Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok

Átírás

1 Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: /2 Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység időtartama: 30 perc Megjegyzés: Ez, a vizsgára történő felkészítést segítő anyag, csak az oktatáshoz használható. A munkatevékenységhez alkalmazandó helyi rendszabályokat a munkáltató határozza meg! Az elsősegélynyújtással kapcsolatos vizsgakérdéseket részletesen az oktató mentőtiszt oktatja. Az alkalmazandó helyi szabályokat szintén a munkáltató határozza meg. 1. Baleset történt a munkahelyén. A baleset kivizsgálása során vegye figyelembe a munkahely tárgyi feltételeinek megfelelőségét munka-, tűz- és környezetvédelmi szempontok szerint! Állapítsa meg, hogy sérülés bekövetkezésekor az elsősegélynyújtás eszközei, feltételei rendelkezésre álltak-e! Készítsen intézkedési tervet, hogy az eszköz feltétel rendszer, rendelkezésre álljanak! Információtartalom vázlata Munkahelyek, munkaeszközök alapvető munkavédelmi tárgyi feltételei Munkahelyek legfontosabb környezetvédelmi követelményei (kommunális hulladék, veszélyes hulladék) Munkahelyek legfontosabb tűzvédelmi követelményei (tűzjelzés és tűzoltás lehetősége, menekülési út, vészkijárat) Munkabalesetek, balesetek kivizsgálásának eljárási szabályai A munkaterületet és munkakörnyezetet a biztonságos munkavégzésnek megfelelően alakítja ki Együttműködik a munka-, tűz- és környezetvédelemmel kapcsolatos események kivizsgálásában Az elsősegélynyújtás személyi, tárgyi, szervezési feltételei az adott munkahelyen 1. A munkahely és munkaeszköz tervezésekor vegyük figyelembe az egyéni adottságokat. A munkavállaló igénybevételét úgy tervezzük, hogy a fizikai, biológiai terhelések a megengedett határértéket ne lépjék túl. Munkaeszközt csak a rendeltetésének megfelelő célra és körülmények közt szabad használni. Munkáltatónak gondoskodni kell arról, hogy a veszélyes munkaeszközt csak annak kezelője használja. leeső, vagy kirepülő alkatrész veszélyével működő berendezésnél megfelelő védőberendezés. karbantartást csak leállított állapotban lehet elvégezni. 2. A hulladék olyan feleslegessé vált, a keletkezés helyén fel nem használható, különböző mennyiségű és minőségű anyag, amelynek kezeléséről gondoskodni kell. Fajtájuk szerint lehet: termelési, települési, és különleges kezelést igénylő veszélyes hulladékok.

2 Halmazállapotuk szerint lehet: szilárd, cseppfolyós, gáznemű (pl. papír, festékiszap, légszennyez anyag) A települési hulladék, úgynevezett kommunális hulladék elsősorban háztartásokban keletkezik, míg az ipari létesítményekben mindig keletkezik valamennyi veszélyes hulladék, amelynek gyűjtése, kezelése kiemelten fontos. A keletkezett hulladékot minden esetbe kezelni kell, mielőtt a természetbe visszakerülnek. Kiemelt figyelmet kell fordítani a különleges kezelést igénylő veszélyes hulladékokra. Hulladékkezelés folyamata: Hulladék összegyűjtése előkezelése átmeneti tárolása elszállítása feldolgozása végleges elhelyezése. 3. A tűzvédelem a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat valamint ezek feltételeinek biztosítása. Tűz jelzése: Aki a tüzet, vagy annak közvetlenveszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelenteni a tűzoltóságnak. Késve jelzett tűzeset nagy kárt okozhat és oltása is nehezebb. Egységes hívószám: 112, 105 Hamis tűzjelzést a törvény bünteti. Be kell jelenteni: a pontos helyszínt, mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyben, név, cím, telefonszám. Tűzoltás módja: Mivel az égéshez három tényező szükséges (éghető anyag, oxigén és gyulladási hőmérséklet) ezért ha az egyiket megszűntetjük, eloltjuk a tüzet. (porral, vízzel, habbal, oxigénelvonással, stb.) Menekülési utak és vészkijáratok A menekülési és/vagy mentési útvonalak, vészkijáratok nem zárhatók el, ezeken anyagot, tárgyat elhelyezni tilos! Csak kifelé, a menekülés irányába nyitható vészkijáratok alkalmazhatók. Az ajtókat úgy kell kiképezni, hogy azok segédeszköz nélkül, bármely időben belülről könnyen nyithatók legyenek, az automatikus működtetésű ajtókat úgy kell kialakítani, hogy energiakiesés alkalmával azokat kézierővel könnyen nyitni, lehessen és nyitott helyzetben rögzíthetők legyenek. A menekülési és/vagy mentési utakat és kijáratokat jól láthatóan, tartós jelzésekkel kell ellátni. A nagyméretű és nehezen, áttekinthető helyiségekben a legrövidebb menekülési és/vagy mentési utat és a hozzá legközelebbi vészkijáratot irányjelző nyilakkal jelezni kell. 4. Munkabaleset bejelentése, nyilvántartása, kivizsgálása A munkáltatónak minden bejelentett balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti e. (Munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri.). A bejelentés, kivizsgálás a munkáltató feladata. A munkáltatónak lehetővé kell tennie a munkavédelmi képviselő részvételét a kivizsgálásában. A súlyos baleseteket a munkáltatónak telefonon- azonnal be kell jelentenie az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyeletének. Nyilvántartás: a következő adatokat tartalmazza: a sérült személyes adatait a munkabaleset számát a sérült munkakörét a sérülés időpontját, helyszínét, jellegét a sérült ellátására tett intézkedést az intézkedések felelősét és határidőt a munkaelnökök, anyagok közrehatását A munkáltató köteles a baleseti jegyzőkönyvet megküldenie: a sérültnek, ill. elhalálozás esetén a hozzátartozónak 2

