alapján
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.15. COM(2015) 642 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Az Európai Unió második kétéves jelentése az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye alapján (az üvegházhatást
RészletesebbenAz Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja
NYUGDÍJ a nyugdíjrendszer jövőjéről a kötelező nyugdíjbiztosítás öregségi nyugdíj korhatár korkedvezmény; korengedmény korrekció nyugdíjemelés nyugdíjprémium rokkantsági nyugdíj hátramaradotti ellátások
RészletesebbenJárványos hasmenéses megbetegedések az USA sertésállományában
Járványos hasmenéses megbetegedések az USA sertésállományában Általános helyzetkép a sertéshús nemzetközi kereskedelméről A FAO előrejelzése szerint a világ sertéshústermelése elérheti a 115,5 millió tonnát
RészletesebbenA Reális Zöldek Klub állásfoglalása a klímaváltozás és a megújuló energiák kérdésében, 2016
A Reális Zöldek Klub állásfoglalása a klímaváltozás és a megújuló energiák kérdésében, 2016 A Reális Zöldek Klub fontosnak tartja a természet és a környezet állapotának megőrzését és ápolását, ugyanakkor
Részletesebben103. számú melléklet: 104. számú Elıírás. Hatályba lépett az Egyezmény mellékleteként 1998. január 15-én
1998. január 22. ENSZ - EGB 104. sz. Elıírás EGYEZMÉNY A KEREKES JÁRMŐVEKRE, VALAMINT AZ ILYEN JÁRMŐVEKRE FELSZERELHETİ ÉS/VAGY ILYENEKEN ALKALMAZHATÓ SZERELVÉNYEKRE ÉS ALKATRÉSZEKRE VONATKOZÓ EGYSÉGES
RészletesebbenA vas- és acélhulladékok piacának alakulása
VAS- ÉS ACÉLHULLADÉKOK 2.4 A vas- és acélhulladékok piacának alakulása Tárgyszavak: acél, ár; hulladék; piac; trend; vas. Az acélhulladék-piac alakulásának áttekintését megkönnyítő mutatók Az Eurofer,
RészletesebbenKérdések és válaszok a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló irányelvjavaslattal kapcsolatban
MEMO/08/36 Brüsszel, 2008. január 23. Kérdések és válaszok a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló irányelvjavaslattal kapcsolatban 1) Mit takar a szén-dioxid elkülönítésének és tárolásának fogalma?
RészletesebbenBIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. 2016. évi országjelentés Magyarország
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.26. SWD(2016) 85 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM 2016. évi országjelentés Magyarország amely a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzésével és kiigazításával
RészletesebbenElıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére
Tárgy: Gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok 2007. évi értékelése Elıkészítette: Tárnok Lászlóné osztályvezetı Igazgatási osztály, Bimbó Mária Gyámhivatali csoportvezetı, Károlyi Szilvia gyámügyi ügyintézı,
RészletesebbenEnergiagazdálkodás önkormányzati épületekben ODENSE (DK) A VÁROS A DÁN KÖRNYEZET
Energiagazdálkodás önkormányzati épületekben ODENSE (DK) Dánia tapasztalata, az épületek energiahatékonyságuk alapján történő besorolásában, jelenleg a legnagyobb Európában. Odense városa által alkalmazott
RészletesebbenMezőgazdasági növénybiztosítás
Mezőgazdasági növénybiztosítás Különös biztosítási feltételek 1/40 AHE-11536 Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések... 3 1.1. A biztosítás tárgya, területi és időbeli (kockázatviselési ) hatálya...
