ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG

Átírás

1 ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím:1139 Budapest Teve u Bp. Pf.: 314/15 Tel: /33104 Fax: / Szám: 29000/105/828- /2013.P Tárgy: rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T A Rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 92. (1) bekezdésében biztosított jogkörömnél fogva panaszos jogi képviselője útján benyújtott panasz tárgyában folytatott eljárás során figyelemmel az Rtv. 93/A. (7) bekezdésére, továbbá a Független Rendészeti Panasztestület (továbbiakban: Panasztestület) 150/2014. (VII. 10.) számú állásfoglalásának megállapításaira a rendőri intézkedés elleni panaszt elutasítom. A határozat ellen az Rtv. 93/A. (9) bekezdése alapján figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 100. (1) bekezdés e) pontjára, valamint a 109. (1) bekezdés a) pontjára fellebbezésnek helye nincs, annak felülvizsgálata közvetlenül kérhető a bíróságtól. A keresetlevelet az Országos Rendőr-főkapitányságnál a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címezve a felülvizsgálni kért határozat közlésétől számított harminc napon belül lehet benyújtani, vagy ajánlott küldeményként postára adni (1903 Budapest, Pf. 314/15.). (A polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény 330. (2) bekezdése; Ket (1) bekezdés a) pontja). A határozatot kapják: 1) Panaszos,jogi képviselő útján 2) Független Rendészeti Panasztestület 3) Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője 4) Irattár

2 INDOKOLÁS I. Panaszos augusztus 09-én jogi képviselői meghatalmazásával együtt terjesztette elő panaszbeadványát. A panaszos beadványában előadta, hogy augusztus 1-jén, hozzávetőlegesen 1 óra 45 perckor a Fezen fesztivál felől, belterületen, közvilágítás nélküli útszakaszon haladt gépjárművével, amikor a rendőrök őt követve erőszakosan megpróbálták az úttestről letolni. Miután kitették a kék fényjelzést, panaszos az első lehetőségnél félreállt és megkezdődött az igazoltatás. Panaszos átadta a kért iratokat, megfújta a szondát, majd leellenőrizték a gépjármű papírjait. Mivel a gépjármű P-s rendszámot viselt, az ehhez szükséges iratok is átadásra és ellenőrzésre kerültek. Az intézkedő rendőrök az ügyeletes tiszttől azt a választ kapták, hogy a gépjármű nincs kivonva a forgalomból, így a P-rendszám használata nemhogy szabálytalan, de még bűncselekményt is megvalósít. Ekkor a panaszos ismételten elmondta, hogy ez biztos nem így van, mert a gépkocsi megvásárlásakor mint kereskedő a gyakorlat szerint rögtön kivonatta a forgalomból. Ekkor ahelyett, hogy a rendőrök még egyszer rákérdeztek volna az ügyeletestől, hogy biztos jót nézett-e meg a rendszerben, rögtön közölték, hogy őrizetbe veszik. Átkutatták a zsebeit és annak, valamint a táskájának a tartalmát is kipakoltatták vele, a P-rendszámot pedig levették az autóról. Ezt követően a rendőrök a panaszos kezeit hátrabilincselték, annak ellenére, hogy ő nem mutatott ellenállást és bevitték a Székesfehérvári Rendőrkapitányságra. A rendőrség épületében a rendőrök nem ellenőrizték le ismételten azt, hogy az autó valóban ki van-e vonva a forgalomból, holott több számítógép is rendelkezésre állt. Ezt követően, kb. hajnali 5 óra körül felkísérték a panaszost egy nyomozóhoz, aki lekérdezte a körözési nyilvántartást, hogy valóban ki van-e vonva az autó a forgalomból. A panaszos elmondása szerint a nyomozó majdnem leesett a székéről, hiszen beigazolódott a panaszosi állítás valóságtartalma. A nyomozó ekkor visszakísérte az előző helyiségbe, majd eltűnt a váltásparancsnok szobájában és egy igen hangos beszélgetés foszlányai szűrődtek ki a parancsnok irodájából, a zárt ajtó mögül. Ezután, kb. 40 perccel később, ismételten aláírattattak különféle papírokat a panaszossal, és azt mondták neki, hogy mehet, ahová akar. A panaszos állítása szerint a szabadon bocsátását követően felhívta a párját telefonon, miközben az egyik rendőr ráordított telefonálás közben, hogy, hogy mer itt telefonálni. Tekintettel arra, hogy a panaszos az intézkedést jogsértőnek találta, fáradt is volt, kiszolgáltatottnak és védtelennek érezte magát, már emelt hangon közölte, hogy már szabadon engedték. Ekkor a panaszos mindjárt jelezte is, hogy a váltásparancsnokkal szeretne beszélni, aki csak a harmadik felszólításra volt hajlandó a panaszost fogadni. A parancsnok közölte, hogy a P-rendszámot azért foglalja le, mert helytelen a kitöltési forma, amit használ a panaszos, és különben is, jogtalanul használta, mivel a panaszos embereket jött ellenőrizni vele. A panaszos elmondása szerint azt is közölte, hogy az egyik ismerősének is meg akarta mutatni az autót. A panaszos elmondása szerint a rendőrök nem közöltek vele semmit, sem akkor, amikor előállították, sem akkor, amikor megbilincselték. A panaszos elmondása szerint ellene sem büntetőeljárás, sem szabálysértési, vagy más hatósági eljárás nincs folyamatban, ami az elővezetést indokolta volna. Ha és amennyiben valamilyen közlekedési szabálysértést követett volna el pl. sebesség túllépés, kanyarodás szabályainak megsértése -, azért helyben a szabálysértési törvény szerinti helyszíni bírság kiszabása lett volna indokolt. Ha pedig a P-rendszám használatával az indítási napló vezetésével kapcsolatos szabályok megsértése lett volna igazolt, akkor annak helyszíni elvétele mellett igazolás kiadására kerülhetett volna sor, a hazaút biztosítására. 2

