KÜLÖNFÉLE TERMESZTŐKÖZEGEK ÉS LEVÉLTRÁGYÁK AZ ERDÉSZETI CSEMETETERMESZTÉSBEN

Átírás

1 DR. TOMPA KÁROLY KÜLÖFÉLE TERMESZTŐKÖZEGEK ÉS LEVÉLTRÁGYÁK AZ ERDÉSZETI CSEMETETERMESZTÉSBE Az erdősítések szükségszerű racionalizálásának egyik formája az ültetési anyag differenciált megválasztása, ami alapvetően befolyásolja a csemetetermesztést. Alapkövetelmény: minimális élőmunkával, minél rövidebb idő alatt, maximális ökonómiai eredménnyel biztosítani az erdősítés sikerét úgy, hogy a pótlás és ápolás mini má li s legyen. Ezt a célt csak koncentrált, gépesített, intenzív módszerekkel dolgozó csemetekertekkel, termesztőberendezésekkel, növekvő arányban alkalmazott, nagy méretű szabad és burkolt gyökérzetű csemetékkel, jobb kihozatali százalékkal, rövidebb termelési idővel, a szezonális munkacsúcsok kiiktatásával, szelektív vegyszerekkel, a szaporítóanyag-kutatás eredményeinek gyors megvalósításával stb. lehet elérni. A hazai intenzív erdészeti csemetetermelési eljárások gyorsabb fejlődésének fontos gátló tényezői a többi között a megfelelő termesztőközeg, a korszerű tápanyag-utánpótlás és öntözés hiánya. A következőkben ezekben a témákban az utóbbi két évben nyert néhány kísérleti eredményünket adjuk közre. A nagyon kis mennyiségben rendelkezésre álló luctű avart viszonylag körülményes gyűjteni, az drága és az állomány rovására is megy. Ezért a legnagyobb jelentőséget a nagy mennyiségben rendelkezésünkre álló erdeifenyőtű, a kevés luctű avar és osli tőzeg, valmint a nagyszemű perlit, különféle szemcsés műanyag stb. kombinált alkalmazásának tulajdonítjuk. Az osli tőzeget egyébként a kertészet több évre lekötötte. Ezért szubsztrátumként olyan termesztőközeget vagyunk kénytelenek alkalmazni, amelyben legfeljebb 1/3 rész az osli tőzeg vagy a luctű avar. A tasakokban a termesztőközeg könnyű voltát, szerkezetállóságát és jó vízgazdálkodását a korábban említett semleges adalékanyagokkal biztosíthatjuk. Ha az intenzív ágyasokban közegként fenyőtű és humuszos erdei talaj vagy jól elbomlott komposzt, humuszos homok elegyét használjuk, a talajkeverékhez külön tápanyagokat nem kell adagolni, de feltétlenül szükséges a talajfertőtlenítés. Csemetenevelés fóliaházi ágyasokban Előkísérleteink szerint jobbnak bizonyult, ha az intenzív ágyasokban a különböző anyagokat nem kevertük össze, hanem pl. a többé-kevésbé elbomlott erdeifenyőtű vagy a könnyebben beszerezhető meszes tőzeg vastagabb rétege fölé 5 6 cm vastagságban, állandó öntözés mellett, jól tömörítve terítettük el a jó, savanyú osli tőzeget vagy luctű avart. Az 1978-ban a tómalmi csemetekertben lefolytatott kísérletünk bizonyítja, hogy ha a zalegerszegi lepárló visszamaradt erdeifenyőtűjét komposztőrlővel 121

