Marion Lennox Nem kell mindig osztriga

Átírás

1 Marion Lennox Nem kell mindig osztriga Fiatal lány korában Fern elvesztette családját, s azóta senkit sem enged igazán közel magához. Szerelem és szenvedély helyett egy megbízható régi barátságra alapozná házasságát is, ha a sors közbe nem szólna. Az utolsó pillanatban füstbe ment esküvőn megjelenik a lány számára addig ismeretlen Quinn Gallagher doktor, aki mintha kifejezetten örülne annak, hogy a menyasszony magára maradt

2 1. FEJEZET A tükör előtt állt, és szigorúan méregette magát. Pár perccel az esküvője előtt, ahelyett hogy sugárzott volna a boldogságtól, hangosan ezt mondta: Röhejesen festesz, doktornő. Fern Rycroft lesimította a ráncokat a fehér szaténról, és háromszor is nagyot sóhajtott. Al bácsi már várja. Sam is várja. Az egész sziget arra vár, hogy megtegye, amit kell. Ma Sam Hubert felesége lesz Ésszerű döntés. Bárcsak mindenki egyetértene velem! töprengett gondterhelten. Hiszen nemcsak a Sammel kötendő házasságáról van szó, hanem arról is, hogy sokan szerették volna, ha végleg itthon marad Sammel együtt. Tekintete elfelhősödött a fátyol mögött. Hogy megint Baregán éljen? Soha! Kész vagy, Fern? kérdezte Al bácsi látható aggodalommal. A lány el tudta képzelni, mi zajlik le az idős férfiban. Bár ő már huszonnyolc éves volt és orvosdoktor, nagy zöld szemével, rövidre nyírt tűzvörös fürtjeivel és a finom bőrét tarkító számtalan szeplővel még mindig szinte pontosan ugyanúgy nézett ki, mint az a könnyes szemű kis árva, akit Al bácsi tizenhárom évvel ezelőtt befogadott az otthonába. Albert Rycroft bátorítóan megszorította a kezét. Nem tévesztette meg a látszat, a csinos arcra pillantva tisztán érezte azt a mélységes kétségbeesést, melyen unokahúga egészen azóta nem tudott úrrá lenni, hogy elvesztette a családját. Fern mindig mosollyal leplezte gyámoltalanságát, és igyekezett titkolni szilárd meggyőződését, hogy az embernek nem szabad hinnie az életben. Ragadós mosolyával, derűjével és sugárzó tekintetével abban a pillanatban belopta magát a sziget lakóinak szívébe, amikor Albert Rycroft hazaérkezett vele. A mi kis elixírünk, így emlegették az emberek. És amikor Fern bejelentette, hogy orvosi egyetemre akar menni, tréfálkozva azt mondták neki: Aki így tud mosolyogni, annak nem kell kitanulnia az orvoslás tudományát. Te magad vagy az orvosság. Egyedül Al bácsi látott át rajta. Al bácsi Semmit sem kell mondanod, Fern vágott szavába a nagybátyja, aki nem lepődött volna meg azon, ha az unokahúga egyszerűen sarkon fordul és elrohan. Mindenki itt van, most már nem okozhatsz csalódást nekik, gyermekem. Fern látta, mennyire gondterhelt az arca, és kedvesen rámosolygott: De bácsikám, sohasem tennék ilyet! Sam és én helyesen döntöttünk. Így igaz. És ez a bolond ügy Sam és Lizzy Hurst között már olyan régen történt. Lizzy elválaszthatatlan a szigettől mondta Fern, és megfogta bácsikája nagy kezét. Sam meg én viszont nem vagyunk többé szigetlakók. Bár gyakran eljövünk látogatóba, mi már elszakadtunk innen. Nos, az oltár elé vezetsz végre, hogy Sam felesége legyek, vagy vénlányként életed végéig magad mellett akarod tartani az unokahúgodat? Albert megszorította a kezét. A nagynénédnek és nekem semmi kifogásunk nem lenne ez ellen! Tudod, mennyire örültünk annak, hogy nálunk voltál. De igazad van: ideje, hogy férjhez menj. A templomban a harsonások már vártak a kezdésre. A kis kápolna zsúfolásig megtelt. Még a szárazföldről is eljöttek néhányan, hogy részt vegyenek az esküvőn. Mindenki Fern felé fordult, amikor a harsonások rázendítettek. 2

3 A menyasszony gondolataiba mélyedve megállt egy pillanatra a templom ajtajában. Végül a földre ejtette uszályát, és lassú léptekkel megindult. Milyen gyönyörű menyasszony! súgtak össze a szigetlakók. Megcsodálták a káprázatos ruhát és a fátylat, mely mögül Fern legszebb mosolyát villantotta az egybegyűltekre. Az igazi Fernt azonban senki sem látta. Az igazi Fern gondolatban egészen máshol járt. Az a fehér ruhás hölgy, aki Al bácsi mellett lépdelt végig a templomon, és rámosolygott a kétoldalt álló vendégekre, nem ő volt. Az igazi Fern szíve mintha kővé dermedt volna. Amikor egyetemista korában a könyvek fölé görnyedve, nehéz szövegekkel kínozta magát, időnként nem tudott ellenállni a kísértésnek, hogy félrehajítsa a tudományt, és kezébe vegyen egy szerelmes regényt. Tudta jól, hogy egy igazi menyasszonyt az érzései valósággal odaröpítenek az oltár előtt várakozó, imádott vőlegényhez, akinek már a látásától kis híján el kell alélnia. De mi lesz vele itt és most? Hiszen ő egyszerűen csak oda fog lépni Samhez, ahhoz a fiúhoz, akit gyermekkora óta ismer. Kényszerítette magát, hogy az oltár felé pillantson. Sam valóban ott állt, és őt nézte. Ugyanolyan gondterheltnek tűnt, mint Al bácsi. Furcsa Sam mindig nagyon biztos volt a dolgában, s évek óta unszolta Fernt, hogy szánja el magát erre a lépésre. Akkor most miért tűnik ennyire ijedtnek? Az esküvők nyilván különös hatást gyakorolnak az emberekre, gondolta Fern. Erőt vett magán, és sugárzó, bátorító mosollyal ajándékozta meg élete jövendőbeli párját. Al bácsinak a lelkére kötötte a felesége, hogy lassú léptekkel vonuljon az oltár felé, és ő így is tett. Fernnek úgy tűnt, mintha megállt volna az idő. Vajon Lizzy itt van? töprengett. Az kihozná Samet a sodrából. Tekintete végigsiklott az embertömegen. Lizzyt nem látta, de felfedezett egy férfit. Vajon ki lehet? Az idegen jól szabott, ébenfekete estélyi öltönyt viselt, és kissé elkülönült az esküvői társaságtól. Tulajdonképpen nincs rajta semmi különös, gondolta Fern. Jókötésű, széles vállú, nem túl magas A legtöbb szigetlakó halászattal vagy földműveléssel foglalkozott, így aztán egy szép szál férfi itt nem jelentett különlegességet. Sőt még az ismeretlen sűrű, aranyszőke haja, melyet kiszívott a nap meg a szél, és napbarnított bőre sem keltett feltűnést a szigeten. Fern mindenkit ismert Baregán, ennek a férfinak a kivételével. Úgy harmincévesre becsülte. Kisvártatva azon kapta magát, hogy magyarázatot keresve, gondolatban végigfutja az esküvői vendégek listáját. Kizárólag Samet volna szabad látnom, kapott észbe. Miért bámulom szakadatlanul ezt az idegent? Talán a szeme miatt Kettejük pillantása találkozott, és Fern e percben úgy érezte, mintha valami bűverő a férfi rabszolgájává tenné. Az idegen gúnyosan rámosolygott, mintha csak tudná, hogy Fern valójában nem az a fehér szaténba öltözött tünemény, akit maga előtt lát, hanem csak egy jelmezt viselő gyerek. A lány halk sóhajjal magával húzta bácsikáját, hogy elmenekülhessen az ismeretlen vendég elől. Elvégre fontos dolga van: feleségül kell mennie Samhez. Ám nyilvánvalóan valami baj történt. Sam olyan elgyötörten nézett rá, hogy Fern odalépett hozzá, és a fátyla mögül suttogva azt kérdezte tőle: Sam, mi van veled? Fern Fern, annyira sajnálom A vőlegény tekintete a legteljesebb zavarról árulkodott. Arca zöld volt, s öltönyét mintha túl szűknek és túl melegnek érezte volna. A homlokán verítékcseppek gyöngyöztek. 3

4 A pap is nyugtalannak tűnt. Egyedül a harsonások nem zavartatták magukat, és ünnepi dallamokkal töltötték be a templomot, miközben Fern most már kizárólag a jegyesére összpontosította minden figyelmét. Nem tudok Sam elkínzottan a menyasszonyára pillantott, majd a gyomrához kapott és elrohant. Fern egyedül maradt az oltár előtt. Nem a vőlegény volt az egyetlen, aki menekülésre fogta a dolgot. Fern, még mindig a nagybátyjába karolva, látta, ahogy körülötte mozgásba jön a tömeg. Mintha Sam távozása valóságos lavinát indított volna meg. Mindenki őrült iramban igyekezett kifelé. Az emberek a szájukra vagy gyomrukra szorították a kezüket, és úgy rohantak ki a templomból, mintha az ördög kergetné őket. A pap is eltűnt, valaki sírni kezdett, és elnémult a harsonaszó. Amikor Fern tanácstalanul körülnézett a templomban, az egyik hátsó padból felállt egy fiatal nő. Fekete ruhát viselt, és sűrű hajkoronáját kontyba fogta össze a tarkóján. Lizzy Hurst volt az Kisietett Fern mellett a szabadba. Arcán nem látszott sem félelem, sem fájdalom. Csak ajka körül játszott valami gonosz mosoly. Fern fejében kavarogtak a gondolatok, miközben a felfordulást figyelte. Nem talált más magyarázatot a történtekre, mint hogy nagyobb mennyiségű romlott élelmiszer okozhatta a bajt. A jelekből ítélve a nagynénje, Maud is az érintettek közé tartozott, mert a férje karjába kapaszkodva igyekezett ki a szabadba. Vigyél haza! Gyorsan! kérte halkan. Aztán Fernhez fordulva így szólt: Sajnálom, de azt hiszem, beteg vagyok. Albert tanácstalanul az unokahúgára nézett. Al bácsi, az esküvőnek vége. Neked most Maud nénivel kell törődnöd. A nagybátyja bólintott, és kitámogatta feleségét. Fern menyasszonyi díszében teljesen egyedül maradt a templomban. Lassan a főkapuhoz lépdelt, hanyagul maga mögött húzva ruhájának uszályát. Kint azt látta, hogy az emberek sietősen a kocsijukba ülnek, majd elhajtanak. Néhányan azonban nem bírták hazáig. Sam sem. Fern megpillantotta a vőlegénye széles vállát a templom mellett sorakozó bokrok között, ahol Sam hevesen hányt. A lány szívét részvét töltötte el. Szegény Sam! Évek óta tervezgette ezt a csodálatos esküvőt Az isten szerelmére, vajon mit evett? Lement a lépcsőn, és megindult a vőlegénye felé. Szép kis esküvő! Fern összerázkódott e hang hallatán. Mély volt, kellemes, és meglepő módon elfojtott mosoly bujkált benne. A lánynak nem kellett megfordulnia, hogy megtudja, ki szólt hozzá. Csak az ismeretlen esküvői vendég lehetett az! Az ördögbe is, mivel etette meg a vendégeit? kérdezte az idegen. S amikor Fern megtorpant, hűvös kezét a lány meztelen vállára tette, melyről lecsúszott a ruha, és maga felé fordította, hogy a szemébe nézhessen. Nos, Rycroft doktornő? kérdezte parancsolóan. Én semmit Fern a fátyla mögül észrevette a férfi csúfondáros arckifejezését. Istenem! Ez szörnyű! Más nem jutott az eszébe. Jártam már néhány esküvőn, de ilyen élményben soha nem volt részem mondta a férfi vidáman. Rá kellett volna írni a meghívóra, hogy hozzanak magukkal lavórt! Fernt felháborította ez a megjegyzés. Nem tudom, kicsoda maga, de én ebben nem találok semmi nevetnivalót. 4

5 Igaza van. A férfi arcáról lefagyott a mosoly. Mindenütt nyögdécselő, jajveszékelő esküvői vendégek kis csoportjai álldogáltak. Tényleg nem szabad tréfálkoznunk addig, amíg meg nem tudjuk, mi történt valójában mondta az idegen lassan. Határozottan megfogta Fern kezét, és elhúzta a templom bejáratától. Úgyhogy, Rycroft doktornő Nem ismerem magát védekezett Fern a férfi fölényessége ellen. Tulajdonképpen kicsoda maga? Az ismeretlen elvigyorodott, és szemébe is visszatért a mosoly. Fern megpróbálta viszonozni a mosolyt, hogy a férfi ne vegye észre, mennyire remeg az ajka. Én viszont ismerem magát mondta az idegen. Megjegyzem minden menyasszonynak a nevét, akinek ott voltam az esküvőjén. Tehát állandó vendég esküvőkön? kérdezte Fern élesen. Mit nem adott volna azért, ha végre kitisztul a feje! Még mindig teljesen zavart volt az átélt izgalmaktól. Arra kíváncsi, hogy hivatásos esküvői vendég vagyok-e? Nem, hölgyem, a legkevésbé sem. Quinn Gallagher vagyok, a sziget orvosa. Quinn Gallagher Fern bólintott. Legalább a kirakós játék egy darabja a helyére került. Teljesen megfeledkezett arról, hogy egy orvos telepedett le a szigeten, s ezt valóságos áldásnak tekintették a sziget lakói. Baregán mindig is szükség lett volna orvosra, de nem akadt senki, aki egy ilyen félreeső, néhány száz lakost számláló kis szigeten akart volna élni és dolgozni. Bár Barega igazi paradicsom volt, meggazdagodni itt nem lehetett. Amikor Fern bejelentette, hogy orvostudományi egyetemen szeretne továbbtanulni, a szigetlakók nagyon fellelkesültek. Így végre lett volna orvosuk és ügyvédjük, amennyiben Sam Hubert is visszatér. De sajnos, sem Sam, sem Fern nem szándékozott a szigeten leélni az életét. És Fern mindig enyhe lelkiismeret-furdalást érzett emiatt. Aztán amikor egy napon Maud néni levélben tudósította arról, hogy a szigeten orvosi rendelő nyílt, nagyon megörült. Gallagher doktor rendkívül kedves ember, írta Maud. Annyira együtt érző és kötelességtudó. Igazi háziorvos. Kisvártatva megkérdezte az unokahúgától, nincs-e ellenére, ha meghívják az orvost az esküvőre. Fernt annyira boldoggá tette ez a megoldás, hogy azonnal azt válaszolta: persze, nénikém, hívd csak meg! Háziorvos E szó hallatán mindig egy idősebb urat képzelt maga elé, aki a vidéki nyugalomban töltött szemlélődő életet orvosi tevékenységgel akarja összekötni. De hogy jutott eszébe épp Quinn Gallaghernek, hogy orvosi rendelőt nyisson Baregán? Nekem most Sammel kell törődnöm mondta, hogy elterelje a gondolatait. Hátravetette a fátylát, és karjára dobta az uszályát. Nem hinném, hogy a szerelme e pillanatban különösebben vágyódik maga után vélte Quinn. Most biztosan örül, hogy egyedül van. Vagy talán tartani akarja neki a tálat? Vajon mi okozta ezt a rohamot? Fogalmam sincs róla mondta Quinn halkan. De rá fogunk jönni. Tegyük fel, hogy ezek az emberek valami romlott ételt ettek. A mérgezési tünetek rendszerint körülbelül négy óra múlva jelentkeznek. Tehát mit evett négy órája, Rycroft doktornő? Mit vett magához az esküvői vendégek társaságának fele négy órával ezelőtt? Gondolom, egy könnyű ebédet. Fern a homlokát ráncolva töprengett. Quinn Gallagherrel a templom lépcsőjének legalsó fokán álltak. Eközben a fényképész, akinek hivatalos képeket kellett volna készítenie az újdonsült párról, egyik nyöszörgő 5

6 csoporttól a másikhoz csapódott. Ő maga is úgy festett, mint egy megvert kutya. Al bácsi Maud néni fölé hajolt, aki a kocsi ajtajába kapaszkodott. Könnyű ebédet ismételte Quinn Gallagher. Valamivel pontosabban kellene fogalmaznia. Most öt óra van. Egykor ebédeltek? Igen. Tehát négy órával ezelőtt. A legmegfelelőbb időpont ilyen tünetekhez. Minden vendég együtt evett? Fern összpontosítani próbált. Igen. Maud néni készítette az ebédet, mégpedig elsősorban a szárazföldről érkezett vendégeknek. Aztán egyre többen érkeztek. A fél sziget nálunk gyűlt össze. És mi volt ebédre? Nem tudok visszaemlékezni. Annyira ideges voltam, hogy egy falat sem ment le a torkomon! Szerencséje volt jegyezte meg Quinn szárazon. De én nem azt kérdeztem, hogy maga mit evett, Rycroft doktornő. Arra szeretnék választ kapni, hogy a vendégek mit ettek. Legyen szíves, és egy darabig ne az ideges menyasszonyt játssza, hanem cselekedjen orvoshoz méltóan! Elvégre maga már orvos. Hangja e pillanatban keményen és hivatalosan csengett, ami hideg zuhanyként érte Fernt. Szórakozottan levette a fátylát, és hátrasimította rövidre nyírt haját. Igen, orvos vagyok, emlékeztette magát. Szendvicset mondta. A nagynéném és én megkértük néhány szomszédunkat, hogy segítsenek ma délelőtt a vendéglátásban. És volt még egy hatalmas fazék zöldségleves Milyen szendvicset készítettek? Sonkásat és tojásosat meg salátát. Ínycsiklandó jegyezte meg Quinn szárazon. De nem veszélyes fogások. No és a zöldségleves? Tegnap este főztük a nagynénémmel. Minden hozzávaló friss volt. Attól nem betegedhettek meg a vendégek. Pedig valamitől mégis megbetegedtek. Tehát gondolja végig még egyszer! Maga volt ott, nem én. Ha nem ételmérgezésről van szó, akkor valami sokkal súlyosabb lappang a háttérben, és ez esetben gondoskodnunk kell erősítésről. Egészen biztos abban, hogy mást nem ehettek a vendégek? Igen felelte elhaló hangon Fern, aztán hirtelen eszébe jutott valami. Lizzy Hurst! Akkor jelent meg, amikor éppen a levest szolgálták fel. Elnézést kért a késésért, baráti csókot nyomott Sam arcára, és minden jót kívánt neki a nagy napon. Azután azt mondta, mivel nem tudott ajándékot venni, arra gondolt, az ebédhez járul hozzá valamivel, hogy senki se felejtse el Sam esküvőjét. Több- tálcányi meleg előételt hozott be. Osztriga volt rajtuk, melyet olvasztott sajttal és sonkaszeletekkel körített. Az ínyencfalatok mesés illatot árasztottak, és egy pillanat alatt elfogytak. A templomban találkozunk jelentette be végül, és diadalittas mosollyal távozott. Az osztriga lehetett. Fogadni mernék Tessék? Fern reszketett a felindultságtól, és görcsösen próbált figyelni a körülötte zajló eseményekre. Szegény Sam! Haza sem akart jönni a szigetre, annyira félt attól, mit fog szólni Lizzy, és nagyon boldognak tűnt, amikor a lány olyan barátságosan üdvözölte. Erre tessék Erősen fűszerezett fokhagymás osztriga volt az előétel, sajttal és sonkával borítva. Néhány vendég meg is jegyezte, hogy a díszítéstől már alig lehet érezni az osztriga ízét. 6

7 Quinn összevonta a szemöldökét, és megkérdezte, honnan származott az osztriga. Lizzy Hurst hozta. Itt a szigeten van halkereskedése. Akkor tudnia kellett, hogy az osztriga romlott volt. Igen. Azt akarja ezzel mondani, hogy szándékosan Fern közel állt a síráshoz. Szinte teljesen biztos vagyok benne. Ha úgy véli, hogy Lizzy Hurst szándékosan tette, amit tett, akkor akár mérget is keverhetett az osztrigához. Nagyon súlyos a helyzet, Rycroft doktornő! Lizzy se nem olyan buta, se nem olyan gonosz próbálta Fern tompítani a dolog élét. És még semmire sincs bizonyíték. Sam, a vőlegényem, régebben Lizzy Hurst közvetlen szomszédja volt. Lizzy gyermekkorától fogva rajongott érte, és biztosra vette, hogy egy napon össze fognak házasodni. De Sam később elköltözött a szigetről, hogy jogot tanuljon, és ő ebbe soha nem tudott beletörődni. Valahányszor csak a vőlegényem hazautazott, Lizzy őrült jeleneteket rendezett, és a helyzet évről évre rosszabbodott. Vagyis ez a mai eset kitervelt merénylet volt 9 Lizzy osztrigatelepeket bérel a sziget déli részén. Mindent tud az osztrigák- ról. Természetesen az eltarthatóságukról is. És azt is tudja, hogy semmit sem lehet rábizonyítani. Quinn körbepillantott. A fényképész jól van. Hogy lehet ez? Nem vett részt az ebéden. Hát a nagybátyja? Utálja az osztrigát. És maga? Túl ideges voltam ahhoz, hogy bármit egyek. Rendben! Minden összevág. Először meg kell találnunk Lizzyt, hogy kifaggassuk. Quinn most teljesen úgy viselkedett, mint egy ügyeletes orvos. Tudja, hogy hol lakik? Igen. Fel tudjuk hívni? Nincs telefonja. És ahogy ismerem, egyhamar nem fog mutatkozni. De tudom, hol találhatjuk meg Fern végignézett esküvői ruháján. Csak először valami mást kellene felvennem. Amit most visel, az épp elég fehér egy orvosnak gúnyolódott a férfi. Azután Samre sandított, aki láthatólag nagyon rosszul volt. Elviszem Samet a szüleihez mondta Fern. Úgy látszik, ők már hazamentek. Én majd gondoskodom Samről jelentette ki Quinn ellentmondást nem tűrő hangon. Fiatal, erős, és hamar rendbe fog jönni. Másokért viszont aggódom. Például Frank Reidért. Cukorbeteg. Láttam, hogy egyedül indult haza. Fern végiggondolta, ki foroghat még különösen nagy veszélyben. Pete Hamy mondta végül. Maga csak hat hónapja van itt, és talán nem tudja, hogy vérzékeny, ő is evett az osztrigából. Akkor először hozzá megyek el, mielőtt, ne adj isten, vérezni kezdene. Quinn hidegen és elszántan nézett. Micsoda őrült nőszemély! mormogta. Hogy tehet valaki ekkora butaságot? Szerelmes mondta Fern. Minden megbocsátható, ha szerelemből teszi az ember. Maga a menyasszony, de tudomásom szerint eddig még nem mérgezte halomra a vendégeit. 7

8 Viszont szerelmes sem vagyok csúszott ki Fern száján, mielőtt ráébredt volna, mit mondott. Quinn hitetlenkedve bámult rá, és ő állta a férfi tekintetét. Úgy festettek, mint egy jegyespár, a lány bő, fehér szaténruhájában, az orvos mérték utáni fekete öltönyében. Akkor árulja már el, mit keres itt! fakadt ki Quinn. Ha nem szerelmes, akkor minek játssza itt a menyasszonyt, és miért teszi olyan féltékennyé a sziget lányait, hogy bűncselekményekre ragadtatják magukat? Úgy értem nem vagyok olyan szerelmes, mint Lizzy dadogta Fern. Sam és én józan megfontolásból kötünk házasságot, nem valami regényes szerelem fűz össze bennünket. Összefogta fehér ruhájának redőit, és kétkedő pillantást vetett Samre. Quinn Gallagher gondjaira kell bíznom, míg megtalálom Lizzyt, töprengett Most már tényleg mennem kell jelentette ki. Minél előbb Lizzy nyomára bukkanok, annál jobb. Amint megtudok valamit, felhívom. Hogyan érhetem el? Mobiltelefonon. A központ tudja a számot. Megnézi Samet, mielőtt elmegy? Ne aggódjon, gondom lesz a vőlegényére! De cserében találja meg Lizzyt! Fern felemelte hosszú szoknyáját, és odaszaladt a fehér limuzinhoz, mellyel nagybátyja a szertartás után a fogadásra akarta vinni az ifjú párt. Ez volt az egyetlen mozdítható jármű a templom közelében. Az indítókulcs szerencsére a gyújtásban maradt. Fern gázt adott, és elhajtott anélkül, hogy visszanézett volna a templom lépcsőjén álló sötét alakra. De érezte, hogy Quinn Gallagher tekintete követi, amíg egy kanyar után végleg látótávolságon kívülre nem került a kocsijával. Így végződött az esküvője. Holnap persze újra megpróbálhatja Maud néni viszont holnapig nem fogja kiheverni ezt a dolgot. Amúgy is nagyon gyenge, és az utóbbi időben sokat öregedett. Lizzy Hurstnek tudnia kellett volna, milyen veszélynek teszi ki az undorító osztrigáival az olyan idős embereket, mint Maud néni. Quinn szerencsére ellátja a különösen veszélyeztetett személyeket, gondolta Fern, és egy pillanatig azt kívánta, bárcsak mellette ülhetne a kocsiban, és elkísérhetné. Pedig Sam mellett kellene lennem, korholta magát, de azonnal érezte, hogy erre a legkevésbé sem vágyik. Rátaposott a gázpedálra, és őrült tempóban folytatta az útját. Micsoda nap! Rosszabb már nem is lehetne 2. FEJEZET Három perc múlva Fern lefékezett nagybátyja háza előtt. Két percet adott magának arra, hogy levegye a menyasszonyi ruhát és farmerba bújjon, de alighogy belökte az ajtót, tudta, hogy valami baj történt. Fern! szólította a bácsikája síri hangon az emeleti hálószobából. A lány hármasával szedte a lépcsőfokokat, ügyet sem vetve hosszú esküvői ruhájára, és elborzadt, amikor megpillantotta a nagynénjét. Maudnak minden kétséget kizáróan leállt a vérkeringése. Rongybabaként összegörnyedve a hálószoba falának dőlt, arcát félig eltakarta az ünneplőruha gallérja. Nem adott életjelet. Fern mellétérdelt, hogy kitapintsa a pulzusát, de semmit sem érzett. Mi történt? kérdezte rémülten. A padlóra fektette az idős asszonyt, és kigombolta a ruháját. Rosszul érezte magát kezdte Al bácsi. Már a templom előtt hányt, aztán itthon is. A kezét tördelte, és maga is hamuszürke arccal bámult a feleségére. Dühös volt, és 8

9 sírt, amiért füstbe ment a szép esküvő. Amikor kijött a fürdőszobából, panaszkodott, hogy fáj a karja és a mellkasa. Aztán hirtelen a földre zuhant, még elkapni sem tudtam. Szívroham, futott át Fern agyán a gondolat, hacsak nem voltak valóban mérgezettek Lizzy osztrigái. De ez nem valószínű, vetette el magában a feltételezést. Az lehetetlen, hogy a sziget összes lakója szívrohamot kapjon. Hívd fel, Gallagher doktort! rendelkezett. Mondd meg neki, hogy Maudnak leállt a vérkeringése. Feltétlenül ide kell jönnie. Amíg az orvos megérkezett, Fern mesterséges lélegeztetést és szívmasszázst alkalmazott. Számtalanszor csinálta a baleseti felvételi osztályon eltöltött gyakorlata során. De nem minden esetben járt sikerrel Ne gondolj erre, ne gondolj erre! visszhangzott a fejében. Meg kell tenned minden tőled telhetőt, Maud néni még túl fiatal ahhoz, hogy meghaljon. Csuklójának belső felével, erős és egyenletes mozdulatokkal masszírozni kezdte a mellkas alsó részét, s egyidejűleg szájból szájba lélegeztette a beteget, hogy levegővel töltse meg a tüdejét. Végre a bácsikája visszajött a szobába. Sikerült telefonálnia, és közölte, hogy az orvos már úton van. Fern egy pillanatra sem hagyta abba a masszázst és a lélegeztetést. Végre meghallotta, hogy csikorognak egy kocsi kerekei, és valaki kiabálni kezd a földszintről. Megkönnyebbülten újabb adag levegőt fújt Maud szájába. Quinn mindent magával hozott, amire vészhelyzetben szükség lehet, még lélegeztetőkészüléket is. Felesleges kísérőszöveg nélkül átvette a kezelést, és minden mozdulatából látni lehetett, hogy tapasztalt mentőorvos. Fern közreműködésével sikerült visszahoznia Maud nénit az életbe. Érzem a pulzusát mondta halkan, de a lány nem mert hinni a fülének. Meredten bámulta a földön fekvő nagynénjét, s változatlanul kétségek gyötörték. Egy idő múlva Maud mellkasa lassan emelkedni és süllyedni kezdett, s az asszony már magától lélegzett. Quinn felhozta az emeletre az oxigénpalackot, és Maudra ráerősítette a maszkot, hogy elegendő oxigén jusson a véráramába. Hány perc volt? Fern ruhájának ujjával kitörölte szeméből a könnyeket. Quinn nyilván arra kíváncsi, mennyi ideig maradt Maud oxigén nélkül. Egyedül Al bácsi tudná megválaszolni ezt a fontos kérdést. Albert Rycroft azonban még mindig rémülten bámulta eszméletlen feleségét, és tudomást sem vett a külvilágról. Fern bátorítóan megfogta a kezét. Bácsikám, Maud megint lélegzik, de beletelik egy kis időbe, amíg magához tér. Mennyi ideig volt eszméletlen, mielőtt megérkeztem? Csak néhány másodpercig. Hányt, aztán hirtelen elterült a földön. Éppen azon gondolkoztam, mit csináljak vele, amikor meghallottam, hogy jössz a limuzinnal. Eszerint körülbelül tíz percig nem lélegzett. Sőt talán még addig se tartott állapította meg Quinn halkan. Egész idő alatt lélegeztettem, és szerencsére maga hamar ideért. Mert Frank Reid közel lakik ide mesélte Quinn, és már az ajtóban álltam, amikor a nagybátyja felhívott. Hála istennek! Az oxigénmaszk a helyére került, és lassanként visszatért a szín Maud arcába. Hamarosan a teste is megmozdult. A beteg próbálta kitapogatni a maszkot, és felnyitotta a szemét. 9

