A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

Átírás

1 A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A Budapest, július 9., kedd 96. szám Ára: 1036, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2002: XVIII. tv. 155/2002. (VII. 9.) Korm. r. 2/2002. (VII. 9.) KvVM r. 24/2002. (VII. 9.) PM e. r. 1122/2002. (VII. 9.) Korm. h. 42/2002. (VII. 9.) ME h. 43/2002. (VII. 9.) ME h. 44/2002. (VII. 9.) ME h. A köztisztviselõk jogállásáról szóló évi XXIII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény módosításáról A környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl A titán-dioxid gyártás hulladékairól A helyi önkormányzatokat és évben megilletõ normatív állami hozzájárulásokról, normatív, kötött felhasználású támogatásokról, személyi jövedelemadóról, valamint a helyi önkormányzatok bevételeinek aránytalanságát mérsékelõ kiegészítésrõl, illetve beszámításról szóló 3/2001. (I. 30.) PM együttes rendelet módosításáról Államtitkári juttatások visszavonásáról Az Államháztartási Hivatal elnökhelyettesének kizésérõl.. Helyettes államtitkári juttatások biztosításáról A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökének felmentésérõl A pénzügyminiszter közleménye az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben levõ (mûködési forráshiányos) helyi önkormányzatok évi I. ütemû támogatásáról Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal közleménye a július 1-je és szeptember 30-a között alkalmazható üzemanyagárakról Az Országos Rádió és Televízió Testület közleménye A Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõség közleményei Oldal

2 5286 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/96. szám II. rész JOGSZABÁLYOK Törvények évi XVIII. törvény a köztisztviselõk jogállásáról szóló évi XXIII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény módosításáról* 1. A köztisztviselõk jogállásáról szóló évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 22/B. -ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,22/b. (1) A 22/A. (11) bekezdésében említett ellenõrzési eljárást a belügyminiszter által irányított Hivatal folytatja le. A Hivatal központi hivatali szerv. Helyettes államtitkári besorolású vezetõjét a belügyminiszter javaslatára a miniszterelnök zi ki határozatlan idõre. Minisztériumi fõosztályvezetõi besorolású helyettesét a belügyminiszter zi ki határozatlan idõre. A belügyminiszter közigazgatás-szervezési és közigazgatási személyzetpolitikai, közszolgálati rendszerirányítói, valamint közigazgatási minõségbiztosítási feladatait a Hivatal útján látja el. A vagyonnyilatkozat tételére, a Hivatal szervezetére, mûködésére, valamint az ellenõrzési eljárás lefolytatására vonatkozó részletszabályokat a Kormány állapítja meg. 2. (1) A Ktv. 31/A. -ának (1) (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,31/a. (1) A kormányzati munka összkormányzati szemléletének erõsítését, az államháztartás mûködtetésének hatékonyságát, az európai integrációval összefüggõ tevékenység eredményességének, a vezetés és az irányítás hatékonyságának emelését, a közigazgatási stratégiai döntések elõkészítését, valamint az igazgatási ágazatpolitikai szempontok eredményes érvényesítését a központi közigazgatási szervnél, területi, helyi szervénél, illetve a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatalnál kiemelt fõtisztviselõi kar (a továbbiakban: fõtisztviselõi kar) szolgálja. A fõtisztviselõi kar létszáma ide nem értve a (3) bekezdésben meghatározottakat és a rendelkezési állományba helyezetteket (31/F. ) nem haladhatja meg a 300 fõt. (2) A fõtisztviselõi kart olyan köztisztviselõk alkotják, akiket a miniszterelnök kormányzati fõtisztviselõvé zett ki. A fõtisztviselõi kizés a köztisztviselõ munkáltatójának véleménye alapján annak a köztisztviselõnek adható, aki * A törvényt az Országgyûlés a július 2-i ülésnapján fogadta el. a) a Miniszterelnöki Hivatalban, minisztériumban, illetve a Kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló központi közigazgatási szervnél, illetve azok területi és helyi szervénél, a megyei, fõvárosi közigazgatási hivatalnál közszolgálati jogviszonyban áll, b) felsõfokú iskolai végzettséggel, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával vagy a szakvizsga alól adott OKV elnökségi teljes körû mentesítéssel, legalább ötéves közigazgatási gyakorlattal és államilag elismert, legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik, c) sikeres pályázatot nyújtott be, d) a nemzetgazdaság jogszerû mûködéséhez szükséges biztonsági feltételeknek megfelel. A pályázati kiírásban tájékoztatást kell adni a fõtisztviselõi kizéssel együtt járó kötelezettségekrõl. (3) A miniszterelnök a közigazgatási államtitkárnak, a címzetes államtitkárnak és a helyettes államtitkárnak, valamint a tárca nélküli miniszter hivatala vezetõjének pályázat nélkül fõtisztviselõi kizést ad, ha megfelelnek a (2) bekezdés a) b) és d) pontjában meghatározott feltételeknek. (4) A fõtisztviselõ feladata, hogy köztisztviselõi munkakörének, beosztásának ellátása során segítse a közigazgatási stratégiai döntések, programok elõkészítését és végrehajtását, az európai integrációval összefüggõ kormányzati feladatok ellátását, az igazgatási ágazatpolitikai szempontok gyakorlati érvényesítését, és elvégezze a miniszterelnök vagy megbízásából a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter által esetenként meghatározott feladatokat. (2) A Ktv. 31/A. -a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:,,(5) A Miniszterelnöki H ivatalt vezetõ miniszter köteles a fõtisztviselõk számára a feladataik, illetve fõtisztviselõi jogviszonyuk ellátásához szükséges továbbképzéseket megszervezni, amelyeken a fõtisztviselõ köteles részt venni. 3. A Ktv. 31/B. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,31/b. A 31/A. (2) bekezdés c) pontjában meghatározott pályázatot a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszterhez kell benyújtani. A pályázati feltételeket a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter a belügyminiszterrel egyetértésben állapítja meg, és gondoskodik azok közzétételérõl. A pályázatok kezelésével, illetve a döntés elõkészítésével kapcsolatos feladatokat a Miniszterelnöki Hivatal végzi. 4. (1) A Ktv. 31/C. -ának (1) (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,31/c. (1) A fõtisztviselõi kizés határozatlan idõre szól. A fõtisztviselõi kizés a köztisztviselõ kizését, besorolását, vezetõi megbízását, a (4) bekezdésben foglalt kivétellel munkakörét, munkavégzésének helyét nem érinti.