RészletesebbenKLÍMAVÁLTOZÁS és ENERGETIKA. Dr. Héjjas István hejjas224@gmail.com
KLÍMAVÁLTOZÁS és ENERGETIKA Dr. Héjjas István hejjas224@gmail.com 1 Kérdések 1. Tény-e a klímaváltozás? 2. Ha igen, van-e az emberiségnek ebben szerepe? 3. Ha igen, ez milyen gazdasági terheket jelent
RészletesebbenMiskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény. - Módszertani Központ. étkeztetés szociális alapszolgáltatások
5. melléklet Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekvédelmi Intézmény - Módszertani Központ étkeztetés szociális alapszolgáltatások SZAKMAI PROGRAMJA 2013 A Miskolc Környéki Önkormányzati
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.6.15. COM(2016) 349 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK Második eredményjelentés az EU Törökország nyilatkozat végrehajtásáról
RészletesebbenEducatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.
Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen
RészletesebbenZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ. Szombathely, 2013.
ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ LEVEGİMINİSÉGI TERV Szombathely, 2013. Tel.: (94) 506 700 Fax: (94) 313 283 E-mail: nyugatdunantuli@zoldhatosag.hu Tartalom Bevezetés...
Részletesebben2015/9. SZÁM TARTALOM
2015/9. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 9/2015. (II. 25. MÁV-START Ért. 9.) sz. vezérigazgatói utasítás a téli időjárás alkalmával követendő eljárásról szóló 4/2015. (II. 6. MÁV Ért. 2.) EVIG sz. D.4 sz.
RészletesebbenA minőségi környezet Hogyan járul hozzá az EU?
956682_HU 04-05-2006 11:44 Pagina 1 A minőségi környezet Hogyan járul hozzá az EU? 956682_HU 04-05-2006 11:44 Pagina 2 Tartalom A fenntartható fejlődés előmozdítása 3 Az EU fellépésének alapja 5 Az éghajlatváltozásban
Részletesebben1. forduló. 1) Olvasd el az alábbi cikket, majd old meg a hozzá tartozó keresztrejtvényt! (10 p)
1. forduló Földrajz 1) Olvasd el az alábbi cikket, majd old meg a hozzá tartozó keresztrejtvényt! (10 p) Az eredmények napvilágra kerüléséig a felmelegedés problémáját figyelemmel kísérők három újszerű,
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.12.9. COM(2015) 633 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK Digitális szerződések Európa részére
RészletesebbenMEDIUS Első Győri Közvélemény- és Piackutató Iroda Győr, Damjanich u. 15. (Alapítva 1991)
MEDIUS Első Győri Közvélemény- és Piackutató Iroda Győr, Damjanich u. 5. (Alapítva 99) Közvélemény kutatásunk az écsi szennyvíztisztító telep átalakításáról és korszerűsítéséről 202. április havá történt.
RészletesebbenFöldrajzi burok. Levegőtisztaság védelem. Az élet kialakulása
Földrajzi burok Levegőtisztaság védelem előadás 1. előadás A Föld három külső szervetlen szférájának a szilárd kéregnek (litoszféra) a vízburoknak (hidroszféra) és a légkörnek (atmoszféra) valamint az
RészletesebbenBudapest, 2009. december TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK
Budapest, 2009. december TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK TÁVFÛTÖTT TELEPÜLÉSEK ENERGIATUDATOS FOGYASZTÓK A Levegô Munkacsoport tanulmánya Írta: Beliczay Erzsébet Közremûködött: Pavics Lázár
Részletesebben3/2009. (II. 4.) ÖM rendelet
A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 3/2009. (II. 4.) ÖM rendelet a megújuló energiaforrásokat - biogázt, bioetanolt, biodízelt - hasznosító létesítmények tőzvédelmének mőszaki követelményeirıl
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Aszód Város Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program Aszód Város Önkormányzata 2013-2018 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 4 Célok... 8
RészletesebbenJ/9457. B E S Z Á M O L Ó
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA J/9457. B E S Z Á M O L Ó az Országgyűlés részére a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2008. január
Részletesebben2007.5.30. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 137/1 RENDELETEK
2007.5.30. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 137/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK Az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai
RészletesebbenA miskolci házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bemutatása és elemzése