10 Minden rendben, nénikém nyugtatta Fern. Maud mellett térdelt, és simogatta a kezét. Szívrohamod volt, de most már jobban vagy. Gallagher doktor oxigénmaszkot tett az arcodra. Ne próbáld levenni! Pihend ki magad, és engedd, hogy végezzük a munkánkat! Az idős asszony azonban kiszabadította a kezét, és szemével jelezte, hogy mondani akar valamit. Quinn kissé felemelte a maszkot. Mi nyomja a szívét, Rycroftné asszony? kérdezte kedvesen. Fern esküvője Kövér könnycsepp gördült végig Maud ráncos arcán. Drága Fern Quinn visszahelyezte a maszkot, Maud mellé térdelt, és megnyugtatóan nézett rá. Fern esküvőjét csak elhalasztottuk, Rycroftné mondta Az unokahúgának hamarosan bekötik a fejét. A legtöbb menyasszony mindent odaadna azért, ha többször is felvehetné a menyasszonyi ruháját. Fern pedig esélyt kapott arra, hogy teljes menyasszonyi pompájában még egyszer végigvonuljon a templomon anélkül, hogy közben viselnie kellett volna egy válás fájdalmát és költségeit. Maud akkorát lélegzett, amekkorát csak tudott, hogy erőt merítsen, és mosolyfélét erőltetett sápadt arcára. Fern mindig másként intézte a dolgait, mint ahogy vártuk suttogta. Vigyázzon rá, Gallagher doktor! Tegye meg a kedvemért! Úgy lesz ígérte Quinn komolyan. Fernnek végre sikerült átöltöznie, miközben Al és Quinn az orvos nagy kocsijának kényelmes hátsó ülésére fektették a beteget. Akár egy mentőállomás állapította meg elismerően Fern. Maud biztonságban és kényelmesen feküdt a ledöntött ülésen, mellette a lélegeztetőkészülék. Jobb, mint a legtöbb rohamkocsi felelte Quinn. Elvből nem végzek félmunkát, doktornő. Amikor úgy döntöttem, hogy hosszabb ideig itt maradok, a sziget lakói gondoskodtak a megfelelő felszerelésemről. Tulajdonképpen miért jött ide? Ezt eddig egyetlen orvos sem vállalta. Mert nem elég jövedelmező a munka? Quinn gúnyosan a lányra pillantott. Ez az oka annak, hogy maga nem itt telepedik le, doktornő? Nem. Egyébként ez nem magára tartozik, Gallagher doktor. Vagy úgy! Az orvos mosolyogva Rycroftnéhoz fordult: Az unokahúga úgy véli, semmi közöm ahhoz, hogy ő miért ment el a szigetről. Engem viszont arról faggat, miért dolgozom itt. Hát tisztességes ez? Maud vidáman hunyorgott, miközben válaszolt: Ó, tudja, Fern mindig máshogy csinál mindent. Tulajdonképpen hová visz, doktor úr? A kórházba. Fern elképedt: Csak nem azt akarja mondani, hogy kórházat rendezett be a szigeten, Gallagher doktor? De igen, van egy kis kórházam. Ugye most már örül, hogy a gondjaimra bízhatja a nagynénjét? Ne aggódjon, nem fogom magára hagyni! Az orvos megcirógatta Fern arcát, méghozzá olyan gyengéden, hogy az sehogy sem illett nyers modorához. Megígérem. 10

11 Fern bólintott, de kerülte a férfi tekintetét. Ujjainak melege teljesen összezavarta. Legszívesebben elsírta volna magát. Ne légy nevetséges! parancsolta magának, és mogorván eltolta Quinn kezét. Nekem is ad valami feladatot? Szeretném, ha magához venné az orvosi táskámat, és megnézné azt a két beteget, akiknél az előbb jártam. Ha a hányás túl sok vizet von el a szervezetükből, mindkettőnknek lesz munkája. Magára most nagyobb szükség van orvosként. Felhívom az ügyeletes rendőrt, hogy keresse meg Lizzyt. Majd ő kideríti, mit művelt pontosan az a nő. Tudnom kell, hogy az osztrigákat nem mérgezték-e meg valamivel. Sietni fogok, és amilyen gyorsan csak tudok, bemegyek magához a kórházba ígérte Fern. De kérem, ne küldje Russell őrmestert Lizzy keresésére. Miért ne, ha szabad kérdeznem? Mert én hamarabb megtalálom. Lizzy és én kamaszkorunkban barátnők voltunk. Én tudom, hová ment. Lizzy heves vérmérsékletű teremtés mondta Fern. Valószínűleg dührohamában tette, amit tett, és csak utána gondolta végig az egészet. S mivel nem ejtették a fejére, bizonyára gyorsan felmérte a következményeket. Szörnyen boldogtalannak érezheti magát, s ha még arra is rádöbben, hogy keresi a rendőrség Esetleg öngyilkosságot követ el? Nem lepődnék meg. Quinn most Fern nagybátyjához fordult: Ön ismeri Lizzy Hurstöt, uram. Osztja az unokahúga véleményét? Fernnek igaza van. Lizzy Hurst kicsit őrült, de nem rossz ember. Ha világossá válik előtte, hogy szenvedést okozott valakinek, ráadásul Samet is elvesztette Rendben! Quinn átnyújtotta Fernnek a mobiltelefonját. Ezt vigye magával! A kocsimban van rádiótelefon, és a kórházban is fel tudnak hívni. Én viszont el szeretném érni magát, ha szükségem lesz a segítségére. Igyekezzen! Nézze meg Frank Reidet és Pete Hamyt, doktornő! Ha Lizzy közben kárt tesz magában, az az ő dolga. Nekem szükségem van magára, mégpedig sürgősen. Szükségem van magára Ezek a szavak valósággal szárnyakat adtak Fernnek. Higgadtan és tárgyilagosan munkához látott, s a napközben átélt szörnyű kavarodás hirtelen feledésbe merült. Quinn Gallagher vár rá, és most egyedül ez számít. Szegény Sam! gondolta, és egy kis lelkiismeret-furdalást érzett. De a jövendőbeli férje most úgyis a szüleinél van. Azonnal felkeresem, amint időm lesz rá, nyugtatta meg magát. Quinn Gallagher jelenleg elsőbbséget élvez. Frank Reid egy farmon élt, nem messze Fern nagybátyjától. A lány kétszer kopogott az ajtón, és csodálkozott, hogy a kutyák meg vannak kötve. Rendszerint szabadon voltak, ha Frank otthon tartózkodott. Amikor nem jött válasz, Fern belökte a nyitott ajtót, és bekiabált a házba: Frank? Itt vagyok, kislány hangzott a halk válasz a hálószobából. A férfi több takaró alatt feküdt, és arca mintha még ráncosabb lett volna. Fernt elöntötte az együttérzés hulláma, ugyanakkor nagyon dühös lett Lizzyre. Hogyan vetemedhetett ilyen gonoszságra? Hogy van, Frank? érdeklődött. Már nincs hányingerem, de olyan a gyomrom, mintha megrúgott volna egy ló. Nem lep meg. Fern kitapintotta Frank pulzusát, és megmérte a vérnyomását. Mindkettő rendben volt. Mikor hányt utoljára? Negyedórája. Innen látom, hogy Szent Péter már beirt a könyvébe 11

12 Hunyja be a szemét, és forduljon az oldalára! Tudja, mi következik most? Tűt döfsz a hátsómba dörmögte Frank. Ezt szeretik a legjobban az orvosok. Mindig tudtam, hogy szadista hajlamaid vannak, Fern Rycroft. Adok magának valamit hányinger ellen közölte Fern, és mielőtt Frank folytathatta volna a tiltakozást, már be is adta neki az injekciót. Azután meleg vízbe mártott egy zsebkendőt, és megtörölgette vele a beteg arcát és kezét. Jobb így? kérdezte. Csodálatos! Jó gyerek vagy, Fern. Szégyen, hogy nem akarsz itt maradni. Megmérhetem a vércukrát? Ha muszáj. A készülékek odaát vannak, az irodámban. Tudom, már rég meg kellett volna tennem, de egyszerűen képtelen voltam kimászni az ágyból. Ezt nem tudom rossz néven venni magától. Fern áthozta a szükséges dolgokat. Óvatosan megszúrta Frank mutatóujját, és felszívott néhány csepp vért a cukorteszthez. Jeges rémület járta át attól, amit látott. Frank Tudom, tudom. Már az osztrigás baleset előtt rossz fát tettem a tűzre. Ittam két pohár sört meg valami mást is. Tudtam, hogy a tűzzel játszom. Aztán még az az osztriga.. Fern azon töprengett, mit tegyen. Frank nem maradhat egyedül, és Quinn-nek van egy kórháza Ne nézz rám ilyen szigorúan, kislány! Már sokkal jobban vagyok Igazán? Frank, maga kórházi ápolásra szorul. Tiltakozásra számított, de a férfi csak felsóhajtott, és még szorosabbra húzta magán a takarót. Tudtam, hogy ezt fogod mondani felelte szenvtelenül. És ott tényleg jó helyen vagyok. Talán volt már ott? csodálkozott Fern. Frank bólintott. Néhány héttel ezelőtt, amikor rosszabbodott az állapotom, Gallagher doki felvett. Meg kell hagyni, hamar talpra állítottak. Kik? Az ápolónők és az a Jess nevű nő. Látszólag semmi köze a kórházhoz, de igazán jószívű. Persze a doki adta az utasításokat. Nagyszerű! Bár Fern kissé meglepődött, arra gondolt, bárkik legyenek is ezek az emberek, megkönnyítik a dolgát. Most fel fogom hívni Gallagher doktort, és beszámolok neki. Hozza magával Frankét, amikor visszajön! mondta Quinn a telefonban Egyedül tud maradni az öreg, amíg maga meglátogatja Pete-et és felkutatja Lizzyt? Kiküldhetem érte a rendőrséget vagy Jessie-t, ha akarja. Egy órácskát biztosan egyedül maradhat. Az éjjeliszekrényére tettem a telefont, úgyhogy fel tudja hívni magát, ha valami baj van Ki lehet ez a Jessie? Fern nem ismert egyetlen Jessie nevű ápolónőt sem a szigeten. Most elmegyek Pete-hez, azután pedig Lizzyhez mondta Quinn-nek. Igyekezni fogok. Letette a kagylót, s Frank ágyához lépett, hogy elbúcsúzzon. Nem ma kellene férjhez menned, kislány? kérdezte a beteg. Úgy tűnt, lassanként kezdenek rendeződni fejében a nap eseményei. Megértheti, hogy erre ma már nem tudtunk sort keríteni válaszolta Fern barátságosan. Talán majd legközelebb. Rád tényleg érdemes várni mondta Frank. A vőlegényedről viszont nem tudom elmondani ugyanezt. Felfuvalkodott hólyag. 12

13 Fernt megint elfogta a lelkiismeret-furdalás. Fel kellene hívnia a vőlegényét, hogy megtudja, hogy érzi magát. Bűnbánóan a mobiltelefonra lesett, miközben beindította a kocsit. De sietnie kell. Ha most felhívja Samet, azzal csak időt veszít. Pete-nek szerencsére kutya baja sem volt. A tízéves vérzékeny kisfiú maga nyitott ajtót, amikor Fern bekopogott hozzájuk, s elvigyorodott. Szia, Fern! Sokkal jobban tetszel farmerban. Abban a fehér csipkekölteményben úgy néztél ki, mint egy buta liba. Teljesen igazad van nevette el magát Fern. Te nem lettél rosszul az ebéd után? Aá! Persze én nem ettem osztrigát. Rájöttél, hogy az okozta a bajt? Nem volt nehéz. Anyu meg apu úgy hányt, mint a lakodalmas kutya. De már jobban érzik magukat. Az osztriga volt az egyetlen, amiből ők ettek, én viszont nem. És te miért nem ettél belőle? érdeklődött Fern. Láttam, hogy vettél egy adagot a tálcáról. Mert Lizzy Hurst olyan kitartóan rágta a fülemet, hogy muszáj volt. Anyu mindig azt mondja, vendégségben az embernek vennie kell mindenből, amivel megkínálják. De én nem szeretem az osztrigát. Főleg, ha sok fokhagyma van rajta. Szóval vettem egy kicsit, aztán elástam a nénikéd egyik virágcserepében. Jobb, ha kiásod, amikor hazaérsz, különben még a növények is kipurcannak. Nagyon érzékletesen tudod elmesélni a dolgokat nevette el magát Fern. Fent vannak a szüleid? Harayék mindketten a gyógyulás útjára léptek. Micsoda szerencsétlenség! jegyezte meg őszintén sajnálkozva az asszony. Pedig olyan szép esküvő lehetett volna. Még mindig szép lehet sóhajtott fel Fern. De már maga sem mert hinni a dologban. Az egész nap rossz álomnak tűnt számára. Most pedig gyerünk Lizzyhez! Amikor Fern be akarta indítani a kocsit, megszólalt a mobiltelefon. Hol van most, Fern? érdeklődött Quinn. Harnyék háza előtt. Éppen indulok Lizzyhez. És Pete? Ő jól van. Nem evett az osztrigából. A szülei is jobban érzik magukat. Frank azonban felügyeletre szorul. A sok hányás nagyon rosszat tett a cukorbajának, és nem mernék megesküdni, hogy nem fog megint hányni. Van számára egy szabad ágy a kórházában? A női és a férfiosztályon négy szabad ágyam van. Te jó ég! Mit jelentsen az, hogy te jó ég? Csodálkozik, hogy valaki orvos létére megfelelő munkakörülményeket próbál teremteni egy ilyen helyen? Igen ismerte el Fern. Nem tudom megérteni. Épeszű ember nem telepedik le Baregán. Úgy érti, maga nem tenne ilyet? Hát nem. Quinn nevetni kezdett a vonal túlsó végén. Ennek a férfinak az egész élet egy jó tréfa, gondolta dühösen Fern. Valószínűleg a mai nap eseményei is úgy hatottak rá, mint egy szórakoztató vígjáték. Mit óhajt? kérdezte ingerülten. 13

14 Csak azt akartam mondani, örülnék, ha magával tarthatnék mondta az orvos olyan megindító hangon, hogy Fern azonnal megenyhült. Nem kellene egyedül elmennie Lizzyhez. Majdcsak elboldogulok valahogy. Tudom felelte Quinn gyengéden. De kettesben mégiscsak könnyebb lenne. 3. FEJEZET Lizzy nem volt otthon. Fern kopogtatott az ajtaján, s miután nem kapott választ, azonnal a régi halászhajó roncsai felé vette az irányt. Lizzy gyerekkorában is mindig ide menekült. A háztól délre kis tengeröböl húzódott meg. Itt voltak Lizzy osztrigatelepei, ahol fáradságos munkával nevelte és hizlalta a kívánatos kagylókat, míg háromnégy év múlva elérték a kellő eladási súlyt. Hatalmas szomorúfüzek ágai lógtak a víz fölé. Lizzy nagyapja ültette a fákat hatvan évvel ezelőtt, amikor az öböl partja még kopár és jól megközelíthető volt. Időközben azonban a területet visszahódította az esőerdő, és szinte áthatolhatatlan bozótossá változtatta a part növényzetét. No persze nem teljesen áthatolhatatlanná ha az ember tudott egy utat Ezt az utat Lizzy mutatta meg Fernnek, amikor kamaszkorában egyszer bajba került, és égető szüksége volt egy barátnőre. A bozótoson át a halászhajóhoz vezette Fernt, melyet annyira elrejtettek a szomorúfüzek, hogy rajtuk kívül senki sem bukkant volna rá. Ez itt csak az enyém mondta akkor. Ha apu mérges rám, mindig idejövök. Lizzynek nem volt szép gyermekkora. Az anyja rögtön a születése után kereket oldott, s az apja ettől kezdve rajta töltötte ki csalódottságát és keserűségét. Nem csoda, hogy a kislányból visszahúzódó, különc teremtés lett. Fern megpróbált minél kisebb zajt keltve utat törni magának a bozóton át. Amikor odaért a hajóhoz, fürgén bemászott, s testével kitámasztotta a fülke ajtaját. Lizzy az egyik sarokban kuporgott, mint valami kis állat. Szokásához híven rövidnadrágot és bő inget viselt, kibomlott haja rendetlenül az arcába lógott. Elutasítóan, ugyanakkor riadtan bámult Fernre. Ó, te buta! mondta Fern halkan, minden szemrehányás nélkül. Odament a barátnőjéhez, és magához ölelte. Lizzy ellenállása hirtelen semmivé foszlott. Leengedett, mint egy kiszúrt léggömb, és könnyekben tört ki Fern mellén. Annyira sajnálom, Fern. Megbetegítettem mindenkit, csak hogy bosszút álljak Samen, amiért elhagyott. De őrülten szeretem, és neked nem szabad hozzámenned, mert ő az én mert ő az én kezemet kérte meg. Tizenkét éves volt, amikor megkérte a kezed, te pedig tizenegy. A gyermekfejjel tett házassági ígéreteket nem szabad komolyan venni, és ezt te is épp olyan jól tudod, mint én. De én komolyan vettem! Figyelj, Lizzy, tényleg azt hiszed, hogy hozzá akartam volna menni Samhez, ha tudom, hogy téged akar elvenni? Te nem ismered Samet. Az lehet ismerte el Fern nagyot sóhajtva. De te legalább annyira nem ismered. Én mindössze annyit tudok, hogy Samet és engem ugyanazok a célok vezéreltek. Biztonságot akartunk, és el akartunk menni erről a szigetről. Te viszont soha sem hagynád el a szigetet, még Sam kedvéért sem. 14

15 Fern felállt. Elérkezettnek látta az időt arra, hogy kiszedje Lizzyből az igazságot: Mit csináltál az osztrigával, hogy az emberek rosszul lettek tőle? Tehát tudod, hogy az osztriga okozta a bajt? Lizzyn látszott, mennyire szégyelli magát. Nem volt nehéz rájönni. Az isten szerelmére, mondd meg, mit tettél bele! Talán mérget? Lizzy a fejét rázta. Annyira azért nem őrültem meg. Tudom, hogy a romlott osztriga négy óra múlva hányást okoz. Tegnap szedtem az osztrigát. Néhány óráig kint hagytam a napon, azután mélyhűtőbe tettem, hogy ne büdösödjön meg. De mivel kicsit még mindig rossz volt a szaga, amikor kivettem, sok fokhagymával és sonkával készítettem el. Tudtam, hogy az osztriga ebben az állapotban nem okoz komoly bajt, én is épp elég romlottat ettem életemben, hogy tudjam, hogyan érzi magát utána az ember. Vagyis azt akartad, hogy az esküvői vendégek csak hányjanak, és úgy gondoltad, ezzel vége. És hogy Samnek le kelljen mondania a csínos kis esküvőjéről és a csinos kis menyasszonyáról fűzte hozzá Lizzy gorombán. Ez nem tisztességes, Fern. Miért mégy hozzá? Nagyon jól tudod, hogy nem vagy szerelmes belé. Sam a barátom mondta Fern szelíden. Mindketten a városban lakunk, és mindketten magányosak vagyunk. És a te buta csínyed semmin nem fog változtatni. Ezzel csak boldogtalanságot okoztál egy csomó embernek, és néhányukat komoly veszélybe sodortad. Én senkit sem sodortam veszélybe ellenkezett Lizzy konokul. Fern felsóhajtott. Maud néni olyan rosszul lett, és annyira kétségbeesett, hogy súlyos szívrohamot kapott. Az utolsó pillanatban hoztuk vissza az életbe, és még nem tudni, nem szenvedette maradandó károsodásokat. Frank Reid cukorbajos, és egyedül ment haza a gyomorrontásával. Amikor rátaláltam, a vércukorszintje igen magas volt. Csak remélhetem, hogy az ő esetében sem kell maradandó károsodásokkal számolni, de jótállni egyelőre semmiért nem tudok. Most pedig mennem kell, Lizzy. Quinn Gallaghernek és nekem rengeteg a dolgunk. Abban bízom, hogy egyetlen olyan emberről sem feledkeztünk meg, aki komoly veszélyben forog. Lizzy arcára rémület ült ki. Szent isten, ezt nem akartam! Neked tudnod kell, hogy ilyesmit nem tennék szándékosan. Tudom, hogy nem akartad megölni az egész násznépet, de nem gondoltad végig a terved. Samre haragudtál és rám, de nem nekünk ártottál. A bosszúd legjobban Maud nénit sújtotta, pedig ő mindig a pártodat fogja. Miután Fern megmondta régi barátnőjének a keserű igazságot, elhagyta a halászhajót, és elindult Quinn Gallagher kórházába. A tűzvörös napkorong épp elmerült a végtelen tengerben. Nem lett volna szabad egyedül hagynom Lizzyt, töprengett Fern, de tudta, hogy a lány senkit sem tűrne meg a rejtekhelyén. Ő maga meg annyira haragudott rá, hogy semmi pénzért nem maradt volna tovább vele. Mire útközben felvette a meglehetősen kimerült Frank Reidet, este hét óra múlt. Nászutasként már rég egy repülőgépen kellene ülnöm, útban a szárazföld felé, gondolta elszontyolodva Fern. 15

16 Quinn Gallagher a város legnagyobb épületében rendezte be a kórházát. Egy filmcsillag építtette egykor a villát, hogy erre a vadregényes rejtekhelyre vonulhasson vissza a nyilvánosság elől. De miután csend lett a sztár körül, a sziget északi részén felhúzott házat nem fizették ki, és lakója sem akadt. Számtalan vendégszobájával, báltermével, hívogató úszómedencéjével és csodálatos kertjével üresen és kihasználatlanul állt. Most a kapubejáró fölött a következő felirat állt nagy betűkkel: BAREGA KÓRHÁZ. Fernt irigységféle fogta el, amikor megpillantotta az épületet. Csodálatos lehet orvosként itt dolgozni. Quinn a bejáratnál várta. Fehér nadrágot és orvosi köpenyt viselt, de ugyanolyan férfias jelenség volt, mint öltönyben. Megtalálta? kérdezte. Lizzyt? Igen. És? Az osztriga valószínűleg túl sokáig volt a napon közölte Fern a lehető legtermészetesebb hangnemben, nehogy bűncselekmény gyanújába keverje Lizzyt. Akkor feltételezem, hogy nem lesznek komolyabb gondjaink. Én sem hiszem. Quinn odakéretett egy kerekes hordágyat, melyen Frankét feltolták egy széles feljárón, majd Quinn és Fern kíséretében hosszú folyosókon át elgurították a betegszobához. Ez a kórház egy vagyonba kerülhetett, futott át Fern fején megint a gondolat. A kétszemélyes kórteremben, ahol Frankét elhelyezték, elfért volna akár hat ágy is. Franciaablakaiból ki lehetett látni nemcsak a kertre, de még az óceánra is. Minden annyira más volt, mint az a kórház Sydneyben, ahol Fern dolgozott. A szomszédos ágyon már feküdt valaki. Sam! A lány alig akart hinni a szemének. Ennyire rosszul vagy? A jelekből ítélve a vőlegénye komolyan megbetegedhetett, különben Quinn nem vette volna fel ide. Hol a fenében voltál? Mindenkit körbetelefonáltam, aki csak eszembe jutott, de sehol sem találtalak. Végül anyáméknak kellett behozniuk. Fern lenézett a tulipiros pizsamát viselő, megnyugtatóan pirospozsgás férfira, akiben már majdnem a férjét tisztelhette, majd kérdően Quinnre szegezte tekintetét. Hubert úr három ízben hányt tájékoztatta az orvos ünnepélyesen, de látszott rajta, hogy alig tudja visszafojtani a nevetést. Úgy véli, komoly veszélyben forog, mert túl sok vizet veszített. Ennélfogva a kórház tűnt számára az egyedüli biztos helynek. Semmivel sem vagy betegebb, mint a többiek, akik ettek az osztrigából próbálta Fern megnyugtatni a vőlegényét. Honnan tudod? Még csak meg sem vizsgáltál. Egyszerűen kocsiba pattantál és elhajtottál! Sam hangja fenyegetően csengett. Láthatóan képtelen volt felfogni, hogyan bánhattak így vele. Fern tudta, hogy bár Sam hajlamos influenzának nevezni egy egyszerű megfázást, az influenzát pedig már tüdőgyulladásként emlegeti, alapjában véve nagyon erős szervezetű ember, aki csak hírből ismeri a komolyabb betegségeket. Lehajolt hozzá, és megcsókolta a homlokát. Sajnálom, drágám, de Maud néni nagyon rosszul érezte magát. Biztosan nem annyira rosszul, mint én! Maud néni szívrohamot kapott, Sam. Fernnek nagyon össze kellett szednie magát, hogy megőrizze a nyugalmát. 16

17 Szívrohamot? Nos igen, a nagynénéd öreg. Azonkívül a nagybátyád mellette volt. A te helyed is a férjed mellett lett volna! Fern érezte, hogy Quinn Gallagher kajánul figyeli a jelenetet a háttérből. Még nem vagy a féljem, Sam jegyezte meg. És most bocsáss meg, kérlek! Gallagher doktornak és nekem el kell látnunk Reid urat. És ha megint rosszul leszek? Fern benézett az éjjeliszekrény alá, és előhúzott egy tiszta ágytálat. Akkor itt van ez! Használd! Nekünk most nincs időnk. Sam visszahanyatlott a párnáira, és gyanakodva figyelte a két orvost Frank Reid ágya mellett. Szeretném, ha mindenben segítene nekem mondta Gallagher. A két ápolónőm ugyanis még nem heverte ki az osztrigái következményeit. Fern akkor is segített volna, ha az orvos nem ébreszt benne lelkiismeret-furdalást. Miközben Quinn infúziót készített, hogy pótolja az elvesztett folyadékmennyiséget, Fern lemosdatta a beteget, és rásegítette a kórház pizsamáját. Beletelt bizonyos időbe, mire Frank Reidet ellátták, és közben Fern egész idő alatt azon mérgelődött, hogy Sam féltékenyen lesi minden mozdulatát. Ráadásul Quinn mulatott a helyzeten, ami szabályosan dühítette a lányt. Gyorsan elviszem a laborba a vérmintákat mondta végül az orvos. Boldogulni fog egyedül? Természetesen felelte Fern metsző hangon. Már amennyiben Reid úr egyetért azzal, hogy én viseljem a gondját, nem Gallagher doktor. Te bármikor ápolhatsz, Fern Rycroft jelentette ki az öreg. Valóságos földre szállt angyal vagy. Millió emberből egy, ha akad ilyen. Te meg Gallagher doktor csodálatosan tudtok együtt dolgozni. És egyébként is jól illetek egymáshoz, úgy értem Quinn hahotázva hagyta el a szobát, miközben Sam kis híján megfulladt a dühtől. Fern is jó éjszakát kívánt Franknek, és elmenőfélben barátságosan búcsút intett Samnek. Legalább félórányi szenvedélyt azért elvártam volna jegyezte meg a folyosón Gallagher doktor. Nem vette észre, hogy teljesen el lehet függönyözni az ágyat? Ha Reid úr elalszik, úgy érezhetik magukat, mint a mézeshetekben. Fern arcát elöntötte a pír. Egyáltalán minek vette fel Samet? csattant fel. Pontosan tudja, hogy ö nem szorul kórházi ápolásra. Azt hittem, magának teszek szívességet, ha a vőlegényét a legjobb ellátásban részesítem válaszolta Quinn ártatlanul. És ha valakinek valóban szüksége lesz egy kórházi ágyra? Abban az esetben Hubert úr jövendőbelije kapná azt a megtisztelő feladatot, hogy kidobja innen a jegyesét felelte az orvos vidáman. A vőlegénye mindent latba vetett annak érdekében, hogy idekerülhessen. Tudja, milyen jól érvelnek az ügyvédek, és a maga Sammyje különleges beszélőkével megáldott ügyvéd. A lehető legszörnyűbb következményekkel fenyegetett arra az esetre, ha meghalna. Nem óhajtja látni a nagynénjét, Rycroft doktornő? De igen! Fern a lehető legbarátságosabb mosolyával ajándékozta meg a férfit. Nézze, Gallagher doktor, rendkívül sajnálom a történteket, és nagyon hálás vagyok magának. Nincs miért hálásnak lennie. Bárki vőlegényéért megtettem volna ugyanezt. Úgy értem, azért vagyok hálás, amit a nagynénémért tett. 17

