visszaszorításáról szóló évi LXI. törvény módosításáról

Átírás

1 20 Ü.R évi.... törvény Az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló évi LXI. törvény módosításáról 1. Az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefügg ő visszaélések visszaszorításáról szóló évi LXI. törvény (a továbbiakban: Fém törvény) 6. -nak (1) bekezdése b) pontjának helyébe a következ ő rendelkezés lép : b) akinek a vámhatóság, az adóhatóság és a telephely székhelye szerint illetékes települési önkormányzat felé nincsen egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vag y társadalombiztosítási járulékfizetési tartozása, kivéve, ha arra részletfizetést vag y fizetési halasztást engedélyeztek, továbbá, aki nyilatkozik arról, hogy egyéb egy évné l régebben lejárt köztartozása sem áll fenn, 2. (1) Ez a törvény április 1. napján lép hatályba. (2) E törvény hatálybalépésével egyidej űleg az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló évi LXI. törvény 4. -ának 5. pontja hatályát veszti. (3) E törvény április 2-án hatályát veszti.

2 INDOKOLÁ S Általános Indokolás A Fém törvény 4. (5) bekezdése szerinti - A fémkeresked ő az általa természetes személytől, illetve üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytató jogi személytől vagy jogi személyiség nélküli szervezettől átvett fémkereskedelm i engedélyköteles anyagot a telephelyén az átvételt ől számított hatodik naptári napi g tárolni köteles - szerinti előírás a nemzetgazdasági szempontjából aránytalanul nagy terhet jelent az engedélyezett fémkeresked őkkel szemben, nagy részeiknek működését ellehetetleníti, mert nem képesek betartani, eközben a jogsértések elkövet őit szinte egyáltalán nem érinti. A Fém törvény 6. (1) b) pontja szerint fémkereskedelmi engedélyre olyan személy jogosult, akinek a vámhatóság, az adóhatóság és a telephely székhelye szerint illetéke s települési önkormányzat felé nincs meg nem fizetett vám- vagy adótartozása, társadalombiztosítási járulék tartozása, kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetés i halasztást engedélyeztek, továbbá, aki nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn. A Fém törvény végrehajtási rendelete szerint a fémkereskedelmi engedély iránt i kérelemhez csatolni kell ha az engedélyt kér ő nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, a 30 napnál nem régebben kiállított közokirati igazolást arról, hogy az engedélyt kérő a szolgáltatási engedély iránti kérelme benyújtásának id őpontjában az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény pontja szerint köztartozásmentes adózónak minősül. A Fém törvény 6. (1) b) pontja szerint előírás a nemzetgazdaság szempontjábó l indokolatlanul szigorú követelményt támaszt az engedélyezési kérelmet benyújt ó személyekkel szemben, korlátozza a gazdasági verseny szabadságát. Részletes Indokolás Az 1. -hoz A Fém törvény 6. (1) b) pontja szerint fémkereskedelmi engedélyre olya n személy jogosult, akinek a vámhatóság, az adóhatóság és a telephely székhelye szerin t illetékes települési önkormányzat felé nincs meg nem űzetett vám- vagy adótartozása, társadalombiztosítási járulék tartozása, kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetés i halasztást engedélyeztek, továbbá, aki nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn.