Miskolci Egyetem Gazdálkodástani Intézet A miskolci házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bemutatása és elemzése Konzulens: Kádárné Dr. Horváth Ágnes Készítette: Vadicska Zsanett Miskolc, 2014. Tartalomjegyzék
RészletesebbenFELHÍVÁS. A mezőgazdasági üzemek összteljesítményének és fenntarthatóságának javítására. A felhívás címe:
FELHÍVÁS A mezőgazdasági üzemek összteljesítményének és fenntarthatóságának javítására A felhívás címe: Kertészet korszerűsítése- üveg- és fóliaházak létesítése, energiahatékonyságának növelése geotermikus
RészletesebbenSEGÉDLET A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ
Fejezet: (Kitöltés és szakasztördelés a kézikönyv elkészítése után) Oldalszám: 1/18 SEGÉDLET A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNY ELKÉSZÍTÉSÉHEZ A minőségügyi kézikönyv a minőségirányítási rendszert alapdokumentuma,
RészletesebbenA TANÁCS 10/2010/EU ÁLLÁSPONTJA ELSŐ OLVASATBAN
C 123 E/32 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.5.12. A TANÁCS 10/2010/EU ÁLLÁSPONTJA ELSŐ OLVASATBAN az épületek energiahatékonyságáról szóló, európai parlamenti és tanácsi irányelv elfogadása céljából
RészletesebbenSalgótarján Megyei Jogú Város alpolgármesterétől
Salgótarján Megyei Jogú Város alpolgármesterétől Szám: 42487/2011 Javaslat Tisztelt Közgyűlés! Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata kizárólagos, vagy többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok,
RészletesebbenBeszámoló. a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése. 2011. május 25-i ülésére. a kamara 2010. évben végzett munkájáról
Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Küldöttgyűlése 2011. május 25-i ülésére a kamara 2010. évben végzett munkájáról Előterjesztő: Dr. Sziráki András elnök 2 Tisztelt Küldöttgyűlés!
RészletesebbenSzergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja
Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja Hogy ez a könyv létrejöhetett, a szerző kézirata hasznosulhatott, abban a legnagyobb érdeme dr. Faragó Katalinnak, Szergényi
RészletesebbenSzerelési és karbantartási
Mindig az Ön oldalán Szerelési és karbantartási útmutató Opalia C 11 E-B Opalia C 14 E-B HU Tartalom Tartalom 1 Biztonság... 3 1.1 Kezelésre vonatkozó figyelmeztetések... 3 1.2 A személyek szükséges képesítése...
Részletesebbenatmomag Szerelési és karbantartási útmutató Szerelési és karbantartási útmutató Szakemberek számára MAG 14-0/1 GX/XI, MAG mini 11-0/1 GX/XI
Szerelési és karbantartási útmutató Szakemberek számára Szerelési és karbantartási útmutató atmomag MAG 4-0/ GX/XI, MAG mini -0/ GX/XI HU Kiadó/gyártó Vaillant GmbH Berghauser Str. 40 D-42859 Remscheid
Részletesebben17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet
17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról A környezet védelmének
RészletesebbenA Kormány. /2014. ( ) Korm. határozata
1. sz. melléklet a /2014. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány A Kormány /2014. ( ) Korm. határozata a Visegrádi Szabadalmi Intézetről szóló megállapodás szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról
RészletesebbenEz a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
2011L0065 HU 29.01.2014 002.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2011/65/EU IRÁNYELVE
RészletesebbenH A T Á R O Z A T. k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k.
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: 103526-1-46/2015. Ügyintéz : dr. Ruzsáli Pál Lovrityné Kiss Beáta Kissné Nagy Ildikó Balatonyi Zsolt Kovács Viktor Sipos László Tel.: +36 (62) 553-060/44268
RészletesebbenMez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010)
DR. VAHID YOUSEFI KÓBORI JUDIT Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) (A hatékonyság értelmezése) A magyar nemzetgazdaságon belül az élelmiszertermelés
RészletesebbenJÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV 2006-2008
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSI TERV Jóváhagyta: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 58/2006.(IV.28.) számú határozatával Készítette: Jász-Nagykun-Szolnok
RészletesebbenELEKTRONIKUS HÍRLEVÉL 5. szám 2011. 03.16.
