Az alkalmassági követelmények előírása és igazolása a közbeszerzési eljárásokban

Átírás

1 Dr. Patay Gábor ügyvéd Az alkalmassági követelmények előírása és igazolása a közbeszerzési eljárásokban Együttműködésben Dr. Patay Géza ügyvéd irodájával 1026 Budapest, Pasaréti út 72. telefon: +36-1/ telefax: +36-1/

2 Alkalmassági követelmények (Kbt. 65. ) Kbt. 65. (1) Az ajánlatkérő alkalmassági követelményeket határozhat meg az ajánlattételhez megkövetelt a) gazdasági és pénzügyi helyzetre; b) műszaki és szakmai alkalmasságra; c) ha a szerződés teljesítéséhez szükséges, a gazdasági szereplő letelepedése szerinti ország nyilvántartásában való szereplésre, vagy a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal való rendelkezésre vonatkozó feltételek előírásával.

3 Műszaki és szakmai alkalmassági követelmény előírásával kapcsolatos megállapítások Kbt. 65. (2) Az ajánlatkérő csak az eljárást megindító felhívásban megindokolt kivételes esetben tekinthet el attól, hogy a műszaki és szakmai alkalmasságra vonatkozó feltételt előírjon, és csak akkor, ha a beszerzés egyedi jellemzői alapján a teljesítés megfelelősége szempontjából ilyen alkalmassági feltétel előírása nem szükséges. Nem szükséges külön indokolás, ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja szerint csak meghatározott gazdasági szereplő hívható fel ajánlattételre. Az alkalmassági követelményeket és az azoknak való megfelelés igazolására benyújtandó dokumentumokat az eljárást megindító felhívásban pontosan meg kell jelölni. [ ] Megállapítások: Az ajánlatkérőnek főszabály szerint meg kell határoznia műszaki-szakmai alkalmassági követelményt az eljárást megindító felhívásban; az ajánlatkérő kivételes esetben eltekinthet műszaki-szakmai alkalmassági követelmény előírásától, ha a teljesítés megfelelősége szempontjából ilyen előírás nem szükséges; az ajánlatkérőnek meg kell indokolnia, ha nem kíván műszaki-szakmai alkalmassági követelményt meghatározni az eljárást megindító felhívásban; nem szükséges indokolás hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében, ha csak meghatározott gazdasági szereplő hívható fel ajánlattételre [pl. műszaki-technikai sajátosságok, kizárólagos jog fennállása esetén, vagy ha a szerződés célja egyedi művészeti alkotás létrehozása vagy ajánlatkérő általi megszerzése Kbt. 98. ]; az alkalmassági követelményeket és az igazolási módokat az eljárást megindító felhívásban pontosan meg kell jelölni.

4 Köteles-e az ajánlatkérő gazdasági és pénzügyi alkalmassági feltételt meghatározni? Régi Kbt. 55. (1) [ ] Az ajánlatkérő köteles az eljárásban legalább egy az a)-c) pontok (műszaki, illetve szakmai alkalmasság), valamint legalább egy a d) pont (pénzügyi és gazdasági alkalmasság) szerinti körülményre vonatkozó alkalmassági követelményt előírni. [ ] Új Kbt. 65. (1) Az ajánlatkérő alkalmassági követelményeket határozhat meg az ajánlattételhez megkövetelt gazdasági és pénzügyi helyzetre. [ ] Következtetések: a Kbt ának (1) bekezdése csak jogosultságot határoz meg az ajánlatkérő számára a gazdasági és pénzügyi alkalmassági feltétel előírása tekintetében ( határozhat meg ); a Kbt ának (2) bekezdése csak a műszaki és szakmai alkalmassági követelmény tekintetében írja elő azt, hogy kivételes esetben az ajánlatkérő eltekinthet az alkalmassági feltétel előírásától; a Kbt. indokolása és a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet nem szabályozza ezt a kérdést; mindazonáltal a korábbi szabályozást, gyakorlatot és a jogalkotói szándékot figyelembe véve az ajánlatkérőknek vélhetően továbbra is elő kell írniuk gazdasági és pénzügyi alkalmassági követelményt az eljárást megindító felhívásban.