3 2002/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5287 (2) A fõtisztviselõ alapilletményre jogosult, amelynek összege az illetményalap tizenháromszorosa. Az a) c) pontban meghatározott fõtisztviselõnek fõtisztviselõi illetménypótlék jár, amelynek mértéke a) központi közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban álló fõosztályvezetõ esetében a fõtisztviselõi alapilletmény 25%-a, b) helyettes államtitkár, helyettes államtitkári juttatású személy esetében a fõtisztviselõi alapilletmény 50%-a, c) közigazgatási államtitkár, címzetes államtitkár, államtitkári juttatású személy esetében a fõtisztviselõi alapilletmény 100%-a. A fõtisztviselõ illetménykiegészítésre, vezetõ fõtisztviselõ vezetõi alapilletményre és egyéb illetménypótlékra nem jogosult. Ha a fõtisztviselõnek a fõtisztviselõi kizését megelõzõen megállapított illetménye magasabb, mint a megállapítható fõtisztviselõi illetménye, a magasabb illetményére jogosult. A fõtisztviselõ illetményérõl a miniszterelnök a kizésben rendelkezik. (2) A Ktv. 31/C. -ának (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(4) A miniszterelnök döntése alapján a fõtisztviselõ kormányzati érdekbõl a köztársasági elnök kizési jogkörét nem érintve áthelyezhetõ végzettségének, képzettségének megfelelõen a 31/A. (2) bekezdés a) pontjában meghatározott közigazgatási szervhez. Az áthelyezéshez a fõtisztviselõ beleegyezése nem szükséges. A miniszterelnök döntésérõl az egyeztetés során az áthelyezést megelõzõen legalább 30 nappal korábban ki kell kérni a fõtisztviselõ munkáltatójának, valamint az új munkáltatójának a véleményét. A határozott idõre szóló áthelyezés lejártát követõen a fõtisztviselõt vissza kell helyezni, kivéve, ha foglalkoztatására nincs lehetõség. Ha a fõtisztviselõt nem lehet visszahelyezni, akkor felmentését kell kezdeményezni, és a 31/D. (2) bekezdése szerint kell megfelelõen eljárni. (3) A Ktv. 31/C. -a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki:,,(5) A (4) bekezdésben meghatározott áthelyezés esetén a fõtisztviselõ illetményét az áthelyezés helye szerinti közigazgatási szervre vonatkozó szabályok alapján kell megállapítani. Az áthelyezésétõl számított hat hónapon át megilleti a korábbi illetménye és az új illetménye különbségének összege, ha az elõbbi magasabb volt. 5. A Ktv. 31/D. -ának (1) (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,31/d. (1) A fõtisztviselõi kizés megszûnik, ha a) a fõtisztviselõ közszolgálati jogviszonya a 15. -ban meghatározott esetekben megszûnik, illetve közszolgálati jogviszonyát megszüntetik, b) a fõtisztviselõt a 31/A. (2) bekezdésének a) pontban meghatározott körbe nem tartozó közigazgatási szervhez áthelyezik, c) a fõtisztviselõ fõtisztviselõi kizésérõl lemond. (2) A fõtisztviselõ felmentésének kezdeményezése esetén a felmentésére irányuló szándék közlését követõ öt napon belül választhat közszolgálati jogviszonyának felmentéssel történõ megszüntetése, vagy rendelkezési állományba (31/F. ) helyezése között. (3) Ha a felmentésre a fõtisztviselõ nyugdíjazása miatt kerül sor, rendelkezési állományba nem helyezhetõ. 6. A Ktv. 31/E. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,31/e. (1) A fõtisztviselõi kizést vissza kell vonni, ha a) a fõtisztviselõ a 31/A. (4) bekezdésében, a 31/C. (4) bekezdésében és a 31/F. (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségeinek nem tesz eleget, b) a fõtisztviselõ a 31/A. (5) bekezdésében meghatározott továbbképzésen egy éven belül két alkalommal neki felróható okból nem vesz részt. (2) Ha a fõtisztviselõi kizés visszavonására a 31/F. (3) bekezdésében meghatározott kötelezettség megszegése miatt kerül sor, a fõtisztviselõ közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva megszûnik. 7. A Ktv. 31/F. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,31/f. (1) A Kormány a felmentett fõtisztviselõnek a 31/A. (1) bekezdésében meghatározott célú további foglalkoztatására rendelkezési állományt mûködtet. A rendelkezési állomány ha a fõtisztviselõi kizés az e törvényben írt okból nem szûnik meg kettõ évre szól. A rendelkezési állományba helyezett fõtisztviselõt a Miniszterelnöki Hivatalhoz kell áthelyezni, és felette a munkáltatói jogkört a más szervhez történõ áthelyezést kivéve a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter gyakorolja. (2) A rendelkezési állomány idõtartama alatt csak a 31/C. (2) bekezdésében meghatározott fõtisztviselõi alapilletmény jár. A fõtisztviselõi alapilletmény pénzügyi fedezetét a Miniszterelnökség fejezetében külön elõirányzatként kell biztosítani. (3) A rendelkezési állományba helyezett fõtisztviselõt a 31/A. (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szervhez munkavégzésre a miniszterelnök beosztja, vagy egyéb feladattal megbízza. A munkavégzésre beosztás megváltoztatására, illetve módosítására a fõtisztviselõ beleegyezése nélkül is bármikor sor kerülhet. A kötelezõ munkavégzésre történõ beosztás feltételeirõl a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter gondoskodik. (4) A rendelkezési állomány idõtartama lejártával a fõtisztviselõ számára végzettségének, képzettségének megfelelõ másik köztisztviselõi álláshely ajánlható fel, ha elfogadja, oda át kell helyezni, ellenkezõ esetben közszolgálati jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni. Másik állás felajánlása esetében a fõtisztviselõ öt napon belül köteles nyilatkozni az elfogadásról. A közszolgálati jogviszonyt abban az esetben is felmentéssel kell megszüntetni, ha másik köztisztviselõi állás nem ajánlható fel.