3 a halált, ill. 8 napot meghaladó keresőképtelenséget okozó munkabalesetről az OMMF illetékes területi szervének. o társadalombiztonsági kifizetőhelynek. A munkabaleset kivizsgálása: A kivizsgálás során helyszíni szemlét kell tartani, a balesetet kiváltó okok vizsgálata meghallgatni az információval rendelkező személyeket meg kell állapítani a létesítmény, szerszám, gép állapotát, a használatukra vonatkozó előírások meglétét, védőfelszerelés meglétét 5. Az elsősegélynyújtás személyi, tárgyi, szervezési feltételei egy adott munkahelyen A munkahelyeken a munkafolyamatok veszélyességétől, az előforduló balesetek gyakoriságától és az ott foglalkoztatott munkavállalók létszámától függően a munkáltató köteles kiképzett munkahelyi elsősegély-nyújtó munkatársat az elsősegélynyújtással megbízni és jelenlétét minden műszakban biztosítani. Egyszemélyes munkavégzés esetén képzett elsősegélynyújtót nem kell kijelölni, de a munkavállalót a tevékenységével összefüggő elsősegélynyújtási ismeretekre ki kell oktatni. Az elsősegélynyújtás tárgyi feltételeihez tartozó mentődobozok darabszámát és MSZ szabvány szerinti típusát a fenti szempontok figyelembevételével indokolt meghatározni. Ha a munkavállalók a munkavégzés helyszínére vasúti vagy közúti járművel utaznak, és a jármű a munkavégzés időtartama alatt a munkavégzés helyszínén tartózkodik, akkor az elsősegélynyújtáshoz szükséges tárgyi feltételek elsősorban a járművön elhelyezett felszereléssel biztosíthatóak. z elsősegélynyújtó felszerelés beszerzéséről, karbantartásáról, valamint az elhasznált, lejárt vagy használhatatlanná vált eszközök azonnali pótlásáról a szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni. Munkahelyen, műhelyben az esősegély doboz elhelyezése kötelező. Általános szabályok: Őrizzük meg nyugalmunkat Segélykérés, ha kell Tudjuk meg mi, s hogyan történt Gyors cselekedet, további veszélyek elhárítása Lehetőleg használjuk a mentőládát Bánjunk emberségesen a sérülttel Az elsősegélynyújtást követően juttassuk el a sérültet orvoshoz 3

4 2. Munka- és tűzvédelmi oktatás keretében ismertesse munkatársaival a raktározás és tárolás legfontosabb munka- és tűzvédelmi szabályait! Oktatás során emelje ki a munkahelyen keletkező hulladékok fajtáit a hulladékok gyűjtését, valamint a tárolással kapcsolatos teendőket! Maró hatású szer okozta sérülés esetén, hogyan nyújt elsősegélyt? Információtartalom vázlata A raktározás és tárolás legfontosabb munkavédelmi szabályai A raktározás és tárolás alapvető tűzvédelmi előírásai A hulladékok fogalma, csoportosítása, jellemzőik, a káros környezeti hatások A munkaterületet és munkakörnyezetet a biztonságos munkavégzésnek megfelelően alakítja ki Érintésvédelmi jogszabályokat, előírások Betartja a veszélyes anyagok és hulladékok kezelésére, tárolására vonatkozó szabályokat Elsősegélynyújtás maró hatású szer okozta sérülés esetén 1. A raktározás és tárolás legfontosabb munkavédelmi szabályai Azt, hogy melyik termékféleségnek mi a megfelelő tárolási módja, azt részint a szakirodalomból, vegyszerek esetén pedig a Biztonsági Adatlapokból tudhatjuk meg. A helyesen kialakított raktárban stabil, az igénybevételnek megfelelő teherbírású rakfelületek, polcok vannak. A magasabb polcokhoz ipari létra áll rendelkezésre. A tárolandó anyagok, termékek kívánalmai szerint kell a raktárnak fűtve vagy hűtve lennie, a benn uralkodó hőmérsékletet rendszeresen kell mérni és jelezni. A raktárakat termékcsoportok szerint kell kialakítani. Külön kell tárolni pl. a papírféleségeket, a tűzveszélyes anyagokat, a maró és irritatív vegyszereket. Gondosan kell ügyelni arra, hogy olyan termékek, melyek egymásra nézve minőségrontóak, reakcióképesek vagy eltérő tisztasági fokúak, ne legyenek csoportosan tárolva. Ha van előírás arra, hogy egyszerre egy helyen egyfajta termékből mennyi tárolható, esetleg hogy maximum vagy minimum) mekkora darabonkénti kiszerelésben, azt szigorúan be kell tartani. A raktárban a közlekedésnek, a szállítóeszközök méreteinek megfelelő szélességű utakat kell biztosítani. Ha előírás tiltja, akkor a fűtő, melegítő berendezések közelében a tűzvédelmi szakember által meghatározott távolságig nem helyezhető el az adott termék A tároló helyiségek padozata egyenletes és sima legyen, és ha vegyszerek érhetik, akkor az adott vegyszer hatásának (kiömlés esetén) ellenálló. Feltétlenül legyen a tárolás, raktár közelségében elsősegélynyújtó felszerelés. Vegyi anyagok raktározása esetén szemöblítő palack is ajánlatos. Termékenként, vegyszerek esetén minden egyes tárolóedényzeten fel kell tüntetni a pontos megnevezést, szükség esetén a mennyiséget. Ha indokolt, akkor a tárolóedényzeten a legfontosabb elsősegélynyújtó és tűzoltási intézkedéseknek is rajta kell lennie. Magyar nyelven Amennyiben a termék kiömlése, a lerakott áru szennyezése (olaj stb.) esetén vagy újfajta termék lerakodása előtt száraz vagy nedves tisztítást kell végezni, ezt a polcoknak károsodás nélkül el kell viselniük. A raktár kiszolgálása során speciális egyéni védőeszközökre lehet szükség (a helyi Munkavédelmi Szabályzat, Tárolási Szabályzat előírásai szerint) ezeket a szükséges mennyiségben, méretben és állapotban a közelben kell tartani. Mindig legyen kéznél olyan szer, amelynek használata a vegyszer kiömlése során szükséges, illetve takarítószerszámok, melyek törés, kiszóródás esetén kellhetnek. Ajánlatos megfelelő számú zseblámpát vagy egyéb hordozható lámpát tartani áramszünet esetére. 4

