Christopher Moore Csak egy harapás

Átírás

1

2 Christopher Moore Csak egy harapás

3 1 Hello Kitty Abigail von Normal naplója: Az Öböl és környéke Éjszakájának Vésztartalék Úrnője San Francisco városát egy Chet nevezetű drabális, megborotvált macska járja préda után vadászva, és csak én, Abby Normal, az Öböl és környéke éjszakájának vésztartalék úrnője meg a mangahajú szerelemmajmom, Foo Dog állunk a falánk szörnyeteg és a nagyközönség véres lemészárlása között. Ami nem olyan rémes, mint amilyennek hangzik, mert a nagyközönség kábé kinyalhassa. Különben meg harcolok a sötét erőkkel, ápolgatom a fülledt és tiltott románcomat, betöröm a vadiúj, vörös, PVC, combig érő Dög Martens patacsizmámat, nem is szólva a bonyolult szemfestékről meg minden, szóval szerintem totál jogos, hogy kábé padlózok bioszból. (102-es tanegység: Bevezetés a tartósított mormotatetemek megcsonkításába Mr. Snavelyvel, aki totál megdugja a mormotákat, amikor senki nem látja, biztos forrásból tudom.) De mondhatom én ezt az anyarobotnak, aki pedig frankón megérdemli a csalódást meg a kétségbeesést, amiért megátkozott engem a megbélyegzett, kismellű DNS-ével. Hadd foglaljam össze a dolgokat, s il vous plait. Figyeljetek, pöcskerek, mert kikérdezem. Három élettel ezelőtt, de lehet, hogy csak a múlt szemeszterben, mert a dal is azt mondja, hogy amikor szerelmes vagy, olyan az idő, akár a nyálkás ürülékfolyó naszóval a téli szünetben Jareddel éppen a Walgreensben kerestünk hipoallergén szemfestéket, amikor

4 találkoztunk a csodálatos, vörös hajú Jody grófnővel meg a vérhitvesével, az én Sötét Urammal, Flood vámpírral, aki a farmerben meg flanelben tökre lúzernek álcázta magát. Én hogy Nosferatu. Suttogtam, akár éjszakai szellő a holt fák között. És Jared meg Kizárt, te szánalmas, eltévelyedett kis ringyó. Én meg hogy Csukd be az állott péniszdokkodat, te spermaszagú köcsmő. Amit ő bóknak vett, és így is értettem, mert ugyan Jared tövig meleg, de sose melegített fel senkit, talán csak otthon a patkányát, Lucifert. Igazából szerintem Jared rágcsálószexuális lenne, ha nincs a kapcsolat kivitelezhetetlen geometriája. (Tessék, a méret igenis számít!) Ne felejtsem: Totál össze kéne hoznom Jaredet és Mr. Snavelyt, aztán megbeszélhetnék a mókusbaszást meg minden, és akkor talán nem kéne megismételnem a Biosz 102-t. Különben Jared abszolút passzol mellékszereplőnek életem tragédiájába, mert förtelem menőn öltözik, és iszonyúan megy neki a borongás, az önutálat és a kozmetikumallergia. Már próbáltam rádumálni, hogy csináljon belőle karriert. Naszóval Flood vámpír randizott velem egy klubban, ahol felkínáltam magam a sötét vágyainak, de ő totál visszautasított a grófnő iránti örökletes szerelme miatt. Úgyhogy helyette meghívott egy cappuccinóra, és kinevezett hivatalos kegyencének. A kegyenc feladata lakást bérelni, mosni, zsákban ízletes gyereket hozni a nagyúrnak, csak az utóbbit sose csináltam, mert a gazdáim nem szeretik a gyerekeket. Naszóval Flood vámpír adott pénzt, én meg béreltem egy très király padlásszobát a SOMA-ban (ami széles körben elismerten a legjobb környék a vámpíroknak, mert a legtöbb épület új, senki se gyanítaná, hogy mélységesen gonosz ősi lények lógnak arrafelé). De aztán kiderült, hogy eddig is kábé fél háztömbnyire laktak a très király kérótól a SOMA-ban. Na, amikor elvittem nekik a kulcsot, remélve, hogy rám testálják a halhatatlanság sötét ajándékát, befutott egy limó, tele beszívott főiskolásokkal meg egy kékre festett luvnyával, akinek gigászi hamis dudái voltak. És mind jönnek, hogy Hol van Flood? Beszélnünk kell Flooddal. És engedj be. Meg ilyeneket követeltek.