4 5288 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/96. szám 8. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 245/J. -a helyébe a következõ rendelkezés lép:,,245/j. (1) A központi tisztikart olyan hivatásos állományú tisztek, fõtisztek, tábornokok alkotják, akiknek a miniszterelnök,,központi tiszt címet adományozott. A központi tisztikar létszáma ide nem értve a rendelkezési állományba helyezetteket nem haladhatja meg a 150 fõt. (2) A központi tisztikar tagjának (a továbbiakban: központi tiszt) feladata, hogy a beosztásának (munkakörének) ellátása során segítse a rendészeti, nemzetbiztonsági stratégiai döntések, programok elõkészítését és végrehajtását, az európai integrációval összefüggõ, a fegyveres szervet érintõ kormányzati feladatok ellátását, valamint a rendészet, nemzetbiztonság szakmapolitikai szempontjainak gyakorlati érvényesítését. (3) A központi tiszti cím pályázat alapján annak a hivatásos állományúnak adható, aki a) az országos parancsnokság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományában vagy minisztériumban, hivatalban berendelés, vezénylés alapján, valamint a fegyveres szervek területi és helyi szerveinél teljesít szolgálatot, b) felsõfokú iskolai végzettséggel, legalább ötéves hivatásos szolgálati gyakorlattal és legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik, c) sikeres pályázatot nyújtott be. A pályázati kiírásban tájékoztatást kell adni a fõtisztviselõi kizéssel együtt járó kötelezettségekrõl. (4) A cím adományozása határozatlan idõre szól, amelynek visszavonására, illetve megszûnésére a Ktv. 31/D 31/E. -ának rendelkezéseit kell értelemszerûen alkalmazni. 9. A Hszt. 245/K. -ának (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(3) A központi tiszt a miniszterelnök döntése alapján a köztársasági elnök kizési jogkörét nem érintve a fegyveres szerv rendeltetésének figyelembevételével, végzettségének és képzettségének megfelelõen beleegyezése nélkül a fegyveres szervek országos parancsnokságára, területi és helyi szerveihez a fogadó miniszter véleményének kikérése mellett áthelyezhetõ. A miniszterelnök döntésérõl az egyeztetés során az áthelyezést megelõzõen legalább 30 nappal korábban ki kell kérni a központi tiszt munkáltatójának, valamint az új munkáltatójának a véleményét. 10. A Hszt. 245/L. -ának (2) (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:,,(2) Az alapilletményen túl a központi tisztet az alábbi mértékû illetménypótlék is megilleti: a) az országos parancsnokság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományában vagy a minisztériumban, hivatalban berendelés, vezénylés alapján szolgálatot teljesítõ fõosztályvezetõ, fõvárosi, megyei rendõrfõkapitány esetében az alapilletmény 25%-a, b) országos parancsnok-helyettes esetében az alapilletmény 50%-a, c) országos parancsnok esetében az alapilletmény 100%-a. (3) A központi tiszt rendfokozati illetményre, illetménykiegészítésre és egyéb illetménypótlékra nem jogosult. Az illetménnyel kapcsolatos egyéb kérdésekre a Ktv. 31/C. (2) (3) bekezdésének rendelkezéseit megfelelõen alkalmazni kell. 11. A Hszt. 245/M. -ának helyébe a következõ rendelkezés lép:,,245/m. A központi tiszt szolgálati viszonya felmentéssel történõ megszüntetésének kezdeményezése esetén választása szerint felmenthetõ, vagy annak hiányában a Ktv. 31/F. -ában foglalt rendelkezési állományba kell helyezni, és vele szemben az ott meghatározottakat kell megfelelõen alkalmazni. Elõmenetelére az általános szabályok az irányadóak. Átmeneti és hatályba léptetõ rendelkezések 12. (1) Ez a törvény a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejûleg a Ktv. 31/D. -ának (4) bekezdése hatályát veszti. (2) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a) a Ktv. 10. (2) bekezdésében a,,... 31/E. (1) bekezdés... hivatkozás helyébe a,,... 31/F. (1) bekezdés... hivatkozás, a 17. (2) bekezdés d) pontjában a,,... 31/E. (4) bekezdése... hivatkozás helyébe a,,... 31/F.... hivatkozás, a 22/A. (7) bekezdésében a,,... Közszolgálati Ellenõrzési Hivatalt... szövegrész helyébe a,,... Belügyminisztérium Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatalt... szövegrész, a 44. (1) bekezdésében a,,... Közszolgálati Ellenõrzési Hivatalnál... szövegrész helyébe a,,... Belügyminisztérium Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatalnál... szövegrész lép; b) ahol e törvény hatálybalépését megelõzõen kiadott jogszabály Közszolgálati Ellenõrzési Hivatalt említ, ott Belügyminisztérium Közigazgatásszervezési és Közszolgálati Hivatalt kell érteni. (3) Az e törvény 2. -ával megállapított Ktv. 31/A. -ának (2) bekezdésében foglalt kizési feltételek nem érintik a törvény hatálybalépése elõtt adott fõtisztviselõi kizéseket, illetve központi tiszt címeket. (4) Az e törvény 10. -ával megállapított 245/L. (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott illetmény-megállapítás miatt az e törvény hatálybalépése elõtt megszerzett illetmény összege nem csökkenhet. Mádl Ferenc s. k., a Köztársaság elnöke Dr. Szili Katalin s. k., az Országgyûlés elnöke

5 2002/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5289 A Kormány rendeletei A Kormány 155/2002. (VII. 9.) Korm. rendelete a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladatés hatáskörérõl A Kormány a környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladatáról és hatáskörérõl a következõket rendeli el: 1. (1) A miniszter a környezeti elemek és hatótényezõk (a továbbiakban együtt: környezet), a természeti, illetõleg a védett természeti terület, illetve érték (a továbbiakban együtt: természet) összehangolt és rendezett védelme, alakítása, fejlesztése és helyreállítása, valamint a vízgazdálkodási tevékenységekkel kapcsolatos állami feladatok ellátása érdekében, a fenntartható fejlõdéssel összhangban feladatkörében a) javaslatot tesz a környezet, a természet védelmének, valamint a vízgazdálkodás országos programjára, a feladatok ellátásához szükséges költségvetési eszközökre, közremûködik a területfejlesztési, vidékfejlesztési és építésügyi országos és más ágazati tervek és programok kidolgozásában; b) részt vesz a nemzetgazdaság fejlesztését szolgáló átfogó tervek, programok és szabályozórendszer kidolgozásában; c) figyelemmel kíséri és elemzi a gazdasági és társadalmi folyamatokat, különösen a környezettel, a természettel, a vízgazdálkodással való összefüggéseit; d) megköti a külügyminiszterrel egyetértésben a hatáskörébe tartozó nemzetközi szerzõdéseket, valamint a nemzetközi szerzõdésnek nem minõsülõ megállapodásokat; e) közremûködik