A FÖLDRAJZ ÉRETTSÉGI VIZSGA SZERKEZETE. Feladatsorok és javítási-értékelési útmutatók

Átírás

1 A FÖLDRAJZ ÉRETTSÉGI VIZSGA SZERKEZETE Feladatsorok és javítási-értékelési útmutatók A földrajz érettségi tétel 3 fő részből áll. Az I. tétel Európa, a II. tétel Románia, míg a III. tétel: az Európai Unió földrajzára vonatkozik. I. tétel (30 pont)

2 A fenti térkép az I. tétel A D. pontjaira vonatkozik. A térképen az országok betűkkel, a fővárosok számokkal vannak jelölve. A. Nevezzétek meg: 1. a C betűvel jelölt országot, 2. a 9 számmal jelölt fővárost. 4 pont B. ĺrjátok a vizsgalapra az alábbi mondatokat kiegészítő helyes válaszokat: 1. A 15 számmal jelölt város... fővárosa. 2. A 14 számmal jelölt fővároson áthaladó folyó neve 3. A H betűvel jelölt ország neve... 6 pont C. ĺrjátok a vizsgalapra a helyes válaszok betűjelét: 1. Annak az országnak, amelynek a fővárosát a térképen az 5 szám jelöli, kijárata van a következő tengerre: a. Balti- b. Kaszpi- c. Földközi- d. Fekete- 2 pont 2. A 3 számmal jelölt főváros neve: a. Athén b. Podgorica c. Skopje d. Tirana 2 pont 3. A macchia bozót jellegzetes növényzete a következő betűvel jelölt országnak: a. C b. E c. F d. J 2 pont 4. Jelentős szén-, kőolaj- és földgázkitermelése van a térképen a következő betűvel jelölt országnak: a. A b. B c. G d. I 2 pont 5. Bortermelésben világszinten első a következő betűvel jelölt ország: a. E b. G c. I d. J 2 pont Az I. tétel A., B. és C. feladatainak megoldásához nélkülözhetetlen Európa országainak és fővárosainak ismerete. CSAK ezeknek a megtanulásával már majdnem elérhető a minimális 5-ös jegy. Konkrét gyakorlati segítséget nyújthat ehhez a Seterra oktatóprogram, mely ingyenesen letölthető magyar nyelven is Ennek használatával játékos, szórakozató formában interaktív módon, vaktérkép segítségével gyakorolható az európai országok és fővárosok felismerése és elhelyezkedése. D. Nevezzetek meg három különbséget a térképen D és G betűkkel jelölt országok éghajlata között: 1. megjegyzés: A különbségek a következő éghajlati elemek bármelyikére vonatkozhatnak: éghajlati típus, éghajlati emelet, éghajlatot befolyásoló tényezők, évi/nyári/téli középhőmérsékletek, hőmérsékleti amplitúdó, évi/nyári/téli átlagos csapadék, gyakori szelek. 2. megjegyzés: A teljes pontszám csak abban az esetben adható meg, ha a különbségek összehasonlításképpen és nem külön-külön vannak leírva. 6 pont