18 Örülök, hogy vissza tudtuk hozni a nagynénjét az életbe. A nagynénje és a nagybátyja rendkívül rokonszenves emberek, Rycroft doktornő. Miért látogatja őket ilyen ritkán? Rendszeresen látogatom őket. Például most is itt vagyok. A legutóbbi látogatása óta azonban tizenkét hónap telt el. Ennek a két öregnek magán kívül nincs rokona. Az egész sziget arról áradozik, milyen csodálatos teremtés ez a Fern Rycroft, maga viszont mindent elkövet annak érdekében, hogy minél jobban eltávolodjon a szigettől. Ez az én dolgom, Gallagher doktor, nem tartozik magára. A nagynénje egészsége viszont nagyon is rám tartozik vágott vissza Quinn nyersen. A zsebébe mélyesztette a kezét, és olyan iramban lépkedett végig a folyosón, hogy Fernnek nehezére esett követnie. A nagynéném egészsége Maud Rycroft szenved, mert maga hiányzik neki. De nem jöhetek haza, csak mert Csak mert néhány embernek szüksége van magára? Nem, természetesen nem. Butaság volt tőlem, hogy kimondtam, amit gondolok. És most lássuk, hogy érzi magát a nagynénje! Maud aludt. Teste kicsinek és törékenynek tűnt a nagy ágyban. A kórház hálóingét viselte, és Fern azonnal elhatározta, hogy otthonról hoz neki egy csinosabbat. A hófehér hálóruhában Maud úgy festett, mint egy halott, és Fernt lelkiismeret-furdalással töltötte el a látvány. Hogy maradhattam távol ilyen sokáig? töprengett megsemmisülten. Ráadásul szegénykémnek csak azért kellett elszenvednie Lizzy bosszúját, mert hozzá fogok menni Samhez. Maud ágya mellett sápadt, vékony lány ült egy karosszékben. Valamivel fiatalabb lehetett, mint Fern, fakóbarna haja volt és barna szeme, mely kissé túl nagynak tűnt keskeny kis arcához. Jobban van számolt be a lány. Kielégítőek az értékei, és nyugodtan alszik. Felállt, hogy üdvözölje Quinnt. Köszönöm, Jess! mondta az orvos. Jess, ő Maud unokahúga, a csodálatos Fern Rycroft, akiről már olyan sokat hallottunk. Ő pedig Jess, a sziget állatorvosa. Megkértem, hogy ma éjszaka virrasszon a betegeim mellett. Jessie is épp elégszer kirángat az ágyból azzal, hogy segítsek ellátni a négylábú ápoltjait. Nem is tudtam, hogy állatorvos is letelepedett a szigeten mondta Fern meglepetten. Hat hónapja vagyok itt szólalt meg Jessie félénken. Szívesen vállaltam a ma éjjeli kisegítést. A nagynénje csodálatos asszony, Fern. Maradjak még, Quinn? Remélhetőleg most már nélküled is bírni fogjuk. Még egyszer köszönöm, Jess! Óránként ellenőrizni fogom Maud állapotát. Jess elbúcsúzott, és a meghökkent Fern magára maradt Gallagher doktorral. Hát az orvosi ellátás tényleg nagyon megváltozott a szigeten, amióta ő elment. Most még állatorvos is van Baregán. Így legalább a sziget lakóinak már nincs szükségük rám, futott át agyán a gondolat. De ez a felismerés valahogy nem tette boldoggá. A nagybátyja hazament, hogy kipihenje magát tájékoztatta Quinn. Maga is követheti a példáját, ha akarja. Én most már vigyázok a nagynénjére. Fern tudta, hogy az orvos ezt a lehető legkomolyabban mondja. Lenézett Maud ágyára, és nehéz lett a szíve. Quinn Gallagher valóban személyesen fogja ellenőrizni a beteg állapotát, de ha a nagynénje egy városi kórházba került volna, most az intenzív 18

19 osztályon feküdne, és csak egy ápolónő nézne rá időnként. Mindazok után, amit Maud tett érte, az a legkevesebb, hogy ő vegye át a beteg felügyeletét. Hazamegyek, megnézem, mi van a bácsikámmal, aztán visszajövök jelentette be remegő hangon. A másik ágy üres. Ha nincs kifogása ellene Rendben. De azért a szobámba kapcsolom a monitorokat. Arra az esetre, ha elaludna. Nem fogok elaludni utasította rendre Fern a férfit. A mai nap eseményei után képtelen lennék lehunyni a szemem. Félórába se telt, s Fern elfoglalta éjjeli szállását a nagynénje mellett. Quinn ekkor éppen Frank Reid ellátásával foglalatoskodott, aki megint hányt, ezért új gyógyszerekre kellett átállítania. Hálás lennék, ha virrasztana a nagynénje mellett, és nekem nem kellene figyelnem a monitorokat szólt oda gyorsan a lánynak. Fern a nagynénje ágya mellé tolta a másik ágyat, és bebújt a takaró alá. Mivel úgy érezte, szolgálatban van, nem vetkőzött le. Megfogta a nagynénje csuklóját, hogy ki tudja tapintani a pulzusát. Ez minden műszernél jobb, gondolta. Tanulmányai hosszú évei alatt soha nem érezte ennyire közel magát egy beteghez. Csigalassúsággal vánszorgott az idő, Fern azonban egyáltalán nem volt fáradt. Ellentétes érzések közt hányódott, miközben a szomszédos kórteremből időnként halk zajok szűrődtek ki. Amikor hallotta, hogy Frank Reid felnyög, újból elfogta a lelkiismeretfurdalás, és imádkozott, hogy Lizzy merénylete ne okozzon maradandó károsodásokat. Ekkorra már felelősnek érezte magát az egész szörnyűségért, melyet a barátnője okozott. Nem kellett volna beleegyeznie abba, hogy a szigeten tartsák az esküvőt. Nagyon megnyugtatta az a tudat, hogy Quinn szobájában is látni lehet a monitorokat. Maudnak nem eshet semmi baja. Itt biztonságban van Újra és újra végiggondolta füstbe ment esküvőjét. Megint eluralkodott rajta a kétely, mely kezdettől fogva kínozta ezzel a házassággal kapcsolatban. És amikor végre eljutottak idáig, s már az oltár lépcsőjén álltak, megtörténik ez a szerencsétlenség Átkozott Lizzy, gondolta elkeseredve, de a lelke mélyén inkább megkönnyebbülést érzett, semmint kétségbeesést. Távolodó lépteket hallott a folyosón, azután Quinn hangja ütötte meg a fülét. Röviddel ezután visszafelé közeledtek a léptek. Résnyire kinyílt az ajtó, és egy fénysugár vetődött Maud ágyára. Quinn halkan bejött, figyelmes pillantást vetett a betegre, majd kitapintotta a pulzusát, megmérte a vérnyomását, és ellenőrizte a görbéket a monitoron. Végül apró zseblámpájának fényét Fernre irányítottá. Ébren vagyok suttogta a lány Megbízhat bennem. Quinn mosolya szinte gyengédnek tűnt a zseblámpa fényében. Egy percig sem kételkedtem magában, Rycroft doktornő. De a nagynénje az én betegem. Mit szólna egy csésze teához? Az jólesne. Fern felhajtotta a takarót, és az orvos igencsak meglepődött azon, hogy farmerban és blúzban kel ki az ágyból. Csak nem a kórház személyzetének tolakodó közeledési kísérleteitől tartott? csúfolódott. Hiszen a szívszerelme hallótávolságon belül van. Netán őmiatta nem jön álom a szemére? Sam nem a szívszerelmem förmedt rá Fern. Egyébként mi van vele? Jól van? Nem, nincs jól. Reid úr megint hányt, és volt annyira udvariatlan, hogy ezzel megzavarta Hubert úr álmát. Hubert úr bizonyára úgy gondolja, hogy joga lenne külön szobára, de legalábbis elvárta volna, hogy kitoljuk Reid urat a folyosóra. Meglehetősen 19

20 kijött a sodrából, amikor azt javasoltam neki, hogy menjen haza, és feküdjön a saját ágyába, ha nem érzi itt jól magát. Nagyon ideges mondta Fern megszeppenve. De nem mindig ilyen. Erősen remélem. Ha a jövendőbelije csak félig olyan szörnyű, mint amilyennek tűnik, akkor is örülhet, hogy a legutolsó pillanatban egy kis haladékot kapott, mielőtt menthetetlenül megöli mellette az unalom. Feltételezem, tudja, mit csinál, Rycroft doktornő. Most már elég sziszegte Fern összeszorított fogakkal. Felejtse el a teát! A tea készen van. Tehát ha kér, jöjjön ki velem a verandára! És a nagynéném? Percről percre javul az állapota biztosította Quinn. Még egyszer megvilágította az idős asszony arcát a zseblámpával, így Fern is megbizonyosodhatott róla, hogy a nagynénje jobban van. A franciaablakok a verandára nyílnak, és ma csodálatos az éjszaka. Ha nyitva hagyjuk az ablakokat, figyelhetjük Maudot, miközben teázunk. És ha zavarjuk Reid urat? Úgy érti, Sam meghallhat minket, és megkérdezheti, mi folyik itt? Quinn- nek most már valóban nevetnie kellett. Ne féljen, a férfi kórterem ablaka a másik oldalra nyílik, és Sam ragaszkodott ahhoz, hogy bezárva maradjon, mert allergiás a huzatra. Kettesben leszünk. Éjszakai randevú egy menyasszonnyal Mi lehet ennél szebb? Milyen kár, hogy nem hűtöttem be pezsgőt! De Semmi de. Öt perc múlva találkozunk az ablak előtt. Veszélyes ez a férfi, gondolta Fern. Tulajdonképpen egyáltalán nem akart az orvossal a verandán üldögélni és teázgatni. Vagy talán mégis? Reszketett a térde, amikor elindult. A teázás a lehető legártatlanabbul folyt. Fern és Quinn kényelmes nád karosszékben ültek, köztük takaros kis asztal. Úgy kortyolták a teát, mintha délután lenne, és Fern hivatalos látogatásra érkezett volna a kórházba. Amikor a lány Quinnre nézett, hirtelen elfogta a nevetés, és a férfi szeme visszanevetett rá. Sajnálom, hogy nem tudom megkínálni uborkás szendviccsel mondta Quinn vigyorogva. Kimenős a szobalány. Kár! felelte Fern. De így is jó. Oldottnak és felszabadultnak érezte magát, és olyan jólesett neki ez a kis hallgatás. Mintha egy varázsló ráterítette volna a varázsköpenyét. Ilyesmit eddig még sohasem érzett. Ki itta a teáját, bekukkantott Maud szobájába és felállt. Pedig legszívesebben nem mozdult volna a helyéről. Ez lett volna a nászéjszakája, és most itt ül a verandán egy másik férfi házában, és ez a férfi Elég, Fern! Elég! Köszönöm a teát mondta mereven. Jobb, ha most bemegyek. Tovább nem jutott, mert hirtelen érezte, hogy valami hideg és nedves megérinti a bokáját. Amikor rémülten hátralépett, látta, hogy egy kis kenguru nyalogatja a szandálját. A csöpp kis állat nem mutatott félelmet, amikor letérdelt mellé. Kíváncsian szimatolni kezdte Fern kezét. Hát te hogy kerülsz ide? kérdezte a lány elragadtatottan. Majd Quinnhez fordult: Ez valami háziállat? Nem. Jessie egyik pártfogoltja, és már négy hónapos. Vagyis gyakorlatilag felnőtt. Quinn a veranda korlátjához lépett, ahol egy batyu lógott. Úgy festett, mint egy gyapjúpulóver, amelynek bevarrták az ujját és a nyakkivágását. Elég alacsonyan volt ahhoz, hogy a kis kengum bármikor kiugorhasson belőle, majd visszabújhasson. 20

21 Gallagher beletette az állatkát, de az azonnal kikukucskált, mintha azt akarná mondani: Még túl korán van az alváshoz. Valaki elhozta Jessnek, miután a mamáját elütötte egy kocsi. Jess fáradságos munkával felnevelte, de sötétedés után kiviszi a szabadba. Jess itt lakik? kérdezte Fern csodálkozva. Természetesen. Quinn széles mozdulattal a házra mutatott. Van itt elég hely. Jess a keleti szárnyban lakik az állataival, az emberszabású betegek pedig a nyugati szárnyban. Jól kijön egymással a két társaság, csak akkor tör ki néha zűrzavar, ha a betegeim hirtelen egy ismeretlen állattal találják szemben magukat. És mit szólnak ehhez az egészségügyi hatóság emberei? Ó, ők nagyon messze vannak. És ha bezáratnák a kórházát, lázadás törne ki Baiegán. A lány erre már nem tudott mit mondani. Valóban varázslatos volt az éjszaka. A hatalmas, aranyszínű hold méltóságteljesen trónolt a csillogó óceán fölött, és Fernben különös hangulatot ébresztett ez a látvány. Melegség öntötte el a testét, és könnyek szöktek a szemébe. Csak fáradt vagyok, gondolta. Már a legkevésbé sem izgatta az a tudat, hogy ez lenne a nászéjszakája. Megfordult, és az ablakon át Maudra pillantott, aki békésen aludt a kórteremben. Fern mégis készülődni kezdett, hogy visszamenjen hozzá. Nyugodtan lepihenhet. Én majd szemmel tartom a monitorokat ígérte Quinn. És maga mikor fog aludni? Én állva alszom. Mentőorvosként volt alkalmam gyakorolni. Tavaly év végéig a Szent Martin Kórház baleseti sebészetén dolgoztam. Ott megtanultam, hogyan maradjak talpon alvás nélkül. Már nem is tudnék nyolc órát aludni egyhuzamban. Ha Quinn osztályos orvosként dolgozott a Szent Martin Kórházban, akkor tudhat valamit, gondolta Fern. Elvégre Ausztráliában a Szent Martin az egyik legnagyobb baleseti kórház, s a kontinensnyi ország minden részéről ide szállítják a súlyos sérülteket. Akkor meg mi a csodát keres itt? kérdezte ingerülten. Sportágat váltottam. A versenysport helyett a kényelmes tespedést, gondolta Fern. Ráadásul a szigeten csak a tizedét keresheti meg annak, amit korábban kapott. Az ö szaktudásával De itt a legkevésbé sem kamatoztathatja a képességeit. Az éremnek több oldala van. Egy másik orvos lelkesen elfoglalta a helyemet a Szent Martinban. Itt pedig Nos, ha az az orvos, aki tulajdonképpen ide tartozik, nem hajlandó kezelni baregai honfitársait Ez nem tisztességes szakította félbe Fern. Én nem tudok Valaki felnyögött a szomszédos kórteremben. Sam Fern be akart rohanni hozzá, Quinn azonban visszatartotta. Ha most bemegy hozzá, megint jelenetet rendez, mint az előbb. Nem akarok cirkuszt Frank szobájában. Határozottan visszanyomta a lányt a karosszékébe. Fern gondolataiba mélyedve magára maradt. Az egész éjszaka álomnak tűnt számára. A holdfény mintha teljesen kiszakította volna a valóságból. Az orvos két perc múlva újra ott állt előtte. Kezét a zsebébe mélyesztette, arca komoly volt Mi történt? tudakolta Fern. A kedvesének fáj a gyomra. Fájdalomcsillapítót követel, és nagyon dühbe gumit, amikor azt mondtam neki, hogy a gyógyszer most csak újabb hányingert váltana ki. Hubert urat hidegen hagyta az az érvem is, hogy ma éjjel a fél szigetnek fáj a gyomra, 21

22 viszont rajta kívül senki sem élvezi egy kórházi ágy kényelmét. Ez az ember önfejű, kényeskedő, felfujt hólyag, és maga egy ilyen alakhoz akar hozzámenni! Ehhez magának az égvilágon semmi köze! Ez igaz. Ennek ellenére tudni szeretném, mi készteti ekkora őrültségre. Szeretem Samet. Badarság! De igen, szeretem mondta Fern türelmetlenül. Nem tudom, maga hogyan nézi a dolgokat, de számomra a házasságot nem lengi körül romantikus köd, mint a filmekben. Sam és én kamaszkorunk óta ismerjük egymást. Ugyanabból a társadalmi közegből származunk, ugyanazok az eszményeink. És amikor a városban vagyunk, tudunk beszélgetni a szigetről, és együtt emlékezhetünk. Azt akarja ezzel mondani, hogy azért megy hozzá Samhez, mert honvágya van? Nem. Igen Ó, ez nevetséges! Magának nincs joga ilyesmiket kérdezni. Arra azonban jogot formálok, hogy megakadályozzak egy tragédiát vágta rá Quinn dühösen, és megfogta a lány kezét. Maga tényleg jobbat érdemel, mint ez a sápítozó alak. Tudja egyáltalán, milyen szép? Nem. Fern megpróbálta elhúzni a kezét, de a férfi nem engedte. Tulajdonképpen mire akar kilyukadni? Quinn meredten bámulta az aranyló holdfényben. Láthatólag elpárolgott a dühe. Tudom, hogy az okos, józan nő csinos álarca szerelem és vidámság utáni vágyat takar, Rycroft doktornő. És tudom, hogy egy napon majd felébred, és amikor megpillantja ezt az unalmas kis törtetőt, aki a kórteremben fekszik, fel fogja tenni magának a kérdést: hogy voltam képes erre? Miért jutnék el idáig? Mert a vőlegényében annyi szenvedély sincs, mint egy békában mondta Quinn, és elnevette magát. De ugye ezt maga is nagyon jól tudja? Más is van az életben, mint a szenvedély. Hosszú csend állt be. Quinn még mindig fogta Fern kezét, és tekintete inkább zavart tükrözött, semmint haragot. Ha én volnék a férje szólalt meg végül. De nem az. Szinte már azt kell hinnem, nem is tudja, mi az a szenvedély. Szegény kislány! De ha egyszer találkozni fog valakivel, aki mellett majd érzi Mit? kérdezte Fern tétován. Ez a férfi tökéletesen elbizonytalanította. Nem tudom, miről beszél. Valószínűleg holnap reggelre meg fogom bánni mondta Quinn hevesen. De itt az ideje, hogy megmutassam magának, ahelyett hogy beszélek róla. Magához vonta a lányt, és csókokkal borította az arcát. Fern védekezhetett volna, mégsem tette. Később már képtelen lett volna megmondani, mi történt vele. Csak azt tudta, hogy valami csodálatos, ismeretlen érzés szállta meg, amikor szétáradt benne az orvos erős kezének melege, és szája lágyan megérintette az övét. Képtelen volt kibontakozni ebből az ölelésből. Vagy talán nem is akart? Quinn karja átfogta karcsú testét, és kemény, izmos combjához szorította. Lágy, gyengéd csókjaiból szenvedélyes vágy tört elő és ő viszonozta azt. Szétnyitotta ajkát a férfi követelő csókjaira. Nem tudott ellenállni Quinn férfias erejének. Még soha nem élt át ilyet, valami ismeretlen hatalom vonzotta ehhez az emberhez. Egy őserő, mely hatályon kívül helyezett minden felelősségtudatot. Egy idő 22

23 múlva mégiscsak visszatért a valóságba. Öklével püfölni kezdte Quinn mellkasát, mire a férfi elengedte. Mit művel maga? zihálta Fern dühösen. Nem én felelte az orvos még mindig izgatottan. Mi, Fern Rycroft igazította ki a lányt. Átéltük a szenvedély egy pillanatát. Ez az, amiben maga nem hisz. Nem! Talán nem élvezte? Akkor saját magának is hazudik. Téved. Sam ki tud csalni magából ilyen érzéseket? Az orvos gyengéden megcirógatta Fern arcát. De a lány kitért előle, és elszántan bejelentette, hogy bemegy a nagynénjéhez. Quinn bólintott. Az lesz a legokosabb mondta. Szaladjon csak a nagynénjéhez, ámbár Ámbár mi? Azt hiszem, egy nőnek, aki szinte már férjnél van, tulajdonképpen a jövendőbelijéhez kellene szaladnia. Hacsak nem 4. FEJEZET Fern örült, amikor végre megvirradt. Egész éjjel egy percre sem hunyta le a szemét. Hatkor kinyílt a kórterem ajtaja, és egy középkorú nő jelent meg tálcával a kezében. Fern azonnal ráismert. Geraldine Hamstead volt az, Maud néni és Al bácsi egyik szomszédja, a szigeten élő kevés ápolónők egyike. Kér egy csésze teát? kérdezte Geraldine suttogva, mert azt hitte, hogy Maud még alszik. De tévedett. Geraldine Fern Az idős asszonynak megint eszébe jutottak az elmúlt nap szörnyű eseményei, és sírni kezdett. A szép esküvőd, Fern Ne izgasd magad egy ilyen ostoba esküvő miatt! csitította Fern a nagynénjét. Hiszen akár holnap is férjhez mehetek. De nem itt a szigeten. Tudom, hogy nem tennéd meg még egyszer. Ugye Lizzy volt az? kérdezte Maud. Igen. Sejthettük volna, hogy valami butaságra készül. De most ne gondolj erre, nénikém! Ami történt, megtörtént. Mit szólnál egy csésze teához? Köszönöm, az jólesne! Maud szeméből még mindig patakzottak a könnyek. Fern kisvártatva megkérdezte Geraldine-tól, hogy került ide. Szívesen dolgozom itt felelte a nő mosolyogva. Tulajdonképpen már tegnap este ügyeletben kellett volna lennem, de az osztriga teljesen kikészített. Barbara is nagyon rosszul érezte magát, és rajtunk kívül nincs vizsgázott ápolónő a szigeten, aki ki tudna segíteni itt a kórházban. Isteni szerencse, hogy Gallagher doktor és Jess nem jöttek el az ebédre. Most pedig, Fern, lemosdatom a nagynénjét, azután elkészítem a reggelijét Közben felkeresheti Gallagher doktort. Beszélni akar magával. Fern először szeretett volna hazamenni, hogy lezuhanyozzon és átöltözzön, mielőtt Quinn szeme elé kerül, de Geraldine sürgette: Gallagher doktor nagyon elfoglalt ember. Ne várassa! Az irodájában találja, a folyosó végén balra. Quinn fekete teát ivott egy hatalmas csészéből, és őt is megkínálta. Most már legalább tudom, hogyan tartja ébren magát jegyezte meg a lány. Az orvos felállt, és átható pillantással nézett rá. Már mondtam magának, hogy kevés alvással is beérem. Maga viszont szörnyen fáradtnak tűnik. 23

24 Nyugtalan éjszakám volt. Azt akarja ezzel mondani, hogy megzavartam az éjszakai nyugalmát? Mindenesetre maga is közrejátszott benne. Nem hinném, hogy érett a házaséletre, Rycroft doktornő, ha már egy futó csók is ki tudja zökkenti a nyugalmából. Futó Fern visszafojtotta a lélegzetét, nehogy dührohamot kapjon. Nos jó, nem volt futó. Nagyon is kielégítő volt. Mit szólna egy második felvonáshoz? Nem kérek belőle. Kár. De ami késik Mi lenne, ha a kedvesét néhány hétre az ágyhoz láncolnám, és mi addig bűnös viszonyt folytatnánk egymással? Ha Samre céloz Természetesen Samre célzok. Hány kedvese van, Rycroft doktornő? Megőrjít ez a férfi, gondolta Fern. Csak áll itt, és közben jót mulat rajtam. Beszélni kívánt velem? kérdezte szárazon. Így igaz. Ahhoz képest, hogy ruhában aludt, feltűnően csinos. No de ezt most hagyjuk. Inkább mondja el, mit szándékozik tenni a nagynénjével! Ezt meg hogy érti? Maud nem akar a városba utazni. Már jóval a szívrohama előtt beszéltem vele az egészségi állapotáról, de ő kereken megtagadta, hogy felkeressen egy szakorvost. Úgy véli, nem élné túl a repülőutat Sydneybe és azt a rengeteg vizsgálatot sem, amelyen át kellene esnie. Egy kicsit igaza is van. A nagynénje súlyos szívbeteg, Rycroft doktornő. Fern dühe egy pillanat alatt elpárolgott, és érezte, hogy remegni kezd a térde. Gyorsan maga alá húzott egy széket, és leült. Mennyire súlyos a helyzet? Meg akarja nézni az EKG-t? Múlt héten készült. Választ se várva, Gallagher átnyújtotta Fernnek a lapokat. A nagynénje a közelmúltban többször is felkeresett, és mellkasi fájdalmakról panaszkodott. Mindent elkövettem, hogy ne súlyosbodjon a helyzet, de a maga fuccsba ment esküvője egyszerűen túl sok volt neki. Ma sokkal rosszabb képet mutatna az EKG-ja. Nem tudtam, hogy ilyen nagy a baj. Mert nem volt itthon. Fern arra a sok kedves levélre gondolt, melyet a nagynénje írt neki. Soha sem tett említést bennük a betegségéről. És a nagybátyja sem célzott Maud állapotára, amikor telefonon beszéltek. Tehát mit akar tenni? tette fel Quinn ismét a kérdést. Tenni? Fern az orvosra meredt. Nem tudom A bypass-műtét volna a megoldás. De Maud ezért nem utazna Sydneybe. Miből gondolja, hogy segítene, ha beültetnének a szívébe egy eret? Végeztem már néhány vizsgálatot, és az eredményeket elküldtem egy szívspecialista barátomnak, Sydneybe. Szerinte az érplasztika vagy egy darab műanyag ér beültetése lenne a megoldás. Maud néni azonban sohasem fogja elszánni magát a műtétre, ha maga nem beszéli rá. És ha nem egyezik bele, alkalmasint legföljebb egy éve van hátra. Megpróbálok a lelkére beszélni mondta Fern megszeppenten, bár tudta, hogy ennek nem lesz sok értelme. A nagynénje csak egyetlenegyszer hagyta el a szigetet, tízéves korában. Akkor is tengeribeteg lett, és iszonyatos honvágy fogta el. Félelemmel töltötte el már a puszta gondolat is, hogy repülőre szálljon. Attól félek, nem tudom majd rávenni. Mellette maradhatna. 24