5 Eredet szerint A raktárak egyéb tűzvédelemmel kapcsolatos előírásait is gondosan be kell tartani. A tűzvédelmi szabályzatban meghatározott számban és helyen el kell helyezni a tűzoltó készülékeket, tűzcsapokat, tűzivizet. A tűzoltó készülékek helyét utánvilágító táblával kell megjelölni. Ajánlatos a tűzoltó készülékek mellé kiírni:»tűzoltó készülék«, így biztosítjuk, hogy feltűnik a levett, de helyére vissza nem tett készülék hiánya. A raktárban dolgozó személyzetnek ismernie kell a tárolt készletekkel kapcsolatos szükséges kezelési, tűzvédelmi és biztonsági előírásokat. Oktatásukról rendszeresen naplót kell vezetni, melyben aláirás is szerepel. Raktári dolgozó csak az lehet, akinek érvényes foglalkozás egészségügyi engedélye van erre az üzemorvostól. 2. A raktározás és tárolás alapvető tűzvédelmi előírásai 16. (1) Egy helyiségben az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok vagy a "C" és "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt - amennyiben nemzeti szabvány ettől eltérően nem rendelkezik - nem tárolhatók. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, valamint a "C" és "D" tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot csak jogszabályban, nemzeti szabványban meghatározott zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni. Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghető anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, együtt tárolni nem szabad. A kereskedelmi létesítményekben az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok elhelyezésének módját és mennyiségét az üzemeltetőnek írásban kell meghatároznia. Veszélyes áruk szállításával összefüggő átmeneti (ideiglenes) tárolás esetén a nemzeti szabványban előírtakat kell alkalmazni. Az éghető anyag tárolási egysége és a kerítés között legalább 1 méter széles, éghető anyagtól mentes területet kell tartani. Tetőtérben és talajszint alatti helyiségben "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolni nem szabad. Az épület tetőterében, padlásán éghető anyagot csak úgy és olyan mennyiségben szabad elhelyezni, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák. A raktárban éghető anyagú födéme, tetőszerkezete és a tárolt éghető anyag között legalább 1 méter távolságot kell biztosítani. A raktározás, tárolás területét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani. Az "A"-"B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot és az éghető folyadékot raktározni, tárolni csak nem éghető anyagból készült állványon, polcon szabad. 3. A hulladékok csoportosítása eredet és halmazállapot szerint A hulladék olyan feleslegessé vált, a keletkezés helyén fel nem használható, különböző mennyiségű és minőségű anyag, amelynek kezeléséről gondoskodni kell. Halmazállapot szerint Szilárd Folyékony Iszapszerű Gáznemű Települé si háztartási és utcai szemét kommunális szennyvíz kommunális szennyvíziszap, szippantott iszap lakóházfűtés ek füstje 5

6 Termelé si ipari melléktermékek és hulladékok, állati eredetű hulladékok, almos trágya ipari szennyvizek, olajok, hígtrágya savak, lúgok, oldatok, festékek, trafóolajok ipari szennyvíziszap ok ipari füstök és gázok vegyipari, Veszélye különféle ipari petrokémiai galvániszapok s törmelékek, porok gázok és füstök A talaj, talajvíz (felszín alatti vizek) és felszíni vizek szennyeződése. A nem megfelelően kezelt hulladékokat, azok bomlástermékeit a csapadékvíz a talaj felszínén szétmossa, és az beszivárog a talajba. Így elszennyeződik a talaj felszíne, majd az anyagok bekerülnek a talajvízbe, ahol az áramlás révén gyakran jelentős vízbázisokat veszélyeztetnek. A levegő szennyeződése: A légszennyezést elsősorban égési folyamatok okozzák (füstgáz, korom, pernye, dioxinok, poli-aromás szénhidrogének), közvetlenül szennyezik a levegőt. A keletkező széndioxid a növények számára fotoszintézishez szükséges, de üvegházhatást is okoz. A nem megfelelő égéskor szénmonoxid keletezik, amely csökkenti a vér oxigénmegkötő képességét. Fertőzésveszély A települési és egyes termelési hulladékok (pl. hígtrágya, vágóhídi hulladékok) kórokozó mikroorganizmusai (vírusok, baktériumok, féregpeték stb.) különböző fertőző betegségek előidézői lehetnek. A hulladékban hosszabb ideig életképesek maradnak, onnan a talajba, a vízbe kerülhetnek és közvetlen érintkezés útján is fertőzést okozhatnak. A rovarok és rágcsálók elterjedése A nem megfelelően végzett települési hulladékkezelés következtében a rovarok (legyek) és rágcsálók (patkány, egér) nagymértékben elszaporodhatnak. Mind a rovarok, mind a rágcsálók közismert közvetítői egyes fertőző betegségeknek. ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK tűzvédelmi, érintésvédelmi felülvizsgálata A tűzvédelmi felülvizsgálatokat 6 évente, az érintésvédelmi vizsgálatot 3 évente kell elvégeztetni, illetve új, valamint új helyen működtetett (pl. használtan vásárolt) gépeknél az üzembe helyezésük előtt. TŰZVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLAT (6 évente) Végzését a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) írja elő (1) Tűzvédelmi felülvizsgálat olyan ellenőrzési művelet, amely javítási, karbantartási műveletek nélkül, a hibák megállapítására és minősítésére irányul. (2) A villamos berendezés használatbavételét követően, a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként nem rendelkezik b) a C, D és E tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább hatévenként a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja. (3) A tűzvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni (1) A vizsgálatok vezetését csak olyan személy végezhet, aki erősáramú berendezések időszakos felülvizsgáló szakképesítéssel rendelkezik. ÉRINTÉSVÉDELMI SZABVÁNYOSSÁGI FELÜLVIZSGÁLAT (3 évente) Végzését a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló a 22/2005. (XII.21.) FMM rendelettel módosított 14/2004. (IV.19.) FMM rendelet írja elő. Szerelői ellenőrzés: az érintésvédelem alapvető hibáinak kimutatása céljából, méréseket, illetve azok kiértékelését nem igénylő ellenőrzés, melyet elvégezheti a gépeket karbantartó. Szabványossági felülvizsgálat: az érintésvédelem olyan részletes - a méréseket és azok számszerű eredményének kiértékelését is tartalmazó - ellenőrzése, amely alkalmas arra, hogy kimutassa, teljesíti-e az érintésvédelem a vonatkozó szabványok valamennyi előírását. 6