5 Én meg hogy Hátra, Törpilla. Itt nincsen semmi Flood. Ugye? Magamban meg: Zombi Jézus Zimbabwéban! Ez kék! És nem vagyok rasszista, szóval kuss. Önbecsülési problémái lehettek, ezeket kompenzálta az óriási hamis dudákkal, a ringyós kék festékkel meg azzal, hogy pénzért egy autónyi szipust leápolt. Nem a bőrszín alapján ítélek. Mindenki megalkuszik. Amikor fogszabályzót kellett viselnem, átmentem egy Hello Kitty-fázison, ami jól belenyúlt a tinédzserségembe, és Jared állítja, hogy a szívem mélyén még mindig édibédi vagyok, ami nem igaz. Csak komplex vagyok. De a kék prostiról majd később, mert akkor az ázsiai fickó az órájára nézett, és azt mondta Túl késő. Naplemente. És elhajtottak. Na, akkor nyitottam ki a lépcsőház ajtaját, és akkor lepett meg Chet, a drabális, borotvált vámpírmacska. (Csak akkor még nem tudtam a nevét, és vörös kardigánt viselt, szóval nem tudtam, hogy megborotválták, és még nem volt vámpír. De drabális igen.) Én meg Szia, cica. Húzz el. És elhúzott, csak William maradt ott, a drabális borotvált macskás hajléktalan pasi. A lépcsőn feküdt. A szaga miatt azt hittem, meghalt, de kiderült, hogy csak elájult a piától meg attól, hogy vért szívtak belőle, meg minden. De most már tuti halott, mert később Foo meg én megtaláltuk a rohadásos ruháit a lépcsőn, tele azzal a szürke porral, amivé az ember lesz, ha vámpír issza ki a vérét. Szóval felmentem a padlástérbe a hírrel hogy Van a lépcsőn egy halott tag meg egy drabális kardigános cica. És a grófnő meg Flood hogy Tök mindegy. Én meg És volt itt egy limó tele szipusokkal, akik totál rátok vadásztak. Na erre már hogy Hű. És jobban betojtak, mint az ember gondolná, ahhoz képest, hogy sötét titkos románc ősi teremtményei, meg minden. És kiderült, hogy nem is voltak azok vagyis most se azok. Mármint, persze, a szerelmük örök, és elmondhatatlanul gonoszak és a többi, de tökre nem ősiek. Kiderült, hogy Flood csak tizenkilenc éves, és kábé két hónapja ismeri a grófnőt. És ő is csak huszonhat, ami ugyan már szikkadt, de azért nem ősi. És előrehaladott kora ellenére a grófnő gyönyörű: hosszú, totál csúcs vörös haja és tejes

6 bőre van, a szeme zöld smaragd, a teste meg olyan tökély, hogy az ember lánya totál lemenne leszbóba, ha nem lenne nekem a fincsi Foo Dog őrült, nindzsa-ember szex-fuja. (Foo folyton jön nekem azzal, hogy ő nem lehet nindzsa, mert ő kínai, a nindzsák meg japánok, de csak makacskodik, és tizenkét dühös ázsiai lesz belőle, ahányszor előhozom.) Naszóval a sötét úr padlásszobájában láttam két bronzszobrot, az egyik egy köcsög menedzserarc, a másik meg mint a grófnő, csak totál meztelen vagy balettruhás. Meg hát bronz. És én Kicsit exhibicionista, grófnő? Tolórúd is van hozzá? Ő meg hogy Segíts Tommynak a bútorokkal, Szerda. Mintha ennek lenne értelme. (Kiderült, hogy Szerda egy gót szereplő valami kőkori filmben.) Naszóval később, alapos kutatással, kukkolással meg minden kitudtam, hogy a szobrok nem is szobrok. Hogy a grófnő régebben az egyik szoborban volt, és hogy a köcsög menedzser szobrában egy igazi ősi kimondhatatlan gonosz lakozik, az a nosferatu, aki átváltoztatta a grófnőt is. És Flood vámpír, aki akkor még nem is volt vámpír, bronzba öntötte kettejüket, amikor a nappali halottak álmát aludták, aminél mélyebb álom nincs is. (Jobb, ha most tisztázom, hogy a vámpír nem ásítozik meg szépen elszundít. Amikor a nap felnyomul, csak úgy elájul, ott helyben, be lehet állítani mindenfele pózba, befesteni, rátenni a kezét a micsodájára, és a képet felnyomni a netre, és napnyugtáig fogalma se lesz róla, amikor felkapcsolódik, mint a villany, csodálkozik, miért zöld a micsodája, meg hogy a bejövő levelek mappa tele van ajánlatokkal a manó_szerelem.com címről.) Ugye? Hű! Kiderült, hogy Floodot, ismertebb nevén Tommyt a grófnő választotta nappali kegyencének, vérbankjának és szerelemmajmának, mert éjszakánként a Safewayben dolgozott. Aztán az öreg vámpír, aki alig egy héttel előtte változtatta át a grófnőt, elkezdett baszakodni velük: hogy megöli Tommyt, és általában kicsipkézi Jody valóságát. Naszóval Flood meg a szipus safewayes haverjai (álnéven az Állatok) levadászták az alfavámpírt, aki egy nagy jachton aludt az Öbölben, és elloptak kábé zilliót érő műkincseket a jachtról, aztán felrobbantották a