a helyi önkormányzatoknak nyújtandó cél- és címzett támogatásokra vonatkozó javaslatok kidolgozásában és a gazdaságfejlesztés állami pénzügyi eszközeinek a felhasználásában; f) közremûködik az országos kutatás-fejlesztési, lési, oktatási, képzési koncepciók kidolgozásában; g) szakmai javaslatokat dolgoz ki a PHARE és az ISPA támogatások tekintetében, közremûködik az Európai Uniós támogatások a nemzetközi hitelek és segélyek felhasználásával kapcsolatos feladatok ellátásában; h) állást foglal a gazdasági szektorok fejlesztési programjainak, szabályozásának kidolgozása során készített és a környezetre hatást gyakorló intézkedést eredményezõ döntései vizsgálati elemzésérõl; i) ellátja az Európai Megállapodásból eredõ, a környezet, a természet védelmével és a vízgazdálkodással kapcsolatos feladatok végrehajtását és integrációs szakmai kapcsolatok szervezését, irányítását; j) biztosítja a környezeti és vízügyi riasztási, kárelhárítási információs rendszer mûködtetését. (2) A miniszter a) irányító tevékenysége során érvényesíti a Kormánynak a környezet, a természet védelmére és a vízgazdálkodásra kialakított politikáját; b) a környezet, a természet védelmével és a vízgazdálkodással kapcsolatos feladatai ellátása során közremûködik a Kormány szakterületi, ágazati, így különösen a területfejlesztési, vidékfejlesztési, építésügyi, mûemlékvédelmi, mezõgazdasági, erdészeti, egészségügyi, gazdasági, közlekedési, energetikai, idegenforgalmi, oktatási, lési politikájának kialakításában; c) az egyházak vonatkozásában feladatkörében érvényesíti a kormányprogramban foglaltakat, az ebbõl fakadó kormányzati tevékenységet koordináló Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszterrel együttmûködve ellátja az ágazati feladatokat; d) a határon túli magyarok vonatkozásában tárcája tevékenységében érvényesíti az Alkotmány 6. (3) bekezdésében, valamint a kormányprogramban meghatározott szempontokat, az ebbõl fakadó kormányzati tevékenységet koordináló külügyminiszterrel, illetve a Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszterrel együttmûködve ellátja az ágazati feladatokat. (3) A miniszter szervezi és összehangolja a költségvetési fejezetébe tartozó elõirányzatok tervezését, illetõleg kezdeményezi a más ágazati irányítás alá tartozó környezet-, természetvédelmi, valamint vízgazdálkodási célú elõirányzatokkal való összehangolását. 2. (1) A miniszter látja el jogszabályban meghatározott körben a környezet, a természet védelmének és a vízgazdálkodás általános irányítását. (2) A miniszter az (1) bekezdésben foglaltak érdekében feladatkörében jogi szabályozási (rendeletalkotás), jogalkalmazási (hatósági), felügyeleti, ellenõrzési és szervezõ, valamint összehangoló tevékenységet végez. 3. (1) A miniszter a környezet, a természet védelmével és a vízgazdálkodással kapcsolatos feladatok általános irányítása tekintetében a) kidolgozza a környezet, a természet védelmére, valamint a vízgazdálkodásra vonatkozó politika átfogó stratégiáját, meghatározza rövid, közép- és hosszú távú céljait.

6 5290 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/96. szám Elõterjesztéseket készít a célok elérését biztosító, jogi, mûszaki, gazdasági és politikai változtatásokról, szabályozásokról, és részt vesz az ezt szolgáló fejlesztési tervek, programok és eszközök kialakításában; b) elemzi és értékeli a környezet, a természet állapotát, annak az emberi egészségre gyakorolt hatását, védelmének helyzetét, a környezeti és természeti értékekkel, természeti erõforrásokkal való gazdálkodás folyamatait, a környezet és természet védelmének, szabályozott használatának és tervszerû fejlesztésének tapasztalatait; javaslatot dolgoz ki a tapasztalatok hasznosítására, értékeli azok megvalósulását; c) összehangolja, illetõleg feladatkörében mûködteti a környezet és a természet állapotának felmérését és értékelését szolgáló mérõ-, megfigyelõ-, ellenõrzõ-, értékelõ- és információs rendszert, statisztikai adatszolgáltató rendszereket, valamint irányítja a labortevékenységet; d) koordinálja a környezeti elemek erõforráskénti igénybevételével és terhelésével kapcsolatos mérési, megfigyelési és adatszolgáltatási tevékenységeket; e) gondoskodik a környezeti hatásvizsgálat, az egységes szennyezésmegelõzés és ellenõrzés, a környezetvédelmi felülvizsgálat és teljesítményértékelés rendszerének és módszertanának kialakításáról és mûködtetésérõl; f) figyelemmel kíséri és ösztönzi a környezet védelmét szolgáló berendezések, eszközök, módszerek és eljárások fejlesztését, azok alkalmazását, a környezetkímélõ, természetkímélõ anyag-, energia- és víztakarékos, hulladékszegény technológiák bevezetését, értékeli az egyes anyagok, termékek és technológiák környezetre, természetre gyakorolt hatását; g) az állami tulajdon privatizálása során érvényesíti a környezet, a természet védelmét, a vízgazdálkodást biztosító szempontok érvényesítését; h) ellátja az Országos Statisztikai Adatgyûjtési Programban a környezet, a természet védelmére és a vízgazdálkodásra vonatkozó statisztikai adatgyûjtéssel kapcsolatos feladatokat; i) gondoskodik a környezet, a természet védelmével, valamint a vízgazdálkodással kapcsolatos nemzetközi adatszolgáltatás teljesítésérõl; j) gondoskodik a külön jogszabályban meghatározottak szerint a környezet, a természet védelmével, valamint a vízgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatok ellátásáról; k) összehangolja és feladatkörében ellátja a Bõs Nagymarosi Vízlépcsõrendszerrel összefüggõ megfigyelési adatok gyûjtését és feldolgozását, valamint a vízpótlórendszer üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat. (2) A miniszter a környezet védelmének szakterületi irányítása körében a környezeti elemek védelme, illetõleg az elemeket veszélyeztetõ tényezõk károsító hatása elleni védelem érdekében a) a levegõtisztaság-védelem tekintetében aa) meghatározza az érintett miniszterekkel együttesen a helyhez kötött és a mozgó légszennyezõ források kibocsátási határértékeit (emisszió), valamint a légszennyezettségi (immisszió) határértékeket, ab) kidolgozza a légszennyezettség továbbterjedésével kapcsolatos vizsgálatok, mérések, elemzések értékelésének rendjét, ac) meghatározza a védelem szabályait és követelményeit, irányítja a levegõtisztaság-védelmi tevékenységet, ad) létesíti és mûködteti a helyhez kötött szennyezõforrások tekintetében a hatósági emisszió mérõhálózatot, valamint a légszennyezettségi, (levegõminõségi) mérõrendszereket (mérõhálózatokat) az érintett miniszterekkel egyetértésben; b) a felszíni