Gazdasági Kollégiumánál mutatható ki bizonyítottan az alábbi iratomban leírtak szerint.

Átírás

1 Egyenlőre a rákos daganat jelenléte a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumánál mutatható ki bizonyítottan az alábbi iratomban leírtak szerint. Az pedig, hogy gyógyítható-e a halálos kór, az alábbi feljelentés sorsától is függ. DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/ és 06-20/ l) ügyvéd irata lehmann@invitel.hu ==================================================================== ===== Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészének B u d a p e s t Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Az ide mellékelt, június 10-én továbbított 7. db. fellebbezést az ugyancsak mellékelt, Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma által szerződési feltételek érvénytelensége iránti peres eljárásokban hozott elsőfokú ítéletek megváltoztatását kérelmezve készítettem. Az ítéletek szerinti peres eljárásokat is a devizában nyilvántartott kölcsönszerződésekben alperesi bankok számára egyoldalú szerződésmódosítási jogot biztosító szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt az ugyancsak mellékelt sablon keresetlevelekkel indítottam, majd a peres eljárás alatt általában 2-3 perirattal érveltem az alperesi bank védekezéséhez képest. A keresetlevélben előterjesztett kérelem jogalapját a szerződési feltételek tisztességtelenségére vonatkozó Ptk és 209/A -ok képezik. Eljáró bíróságnak ezekben az eljárásokban az ügy elbírálása során követendő feladatát kötelezettségét részben a Kúria 2/2012. (XII.12.) PK Vélemény határozza meg az alábbiak szerint: 6. Tisztességtelen az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó olyan kikötés, amely a fogyasztóval szerződő pénzügyi intézmény számára a fogyasztó hátrányára indokolatlan és egyoldalú előnyt nyújt. Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés különösen akkor tisztességtelen feltéve, hogy nem ütközik jogszabályba, ha: a) tartalma a fogyasztó számára nem világos, nem érthető (egyértelmű és érthető megfogalmazás elve);

2 b) az egyoldalú szerződésmódosítás feltételei nem tételesen meghatározottak, vagyis az ok-lista hiányzik, vagy van ok-lista, de az csak példálózó jellegű felsorolást tartalmaz (tételes meghatározás elve); c) az egyoldalú módosítás feltételei nem objektív jellegűek, vagyis a fogyasztóval szerződő félnek módja van a feltétel bekövetkeztét előidézni, abban közrehatni, a módosításra okot adó változás mértékét befolyásolni (objektivitás elve); d) az ok-listában meghatározott körülmények ténylegesen nem, vagy nem a körülmények változásának mértékében hatnak a kamatra, költségre illetve díjra (ténylegesség és arányosság elve); e) a fogyasztó nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására (átláthatóság elve); f) a szerződésmódosítás bekövetkezése esetére nem biztosítja a fogyasztó számára a felmondás jogát (felmondhatóság elve). g) kizárja, hogy a fogyasztó javára bekövetkező feltétel változás hatása a fogyasztó javára érvényesítésre kerüljön (szimmetria elve). részben a Fővárosi Törvényszék által kezdeményezett Európa Bíróság által lefolytatott eljárásban hozott ítéletnek alábbi rendelkezése: A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (első tanács) május 30.(*) 93/13/EGK irányelv A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek Valamely feltétel tisztességtelen jellegének a nemzeti bíróság által hivatalból történő vizsgálata A feltétel tisztességtelen jellegéből a nemzeti bíróság által levonandó következtetések A C-397/11. sz. ügyben, az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Fővárosi Bíróság (Magyarország) a Bírósághoz július 27-én érkezett, július 12-i határozatával terjesztett elő az előtte Jőrös Erika és az Aegon Magyarország Hitel Zrt. között folyamatban lévő eljárásban,. A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:

3 1) A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvet úgy kell értelmezni, hogy amennyiben a fellebbezési eljárásban valamely eladó vagy szolgáltató és valamely fogyasztó között az említett eladó vagy szolgáltató által előre megfogalmazott nyomtatvány alapján létrejött szerződés feltételeinek érvényességét érintő jogvitában eljáró bíróság a belső eljárási szabályok alapján jogosult megvizsgálni az elsőfokú eljárás adataiból egyértelműen megállapítható valamennyi semmisségi okot, és adott esetben a bizonyított tények alapján átminősíteni a hivatkozott jogalapot e feltételek érvénytelenségének megállapítása céljából, úgy hivatalból vagy a kérelem jogalapjának átminősítésével köteles az említett feltételek tisztességtelen jellegének ezen irányelv szempontjaira tekintettel történő értékelésére. 2) A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az a nemzeti bíróság, amely megállapítja valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, köteles egyrészről anélkül hogy meg kellene várnia, hogy a fogyasztó erre vonatkozó kérelmet nyújtson be az említett megállapításból a nemzeti jog alapján eredő minden következtetést levonni annak biztosítása céljából, hogy e feltétel ne jelentsen kötelezettséget a fogyasztóra nézve, másrészről pedig főszabály szerint objektív szempontok alapján értékelni, hogy a szerződés fennmaradhat-e az említett feltétel nélkül. 3) A 93/13 irányelvet úgy kell értelmezni, hogy az a nemzeti bíróság, amely hivatalból megállapította valamely szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, köteles a lehető legteljesebb mértékben úgy alkalmazni belső eljárási szabályait, hogy a szóban forgó feltétel tisztességtelen jellegének megállapításából a nemzeti jog alapján eredő valamennyi következtetést levonja annak biztosítása céljából, hogy e feltétel ne jelentsen kötelezettséget a fogyasztóra nézve. Ezeket a feladatukat kötelezettségüket a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma ítéleteit meghozó bírái megszegték, semmibe vették azzal, hogy az ítéletek indokolása szerint a szerződési feltételek tisztességtelenségének értékelését mindösszesen a következők szerint végezték el: 1./ 25.G.40391/2013/6. számú ítélet: Megállapította azt is a bíróság, hogy a keresettel támadott szerződéses kikötésben foglalt egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét biztosító okok világosan, érthetően és egyértelműen kerültek megfogalmazásra és az abban foglalt okokhoz kötött egyoldalú szerződésmódosítási jog nem állapítja meg a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a felperesek hátrányára, így az nem ütközik a Ptk bekezdésébe. A fent kifejtettekre tekintettel a bíróság megállapította, hogy a felperesek perbeli szerződés III.3. pontja érvénytelenségének megállapítására irányuló kereseti kérelme alaptalan.

4 2./ 5.G /2012/15. számú ítélet: A kölcsönszerződés 5.1. pontjának támadott rendelkezései vonatkozásában a Kúria 2/2012.(XII.10.) számú PK Véleményében foglaltakra is figyelemmel, az volt a bíróság álláspontja, hogy a hiteldíj egyoldalú módosítása jogának kikötése önmagában ezen okból nem minősül tisztességtelennek. A kölcsönszerződés 5.2. pontjának támadott rendelkezései vonatkozásában szintén nem volt megállapítható, hogy azok tisztességtelenek lennének, ugyanis ezen szerződési feltétel arról rendelkezett, azt tette lehetővé, hogy a hitelezőjogosult az egyes kamatperiódusokra új havi törlesztő részletet meghatározni, és arról a felpereseket értesítő levél útján tájékoztatni. 3./ 21.G /2012/7. számú ítélet: Az alperes ebben a külön pontban kellő konkrétsággal, objektíven határozta meg azokat a feltételeket, amelyek esetén a kölcsön ügyleti kamatlábát, a késedelmi kamatot és kezelési költséget jogosult egyoldalúan megváltoztatni. Ezek a feltételek egy átlagos, laikus fogyasztó számára is érthetőek és átláthatóak. A szerződéses rendelkezés szövegéből kiderült, hogy erre csak akkor van joga a banknak, ha azt a leírt feltételek szükségessé teszik. Az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy ez a szükségesség a hitelintézet önkényes és indok nélküli kamat-, illetve költségemelésének szab gátat. 4./ 19.G /2013/12. számú ítélet: A felperes egyoldalú szerződésmódosítás esetére biztosított felmondási jog hiányában megvalósuló tisztességtelenség körévben a bíróság rámutat, hogy a felperes által elfogadott általános szerződési feltétel 5.3. pontja az egyoldalú szerződésmódosítás esetére a felmondási jogot a felperes részére biztosította. 5./ 31.G /2012/17. számú ítélet: Bár a fogyasztó azonnali felmondási joga nem biztosított, illetve a szerződés megkötésekor nem volt biztosított (azóta már jogszabály is biztosítja), a bíróság a hivatkozott szerződési feltétel tisztességtelenségét mégsem találta megállapíthatónak az alábbiak miatt. Az adott szerződési feltétel érdemi vizsgálatakor a Ptk bekezdése szerint figyelembe kell venni a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét, az érintett feltételnek szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát. 6./ 25.G /2013/11. számú ítélet: A felmondás jogát tehát a augusztus 1. napjától jogszabály biztosítja, ezért a felperes felmondási jog hiányára történő hivatkozása figyelemmel a Ptk bekezdésére is alaptalan.

