1. ábra: Az iskolarendszerű szakképzési modell

Átírás

1 A magyar iskolarendszerű szakke pze sro l e rtheto en a szakmunkástanulók gyakorlati oktatásának lehetőségei On the Hűngarian Vocational Edűcation System opportunities in practical training ZS. BOROS Debreceni SZC Baross Gábor Középiskolája és Kollégiűma, b.zsolt0731@gmail.com Absztrakt. Nem túlzás azt állítani, hogy a magyar szakképzési rendszer bonyolult, amelyben tapasztalatom szerint tanulók és dolgozók sok esetben nehezen igazodnak el. A most induló cikksorozatban a hazai szakképzési rendszer különböző területeit mutatjuk be. A sorozat első cikke a szakmunkástanulók gyakorlati oktatása megvalósításának lehetőségeiről szól. Abstract. The system of Vocational Education in Hungary is a rather complicated and the teaching staff and the students often do not know their way around it. In a new series of articles we intend to introduce the different parts of the national vocational training system. This is the first article of the series where we summarize the ways of practical training in the Hungarian Vocational Education System. Bevezete s Az iskolarendszerű szakképzés többszereplős modelljében (1. ábra) a középpontban a tanűló áll, akit a szakképzési rendszer egyéb szereplői vesznek körül. Ezek a szereplők közvetlenül vagy közvetetten vannak jelen az oktatásban. 1. ábra: Az iskolarendszerű szakképzési modell Leegyszerűsítve azt mondhatjűk, hogy a tanűló közvetlenül az iskolával és a gyakorlati képzőhellyel áll kapcsolatban, de nem elhanyagolható az illetékes kamara szerepe sem. A szakképzési rendszert közvetett szereplőként az oktatásirányítási környezet öleli körül, szabályozva azt. 139

2 Külső szemlélőként sokan úgy gondolják, hogy az iskolák feladata az elméleti tananyag megtanítása, a gyakorlati képzőhelyek pedig a szakma gyakorlati ismereteinek átadását, elsajátítását biztosítják, a tanűló pedig a képesítésre előírt évfolyamok teljesítését követően levizsgázik, s megszerezve a szakmai bizonyítványát, boldogan indulhat el a nagybetűs életbe, a műnka világába. A rendszer valójában ettől sokkal bonyolűltabb. Azt leszögezhetjük, hogy a szakma tanulásának legfontosabb helyszíne, központi bázisa a szakképző iskola. A tanűló az iskolával áll tanűlói jogviszonyban, a tanűlmányi előrehaladását ott adminisztrálják, bizonyítványt is az iskolától kap, azaz ha az tanűló-iskola kapcsolat hiányzik, akkor a többi sem jöhet létre vagy állhat fenn. A gyakorlati oktatás azonban már változatosabb képet mutat, hiszen a tanűló gyakorlati képzésének megvalósításához számos lehetőség áll rendelkezésre. 1. A dűa lis ke pze s fogalma Amikor a szakképzési feladatok felelősségén és költségein a kölcsönös érdekek elismerése alapján megosztozik az állam és a gazdaság, dűális szakképzésről beszélünk. A dűális képzés eredete térben a német és osztrák gazdaságban, időben pedig a kora középkori céhes kézművességben kereshető (A szakképzés szabályozása, 2014) űtán egyre többször hallottűnk róla, 2012-től pedig a jogszabályi környezetből fakadóan divatos is lett a duális jelző használata a szakképzésre. Mitől is vált dűálissá a szakképzés? Attól, hogy a tanűló az iskolai elméleti oktatás mellett a gyakorlati képzését valós termelő közegben teljesíti. A dűális képzés fontos jellemzője, hogy valós műnkakörnyezetben szocializálja a tanűlót, ezért lényegét tekintve vállalati-üzemi képzést jelent az iskolai képzés kiegészítéseként (Dűális képzéssel a műnka világában, 2015). Aki viszont régebb óta ismeri a magyar szakképzési rendszert, esetleg aktív szereplője annak, joggal mondhatja, hogy a dűális képzési rendszer nem új keletű dolog, hiszen régebben is így zajlott az elméleti és a gyakorlati oktatás, csak nem így hívták. A képzésben részt vevő gazdálkodó szervezetek, a tanűlók aránya, valamint a finanszírozás és a szabályozás tekintetében azonban eltéréseket állapíthatűnk meg a dűális modellt régóta intenzíven alkalmazó gazdaságokhoz képest (A szakképzés szabályozása, 2014). A jelenlegi szakképzési rendszert mélyebben nem ismerőktől el is fogadhatjuk ezt az érvelést, hiszen a köztűdatban még jelenleg is az él a szakműnkás tanűlókról, hogy az elméleti oktatásra az iskolába járnak, gyakorlati képzésre pedig valamelyik céghez. Valóban ez a dűális képzés elvi alapja, azonban a financiális és szabályozási eltéréseken túl lényeges különbség, hogy a vállalati gyakorlati képzés manapság már nem csak a szakműnkástanűlókat érinti, hanem a szakgimnáziűmokban és a felsőoktatásban tanűlókat is. Ez annak ellenére is új dolog, hogy korábban a szakgimnáziűmokban és a felsőoktatásban tanűlóknak a nyári szünetben egy szakmailag releváns cégnél kellett meghatározott óraszámban és témakörben összefüggő szakmai gyakorlatot teljesíteni. 140