25 Az nem sokat javítana az állapotán mondta Fern szomorúan. Műtét nélkül akkor sem élne tovább. Ez igaz. Quinn megfogta a lány kezét. Most nem úgy beszélt vele, mint egy orvos, hanem mint egy hozzátartozó, aki aggódik az egyik közeli családtagjáért. A nagybátyja nem elég erős ahhoz, hogy egyedül ápolja a halálos beteg feleségét. Maga olyan számukra, mint a gyerekük. A bácsikája csak magára számíthat, és magának, Fern, az elkövetkezendő tizenkét hónapban, vagy ameddig kell, a szerettei mellett a helye. De én nem tudok itt maradni. Miért nem? Sam A lány úgy érezte magát, mint egy csapdában vergődő állat, amely kétségbeesetten menekülni próbál. Feleségül megyek Samhez, és Sam nem akar itt élni. Sam nem szereti magát mondta Quinn könyörtelenül. Ez a hólyag csak saját magára gondol. Mondja meg nekem, Rycroft doktornő, mi az igazi oka annak, hogy nem akar visszatérni a szigetre! Szinte már az a benyomásom, hogy fél valamitől. De mitől? Semmitől sem félek. Ne nevettesse ki magát! A legkevésbé sem nevettetem ki magam. A nagynénje mesélte, hogy elvesztette a családját, a szüleit és a nővérét, egy szörnyű autóbalesetben. Nem lehetett könnyű egy tizenöt éves lánynak. Hallja-e! Ugye most azt akarta mondani, hogy ez nem tartozik rám? Quinn nem tágított. Gondolkoztam ezen, Fern. Nem lehet, hogy maga a történtek után teljesen begubózott? Hogy megfogadta, hogy soha többé nem vállal szoros kötelékeket, soha többé nem fog szeretni? Mert ha megint igazán szeretne valakit, azzal vállalná annak a kockázatát, hogy esetleg újból át kell élnie ugyanezeket a kínokat. Ezért fél attól is, hogy Maud és Al mellett maradjon. Vagy a szigeten, ahol mindenki szereti magát. És vajon nem itt keresendő a magyarázata annak is, hogy épp ehhez a pojácához akar hozzámenni? Mellette biztonságban és gondtalanul élhet, és nem kell félnie attól, hogy szenvedni fog, ha ne adj isten elhagyja magát. Maga nem tudja, mit beszél! Fern elhúzta a kezét a férfitól, és dühtől szikrázó szemmel nézett rá. Quinn-nek olyannyira igaza volt, hogy az már fájt. S kimondott olyan dolgokat is, melyeket Fern sohasem vallott volna be magának. Ugye igazam van, doktornő? kérdezte Quinn gyengéden. Létezik azonban olyan felelősség, mely alól nem vonhatja ki magát, drága Fern. A nagynénje és a nagybátyja szereti magát. És szükségük van magára. Magának itt a helye a szigeten. Drága Fern. Ezek a kedves szavak a lány szíve mélyéig hatoltak, és fájtak, mint egy tőrdöfés. Fern minden maradék erejét összeszedve fellázadt, amiért ilyen könyörtelenül felfedték a legsebezhetőbb pontját. Engedje, hogy elmenjek! Nem hallgatom ezt tovább. Nem tudnék itt élni, még ha akarnék sem. Ez a sziget nem elég nagy két orvosnak, és én semmiképp sem akarom elűzni magát. Az nekem se lenne ínyemre felelte Quinn. De akkor mit tegyünk? Például lehetnénk társak. Fern azt hitte, nem jól hall. Az orvos még mindig fogta a kezét. Biztosan nem volna rossz megoldás folytatta. A település fejlődésnek indult, és egy kétszáz ágyas szálloda építését tervezik a tengerparton. A helyi légitársaság bővíteni akarja a szolgáltatásait, hogy a szigetre csalogassa a turistákat. Én nem pihenni jöttem 25

26 ide. Segítségre van szükségem. Természetesen a szárazföldről is szerezhetnék valakit, de én inkább olyan orvost szeretnék, aki innen származik. A legjobban magának örülnék Én azonban nem akarok a társa lenni, Gallagher doktor. Miért nem? Nagyon csábító az ajánlata, de maga nem illik a terveimbe. És most szeretnék hazamenni és megreggelizni. Már kész a reggeli mondta Quinn, és jólesően nyújtózott egyet. Érzem a sült sonka illatát. Jöjjön, nézzük meg, mivel akarja megtölteni Jess a gyomrunkat! De én nem itt szeretnék reggelizni. Csak nem akarja megbántani Jesst? Tegnap segített ellátni a nagynénjét, ma pedig reggelit készít magának. Tényleg el akar menni anélkül, hogy legalább megkóstolná? Nem tudom, hol nőtt fel, de ahol én nevelkedtem, ott ezt rossz modornak neveznék. Fern nem tudta eldönteni, hogy sírjon, vagy nevessen. Hát ha ez nem zsarolás Valóban annak szántam. Quinn kézen fogta a lányt, és udvariasan így szólt: Megkérhetem, hogy fáradjon a reggeliző asztalhoz, Rycroft doktornő? Jess nem volt ott a konyhában. A tűzhelyen sistergett a sonka, és az asztalon egy üzenet várta az érkezőket: - Jó reggelt! - Nem akartam megzavarni a beszélgetéseteket. Chris Mings egyik lova valószínűleg kificamította a lábát Oda kell sietnem. Megetetnétek Waltert? - És hagyjatok nekem egy kis sonkát! Majd hidegen megeszem. Fern az ajtófélfának támaszkodva állt, miközben Quinn megfordította a sonkát a serpenyőben. Külön háztartást vezetünk jelentette ki, amikor észrevette Fern kérdő arckifejezését. Minden szempontból külön vagyunk, csak Jessie szakácsművészete csal ide néha. Jessnek mindig megesik rajtam a szíve, és megetet, míg én cserében gondját viselem az állatkáinak. Például Walternak. Benyúlt a kályha mögé, és egy újabb batyut húzott elő. Szeretné megismerni Waltert? A zsákban egy csöppnyi kenguru ült, jóval kisebb még annál is, amelyet Fern előző éjjel a verandán látott. A rózsaszín állatka szinte meztelen volt, csak egy kevés puha, barna pehely borította a testét. Az anyja elpusztult, de Waltert sikerült megmenteni. Nagyon nehéz ám felnevelni egy ilyen kis kengurut! Quinn a lány kezébe nyomta a zsákot, és a hűtőszekrényből pici cumisüveget vett elő, mint amilyet a gyerekek használnak babázáshoz. Üljön le! biztatta Fernt. Amíg én befejezem a reggelit, maga megcumiztathatja Waltert. Fern belenézett a zsákba, melyben melegítőpárna gondoskodott a kellő hőmérsékletről. Apró, fénylő szempár nézett vissza rá rémülten. Csak bátran! Nekem Jessie mutatta meg, hogyan kell, és ha én képes vagyok rá, magának is menni fog. Quinn megmelegítette az üveget a mikrohullámú sütőben, és Fern kezébe nyomta egy meleg takaróval együtt, melyet a kályha csövéről vett le. Üljön le! utasította a lányt. Fern ölébe terítette a takarót, ügyes mozdulattal kivette a zsákból a kengurubébit, és becsavarta a takaróba. A gyámoltalan kis jószág most a hátán feküdt, és Fern felé tartotta csöppnyi orrát. Miután az orvos megbizonyosodott arról, hogy az üvegben lévő tej elég meleg, a cumit a kenguru nyitott pofácskájába dugta, és az azon nyomban szopni kezdett. Fern lenyűgözve figyelte a jelenetet, de közben már a karjába is vette a kis csomagot, és folytatta az etetést. 26

27 És ezt Jess teljesen egyedül szokta csinálni? Megosztjuk a munkát, mert Waltert kétóránként kell cumiztatni. Most legalább már tudja, miért örülnék annak, ha itt lenne velünk a kórházban. Soha nem láttam ilyen csöpp kengurubébit jelentette ki Fern. Még jó néhány hónapig fog üldögélni a meleg zsákjában. Egyelőre nem tudjuk, életben marad-e. Quinn megint a reggelivel kezdett foglalatoskodni, és ropogósra sütötte a sonkát. Az első hetekben Jess mindenhová magával cipelte a batyut, hogy az állatka érezze a teste melegét. Még az ágyába is magával vitte a kis védencét. Egyik antibiotikumot próbáltuk ki a másik után, hogy megszüntessük a tüdőgyulladását, s még mindig nem teljesen tiszta a tüdeje. Végtelenül sok időre van szükségünk ahhoz, hogy rátaláljunk a megfelelő gyógymódra. Rátaláljanak? Tehát mégis együtt dolgoznak? Quinn elmosolyodott. Nos igen, lehetetlen különválasztani a munkánkat. Jess szükség esetén segít nekem, ellenszolgáltatásképpen viszont gyakran feltúrja a gyógyszerszekrényemet, hogy megfelelő szereket találjon az állatkáinak. Egy ilyen félreeső helyen, mint Barega, nem lehet teljesen különválasztani az emberek és az állatok gyógyítását. Miért nem csatlakozik hozzánk, és győződik meg személyesen arról, milyen jó mulatság ez? Fernben eddig még soha sem merült fel a gondolat, hogy a gyógyítás jó mulatság lehet. Mindig nagyon komolyan vette az orvosi hivatást. De ahogy most körülnézett a meleg, barátságos konyhában, már nem is találta olyan rossznak az ötletet, hogy betársuljon ebbe a közös rendelőbe. Tétován az orvosra nézett, aki úgy figyelte, mintha érezné, mi zajlik benne. Ugye el tudná szánni magát erre a lépésre? kérdezte Quinn. Olyan ez, mint amikor az ember egy meleg napon az ugródeszkáról a hideg vízbe ugrik. Először remeg a térde, de miután túl van az ugráson, sokkal jobban érzi magát a hűsítő vízben, mint odafent a deszkán, amikor még hosszasan töprengett. Tényleg ezt csinálom? tépelődött Fern. Ítéletnapig habozom az ugródeszkán? A Sammel kötendő házasság tekintetében bizonyosan így van. Most is remegett a térde a gondolatra, hogy hozzámenjen. Te jóságos isten, vajon hová vezetik árulkodó gondolatai? Hiszen pontosan megtervezte az életét. Férj, állás, anyagilag biztos pálya egy nagy kórházban, ahol érzelmileg nem kell túl közel kerülnie senkihez. A kis kenguru az ölében jóllakottan és elégedetten a hátára feküdt, és lehunyta a szemét. Fernnek e pillanatban őrült látomás jelent meg lelki szemei előtt. Ez a férfi, ez a ház és a kis kenguru helyett a saját kisbabája a karjában, aki az apja szemét örökölte Teljesen megtébolyodtam? kapott észbe. Határozottan félretette a kiürült cumisüveget, és letérdelt, hogy visszategye az állatkát a meleg zsákjába. Nem akart gyereket. Sam sem. Mindketten karriert akartak, és nem érezték szükségét családi kötelékeknek. Fern szemében rémület tükröződött. Egyre mélyebb vizekre tévedt, és mindenáron ki akart lábalni a szárazföldre. A fürdőszobát rögtön a konyha mellett találja mondta Quinn barátságosan. Látta, mennyire összezavarodott Fern, és nem akarta még jobban megnehezíteni a helyzetét. Mossa meg a kezét, amíg én kisütöm a tojásokat! Bátorítólag rámosolygott a lányra, mintha olvasna a gondolataiban, és meg akarná győzni azok helyességéről. De igyekezzék, különben egyedül falom fel az egészet! 5. FEJEZET 27

28 Fern reggelizés közben is gondolataiba mélyedt. Maud néni kínosan ügyelt konyhája rendjére, és Fern kórházi garzonjában is kifogástalan tisztaság uralkodott. Nem akadt egyetlen fénykép vagy apró emléktárgy sem, mely enyhítette volna ezt a benyomást. Itt viszont merőben más volt a helyzet. Jessie tágas konyhájában óriási tűzhely terpeszkedett, mely szinte egy egész falat elfoglalt, és hideg reggeleken jóleső meleget árasztott. Mindenfelé két elfoglalt ember holmijai hevertek. A fiókok és a polcok roskadoztak a legkülönfélébb állateleségektől, melyek minden bizonnyal Jessie fegyvertárát képezték. És hogy teljes legyen a felfordulás, száznál is több, száradni felakasztott levendulacsokor lógott a mennyezetről. Jess szereti ezt az illatot magyarázta Quinn. Egyébként én is, különösen, ha keveredik az óceánról beáramló sós levegővel. De nemcsak a levendula, a só és a sonka illatát lehetett érezni a konyhában. Az egyik fal mellett nagy kád állt tele fuksziákkal és rózsákkal, melyeket Jess vágott le a kertben, valószínűleg azért, hogy később vázába tegye őket. Fern elcsodálkozott, amikor hirtelen megjelent egy apró erszényes egér, és élvezettel szimatolni kezdte a virágokat. Tulajdonképpen hány állatot tart itt Jess? kérdezte tétován. Túl sokat. Pillanatnyilag négy állatkölyök lakik vele. Két kenguru, ez az erszényes egér meg egy hangyászsün. Képzelje, a tüskésbőrűek csak tizenkét hónapos korukban növesztenek tüskéket! Szerencsére ezt itt Jess maga eteti. Tudja, a hangyászsünök nem emlőből szopnak, hanem addig gyúlják az anyjuk hasát, míg ki nem fröccsen a tej, amit aztán lenyalnak. Vagyis Oscar etetése meglehetősen körülményes. Fern egyre inkább érezte, milyen titokzatos világba került. Oscar a legnehezebb eset a kölykök közül. Ha szerencséje lesz, épp elcsíp egy etetést, amikor legközelebb itt reggelizik. De én nem akarok nálunk reggelizni? Pedig még jó néhányszor fog. Ebben teljesen biztos vagyok. Esetleg egy csésze kávét? Megitta már az összes teáját? Naponta kétszer kávéval szoktam leöblíteni a teát magyarázta Quinn. Rycroft doktornő, ez a társulás komoly ajánlat. Jól kiegészíthetnénk egymást. A nagynénjétől tudom, hogy maga altatóorvos képesítést is szerzett. Mivel én sebész és ambuláns orvos vagyok, ketten együtt nagy dolgokra lennénk képesek. Még mindig nem tudom, miért jött erre a szigetre. Jó okom volt. Néha úgy kell elfogadni az embereket, ahogy vannak, és bízni kell bennük, doktornő. Fern azonban nem tágított. Jess magával egy időben érkezhetett a szigetre. Miért? Erre nagyon egyszerű a magyarázat. Ezen a szigeten nincsenek sem macskák, sem rókák. Még patkányok sem. Vagyis tökéletes hely vadállatok számára. Jessie egész életében ilyen paradicsom után kutatott. Úgy véli, Jessie csak az állatok miatt jött ide? Állatorvos, és imádja az állatokat. Egyike azon keveseknek ebben az országban, akiknek engedélyezték, hogy sebesült vadakat gyógyítsanak, és a kezelés idejére magukhoz vegyék őket. A szárazföldön különleges rezervátumokba kellene vinnie a gyógyult állatokat, míg ismét szabadon nem engedik őket, mert a városok körzetében nincsenek védett területek vadállatok számára. De kutyák itt is élnek. Jess találékony teremtés jegyezte meg Quinn nevetve. Amikor a szigeten állatorvost kerestek, Jess jelentkezett az állásra, de szabott néhány feltételt. Azt kérte, 28

29 hogy szigorúan ügyeljenek kivétel nélkül minden kutyára, sötétedés után kössék meg vagy zárják be őket, és hogy ezt a rendelkezést szükség esetén rendőri erővel foganatosítsák. Az itteni gazdák majd kibújtak a bőrükből örömükben, hogy akadt olyan állatorvos, aki hajlandó letelepedni a szigeten, ezért a csillagot is leígérték az égről. Nos, mi a véleménye? Lenne kedve együttműködni velünk? Fern a fejét rázta. Tanácstalanul próbált kiutat találni ebből a helyzetből, és azt mondta: A legjobb, ha most hazamegyek. Helyesen teszi. Nyolcra a kórházban kell lennem, utána sokáig rendelek. Szóval nem tudok magával törődni, bármennyire szívesen tenném is. Nem vacsorázna velem ma este? Nem. Fern felpattant, és elindult az ajtó felé. Ez udvariatlanság! jegyezte meg Quinn megrovóan, a szeme azonban mosolygott. Pedig nem megvetendő a szakácsművészetem. Akkor is visszautasít, ha megkérem Jesst, hogy főzzön nekünk valamit? Nagyon kedves magától, de én inkább a nagybátyámmal vacsorázom. Csak néhány napig maradok a szigeten, ezért a lehető legtöbb időt szeretném a családommal tölteni. Rendben van, Fern! Quinn a mutatóujjával gyengéden végigsimította a lány arcát. Az elkövetkezendő napokban minél gyakrabban kell emlékeztetnie magát arra, hogy Al és Maud a maga családja. Szeretik magát. És bizonyosan van még rajtuk kívül néhány ember, aki szeremé magát, ha esélyt kapna erre. Fern bekukkantott a nagynénjéhez, mielőtt hazament. Amikor belépett a kórterembe, az idős asszony mintha aludt volna, de a látszat csalt. A lány odament hozzá, és gyengéden átölelte. Miért nem beszéltél soha a szívbántalmaidról? kérdezte. Nem lett volna szabad magadra vállalnod az esküvőnkkel járó rengeteg munkát. Bárcsak tudtam volna Ha tudtad volna, azonnal előhozakodsz azzal a kifogással, hogy sokkal célszerűbb lenne a szárazföldön, valami áporodott levegőjű anyakönyvi hivatalban tartani az esküvőt. Ismerd be, Fern! A lány leült a betegágy melletti székre, és megfogta Maud kezét. Mit értesz kifogáson? Amikor megérkeztem, azonnal észre kellett volna vennem, hogy valami nincs rendben veled. Gallagher doktor szerint a bypass- műtét megmenthetné az életedet. Csak hatvanéves vagy, nénikém, és húsz vagy akár harminc szép éved lehetne még hátra. De Gallagher doktor nem tud itt megoperálni. Nem, valóban nem ismerte el Fern. Ilyen műtétet csak tapasztalt szívsebészek és különleges képesítésű műtősök végezhetnek. Baregán elképzelhetetlen egy ilyen beavatkozás. Vagyis Sydneybe kellene utaznom? Igen, de veled mennék, és végig melletted maradnék. És aztán? Hazahoználak Baregára, ígérem. Azután pedig visszamennél Sydneybe? Vissza kell mennem, nénikém. Sydney az otthonom. Ez nem igaz mondta az idős asszony szomorúan. Sydney soha nem lesz az otthonod, akkor sem, ha hozzámégy Samhez. Karriert csinálhattok ott, de az a város soha nem lesz az otthonotok. 29

30 Maud néni, most nem rólam kellene beszélnünk, hanem rólad, pontosabban arról, hogy további szívrohamok veszélyét vállalod, ha nem teszel semmit. Sehova sem utazom! Nem vagy te egy kicsit önző? Hogyan boldogulna nélküled Al bácsi? Pedig valahogy boldogulnia kell, még ha ez a gondolat nincs is ínyemre. De a legutóbbi utam Sydneybe olyan iszonyatos volt A legutóbbi utad óta ötven év telt el. A szüleid viharos időben feltettek egy halászhajóra, és nyolc napba telt, mire partot értetek. Ma ez már egészen máshogy megy. Rendelhetnénk neked egy különlegesen felszerelt betegszállító repülőgépet, az gyors és biztonságos. Repülőgépet? Egy olyan zajos fémszörnyeteget, amelyik bármikor lezuhanhat? Ilyesmi minden száz évben egyszer történik felelte Fern. Csodálkoznál, mennyire kényelmesen lehet utazni egy repülőn. Apám repült egyszer. Hetekkel később is zöld volt az arca. Ennek is már negyven éve, nénikém. A légi forgalomban azóta sok minden változott. Képes lennél rá, csak akarnod kellene. Tedd meg Al bácsiért! És értem! Érted? Maud néni gyengéden hátrasimította Fern vörös fürtjeit. Ó, Fern, neked egyáltalán nincs szükséged rám! Soha nem is volt. De igen. Szükségem van rád. Bárcsak igazat mondanál! Ugye már nem vagy hajlandó arra, hogy a szigeten tartsd az esküvőd? Butaság lenne suttogta Fern. Úgy érted, most már van jó kifogásod. Maud összeszorította az ajkát, és a könnyeivel küzdött. Hosszú csend állt be. Végül ő vette fel ismét a fonalat. Fern, én még mindig azt szeretném, hogy itt a szigeten esküdjetek össze, Lizzy és az őrült trükkjei ellenére. Kérlek, próbáljátok meg újra. Ha megígéred, hogy a szigeten esküdtök meg Sammel, akkor beleegyezem ebbe az átkozott műtétbe. Hozzál kórházi beutalót, szerezz egy helikoptert, csinálj velem, amit akarsz de szeretnélek férjes asszonyként látni, és azt akarom, hogy a szigeten menjél férjhez:! Hogy tetszik a javaslatom? Még egy esküvő a szigeten? Hogy újból végigszenvedje ezt a cirkuszt? Fernnek minden porcikája tiltakozott ez ellen az ötlet ellen. De Sam Samet rá tudom beszélni vágott Maud az unokahúga szavába. Fern éppen újabb érveket akart felhozni a szigeten tartandó esküvő ellen, amikor kinyílt az ajtó. Mielőtt megkezdeném a rendelést, szeretnék egy pillantást vetni a nagynénjére mondta Quinn Gallagher a lánynak, majd barátságosan rámosolygott Maudra: Megváltoztatta a szándékát a műtétet illetően? Igen. Meséld el neki, Fern! A nagynéném azt mondta, beleegyezik a műtétbe. Azt is mondd el, mit ígértél! követelte Maud. Hogy tanúk is hallják! Figyelmeztetlek, ha öt perc múlva meghalnék, akkor is be kell tartanod az adott szavadat. Megígértem a nagynénémnek, hogy ha beleegyezik a műtétbe, a szigeten ismételjük meg az esküvőt dünnyögte Fern. Quinn kérdően felvonta a szemöldökét: Még mindig hozzá akar menni Samhez? Nekem semmi kifogásom egy másik férfi ellen jelentette ki Maud. Az a lényeg, hogy itt legyen az esküvő. Igaz, Fern? 30

31 Igen Vagy úgy jegyezte meg Quinn. Sokat sejtetően a lányra nézett, s talányos mosoly játszott az ajka körül. Szent ég, mit műveltem? rémült el Fern. Könnyelmű ígéretet tettem, pedig fogalmam sincs róla, hogy be tudom-e tartani. Gyorsan kezelőorvosa gondjaira bízta a nagynénjét, és eltűnt a szobából. Meg kell látogatnom Samet, mielőtt Al bácsihoz megyek, gondolta. Biztosan régóta vár. Alapjában véve nem fűlt a foga ehhez a látogatáshoz. Benyitott a férfikórterembe, és a lehető legkellemetlenebb fogadtatásra számított. Am Sam, ahelyett hogy szemrehányásokkal halmozta volna el, jókedvűen ült az ágyban, és sugárzó szemmel nézett rá. Fern odament a vőlegényéhez, aki két oldalról arcon csókolta. Hogy vagy, édesem? És hogy van a nagynénéd? Jobban érzi magát. Csak még nagyon gyenge. Sam nagy levegőt vett, mielőtt válaszolt volna. Gallagher doktor ma reggel elmondta, hogy Maud a halál küszöbén állt. Meg azt is mondta, hogy múlt éjjel meglehetősen kifogásolhatóan viselkedtem. Fern egy pillanat alatt megenyhült. Ránézett Samre, és azt a gyereket látta maga előtt, akivel együtt nőtt fel. Azt a férfit, akihez olyan elválaszthatatlanul hozzátartozott, mint egy cipő a párjához. Hát nem elég ok ez ahhoz, hogy feleségül menjen hozzá? Csak megrémültél a tünetektől nyugtatta meg a vőlegényét. Micsoda szerencse, hogy én nem ettem abból a szörnyű osztrigából! Soha nem gondoltam volna, hogy Lizzy ilyen messzire elmegy mondta Sam, és hangjában leplezetlen csodálat érződött. Tényleg nagyszerű teremtés. Teljesen biztos vagy abban, hogy nem inkább Lizzyt akarod elvenni? kérdezte Fern. Elvenni? A világ minden kincséért sem! Hogy juthat ilyesmi eszedbe? Hiszen tudod, hogy a mi régi ügyünknek időtlen idők óta vége. Már ami engem illet. Igaz, hogy együtt jártunk, amikor még félig gyerekek voltunk. De ez hosszú idővel az előtt történt, hogy megismertelek és elhatároztam, hogy elhagyom a szigetet. Szerinted milyen ügyvédfeleség lenne Lizzyből? Feltéve, ha hajlandó volna eljönni a szigetről. Vagy képzeld el háziasszonyként, amikor megjelennek nálam az ügyfeleim vacsorára! Amennyiben nem kedvelné valamelyiket, minden alkalommal végig kellene kóstolnom az ételeket, hogy ellenőrizzem, nincsenek-e megmérgezve. Lizzy sose tenne ilyet. Nem gondolod, hogy ha egy kicsit jobban alkalmazkodna hozzád, őt is éppolyan szívesen elvennéd, mint engem? Sam elmosolyodott, és a fejét rázta. Még mindig fogta Fern kezét. Természetesen nem. Én intelligens feleséget akarok, nem egy olyan zavaros fejű nőszemélyt, mint Lizzy. Szörnyű nap áll mögötted, drágám, ezért támadtak kételyeid. A legtöbb menyasszonyban kételyek támadnak az esküvő előtt. De Fern, megegyeztünk abban, hogy a lehető legésszerűbb döntést hoztuk. Olyan jól ismeijük egymást, hogy nem kell tartanunk meglepetésektől. Nem szoktunk veszekedni. Mindketten a karrierünket akarjuk építeni, nem vágyunk gyerekre, és egyikünk sem hisz olyan ostobaságokban, mint a romantika. Tehát amint visszaérkeztünk Sydneybe Maud néni azt akarja, hogy itt esküdjünk meg. És Lizzy? Nem hinném, hogy Lizzy még egyszer az utunkba áll mondta Fern szomorúan. Visszagondolt arra, mennyire elkínzott, ugyanakkor bűnbánó volt a lány arca, amikor 31

32 tegnap otthagyta. Neki persze könnyebb lenne, ha valahol máshol tartanánk az esküvőt. A nagynéném azonban kétségbeesetten ragaszkodik ahhoz, hogy itt rendezzük meg. Ha megtennénk, elrepülne velünk Sydneybe, és alávetné magát a műtétnek. És erre mindenképp rá kell szánnia magát, ha élni akar. A nagynénéd elhagyná a szigetet? Sam visszafeküdt a párnára, és hitetlenkedve bámult Fernre. Pontosan olyan régen ismerte Maudot, mint Fern, és tudta, mekkora önfegyelmet követelne tőle egy repülőút. Nos, összesen három hét áll rendelkezésünkre, és ma még csak vasárnap van. Mi lenne, ha pénteken megtartanánk az esküvőt? Akkor még mindig lenne két hetünk Sydneyben, mielőtt újra dolgozni kezdenénk. Ez jellemző Samre, gondolta Fern. Olyan romantikus, mintha csak egy bögre teát készítene. Bezzeg Quinn teája Ne gondolj arra a férfira! intette magát Rendben! Egyszerű esküvő, szükség esetén itt, ha a nagynéném még nem érzi elég jól magát ahhoz, hogy eljöjjön a templomba. És csak Maud néni, Al bácsi meg a szüleid lesznek jelen. Remek ötlet! Lizzy sem tudna ártani nekünk, ha a kórházban tartanánk az esküvőt. Ugye felveszed a gyönyörű ruhádat? Olyan szép voltál benne. Fernnek eszébe jutott az a gyűrött rongy, melyet a szobája padlóján hagyott Ki kell tisztíttatnom, és rendbe kell hozatnom mondta. De azután újra felvehetem. Én pedig addig itt maradok a kórházban hallatszott Frank Reid hangja a két betegágyat elválasztó függöny mögül. Nyilván hallotta az egész beszélgetést. Semmi esetre sem akarom elmulasztani az esküvődet, Fern Rycroft Sam úgy döntött, bent marad a kórházban, bár Fern értésére adta, hogy már nyugodtan hazamehet. Nem akarok kockáztatni ellenkezett a vőlegénye. Egy férfinak ügyelnie kell az egészségére, és úgy érzem, Gallagher doktornál jó kezekben vagyok. Quinn-nek semmi kifogása sem volt Sam döntése ellen. A vőlegénye fizető beteg, és ha szükségem lesz az ágyára, valahogy majdcsak kitessékelem innen mondta később Fernnek. Ne féljen, gondját fogom viselni a kedvesének! Fern csak azzal tudta kissé felvidítani kétségbeesett nagybátyját, hogy beszámolt neki Maud elhatározásáról. Albert bement a kórházba, ő pedig nekilátott a ház kitakarításának. A konyhában még mindig ott álltak az esküvői fogadásról maradt edények. Sőt még néhány hideg, elszíneződött osztrigát is talált, melyek emlékeztették esküvője csúfos végére. A konyha után sorra vette a többi helyiséget is. Szabályosan belevetette magát a takarításba, csak hogy kiverje a fejéből Quinn zavarba ejtő ajánlatát. Miután letörölte az utolsó tükröt, és befejezte a rejtett pókhálók utáni kutatást, kisétált a kikötőbe. Megint csodálatos éjszaka volt. A hold csillogó mesevilággá változtatta a tengeröblöt. Fern zsebre dugott kézzel bandukolt a baregai halászflottát alkotó csónakok sora előtt a mólón. Ismerte mindegyiket. Rendes körülmények között ilyenkor már rég kifutottak volna, de a legtöbb halász részt vett az esküvőn. S majdnem mind ettek Lizzy osztrigájából Fern körülbelül a móló feléig jutott, amikor valami különös zaj megállásra késztette. Mintha valaki fejszével fát vágott volna. Rögtön azután felsivított egy dízelmotor. 32