2 apróra daráljuk, a nevelőágyba 15 cm-es rétegben elterítjük, föléje kb. 5 cmes rétegben osli tőzeget, luctű avart vagy humuszos csemetekerti talajt helyezünk és levéltrágyákat alkalmazunk, jó minőségű, az első év végén erdősítésre 70%-ban közvetlenül felhasználható erdeifenyő- és 100%-ban kiültethető mézgáséger-csemetét nevelhetünk. A tömött, levegőtlen, furfurol korpával végzett kísérletünk eddig nem vezetett sikerre. Azt valószínűleg előzetesen komposztálni szükséges, illetve a nagy savanyúságát meg kell szüntetni. Egyébként két módon is kipróbáltuk. Egyik ágyasban 20 cm* vastagságban csak magában alkalmaztuk, a másikban 15 cm-es őrölt erdeifenyőtű fölé 5 cm-es rétegben terítettük. Végeredményben tehát 5 közeget próbáltunk ki, melyekbe 2 fafajt terveztünk vetni és azokat 4 féle levéltrágyával kezeltük. Vagyis a kísérleti tervben 40 variáns szerepelt. A vetést erdeifenyővel és mézgás égerrel III. 20-án úgy végeztük el, hogy m-'-enként kb db csírázóképes mag jusson. A Plantánból (9% iv 2, 9% P 2 Or 7% -K 2 0, Bj-vitamin, nyomelemek, növekedést szabályozó hormonok) 0,3%-os, a Wuxalból (9%, 9% P2 5> 7 % ^ 20, nyomelemek, növekedésszabályozó, gyökérképződést serkentő és pufferanyagok) 0,02 0,2%-os, a Volldiinger Linzből (14%, 7% P 2 0 5, 1% MgO, 2% mikroelem Cu, Mn, Fe, B stb.) 0,3%-os, az Agromax és Mikramid fele-fele arányú keverékekből pedig 1%-os oldatot alkalmaztunk talaj- és fejtrágyaként. (Az Agromax összetétele: 1%, 1% P 2 O s, 1% K 2 0, Al, B, Fe, J, Co, Mg, Mn, Mo, Si, Zn mikroelemek, baktériumok, biokémiai komplex vegyületek; a Mikramid összetétele: 45%, 0,5% K 2 0, 3% szerves fémvegyület, Fe, Cu, Zn, Ma, B, Mo mikroelemek). Az oldatokból a kikelt csemetékre, ill. a talajra jól porlasztó öntözőkannával IV. 24-én, V. 2-án, VI. 5-én, VI. 19-én, VII. 3-án, VII. 17-én és VII. 31-en, vagyis 7 alkalommal, összesen 90 mm-t a két első öntözéskor több részletben mm-t, az öt további esetben mm-t juttattunk ki. Ezzel együtt a fóliaházi ágyások a vetéstől július végéig 300 mm csapadéknak megfelelő öntözővizet kaptak, a jól porlasztó szórófejekkel ellátott öntözőberendezésből. Ez kb. nap 4 mm öntözővizet jelent. A fóliát VI. hó közepén vettük le. Az említett öntözővízen kívül 109 mm csapadékot kaptak a csemeték. Az Agromax és Mikramid keveréke az első két öntözés után mindkét csemetefajtát teljesen kiégette". Ezért ezekbe az ágyasokba, mind az öt szubsztrátumba július első hetében nyírmagot vetettünk és azt 4 alkalommal 1%-os Agromax-oldattal kezeltük, csemeténként mm-t adva. Október én, kezelésenként 30 csemete több jellemzőjét mértük, ill. állapítottuk meg. A legfontosabb átlagértékeket az 1. ábra diagramjain tüntettük fel. Az eredmények alapján, a továbbiakban felsorolt következtetéseket tettük: 1. A kipróbált 5 szubsztrátum közül levéltrágyával vagy anélkül erdeifenyőnek az erdeifenyőtű + luctű avar (2. sz. közeg), mázgás égernek és bibircses nyírnek az erdeifenyőtű + osli tőzeg (1. sz. közeg) a legjobb. A további sorrend mindhárom fafajnál: erdeifenyőtű + humuszos, vályogos csemetekerti talaj (3. sz. közeg), erdeifenyőtű + furfurol korpa (4. sz. közeg), tiszta furfurol korpa (5. sz. közeg). A 4. és 5. szubsztrátum nem vált be, így a továbbiakban nem foglalkozunk vele. 2. A termesztőközeg hatása kifejezetten nagyobb, mint a levéltrágyáké. 3. Az egyes levéltrágyák pozitív hatása a megvizsgált szubsztrátumokon, ill. csemetefajtáknál eltérő mértékben érvényesül. Az erdeifenyőnél 'áz 1. közegen a VL 9%-kal, a Pl 62%-kal fokozta jobban a magassági növekedést, mint a W. A 2. közegen a Pl 22%-kal, a VL 38%-kal 122