és a felszín alatti vizek mennyiségének és minõségének védelme tekintetében ba) meghatározza a vizek minõsítési rendszerét, kutatásuk, feltárásuk szempontjait, bb) meghatározza a vizekbe történõ beavatkozások feltételeit, s érvényre juttatja azok teljesülését, bc) meghatározza és érvényre juttatja a vizekre, az azokra ható beavatkozásokra, a beavatkozások hatásaira irányuló adatgyûjtés, -tárolás, -feldolgozás szempontjait, irányítja a vizek környezetvédelmi értékelését, bd) meghatározza az érintett miniszterekkel együttesen a vizeket terhelõ kibocsátások és igénybevételek határértékeit, továbbá a vizek állapotára vonatkozó határértékeket, be) kidolgozza a vizek védelmére irányuló szabályozást és követelményrendszert, bf) meghatározza a rendkívüli vízszennyezésekkel összefüggõ, a vizeket, illetve a környezetet érõ károk elhárítási feladatait, irányítja azok végrehajtását, és megállapítja a vízkárok elhárításának környezetvédelmi követelményeit, bg) figyelemmel kíséri és ösztönzi a vizek minõségének javítására irányuló tevékenységeket, bh) kidolgozza, irányítja és figyelemmel kíséri a vizeket veszélyeztetõ, szennyezõ, károsító tevékenységek szennyezéscsökkentési intézkedési programját, bi) meghatározza az érintett miniszterekkel együttesen a vizek jó állapotának követelményeit, bj) figyelemmel kíséri a vízigények és a vízkészletek közötti egyensúlyt, felügyeli a vízkészletek elosztását, a vízhasznosítást és a használt vizek elhelyezését; c) a föld védelme körében a talajvédelem tekintetében ca) irányítja a külön jogszabályban meghatározott termõföldvédelem kivételével a földterületek általános talajvédelmi követelményrendszerének meghatározását, cb) meghatározza a termõföldnek nem minõsülõ földterületek talajvédelmi követelményeit, és gondoskodik azok betartásáról, cc) közremûködik külön jogszabályban meghatározott módon a termõföld védelmében, cd) meghatározza a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési feladatok ellátásáért felelõs miniszterrel közösen

7 2002/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5291 az Országos Talajvédelmi Stratégiát, és gondoskodik az abban meghatározott feladatok teljesítésérõl, ce) közremûködik az Országos Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer mûködtetésében, a talajok minõségi állapotváltozásának értékelésében; d) az ásványvagyon-gazdálkodás körében da) közremûködik az ásványvagyon gazdálkodási tevékenységek irányításában, db) irányítja és mûködteti az ország földtani adatainak nyilvántartási rendszerét, dc) érvényesíti a környezet, a természet védelmére, valamint a vízgazdálkodásra vonatkozó követelményeket az ásványvagyon-gazdálkodás során, dd) közremûködik a földtani, valamint az ásványi nyersanyag kutatás és ásványvagyon-kutatás állami irányítási és ellenõrzési feladatainak ellátásában; e) a zaj- és rezgés elleni védelem körében ea) meghatározza az emberi környezetre káros, illetve veszélyes zaj- és rezgés-kibocsátási határértékek megállapítási rendjét, a védelem szabályait és követelményeit, irányítja a zaj- és rezgésvédelmi tevékenységet, eb) meghatározza az érintett miniszterekkel együttesen a káros zaj- és rezgéskibocsátó forrásokra vonatkozó kibocsátási (emissziós) határértékeket, valamint a zaj- és rezgés-kibocsátási határértékek megállapításának, továbbá a mérés és ellenõrzés szabályait, ec) megállapítja a zaj- és rezgésterhelési (immissziós) határértékeket; f) a hulladékgazdálkodás körében fa) meghatározza a hulladékok hasznosításának és ártalmatlanításának szakmai szabályait és környezetvédelmi követelményeit, fb) irányítja a hulladékok káros környezeti hatásai elleni védelemre irányuló, valamint a hulladékgazdálkodási tevékenységeket, fc) közremûködik a hulladékkeletkezés megelõzésében, csökkentésében, a hulladékhasznosítás, másodnyersanyag-hasznosítás szervezésében; g) a környezet radioaktív sugárzás elleni védelme körében közremûködik a környezet radioaktív szennyezés elleni védelmével kapcsolatos követelmények meghatározásában, a védelmi feladatok ellátásában; h) a környezetbiztonság körében ha) meghatározza a környezeti elemek szennyezés elleni védelmével összefüggõ követelményeket, a környezetet érõ károk elhárítására irányuló feladatokat, irányítja, illetve közremûködik azok végrehajtásában, hb) irányítja a potenciális környezeti veszélyforrások felmérését, hc) közremûködik a súlyos ipari balesetek elleni védelmi követelmények meghatározásában, végrehajtásuk ellenõrzésében. (3) A miniszter a természet védelme szakterületi irányítása körében a) a természet általános védelme tekintetében aa) megállapítja és a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési feladatok ellátásáért felelõs miniszterrel egyetértésben közzéteszi a természeti területek körét, illetve jegyzékét, ab) meghatározza a természeti értékek védelmével, a természetes és természetközeli élõhelyek, továbbá a biológiai sokféleség megõrzésével kapcsolatos alapvetõ elõírásokat, ac) érvényesíti a természet védelmének általános követelményeit a kormányzati szintû döntésekben, valamint a külön jogszabályban meghatározott hatósági eljárások során; b) a természetvédelem tekintetében ba) kialakítja a természetvédelem országos céljait, feladatait és követelményrendszerét, bb) megállapítja a védelemre érdemes természeti területek és természeti értékek körét, és gondoskodik azok védelem alá helyezésérõl, bc) irányítja a természetvédelmi oltalom alatt álló értékeket, valamint védett természeti területeket veszélyeztetõ jelenségek okainak feltárásával, károsodásuk megelõzésével és elhárításával, a károsodott értékek helyreállításával, a természeti értékek feltárásával, nyilvántartásával, megõrzésével, fenntartásával, bemutatásával, az ezekre vonatkozó tudatformálással, oktatással és a kutatással összefüggõ tevékenységeket, bd) gondoskodik törvényben meghatározottak szerint a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról, és a vagyonkezelésébe került, illetve kerülõ területeken a védettségi szint fenntartásáról; c) a táj általános védelme tekintetében irányítja a természetvédelmi oltalom alatt nem álló tájak védelmét, az egyedi tájértékek nyilvántartásba vételét és megõrzését; d) az erdõgazdálkodás és erdõvagyon-védelem tekintetében közremûködik az erdõgazdálkodás és erdõvagyonvédelem irányításában; e) az élõvilág-védelem tekintetében közremûködik a természetvédelmi szempontból védetté nem nyilvánított természetes növény- és állatvilág [a vadászható, halászható vad- és halfajok, háziasított állatfajok (fajták) és ezek génkészletei] védelmének irányításában. 4. A miniszter a vízgazdálkodási feladatok irányítása tekintetében a) az általános vízgazdálkodási feladatok körében irányítja: aa) az országos és regionális vízgyûjtõ-gazdálkodási koncepciók és tervek készítését,

