Sárospatak az évszázadok tükrében

Átírás

1 Sárospatak az évszázadok tükrében Sárospatak településtörténeti adatainak közintézményei építésének, közszolgáltatási hálózatának időrendi felsorolása X-XXI század SEGÉDANYAG Sárospatak, 2012 Tamás Erzsébet

2 SÁROSPATAK AZ ÉVSZÁZADOK TÜKRÉBEN X. század- XXI. század 2

3 Sárospatak az évszázadok tükrében Az anyagot összegyűjtötte és összerendezte: Tamás Erzsébet Szerkesztette: Stumpfné Gyöngyösi Etelka, Kurucz Tamás, Tamás Erzsébet Lektorálta: Dávid Sándor, Földházi István, Virágh Sándor A képanyag felhasználását a Református Kollégium Adattára engedélyezte. A könyv szövegének képeinek technikai munkálataiban segítséget nyújtó személyek és intézmények: A Családsegítő és Pedagógiai Szakszolgálat: Mitró Lajosné, Fischinger Felső Viktória Gondozási Központ: Horváth Éva A Művelődés Háza és Könyvtára: Stumpfné Gyöngyösi Etelka, Kurucz Tamás A Miskolci Egyetem Comenius Főiskolai Kara: Vajda Monika, Sasi Gábor A Református Kollégium Könyvtára: Éger Gábor A Református Kollégium Adattára: Laczkó Gabriella igazgató A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola: Balogh Gáborné Sárospatak Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Kabinetiroda: Víghné Fehérvári Zsuzsa, Koleszárné Braun Mónika 3

4 4

5 E l ő s z ó Kedves Olvasó! Mielőtt el kezdi olvasni Sárospatak fejlődését bemutató időrendi felsorolásomat, tájékoztatni szeretném a következőkről. A felsoroláshoz való gyűjtést magam határoztam el. A felhasznált forrásanyagban kihangsúlyozom sok dátum nem egyezett. Ezúton kérek mindenkit, bármilyen hiányosságot, téves adatot, elírást észlel, értesítsen! Az utcanevek a 2012-es térkép szerint lettek beírva. Írásomat azoknak az embereknek készítettem, akik ismereteiket pontosítani, bővíteni szeretnék és érdeklődnek Sárospatak múltja és jelene iránt. Örömmel nyújtom át Sárospatak 1100 évének fejlődéstörténeti dokumentumát. Ez a munka sok időt és aprólékos munkát igényelt, remélem sok érdekességgel fog találkozni a Tisztelt Olvasó. Házi használatra készítettem. Tamás Erzsébet Sárospatak,

6 Sárospatak településtörténeti adatainak közintézményei építésének, közszolgáltatási hálózatának időrendi felsorolása X-XVI. századig 895 Honfoglalás, 200 éves tartózkodás a Bodrogközben Ketel vitéz megmenekülése a sodróvizű folyóból. Vitézségéül megkapta a Halomhegy és a Hotyka patak környékét. A sodróvizű folyó lehetett a Budrog is, ezért a monda szerint elnevezték Ketel potokának. A Ketel szó jelentése őriz, legelőre vezet E gondolatokat III. Béla király jegyzője, Péter győri püspök jegyezte le, akit Anonymusként is emlegetnek. A Gesta Hungarórum krónikában bővebben olvashatunk róla. 997 I. István király államalapítása 1160 A római katolikus templom környékén királyi udvarház és körtemplom (Rotunda) épült. A környék királyi erdőbirtok volt Mivel II. Endre és felesége Gertrudisz királyné sokat tartózkodott itt, komoly érv, hogy leányuk Szent Erzsébet Patakon született, de vannak, akik ezt a tényt megkérdőjelezik A Széldombon volt a Szent Klára apácák zárdája 1221 Az írásokban már ekkor villa Potok megnevezés olvasható 1245 IV. Béla olasz telepesek munkájával elkezdte a szőlő telepítését, művelését ben Sárospatakon hozzávetőlegesen 338 hk-on termesztenek szőlőt 1251 IV. Béla levélben kér engedélyt IV. Ince pápától kővárak építéséhez 1260 Patak és Újhely között a Várhegyen vár épült 1262 Bodroghalász benépesülésének kezdete 1280 A mai görög katolikus templom környékén a kolduló Domonkosrend templomot és kolostor iskolát építtetett 6

7 7

8 1332 Sáros-Kis-Patak= Kispatak benépesülésének kezdete 1390 Erdő=Ordó=Végardó benépesülésének kezdete XIV. sz. Ekkor épültek fel a Szentnegyed házai 1400 A római katolikus plébánia-iskola alapítása 1429 Zsigmond király Sárospatakot szabad királyi várossá tette Már Pataki erődítményről olvashatunk. (A később épült Vörös-toronytól délre lévő ma már rom várról 1461 Hejcze=Héce benépesülésének kezdete 1461 A Római Katolikus Templomon való átjárást biztosító ajtót befalazták (Báthory Zsófia idejében falazták be) 1489 A Szalkai-kódex befejezésének dátuma 1450 Sok névváltozás után alakult ki a város mai neve: Sárospatak. Patak neve sáros jelzővel bővült. 1. Potok-Potoka-Potak-Pathak 2. Mappa Regii Camera: Oppidi Saros Nagy et Kis Patak 3. Scharospatak 4. Archivumn Priviligiate Oppidi Nagy Patak 1460 A város vásárjogot kapott Mátyás királytól Pálóczi László a Széldombon (Heicze, Héce) udvarházat építtetett az engedélyező Mátyás király Római katolikus háromhajós templom épült XIV-XV. sz. A mai Kossuth utca északi részénél volt a segítő Ferences rendiek temploma, kolostora, temetője 1500 Az erődítmény védvonalának erősítése miatt a plébániaiskola megszűnt 8

9 1531 Megkezdődött a Református Kollégium iskolaépületeinek építése (10 kis épület. A Berna-sor ma is áll) 9

10 Perényi Péter és fia Gábor elkezdte a Vörös torony és a belső vár építését, mely öt építési periódusban készült el 1556 Hóstát=Hustác benépesülésének kezdete A római katolikus gótikus csarnoktemplomot Perényi Péter átépíttette protestáns templommá 10