3 mag. kjj 90 MEZGAS EGER. EF tű + tőzeg db/m z EFtü+luctöavar *- EFtú+talaj "- EFtü+furfurol SOo-830 korpa furfurol korpa n- ERDEIFEYO 800 db jm «" üzemi luctu avaros átlaga db In » i "- BIBIRCSES YÍR 680 Jt/m' ' ' Pl = Plantán W= Wuxat Linz 1. ábra. A szubsztrátum és a levéltrágyák hatása a melegágyi csemetékre VL=Volldünger 700- Agromax volt jobb, mint a W. A 3. közegen a VL 31%-kal, a Pl 38%-kal haladta meg a W hatását. A mézgás égernél az 1. közegen a W hatása nagyjából a PZ-néval volt azonos, de a VL-é 23%-kal megelőzte azokat. A 2. közegen hasonló a helyzet, de a VL hatása még szembetűnőbb: 41%-os a többlet. A 3. közegen a W hatása már 5%-kal meghaladta a PZ-nét, és a VL-é 8%-kal volt jobb annál. 4. A gyakorlatban javasolható három szubsztrátumon az átlagmagasság er- 123

4 deifenyőnél VL hatására 26%-kal (2,2 cm), Pl hatására 40%-kal (3,3 cm) növekedett, a W-os kezeléshez viszonyítva. Tehát erdeifenyőnél a kipróbált szubsztrátumokon a Pl bizonyult a legjobbnak. Mézgás égernél az átlagmagasság W hatására 3%-kal (1,7 cm), VL hatására pedig 23%-kal (5,2 cm) nőtt, a PZ-os öntözéshez viszonyítva. Eszerint mézgás égernél leginkább a VL javasolható. 5. Erdeifenyő intenzív nevelésére a gyakorlatban is ajánlható az 1. és 2. sz. közeg, hiszen azokon a 20 cm vastag üzemi luctű avar ágyakon termelt méretekhez hasonló 8 14 cm magas és 2,8 3,2 mm tőátmérőjű, háromnegyed részben kiültethető csemetét termelhetünk, m 2 -enként db-ot (26 66%-os kihozatal). 6. Mézgás éger intenzív nevelésére az 1 3. sz. közeg egyformán javasolható, hiszen cm-es átlagmagasságú, 4 6 mm tőátmérőjű, jó minőségű, kiültethető csemetéket nevelhetünk, m 2 -enként db-ot (23 40%-os kihozatal). 7. A csemeték gyökérzete a javasolt szubsztrátumokon arányos, jól fejlett, a szabványnak megfelelő volt. agytasakos fcnyőfácskák előállítása Az Erdő sz.-ában Plantánnal kezelt polietilén tasakos fenyőcsemeték növekedése" címmel beszámoltunk a 4 ezer db 14x20 cm-es tasakban, 5 termesztőközeggel lefolytatott érdéi- és lucfenyőcsemete nevelési kísérletünk első évi eredményeiről. Az első évben, 1977-ben, 12 alkalommal összesen 240 mm, 0,3%-os PZaníán-oldatot, illetve ugyanennyi vizet kaptak a csemeték, a csapadékon (277 mm) felül ban április végétől július végéig, kéthetenként, 7 alkalommal, összesen 140 mm Plantánnal, ill. tiszta vízzel kezeltük a csemetéket. Ehhez hozzá kell számítani a tenyészidei 325 mm csapadékot. Az értékelést október én, az első évivel megegyező módon végeztük el. A több ezer adat átlagait táblázatba foglaltuk és a jobb szemléltetés érdekében oszlopdiagramokon ábrázoltuk. Kétéves kísérletünket a 2. ábra diagramjaival igazolt, tömör pontokba foglalt végkövetkeztetésekkel zártuk:. 1. A kipróbált öt termesztőközeg közül Plantánnal vagy anélkül lucfenyőnek a luctű avar, erdeifenyőnek az osli tőzeg a legjobb. A további sorrend mindkét fafajnál: tómalmi talajkeverék, erdei talaj, Silvasca. Ettől némiképp eltér a Plantánt nem kapott 2 éves papírcellás lucfenyő sorrendje. 2. A bomlatlan tűavarban és tőzegben viszont kevés a felvehető tápanyag. Ennek ellenére a tiszta vizes kezelés is jobb a többinél. A vizsgált fenyőfajták nem tápanyagigényesek. A Plantán jó hatása mégis egyértelműen kimutatható. 