7 A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés közvetett érintés elleni védelmének (érintésvédelem) ellenőrző felülvizsgálatáról és időszakos ellenőrző felülvizsgálatáról a munkáltató a berendezés szerelői ellenőrzésének, illetve szabványossági felülvizsgálatának keretében gondoskodik. (2) Az ellenőrző felülvizsgálatot az üzemeltetés megkezdését megelőzően, valamint az érintésvédelem bővítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejező műveletként kell elvégezni szabványossági felülvizsgálattal. (3) Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni: a) áram-védőkapcsolón havonta szerelői ellenőrzéssel; b) kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évenként szerelői ellenőrzéssel; c) a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló 8/1981.(XII. 27.) IpM rendelet alkalmazási körébe tartozó villamos berendezéseken 6 évenként szerelői ellenőrzéssel; d) egyéb villamos berendezéseken 3 évenként szabványossági felülvizsgálattal. 5/A. (1) Maró mérgezések: lúgmérgezések: (nátronlúg, mosószóda, mosóporok.) Hánytatni tilos! Vizet, tejet itassunk a beteggel. Célunk a méreg azonnali hígítása. Legjobb a nyálkahártya elfolyósodó elhalását okozzák, igen súlyos következményekkel. savmérgezések (kénsav, sósav, ecetsav, oxálsav). Itt is azonnali víz vagy tej itatása a teendő. Közömbösítésre szódabikarbonát tilos használni, mert a fejlődő széndioxid szétrepesztheti a felmaródás következtében elvékonyodott gyomorfalat. A hánytatás természetesen itt is tilos. maró gőzök és gázok: belélégzése esetén a beteg azonnali friss levegőre való juttatása a teendő. Óvakodjunk a mérgezés helyén nyílt láng alkalmazásától vagy villany bekapcsolásától, az esetleges robbanásveszély miatt. Légzésbénulás esetén mesterséges lélegeztetés végezhető. A leggyakoribb mérgezés ebből a csoportból a széndioxid mérgezés borospincékben, silómedencék alján. Vigyázzunk, mert a gáz a levegőnél nehezebb, mélyen helyezkedik el, és az elsősegélynyújtó a beteghez lehajolva maga is áldozatul eshet. 7

8 3. Ön a munkahelyének egy másik telephelyén kap munkafeladatot. A tevékenység megkezdése előtt győződjön meg arról, hogy a munkahely megfelel-e munka-, tűz- és környezetvédelmi szempontoknak! Biztosítottak az elsősegélynyújtás feltételei? Információtartalom vázlata Munkahelyek kialakításának alapvető munkavédelmi követelményei (általános követelmények) Munkahelyek legfontosabb tűzvédelmi előírásai (menekülési utak, vészkijáratok, tűzjelzés és tűzoltás) A lehetséges környezetvédelmi veszélyforrások (munkahelyi hulladékkezelés) A munkaterületet és munkakörnyezetet a biztonságos munkavégzésnek megfelelően alakítja ki Az elsősegélynyújtás személyi, tárgyi és szervezési feltételei Betartja az anyagmozgatás és a veszélyes anyagok és hulladékok kezelésére, tárolására vonatkozó szabályokat 1. A munkahelyekre vonatkozó követelményeket jogszabályok, szabványok, műszaki előírások határozzák meg. Munkahely tervezésekor már a földrajzi adottságokat is figyelembe kell venni, amely meghatározza a környezettel a kapcsolatot. Ipari területek esetében is törvények rendelkeznek. A munkakörnyezetet meghatározó tényezők közül nagyon fontosak a munkahelyek kialakítása, méretei, fűtése, szellőztetése, megvilágítása, veszélyes anyagok felhasználása - tárolása, zaj- és rezgésvédelem, esztétika, színdinamika. Az építményeket és azok részeit üzemeltetésük, rendeltetésük szerint kell kialakítani. Mindemellett figyelembe kell venni a következőket: mechanikai szilárdság, tűzbiztonság, higiéné, egészségvédelem, környezetvédelem, zaj- és rezgés elleni védelem, energiatakarékosság. Egy működő üzem számára vízellátás alapvető fontosságú: ipari víz és ivóvíz. Helyiségméretek: legkisebb mérete nem lehet 0,8 m 2 -nél kisebb. Huzamos tartózkodási hely nem lehet 2 m 2 -nél kisebb, belmagasság 3,0 m. A helyiség burkolata egyen sima, csúszásmentes, könnyen tisztítható. (irodában lehet parketta) Munkahelyeke a kellemes közérzet kialakítása érdekében fűtési lehetőségre van szükség. Helyi és központi fűtésesekre!!! Munkahely szellőztetéséről is gondoskodni kell, természetes vagy mesterséges módon 2. Tűzvédelmi előírások,(1. tétel) Tűzveszélyességi osztályok, osztályba sorolás Tűzveszélyességi osztályok: Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes jelzése: A Tűz- és robbanásveszélyes jelzése: B Tűzveszélyes jelzése: C Mérsékelten tűzveszélyes jelzése: D Nem tűzveszélyes jelzése: E Tűzveszélyes helyek jelzése, jelzőtáblák A helység bejáratánál jól látható helyen a tűz- és robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó piktogramot, táblát, feliratot kell elhelyezni. A létesítményben, helyiségben csoportosan elhelyezett elektromos kapcsolók funkcióját és a feszültség értékét, valamint a ki- és bekapcsolás helyzetét eltávolíthatatlan felirattal kell jelölni. Az áramtalanító főkapcsolóra szintén ezek az előírások vonatkoznak. 8

9 3. Munkahelyi hulladékkezelés A termelési (nem veszélyes) és települési (kommunális) szilárd hulladékot (szemetet) a munkahelyen elkülönítve kell gyűjteni és tárolni. A munkahelyen keletkezett veszélyes hulladékot, termelési szennyvizet külön jogszabály előírásai szerint kell kezelni. 4. Az elsősegélynyújtás személyi, tárgyi és szervezési feltételei (l. tétel) Munkavégzés során mindenkit érhet baleset, még a szabályok magas fokú betartása mellett is. A legtöbb balesetből származó sérülés nem súlyos, és egyszerűen ellátható, de fel kell készülni komolyabb balesetek bekövetkezésének lehetőségére is. Szükség esetén mindenki köteles elsősegélyt nyújtani ezért meg kell szerezni az ehhez szükséges ismereteteket, valamint biztosítani kell az ellátáshoz szükséges feltételeket. A szakszerűtlen beavatkozás ugyanakkor súlyos károkat okozhat. Munkahelyen, műhelyben az esősegély doboz elhelyezése kötelező. Általános szabályok: - Őrizzük meg nyugalmunkat - Segélykérés, ha kell - Tudjuk meg mi, s hogyan történt - Gyors cselekedet, további veszélyek elhárítása - Lehetőleg használjuk a mentőládát - Bánjunk emberségesen a sérülttel - Az elsősegélynyújtást követően juttassuk el a sérültet orvoshoz. 9