7 vámpírral együtt, amitől felszaladt benne a klumpa, de amikor feljött a vízből, adtak neki szigonypuskával meg minden. Ugye? Szent vernyákos pónipöcs! Ez is azt mutatja, amit Lord Byron verselt meg: Elég fűvel és robbanóanyaggal még a legokosabb és legősibb sötét erőt is kicsinálhatja pár szipus. Parafrászolok. Lehet, hogy Shelley mondta. Naszóval a grófnő megmentette az öreg vámpírt a megpirulástól, de megígérte a zakóknak (merthogy volt két zsaru is), hogy elviszi, és sose jönnek vissza a városba, de amikor elaludtak, Flood, aki nem bírta elveszíteni Jodyt, levitte őket a fölszinti motoros szobrászokhoz, és bebronzoltatta őket. De amikor meg akarta magyarázni a grófnőnek, miért csinálta, és lyukakat fúrt a szobor fülébe, hogy hallja a hangját, a grófnő köddé változott, kiszivárgott a szobába, és átváltoztatta Floodot. Ami totál meglepte, mert gőze se volt róla, hogy a grófnő tudja. (A ködöt és az átváltoztatást.) Na akkor mind a ketten vámpírok voltak, örök szerelemben, de az éjszakai dolgok nem nagyon mentek nekik. Mert Jody addig Tommyból élt, nem gondolta át, mit fognak enni, ha Tommyt átváltoztatja. Először a hajléktalanhoz mentek, nevezzük drabális macskás Williamnek (mert így nevezik), mert a Market Streeten szokott ülni Chettel meg egy táblával, hogy CSÓRÓ VAGYOK, A MACSKÁM MEG DRABÁLIS. És lízingelték tőle Chetet közös ebédnek. De kiderült, hogy Chet nagysága nagyrészt szőr, és hogy könnyebb legyen beleharapni, megborotválták. Örülök, hogy akkor még nem voltam a kegyencük, mert mind tudjuk, kinek kellett volna akkor borotválni. De nem! Nem vált be. Nem tudom, miért. Viszont William totál benyomott a piától, amit a drabális macska lízingjéért kapott, de olyan randidrogszinten benyomott, és a végén belőle ettek. Ittak. Na és akkor jöttem én, a sötétség új hercegnőjelöltje a sötét családba. (A sötét család kábé egy banda, úgymint birkabanda, és nem úgy sötétek, mint a digók.) Én adtam Tommynak az ötletet a tűcsereprogramhoz, ahol sápadt soványságát kihasználva eljátszotta, hogy narkós, és szerzett fecskendőket, hogy ki tudják szívni William vérét, és hűtőbe tenni a grófnőnek kávéhoz. Kiderült, hogy a vámpír csak akkor tud rendes

8 kaját enni vagy inni, ha van benne egy kis embervér. (A grófnő szereti a véres sült krumplit, ami egyszerre très király és nagyon elcseszett.) Na és alighogy a grófnő meg Flood kitalálták a dolgot a vérrel meg a kajával, a drabális macskás William elkódorgott, a grófnő elment megkeresni, mert neki volt több tapasztalata az éjszakai vadászatban, közben Flooddal mi átvittük a cuccokat az egyik lakásból a másikba. De el kellett mennem tetűsamponért Ronnie húgomnak, akit férgek sújtottak, és Flood korán hazaküldött, hogy megkíméljen az anyarobot haragjától, mert nem akarta, hogy kegyence korlátozva legyen. (Olyan nemes lelkű. Azt hiszem, akkor szerettem bele.) Akkor levitte a bronzolt vén vámpírt a vízhez, hogy beledobja az öbölbe, mielőtt a grófnő visszaér. Nekem tiszta volt, hogy Tommy nincs oda az öreg vámpírért, és meg akar szabadulni tőle. Csak elfogyott az éjszaka, mire az öbölhöz ért, és otthagyta a vámpírt a kompépület mellett az Embarcaderón, és versenyt futott a nappal az életéért. Az utolsó pillanatban az Állatok arra hajtottak a Uniójukban a kék hülyepicsával, és felkapták Floodot az utcáról, mielőtt elégette volna a nap. Ugye? Naszóval az Állatok visszamentek dolgozni a Safewaybe, de előbb még egy ágykerethez kötözték Floodot, ahol a kék prosti megkínozta, hogy változtassa őt át vámpírrá, mert már elszedte az összes pénzt az Állatoktól, amit a vén vámpír cuccaiért kaptak, ami kábé hatszázezer dollár volt, és nem akart sietni az elköltésével, ezért akart halhatatlan lenni. Csakhogy Flood totál zöldfülű volt a vámpírságban. Még sose ölt meg senkit, nem változtatott át meg ilyesmi, nem tudta, hogyan kell. A grófnő nem mondta el neki, hogy a kiválasztottnak meg kell inni a vámpír vérét, hogy átvegye a sötét ajándékot. Úgyhogy a kék ribanc a szart is kikínozta belőle. A kurva, de most nem? Közben a grófnő megtalálta a drabális macskás pasast, és én megtaláltam a tetűsampont, de nem tudtuk, Tommy hol van. Csakhogy a grófnő megégett, mert forróvíz-csöveken ájult el, hát belőlem evett, ott a padlásszobában, én meg hogy Baszki, megkapom a sötét ajándékot és közben citromzöld Chuck Taylor van rajtam, ami totál nem megy a kimondhatatlan gonosz lényemhez. De nem, a grófnő