3. A talajkeverék hatása nagyobb, mint a Plantáné, de a levéltrágya pozitív hatása vitathatatlan. 4. A luctű avarhoz hasonlítva, a többi közegben a plantános, 2 éves, papírcellás lucfenyő magasságban 15 28%-kal (10 19 cm), átmérőben a talajkeveréktől eltekintve 18 25%-kal (1 3 mm) marad le. A kétéves magágyi lucfenyő esetében a lemaradás magasságban 9 44%-os (4 25 cm), átmérőben 10 30%-os (1 3 mm). Az osli tőzeghez hasonlítva a többi közegen a Plantán-os, 1 éves, papírcellás erdeifenyő magasságban 6 33%-kal (4 25 cm) gyengébb. Átmérőben viszont a luctű avaros a legjobb, a többi pedig egymással megegyező. Az 1 éves melegágy erdeifenyő esetében az osli tőzeghez viszonyított lemaradás magasságban 4 32%-os (2 16 cm), átmérőben 0 50%-os (0 7 mm). A tiszta vizes kezeléseknél, az említett legjobb közeghez mérten a csemeték,124

5 cm ? U H R PI ; «2 MAGASSÁG + 5 \ \ 75 72] s + 5 S2U5 2é papírcellás xi lucfenyő ' is 75 M 1 TÖÁTMÉRŐ 193 [ g magágyí lucfenyő 61\ foqso kv SSjüöl 67; m mt é papírcellás +25 P2ora Í70 erdeífenyő * 80 7CÜ 90 n mm 15 cm * Ivl öntözés + 24 x V plantánnal tiszta vízzel 83x IsS évi adatok 1e magágyi F3l J u x KV V% erdeífenyő \5050\ m m Pl.hatására növ. többlet %-ban (j^)szubsztratumhoz viszonyított növ /o-ban 5 2. ábra. A Plantán-kezelés hatása a nagytasakos csemetékre 125>

6 méretei legtöbbször azonos sorrendben, de rendszerint nagyobb mértékben maradtak le. Vagyis a szubsztrátum hatása kifejezettebb. 5. A Plantán-os öntözés néhány esetet kivéve mind magassági, mind átmérői irányban erősen fokozta a növekedést. Magasságban 2 95%-os (1 19 cm), átmérőben 0 50%-os (0 3 mm) volt a többletnövekedés. Vagyis a 2 éves plantános kezelés a magassági növekedésre jobban hat, mint a vastagodásra (az első évben fordított volt a helyzet). 6. Az öt szubsztrátum átlagában a 2 éves papírcellás lucfenyő a Plantán hatására magasságban 20%-kal (9 cm), vastagságban 6%-kal (0,6 mm), a 2 éves magágyi lucfenyő 31%-kal (11 cm), ill. 18%-kal (1,4 mm), az 1 éves papírcellás erdeifenyő 13%-kal (16 cm), ill. 17%-kal (1,6 mm), az 1 éves magágyi erdeifenyő pedig 38%-kal (12 cm), ill. 10%-kal (1 mm) nőtt jobban. A Plantán kedvező hatása a magyágyi csemetéken érthetően jobban érvényesült. 7. Az öt közeg átlagával számolva, a 2. évi növekedés: 2 é. pc. LF 2 é. má. LF 1 é. pc. EF 1 é. má. EF Plantán víz Plantán víz Plantán víz Plantán víz Magasság, cm: Plantán-hatás, % ' 165 Átmérő, mm 2,9 2,7 2,2 1,6 4,1 3,0 4,4 3,9 Plantán hatás, % Vagyis csak a 2. évi növekedést tekintve, a Plantán növekedésfokozó hatása még kifejezettebb. 8. A Plantán-os öntözés leghasznosabb csemetekerti talajkeverék és osli tőzeg esetén. (Ez alól az erdei talaj és a Silvasca csak az 1 éves magágyi erdeifenyő esetében volt kivétel, de csupán a 2. évben. Egyébként a legnagyobb kiveszési százalék is azt bizonyítja, hogy a szállított összetételű Silvasca fenyőcsemete számára nem jó szubsztrátum.) 