33 A gyenge holdfényben látta, ahogy egy hajó elhagyja a kikötőt, és kifut a nyílt tengerre. Lizzy hajója volt az, a Dolphin. De mit jelentett ez a zaj? Fern ösztönösen odarohant Lizzy hajójának horgonyzóhelyéhez. Ott találta az egyik halászt, a több mint nyolcvanéves Alf Gunnt, aki a kikötőben, a hajóján lakott. Mi történt? kérdezte az öregtől, aki a szemét dörzsölte, mintha valami gonosz álmot akarna elűzni. Lizzy Amikor először meghallottam a zajt, azonnal talpra ugrottam, hogy megnézzem, ki lármázik ilyenkor. Akkor láttam, amint Lizzy hatalmas lyukat üt a hajó oldalába, a merülési vonalnál. Azután beugrott a Dolphinba, és beindította a motort, pedig ömlött a víz a kabinba. De miért? Mindketten tudták, miért. Halálra váltan meredtek egymásra. Meg akarja ölni magát mondta ki Alf. Azok után, amit tegnap művelt Mekkora volt a lyuk? Ahhoz nem elég nagy, hogy a hajó még a kikötőben elsüllyedjen. De ha már kint lesz az óceánon Utána kell mennünk mondta Fern eltökélten. Nincs más választásunk. Alf hajón született, és a tenger volt az otthona. Fern bátran elindulhatott vele a kétségbeesett teremtés keresésére, aki maga is úgy ismerte a tengert, mint a tenyerét. A kikötőtől keletre sziklazátony húzódott, melyre csipkézett vonalat rajzoltak a tajtékzó habok. Lizzy kivilágítatlan hajója egyenesen a zátony fele tartott. Szét fog zúzódni a sziklán rettent meg Fern. Lizzy aztán nem! Van ott egy hasadék, ismeri. Ha most zátonyra fut, azzal megkockáztatja, hogy néhány percen belül kisodródik a partra. És pont ezt nem akarja. Amit Fern elképzelhetetlennek tartott, megtörtént: Lizzy hajója átsiklott a hasadékon, és folytatta útját, miközben egyre mélyebbre süllyedt a habokba. Még öt perc, Lizzy! kísértette Alfa sorsot. Különben vissza fogsz sodródni a zátonyra. Lizzy hajója folytatta útját, de már olyan mélyre süllyedt a vízbe, hogy a sötétben alig lehetett látni. Azután hirtelen megállt. Valószínűleg eltalálta egy hullám. A fedélzetére zúdult víztömegtől a Dolphin oldalra dőlt, majd lassan elsüllyedt. Egy villanásnyi ideig látni lehetett, hogy Lizzy a levegőbe nyújtja a kezét. Azután őt is elnyelték a hullámok. 6. FEJEZET Szent isten! kiáltott fel Alf, és önkéntelenül megragadta Fern karját. Izgatottan találgatta, mi fog most történni. A Dolphin nem elég nagy ahhoz, hogy Lizzyt lehúzza a mélybe. Fel fog jönni, hacsak nem rendezte úgy előre, hogy az áramlás közepébe kerüljön. Alf a szerencsétlenség helyére kormányozta a hajóját. Ez a lány mindent pontosan kitervelt. A kabinból felszálló légbuborékok okozta enyhe örvényléstől eltekintve semmit sem lehetett látni a víz felszínén. Alf leállította a motort, majd leeresztett egy mentőbóját. Utána dobott néhány mentőmellényt is, de senki sem úszott értük. Segélykiáltásokat sem 33

34 lehetett hallani. Halotti csend borult a vízre, csak a hullámok nyaldosták halkan Alf hajójának oldalát. Eltűnt Még nem fulladhatott meg szögezte le a halász. Nehéz vízbe fojtania magát egy olyan jó úszónak, mint Lizzy. Itt túl erős a sodrás ahhoz, hogy küzdeni lehessen ellene, valószínűleg ezért kormányozta épp ide a hajóját. Ha segíteni akarunk neki, csak egy esélyünk van: követnünk kell a sodrással. De nem szabad bekapcsolnunk a motort. Nekünk is a vízre kell bíznunk magunkat. Az öreg tölcsért formált tenyeréből a szája körül, és kiabálni kezdett: Lizzy! Itt vagyunk! Fejezd be a bolondozást, és gyere ide hozzánk! Azután köhögés jött rá, és megkérte Fernt, hogy folytassa a kiabálást, amíg ő lemegy a kabinba, és hoz egy fényszórót. Lizzy! ordította Fern torkaszakadtából. Alf néhány másodperc múlva visszatért a lámpájával. A vízre irányította a fénysugarat, miközben Fern tovább szólongatta Lizzyt. Menjetek innen Lizzy a hajótól mindössze néhány méternyire bukkant fel. Menjetek innen, engedjetek meghalni nyögte, majd újból eltűnt a mélyben. Soha nem fogjuk elkapni mondta Alf rosszkedvűen. Soha az életben, ha nem akarja, hogy megmentsük. Az áramlás egyenesen az Antarktiszról jön. Ez a bolond lány le fog hűlni, és elmerül, feltéve, hogy nem a cápák érkeznek előbb. Bár errefelé nincs túl sok belőlük, mert túl hideg a víz, de azért Akkor most mit tegyünk? Ha meg akar halni, senki sem tudja visszatartani mondta Alf. Ennek ellenére itt kellene maradnunk, hátha mégis megváltoztatja a szándékát. És rádión értesítenünk kellene a rendőrséget. Sam hasznunkra lehetne vélte Fern, és mielőtt Alf válaszolhatott volna, lerohant a rádióhoz. Tudta, hogyan kell kezelni. Sam talán még megmentheti Lizzyt. Ha pedig nem akar jönni, mert beteg, Quinn majd idehozza. Ez a gondolat új erőt adott neki. Ha itt valaki segíteni tud, az Quinn Gallagher. Sikerült felvennie a rádiókapcsolatot a kórházzal és Quinn-nel. Már az orvos hangja is megnyugtatóan hatott rá. Megkönnyebbülten felsóhajtott, majd Sam után érdeklődött. Az orvos hallotta, hogy remeg a hangja, ezért aggódva kérdezte: Mi történt, Rycroft doktornő? Fern röviden vázolta az eseményeket. Közben arra gondolt, jó lenne, ha más szigetlakók is fognák ezt a beszélgetést. Minél többen tudják, miről van szó, annál nagyobb esélye van Lizzynek a túlélésre. Sam az egyetlen, aki vissza tudja tartani Lizzyt mondta Ha itt lenne, és beszélne vele, Lizzy talán észre térne. Odaküldöm, még ha négy markos legénynek kell is vinnie ígérte Quinn elszántan. Ne kapcsolja ki a rádiót! Ha valamelyik halász hall minket, aki ki tudja vinni Sam Hubertet a tengerre Az orvost elárasztották ajánlatokkal, mert a legtöbb szigetlakó egész nap bekapcsolva tartotta a rádióját. Messze voltak a szárazföldtől, és megszokták, hogy maguk oldják meg a gondjaikat. Így az egész sziget tudta, mi történik. Rendben, Rycroft doktornő hallatszott Quinn hangja egy idő múlva. Minden szükségeset összeszedtünk. Azonnal indulunk. Nem is egy hajóval jöttek, Sam egész flotta élén érkezett. Tíz perccel Fern hívása után Barega teljes hajóflottája felsorakozott, és a szerencsétlenség színhelye felé vette az irányt. 34

35 Negyedórája sem Fern, sem Alf nem látta Lizzyt. Sodródtak az áramlással, remélve, hogy a lány közelében maradnak. A mentőbója és a mentőmellények még mindig ott ringatóztak a vízen a hajó közelében. A mentőflotta Alf hajójától körülbelül száz méterre megállt. Csupán egy hajó közeledett, melynek fényszórója a vizet pásztázta. Hatszor akkora volt, mint Alf lakóbárkája, fedélzetén Barega legrátermettebb halászaival, akik vízre bocsátottak egy kis gumicsónakot kétfőnyi legénységgel: Sammel és Quinn-nel. Fern rémülten kémlelte tovább a víz felszínét. A mindenre elszánt Lizzy már több mint fél órája lehetett a vízben. Alf hajója és a kis gumicsónak sodortatta magát az áramlással, míg a flotta többi tagja a távolban várakozott. Erős fényszóróiknak köszönhetően nappali világosság köszöntött az óceánra. Mindenkit ugyanaz a vágy fűtött: élve akarták megtalálni Lizzyt. Lizzy! Sam hangosbemondóval felerősített, dörgő hangja törte meg a rémisztő csendet, mely azután állt be, hogy a hajók leállították motorjaikat. Lizzy! Az egyébként mindig olyan hűvösnek és hivatalosnak tűnő fiatalember hangja megbicsaklott. Ni csak! Sam Hubertnek érzései vannak? Fern erről az oldaláról nem ismerte a vőlegényét. Pedig most egyértelműen lehetett érezni a félelmet a hangjában. Lizzy! Vissza kell jönnöd! kiabálta Sam. Őrültséget művelsz. Nem szabad meghalnod. Nem teheted ezt velem Halk sikoly hallatszott a távolból, és Fern visszafojtotta a lélegzetét. Hagyjatok! Lizzy erőtlen, szomorú hangja halk visszhangként remegett a végtelen víztükör felett. Meg akarok halni, mert őt szereted. Sam abba az irányba fordult, amerről Lizzy hangja érkezett. Újból szájához emelte a hangosbeszélőt, és megpróbált kapcsolatot teremteni a fuldoklóval. De Lizzy, szörnyű ügyvédfeleség lenne belőled. Menj innen! Fern látta, hogy Sam feláll a kis gumicsónakban. Quinn, aki felismerte a veszélyt, és megőrizte a lélekjelenlétét ebben az elképesztő helyzetben is, azonnal visszarántotta. Semmilyen feleség nem lesz belőlem kiabálta Lizzy. Meg fogok halni. Nem! Sam hangja iszonyatos belső feszültségről árulkodott. Hevesen lefejtette magáról Quinn kezét, és mielőtt az orvos megakadályozhatta volna, a vízbe vetette magát. Lizzy páni félelemmel figyelte az eseményeket. Most már nem magát féltette, egyedül csak a szerelmét. Vigyázz! Itt cápák vannak! Sam! nyögött fel erőtlenül Fern is. Lizzy! Alf bekapcsolta a motort. Sam a közelükben küzdött az ár ellen, s fennállt a veszély, hogy vad karcsapásai odacsalogatják a cápákat. Ne, Sam! Lizzy magánkívül volt a félelemtől. Körülbelül tíz méter választhatta el Samtől, és kétségbeesetten próbált odaúszni hozzá. Fern, vedd át a kormányrudat! Vigyél minket olyan közel, amennyire csak tudsz! Indulás! rendelkezett Alf. Miközben az öreg halász előresietett a hajó orrába, Quinn bekapcsolta a gumicsónak motorját. Mivel a kicsiny lélekvesztő jóval kisebb és mozgékonyabb volt, mint Alf hajója, gyorsabban el tudta érni Lizzyt és Samet. Mielőtt azonban hozzájuk ért volna, éles sikoly hallatszott. Halálsikoly. Sam Lizzy kétségbeesetten szólongatta a szerelmét, majd mint egy őrült, úszni kezdett felé. 35

36 Fern el sem tudta képzelni, honnan vette ezt az emberfeletti erőt, miután ilyen hosszú időt töltött a hideg vízben. Lizzy elérte Samet, még mielőtt a gumicsónak odaért volna. Megragadta a magas, nehéz férfit, és szorosan magához ölelte. Ám a cápa megint lecsapott Sam a sokktól ernyedten és mozdulatlanul lebegett a vízen a törékeny teremtés karjaiban. Ijesztő vörös folt jelent meg körülötte. És a cápa fekete uszonya újból közeledett feléjük. Állítsd le a motort, kislány! utasította Alf a hajó orrából Fernt. Csend lett, aztán a következő pillanatban Alf elsütötte a puskáját. Pontosan célzott. A cápát halálos találat érte. És miközben a víz lassan vörösre színeződött, Quinn odaért a két fuldoklóhoz. Alf akciója csak néhány másodpercnyi haladékot jelentett számukra, mert ennyi vér rengeteg cápát csalhatott oda pillanatok leforgása alatt. A kis gumicsónak mindenesetre még nem jelentett védelmet Samnek és Lizzynek. Fern megint beindította a motort, és Alf, csáklyával a kezében, hajója korlátjának dőlt. Balra, kislány! kiáltotta, és Fern elszántan próbálta helyes irányba kormányozni a hajót. Lassan, lassan! Állítsa le a motort, és evezzen ide, doki! Alf a csáklyával óvatosan hajója oldalához húzta a gumicsónakot. Quinn eközben minden erejével próbálta kihúzni Lizzyt a vízből. Nem volt könnyű dolga, mert Lizzy görcsösen kapaszkodott Sambe. A kis csónak hajszál híján felborult, s egyik oldala a vízbe süllyedt. Tartsd erősen, Fern! kiabálta Alf. A lány kezébe nyomta a csáklyát, majd kötélért sietett, hogy saját hajója oldalához rögzítse a csónakot. Miután ez sikerült neki, Quinn végre orvosi minőségében is szerephez juthatott. Utasította Lizzyt, hogy húzza oda Samet a hajóhoz, azután kapaszkodjon bele a kötélbe, mely a gumicsónakot biztosította. A lány tanácstalanul Quinnre pillantott, de az orvos hangja olyan tekintélyparancsoló volt, hogy engedelmeskedett. Utolsó erejével olyan közel taszigálta Samet a gumicsónakhoz, hogy Quinn meg tudja fogni. Fel tudjátok húzni Lizzyt? kiáltott fel a fedélzetre Quinn a halásznak és Fernnek. Alf kihajolt a korláton, miközben Fern az övénél fogva tartotta. Az öreg Lizzy kezéért nyúlt, hogy beemelhesse a hajóba, majd miután a lány már biztonságban volt, Samet is felhúzták. Patakzott belőle a vér. Miközben Alf segített Quinn-nek felkapaszkodni a hajóra, Fern minden figyelmét Samnek szentelte, akinek csúnya seb éktelenkedett az oldalán, ahol a cápa belemélyesztette a fogait. A bőr, az izmok és talán a belső szervek is súlyosai? megsérültek. Fern csupán annyit tehetett, hogy csillapította a vérzést. Nyugodj meg, Sam! súgta megnyugtatóan. Biztonságban vagy. Sam fájdalmas hörgéssel válaszolt, majd elvesztette az eszméletét, és a feje oldalra hanyatlott. Fern óvatosan kitapogatta a sebet, és megkereste a vérzés központját. Levette az anorákját, melyet néhány órával azelőtt a derekára kötött, és tömött kis párnává hajtogatta. Miután erősen rászorította a sebre, a vérpatak csermellyé szelídült. Lizzy a szerelme mellett kuporgott a fedélzeten, és hangosan nyöszörgött. Sokkos állapotba került, és teste erősen lehűlt, de Fern most nem tudott törődni vele. Nem is mert belegondolni, hogyan fog egyedül boldogulni ennyi szörnyűséggel. Milyen súlyos a sérülés? szólalt meg mellette Quinn. Szemügyre vette Sam sebét, aztán takarókat kért Alitól. Viselje gondját a lánynak! Vigye le a kabinba, vetkőztesse le, és dörzsölje át a testét! Nagyon gyorsan át kell melegednie utasította a halászt. 36

37 Fern megnyugodott. Quinn-nel az oldalán olyan biztonságban érezte magát, mint egy kórházban, ahol minden segédeszköz a rendelkezésére állt volna. Nagy, mély seb van az ágyékán. Még nem tudom, mennyire mély. Talán a belek is megsérültek számolt be. Folytassa, Fern! Én először megpróbálom megfelelő fekvőhelyzetbe hozni. Quinn körülnézett, és felfedezett egy hosszú deszkát, mellyel Alf a halmaradványokat és a szemetet szokta lesöpörni a fedélzetről. Óvatosan Sam teste alá csúsztatta a deszkát anélkül, hogy változtatott volna az eszméletlen férfi helyzetén. Sam bőre halotthalvány, hideg és nedves volt. A sokk és a vérveszteség bármelyik pillanatban végezhetett vele. Hoztam magammal sóoldatot és morfiumot. A gumicsónakból átkiabáltam a másik hajóra, hogy hozzák ide a táskámat mondta Quinn. Remélhetőleg hamar ideérnek. Megint körbenézett a fedélzeten, és az egyik sarokban megpillantott néhány összehajtogatott varsát, melyeket Alf langusztafogásra használt. Minden erejét megfeszítve, kissé megemelte Sam nehéz testét, és a deszka lábhoz eső vége alá becsúsztatott néhány varsát. A sérült feje most alacsonyabbra került. Ekkorra a takarókkal megrakott Alf is visszaért a fedélzetre. Elláttam Lizzyt számolt be. Úgy tűrte, hogy levetkőztessem, akár egy rongybaba. Lefektettem a hálófülkémben, és a legerősebb fokozatra állítottam az elektromos takarómat. Időközben Quinn feltépte Sam ingét, és vastag gyapjútakarókba csavarta a testét. Nagyon fontos, hogy felmelegítsük. A lehető leggyorsabban meg kell kapnom a táskámat. Szóljon át a Wave Dancerxe, Alf, hogy igyekezzenek! Az öreg inkább beindította a motort, és olyan ügyesen a Wave Dancer mellé került, hogy a másik hajóról kötélen le tudták ereszteni az orvosi táskát a morfiummal és a sóoldattal. Most már csak egy kis szerencse kellett, hogy megmenthessék Sam életét. Hirtelen sziszegő hangra és vad fröcskölésre lettek figyelmesek. Mi történhetett? Pontosan az, amitől Fern tartott: a vérszagra odagyült cápák féktelen étvágyukban cafatokra szaggatták nemcsak az Alf golyója által eltalált társukat, hanem még a gumicsónakot is. Sam és Lizzy az utolsó pillanatban menekült meg ettől az iszonyatos végtől. Quinn villámsebesen készített egy sóoldattartalmú injekciót, hogy pótolja a Sam által elvesztett folyadékot. Ha valaki meg tudja menteni Sam életét, akkor az Quinn, gondolta Fern hálásan és megkönnyebbülten. A sebesült az elkövetkező néhány órában élet és halál közt lebegett. A két orvos csak hajnali három körül kezdett bizakodni. Addig Quinn kórházának műtőjében négy gyötrelmes órán keresztül azon fáradoztak, hogy csillapítsák a vérzést. A seb óriási volt. A vesék azonban nem sérültek meg, és a kórházban elegendő vérkonzerv állt rendelkezésükre ahhoz, hogy pótolják a hatalmas vérveszteséget. Quinn egyelőre nem tudta megállapítani, mely belső szervek sérültek meg. Gondosan kitisztította a sebet, és legjobb tudása szerint elkötötte azt a sok kis sérült eret, melyek a vérzést okozták. Fern, miközben az altatást végezte, őszintén csodálta Quinnt, aki még a feltépett, szétharapott belek láttán sem esett pánikba. Szótlanul tette a dolgát, hogy menteni tudja, ami menthető. A legapróbb műhiba is Sam életébe kerülhetett volna. Ám Quinn-nél nem kellett tartani műhibától. Rendkívül tehetséges sebész, állapította meg Fern. Máskülönben a belőlük és két műtősnőből álló csapat nem is végezhetett volna el egy ennyire kockázatos beavatkozást. Most már csak Samen múlt, hogy túléli-e a súlyos krízist. 37

38 Amikor Quinn végre levette a műtősmaszkot, megkönnyebbült sóhaj szakadt fel a mellkasából. Ez ez egyszerűen fantasztikus volt ismerte el Fern, miközben az orvossal együtt a mosdónál állt. Maga is remek munkát végzett, Rycroft doktornő felelte Quinn. Reméljük, hogy Sam túléli. Még mindig rendkívül nagy a fertőzésveszély. Amilyen gyorsan csak lehet, Sydneybe kell szállítani. Én most csak a durva munkát tudtam elvégezni. A finom részletekkel a plasztikai sebész kollégáknak kell törődniük. Az a lényeg, hogy életben marad Mondja maga. Fern lehunyta a szemét. Halálosan fáradt volt. Quinn a háta mögé lépett, és kikötötte a műtőskötényét. Azután a szemetesbe hajította kesztyűjét, és a lány derekára tette a kezét. Teljesen kimerült mondta neki gyengéden. Magához vonta, hogy a lány nekidőlhessen, és Fern túl fáradt volt ahhoz, hogy tiltakozzon. Ágyban volna a helye, doktornő Quinn lehajolt, és megcsókolta Fern haját. Igaza van. Tudja, hogy ma éjjel elvesztette a vőlegényét? Fern a férfi mellkasának dőlt, és nem igazán figyelt a szavaira. Mit is mondott? Sam élni fog válaszolta egy idő múlva. Az biztos. De nem magával. Miért nem? Alapjában véve Fernt nem nagyon érdekelte a válasz. Csak az számított, hogy Quinn erős karja átöleli. Úgy érezte, erre a férfira támaszkodva minden veszély- lyel dacolni tud. Ez az éjszaka valóságos rémálom volt, de Quinn jelenléte kárpótolta minden szörnyűségért. Mellette otthon érezte magát. A vőlegénye majdnem eszét vesztette, amikor elmondtam neki, hogy Lizzy vízbe akarja fojtani magát mesélte az orvos, miközben továbbra is átölelve tartotta Fernt. Be kell vallanom, nem tartottam képesnek Samet nagy érzésekre. De amikor megtudta, hogy Lizzy meg akar halni, ha nem lehet az övé, azonnal felpattant az ágyból. Ragaszkodott ahhoz, hogy vele menjek, mert úgy vélte, tapasztaltabb orvos vagyok magánál, és Lizzy mindenből a legjobbat érdemli. Szabályosan kényszerített rá, hogy elkísérjem, pedig nekem Maud mellett kellett volna maradnom. Quinn karja még szorosabban fonódott Fern teste köré, és a lány érezte, hogy ez többet jelent puszta szakmai együttérzésnél. Szerencsére Jess épp időben érkezett. Alapos orvosi ismeretekkel rendelkezik, így rá mertem bízni Maudot. Sam és Lizzy mindig is jó barátok voltak mondta Fern halkan. Sam, Lizzy és én. Nos, azt hiszem, szembe kell néznie az igazsággal. Quinn eltolta magától a lányt, hogy lássa az arcát. Maga ma éjjel kilépett ebből a hármas szövetség bői. Mindig azt hittem, hogy Sam nem képes szenvedélyes érzésekre, és igazam is volt. Maga iránt valóban nem táplál ilyen érzéseket, Lizzy iránt viszont Nem akarok hallani erről. Hosszú csend állt be. Csak a műtő ajtaja fölött lévő óra ketyegése hallatszott. Pedig meg kell hallgatnia, Fern. Az egyre fokozódó feszültség kettejük közt erősebb volt minden szónál. Fern bele sem gondolt, egyszerűen felemelte a fejét, és felkínálta az ajkát. És ezt nem csábító gesztusnak szánta. Mintha két ellentétes mágneses pólus halálos biztonsággal közeledett 38

39 volna egymáshoz. Fern még sohasem élt át hasonló érzést, de tudta, hogy helyesen cselekszik. Vajon percek vagy órák teltek el, miközben Quinn a karjában tartotta és csókolta? Egyikük sem gondolkozott ezen. Egy egész két fele végre egymásra talált, egyedül ez számított. Az a fájó űr, mely azóta tátongott Fern bensejében, hogy elvesztette a családját, egy csapásra eddig ismeretlen, édes érzésekkel telt meg. A lány a legszívesebben sírni kezdett volna. Quinn még mindig a véres műtősköpenyében volt, de ez egyiküket sem zavarta. A férfi becsúsztatta a kezét Fern blúza alá, és gyengéden megérintette a mellét. A lány testében mámorító örömérzet áradt szét. Szorosan Quinnhez simult, és önfeledten felnyögött. Az orvos kibontakozott az öleléséből, és kissé eltolta magától. Így van rendjén. Most már nem mehetsz hozzá Samhez. És ezt te is tudod. Az enyém vagy. Mohón újra magához szorította a lányt. Ugye te is érzed, Fern? Én már abban a pillanatban éreztem, amikor megláttalak. Csak vesztegetnénk az időnket, ha továbbra is tagadnánk magunk előtt ezt a tényt. Először beszélnem kell Sammel ellenkezett halkan Fern. Quinnt kívánta, csakis őt akarta, de Sam menyasszonya volt. Nem maradhat itt Quinn-nel, nem szeretheti, miközben a vőlegénye a szomszéd szobában küzd az életéért. Beszélned kell vele szólalt meg az orvos. És aztán át kell rendeznünk az életünket, hogy a helyes útra léphessünk. Együtt. Nem tudom. Fern iránytű nélkül hányódott heves érzései közt. Szíve őrülten vert a félelemtől, miközben nőttön-nőtt benne a kétely és a szenvedély. Talán Semmi talán, Fern Rycroft. Most már kizárólag kettőnkről van szó. Itt vannak még? Halk női hang hatolt be a sötét kis szobába, ahol Fern és Quinn, elzárkózva a külvilágtól, átadta magát szenvedélyes érzéseinek. Ki tudja, mióta szólongatta őket ez a hang Jessie félénken a sarokba pillantott, és megkönnyebbülten felsóhajtott, amikor felfedezte Fernt és Quinnt. Tehát itt vagytok! Már azt hittem, Quinn hazavitte magát, Fern. Órákkal ezelőtt felhívtam a nagybátyját, és megmondtam neki, hogy előkészítünk magának itt egy ágyat. Tényleg? Hát persze. Jessie láthatólag nem figyelt fel arra, hogy Quinn átkarolja Fern vállát. Lizzyt a nagynénje szobájában helyeztük el. A melegítőpalack és nyugtató megtette a hatását, úgyhogy normalizálódott a testhőmérséklete. Nagyon nyugtalan volt, miközben Samet műtötték. Csak akkor aludt el, amikor átjött az egyik nővér a hírrel, hogy Sam valószínűleg életben marad. Most már magának sem ártana egy kis alvás, Fern. Majdnem olyan kimerültnek látszik, mint Lizzy. Vidd le az ágyába, Quinn! De Tágas, kétágyas hálószobám van biztosította Jessie a habozó lányt. Éjszakára kiviszem a papagájt a konyhába, és akkor legfeljebb a horkolásom fogja zavarni az álmát. Hát te, Quinn, még nem akarsz lefeküdni? Még nem. Csak ha már Sam felébredt az altatásból, és természetes álomba merült. Ez még beletelik néhány órába. Akkor Fernnek és nekem minél előbb le kell feküdnünk, hogy holnap legalább egyikőtök munkaképes legyen jelentette ki Jessie, miközben vidáman kacsintott. Tud még járni, Fern? Vagy inkább Quinn vigye az ágyba? Mielőtt eldőlhetett volna ez a kérdés, Quinn már ölbe is kapta a lányt, és útnak indult vele. 39