9 csak részesült a szangvinikus nektáromból, hogy meggyógyuljon. Talán akkor szerettem bele. Na és akkor elmegy és Tommyról kérdezget, és a tök zanza hobó, aki San Francisco császárának hiszi magát (mindenhol látni a két kutyájával), azt mondja, az egyik Állat Floodról kérdezgette. Úgyhogy én Hoppá. És a grófnő Ja. A következő pillanatban a Marina Safewaynél vagyunk, és a grófnő fekete farmerban és vörös bőrdzsekiben, de rúzs nélkül a kirakaton átszervált egy acélkukát, ami akkora volt, mint egy leszbika tornatanár, és csak úgy bement az üvegcserepeken, totál durva volt, aztán a boltban seggbe rugdosta a szipusokat. Dicsőséges volt. De nem ölt meg senkit, ami legalább akkora hiba volt, szegény véleményem szerint, mint a rúzs hiánya. Egy darabig olyan hősies seggbe rugdosás ment, amilyen csak lehet, de sokkal menőbb lett volna, ha van rajta fekete rúzs. Vagy sötétbarna. De megmondták neki, hogy Tommyt megkötözték Lash, a fekete csávó lakásában. És totál össze voltak verve, én meg A csicskáink vagytok! És a grófnő Cuki. Menjünk Tommyért. Néha olyan picsa tud lenni. Na szóval mentünk a lakásba, ahol Tommyt tartották, de amikor odaértünk, még az ágykerethez volt kötözve, de már a falnál állt, meztelenül és véresen, még a micsodája is. És a kék ribanc holtan a padlón. Én hogy Hoppá. A grófnő meg hogy Ja. És mondott valamit, hogy a kék ribanc biztos eltörte a nyakát, mert ha Tommy kiitta volna a vérét, akkor porrá változott volna, és nem lenne holttest. Na és a taxizás vissza a lakásba très kínos volt, Flood nudiban és vérben, és mind a ketten hogy Jaj de szeretlek meg Én is szeretlek. Én meg borongós emokirálynő voltam kicsit, mert irigyeltem őket a sötét, örök szerelmükért, és nekem csak a citromzöld Chuck volt, meg Jared, a homoki patkánybaszó. Szóval ez jó volt. A mentés meg minden. Mert megtaláltuk az öreg vámpír cuccpénzét, amit az Állatok a kék ribancnak kifizettek, ami kábé félmillió dollár volt. De aztán kiderült, hogy a kék ribanc nem halt meg, mert valahogy véletlen megitta Tommy vérét, amikor

10 megcsókolta a kínzás közben, és most nosferatu lett. És átváltoztatta az összes Állatokat. Ami gáz. És nem jó gáz. És az öreg vámpír is kiszabadult a bronzpáncélból, és el akarta kapni Tommyt, Jodyt és még engem is? Még a drabális macskás Williamből is kirázta az élő szart, mi meg Jareddel egy szemközti sikátorból néztük. Ugye? Csak néztük, hogy Hű. Na és karácsonyeste volt, Jareddel a Karácsonyi lidércnyomást néztük a Metreon moziban. Tökre traumásak voltunk meg minden attól, ahogy a vámpír elverte a macskás fickót, és akkor a grófnő felhívott. Ő meg Flood Sötét Úr vártak kávéra egy kínai büfében, merthogy csak az volt nyitva, mert a kínaiak totál mellőzik a karácsonyt, mert nincs a sztoriban sárkány meg petárda. Ne felejtsem: írni egy elbeszélő költeményt arról, milyen lenne a karácsony, ha a három keleti bölcs petárdát, sárkányt meg mu-su disznóhúst adott volna a Kisjézusnak a többi szar helyett. Egész éjjel vedeltük a kávét megbélelve Jared vérével, megtudtuk az öreg vámpír sztoriját a grófnőtől és Floodtól, aztán visszamentünk a lakásba, és a lépcsőházban ott várt az öreg vámpír egy szál szemfogban. És jön hogy Mosnom kellett. Az ürge lehugyozta a melegítőmet. Amikor a macskás fickót rázta, még totál gangsztasárga melegítője volt. Úgyhogy rohantunk, el kellett rejtenünk a gazdáinkat a Bay Bridge alatt a gerendákon, amikor hajnalban elájultak. Se ásítás, semmi, csak kiszenvedtek. Vagyis éppen hogy nem szenvedtek. Na betekertük őket kukászsákba, beszigszalagoztuk, és elvittük Jared alagsori fészkébe a Noe Valleyben. (Az alagsori fészke szent és sérthetetlen a faterja meg a mostohája attól félnek, hogy rányitnak, amikor melegpornóra veri ki, úgyhogy totál biztonságos volt a gazdáinknak.) Közben visszamentem a lakáshoz megetetni drabális borotvált Chet macskát, és lefejezni az öreg vámpírt Jared késével, hogy bónuszpontot kapjak a gazdáinktól, de kiderült, hogy nem pontosan számoltam ki a naplementét. Mióta megy le a nap ötkor? Ez kurvára óvodás. Na a lépcsőházban hallottam, hogy odafenn kotor az öreg vámpír.