5 A bíróság megállapította azt is, hogy a keresettel támadott szerződéses kikötések, miszerint a kölcsönszerződés egyoldalúan módosítható figyelemmel a szerződés létrejöttekor hatályos Hpt bekezdésében szereplő rendelkezésre önmagukban nem jogszabálysértőek. Ugyanezen okból megállapította azt is a bíróság, hogy a támadott szerződéses kikötések nem sértik a 2/2012. (XII.10.) PK Véleményben megfogalmazott egyértelmű és érthető megfogalmazás elvét, a tételes meghatározás elvét, az objektivitás elvét, a ténylegesség és arányosság elvét, valamint az átláthatóság elvét sem. 7./ 15.G /2013/9. számú ítélet: A Ptk-ban és a Hpt-ben lefektetett jogszabályi rendelkezése egymásra vonatkoztatása alapján megállapítható, hogy a keresetben kifogásolt szerződési kikötés egyoldalú szerződésmódosítás önmagában nem minősülhet tisztességtelennek, a tisztességtelenség kizárólag akkor állapítható meg, amennyiben a módosított szerződési kikötés nem a Hpt. által meghatározott, előzetesen rögzített feltételrendszer betartásával történik Egy szó sem adja az idézetteken túl annak jelét, hogy Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának ezeket az ítéleteket hozó bírái bármit értékeltek, figyelembe vettek volna a fentiek szerint ismertetett kötelezettségük teljesítése érdekében az ítélethozatal során úgy, ahogy a Debreceni Törvényszék, vagy a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma más bírája egyébként az alábbi ítéletek szerint a törvényi és egyéb rendelkezéseket betartva hozta meg az ítéletét: Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma 2.G /2012/8. számú ítéletének indokolásából: Az egyoldalú költség és kamatemelés feltételeinek szerződésben történő elhelyezési módja már önmagában a jóhiszeműség követelményébe ütközik. Nem lett volna akadálya annak, hogy a szerződésben az alperes egyértelmű felsorolással rögzítse a kamat és kezelési költség emelés feltételeit. Ezzel szemben ennek rögzítése a fent meghatározott módon, utaló szabályokon keresztül történt. Ez azt eredményezi, hogy a kamatemelés feltételei a fogyasztó számára nem átláthatóak és nem egyértelműek, e lényeges feltétel, mely jövőbeni fizetési kötelezettségének mértékét szabályozza, külön értelmezést igényel. E kikötési mód az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvébe ütközik. A szerződésben olvasható pénzpiaci környezet változás ok meghatározással kapcsolatosan pedig a következőket fejti ki a Fővárosi Törvényszék bírája: E kikötés alapján a fogyasztóknak még elképzelésük sem lehet arról, hogy mik és milyen mértékű változások azok, amelyek bekövetkezte esetén a hiteldíjuk módosítására sor kerül és a módosítás milyen mértéket érhet el. Sérti továbbá e kikötés a ténylegesség és arányosság elvét, mivel nyilvánvaló, hogy a pénzpiaci körülmények változásának csak egy szűk köre az, mely ténylegesen hat a perbeli szerződésből eredő kamatra és költségre és e szűk is eltérő mértékben. Az alperes ellenkérelmében kifejtettekkel szemben az alperes nem a forrásköltségek emelkedéséhez, illetve nem a kockázatok növekedéséhez kötötte az egyoldalú kamat és