40 7. FEJEZET Fern úgy aludt, mint akit agyonvertek. Amikor felébredt, a nap már besütött a szobába, és Jessie tálcával a kezében, mosolyogva üdvözölte. Sonkás pirítós és kávé jelentette. Éhes? Igen. Fern ásított, aztán megdörzsölte a szemét. Mintha Jessie-nek az éjszaka folyamán még egy melle nőtt volna. Amikor újból odanézett, észrevette, hogy a középső mell mozog. Jess benyúlt a blúza alá, és az öklében előhúzott valamit. Éjszaka újabb kölyköt kaptam. Egy erszényes egeret. Az egyik paraszt talált rá az istállóban, amikor a tehenének segített az el lésnél. Fogalmam sincs róla, meg tudom-e menteni, mert elég aggasztó az állapota. De nálam legalább esélye van a túlélésre. A mozgásom, a testem melege és a szívverésem hasonlít az anyjáéra. Ez egy őrültekháza, gondolta Fern. Kórház, szálloda, állatorvosi rendelő, menhely, árvaház Éhesen beszívta a reggeli illatát, és az órára sandított. Ez nem lehet igaz! szaladt ki a száján. Tizenegy óra? Bizony erősítette meg Jessie, majd kényelembe helyezkedett Fern ágyának szélén, és simogatni kezdte az erszényes egérkét. Félórán belül itt lesz a mentőrepülő, mely elviszi Samet Sydneybe. Gondoltuk, talán el akar köszönni tőle. Hát persze hogy el akarok! Fern sietve kiitta a kávéját, és közben lassanként visszatért a valóságba. Hogy érzi magát Sam? Jók az értékei. Quinn annyi morfiumot adott neki, hogy nem érez fájdalmat. A vérnyomása rendben van, vagyis kielégítő az állapota. És Lizzy? Csomagol. Quinn egy órája megmondta neki, hogy Samet Sydneybe szállíttatja egy szakklinikára. Lizzy erre valósággal kirepült az ágyból, és hazarohant. Futtában még kijelentette, hogy azonnal visszajön a bőröndjével, és ha Samet nélküle indítjuk útnak, mindannyiunkat megöl. Úgy tűnik, Samnek döntenie kell mondta Jess részvéttel. Fern a fejét rázta. Nem mondta halkan. Azt hiszem, nem kell döntenie. Jessie kölcsönadott egy szoknyát és egy blúzt Fernnek, mert a lány saját holmijai iszonyatos állapotban voltak. Jó, hogy nagyjából egyforma a méretünk mondta a fiatal állatorvosnő. Igen, de maga jóval vékonyabb, mint én. Nem voltam mindig ilyen vékony. De lassacskán majdcsak visszanyerem a régi súlyomat. Fern megint felfigyelt a lány szeme alatt éktelenkedő fekete árkokra, és elcsodálkozott. De ez nem tartozott rá, és nem szeretett kérdezősködni, pedig nagyon rokonszenvesnek találta Jessie-t. Talán egyszer barátnők leszünk, gondolta magában, akkor majd elmondja, mi baja. A folyosón találkoztak Quinn-nel, és Fern látta rajta, hogy valami nyomasztja. Aludnia kellene, Gallagher doktor mondta. Most már le tudom váltani. Az orvos lemosolygott rá, és a szeméből gyengédség áradt. Először meg kell szabadulnunk Samtől, csak azután gondolhatunk lefekvésre. 40

41 No de, Gallagher doktor suttogta Fern zavartan. Rycroft doktornő! Quinn papagáj módjára utánozta a lány hanglejtését. Biztosan látni szeretné Samet indulás előtt. Bemehet hozzá, ébren van. Köszönöm! Fern bizonytalanul megindult Sam szobája felé. Quinn kinyitotta neki az ajtót, és előreengedte. Menjen csak, és köszönjön el a kedvesétől a mielőbbi viszontlátás reményében mondta halkan. Bár én úgy vélem, ez nem lenne valami tisztességes. Igazam van, doktornő? Tehát menjen be a barátjához, és mondjon neki istenhozzádot! Sam nem volt egészen magánál, de nem is aludt. Geraldine nővér tapintatosan felállt az ágy mellől. Szóljon, ha elmegy! súgta oda Fernnek. Akkor visszajövök. Fern bólintott. Leült az ápolónő székére, és óvatosan megérintette Sam kezét. A férfi kinyitotta a szemét, és azt kérdezte: Fern? Igen, én vagyok. Minden rendben, Sam. Rögtön itt lesz a repülő, és elvisz Sydneybe egy szakklinikára, ahol többet tudnak tenni érted, mint mi itt. Hol van Lizzy? Hazament, hogy becsomagoljon. Veled akar menni. Tényleg megtenné? Lizzy? Elhagyná miattam a szigetet? Nem engedné, hogy egyedül menjél. Fern megfogta a férfi nagy kezét. Lizzy szeret téged, Sam. Nem tudom, hogyan vélekedsz erről Sam nagy levegőt vett, és lehunyta a szemét. Feleségül fogom venni mondta határozottan. Hosszú hallgatás. A reggeli nap fénye beáradt a szélesre tárt ablakokon, és békés hangulatot teremtett a szobában. Egy zavaros történet szerencsés véget ért, gondolta Fern. Nem érzett sem szomorúságot, sem dühöt. Sam a barátja, nem a szerelme. A szívében csak egyvalaki számára van hely Vigyázz, nehogy Lizzy megzsaroljon! tréfálkozott. Sam kinyitotta a szemét, megfogta Fern kezét, és hosszan nézett rá. Azt úgysem hagynám. Gondolkoztam kettőnkről, Fern. Mi ketten nagyon kedveljük egymást. De te soha nem mérgeznél meg miattam senkit, és vízbe sem akarnád ölni magad bánatodban. Hát nem. Én egészen biztosan nem tennék ilyesmit. De én épp erre vágyom. Azt akarod ezzel mondani, hogy élvezed, ha valaki embereket mérgez meg, vagy vízbe fojtja magát miattad? Fernnek nehezére esett megőriznie a komolyságát. Nem, dehogy. De múlt éjjel Lizzy kis híján meghalt. És csak akkor jöttem rá, mit veszítenék. Mögöttük halk nesz hallatszott, mintha valaki felsóhajtott volna. Az ajtóban Lizzy állt, Sam igaz szerelme. Valószínűleg minden szót hallott. Mint akit megváltottak, odarohant Sam ágyához, és a takaróba temette az arcát. Ó, Sam, Sam Ne sírj, no! suttogta Sam. Minden rendbe jön, és együtt fogunk maradni. Ha kell, visszajöhetek a szigetre, és itt is dolgozhatom ügyvédként. De én szívesen élek veled a városban biztosította Lizzy könnyek között. Miattam nem kell visszatérned a szigetre. Majd meglátjuk. Fern halkan kiment a szobából anélkül, hogy a pár észrevette volna. Nos, hogy érzi magát mint elhagyott menyasszony? 41

42 Quinn a folyosón várt rá. Mivel Lizzy nyitva hagyta az ajtót, hallotta a bent zajlott beszélgetést. Fern felszabadultan rámosolygott. A legkevésbé sem érezte rosszul magát, mint elhagyott menyasszony. Épp ellenkezőleg! Mintha valaki súlyos terhet vett volna le a válláról. Hangjában színlelt fájdalommal tréfálkozni kezdett: Gyászolok. Épp most ébredtem rá, hogy született vénlány vagyok, és ez nem túl jó érzés, Gallagher doktor. Született micsoda? Quinn karba tette a kezét, és hamiskás mosollyal nézett rá. És miért? Mert Sam megkérdezte tőlem, hogy képes lennék-e miatta megmérgezni valakit, vagy vízbe ölném-e magam a kedvéért, és arra a végkövetkeztetésre jutottam, hogy egyetlen férfiért sem tennék ilyet. Még értem sem? Még magáért sem, Gallagher doktor. Egy kicsit sem? kérdezte csalódottan Quinn. Fernt elfogta a nevetés. Azt hittem, le akar feküdni próbálta más irányba terelni a beszélgetést. Azt mondtam, először el akarom távolítani a vőlegényét, aztán Aztán? Mielőtt Fern észbe kaphatott volna, a férfi átölelte. Olyan vadul csókolta, hogy alig kapott levegőt, azután ugyanolyan hirtelen el is engedte. Amikor Geraldine nővér befordult a sarkon, az orvos már a falat támasztotta, mintha mi sem történt volna. Gallagher doktor és Rycroft doktornő szakmai beszélgetést folytat egymással a folyosón, semmi több Jó napot, nővér! szólalt meg hivatalos hangnemben Quinn. Engem keres? Geraldine egyikükről a másikukra nézett, és nyilvánvalóan levonta a maga személyes következtetéseit. Estére már az egész szigetnek új beszédtémája lesz. Megérkezett a repülő, doktor úr jelentette be kissé élesen. Nem szerette, ha a háta mögött történik valami. Hubert úr készen áll? Azonnal utánanézek válaszolta Quinn. Ami pedig magát illeti, Rycroft doktornő, elég ebből a badarságból! Csak feltart. Most sok a dolgom. Valóban elég ebből a badarságból, gondolta Fern. Miközben Quinn felkészítette Samet az útra, ő bement a nagynénjéhez. Maud aludt. Mit fog szólni, ha megtudja, hogy Sam és én felbontottuk az eljegyzésünket? töprengett a lány. Még csaknem egy órába telt, mire a repülő ambuláns orvosai szállításra alkalmasnak találták Samet. Fern a kórház bejárati csarnokában állt, és figyelte az indulást. Sok szerencsét! suttogta, amikor Samet hordágyon elvitték mellette. Rövid kézszorítással adott nyomatékot a szavainak. Sam kinyitotta a szemét, és Fern keze után nyúlt. Ugye tudod, Fern, hogy most már nem vehettek el mondta. Tudom. A lány könnyedén arcon csókolta volt vőlegényét. Soha nem kellett volna eljegyeznünk egymást. Barátok vagyunk, és remélem, azok is maradunk. De a nagynénéd Beszélni fogok vele nyugtatta meg Fern, és rá fogom venni, hogy ennek ellenére operáltassa meg magát. Hozzá kellene menned egy másik szigetlakóhoz. Mondjuk, Gallagher doktorhoz. Nyilvánvaló, hogy teljesen beléd szeretett. 42

43 Tehát még Sam is észrevette. Sajnos a körülöttük állók egytől egyig hallották Sam megjegyzését: az ápolók, akik a mentőautóhoz vitték a beteget, Lizzy, aki a hordágy mellett állt, és természetesen Quinn is, aki felügyelte a szállítást. Ne beszélj butaságokat! próbálta Fern menteni a helyzetet. Lizzy, aki nem tágított Sam mellől, bizonytalanul Fernre pillantott. Tényleg végiggondolhatnád, mit beszélsz! mondta Samnek. Őszintén remélem, hogy Fern talál magának valaki mást De az nem Gallagher doktor lesz. Miért nem? Samnek a vérében volt az érvelés, így most sem tágított a témától. Rendes fickónak látszik, és Fern is csodálatos teremtés. Ez így van felelte Lizzy. Ennek ellenére nem lehet Gallagher doktor felesége. Hogyan mehetne hozzá valakihez, aki már nős? Quinn nős A hordágyat kísérő csoport folytatta útját, csak Fern maradt hátra. Kővé dermedten megállt a kórház lépcsőjén, és figyelte, ahogy először Sam, majd Lizzy és a két orvos is eltűnik a várakozó mentőautóban. Quinn bezárta mögöttük az ajtót, és kétkedő pillantást vetett Fernre. Vajon hallotta, amit Lizzy mondott? De most nem volt idő a kérdezősködésre. Az orvos intett a lánynak, azután bepattant a vezetőülésre. A kocsi másodperceken belül eltűnt a reptér irányában. Quinn legalább húsz percig nem jön vissza. Lesz idő gondolkozni De itt nincs min gondolkozni. Quinn Gallagher nős. Vagy talán mégsem? Lizzy tévedhetett is. Vagy csupán találgatott, mert Quinn és Jess egy fedél alatt laknak? Fern végül sarkon fordult, és a kórház épületén átvágva a konyhába ment, ahol Jessie éppen a kis kengurut etette. Minden rendben? kérdezte kedvesen. Igen. Ne vegye rossz néven, de úgy néz ki, mint akinek behúztak egyet! Fern valóban így érezte magát, de tagadóan megrázta a fejét, és igyekezett fesztelenül beszélgetni. Nos, nem mindennap veszít el az ember egy vőlegényt. Quinn azt állította, hogy maga nem veszi annyira a szívére ezt a szakítást. Mit tudhat erről Quinn? Mondja, Jess, Quinn Gallagher tényleg nős? Fern úgy érezte, mindenképpen tudnia kell az igazságot. Teljes csend borult a konyhára. Csak a kis kenguru cuppogását lehetett hallani, amint élvezettel szopott a cumisüvegéből. Igen, nős mondta végül Jessie. De ki a felesége? Hát én. Hát persze Fernt valósággal letaglózta a válasz. Quinn azt állította, hogy kezdettől fogva külön háztartásban élnek. Külön hálószobájuk van. Felosztották maguk közt a házat két különálló szárnyra. Kizárólag a konyhát használták közösen. Sokféle házasság létezik, gondolta Fern elgyötörten. De bármennyire külön éljenek is, azért még ők ketten féij és feleség. Attól, hogy nem alszanak egy ágyban, mert Quinn szoknyák után futkos, még nem kevésbé házasok. Összeszedte előző nap otthagyott piszkos holmijait, és elbúcsúzott Jessie-től. Akár vissza is mehetnék Sydneybe, töprengett hazafelé menet. De a nagynénje még súlyos beteg, és nem hanyagolhatja el az idős asszonnyal szembeni kötelezettségeit. Ezenkívül őszintén szereti Maudot. 43

44 Kerülő úton ment, nehogy találkozzon a repülőtérről visszatérő Quinn-nel. Soha többé nem akarta látni. Aki ennyire félvállról vesz egy házasságot, abban nem lehet megbízni. Ki tudja, mennyi kalandja volt, és talán van is? Ki tudja, mitől olyan karikás Jessie szeme? Gazember mondta hangosan egy tehénnek, amelyik mélán kibámult a kerítésen. Gazember! Gazember! A tehén lehunyta a szemét, és fáradtan ringatni kezdte farát a déli napfényben, mintha csak azt akarná mondani: teljesen igazad van. Hogyan fogja végigcsinálni az elkövetkezendő napokat? Mivel vegye rá a nagynénjét arra, hogy elhagyja a szigetet? Fern elképzelni sem tudta. Belevetette magát a házimunkába, és túrta a földet a kertben, mint egy őrült, csak hogy elterelje a gondolatait. Estefelé, amikor a nagybátyja bement Maudhoz a kórházba, felvette a fürdőruháját, és kisétált a tengerpartra. A háztól délre volt egy kis öböl. Külön neked csináltuk mondta Al bácsi, amikor megérkezett a szigetre. Az öböl annyira el hagyatott és annyira meghitt volt, hogy Fern elhitte neki. Puha, fehér homok szegélyezte a tengert, melynek hatalmas hullámait egy sziklazátony fogta fel, jókora természetes úszómedencét kialakítva a végeláthatatlan víztömegben. Fern úszás közben soha nem maradt egyedül. Mindig egy csapat csillogó szubtrópusi hal kísérte. Rendszerint egy delfinpár is társául szegődött, de ezen az estén még nem bukkantak fel. A szülei halála után Fern mindennap órákig úszkált az öbölben, hogy feledje a bánatát. Meghitt barátja lett a két delfin, mely magánterületének tekintette az öblöt. Mindezek ellenére évekbe telt, mire Fern visszanyerte a lelki egyensúlyát. Vajon most is évekre lesz szüksége? Csak azután úszott ki a partra, hogy a nap már lebukott a látóhatár mögé. Quinn kint várta. A homokban ült, Fern törülközője mellett, és őt figyelte. Amikor Fern megindult felé, felállt és szétterítette neki a törülközőt. Mit keres itt? kérdezte a lány olyan hangnemben, mely egyaránt árulkodott dühről és szemrehányásról. Látni akartam. Nos, most már látott. Úgyhogy a legjobb, ha eltűnik. Fern gyorsan maga köré csavarta a fürdőlepedőjét. Mi a baj, drágám? Nem vagyok a maga drágája! A lány sarkon fordult, és öles léptekkel megindult hazafelé. Aztán hirtelen visszafordult, és dühösen a férfira nézett. Hogy mer velem próbálkozni, Quinn Gallagher? És mi lesz Jessie-vel? Nagyon jól tudom, mit miért teszek. De maga Jessie férje! Fern szavai bombaként robbantották szét az öböl békés csendjét. Így van mondta az orvos a legteljesebb lelki nyugalommal, mintha mindez egyáltalán nem tartozna rá. De ez még nem jelenti Mit nem jelent? kérdezte Fern magából kikelve. Azt, hogy ne lehetne a felesége mellett valami szeretőcskéje, aki jelen esetben én volnék? És Jessie karba tett kézzel figyelje az eseményeket? Nem csoda, hogy úgy néz ki, mintha kísértetek üldöznék. Bár akinek maga a férje, annak már nincs is szüksége kísértetekre, doktor úr! Maga nem ért semmit. Quinn lépett egyet a lány felé, de az kitért előle. Jess és én látszatházasságot kötöttünk. Különböző okokból kellett megtennünk ezt a lépést. Ezt most nem magyarázhatom el bővebben. De mindketten szabadok vagyunk, és élhetjük a magunk életét. 44

45 Ez a megállapodás vélhetően rendkívül előnyös Quinn Gallagher számára. Jess számára azonban csak nyomorúságos alku. Bárhogy legyen is, ez nem az én dolgom. Nem érdekel egy másik nő férje. Elérte, hogy egy utolsó cafatnak érzem magam. Jessie olyan kedves teremtés, nem érdemli meg, hogy bántsam. És ha még egyszer hozzám ér, olyan hangosan fogok segítségért sikoltozni szexuális zaklatás miatt, hogy Sydneyben is meghallják. Tehát tűnjön el a tengerpartról, mielőtt kiabálni kezdek! Fern, maga nem ért meg engem. Érdekes. A férfiak általában azt szokták mondani, a feleségem nem ért meg engem. Vagy hogy a legutóbbi nőcském nem értett meg engem. Nőcském? Igen. A nőcskéje ismételte Fern összeszorított fogakkal. Tudja, egy olyan rosszhírű nő. Az a fajta, aki nős férfiakkal szórakozik, miközben a feleségek otthon ülnek és búslakodnak. Nem tudok elégszer bocsánatot kémi Jessie-től azért, amit vétettem ellene. De egyet mondok magának, Quinn Gallagher: bármit érzek, vagy inkább éreztem, köztünk semmi több nem fog történni. Semmi, soha többé! Soha, Fern? Quinn hangja most épp olyan kétségbeesettnek tűnt, mint a lányé. Soha! suttogta Fern. Azután sarkon fordult, és a part mentén elindult hazafelé. Quinn nem ment utána. 8. FEJEZET Sydneyből megnyugtató hírek érkeztek. Sam szerencsésen átvészelte a szállítást. Lassan kiheverte a sokkot, és fertőzésre utaló jelek sem mutatkoztak nála. Az orvosok most arra vártak, hogy eléggé megerősödjön a további plasztikai sebészeti beavatkozásokhoz. A tervezett műtétek során bőrt és szövetet kellett átültetni a lágyékára, hogy be tudják zárni a cápaharapás okozta hatalmas sebet. Fern megkönnyebbült, amikor tudomást szerzett Sam állapotáról. A levertsége azonban sehogy sem akart elmúlni. Sok időt töltött a nagynénje betegágya mellett, ám közben kínosan kerülte a találkozást Quinn-nel. Az esküvőre és a mézeshetekre kivett három hét szabadságából a még hátralevő napokat szigeten élő rokonainak kívánta szentelni. Ahogy várható volt, Maud szörnyen felizgatta magát Fern meghiúsult esküvője miatt. Tudom, mennyire örültél volna, ha férjhez megyek mondta neki a lány. De talán jobb is így. Lehet, hogy egyáltalán nem nekem való a házasélet. Majd találsz másikat beszélt a lelkére Maud. Remélem, még én is megérem. Meg fogod érni, ha engeded, hogy megoperáljanak. Nem tudom sóhajtotta Maud. Visszafeküdt a párnára, miközben a reményvesztettségtől egy könnycsepp gördült végig az arcán. Feltételezem, hogy még mindig rá akarsz beszélni erre a lépésre, de e pillanatban túl gyengének érzem magam. Csak aludni szeretnék. Már most Sydneyben kellene lennie, de a beleegyezése nélkül nem tehetek semmit, gondolta Fern. Így hát csüggedten felállt, és hagyta aludni Maudot. Gallagher doktor beszélni szeretne önnel állította meg Geraldine a folyosón. Arra kéri, hogy várja meg. Ha Gallagher doktor a nagynénémről akar beszélni velem, akkor jobb, ha azt a nagybátyámmal teszi. Én semmiről sem kívánok tárgyalni vele. Fern otthagyta a megdöbbent Geraldine-t, beszállt a kocsijába, és elbőgte magát. Az éjszakák voltak a legrosszabbak. Órákba telt, mire el tudott aludni, és vad álmok gyötörték. Amikor egyik éjjel arra riadt fel, hogy a nagybátyja a nevét kiabálja, görcsbe 45

46 rándult a gyomra. Talán Maud nénivel történt valami? Ez volt az első gondolata. Ijedten felkelt, és letapogatózott a lépcsőn. Al bácsi a nappaliban állt, és nem tűnt túl izgatottnak. Mi történt? kérdezte Fern elfogódottan. Nincs kedved elkísérni, és jót cselekedni? kérdezte a nagybátyja válasz helyett. Fern még mindig azt hitte, álmodik. Értetlenül rázta a fejét, és csak ennyit tudott kinyögni: Jót cselekedni? Lehet, hogy ok nélkül aggódom, de valahogy nyugtalan vagyok. Maud néni miatt? Nem, nem őmiatta. Tudod, nem jött a szememre álom, és kimentem a konyhába, hogy főzzek magamnak egy csésze teát. A konyhából pedig átlátni Bill Fennellyhez. Még mindig ég nála a villany. Bill Fennelly a húszas évei derekán járó fiatalember volt, s egyedül élt a szomszédban, mióta a nővére férjhez ment. Fern még emlékezett rá, hogy asztmás. Nem tudta volna megmondani, hogy Billt látta-e az esküvőjén. Biztosan nem tud aludni és olvas próbálta megnyugtatni a nagybátyját. Valami nincs rendjén, Fern. Mielőtt megérkeztél, Bill tüdőgyulladást kapott. Gallagher doktor komolyan aggódott érte, és be akarta utalni a kórházba, de ő nem volt hajlandó bemenni. Azt mondta, már épp eleget betegeskedett. Amikor ma este bevásárlás közben találkoztam vele, nyomorultul nézett ki, és majd kiköhögte a tüdejét. Megígérte, hogy azonnal hazamegy és lefekszik. De még mindig ég nála a villany. Hívjuk fel telefonon! javasolta Fern. Már megpróbáltam. Al Rycroft leemelte kabátját a fogasról. Nem vette fel, ezért most átmegyek hozzá. Örülnék, ha elkísérnél, de ha nem akarsz, megyek egyedül. Természetesen veled tartok mondta habozás nélkül Fern. Bill szigetlakó volt, és a szigetlakók kölcsönösen vigyáztak egymásra. A lány pedig érezte, hogy ő is ehhez a közösséghez tartozik, akár elismeri, akár nem A Fennelly ház teljesen békésnek tűnt. Az ajtót zárva találták, amikor átértek hozzá. Bill szigorú szülők egyetlen fiúgyermeke volt, akik nem sokat adtak a fényűzésre. A farmerház mindig rendkívül egyszerű benyomást keltett, most azonban Fern virágzó rózsaágyást látott az ajtó előtt. Vajon Bill ennyire megváltozott a szülei halála óta? Többször is kopogtattak, de bent tökéletes csend uralkodott. Al végül megdobta az ablakot egy kaviccsal. Erre sem jött elő senki. Akkora zajt csaptunk, hogy attól még egy halott is felébredne szólalt meg Al, aztán nyomban el is hallgatott. Talán értesítenünk kellene Quinnt javasolta Fern habozva. Miért? Al, kezében egy zseblámpával, eltűnt néhány percre a sötétben, majd egy feszítővassal tért vissza. Minden szükséges eszköz a rendelkezésünkre áll ahhoz, hogy be tudjunk jutni a házba, és itt van egy orvos is. Mi kellhet még? Fern további ellenvetéseket tett, és le akarta beszélni a nagybátyját arról, hogy feltörje az ajtót. Ám Al szilárdan elhatározta, hogy megnézi, mi van Bill-lel, és nem hagyta eltéríteni magát a szándékától. Az öreg faajtó recsegve-ropogva engedett a feszítővasnak. A konyhában találtak rá Billre. Ott feküdt a padlón. Arca hamuszürke volt, feje körül folt piroslott a kövön. Valószínűleg vért köhögött fel, de most már csak kétségbeesett hörgés tört fel a tüdejéből. Felpillantott, amikor észrevette, hogy valaki bejött az ajtón, és Fern látta rajta, mennyire megkönnyebbült. 46

47 Al lehajolt hozzá, és megragadta a vállát. Mi van veled? kérdezte aggódva. Bill nem tudott válaszolni. Könyörögve Fernre nézett, de az éppen asztma- spray után kutatott a konyhában. Aki ebben a betegségen szenved, az mindig a keze ügyében tart valami gyorsan ható orvosságot. Hol van a sprayd, Bill? kérdezte idegesen. Itt, vagy a hálószobában? Bill a szemével felfelé mutatott, azután megint minden maradék erejével levegőhöz próbált jutni. Fern felrohant a lépcsőn, és a hálószobában gondosan előkészítve megtalált mindent. De Bill ebben az állapotban soha nem jutott volna fel a lépcsőn. Néhány másodperc múlva visszaért a beteghez, és orrára helyezte az inhaláló készülék maszkját, remélve, hogy Bill tud még lélegezni. Iszonyatos lehet levegőért küzdeni, amikor az embernek már nincs ereje ahhoz, hogy segítséget hívjon. Az asztmaroham nem jön olyan váratlanul, hogy a beteg ne tudná időben magához venni az életmentő gyógyszereket, töprengett Fern. Bár a tapasztalat azt mutatja, hogy sok asztmás addig vár, amíg túl késő lesz. De vajon miért köhögött fel vért Bill? A homlokára tette a kezét, és halálra rémült: a fiúnak nagyon magas láza volt. Talán kiújult a tüdőgyulladása? Azonnal be kell vinnünk a kórházba, Bill mondta komolyan. A nagybátyja közben már hozta is a kocsit. Bár Al jobban örült volna annak, ha Gallagher doktor kiküldi a mentőt, pontosan tudta, hogy itt perceken múlhat egy élet. Így csak felhívta a kórházat, és röviden beszámolt a történtekről. Bill pedig megkönnyebbülten beleegyezett mindenbe, amit Fern javasolt. Quinn már a bejáratnál várta őket. Al őrült iramban száguldott át az éjszakán. Fern hátul ült a beteg mellett, és az arcán tartotta a lélegeztető maszkot. Egész idő alatt azon töprengett, mi baja lehet Billnek. Jól ismerte, és tudta, hogy asztmás. De eddig még mindig úrrá tudott lenni a betegségén. Futballozott, krikettezett, és végezte a munkáját. Most vajon mi idézhette elő ezt az életveszélyes krízist? Fern észrevette, mennyire lefogyott a karjában tartott fiatalember. Egy tüdőgyulladás önmagában nem szolgálhatott magyarázatul ekkora súlycsökkenésre. Talán valami jóval súlyosabb betegség lappang a háttérben. Rák? AIDS? Vagy a titokzatos légiós betegség, melyet Legionella-baktériumok okoznak, és többnyire halálos kimenetelű tüdőgyulladáshoz vezet? Megérkeztek a kórház bejárata elé, és Quinn feltépte a kocsi ajtaját. Már készen állt az oxigénpalack is, és az ápolók segítettek feltenni a pehelykönnyű beteget a kerekes hordágyra. Fern futólag a feszülten figyelő orvosra pillantott. Mindketten tudták, hogy ez nem megszokott asztmaroham. Fern csak most döbbent rá, mennyire egyedül érezheti magát egy orvos ezen az isten háta mögötti szigeten, ha egy beteg élete forog kockán. Senki nem segíthet, és egyetlen kollégával sem lehet megbeszélni egy súlyos esetet. Alkalmasint hívni lehet egy mentőrepülőt, de órákba telik, mire az ideér. És még az is kérdéses, hogy egy szigetlakó egyáltalán engedi-e magát repülőn elszállítani. Quinn Gallagher kétségtelenül valóságos áldás a szigetnek, bármekkora gazember is. Mi baja lehet Billnek? kérdezte Fern halkan, miközben végigtolták a kerekes hordágyat a folyosón. Quinn arca még komorabb lett, amikor lepillantott a fiatalemberre. Csak a jó isten tudja, mi történt vele. Hónapok óta beteg, de ennyire súlyos még nem volt az állapota. Hálás lennék, ha ránk áldozna egy kis időt, Rycroft doktornő. 47