11 Mondom Cik-ki. Aztán kint egy kocsi állt meg, kirohantam, bele a szőke ribanc karjaiba, aki a néhai kék ribanc, aki most nosferatu, vele volt három kegyenc, akik meg Állatok voltak. Ugye? Ó-ó. A ribanc elkapott és már bele akart harapni a nyakamba, amikor az öreg vámpír elkapta a nyakánál fogva, és belenyomta a képét egy Mercedes motorházába azzal hogy Megszegted a szabályt, ribi. Nem változtathatsz csak úgy át mindenkit. Na és éppen egy kis csicskatáncra készültem, amikor mind felém indultak. Kihúztam Jared tőrét, de tudtam, hogy totál mindegy, csoportosan szívják majd sápadt porhüvelyemet, de akkor egy csúcs Honda rontott ki a sikátorból, és körülötte mindent fehér fény borított el. És mangahajú szerelemmajmom, Foo volt az, totál hős napszemcsiben, és mondja nekem Ugorj be. Naszóval elsüvített velem a mágikus gekkószekerén, amit ultraibolya lámpákkal spékelt meg, amik stimulált napfénnyel pirították meg a vámpírokat. Ugye? Ott a kocsiban leápoltam volna, ha nem kell megőriznem az arisztokratikus nyugi jeges auráját. Úgyhogy kismároltam belőle a szuszt, aztán képen vágtam, nehogy a bejáratott ringyójának higgyen, pedig totál az voltam. Leszek. Kiderült, hogy Steve, mert ez Foo Dog nappali rabszolganeve, kábé egy hónapja kukkolta Jody grófnő lakását, mert rájött, hogy vámpír, amikor az öreg vámpír egyik áldozatának vére a laborjába került Berkeleyben. Foo biotech überzseni, amellett hogy durván nindzsa. Aztán Foo kitett a Tulleynál a Market Streeten, ahol találkoztam Jareddel és Jodyval, akik kiosontak Jared szülei mellett, úgy téve, mintha szerelmesek lennének, ami olyan undormány, hogy öklendezek tőle. (Jared az én tartalék Legjobb Barátom, de akkor is egy perverz kis patkánybaszó, ahogy a grófnő szeretettel emlegeti.) Na és a grófnő hogy Visszamegyek a lakásba a pénzért. Én meg Ne, ott az öreg vámpír. Ő meg Nekem ő nem parancsol. (Vagy hasonló. Parafrászolok.) Én meg Miattam. Csak etesd meg Chetet. Visszamentünk Jaredhez, és ott van Flood tökre kicsinálva, mert fejjel lefelé lemászott egy házról a Castróban egy fincsi travi után, mint a könyvben Dracula (csak a könyvben nem a Castróban csinálja és nem

12 egy travi után). Ne felejtsem: Amikor majd nosferatu leszek, ne másszak le fejjel lefelé magas házról. Akkor megjelent édes szerelemnindzsám, Foo Nem hagyhatlak védtelenül. Én meg magamban A pacskeromba izzadok tőled, de nyilvánosan csak megcsókoltam, és ízlésesen megbúboltam kicsit a lábát. Aztán beszálltunk a Hondájába, és visszamentünk a lakáshoz. Odaérve az emeleti ablakok nyitva voltak, és Flood hallotta, hogy az öreg vámpír fent van Jodyval. És Foo hogy Engedj. És hátulról kihúzott egy hosszú porköpenyt, tele kis üvegszarokkal. És Foo hogy UV-ledek. Mint a napfény. Az utcai ajtó zárva volt, és Flood hogy Én megyek. De Foo hogy Nem, megégsz. De betakarták Floodot, kesztyű, sapka, gázálarc, amit Foo biológiai vészhelyzetre tart, aztán felhúzta a köpenyt. Foo adott neki gumilepedőt és baseballütőt, és Flood elkezd futkározni, fel az egyik épület oldalán, aztán szemben a másikon, végül lábbal előre be a lakás ablakán. Szerintem a grófnő felugorhatott volna oda simán, de persze ő régebb óta vámpír, mint Flood, és jobbak az adottságai. Na aztán vakító fehér villanás az ablakból, és azt látjuk, hogy az öreg vámpír repül ki az ablakon, mint az üstökös, és csapódik be mellettünk. Feláll tökre szenesen meg minden, és Foo felemeli az UV-t, hogy Félre, vámpír mocsok. És az öreg vámpír elszalad. Aztán Flood jött ki az ajtón, kezében a grófnővel, aki a szokásosnál is halottabbnak látszott, elvittük őket egy motelbe, amíg ki nem találunk valamit. Foo lopott a laborból donorvért, és Floodnak meg a grófnőnek adta, hogy gyógyulhassanak. Foo nyomta, hogy Tudjátok, az áldozatok vérét vizsgáltam, és azt hiszem, vissza tudom fordítani a folyamatot. Újra emberré tudlak tenni benneteket. Mert ezért koslatott a grófnő után, amikor megismertem. Tommy és Jody hogy Meggondoljuk. Szóval Flood átöleli Jodyt az ágyon, halkan beszél hozzá, de én hallom, mert az ajtónál vagyok, és a szoba nem olyan nagy azért. Világos, hogy a szerelmük örök és eónokig tart, de Flood nem szeret vámpír lenni, mert a munkaidő szívás meg minden, Jody meg szeret