8 5292 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/96. szám ab) a nemzeti tervek, programok végrehajtását (így különösen ivóvízbázis-védelem, ivóvízminõség javítás, szennyvízelvezetés és -tisztítás, felszíni és felszín alatti vízkészletek védelme, Balaton Vízgazdálkodás Fejlesztési program, Kis-Balaton Vízvédelmi Program, Holtág-rehabilitációs Program), ac) az önkormányzati vízgazdálkodási feladatok szabályozását, felügyeletét (víziközmû-szolgáltatás, beruházások szakmai felügyelete, finanszírozás koordinálása); ad) az állami tulajdonhoz kapcsolódó tulajdonosi jogok gyakorlását, a közcélú vízilétesítmények üzemeltetését, fenntartását, fejlesztését, a koncessziós mûködtetést, ae) a nemzetközi egyezményekben, szervezetekben a vízgazdálkodás szakmai képviseletének ellátását, a Kormány felhatalmazása alapján jóváhagyja a szomszédos államokkal kötött vízügyi szerzõdések végrehajtására mûködõ közös határvízi bizottságok ülésszakainak jegyzõkönyveit és a vonatkozó szerzõdés keretei között hozott határozatait, af) a vízimunkák és vízilétesítmények mûszaki tervezésével, kivitelezésével, továbbá üzemeltetésével összefüggõ szabályozási feladatok ellátását; b) a vízhasznosítás keretében ba) irányítja a vízellátás, víziközmûvek, víztermelésszolgáltatás, víziközmûfejlesztés, valamint a szennyvízelvezetés (csatornázás) és szennyvíztisztítás, szennyvízelhelyezés feladatait, bb) közremûködik a vízerõ-hasznosításban, bc) irányítja a regionális vízmû társaságok tulajdonosi és szakmai felügyeletét, bd) irányítja a vízi utak kitûzését és azok fenntartását, továbbá be) díjakat állapít meg, és az állami víziközmûvek tekintetében gyakorolja a hatósági ármegállapító jogkört; c) a vizek kártétele elleni védelem keretében irányítja ca) az árvízmentesítést (árvízvédelmet) és a belvízmentesítést, cb) folyógazdálkodást és tószabályozást, cc) a vízrendezést; d) irányítja a térségi vízszétosztást; e) a vízkárelhárítást (védekezés) keretében ea) irányítja az ár- és belvízvédekezést, valamint a helyi vízkárelhárítást, eb) ellátja a határvízi bizottságok koordinációját; f) szakmai segítséget nyújt az önkormányzatok vízgazdálkodási feladatainak végrehajtásához; g) megállapítja a víziközmû-társulatokkal kapcsolatos szabályokat, közremûködik a vízitársulatok mûködési szabályainak kialakításában és szakmai felügyeletében; h) kezeli és mûködteti a kincstári vagyoni körbe és vagyonkezelésébe tartozó felszíni vizeket és közcélú vízilétesítményeket, koncessziós szerzõdéseket köt; i) közremûködik a melioráció, az öntözés és a halgazdálkodás kivételével mezõgazdasági vízhasznosítással és vízkárelhárítással kapcsolatos kormányzati feladataiban, ideértve a forgalomképes állami tulajdonú vizek és vízilétesítmények mezõgazdasági vízszolgáltatási és vízkárelhárítási célú fejlesztésének, üzemeltetésének, fenntartásának szervezését, irányítását; j) irányítja a forgalomképes állami tulajdonú vízilétesítmények üzemeltetésével összefüggésben a belvízkárelhárítást; k) közremûködik az árterületek ésszerû földhasználatában. 5. (1) A miniszter közremûködik a területfejlesztés, a vidékfejlesztés az építésügy és a mûemlékvédelem szakterületi irányításában. (2) A 3. (2) bekezdés b) d) és f), g), a 3. (3) bekezdés d) e) pontjaiban, valamint e (1) bekezdésében foglalt feladatainak ellátása érdekében a miniszter a) érvényesíti a környezet, a természet védelmére, valamint a vízgazdálkodásra vonatkozó követelményeket a szabályozásban; b) a külön jogszabályokban meghatározottak szerint szakhatóságként mûködik közre az egyes hatósági eljárásokban; c) a környezet, a természet védelmét, valamint a vízgazdálkodást szolgáló érdekbõl szabályozási, hatósági, felügyeleti intézkedéseket kezdeményez. 6. A miniszter a ban foglalt feladatainak ellátása érdekében a) meghatározza az általa irányított tevékenységek nemzetközi kapcsolatainak fõ irányait, irányítja a nemzetközi együttmûködést, szervezi és értékeli a külföldi tapasztalatok hasznosítását és megvalósulását; b) kialakítja az irányított szakterületek kutatási és mûszaki fejlesztési irányelveit, a feladatkörébe tartozó kutatás- és mûszaki fejlesztés fõ irányait, koordinálja a kutatás-fejlesztés irányításának általános rendszeréhez igazodóan az országos állami kutatási és mûszaki fejlesztési feladatok végrehajtását; c) gyakorolja a szakképzésrõl szóló törvényben meghatározott, az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében a szakképesítésért felelõs miniszter jogkörét, ellátja a szakirányába tartozó, felsõoktatást érintõ külön jogszabály által meghatározott állami feladatokat, és segíti a szakirányába tartozó felsõoktatási intézmények oktató, kutató munkáját, továbbá az oktatási miniszterrel együttmûködésben ellátja a fenntartható fejlõdés bizto-

9 2002/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5293 sítása érdekében a környezettudatos lés és az iskolarendszeren kívüli környezeti lés feladatait; d) gyakorolja a külön törvényben foglaltak szerint a környezeti lés állami feladataival kapcsolatos hatáskörét; e) ellátja a hatáskörébe tartozó területekkel összefüggõ minõségvédelmi, minõségszabályozási, szabványosítási és hatósági minõség-ellenõrzési feladatokat, közremûködik nemzeti szabvány kidolgozásában, továbbá a nemzetközi és az európai kötelezettségeken alapuló, a nemzeti szabványosítással és az akkreditálással összefüggõ jogalkotói munkában. 7. A miniszter ellátja és irányítja az alárendelt, az irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek és feladatkörébe tartozó szakágazatok védelmi felkészítésével kapcsolatos tevékenységét. Ennek keretében a) a honvédelmi feladatainak ellátására koncepciót készít, és azt folyamatosan karbantartja, továbbá a feladatok ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet fejezeti költségvetésben elkülönítetten kezeli; b) felügyeletet gyakorol az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke által fenntartott és mûködtetett az ország védelmi igényeinek megfelelõ radiometeorológiai rendszer felett; c) szervezi a környezet minõsített idõszaki radiológiai, biológiai és vegyi ellenõrzését; d) részt vesz az érdekelt miniszterekkel együttmûködve a védelmi célú területfejlesztéssel összefüggõ szakfeladatok ellátásában; e) a kihirdetett rendkívüli állapot, továbbá szükségállapot idõszakában fokozottan érvényesíti a környezetvédelmi rendszabályokat, szervezi a természeti (beleértve a védett természeti) értékek és területek védelmét. 