3 A rendőri intézkedés olyan hátrányt okozott a panaszosnak, amely nem állt arányban az intézkedés részére nem közölt, így mindmáig ismeretlen céljával. A rendőri intézkedés során a gépjármű rendszám nélkül, több órán át őrizetlenül, az esetleges károsodás veszélyének kitéve parkolt a buszmegállóban. A panaszos álláspontja szerint, a vele szemben foganatosított rendőri intézkedés jogtalan volt, különösen kifogásolta a vele szemben alkalmazott bánásmódot és a bilincshasználatot. Panaszos beadványában az alábbiakat sérelmezte: 1) az intézkedés jogszerűségét; 2) az előállítását, illetve, hogy nem közölték vele annak jogalapját; 3) a bilincs használatot; 4) gépjárműve őrizetlenül hagyását; 5) a rendőrök szolgálati fellépését; 6) hogy a telefonját nem használhatta a rendőrség épületében, valamint a rendőr hangnemét. A Panasztestület álláspontja szerint, a panaszossal szemben foganatosított közlekedésrendészeti intézkedés jogszerű volt, azonban az előállítás miatt sérült a panaszos személyes szabadsághoz való joga, mivel arra kellő jogalap nélkül került sor, így ennek következtében az előállítás időtartama tekintetében is alapjogsérelmet állapított meg. Ugyancsak jogsérelem került megállapításra a panaszossal szemben alkalmazott bilincshasználat miatt is. A Panasztestület szerint panaszos tulajdonhoz való jogának sérelme is megállapítható, a panaszos gépjárművének helyszínen hagyása tekintetében. II. A döntésem alapjául szolgáló tényállást az alábbi bizonyítékok felhasználásával állapítottam meg: 07010/19448/2013.id. sz. jelentés /1/1032/2013. sz. jelentés /2/48/2013. sz. jelentés kényszerítő eszköz alkalmazásáról 07000/105/77-4/2013. P. sz. szakmai álláspont igazolás az előállítás időtartamáról Fejér MRFK Rendészeti Igazgatóság Ügyeleti Osztály B.B. jelentése 07010/22769/2013.id. sz. jelentések /2013.ált. sz. jelentés /14/2014.Fe. sz. jegyzőkönyvek (5 db azonos számon) 07000/523-1/2014. Ált. sz. átirat 07000/523-3/2014. Ált. sz. átirat 07000/523-4/2014. Ált. sz. jelentés 07000/105/77-2/2013.P sz. átirat 07010/7316/2013. Ált. sz. jelentés /2/494/13. sz. feljelentés szabálysértési ügyben III. 3

4 III/1. Az intézkedés jogszerűsége Az Rtv. 1. -a értelmében a rendőrség feladata az Alaptörvényben meghatározott feladatok mellett a határforgalom ellenőrzése, a terrorizmus elleni küzdelem és az e törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzés, valamint a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzése. A (2) bekezdés ezt tovább részletezi, amikor kimondja, hogy a rendőrség az Alaptörvényben, az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében: 2. szabálysértési hatósági jogkört gyakorol, közreműködik a szabálysértések megelőzésében és felderítésében, 4. közlekedési hatósági és rendészeti feladatokat lát el,... Az Rtv a szerint a rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak. Ez a kötelezettség, a rendőrt halaszthatatlan esetben szolgálaton kívül is terheli, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában intézkedésre alkalmas állapotban van. Az igazoltatás Rtv. 29. (1) bekezdés szerint a rendőr a feladata ellátása során igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát a közrend, a közbiztonság védelme érdekében, bűnmegelőzési vagy bűnüldözési célból, a tartózkodása jogszerűségének megállapítása céljából, közlekedésrendészeti ellenőrzés során, továbbá az igazoltatott vagy más természetes, illetve jogi személy és egyéb szervezet jogainak védelme érdekében kell megállapítani. Az Rtv. 44. (2) bekezdés b) pontja az alábbiakról rendelkezik: a rendőr közlekedésrendészeti feladatának ellátása során a közlekedési rendszabályok megtartását, a járműhasználat szabályszerűségét, az okmányokra és a felszerelésekre vonatkozó előírások megtartását, a jármű birtoklásának jogszerűségét, az üzemben tartó, illetőleg a használó személyazonosító adatait, a jármű közlekedésbiztonsági állapotát és adatait a forgalomban és a telephelyen a jogszabályban meghatározottak alapján ellenőrizheti. A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet (a továbbiakban: Szolgálati Szabályzat) 9. -ának (1) bekezdése azzal egészíti ki a fenti szabályt, hogy a rendőr szabálysértés észlelése esetén feljelentést tesz, vagy jogszabály által meghatározott esetekben helyszíni bírságot szab ki. A szabálysértést észlelő rendőr figyelmeztetést azon szabálysértés esetén alkalmazhat, amely miatt helyszíni bírságot szabhat ki. A Szolgálati Szabályzat 9. (3) bekezdése szerint a rendőrt közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés észlelése vagy tudomására hozása esetén abban az esetben terheli a közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása érdekében szükséges intézkedési kötelezettség, ha a) ilyen jellegű szolgálati feladat ellátására kapott utasítást, vagy b) intézkedése során ilyen jogsértést észlel, és - amennyiben ez az eljárás lefolytatásának jogszabályi feltétele - rendelkezik a tevékenység ellátáshoz, illetve a szabályszegés dokumentálásához szükséges technikai eszközzel. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) ának (1) bekezdése szerint, aki a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes 4