11 1561 A Kopácsi István házából Ispotály lett. (A Fazekas-sorra vezető kanyarulatnál) 1567 A vár erődrendszerének megerősítése XV. században kezdték el a Rákóczi pince munkálatait, mely a XVIII. században fejeződött be A városban ebben az időben 175 ház volt 1573 A Várat Dobó István birtokolta. Családjával együtt itt lakott. XVI. Hejczén (Hécén) volt az Ágoston-rendi apácák zárdája XV-XVI. század fordulóján épülhetett a sárospataki vár területén az Ágyúöntő-ház (műhely) XV-XVI. század fordulóján épült Ágyúöntő-ház (műhely) régészeti feltárása 11

12 XVII. század XVI. sz. A Bodrogon vízimalom és fürdőház működött 1615 A római katolikus rendház plébániaház épült I. Rákóczi György és felesége Lorántffy Zsuzsanna idejében Sárospatak fénykorát élte 1625 A településen kívül puskapor-őrlőmalom működött. I. Rákóczi György faés kőhidat építtetett I. Rákóczi György kőpilléren álló fahidat építtetett 1631 A vár területén (Agiu eönteö Ház) ágyúöntő-ház (műhely) működött 1632 A Bodrogon hajómalom működött 1633 Településünk első Városháza időpontjának említése, mivel több időpontban és több helyen is volt a városnak Városházája (1685, 1693, 1778, 1840) 1639 A településen serfőzőház működött 1640 Ezt a dátumot Balassa Iván könyvében találtam a Zárda címszó alatt, mely a 236. oldalon található. Ami azt jelenti, hogy ebben az időben már itt állt egy épület. (a bezárt Carolina Óvodáról van szó) Az 1869-es népszámlálás idején Veögel Johanna szerzetesnő lakott a fent említett épületben. Az adatlapon 8 helyiséget tüntettek fel A településen lőporgyár is működött 1643 Lorántffy Zsuzsanna a Vár keleti szárnyára emeletet építtetett 1645 A Hejczére habánokat telepítettek 1646 A Hejczére újkeresztyén imaház épült 1648 A kispataki Gerinden (fás, füves rész) cigányok telepedtek le 1648 Római katolikus plébániaház épült a Szentnegyedben, volt itt orgonista lak is 1648 I. Rákóczi Ferenc megpróbálkozott a Tisza szabályozásával 1650 Lorántffy Zsuzsanna Comeniusnak nyomdát alapított, támogatta az iskolát és a kézműipart. Megépült a Lorántffy loggia. 12

13 Comenius sárospataki munkálkodása. Itt írta a híres Orbis Piktust tól A Vár úrnője Báthory Zsófia A plébániaház kialakítása, jezsuita rendház létesítése 1666 A római katolikus egyház megkezdte a születési anyakönyv vezetését Wesselényi- féle összeesküvés (Sub Rosa) 1685 Látkép a Vörös-toronyról, a várfalról és a római katolikus templomról /Veduta/ 1693 A híd mellett már cigányok táboroztak 1694 Rendház-Trinitárius kolostor alapítása (rabkiváltó papok lakták) 13

14 Rőmisch Ferenc térképész elkészítette Sárospatakról a 2. térképet 1785 A Vörös-torony és a Lorántffy-szárny házakkal (Színes litográfia, készítõje ismeretlen, 1830) 14

15 XVIII. század A reformátusok fatemplomot építettek 1707 Városkaput építettek a Hécze elején 1708 Rákóczi Ferenc országgyűlést tartott a Vörös-torony nagytermében 1711 A Rákóczi -szabadságharc elbukott A szatmári békekötés után a pataki vár az osztrák kincstár kezébe került. I. József Trautshon János Vilmos hercegnek adományozta 1714 Görögtemplom épült a Hustácon és 1950-ben felújították 1728 Már a XV. század környékén is bányásztak a Megyer- és a Királyhegy környékén 1736 A református egyház megkezdte a születési anyakönyv vezetését 1737 Leégett a Vörös-torony teteje, a tűz nagy pusztítást végzett 1749 A görög katolikus egyház megkezdte a születési anyakönyv vezetését 1756 A Fazekas-sor kialakulásának kezdete 1759 A Klobusinszky-ház (Képtár) építése 1759 A Lőportorony építése (A trinitárius kolostor udvarának a végében) 1770 A zsidócsaládok betelepülése Sárospatakra A református egyház megkezdte a születési anyakönyv vezetését 1773 A római és görög katolikus temető kialakítása 1776 A zsidótemető kialakítása (Arany János u.) 1776 Sárospatakról térkép készült 1780 Zsidó rituálés fürdő építése (Rákóczi u.) A református kőtemplom építése 1784 Az Iskolakert helyén lévő régi temetőt felszámolták és új református temetőt alakítottak ki 1785 Az Iskolakertben tornateret alakítottak ki 1785 Takarékpénztár beindulása 1785 Rőmisch Ferenc térképész elkészítette Sárospatakról a második térképet 1787 Az 1530-ban épült templomban 1737-ben tűzvész pusztított. A mai római katolikus templomot 1787-ben építették újjá Végardón görögtemplom épült 15

16 XIX. század Sárospatakon postakocsi állomás volt (Somossy kocsma) Hg. Bretzenheim Károly Ágost a Várkastély új tulajdonosa A Református Kollégium főépületének befejezése ben el kezdték építeni a Református Kollégium épületeit. Majd évszázadokon keresztül lassan le is bontották, egyedül, mint említettem a Berna-sor áll. Természetesen a bontások után felépült az Iskolaudvaron a gimnázium épülettömbje Sárospatakon megindult a posta-közvetítő állomás. Szentes Ferenc vezető A Posztógyárban beindult a munka Hg. Bretzenheim Ferdinánd a romos Várkastélyt rendbe hozatta. A várárkot két helyen feltöltette, egyik út a római katolikus templomhoz vezetett, a másik a Várkastéllyal szemben biztosította a bejáratot A Kruczik-gödörben lakóházak épültek A Várkastély nyugati lakrészének, a mai főbejáratának a befejezése megtörtént Bodroghalász településen felépítették a református templomot A Vörös-torony alatti dombos részen szolgálati házak álltak A város forintért megváltotta magát a földesúri kötelezettségek alól Papírgyár működött A Pipagyárban agyagpipákat készítettek Felépült a ma is működő Városháza A Várkastélytól a Vizi-kapuig a Bástya-falhoz szolgálati házakat építettek Elkezdődött a mai Iskolakert kialakítása, fák ültetése 16

