i960. Irta: Sterbet! István Gyógyszeripari Kutató Intézet, Budapest

Átírás

1 VERTEBRATA HUNGARICA MUSEI HISTORICO-NATURALIS HUNGARICl i960. Fasc. 1. A rizstelepek hatása a gémfélék táplálkozására Irta: Sterbet! István Gyógyszeripari Kutató Intézet, Budapest A modern mezőgazdaság tudomány egyre nagyobb figyelmet fordít a kulturterületeken élő állatok részletbemenő, aprólékos vizsgálatára, mivel a rohamosan belterjesedő termelési ágak mindinkább szükségessé teszik a gyakorlati életben is számításba vehető fajok hasznos és káros voltának számszerű kiértékeléseit. E tanulmányok tárgyilagos lefolytatása a termelőnek és a zoológusnak egyaránt érdeke, mert csak kellő mennyiségű statisztikai adat birtokában lehet egy-egy állatfaj gazdasági szerepét Bzámitásba venni 8 ugyancsak tények ismerete szükséges ahhoz, hogy eredményesen képviselhessük a természetvédelem érdekeit. E gondolatok vezettek akkor, amikor 1943-tól elkezdtem az 1954 év nyarán lezáródó gém-táplálkozási vizsgálataimat. A fent megjelölt időszakban foglalkozásom kisebb megszakítások közbeiktatása mellett többnyire halastavak és rizsföldek kezeléséhez kapcsolódott. E mesterséges vizkulturt a jelenben paludáris táplálkozási tipusu madarainknak igen jelentős biotópot biztosítanak,mivel állandó vizboritásuk s amellett

2 - különösen a rizsföldek rendkívüli táplálékbősége - mentesitik őket a természetes élőhelyeknek a mindenkori vízviszonyoktól függő, szeszélyes adottságaitól. A mesterséges vizek nagy madárbőségét a termelés képviselői többnyire csupán elfogult megfigyelések alapján kedvezőtlenül véleményezik. E tanulmányomban az egyik legjobban támadott madárcsoportot,a halgazdaságilag jelentősebb gémfajokat igyekeztem rizsföldi viszonylatban bemutatni s rámutatni arra, hogy a haltenyésztéssel egybekapcsolt rizsen e halevő madarak táplálkozási képe a rizs biotópikus adottságai között miképpen módosul. A gyomortartalom vizsgálatok mellett ugyanakkor azt is tisztázni kívántam,hogy tavasztólőszig a halastavak, a rizsföldek,meg a különböző természetes táplálkozóterületek időszakonként milyen szívóhatást gyakorolnak az egyes fajokra. A gyomortartalmakat Szeged, Hódmezővásárhely, Biharugra és Halásztelek határéban gyűjtöttem a halgazdasági személyzet által elpusztított madarak kadévereiből. A különböző táplálkozóterületek szívóhatását a hódmezővásárhelyi, Saséri-rezervátum körzetében tanulmányoztam. I t t a vegyesállományu.tiszaártéri gémtelep lakói km-es sugarú körben folyóholtágak, rétek, kubikgödrök, öntözéses növénykultúrák, csatornák, ugarok, halastavak és rizsföldek között válogathatnak. Munkatársaimmal éveken keresztül minden hónapban meghatározott napon és ugyanabban a reggeli ó- rában egyidejűleg felkerestük a gémek által erősebben látogatott táplálkozóterületek egy-egy tipusát és a szinkronizált időben leolvasott madarak szómából készített táblázatok alapján vontam le azután következtetéseimet. Vizsgálataim a szürkegémre /Ardea cinerea L./ a vörösgémre /Ardea purpurea L./ a kiskócsagra /Egretta garzetta L./ az üstökösgémre /Ardeola ralloidee SCOP./ és a bakcsóra /Nycticorax nyctlcorax L./ terjedtek ki. Az üstökösgém ás a kiskócsag gyomor-anyagot részletbemenően két másik dolgozat keretében ismertetem, igy e fajokkal i t t csupán a teljesség kedvéért vázlatosan foglalkozom.