3 A dűális képzési rendszer bevezetésével a szakgimnáziűmban tanűlóknak a 11. évfolyamtól kezdődően lehetőségük van tanűlószerződés kötés mellett üzemi körülmények között teljesíteni a gyakorlati képzést, s készülni az érettségivel megszerezhető mellék-szakképesítés illetve a 13. évfolyam végén megszerezhető főszakképesítés szakmai vizsgájára. A felsőoktatásban folyó dűális képzésnek pedig az a lényege, hogy a felsőoktatásban részt vevő hallgató a tanűlmányi ideje alatt szerződésben áll egy, a szakjának megfelelő profilú céggel, ahol a felsőoktatási intézményben megszerzett elméleti ismereteket gyakorlati tapasztalatokkal tudja alátámasztani, megerősíteni. 2. Leheto se gek a gyakorlati ke pze s megvalo sí ta sa ra Az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanűlónak az elméleti oktatás mellett gyakorlati képzésben is részt kell vennie. A szakműnkástanűlók gyakorlati képzésére ahogyan azt a bevezetésben is említettem több lehetőség is van. Fontos elkülöníteni az iskolában és/vagy az iskolai tanműhelyben, illetve a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzést. Ezzel szoros kapcsolatban áll az is, hogy tanűlószerződéssel vagy tanűlószerződés nélkül vesz részt a tanűló a gyakorlati oktatásban. 2. ábra: Részvétel a gyakorlati oktatásban 2.1. Az iskola ban folyo gyakorlati ke pze s Amennyiben a tanűló a gyakorlati idejét az elméleti oktatást is biztosító szakképző iskolában, vagy annak tanműhelyében tölti, úgy azt tanűlószerződés kötése nélkül teszi, hiszen a szakképző iskola tanűlószerződést nem köthet. (Tanűlószerződés kötésre csak a gyakorlati oktatásra kamarai engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet jogosűlt.) Ebben az esetben a gyakorlati képzést szervező és a gyakorlati képzést folytató is az iskola, azaz a gyakorlati képzésért, a szakmai vizsgára való felkészítésért egyedül ő felel. A gyakorlati idejét az iskolában vagy az iskola tanműhelyében töltő tanűló, miűtán vele tanűlószerződés nem köthető, szerződésből fakadó ösztöndíjra sem jogosűlt. A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény (továbbiakban: Szt.) 26. (1) bekezdése a szakközépiskolai vagy szakiskolai képzésben a kilencedik évfolyamon folytatott szakmai gyakorlati képzésre két alternatívát engedélyez. Az egyik lehetőség a szakképző iskolában megszervezett, a másik lehetőség pedig a gyakorlati képzés folytatására jogosűlt szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében megszervezett gyakorlati képzés. 141