5 rendeletben (a továbbiakban: KRESZ) meghatározott közúti közlekedés szabályait megszegi, ha a a szerinti szabálysértés nem valósul meg, szabálysértést követ el. A KRESZ 12. (1) bekezdés b) pontja alapján az ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező tábla azt jelzi, hogy az útkereszteződésnél a megállás helyét jelző útburkolati jel előtt, ilyen útburkolati jel hiányában az útkereszteződésbe való behaladás előtt meg kell állni, és az a) pontban említett úton érkező jármű részére elsőbbséget kell adni. A vasúti átjáróra a megállás után a 39. -ban foglaltak szerint szabad ráhajtani. A KRESZ 31. (1) bekezdés a) pontja szerint az útkereszteződésben másik útra bekanyarodni szándékozó vezető a járművel az útburkolati jelek által meghatározott forgalmi sávba jobbra kanyarodás esetében az úttest jobb szélére, balra bekanyarodás esetén az úttest felezővonala mellé, illetőleg osztottpályás és egyirányú forgalmú úton az úttest bal szélére köteles - az útkereszteződés előtt kellő távolságban besorolni. A bekanyarodási szándékot irányjelzéssel (29. (2) bekezdés) kell jelezni. A panaszos beadványában előadta, hogy a rendőrök által, a megállítása alapjául szolgáló indokok közül nem igaz az, hogy nem állt volna meg a ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező táblánál, valamint ellentmondásba keveredett a haladási sebessége tekintetében, a rendőri kérdésre nem adott egyértelmű választ. A panaszos a kanyarodási szabályok tekintetében elmondta, hogy a rendőrök vádaskodni kezdtek, hogy ő a kanyarodó sávból ment egyenesen tovább, holott ő balra indexelt, és balra kanyarodott. A rendőri jelentések tartalmazzák, hogy a panaszosra először akkor figyeltek fel, amikor kikanyarodott eléjük, majd nem fékezte állóra gépjárművét a ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező táblánál, ezt követően pedig a kanyarodási szabályokat is megszegte, amikor a balra kanyarodó sávból egyenesen ment tovább. A rendőri jelentésekből kiderül, hogy a panaszos a fényjelzés kihelyezését követően továbbra is nagy sebességgel haladt. A rendőrök elmondták, hogy az adott útszakaszra érvényes sebességhatárt is túl kellett lépniük, hogy a panaszos után tudjanak menni és meg tudják őt állítani. A hivatkozott jogszabályi rendelkezésekből kitűnik, hogy az Rtv a alapján a rendőr jogosult valamennyi, a közlekedésben résztvevő járművet közúti ellenőrzés alá vonni és ezen közlekedésrendészeti intézkedés során ellenőrizheti mind a közlekedési rendszabályok megtartását, mind pedig a jármű közlekedésbiztonsági állapotát. Ez az intézkedési jog a rendőrséget minden esetben tehát akkor is, ha egyébként jogsértésre utaló körülményt nem tapasztal megilleti. Míg az Rtv. 29. alapján a rendőri intézkedéshez az szükséges, hogy a rendőr valamilyen jogellenes cselekmény gyanúját észlelje. Jelen esetben tehát fennállt a rendőrség intézkedési kötelezettsége, a rendőrök kellő jogalappal jártak el panaszossal szemben, így a kezdeményezett közlekedésrendészeti intézkedés jog és szakszerű volt, így a panaszt elutasítom. 5

6 III/2. Az előállítás, illetve a jogalap közlésének mulasztása Az előállítás szabályairól az Rtv. 33. (1) bekezdése szól: A rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja azt, a) akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek;, illetve az Rtv. 33. (2) bekezdése A rendőr a hatóság vagy az illetékes szerv elé állíthatja azt, b) aki bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható; A (4) bekezdés szerint Az előállítottat szóban vagy írásban az előállítás okáról tájékoztatni kell, és az előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani. Az előállítás időtartamára vonatkozó rendelkezéseket az Rtv ának (3) bekezdése tartalmazza. A rendőrség az előállítással a személyi szabadságot csak a szükséges ideig, de legfeljebb 8 órán át korlátozhatja. Ha az előállítás célja még nem valósult meg, indokolt esetben ezt az időtartamot a rendőri szerv vezetője egy alkalommal 4 órával meghosszabbíthatja. Az előállítás időtartamát a rendőri intézkedés kezdetétől kell számítani. A Szolgálati Szabályzat 30. -ának (3) bekezdése szerint az előállítás a fogvatartott személy szabadon bocsátásáig vagy őrizetbe vételéig, illetve előzetes letartóztatásáig, de legfeljebb az Rtv. 33. (3) bekezdésében meghatározott ideig tart. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm.rend.), intézkedés időpontjában hatályos 70. (1) bekezdése rögzíti, hogy: Kérelemre P betűjelű ideiglenes rendszámtáblát kell kiadni a fő tevékenysége szerint gépjárműkereskedelemre jogosult gazdálkodó szervezetnek, a fő tevékenysége szerint járműgyártásra, járműjavításra jogosult szervezetnek, vállalkozásnak, a közlekedési kutatóintézetnek, valamint egyéb olyan vállalkozásnak, vagy intézménynek, amelynek tevékenysége indokolja a még forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kérelemre ideiglenesen kivont, javítás alatt álló vagy kereskedelmi célból történő szállítása során a jármű ideiglenes részvételét a közúti forgalomban. A 70. (2) bekezdése szerint: A P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott jármű használata az ideiglenes forgalomban tartási engedély jogosítottján vagy a vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyen kívül, másnak nem engedhető át. A (4) bekezdésben foglaltak szerint: A P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott járműnek a közúti forgalomban való részvételéről a közlekedési igazgatási hatóság által hitelesített indítási naplót kell vezetni. A Korm. rend. 89. (6) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy ha nem kerül sor új forgalmi engedély kiállítására, az adatváltozást a forgalmi engedély Hivatalos feljegyzések rovatába a járműnyilvántartásba való bejegyzéssel egyidejűleg kell bejegyezni. A Kormányrendelet /A -ainak rendelkezései értelmében a forgalomból történő ideiglenes kivonásra kérelemre, vagy hivatalból kerülhet sor. A P betűjelű rendszám használatára azonban, a további jogszabályi feltételek együttes megléte esetén, kizárólag a kérelemre történt kivonás teremt jogalapot. 6