3 A megvizsgált 183 drb.gyomor fajonként az alábbiak eze oszlott meg: rint Szürkegém 80 drb. vörösgém 25 drb. bakcsó 48 drb. üstökösgém 30 drb. kiskóceag 50 drb. összesen 183 drb. A szürkegóm E haltenyésztéai szempontból legjobban támadott - és kétségtelenül a legnagyobb kártevési lehetőséggel biró - gám mind a táplálkozóhelyek megválasztása,mind pedig a gyomortartalmak tekintetében a legváltozatosabb képet produkálja. Fészkelőtelepétól 5 mozog a legnagyobb sugarú körben ás az egyes területeken fellépő táplálkozási konjunktúrákra, mint pl. tógazdasági haldöglés, apró emlőaök gradációja, stb. a legérzékenyebben reagál. E faj elsősorban a halastavak madara. Szinkron megfigyeléseink során az év mindegyik szakában i t t észleltük a legnagyobb mennyiségeket. Figyelemre méltó koraősszel az egérjórta, száraz területek látogatottsága. A rizsföldeken nagy általánosságban a halastavi mennyiségek 50 %-át találtuk. A gyomortartalom vizsgálatoknál i t t la, mint a többi megvizsgált fajnál a rizsföldek éa az egyéb táplálkozó területek közötti összehasonlításban a hal és a v i - zirovar táplálék párhuzamba állítása volt a legérdekesebb éa ez hangsúlyozta ki legjobban a halasitott rizsföld rendkívül érdekes ökológiai szerepét. Ha a részletes táblázat /lásd I. táblázat/ értékeit - amelyek azt mutatják,hogy az egyes tápláléknemek a megvizsgált gyomrok hány százalékában fordultak elő, - 10C %-OB átszámításban vizsgáljuk, azt találjuk, hogy a haltáplólék a nyilt vizén %,a rizsen 15,23 5», ezzelszemben a nyiltvizi 31,64 % vizirovarfogyasztás a rizsen 67,71 %-ra emelkedik. A többi tápláléknemeknél az összehasonlítás során nem találunk lényeges különbségeket.

4 I. Táblázat HalaBtó és nyilt viz Halasitott rizs Megnevezés Esetben drb. EBetben drb. % Sorex 1 1 1, ,34 Neomys 1 1 1, ,34 íf'icrotus 7 9 8, ,34 Mus 1 2 4,34 Apodemus 2 2 3,50 Anas /pull/ 1 1 4,34 Rana , ,68 Bombina 1 1 1, ,68 Lacerta 1 1 1,75 Natrix 3 3 5, ,68 Cyprinus , ,36 Carassius , ,02 Alburnus 2 3 3, ,34 Rhodeus 4 5 7, ,36 Eupomotis 3 3 5, ,02 Amiurus 1 1 >,34 Silurus 5 6 8,76 Acer*ina , ,34 Lucioperca 1 1 1,75 - Esox 1 1 1,75 Indet. hal 1 1 1, ,68 Helix 1 1 1, ,70 Valvata 1 1 1, ,34 Planorbis 1 1 4,34 Unio 1 1 1,75 _ - - Apus 1 1 1,75 Nepa 3 3 5, ,08 Ranatra 1 1 1, , , ,82 J \ T aucoris 1 N ^tonecta , C,84