5 Az alkalmassági követelmények meghatározása Kbt. 65. (3) Az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását az esélyegyenlőségre, az egyenlő bánásmódra és a verseny tisztaságára vonatkozó alapelvek figyelembevétele mellett a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat a közbeszerzés becsült értékére is tekintettel legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni. A közbeszerzési eljárásokban az alkalmassági követelmények igazolásának módját és az alkalmassági feltételek meghatározására vonatkozó részletes követelményeket a 321/2015 (X.30.) Korm. rendelet szabályozza. Az alkalmassági követelmények meghatározása során különösen figyelemmel kell lenni az alábbiakra: - alapelveknek való megfelelés duplikáció oka a figyelemfelhívás a törvény indokolása szerint; - a Döntőbizottság joggyakorlata szerint egy alkalmassági feltétel szükségességét és arányosságát az adott közbeszerzési eljárásra vonatkozó összes körülmény figyelembevételével lehet megállapítani, különös tekintettel a közbeszerzés értékére, a közbeszerzés tárgyának volumenére és összetettségére, a szerződéses előírásokra, valamint a közbeszerzés személyi és tárgyi feltételeire (D.322/22/2007., D.14/19/2009., D.199/15/2009., D.803/14/2009.).

6 Az alkalmassági követelmények meghatározása A Fővárosi Bíróság egy ítélete szerint az alkalmassági követelményeket összhatásukban és egyenként is meg kell vizsgálni ahhoz, hogy az arányosság követelményén keresztül [ ] a jogalkotói cél, az esélyegyenlőség biztosított legyen (3.Kf /2007/15.). A Fővárosi Bíróság több ítéletében rámutatott arra, az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelményeket nem elegendő csupán arra figyelemmel meghatároznia, hogy több gazdasági szereplő is ajánlatot tudjon tenni, hanem azokat oly módon kell előírnia, hogy a szerződés teljesítésére képes összes személy, illetve szervezet számára lehetővé tegye az ajánlattételt, és egyben biztosítsa a Kbt. alapelveinek az érvényesülését, valamint a közpénzek hatékony felhasználását is (19.K /2006/6., 19.K /2006/11., 19.K /2008/8., 25.K /2008/8.).

7 Referenciára vonatkozó speciális előírás az új Kbt.-ben Kbt. 65. (5) A (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő ténylegesen szükséges mértékű előírásnak a referenciák körében azt kell tekinteni, ha az ajánlatkérő az adott közbeszerzés a 19. (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított értékének legfeljebb 75 %-át elérő összegű, mennyiségi meghatározás esetén az adott közbeszerzés legfeljebb 75 %-át elérő mennyiségű vagy mértékű, és tárgyát tekintve az adott közbeszerzéssel műszakilag egyenértékű korábbi szállítás, építési beruházás, illetve szolgáltatás igazolását követeli meg. Újdonság: amennyiben az ajánlatkérő a műszaki és szakmai alkalmasság igazolása tekintetében referencia benyújtását írja elő, akkor legfeljebb a közbeszerzés becsült értékének 75 %-át elérő összegű, illetve legfeljebb a közbeszerzés 75 %-át elérő mennyiségű vagy mértékű referencia benyújtása írható elő; a referencia tekintetében az ajánlatkérő nem köteles alkalmassági követelményként az ellenszolgáltatás összegét vizsgálni, e helyett a közbeszerzés tárgyának mennyiségére vonatkozó feltételt is előírhat [321/2015 (X.30.) Korm. rendelet 22. -ának (2)-(3) bekezdései alapján]; kifejezetten rögzíti a Kbt., hogy a referencia tárgyaként az adott közbeszerzéssel műszakilag egyenértékű korábbi szállítás, építési beruházás, illetve szolgáltatás igazolása követelhető meg.

