TMÁMK hírlevél. 2010: szerényebb feltételek több és hatékonyabb munka E G Y Ü T T T O L N A M E G Y E K Ö Z Ö S S É G I M Ű V E L Ő D É S É É R T

Átírás

1 E G Y Ü T T T O L N A M E G Y E K Ö Z Ö S S É G I M Ű V E L Ő D É S É É R T TMÁMK hírlevél IV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM F E B R U Á R 2010: szerényebb feltételek több és hatékonyabb munka Az új esztendő az önkormányzati intézmények életében nem pozitív változásokat hozott. Intézményünket, a Tolna Megyei Általános Művelődési Központot, szűkebben annak Közművelődési Szolgáltató Intézetét illetően sincs ez másképpen. Fenntartónk, a Tolna Megyei Önkormányzat a évi költségvetési törvény jóvoltából súlyos finanszírozási gondokkal néz az esztendő elébe. Nem lenne igazságos, ha az általa működtetett intézmények nem vállalnának át lehetőségeik szerint a gondokból. Ennek megfelelően a TMÁMK, azon belül főleg a területi közművelődési szolgáltatói feladatokat ellátó szervezeti egységünk a korábbinál szerényebb személyi feltételekkel kezdte az új évet, és térségi irodáiból is visszahúzódott székhelyi helyiségeibe. Ugyanakkor a munka mennyisége mit sem változik, sőt! Távozó kolléganőnk (Szentkirályi Krisztina) feladatait szétosztottuk továbbműködő négyünk között, illetve kis részben és jóval olcsóbban kiszerveztük. Közben pedig vállaltunk fel új teendőket is 2009-hez képest. Ám mindez mit sem változtat a megye közösségi művelődéséért való munkánk színvonalán. MÖZSI SZABÓ ISTVÁN: Somkerék református templom (a Vigyázó tornyok erdélyi sorozatból) 1

2 KÖZMŰVELŐDÉSI TERVEINK A ÉVRE I. TERÜLETI MÓDSZERTANI ÉS HÁLÓZATGONDOZÓ MUNKA 1. Folyamatosan gondozzuk a kistérségi közművelődési együttműködés formáit és fejlesztéseit: a Közkincs Kerekasztalok munkájába kapcsolódva; partnerségben a kistérségi közművelődési-múzeumi referenssel a) a Bonyhádi kistérségben (Komjáthi Tamásné), b) a Paksi kistérségben (dr. Say István), c) a Szekszárdi kistérségben (Bajszné Kiss Magdolna); valamint a Kerekasztalt nem működtető és referenst nem alkalmazó területeken, a módszertani segítségnyújtás hangsúlyát ezek esetében a fenntartói, az intézményi, a civil és a szponzor partnerek együttműködésének fejlesztésére helyezve d) a Dombóvári kistérségben (Czink Judit), e) a Tamási kistérségben (Czink Judit). 2. A partnerek területről érkező eseti szakmai szolgáltatási igényeit és kéréseit a munkaterv szerinti feladatvégzésnek elsőbbséget biztosítva lehetőségeinknek megfelelően kíséreljük meg kielégíteni és teljesíteni (az előző pont szerinti kistérségi felelősi rendszerben). 3. Elvégezzük az első félévben az előző évtized minisztériumi szakfelügyeleti vizsgálatainak utókövetését a) Dombóváron, Attalán, Jágónakon, Kaposszekcsőn, Lengyelben és Závodon (Say István); b) Bonyhádon, Szálkán, Harcon, Zombán, Szedresen és Fácánkertben (Komjáthi Tamásné); c) Bátaszéken, Bátán, Alsónyéken, Decsen, Bogyiszlón és Faddon (Bajszné Kiss Magdolna); d) Simontornyán, Pincehelyen, Magyarkesziben, Regölyben, Diósberényben és Madocsán (Czink Judit). 4. Együttműködünk a közös feladatvégzések koordinálása, a rendezvénytervek összehangolása és a sajátos adottságainkhoz igazított munkamegosztás céljából a Dél-Dunántúli régió illetékes intézményeivel, szervezeteivel (Bajszné Kiss Magdolna). 5. Részt veszünk a II. félévben helyi közösségi művelődési stratégiák, koncepciók, szellemi örökségvédelmi tervek készítésében, valamint mikrotérségi, kistérségi ellátási és fenntartási modellek, tervek, elemzések kidolgozásában. A munkát kistérségenként legalább 1-1 településen megkezdjük, és összességében legalább 2 esetben lezárjuk (dr. Say István). 6. A közösségi művelődési stratégia- és koncepciókészítésben végzettséget, illetve tapasztalatot szerzett kollégák körében szervezzük és működtetjük legalább negyedévenkénti összejövetellel a Tolna Megyei Jövőműhely szakmai közösségét (dr. Say István). 7. Szervezzük és koordináljuk legalább negyedévenkénti összejövetellel a városi közművelődési intézményvezetői munkaközösség munkáját (dr. Say István). 8. Fejlesztjük és folyamatos korrekciókkal finomítjuk a hálózati közművelődési intézmények és szervezetek nyilvántartási és mérőszámhasználati módszereit, segítjük a helyi alapdokumentumok folyamatos karbantartását, és ezekkel párhuzamosan az érintett intézmények és szervezetek minőségfejlesztési munkáját (Bajszné Kiss Magdolna). II. INTÉZMÉNYHÁLÓZATI ÉS SZAKMAI INFORMÁCIÓS MUNKA 9. Minisztériumi megbízásból elvégezzük a Tolna megyei közművelődési statisztikai rendszer évi intézményi és szervezeti adatsorainak begyűjtését, feltöltését, feldolgozását, összegzését és elemzését (Komjáthi Tamásné). 