3 A Fém törvény végrehajtási rendelete szerint a fémkereskedelmi engedély iránt i kérelemhez csatolni kell ha az engedélyt kér ő nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, a 30 napnál nem régebben kiállított közokirati igazolást arról, hogy az engedélyt kérő a szolgáltatási engedély iránti kérelme benyújtásának id őpontjában az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény pontja szerint köztartozásmentes adózónak minősül. A Fém törvény jelenleg kifogásolt előírása tehát adótartozás esetében kizárólag abba n az esetben teszi lehetővé a tevékenység folytatásához szükséges engedély kiadását, amennyiben az Adóhatóság a tartozás megfizetésére halasztást, vagy részletfizetés t engedélyezett (fizetési könnyítés). Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.) azonban a jogerős és végrehajtható adóhatósági határozatokkal szemben - az Art.-ban meghatározott körben és terjedelemben garanciális szempontokból további jogorvoslati lehet őségeket biztosít az adózók javára. Ilyen az Art a szerinti felügyeleti intézkedés iránti kérelem, illetve az Art a szerinti adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálatának lehetősége. Ezen jogorvoslati eljárások során mód van a jogerős és végrehajtható adóhatóság i határozatok megváltoztatására, illetve megsemmisítésére. Az Art (4) bek. úgy rendelkezik, hogy a végrehajtási eljárás szünetel, ha a) az adózó kérelmére az adóhatóság fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, b) a fizetési halasztás, részletfizetés vagy az adótartozás mérséklésére irányuló kérelem tárgyában jogerős döntést még nem hoztak, d) az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során az első alkalommal előterjesztett végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet joger ősen még nem bírálták el. A fentiek szerint a jogalkotó lehet őséget biztosít arra, hogy az adózók adófizetés i kötelezettségük teljesítésére halasztást vagy részletfizetést kérjenek, illetve az Art. szerint a végrehajtás a törvény erejénél fogva is szünetel Art (4) bek. b) és d) pontja szerinti esetekben. Erre tekintettel a Fém törvény hatályos 6. (1) b) pontja indokolatlanul szűkíti az engedély megadásának feltételeit, amikor adótartozás esetében kizárólag az arra adózó i kérelem alapján megadott halasztás, illetve részletfizetése esetén biztosítja a z engedélykérés jogát, azokban az esetekben azonban nem, amikor a jogerős határozat végrehajtása a törvény erejénél fogva (Art (4) bek. b) és d)) szünetel. A Fém törvény hivatkozott rendelkezése nyilván a jogalkotó szándéka ellenére abba a pozícióba hozza az adóhatóságot, hogy lényegében az adóhatóság határozza meg, hogy ki jogosult a Fémtörvény alapján engedélykérelem benyújtására. Az adóhatóság ugyanis az Art a alapján eljárva mérlegeléssel dönt a fizetési halasztás, illetve részletfizetés engedélyezéséről.. Ez a helyzet az adóhatóságnak

4 lehetőséget ad arra, hogy visszaéljen ezzel a jogosítványával az adótartozás mielőbbi megfizetése érdekében, hiszen a fémkereskedelmi tevékenységet végz ő adózót még a bírósági eljárásban engedélyezett fizetési halasztás ellenére az adó megfizetésér e kényszeritheti, ha az adózó nem akarja tevékenységét megszüntetni. Aggályos a hatályos szabályozás azért is, mert azt a helyzetet eredményezheti, hogy a z adózó a törvény alapján őt garanciális szempontok alapján megillet ő jogorvoslati lehetőségeit ne vegye igénybe, mert ha ezen jogával élni kíván és a bíróság fizetés i kötelezettségét fel is ftiggeszti, akkor adott esetben más szempontból jóvátehetetlen hátrányt szenvedhet azzal, hogy fémkereskedelmi engedélyért nem folyamodhat. A helyzetre jó megoldást jelentene a közbeszerzésekr ől szóló évi CXXIX. törvény (Kbt.) 60. (1) e) pontja szerinti szabályozás átvétele a Fém törvénybe, mel y szerint az eljárásban nem lehet ajánlattev ő, alvállalkozó vagy erőforrást nyújtó szervezet, aki egy évnél régebben lejárt adó-, váműzetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének - a letelepedése szerinti ország vagy az ajánlatkér ő székhelye szerinti ország jogszabályai alapján - nem tett eleget, kivéve, ha megfizetésére halasztást kapott. Erre tekintettel javasoljuk, hogy a Fém törvény 6. -nak (1) bekezdése b) pontjának helyébe a következő rendelkezés lépjen: b) akinek a vámhatóság, az adóhatóság és a telephely székhelye szerint illetéke s települési önkormányzat felé nincsen egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vag y társadalombiztosítási járulékfizetési tartozása, kivéve, ha arra részletfizetést vag y fizetési halasztást engedélyeztek, továbbá, aki nyilatkozik arról, hogy egyéb egy évné l régebben lejárt köztartozása sem áll fenn, A módosító javaslat nemzetgazdasági szempontból nem lenne sérelmes, hiszen a Kbt. analóg rendelkezése sem az, ellenben sokkal szélesebb körben tenné lehet ővé a tevékenység folytatását, mely a gazdasági verseny és esélyegyenl őség szempontjából kívánatos lenne. A 2. -hoz A törvény április L napján lépne hatályba, mert a Fém törvény 15. (4) bekezdés szerint a fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységet e törvén y hatálybalépésekor (2010. január 1.) az akkor hatályos jogszabályok szerinti érvénye s működési engedéllyel, illetve telepengedéllyel folytató személy fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységét az e törvény hatálybalépését követő negyedik hónap első napjáig, illetve kérelme elbírálásáig folytathatja. A Fém törvény 4.* (5) bekezdés szerint A fémkeresked ő az általa természetes személytől, illetve üzletszer ű gazdasági tevékenységet nem folytató fogi személyt ől