8 Árbevételre vonatkozó speciális előírás az új Kbt.-ben Kbt. 65. (5) Az ajánlattevőktől megkövetelt általános forgalmi adó nélkül számított árbevétel tekintetében az ajánlatkérő legfeljebb a beszerzés a 19. (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított becsült értékének megfelelő mértékű alkalmassági minimumkövetelményt írhat elő. Az árbevételi adatokra vonatkozó minimumkövetelményt az ajánlatkérőnek úgy kell meghatároznia, hogy az a gazdasági szereplő, amely rendelkezik az ajánlatkérő által vizsgált üzleti évben vagy években összesen az adott közbeszerzés a 19. (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított értékét elérő teljes árbevétellel, nem minősülhet alkalmatlannak. Újdonság: amennyiben az ajánlatkérő a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolása tekintetében árbevételről szóló nyilatkozat benyújtását írja elő, akkor legfeljebb a közbeszerzés becsült értékének megfelelő mértékű alkalmassági minimumkövetelményt határozhat meg; amennyiben az ajánlatkérő a gazdasági és pénzügyi alkalmasság tekintetében több (legfeljebb három) lezárt üzleti év teljes vagy közbeszerzés tárgya szerinti árbevételét vizsgálja, akkor a vizsgált üzleti évek tekintetében összesen legfeljebb a közbeszerzés becsült értékének megfelelő mértékű alkalmassági minimumkövetelményt határozhat meg.

9 Együttes megfelelés közös ajánlattevők esetén Kbt. 65. (6) Az előírt alkalmassági követelményeknek a közös ajánlattevők vagy közös részvételre jelentkezők együttesen is megfelelhetnek. Azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatók a gazdasági szereplőkre, az együttes megfelelés lehetősége értelmében elegendő, ha közülük egy felel meg. Újdonság: az új Kbt. a műszaki és szakmai alkalmasság igazolása tekintetében is lehetővé teszi, hogy közös ajánlattevők esetén elegendő, ha az egyikük megfelel azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatók a gazdasági szereplőkre. Pl.: ISO tanúsítvány, minőség biztosítása érdekében tett intézkedések leírása, környezetvédelmi intézkedések leírása.

10 Az alkalmasság igazolása más szervezet (személy) kapacitására támaszkodva Kbt. 65. (7) Az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők (részvételre jelentkezők) bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban (részvételi jelentkezésben): ezt a szervezetet, az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik, csatolni kell az ajánlatban a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. Kbt. 65. (8) Az a szervezet, amelynek adatait az ajánlattevő (részvételre jelentkező) a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolásához felhasználja, a Ptk. 6:419. -ában foglaltak szerint (sortató) kezesként felel az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért. Pénzügyi és gazdasági alkalmassági követelmény igazolása esetén a kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetnek nem kell csatolnia szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalást tartalmazó okiratot. Kbt. 69. (4) [ ] A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtani.

11 Az alkalmasság igazolása más szervezet (személy) kapacitására támaszkodva Kbt. 65. (9) A külön jogszabályban foglaltak szerint előírt, szakemberek azok végzettségére, képzettségére rendelkezésre állására vonatkozó követelmény, valamint a releváns szakmai tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének igazolására a gazdasági szereplő csak akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet valósítja meg azt az építési beruházást, szolgáltatást vagy szállítást, amelyhez e kapacitásokra szükség van. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti követelmény igazolására akkor vehető igénybe más szervezet kapacitása, ha az adott szervezet valósítja meg azt a feladatot, amelyre vonatkozóan a nyilvántartásban szereplés, szervezeti tagság vagy engedéllyel rendelkezés kötelezettsége fennáll. A (7) bekezdés szerint csatolandó kötelezettségvállalásnak ezt kell alátámasztania. Újdonság: szakemberek, referenciák, nyilvántartásban való szereplés, engedély, jogosítvány és kamarai tagság igazolása érdekében az ajánlattevő (részvételre jelentkező) akkor veheti igénybe más szervezet kapacitását, ha az adott szervezet valósítja meg azt az építési beruházást, szolgáltatást vagy szállítást, amelyhez e kapacitásokra szükség van; a kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezet szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratát csatolni kell az ajánlatban.