10. Szerkesztjük és legalább évi 10 alkalommal közreadjuk a megyei közművelődési (TMÁMK) Hírlevél számait (dr. Say István). 11. Megfelelő mennyiségű, tematikusan összefogható és megfelelő színvonalú (Tolna megyében készített) szakmai írás, tanulmány esetében megvizsgáljuk egyedi szakmai kiadvány szerkesztésének, kiadásának és terjesztésének a munka-tervben rögzített információs feladatok feltétlen elsőbbségéhez képesti esetleges lehetőségét (dr. Say István). 12. Folyamatosan működtetjük a Világhálón intézményi honlapunkat, a rendszeres hetenkénti frissíthetőséghez információkkal és eligazításokkal látjuk el az intézményi honlap megújítását és aktualizáló kezelését végző szolgáltató szervezetet (Czink Judit). 13. Végezzük az országos és regionális egységes közművelődési adatrendszer (ERIKANET) megyei vonatkozású adatfeltöltését, karbantartását (Czink Judit). 14. Gondoskodunk kistérségi programajánlók, valamint ezekre épülő megyei közművelődési programnaptárak időszakos szerkesztéséről és közreadásáról. Kísérletet teszünk az évszakonkénti (tavasz-nyár-ősz-tél) aktualizált szakaszolásra (Czink Judit). 15. Emeljük az intézményi PR-tevékenység és promóciós munka színvonalát, elvégezzük a szükséges előkészítéseket és a megvalósítást (Czink Judit). 16. Speciális címlisták készítésével és karbantartásával biztosítjuk a hálózati kapcsolatrendszerek folyamatos elérhetőségét (Komjáthi Tamásné). III. SZAKMAI KÉPZŐ, TOVÁBBKÉPZŐ ÉS ISMERET- TERJESZTŐ MUNKA 17. A megyei közművelődési szakemberek képzése, továbbképzése céljából koordináljuk az igények szerinti lehetőségeket és formákat, valamint közvetlenül intézményi indítású képzéseket, továbbképzéseket készítünk elő és koordinálunk, ennek sikere érdekében megyei hálózati szakképzettségi adattárat kezelünk és tartunk karban (Czink Judit). 18. Az együttműködési lehetőségek feltárása céljával tartjuk a szakmai kapcsolatot a közművelődési szakképzést és továbbképzést folytató felsőoktatási és szakképzési intézményekkel, szervezetekkel (Bajszné Kiss Magdolna). 19. Szakmai tanácskozásokat és konferenciákat szervezünk és bonyolítunk, 2010-ben megkülönböztetett témakörökként kezelve a hagyományőrzést és a fesztiválturizmust, valamint az integrált települési közművelődési ellátási módszereket (Bajszné Kiss Magdolna). 2

3 KÖZMŰVELŐDÉSI TERVEINK A ÉVRE 20. Gondozzuk az élethosszig tartó tanulás (LLL) magatartásának terjedését segítő formákat (Bajszné Kiss Magdolna). 21. Segítjük a megyei népfőiskolai hálózat tevékenységét, gondozzuk az ismeretterjesztési formák ellátását a kistelepüléseken (Czink Judit). 22. A 2010/11-es tanév során egy tanéves bonyolítási rendszerben a tízéves hagyománnyal rendelkező akció változatlan népszerűségére tekintettel folytatjuk az Ifjú Tudor Verseny keretében a tanórán kívüli tehetséggondozás természet- és társadalomtudományos témakörökben megvalósuló, megyei formai specialitást jelentő megrendezését (Czink Judit). 23. Feltárjuk és népszerűsítjük a hálózati szakemberek és a civil segítők körében az európai uniós integráció művelődési dimenzióját (dr. Say István). 24. Ellátjuk a térségi kulturális turizmus szakmai módszertani segítését, és gondozzuk a művelődési szakemberek nemzetközi kapcsolatok keretében való szakmai ismeret- és tapasztalatszerzésének lehetséges formáit (Bajszné Kiss Magdolna). IV. AZ AMATŐR MŰVÉSZETI MOZGALMAKAT SEGÍTŐ MUNKA Gondozzuk és segítjük a különféle ágazatok amatőr művészeti mozgalmait, módszertani és szakmai támogatást nyújtva, találkozási, tapasztalatszerzési és minősülési lehetőségeket biztosítva a számukra: 25. szépművészeti alkotó csoportok és egyének körében (Bajszné Kiss Magdolna); 26. színjátszó, bábos, vers- és prózamondó csoportok és egyének körében (Bajszné Kiss Magdolna); 27. komolyzenei zenekarok és kórusok, csoportok, előadó egyének körében (Czink Judit); 28. népzenei és népdalénekléssel foglalkozó csoportok és egyének körében (Komjáthi Tamásné); 29. népi hagyományőrző és néptáncos egyesületek, együttesek, csoportok körében (Komjáthi Tamásné); 30. népművészeti, népi iparművészeti, kézműves és a kismesterségek hagyományait ápoló csoportok és egyének körében (Komjáthi Tamásné). 31. Lebonyolítjuk a Dél-Dunántúli régió három megyéjében az Országos Népművészeti Pályázat felmenő rendszerének területi begyűjtését és zsűriztetését, gondozzuk az erre épülő közös bemutatkozási lehetőségeket (Komjáthi Tamásné). 