3 A D. pont feladata általában két ország vagy két domborzati egység (hegyek, alföldek) összehasonlítását kéri. Az összehasonlítás vonatkozhat az országok éghajlatára vagy a hegyvonulatok/alföldek domborzatára. Nagyon fontos elolvasni a kisméretű betűkkel jelölt megjegyzéseket is, hiszen ott konkrétan le van írva, hogy mire vonatkozhatnak a különbségek, illetve a hasonlóságok (lásd 1. megjegyzés). Leggyakrabban előforduló hiba, hogy a tanuló egészen más szempontok alapján végzi el az összehasonlítást, figyelmen kívül hagyva a konkrét utasításokat. Például akár éghajlati, akár domborzati szempontból kell összehasonlítani az országokat, nem jár pont abban az esetben, ha az államok fekvését (pl. az egyik északon, a másik délen található), vagy azok méretét (egyik kisebb, másik nagyobb területű) viszonyítjuk egymáshoz. Másik gyakori hiba, hogy hiába szerepel a 2. megjegyzésben, hogy az országokat egymással össze kell hasonlítani, a diák mégis külön-külön jellemzi azokat, márpedig így csak az érdemelt pontszám fele adható meg. Így néz ki a csak félig helyes válasz: A D ország éghajlata mediterrán, évi átlagos hőmérséklete C, nyáron a passzát, télen a nyugati szél befolyásolja az éghajlatát. A G ország éghajlata mérsékelt óceáni és szárazföldi, évi átlagos hőmérséklete 5-10 C, és területén a nyugati szél fúj. Ugyanez helyesen megfogalmazva: Ami az országok éghajlatát illeti, a D betűvel jelölt országé mediterrán, míg a G betűvel jelölt országé mérsékelt szárazföldi és óceáni. Az évi átlagos hőmérsékletük is eltérő: a D betűvel jelölt országban C, míg a G betűvel jelölt országban csak 5-10 C. A két ország éghajlatát befolyásoló szelek is eltérőek: a D betűvel jelölt országban csak télen fúj a nyugati szél fúj (nyáron a passzát), míg a G betűvel jelölt országban egész évben a nyugati szél fúj. Fontos megjegyezni ennél a feladattípusnál, hogy a teljes pontszám akkor is jár, ha a tanuló nem nevezi meg az adott országokat, ezt ugyanis nem kéri konkrétan a feladat. Tehát nyugodtan lehet használni az országokat jelölő betűket. Igaz viszont, hogy sokat segít, ha tudjuk, mely országokról van szó. De a feladat akkor is megoldható, ha csak az országok fekvéséből következtetünk annak pl. éghajlati adataira. Ebben segíthet az alábbi, Európa éghajlati adatait tartalmazó, nagyon leegyszerűsített, összefoglaló táblázat: Éghajlat Évszakok Évi átlagos Évi Szelek Elterjedés

4 Szubpoláris (sarkköri) Mérsékelt óceáni Mérsékelt szárazföldi Szélsőséges szárazföldi Mediterrán száma és jellemzése 2 évszak: 9 hónap fagyos tél, 3 hónap hűvös nyár 4 évszak: enyhe tél, hűvös nyár 4 évszak: hideg tél, meleg nyár 4 évszak: nagyon hideg tél, nagyon meleg nyár 4 évszak: enyhe, esős tél, forró, száraz nyár hőmérséklet átlagos csapadék C mm 5-15 C mm 5-10 C mm 0-15 C mm C mm Hegyvidéki * -5 0 C 1000 mm felett *Függ a hegység elhelyezkedésétől. sarki nyugati helyi helyi Télen nyugati Nyáron passzát Észak-Európa, a Sarkkörön túli területeken Nyugat- Európa, az Atlanti-óceán közelében Közép-Európa Kelet-Európa, a Fekete-tg. vidékén Dél-Európa, A Földközi-tg. környékén * Magas hegyek Általánosságban kijelenthetők a következők: A hőmérséklet nő északról dél felé haladva (az Egyenlítőtől való távolság függvényében, ahogy csökken a napsugarak beesési szöge). A csapadékmennyiség csökken nyugatról kelet felé haladva, ahogy csökken az Atlanti-óceán hatása. A nyugati szél ugyanis az Atlanti-óceán irányából szállítja a nedves légtömegeket a kontinens belseje felé, és ezek fokozatosan elveszítik a nedvességtartalmukat, ahogy távolodnak az óceántól. A magasság növekedésével csökken a hőmérséklet, nő a csapadék mennyisége és erősebbek a szelek. Ha a D pontnál nem az országok éghajlatát, hanem a tájegységek domborzatát kell összehasonlítani, akkor az alábbi táblázat segíthet a felkészülésben: Tájegységek Koruk (hegységképződési szakasz) Domborzat típusaik Alpok alpesi gyűrt hegy, glaciális domborzat Kárpátok alpesi gyűrt hegy, glaciális, karsztikus és Maximális magasságuk Irányuk Más jellemzőik 4810 m Ny K tömbhegység 2655 m ÉNy DK Ívszerű elhelyezkedés