6 költségemelés jogát, hanem egy rendkívül széles, korlát és mérték meghatározása nélküli jogot kötött ki a maga számára. Az Üzletszabályzatban rögzített következő, az alperes üzlet-, termék-, biztonsági és pénzmosás elleni politikájának, illetve nemzetközi szerződéseinek módosulása, valamint az informatikai környezet továbbfejlesztése esetén jogosult feltétellel kapcsolatosan pedig az ítélet a következőket állapította meg: Ezek mind olyan feltételek, melyek kizárólag az alperes döntésétől függenek, az alperesnek áll módjában e feltétel bekövetkezését előidézni, abban közrehatni. E feltételek tehát nem objektív jellegűek, azaz sértik az objektivitás elvét. Debreceni Törvényszék 6.P /2012/15. számú ítélete Indokolásából: Arányosság elve: Az adott rendelkezés bár formailag jogszabályba nem ütközik, tartalmilag kontroll nélküli lehetőséget biztosít az alperes számára arra vonatkozóan, hogy az ok-listában megjelenített bármely körülmény bármely mértékű változása esetén az alperes a hiteldíj bármely összetevőjét bármely mértékben a fogyasztó ügyfélre hátrányosan módosíthassa tartalmilag üres rendelkezés. az adott szerződéses rendelkezés alapján elméletileg például 1 %-os fogyasztói árindex növekedésre alapítottan az alperes a szerződésben kikötött ügyleti kamatot ( kezelési költséget és-vagy bármely más költséget) akár 10 %-os, vagy 100% illetve 1000%-os mértékben egyoldalú szerződésmódosítással szerződésszerűen megváltoztathat a szerződő fél terhére. A szerződés adott szövege ezért az arányosság követelményét nem biztosítja, az alperes javára indokolatlan és egyoldalú előnyt, egyben a másik szerződő fél hátrányára indokolatlan és egyoldalú hátrányt teremt a szerződésből származó jogosultságok és kötelezettségek értékegyensúlyának súlyos eltolódását megvalósítja. Átláthatóság elve: Az arányosság követelményének megsértéséből is adódóan az adott szerződéses rendelkezés nem biztosítja a szerződő fél fogyasztó számára annak előre láthatóságát, hogy a szerződésben rögzített körülmények változása esetén milyen mértékben kerülhet sor a terhei növekedésére. Az arányosság elvénél utaltak szerint ugyanis a vonatkozó szerződéses kikötés semmilyen paramétert nem rögzít arra vonatkozóan, hogy az ok-listában feltüntetett körülmények bármely paraméterű változása esetén, és ahhoz igazodva milyen mértékű tehernövekedést idézhető elő az alperes egyoldalú szerződésmódosítási jogával élve. Ebből eredően a fogyasztó szerződő fél számára a jövőbeli egyoldalú alperesi szerződésmódosítások tartalma előre nem kiszámítható és nem kontrollálható. Adott körülmény pedig indokolatlan és egyoldalú hátrány a fogyasztó szerződés fél oldalán. Szimmetria elve: A fentiekben hivatkozott 2/2012. PK Vélemény 6.g. pontja, és annak indokolás részévben elhelyezett indokolása bár egymással nem áll maradéktalan összhangban, a szimmetria elvének megítélésénél az indokolásban rögzítettek a helyesek és irányadók. Eszerint: A fogyasztó terhére történő egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége csak akkor tisztességes, ha nemcsak a fogyasztó hátrányára történő körülményváltozás hatásának áthárítását teszi lehetővé, hanem egyidejűleg kötelezettségként kezeli a