10 4. Az Ön munkacsoportja villamos berendezésen végez munkát. Munkatársai figyelmét hívja fel a legfontosabb munka- és tűzvédelmi követelményekre! Áramütés esetén hogyan nyújtana elsősegélyt? Munkatársaival beszélgetve, felmerül az áramütés problémája. Hogyan magyarázza el kollegáinak, mi ez a jelenség? Információtartalom vázlata A munkaterületet és munkakörnyezetet a biztonságos munkavégzésnek megfelelően alakítja ki Villamos berendezések használatával kapcsolatos alapvető tűzvédelmi szabályok Villamos berendezésen végzett munka személyi, tárgyi és szervezési feltételei Betartja és betartatja a munka, balesetekre vonatkozó jogszabályokat, valamint a szakmára, és egyéb szerelési-javítási technológiára vonatkozó előírásokat A munkaterületet és munkakörnyezetet a biztonságos munkavégzésnek megfelelően alakítja ki Elsősegélynyújtás áramütés esetén A munkahelyekre vonatkozó követelményeket jogszabályok, szabványok, műszaki előírások határozzák meg. Munkahely tervezésekor már a földrajzi adottságokat is figyelembe kell venni, amely meghatározza a környezettel a kapcsolatot. Ipari területek esetében is törvények rendelkeznek. A munkakörnyezetet meghatározó tényezők közül nagyon fontosak a munkahelyek kialakítása, méretei, fűtése, szellőztetése, megvilágítása, veszélyes anyagok felhasználása - tárolása, zaj- és rezgésvédelem, esztétika, színdinamika. Az építményeket és azok részeit üzemeltetésük, rendeltetésük szerint kell kialakítani. Mindemellett figyelembe kell venni a következőket: mechanikai szilárdság, tűzbiztonság, higiéné, egészségvédelem, környezetvédelem, zaj- és rezgés elleni védelem, energiatakarékosság. Egy működő üzem számára vízellátás alapvető fontosságú: ipari víz és ivóvíz. Helyiségméretek: legkisebb mérete nem lehet 0,8 m 2 -nél kisebb. Huzamos tartózkodási hely nem lehet 2 m 2 -nél kisebb, belmagasság 3,0 m. A helyiség burkolata egyen sima, csúszásmentes, könnyen tisztítható. (irodában lehet parketta) Munkahelyeke a kellemes közérzet kialakítása érdekében fűtési lehetőségre van szükség. Helyi és központi fűtésesekre!!! Munkahely szellőztetéséről is gondoskodni kell, természetes vagy mesterséges módon 1/a Villamos berendezésen végzett személyi feltétel: villanyszerelési munkát kizárólag egészségileg alkalmas, a munka elvégzéséhez szükséges ismeretekkel rendelkező a munkával kapcsolatos veszélyekre és munkavédelmi szabályokra kioktatott, Elsősegélynyújtásra kioktatott személynek szabad végezni. 1/b. Villamos berendezésen végzett tárgyi feltétel: tároló helyeknél az anyagok fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak figyelembevétele a közműhálózat karbantartása, villamos szerelvények biztonsági követelményei (érintésvédelemi, robbanásbiztonsági) munkavégzésnek megfelelő természetes és mesterséges világítás, munkavállalótól függő levegő biztosítása a padlózat csúszásmenetes, egyenletes, botlásmentes legyen, zajhatások, por, sugárzások légnyomás nem léphetik túl az e.ü. határértéket, még rövid időre sem munkahely céljára olyan építmény lehet, amely megfelelő szerkezetű és szilárdságú 10

11 1/c Villamos berendezésen végzett szervezési feltétel: egyéni védőeszköz juttatás, munkaruházat orvosi vizsgálatok rendje, ittasság vizsgálat ellenőrzésének rendje veszélyes gépek, technológiák körének és az eljárások rendjének meghatározása 2. Villamos berendezések használatával kapcsolatos tűzvédelmi szabályok: nemzeti szabványok szerint kell létesíteni, használni és felülvizsgálni központilag és szakaszosan is leválaszthatóan kell kialakítani, lakóépületben megengedett a főkapcsoló nélküli kialakítás, ha egy helyen csoportosítottan minden áramkör külön leválasztó kapcsolóval lekapcsolható a berendezés és az éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen a csoportosan elhelyezett villamos kapcsolók és biztosítékok rendeltetését, továbbá ezen kapcsolók ki- és bekapcsolt helyzetét meg kell jelölni a villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani azoknál az épületeknél, technológiai folyamatoknál, berendezéseknél, ahol a sztatikus feltöltődés tüzet vagy robbanást okozhat, a megfelelő védelemről nemzeti szabvány szerint kell gondoskodni 3. Elsősegélynyújtás: Az áramütés izmok görcsös összehúzódása, idegközpontok sérülése (bénulása), gyakran szívmegállás azonnal el kell kezdeni az újraélesztést A teendők elvi sorrendje: 1. Kiszabadítás az áramkörből. 2. Elsősegélynyújtás. 3.Az orvos vagy a mentők értesítése. 4.A tűzoltóság és a rendőrség értesítése (ha szükséges). 5.A munkahelyi vezetők értesítése. A sorrend az adott szituációtól függően változhat! Menteni csak 1000V alatti áramkörből szabad, nagyfeszültségű áramkörből még szakképzetteknek is életveszélyes. Áramütött kiszabadítása kisfeszültség esetén - kikapcsolással: a, berendezés kikapcsolásafőkapcsoló lekapcsolása, biztosíték kicsavarása b, a vezeték elvágása szakember nélkül veszélyes! - kikapcsolás nélkül: áramütött kiszabadításane érintsük meg! szigetelt eszközzel (pl.:fanyelű lapát) száraz fapadlón állva, ruhával becsavart kézzel, áramütött ruhájánál fogva (másik kezünkkel ne érintsünk semmit!) padló nem szigeteltlábunk alá többszörösen összehajtott ruha (vizes padlón nem szabad) Áramütött kiszabadítása nagyfeszültség esetén - áramütötthöz ne közeledjünk! - a kikapcsolást csak a helyi villamos művek szakembere végezheti! Elsősegélynyújtás: - eszméletén lévő áramütött: o egyéb sérülés nélkülorvos értesítése o magához tért le kell fektetniorvos hívása o égési sérülések ellátásaa sérültet feleslegesen ne mozgassuk feleslegesen, orvosi engedély nélkül étel, ital, gyógyszer nem adható az áramütöttnek! - eszméletlen áramütött: o életfunkciók ellenőrzése o hanyatt fektetés, légutak szabaddá tétele 11