5 vulkanikus domborzat Pireneusok alpesi gyűrt hegy, glaciális domborzat Skandináv Alpok kaledóniai glaciális domborzat Appenninek alpesi gyűrt hegy, glaciális, karsztikus és vulkanikus domborzat Dinári-hg. alpesi gyűrt hegy, karsztikus domborzat 3404 m Ny K orográfiai sorompó 2000 m ÉK DNy fjordok 2900 m É D működő vulkánok 2500 m ÉNy DK egymással párhuzamos hegyvonulatok Balkán-hg. alpesi gyűrt hegy 2400 m Ny K párhuzamos Pindosz-hg. alpesi gyűrt hegy, vulkanikus domborzat hegyvonulatok 2900 m É D kialudt vulkánok Urál-hg. hercíniai gyűrt hegy 1900 m É D erősen lekopott Pennine-hg. kaledóniai gyűrt hegy 800 m É D erősen lekopott Kaukázus alpesi gyűrt hegy, glaciális domborzat 5642 m ÉNy DK nagyon meredek Kelet-Európai alföld Észak-Európai (Lengyel Germán) alföld Pó-alföld Pannón-alföld Román-alföld proterozoikumi talapzat negyedkori üledékesedés negyedkori üledékesedés negyedkori üledékesedés negyedkori üledékesedés régi kőtezeteken jött létre folyamiglaciális alföld folyami-tavi alföld folyami-tavi alföld folyami-tavi alföld 300 m É D alföld kinézetű fennsík 200 m Ny K glaciális üledék 200 m Ny K hajdani tengeröböl 200 m belső hegyközi medence 100 m Ny K löszsüppedékek E. Írjatok le: 1. egy okot, amiért a Skandináv-hegységben cirkuszvölgyek és glaciális tavak vannak. 2. egy okot, amiért az Appennini-félszigeten a lakosság térbeli eloszlása egyenlőtlen. 4 pont Ha a feladat megfogalmazása a Mutassátok be, Irjátok le felszólítást tartalmazza, akkor az egy részletesebb választ igényel, pl. egy leírást vagy magyarázatot. Ezzel szemben

6 a Nevezd meg vagy Sorold fel típusú utasításra rövidebb, precízebb, pontokba összefogott válaszokat várnak. Itt még azt tudom tanácsolni, hogy ha tudtok próbáljatok meg eggyel több okot írni, mint amennyit a feladatban kérnek, mert előfordulhat, hogy az egyiket elhibázod, vagy nem jól tudod, viszont ha a másik ok helyesen van megfogalmazva, akkor mégis megkaphatod rá a maximális pontszámot. Pl. 1. A Skandináv-hegységben azért vannak gleccserek és glaciális tavak, mert a hegyvonulat északi fekvése miatt itt hideg az éghajlat. A hóhatár általában 1000 méteren van, de a legészakibb részein akár tengerszintre is lecsökkenhet. A télen lehulló nagy mennyiségű hó, a hűvös nyarak során nem olvad el teljesen. Az így felhalmozódott hó jéggé, majd gleccserekké alakul. Ott, ahol a hó összegyűl és jéggé alakul, üst alakú bemélyedés, úgynevezett cirkuszvölgy jön létre. A gleccserek által kivájt mélyedésekben a jég elolvadása után felhalmozódik az eső és a hó olvadásából keletkező víz és glaciális tavak jönnek létre. 2. Az Appennini-félszigeten a lakosság egyenlőtlen térbeli eloszlásának egyik legfontosabb oka történelmi jellegű. Észak-Itáliában a feudális rend már a XIII XIV. században bomlásnak indult, manufaktúrák alakultak és a tengeri kereskedelemből hatalmas vagyonok halmozódtak fel a városállamokban. A gazdaság fejlődésével a polgárság gazdagodott. A fejlett északi városállamokhoz képest a déli területek sokkal elmaradottabbak, szegényebbek voltak, a feudális rendszer hosszú időre konzerválódott. Mindezen okok miatt az Appennini-félsziget északi része ma is jóval fejlettebb iparilag és sűrűbben lakott terület, mint a főleg mezőgazdaságból élő, ritkábban lakott, déli rész. JAVÍTÓKULCS Minden más, helyesen megadott választ is pontoznak. A javítókulcsban felsoroltakon kívül nem lehet az adott pontszámnak csak egy részét adni. Az adható pontszámok tehát nem felezhetők. Hivatalból jár 10 pont. A végső jegyet úgy számítják ki, hogy az összegyűjtött pontszámot elosztják 10-zel. I. TÉTEL (30 pont) A. Minden helyes válasz 2 pontot ér: 1. C Németország; 2. 9 Bruxelles / Brüsszel. Összesen (1+2) = 4 pont B. Minden helyes válasz 2 pontot ér: 1. Lengyelország 2. Temze 3. Bulgária. Összesen (1+2+3) = 6 pont