17 1846 Herceg Bretzenheim Ferdinándné Schwarzenberg Carolina kezdeményezésére és támogatásával megnyílt a Józseffalvi Kisdedóvda. Az óvóbácsi Farkas Nepomuk János volt. A hercegnő halála után az óvoda felkerült a mai Szent Erzsébet Házba, mely ekkor még földszintes volt. Majd idővel a szemben lévő Képtár épületébe költözött át Sárospatakon is megalakult a Tiszaszabályzó Társulat A Református Kollégium nyugati oldalának a főbejárati része elkészült A szabadságharc idején Pálkövi Antal tanár úr vezetésével 193 pataki diák vonult be a 9. zászlóaljba, mely a kassai Vörössipkásokhoz tartozott. Közöttük volt Kossuth Lajos, Emődy Dániel, Fáy András, Baross Gábor. Vörössipkások Festette: Bertha Zoltán gimnáziumi tanár

18 Francia és osztrák minta alapján Magyarországon ben megalakult Magyar Királyi Csendőrség, Sárospatakon 1900 körül Sárospatak-i csendőrök a Buyba Taras című film forgatásán Kispatakon Fanta László és felesége Cecília elkezdte a mézeskalácsformák készítését, leányuk Fanta Erzsébet Veres Sándorné a mai napig folytatja a mézeskalács termékek készítését A Fazekas-soron Szkircsák Bertalan elkezdte készíteni az agyagból készült edényeket Sárospatakon Gyufagyártás is volt Paulai Szent Vincéről elnevezett Szatmáry Irgalmas Nővérek Zárdája a Szentnegyedben A Református Kollégium épületében megkezdődött az állami tanítóképzés Először református egyházi intézményként működött, 1950-től lett állami intézmény 1857 A Szentnegyedben a mai Szent Erzsébet ház orgonista lak volt Mocsatta Norbert orgonista lakott benne 18

19 1858. Óvoda, a közlés szerint iskola is működött a plébánia udvarán Felépült a görög elemi iskola (Arany J. u.) Ortodox Sinoagóga (zsinagóga) épült a Bodrog-parton, a későbbi Cigánysornak nevezett Retel utcában A Református Kollégium első étkezdéje, Tápintézete a mai Berna-sor épületében volt Gróf Széchényi Ödön külföldi minta alapján megalapította a budai Önkéntes Tűzoltó Egyesületet. Magyarországon 1870-ben hivatalosan is megkezdte munkáját a Tűzoltóság ban Sárospatakon a Református Kollégium Diáktűzoltósága is megalakult. Később Városi Tűzoltóság Egyesülete is volt a városnak. Tűzoltóparancsnok: Forgács Gyula Sárospatakon Fazekas Manufaktúra alakult 19

20 1863. Szabályozták a Bodrog folyót, zsilippel elzárták a keleti ágát, a mai Ó-Bodrogot Sárospatakon pénzintézet, Öregbank kezdte meg működését. Alapító: Antalfi János, Elnöke: Csajka Endre Takarékpénztár létesült. Elnöke: Antalfi János Elkészült az Állásvendéglő-szálloda, Kossuth utca 1869 Felépült a Bodrogközi Tiszaszabályzó Folyammérnökség épülete. Működött benne Állami Gazdaság, jelenleg ÉMÁSZ iroda, József Attila út Megindult a vasúti közlekedés Felépült a Nagyállomás épülete. Állomásfőnök: Demkó Ferenc Hordógyár is működött a városban A híd melletti tér után az Iskolakertben Tornatér létesült hg. Bretzenheim Ferdinándné halála után a Várkastély új tulajdonosa id. hg. Windisch-Graetz Lajos. Az idős herceg halála 1904 után ifj. Windisch- Graetz Lajos örökölte a Várkastélyt és a 3672 hektár földbirtokot és családjával itt lakott 1944 őszéig 20

21 1876. Kovamalomkőgyár Egylet alakult. A megyerhegyi malomkőgyártás befejezése után a kibányászott mélyedésbe esővíz gyűlt össze, ezek után kapta ez a különleges hely a Tengerszem nevet. A malomkőgyártás 1911-ben befejeződött, a kőfejtés folytatódott A szóban forgó Óvoda végül az 1640-ben épült épületbe került, melyben a Paulai Szent Vincéről elnevezett Irgalmas Nővérek óvónői és tanítói feladatokat láttak el, és ott is laktak a zárda épületében Az Iskolakertben felépült a Tornacsarnok Megalakult a Sárospataki Ipartársulás A Gombos-hegyen szélmalom működött 1920-ig Hengermalom őrölte a terményt Sáros-Nagy-Patak Sáros-Kis-Patak egyesült Sárospatak elvesztette a városi jogállását Józseffalván felépült a Kápolna A Szent negyedben bővítették az Orgonista házat, ekkor bontották meg a jezsuita iskola utcára néző részét Harstein Lajosné cukrászdát nyitott A mai Római Katolikus Templom ebben az időben Szent Boldog Asszony Fogantatása nevet viselte. 21

22 1890. Bogyai Zsigmond Gőzmalmot építtetett (Eötvös út) Neológ zsidó imaház épült a Rákóczi úton Princz Dávid felépíttette otthonát a Kazinczy úton, mely egy időben református kórházként működött, ma diákotthon Gőztéglagyár épült Kispatakon. Tulajdonos: Niezner Ferenc Főrészvényes: Princz Dávid 22

23 1897. Megkezdte működését a bodroghalászi Kismalom. Tulajdonos: Erdélyi Antal Megalakult a Sárospataki Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Elnöke: Szívós Mihály 23

24 Sárospatak és környékének elöljárói es években a Várkastély tulajdonosai id. hg. Windisch-Graetz Lajos majd ifj. Windisch-Graetz Lajos volt. A főispán és felsőházi követ: deteki és tengerfalvi id. Meczner Béla Alispán: dr. Dókus Ödön Járási főszolgabíró: dr. gr. Hoyos Viktor Nemzetgyűlési képviselő: dr. Bessenyei Zénó Főszolgabíró: Somodi József Kormány főtanácsos: id. Csajkai Endre Magyar Kúriai Tanácselnök: dr. Finkei Ferenc Táblabíró: dr. Harsányi Gyula Magyar Királyi Járásbíró: dr. Katona Géza, dr. Miskei István Sárospatak főjegyzője: dr. Kostenszky László Községi jegyző: id. Cziráki Károly, Berei András, Bánkúti Gyula, Kedves János Adóügyi tanácsos: Izsó Bertalan, Mészáros Bálint Adóügyi jegyző: Kulai Móré Ödön, Berei Ferenc Számtanácsos: Rácz Dezső, dr. Izsó Bertalan Tisztifőorvos: dr. Salacz Tibor Járási tisztiorvos: dr. Révész Menyhért Magyar Királyi Csendőrparancsnok: Matisz József Vármegyei fogalmazó: Spóner Ödön Főleventeoktató és légoltalmi vezető: Várhegyi Károly, Tarr László Állatorvos: dr. Fischer Dániel Bankcég vezető: Kussbach Károly 24