32. Megvizsgáljuk, hogy a megye hagyományos amatőr művészeti ágazataihoz képest mely terület(ek)en erősödtek meg új amatőr művészeti formák, amelyek megyei koordinációt, módszertani segítséget igényelnek (Bajszné Kiss Magdolna). V. MŰVÉSZETI NAGYRENDEZVÉNYEKET BONYOLÍTÓ MUNKA 34. Koordináljuk Tolna megye és Bács-Kiskun megye együttműködését a Duna Menti Folklórfesztivál rendezésében, fesztiváligazgatóságként megszervezzük és lebonyolítjuk a fesztivál Tolna megyei eseményeit: a) Dunaföldvár Tolna megyei fesztiválközponttal, bevonva Bölcske és különösen a Földesi János Hagyományőrző Néptánc Találkozóhoz kapcsoltan a fesztivál zárását rendezendő Madocsa községeket (Czink Judit); b) szekszárdi és alsónyéki hagyományőrző ünnepségekhez (szekszárdi Szent László napokhoz alsónyéki falunapokhoz) csatlakozva (Komjáthi Tamásné); c) sióagárdi (Országos Halfőző Verseny) és bogyiszlói (Regionális Gyermektánc Találkozó) rendezvények keretében (Bajszné Kiss Magdolna); d) módszertani segítséget nyújtva a Bács-Kiskun megyei rendezvényekhez a két megye programjainak összehangolása céljából, megvalósítva az egységes fesztiváligazgatást (dr. Say István). 35. Megszervezzük és bonyolítjuk Tolna megye amatőr művészeti életének ünnepi bemutatkozását a budapesti Művészetek Palotájában a február végi családi vasárnap keretében (Komjáthi Tamásné). 36. A Tolna Megyei Népművészeti Egyesülettel együttműködve megszervezzük és lebonyolítjuk Tolna megye népművészeinek színvonalas részvételét és bemutatkozó megjelenését a Budai Várban a Szent István napi ünnepségekhez kapcsolódó Mesterségek Ünnepén (Komjáthi Tamásné). 37. Kora tavaszi és késő őszi sorozat keretében is körműsorokat, kiállításokat, rendezvényeket vándoroltatunk Tolna megye legjobb amatőr művészeti közreműködőinek a bevonásával kistelepülésekre, részt veszünk ezen rendezvények operatív teendőinek bonyolításában is. Az alkalmakat egyszersmind felhasználjuk helybeli civil hátterű rendezőgárdák fejlesztésére is (Komjáthi Tamásné). 38. Megszervezzük és bonyolítjuk a Bogár István emlékére rendezendő Cinegemadár Népdaléneklési és Népzenei Versenyt térségi és megyei fordulóval, gálával. Közreműködünk ennek eredményeképpen a Tolna megyei előadók országos felmenő rendszerbe való bekapcsolásában is (Komjáthi Tamásné). 39. Tavasszal minősítő találkozót szervezünk, majd ősszel bonyolítjuk a (kórusbállal záruló) Liszt Ferenc Kórustalálkozót, a megye kórusai számára ezzel bemutatkozási, tapasztalatszerzési és megméretési lehetőségeket is biztosítva (Czink Judit). 40. Lebonyolítjuk 11 településen az Ifjúsági Filharmónia Hangversenyek 2009/2010-es évadának 24 tél végi, illetve tavaszi koncertjét. Megszervezzük a Filharmónia Dél-Dunántúli Társasággal együttműködve folytatásként a 2010/11-es bérletsorozatot legalább településen, és megrendezzük kora téli első 12 koncertjét (Czink Judit). 33. Minél több lehetséges formában csatlakozunk rendezvényekkel vagy részrendezvényekkel az Európa Kulturális Fővárosa 2010 programsorozatához (Komjáthi Tamásné). VI. A közművelődési munkát kiegészítő egyéb szakmai tevékenységet végzünk a) a közművelődés és közoktatás határ területein, b) a diáksportban. 3

4 KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGÜNK VÉDELMÉBEN Szabadi iskolái Harminchárom év egy férfiéletből mitikus szakasz. Három a magyar igazság szinte már elcsépelt igazsága népünknek. És íme a harmadik kötet alig három év alatt immár a harmadik április 4-étől, április 4- éig éppen 33 esztendőt ölel föl Szabadi Mihály életútjából. Az Álmok, emlékek, gondolatok című első és Az én jussom című második kötet után itt a kezünkben Iskoláim címen a harmadik kézirata is. A szerző igazsága így teljesedik ki még jobban, egyre jobban egy tanulságos szép élet igazságává. A legelső könyvben írója még szemérmesebb, önmaga gondolataiból, emlékeiből és álmaiból vissza-visszahúzódik faluja, Sióagárd szeretete mögé. A második könyvben már jóval önvallomásosabb, sőt a záró írás, a Kórházi napló már igazi önéletírás. A mostani harmadik könyv pedig a másodikat záró műfajban végig a saját életút bejárása annak meghatározó első harminchárom évében. Olyan vallomás, amilyennek a megtételére csak az életet összegző bölcsesség lehet képes. Valahol egyszer minden elkezdődik. Az indító szavak között bújó mondat a kötet szellemiségét vetíti előre. Ez a valahol persze nem csak Sióagárd, Újpest, Szekszárd, Pécs, Majos, majd újra Szekszárd. És nem csak a Csarnok-köz, az udvar és a szilvás, a Bara és a kaszáló, a templom és az iskola, a felsőbb iskolák, a főiskola, a tanítóként fogadó első iskola, majd a TADÓ és a Soós Sándor. Iskolák... A tanulás, majd a tanítás, azután leginkább az egyszerre tanításnak és tanulásnak a helyszínei... És legfőképpen mindenütt a tanítók... Édes, aki az árva gyereket nagy útján kitartó tudatossággal, áldozatok árán is elindítja. A nagyszülők és