13 vámpír lenni, mert végre erősnek érzi magát, miután sok évig nyápic volt, és kábé kimondják, hogy napfelkelte után elválnak. Na én meg A görcsbe, ne már. Hát bronzba öntöttem őket. Most őket nézem. Úgy állítottam be őket, mint Rodin szobra, A csók, és együtt lesznek az idők végezetéig, vagy amíg kitaláljuk, hogyan engedjük ki őket, és mégse tépjék szét a torkunkat. Foo azt mondja, kegyetlenség, de a grófnő azt mondta nekem, hogy köddé tudnak válni, és abban az állapotban az idő olyan, mint az álom, és minden jó. De Foo kitalálta a szérumot. Az Állatokat a szerelmi fészkünkbe csalogattuk, én a menő bőrdzsekit viseltem, amit Foo csinált nekem, UV-ledekkel, ami menő és kiber, és drogot adtam nekik, és Foo visszaváltoztatta őket. És az őrült vén Császár azt mondta, látott három vámpírt meg a korábban kék ribancot elmenni egy gigamantikus jachton, úgyhogy miattuk nem kell már aggódnunk. Foo ki akarja vágni Floodot és Jodyt a bronzszoborból napközben, amikor alszanak, és visszaváltoztatni emberré. De a grófnő ezt nem akarja. Szerintem várni kéne. Van ez a très menő lakásunk, a sok pénz, Foonak is majdnem megvan a diplomája biokreténségből, és hetente csak kétszer kell hazamennem, hogy az anyarobot azt higgye, még ott lakom. (A kulcs, hogy tizenkét éves koromtól arra kondicionáltam, hogy a másnál alvás normális. Lily, korábbi LB-m, úgy nevezi ezt: lassan megfőzni a békát, ami nem tudom, mit jelent, de sötéten és titokzatosan hangzik.) Szóval biztonságban vagyunk a szerelmi fészkünkben, és amint Foo hazaér, megjutalmazom a tiltott szerelem lassú táncával. De valami visít odakint. Mindjárt jövök. Faszkarima! Chet, a drabális borotvált vámpírmacska van az utcán. Mintha nagyobb lenne, mint volt, és ha jól láttam, most evett meg egy parkolóellenőrt. A háromkerekű kis autójának a motorja még jár, és üres egyenruha hever a járdán. Rossz cica! Mennem kell. Na csőváz.

14 2 Teszt 1. Abigail von Normal grófnő: a) az Öböl-térség sötétségének vésztartalék úrnője. b) dögös gótikus nőci, akit elemészt a létezés banális reménytelensége. c) nem édibédi, hanem sötét, komplex és très titokzatos. d) a fentiek együtt és még más. 2. Flood vámpír és nosferatucsinálója, Jody grófnő A csók mintájára bronzszoborba kerültek, mert: a) a szerelmük örök, és összekeveredett lelkük romantikus ölelésben él az idők végezetéig. b) Foo meg én totál biztosak voltunk benne, hogy a grófnő KMM (Kiakad és Megöl Mindenkit), amikor megtudja, hogy az Állatokat vissza akarjuk változtatni, c) szeretünk bronzba öntött, meztelen barátokat nézni, mert ettől gerjedünk be. d) el se hiszem, hogy a c-t választottad. Egy nagy L-t kéne a homlokodra tetoválnod, hogy az emberek idejét ne pocsékold, amíg rájönnek, mekkora lúzer vagy! Szeretnéd, hogy Fooval perverz előjátékkal stimuláljuk orgazmikus lelki szexünket, mi? Hidd el, a nap is zokog, hogy nem olyan sistergősen forró, mint a mi szexualitásunk.

15 3. Az irigy nappalélők által terjesztett mítoszok ellenére a nosferatu csak a következőkre érzékeny: a) fokhagyma (bizony, a pizza és a vegalehelet kimeríti ősi erejüket). b) kereszt és szenteltvíz (ja, mert a legsötétebb gonosz teremtmények a kis jézus totál szukái). c) ezüst (ühüm, meg az alumínium, mert így kerek). d) napfény. 4. A legnagyobb kihívás kegyencként sötét uraink, a grófnő és Lord Flood megóvása: a) zsaruktól, főleg Rivera nyomozótól és agyatlan meleg maci partnerétől, Cavutótól. b) a legszikkadtabb öreg vámpírtól és titokzatos divatkommandójától. c) az Állatoktól, a Marina Safeway befüvezett éjszakai műszakjától. d) az összes fentiektől. 5. A legjobb esélyünk Chet, a drabális borotvált vámpírmacska legyőzésére: a) nindzsaegerek. b) nagy ölelés a menő UV-dzsekimben, amit a védelmemre csinál muffmesterem, Foo. c) nyugtatóval és macskaseggízzel megspékelt vér. (Megfigyeltem korábbi halandó formájában, hogy Chet imádja a macskasegg ízét.) d) vámpírt csinálni egy rottweilerből, és megingatni vele Chet világnézetét. b vagy c, de semmiképp sem d. Nem lenne az a très menő? Nindzsaegerek!