25 Törvényszéki tanácselnök: dr. Emődi László Főrabbi: Fischer Fülöp Országgyűlési képviselő: Molnár János Községi pénztáros: Nagy Gusztáv, id. dr. Mauks György Kispataki Gazdakör elnöke: Valter József Ipartestület elnökei: Petsár János, Neumann Péter, Szepessy István, Steinfeld Béla, Sziráki István, Csicseri József, Kaczián Gyula Községi mérnök: Asztalos Zoltán Sárospatak járási székhely volt. Működött: Pénzügyi igazgatóság, Törvényszék, Közjegyző Hivatal, Adó Hivatal, Járásbíróság, Ipartestület Irodatisztek: Csáki Antal, Haraszti Lajos, Horkay László, Kaszanyiczky Klára, Nagy Lajos, Stefán Zoltán Díjnokok: Magyar Jolán, Bánkúti Gyula, Tarr László Szociális községi kisegítő: Gesztely Pál Kisegítő: Vágó Vilma Szociális Közellátó: Merényi Jánosné, Dobozi Irénke, Varga Ilona, Iván Klára (liszt, cukor, petróleum, élelmiszer jegy kiosztó) 25

26 26

27 27

28 XX. század 1900 Megnyílt a Hitelszövetkezet. Elnöke: Vitt József 1904 Megkezdte működését a Hitelbank. Elnöke: Dr. Kun Zoltán 1907 Vibornai Mudrány András felépíttette a Mudrány Tápintézetet 1909 Kállai József kötélmester megnyitotta műhelyét 1910 Kispatakon felépült a Gazdakör épülete (Árpád u.) 1910 A Hustác elején felépült a Csendőrőrs épülete 1910 Megkezdte termelését a Tetőlemezgyár 1912 Józseffalvát Újpatakot Sárospatakhoz csatolták Mivel a volt Kossuth nevét viselő ulánus laktanya épülete kicsinek bizonyult a növekvő tanítólétszám kiképzéséhez, ezért hozzáépítéssel megépült a ma is látható felső-magyarországi reneszánsz stílusú Tanítóképző Intézet. Az épületben működött a gyakorló iskola is. Tervező: Lechner Jenő. Építőmester Kanyik János. 28

29 Megépült a Bodrogközi Kisvasút. Állomásfőnök: Újvári János 1913 A Híd mellett csónakházat építtetett a Református Kollégium 1913 Kispatakon felépült a Népiskola, igazgató Gaál József, Rozsondai István, Géresi István 1914 Kitört az Első világháború 1914 Felépült a Jegyző internátus. Az 1950-es években határőr laktanya volt, jelenleg Szociális Otthon A Bodrog -hídnál szabadfürdő létesült 1916 Megalakult a Törkölyfőző szövetkezet 1916 A Kossuth utcán megnyílt az Angyalpatika Tulajdonos Kósa Sándor 1917 A szemicei kaolinbányában elkezdődött a kőfejtés. Tulajdonos: Várszély Béla és Várszély Ödön 1918 Bevezették a városban a villanyt 1920 Özv. Liebermann Árminné szódavízgyártásba kezdett 1920 Padrach Sándor megnyitotta könyvkereskedését 1920 Ipartestületi székházat vásároltak az iparosok ( Rákóczi u. 29. ) 1920 Gabonaraktárat építettek a város felső végén ( téglaépület ) Erre az időre tehető a Sárospataki Leventeegyesület működése is. (Katonai előképzés volt a célja) Levente főoktató és légoltalmi vezető: Várhegyi Károly. Oktató: Tarr László 29

30 Levente zenekar 1932 Sárospataki leventecsoport (1928) középen Palumby Gyula 30

31 1922 Megkezdte szolgáltatásait a Forgalmi bank, elnöke Roboz István 1922 Vágóhidat építettek Sárospatak és Bodroghalász közötti területen a Bodroghoz közel 1922 A gőzmalom olajütő malommal bővült 1922 Felépült a zsidóiskola ( Erdélyi János u. ) 1923 Megnyílt a Szepessy Cukrászda ( Rákóczi u. 3. a Református Kollégium mellett, ma Divatáru ) 1924 Folytatódott a kisvasút építése a Hegyközi Kisvasút vonalával 1925 Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület megalakult a városban Elnöke: Dióssy István, Hangyaszövetkezet vezetői: Eötvös Jenő, Róth Lajos, Kafka Ferenc 1925 Sárospatakon elkezdte működését az Adóhivatal 1926 A kerámiagyárban elkezdődött a termékek előállítása Tulajdonos: Ullrich Károly 1928 Budapesten 1907-ben angliai minta alapján megalakult a Cserkészet. Főszervező Gróf Teleki Pál volt tól számítva Sárospatakon hat cserkészcsapat működött, ebből az egyik a 763. számú Sztárai Mihály cserkészcsapat. Főcserkész Dr. Újszászy Kálmán 763-as számú Sztárai Mihály cserkészcsapat kirándulása 31

32 Fiatal cserkészek 1928 Megindult a Comenius Mozgó (Mozi) Tulajdonos: Molnár János, Müller Ármin A Rákóczi út végén, szemben a Várkerttel, felépült a Főszolgabíróság épülete, mellette Gr. Hoyos Viktor dr. hasonló lakóháza 1929 Megindult a kaszinók élete Sárospatakon (Szentnegyed, Rákóczi út) A Rákóczi úton lévő Kaszinót Kollár István vezette 1929 A Tanítóképző Intézet a Református Egyház fennhatósága alá került 1930 A Zöld kereszt épületének átadása (ma: Műszaki Iroda) 1930 A Vasút utat kiegyenesítették, aszfaltréteget kapott, elkészülte után Műútnak nevezték, ma Táncsics út 1930 A Bodrog Áruház előtt benzinkutat létesített Lányi Dezső 1930 Kispatakon a Durányik ház helyén fűszerüzlet nyílt (Gárdonyi G. utca) 1930 Kenézlőnél és Balsánál felépült a Vas-híd, ekkor kötötték össze a 32