12 Kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezet igénybe vételének tilalma Kbt. 65. (10) Építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés, valamint árubeszerzésre irányuló szerződéssel kapcsolatos beállítási vagy üzembe helyezési művelet esetén az ajánlatkérő előírhatja, hogy bizonyos alapvető fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő vagy közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattevők egyike végezzen el. Ebben az esetben az e feladatokra vonatkozó, a (9) bekezdés szerinti alkalmassági feltételek igazolásához a (7) bekezdéstől eltérően nem támaszkodhat az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező más szervezet kapacitására, és a teljesítés során e feladatokat nem végezheti alvállalkozó. Újdonság: az ajánlatkérő előírhatja, hogy bizonyos alapvető fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő végezzen el ebben az esetben az alkalmasság igazolásához nem vehető igénybe kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezet, és a szerződés teljesítése során e tevékenységek tekintetében alvállalkozó sem vonható be; az ajánlatkérő szakember, referencia, nyilvántartásban való szereplés, engedély, jogosítvány, szervezeti, kamarai tagsággal való rendelkezésre vonatkozó alkalmassági feltétel, valamint beállítási vagy üzembe helyezési művelet előírása esetén élhet ezzel a lehetőséggel; e szabály a 2014/24/EU irányelv átültetésével került be a Kbt.-be, a törvény indokolása szerint az előírás célja az, hogy megakadályozza azt, hogy az ajánlattevő (akinek az alkalmasságát az ajánlatkérő ellenőrizte) a kulcsfontosságú feladatokat alvállalkozókkal végeztesse el.

13 Jogelőd adatainak felhasználhatósága az alkalmasság igazolása tekintetében (öntisztázás) Kbt. 65. (11) Nem használhatja fel a gazdasági szereplő alkalmassága igazolására azokat az adatokat, amelyek felhasználására jogutódlás eredményeként a jogelőd (7) bekezdés szerinti bevonása nélkül maga lenne jogosult, ha a jogelőd gazdasági szereplő tekintetében az eljárásban alkalmazandó valamely kizáró ok fennáll, vagy ha a jogelőd megszűnt megszűnése hiányában fennállna. A gazdasági szereplő ebben az esetben is élhet a 64. szerinti lehetőséggel és felhasználhatja a jogelődnek az alkalmasság igazolására szolgáló adatait, ha a korábban felmerült kizáró okkal összefüggésben igazolja megbízhatóságát. Újdonság: az ajánlattevő (részvételre jelentkező) főszabály szerint nem használhatja fel az alkalmasság igazolására a jogelőd gazdasági szereplő adatait, ha a jogelőd gazdasági szereplő kizáró ok hatálya alatt áll, vagy megszűnése esetén kizáró ok hatálya alatt állna; az ajánlattevő (részvételre jelentkező) kivételes esetben azonban felhasználhatja a jogelődjének az alkalmasság igazolására szolgáló adatait, ha a korábban felmerült kizáró okkal összefüggésben igazolja megbízhatóságát (öntisztázás); az öntisztázó intézkedések a jogelőd és a jogutód gazdasági szereplőtől is származhatnak; az öntisztázó intézkedések megfelelőségét az ajánlattevőnek (részvételre jelentkezőnek) kell igazolnia.

14 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr. Patay Gábor ügyvéd Együttműködésben Dr. Patay Géza ügyvéd irodájával 1026 Budapest, Pasaréti út 72. telefon: +36-1/ telefax: +36-1/