atyafiak, Mezei Ibolya óvónéni, Hun Margit és Király Irén tanító nénik, Nagy Pista és Pető Gyula tanító urak, mellettük Ivánka Miska bácsi is, Kese Miska bátyja, a virtuóz tánclépésekre rácsodálkoztató. Azután Pataki, Horvai, Wallacher, Gyüdi, Miszlai, Antal, Bessenyi, Patakiné sorjáznak a gimnáziumi tanárok nevei. Temesi, Rónai, Vargha, Kolta már a főiskolát idézik. Ám a vallomásos sorban az életre igazán tanítók a társ: Dóra, majd vele együtt a három gyerek lesznek. Ők adják a hátterét annak a harmincharmadik éven is túlívelő, az igazi nevet és megbecsülést adó pályának, amelyre Martin és Pesovár, Andrásfalvy és Rábai meg a néprajzos-népzenei-néptáncos szakma nagy elődei és társai irányítanak immár. És bármelyik névsort tekintjük is, mindegyikből számosan kimaradtak még itt, hiszen az ajánlásnyi terjedelmet szétfeszítené a teljesség igénye. Amit pedig már az első két könyv is jószerivel megtanított, azt most a harmadik többszörösen megerősíti. Szabadi Mihály tanítói sohasem csak személyek voltak, hanem mindig az események is, a körülvevő világ dolgai is. Minden, ami gondolatokat indíthat, érzéseket csalhat elő vagy álmokat diktálhat. Egy kút vagy egy körtefa. Az Iglói diákok diákszínjátszói bravúrja vagy a dacos, kifelé menet is lábtörlés. Tanították őt sikerek árán, és tanították sokszor fájdalmas pofonok árán is. Elindult a Csarnok-közből Séfer Misika, árva kis gyerek, és megérkezett a szekszárdi Prométheusz-szobor szomszédságába, a Babits -ba Szabadi Mihály, aki készen áll arra, hogy onnantól szűkebb hazája, Tolna megye hagyományőrző népiségének egyik legfőbb letéteményese legyen, aki saját iskoláit végigjárva előlép, hogy immár majd iskolákat teremtsen. Az Iskoláim című életrajzi kötet valamennyi sora ott hordozza magában a harmincharmadik esztendőn túli legtermékenyebb korszak ígéretét. Már a harmadik vallomásos könyv Szabadi Miska bácsink kezéből. Mert három a magyar igazság mondhatnánk a megszokás hatalmával élve. Ám akkor folytatnunk is kell: a ráadás megemlítésével... Az öreget jól ismerők most már a ráadást is várják, csak Isten tudhatja, hányat enged még neki jó erőben, egészségben... Engedjen bőven többet is! És addig biztonsággal mondhatjuk ez a harmadik könyv is olvastatni fogja magát, eleitől végéig egy szuszra, azután majd egyre többször újra meg újra itt-ott föllapozva. Mert Szabadi iskolái tanítanak! Mindenekelőtt azonban ki kell kerülnie e kötetnek is a kiadótól, a nyomdából. Számosak máris a támogatók, de a szakma becsületéből akad tán még további is. Hogy Tolna megyében és kívüle mihamarabb sokan lapozgathassák Szabadi iskolái -t... Maguk okulására is ÉLŐ NÉPMŰVÉSZET 2010 Az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Hagyományok Háza és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége pályázatot hirdet a XV. Élő Népművészet Országos Népművészeti Kiállításon való részvételre a tárgyalkotó népművészet, népi kismesterségek következő ágaiban: történeti és paraszti hímzés, csipke, kékfestő, viselet, népi ékszer, szőttes, nemez, faművesség (használati tárgyak, bútorok, játékok), szalma-, csuhé-, gyékényés vesszőfonás, mézeskalács és gyermekjáték. A pályázaton egyéni alkotók és alkotó közösségek egyaránt részt vehetnek. Pályázni lehet új művekkel, a 2005 óta rendezett országos szakági pályázatokon szerepelt alkotásokkal, valamint népi iparművészeti zsűriszámmal ellátott alkotással is. A pályázat lebonyolítása az eddigi gyakorlatnak megfelelően kétlépcsős, az országost regionális megméretés előzi meg. Minden alkotó csak egy régióban pályázhat. A dél-dunántúli régiós zsűri szervezője: a Tolna Megyei Általános Művelődési Központ. Információ: Komjáthi Tamásné Horváth Ágnes (74/ vagy 20/ kulti@tmamk.hu 7100 Szekszárd, Szent István tér

5 KÖZMŰVELŐDÉSI SZAKMAI KONFERENCIA Hagyományőrzésről, fesztiválturizmusról sikeresen A Tolna Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja az NKA támogatásával Hagyományőrzés fesztiválturizmus címmel január én konferenciát rendezett Szekszárdon a Vármegyeháza dísztermében. A konferencián elhangzó előadások három tematikus egység köré csoportosultak. A szerda délelőtti blokk bevezető előadása a helyi szellemi kulturális örökség jelentőségéről, elismerésének helyi, nemzeti és nemzetközi szinten való tudatosításáról szólt. Dr. Csonka-Takács Eszter, a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának igazgatója eredményes helyi kezdeményezések bemutatásán keresztül világított rá arra, hogy a szellemi örökség megőrzése, átadása milyen nagy jelentőséggel bír a közösségi identitás erősítésében. A helyi szellemi kulturális örökségek élő hagyományát, UNESCO jegyzékre