12 o légzés megfelelő ha ütemesen emelkedik+süllyed a mellkas és a hasfal - eszméletlen áramütött (légzés, keringés van): o légutak szabaddá tétele stabil oldalfekvés - eszméletlen áramütött (nincs légzés): o légzés megszűnésének elején még van esélyünk a folyamat megállítására klinikai halál állapota o folyamatot nem tudjuk megállítanisejtek O 2 hiányában elpusztulnakbiológiai halál o befúvásos lélegeztetés újraélesztés! 30x mellkas kompresszió 2x befúvás 12

13 5. Munkacsoportja új villamos kéziszerszámokat kap munkavégzésre. Milyen követelményeknek kell megfelelni a szerszámoknak munka- és érintésvédelmi szempontból? Munkatársainak a kéziszerszám által kibocsátott zaj és rezgés környezetkárosító és élettani hatásait magyarázza el. Milyen típusú tűzoltó készüléket választana a szerelési munkahelyre? Ha megsérül a kéziszerszám vezetékének szigetelése, és munkatársa áramütés következtében megsérül, hogyan nyújt elsősegélyt? Információtartalom vázlata Villamos kéziszerszámok munkavédelmi alkalmazásának és érintésvédelmi megfelelőségének feltételei Betartja és betartatja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi jogszabályokat, előírásokat, valamint a szakmára, és egyéb szerelési-javítási technológiára vonatkozó előírásokat A zaj és rezgés környezetkárosító és élettani hatásai Villamos berendezésen végzett munka személyi, tárgyi és szervezési feltételei Tűzoltó készülékek típusai, kiválasztásuk Elsősegélynyújtás áramütés okozta sérülések esetén 1. Villamos kéziszerszámok munkavédelmi alkalmazásának és érintésvédelmi megfelelőségének feltételei: Érintésvédelem: - a testzárok következtében felléphető érintési és/vagy lépésfeszültségek által okozott élettani veszélyek megelőzésére való műszaki intézkedések összessége - célvillamos berendezések aktív részével való közvetlen érintkezés megakadályozása Megfelelőségének feltételei: - érintésvédelmi osztályok: o 0. érintésvédelmi osztály: o I. érintésvédelmi osztály: telepített gépek o o II. érintésvédelmi osztály: hordozható gépek+készülékek III. érintésvédelmi osztály: - a villamos kéziszerszámokat szigetelni kell - megfelelő védőeszközök használata - szerszámok szakszerű, jogszerű használata Forrás: Horváth József: Munka és környezetvédelem tk. 85.oldal 2. A zaj és rezgés környezetkárosító és élettani hatásai: Élettani hatása: - gépek, berendezések zajkibocsátásamechanikai eredetű (csapágyazások, kopott alkatrészek)munka során áthat a dolgozóra (rezgés: kézre és lábra elsősorban): o pszichés terhelés o beszédérthetőség romlása o halláskárosodás o vegetatív idegrendszer változása - megoldás: o gépek védőburkolattal való ellátása o gépek megfelelő alapozása (gumibetét alkalmazása) o anyagok helyes megválasztása o zajszint ne lépje túl a megengedett határt 13

14 Környezetkárosító hatása: - motorizáció, háztartások gépesítése hat a környezetre - állatok hallása sokkal kifinomultabb nagyobb mértékben reagálnak a zajokra viselkedés megváltozik - megoldások: zajforrás és a települések között védőfal Forrás: Horváth József: Munka és környezetvédelem tk oldal 3. Tűzoltó készülékek típusai, kiválasztásuk: - tűzoltó készülék: olyan eszköz, melyből az oltóanyagot a készülékben lévő nyomás hatására a tűz fészkére lehet irányítani Típusai: - vízzel oltó: hőelvonással olt, szilárd anyagok oltásánál - habbal oltó: éghető folyadékok tüzeknél alkalmazható - porral oltó: univerzálismajdnem minden tűztípusnál alkalmazható - szén-dioxiddal oltó hűt és O 2 kiszorítással olt, Kiválasztásuk: - oltandó tűz típusától függ - függ még az adott helyiségben tárolt anyagok milyenségétől 4. Elsősegélynyújtás áramütés okozta sérülések esetén 14

15 6. Új megmunkáló gép érkezik az Ön munkahelyére. Megkérik Önt, hogy a gép, üzembe helyezésével kapcsolatos teendőkben segítsen a munkahelyi vezetőjének! Milyen biztonsági szín- és alakjelek figyelmeztetnek egyéni védőeszközök kötelező használatára? A gép beüzemelése során munkatársa kisebb külső sérülést szenved, hogyan nyújt elsősegélyt? Biztonságtechnikai szempontból mi a teendő a géphez felhasznált kenőolajos flakonokkal? Menekülési utakra milyen előírások vonatkoznak? Információtartalom vázlata Betartja és betartatja a munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi jogszabályokat, előírásokat, valamint a szakmára, és egyéb szerelési-javítási technológiára vonatkozó előírásokat Betartja a tűz- és környezetvédelmi előírásokat A gépek, berendezések, szerszámok használatának kezelési utasításai Biztonsági szín- és alakjelek értelmezése A munkaterületet és munkakörnyezetet a biztonságos munkavégzésnek megfelelően alakítja ki Részt vesz a mentésben, elsősegélyt nyújt 1. Veszélyes gépek munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálata, munkavédelmi üzembe helyezése 11. Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/készítmény, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve. 21. (1) Az üzemeltető munkáltató a veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetését írásban elrendeli (a továbbiakban: munkavédelmi üzembe helyezés). (2) A 21. alkalmazásában veszélyes munkaeszköznek minősül a pontja alapján, illetve a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott, valamint a hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszköz. (3) A munkavédelmi üzembe helyezés feltétele a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat. E vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a létesítmény, a munkahely, a munkaeszköz, a technológia megfelel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges tárgyi, személyi, szervezési, munkakörnyezeti feltételeknek, illetőleg teljesíti a 18. (1) bekezdése szerinti követelményeket. A vizsgálat elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. (4) Az előzetes vizsgálat során különösen vizsgálni kell, hogy rendelkezésre állnak-e a létesítést végzők (tervező, kivitelező) nyilatkozatai, a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények, a munkaeszközre vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok, a szükséges hatósági engedélyek, az üzemeltetéshez szükséges utasítások. 2. Biztonsági szín- és alakjelek Ld külön! 3. Elsősegélynyújtás mechanikai sérülések esetén 15