33 Hegyközi Kisvasút vonalát a Nyírségi Kisvasút, nyíregyházi végállomásával Az Angol Internátus átadása 1932 A Jegyző Internátus határőr laktanya lett 1934 A református kollégium felépíttette a második tornatermet 1935 A II. Világháború előtt Végardón is volt óvoda. Több óvónőt is alkalmaztak. Óvónők: Sarudi Sarolta, Bóbis Jolán, Zsoldos Etelka, Barátosi Finta Erzsébet Zambon Miklós gyártani kezdte a betonelemeket, Gárdonyi Géza utca 1935 A Kazinczy út végénél felépült az Utász laktanya Gránátos laktanya, közismert nevén Nagy laktanya 1935 Felépült a Zöldkereszt, ma Műszaki iroda 1935 Megalakult az első Református Nőegylet Lelkész: Darányi Lajos, elnök: Forgács Gyuláné Nőegylet Középen Darányi Lajosné és Darányi Lajos 33

34 XX. század II. Világháború Felépült a Magyar Posta épülete Felépült az Országos Nép- és Családvédelmi alap támogatásával egy kollégium (ONCSA), József Attila utca 1944 A Windisch-Graetz hercegi család elhagyta a Várkastélyt A II. Világháború eseményei, Holokauszt December 16. án a Fazekas sor elejénél a Bodrogon gumicsónakon átjöttek a román katonák, és Nagy Ernő főbírótól átvették a város kulcsát. Jelen voltak még: Bukoveczky Nándor, Goreczki Gusztáv, Nagy Ernő. Majd egy pár nappal később átjöttek az orosz katonák is. A városparancsnok Pjotr Petrovics Jegorov százados lett. Hozzá tartozott Sátoraljaújhely és Tokaj városa is Tavasszal ponton hidat építettek a gyalogosforgalom biztosítására 1945 Nyáron a vár alatt ideiglenes fahidat építettek 1945 A Városháza neve Tanácsháza lett. Tanácselnök: Dr. Papp Károly 1946 Magyarországon is eltörölték a rangokat, címeket (herceg, gróf, báró) 1946 Megalakult a Bodrogközi Állami Gazdaság 1946 Megalakult a Földműves szövetkezet 34

35 35

36 Sárospatak és környékének elöljárói Országgyűlési képviselők: Zsindely Józsefné, Tóth László, Huszár István, Dr. Földi Ferenc Tanácselnökök: Dr. Papp Károly, Sasvári Árpád, Müller Nándor, Mikulka János, Aradi József, Tóth József, Takács Gyula Tanácselnök- helyettes: Lábas, József, Budavári Csaba VB titkárok: Kükemezi József, Dr. Homoki Teodóra, Dr. Kolossai Árpád, Dr. Szikora Zsolt Jegyzők: Kedves János, Haraszti Lajos Hatósági osztályvezető: Dr. Üveges István, Tiba Piroska Beruházási előadó: Horkay László Adóügyi előadó: Pót Ella Anyakönyvvezető: Sinkó Józsefné Művelődési, oktatási iroda: Demblovszky József, Földházi István, Kanesütz Lajosné, Pásztor András Pézügyi- terv és munkaügyi osztályvezető: Déry Zoltán Pénzügyi előadó: Dankó Katalin, Harin Mária, Déry Zoltán, Panka Károly, Rozsi É. Judit, Zelina Józsefné, Poncsák Ferenc Iparügyi előadó: Dienes József, Marczi Miklós, Szendrei András Szociális közellátó: Merényi Jánosné, Varga Ilona, Iván Klára (élelmiszerjegy kiosztók: liszt, cukor, petróleum) Rendőrkapitányok: Jenei Imre, Novák József, Forgács László Párttitkárok: Újhelyi Tibor, Bujdos János, Orosz László, Takács Gyula, Molnár András 36

37 Polgárvédelmi parancsnok: Cserháti Sándor, MHSZ Titkár Aranyosi Miklós Munkásőrök: Jaskó István, R. Tóth János, Budaházi Ferenc, Polyák József Szemán József, Kiss János, Bodnár András Tűzoltó parancsnok: Forgács Gyula Tisztiorvosok: Dr. Idrányi László, Dr. Botfalussy Mihály, Dr. Magyar János Országos, B.A.Z. Megyei, sárospataki vezetők Tóth József, Dr. Ladányi József, Dr. Újszászy Kálmán, Berecz András, Grósz Károly, Pozsgai Imre, Kádas Sándor, Huszár István 37

38 A Sárospataki Torna Club győztes futballcsapata 1947/48. É.L.Á.SZ. osztálybajnok csapata balról jobbra: Bajusz András, Járdán István (gyermekek) Fábián Béla, Kistóth Miklós, Kiss Andor, Bodroghalmi Alfréd, Kósa Károly, ifj. Szendrei Pál, Ádám Attila, Tamás László, Palicskó Gyula, Müller Nándor, Tiba Sándor, Bacsó József, Labbancz János, Gelb Sándor, id. Szendrei Pál 1948 A Református Gimnázium épületében beindult a II. számú Általános Iskola, igazgató Géresi István től Esze Tamás Általános Iskola lett Az iskolák államosítása után a volt Római Katolikus és Elemi Polgári Leány- és Fiúiskolából Általános Iskola lett, és rövidesen megalakult az Úttörőcsapat, mely később Zrinyi Ilona Általános Iskola lett. Igazgató: Zombori Emil, Csapatvezető: Sinka Imréné, Csapattanácselnök: Tamás Erzsébet 38

39 1948 Megtörtént a Szentnegyedben lévő Zárda államosítása, az óvoda ideiglenes megbízott vezetője Kovács Magdolna Rosamunda kedves nővér volt egy darabig 1948 Megalakult a Vöröscsillag TSz 1948 Leégett a gőzmalom (raktár, olajütő) (Eötvös u.) 1950 Hordó hitelesítő épült, ma Huszárpanzió, Kazinczy utca 1950 Bodroghalászt Sárospatakhoz csatolták 1950 Megnyílt a zenét is szolgáltató Nagycukrászda a Rákóczi úton 1950 A sárospataki Rákóczi pince a Tokaji Borkombináthoz került 1951 Kisegítő iskola működésének beindítása, Igazgató: Kovács Béla 1951 Megalakult a Vas- és Fémipari Szövetkezet Cukrászda A Sárospataki Általános Ipartársulat első székháza a Rákóczi u. 23 sz. alatt lévő Goreczki- féle házban