illetve nemzeti jegyzékre felterjesztésének folyamatát és eredményét Mohácsról (mohácsi busójárás) Hegedűs Emese titkársági referens, Kalocsáról (kalocsai díszítőművészet, tánc) Romsics Imre múzeumigazgató mutatta be. Lajtai Zoltán építész Szekszárd szellemi örökségeit elemezve a mesét mint szekszárdi mítoszt állította középpontba. A konferencia szerda délutáni blokkja a folklórfesztiválok hagyományőrző, közösségfejlesztő szerepéről adott átfogó áttekintést. Héra Éva a CIOFF Magyarország képviseletében a hazai és nemzetközi folklórfesztiválok jellemzőit, kulturális, társadalmi és gazdasági funkcióit összegezte. A Summerfest Nemzetközi Folklórfesztivál titkára, Zsille Dóra végigvezetve a közösségalakítás folyamatát - szemléletesen, sok példát bemutatva beszélt arról, hogyan aktivizálhatók a helyi erők a fesztivál megszervezése során. Matókné Kapási Julianna, a BMMH igazgatója Szekszárd fesztiválszervezői gyakorlatát, tapasztalatait és sikereit ismertette meg a hallgatósággal, Tóth István polgármester pedig meggyőzően igazolta, hogy kétezer lelkes településük, Bogyiszló hagyományai kiváló útlevelet jelentenek nagy folklórfesztiválok részeseiként megmutatni a világnak kulturális örökségüket. Laknerné Brückler Andrea, a Pécsi Kulturális Központ igazgatója arról beszélt, hogy az érdeklődés középpontjában álló EKF 2010 fesztiválprogramokban milyen sokrétűen, szerteágazóan jelennek meg a néphagyományok, lehetőséget teremtve kulturális értékeink megmutatására nemzetközi színtéren is. Nagy érdeklődés kísérte Dr. Filák Mária előadását a szerzői jogvédelemről. Az előadást követő konzultációban a hallgatóság számos kérdésre kapott egyértelmű választ. S mivel Szekszárdon a helyi kultúrának, a fesztiváloknak szerves része a bor, Dúzsi Tamás borász és Kis Pál István versmíves a Komjáth(y)iak zenei kíséretével a bortermelés és borfogyasztás kultúráját mutatta be versben és prózában. A konferencia második napját a Fesztiválok Éve megyei nyitó rendezvényének, a 2010-es helyi, térségi fesztiválokat előkészítő programnak szántuk. Az előadások keretében bemutattuk azokat a jó gyakorlatokat, szervezési megoldásokat, együttműködési lehetőségeket, amelyek hasznos tapasztalatokat és információkat jelenthetnek a helyi hagyományok ápolását vagy új kezdeményezések elindítását fesztiválok keretében felvállaló települések, közösségek, szervezetek számára. Kiemelten szerepeltettük programunkban a hagyományőrzés és a turizmus egymást erősítő hatásainak bemutatását. Sulyok Judit a Magyar Turizmus Zrt. képviseletében arról beszélt, hogy 2010-ben januártól decemberig színesebbnél színesebb rendezvények és hozzá kedvezményes szálláshelyek várják az érdeklődőket. A Fesztiválok Éve különlegessége a Pécs 2010 EKF rendezvénysorozat. A falusi turizmus szerepvállalásáról Dr. Szabó Géza, a FATOSZ alelnöke tartott egyes rendezvényeket, eseményeket részleteiben is bemutató élvezetes előadást. Hegyi Zsuzsanna, a Magyar Turizmus Zrt. regionális igazgatója a tradicionális értékek turizmusban betöltött szerepét foglalta össze előadásában. Önvizsgálatra késztette a fesztiválok szervezőit rámutatva arra, hogy bár a Dél-Dunántúl fesztiváljainak 80%-a tradicionális, a programok gyakran egysíkúak, hiányzik belőlük az autentikus jelleg. Folytatva a gondolatot, Imre Károly, a Bács-Kiskun Megyei Közművelődési Intézet igazgatója a hungaricumok hiteles megjelenítésének, nemzeti értékeink ismeretének és tiszteletének fontosságáról beszélt. A konferencia zárásaként a résztvevők a szekszárdi I. Béla Gimnázium tanulóinak bensőséges ünnepi műsorát megtekintve emlékeztek meg a Magyar Kultúra Napjáról. A konferencia közel nyolcvan fős hallgatóságát szellemi kulturális örökséggel bíró, valamint fesztiválokat rendező települések polgármesterei, közművelődési szakemberei, civil szervezeteinek képviselői és a turizmussal foglalkozó szakemberek adták. Kell egy hely de milyen legyen? A Tolna Megyei Általános Művelődési Központ az MMIKL Dél-dunántúli Kulturális Irodájával partnerségben kerekasztal beszélgetést szervez Szekszárdon a Babits Mihály Művelődési Házban február 24-én 10 órai kezdettel. Témája: Kell egy hely de milyen legyen? A beszélgetés indításaként Talata-Dudás Katalin tudományos kutató összegzi annak a 2009-es vizsgálatnak az eredményét, amely a közelmúltban épített, átépített vagy felújított művelődési házak tapasztalatait volt hivatott felmérni. A kerekasztal elsődleges szándéka, hogy hozzáférhetővé tegye a jó tapasztalatokat és az elkerülendő rossz gyakorlatokat az építtetők, tervezők és közművelődési szakemberek számára. A beszélgetés keretében megyénk több települése is megosztja tapasztalatát a résztvevőkkel. Várjuk a fórumra az érdeklődő polgármestereket, építészeket, a közművelődésben dolgozó kollégáinkat. Információ: Bajszné Kiss Magdolna, bajszkm@tmamk.hu, mobil: 06-20/ , telefon/ fax: 06-74/ , valamint a Tolna Megyei Általános Művelődési Központ honlapjának közművelődési hírrovatában: 5