16 Válaszok: 1: D, 2: B, 3: D, 4: D, 5: E Adj magadnak egy pontot minden helyes válaszért. Pontozás: 5. Leszalad tőled a csíkos zoknim. 4. Lúzer! 3. Très lúzer! 2. Olyan lúzer, hogy a lúzerek is szánnak Kímélj meg minket a fertőző lúzerségedtől. A legközelebbi hídról ugorj le.

17 3 A Jackson Street szamurája TOMMY Amikor San Franciscóba érkezett, Tommy Flood egy gardróbnyi kis szobán osztozott öt darab Wong nevű kínaival, akik mind el akarták venni feleségül. Iszonyú. Mintha egy elvitelre kért Kung Pao csirke dobozában laknék mondta Tommy anno, habár egyáltalán nem olyan volt, Tommy csak próbált színesen fogalmazni, amit íróként kötelességének érzett, bár való igaz, a hely tényleg nagyon szűkös volt, és fokhagymától meg izzadt kínaiaktól szaglott. Azt hiszem, be akarnak akasztani nekem panaszkodott Tommy. Én Indianából jöttem, mi nem utazunk ilyesmiben. Ám aztán kiderült, hogy a kínaiak sem utaznak, sőt kifejezetten maradni akarnak, és csak a zöld kártyáért propagálják a dolgot. Szerencséjére alig egy hétre rá a Marina Safewaynél, ahol éjszakásként dolgozott, Tommy megismerkedett egy dögös vörössel, Jody Strouddal, aki kimentette a Kínai Nagy Fallosz árnyékából oly módon, hogy megajándékozta a szerelmével, egy kényelmes tetőtéri lakással és a halhatatlansággal. Szerencsétlenségére alig egy hónapra rá kegyencük, Abby bronzba öntötte őket álmukban, és Tommy egy reggel arra ébredt, hogy irdatlan vámpírereje dacára a kisujját sem tudja mozdítani. Inkább lennék egy elvitelre kért Kung Pao csirke dobozában mondta volna Tommy, ha meg tudott volna szólalni, amit nem tudott.

18 Eközben közvetlen mellette, ugyanabban a bronzpáncélban imádott Jodyja lebegett álomállapotban, ez lévén a mellékhatása annak, hogy köddé tudott válni, amely trükköt Elijah Ben Sapirtól, a vámpírurától tanulta. A nappali halottalvást és a lebegő álomvilágot váltogatva évtizedeket kibírt a szoborban. Tommy ellenben nem tanult meg köddé válni. Nem volt idő megtanítani. Így aztán amint lement a nap, Tommy vámpírérzékei bekapcsoltak, mint az utcalámpák, és a bezártság minden másodpercét olyan elektromos intenzitással élte meg, hogy szinte vibrált tőle a páncélban egy alfa-ragadozó, aki saját elméje ketrecében járkál fel-alá, miközben vedlik róla a józan ész. Természetesen egyetlen dolgot tehetett: teljesen beleőrült. CHET Egy köbmérföldnyi macskasegget kell kinyalnia, mire a parkolóellenőr ízét kimossa a szájából, de Chet úgy érezte, menni fog. Hátsó lábával kapart párat a porba, ami a parkolóellenőrből maradt, majd átkelt az úttesten, bebaktatott a sikátorba, aztán a sötétben megkereste saját hátsó felét, és íziben neki is látott eltompítani az emberízt. Alig egy hónap telt el azóta, hogy az öreg vámpír átváltoztatta, de Chet már szinte teljesen elvesztette korábbi énjét. Volt idő, amikor a napjait azzal töltötte, hogy a hobó William mellett szundikált, aki abból élt, hogy volt egy papírpohara meg egy táblája, amin az állt: CSÓRÓ VAGYOK, A MACSKÁM MEG DRABÁLIS. Chet valóban igen méretes jószág volt, és noha terjedelmének nagy részét a szőre tette ki, sikerült összeszednie tizenöt kilót a McDonald s előtt a járókelők megcsócsált hamburger- és sültkrumpli-donációiból. Chet immár az éjszakában portyázott, elkapott szinte minden meleg vérű teremtményt, amivel csak találkozott: patkányokat, madarakat, mókusokat, macskákat, kutyákat, sőt olykor-olykor még embert is. Eleinte csak piásokat és hajléktalanokat, és amikor az elsőnek szívta ki a vérét, régi barátjának, Williamnek, aki porrá omlott a szeme előtt,