40 1951 Megalakult a Ruházati Szövetkezet. Vezetője: Turai András 1952 Államosították a Református Kollégiumot, megszüntették a Teológia Akadémiát 1952 A Zárda nagy épületében a földszinten iskolai termeket rendeztek be, az emeleten lakások voltak. Az óvodások az udvar hátsó épületébe kerültek A sárospataki szülőotthon építésének ideje (Vay u., most Comenius u.) A Vízi-kaputól jobbra Pálinkafőzde is üzemelt, vezető: Szlavkai Ferenc 1954 Megalakult a Bodrog Néptáncegyüttes, Vezetője Sipos György Tanítóképző Intézet tanára A strand délebbre került a Dobay István kovácsmester háza alatti területre 1955 A Faipari üzem beindulása 1956 A Budapesti forradalmi események hatására Sárospatakon a Járásbíróság épületének sarkáról Srott József leverte az ötágú csillagot. A diákság felvonult a postához és követelte, egy távirat elküldését Budapestre, majd a tanácsházához vonultak 1957 A Határőr laktanyából Szociális Otthon lett Felépült az új vasbetonhíd. Gazsimir József búvár, Cseke Sándor építésvezető 1958 A nagyállomás mellett GYÜMÉRT felvásárló telephely volt A Végardói fürdő építése 1958 A Római Katolikus Plébánia alatt lévő várfal előtti részen Városi tisztasági fürdő működött. (Retel utca) 1959 Megkezdte működését a Zrínyi Ilona Általános Iskola ének-zenei tagozata évfolyamonként egy-egy osztállyal. Igazgató: Zombori Emil 40

41 1959 Felépült a vasbeton híd, átadták a forgalomnak. Főmérnök: Benkő Oszkár 1960 Sátoraljaújhely fiók intézeteként megkezdte működését a sárospataki Zeneiskola. Megbízott vezető: Csehi Ferenc A Trinitárius kolostorból Borostyán étterem és szálloda lett, Igazgató: György Kosztik Pál A Római Katolikus Templomnak valamint a környékének, a várfalnak és a várároknak régészeti feltárása 1961 Megnyílt az egymedencés Végardói fürdő 1961 Megrendezték Sárospatakon az első diáknapokat Felépültek a pedagógusházak (József Attila u.) 1963 Megkezdte működését a Tanyasi Kollégium a volt Református Kollégium kórházának épületében. Később általános iskolai diákotthon lett belőle. Igazgató: Géresi István, Dr. Puskás Jánosné (Kazinczy u.) 1965 Végardót Sárospatakhoz csatolták 1965 Sárospatakon megalakult a Vas- és Fémipari Megyei Tanácshoz tartozó vállalat, szerencsi üzemegysége. Jelenleg Sárospataki Autójavító KFT Megkezdte a gyártást a Csepel Kerékpár és Alkatrész gyár 1967 Az ÉMÁSZ Regionális Üzemmérnökségének beindulása Városi vízvezetékrendszer kiépítése 1968 Földműves szövetkezetből ÁFÉSZ lett 1968 Sárospatak visszakapta városi jogállását 1969 Önálló Állami Zeneiskola kezdte meg a működését a városban. Igazgató: Csehi Ferenc 41

42 42

43 1969 A Római Katolikus Templom (Vártemplom) belsőterének és környékének ásatási ideje A Tüdőgondozó átadása (Tompa u.) 1969 Az ÉMÁSZ házak építése és átadása (Bartók Béla út) 1970 Megtörtént a Bodrog-parti Cigánysoron a házak felszámolása Felépültek a Hild-téri házak A felépült Bodrog Áruház (Rákóczi u.) Az MSZMP Székház átadása (Ma Oktatási Központ) 1970 A Vas-és Fémipari Szövetkezet új neve 16. számú Borsodi Autójavító Vállalat Felépült a Petőfi Általános Iskola (Petőfi Sándor u.) A Szentnegyedben a római katolikus templomnak, valamint környékének és városfalnak és a várároknak a kutatása A Lakótelep házainak építése 1973 A József Attila utcában átadták a II. sz. Óvoda épületét, ami később a Mese Óvoda nevet kapta. Ma a görög katolikus egyház működteti 43

44 1973 Az Egészségház épületének átadása (Comenius u.) 1974 Az OTP épületének átadása (Eötvös u.) 1974 A Rákóczi út közművesítése A kenyérgyár építése 1975 Elkészült az állomás új épülete 1975 Felépült a Móricz Zsigmond Kollégium Igazgató: Dr. Lázi Jánosné A Csepel Kerékpár és Alkatrészgyár mögötti területen elkezdődött a romaházak építése (Pipacs út, Búzavirág út) sz. Ipari Munkásképző átadása. Később a Vay Miklós Szakképző Iskola, majd 2012-ben a Tiszáninneni Református Egyházkerülethez került. Az első iparosokat képző iskola 1913-ban indult. 44

45 1976 A Tanítóképző Intézet új neve Comenius Tanítóképző Főiskola lett 1976 Az Ady Endre tér 22 távfűtéses lakásának az átadása ( ) még 3 tömblakás átadása 1976 A Lakótelepen felépült a Távhőközpont, és megkezdte a szolgáltatást 1976 Egy ideig újra volt Ardón is óvoda 1976 A Lakótelepen átadták a III. számú Óvoda épületét 1976 A Rákóczi és az Eötvös út sarkán felépült háztömb földszintjén először Gyermekruházati Áruház volt, ma élelmiszer üzlet. Az emeleten lakóházak vannak Comenius utcai házak átadása 1976 A Comenius úton felépült Szolgáltatóház épülete. A földszinten üzletsor, az emeleten lakások vannak Comenius házsor folytatása (5-7. sz.) 1979 Felépült az Árvay József Gyakorló Általános Iskola 1980 Megszüntették a Kisvasút forgalmát 1983 Felépült a Bodrog Hotel 1983 A Művelődés Házának átadása 1983 Az Egyesített Szociális Intézmény megkezdte munkáját 45

46 1983 A Közúti jelzőlámpa csomópont működésének a beindítása 1983 Megalakult a KIWANIS Női Club 1983 A Petőfi utcai lakótömb átadása 1985 Átadták a Bessenyei úton épült háztömböket 1987 Elkészült az új Buszpályaudvar 1988 A Polgármesteri Hivatalban működött a Munkaügyi Hivatal kor Együttes megalakulása 46