7 A Kormányrendeletnek a rendőri intézkedés időpontjában és jelenleg is változatlanul hatályos 88. (1) bekezdése szerint: A forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, valamint a lassú járműre, annak pótkocsijára és a négykerekű segédmotoros kerékpárra kiadott igazolólap, olyan hatósági engedély, amely a jármű közúti forgalomban történő részvételének jogszerűségét igazolja. A Kormányrendelet 92. (1) bekezdése szerint: Ideiglenes forgalomban tartási engedélyt kell kiadni az E, az M és a P ideiglenes rendszámtáblához, valamint a forgalomba helyezett, vagy forgalomból kivont, de érvényes műszaki vizsgával nem rendelkező jármű esetében. Az (5) bekezdés alapján: A B típusú ideiglenes forgalomban tartási engedélyt P betűjelű rendszámtábla kiadása esetén tizenkét hónap érvényességi idővel adja ki a közlekedési igazgatási hatóság. A P betűjelű rendszámtáblához kiadott B típusú ideiglenes forgalomban tartási engedély a 18. mellékletben meghatározott 3-6. pontja nem kerül kitöltésre. A 18. melléklet II. B típusú ideiglenes forgalomban tartási engedély tartalmi elemeinek 3-6. pontjai (melyeket az engedély nem tartalmaz!): a jármű gyártmánya, jármű típusa, jármű alvázszáma és a műszaki alkalmasság érvényességi ideje. A Kormányrendelet 72. szerint: P betűjelű ideiglenes rendszámtábla csak olyan járműre szerelhető fel, amely a közúti közlekedésre alkalmas műszaki állapotban van. E feltételek betartásáért a jármű üzemben tartója felelős. A Kormányrendelet 96. (9) bekezdésében írtak alapján: Az ellenőrző hatósági személy a helyszínen elveszi az M, SP és P betűjelű rendszámtáblát, az indítási naplót, valamint az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt vagy az ideiglenes forgalmi engedélyt, ha a jármű vezetője az ideiglenes rendszámtáblát a 69. (1) bekezdésében, 69/A -ban, illetve a 70. -ban meghatározott feltételektől eltérően használta, nem előírásszerűen vezette az indítási naplót, illetve az ideiglenes rendszámtábla nem az arra jogosult járműre van felszerelve. A rendőrségi ügyeleteken rendszeresített nyilvántartások egységes kezelési rendjéről szóló 25/2009. (OT 14.) ORFK utasítás 2. c) pontja adatvédelmi szempontból és az utólagos ellenőrizhetőség végett előírta, hogy: A rendőri szervek ügyeletein, az alábbi nyilvántartásokat, okmányokat a Robotzsaru Neo rendszerben kell egységesen rögzíteni: c) adattárakból és nyilvántartási rendszerekből történő lekérdezések, adattovábbítások nyilvántartása. A Magyar Köztársaság Rendőrségének Járőr- és Őrszolgálati Szabályzata kiadásáról szóló 22/1997. ORFK utasítás 80. pontja a következőkről rendelkezik A közterületek és nyilvános helyek rendőri ellenőrzésére, az őrszolgálatok ellátására vezényelt járőrök és őrök szolgálat közbeni közvetlen irányítását - a rendőri szerv vezetője által meghatározott rendben - a kijelölt szolgálatirányító parancsnok végzi. Egy rendőri szervnél a járőrök és az őrök feladatuk teljesítésének során - szolgálati ághoz, szolgálathoz való hovatartozásuktól függetlenül - lehetőleg egy szolgálatirányító parancsnok alárendeltségébe tartozzanak. Ezeket tovább részletezi a 81. pont Ha a járőrszolgálat irányítását ügyelet végzi, szolgálati okmányokkal úgy kell ellátni, hogy rendelkezésére álljanak a járőrökkel, az őrökkel, a szomszédos, az alárendelt és az előljáró rendőri szervekkel, valamint más szervekkel történő összeköttetést szolgáló (vezetékes és vezeték nélküli) híradó eszközök, az 7