16 4. Veszélyes hulladékok gyűjtése, szállítása 10. (1) A veszélyes hulladék termelője a veszélyes hulladékát a közvetlen keletkezés helyén, munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtheti a tevékenység zavartalan végzését nem akadályozó mennyiségben és időtartamra, a környezet szennyezését kizáró edényzetben. (2) Ha a veszélyes hulladék átadása a kezelő részére nem közvetlenül a munkahelyi gyűjtőhelyről történik, akkor a veszélyes hulladék termelője a keletkezett veszélyes hulladékot a telephelyén kialakított üzemi gyűjtőhelyen köteles gyűjteni. Az üzemi gyűjtőhelyet a tervezett kezelést figyelembe véve a környezet szennyezését, illetve károsítását kizáró módon kell kialakítani, ahol a veszélyes hulladék legfeljebb 1 évig tartható. (3) Több telephely esetén a (4) bekezdésben meghatározottak szerint is kialakítható az üzemi gyűjtőhely függetlenül attól, hogy a termelő melyik telephelyén létesíti azt. (4) Amennyiben a veszélyes hulladék termelőjének több telephelyén keletkezik veszélyes hulladék, e veszélyes hulladékok egy telephelyen is gyűjthetők, feltéve, hogy a keletkezési hely és az átvételre jogosult kezelő létesítménye közötti távolság nagyobb, mint a két telephely közötti távolság. (5) A termelő csak olyan kezelőnek adhat át veszélyes hulladékot, aki a környezetvédelmi felügyelőség engedélyével rendelkezik az adott veszélyes hulladék kezelésére. 11. (1) A tevékenységek végzése során a kis mennyiségben keletkező, továbbá a speciális gyűjtőhelyeken összegyűjtött veszélyeshulladék-kezelőhöz történő elszállításának biztosítása érdekében ezen hulladékok begyűjtésére begyűjtő járat vehető igénybe. A begyűjtés csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. A tevékenység végzésének feltétele a kezelővel kötött szerződés a begyűjtött veszélyes hulladékok átvételére. (2) Begyűjtő járattal a termelőtől elszállítható bármely veszélyes hulladék, ha annak egyszeri mennyisége nem haladja meg a 200 kg-ot, kivéve a (3) bekezdés szerinti eseteket. (3) A (2) bekezdéstől eltérően a veszélyes hulladék tömegétől függetlenül begyűjtő járattal szállíthatók a következő darabos veszélyes hulladékok: a) gépjárműroncsok, amennyiben azok háztartási tevékenységből származnak; b) hulladékká vált berendezések, ha klórozott és fluorozott szénhidrogéneket tartalmaznak (hulladékká vált hűtőszekrények, légkondicionáló berendezések, halonnal töltött tűzoltó készülékek stb.). (4) Ha a begyűjtő - indokolt esetben - a begyűjtött hulladékokat nem közvetlenül a kezelőnek szállítja, akkor saját, üzemi gyűjtőhelynek tekintett telephelyére viheti és ott tarthatja. Ebben az esetben a gyűjtés időtartama legfeljebb négy hét. A szállítmányt a "K" kísérőjegy dokumentálja a kezelőig. A telephely és a kezelő telephelye közötti távolságra új fuvarlevelet kell kiállítani. Az új fuvarlevél számát a "K" kísérőjegyen fel kell tüntetni. (5) A begyűjtő felelőssége az átvett veszélyes hulladékok birtokosaként a kezelőnek történő átadásáig tart. A begyűjtő járattal szállított, a szerződésben foglaltaknak megfelelő veszélyes hulladékot a kezelőnek minden esetben át kell vennie. 12. (1) A háztartásokban keletkező veszélyes hulladék gyűjtésére, illetve más forrásból származó, kis mennyiségben keletkező veszélyes hulladék gyűjtésére hulladékgyűjtő udvar üzemeltethető. (2) A nem lakossági forrásból származó kis mennyiségű veszélyes hulladékot a hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője a hulladék birtokosával való megállapodás alapján fogadhatja. A hulladék birtokosa kizárólag abban az esetben veheti igénybe a hulladékgyűjtő udvart gyűjtés céljára, ha évente legfeljebb összesen 500 kg veszélyes hulladéka keletkezik. (3) A hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője köteles az összegyűjtött veszélyes hulladékot engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek átadni. A veszélyes hulladék az átvétel időpontjától számított 1 éven túl a hulladékgyűjtő udvaron nem tartható. 13. (1) Az üzemi gyűjtőhelyen tovább nem tartható, de igénybe vehető hulladékkezelői kapacitás hiánya miatt átmenetileg nem kezelhető veszélyes hulladékok legfeljebb 3 évig tartó tárolására tárolótelep létesíthető. (2) A tárolótelepen a későbbi hasznosítást vagy ártalmatlanítást előkészítő tevékenység végezhető. 16