48 Fern nem tudta visszautasítani a kérést. Arra gondolt, hogy ha most Quinn helyében lenne, biztosan szörnyen félne. Sydneyben mozgósíthatná az összes létező szakorvost, ha beszállítanának egy olyan súlyos esetet, mint Bill. De itt csak ők ketten vannak. Kint megvárlak, Fern mondta Al, amikor megérkeztek az osztályra. Szükségtelen. Én majd hazaviszem az unokahúgát, vagy ha nem érek rá, akkor az egyik nővér jelentette ki Quinn, amit Al hálásan tudomásul vett. Megtette a kötelességét. Most már haza akart menni. A Fern és Quinn közti feszültség átmenetileg feledésbe merült. Most egyedül Bill volt a fontos, akinek szemmel láthatóan rosszabbodott az állapota. Két órán keresztül minden eszközzel küzdöttek az életéért, s a lány a végén úgy érezte, már jártányi ereje sincsen. Amikor Bill végre álomba merült, Quinn az éjszakás nővér gondjaira bízta. Nyilván kiújult a tüdőgyulladása. De miért? kérdezte Fémtől, amikor együtt kimentek a folyosóra. Talán valami súlyos betegség lappang a háttérben? Esetleg tüdőrák? találgatott Fern, de Quinn a fejét rázta. Annak semmi jele Amikor Bill fogyni kezdett, néhány napra elküldtem Sydneybe, kivizsgálásra. A kórházi röntgenorvos semmit sem talált. Az antibiotikumok eddig minden alkalommal megfékezték a tüdőgyulladást, de most harmadszorra is visszaesett. Ez nem lehet véletlen. Kimerülten a falnak dőlt, és beletúrt a hajába. Amikor Bill Sydneyben volt, elküldtem egy neves szakorvos kollégámhoz folytatta. ő mycoplasmafertőzésre gyanakodott, és úgy vélte, nem adtam elég antibiotikumot a fiúnak. Azóta folyamatosan antibiotikummal kezelem, mégis visszaesett. Megint el kellene küldenem Sydneybe, de attól félek, nem élné túl az utat. Az ottani orvosok éppúgy rejtély előtt állnak, mint én tárta szét a kezét. Vajon miért köpött vért? töprengett fennhangon Fern. A felköhögött vérrögök nem jellemzőek egy átlagos tüdőgyulladásra. Talán az erős köhögés miatt, de ugyanígy valami állandó fertőzés is okozhatta felelte Quinn. Köhögés közben megpattanhatnak kisebb erek. Kizárja az AIDS lehetőségét? Természetesen igen. Gallagher hálásnak tünt, amiért megbeszélheti az esetet egy másik orvossal. Biztos, hogy nem HIV-fertőzött, és légiós betegségről sincs szó. Hat hónappal ezelőttig kordában tudtam tartani az asztmáját, most viszont már nem mondhatom el ugyanezt. Bill feltűnően sokat vesztett a súlyából, és még mindig fogy. A köpete és a fehérvértestszáma azonban megközelítőleg normális. Kizárja a tbc-t is? kérdezte Fern óvatosan. Sydneyben megcsináltattam minden elképzelhető tesztet. Az eredmény negatív. Kevés értelmét látom annak, hogy újból elvégeztessem azt a rengeteg vizsgálatot. Úgysem találnának semmit. Vagyis Bill halálra van ítélve? tette fel a lány könyörtelenül a kérdést. Úgy néz ki. Magas a láza mondta Fern egy idő múlva. Mindig az volt számolt be Quinn. Éjjelente még akkor is 39 fok fölé kúszott nála a hőmérő higanyszála, amikor már kilábalt egy tüdőgyulladásból. A maga füstbe ment esküvője után meglátogattam, mert attól féltem, hogy ő is evett az osztrigából. Alaptalannak bizonyult az aggodalmam, mert el sem ment a fogadásra, annyira rosszul érezte magát. Arra kértem, jöjjön el a rendelőmbe, és engedje kivizsgáltatni magát, de nem állt kötélnek. Azt mondta, végleg elege lett abból, hogy összevissza vizsgálják, és meg is tudom érteni. 48

49 Tehát a tbc-teszt negatív lett. Ennek ellenére előfordulhat, hogy Billnek tüdőtuberkulózisa van. Számtalanszor megtörtént, hogy egy teszt nem tárta fel a tényeket. Az asztmakezelés például kiválthat tuberkulózist. Erre is volt már példa. Az egyik professzorom mindig azt mondta: soha ne hagyjanak meghalni egy beteget, akinek rejtélyes láza van, anélkül hogy ne mérlegelnék a tuberkulózis lehetőségét. Idős professzor volt, aki nagyon sokat foglalkozott tuberkulózissal, és a tanácsát még mindig érdemes megszívlelni. Nem bízott a tesztekben. Csak a belső hangjának és a megérzéseinek hitt. Quinn hallgatott, mire Fern folytatta: Úgy vélem, vagy el kell küldenünk Billt Sydneybe, megkockáztatva, hogy nem éli túl az utat, vagy itt kell kezelnünk erősebb szerekkel a tüdőgyulladását. Egyúttal megkezdhetnénk a tuberkulózis-kezelést is. Nekem egy belső hang azt súgja, hogy tbcről van szó, és egy darabig ennek tudatában kellene folytatnunk a kezelését jelentette ki Fern. Akkor is, ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban? Van más választásunk, Gallagher doktor? Quinn úgy bámult az előtte álló fiatal nőre, mintha most látná életében először. Fern határozott hangon beszélt. Eldöntötte, mit kell tenni, és kész volt vállalni a következményeket, amennyiben tévesnek bizonyul a diagnózisa. Tulajdonképpen mi a szakterülete? A nagynénje azt mondta, hogy a gyakorlata során különböző osztályokon dolgozott. De a magáéhoz hasonló megnyilvánulásokat eddig még egyetlen belgyógyásztól sem hallottam. Fern elmosolyodott, és megrázta a fejét. Túl vagyok a belgyógyászképzés első részén. Tizenkét hónap múlva belgyógyász szakorvos leszek. Tudja, micsoda lehetőségek nyílnának előttünk, miután letette a szakvizsgát? Előttünk? Igen, előttünk ismételte el Quinn. Én különleges mentőorvosi képesítéssel rendelkező sebész vagyok. Magának elegendő altatóorvosi tapasztalata van ahhoz, hogy együttműködhessen velem. Azonkívül képzett belgyógyász. Még nem. De ha találunk helyettest, Rycroft doktornő Akkor már csak egy szülészre lenne szükségünk. Arra a tizenkét hónapra, amíg maga befejezi a képzését, biztosan találunk helyettest. Csak akad olyan orvos, aki egy évig szívesen dolgozna a szigeten, már amennyiben a megbízás nem szól egy életre Quinn egyre lelkesebb lett. Csak tizenkét hónapra kellene elmennünk Sydneybe, hogy maga levizsgázzon, én pedig gyakorlatot szerezzek a szülészet terén, és gyermekorvosi tapasztalatokat gyűjtsek. Képzelje csak el, mire lennénk képesek együtt! Jessie is velünk jönne Sydneybe? kérdezte Fern ártatlan arccal. Quinn a fejét rázta. Nem, ő itt maradna. A férje nélkül? Ez a kérdés pofonként érte az orvost. Hátralépett, és merev arccal bámult Fernre. Lelkesedése szertefoszlott, helyébe visszatért a fáradtság. Jessie-nek semmi kifogása nem lenne ezellen mondta fásultan. Nekem viszont lenne Jessie miatt. Fern hangja minden átmenet nélkül hűvös és hivatalos lett. Segítene összeállítani a gyógyszerlistát Bill számára, hogy azonnal el tudjuk kezdeni a kezelést? Örülnék, ha utána hazavinne valaki. Más dolgom is van, mint 49

50 hogy kórházi folyosókon ácsorogjak, és lila terveket szövögessek magával arra vonatkozóan, hogyan és miért hagyjon el valakit, aki nyilvánvalóan szereti magát. Egyáltalán nem volt könnyű összeállítani a tbc kezeléséhez szükséges gyógyszerek jegyzékét. Fern régóta nem foglalkozott ezzel a betegséggel. Quinn figyelemmel kísérte a lista születését, segítséget azonban nem igazán tudott nyújtani, mert kevés tapasztalattal rendelkezett ezen a területen. Amikor a lány elkészült, felajánlotta neki, hogy hazaviszi, de ő visszautasította. Meggondoltam magam, inkább sétálok egyet mondta. Önként velem jön, vagy erőszakot alkalmazzak? kérdezte Quinn rezzenéstelen arccal, és végül mindketten nevetésben törtek ki. Néhány perc múlva a férfi kocsijában ültek, és megindultak a sötétben. Fern talán át tudta volna adni magát a mesébe illő éjszaka varázsának, ha nem az jár folyton a fejében, hogy Gallagher doktor nős ember. Ezért inkább jó messzire elhúzódott tőle, mintha félne a közelségétől. És valóban félt. A saját érzéseitől. Quinn egész úton hallgatott. Néha Fernre nézett, de egy szót sem szólt egészen addig, míg meg nem álltak a lány nagybátyjának háza előtt. Fern ki akart szállni, de a központi zár miatt nem tudta kinyitni a kocsi ajtaját. Engedjen ki! követelte fagyosan. Nem, amíg nem beszéltünk egymással. Az orvos az órájára pillantott Figyeljen rám egy kicsit, Fern! Nem hiányozhatok sokáig a kórházból. Nem akarok itt és most szeretkezni magával, bármennyire kívánom is. De beszélnem kell magával. Fern mély levegőt vett. Akkor beszéljen! mondta. Quinn azonban nyilván nem találta a megfelelő szavakat. Mindkét kezével a kormányt markolta, és kibámult az éjszakába. Fern figyelte, és lassanként elpárolgott a haragja. Nem tudta, mi fog most történni, de dühöt már nem érzett a férfi iránt. Fern, arra szeretném kémi, gondolja végig még egyszer, nem akar-e itt maradni a szigeten kezdte Quinn. Ez mindannyiunknak jó lenne, elsősorban nekem. Nekem viszont nem. Talán másként gondolná, ha azt mondanám, hogy beleszerettem magába. Quinn nem nézett a lányra. Még mindig kibámult a szélvédőn az éjszakába. Beleszerettem egy fehér szaténba öltözött menyasszonyba. A legrémültebb és a legszebb menyasszonyba, akit valaha láttam. Olyan láz fogott el, amely ellen nincs orvosság. Nem hiszem el, amit mond. Maga nem is tud beleszeretni senkibe. Ó, dehogynem! Nagyon téved. Csak azért mentem el az esküvőjére, mert lekötelezve éreztem magam a nagybátyjával és a nagynénjével szemben. Aztán megláttam magát. A férfi Fern felé fordult, de nem érintette meg. Maga is ugyanígy érez? kérdezte halkan. Ha letagadja, nem hiszek magának. Egyszer rám nézett a templomban, és bármi történt is abban a pillanatban, az mindkettőnkkel történt. Ezért is kell visszamennem Sydneybe, méghozzá amilyen hamar csak lehet suttogta Fern. Megérti? Tehát elismeri, hogy maga is ugyanígy érez? kérdezte némileg megkönnyebbülten Quinn. Én valami vad, állatias vonzerőt érzek, de ez minden. Ha lefeküdnénk egymással, egy hét múlva vége is lenne. Talán próbáljuk ki! Nézzük meg, mi sül ki belőle 50

51 Ne nevettesse ki magát! Fern elsápadt, és ökölbe szorult a keze. Quinn Gallagher, maga Jessie férje. Vagy talán tévedek? Hirtelen csend lett. A Jessie és köztem fennálló házasság csak papíron létezik szólalt meg nagy sokára Quinn. De Jessie itt van, még mindig a maga felesége, és nem áll szándékában elhagyni a szigetet. Hogyan és hol akar helyet szorítani nekem az életében, Gallagher doktor? Talán a többnejűség lehetőségét fontolgatja? Jessie megért engem. Tudja, mit érzek. Higgyen nekem, Fern Vagy ha nekem nem hisz, kérdezze meg Jessie-t. Ezt meg hogy képzeli? Talán szegezzem neki a kérdést, mit szólna ahhoz, ha kölcsönvenném a férjét? Magának elment az esze, doktor úr! Jessie nagyon kedves és szeretetre méltó nő. Jobb férjet érdemelne magánál. Ez a házasság nem él. Fern nem hagyta megtéveszteni magát. Ausztráliában van egy törvény, mely kimondja, hogy egy házaspárnak legalább tizenkét hónapig külön kell élnie, mielőtt benyújthatnák a válókeresetet. Különélés, Gallagher doktor! Ez azt jelenti, hogy nem szabad egy fedél alatt laknia a házastársával. Elszánta magát erre a lépésre? Ezt mi nem tehetjük meg válaszolta Quinn leverten. Bárcsak belátná végre! Semmit sem akarok belátni. És egyáltalán semmit nem értek abból, amit maga be akar mesélni nekem. Még a saját érzéseimet sem értem. Csak azt tudom, hogy el kell mennem innen. Amilyen gyorsan csak lehet. Nem bírom tovább. Fern megint rángatni kezdte a kilincset. Engedje, hogy elmenjek! Engedjem, hogy elmenjen? kérdezte Quinn, és a fejét rázta. Már mondtam magának, hogy gyógyíthatatlanul magába szerettem. Készséggel engedem kiszállni a kocsimból, sőt még Sydneybe is elengedem, de a szívemből már nem tudom kiengedni. Olyan gyengéden simogatta meg a lány haját, mintha valami drága kincset érintene meg. Most tényleg jobb, ha elmegy mondta szomorúan. De az istenre kérem, ne örökre! 9. FEJEZET Aznap éjszaka nem jött pihentető álom Fern szemére. Órákig bámult a sötétbe, végül fontos elhatározásra jutott. Másnap reggel megvárta, míg Quinn elkezdi a rendelését, azután bement a kórházba. Először Billt látogatta meg. A fiatalember mélyen aludt. Valószínűleg még a múlt éjszakai megerőltetés okozta kimerültséget pihente ki. Fern megkönnyebbülten állapította meg, hogy a fiú légszomja csillapult, kínzó köhögése azonban nem. Almában is köhögésrohamok rázták, és a párnája tele volt vérfoltokkal. Biztos, hogy helyes a sejtésem, gondolta Fern. Az ágy végére akasztott kórlap görbéje azt mutatta, hogy Billnek változatlanul magas a láza. A tüdőgyulladás elleni gyógyszerek még nem tudták kifejteni hatásukat. Ha valóban tbc-s, és ilyen irányú kezelést kapna, lenne esélye az életben maradásra, szögezte le magában. A Billnél tett látogatás után bement a nagynénjéhez. Maud a háta mögött feltornyozott párnáknak dőlve ült az ágyban, előtte egy újság, de nem olvasott. Olyan állhatatosan nézett ki az ablakon a tengerre, mintha a csodálatos látkép minden centiméterét magába akarná szívni. Fern szélesre tárta az ablakot. Friss tengeri levegő áradt be a szobába. 51

52 Régóta ki akartam nyitni én is mondta hálásan a nagynénje, csak egyszerűen nem volt erőm felkelni az ágyból. Fern felsóhajtott. Alá kell vetned magadat a műtétnek kezdett bele óvatosan. Nincs más választásod. Ahogy most fest a helyzet, aligha tudsz majd hazajönni, ha nem engeded megoperáltatni magad. Maud bólintott. Tudom. Csak azt kívánom hogy utána mindent ugyanúgy találj itt, ahogy itt hagytad. A tengert, a szigetet És veled mi lesz? Miért nem jössz haza, Fern? Hiszen hazajöttem. És rendszeresen látogatlak benneteket. Elviszlek Sydneybe, és vissza is foglak hozni. Megígérem. Dolgozni viszont nem tudok itt. Gallagher doktor a sziget orvosa. Azt mondta, megkért, hogy legyél a társa. Fern az ajkába harapott. Azt is elmondta, hogy nős? Tudom, hogy nős. De ez miért akadályozna meg abban, hogy a társa légy? Nem értem. Nem maradhatok itt, nénikém. Hidd el! Azért, mert nem tudtuk csillapítani a fájdalmadat? Fern értetlenül nézett a nagynénjére. Nem értem, mit akarsz ezzel mondani. Maud felsóhajtott. Ó, Fern, mi a nagybátyáddal annyira szerettünk volna gyerekeket! Amikor a szüleid meghaltak, azt gondoltuk, most lett egy lányunk. Végre van valakink, akit úgy szerethetünk, mint a saját gyermekünket De soha nem tudtunk közel kerülni hozzád. Falat vontál magad köré, amelyen nem tudtunk áthatolni. Senki sem volt képes lehántani rólad a páncélodat, s ez mindkettőnket teljesen elkeserített. De én szeretlek benneteket válaszolta Fern. Te is tudod. Csak nem akarsz függeni tőlünk. Mi mindig meg akartunk adni neked mindent, te azonban semmit sem akartál elfogadni. Féltél az érzelmi kötődéstől, és attól, hogy megint fájdalom ér. Egyszerűen nem kértél a szeretetünkből. És attól tartok, Fern, hogy te az égvilágon senkinek sem akarod odaadni magad. Igazam van? Most azt kellene mondanom, hogy remélem, soha életemben nem fogok függeni senkitől. Fernnek minden erejét össze kellett szednie, hogy könnyedén tudjon beszélni. Ha a nagynénje sejtené, mennyire megváltozott a kútba esett esküvője óta, pedig annak csak néhány napja Most csak arra vágyik, hogy tartozzon valakihez. És ez a valaki Quinn Gallagher. Míg a halál el nem választja tőle. Csak most ébredt rá, mit is jelent valójában a házastársi eskünek ez a mondata. Hajlandó vagy eljönni Sydneybe és megoperáltatni magad? kérdezte, hogy témát váltson. Pénteken jön az utasszállító repülő. Még el tudnánk intézni, hogy elvigyen. Végig veled maradok, megígérem. De Tegnap éjszaka sokat töprengtem, Maud néni, és eldöntöttem, hogy pénteken elutazom. És úgy gondolom, velem kellene jönnöd. Tényleg el akarsz utazni? kérdezte Maud szomorúan. El kell utaznom. És ha nem megyek veled? Akkor meg fogsz halni. Fern képtelen volt bármit is hozzáfűzni ehhez. Nem fogsz hozzámenni Samhez? 52

53 Nem. Az idős asszony lehunyta a szemét, mintha fájdalmai lennének. Veled megyek, és megoperáltatom magam. Még ha belehalok is. De ne feledd az ígéreted, Fern! Ha férjhez mégy, a szigeten fogod tartani az esküvőd. Bízom az adott szavadban. Nem hiszem, hogy férjhez fogok menni. Kislányom, most függetlenül attól, hogy velem mi lesz, mindig emlékezz arra, hogy sokkal könnyebb adni, mint kapni! Ha nem tanulod meg, hogy az ember egyaránt ad és kap az életben, soha nem leszel boldog. Sam nem volt számodra a megfelelő férfi, te is tudod. Azért egyezem bele a műtétbe, mert nem akarok fájdalmat okozni a halálommal a nagybátyádnak. Nekem nem olyan fontos az élet. De mi egymáshoz tartozunk. Nekem szükségem van Alra, és tudom, hogy neki is szüksége van rám. Tanulj meg te is így szeretni, Fern! Legalább próbáld meg! Meg fogom próbálni hazudta Fern. Valójában azonban kétségbeesetten igyekezett küzdeni feltörő érzései ellen. Amikor kifelé tartott a kórházból, Jessie utána rohant. Fern, Fern! kiabálta. Beszélnem kell magával! Haza kell mennem, hogy ebédet főzzek a nagybátyámnak mondta Fern. Tudta, hogy ha tovább marad, találkozik Quinn-nel. Jessie azonban olyan esdeklően nézett rá, hogy képtelen volt egyszerűen otthagyni. Most valahogy másnak tűnt, mint egyébként. A harmadik mellének is nyoma veszett, és amikor Fern megkérdezte, hova lett, Jess szomorúan elmesélte: A kis erszényes egér ma reggel elpusztult. Nem sok esélye volt az életben maradásra. Tudja, hogyan került ki az a kis állat az anyja erszényéből? Talán megsebesült a mamája? Nem tudom. Jess a kórház folyosóin a konyhába terelte Fernt, bár érezte, hogy az nem akar vele menni. Az állatkölykök megmentése a szakmám legnehezebb feladatai közé tartozik. Ha néhányukat sikerül is életben tartanom, később többnyire kiderül, hogy valami nincs rendben velük. Nyilván már születésükkor sem voltak egészségesek, amit az anyjuk érzett, én viszont nem. Talán az én kis erszényes egeremet is ezért taszította el az anyja. Vagyis hiába virrasztott át mellette hosszú éjszakákat állapította meg Fern. Ezt azért nem mondanám felelte Jessie, s felemelte a kengurukölyköt, melyet Fern egyszer már megetetett Quinn segítségével. Én mindenesetre megpróbáltam, és legalább ezzel az állatkával itt nem vallottam kudarcot. Lenne kedve megetetni, miközben beszélgetünk? Ha akarja. Fern leült a konyhaasztalhoz, és a következő pillanatban már az ölében volt a kengurubébi. Quinn mesélte, hogy maga már szakértő ebben. Jess fáradt mosolyt kényszerített az arcára. Amíg Waltert eteti, én előkészítem a hangyászsün cumisüvegét. Odaadta Fernnek a kenguru üvegét. Kezdheti, doktornő. Amikor Walter megpillantotta a cuclit, azonnal kinyitotta a pofácskáját, és szopni kezdett. Kényelmesen elhelyezkedett Fern karjában, és élvezettel táplálkozott. Jessie eközben a hangyászsün ételkeverékének előkészítésével foglalatoskodott. Nyilvánvalóan időt akart nyerni. Fern igyekezett megőrizni a nyugalmát, míg Jessie végre betette a hűtőbe a hangyászsün tápszerét. De rögtön utána levett a polcról egy macskaeledeles dobozt. 53

54 Minek kell a macskaeledel? kérdezte Fern ingerülten. Csak nem tart macskákat is? Az egész szigeten nincsenek macskák. Ez Roselláé lesz magyarázta Jess, és a kalitkában ülő papagájra mutatott. Felerészt macskaeledellel, felerészt proteintartalmú magokkal etetem. Keverek hozzá kalciumot és pár csepp multívitamint is. Melyik állatorvosi tankönyvből szedte ezt a receptet? Semelyikből. Sajnos. Kénytelen vagyok a saját tapasztalataimra támaszkodni. Jess kinyitotta a kalitkát, kivette a kis papagájt, és elétette a tálkát. Miért akart beszélni velem? kérdezte türelmetlenül Fern. Jessie hátat fordított neki, és látszott rajta, hogy feszeng. Quinn elmondta, hogy arra kérte magát, maradjon itt. De maga nem akar maradni. Miattam. Jess még mindig hátat fordított Fernnek, és csüggedten lógó vállával úgy festett, mint egy rakás szerencsétlenség. Ez nem igaz mondta Fern. A férjének nincs joga ilyeneket mondani magának. Ez sértő, és nem is igaz. Ne higgye azt, hogy mi normális házasságban élünk! suttogta Jess, mintha nem is hallotta volna Fern iménti szavait. Quinn és én nagyon régi barátok vagyunk. Egyébként unokatestvérek is. Ez a házasság csupán a barátságunk elmélyítését jelentette. Mindent külön csinálunk, és mindketten a magunk életét éljük. Ha együtt akar lenni magával, nekem nincs jogom nincs jogom megakadályozni ebben. Dehogy nincs joga! kardoskodott Fern. Quinn a maga férje, nem az enyém. Ugye nem akar elválni magától? Nem. Jó okunk van arra, hogy nem akarunk elválni. Még nem. Quinn alig beszélt magáról, én magam próbáltam összerakni a történetet. Még soha nem láttam őt ilyen életvidámnak, Fern. Valósággal sugárzik. Mellettem nem ilyen. Quinn nem ismer engem mondta Fern szelíden. Ha én eltűnnék innen, akkor hozzámenne? Nem! Fern válasza a szívéből jött. Miféle alapot adna a Quinn-nel való házassághoz az, ha Jessie valóban elhagyná? Ez aljasság volna. Én fogok elmenni, Jessie közölte elszántan. Pénteken elutazom. Elutazik? Sydneyben élek, és legfőbb ideje, hogy visszamenjek. De Quinn azt akarja, hogy itt maradjon. A nagybátyám és a nagynéném sem akar elengedni, de ez még korántsem jelenti azt, hogy idetartozom. Az életem és a karrierem Sydneyhez köt, és visszamegyek oda, bármilyen őrült tervei legyenek is velem Quinn-nek. Megcsókolta magát azon az éjszakán, amikor Samet megtámadták a cápák. Igen, így van. És legnagyobb bánatomra nem tiltakoztam ellene. Testileg- lelkileg egyaránt teljesen kimerült voltam, és nem tudtam, hogy nős. Elcsattant egy csók két idegen között egy rendkívüli helyzetben. Kizárólag Quinnen és magán múlik, hogyan folytatják a házasságukat. Kérem, engem hagyjon ki ebből! Rendben! Csak annyira örültem volna, mert azt kívánom Quinn-nek, hogy Jessie elakadt. Fern felé fordult, és a szemébe nézett Azt szeretném, hogy Quinn boldog legyen. És ha maga azt mondja: kérem, hagyjon ki ebből, akkor az engem is érint. Mint mondtam, Quinn-nek és nekem jó okunk van arra, hogy még néhány hónapig házasok maradjunk. Azután hivatalosan is külön úton fogunk járni, és Quinn azt tehet, amit akar. Úgy gondoltam, jobb, ha ezt tudja, hátha változtat a véleményén. Jó okunk van arra, hogy még néhány hónapig házasok maradjunk 54

55 Fern a kocsijához sietett, és közben azon töprengett, mit akart ezzel mondani Jessie. Talán terhes Ez megmagyarázná, miért olyan karikás a szeme. Micsoda iszonyatos káosz! Legfőbb ideje, hogy eltűnjek innen. Amikor kihajtott a kórház területéről, váratlanul előtte termett egy férfi. Beletaposott a fékbe, s mire körülnézett, a férfi eltűnt. Fern egészen lassan folytatta az útját, és az erdős terepet kémlelte. Megőrültem volna? töprengett félhangosan. Nem! Láttam, hogy ott volt Megállt, megfordult, és amilyen gyorsan csak tudott, visszahajtott a városba. Ott gondolkodás nélkül bement a rendőrőrsre. Évek óta ismerte Russell őrmestert. Magas, kedves férfi volt, aki bár megfontolt ember benyomását keltette, adott pillanatban rendkívül gyorsan tudott dönteni és cselekedni. Figyelmesen meghallgatta Fern történetét, és felírt néhány dolgot a jegyzetfüzetébe. Szóval a férfinál fegyver volt? Tudja, milyen fegyver? Nem. Hosszú volt Persze lehet, hogy tévedek. Sajnos nem ismertem fel az illetőt. De ha idegen, és egyszerűen lövöldözni kezd a környéken Ráadásul ha a kórházhoz ennyire közel találja elsütni a fegyverét, előfordulhat, hogy egy golyó bemegy az egyik ablakon mondta az őrmester elgondolkozva. Felállt, és levette a fogasról a sapkáját. Jobb, ha utánanézek. Köszönöm, őrmester úr! Szívesen teszem, Fern. Jó, hogy újra itt van, még ha csak egy hétig is. Egyébként sajnálom, hogy maga és Sam Az őrmester habozott egy darabig, mielőtt folytatta: Az a hír járja a szigeten, hogy maga és Gallagher doktor Ugye ennek semmi alapja? Fern felsóhajtott. Nem, őrmester, semmi alapja. A férfi bólintott, és figyelmesen nézett Fernre. Gallagher doktor nős bökte ki. Tudom. Gondolom, hamarosan visszamegy a szárazföldre. Igen, pénteken. Igaza van. Jobb, ha kimarad ebből. Higgyen nekem! Vajon mit akart ez jelenteni? Fern egész úton hazafelé ezen rágódott. Ez csak valami figyelmeztetés lehetett. Elég jól ismerte Russell őrmestert ahhoz, hogy meg tudja fejteni a szavait. Mi folyik itt a szigeten? És hogy lehet az, hogy a rendőrség is tud ezekről a dolgokról? Jessie megviselt arca is egyre a szeme előtt lebegett. Jess nem jött el az esküvőre, pedig a férjével együtt biztosan őt is meghívták. Vajon miért nem volt ott? Egy belső hang óva intette valami félelmetes, ismeretlen erőtől. Fern ezen az éjszakán végkimerülésig úszott a tengerben. A delfinek teljesen nyugodtan úszkáltak mellette. Úgy tűnt, érzik, hogy a lány ma nincs játékos kedvében. Még akkor sem tágítottak mellőle, amikor végre kimászott a vízből. Fern megtörölközött, és figyelmesen körülnézett. Ott, ahol a parti föveny találkozott a bozóttal, ismét megpillantotta az idegent. A vékony, magas férfi szálfaegyenesen állt, vállára vetett fegyverének csöve az égnek meredt. Azonnal felhívta a rendőrséget, amint hazaért. Fogalmam sincs, ki lehet az mondta az őrmester. Tüzetesen átvizsgáltam a bozótost a kórház körül, de semmi gyanúsat nem észleltem. Múlt hétfőn egy turistacsoport járt itt. Ez az alak valószínűleg közülük való. De eddig még sem lövésekről, sem károkról nem értesítettek, ezért nem kutathatom át a környéket 55