8 adatrögzítő és adatkérő informatikai berendezések, és közvetlenül értesüljön a személyesen vagy telefonon tett bejelentésekről, segélyhívásokról. Az ügyeletes a járőr kérésére soron kívül köteles minden rendelkezésére álló lehetőség felhasználásával támogatást nyújtani a közterületen intézkedő járőrnek. Az utasításra küldött járőr tevékenységét az ügyeletes az intézkedés befejezéséig köteles fokozott figyelemmel kísérni. Az utasítás 85. pont a) és f) alpontjában foglalt előírás alapján a szolgálatirányító parancsnok jogosult és köteles: a) a szolgálatban lévő járőrök, őrök részére utasításadásra, f) biztosítani a járőrök, őrök által kért, a szolgálat vagy az intézkedés lefolytatásához szükséges adatokat. A panaszos beadványában elmondta, hogy jogszerűen és szabályszerűen használta a P- rendszámot, az indítónaplót is megfelelően töltötte ki, vagyis semmilyen bűncselekményt nem követett el, amelyet az előállításának időpontjától kezdve végig a rendőrség tudomására hozott és folyamatosan kérte őket, hogy ellenőrizzék a nyilvántartásokat, hiszen biztosan valamilyen félreértés történt. Mivel a gépjármű P-s rendszámot viselt, az ehhez szükséges iratok is átadásra és ellenőrzésre kerültek. Az intézkedő rendőrök a szolgálatirányító parancsnoktól (ügyeletes tiszttől) az intézkedés során azt a választ kapták, hogy a gépjármű nincs kivonva a forgalomból, így a P- rendszám használata nemhogy szabálytalan, de még bűncselekményt is megvalósít. Ekkor a panaszos ismételten elmondta, hogy ez biztos nem így van, mert a gépkocsi megvásárlásakor mint kereskedő, a gyakorlat szerint rögtön kivonatta a forgalomból. Ekkor ahelyett, hogy még egyszer rákérdeztek volna az ügyeletestől, hogy biztos jót nézett-e meg a rendszerben, rögtön közölték, hogy őrizetbe veszik. Átkutatták a zsebeit és annak, valamint a táskájának a tartalmát is kipakoltatták vele, a P-rendszámot pedig levették az autóról. A rendőrség épületében a rendőrök nem ellenőrizték le ismételten azt, hogy az autó valóban ki van-e vonva a forgalomból, csak miután kb. hajnali 5 óra körül felkísérték a panaszost egy nyomozóhoz, aki ismételten lekérdezte a körözési nyilvántartást, mely szerint az autó a forgalomból kivonásra került. Az előállítás időpontjáról szóló igazolás tanúsága szerint a panaszost augusztus 1-jén 2 órától 6 óráig állították elő. A panaszosi állításokkal szemben, mind az intézkedés napján, mind pedig a későbbiekben keletkezett rendőri jelentések egyöntetűek abból a szempontból, hogy panaszos a járműhasználat rendőri intézkedéssel érintett éjszakai időszakában (hajnali kettő órakor) arra hivatkozott, a járművel azért érkezett Székesfehérvárra, hogy a Fehérvári Zenei Napokon dolgozó kollégáit ellenőrizze. A panaszosi állításokkal szemben egyetlen elsődleges rendőri jelentésben sem szerepel, sőt a későbbi kiegészítő rendőri jelentések tartalma egyenesen cáfolja, hogy panaszos már a rendőri intézkedés során arra hivatkozott volna, hogy a személygépkocsival egy esetleges értékesítési szándék, vagy bemutatás, kipróbálás okán érkezett volna Székesfehérvárra. Az intézkedő rendőrök, kiegészítő jelentéseikben kifejezetten kitérnek ezen panaszosi állítás valótlanságára. Ideiglenes forgalomban tartási engedély és P betűjelű rendszám tehát kizárólag meghatározott tevékenységi kört folytató szervezetek részére, forgalomból kérelemre kivont járművek, a kormányrendelet által jelentősen szűk körben megvont célzattal történő közúti forgalomban való részvételére adható ki. A kiadott ideiglenes forgalomban tartási engedély, a 8

9 P betűjelű hatósági jelzésen, a jogosult adatain és egyes korlátozásokon túlmenően önmagában nem tartalmazza azon jármű azonosító adatát, melyre az felszerelhető, hisz a rendszám használatára és a forgalomban való részvételre vonatkozó, a jogszabályban előírt feltételeket a jogosítottnak kell biztosítania és hatósági ellenőrzés során igazolnia. A rendőri jelentések és tanúvallomás szerint panaszos a helyszínen elsőként az EZ sorszámú és az általa használt, eredetileg JID-998 forgalmi rendszámú, Citroën C3 személygépkocsihoz kiállított forgalmi engedélyt adta át az intézkedő rendőröknek, majd azt követően került sor a P-rendszámhoz tartozó iratok bemutatására. A rendőrök tanúvallomásaiból az is kiderül, hogy panaszos részéről is volt némi zavar a jármű forgalomból kivonását illetően. Az átadott forgalmi engedélyből nem tűnt ki, abba nem volt bejegyezve, hogy a jármű a forgalomból kérelemre történő kivonás hatálya alatt áll-e. A rendőri jelentések, iratok alapján panaszos a helyszínen elsődlegesen a P jelzésű rendszámhoz kiállított, ig érvényes ideiglenes forgalomban tartási engedélyt, a használt személygépkocsi alvázszám megjelölésével kiindított, indulási, érkezési hellyel és időponttal kitöltött, P03989/13. számú indítási naplót, a BÉVK Holding Kft. cégkivonatát, továbbá a gépkocsira kötött kötelező gépjármű felelősségbiztosítást mutatta be. A panaszos panaszbeadványban tett állítása ellenére, a kiegészítő rendőri jelentések mégis azt támasztják alá, hogy a járműhasználat okaként a panaszos a rendőri intézkedés során nem a Kormányrendelet 70. (1) bekezdésében rögzített és megengedett, ideiglenes forgalomban történő részvételi indokra hivatkozott, ui. az alkalmazottak ellenőrzése ennek nem felel meg. Egyértelműen felmerült tehát annak gyanúja, hogy panaszos az ideiglenes rendszámtáblát a Kormányrendelet 96. (9) bekezdésében foglalt, ellenőrzés esetén hatósági intézkedési kötelezettséget megalapozó módon, vagyis a Kormányrendelet 70. -ában meghatározott feltételektől eltérően használta. Ugyan a rendőri jelentések, és a szabálysértési feljelentés is, az indítónapló szabályszerűtlen vezetésére hivatkozik, ám szakmai álláspontom szerint a rendszámtábla, indítási napló és forgalomban tartási engedély elvételére ahogyan az meg is történt a helyszíni adatok alapján, jogszabályi kötelezettség állt fenn. A fent leírtakat figyelembe véve a helyszínen intézkedő rendőrökben, egyrészről a panaszosi közreható magatartás (mely a forgalmi engedély felmutatásában és a nem egyértelmű kijelentésekben nyilvánult meg), másrészről pedig a közlekedésigazgatási hatóság mulasztása okán ébredt fel a gyanú, hogy esetleg nem pusztán közlekedésigazgatási rendelkezések megszegéséről, hanem az egyedi azonosító jel meghamisításában, vagy más, okirattal kapcsolatos bűncselekményben megnyilvánuló jogsértésről van szó. Az intézkedés helyszínén elsőként T.M. r. őrmester az EDR kézi készülékkel (rádióba épített közvetlen lekérdezési lehetőség) a JID-998 forgalmi rendszámú gépjármű tárgykörözése vonatkozásában, illetve kis időkülönbséggel a KEKKH rendszerben történt lekérdezés során nem volt lehetséges megállapítani a kivonás tényét. Ezt követően D. P. r. őrmester rádión keresztül a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság Központi Ügyeletén keresztül kérdezett adatokat a személygépkocsi körözési nyilvántartási rendszerből, illetve forgalomba helyezési állapotára vonatkozóan. A rendőrt az ügyeletet ellátó személy tájékoztatta arról, hogy a jármű a rendőrségi nyilvántartó rendszerben szereplő adatok szerint a forgalomból nincs kivonva az adatlekérdezésre megjelenő adatsoron, ún. záradékként a forgalomból kivonás nem szerepelt, így ezek alapján felmerült az egyedi azonosító jellel visszaélés bűntett gyanúja. 9