17 (3) A tárolótelep üzemeltetője az (1) bekezdésben meghatározott 3 év eltelte előtt gondoskodni köteles a tárolt veszélyes hulladék ártalmatlanításáról, illetve - amennyiben ennek feltételei fennállnak - a veszélyes hulladék hasznosításáról. (4) A veszélyes hulladékok gyűjtésének és tárolásának részletes szabályait a 3. számú melléklet tartalmazza. A gyűjtőhely működtetése során különösen a következő szempontokat kell figyelembe venni: a veszélyes hulladékot a hulladék kémiai hatásainak ellenálló, folyadékzáró csomagolóeszközben, gyűjtőedényzetben kell gyűjteni, melyek állapotát rendszeresen ellenőrizni és szükség szerint javítani kell; a termelő csak olyan begyűjtőnek, szállítónak, ártalmatlanítónak vagy hasznosítónak adhat át veszélyes hulladékot, aki a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkezik; a gyűjtőhely működéséről nyilvántartást kell vezetni; a veszélyes hulladék keletkezésével járó technológiákról anyagmérleget kell készíteni az üzemi gyűjtőhelyről működési szabályzatot kell készíteni, és legkésőbb a használatbavételi engedélyezésig jóváhagyásra a környezetvédelmi felügyelőségnek megküldeni. 5. Menekülési utakra vonatkozó legfontosabb szabályok A munkáltató köteles megtenni minden indokolt intézkedést veszély esetére a munkahely kiürítésének, továbbá a tűzvédelmi, katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásához szükséges, arra alkalmas munkavállalók kijelölése, létszámuk meghatározása, felkészítésük és megfelelő egyéni védőeszközzel ellátásuk érdekében. A munkáltatónak arra vonatkozóan is intézkednie kell, hogy szükség esetén az elsősegély, az orvosi sürgősségi ellátás, a mentési és tűzvédelmi feladatok ellátása érdekében haladéktalanul fel lehessen venni a kapcsolatot a külső szolgálatokkal, szervekkel. Lényeges, hogy a súlyos és közvetlen veszélyeztetés esetén az érintett munkavállalók erről azonnal tájékoztatást kapjanak, a munkát beszüntessék és a munkahelyet azonnal elhagyják, biztonságos helyre távozzanak. A munkáltató köteles a vészhelyzetre, rendkívüli körülmények esetére mentési tervet készíteni, a munkahely jellegére, helyzetére, kiterjedésére, a veszélyforrás(ok) hatására és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra kiterjedő tartalommal. A mentési tervben meg kell jelölni a mentésben részt vevő személyeket (irányító és közreműködők), ezek és a külső beavatkozó szervezetek riasztásának módját, pontosítani kell a menekülési útvonalakat, gyülekezési helyeket, a szükséges egyéni védőeszközöket és kármentő anyagokat, eszközöket. A mentési terv munkahelyre vonatkozó részét minden érintett munkavállalóval ismertetni kell. A mentést és a menekülést gyakoroltatni kell, ennek módjára és időszakosságára vonatkozóan a munkáltatónak rendelkeznie kell. 7. Munkahelyének munkavédelmi vezetője bevonja Önt a munkavédelmi kockázatfelmérésbe. A kockázatfelmérés során elemezzék a tűzvédelmi és környezetvédelmi jelölések (biztonsági szín- és alakjelek) megfelelőséget is! Tájékoztassa munkatársait a feladatról! Hajszáleres vérzés esetén hogyan nyújt elsősegélyt munkatársának? Információtartalom vázlata Hulladékok és veszélyes hulladékok gyűjtőhelyeinek, edényeinek jelölése Biztonsági szín- és alakjelek (menekülési utak, tűzoltó készülékek jelölése) A munkavédelmi kockázatfelméréssel és értékeléssel kapcsolatos legfontosabb feladatok A munkaterületet és munkakörnyezetet a biztonságos munkavégzésnek megfelelően alakítja ki A munkáltatók és a munkavállalók jogainak érvényesítése 17

18 Együttműködik a munka-, tűz- és környezetvédelemmel kapcsolatos események kivizsgálásában Elsősegélynyújtás hajszáleres vérzés esetén 1, A munkavédelmi kockázatfelméréssel és értékeléssel kapcsolatos legfontosabb feladatok: A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat. [Mvt. 54. (2) bekezdés] Az esetek zömében műszeres vizsgálatot igényel (zajmérés, légszennyezettség mérése stb.), mivel a megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközök csak a mért értékek ismeretében határozhatók meg. A mindezek alapján meghatározott védőeszköz típus közül kell kiválasztani a legalkalmasabbakat. A munkáltató a külön jogszabályok figyelembevételével köteles megtenni minden indokolt intézkedést veszély esetére a munkahely kiürítésének, továbbá a tűzvédelmi, katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásához szükséges, arra alkalmas munkavállalók kijelölése, létszámuk meghatározása, felkészítésük és megfelelő egyéni védőeszközzel való ellátásuk érdekében [Mvt. 54/A. (2) bekezdés] A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. A kockázatfelmérés és-értékelés tulajdonképpen nem más,mint gondos áttekintése annak,hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja,veszélyeztetheti a dolgozókat és milyen intézkedések szükségesek a kockázatok lehetőleg minimálisra csökkentésére,illetve megelőzésére,azonban ezt az eddigiektől eltérően egységes szemléletben,a munkáltatónál veszélyes anyagra stb. kiterjedően kell vizsgálni,felmérni,elemezni és értékelni. A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles a külön jogszabályban foglaltak szerint,de legalább 5 évig megőrizni. Álláspontunk szerint a munkavédelem legfontosabb dokumentuma a kockázatértékelés,hiszen annak megállapításai alapján értesül a lehetséges veszélyekről és azok elhárítási módjairól. A kockázatértékelés mellékleteként a veszélyek megszűntetése,illetve mérséklése érdekében ütemtervet készítünk a feladat,határidő és annak felelőse konkrét megnevezésével. 2, Biztonsági szín-és alakjelek (menekülési utak,tűzoltó készülékek jelölése): A menekülési útvonalakat minden esetben világító (utánvilágító vagy elektromos biztonsági jelekkel kell megjelölni, melyeknek legalább a vonatkozó szabványban meghatározott ideig alkalmasnak kell lenniük a céljuknak megfelelő fény kibocsátására. 18

19 A biztonsági jelzések megválasztásánál minden esetben a tényleges felismerési távolságból kell az alkalmazandó jel méretét megválasztani. Amennyiben a felismerési távolság 25 méternél nagyobb, úgy a megfelelő piktogramot tartalmazó előjelző és iránymutató biztonsági jelet kell alkalmazni a felismerési távolságon belül. 19

20 Tűzoltó készülékek jelölése: Hulladékok és veszélyes hulladékok gyűjtőhelyeinek,edényeinek jelölése: 1995.évi XLIII törvény A gyűjtőhelyhez vezető és az ott kialakítandó közlekedési útvonalakat szilárd burkolattal kell ellátni A tárolóedényeket a veszélyes hulladékok kémiai hatásának ellenálló,teherbíró és folyadékzáró anyagból kell készíteni A gyűjtőhelyet illetéktelenek behatolását megakadályozó módon körül kell keríteni A vízelvezetési rendszer létesítésével meg kell akadályozni a külső csapadékvizek bejutását A gyűjtőhelyet úgy kell kialakítani,hogy a tárolás során esetleg megsérülő csomagolóeszközből kikerülő veszélyes hulladék ne okozzon környezetszennyezést Az edényeket a bennük található hulladékok alapján felirattal és figyelmeztető jelzéssel kell ellátni és megfelelő színűre festeni,veszélyes hulladékot zárt helyiségben tárolni A gyűjtőhely részletes működtetési és ellenőrzési szabályait az üzemeltetőnek az ún. Üzemeltetési szabályzat ban kell rögzíteni A gyűjtőhely működtetéséről üzemnaplót kell vezetni (hulladék típus,mennyiség,beszállítók stb.) Elsősegélynyújtás hajszáleres vérzés esetén: Hajszáleres vérzésnél a vér lassan szivárog, a fedőkötés steril gézlap rögzítését jelenti. Testrész szív fölé helyezése Fertőtlenítés Nyomókötés vagy fedőkötés 20