56 fegyverek után. Lehet, hogy az illető csak azért hord magánál fegyvert, mert így nagymenőnek érzi magát. Fern érezte, hogy a rendőr maga sem hisz abban, amit mond. Ő is aggódott. A lány csütörtök este látta újra Quinnt, amikor szótlanul csomagolt magának és nagynénjének az útra. Quinn sietős távozása után Fern olyan elhagyatottnak érezte magát, amilyennek nagyon régen nem. Már semminek nem tudott örülni. Fáradtan zuhant be az ágyba, de jól tudta, hogy még sokáig nem jön álom a szemére. Pedig holnap délben Sydneybe repül a nagynénjével. Az órájára nézett. Már éjfélre járt az idő. A nagybátyja nem volt otthon, nyugtalanságtól hajtva sétálni ment. Félt a Maudra váró műtéttől, és nagyon nyomasztotta, hogy nem tudja elkísérni a feleségét. Egyszerűen nem hagyhatta itt a farmot. Hosszú séta lesz mondta az unokahúgának. Talán körbesétálom az egész szigetet, míg elég fáradt nem leszek ahhoz, hogy aludni tudjak egy kicsit. Egyszer csak megcsörrent a telefon, és valakinek fel kellett vennie. Egyedül Fern lehetett az a valaki. Quinn szólt bele a vonal túlsó végén. Fern, szükségem van magára mondta. A lány hajszál híján szó nélkül levágta a kagylót, aztán mégis meggondolta magát. Be kellett hozni Pete Harryt folytatta a férfi. Ide tud jönni? Pete a tízéves, vérzékeny kisfiú. Mi történt vele? kérdezte Fern. Rálőttek. Fern egyszeriben olyan éber lett, mintha nyakon öntötték volna egy vödör hideg vízzel. Tessék? A szülei hozták be, körülbelül egy órája. Nem tudom, mi történt, de sörétek vannak a vádlijában, és el kell kábítanom, hogy ki tudjam szedni őket. Valószínűleg belső vérzése lesz, így a lehető leggyorsabban kell elvégeznem a beavatkozást. Már adtam neki erős nyugtatókat, úgyhogy teljesen kábult. Ha gyorsan ide tud jönni, azonnal elkezdhetjük a műtétet. Szükség esetén Jessie is végezheti az altatást, de nem akarja, amíg van valaki a szigeten, aki képzettebb nála Quinn hangja meglepően nyugtalannak tűnt. Mennyire súlyos Pete állapota? kérdezte Fern. Jöjjön ide, és nézze meg! Ez egyértelmű parancs volt. Öt perc múlva ott vagyok ígérte a lány. Nagyon kedvelte Pete-et, de nem túl nagy lelkesedéssel indult útnak. A kórház parkolójában a komor ábrázatú Russell őrmesterbe botlott. Mi történt? kérdezte tőle gyorsan. Fogadni mernék, hogy az a fegyveres fickó volt az morogta az őrmester dühösen. Pont Pete-re rálőni De miért tette? A rendőr vállat vont. Állítólag a gyerek lövéseket hallott a maga öble közelében. Éppúgy szereti a delfineket, mint maga, és meg akarta nézni, mi történt. Anélkül hogy szólt volna a szüleinek, kimászott a hálószobaablakon, aztán lefutott az öbölbe. Ott valószínűleg meglátta a férfit és a delfineket is. Rákiabált a fickóra, mire az megfordult és rálőtt. Lábon találta. Pete még épphogy haza tudta vonszolni magát, mielőtt összeesett a vérveszteségtől. 56

57 De ki ez az ember, aki rálőtt rá Pete-re? Meg a delfinekre? Azt én is szeretném tudni. Most lemegyek az öbölhöz és körülnézek. Minden jót kívánok Pete-nek! Csúnya műtét volt. Pete lába tele volt sörétekkel, melyeket egyenként kellett eltávolítani. Quinn gyorsan és biztos kézzel dolgozott. Csak a legszükségesebb esetben szólt Fernhez és a műtősnőhöz. Látszott rajta, hogy roppant dühös. A lány nem értette, miért. Hat hónapja, mielőtt Quinn a szigetre jött, Pete-nek ilyen sérüléssel aligha lett volna esélye a túlélésre. Elvérzett volna. Quinn azonban nyilvánvalóan jól felkészült az ehhez hasonló súlyos esetekre. Az operációs csoport gyorsan és pontosan dolgozott, és Fernt annyira lefoglalta az altatás, hogy szinte teljesen megfeledkezett a személyes gondjairól. Mindamellett felfigyelt rá, milyen kedvesen és együttérzően bánik Quinn a kis Pete-tel. Megállás nélkül megnyugtatóan beszélt a rémült gyerekhez, amíg hatni nem kezdett az altató. Hogy tud ilyen aljasul bánni Jessie-vel, amikor ennyi gyengédség van benne? Talán van saját gyereke? Vagy Jessie terhes? Vajon ezért kell még néhány hónapig fenntartaniuk a házasságukat? Quinn felpillantott, és amikor látta, hogy Fern rászegezi a tekintetét, dühös lett. Milyen a vérnyomás, Rycroft doktornő? dörrent rá a lányra, aki jól tudta, hogy Quinn-nek e pillanatban semmi szüksége nincs erre a felvilágosításra. Valami más oka volt a rosszkedvének. De mi? Végre az utolsó eltávolított sörét is a tálba került. Pete majd biztosan büszkén fogja mutogatni őket az iskolában. Quinn elégedetten felhelyezte a kötést. Öt perc múlva Fern befejezte az altatást, és figyelte, ahogy helyreáll Pete légzése. Elmehet, Gallagher doktor. A többit majd én elintézem ajánlkozott. Beszélni szeretnék magával. Én viszont magával nem felelte Fern gondolkodás nélkül. Quinn vállat vont, és ottmaradt a műtőasztal mellett. Amikor megrebbentek a kisfiú pillái, és Pete kinyitotta a szemét, Gallagher felszólította a műtősnőt- Vigye ki az anyjához 1 Meg fog ijedni, ha itt tér magához. Ne! lépett közbe Fern. Megfogta Pete kezét, és megszorította. Ébren vagy, Pete? kérdezte. Már vége. Kivettük a söréteket a lábadból, és most már minden rendben. Hány volt benne? tudakolta a gyerek. Nyolc. Quinn elmosolyodott, és ez volt az első mosoly, melyet Fern ma éjjel látott az arcán Nehogy kidobjátok! rendelkezett Pete, és megszorította Fern kezét. Fern, a delfinek Russell őrmester kiment az öbölbe, megnézi, mi van velük. Szinte teljesen biztos vagyok benne, hogy nem esett bajuk Micsoda őrült! Micsoda gügye, eszement őrült! suttogta Pete, majd megint mély álomba merült. Quinn intett a műtősnőnek, hogy vigye ki a beteget. Én is megyek mondta Fern, s levette a kesztyűjét, a maszkját és a műtősköpenyét. Hacsak nincs még szüksége rám, Gallagher doktor. Nekem mindig szükségem lesz magára. És ezt maga is tudja, Fern. Erről semmit nem tudok felelte a lány halkan. Lehunyta a szemét, és megint nyomorultul kezdte érezni magát. Elég bátornak kell lennem ahhoz, hogy kimenjek innen. Hogy egyszer és mindenkorra kilépjek Quinn Gallagher életéből, mondta magában. 57

58 Tett egy lépést, azután még egyet, és Quinn nem tartóztatta fel. Az arca maszkká dermedt. 10. FEJEZET Fernnek ez volt az utolsó éjszakája a szigeten. Aludni természetesen nem tudott. Hajnaltájban felkelt, felvette a fürdőruháját, rá egy farmert meg egy inget, és kigyalogolt az öbölbe. Még mindig vérnyomok jelezték Pete hazafelé vezető keserves útját. Ez kész őrület, gondolta. Miféle félnótás alak lehet az, aki először delfinekre lövöldözik, azután célba vesz egy kisfiút, aki tetten érte? Russell őrmester bizonyosan meg fogja találni. Ilyen embernek rács mögött a helye, szögezte le magában Fern. A parton levette a farmerét és az ingét, majd lassan belegázolt az üdítően hűs vízbe. Jó messzire beúszott a tengerbe. Hosszú idő telik el, míg újra részem lehet ebben az élvezetben, futott át közben az agyán. Egy idő múlva megfordult, és visszanézett a sziget partjára. Az otthonára. De ez nem az otthonom, hasított belé a gondolat. Nekem nincs otthonom, és nem is lesz. Quinn Gallagher nélkül soha. Könnyek szöktek a szemébe. Nekem mindig szükségem lesz magára mondta nemrég Quinn. De valójában Jessre van szüksége, és Jessnek a férje. Talán Talán a távoli jövőben, ha ő és Jess már elváltak. Miután megszületett a gyerekük, vagy tudj isten, mi tartja össze őket Fern lehunyta a szemét, és hagyta, hogy magukkal sodorják a hullámok. Csak akkor nézett körül ismét, amikor valami fekete bukkant fel mellette, és megérintette a nedves pofájával. Egy delfin Szia! szólt oda neki. Egyedül vagy? Hol a társad? Még soha nem látta egyiket a másik nélkül. Remélem, hogy ez az őrült nem tett kárt bennetek. Figyelmesen körülnézett, és az öböl másik végében, ott, ahol a part kezdődött, megpillantott egy fekete foltot. Talán csak tengeri moszat, vagy valamit partra sodort a víz, gondolta. A magányos delfin megint megbökte az orrával Fernt, aztán még egyszer, mintha sürgős üzenetet akarna átadni neki. Jól van, no mondta Fern a delfinnek. Kiúszott a partra, és a delfin követte, ameddig csak tudta. Az a sötét folt a parton a delfin társa volt. Miközben Fern a sekély vízben a part fele gázolt, látta, hogy az állat mozog. Élt, de valahogy kivetődött a szárazra, s most fáradtan csapkodott az uszonyával és a farkával a homokon. Jaj, istenem! Fern kigázolt a partra, és letérdelt a magatehetetlen állat mellé, melynek játszótársa izgatottan úszkált a part közelében. Mély repedés húzódott végig a delfin hátán, elcsúfítva csillogó testét. Semmi kétség: rálőttek! Fájdalmában biztosan megpróbált elmenekülni a támadója elől, de közben elvesztette a tájékozódó képességét, és a parton kötött ki. Fern alaposabban szemügyre vette a sebet. A repedés mély volt ugyan, de nem túl mély. Ha valahogy vissza tudná cipelni az állatot a vízbe De elképzelni sem tudta, hogyan segíthetne rajta. A delfin legalább annyit nyomott, mint ő maga, a bőre pedig sima és síkos volt. 58

59 Először mindenesetre bevizezlek mondta. A nap már magasan állt az égen, s Fern tudta, hogy a delfin elpusztul, ha túl sokáig száraz marad a bőre. Elfutott az öböl túlsó végébe, ahol a farmerét és az ingét hagyta. Gyorsan bevizezte és odavitte holmijait a sebesült delfinhez. Kicsavarta a ruhákból a nedvességet, aztán még hatszor-hétszer odafutott a vízhez, míg a delfin teste teljesen át nem nedvesedett. Végül ráterítette a vizes ruhákat, és elindult segítséget hozni. Beletelt egy kis időbe, míg a házukhoz ért. A nagybátyja még aludt, de ő amúgy sem tudott volna segíteni. Ide állatorvos kell! Fern felhívta a kórházat, és szerencsére Jessie vette fel a telefont. Röviden vázolta neki a történteket. Gallagher felesége tárgyilagos hangnemben beszélt, akárcsak Quinn, ha szakmai dolgokról esett szó. Ha csak felszíni seb, akkor nem olyan nagy a baj, már amennyiben vissza tudjuk juttatni a vízbe. Viszek antibiotikumot, és hozok magammal valakit, aki segíteni tud. Mindjárt ott vagyok! Jess tíz perc múlva valóban a helyszínre ért. Vele tartott Russell őrmester és Quinn is. Jess úgy gondolta, látnom kell, milyen további károkat okozott ez az őrült a fegyverével mondta a rendőr. Múlt éjjel átkutattam az egész partot. Biztos vagyok benne, hogy megtaláltam volna ezt a szegény delfint, ha már akkor is itt fekszik. Csak nemrég sodorta partra a víz vélte Jess. Csillog a szeme, és még egészen tiszta a tekintete. Ha egész éjjel itt feküdt volna, már megtört lenne. Most mit fogunk csinálni? Fern magával hozott a házból egy vödröt, és vízzel locsolta az állat hátát. Quinn eközben a partot és környékét fürkészte, mintha a nyomára akama bukkanni valakinek. Úgy tűnt, a rendőr pontosan tudja, kit keres. Ilyenkor aligha fog felbukkanni fordult az orvoshoz. Még csak néhány perccel múlt hat. Mit csináljak? kérdezte Quinn Jesstől. Egyáltalán minek jött ide? kérdezte Fern nyersen. Mi lesz, ha valami súlyos esetet visznek be a kórházba? Quinn letette a mobiltelefonját a delfin mellé egy törülközőre. Akkor visszamegyek. Egyébként pedig addig itt akarok maradni, amíg el nem intézzük az ügyet jelentette ki, majd újra megkérdezte Jesstől, mit tegyen. Van a kocsimban egy ponyva, arra szükségünk lesz mondta Jess. A seb nem okoz különösebb gondot, a lövés nyilván csak súrolta a bőrt. Legalábbis nem tudok felfedezni a sebben semmilyen lőszert. A biztonság kedvéért adok neki valamit a fertőzések ellen, azután visszavisszük a vízbe. A kis csoport tagjai némán, gondolataikba mélyedve tették a dolgukat. A rendőr és Quinn szüntelenül a partot kémlelte, mintha minden pillanatban valami újabb rosszat várnának onnan. Fernt is egyre inkább elfogta az idegesség. Egyedül Jessie nem zavartatta magát. Óvatosan kitisztította a sebet, megtöltött egy fecskendőt, és beadott a delfinnek egy nagy adag antibiotikumot. Munkája végeztével becsúsztatta a súlyos test alá a nedves ponyvát, amelyet a csoport többi tagja együttes erővel próbált kihúzni a delfin alatt, hogy vissza tudják vontatni az állatot a sekély vízbe. Vigyázzatok, nehogy elmerüljön! adta ki az utasítást Jessie, miközben egyre mélyebbre vitték az állatot a vízben. Végül már mindannyiuknak a mellkasát nyaldosták a hullámok. A delfin azonban alig mozdult. 59

60 Időbe telik, míg visszanyeri az egyensúlyát magyarázta Jessie. Ringatnunk kellene egy kicsit, de vigyázzunk, hogy szabadon maradjon a légzőnyílása. Kitartóan folytatták a mentőakciót, de a delfin még félóra múlva is magatehetetlenül feküdt a kezük között. A feszültség egyre nőtt. De nem csak a delfin miatt a férfiak még mindig a partot vizslatták. Vártak valamit. Vagy valakit Fern azonban a legkevésbé sem törődött ezzel. Olyannyira tudatában volt Quinn közelségének, hogy a legszívesebben sírni kezdett volna. Egymás mellett álltak a vízben, így időnként véletlenül érintkezett a testük, a válluk összeért. Fern számára szinte elviselhetetlen volt ez az érzés. Ha tehette volna, elrohan, de erre most még csak nem is gondolhatott. A delfin hirtelen magához tért. Megmozdult, és megmentői érezték, ahogy megfeszülnek az izmai. Rendben! szólt Jessie. Engedjük el! Mintegy vezényszóra egyszerre hátraléptek. Remegés futott végig a fényes fekete testen, és a delfin lassan elmerült a vízben. Társa a nyílt tengerről figyelte az eseményeket és várt. Még jó időbe telt, amíg a delfin újra tájékozódni tudott a vízben. Tétován úszkált, aztán egyszer csak irányt vett a társa felé. Fantasztikus látvány volt. A két delfin a reggeli napfényben fürgén és könnyedén, fekete nyílként repült a csillogó víz fölött, majd a nyílt tengeren eltűntek az emberek szeme elől. Fern vállig bent állt a vízben, és megkönnyebbülten figyelte, ahogy elúsznak a barátai. Még soha nem látott ehhez foghatót. Teljesen belefeledkezett a látványba, s arra ocsúdott, hogy Quinn átkarolja a vállát. A férfit is mélyen megindította ez a kép. Egyre szorosabban és szorosabban ölelte Fernt, majd felemelte, hogy a testük egymáshoz simult a vízben. Egy hullám oldalba taszította a lányt, és kibillentette az egyensúlyából. Quinn szerencsére szorosan fogta. Fern a férfira nézett, és akaratát vesztve átadta magát annak a hatalomnak, mely erősebb volt nála. Quinn olyan szenvedélyesen csókolta meg, mintha senki sem lett volna a közelükben. Mintha Jessie nem létezne. És a holnap se Quinn! kiáltott fel az őrmester. A csók olyan váratlanul ért véget, ahogy elkezdődött. A rendőr meredten nézte a partot, és a szolgálati fegyvere után nyúlt. Gallagher azonnal elengedte Fernt. A parton egy férfi állt, és vállához emelte a puskáját. Egyenesen a vízben álló csoportra célzott. Fern hátratántorodott, és miközben megpróbálta visszanyerni az egyensúlyát, megkövülten bámulta a partot. Quinn magára hagyta, és mint egy őrült, rohanni kezdett Jessie felé. Kétségbeesetten kiabálta a lány nevét. Amikor odaért hozzá, megragadta és védelmezően magához szorította. És aztán ezer apró darabra hullott szét a reggel. Izzó, égető fájdalom hasított Fern fejébe. Felemelte a kezét, és meleg, piros vér folyt végig az ujjain. Ez volt az utolsó, amire vissza tudott emlékezni. 60

61 11. FEJEZET Amikor Fern felébredt, egy darabig nem tudta, hol van. Ez tényleg Jessie szobája? töprengett. Igen, valóban Jessie szobájában volt, csak ez alkalommal nem az alacsony heverőn feküdt, hanem egy magas kórházi ágyon. De ő nem akart Jess szobájában lenni. Egyáltalán sehol sem akart lenni. Szörnyen fájt a feje. Amikor a hajához akart nyúlni, érezte a kötést. Mi történt? De nem is érdekelte. Quinn Jessie-hez ment oda. Amikor veszély fenyegetett, otthagyta őt, és Jessie-hez rohant, hogy a feleségét védelmezze. Mindegy, mit mondott előzőleg a feleségét választotta. Semmi más nem számít. Kissé oldalra fordította a fejét, és most más szögben látta a helyiséget. Valaki ott ült az ágya mellett. Helló, Fern! Jessie barátságosan mosolygott, és láthatólag megkönnyebbült. Isten hozta nálunk! Mi történt? Rálőttek magára, nem emlékszik? De igen, Fern emlékezett rá. Az a férfi a parton mondta. Más is megsérült? A támadó sem vitte el szárazon. Russell őrmester használta a szolgálati fegyverét, és vállon lőtte. Most a szomszéd szobában fekszik rendőri őrizet mellett. De tulajdonképpen nem is lenne szükség felügyeletre, mert Quinn olyan szorosan bekötözte a sebét, hogy moccanni sem bír. Mintha kényszerzubbonyt húztak volna rá. Semmit sem értek motyogta Fern. Elhiszem. Jess elmosolyodott, és a mosolya olyan ragyogó volt, amilyet Fern még soha nem látott tőle. Fiatalnak, boldognak és valahogy felszabadultnak tűnt, mintha valami súlyos terhet vettek volna le a válláról. Van itt valaki, aki csak arra vár, hogy elmondja magának az egész történetet. Ez a valaki a szomszédos helyiségben tartózkodik, és épp a meglőtt orvlövészt vizsgálja. Fogadni mernék, hogy nem bánik túl gyengéden a kötésével. Azonnal idehívom. Quinnt? Őt ne! Miért ne, Fern? kérdezte Jess rémülten. Azt maga is tudja. Nem, nem tudom. Quinn-nek meg kell magyaráznia magának néhány dolgot, és megölne, ha megelőzném. Nem ölnélek meg szólalt meg egy mély hang. Quinn ott állt az ajtóban. Egy ujjal sem bántanálak mondta komolyan. Az utóbbi időben épp eléggé kijutott nekünk az erőszakból. Odalépett Fern ágyához, és gyengéden rámosolygott. Arcát beragyogta a szerelem. Felébredtél, drágám? kérdezte. Hála istennek! Ne! könyörgött Fern, amikor Quinn meg akarta csókolni, s kicsordultak a könnyei. De igen! Quinn mindkét kezével megfogta az arcát, szájon csókolta, és lecsókolta a könnyeit. Elérkezett az ideje, hogy elmondjam, kicsoda valójában Jessie. Meg kell tudnod végre, hogy ő nem a feleségem. Ő Jessica Harvey, az unokahúgom. Nyolc hónappal ezelőtt összebarátkozott egy férfival, akiről nem is sejtette, hogy tolvaj és gyilkos. Tekintélyes ügyvédként ismerték, ezért Jessie habozás nélkül elment vele egyszer vagy kétszer ebédelni. A férfi harmadszorra meghívta a lakására vacsorázni. Mivel kedves és tisztelettudó volt, Jess nem látott okot arra, hogy elutasítsa a meghívást. Amikor megérkezett, váratlanul megjelent még valaki a férfi lakásában, és Jessnek végig 61

62 kellett néznie, ahogy a vendéglátó minden figyelmeztetés nélkül hidegvérrel meggyilkolta ezt a másik személyt. De miért? Fernnek annyira fájt a feje, hogy egészen belekábult. Kábítószer válaszolta Quinn röviden és velősen. John Talbot tele volt kábítószerrel. Jess látta a gyilkosságot, és John Talbot látta, hogy Jessie szemtanúja volt a tettének. Megfenyegette, hogy őt is megöli, ha szólni mer a rendőrségnek. Kétségbeesésemben Quinnhez fordultam, akivel közeli barátok vagyunk magyarázta Jessie. Quinn pedig elment a rendőrségre. De mielőtt megjelent a rendőrség, a fickónak nyoma veszett folytatta Quinn a történetet. Megígértem Jessnek, hogy biztonságban lesz, ha megengedi, hogy elmenjek a rendőrségre, ám azon az éjszakán valaki rálőtt a hálószobája ablakán keresztül. Mert látta a gyilkosságot Ő volt az egyetlen, aki lebuktathatta Talbotot mondta Quinn. És az a férfi nem ismer kíméletet. Tehát Jessie-nek jól el kellett rejtőznie. A rendőrség hamis papírokat adott neki, így dolgozhatott itt az én nevem alatt. És ezt a színházat addig kellett játszani, míg el nem fogták Talbotot. Az orvos egy darabig fel-le sétált a szobában, majd folytatta: Amikor a rendőrségen jelentést tettél a fegyveres férfiról, Russell őrmester sejtette, kiről lehet szó. Isten tudja, hogy bukkant Jessie nyomára Talbot. Egy percre sem vettük le a szemünketjessie-ről, mióta láttad azt a fickót. Feltételezem, pusztán tehetetlen dühében lőtt rá a delfinre. Mindenáron meg akartuk akadályozni, hogy Jessie is kimenjen a partra, de egy sebesült állaton kellett segítenie, és ezt kötelességének érezte. Ettől senki és semmi nem tarthatta vissza. Így nem maradt más választásunk, mint hogy elkísérjük. Talán mindannyiunk számára ez volt a legjobb. Így egyszer és mindenkorra leráztuk magunkról a fenyegetést mondta Jessie. Hihetetlen, mennyire megváltozott, mióta felszabadult a nyomás alól. Quinn-nel kéz a kézben állt Fern ágya mellett, és most ő is megerősítette: Quinn a legjobb barátom, de nem a férjem. Lehajolt és megcsókolta Fern arcát. A szeretőm sem, és soha nem is lesz az. Amikor meglátta Talbotot a parton, Quinn attól félt, hogy rám fog lőni, ezért tett meg mindent annak érdekében, hogy megvédjen. Pedig helyettem az imádottjának esett baja. Jessie fenyegette meg Quinn mosolyogva. Tudom, hogy most nemkívánatos a jelenlétem nevette el magát Jessie. Tehát én is megkeresem imádottjaimat, a két kengurut és a papagájt. Távozása után Fern és Quinn hosszasan hallgatott. Fern egyszerre nagyon félénknek érezte magát. Meg tudsz bocsátani? kérdezte tőle a férfi. Majd leült az ágya szélére, és megfogta a kezét. Ha tudnád, milyen szívesen elmeséltem volna már korábban is ezt a történetet, de egyszerűen lehetetlen volt. A legkisebb hibám is Jessie életébe kerülhetett volna. Nincs mit megbocsátanom suttogta Fern. Olyannyira elkábult mindattól, amit megtudott, hogy a maradék ereje is elszállt. Már csak arra volt képes, hogy nézze Quinnt, és elmerüljön sötét szemében. Akkor hozzám jössz, drágám? Ezt nem tudom ilyen gyorsan eldönteni. Fernnek nagyon össze kellett szednie magát, hogy ne veszítse el a méltóságát. Tudod, hogy nem vagyok alkalmas a házasságra. Badarság! Amikor először láttalak, éppen arra készültél, hogy férjhez menjél. Csak nem a megfelelő emberre esett a választásod. Quinn gyengéden a karjába zárta Fernt, és elismételte: Nem szeretted azt a férfit, és ő sem téged. Az a férfi, aki szeret téged, itt ül melletted, drágám, te édes, őrült doktornő! Tudom, nem volna szabad unszolnom 62

63 téged, amíg meg nem gyógyulsz. De ha nem szorítalak sarokba, talán össze fogsz gyűjteni magadban minden olyan érvet, amely amellett szól, hogy inkább ne menjél féijhez. És a legkevésbé ahhoz a férfihoz, aki az életénél is jobban szeret. Quinn kissé eltolta magától a lányt, és komoly arccal nézett rá. Ha most visszafekszel a párnádra, azt kell tenned, amit az orvosod mond. És mit ír elő az orvosom? kérdezte Fern, miközben halványan elmosolyodott. Egy férjet felelte Quinn ünnepélyesen. Ó, Quinn! Fern nem tudta eldönteni, hogy sírjon vagy nevessen. Milyen választ vársz tőlem? Édesem, mondj egyszerűen igent! Fern felpillantott a férfira, akit szeretett, és minden kérdésére választ talált a szemében. Viszontszeretik. Hazaérkezett. Igen rebegte olyan halkan, hogy Quinn alig hallotta. De a tekintete mindent elámít. 12. FEJEZET Négy hosszú hétig kellett várniuk, míg megtarthatták a polgári esküvőt, és újabb két hét telt el az egyházi szertartásig. Fern ezt a hat hetet Sydneyben töltötte a nagynénje betegágyánál. Megígérte Maudnak, hogy a szigeten fogja tartani az esküvőjét, így várnia kellett, amíg az idős asszony felépül. Quinn naponta kétszer felhívta, és őt minden alkalommal eszelős vágy fogta el a férfi után. De mindketten épp eléggé elfoglaltak voltak ahhoz, hogy ne érezzék túl hosszúnak a várakozás idejét. Bill Fennelly tuberkulózistesztje pozitív lett. Most már megfelelő kezelést kaphatott, sőt időközben annyit javult az állapota, hogy el tudta fogadni az esküvőre szóló meghívást. Fern megragadta a lehetőséget, hogy meglátogassa Samet és Lizzyt. Ők is a szigeten akarták tartani az esküvőjüket. Azon a napon, melyen Fern és Quinn összeházasodott, a kápolna kongott az ürességtől. Barega valamennyi lakója Fern kedvenc tengeröblében gyűlt össze, ahol a káplán a pár kívánságára oltárt állított fel. A menyasszony nem viselt az esküvőn fehér szaténkölteményt, csak egy kivágott, rövid ujjú, egyszerű fehér ruhát, melynek bő szoknyája lobogott a könnyű szélben. A haját kibontotta, és mezítláb lépett az oltár elé. Igazi bennszülött menyasszony volt. Szem nem maradt szárazon a szertartás alatt, és mindenki úgy emlegette az elbűvölő arát, hogy a mi szép Fernünk. Most megcsókolhatja a menyasszonyt fordult a káplán Quinn felé, miután mindketten elmondták a házastársi eskü szövegét. Drága Fern! mondta Quinn, s magához vonta és megcsókolta szép fiatal feleségét. Drága Quinn! felelte Fern sugárzó arccal. Azt kívánták, hogy esküjük egy életre szóljon, és áldás kísérje. Eközben a két delfin vidáman játszott a tengerben. Féktelen jókedvükben könnyedén ugrándoztak a csillogó hullámok felett. Boldogok voltak, akárcsak az ifjú pár, mely az imént kötötte össze örökre az életét. 63