10 A helyszínen intézkedő rendőrök a panaszos által a helyszínen adott információk, az általa bemutatott közokirat tartalma és az ügyelettől kapott tájékoztatás alapján, a rendelkezésükre álló adatokat figyelembe véve az Rtv. 33. (2) bekezdés b) pontja alapján panaszos előállításáról dönthettek. A kialakult helyzetben jelentős szerepet játszik az, hogy a közlekedésigazgatási hatóság a forgalomból kérelemre történt kivonást a forgalmi engedélybe nem jegyezte be, az intézkedő rendőrök számára az nem volt nyilvánvaló. Panaszos előállítását követően a nyomozó, az országos rendszerekből indított adatlekérdezéssel, az ún. történetiség nyilvántartási adatokból észlelte, hogy a személygépkocsi óta kérelemre történt, ideiglenes forgalomból kivonás hatálya alatt áll. Ezen információ birtokában panaszos szabadon bocsátására órakor sor került. Mindezek alapján megállapítható, hogy a helyszínen intézkedő rendőrök az adott helyzetben jogszerűen jártak el, amikor a körözési és a forgalomba helyezési információs rendszer adatai birtokában, illetve az ügyeletestől kapott információ alapján a panaszos előállítása mellett döntöttek. A járőröknek a helyszínen nem állt rendelkezésükre egyéb eszköz a tényállás tisztázására, és a panaszos által felmutatott régi rendszámú forgalmi engedély és a P-rendszámhoz kapcsolódó iratok alapján nem tudták kétséget kizáróan megállapítani a jármű akkori jogi helyzetét, így panaszos előállítása mellett jog és szakszerűen döntöttek, ezért a panasz e tekintetben alaptalan. A panaszos beadványában előadta, hogy nem tudott az intézkedés okáról, azonban beadványban folyamatosan sorolja a P-rendszámmal kapcsolatos rendőri intézkedéseket. Külön kitért arra, hogy a rendőrség épületében való tartózkodása során is előadta, hogy mindvégig kérlelte a rendőröket, hogy ismét ellenőrizzék a nyilvántartásokat, így ekkor is tudatában volt annak, hogy miért tartózkodik a rendőrség épületében. A beadványában leírtak alapján az intézkedés okáról panaszos is tudott, így a panasz az intézkedés okának közlése miatti mulasztás tekintetében szintén alaptalan. III/3. A bilincs használat Az Rtv ának (1) bekezdése rögzíti, hogy a rendőr kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy, hogy az nem okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak. Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és a rendőri intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható. Az Rtv a úgy rendelkezik, hogy a rendőr bilincset alkalmazhat a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy a) önkárosításának megakadályozására, b) támadásának megakadályozására, c) szökésének megakadályozására, d) ellenszegülésének megtörésére. A fentieket a Szolgálati Szabályzat 41. -a tovább finomítja: Bilincs alkalmazása, az Rtv ában meghatározott esetekben különösen azzal szemben indokolt, a) aki erőszakos, garázda magatartást tanúsít, és ennek abbahagyására testi kényszerrel nem késztethető, 10

11 b) aki az intézkedő rendőrt, annak segítőjét, valamint az intézkedésben közreműködőt megtámadja, c) akinek az elfogására bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt került sor, és szökése bilincs alkalmazása nélkül nem akadályozható meg, d) akinek a jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülése testi kényszerrel nem törhető meg, e) aki önkárosító magatartást tanúsít vagy ilyen magatartás tanúsításával fenyeget, f) akinek fogvatartása során kísérését rendelték el, és a kísért személy veszélyessége azt indokolja, vagy g) akit egyedül intézkedő rendőr állít elő. A Szolgálati Szabályzat szolgálati fellépés módjára vonatkozó 5. (4) bekezdésében írtak szerint: A rendőri intézkedés során úgy kell eljárni, hogy a rendőr megelőzze megtámadását, lefegyverzését, továbbá akadályozza meg, hogy a figyelmét a szolgálati tevékenységtől elvonják vagy lekötöttségét jogellenes cselekmény elkövetésére használják fel. A Szolgálati Szabályzat 39. (2) bekezdése szerint az intézkedés alá vont személy magatartása szempontjából a rendőr az alábbiak szerint tesz különbséget: a) passzív ellenszegülést tanúsító személy, aki a rendőri intézkedés során a számára jogszerűen adott rendőri utasításokat nem hajtja végre, de tevőleges ellenszegülést nem mutat, b) aktív ellenszegülést tanúsító személy, aki nem veti magát alá a jogszerű rendőri intézkedésnek, magatartásával fizikai erőkifejtés útján is igyekszik azt megakadályozni, c) támadó magatartást tanúsító személy, aki az intézkedő rendőrre, valamint a támogatására vagy védelmére kelt személyre rátámad. A (3) bekezdés szerint pedig a kényszerítő eszköz alkalmazását jól hallható, közérthető és határozott módon a következő sorrendben meg kell előznie: a) a jogellenes magatartás abbahagyására való felszólításnak, a törvény nevében szavak előrebocsátásával, valamint b) a figyelmeztetésnek, hogy kényszerítő eszköz alkalmazása következik. A gépjármű okmányának helyszíni ellenőrzését követően közölték panaszossal, hogy elő fogják állítani. Ekkor átkutatták a zsebeit és annak, valamint a táskájának a tartalmát is kipakoltatták vele. A közlést követően a rendőrök hátrabilincselték a panaszos kezeit, pedig ő nem mutatott ellenállást. A rendőröknek ekkor szólt a panaszos, hogy ezzel már régen kimerítették a rendőri túlkapás fogalmát, de erre kicsit közelebb lépve a panaszoshoz, közel az arcába nézve mondta a rendőr, hogy nem ez még nem az. A panaszost megbilincselték, és ezután bevitték a Székesfehérvári Rendőrkapitányságra, ahol levették róla a bilincset, és be akarták állítani egy sarokba. A rendőri jelentések szerint miközben a panaszos ruházatát átvizsgálták a helyszínen, agresszív magatartást tanúsított, ezért bilincselték meg az Rtv. 48. c) pontja alapján. A kényszerítő eszköz használata az Rtv ában meghatározott követelmények alapján történt, figyelmeztetve és felszólítva a panaszost a kényszerítő eszköz használatára vonatkozóan. A panaszos megbilincselése augusztus 1-jén 2 óra 20 perctől 2 óra 30 percig tartott. 11