ELEKTRONIKUS HÍRLEVÉL 5. szám 2011. 03.16. EU Hírek Zöld út az európai uniós szabadalmi rendszernek Jogszabályjavaslat a cégnyilvántartások összekapcsolására Az európai fogyasztók nagyobb bizalommal fordulnak
RészletesebbenAlsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Ügyiratszám: 95451-1-11/2013. Tárgy: Lakitelek Népf iskola Alapítvány Ügyintéz : dr. Joó Anikó / R.P. el zetes vizsgálat Lovrityné
RészletesebbenA nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1
Hablicsek László Tóth Pál Péter A nemzetközi vándorlás hatása a magyarországi népesség számának alakulására 1994 2010 között 1 A magyarországi népesség-előreszámítások eddig a zárt népesség elvén készültek,
RészletesebbenPongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni
Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit: Gyermeket nevelni (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Pongrácz Tiborné S. Molnár Edit (1996): Gyermeket nevelni in: Társadalmi
RészletesebbenAZ ÉLELMISZERPIACI KUTATÓMUNKÁLATOK SZOCIÁLIS VONATKOZÁSAI ÍRTA:
AZ ÉLELMISZERPIACI KUTATÓMUNKÁLATOK SZOCIÁLIS VONATKOZÁSAI ÍRTA: BENE LAJOS A PIACKUTATÁS MUNKAKÖRE. Az emberi haladás jellemző sajátsága, hogy a jólétét egészen közvetlenül érintő kérdésekre legkésőbben
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. a halászati és akvakultúra-termékek uniós ökocímkerendszerére vonatkozó lehetőségekről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.18. COM(2016) 263 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a halászati és akvakultúra-termékek uniós ökocímkerendszerére vonatkozó lehetőségekről
RészletesebbenBIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK
BIZONYTALAN NÖVEKEDÉSI KILÁTÁSOK, TOVÁBBRA IS JELENTŐS NEMZETKÖZI ÉS HAZAI KOCKÁZATOK MFB Makrogazdasági Elemzések XXIV. Lezárva: 2009. december 7. MFB Zrt. Készítette: Prof. Gál Péter, az MFB Zrt. vezető
RészletesebbenKÉRDÉSSOR. a 190/2009. Korm. rendelet a főépítészi tevékenységről szerinti főépítészi vizsga Építészeti különös követelményeihez
KÉRDÉSSOR a 190/2009. Korm. rendelet a főépítészi tevékenységről szerinti főépítészi vizsga Építészeti különös követelményeihez (okl. településmérnökök számára) a jelű válaszok tesztkérdés helyes válaszai,
RészletesebbenNÖVELÉSE GEOTERMIKUS ENERGIA FELHASZNÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGÉVEL VP-2-4.1.3.1.-16
PÁLYÁZAT KERTÉSZET KORSZERŰSÍTÉSE- ÜVEG- ÉS FÓLIAHÁZAK LÉTESÍTÉSE, ENERGIAHATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE GEOTERMIKUS ENERGIA FELHASZNÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGÉVEL VP-2-4.1.3.1.-16 A PÁLYÁZATI KIÍRÁS CÉLJA: A jelen
RészletesebbenKezelési utasítás Celsius Faelgázosító kazánokhoz
Kezelési utasítás Celsius Faelgázosító kazánokhoz 1 Kedves Vásárló! Ön egy Celsius Faelgázosító kazán fa tüzelésére alkalmas, melegvíz üzemő kazán tulajdonosa lett. Meggyızıdésünk, hogy jól választott,
Részletesebben