19 Chet miákolva elrohant és elbújt egy szemeteskonténer alatt, ott is maradt éjjel és egész másnap. Megbánást nem érzett, csak éhséget és a friss vér bizsergését. Nemcsak a gyilkolás kielégülése volt ez, hanem kifejezetten szexuális dolog, amit Chet átlagos macskaként nem ismert, mivel kiscica korában az állatmenhelyen kimiskárolták. Csakhogy a gyorsaságon, erőn és az emberalapú vámpírokénál is élesebb érzékeken túl Chet sorstársaihoz hasonlóan azt találta, hogy testileg is tökéletesen regenerálódott. Azaz újra működött a dákó. Rájött, hogy az ölés után gyorsan meg kell hágnia valamit, és az a valami minél inkább tekereg és jajong, annál jobb. A buszok kipufogófüstje, a sülő ételek illata és a városon átkígyózó járdák vizeletszaga mellett is megérezte egy tüzelő nőstény illatát. Lehet egy mérföldre is, de kiélesedett érzékeinek köszönhetően meg fogja találni. Izgalom hullámzott végig a gerincét borító szőr alatt, a szőr alatt, ami visszanőtt, amióta az emberek megborotválták, párzottak előtte és ittak a véréből, amely cselekedetek traumatizálták kiscicatudatát, mielőtt vámpír lett, és egy teljesen új érzést indukáltak, amibe vámpírmacskaként belenőtt: a bosszút. Ugyanis a metamorfózis óta nem csupán az érzékei erősödtek. Az agya, amely korábban az enniszarni-aludni hurokban mozgott, most új tudatszintre emelkedett, egyre nagyobb lett, ahogy maga Chet is. Most már jó harminc kilót nyomott, és kábé olyan okos lett, mint egy kutya, míg előtte kicsit volt értelmesebb a téglánál. Kutya. A gyűlölt faj. Kutyát érzett a levegőben. Közeledik. Érezte a szagát a szagukat, mert ketten vannak. És már hallotta is őket. Abbahagyta a seggmosást, és vonított, mint egy villamosszékbe ültetett hiúz. A környékről tucatnyi vámpírmacska válaszolt. A CSÁSZÁR Nyugalom, katonák mondta a Császár. Egyik kezével átfogta a golden retriever nyakát, a másikkal pedig megvakarta a Boston terrier állát, aki a Császár felöltőjének zsebében izgett-mozgott, akár egy

20 ideges, fekete-fehér, gülüszemű kengurumutáns. Macska! Macska! Macska! Macska! ugatott Betli, kutyusnyálat fröcsögve a Császár tenyerére. Macska! Halál, fajdalom, tűz, gonosz, macska! Nem érzed? Mindenhol! Muszáj üldözni, üldözni, üldözni, harapni, harapni, harapni, engedj el, te hígvelejű, tudatlan öregember, próbállak megmenteni, az isten szerelmére, MACSKA, MACSKA, MACSKA! Sajnálatos módon Betli csak kutyanyelven tudott, és noha a Császár azt látta, hogy a Boston terrier nyugtalan, fogalma sem volt, mi az oka. (Aki kutyából fordít, az tudja, hogy Betli beszédének úgy a harmada értelmes. A többi csak zaj, amivel kénytelen kibélelni. Kábé mint az emberi beszéd.) Mivel kis szünetekkel, de két hónapja hadakoztak már vámpírokkal, és mivel eleve higgadtabb alaptermészettel áldotta meg az ég, Lázár sokkal nyugodtabban viszonyult a dologhoz, ám noha Betli hajlamos volt eltúlozni a dolgokat, azt el kellett ismernie, hogy a macskaszag erősen megüli a levegőt, és még ennél is zavaróbb volt, hogy nemcsak maszkaszag volt, hanem döglöttmacska-szag. Élő döglöttmacska. Várjunk csak, ez mi volt? Nem is macska macskák. Ó, ez nem jó. Igaza van a macskáról csaholta Lázár, a Császár lábát böködve orrával. Húzzunk el a környékről. Menjünk át North Beachre, hátha valaki leejtett egy medvecukrot vagy valami. Vagy maradhatunk és meghalhatunk. Nekem mindegy. Nyugalom, emberek mondta a Császár, most már megérezve, hogy nem stimmel valami. Letérdelt, térdei ropogtak, akár a rozsdás zsanérok, és miközben körülnézett, Betli fejét masszírozta a füle között, mintha kutyusagyból gyúrna kekszet. Nagydarab, gyapjas, égiháborúszerű ember volt: válla széles, szakálla szürke, elméje éles, hűsége a város lakói iránt acélos. Emberemlékezet óta San Francisco utcáin élt, és míg a turisták szemében rongyos, hajléktalan roncs volt, a helyieknek megszokott tartozék, mozgó tájékozódási pont, lélek és lelkiismeret, és jobbára olyan tisztelettel bántak vele, ami fejedelmi személyeknek járna, attól függetlenül, hogy teljesen zakkant volt. Az utca kihalt volt, de a Császár félsaroknyira látta egy parkolóellenőr háromkerekű kiskocsiját, egy tilosban várakozó Audi