7 C. Minden helyes válasz 2 pontot ér: 1. a; 2. a; 3. d; 4. a; 5. d. Összesen ( ) = 10 pont D. Minden helyesen megfogalmazott különbség Olaszország és Svédország éghajlata között 2 pontot ér. Ha a válasz csak részben helyes, akkor 1 pont jár érte. 1. megjegyzés: A különbségek a következő éghajlati elemek bármelyikére vonatkozhatnak: éghajlati típus, éghajlati emelet, éghajlatot befolyásoló tényezők, évi/nyári/téli középhőmérsékletek, hőmérsékleti amplitúdó, évi/nyári/téli átlagos csapadék, gyakori szelek. 2. megjegyzés: A teljes pontszám csak abban az esetben adható meg, ha a különbségek összehasonlításképpen és nem külön-külön vannak leírva. Ha az országok külön-külön vannak jellemezve, az adható pontszámnak csak a fele jár. 3. megjegyzés: Az összehasonlítandó országokra lehet utalni a térképen feltűntetett betűjeleket használva, vagy az országok valós nevével. Összesen 6 pont E. 1. Egy helyes ok bemutatásáért 2 pont jár. Ha a válasz csak részben helyes, az adható pontszámnak csak a fele jár (1 p). 2. Egy helyes ok bemutatásáért 2 pont jár. Ha a válasz csak részben helyes, az adható pontszámnak csak a fele jár (1 p). Összesen 4 pont Melléklet: Az alábbi térkép jól használható gyakorlásra, illetve a tudásszinted felmérésére. A térképen A-tól P-ig terjedő betűkkel vannak jelölve az országok, illetve 1-től 20-ig terjedő számokkal a fővárosok. Először keresd ki az országok és fővárosok nevét az atlasz segítségével, majd próbáld rögzíteni azokat a vaktérképet használva.

8

9 II. tétel (30 pont) A fenti térkép a II. tétel A E. pontjaira vonatkozik. A térképen a tájegységek betűkkel, a városok 1 6, a folyók 7 12 számmal vannak jelölve. A. Nevezzétek meg: 1. az 1 számmal jelölt várost; 2. a 12 számmal jelölt folyót. B. ĺrjatok a vizsgalapra az alábbi mondatokat kiegészítő helyes válaszokat: 1. A 4 számmal jelölt város neve 2. A 11 számmal jelölt folyó neve 3. Az A betűvel jelölt tájegység neve A fenti feladatnál nem kell lemásolni a mondatokat, csak a kérdés számát, illetve választ magát kell a vizsgalapra írni. 4 pont 6 pont C. Írjatok a vizsgalapra a helyes válaszok betűjelét: 1. A térképen 6 számmal jelölt városon áthaladó folyó neve: a. Bistriţa (Beszterce) b. Moldova c. Suceava d. Tatros (Trotus) 2 pont 2. A legtöbb vízi erőművet a következő számmal jelölt folyón építették:

10 a. 7 b. 9 c. 10 d pont 3. A térképen 3 számmal jelölt város neve: a. Craiova b. Petrozsény (Petroșani) c. Râmnicu Vâlcea d. Târgu Jiu 2 pont 4. Azt a tájegységet, amelyben metángázt termelnek ki, a térképen a következő betű jelöli: a. B b. C c. D d. F 2 pont 5. A térképen a 7 számmal jelölt folyó áthalad a következő városon: a. Arad (Arad) b. Vajdahunyad (Hunedoara) c. Resicabánya (Resiţa) d. Temesvár (Timișoara) 2 pont A C pontnál szintén csak a kérdés számát és a helyes válasz betűjelét kell a vizsgalapra írni. Fontos tudni, hogy ezen feladattípusnál mindenhol csak egy helyes válasz van. Tehát ha több választ is bejelölsz, azzal érvénytelenné válik a helyes felelet is. Ahogy az a fenti tételsorból is kiderül, a II. tétel A., B. és C. feladatainak megoldásához elengedhetetlen Románia domborzati egységeinek/alegységeinek, folyóinak, illetve nagyobb városainak alapos ismerete. Ezek begyakorlásához segítséget nyújthat a mellékletben szereplő vaktérkép. D. Nevezzetek meg három különbséget a térképen E és H betűkkel jelölt tájegységek domborzata között. 1. megjegyzés: A különbségek a domborzat következő jellemzőire vonatkozhatnak: kialakulási mód, kőzettani felépítés, magasságok, tagoltság, domborzati típusok, a hegységek iránya, a medencék elhelyezkedése, más domborzati jellemzők. 2. megjegyzés: A teljes pontszám csak abban az esetben adható meg, ha a különbségek összehasonlításképpen és nem külön-külön vannak leírva. 6 pont Az I-es tételben említettek szerint itt is vigyázni kell, hogy valóban megvalósuljon az összehasonlítás: Pl. Ami a magasságukat illeti, az E tájegység magasabb (legmagasabb pontja 2303 m a Radnai-havasokban levő Nagy-Pietrosz csúcs), míg a H tájegység alacsonyabb (maximum 1447 m a Szörényi-havasokban). Eltérő domborzati típusok is jellemzik: az E tájegységben van glaciális domborzat (pl. a Radnai-havasokban), míg a H tájegységben nincs. Más a kőzettani felépítésük is: az E tájegységben jó elkülöníthetőek az egymással párhuzamosan elhelyezkedő vulkanikus, kristályos, illetve üledékes hegyvonulatok, ezzel szemben a H tájegységben ezek elkeverednek, úgynevezett kőzetmozaikot alkotva. E. Írjatok le: 1. egy okot, amiért a D betűvel jelölt tájegység területén gyakoribbak az aszályok. 2. egy természeti tényezőt, amely elősegítette a gabonatermelés fejődését a G betűvel jelölt tájegység nagy területein. 4 pont