8. (1) A miniszter határozza meg a környezet, a természet védelme, valamint a vízgazdálkodás tekintetében a hatósági engedélyezésre, kötelezésre és ellenõrzésre vonatkozó szakmai szabályokat. (2) A miniszter külön jogszabályok rendelkezései szerint a környezet védelmével kapcsolatos feladatainak ellátása során közremûködik az egészségügyi feladatok ellátásáért felelõs miniszter környezet-egészségügyi, valamint a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési feladatok ellátásáért felelõs miniszter agrár-környezetvédelmi programmal kapcsolatos feladatainak ellátásában. (3) A miniszter a külön jogszabályban meghatározott gazdálkodó szervezetek tekintetében gyakorolja az alapítói, valamint tulajdonosi jogokat, továbbá gondoskodik a felügyelete alatt álló szervek vagyonkezelésébe tartozó kincstári vagyon kezelésérõl, fenntartásáról és védelmérõl. 9. A miniszter feladatait a minisztérium hivatali szervezete, a Környezet- és Természetvédelmi Fõfelügyelõség, az Országos Vízügyi Fõigazgatóság, az Országos Meteorológiai Szolgálat, a Környezetgazdálkodási Intézet a területi szervek, valamint a külön jogszabályok alapján és a minisztérium költségvetési alapokmánya szerint irányítása alá tartozó szervek tevékenysége útján látja el. 10. A minisztert az ágazatközi koordinációs feladatainak ellátása során a külön jogszabály szerint létrehozott Országos Környezetvédelmi Tanács, valamint a vízgazdálkodási tanácsok, illetve a miniszter által létrehozott érdekegyeztetõ fórumok segítik. 11. A miniszter a) dönt a rendelkezésére álló központi források (így különösen a fejezeti pénzeszközök, fejezeti kezelésû célelõirányzatok) elosztásáról, támogatások odaítélésérõl, és ellenõrzi azok felhasználását; b) intézményeket hozhat létre és szüntethet meg; c) ellátja a jogszabályok alapján rá háruló egyéb feladatokat. 12. A miniszter szervezetirányító jogköre kiterjed a) az alárendelt intézetekre és egyéb központi költségvetési szervekre; b) központi alárendeltségében mûködõ területi államigazgatási és egyéb költségvetési szervekre. 13. Ez a rendelet a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba, egyidejûleg a környezetvédelmi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 158/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet a hatályát veszti. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök

10 5294 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/96. szám A Kormány tagjainak rendeletei A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 2/2002. (VII. 9.) KvVM rendelete a titán-dioxid gyártás hulladékairól A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. -a (2) bekezdésének cd) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el: A rendelet hatálya 1. E rendelet hatálya a) a titán-dioxid gyártási folyamatokból származó hulladékokra és kezelésükre, b) a titándioxid-pigment hulladékok kezelõire terjed ki. Értelmezõ rendelkezések 2. E rendelet alkalmazásában a) meglévõ ipari létesítmény: a rendelet hatálybalépése elõtt engedélyezett, titán-dioxid gyártás célját szolgáló ipari létesítmény; b) új ipari létesítmény: a rendelet hatálybalépésekor folyamatban levõ, illetve a hatálybalépést követõen indult engedélyezési eljárás tárgyát képezõ, titán-dioxid gyártás célját szolgáló ipari létesítmény; c) szulfát eljárás alkalmazás esetében: ca) szilárd hulladék: a gyártási folyamatban a kénsavas feltárás során visszamaradó, oldhatatlan ércmaradékok, a keletkezõ vas(ii)-szulfát (FeSO 4 7H 2O), cb) erõsen savas hulladék: a titanil-szulfát-oldat (TiOSO 4) hidrolízisét követõ szûrési mûveletbõl származó anyalúgok, cc) a keletkezés helyén történõ kezelésbõl származó hulladékok: az erõsen savas hulladékok kezelésébõl (töményítésébõl vagy semlegesítésébõl) származó, szûréssel eltávolított sók, iszapok és folyékony hulladékok, amelyek nehézfém-ionokat tartalmaznak, valamint azok a semlegesített, szûrt, illetve dekantált hulladékok, amelyek csak nyomokban tartalmaznak nehézfém-ionokat, és bármilyen, a technológiai folyamat részeként végzett hígítás elõtt ph-juk kisebb volt 5,5-nél, cd) gyengén savas hulladék: mosóvizek, hûtõvizek, kondenzátumok, továbbá egyéb iszapok és folyékony hulladékok, amelyek összetételük alapján nem tartoznak más hulladékcsoportba, és 0,5% vagy ennél kevesebb szabad kénsavat tartalmaznak, ce) semlegesített hulladék: bármely folyadék, amelynek ph-ja 5,5-nél nagyobb és 8,5-nél kisebb, nehézfém-ionokat csak nyomokban tartalmaz, és erõs vagy gyengén savas hulladékból (a savasság, valamint a nehézfém-ionok koncentrációjának csökkentése érdekében végzett kezelés után) közvetlenül szûréssel vagy dekantálással keletkezik, cf) por: a termelõ üzemekbõl származó bármely porfajta, amelyeket szilárd hulladékként összegyûjtöttek, különösen: 1. az ércpor, 2. a pigmentpor; d) klór-eljárás alkalmazása esetében: da) szilárd hulladék: 1. a gyártási folyamat során, a klórral nem reagáló, oldhatatlan ércmaradékok, 2. a titán (IV)-klorid elõállításából származó, szilárd halmazállapotú (a szûrés során keletkezõ), fém-kloridok és fém-hidroxidok, 3. a titán (IV)-klorid elõállításából származó kokszmaradékok, db) erõsen savas hulladék: a 0,5%-nál több szabad sósavat és különbözõ nehézfém-ionokat tartalmazó hulladékok, dc) a keletkezés helyén történõ kezelésbõl származó hulladékok: az erõsen savas hulladékok kezelésébõl (töményítésébõl vagy semlegesítésébõl) származó, szûréssel eltávolított sók, iszapok és folyékony hulladékok, amelyek különbözõ nehézfém-ionokat tartalmaznak, kivéve azokat a semlegesített, szûrt, illetve dekantált hulladékokat, amelyek csak nyomokban tartalmaznak nehézfém-ionokat, dd) gyengén savas hulladék: mosóvizek, hûtõvizek, kondenzátumok, továbbá egyéb iszapok és folyékony hulladékok, amelyek nem tartoznak a fenti definíciók által meghatározott hulladékok csoportjába, és 0,5% vagy ennél kevesebb szabad sósavat tartalmaznak, de) semlegesített hulladék: bármely folyadék, amely a savasság és a nehézfém-tartalom csökkentése érdekében végzett kezelés után közvetlenül szûréssel vagy dekantálással keletkezik, és amelynek a ph-ja a kezelés következtében magasabb mint 5,5, és nem haladja meg a 8,5-es értéket, valamint nehézfém-ionokat csak nyomokban tartalmaz, df) por: a termelõ üzemekbõl származó bármely porfajta, amelyeket szilárd hulladékként összegyûjtöttek különösen: 1. az ércpor, 2. a pigmentpor, 3. a szénpor.