6 KÖZMŰVELŐDÉSI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS Felsőfokú szakképzés Tamásiban A bajai Eötvös József Főiskola Pedagógiai Fakultása és a Tolna Megyei Általános Művelődési Központ felsőfokú szakképzést indít Tamásiban, 2010 szeptemberében. A Közösségi-civil szervező OKJ felsőfokú szakképzés levelező rendszerben zajlik, 4 félév időtartamú. Ebből 3 félév az elméleti, 1 félév a gyakorlati ismeretek megszerzésére irányul. A képzésre kéthetente péntek-szombati napokon kerül sor. A jelentkezés feltétele legalább érettségi bizonyítvány, de a képzés diplomával rendelkezők számára is nyitott. A képzés államilag támogatott, vagyis a hallgatók számára ingyenes! (Kivétel ez alól, aki már rendelkezik olyan OKJ szakképesítéssel, amit államilag támogatott formában szerzett.) Várjuk a képzésre mindazokat, akik különböző közösségekben, szervezetekben aktívan tevékenykednek vagy tevékenykedni kívánnak, ilyen szervezetek, közösségek segítői vagy azok kívánnak lenni, akár szabadidejükben, akár munkaviszony keretében. Kulturális intézményekben, művészeti csoportokban, szakkörökben, klubokban, népfőiskolákon tevékenykedőket csakúgy, mint pedagógusokat, illetve egyesületek, alapítványok tagjait, vezetőit. A jelentkezések beadásának határideje más felsőoktatási intézményekhez hasonlóan február 15. Érdeklődni és jelentkezni lehet Czink Juditnál, mobil: 06-20/ , czinkjudit@gmail.com évi közművelődési statisztikai adatszolgáltatás Az Oktatási és Kulturális Minisztérium az idei évben is kéri a közművelődési adatszolgáltatást. Az egyes pályázatokhoz csatolni kell az intézmény/ szervezet statisztikai adatlapját is. Az a szervezet, intézmény, amely nem, vagy határidőn túl szolgáltatja a közművelődési statisztikát, kizárja magát a pályázati forrásokból. A évi közművelődési statisztikai adatszolgáltatás két módon valósulhat meg: Elektronikus úton: A minisztérium internetes programot fejlesztett ki, amelyet a oldalról lehet elérni. Elektronikus úton történő adatszolgáltatáskor az adatlapot intézményünknek nem kell megküldeni, csak az aláírt és lepecsételt szállítólevelet. Kérjük, amennyiben rendelkeznek Internet kapcsolattal, az elektronikus utat válasszák. A közművelődési statisztikai lap kódszáma (OSAP): 1438 Intézményünk március 1-ig segítséget biztosít a közművelődési statisztika internetes jelentésének elkészítéséhez. Alkalmanként 1 számítógépen lehet online adatot szolgáltatni. Az elektronikus adatszolgáltatás pontos elkészítéshez szakmai segítséget is nyújtunk. A rendszeresen adatot szolgáltatók értesítést kaptak, és az ahhoz mellékelt jelentkezési lapon jelezhetik, hogy igénybe kívánják-e venni intézményünk szolgáltatását. Az időpontokat a beérkezett igények függvényében egyeztetjük. A hagyományos (papír alapú) adatlapot intézményünk dolgozza fel! Az adatszolgáltatásnak ezen módja esetén az adatlapot és az útmutatót pdf fájlban mellékeljük, előre nyomtatott példány nem áll rendelkezésünkre. Az idei évben is csak azokat a statisztikai adatlapokat tudjuk érdemben elfogadni, és regisztrálni, amelyeket pontosan kitöltöttek. Kérjük, az adatlap kitöltése előtt az útmutatót feltétlenül olvassák el! A TELJES, ÚJ STATISZTIKAI SZÁM ÉS AZ ADÓSZÁM MEGADÁSA MINDEN ESETBEN ALAPFELTÉTEL! Adatszolgáltatás és az adatlapok beérkezésének határideje (elektronikus és papíralapú) március 1. A közművelődési statisztikával kapcsolatos felvilágosítás kérhető: Komjáthi Tamásné, telefon/fax: 06-74/ , mobil: 06-20/ , kulti@tmamk.hu Ingyenes megyei segítő szolgáltatás a településeknek a szakfelügyelet nyomán Intézményünk díjmentes szolgáltatások keretében szakmai segítséget kínál megyénk településeinek az önkormányzatuknál az utóbbi években lefolytatott minisztériumi közművelődési szakfelügyeleti vizsgálat javaslatainak megvalósításához. A 2010 februárjától júniusig terjedő időszakban az alábbi szolgáltatásokkal szeretnénk segíteni a helyi közművelődési feladatellátást, annak fejlesztését a megye érintett településein: - a közművelődés helyi szabályozása, helyi dokumentumok elkészítése, illetve a meglévő dokumentumok módosításának segítése; szabályzat, rendeletminták közreadása, - ajánlás a helyi közművelődés irányításához, javaslatok a testület, művelődési bizottság éves tevékenységéhez, munkatervéhez, - a közművelődési feladatellátást érintő gazdálkodási