11 Az E. pontnál megjelenő feladatok mindig a logikus gondolkodást, a földrajzi ismeretekre való rálátást ellenőrzik: Pl. 1. A D. betűvel jelölt tájegység területén gyakoribbak az aszályok, mert ez a tájegység az ország keleti részén terül el, ahol már szélsőséges szárazföldi az éghajlat, vagyis a kontinentális hatás miatt az évi átlagos csapadékmennyiség kevesebb, mint mm. 2. A gabonatermelés fejődését a G betűvel jelölt tájegység területein az alábbi tényezők tették lehetővé: megfelelő domborzat: alföld, azaz lapos, sík terület, mely könnyen megművelhető akár gépek segítségével is, termékeny talaj: feketeföld (csernozjom), kedvező éghajlat: a hosszú, meleg nyár, melynek lehetővé teszi a gabona beérését. II. tétel (30 pont) JAVÍTÓKULCS A. Minden helyes válasz 2 pontot ér: 1. 1 Brassó; Szamos. B. Minden helyes válasz 2 pontot ér: 1. Déva; 2. Prut; 3. Duna Delta. C. Minden helyes válasz 2 pontot ér: 1. a; 2. b; 3. d; 4. b; 5. d. Összesen (1+2) = 4 pont Összesen (1+2+3) = 6 pont Összesen ( ) = 10 pont D. Minden helyesen megfogalmazott különbség a Keleti-Kárpátok északi csoportja (Máramarosi és Bukovinai Kárpátok) és a Bánsági hegyek domborzata között 2 pontot ér. Ha a válasz csak részben helyes, akkor 1 pont jár érte. 1. megjegyzés: A különbségek a domborzat következő jellemzőire vonatkozhatnak: kialakulási mód, kőzettani felépítés, magasságok, tagoltság, domborzati típusok, a hegységek iránya, a medencék elhelyezkedése, más domborzati jellemzők. 2. megjegyzés: A teljes pontszám csak abban az esetben adható meg, ha a különbségek összehasonlításképpen és nem külön-külön vannak leírva. Ha a domborzati egységek külön-külön vannak jellemezve, az adható pontszámnak csak a fele jár. 3. megjegyzés: Az összehasonlítandó domborzati egységekre lehet utalni a térképen feltűntetett betűjeleket használva, vagy pedig azok valós nevével.

12 Összesen 6 pont E. 1. Egy helyes ok bemutatásáért 2 pont jár. Ha a válasz csak részben helyes, az adható pontszámnak csak a fele jár (1 p). 2. Egy helyes ok bemutatásáért 2 pont jár. Ha a válasz csak részben helyes, az adható pontszámnak csak a fele jár (1 p). Összesen 4 pont Melléklet: Az alábbi térkép jól használható gyakorlásra, illetve a tudásszinted felmérésére. A térképen A-tól N-ig terjedő betűkkel vannak jelölve a domborzati egységek és alegységek, 1-től 15-ig terjedő számokkal vannak jelölve a folyók, illetve 16-tól 35-ig terjedő számokkal a városok. Először keresd ki a domborzati egységek/alegységek, folyók, valamint városok nevét az atlaszból, majd próbáld rögzíteni azokat a vaktérképet használva.

13 III. tétel (30 pont) A mellékelt grafikon a III. tétel A B. pontjaira vonatkozik, és Agrigento (Szicília, Olaszország) havi átlagos csapadékmennyiségének a változását mutatja között. az év hónapjai A. Határozzátok meg: 1. azokat a hónapokat, amikor a csapadéknak szélsőséges értékeit mérték, 2. azt a két hónapot, amikor a havi átlagos csapadékmennyiség 150 mm volt. Az A. pont feladatai egyszerűen csak a grafikon pontos leolvasását igénylik. 4 pont A kérdés egy adott hónap átlagos csapadékmennyiségére (vagy hőmérsékletére, esetleg vízhozamára) vonatkozik. Ebben az esetben lényeges, hogy nem elég egy intervallumot megnevezni, pl mm között, hanem pontosan meg kell adni az értéket, pl. márciusban 120 mm. B. Elemezzétek a fenti diagramot, és írjátok a vizsgalapra a helyes válaszok betűjelét: 1. A havi átlagos csapadékmennyiség maximum és minimum értékei közötti különbség: a. 110 mm b. 170 mm c. 250 mm d. 310 mm 2. A november február hónapok között mért átlagos csapadékmennyiség megközelítőleg: a. 480 mm b. 610 mm c. 760 mm d mm 3. A nyári évszak kevés csapadékának az oka: a. a crivăț b. a trópusi levegő betörése c. a domborzat d. a nyugati szelek 6 pont A B. pont feladatainak nagy része egyszerű számítási feladatokra épül: különbséget számítunk (a legnagyobb értékből kivonjuk a legkisebbet), átlagot számítunk ( a kért hónapok átlagértékeit összeadjuk, és elosztjuk a hónapok számával), hőmérsékleti amplitúdót (a legmelegebb hónap átlaghőmérsékletéből kivonjuk a leghidegebb hónap átlagát). C. Jellemezzétek Moldova Köztársaságot, és írjátok le:

14 1. egy természeti erőforrását; 2. egy éghajlati típusát; 3. két folyójának a nevét; 4. egy növényzeti övezetét; 5. három városának a nevét; 6. két termesztett növényét. 10 pont A fenti feladat megoldásához az Európai Unió országainak jellemzését kell megtanulni a feladatban felsorolt szempontok alapján. Itt is biztonságosabb, ha esetleg a kértnél több elemet is meg tudunk nevezni, pl. éghajlattípusokat, városokat, folyókat, termesztett növényeket. Ha ugyanis az egyik hibás, de ott van mellette a kért számú helyes elem, nem vonnak le a jegyből. Egy ország jellemzésénél kérhetik még a következőket is: altalajkincsek, fontosabb turisztikai régiók, ipari övezetek, domborzati egységek, szomszédos államokat. D. Adott az alábbi táblázat: Kontinens / ország Terület (km2) Lakosság (fő) Európa Románia Csehország Számítsátok ki: 1. Európa és Csehország népsűrűségét; 2. Románia lakosságának részarányát Európa összlakosságához viszonyítva. 6 pont A népsűrűség kiszámítása nagyon gyakran előforduló feladat, és az alábbi képlet szerint történik: Népsűrűség = lakosság száma / terület nagysága Mértékegysége: fő/km². Ha valaminek a részarányát kell kiszámítani, akkor legegyszerűbb a hármas szabályt használni: Ha Európa lakossága fő ez 100% Románia lakossága fő.. ez X%. X = x 100 / = 2,97% A számításokat mindig két tizedes pontosságig kell elvégezni. Az érettségin értelemszerűen nem használható semmilyen segédeszköz (számológép, telefon stb.), így ezeket a műveleteket a papíron kell elvégezni. E. 1. Írjatok egy okot, amiért Kelet-Európa országainak a migrációs mérlege negatív.

15 2. Írjátok le az alternatív energiaforrásokból termelt villamos energiának egy előnyét a klasszikus energiaforrásokból nyert energiához viszonyítva. 4 pont Ez tehát ismét egy logikus választ igénylő feladat. Pl. 1. Kelet-Európa országainak a migrációs mérlege negatív, mert innen többen elvándorolnak, mint ahányan bevándorolnak. 2. Az alternatív energiaforrásokból termelt villamos energiának előnye a klasszikus energiaforrásokból nyert energiához viszonyítva, hogy: gyakorlatilag kifogyhatatlan nem szennyezi a környezetet. III. tétel (30 pont) JAVÍTÓKULCS A. 4 pont jár, az alábbiak szerint lebontva: 1. június 1 p; október 1 p; 2. február 1 p; szeptember 1 p. B. Minden helyes válasz 2 pontot ér: 1. b; 2. c; 3. b. Összesen (1+2) = 4 pont Összesen (1+2+3) = 6 pont C. Minden helyes összetevő megnevezése 1 pontot ér: 1. egy természeti erőforrás 1 p; 2. egy éghajlati típus 1 p; 3. két folyója 2 p (1 p mindegyikért); 4. egy növényzeti övezete 1 p; 5. három városa 3 p; 6. két termesztett növénye 1 p. Összesen ( ) = 10 pont D. 6 pont jár, az alábbiak szerint lebontva: 1. Európa 69,4 fő/km² (elfogadható minden olyan érték, amely 69 és 70 fő/km² között van) 2 p; Csehország 129,7 fő/km² (elfogadható minden olyan érték, amely 129 és 130 fő/km² között van) 2 p; 2. 2,9% (elfogadható minden olyan érték, amely 2% és 3% között van) 2 p. Összesen 6 pont

16 E. 1. Egy helyes ok bemutatásáért 2 pont jár. Ha a válasz csak részben helyes, az adható pontszámnak csak a fele jár (1 p). 2. Egy helyes ok bemutatásáért 2 pont jár. Ha a válasz csak részben helyes, az adható pontszámnak csak a fele jár (1 p). Összesen 4 pont