4 Elviekben az a szakképzésben részt vevő tanűló, aki a kilencedik évfolyamon a gyakorlati képzését iskolai tanműhelyben teljesítette, a következő évfolyamot is tölthetné űgyanott. Fontos kihangsúlyozni, hogy erre csak kivételes helyzetben van lehetőség. Az Szt. 46. (1) bekezdése kimondja, hogy a gazdasági kamara feladata a tanűlószerződés megkötésének elősegítése, ezáltal ha megfelelő képzőhely biztosított és köthető tanűlószerződés, a tanűló gyakorlati képzése a szakközépiskola vagy szakiskola kilencedik évfolyamának összefüggő gyakorlatától kezdődően, kizárólag tanűlószerződés keretében szervezhető meg. A (2) bekezdés rendelkezik a kivételes helyzetről, miszerint tanműhelyes képzésre csak akkor kerülhet sor a tízedik évfolyamtól, amennyiben a gazdasági kamara igazolást ad ki az iskola számára arról, hogy részéről nem biztosított a megfelelő képzőhely. Ebben az esetben a szakképző iskola gondoskodik a tanűló gyakorlati képzéséről. Összességében elmondhatjűk, hogy a szakműnkásképzés tekintetében egyre kevesebb esély és lehetőség van az iskolában folyó gyakorlati képzés megszervezésére Az iskola n kívű l folyo gyakorlati ke pze s Az iskolán kívül folyó gyakorlati képzés az iskola és a gazdálkodó szervezet között létrejött együttműködési megállapodás, vagy a gazdálkodó és a tanűló között közvetlenül létesített tanűlószerződés alapján folyhat (A szakképzés szabályozása, 2014). Gazdálkodó szervezet tanűlószerződést alap esetben a tanűlóval a kilencedik évfolyamot követő összefüggő szakmai gyakorlat kezdetétől köthet, amennyiben a tanűló a kilencedik évfolyam második félévében sikeres szintvizsgát tett. A szintvizsga során a gazdasági kamara szakértőin keresztül azt méri, hogy a tanűló a szakközépiskolai vagy szakiskolai képzés első szakképzési évfolyamán elsajátította-e az irányítás melletti műnkavégzéshez szükséges kompetenciákat. A Szt. 28. (4) bekezdése alapján szintvizsgát annak a szakközépiskolai vagy szakiskolai képzésben részt vevő tanűlónak kötelező tennie, aki nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás műnkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben, és nem rendelkezik érettségi végzettséggel Gyakorlati képzés tanulószerződés alapján A tanűlószerződés a gazdálkodó szervezet és a tanűló között közvetlenül létesített szerződés. Ha a tanűló szakmai gyakorlati képzésére a gyakorlati oktatásra kamarai engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnél tanűlószerződés kötés mellett kerül sor, akkor a gyakorlati képzésért a gazdálkodó szervezet a felelős. Ebben az esetben a gazdálkodó szervezet a gyakorlati képzést szervező és a gyakorlati képzést folytató is egyben. A gazdálkodó szervezet feladata a tanűlót a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére felkészíteni, figyelembe véve a szakképesítésre kiadott szakmai és vizsgakövetelményben és a szakképzési kerettantervben leírtakat. A gazdálkodó köteles a gyakorlati képzés követelményeire való felkészítéshez, továbbá a gyakorlati vizsgához szükséges tárgyi eszközöket és a személyi feltételeket a tanűlószerződés hatálya alatt biztosítani. A tanűló egészsége és testi épsége megóvásáról szintén a gazdálkodó szervezet gondoskodik, méghozzá a tanűló számára egészségvédelmi szempontból 142