adatok, szakmai indikátorok adatszolgáltatási szempontú rendszerezése, összhangba hozása a közművelődési statisztikai adatszolgáltatással - közművelődési együttműködési lehetőségek feltárása a település és intézményei számára: térségi együttműködési lehetőségek, civil szervezetek bevonása intézményi és civil együttműködések formái, a helyi intézmények kapcsolatainak fejlesztése a megyei közművelődési intézményekkel; jó gyakorlatok bemutatása, együttműködési dokumentumok elkészítése, - elemzések és javaslatok a helyi szokásokat, természeti adottságokat figyelembe vevő művelődési tevékenységekhez; helyi közművelődési események, rendezvények tervezésének és megvalósításának segítése, - szakmai képzések, továbbképzések, módszertani szakmai napok, információs napok, műhelymunkák szervezése; egyéni konzultációk, tanácsadás helyi igények szerint, - forrásteremtő lehetőségek feltárása, pályázati tanácsadás, segítségnyújtás pályázatok elkészítéséhez A felsorolt tevékenységeken túl partnerséget ajánlunk Önöknek minden olyan helyi kérés, igény teljesítésében, amelynek megoldásával elősegíthetjük településük kulturális fejlesztését. Meggyőződésünk, hogy minden apró lépés előrelépés, és a helyi közösség életminőségét javító tett. 6

7 AMATŐR MŰVÉSZETI ESEMÉNYEK BOGÁR ISTVÁN EMLÉKÉRE RENDEZETT TOLNA MEGYEI CINEGEMADÁR NÉPDALÉNEKLÉSI VERSENY A Tolna Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja és a Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza NÉPDALÉNEKLÉSI ÉS NÉPI HANGSZERES VERSENYT hirdet, melyben részt vehet mindenki, aki kedveli a népdalt és szeret énekelni. A versenyre kizárólag a Tolna megyében lakó vagy tanuló, illetve dolgozó személyek nevezhetnek. A versenyen egyénileg és csoportban (6 fős vagy annál nagyobb) lehet részt venni, 8 éves kortól éves korig gyermek és ifjúsági kategória éves kortól felnőtt kategória A versenyen való részvétel feltétele: A versenyben csak népdal hangozhat el (magyar vagy magyarországi nemzetiségi). Minden versenyzőnek legalább 25 népdalt kell tudnia, műsorát szabadon választhatja meg és állíthatja össze. A bemutatkozó fellépés időtartama: egyéni fellépőknél 3 perc, csoportoknál 5 perc. A verseny nevezési díja: - egyéni gyermek és ifjúsági kategóriában 500 Ft/fő - egyéni felnőtt kategóriában 1000 Ft/fő - csoportos gyermek és ifjúsági kategóriában 2000 Ft/csoport - csoportos felnőtt kategóriában 4000 Ft/csoport A két területi elődöntőt továbbra is a Tolna Megyei Önkormányzat Általános Művelődési Központja szervezi és bonyolítja. Az elődöntőkről továbbjutó felnőttek a Duna Menti Folklórfesztivál keretében mutathatják be gálaműsorukat. A gyermek és ifjúsági kategória továbbjutói a Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza által szervezett Térségi Népzenei Találkozón, április 24-én mutathatják be tudásukat neves szakmai zsűri előtt. A jelentkezési lapot és a hozzá szükséges csekket levélben megküldjük. A befizetésekről mindenki számlát kap. FIGYELEM! A befizetési csekken szereplő név alapján állítjuk ki a számlákat, ahol valamilyen intézmény vagy egyesület nevére kérik a számlát, ott az a név szerepeljen a befizető neve, címe rovatban. A közlemények rovatban kell beírni az egyéni fellépő vagy a versenyen résztvevő csoport nevét. Átutalás esetén a következő számlaszámra kérjük utalni a nevezési díjakat: OTP Jelentkezési határidő: február 20. További információ: Komjáthi Tamásné, telefon/fax: 06-74/ , mobil: 06-20/ , komi@tmamk.hu Tolna megye a Művészetek Palotájában A Művészetek Palotája 2007 őszétől a Hetedhét Ország elnevezésű programmal bővítette a minden hónap utolsó vasárnapján megrendezésre kerülő Cifra Palota nevű családi programkínálatát február 28-án ennek keretében Tolna megye mutathatja be tárgyalkotó népművészetét, népdal- és néptánc-hagyományát. Nem sokkal hírlevelünk megjelenése után intézményünk honlapján ( és a Művészetek Palotája honlapján ( olvasható lesz a részletes program. Márciusi Filharmónia ifjúsági hangversenyek Miután január-február fordulóján Drahos Béla fuvola- és Kardos Kálmán zongorajátéka szerzett igazi, emlékezetes élményt a fiataloknak, márciusban kerül megrendezésre Tolna megye 11 településén, összesen 12 előadásban: Bátaszéken a Művelődési Központban kétszer is, valamint Simontornyán, Dunaföldváron, Pakson, Dombóváron, Bonyhádon, Hőgyészen és Tamásiban mindenütt ugyancsak a művelődési intézményekben, Tolnán a Bezerédj Pál Sport- és Szabadidőközpontban, Szekszárdon a Garay János, Gyönkön pedig a Tolnai Lajos Gimnáziumban a Szekszárdi Kamarazenekar hangversenye. A Szekszárdi Kamarazenekar, Tolna megye egyetlen vonós kamarazenekara 1984-ben alakult, s