7 fogyasztó javára történő érvényesítését az arányosság elvének érvényre juttatása mellett. Ellenkező esetben a szerződéskötéskor kialkudott értékegyensúly felbomlik. A keresettel érintett szerződéses rendelkezés az előzőekkel szemben nem tartalmaz szerződési kötelezettséget az alperes oldalán arra vonatkozóan, hogy a kikötésben rögzített ok-lista elemeit érintő és az ügyfélre kedvezőbb változása esetén akár alperesi egyoldalú szerződésmódosítás formájában, akár más módon a hiteldíj, vagy annak bármely összetevője tekintetében a fogyasztó javára szerződésmódosításra kerüljön sor. Az adott szerződéses rendelkezés így elméletileg lehetővé tesz például, hogy a fogyasztó árindex bármely mértékű emelkedése esetén az alperes a felpereseket terhelő ügylet kamatot az ügyfelekre hátrányosan bármely mértékben egyoldalú szerződésmódosítással megemeljen, ám nem biztosítja a jogoknak és kötelezettségeknek azt a szimmetriáját, hogy adott esetben a fogyasztói árindex csökkenése esetén az ügyleti kamat vagy egyéb költség egyoldalú szerződésmódosítással, vagy egyéb módon a szerződő fél ügyfelek számára előnyösen csökkentésre kerüljön. A szerződéses rendelkezés szükségképpen nem biztosítja továbbá a hátrányos-előnyös változások tekintetében az arányosságot sem. Ez a körülmény pedig a szerződésből származó jogok és kötelezettségek tekintetében szintén súlyos értékeltolódást idéz elő, mely az alperes oldalán indokolatlan és egyoldalúan manifesztálódik, és mely a szerződéses kikötés tisztességtelenségét megalapozza Május hónapban másfajta ítéletet nem kaptam kézhez a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumától, mint amiket most mellékelek, fellebbezését a tegnapi napon továbbítottam. Más bíróságtól pedig még soha ilyen törvényt és kötelezettséget szegő ítéletet nem kaptam. Fentiek alapján megállapítható az, hogy ugyanazon időpontban, ugyanazon Törvényszéken, megyei szintű bíróságon ítélkező évtizedes gyakorlattal rendelkező hat bíró két ítéletet ugyanaz a bíró hozta egyszerre felejtse az előtte lévő peres eljárásra vonatkozó valamennyi kötelezettségét, és egyetlen ítéletet hozó bíró se emlékezzen rá kizárt. Bebizonyosodott fenti adatok alapján számomra az, hogy a közhatalom és pénzhatalom elérte célját, és sikerült azon a bíróságon rávenni számos bírót a törvénytelen és megalapozatlan ítélethozatalra, ahol az általam megindított több száz peres eljárásnak több mint fele zajlik. Egy ilyen korrupcióval fertőzött országban mint hazánk, lehet, hogy ez egy természetes jelenség, de ezt tudomásul venni nem tudom, nem lehet Meggyőződésem az, hogy a felsorolt ítéleteket hozó bírók ugyanolyan, vagy hasonló szakmai felkészültséggel rendelkeznek, mint a Debreceni Törvényszék ítéletét hozó bírája, melyből következik az, hogy az említett hat bírónak egységes színvonalú törvénytelen és kötelezettségszegő ítélkezésének oka nem ezeknek a bíróknak képességeivel kapcsolatos. Meggyőződésem az, hogy Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumnak annál a vezetőjénél lehet az egységes törvény és kötelezettségfelejtés okát megtalálni, aki a bíróság ügyelosztását is befolyásolni tudja, és tudja jól, hogy mely bírók lesznek alkalmasak arra, hogy hajlandóak esküt szegni akkor, amikor a közhatalom és pénzhatalom eszközeivel kilátásba helyeznek az igazságszolgáltatás felé előnyöket, vagy hátrányokat.