12 A panaszos esetleges támadásának megakadályozása érdekében került sor a bilincs alkalmazására. Mindehhez nyilvánvalóan hozzájárult az is, hogy az intézkedő rendőrök a panaszos elsődlegesen verbálisan megnyilvánuló, de az ajtócsapkodás okán bizonyos értelemben fizikálisan is manifesztálódott agressziójából, kiszámíthatatlan viselkedéséből adódóan egy esetleges támadás lehetőségét nem zárhatták ki kellő bizonyossággal. Az Rtv. 48. b) pontja nem egy már kialakult támadás elhárításáról, hanem annak megakadályozásáról rendelkezik. Különösen igaz ez az előállított személy gépjárműben történő szállítására, mely általánosan is a panaszos magatartását tapasztalva a konkrét helyzetben is egyfajta fokozott biztonsági kockázatot jelenthet nem csak a szolgálati feladatot végrehajtó rendőrök, hanem adott esetben maga az előállított, és más a közlekedésben részt vevő személyek számára is. Természetesen rendőri szerveinknél a gépjárműben történő szállítások során a bilincshasználat nem egyfajta automatizmusként érvényesül, hanem minden esetben a körülmények mérlegelése mellett, jelen esetben azonban alkalmazása a jogszabályi hivatkozás helyesbítése mellett, indokolt volt, így a panasz a bilincselés tekintetében alaptalan. III/4. A gépjármű őrizetlenül hagyása Az Rtv. 2. (1) bekezdése szerint A rendőrség védelmet nyújt az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető vagy sértő cselekménnyel szemben, felvilágosítást és segítséget ad a rászorulónak. A rendőrség tiszteletben tartja és védelmezi az emberi méltóságot, óvja az ember jogait. A Kormányrendelet 96. -ának (9) bekezdése szerint Az ellenőrző hatósági személy a helyszínen elveszi az M, az SP és P betűjelű ideiglenes rendszámtáblát, az indítási naplót, valamint az ideiglenes forgalomban tartási engedélyt vagy az ideiglenes forgalmi engedélyt, ha a jármű vezetője az ideiglenes rendszámtáblát a 69. (1) bekezdésében, 69/A. -ban, illetve a 70. -ban meghatározott feltételektől eltérően használta, nem előírásszerűen vezette az indítási naplót, illetve az ideiglenes rendszámtábla nem az arra jogosult járműre van felszerelve. A panaszos beadványában sérelmezte, hogy gépjárművét több órára, őrizetlenül hagyták a sötétben, egy buszmegállóban. A rendelkezésemre álló rendőri jelentésben foglaltak szerint a panaszos helyszínen tett nyilatkozatára figyelemmel a fenti jogszabályhely alapján a hatósági jelzés, az ideiglenes forgalomban tartási engedély és az indítási napló elvétele indokolt volt, és arra sor is került. Ezen, jogszabályban rögzített kötelező intézkedés a tulajdonjog egyik részjogosítványát, ti. a használat jogát, eleve szükségszerűen, ámde egyúttal törvényesen korlátozza. Bizonyított az is, hogy a jármű helyszínen hagyása kivilágított helyen, a kb méterre lévő Szárcsa étteremnél történt, ahol a szokásos parkolási feltételektől eltérően, állandó portaszolgálat is működik. A rendőri jelentések külön kiemelik, hogy alacsony frekventáltságú helyen történt a megállítás. Álláspontom szerint a helyszínen hagyott jármű biztonságba helyezésére irányuló rendőri kötelezettségnek a rendőrök eleget tettek, ezért a panasz e tekintetben alaptalan. 12