az év december 21-én adta első nyilvános koncertjét. A Tolna Megyei Művészetekért Emlékplakett tulajdonosa, nívódíjas kamarazenekar. A város kiemelt amatőr művészeti együttesei közé tartozik. Mindig a muzsika színvonalas megszólaltatásával törekszik a klasszikus zenét kedvelő közönség igényeinek kielégítésére. Tagjai zenei pályára készülő fiatalok és lelkes amatőr zenészek (orvos, műszaki értelmiségi, óvónő, tanár stb.), valamint zeneiskolai tanárok, akik küldetéstudattal muzsikálnak. Törekvésük a zeneirodalom ritkán játszott vagy méltatlanul feledett gyöngyszemeinek felkutatása és közkinccsé tétele. Feladatuknak tartják a komolyzene népszerűsítését, az ízlésformálást. Földesi Lajos hegedűművész a megye szülötte, a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola docense nagy szakértelemmel és művészi elhivatottsággal irányítja a kamarazenekar munkáját, egyben ő a moderátora előadásaiknak. Körműsorok megyei vándorúton A tájoltatás programsorozatában közreműködik a Lajtha László Zeneiskola Fafúvós Kamaraegyüttese. Az együttes a megye- és országhatárokon túl is jól ismert Tamási Koncert Fúvószenekar és a Zeneiskola tagjaiból alakult 2003-ban. A nagyzenekar a város kiemelt amatőr művészeti együttesei közé tartozik, az ország egyik legjobb amatőr fúvószenekara. A zenekar és a zeneiskola tagjaiból hat évvel ezelőtt alakult továbbá a Fafúvós Kamaraegyüttes. A nagyzenekarhoz hasonlóan mindig a muzsika színvonalas megszólaltatásával törekednek a klasszikus és populárisabb zenét kedvelő közönség igényeit kielégíteni. Március 7-én vasárnap 16 órakor Újiregben, 20-án szombaton 17 órakor Fácánkertben, majd április folyamán Várongon és Diósberényben is a helyi közönségek vendégei lesznek a TMÁMK szervezésében. 7

8 A MAGYAR KULTÚRA LOVAGJA Mözsi Szabó István tolnai festőművész TOLNA MEGYEI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT KÖZMŰVELŐDÉSI SZOLGÁLTATÓ INTÉZET 7100 SZEKSZÁRD Szent István tér II. emelet 211-es szoba Telefon/fax: 74/ KÖZMŰVELŐDÉSI MUNKATÁRSAK: DR. SAY ISTVÁN igazgató Telefon: 74/ Mobil: 20/ BAJSZNÉ KISS MAGDOLNA igazgatóhelyettes (TIOK-referens) Telefon: 74/ Mobil: 20/ (változott!) január 22-én, a Magyar Kultúra Napján a Magyar Kultúra Lovagja cím birtokosa lett a megjelenésünk napjaiban éppen 83 éves művész. A megye teljes szakmai közélete és minden művészetszerető nevében is örömmel gratulálunk, további eredményes alkotó éveihez jó egészséget, sok boldogságot kívánunk! Egy önvallomásban szívem szerint mindent bevallanék. Illendő, hogy az ember a gyökereknél kezdje. A kezdet Mözs, a meghatározó szülőfalu. A szülői ház mesélő kedvű öregapámmal, a magyarságtudatot belém plántáló apám kemény tisztességével, anyám mindenre érzékeny lelki gazdagságával és legkedvesebb tanítóm szeretetével, aki haláláig vigyázta minden léptemet. Másik meghatározó gyökerem a Bajai Tanítóképző, ahol tanáraim éppen a hitelességük révén alakították ki e hitemet: tanítani kötelesség. Ők ruháztak fel a likas tarisznyával, ami azért likas, hogy amit az ember összegyűjt belé, rögvest kiszóródjon mások számára. Mint festőnövendék itt találkoztam egy életre szóló élményként a mesteremmel, Rudnay Gyulával. Minthogy a tiszta táblán mindig az első élmények íródnak legmélyebbre, megköszönöm a sorsomnak, hogy a művész-pedagógusok közül Szőnyi, Barcsay, Domanovszky előtt éppen véle hozott össze először. Példája, tanítása közrejátszott abban, hogy ma is bizton vallom: nem csak irodalomban, zenében, hanem a képzőművészetben is szólhatunk anyanyelvünkön. Nyolc éve vallott így magáról a művész, és ezt vallja töretlenül mind a mai napig. (A képeket és a szöveget a TolnaArt honlapjáról vettük át.) CZINK JUDIT közművelődési főtanácsos Telefon: 74/ Mobil: 20/ czinkjudit@tmamk.hu KOMJÁTHINÉ HORVÁTH ÁGNES közművelődési főtanácsos Telefon: 74/ Mobil: 20/ komi@tmamk.hu DIÁKSPORT IRODA 7100 SZEKSZÁRD Szent István tér II. emelet 210-es szoba DIÁKSPORT MUNKATÁRS: FÖLDESI GYULA diáksport főtanácsos (megyei titkár) Telefon/fax: 74/ Mobil: 20/ gyuszi60@tmamk.hu TANULÁSI KÉPESSÉGET VIZSGÁLÓ SZAKÉRTŐI ÉS REHABILITÁCIÓS BIZOTTSÁG 7100 SZEKSZÁRD, Garay tér 9. (Katolikus Általános Iskola épületében) VEZETŐ: PONGRÁCZ ZSÓFIA igazgatóhelyettes (bizottságvezető) Telefon: 74/ , fax: 74/ Mobil: 20/ postmaster@szakbiz.t-online.hu TMÁMK HÍRLEVÉL A Tolna Megyei Általános Művelődési Központ információs kiadványa megyei hálózaton belüli ingyenes terjesztésre, a Tolna Megyei Önkormányzat támogatásával. Szerkesztik: a TMÁMK közművelődési munkatársai (Bajszné Kiss Magdolna, Czink Judit, Komjáthiné Horváth Ágnes). A Hírlevél felelős szerkesztője és kiadója: Dr. Say István igazgató 8