47 XX. század Rendszerváltás A Tanácsházából Polgármesteri Hivatal lett 1990 Jelenleg új épületben működik a Munkaügyi Központ a Rákóczi úton 1990 Megalakult a Sárospataki és Zempléni Mozgáskorlátozottak Egyesülete Elnök: Dávid Benedek Megkezdték a Csepel Kerékpár és Alkatrészgyár felszámolását Megszűnt a TÖVÁL, és privatizálás útján megalakult a DOPEX Építő-, Szolgáltató-, és Kereskedelmi Kft 1991 Comenius úti háztömb építése, melyben helyet kapott az Távhőszolgáltató központ 1991 A Kutyaszorító szűk utcáját megvette a Református Kollégium. A kollégium udvarának déli részén és a Kutyaszorító nyugati részén felépült a Repozitórium A visszakapott Sárospataki Református Kollégium épületében megkezdte oktatását a Teológia 1991 A Szentnegyedben a volt Esze Tamás Általános Iskola épületét megkapta a Szent Erzsébet Történelmi Társaság 1992 Megrendezték az első Művészeti Napokat 1992 Megkezdte működését a Kommunális Szervezet Elődje Építőipari, Költségvetési Üzem majd Városgazdálkodási, Költségvetési Üzem (Kertészet) 1992 Bodroghalász előtt lévő Szennyvíztelepet bővítették 1992 Kispatakon Autójavító Kft. alakult 47

48 Sárospatak és környékének elöljárói Országgyűlési képviselők: Dr. Hörcsik Richárd, Dr. Nagy-Bozsoky József, Dr. Hörcsik Richárd, Rusznák Miklós Dr. Hörcsik Richárd, Soós Győző, Dr. Hörcsik Richárd, Vécsi István Dr. Hörcsik Richárd Polgármesterek: Dr. Jánosdeák Gábor, Dr. Hörcsik Richárd, Aros János Jegyzők: Dr. Szikora Zsolt, Dr. Klinga Ágnes, Dr. Komáromi Éva, Dr. Szabó Rita Alpolgármesterek: Bárány István, Hutkainé Novák Márta, Dr. Szabó Rita, Sikora Attila Adócsoport vezető: Csordás László, Balogh Gézáné, Bánkúti Gyuláné Pénzügyi csoport vezető: Dankó Katalin, Rozsiné É. Judit, Szalóczi Éva, Poncsák Ferenc Építési és műszaki iroda: Kiss József, Peremczkiné Dobos Edina, Orosz László Gyámhivatal: Dr. Farkas Éva Művelődési osztály referens: Pásztor András, Jobbágy György, Kőrössy Anna, Donkó József Kabinet iroda vezető: Donkó József Tiszti orvos: Dr. Kántor Irén ÁNTSZ: Dr. Körössy Mária Tüdőgondozó orvosai: Dr. Lázi János, Dr. Csete László Rendőrkapitányok: Kovács Károly, Nagy János, Harda Zoltán, Dr. Gaál Krisztián, Dr. Téglás István 48

49 Kommunális szervezet: Bartus Aladár, Fehér István, Tompa Zoltán, Kőszegi Bertalan, Mahalek István, Emri László Polgárőrség: Klíma János 1992 Mivel Sárospatak és környéke a XII. századtól királyi erdőbirtok volt, így évszázadokon keresztül folyt erdőgazdálkodás. Újjá alakulása A Comenius Tanítóképző Főiskola a Miskolci Egyetem Kari intézménye lett 1993 A Törkölyfőző épületében Borsod megyei Gyümölcsszesz és Üdítőipari Vállalat működött 1993 Átadták az Árpád Vezér Gimnáziumot Igazgató: Dr. Velkey László, Tóth Tamás 1993 Megkezdődött a Kábel TV bevezetése 1993 A II. és a III. sz. Óvoda étkeztetését a III. sz. Óvoda konyhája látta el 1993 A Törkölyfőző épületében megkezdte működését a Frukó Vállalat és Kereskedelmi KFT 1993 Sárospatak sportcsapata részt vett Athénben az országok közötti Játék Határok nélkül c. vetélkedőben. Sok felnőtt elkísérte a csapatot Kispatakon Pásztor István folytatja a szikvíz gyártását 1993 Felépült a Dezső Lajos Kollégium (Tanítóképző Főiskola) Privatizálták a Kerámiaüzemet 1994 A Szentnegyedben az óvoda új neve Carolina Óvoda lett 1994 Átadták a bölcsőde épületét a Kossuth utcán 1994 Kirobbant a Frukó Vállalat és Kereskedelmi Kft. ügye 1995 Elkezdték a gáz bevezetését a városba 49

50 1995 Bővítették a 119. sz. Ipari Szakmunkásképző épületét 1995 Tíz évi munka után elkészült a Vörös Torony felújítása 1995 Lábasház épült a Bodrog-hídnál 1995 Kispatakon megkezdte működését a Vár Söröző 1995 Megalakult a Református Nőegylet, Elnöke Dr. Polányi Mária Lelkész Virágh Sándor Jelenleg Lorántffy Zsuzsanna Református Nőszövetség Elnöke Sipos Istvánné 1995 Átadták a Dezső Lajos Kollégiumot (Eötvös u.) 1996 A Rákóczi úton felépült a Centrál Üzletház 1996 Megalakult a Szent Erzsébet Történelmi Társaság A Szent Erzsébet Történelmi Társaság által szervezett kosztümös felvonulás 1996 Kispatakon görög katolikus Kápolna épült 1997 Az Erdélyi János Általános Iskola és Kollégium átköltözött a volt Állami Gazdaság épületébe (Nagy Lajos út) 1998 Megkezdte működését a Családsegítő és Pedagógiai Szakszolgálat (Comenius út) 1999 A Trinitárius Kolostorból Borostyán Szálló, majd Múzsák Temploma lett (MNM Rákóczi Múzeuma) 50

51 1999 Átadták a MOL Benzinkutat a Wesselényi útnál 1999 Megszűnt a Téglagyár Megszűnt a MÁV Járműjavító Megszűnt a BOGYÜV Megszűnt a Csepel RUGÉV gyáregység Megszűnt a Bodrogközi Állami Gazdaság 51