5 I. táblázat folytatása: Halastó és nyilt viz Halasitott rizs Megnevezés Esetben drb. % Esetben drb. % Cybister 1 4 4,34 Hydro-s 4 6 7, ,02 Odonata 4 5 7, ,84 Dytiscus ,08 Carabus ' - Gryllus ,0 nryllotalpa ,50 Indet. bogár 2 2 3, ,48 Pépes anyag 1 4,34 - Szőr 1 1 1,75 A vörösgém A termőidő első szakaszában hiányzik a rizsföldekről. Julius második felétől kezdve, amikor a felmagasodó rizsnövény már takarást nyújt a madárnak, a vörösgém jellegzetes rizslakóvá válik és az összesen észlelt Ardea purpurea-k ez időtől kezdve a rizsföldeken táplálkozik. E fajnál a szinkron megfigyelések értékeit fenntartással kell kezelnünk, mivel a vörösgém rejtett életű madár és többnyire csak a felriasztott példányok láthatók. Igy mindegyik területen feltételezhetően bizonytalan létszámú madár kallódhatott el leszámolatlanul. A két főtáplálék e fajnál is a hal és a v i - zirovar. Halat a nyilt vizén 42,27 %-ban, a rizsen 7,27 %- ban, vizirovart a nyilt vizén 44,42 %-ban, a rizsen 80,34 %-ban fogyasztottak a megvizsgált madarak. E százalékértékek természetesen i t t is /lásd I I. táblázat/ a száz százalékot magasan túlhaladó, táplálék-nemenként kiértékelt táplálkozáai táblázat 100 %-ra átértékelt adatait eredményezik.

6 I I. Táblázat Nyilt vizén Halasitott rizsföldön Megnevezés Esetben drb. Esetben drb. % Neomys Arvicola /juv/ 1 1 6,66 - Rana ,32 Hyla 1 2 6, Cyprinus ,64 Rhodeus 1 1 6, Alburnus Acerina ,66 Silurus 1 1 6,66 Planorbida 1 1 6,66 Helix Lumbricus Ranatra 1 1 6, \50 Notonecta , Naucoris , Ne pa 1 1 6, Dytiscus , Cybister , Hydrous 1 1 6, Odonata , Növényi anyag 1 6, Kavics A bakcsó A bakcsó táplálkozási szinkronterületeit H tekintve szemben s szürkegémmel ás vörösgémmel többnyire a csendesvizü holtágakat, kubikvizeket kedveli is táplálkozási biotóp-

7 jainak megválasztásában sokban hajlik az üstökösgém igényei felé. E fajt a rizsföldeken inkább csak nyár végén találjuk,akkor, araikor a sekély ártéri vizek már többnyire kiszáradtak ás e főleg békaevő fajt nem tudják eltartani. 100 %-ra átszámított hal ós rovarfogyasztésának összehasonlításában /lásd III. táblázat/ a hal a nyilt vizén 21,37?&-ban, a rizsen 2,60 %-ban, a vizirovar nyilt vizén 32,23 %-ban, a rizsen 83,32 %-ban szerepel. III. Táblázat Nyilt vizén HalaBitott rizsföldön?/egnevezés Esetben drb. % Esetben drb. % Sorex 1 1 2, _ Kicrotus 2 2 4, ,66 Apodemus 2 2 4,76 - Natrix 3 3 7,14 Lacerta 1 1 2,38 Rana , ,98 Bombina 2 2 4, ,32 Cyprinus 1 1 2,38 Alburnus 1 1 2, ,66 Abramis 3 3 7,14 Rhodeus 2 2 4,76 - Eupomotis 2 2 4,76 - Acerina 2 3 4,76 Esox 1 1 2, Indet. hal 1 1 2,38 Naucoris 2 3 4, ,30 Notonecta 2 2 4, ,0 Nepa 1 3 2,38 Ranatra 1 2 2, ,0

8 I I I. táblázat folytatása: Nyilt vizén Halasitott rizsföldön Megnevezés Esetben drb. % Esetben drb. % Cyblster 1 1 2, ,0 Dytiscus 3 5 7, ,0 Hydrous 3 3 7,14 Canopteru ,38 Gryllus I Odonata 1 1 2, ,30 Indet. bogár 4? 9,52 Pépes anyag 2 4,76 - Kavics 1 1 2,38 Az üstökösgem Az üstökösgém igen jellegzetes madara a rizsnek. E fajnál a legnagyobb számértékeket a holtágak súlyom és vizirózsa /Trapa és Nymphaea/ borította csendes viztükrei produkálták,de vele majdnem egyenlő számértékekben találjuk a rizsen is. E két területen tavasztól őszig a Saséri-rezervátum üstökösgem állományénak 80 %-a táplálkozott. A gyomortartalmak 100 %-ra átszámított összehasonlításánál a nyilt vizek 66,5 %-os halfogyasztása a rizsen 14,2 %-ra csökkent és a nyíltvízi rovarfogyasztás 124,1 %-os értéke a rizsen 285,4 %-ra emelkedett. A kiskócsag A kiskócsag a rizsföldek legjellegzetesebb gém-látogatója. Attól kezdve, hogy a rizstóblákon megjelenik a viz, a saséri kiskócsag állomány %-a a termésbetakaritásig, vagyis őszi elvonulásuk kezdetéig állandóan a rizsföldeken táplálkozik. A rizstermelés hatása e fajnál az évenkénti fészkelésekben is kirívóan megmutatkozik. A rizstermő évek