13 III/5. A rendőrök szolgálati fellépése Az Rtv. 20. (1) bekezdése szerint A rendőrt az intézkedés során a) az egyenruhája és azon elhelyezett azonosító jelvénye vagy b) szolgálati igazolványa és azonosító jelvénye igazolja, továbbá a (2) bekezdés szerint A rendőr az intézkedés megkezdése előtt - ha az a rendőri intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor - köteles nevét, azonosító számát, valamint az intézkedés tényét és célját szóban közölni. Az V. és VI. fejezetben foglalt intézkedések, illetve kényszerítő eszközök alkalmazását követően a rendőr köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni az e törvény szerinti panasz lehetőségéről és előterjesztésére nyitva álló határidőről. A (3)-(4) bekezdései kimondják, hogy A rendőr köteles - ha az a rendőri intézkedés eredményességét nem veszélyezteti - intézkedése megkezdése előtt szolgálati igazolványát vagy azonosító jelvényét felmutatni. Ha a rendőr szolgálati igazolványának vagy azonosító jelvényének felmutatása az intézkedés megkezdése előtt veszélyeztetné az intézkedés eredményességét, úgy azt az intézkedés befejezésekor köteles felmutatni. (4) Ha a rendőr egyenruhát visel, de az intézkedés során azonosító jelvénye nem látható, vagy azt nem viseli, akkor a ruházatán azonosító jelvényének számát jól láthatóan fel kell tüntetni. A Szolgálati Szabályzat 5. (1) bekezdése Az intézkedést a rendőr - az Rtv. 20. (2) bekezdésének első mondatában meghatározottak közlését megelőzően - a napszaknak megfelelő köszönéssel, az intézkedés alá vont nemének, életkorának megfelelő megszólítással, ha a rendőr egyenruhát visel, tisztelgéssel kezdi meg. A polgári ruhában intézkedő rendőr az intézkedés megkezdése előtt szolgálati igazolványát és azonosító jelvényét felmutatja. (2) A rendőri intézkedés eredményességének veszélyeztetésére figyelemmel az (1) bekezdésben meghatározottak intézkedés megkezdését megelőző közlése akkor mellőzhető, ha az ott meghatározott információk előzetes közlése, valamint a szolgálati igazolvány és az azonosító jelvény felmutatása az intézkedés megtételét lehetetlenné teszi, vagy annak eredményességét aránytalan mértékben veszélyezteti. A panaszos sérelmezte, hogy az intézkedés kezdetekor, a vele szemben eljáró rendőr nem köszönt, nem mutatkozott be, nem közölte vele az azonosító számát. A rendőri jelentések egybehangzóan állítják, hogy az intézkedés megkezdésekor a napszaknak megfelelően köszöntek és közölték az intézkedés okát. A név, jelvényszám és rendfokozat megfelelően volt felszerelve a ruházatra. A rendőri jelentések egybehangzósága és közokiratként való figyelembe vétele alapján a panasz alaptalan. III/6. A panaszos a telefonját nem használhatta a rendőrség épületében, valamint a rendőr hangneme Az Rtv. 2. (1) bekezdése szerint A rendőrség védelmet nyújt az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető vagy sértő cselekménnyel szemben, felvilágosítást és segítséget ad a rászorulónak. A rendőrség tiszteletben tartja és védelmezi az emberi méltóságot, óvja az ember jogait. 13

14 A panaszos beadványában előadta, hogy amikor augusztus 1-jén, 6 órakor szabadon bocsátották, telefonon felhívta a párját, az egyik rendőr ráordított, hogy, hogy mer itt telefonálni. Tekintettel arra, hogy a panaszos az intézkedést jogsértőnek találta, fáradt is volt, kiszolgáltatottnak és védtelennek érezte magát, már emelt hangon közölte, hogy már szabadon engedték. A rendőrségi jelentésekből kiderül, hogy a Székesfehérvári Rendőrkapitányság területén tilos az ügyfelek számára a mobiltelefon használata, amelyre tábla is figyelmeztet a rendőrkapitányság várótermében. Erről a panaszost is tájékoztatták az előállítását követően. A panaszos a telefonhívást még a kapitányság területén kezdte meg, ezért figyelmeztette őt a rendőr, hangos és határozott felszólítás hangzott el, de a panaszossal senki nem kiabált. Természetesen a megkezdett telefonhívást a panaszos befejezhette. Mivel a rendőrség területén tábla jelzi, hogy a rendőrség épületében a telefonhasználat tilos, valamint erről a panaszost szóban is tájékoztatták, úgy a panaszos ezt a tilalmat úgy tarthatta volna be, ha a rendőrség épületét elhagyva kezdeményez telefonhívást tekintettel arra, hogy a hívás megkezdésekor már szabadon bocsátották. Fentiekre tekintettel mobiltelefon-használattal kapcsolatos panasz alaptalan. IV. A Panasztestület megállapította, hogy sérült a panaszos személyes szabadsághoz való joga, amikor őt előállították, hiszen álláspontja szerint a bűncselekmény elkövetésének gyanúját a helyszínen ki lehetett volna zárni a nyilvántartások használatával. A Panasztestület ezen álláspontjával nem értek egyet, ennek okait a III/2. pontban részletesen kifejtem. A Panasztestület a panaszos tulajdonhoz való jogának sérelmét is megállapította gépjárművének helyszínen hagyása miatt, mivel az előállítás is jogszerűtlen volt, így a rendőrök ezen intézkedése is. Ezzel a megállapítással a határozat III/4. pontjában foglaltak szerint nem értek egyet. A határozat az alábbi jogszabályokon alapul: - A polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény 330. (2) bekezdése - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 51. (1), (2) és (2) c bekezdései, 100. (1) bekezdése, 109. (1) és (2) bekezdései - A Rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény 1., 2. (1) bekezdése, 13., 16. (1) bekezdés, 20. (1)-(4) bekezdései, 33. (1)-(4) bekezdései, 48., 44. (2) bekezdés b) pontja - A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet 5. (1) bekezdése, 9. (1)-(3); 30. (3) bekezdés, 39. (2) bekezdése, 41. (1) bekezdés - A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet 12. (1) bekezdés b)pontja, 31. (1)bekezdés a) pontja 14

15 - A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Kormányrendelet 70. (1)-(4) bekezdései, 72., 88. (1) bekezdése, 89. (6) bekezdése, 92. (1) bekezdése, 96. (9) bekezdés, /A. -ai, illetve a 18. sz. melléklet - A rendőrségi ügyeleteken rendszeresített nyilvántartások egységes kezelési rendjéről szóló 25/2009. (OT 14.) ORFK utasítás 2. c) pontja - A Magyar Köztársaság Rendőrségének Járőr- és Őrszolgálati Szabályzata kiadásáról szóló 22/1997. ORFK utasítás 80. pont, 85. pont Budapest, szeptember 22. Papp Károly r. altábornagy rendőrségi főtanácsos országos rendőrfőkapitány 15