5 vagy jogi személyiség nélküli szervezett ől átvett fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a telephelyén az átvételt ől számított hatodik naptári napig tárolni köteles." A fentiekben leírt kényszertárolásra a jogkövet ő vállalkozások nagy része technikailag nincsen felkészülve, kellő nagyságú tárolótérrel és tárolóeszközzel. Míg a törvényt betartani akaró vállalkozások működését ez a tárolási kényszer ellehetetleníti, addig a jogsértésből, lopásból származó fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot az elkövetők, vagy orgazdák úgy sem fogják 6 napig tárolni. Mivel a hivatkozott törvény kötelezi az átvev őket naprakész nyilvántartá s bevezetésére, az átvett anyagokról, illetve személyekről az is valószínűsíthető, hogy a jogsértésből származó engedélyköteles fémek nem a legális szféra átvevőhelyeire fognak kerülni. Tehát amíg egyrészről a hivatkozott pont betartása a jogkövető magatartást tanúsítani akaró működését ellehetetleníti, vagy a jelenlegi gazdasági helyzetben súlyosan érinti, többlet beruházásra készteti, a forgási sebességet lelassítja, addig a jogsértést elkövetőket egyáltalán nem érinti. Mivel a fémek begyűjtésével foglalkozó szakmai szervezetek Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete és a Fémszövetség is ezt a pontot tartja a leginkább betarthatatlannak, ezért javasoljuk hatályának törlését. A hivatkozott törvény egyéb elemeinek bevezetése számítógépes nyilvántartás i rendszerek kiépítése, pénzügyi biztosíték nyújtása a vám és pénzügyőrség mint tevékenységet engedélyező és ellenőrző szerv felé, így is aránytalanul nagy terhe t rónak rájuk elegendőek ahhoz, hogy a törvény célját elérjük ezekkel. Természetesen, amennyiben az így módosított törvény nem éri el célját, lehetősége van a jogalkotónak kényszertárolás törvényben történő újbóli bevezetésére.

6 A~IÍÍ t : itt_ia. ~ _1111i J11 I f országgy űlési képviselő Képviselői ónálló indítvány Dr. Katona Béla úr az Országgyűlés elnöke Helyben Tisztelt Elnök Úr! Mellékelten - a Házszabály 85. (2) bekezdése alapján benyújtjuk Az egye s fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló évi LXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslat társadalmi-gazdasági és szakmai- körülményeit bemutató indokolását mellékelten csatoljuk. Budapest, február 3.