9 előtt a Sasér kiskócsag állománya a természetes vízviszonyok kedvező, vagy kedvezőtlen alakulása szerint erősen ingadozó fészekszámokat produkált, ezzelszemben a rizstermelés kezdete óta a populáció a korábbi értékek felső nívójában lényegtelen kis ingadozások mellett stabilizálódott. A kiskócsag gyomortartalmak 100 %-os kiértékelésében a hal nyilt vizén 14,28 %-ban,a rizsen 15 %-ban szerepelt, a vizirovar a nyilt vizén 42,84 %-ban, a rizsen 66,66 %-ban volt kimutatható. E számításoknál azonban meg kell emliteni azt a tényt, hogy a kiskócsag gyomrok nagyrészét olyan időpontban gyűjtöttem, amikor oxigénhiányból kifolyólag nagyarányú haldöglés volt a pontyivadék nevelésre beállított rizsföldön és az időszaki téplálékkonjunktura a halfogyasztás javára időszaki eltolódást eredményezett, mivel a féldöglötten, vagy elhullva lebegő apróhalat a kiskócsagok könnyűszerrel összeszedhették. Feltűnő azonban, hogy még e konjunkturális adottságnál is e faj halfogyasztása milyen kirívóan alacsony. A kiskócsag az üstökösgémmel egyetemben tipikus rovarevő. A kapott eredmények rávilágítanak arra, hogy a szabadvízi halártékek a haltenyésztóssel egybekapcsolt rizsen ötödére, harmadára, felére csökkennek s ugyanakkor az előző területekkel szemben a rizsföldi halfogyasztás két szeres.négyszeres, ötszörös emelkedéseket produkál. Mindezek okát abban láthatjuk,hogy a rizsföldeknek rendkívül gazdag a rovarvilága és ugyanakkor a sürü növényzet között a beárnyékolt,iszapos vizben a hal elfogása lényegesen megnehezül. A hal tételek vizsgálatánál másik feltűnő jelenség az, hogy a mesterséges halasitás ellenére a rizsföldi értékeknél alig találunk pontyivadékot. Ezzelszemben a haltáplálék túlnyomó részét a gazdaságilag értéktelen, vagy a pontynak táplálékkonkurrenciát jelentő, apró fajok teszik ki. Ennek magyarázatát valószínűleg abban kereshetjük, hogy mig a ponty a sürü rizs között a termőterületen tartózkodik, addig a szabad vizekből a csatornákon át felúszó vadhalak a tápláló-