52 XXI. SZÁZAD 2000 Összevonták a III. sz. Óvodát és a Kossuth utcai Bölcsődét 2000 A Comenius Tanítóképző Főiskola új neve Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar 2000 A Gondozási Központ megkezdte segítő munkáját 2000 A M. N. M. Rákóczi Múzeuma restaurálási munkáit végzi a Vár védvonalán 2000 Az Építőipari és Szerelőipari Szövetkezet Részvénytársasággá alakult 2001 Összevonták az Esze Tamás és a Petőfi Sándor Általános Iskolát Új neve: II. Ferenc Általános Iskola 2001 Az un. Pavletits Házba költözött a Családsegítő és pedagógiai Szakszolgálat 2001 A Farkas Ferenc Művészeti Iskola a volt Borostyán Étterem és Szálloda épületének hátsó részében kapott helyet 2001 A volt M. Sz. M. P. Pártházból MECT Főiskola Oktatási Központ lett 2001 A Rákóczi út 24/A számú épületben megnyílt a Borszaküzlet. Tulajdonos Szabó Dánielné 2002 A református egyház felépíttette a Lorántffy termet a parókia udvarán 2002 A Bartók Béla úton szociális bérházat adtak át 2002 Átadták a Miskolci Egyetem Comenius Főiskola Könyvtárát 2002 A Hegyi Diszkont Áruház CBA Szupermarket lett 2002 A Sárospataki KIWANIS Női Club átadta a Hild téren a Játszóteret 2002 A Fazekas soron elkészült a gát 2002 MEC Főiskola felépíttette az új könyvtárát 2002 A Szentnegyedben volt az Esze Tamás Általános Iskola épületét visszakapta a Római Katolikus Egyház. A Szent Erzsébet Történelmi Társaság kebelén belül elkezdődött a felújítás Az Erdélyi János út elején elkezdődött az ún. Rózsa udvari házak építése 52

53 2003 Megalakult a Zempléni Hulladékkezelő Vállalat 2004 Sárospatak elkezdte építeni a Sátoraljaújhelyig tartó kerékpár utat, melyet Sátoraljaújhely folytatott Pálházáig Megalakult a Polgárőrség (Erdélyi J. u.) 2004 Sárospatakon megalakult a Többcélú Kistérségi Társulás 2004 Heitzmann Károly megnyitotta cukrászdáját (Táncsics u.) 2004 Megkezdte szolgáltatásait a Huszár-Panzió és Étterem Tulajdonos: Untener Barnabás 2004 Megkezdte a termelést a Csokoládégyár, tulajdonos Hegyi Tibor 2005 Megkezdte működését a Központi Orvosi Ügyeleti Szolgálat 2005 Átadták az un. Rózsakert Lakópark házait 2005 Megnyílt a Nosztalgia Virágüzlet (Rákóczi u.) 2005 Megnyílt a Református Kollégium Gimnázium Református Általános Iskolája ( Kisrefi Tompa u.) 2005 A volt Téglagyár területén háztömb épült (lakópark lesz) Felépült a Végardói Közösségi Ház 2006 A III. sz. Óvoda a Kincskereső Óvoda nevet kapta 2006 Felújították a Makk Hetes Éttermet (Kossuth u.) 2006 Megalakult a Lokálpatrióták Egyesülete 2006 A Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtára Oroszországból visszakapott 147 könyvritkaságot 2006 Beke T. István felépíttette a Rákóczi úton a lakótömbjét 2007 A Római Katolikus Templom megkapta a Bazilika Minor rangot 2008 Átadták az Újbástya épületét 2009 Az Újbástya épületében elkezdte munkáját a Tourinform iroda 2009 Megnyílt a felújított és kibővített Végardó Fürdő Új kerítést építettek a Római Katolikus temető keleti és északi oldalánál 53

54 2010 A Lakótelepen átadták a felújított és kibővített Carolina Óvoda és Bölcsőde épületét 2010 Bodroghalászon nagy árvíz volt, kiöntött a Radvány patak 2011 Megkezdődött a tanítás az átépített II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában 2012 Átadták a Kistérségi Betegellátó Központot 2012 A Várárok nyugati oldalánál az ún. Krucik-gödörben lévő házakat megvette egy vállalkozó, és skanzenné alakítja át. (A házakat Bretzenheim Ferdinánd idején építették, a Várkastély főbejáratával szemben lévő út feltöltése után.) A Krucik gödör házai 54

55 Felhasznált irodalom Balassa Iván Sárospatak történeti helyrajza XVI-XX. század Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár Miskolc-Sárospatak Csíkvári Antal, dr. Deteki és Tengerfalvi Meczner Tibor Zemplén Vármegye Vármegyei Szociográfiák Kiadó Hivatala, XI. Nyers István Budapest, Détshi Mihály Sárospatak vára MNMRM, Dankó Katalin Sárospatak, Hajdu Imre Sárospatak (Képek a XX. századi városról) Sidinfo Nonprofit Kft. Sárospatak Halas György Volt Egyszer Egy Kisvasút Felső Magyarország Kiadó Miskolc, Ködöböcz József Lakóhelyünk Sárospatak és körzete Sárospatak Népfőiskolai Egyesület

56 Dr. Ladányi Miksa Sárospatak és vidéke A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala Budapest, Magyar Nagylexikon Magyar Nagylexikon Kiadó Rostás Sándor, Élesztős László főszerkesztő Budapest, 1997, 6. kötet 7. oldal, 39. oldal Magyar Nagylexikon Magyar Nagylexikon Kiadó Glatz Ferenc főszerkesztő Budapest, 2001, 12. kötet, 81. oldal Magyar Nagylexikon Akadémiai Konzultatív Szerkesztőbizottság A kiadás fővédnöke Göncz Árpád, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Vizi E. Szilveszter Budapest, 2003, 17. kötet oldal Szabó Béláné Sárospatak óvodatörténeti monográfiája Sárospatak Polgármesteri Hivatal Önkormányzata, 1995 Szabó Sándor A középkori pataki diákok nyomában (újságcikk) Sárospataki Krónika Sárospataki Gimnázium Sárospatak, 1969 Tamás Erzsébet Képek Sárospatak Fejlődéséből, XI-XXI. század Tamás Erzsébet Sárospatak

57 Tartalomjegyzék Sárospatak térképe 4 Előszó 5 X-XVI. század eseményei 6 Hol állt a középkori patak vára? részlet 7 XVII. század eseményei 12 XVIII. század eseményei 15 XIX. század eseményei 16 XX. század Elöljáróinak nevei, képei XX. század eseményei 28 XX. század - II. világháború- Elöljáróinak nevei A középkori pataki diákok nyomában újságcikk 43 XX. század eseményei - Rendszerváltozás - Elöljáróinak nevei XXI. század eseményei 53 57