9. A papírcellás csemete nem érezte meg az átültetést. Az első éves növekedései meneten kimutatható a magágyi csemete kezdeti sokkja. A papírcellás csemete magasabb, vastagabb (erősebb, jobb). Az öt közeg átlagával számolva, a 2. éves Plantán-os lucfenyő papírcellás-tasakos csemete 9 cm-rel magasabb és 1,8 mm-rel vastagabb, a vízzel kezelt pedig 11 cm-rel magasabb és 2,6 mm-rel vastagabb, mint a megfelelő magágyi csemete. A Plantán-os 1 éves ereifenyőnél a papírcellás-tasakos csemete magasságban átlag 8 cm-rel és vastagságban 0,6 mm-rel, a vizes kezelésnél pedig magasságban 14 cm-rel haladta meg a magágyit (utóbbi esetben a vastagsági átlagok megegyeznek). 10. A magágyi 1 és 2 éves csemeték minden közegben már az első évben elérték a tasak falát és a továbbiakban annak mentén köröskörül nőttek; kuszált, bolyhos gyökérrendszert alakítottak ki (3. ábra 2. és 4. fotója). A papírcellás csemeték gyökérzete némileg kedvezőbb. Az első évben főleg a cellában levő táptalajt hasznosították, majd a papírpalást részbeni elbomlása után kevesebb és vastagabb gyökérág nőtt a fal irányába. Ezek a 2. évben a fal mentén ugyancsak elgörbültek (3. ábra 1. és 3. fotója). A fácskákkal 1979 tavaszán 32 m-es hálózatban erdősítést végzünk. Az erdősítés 5. és 10. évében tervezett gyökérfeltárásos értékelés után mondhatunk 1 majd biztosabb véleményt. 11. A tasakos csemetepopulációra rátekintve nemcsak a magasságbeli különbségek ötlenek azonnal szembe, hanem a Plantán-nal kezelt csemeteféleségek szép, üde, egészséges, sötétzöld színe is. 126

7 3. ábra. Plantános nagytasakos csemeték gyökérzete 1 = 2+2 é pc LF; 2 = 2+2 é má LF; 3 = 2+2 é pc EF; 4 = 2+2 é má EF Több a hajtás, azok erősebbek, hosszabbak, a csemete alakja arányosabb, 111. az erdeifenyő tűi hosszabbak. A tiszta vizes kezelések világosabb sárgászöldek, ritkább oldalágúak és kevesebb a tűjük. A kísérlet alapján összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy a fajnak megfelelő, legjobb termesztőközeg és papírcellás csemete alkalmazásával, valamint levéltrágyázással a nagytasakos erdei- és lucfenyőcsemeték nevelési idején mintegy 1/3-ával le lehet rövidíteni. Az általunk előállított kísérleti tasakos fenyőfácskák db-ja kb. 6 Ft-ba került, mely önköltségi árat üzemi méretekben nyilvánvalóan jelentősen csökkenteni lehet. A kevés luctű avar és osli tőzeg arra késztet, hogy a csemetekertekben az egyes csemeteféleségekkel kipróbált legjobb helyi termesztőközegek termőképességét levéltrágyákkal, vagy a kereskedelemben kapható komplex trágyákkal fokozzuk. DR. BODOR ATAL-DR. RADÖ GÁBOR-TEMESI GÉZA: AZ ERDŐEVELÉS GÉPESÍTÉSE A három szerző Az erdőnevelés gépesítése" c. könyvét év végén jelentette meg a Mezőgazdasági Kiadó. A könyv hátsó borítóján megjelenő ismertető a címben foglaltaknál is többet sejtet, így vezeti be a művet: A szerzők.. a fő hangsúlyt a gépek ismertetésére helyezik,... ezek közül a gépek közül kell majd kiválasztani a hazai viszonyok közötti legmegfelelőbbeket". Az adott témával foglakozó, a nevelést szívügyének tekintő erdész számára a jelzett idézet a figyelemfelkeltés kellő indokául szolgál. Igaz, a bevezetőben nagyon reálisan útkeresésről, a világba való kitekintésről, a szükséges technika felkutatásáról beszélnek, az érdeklődést a könyv iránt ez a tény nem 127