10 árkok zsiliprácsainál tömörülnek bejutási lehetőségek után kutatva a rizs felé. Ezeken a dróthálóval lezárt befolyó helyeken a tiszta, átlátszó, növényzetmentes vízben nagyobb mennyiségben zsákmányolhatják őket a halevő madárfajok. A megfigyelések is arról tanúskodnak,hogy a zsiliprácsok előtt i nyilt viztórben mindig néhány gém őrködik. Tógazdasági szakembereink a közismert VASVÁRI-fóle gyomor analízisekre hivatkozva törnek pálcát a gémfajok felett. Ezek a preciz és nagy vizsgálati anyagon alapuló tanulmányok természetesen fajok szerint is részletezik az egyes táplálék nemeket, azonban a tógazdasági gyakorlat nem kirészletezve, hanem összefoglalva, csupán, mint halat emlegeti a gémek e kritikus tápláláknemét akkor, amikor a madarak haszon-kár tevékenysége kiértékelésre kerül. E brutto értelemben vett tényszámokat azonban semmiképpen sem lehet tárgyilagosnak venni, hiszen maga a haltáplálék is megoszlik gazdaságilag hasznos, káros és közömbös fajok között s a három kategória negativ értelmezésű egybevonása részrehajlóvá teszi a véleményeket. A rizsföldi halnevelés túlnyomó részben pontylvadék termelésében merül ki. Ilyen adottságok mellett a gémek táplálék nemei között domináló mennyiségben szereplő Naucoris, Notonecta, Cybister, Odonata stb. vizirovar fajok a gémek hasznos gazdasági tevékenysége mellett törnek pálcát, mert e ragadozó lények a zsenge pontylvadék legnagyobb ellenségei. Ezek tömeges pusztításával a gémfajok az ivadéknevelő helyeken lényegesen kárpótolják az általuk előidézett ponty-kieséseket. Nem lehet eleget kihangsúlyoznunk, hogy egy állatfajról soha nem nyilatkozhatunk abszolút pozitív,vagy abszolút negativ értelemben. Minden fajnak meg van a maga hasznos és káros tevékenysége, amely azonban nem fejezhető ki egyszersmindenkorra leszögezett számértékekben. Változó külső adottságok mellett az állatok tevékenysége is változik és nem lehet kétséges, hogy ez a változás rizsföldi viszonylatban merre billenti a gémek kiértékelésének mérlegét.

11 L'effet des plantations de riz produit sur la nourriture l'espèce des grues de Par I. Sterbet! L'Institut de recherche Pharmaceutique, Budapest Dans les analyses du contenu de l'estomac l'auteur compare l'oekologie de la nourriture puisée des plantations de riz à celle des eaux libres quant â 1'Ardea cinerea. Ardea purpurea, Ardeola Ralloldes, Egretta garzetta et Nyctlcorax nyctlcorax.l'examen de chacune de ces espèces a donné un résultat concordant, ce qui veut dire, que si nous comparons les plantations de riz à plantes denses aux piscines et à d'autres terrains alimentaires, ayant un caractère d'eaux libres, la consommation de poissons a baissé dans une mesure importante et les données numériques concernant les insectes aquatiques ont fortement augmenté dans les plantations de riz. D'après l'avis de l'auteur, ceci est la suite du fait, que la prise des poissons est bien plus difficile parmi les denses plantes du riz, que dans leb eaux libres. Aussi la quantité d'insectes est bien plus grande dans les plantations de riz, ce qui se manifeste chez les oiseaux à nourriture paludéenne dans une différence importante de la nutrition. L'auteur a exécuté ses examens toujours sur des plantations de riz combinées avec l'élevage de poissons. Ses études s'étendirent aussi, en dehors de l'examen des estomacs, sur les phénomènes se produisant chez les grues dans les diverses saisons de l'année et d'aprèe les différents types de terrains alimentaires. Le Tableau I. fait connaître l'analyse d'estomacs de 1'Ardea cinerea, le Tableau I I. celle de l'a, purpurea, le Tableau I I I. celle de H. nyctlcorax.

12 L i t t é r a t u r e 1. Haltenyéeztési Kutatóintézet :Tógazdasági haltenyésztés a gyakorlatban.bp.1954.pp STBRBETZ.I.: Gyomortartalom vizsgálatok a tógazdasági gém-problémához /Halászat 1,9,1954, p.5/ STERBETZ, I. : A tógazdasági ponty a rizs földek életközösségében /Haléezat 7,6,1958 június p.112/ STERBETZ,I.: Haltenyésztésünk hasznos madara az üstökösgém /Halászat 1957, július, p.49/ STERBETZ,I.: Der Seidenreiher /im Druck/ STERBETZ,I.: Az üstökösgém a Saséri-rezervátumon /im Druck/ VASVÁRI,M.: Die wichtigste Ergebnisse meiner Untersuchungen über die Ernëhrungs-oekologie der Reihervögel /Ardeidae//C.R.II. Congr. Orn.Int. Rouen 1938, p /.