11 2002/96. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5295 A titán-dioxid gyártás során keletkezõ hulladékok kezelése 3. A titán-dioxid gyártásból származó valamennyi szilárd hulladék, erõsen savas hulladék, kezelt hulladék vagy semlegesített hulladék felszíni, felszín alatti vizekbe, valamint csatornarendszerekbe történõ kibocsátása vagy nyílt tengerekbe való elhelyezése tilos. 4. (1) A gyártásból származó hulladékokat ellenõrzött, zárt körülmények között a környezet veszélyeztetésének kizárásával kell gyûjteni. (2) A keletkezett hulladékok a telephelyen legfeljebb 1 évig tárolhatók. (3) A gyártási folyamat során keletkezõ hulladékokat, ha a mûszaki és gazdasági feltételek lehetõvé teszik, hasznosítani kell. 5. A gyártásából származó hulladékok lerakását az illetékes környezetvédelmi felügyelõség engedélyezheti, ha a keletkezett hulladék más módon történõ kezelése nem oldható meg. 6. Az e jogszabályban foglaltakat a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló* rendelkezésekkel összhangban kell alkalmazni. Záró rendelkezések 7. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a hulladékolajok kezelésének részletes szabályairól szóló 4/2001. (II. 23.) KöM rendelet 8. (1) bekezdésének,,regenerálással szövegrésze hatályát veszti. * A 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet. 8. Ez a rendelet a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirõl szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelettel együtt a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítésérõl szóló, Brüsszelben, december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdetõ évi I. törvény 3. -ával összhangban, a Tanács 78/176/EGK irányelvével összeegyeztethetõ szabályozást tartalmaz. Dr. Kóródi Mária s. k., környezetvédelmi és vízügyi miniszter A pénzügyminiszter és a belügyminiszter 24/2002. (VII. 9.) PM együttes rendelete a helyi önkormányzatokat és évben megilletõ normatív állami hozzájárulásokról, normatív, kötött felhasználású támogatásokról, személyi jövedelemadóról, valamint a helyi önkormányzatok bevételeinek aránytalanságát mérsékelõ kiegészítésrõl, illetve beszámításról szóló 3/2001. (I. 30.) PM együttes rendelet módosításáról A Magyar Köztársaság és évi költségvetésérõl szóló évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: KT) 18. -ának (2) bekezdésében, a 19. -a (1) bekezdésének d) pontjában, valamint a 22. -ának (10) bekezdésében kapott felhatalmazásnak megfelelõen kiadott, a helyi önkormányzatokat és évben megilletõ normatív állami hozzájárulásokról, normatív, kötött felhasználású támogatásokról, személyi jövedelemadóról, valamint a helyi önkormányzatok bevételeinek aránytalanságát mérsékelõ kiegészítésrõl, illetve beszámításról szóló 3/2001. (I. 30.) PM együttes rendeletet (a továbbiakban: rendelet) az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 64. (4) bekezdése alapján a következõk szerint módosítjuk: 1. A rendelet a következõ 1/B. -sal egészül ki:,,1/b. (1) A KT 3. számú mellékletében szereplõ egyes hozzájárulási jogcímekhez kapcsolódó mutatószámok kiegészítõ felmérése alapján a helyi önkormányzatokat megilletõ normatív állami hozzájárulás és normatív részesedésû személyi jövedelemadó elõirányzata a következõ jogcímeken módosul e rendelet 4. és 6. számú mellékletében: 3. bb) Körjegyzõség mûködése,

12 5296 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2002/96. szám 11. Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok b) Kiegészítõ hozzájárulások bb) Falugondnoki szolgáltatás mûködtetése alpontja, 20. b) Szakmai elméleti oktatás, szakiskolai kifutó felzárkóztató oktatás, 20. c) Középfokú lés-oktatás, 20. d) Iskolai szakképzés (szakmai gyakorlati képzés), 21. a) Gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) ellátás, 21. b) Korai fejlesztés, gondozás, 21. c) Fejlesztõ felkészítés, 24. b) Általános iskolai napközis foglalkozás, a hátrányos helyzetû tanulók felkészülését segítõ foglalkozások bb) alpontja, 24. d) Óvodában, kollégiumban, iskolában szervezett intézményi étkeztetés, 24. A kistelepülések támogatása gc) és gd) alpontja. (2) A KT 8. számú melléklet I. részében szereplõ egyes támogatási jogcímekhez kapcsolódó mutatószámok, teljesítménymutatók kiegészítõ felmérése alapján a helyi önkormányzatokat megilletõ normatív, kötött felhasználású támogatások elõirányzata a következõ jogcímeken módosul e rendelet 5. és 6. számú mellékletében: 2. Pedagógusok szakkönyvvásárlása, 5. Kiegészítõ támogatás az Arany János Tehetséggondozó Program támogatására. (3) Módosulnak azon helyi önkormányzatok érintett jogcímû központi költségvetésbõl származó forrásai, amelyeknél: az e rendelet 4. és 6. számú mellékletében megállapított elõirányzatok jogszabályváltozás, illetve várossá nyilvánítás következtében a körzeti igazgatási feladatok átcsoportosulása, illetve új feladatok belépése miatt változik, az e rendelet 6. számú mellékletében megállapított, a települést megilletõ jövedelemkiegyenlítéssel összefüggõ személyi jövedelemadó összege a évben történt várossá nyilvánítás következtében növekszik, az e rendelet 4 6. számú mellékletében megállapított normatív hozzájárulások és támogatások elõirányzatai a évben történt feladatátadások/átvételekkel összefüggésben megváltoznak. A vetítési alapok ebbõl adódó változásai miatt módosul a települést megilletõ jövedelemkiegyenlítéssel összefüggõ személyi jövedelemadó összege, továbbá az átengedett személyi jövedelemadó megyei intézményekben ellátottak után járó része, az e rendelet 4. és 6. számú mellékletében megállapított normatív módon elosztott központi költségvetési kapcsolatokból származó források összege felelõsségi körükön kívül esõ egyéb ok miatt eltér a KT alapján járó összegtõl. (4) Az (1) (3) bekezdések szerinti elõirányzat-módosítások miatt a 4 6. számú melléklet adataitól való eltérések összegét a 8. számú melléklet tartalmazza. (5) Az 1. (3) bekezdés e) pontjában foglalt forrásokat és együttes összegüket a 8. számú mellékletben szereplõ különbözetek összege módosítja. (6) A 8. számú mellékletben meghatározott különbözet éves összegének május 31-ig számított folyó évi finanszírozási különbözeteit elsõ ütemben május hónap 31-éig bezárólag, a fennmaradó további különbözetet június 1-jétõl havi ütemezésben a normatív állami hozzájárulásokkal és támogatásokkal egyidejûleg, a nettó finanszírozás keretében érvényesíti az Államháztartási Hivatal rendelkezése alapján a Magyar Államkincstár. 2. A rendelet az e rendelet melléklete szerinti 8. számú melléklettel egészül ki. 3. Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Dr. László Csaba s. k., pénzügyminiszter Dr. Lamperth Mónika s. k., belügyminiszter