8 Természetesen fel kell merüljön az ítélkező bíróban is az, hogy a Btk szerinti hivatali visszaélés bűncselekményének alapos gyanúja fennáll az általa hozott, közhatalom és pénzhatalom által kívánt ítélet meghozatalával, de számára az ügyelosztásra is befolyással bíró vezető személye a garancia arra, hogy hazánkban nem lesz nyomozóhatóság, amelyik hajlandó ilyen ügyben nyomozást folytatni, és nem lesz ügyészség, amelyik hajlandó vádat emelni. Az ismertetett törvény és kötelezettségfelejtés szervezettségét a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának hat bírójánál fentiek alapján bizonyítottam, ezért alapos a gyanú arra, hogy ennek a szervezője az alábbi bűncselekmény törvényi tényállását megvalósította: Vesztegetés 250. (1) Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetőleg a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt a) vezető beosztású vagy fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy, b) más hivatalos személy fontosabb ügyben követi el. (3) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt megkülönböztetés szerint két évtől nyolc évig, illetőleg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha a jogtalan előnyért hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, illetőleg ha a cselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el. 2. Elkövetési magatartásai a jogtalan előny kérése, a jogtalan előny, vagy ennek ígéretének elfogadása, illetve a jogtalan előny kérőjével, vagy elfogadójával való egyetértés. Jogtalan előny mindaz, ami valamely szükséglet kielégítésére, vagy egyéni érdek előmozdítására alkalmas azáltal, hogy a hivatalos személy az addiginál közvetlenül, vagy közvetve kedvezőbb állapotba kerül, lehet vagyoni és személyes jellegű. A jogtalan előnynek, vagy ígéretének elfogadása, mint elkövetési magatartás esetén a hivatalos személy, az aktív vesztegető által elajánlott, vagy ígért jogtalan előnyt elfogadja. Látszólagos tiltakozás ellenére is megvalósul az elfogadás, ha közben olyan magatartást tanúsít, amely a tiltakozásával ellentétes. A jogtalan előny kérőjével, vagy elfogadójával való egyetértés esetén nem szükséges, hogy az előny közvetlen élvezője a hivatalos személy legyen, a jogtalan előny jelentkezhet harmadik személynél is. Ezzel a bűncselekménnyel kapcsolatos nyomozás egyik céljának annak kell lenni, hogy ki volt az a személy, aki rávette a törvény és kötelezettségszegés kollektív felejtése szervezőjét arra, hogy a fenti törvényi tényállást megvalósítsa, mert alapos a gyanú arra, hogy ez a személy, vagy személyek az alábbi bűncselekmény törvényi tényállását megvalósította: 253. (1) Aki hivatalos személy működésével kapcsolatban, neki vagy reá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

9 (2) Bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a vesztegető, ha az előnyt azért adja vagy ígéri, hogy a hivatalos személy a hivatali kötelességét megszegje, a hatáskörét túllépje vagy a hivatali helyzetével egyébként visszaéljen. (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő a gazdálkodó szervezet vezetője, illetőleg ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója, ha az (1)-(2) bekezdésben írt bűncselekményt a gazdálkodó szervezet tagja vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és a felügyeleti vagy az ellenőrzési kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna. Fentiekre tekintettel f e l j e l e n t é s s e l élek és kérem T Legfőbb Ügyész Urat arra, hogy a fenti elkövetési magatartás, és törvényi tényállások alapján vesztegetés bűncselekménye elkövetésének alapos gyanúja miatt a nyomozást ismeretlen tettes tettesek ellen rendelje el, és a nyomozás lefolytatását követő bírósági eljárásban bűnösségét állapítsák meg. Siófokon június 11. napján. feljelentő Tisztelettel: Dr. Léhmann György 8600 Siófok Szűcs u. 1. sz. a. lakos Tekintettel a halálos kór sulyosságára, kérem, hogy iratommal minden külföldön, demokratikus országban élő honfitársaim tájékoztass koztassák k országuk kormány nyát a hazánkban kialakult törv rvénykez nykezési váls lságr gról l annak érdekében, hogy akár az Európai Parlamentben, akár más nemzetközi fórumon hassanak oda, hogy a hazánkban uralkodó tarthatatlan befolyása a közhatalomnak és pénzhatalomnak a bíróság itélkezési tevékenységére szűnj njön n meg. Léhmann György Siófokon junius 11. napján.