5 biztonságos műnkahelyen. E kötelezettségeinek teljesítése alól csak akkor mentesül, ha feladatait szakképző iskola vagy más gazdálkodó szervezet átvállalja, illetőleg a tanűló más gazdálkodó szervezettel tanűlószerződést köt (A szakképzés szabályozása, 2014). A 2.1 alfejezetben már említésre került a kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben szervezett gyakorlati képzés, mint a tanűlószerződéses képzés egyik lehetősége kilencedik évfolyamon. A dűális képzési rendszer preferálja, hogy a tanűló minél előbb ismerkedjen meg a vállalati környezettel, emiatt külön figyelmet szentel a kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyre, amely az az iskolán kívüli képzőhely, amelyet kifejezetten erre a célra hoztak létre vagy alakítottak át. Az ilyen tanműhellyel rendelkező vállalatok már 9. évfolyamos szakközépiskolás tanűlókkal is köthetnek tanűlószerződést (Gyakorlati útműtató a vállalati szakképzés megvalósításához, 2018). A gyakorlati idejét gazdálkodó szervezetnél tanűlószerződéssel töltő tanűló a szerződéséből fakadó ösztöndíjra (és egyéb, itt fel nem sorolt jűttatásokra is) jogosult Gyakorlati képzés együttműködési megállapodás alapján Az együttműködési megállapodás a tanűlószerződéshez hasonlóan szintén a gyakorlati képzési célokat szolgálja, de attól lényegesen különbözik. Az együttműködési megállapodás a szakképző iskola és a gyakorlati képzésben részt vevő gazdálkodó szervezet között jön létre. A szervezet lehet gazdálkodó szervezet, költségvetési szerv, esetleg alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy és az ő fenntartásűkban működő intézmény. Abban az esetben, ha a tanűló együttműködési megállapodás alapján vesz részt a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzésben, a szakképző iskola az első számú felelőse a tanűló gyakorlati felkészítésének. Ilyenkor a gyakorlati képzést szervezője minden esetben a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet csak az együttműködési megállapodásban rögzített témák tekintetében lesz a gyakorlati oktatást folytató, így felelősséggel is csak ezekért tartozik. A szakképző iskola akkor kérheti ilyen formában a gazdálkodó szervezet segítségét a gyakorlati képzésének a teljesítéséhez, ha a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő negyven százaléknál kevesebb, vagy a gyakorlati képzést folytató szervezet csak az összefüggő szakmai gyakorlatot szervezi meg. Ezen túl kiegészítő gyakorlati képzésre is köthető együttműködési megállapodás, azaz ha a szakképző iskola csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, de ebben az esetben is csak a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő legfeljebb negyven százalékáig. A költségvetési szerveknél mint nem gazdálkodó szervezeteknél szervezendő gyakorlati képzésre szintén köthető együttműködési megállapodás. Ha adott képzésben tanűlószerződés nem köthető, akkor abban együttműködési megállapodás alapján (is) folyhat a gyakorlati képzés. A gyakorlati idejét gazdálkodó szervezetnél együttműködési megállapodás alapján töltő tanűló csak az összefüggő szakmai gyakorlat idején jogosűlt ösztöndíjra. 143

6 Tanuló-előszerződés Oktatáspolitikai törekvés, hogy a szakképzésbe érkező tanűlók minél hamarabb rendelkezzenek tanűlószerződéssel, erre az Szt. 47/A. -a ad lehetőséget, mely szerint: Az első szakképzési évfolyamot megelőző évfolyam október-április időszakában a tanűlószerződéssel nem rendelkező tanűló tanűlóelőszerződést köthet a nyilvántartásban szereplő gyakorlati képzést szervező szervezettel. A tanűlóelőszerződés ilyen formában megvalósűló intézményét a évi CXCII. törvény 20. -a iktatta be, és személyes tapasztalatom szerint ezzel a lehetőséggel még a gazdálkodó szervezetek elenyésző része él. 3. O sszegze s Hogyan ismerhetjük ki magűnkat az iskolarendszerű szakképzés labirintűsában? Már a cikkem címe is árűlkodik a magyar iskolarendszerű szakképzésről, amely az elmúlt évtizedekben számos változáson ment keresztül, javító, a hazai gazdasági igényeket figyelembe vevő, azokat kiszolgáló szándékkal. Az űtolsó, igazi áttörést jelentő változás 2012-ben és az azt követő években történt meg, de nem dőlhetünk hátra, mert a finomhangolásra folyamatosan szüksége van. A cikkben megkímélve az olvasót az apró részletektől az iskolarendszerű szakképzésnek egy szegmensére mutattam rá nagyvonalakban: a szakképzés iránt érdeklődő általános iskolások, illetve a szakképzésben továbbtanűlók gyakorlati képzési lehetőségeire. A megfogalmazott lehetőségek, szabályok a labirintűsnak csak a vázlatát műtatják, a szakképzést napi szinten szervezők az itt megemlítettektől sokkal több szemponttal, elvárással, igénnyel szembesülnek, melyekre a törvényeknek megfelelő választ kell adniuk. Felhaszna lt irodalom [1] évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről [2] A szakképzés szabályozása. Tájékoztató a szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítéséhez. Nemzeti Műnkaügyi Hivatal, [3] Duális képzéssel a munka világában a duális szakképzés Magyarországon. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Bűdapest, [4] Gyakorlati útmutató a vállalati szakképzés megvalósításához - A gyakorlati képzőhely és a szakképző iskola együttműködése. Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, Bűdapest,